Index 
Elfogadott szövegek
2022. június 22., Szerda - Brüsszel
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata ***I
 Szociális Klímaalap ***I
 Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus ***I

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata ***I
PDF 602kWORD 172k
Az Európai Parlament 2022. június 22-én elfogadott módosításai az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat és az (EU) 2015/757 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2021)0551 – C9-0318/2021 – 2021/0211(COD))(1)
P9_TA(2022)0246A9-0162/2022

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 406
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) értelmében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás 2016 novemberében hatályba lépett (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)3. A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.
 (1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) értelmében 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás 2016 novemberében hatályba lépett (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás)3. A megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum elfogadásával a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításaival. Ezt méltányos módon, a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvének tiszteletben tartásával, az eltérő különböző nemzeti körülmények figyelembevételével kell végrehajtani. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) felülvizsgálata, beleértve piaci stabilizációs tartalékát is, egyedülálló lehetőség.
__________________
 __________________
3 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
 3 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
Módosítás 407
Irányelvre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Az IPCC „Climate Change 2021: The Physical Science Basis” (Éghajlatváltozás 2021: Természettudományos alapok) című, 2021. augusztus 7-i jelentésének eredményei nyomán még sürgetőbbé vált a Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os célkitűzésének fenntartása. Az IPCC megállapította, hogy a globális hőmérséklet a vártnál korábban, azaz a következő 20 évben eléri vagy meghaladja az 1,5 °C-ot. Továbbá azt is megállapította, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának azonnali és nagymértékű csökkentése nélkül a globális felmelegedést nem lehet többé 1,5 °C-ra vagy akár 2 °C-ra korlátozni. Továbbá „Climate Change 2022: Impacts, Adaptation and Vulnerability” (Éghajlatváltozás 2022: hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség) című, 2022. február 28-i jelentésében az IPCC nagy bizonyossággal állapította meg, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberek jólétét és bolygónk egészségét, és ha az alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló összehangolt, előrelátó globális fellépésben további késedelem mutatkozik, akkor elszalasztjuk a rövid és rohamosan zsugorodó lehetőséget, hogy mindenki számára élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk.
Módosítás 408
Irányelvre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)  A sürgős fellépés szükségességét tovább fokozza, hogy a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ami az éghajlatváltozás közvetlen következménye. Az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési stratégiájának titkársága szerint a világszerte feljegyzett katasztrófák száma és a globális gazdasági károk mértéke majdnem megduplázódott az elmúlt 20 évben, és ez nagyban betudható az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák jelentős számbeli növekedésének.
Módosítás 409
Irányelvre irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)  Az Uniónak ezért e sürgető helyzetre reagálva fokoznia kell erőfeszítéseit és nemzetközi vezető szerepet kell betöltenie az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, követve ugyanakkor a méltányosság, a közös, de differenciált felelősség és az eltérő képességek elvét, ahogyan azt a Párizsi Megállapodás 2. cikkének (2) bekezdése meghatározza.
Módosítás 410
Irányelvre irányuló javaslat
1 d preambulumbekezdés (új)
(1d)   Az Európai Parlament az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalásában1a felszólította a Bizottságot, hogy tegyen azonnali és ambiciózus intézkedéseket a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozása és a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenésének elkerülése érdekében, többek között azáltal, hogy orvosolja az éghajlati és környezeti vészhelyzettel kapcsolatos jelenlegi uniós politikák következetlenségeit, és biztosítja, hogy minden vonatkozó jövőbeli jogalkotási és költségvetési javaslat teljes mértékben összhangban legyen a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására irányuló célkitűzéssel, és ne járuljon hozzá a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
_________________
1a HL C 232., 2021.6.16., 28. o.
Módosítás 411
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, az európai zöld megállapodásról szóló közlemény4 középpontjában.
 (2)  Ezért az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kihívások kezelése, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése áll a Bizottság által 2019. december 11-én elfogadott, az európai zöld megállapodásról szóló közlemény4 középpontjában.
__________________
 __________________
4 COM(2019)0640.
 4 COM(2019)0640.
Módosítás 412
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az európai zöld megállapodás ötvözi a klímasemlegesség Unió általi, 2050-ig történő elérését célzó, egymást kölcsönösen erősítő intézkedések és kezdeményezések átfogó csomagját, és új növekedési stratégiát határoz meg, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor ez az átmenet eltérő módon érinti a nőket és a férfiakat, és különösen kihat egyes hátrányos helyzetű csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élő személyekre és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyekre. Ezért biztosítani kell, hogy az átmenet igazságos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon ki.
 (3)  Az európai zöld megállapodás kiindulópontot biztosít az Unió klímasemlegességi célkitűzésének legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez, valamint azt követően a negatív kibocsátás eléréséhez, amint azt az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 2. cikkének (1) bekezdése meghatározza. Új növekedési stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az Uniót egy modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező igazságos és virágzó társadalommá alakítsa, miközben senkit sem hagy magára egy olyan igazságos átmenet során, amely az energiaszegénységgel is foglalkozik. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Az átállás eltérően érinti a különféle ágazatokban dolgozó embereket, illetve az egyes nemeket, és különösen kihat egyes hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokra, például az idősekre, a fogyatékossággal élőkre és a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyekre, valamint az alacsony és alsó-közepes jövedelmű egyénekre és háztartásokra. Emellett nagyobb kihívások elé állít bizonyos régiókat, különösen a strukturálisan hátrányos helyzetű és peremhelyzetű régiókat, valamint a szigeteket. Ezért biztosítani kell, hogy az átállás igazságos és inkluzív legyen.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 413
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)   Az EU ETS az Unió éghajlat-politikájának sarokköve, és kulcsfontosságú eszköz a üvegházhatásúgáz-kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez. A Glasgow-ban megrendezett COP26-on tett azon kötelezettségvállalással összhangban, hogy a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat évente felülvizsgálják, a Bizottságnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a felülvizsgálata során felül kell vizsgálnia a nemzetileg meghatározott hozzájárulását, hogy az figyelembe vegye az EU ETS-ben szereplő valamennyi ágazatot.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).”;
Módosítás 414
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az európai zöld megállapodás szükségessége és értéke csak növekedett a Covid19-világjárvány uniós polgárok egészségére, élet- és munkakörülményeire és jóllétére gyakorolt rendkívül súlyos hatásainak fényében, amelyek megmutatták, hogy társadalmunknak és gazdaságunknak javítania kell a külső sokkokkal szembeni rezilienciáját, és korán cselekednie kell azok megelőzése vagy enyhítése érdekében. Az európai polgárok továbbra is határozottan úgy vélik, hogy ez különösen igaz az éghajlatváltozásra5.
 (4)  Az európai zöld megállapodás megfelelő végrehajtásának szükségessége és értéke csak nőtt annak fényében, hogy milyen súlyos hatásokat gyakorolt a Covid19-világjárvány az uniós polgárok egészségére, élet- és munkakörülményeire, valamint jólétére, amelyek megmutatták, hogy társadalmunknak és gazdaságunknak javítania kell a külső sokkokkal szembeni rezilienciáját, és korán kell cselekednie azok megelőzése vagy enyhítése érdekében, mégpedig oly módon, amely méltányos és biztosítja, hogy senkit ne hagyjanak magára, beleértve az energiaszegénység kockázatának kitett embereket is. Az európai polgárok továbbra is határozottan úgy vélik, hogy ez különösen igaz az éghajlatváltozásra5.
__________________
 __________________
5 Az Eurobarométer 513. sz. tematikus felmérése az éghajlatváltozásról, 2021 (https://ec.europa.eu/clima/citizens/support_hu).
 5 Az Eurobarométer 513. sz. tematikus felmérése az éghajlatváltozásról, 2021 (https://ec.europa.eu/clima/citizens/support_hu).
Módosítás 415
Irányelvre irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
(4a)  A zöld megállapodás megvalósításának minőségi munkahelyek létrehozását és társadalmi fejlődést kell biztosítania mindenki számára. Ahhoz, hogy társadalmilag elfogadható legyen, az ezen irányelvben javasolt éghajlati törekvéseknek a szociális jogok európai pillérével összhangban egyenértékű szociális törekvésekkel kell párosulniuk. Az európai zöld megállapodás menetrendjének lehetőséget kell kínálnia a minőségi munkahelyek fenntartására és létrehozására, a tisztességes munka előmozdítására, a munkaügyi normák javítására, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások megerősítésére, a munkahelyi megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. E célok elérése érdekében az igazságos átmenet mechanizmusának ki kell egészítenie a zöld megállapodás és az „Irány az 55!” csomag keretében javasolt valamennyi intézkedést.
Módosítás 416
Irányelvre irányuló javaslat
4 b preambulumbekezdés (új)
(4b)   Tekintettel arra, hogy a fenntartható gazdaságra való átállást össze kell kapcsolni Európa versenyképességének fenntartásával és a munkahelyteremtéssel, az európai zöld megállapodás sikeréhez elengedhetetlen, hogy az egységes piacot ne terheljék túl az új szabályozási környezethez való alkalmazkodással járó vállalati többletköltségek.
Módosítás 417
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel7 az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, 2050-ig elérendő klímasemlegesség célkitűzését. Az említett rendelet 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os Unión belüli kötelező csökkentési kötelezettségvállalást állapít meg a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében.
 (6)  Az (EU) 2021/1119 rendelettel az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, legkésőbb 2050-re megvalósítandó klímasemlegességre és azt követően a negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os Unión belüli kötelező csökkentési kötelezettségvállalást állapít meg a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében.
__________________
7 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.)”;
Módosítás 418
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához. Ezért a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel8 létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag hatékony módon történő csökkentését elősegítő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) ambícióját úgy kell növelni, hogy az összhangban álljon a gazdaság egészére vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányulóan 2030-ra teljesítendő célkitűzéssel.
 (7)  Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához. Ezért a 2003/87/EK irányelvvel létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony és gazdaságilag hatékony módon történő csökkentését elősegítő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) ambícióját úgy kell növelni, hogy az összhangban álljon a gazdaság egészére vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányulóan 2030-ra teljesítendő célkitűzéssel, az Unió legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességi célkitűzésével és az azt követően elérendő, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzéssel.
__________________
8 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).”;
Módosítás 419
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az EU ETS-nek ösztönöznie kell az olyan létesítményekből származó termelést, amelyek részben vagy teljes mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezért az érintett ágazatokban működő létesítményekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében szereplő egyes tevékenységi kategóriák leírását módosítani kell. Emellett a termékek előállításához juttatott ingyenes kiosztásnak függetlennek kell lennie a termelési folyamat jellegétől. Ezért egyes referenciaértékek esetében módosítani kell az érintett termékek, folyamatok és kibocsátások meghatározását, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az új és a meglévő technológiák számára. Emellett el kell különíteni a finomítókra és a hidrogénre vonatkozó referenciaértékek aktualizálását annak érdekében, hogy az tükrözze a hidrogéntermelés finomítói ágazaton kívüli növekvő jelentőségét.
 (8)  Az EU ETS-nek ösztönöznie kell az olyan létesítményekből származó termelést, amelyek részben vagy teljes mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezért az érintett ágazatokban működő létesítményekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében szereplő egyes tevékenységi kategóriák leírását módosítani kell. Emellett a termékek előállításához juttatott ingyenes kiosztásnak függetlennek kell lennie a termelési folyamat jellegétől. Ezért egyes referenciaértékek esetében módosítani kell az érintett termékek, folyamatok és kibocsátások meghatározását, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az új és a meglévő technológiák számára. Emellett el kell különíteni a finomítókra és a hidrogénre vonatkozó referenciaértékek aktualizálását annak érdekében, hogy az tükrözze a zöldhidrogén-termelés finomítói ágazaton kívüli növekvő jelentőségét.
Módosítás 420
Irányelvre irányuló javaslat
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Az egyes ágazatokra és alágazatokra vonatkozó előzetes referenciaértékek rögzítésére szolgáló elvek meghatározása során a Bizottság konzultál az érdekelt felekkel, köztük az érintett ágazatokkal és alágazatokkal, a civil társadalom képviselőivel és az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testülettel.
Módosítás 421
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Azokat az üvegházhatású gázokat, amelyeket nem közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki, az EU ETS keretében kibocsátásnak kell tekinteni, és e kibocsátások tekintetében kibocsátási egységeket kell leadni, kivéve, ha azokat a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel13 összhangban tárolóhelyen tárolják, vagy ha kémiailag tartósan kötöttek egy termékben úgy, hogy rendeltetésszerű használat mellett nem kerülhetnek be a légkörbe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett, ideértve adott esetben a szén-dioxid-eltávolítási tanúsítvány megszerzését is, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó szabályozási fejleményekre tekintettel.
 (13)  Azokat az üvegházhatású gázokat, amelyeket nem közvetlenül a légkörbe bocsátanak ki, az EU ETS keretében kibocsátásnak kell tekinteni, és e kibocsátások tekintetében kibocsátási egységeket kell leadni, kivéve, ha azokat a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel13 összhangban tárolóhelyen tárolják, vagy ha kémiailag tartósan kötöttek egy termékben úgy, hogy rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett nem kerülhetnek be a légkörbe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így nem kerülhetnek be a légkörbe rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett, ideértve adott esetben a szén-dioxid-eltávolítási tanúsítvány megszerzését is, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására vonatkozó szabályozási fejleményekre tekintettel.
__________________
 __________________
13 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).
 13 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 140., 2009.6.5., 114. o.).
