Az Európai Parlament 2022. december 15-i állásfoglalása 90 évvel a holodomor után az éheztetéssel elkövetett tömeggyilkosság népirtásként való elismeréséről (2022/3001(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a szándékosan keltett ukrajnai éhínségről, a holodomorról (1932–1933) történő megemlékezésről szóló, 2008. október 23-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,
– tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezményre, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi szerződéseire és eszközeire,
– tekintettel a holodomor évfordulóiról az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésein elfogadott közös nyilatkozatokra,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel az ukrán Verhovna Rada 2003. évi határozatára, amely a szándékosan előidézett éhínséget népirtásnak nyilvánította, az 1932–1933-as ukrajnai holodomorról szóló, 2006. november 28-i ukrán törvényre, valamint az ukrán Verhovna Rada által 2022. november 16-án a világ parlamentjeihez intézett azon felhívásra, hogy az 1932–1933-as ukrajnai holodomort nyilvánítsák az ukrán nép elleni népirtásnak,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény bűncselekménnyé nyilvánít számos, egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport részének vagy egészének elpusztítása szándékával elkövetett cselekedetet, többek között a csoport tagjainak meggyilkolását, a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérülések okozását, a csoport olyan életkörülményekre való kényszerítését, amelyeket a csoport egészének vagy részének fizikai elpusztítása szándékával idéztek elő, a csoporton belüli születések megakadályozását célzó intézkedések elrendelését, valamint a csoporthoz tartozó gyermekek egy másik csoportba történő erőszakos áthelyezését;
B. mivel a több millió ukrán halálát okozó 1932–1933-as holodomort a szovjet rezsim tervelte ki és hajtotta végre cinikus és kegyetlen módon azért, hogy a termelőszövetkezetekbe való tömörítésre irányuló szovjet politikát erőszakkal megvalósítsa, és hogy az ukrán népet és nemzeti identitásukat elnyomja; mivel a szovjet rezsim hasonló kegyetlen módszereket alkalmazott a Szovjetunió más részein is, különösen Kazahsztánban, Belaruszban, az Észak-Kaukázusban és másutt; mivel az ukrán identitás elnyomására az ukrán kulturális identitás képviselői elleni terror révén is sor került;
C. mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy a szovjet rezsim szándékosan kobozta el a gabonatermést és zárta le a határokat annak érdekében, hogy az ukránok ne tudjanak elmenekülni az éhezés elől; mivel 1932-ben és 1933-ban a Szovjetunió gabonát exportált Ukrajnából, miközben ott éheztek az emberek; mivel a túlnyomórészt az ukrán falvak lakossága ellen irányuló gyilkosságokat politikai propaganda kísérte, amelynek során az agitprop megbízottjai a parasztokat tették felelőssé az éhínségért;
D. mivel az Ukrajna elleni, folyamatban lévő orosz agresszív háború, az ország energetikai és mezőgazdasági infrastruktúrájának lerombolása, az ukrán gabona exportjának blokkolása és több millió tonna gabona Oroszország általi ellopása újból megerősítette a nagymértékű, mesterséges éhínségtől való félelmet, különösen a világ déli részén, amely a megfizethető ukrán gabonától függ;
E. mivel a szovjet bűncselekményeket a nemzetközi közösség még nem értékelte egyértelműen jogi és erkölcsi szempontból; mivel a totalitárius szovjet rezsim tisztára mosása és dicsőítése, valamint Sztálin kultuszának Oroszországban való újraélesztése ahhoz vezetett, hogy napjaink Oroszországa a terrorizmus állami támogatója és terrorista eszközöket használó állam, valamint ahhoz, hogy ma megismétlődnek az ukrán nép ellen elkövetett szörnyű bűncselekmények, ilyen például a folyamatban lévő „Kholodomor”, azaz Oroszország arra irányuló kísérlete, hogy az ukrán népet megfagyassza Ukrajna polgári energetikai infrastruktúrájának célzott téli lerombolása révén;
F. mivel 2022 decemberéig több mint 20 ország parlamentjei vagy más reprezentatív állami szintű intézményei ismerték el népirtásként vagy az ukrán nép és emberiesség elleni bűncselekményként a holodomort;
G. mivel 2022-ben és 2023-ban van a holodomor 90. évfordulója;
1. az ukrán nép ellen irányuló népirtásként ismeri el az 1932–1933-ban Ukrajnában a szovjet rezsim szándékos politikája révén mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, mivel emberek egy csoportjának fizikai megsemmisítését eredményező életkörülményeket teremtve szándékosan idézték azt elő;