Módosítás 422
Irányelvre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Az EU ETS-nek a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülnie az indokolatlan mentességeket és a torzító intézkedéseket. Hosszú távon valamennyi ágazatnak szerepet kell játszania az Unión belüli klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulásban, és valamennyi szén-dioxid-kibocsátást a megfelelő uniós szakpolitikai eszközök hatálya alá kell vonni. A településihulladék-égető létesítmények bevonása az EU ETS-be hozzájárulna a körkörös gazdasághoz azáltal, hogy ösztönözné a termékek újrafeldolgozását, újrafelhasználását és javítását, ugyanakkor hozzájárulna a gazdaság egészére kiterjedő dekarbonizációhoz. Mivel az újrafeldolgozási és regenerációs tevékenységek már az EU ETS hatálya alá tartoznak, a településihulladék-égető létesítmények bevonása megerősítené a hulladékhierarchiával összhangban lévő fenntartható hulladékgazdálkodás ösztönzőit. Kiegészítené a hulladékokról szóló uniós jogszabályok egyéb elemeit. Ezenkívül a hulladékégetésnek az EU ETS-be történő integrálása egyenlő versenyfeltételeket teremtene azon régiók között, amelyek a rendelet hatálya alá vonták a települési hulladék égetését, csökkentve a régiók közötti adóverseny kockázatát. Annak elkerülése érdekében azonban, hogy a településihulladék-égető létesítményekből származó hulladékot metánkibocsátást okozó uniós hulladéklerakókba irányítsák, vagy hogy a hulladékot harmadik országokba exportálják, ami veszélyeztetheti a környezetet, a településihulladék-égető létesítményeknek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá történő, 2026. január 1-jétől hatályos bevonását 2024. december 31-ig elvégzendő hatásvizsgálatnak kell megelőznie, amelyet adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie az ilyen hulladékátirányítás és -export megakadályozása céljából.
Módosítás 423
Irányelvre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)   Figyelembe kell venni minden olyan üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amelyet szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási (CCU) folyamatok során választottak le és adtak át hasznosításra, és amely kémiailag tartósan nem kötött a termékben, és így nem kerülhet be a légkörbe rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett. Ha folyamat valamennyi szakasza, különösen a hulladékégető létesítményekből származó kibocsátás, nem tartozik szén-dioxid-árazás hatálya alá, a légkörbe juttatás helyére vonatkozó számítások a kibocsátások alulbecslését eredményeznék. Annak érdekében, hogy a szén-dioxid-leválasztást olyan módon lehessen szabályozni, amely csökkenti a nettó kibocsátást, biztosítja az összes kibocsátás elszámolását és a kettős elszámolás elkerülését, miközben gazdasági ösztönzőket teremt, a Bizottságnak egyrészt fel kell mérnie, hogyan kell elszámolni az üvegházhatású gázok azon kibocsátását, amelyeket a termék életciklus-értékelése alapján úgy tekintenek, hogy leválasztották és felhasználták, hogy kémiailag kötöttek legyenek egy termékben, például ha ezeket egy termék előállításához használják fel, vagy ha az ilyen arányos csökkentés hozzájárul az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott innovatív nemzeti politikákhoz az ágazatok közötti együttműködés biztosítása és ösztönzése érdekében, másrészt adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie egy átlátható, összehasonlítható és megbízható módszertan kidolgozására.
Módosítás 424
Irányelvre irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
(13c)  Az (EU) 2021/1119 rendelettel összhangban a közvetlen kibocsátáscsökkentésnek prioritást kell élveznie, amit a klímasemlegesség elérése érdekében a szén-dioxid-eltávolítás növelésével kell kiegészíteni. Középtávon a szén-dioxid-eltávolítás már most is hozzájárulhat az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat-politikai célérték fölé történő emeléséhez. Ezért a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy – például a levegőből történő közvetlen leválasztással – a légkörből eltávolított és biztonságosan és tartósan tárolt üvegházhatású gázokból származó negatív kibocsátások hogyan vehetők figyelembe és ösztönözhetők a kibocsátáskereskedelemben, többek között azáltal, hogy egyértelmű hatályra és szigorú kritériumokra és biztosítékokra tesz javaslatot annak érdekében, hogy az ilyen eltávolítások ne ellensúlyozzák a szükséges kibocsátáscsökkentéseket, hanem valódiak és tartósak legyenek.
Módosítás 425
Irányelvre irányuló javaslat
13 d preambulumbekezdés (új)
(13d)  A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról szóló, 2020. október 14-i bizottsági közlemény szerint a kontinens metánkibocsátásának 26%-a hulladékból származik. Az előrejelzések szerint 2025-re a hulladéklerakók és a lerakóhelyek az összes emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás 8–10%-át teszik ki világszerte. Az Uniónak arra kell törekednie, hogy jelentősen csökkentse a hulladéklerakást az Unióban, és mindenképpen el kell kerülnie, hogy a jövőben a hulladékégetés bekerüljön az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtene és a hulladéklerakás növekedéséhez vezetne. Ezért a Bizottságnak fel kell mérnie annak lehetőségét és megvalósíthatóságát is, hogy az összes többi hulladékkezelési folyamatot, például a hulladéklerakókat, az erjesztést, a komposztálást és a mechanikai-biológiai kezelést is bevonja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe.
Módosítás 426
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A két különböző tagállam joghatósága alá tartozó kikötők közötti, vagy egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötő és egy egyetlen tagállam joghatósága alá sem tartozó kikötő közötti utakból álló nemzetközi tengeri közlekedési tevékenység volt az egyetlen olyan közlekedési mód, amely nem szerepel az Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásaiban. Az egyik tagállamból induló és egy másik tagállamba vagy harmadik országba érkező utazások tekintetében az Unióban értékesített üzemanyagokból származó kibocsátások 1990 óta mintegy 36 %-kal nőttek. Ezek a kibocsátások az összes uniós hajózási kibocsátás közel 90 %-át teszik ki, mivel az Unióban az ugyanazon tagállamba induló és oda érkező utakon értékesített üzemanyagokból származó kibocsátás 1990 óta 26 %-kal csökkent. A szabályozás nélküli forgatókönyv szerint a nemzetközi tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátás 2015 és 2030 között várhatóan mintegy 14 %-kal, 2015 és 2050 között pedig 34 %-kal fog nőni. Ha a tengeri közlekedési tevékenységek éghajlatváltozásra gyakorolt hatása az előrejelzések szerint nő, az jelentősen aláásná a más ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében végrehajtott csökkentéseket.
 (14)  A két különböző tagállam joghatósága alá tartozó kikötők közötti, vagy egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötő és egy egyetlen tagállam joghatósága alá sem tartozó kikötő közötti utakból álló nemzetközi tengeri közlekedési tevékenység volt az egyetlen olyan közlekedési mód, amely nem szerepel az Uniónak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásaiban. Az egyik tagállamból induló és egy másik tagállamba vagy harmadik országba érkező utazások tekintetében az Unióban értékesített üzemanyagokból származó kibocsátások 1990 óta mintegy 36%-kal nőttek. Ezek a kibocsátások az összes uniós hajózási kibocsátás közel 90%-át teszik ki, mivel az Unióban az ugyanazon tagállamba induló és oda érkező utakon értékesített üzemanyagokból származó kibocsátás 1990 óta 26%-kal csökkent. A szabályozás nélküli forgatókönyv szerint a nemzetközi tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátás 2015 és 2030 között várhatóan mintegy 14%-kal, 2015 és 2050 között pedig 34%-kal fog nőni. Ha a tengeri közlekedési tevékenységek éghajlatváltozásra gyakorolt hatása az előrejelzések szerint nő, az jelentősen aláásná a más ágazatok által az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében végrehajtott csökkentéseket, és ezáltal a gazdaság egészére vonatkozó, 2030-ra kitűzött nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési cél, az Unió legkésőbb 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi célkitűzése, valamint az ezt követően a negatív kibocsátások elérésére irányuló, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében és a Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérését célzó csökkentéseket.
Módosítás 427
Irányelvre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A nemzetközi tengeri közlekedés az egyetlen olyan közlekedési mód, amely nem szerepel az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásában annak ellenére, hogy az Európai Parlament több ízben is szorgalmazta, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban a gazdaság valamennyi ágazata járuljon hozzá a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra való mielőbbi, de legkésőbb 2050-ig teljesítendő átállásra irányuló közös erőfeszítésekhez. A 100 évre vetített globális felmelegedési potenciál alapján a tengeri szállítás éghajlatra gyakorolt hatásának meghatározó oka továbbra is a szén-dioxid, amely a CO2-egyenértékben kifejezett teljes nemzetközi üvegházhatásúgáz-kibocsátás 98%-át, illetve – a korom figyelembevételével – 91%-át teszi ki. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) „Az IMO negyedik tanulmánya az üvegházhatású gázokról” címmel 2020-ban közzétett jelentése szerint ugyanakkor a metán (CH4) kibocsátása 87%-kal nőtt a 2012 és 2018 közötti időszakban. Ezért az (EU) 2015/757 rendeletnek a hajó-fűtőolajfogyasztási globális adatgyűjtő rendszer megfelelő figyelembevétele érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal kapcsolatban az Európai Parlament által 2020. szeptember 16-án elfogadott módosításokkal összhangban az EU ETS tengeri közlekedési tevékenységekre történő kiterjesztésének a CO2- és a CH4-kibocsátást, valamint a dinitrogén-oxidok (N2O) kibocsátását egyaránt figyelembe kell vennie. Ebből következően egy igazgatási hatóságnak biztosítania kell, hogy a hajózási társaságok nyomon kövessék és jelentsék az összesített kibocsátási adatokat, amelyek magukban foglalják a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxidok (N2O) kibocsátását is az (EU) .../… rendelettel [FuelEU Maritime] való összhang biztosítása érdekében. Ezenkívül a Bizottságnak 2024. december 31-ig értékelnie kell a CO2-n, a N2O-n és a CH4-en kívüli üvegházhatású gázoknak, valamint globális felmelegedést okozó potenciállal rendelkező részecskéknek a globális éghajlatra gyakorolt hatását, és erről jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania a tengeri közlekedési tevékenységekből származó e kibocsátásoknak és részecskéknek az EU ETS hatálya alá vonásáról.
Módosítás 428
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  2013-ban a Bizottság stratégiát fogadott el a tengeri kibocsátásoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós politikába történő fokozatos integrálására. E megközelítés első lépéseként az Unió az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelettel14 létrehozott egy, a tengeri közlekedésből származó kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és hitelesítésére szolgáló rendszert, amelyet a tengerhasznosítási ágazatra vonatkozó csökkentési célok meghatározásának és egy piaci alapú eszköz alkalmazásának kell követnie. A társjogalkotók (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvben15 kifejezett kötelezettségvállalásával összhangban a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vagy az Unió fellépéseinek 2023-tól kell kezdődniük, ideértve egy olyan intézkedés elfogadására és végrehajtására vonatkozó előkészületeket, amely biztosítja, hogy az ágazat megfelelően hozzájáruljon a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott célkitűzések eléréséhez szükséges erőfeszítésekhez, és e kérdések összes érintett fél általi kellő megfontolását is.
 (15)  2013-ban a Bizottság stratégiát fogadott el a tengeri kibocsátásoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós politikába történő fokozatos integrálására. E megközelítés első lépéseként az Unió az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelettel14 létrehozott egy, a tengeri közlekedésből származó kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és hitelesítésére szolgáló rendszert, amelyet a tengerhasznosítási ágazatra vonatkozó csökkentési célok meghatározásának és egy piaci alapú eszköz alkalmazásának kell követnie. A társjogalkotók (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvben15 kifejezett kötelezettségvállalásával összhangban a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) vagy az Unió fellépéseinek 2023-tól kell kezdődniük, ideértve egy olyan intézkedés elfogadására és végrehajtására vonatkozó előkészületeket, amely biztosítja, hogy az ágazat megfelelően hozzájáruljon a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott célkitűzések eléréséhez szükséges erőfeszítésekhez, és e kérdések összes érintett fél általi kellő megfontolását is. Az uniós intézkedések környezetvédelmi hatékonyságának növelése, valamint a tisztességtelen verseny és a szabályok megkerülésére való hajlandóság elkerülése érdekében az (EU) 2015/757 rendelet hatályát 2024. január 1-jétől a 400 és annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajókra is módosítani kell. Az arányos adminisztratív teher biztosítása érdekében az 5000 bruttó tonnatartalomnál kisebb hajók esetében az üzemeltetőknek csak azokat az információkat kell jelenteniük, amelyek 2027. január 1-jétől az ilyen hajóknak az EU ETS hatálya alá vonásához szükségesek, különös tekintettel a tüzelőanyag típusára, szén tényezőjére és energiasűrűségére.
__________________
 __________________
14 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).
 14 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).
15 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).
 15 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (HL L 76., 2018.3.19., 3. o.).
Módosítás 429
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az (EU) 2018/410 irányelv értelmében a Bizottságnak be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az IMO keretében milyen eredményeket sikerült elérni egy ambiciózus kibocsátáscsökkentési célkitűzés és az ahhoz kapcsolódó intézkedések elérése terén, annak biztosítása érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósításához szükséges erőfeszítésekhez a tengeri közlekedési ágazat megfelelő módon járuljon hozzá. Az IMO jelenleg is erőfeszítéseket tesz a nemzetközi tengeri kibocsátások korlátozására, amely erőfeszítéseket ösztönözni kell. Bár örvendetes az IMO-n keresztül a közelmúltban elért előrelépés, ezek az intézkedések nem lesznek elegendőek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez.
 (16)  Az (EU) 2018/410 irányelv értelmében a Bizottságnak be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az IMO keretében milyen eredményeket sikerült elérni egy ambiciózus kibocsátáscsökkentési célkitűzés és az ahhoz kapcsolódó intézkedések elérése terén, annak biztosítása érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósításához szükséges erőfeszítésekhez a tengeri közlekedési ágazat megfelelő módon járuljon hozzá. Az IMO jelenleg is erőfeszítéseket tesz a nemzetközi tengeri kibocsátások korlátozására, amely erőfeszítéseket ösztönözni kell. Az IMO keretrendszerében a közelmúltban bekövetkezett fejlemények azonban nem lesznek elegendőek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Tekintettel a hajózás nemzetközi jellegére, a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve tovább kell fokoznia diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szintjén előrelépés történjen a piaci alapú globális intézkedés kidolgozása terén.
Módosítás 430
Irányelvre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A szomszédos, nem uniós országokban történő, kitérő kikötői megállások komolyan veszélyeztethetik az EU ETS tengeri közlekedési rendszerének hatékonyságát, mivel az nem csökkentené a hajózás teljes kibocsátását. Sőt, az ilyen kitérő kikötői megállások még növelhetik is az összes kibocsátást, különösen akkor, ha a kitérés miatt meghosszabbodnak az utak az alacsonyabb környezetvédelmi normákkal rendelkező harmadik országok viszonylatában. A Bizottságnak ezért ...-tól/-től [a módosító irányelv hatálybalépését követő évtől] kétévente nyomon kell követnie és jelentést kell készítenie a tengeri szállításról szóló fejezet végrehajtásáról és az ezen irányelv követelményeinek betartását elkerülni kívánó társaságokkal kapcsolatos lehetséges tendenciákról, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie a kitérő kikötői megállásokra utaló bizonyítékok kezelésére.
Módosítás 431
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Az európai zöld megállapodásban a Bizottság kijelentette, hogy további intézkedéseket kíván hozni a tengeri közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás kezelésére egy olyan intézkedéscsomag révén, amely lehetővé teszi az Unió számára kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek elérését. Ezzel összefüggésben a 2003/87/EK irányelvet módosítani kell, hogy a tengeri közlekedési ágazatot beemeljék az EU ETS-be annak biztosítása érdekében, hogy ez az ágazat hozzájáruljon az Unió ambiciózusabb éghajlat-politikai célkitűzéseihez, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez, amely előírja a fejlett országok számára, hogy a gazdaság egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentési célkitűzések megvalósításával vezető szerepet vállaljanak, míg a fejlődő országokat arra ösztönzi, hogy idővel mozduljanak el a gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési vagy -korlátozási célok felé16. Tekintettel arra, hogy az Európán kívüli nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátást 2021 januárjától piaci alapú globális fellépéssel kell maximálni, miközben nincs olyan intézkedés, amely a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat maximálná vagy árazná, helyénvaló, hogy az EU ETS lefedje a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötő és egy harmadik ország joghatósága alá tartozó kikötő közötti utakból származó kibocsátások egy részét, és a harmadik ország dönthet a kibocsátások másik részével kapcsolatos megfelelő intézkedésekről. Az EU ETS tengeri közlekedési ágazatra való kiterjesztésének ezért ki kell terjednie a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőből érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások felére, a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások felére, a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajók kibocsátásaira, valamint valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben található veszteglőhelyen történő kibocsátásokra. Ez a megközelítés jó gyakorlati megoldást jelent a közös, de megkülönböztetett felelősségek és képességek elvének érvényesítésére, amely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye végrehajtásának keretében felmerült egyik nagy kihívás. Az Unió és harmadik országok közötti, beérkező és kimenő utakból származó kibocsátások egy részének lefedése biztosítja az EU ETS hatékonyságát, különösen azáltal, hogy növeli az intézkedés környezeti hatását az EU-n belüli utakra korlátozott földrajzi hatályhoz képest, miközben korlátozza a kitérő kikötői megállások kockázatát és az átrakási tevékenységek Unión kívülre való áthelyezésének kockázatát. Annak érdekében, hogy az ágazatot zökkenőmentesen integrálják az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe, a hajózási társaságok által leadott kibocsátási egységeket fokozatosan növelni kell a 2023–2025 közötti időszakra bejelentett hitelesített kibocsátásokhoz képest. A rendszer környezeti integritásának védelme érdekében, amennyiben ezekben az években kevesebb kibocsátási egységet adnak le a tengeri közlekedés hitelesített kibocsátásai tekintetében, mihelyt az egyes években megállapítják a hitelesített kibocsátás és a leadott kibocsátási egységek közötti különbséget, az ennek megfelelő számú kibocsátási egységet törölni kell. 2026-tól a hajózási társaságoknak az előző évben jelentett összes hitelesített kibocsátásuknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet kell leadniuk.
 (17)  A tengeri közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az uniós kibocsátások mintegy 2,5%-át teszi ki. Az IMO keretén belüli határozott fellépés hiánya késleltette az innovációt és az ágazat kibocsátásainak csökkentéséhez szükséges intézkedések bevezetését. Az európai zöld megállapodásban a Bizottság kijelentette, hogy további intézkedéseket kíván hozni a tengeri közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás kezelésére egy olyan intézkedéscsomag révén, amely lehetővé teszi az Unió számára kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek elérését. Ezzel összefüggésben a 2003/87/EK irányelvet módosítani kell, hogy a tengeri közlekedési ágazatot beemeljék az EU ETS-be annak biztosítása érdekében, hogy ez az ágazat kellő mértékben hozzájáruljon az Unió ambiciózusabb éghajlat-politikai célkitűzéseihez, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez, amely előírja a fejlett országok számára, hogy a gazdaság egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentési célkitűzések megvalósításával vezető szerepet vállaljanak, míg a fejlődő országokat arra ösztönzi, hogy idővel mozduljanak el a gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési vagy -korlátozási célok felé16. A hajózási társaságok kibocsátási egységeinek leadását 2024-től teljeskörűen végre kell hajtani, és a hajózási társaságoknak az előző évben jelentett összes hitelesített kibocsátásuknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet kell leadniuk. Tekintettel arra, hogy az Európán kívüli nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátást 2021 januárjától piaci alapú globális fellépéssel kell maximálni, miközben nincs olyan intézkedés, amely a tengeri közlekedésből származó kibocsátásokat maximálná vagy árazná, helyénvaló, hogy az EU ETS lefedje az ilyen kibocsátásokat, ugyanakkor szigorú feltételek mellett eltéréseket tegyen lehetővé, ha harmadik országok vállalják a felelősséget az ilyen kibocsátásokért, vagy ha az IMO piaci alapú intézkedése a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötő és egy harmadik ország joghatósága alá tartozó kikötő közötti utakból származó kibocsátások egy részének fedezésére szolgál, és a harmadik ország dönthet a kibocsátások másik részével kapcsolatos megfelelő intézkedésekről. 2027-től kezdődően az EU ETS tengeri közlekedési ágazatra való kiterjesztésének ezért ki kell terjednie a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló utakból származó kibocsátásokra is, ugyanakkor szigorú feltételek mellett eltéréseket kell előírnia a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások felével, és az egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások felével kapcsolatban, különösen akkor, ha egy harmadik ország szén-dioxid-árazási mechanizmussal rendelkezik, vagy az Unió és egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodás révén a 2003/87/EK irányelv 25. cikke értelmében az EU ETS-hez kapcsolódó szén-dioxid-árazási mechanizmust hozott létre, hogy a kibocsátásokat legalább az EU ETS-szel egyenértékű szintre korlátozza és csökkentse, ami kötelező erejű mechanizmust jelent, a tengeri közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, csökkentése és árazása tekintetében, amely legalább olyan mértékű abszolút kibocsátáscsökkentést eredményez, mint abban az esetben, ha e kibocsátások 100%-a az EU ETS hatálya alá tartozna, vagy ha egy harmadik ország olyan legkevésbé fejlett ország vagy fejlődő kis szigetállam, amelynek az egy főre jutó GDP-je nem éri el vagy haladja meg az uniós átlagot, és az ilyen kibocsátásokat a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti szinten meghatározott hozzájárulása keretében tartalmazza.
__________________
 __________________
16 Párizsi Megállapodás, 4. cikk (4) bekezdés.
 16 Párizsi Megállapodás, 4. cikk (4) bekezdés.
Módosítás 432
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Az éghajlatváltozás káros hatásai érintik az emberi jogok tiszteletben tartását, beleértve az élelemhez, a vízhez, a megfelelő higiénés körülményekhez, az egészséghez, a tisztességes lakhatáshoz és az élethez való jogot. A Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozás elleni fellépés harmadik pilléreként azon károk és veszteségek kezelését határozta meg, amelyek aránytalan mértékben sújtják a kiszolgáltatott helyzetben élő embereket, az őslakos népeket, a nőket, a gyermekeket és a fogyatékossággal élőket. Az alacsony jövedelmű, az alacsony-közepes jövedelmű és a legkevésbé fejlett országok a legkiszolgáltatottabbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Annak ellenére, hogy a légkörben található üvegházhatású gázokhoz való hozzájárulásuk nagyon kicsi, sőt elhanyagolható, jellemzően nagyobb mértékben vannak kitéve az éghajlatváltozás hatásainak, különösen az infrastruktúrájuk állapota és a lakosságuk életkörülményei tekintetében. Ezek az országok egyrészt az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének globális, – alkalmazkodási szükségleteiket és költségeiket egyre növelő – kudarca, másrészt a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó „adóssági világjárvány” által okozott államháztartási válságok együttes hatása miatt jelenleg rendkívül nehéz helyzetben vannak.
Módosítás 433
Irányelvre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)  A Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek együtt kell működnie harmadik országokkal a 2003/87/EK irányelv tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó rendelkezései elfogadásának megkönnyítése, valamint az e területen folytatott nemzetközi együttműködés erősítése érdekében. Ugyanakkor a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a globális intézkedések IMO-n keresztüli megerősítésén kell dolgoznia.
Módosítás 434
Irányelvre irányuló javaslat
17 c preambulumbekezdés (új)
(17c)  A Párizsi Megállapodás végrehajtásához jelentős pénzügyi forrásokra van szükség, és az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy hozzájáruljon a fejlett országok azon célkitűzéséhez, hogy 2020-tól kezdve különböző forrásokból évente közösen 100 milliárd USD-t mozgósítsanak a fejlődő országok támogatására. A COP24 konferencián hozott határozat, amely szerint 2025-től kezdődően a jelenlegi kötelezettségvállaláson túlmutató, ambiciózusabb célkitűzést határoznak meg, a jó irányba tett lépés, ugyanakkor a fejlett országok által tett tényleges vállalások még mindig meg sem közelítik a kollektív célt, és az így keletkező hiányt pótolni kell. Az Uniónak és tagállamainak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az éghajlatváltozás elleni nemzetközi finanszírozás fejlődő országok számára történő mozgósítása érdekében, és olyan nemzetközi ütemtervet kell kidolgozniuk, amely felvázolja az egyes fejlett országoknak a 100 milliárd USD összegű pénzügyi kötelezettségvállalásból való méltányos részesedését, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy a vállalásokat tettekké alakítsák. 2025-től kezdődően a feltörekvő gazdaságoknak hozzá kell járulniuk a nemzetközi klímafinanszírozáshoz, amelynek a jövőben magasabb lesz az összege.
Módosítás 435
Irányelvre irányuló javaslat
17 d preambulumbekezdés (új)
(17d)  A Bizottságnak segítenie kell a fejlődő országokat, és növelnie kell az ezen országoknak – többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül – nyújtott támogatását, hogy megerősítse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásukkal kapcsolatos kapacitásukat és az ellenálló képességüket. A fejlődő országok éghajlat-politikai fellépéseinek támogatására irányuló kollektív uniós kötelezettségvállalás növelné az Unió befolyását az UNFCCC-tárgyalásokon, miközben a Zöld Klíma Alapon keresztüli hozzájárulás más országokat is arra ösztönözne, hogy a saját szén-dioxid-árazási rendszereikből befolyó bevételek egy részével járuljanak hozzá az említett alap működéséhez. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben az EU ETS és a CBAM hatálya alá tartozó ágazatoknak megfelelő ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának értékelése révén megvizsgálja a fejlődő országok dekarbonizációs szükségleteit.
Módosítás 436
Irányelvre irányuló javaslat
17 e preambulumbekezdés (új)
(17e)  Az Unió és tagállamai az éghajlatváltozással kapcsolatos globális közfinanszírozás legfontosabb forrásai. Az éghajlat-politikai fellépés finanszírozása alapvető fontosságú, mivel számos fejlődő ország nemzetileg meghatározott hozzájárulásai feltételekhez kötöttek, és ezek teljesítésétől függ a pénzügyi támogatás. A Bizottságnak támogatnia kell a fejlődő országokat iparuk dekarbonizációjában, különösen az EU ETS és a CBAM hatálya alá tartozó ágazatoknak megfelelő iparágakban, ily módon elősegítve, hogy ezek az országok a Párizsi Megállapodással összhangban elérjék a gazdaság egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentési céljaikat. Az EU ETS kibocsátási egységeinek az éghajlat-politikai fellépések – különösen az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás – finanszírozására való felhasználása révén különös figyelmet kell fordítani a legkevésbé fejlett országok igényeinek kezelésére.
Módosítás 437
Irányelvre irányuló javaslat
17 f preambulumbekezdés (új)
(17f)  A jégosztályú hajók flottáinak megújítása és olyan innovatív technológiák kifejlesztése, amelyek a téli körülmények közötti hajózás során csökkentik az ilyen hajók kibocsátását, időbe fog telni, és pénzügyi támogatást igényel. Jelenleg a jégosztályú hajók jégviszonyok között történő hajózást lehetővé tevő kialakítása ahhoz vezet, hogy ezek a hajók mind nyílt vízen, mind jégviszonyok között történő hajózáskor több kibocsátást termelnek, mint a hasonló méretű, kizárólag nyílt tengeren történő hajózásra tervezett hajók. A nyílt vízen közlekedő jégosztályú hajók átlagosan 2–5%-kal több üzemanyagot fogyasztanak, mint a kizárólag nyílt tengeren történő hajózásra tervezett, hasonló méretű hajók. Ezért ezen irányelv értelmében az Unió északi részein uralkodó jégviszonyok figyelembevételére lobogósemleges módszert kell alkalmazni, amely 2029. december 31-ig lehetővé teszi a hajózási társaságok által a hajóik jégosztálya vagy a jégviszonyok közötti hajózás, illetve mindkettő alapján leadandó kibocsátási egységek csökkentését. Ennek eredményeképpen 2030-tól kezdődően a hajózási társaságoknak az egyes évekre vonatkozóan jelentett hitelesített kibocsátások száz százalékának (100%) megfelelő kibocsátási egységeket kell leadniuk, függetlenül a hajóik jégosztályától és a jégviszonyok közötti hajózástól. A jégosztályú hajók szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos innovációt is külön támogatni kell egy Óceánalapon keresztül.