2. megemlékezik a holodomor valamennyi áldozatáról, és szolidaritását fejezi ki a tragédiát elszenvedő ukrán néppel, különösen a holodomor még életben lévő túlélőivel és családjaikkal; tisztelettel adózik azoknak, akik a totalitárius szovjet rezsim által elkövetett e bűncselekmények következtében haltak meg;
3. határozottan elítéli a totalitárius szovjet rezsim által elkövetett népirtást, amely ukránok millióinak halálához vezetett, és jelentősen aláásta az ukrán társadalom alapjait;
4. felszólítja az összes országot, különösen az Oroszországi Föderációt és a Szovjetunió felbomlását követően létrejött többi országot, hogy nyissák meg archívumaikat az 1932–1933-as mesterségesen előidézett ukrajnai éhínséggel kapcsolatban;
5. felszólítja azokat az országokat és nemzetközi szervezeteket, amelyek még nem ismerték el népirtásként a holodomort, hogy ezt tegyék meg; felszólítja az Oroszországi Föderációt mint a Szovjetunió elsődleges utódját, hogy hivatalosan ismerje el a holodomort, és kérjen bocsánatot e bűncselekményekért;
6. felhívja az uniós tagállamokat és a harmadik országokat, hogy növeljék e tragédia és a szovjet rezsim által elkövetett egyéb bűncselekmények ismertségét azáltal, hogy a vonatkozó történelmi ismereteket beépítik az oktatási és kutatási programokba annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék a hasonló tragédiákat;
7. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a holodomor 90. évfordulójára akkor kerül sor, amikor Oroszország épp agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, megsérti ezen ország szuverenitását és területi integritását, és arra törekszik, hogy felszámolja Ukrajnát mint nemzetállamot és elpusztítsa népének identitását és kultúráját; elítéli továbbá, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja globális élelmiszerválságot idézett elő, mivel Oroszország pusztítja és fosztogatja Ukrajna gabonakészleteit, és továbbra is megnehezíti Ukrajna számára a gabona kivitelét a leginkább rászoruló országokba;
8. elítéli, hogy a jelenlegi orosz rezsim saját túlélése érdekében manipulálja a történelmi emlékezetet; e tekintetben ismételten elítéli, hogy az orosz hatóságok bezárásra kényszerítették a Nemzetközi Memorial Társaság és a Memorial Emberi Jogi Központ nevű emberi és polgári jogi szervezetet, ami kiemeli a jelenlegi orosz rezsim revizionista ideológiáját; felszólítja az Európai Uniót, a tagállamokat, az állami és a magánintézményeket, valamint a teljes civil társadalmat, hogy aktívan ítéljenek el és utasítsanak el minden olyan kísérletet, amely a történelmi tények eltorzítására vagy az európai közvélemény manipulálására irányul olyan hamis történelmi narratívák révén, amelyeket bűnös rendszerek ideológiájának és életben maradásának támogatása érdekében találnak ki és terjesztenek; felszólítja az összes uniós intézményt és a tagállamokat, hogy támogassák a tudományos köröket és a civil társadalmat a szovjetunióbeli politikai elnyomás és totalitárius bűncselekmények dokumentálásában, kutatásában és oktatásában;
9. a leghatározottabban elítéli a totalitarizmus valamennyi formáját; sajnálja, hogy a szovjet totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekményeket még nem értékelték jogi szempontból, hogy e bűncselekmények elkövetőit nem állították bíróság elé, és hogy ezeket a bűncselekményeket a nemzetközi közösség soha nem ítélte el egyértelműen; felszólít a szovjet rezsim átfogó történelmi és jogi értékelésére, valamint a szovjet rezsim bűncselekményeiről folytatott átlátható nyilvános vitára, amely rendkívül fontos a közös európai történelem és emlékezet felépítéséhez, és ezáltal társadalmaink a demokráciát fenyegető modern fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének megerősítéséhez; megismétli, hogy a szovjet rezsim értékelése és az általa elkövetett bűncselekményekről folytatott átlátható nyilvános vita maga Oroszország számára a legfontosabb a nyilvánosság felvilágosítása, a dezinformációval és a torz történelmi narratívákkal szembeni reziliencia kialakítása, valamint a hasonló bűncselekmények megismétlődésének megakadályozása érdekében;
10. utasítja az Európai Parlament illetékes szervezeti egységeit, hogy ezt az állásfoglalást haladéktalanul fordítsák le orosz és ukrán nyelvre;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Verhovna Radának, Ukrajna elnökének és kormányának, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkárának és az Európa Tanács főtitkárának.