Módosítás 438
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A 2003/87/EK irányelv tengeri közlekedési tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit rendszeresen felül kell vizsgálni a jövőbeni nemzetközi fejleményeknek és a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását célzó erőfeszítéseknek a fényében, ideértve többek között a 2028-as második globális értékelést és az ezt követően ötévente sorra kerülő globális értékeléseket, amelyek célja az egymást követő nemzetileg meghatározott hozzájárulások megalapozása. A Bizottságnak a 2028. évi második globális értékelés előtt – tehát legkésőbb 2028. szeptember 30-ig – jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a piaci alapú globális intézkedésről szóló IMO-tárgyalások előrehaladásáról. Jelentésében a Bizottságnak elemeznie kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet eszközeit, és adott esetben értékelnie kell, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet az uniós jogban a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata révén végrehajtani. A Bizottságnak a jelentésbe adott esetben javaslatokat kell belefoglalnia.
 (18)  A 2003/87/EK irányelv tengeri közlekedési tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit rendszeresen felül kell vizsgálni a jövőbeni nemzetközi fejleményeknek és a Párizsi Megállapodás céljainak megvalósítását célzó erőfeszítéseknek a fényében, ideértve többek között a 2028-as második globális értékelést és az ezt követően ötévente sorra kerülő globális értékeléseket, amelyek célja az egymást követő nemzetileg meghatározott hozzájárulások megalapozása. A Bizottságnak a 2028. évi második globális értékelés előtt – tehát legkésőbb 2028. szeptember 30-ig – jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a piaci alapú globális intézkedésről szóló IMO-tárgyalások előrehaladásáról. Jelentésében a Bizottságnak elemeznie kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet eszközeit, és adott esetben értékelnie kell, hogy ezeket az eszközöket hogyan lehet az uniós jogban a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata révén végrehajtani. Abban az esetben, ha az IMO szintjén olyan globális piaci alapú intézkedést fogadnak el, amely a Párizsi Megállapodással összhangban lévő és legalább az uniós intézkedésekkel összehasonlítható üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést eredményez, a Bizottságnak a kettős teher elkerülése érdekében mérlegelnie kell az uniós intézkedések alkalmazási körének arányos csökkentését, miközben az EU ETS hatályán belül marad a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező hajóutakból származó kibocsátások legalább ötven százaléka (50%), és a valamely tagállam joghatósága alá nem tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező hajóutakból származó kibocsátások ötven százaléka (50%), elismerve, hogy az Unió a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel összhangban szuverén módon szabályozhatja a nemzetközi hajóutakból származó kibocsátásait. Abban az esetben azonban, ha az IMO szintjén nem történt megfelelő mértékű előrehaladás, vagy ha az IMO szintjén olyan globális intézkedéseket fogadtak el, amelyek nincsenek összhangban a Párizsi Megállapodással, és nem összehasonlíthatók legalább az uniós intézkedésekkel, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a 2003/87/EK irányelv módosításával megtartsa az uniós intézkedéseket a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből valamely tagállam joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező úton közlekedő hajókból származó kibocsátások 100%-ára, valamint a valamely tagállam joghatósága alá nem tartozó kikötőből valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező úton közlekedő hajókból származó kibocsátások 100%-ára.
Módosítás 439
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a 2003/87/EK irányelv működését a tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében, az irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében, többek között az esetleges kijátszásra irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban is, és ezt követően intézkedéseket kell javasolnia az irányelv hatékonyságának biztosítása érdekében.
 (19)  A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a 2003/87/EK irányelv működését a tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében, az irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében, többek között az esetleges kijátszásra irányuló gyakorlatokkal kapcsolatban is, és ezt követően intézkedéseket kell javasolnia az irányelv hatékonyságának biztosítása érdekében, összhangban az Unió legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésével, valamint az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott negatív kibocsátások elérésére irányuló céllal, valamint a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.
Módosítás 440
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Az EU ETS-nek való megfelelésért felelős személynek vagy szervezetnek a hajótulajdonosként meghatározott hajózási társaságnak vagy bármely más olyan szervezetnek vagy személynek – például az igazgatónak vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személynek – kell lennie, amely a hajótulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és amely e felelősség átvállalásával beleegyezett abba, hogy átveszi a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat által előírt valamennyi kötelezettséget és felelősséget. Ez a fogalommeghatározás a „társaságnak” az (EU) 2015/757 rendelet 3. cikkének d) pontjában szereplő meghatározásán alapul, és összhangban van az IMO által 2016-ban létrehozott globális adatgyűjtési rendszerrel. A „szennyező fizet” elvvel összhangban a hajózási társaság szerződéses megállapodás alapján felelősségre vonhatja az ezen irányelv szerinti megfelelési költségekért azt a szervezetet, amely közvetlenül felelős a hajó szén-dioxid-kibocsátását érintő döntésekért. Ez a szervezet általában az a jogalany, amely felelős a hajó üzemanyagának, útvonalának és sebességének megválasztásáért.
 (20)  Az EU ETS-nek való megfelelésért felelős személynek vagy szervezetnek a hajótulajdonosként meghatározott hajózási társaságnak vagy bármely más olyan szervezetnek vagy személynek – például az igazgatónak vagy a hajót személyzet nélkül bérlő személynek – kell lennie, amely a hajótulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és amely e felelősség átvállalásával beleegyezett abba, hogy átveszi a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat által előírt valamennyi kötelezettséget és felelősséget. Ez a fogalommeghatározás a „társaságnak” az (EU) 2015/757 rendelet 3. cikkének d) pontjában szereplő meghatározásán alapul, és összhangban van az IMO által 2016-ban létrehozott globális adatgyűjtési rendszerrel. A hajózási társaság azonban nem mindig felelős az üzemanyag beszerzéséért vagy a hajó üvegházhatásúgáz-kibocsátását befolyásoló üzemeltetési döntések meghozataláért. Ezeket a kötelezettségeket szerződéses megállapodás alapján a hajózási társaságtól eltérő jogalany is átvállalhatja. Ebben az esetben a „szennyező fizet” elv teljes mértékű tiszteletben tartása, valamint a hatékonysági intézkedések elfogadásának és a tisztább üzemanyagok elterjedésének ösztönzése érdekében az ilyen megállapodásokba kötelező erejű záradékot kell beépíteni a költségek áthárítása céljából, hogy a hajózási társaság által ezen irányelv alapján fizetett megfelelési költségek a hajó üvegházhatásúgáz-kibocsátását érintő döntésekért végső soron felelős szervezetet terheljék. Az a szervezet általában az a jogalany, amely felelős a hajó üzemanyagának megválasztásáért és beszerzéséért, vagy a hajó üzemeltetéséért, például a hajó által szállított rakomány, vagy a hajó útvonalának és sebességének megválasztása tekintetében.
Módosítás 441
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A kibocsátásmentes hajózásra történő sikeres átállás feltétele a megfelelő, az integrált megközelítést és az innovációt a hajók és a kikötők tekintetében egyaránt ösztönző és támogató környezet. Egy ilyen támogató környezet magában foglalja a kutatásba és innovációba történő állami és magánberuházást, a hajók és kikötők energiahatékonyságának javítására irányuló technológiai és operatív intézkedéseket, valamint fenntartható alternatív tüzelőanyagok – mint a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén és ammónia, többek között karboncsökkentési célú szerződések (CCD-k) révén – és nulla kibocsátású meghajtási technológiák alkalmazását, ideértve a szükséges kikötői üzemanyagtöltő és elektromos töltésre szolgáló infrastruktúrákat. Az EU ETS alkalmazási körébe tartozó tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekből Óceánalapot kell létrehozni a hajók energiahatékonyságának javítása és a tengeri közlekedés, ezen belül a rövid távú tengeri fuvarozás és a kikötők dekarbonizációjának megkönnyítését célzó beruházások, valamint a munkaerőképzés és- átképzés támogatása érdekében. Az (EU) ..../.... rendelet [„FuelEU” tengerészeti rendelet] alapján kiszabott szankciókból származó bevételeket továbbá az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 21. cikke (5) bekezdésének és a 2003/87/EK irányelv 3gab. cikke (1) bekezdésének megfelelően külső címzett bevételként az Óceánalapba kell utalni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kellő figyelmet fordítson az (EU).../... rendelet [FuelEU Maritime] bevezetéséhez és végrehajtásához hozzájáruló innovatív projektek, valamint olyan projekte támogatására, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és hozzájárulnak a zaj-, a levegő- és a tengeri szennyezés kockázatának csökkentéséhez.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 442
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A hajózási társaságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében minden egyes hajózási társaságért egy tagállamnak kell felelnie. A Bizottságnak közzé kell tennie az EU ETS hatálya alá tartozó tengerhasznosítási tevékenységet végző hajózási társaságok első jegyzékét, amely meghatározza az egyes hajózási társaságok tekintetében felelős igazgatási hatóságot. A jegyzéket legalább kétévente aktualizálni kell annak érdekében, hogy a hajózási társaságokat adott esetben egy másik igazgatási hatósághoz rendeljék. A valamely tagállamban bejegyzett hajózási társaságok esetében az igazgatási hatóságnak az adott tagállamnak kell lennie. A harmadik országban bejegyzett hajózási társaságok esetében az igazgatási hatóság az a tagállam kell, hogy legyen, amelyben a hajózási társaság a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó utakon az elmúlt két ellenőrzési évben a legnagyobb becsült számú kikötői megállást teljesítette. A harmadik országban bejegyzett azon hajózási társaságok esetében, amelyek az elmúlt két ellenőrzési évben nem teljesítettek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó utakat, az igazgatási hatóság az a tagállam, ahonnan a hajózási társaság említett irányelv hatálya alá tartozó első útja indult. A Bizottságnak közzé kell tennie és kétévente aktualizálnia a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó hajózási társaságok jegyzékét, amely meghatározza az egyes hajózási társaságok tekintetében felelős igazgatási hatóságot. A hajózási társaságokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamoknak a felelősségi körükbe tartozó hajózási társaságok igazgatására vonatkozó harmonizált szabályokat kell követniük, a Bizottság által megállapítandó részletes szabályokkal összhangban.
 (21)  A hajózási társaságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében minden egyes hajózási társaságért egy tagállamnak kell felelnie. A Bizottságnak közzé kell tennie az EU ETS hatálya alá tartozó tengerhasznosítási tevékenységet végző hajózási társaságok első jegyzékét, amely meghatározza az egyes hajózási társaságok tekintetében felelős igazgatási hatóságot. A jegyzéket rendszeresen, legalább évente aktualizálni kell annak érdekében, hogy a hajózási társaságokat adott esetben egy másik igazgatási hatósághoz rendeljék. A valamely tagállamban bejegyzett hajózási társaságok esetében az igazgatási hatóságnak az adott tagállamnak kell lennie. A harmadik országban bejegyzett hajózási társaságok esetében az igazgatási hatóság az a tagállam kell, hogy legyen, amelyben a hajózási társaság a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó utakon az elmúlt két ellenőrzési évben a legnagyobb becsült számú kikötői megállást teljesítette. A harmadik országban bejegyzett azon hajózási társaságok esetében, amelyek az elmúlt két ellenőrzési évben nem teljesítettek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó utakat, az igazgatási hatóság az a tagállam, ahonnan a hajózási társaság említett irányelv hatálya alá tartozó első útja indult. A Bizottságnak közzé kell tennie és évente aktualizálnia a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó hajózási társaságok jegyzékét, amely meghatározza az egyes hajózási társaságok tekintetében felelős igazgatási hatóságot. A hajózási társaságokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamoknak a felelősségi körükbe tartozó hajózási társaságok igazgatására vonatkozó harmonizált szabályokat kell követniük, a Bizottság által megállapítandó részletes szabályokkal összhangban.
Módosítás 443
Irányelvre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A környezetvédelemmel kapcsolatos hasonló feladatok során szerzett tapasztalatok alapján az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek (EMSA) vagy más érintett szervezetnek – adott esetben és megbízatásával összhangban – segítenie kell a Bizottságot és az igazgatási hatóságokat a 2003/87/EK irányelv végrehajtásában. Az (EU) 2015/757 rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainak és IT-eszközeinek köszönhetően az EMSA az információcsere megkönnyítésével vagy iránymutatások és kritériumok kidolgozásával segítheti az igazgatási hatóságokat, különösen az ezen irányelv hatálya alá tartozó tengerhasznosítási tevékenységekből származó kibocsátások nyomon követése, jelentése és hitelesítése terén.
 (24)  A környezetvédelemmel kapcsolatos hasonló feladatok során szerzett tapasztalatok alapján az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek (EMSA) vagy más érintett szervezetnek – adott esetben és megbízatásával összhangban – segítenie kell a Bizottságot és az igazgatási hatóságokat a 2003/87/EK irányelv végrehajtásában. Az (EU) 2015/757 rendelet végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainak és IT-eszközeinek köszönhetően az EMSA az információcsere megkönnyítésével vagy iránymutatások és kritériumok kidolgozásával segíti az igazgatási hatóságokat, különösen az ezen irányelv hatálya alá tartozó tengerhasznosítási tevékenységekből származó kibocsátások nyomon követése, jelentése és hitelesítése terén.
Módosítás 444
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az Unió 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célkitűzésének eléréséhez az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának 2005-höz képest 61 %-os csökkentésére lesz szükség. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó kibocsátási egységek egész Unióra kiterjedő mennyiségét csökkenteni kell, hogy megteremtsék a szén-dioxid szükséges, hosszú távú árjelzését és előmozdítsák az ilyen fokú dekarbonizációt. E célból növelni kell a lineáris csökkentési tényezőt, figyelembe véve a tengeri közlekedésből származó kibocsátások beszámítását is. Ez utóbbit az Unióban 2018-ra és 2019-re vonatkozóan az (EU) 2015/757 rendeletnek megfelelően jelentett, tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokból kell levezetni, 2021-től kezdődően lineáris csökkentési tényezővel kiigazítva.
 (26)  Az Unió 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési célkitűzésének eléréséhez, és ezzel egyidejűleg a Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozására irányuló célkitűzés megvalósításához az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatok kibocsátásának jelentős csökkentésére lesz szükség. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó kibocsátási egységek egész Unióra kiterjedő mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell, hogy megteremtsék a szén-dioxid szükséges, hosszú távú árjelzését és előmozdítsák az ilyen fokú dekarbonizációt. E célból növelni kell az éves csökkentési tényezőt, figyelembe véve a tengeri közlekedésből származó kibocsátások beszámítását is. Ez utóbbit az Unióban 2018-ra és 2019-re vonatkozóan az (EU) 2015/757 rendeletnek megfelelően jelentett, tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokból kell levezetni, 2021-től kezdődően lineáris csökkentési tényezővel kiigazítva.
Módosítás 445
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  Szem előtt tartva, hogy ez az irányelv egy 2021. január 1-jén már megkezdődött végrehajtási időszak tekintetében módosítja a 2003/87/EK irányelvet, a kiszámíthatóság, a környezeti hatékonyság és az egyszerűség okán az EU ETS meredekebb lineáris csökkentési pályájának 2021-től 2030-ig egyenes vonalúnak kell lennie, hogy az EU ETS-ben 2030-ig 61 %-os kibocsátáscsökkentést lehessen elérni, ami megfelelő köztes lépés az uniós gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása felé. Mivel a megnövelt lineáris csökkentési tényező csak az ezen irányelv hatálybalépését követő évtől alkalmazható, a kibocsátási egységek mennyiségének egyszeri csökkentésével csökkenteni kell a kibocsátási egységek teljes mennyiségét, hogy az összhangban legyen a 2021-től kezdődően végrehajtott ezen éves csökkentési szinttel.
 (27)  Szem előtt tartva, hogy ez az irányelv egy 2021. január 1-jén már megkezdődött végrehajtási időszak tekintetében módosítja a 2003/87/EK irányelvet, a kiszámíthatóság, a környezeti hatékonyság és az egyszerűség okán az EU ETS meredekebb csökkentési pályájának egyértelmű irányt kell mutatnia a Párizsi Megállapodás célkitűzésének és az uniós gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegességnek legkésőbb 2050-ig történő eléréséhez. Mivel a megnövelt lineáris csökkentési tényező csak az ezen irányelv hatálybalépését követő évtől alkalmazható, a kibocsátási egységek mennyiségének egyszeri csökkentésével csökkenteni kell a kibocsátási egységek teljes mennyiségét, hogy az összhangban legyen a 2021-től kezdődően végrehajtott ezen éves csökkentési szinttel.
Módosítás 446
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A fokozott éghajlatvédelmi törekvések megvalósításához jelentős állami forrásokra lesz szükség az EU-ban, valamint a nemzeti költségvetéseket az éghajlatvédelmi átállásra kell fordítani. Az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos jelentős kiadásainak kiegészítése és megerősítése érdekében az uniós költségvetéshez nem rendelt, árverésből származó bevételeket éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell felhasználni. Ez magában foglalja, hogy e bevételeket olyan pénzügyi támogatásra használják fel, amely az alacsony és közepes jövedelmű háztartások szociális szempontjait hivatott kezelni a torzító adók csökkentése révén. Továbbá az alacsony jövedelmű tagállamokban az átállás elosztási és társadalmi hatásainak kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkében említett Modernizációs Alapon keresztül [az irányelv hatálybalépésének éve]-tól/-től 2030-ig az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség további 2,5 %-át kell felhasználni azon tagállamok energetikai átalakulásának finanszírozására, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2016–2018 között nem érte el az uniós átlag 65 %-át.
 (28)  A fokozott éghajlatvédelmi törekvések megvalósításához jelentős állami és magánforrásokra lesz szükség az EU-ban, valamint a nemzeti költségvetéseket az éghajlatvédelmi átállásra kell fordítani. Az uniós költségvetés éghajlatváltozással kapcsolatos jelentős kiadásainak kiegészítése és megerősítése érdekében az uniós költségvetéshez saját forrásként nem rendelt, árverésből származó bevételeket éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell felhasználni, az igazságos átmenet és a megtett intézkedések környezeti integritásának biztosítása mellett. Ez magában foglalja, hogy e bevételeket olyan pénzügyi támogatásra használják fel, amely az alacsony és közepes jövedelmű háztartások szociális szempontjait hivatott kezelni a torzító adók csökkentése révén. A megfelelés és a nyilvános ellenőrzés biztosítása érdekében a tagállamoknak előzetes terveket kell elfogadniuk arra vonatkozóan, hogy miként kívánják felhasználni az EU ETS-ből származó bevételeket saját éghajlat- és energiapolitikai céljaiknak megfelelően, és az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 19. cikkének megfelelően évente jelentést kell tenniük az árverési bevételek felhasználásáról. Továbbá a leginkább érintett területeken az átállás elosztási és társadalmi hatásainak kezelése érdekében a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkében említett Modernizációs Alapon keresztül [az irányelv hatálybalépésének éve]-tól/-től 2030-ig az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség további 2,5 %-át kell felhasználni azon tagállamok energetikai átalakulásának finanszírozására, amelyek egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) 2016–2018 között nem érte el az uniós átlag 65 %-át.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
Módosítás 447
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  2013 óta a villamosenergia-termelők kötelesek megvásárolni a villamosenergia-termeléshez szükséges összes kibocsátási egységet. Egyes tagállamok azonban fenntartották azt a lehetőséget, hogy a 2013–2020 közötti, valamint a 2021–2030 közötti időszakban továbbra is átmeneti ingyenes kiosztást biztosítsanak az energiaágazat modernizációjára. A 2021–2030 közötti időszakban mindössze három tagállam élhetne ezzel a lehetőséggel. A 18/2020. sz., „Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere: célzottabbá kell tenni a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztását” című különjelentésében azonban az Európai Számvevőszék megállapította, hogy az átmeneti ingyenes kiosztás nem járult hozzá az energiaágazat szén-dioxid-intenzitásának csökkentéséhez azon országok esetében, amelyek a 2013–2020-ig tartó időszakban jogosultak voltak a kibocsátási egységek ingyenes kiosztására. Tekintettel arra, hogy – különösen az energiaágazatban – gyors dekarbonizáció szükséges, valamint az átmeneti ingyenes kiosztás korlátozott eredményességére, az energiaágazat korszerűsítését szolgáló átmeneti ingyenes kiosztás lehetősége már nem tűnik a céljára alkalmasnak. Ezért ezt a lehetőséget meg kell szüntetni, és az e lehetőség gyakorlásából származó azon kibocsátási egységeket, amelyeket 2023. december 31-ig nem osztottak ki az érintett tagállamokban működő üzemeltetőknek, hozzá kell adni az érintett tagállam által árverés útján történő értékesítésre kapott kibocsátási egységek teljes mennyiségéhez, vagy a Modernizációs Alap keretében végrehajtott beruházások támogatására kell felhasználni.
Módosítás 448
Irányelvre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)  A megreformált és kibővített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árverési bevételei jól meghatározott részét saját forrásként kell felhasználni az uniós költségvetés általános bevételként történő finanszírozására, összhangban a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i jogilag kötelező intézményközi megállapodással1a, amely ütemtervet tartalmaz a saját források – például többek között az EU ETS-en és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson (CBAM), valamint az OECD/G20 megállapodás első pillérén alapuló saját források – új kosarának bevezetésére. Az említett megállapodás értelmében az ilyen új saját források bevezetésére 2023. január 1-jéig kerül sor. Az új saját források összekapcsolnák az uniós költségvetést az Unió szakpolitikai prioritásaival, például az európai zöld megállapodással és az Unió méltányos adózáshoz való hozzájárulásával, ezáltal hozzáadott értéket teremtenek és hozzájárulnak az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó célkitűzésekhez, a Next Generation EU-tartozások visszafizetéséhez, valamint az uniós költségvetés mint beruházási és garanciális eszköz rezilienciájához, amely tiszteletben tartja a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumot és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket.
__________________
1a HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.
Módosítás 449
Irányelvre irányuló javaslat
28 c preambulumbekezdés (új)
(28c)  Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozattal1a összhangban az Unió legkésőbb 2058. december 31-ig jogilag köteles visszafizetni a Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében történő hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi kötelezettséget. Ezért a jogilag kötelező erejű intézményközi megállapodás és az abban foglalt, az Unió adósságának visszafizetésére szolgáló új sajátforrás-kosár bevezetésére vonatkozó ütemterv tiszteletben tartása érdekében az EU ETS-ből származó bevételek egy részét az uniós költségvetésre kell terhelni a .../.../ [Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról szóló 2021/XXXX tanácsi határozat] tanácsi határozatban foglalt hitelfelvételi költségek fedezése és az olyan jelentős csökkentések megelőzése érdekében, amelyek a jövőbeli többéves pénzügyi keretekben veszélyeztetnék az uniós programokat.
_______________
1a A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
Módosítás 450
Irányelvre irányuló javaslat
28 d preambulumbekezdés (új)
(28d)  A megerősített EU ETS által generált jelentős összegeket, amelyeket a tagállamok az uniós költségvetéshez rendelt részen kívül megtartanak, az éghajlatvédelmi átállás céljaira kell felhasználni. A szélesebb alkalmazási kör és a beavatkozások változatosságának fokozása azonban nem befolyásolhatja hátrányosan az uniós költségvetés egységességét, hatékonyságát, integritását és demokratikus ellenőrzését.
Módosítás 451
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  További ösztönzőket kell biztosítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony technikák alkalmazásával történő csökkentésére. E célból a kibocsátási egységeknek a helyhez kötött létesítmények számára 2026-tól történő ingyenes kiosztását az energiahatékonyság növelését és a kibocsátások csökkentését célzó eljárásokba történő beruházásoktól kell függővé tenni. Annak biztosítása, hogy ez a nagyobb energiafelhasználókra összpontosítson, jelentősen csökkentené az alacsonyabb energiafelhasználású vállalkozások terheit, amelyek kis- és középvállalkozások vagy mikrovállalkozások tulajdonában lehetnek. [A hivatkozás a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvvel megerősítendő]. A vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ennek megfelelően ki kell igazítani.
 (29)  További ösztönzőket kell biztosítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony technikák alkalmazásával történő csökkentésére. E célból az ingyenes kiosztás részarányának meghatározására bonus/malus-rendszert kell bevezetni. Azon létesítmények esetében, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátása meghaladja a vonatkozó referenciaértékeket, 2026-tól megfelelően kidolgozott klímasemlegességi terv végrehajtásától kell függővé tenni az ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét. Ezzel szemben azokat a létesítményeket, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátása nem éri el a vonatkozó referenciaértékeket, kiegészítő ingyenes kiosztás formájában ösztönözni kell.
Módosítás 676
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az (EU) […/..] európai parlamenti és tanácsi rendelettel51 létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) az ingyenes kiosztás olyan alternatívája, amely a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelését szolgálja. Amennyiben az ágazatok és alágazatok az említett intézkedések hatálya alá tartoznak, nem ajánlott ingyenes kiosztásban részesíteni őket. Annak érdekében azonban, hogy a gyártók, az importőrök és a kereskedők alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez, fokozatosan kell kivezetni az ingyenes kibocsátási egységeket. Az ingyenes kiosztás csökkentését a CBAM-ágazatok tekintetében az ingyenes kiosztásra vonatkozó tényező alkalmazásával kell végrehajtani, míg a CBAM-ot fokozatosan kell bevezetni. Ennek a százaléknak (CBAM-tényező) 100 %-nak kell lennie a [CBAM-rendelet] hatálybalépése és 2025 közötti átmeneti időszakban, 90 %-nak 2026-ban, és azt évente 10 százalékponttal kell csökkenteni, hogy elérje a 0 %-ot, és ezáltal a tizedik évre megszűnjön az ingyenes kiosztás. Az ingyenes kiosztásra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló, releváns jogi aktusokat ennek megfelelően ki kell igazítani a CBAM hatálya alá tartozó ágazatok és alágazatok tekintetében. A CBAM-ágazatok számára e számítás alapján már nem biztosított ingyenes kiosztást (CBAM-kereslet) árverésre kell bocsátani, és a bevételek az Innovációs Alapot illetik meg a karbonszegény technológiákkal, a szén-dioxid-leválasztással és -hasznosítással (CCU), a szén-dioxid-leválasztással és geológiai tárolással (CLT), a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos innováció oly módon történő támogatása érdekében, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Különös figyelmet kell fordítani a CBAM-ágazatok projektjeire. A nem CBAM-ágazatok számára rendelkezésre álló ingyenes kiosztás arányának tiszteletben tartása érdekében az ingyenes kiosztásból levonandó és árverésre bocsátandó végösszeget azon hányad alapján kell kiszámítani, amelyet a CBAM-kereslet képvisel az ingyenes kiosztásban részesülő valamennyi ágazat ingyenes kiosztás iránti igénye tekintetében.
 (30)  Az (EU) […/..] európai parlamenti és tanácsi rendelettel51 létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) célja, hogy az ingyenes kiosztás helyett fokozatosan olyan alternatívát kínáljon, amely a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelését szolgálja az Unió versenyképességének aláásása nélkül. Amennyiben az ágazatok és alágazatok az említett intézkedések hatálya alá tartoznak, nem ajánlott ingyenes kiosztásban részesíteni őket. Annak érdekében azonban, hogy a gyártók, az importőrök és a kereskedők alkalmazkodni tudjanak az új rendszerhez, fokozatosan kell kivezetni az ingyenes kibocsátási egységeket. Az ingyenes kiosztás csökkentését a CBAM-ágazatok tekintetében az ingyenes kiosztásra vonatkozó tényező alkalmazásával kell végrehajtani, míg a CBAM-ot fokozatosan kell bevezetni. Ennek a százaléknak (CBAM-tényező) 100 %-nak kell lennie a [CBAM-rendelet] hatálybalépése és a 2026 vége közötti átmeneti időszakban, és az (EU) .../... rendelet [CBAM-rendelet] 36. cikke (3) bekezdésének d) pontjának alkalmazásától függően 2027-ben 7 százalékponttal, 2028-ban 9 százalékponttal, 2029-ben 15 százalékponttal, 2030-ban 19 százalékponttal, 2031-ben 25 százalékponttal és 2032-ben 25 százalékponttal kell csökkenteni, ezáltal 2032-re megszüntetve az ingyenes kiosztást. Az uniós kivitel versenyképességének védelme érdekében a [CBAM] rendelet I. mellékletében felsorolt termékek uniós gyártását továbbra is 100%-os ingyenes kiosztásban kell részesíteni, feltéve, hogy az ilyen termékeket az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árképzési mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba történő exportra szánják. A Bizottságnak [egy évvel a [CBAM] rendeletben meghatározott átmeneti időszak vége előtt] jelentést kell benyújtania, amelyben értékeli az EU ETS és a CBAM hatását a [CBAM] rendelet I. mellékletében felsorolt, harmadik országokba irányuló exportra gyártott termékek Unión belüli termelésére és a globális kibocsátások alakulására, továbbá értékeli a kivitelre vonatkozó eltérés WTO-kompatibilitását, különösen értékelve a WTO-kompatibilitás szempontjából a létesítmények leghatékonyabb 10%-ába tartozó létesítményekre vonatkozó exportkiigazítási mechanizmusok vagy bármely más, a Bizottság által megfelelőnek ítélt javaslatok lehetőségét, és adott esetben olyan megfelelő és WTO-kompatibilis jogszabályra és intézkedésre irányuló javaslatot nyújt be, amely kiegyenlíti a szén-dioxid-kibocsátási költségeket a harmadik országok különböző árképzési rendszereivel. Az ingyenes kiosztásra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló, releváns jogi aktusokat ennek megfelelően ki kell igazítani a CBAM hatálya alá tartozó ágazatok és alágazatok tekintetében. A CBAM-ágazatok számára e számítás alapján már nem biztosított ingyenes kiosztást (CBAM-kereslet) árverésre kell bocsátani, és a bevételek az Éghajlatváltozási Beruházási Alapot illetik meg a karbonszegény technológiákkal, a szén-dioxid-leválasztással és -hasznosítással (CCU), a szén-dioxid-leválasztással és geológiai tárolással (CLT), a megújuló energiával és az energiatárolással kapcsolatos innováció oly módon történő támogatása érdekében, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Különös figyelmet kell fordítani a CBAM-ágazatok projektjeire. A nem CBAM-ágazatok számára rendelkezésre álló ingyenes kiosztás arányának tiszteletben tartása érdekében az ingyenes kiosztásból levonandó és árverésre bocsátandó végösszeget azon hányad alapján kell kiszámítani, amelyet a CBAM-kereslet képvisel az ingyenes kiosztásban részesülő valamennyi ágazat ingyenes kiosztás iránti igénye tekintetében.
_________________
 _________________
51 [Kérjük, illessze be a teljes HL-hivatkozást]
 51 [Kérjük, illessze be a teljes HL-hivatkozást]
Módosítás 454
Irányelvre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) olyan mechanizmus, amely az Unió vámterületére importált árukba beágyazott kibocsátások egységes árának alkalmazásával kezeli a kibocsátásáthelyezés kockázatát. Fontos nyomon követni, megelőzni és kezelni annak kockázatát, hogy az Unióban előállított, harmadik országokba irányuló kivitelre szánt árukat a globális piacon nagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó áruk váltsák fel. Ezért a Bizottságnak folyamatosan nyomon kell követnie és értékelnie kell a CBAM hatékonyságát az exportpiacokon jelentkező kibocsátásáthelyezési kockázat fényében, beleértve az uniós export alakulását a CBAM-ágazatokban, valamint az érintett termékek kereskedelmi forgalmának és beágyazott kibocsátásának alakulását a világpiacon. Amennyiben kibocsátásáthelyezés kockázatát észlelik, a Bizottságnak adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie annak érdekében, hogy az exportpiacokon jelentkező kibocsátásáthelyezési kockázatot a WTO-szabályokkal összhangban kezeljék. Emellett az Uniónak aktívan törekednie kell egy nemzetközi „szén-dioxid-klub” létrehozására, és folyamatosan részt kell vennie a szén-dioxid-árazási mechanizmusok bevezetésével kapcsolatos nemzetközi együttműködésben. Az európai szén-dioxid-piac sikere globális szempontból kritikus jelentőségű, és több országot is arra ösztönöz majd, hogy piacvezérelt szén-dioxid-árazást vezessen be. A Bizottságnak további vizsgálatokat kell végeznie azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne kapcsolatot teremteni más szén-dioxid-piacokkal, biztosítva ugyanakkor az Unió saját, egész gazdaságra kiterjedő éghajlat-politikai céljának elérését.
Módosítás 455
Irányelvre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A technológiai fejlődés jobb tükrözése és a vonatkozó referenciaértékeknek az adott kiosztási időszakhoz való igazítása, egyúttal a kibocsátáscsökkentési ösztönzők biztosítása és az innováció megfelelő jutalmazása érdekében a referenciaértékek maximális kiigazítását évi 1,6 %-ról 2,5 %-ra kell növelni. A 2026-tól 2030-ig tartó időszak vonatkozásában a referenciaértékeket így egy 4 % és 50 % közötti tartományon belül kell kiigazítani a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban alkalmazandó értékhez képest.
 (31)  A technológiai fejlődés jobb tükrözése és a vonatkozó referenciaértékeknek az adott kiosztási időszakhoz való igazítása, egyúttal a kibocsátáscsökkentési ösztönzők biztosítása és az innováció megfelelő jutalmazása érdekében a referenciaértékek maximális kiigazítását évi 1,6 %-ról 2,5 %-ra kell növelni. A 2026-tól 2030-ig tartó időszak vonatkozásában a referenciaértékeket így egy 8 % és 50 % közötti tartományon belül kell kiigazítani a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban alkalmazandó értékhez képest. A szükséges információk rendelkezésre állását követően a kiigazított referenciaértékeket azonnal közzé kell tenni, hogy azokat 2026-tól alkalmazni lehessen.; [e módosító irányelv hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal]-ig közzé kell tenni, hogy azokat 2026-tól alkalmazni lehessen.
Módosítás 456
Irányelvre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből eredő jelentős közvetett költségek a kibocsátásáthelyezés kockázatát hordozzák bizonyos ágazatokban. E kockázat csökkentése érdekében a tagállamoknak pénzügyi intézkedéseket kell elfogadniuk a közvetett költségek kompenzálására. Az intézkedéseknek összhangban kell állniuk az állami támogatási szabályokkal, és nem okozhatják a verseny indokolatlan torzulását a belső piacon.
Módosítás 457
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Az innováció átfogó megközelítése elengedhetetlen az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Uniós szinten a szükséges kutatási és innovációs erőfeszítések támogatásban részesülnek, többek között a Horizont Európa révén, ami jelentős finanszírozást és új eszközöket jelent az ETS hatálya alá tartozó ágazatok számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti átültető rendelkezések ne akadályozzák az innovációt és technológiai szempontból semlegesek legyenek.
 (32)  Az innováció átfogó megközelítése elengedhetetlen az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. Uniós szinten a szükséges kutatási és innovációs erőfeszítések támogatásban részesülnek, többek között a Horizont Európa révén, ami jelentős finanszírozást és új eszközöket jelent az ETS hatálya alá tartozó ágazatok számára. Következésképpen az Éghajlatváltozási Beruházási Alapnak szinergiákra kell törekednie a Horizont Európával és adott esetben más uniós finanszírozási programokkal. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti átültető rendelkezések ne akadályozzák az innovációt, segítsék elő az innovatív tudományos eredmények gyakorlati megvalósítását és technológiai szempontból semlegesek legyenek, míg a Bizottságnak biztosítania kell a szükséges technikai és tanácsadói segítségnyújtás rendelkezésre állását és hatékonyságát.
Módosítás 458
Irányelvre irányuló javaslat
32 a preambulumbekezdés (új)
(32a)  Annak érdekében, hogy az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség, az Uniónak „A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására vonatkozó stratégia” című, 2021. július 6-i bizottsági közleményben előírtaknak megfelelően meg kell szüntetnie a jelentős beruházási hiányt. Dekarbonizációs célkitűzésünk eléréséhez áttörést jelentő innovációra, a már meglévő releváns technológiák bővítésére és tanúsított természetes szén-dioxid-eltávolításra van szükség. Az Unióban végbemenő mélyreható és a gazdaság egészére kiterjedő dekarbonizáció támogatása érdekében mindhárom pillérrel foglalkozni kell az Innovációs Alap révén, amelyet Éghajlatváltozási Beruházási Alapnak kell átnevezni.
Módosítás 459
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Az Innovációs Alap 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében említett hatályát ki kell terjeszteni az olyan karbonszegény technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos innováció támogatására, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazat tüzelőanyag-fogyasztását érintik. Emellett az Innovációs Alapnak támogatnia kell a tengeri közlekedési ágazat dekarbonizálására irányuló beruházásokat, beleértve a megújuló energiaforrásokból előállított fenntartható alternatív üzemanyagokba, például a hidrogénbe és az ammóniába, valamint a kibocsátásmentes meghajtási technológiákba, például a széltechnológiákba történő beruházásokat. Tekintettel arra, hogy a(z) xxxx/xxxx rendeletben [FuelEU tengerészet]19 megállapított szankciókból származó bevételeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételként az Innovációs Alapba utalják, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kellő figyelmet fordítsanak a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengerhasznosítási ágazatban történő fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítását célzó innovatív projektek támogatására, a(z) xxxx/xxxx rendelet [FuelEU tengerészet] 21. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Annak biztosítása érdekében, hogy e kiterjesztett alkalmazási körön belül elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre az innováció számára, az Innovációs Alapot 50 millió kibocsátási egységgel kell kiegészíteni, amelyek részben az egyébként árverésre bocsátható kibocsátási egységekből, részben pedig az egyébként ingyenesen kiosztható kibocsátási egységekből származnak, összhangban az egyes forrásokból az Innovációs Alap számára biztosított finanszírozás jelenlegi arányával.
 (33)  Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében említett hatályát ki kell terjeszteni az olyan ipari folyamatokban alkalmazott, áttörést nem jelentő technológiák telepítésének támogatására, amelyek óriási üvegházhatásúgáz-megtakarítási potenciállal rendelkeznek, de még nem piacképesek, valamint az olyan karbonszegény technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos innováció támogatására, amelyek az építőipari és a közúti közlekedési ágazat, azon belül is a kollektív közlekedési formák tüzelőanyag-fogyasztását érintik. Lehetővé kell tenni továbbá az Éghajlatváltozási Beruházási Alap felhasználását az áttörést jelentő, innovatív technológiák támogatására a hulladékágazatban. Annak biztosítása érdekében, hogy e kiterjesztett alkalmazási körön belül elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre az innováció számára, az Éghajlatváltozási Beruházási Alapot 50 millió kibocsátási egységgel kell kiegészíteni, amelyek részben az egyébként árverésre bocsátható kibocsátási egységekből, részben pedig az egyébként ingyenesen kiosztható kibocsátási egységekből származnak, összhangban az egyes forrásokból az Éghajlatváltozási Beruházási Alap számára biztosított finanszírozás jelenlegi arányával. Az áttörést jelentő technológiákkal kapcsolatos innováció mielőbbi előmozdítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Éghajlatváltozási Beruházási Alapon keresztül rendelkezésre bocsátott finanszírozás egy részét „előreütemezzék” ezen irányelv végrehajtásának első éveire.
__________________
19 [illessze be a FuelEU tengerészeti rendeletre mutató hivatkozást].
Módosítás 460
Irányelvre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  A fenntartható hazai megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása fontos szerepet játszik az Unió azon tervében, hogy jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Emellett az ipari folyamatokban és a gazdaság egészében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében nagy mennyiségű fenntartható megújuló energiára van szükség. Jelentősen növelni kell a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzést és a relatív nemzeti hozzájárulásokat. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátott kibocsátási egységek legalább 12%-át ezért az energiahatékonyság elsődlegességének elvével összhangban a fenntartható megújuló energiaforrások Unión belüli továbbfejlesztésére és elterjesztésére kell fordítani. Elsőbbséget kell biztosítani a helyi önellátó előállítás, tárolás és megosztás fejlesztésének, különösen a megújulóenergia-közösségeken keresztül.
Módosítás 461
Irányelvre irányuló javaslat
33 b preambulumbekezdés (új)
(33b)  A projektek állami finanszírozással történő támogatásával az Éghajlatváltozási Beruházási Alap jelentős előnyöket biztosítana a vállalkozások számára termékeik vagy szolgáltatásaik fejlesztéséhez. Következésképpen az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból finanszírozott projekteknek meg kell osztaniuk tudásukat más releváns projektekkel, valamint a jogos érdekkel rendelkező uniós kutatókkal.
Módosítás 462
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  A karboncsökkentési célú szerződések (CCD-k) fontos szerepet játszanak az ipari kibocsátáscsökkentés ösztönzésében, és lehetőséget kínálnak arra, hogy az innovatív éghajlatbarát technológiák befektetői számára olyan rögzített árat biztosítsanak, amely jutalmazza az EU ETS jelenlegi árszintjei által ösztönzöttet meghaladó CO2-kibocsátáscsökkentést. Az Innovációs Alap által támogatható intézkedések hatályát bővíteni kell, hogy versenypályázati mechanizmusok – például CCD-k – révén tudjanak támogatást nyújtani projekteknek. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen típusú támogatások pontos szabályaira vonatkozóan.
 (35)  A CCD-k az új technológiák feltárásának ösztönzése révén fontos szerepet játszanak az ipari kibocsátáscsökkentés ösztönzésében, és lehetőséget kínálnak arra, hogy az innovatív éghajlatbarát technológiák befektetői számára olyan rögzített árat biztosítsanak, amely jutalmazza az EU ETS jelenlegi árszintjei által ösztönzöttet meghaladó CO2-kibocsátáscsökkentést. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap által támogatható intézkedések hatályát bővíteni kell, hogy technológiasemleges, versenypályázati mechanizmusok – például CCD-k – révén tudjanak támogatást nyújtani projekteknek, és ezeknek tiszteletben kell tartaniuk a földrajzi egyensúly elvét. A CCD-k fontos mechanizmusok lennének a dekarbonizációs technológiák, például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CLT) és a szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU) fejlesztésének támogatásában, valamint a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálásában. A CCD-k biztonságot nyújtanának a technológiák, például a szén-dioxid-leválasztási technológiák befektetői számára is. A Bizottságnak hatásvizsgálatot kell végeznie, különös tekintettel a versenyeztetéses ajánlattétel révén történő támogatásnyújtás lehetőségeire, beleértve a nyújtható finanszírozás szintjét is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a hatásvizsgálat megállapításai nyomán felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen típusú támogatások pontos szabályaira vonatkozóan.
Módosítás 463
Irányelvre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A Modernizációs Alap hatályát össze kell hangolni az Unió legújabb éghajlat-politikai célkitűzéseivel, azáltal, hogy előírják, hogy a beruházásoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodás és az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel, és hogy megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó beruházások támogatását. Emellett a Modernizációs Alapnak a kiemelt beruházásokra fordítandó százalékos arányát 80 %-ra kell emelni; az energiahatékonyságot a keresleti oldalon kiemelt területként kell kezelni; a kiemelt beruházások hatályának ki kell terjednie a háztartások energiaszegénység kezelésére irányuló támogatására, többek között a vidéki és távoli területeken.
 (38)  A Modernizációs Alap hatályát össze kell hangolni az Unió legújabb éghajlat-politikai célkitűzéseivel, azáltal, hogy előírják, hogy a beruházásoknak összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodás és az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel, és hogy megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó beruházások támogatását. A Modernizációs Alapból csak azoknak a tagállamoknak nyújtható támogatás, amelyek jogilag kötelező erejű célokat fogadtak el a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése érdekében, valamint intézkedéseket fogadtak el az összes fosszilis tüzelőanyagnak az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célokkal összhangban történő fokozatos kivezetésére. Az uniós források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Modernizációs Alaphoz való hozzáférést a jogállamiság tiszteletben tartásától is függővé kell tenni. Emellett a Modernizációs Alapnak a kiemelt beruházásokra fordítandó százalékos arányát 100 %-ra kell emelni; az energiahatékonyságot a keresleti oldalon kiemelt területként kell kezelni; a kiemelt beruházások hatályának ki kell terjednie a háztartások energiaszegénység kezelésére irányuló támogatására, többek között a vidéki és távoli területeken.
Módosítás 464
Irányelvre irányuló javaslat
38 a preambulumbekezdés (új)
(38a)  Az EU ETS árainak emelkedésével az EU ETS-ből származó bevételek jelentősen növekedtek a tagállamok és az Unió számára. Annak elismerése érdekében, hogy az EU ETS-ből származó bevételek hozzájárulnak az uniós ipar átállásához, valamint azért, hogy támogatást nyújtsanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek az Unióban, hogy lehetővé tegyék számukra a környezetbarát alternatívákra való átállást, be kell vezetni egy EU ETS címkét. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a finanszírozás vonatkozásában egyértelműen feltüntik, hogy az az EU ETS-ből származó bevételekből történik, megfelelő címkét helyezve el a nemzeti szinten vagy uniós forrásokból támogatott valamennyi projekt és tevékenység esetében.
Módosítás 465
Irányelvre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet21 szabályokat állapít meg a biomasszából származó kibocsátások nyomon követésére vonatkozóan, amelyek összhangban állnak a megújuló energiáról szóló uniós jogszabályokban a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított szabályokkal. Ahogy a jogszabályok kidolgozottabbá válnak a biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok tekintetében az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben22 megállapított legújabb szabályokkal, a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti végrehajtási hatáskörök átruházását kifejezetten ki kell terjeszteni azon kiigazítások elfogadására, amelyek a biomasszára – többek között a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra – vonatkozó fenntarthatósági kritériumok EU ETS-ben történő alkalmazásához szükségesek. Ezen túlmenően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása céljából, hogy hogyan kell elszámolni a nulla besorolású biomassza és a nem nulla besorolású forrásokból eredő biomassza keverékéből származó kibocsátások tárolását.
 (39)  Az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet21 szabályokat állapít meg a biomasszából származó kibocsátások nyomon követésére vonatkozóan, amelyek összhangban állnak a megújuló energiáról szóló uniós jogszabályokban a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított szabályokkal. Ahogy a jogszabályok kidolgozottabbá válnak a biomasszára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok tekintetében az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben22 megállapított legújabb szabályokkal, a 2003/87/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti végrehajtási hatáskörök átruházását kifejezetten ki kell terjeszteni azon kiigazítások elfogadására, amelyek a biomasszára – többek között a bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomasszából előállított üzemanyagokra – vonatkozó fenntarthatósági kritériumok EU ETS-ben történő alkalmazásához szükségesek. Ezen túlmenően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározása céljából, hogy hogyan kell elszámolni a nulla besorolású biomassza és a nem nulla besorolású forrásokból eredő biomassza keverékéből származó kibocsátások tárolását.
__________________
 __________________
21 A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).
 21 A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
 22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
Módosítás 466
Irányelvre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  A nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű megújuló üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok fontos szerepet játszhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében azokban az ágazatokban, amelyek nehezen dekarbonizálhatók. Amennyiben a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat és a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló üzemanyagokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység keretében leválasztott szén-dioxidból állítják elő, a kibocsátásokat az adott tevékenység keretében kell elszámolni. Annak biztosítása érdekében, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával előállított üzemtüzelőanyagok hozzájáruljanak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, és hogy elkerülhető legyen azon üzemanyagok kettős elszámolása, amelyek hozzájárulnak e csökkentéshez, helyénvaló kifejezetten kiterjeszteni a 14. cikk (1) bekezdésében foglalt felhatalmazást olyan végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadására, amelyek meghatározzák a szén-dioxid esetleges kibocsátásának elszámolásához szükséges kiigazításokat és a kettős elszámolás elkerülésének módját a megfelelő ösztönzők biztosítása érdekében, figyelembe véve ezen üzemanyagoknak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti kezelését is.
 (40)  A nem biológiai eredetű, folyékony és gáznemű megújuló üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok fontos szerepet játszhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében azokban az ágazatokban, amelyek nehezen dekarbonizálhatók. Annak biztosítása érdekében, hogy a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával előállított üzemtüzelőanyagok hozzájáruljanak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, és hogy elkerülhető legyen azon üzemanyagok kettős elszámolása, amelyek hozzájárulnak e csökkentéshez, helyénvaló kifejezetten kiterjeszteni a 14. cikk (1) bekezdésében foglalt felhatalmazást a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra, amelyek meghatározzák a szén-dioxid esetleges kibocsátásának figyelembevételéhez szükséges kiigazításokat oly módon, hogy az biztosítsa valamennyi kibocsátás elszámolását, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezeket az üzemanyagokat az Unión kívüli szén-dioxid-leválasztásból állítják elő és az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekben használják fel, ugyanakkor el kell kerülni a kettős elszámolást, és megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a kibocsátások rögzítésére, figyelembe véve ezen üzemanyagoknak az (EU) 2018/2001 irányelv szerinti kezelését is.
Módosítás 467
Irányelvre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  A kizárólag biomasszát használó létesítmények kizárása az EU ETS-ből olyan helyzeteket eredményezett, amikor a biomasszát nagy arányban égető létesítmények rendkívüli bevételeket értek el azáltal, hogy a tényleges kibocsátást jelentősen meghaladó ingyenes kibocsátási egységeket kaptak. Ezért be kell vezetni a nulla besorolású biomassza-égetésre vonatkozó küszöbértéket, amely felett a létesítményeket ki kell venni az EU ETS hatálya alól. A 95 %-os küszöbérték összhangban van az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet23 2. cikkének 16. pontjában meghatározott bizonytalansági paraméterrel.
 törölve
__________________
23 A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).
Módosítás 468
Irányelvre irányuló javaslat
42 a preambulumbekezdés (új)
(42a)  Az energiaárak emelkedése komoly problémát jelent a polgárok, különösen az alacsony jövedelmű családok, valamint a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Az emelkedő energiaárak fő oka a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak foglalkoznia kell az ilyen függőségekkel, és törekednie kell azok csökkentésére, többek között az EU ETS kialakításának javítása révén. A piac integritásának és átláthatóságának erősítése szintén szerepet játszhat az EU ETS piaci árai volatilitásának korlátozásában.
Módosítás 469
Irányelvre irányuló javaslat
42 b preambulumbekezdés (új)
(42b)  Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2022. március 28-án tette közzé a kibocsátási egységekről és a kapcsolódó származtatott ügyletekről szóló végleges jelentését. A Bizottságnak adott esetben és a lehető leghamarabb jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie a jelentésben foglalt ajánlások nyomon követésére annak érdekében, hogy javuljon az átláthatóság, a nyomon követés és a jelentéstétel szintje az európai kibocsátási egységek piacai és a kapcsolódó származékos piacok tekintetében. A piac integritásának és átláthatóságának folyamatos nyomon követése, a félretájékoztatás elkerülése és az esetleges gyors intézkedések irányítása érdekében azonban az ESMA-nak rendszeresen jelentést kell közzétennie e piacok integritásáról és átláthatóságáról, és adott esetben további ajánlásokat kell kiadnia a célzott fejlesztésekre vonatkozóan. Az ESMA különösen megvizsgálja a piacok működését a volatilitás és az árak alakulásának fényében, valamint az aukciók és a piaci kereskedési műveletek működését, a likviditást és a kereskedett mennyiségeket, valamint a piaci szereplők kategóriáit és kereskedési magatartását. A célzott fejlesztések közé tartozhatnak például a következők: a kibocsátási egységek piacai és a kapcsolódó származtatott termékek piacai működéséről a piaci szereplők és a nyilvánosság rendelkezésére álló információk bővítése, a szabályozói jelentéstétel és a piacfigyelés javítása a kibocsátási egységek piacain és a kapcsolódó származékos piacokon, többek között az egyedi ügyletek nyilvánosságra hozatala révén, annak előírása, hogy minden piaci szereplő nyilvánosan tegye közzé részesedéseit és pozícióit, motiváció és időhorizont szerinti bontásban, a piaci visszaélések megelőzésének és felderítésének előmozdítása, valamint a kibocsátási egységek és a kapcsolódó származtatott piacok rendezett piacának fenntartása, például az előző évi aukciós átlagáron alapuló ingadozó szankció, a kibocsátási egységek visszatartása, a későbbi aukciók mennyiségének kiigazítása vagy ezek kombinációja. A Bizottságnak az ESMA jelentésének közzétételét követő hat hónapon belül értékelnie kell az ESMA ajánlásait, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie az ajánlások kezelésére.
Módosítás 470
Irányelvre irányuló javaslat
42 c preambulumbekezdés (új)
(42c)   Az uniós szén-dioxid-piacon jelentkező váratlan vagy hirtelen piaci volatilitás vagy túlzott ársokkok például a piaci magatartás hirtelen változásai vagy a túlzott spekuláció következtében negatívan befolyásolják a piac kiszámíthatóságát és a stabil beruházási környezetet, amely elengedhetetlen a dekarbonizációs és innovációs beruházások tervezéséhez. Ezért a túlzott áringadozások esetén alkalmazandó intézkedéseket körültekintően meg kell erősíteni az indokolatlan áralakulások értékelésének és az azokra való reagálásnak a javítása érdekében. E célzott fejlesztéseknek biztosítaniuk kell a szén-dioxid-piac folyamatos megfelelő működését, beleértve a közvetítők és a pénzügyi szereplők szerepét a piac likviditásának biztosításában és a megfelelési szereplők, különösen a kkv-k piacra jutásában, ugyanakkor kezelniük kell a nem a piaci alapvető tényezőkhöz kapcsolódó váratlan vagy hirtelen volatilitást vagy ársokkokat.
Módosítás 471
Irányelvre irányuló javaslat
43 a preambulumbekezdés (új)
(43a)  Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a meglévő EU ETS és az új kibocsátáskereskedelmi rendszer közötti szakadékok áthidalása érdekében az új kibocsátáskereskedelmi rendszernek ki kell terjednie a szabad forgalomba bocsátott egyéb tüzelőanyagokra is, például a 2003/87/EK irányelv I. mellékletének hatálya alá nem tartozó tevékenységek során folyamatok fűtésére használt tüzelőanyagokra is, elkerülve vagy kezelve ugyanakkor a kétszeres elszámolást. Ez a megközelítés továbbá egyszerűsítené a szabályozott vállalkozások számára az új kibocsátáskereskedelmi rendszer végrehajtását, nyomon követését, jelentését és hitelesítését.
Módosítás 472
Irányelvre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  A szükséges végrehajtási keret létrehozása és a 2030-ra kitűzött cél elérésére vonatkozó észszerű határidő biztosítása érdekében a két új ágazatban 2025-ben kell megkezdeni a kibocsátáskereskedelmet. Az első évben a szabályozott szervezeteknek üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel kell majd rendelkezniük, és jelenteniük kell a 2024-re és 2025-re eső kibocsátásukat. E szervezetekre vonatkozóan a kibocsátási egységek kiadását és a megfelelési kötelezettségeket 2026-tól kell alkalmazni. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd, hogy az ágazatokban szabályosan és hatékonyan megkezdődhessen a kibocsátáskereskedelem. Lehetővé tenné továbbá az uniós finanszírozás és a tagállami intézkedések bevezetését annak biztosítására, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmet társadalmilag igazságosan építsék be a két ágazatba, a szén-dioxid-árak kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és közlekedési felhasználókra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében.
 (44)  A szükséges végrehajtási keret létrehozása és a 2030-ra kitűzött cél elérésére vonatkozó észszerű határidő biztosítása érdekében az új ágazatokban 2025-ben kell megkezdeni a kibocsátáskereskedelmet. Az első évben a szabályozott szervezeteknek üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel kell majd rendelkezniük, és jelenteniük kell a 2023-ra és 2024-re eső kibocsátásukat. E szervezetekre vonatkozóan a kibocsátási egységek kiadását és a megfelelési kötelezettségeket 2025-től kell alkalmazni a kereskedelmi alkalmazásokban szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokra és más tüzelőanyagokra, például a meglévő EU ETS hatálya alá nem tartozó technológiai fűtésre. A 2026. január 1-jéig elvégzendő értékelés függvényében, és amennyiben a feltételek megfelelőek, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy ezt 2029. január 1-jétől kiterjessze a magánjellegű közúti közlekedésben szabad forgalomba bocsátott üzemanyagokra, valamint a lakóépületek fűtésére és hűtésére, és adott esetben célzott felülvizsgálatot nyújtson be e célból. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd, hogy az ágazatokban szabályosan és hatékonyan megkezdődhessen a kibocsátáskereskedelem. Lehetővé tenné továbbá az uniós finanszírozás és a tagállami intézkedések bevezetését annak biztosítására, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmet társadalmilag igazságosan építsék be a két ágazatba, a szén-dioxid-árak kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és közlekedési felhasználókra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében.
Módosítás 473
Irányelvre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  A két új ágazat szabályozott jogalanyait és a szabályozási pontot az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv25 által létrehozott jövedékiadó-rendszerrel összhangban kell meghatározni, a szükséges kiigazításokkal, mivel az említett irányelv már szilárd ellenőrzési rendszert hoz létre a jövedéki adó megfizetése céljából a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok minden mennyiségére vonatkozóan. Ezekben az ágazatokban a tüzelőanyagok végfelhasználóira nem vonatkoznak a 2003/87/EK irányelv szerinti kötelezettségek.
 (46)  Az új ágazatok szabályozott jogalanyait és a szabályozási pontot az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv25 által létrehozott jövedékiadó-rendszerrel összhangban kell meghatározni, a szükséges kiigazításokkal, mivel az említett irányelv már szilárd ellenőrzési rendszert hoz létre a jövedéki adó megfizetése céljából a szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok minden mennyiségére vonatkozóan. Ezekben az ágazatokban a tüzelőanyagok végfelhasználóira nem vonatkoznak a 2003/87/EK irányelv szerinti kötelezettségek.
_________________
 _________________
25 Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).
 25 Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).
Módosítás 474
Irányelvre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban a kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó szabályozott jogalanyokra ugyanolyan követelményeknek kell vonatkozniuk az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedély tekintetében, mint a helyhez kötött létesítmények üzemeltetőire. Szabályokat kell megállapítani az engedélykérelmekre, az engedélyek kiadásának feltételeire, a tartalomra és a felülvizsgálatra, valamint a szabályozott szervezettel kapcsolatos bármely változásra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az új rendszer rendezett módon indulhasson, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó szabályozott jogalanyok a rendszer 2025-ös indulásától érvényes engedéllyel rendelkezzenek.
 (47)  Az új ágazatokban a kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó szabályozott jogalanyokra ugyanolyan követelményeknek kell vonatkozniuk az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedély tekintetében, mint a helyhez kötött létesítmények üzemeltetőire. Szabályokat kell megállapítani az engedélykérelmekre, az engedélyek kiadásának feltételeire, a tartalomra és a felülvizsgálatra, valamint a szabályozott szervezettel kapcsolatos bármely változásra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az új rendszer rendezett módon indulhasson, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó szabályozott jogalanyok a rendszer 2024-es indulásától érvényes engedéllyel rendelkezzenek.
Módosítás 475
Irányelvre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  Az új kibocsátáskereskedelemre szánt kibocsátási egységek teljes mennyiségének lineáris pályát kell követnie a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérése érdekében, figyelembe véve az épületek és a közúti közlekedés költséghatékony hozzájárulását, amely 2030-ig 43 %-os kibocsátáscsökkentést jelent 2005-höz képest. A kibocsátási egységek teljes mennyiségét első alkalommal 2026-ban kell megállapítani annak érdekében, hogy 2024-től kezdődően a 2024-es kibocsátási határértékekből (1 109 304 000 CO2t) kiinduló pályát lehessen követni, amely határértéket az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet26 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ezen ágazatok 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozó referenciakibocsátása alapján számítanak ki. Ennek megfelelően a lineáris csökkentési tényezőt 5,15 %-ban kell meghatározni. 2028-tól a kibocsátási egységek teljes mennyiségét a 2024., 2025. és 2026. évre bejelentett átlagos kibocsátások alapján kell meghatározni, és a 2024-től meghatározott abszolút éves csökkenéssel kell mérsékelni, ami a fent meghatározott pálya 2025-ös összehasonlítható értékéhez képest 5,43 %-os lineáris csökkentési tényezőnek felel meg. Ha ezek a kibocsátások jelentősen meghaladják ezt a pályaértéket, és ez az eltérés nem a kibocsátásmérési módszerek kisléptékű eltéréseinek tudható be, a lineáris csökkentési tényezőt ki kell igazítani, hogy 2030-ra el lehessen érni az előírt kibocsátáscsökkentést.
 (48)  Az új kibocsátáskereskedelemre szánt kibocsátási egységek teljes mennyiségének lineáris pályát kell követnie a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérése érdekében, figyelembe véve az épületek és a közúti közlekedés költséghatékony hozzájárulását, amely 2030-ig 43 %-os kibocsátáscsökkentést jelent 2005-höz képest. A kibocsátási egységek teljes mennyiségét első alkalommal 2025-ben kell megállapítani annak érdekében, hogy 2024-től kezdődően a 2024-es kibocsátási határértékekből (1 109 304 000 CO2t) kiinduló pályát lehessen követni, amely határértéket az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet26 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ezen ágazatok 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozó referenciakibocsátása alapján számítanak ki. Ennek megfelelően a lineáris csökkentési tényezőt 5,15%-ban kell meghatározni. 2028-tól a kibocsátási egységek teljes mennyiségét a 2024., 2025. és 2026. évre bejelentett átlagos kibocsátások alapján kell meghatározni, és a 2024-től meghatározott abszolút éves csökkenéssel kell mérsékelni, ami a fent meghatározott pálya 2025-ös összehasonlítható értékéhez képest 5,43%-os lineáris csökkentési tényezőnek felel meg. Ha ezek a kibocsátások jelentősen meghaladják ezt a pályaértéket, és ez az eltérés nem a kibocsátásmérési módszerek kisléptékű eltéréseinek tudható be, a lineáris csökkentési tényezőt ki kell igazítani, hogy 2030-ra el lehessen érni az előírt kibocsátáscsökkentést.
__________________
 __________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
 26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
Módosítás 476
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Annak érdekében, hogy az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban zökkenőmentesen megkezdődhessen a kibocsátáskereskedelem, valamint figyelembe véve, hogy a szabályozott jogalanyoknak ár- és likviditási kockázatuk csökkentése érdekében fedezeti ügyletet kell kötniük kibocsátási egységekre vagy határidőre kell vásárolniuk őket, a korai szakaszban nagyobb mennyiségű kibocsátási egységet kell árverésre bocsátani. 2026-ban tehát az árverésen értékesített mennyiségeknek 30 %-kal meg kell haladniuk a 2026-ra vonatkozó teljes kibocsátásiegység-mennyiséget. Ez az összeg elegendő lenne a likviditás biztosításához, ha a kibocsátás a csökkentési szükségletekkel összhangban esne vissza és akkor is, ha a kibocsátáscsökkentés csak fokozatosan valósulna meg. Az árverési mennyiség ezen előreütemezésére vonatkozó részletes szabályokat a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, az árveréssel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell megállapítani.
 (50)  Annak érdekében, hogy az új ágazatokban zökkenőmentesen megkezdődhessen a kibocsátáskereskedelem, valamint figyelembe véve, hogy a szabályozott jogalanyoknak ár- és likviditási kockázatuk csökkentése érdekében fedezeti ügyletet kell kötniük kibocsátási egységekre vagy határidőre kell vásárolniuk őket, a korai szakaszban nagyobb mennyiségű kibocsátási egységet kell árverésre bocsátani. 2025-ben tehát az árverésen értékesített mennyiségeknek 30%-kal meg kell haladniuk a 2025-re vonatkozó teljes kibocsátásiegység-mennyiséget. Ez az összeg elegendő lenne a likviditás biztosításához, ha a kibocsátás a csökkentési szükségletekkel összhangban esne vissza és akkor is, ha a kibocsátáscsökkentés csak fokozatosan valósulna meg. Az árverési mennyiség ezen előreütemezésére vonatkozó részletes szabályokat a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, az árveréssel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell megállapítani.
Módosítás 477
Irányelvre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  A szén-dioxid-árnak a közúti közlekedés és az épületek ágazatában történő bevezetését hatékony szociális kompenzációnak kell kísérnie, különös tekintettel az energiaszegénység már meglévő szintjére. Egy 2019-es uniós szintű felmérésben mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem tudta otthonát megfelelően melegen tartani, és az Unió lakosságának 6,9%-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy elégséges mértékben fűtse otthonát27. A hatékony társadalmi és elosztási kompenzáció elérése érdekében elő kell írni a tagállamok számára, hogy az árverésből származó bevételeket a meglévő kibocsátáskereskedelem tekintetében már meghatározott, éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célokra fordítsák, de a kifejezetten a közúti közlekedési és az építőpari új ágazattal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében hozzáadott intézkedésekre is, ideértve a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket28. Az árverésből származó bevételeket az új ágazatok kibocsátáskereskedelme szociális szempontjainak kezelésére kell felhasználni, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedési felhasználókra. Ebben a szellemben az új Szociális Klímaalap célzott finanszírozást biztosít a tagállamok számára az energiaszegénység vagy a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett európai polgárok támogatására. Ez az Alap elő fogja mozdítani a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosságot és szolidaritást, miközben enyhíti az energia- és mobilitásszegénység kockázatát az átalakulás szakaszában. A meglévő szolidaritási mechanizmusokra épít, és kiegészíti azokat. Az új alap forrásai elvben az új kibocsátáskereskedelemből a 2026–2032 közötti időszakban várható bevételek 25 %-ának felelnek meg, és a tagállamok által az (EU) 20.../nn európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtandó szociális klímatervek alapján kerülnek végrehajtásra29. Ezen túlmenően minden tagállamnak az árverésből származó bevételeit többek között a szociális klímatervei költségei egy részének finanszírozására kell fordítania.
 (52)  A szén-dioxid-árnak a közúti közlekedés és az épületek ágazatában történő bevezetését hatékony szociális kompenzációnak kell kísérnie, különös tekintettel az energiaszegénység már meglévő szintjére. Egy 2019-es uniós szintű felmérésben mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem tudta otthonát megfelelően melegen tartani, és az Unió lakosságának 6,9%-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy elégséges mértékben fűtse otthonát27. A hatékony társadalmi és elosztási kompenzáció elérése érdekében elő kell írni a tagállamok számára, hogy az árverésből származó bevételeket a meglévő kibocsátáskereskedelem tekintetében már meghatározott, éghajlatváltozással és energiával kapcsolatos célokra fordítsák, de a kifejezetten a közúti közlekedési és az építőpari új ágazattal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében hozzáadott intézkedésekre is, ideértve a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kapcsolódó szakpolitikai intézkedéseket28. Az árverésből származó bevételeket az új ágazatok kibocsátáskereskedelme szociális szempontjainak kezelésére kell felhasználni, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedési felhasználókra. Ebben a szellemben az új Szociális Klímaalap célzott finanszírozást biztosít a tagállamok számára az energiaszegénység vagy a mobilitásszegénység által leginkább érintett vagy veszélyeztetett európai polgárok támogatására. A költségvetés egységességének és az uniós szakpolitikákkal való összhang megőrzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlamentből és a Tanácsból álló költségvetési hatóság hatékony ellenőrzést gyakoroljon, a Szociális Klímaalapnak az uniós költségvetés szerves részét kell képeznie. Ez az Alap elő fogja mozdítani a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli méltányosságot és szolidaritást, miközben enyhíti az energia- és mobilitásszegénység kockázatát az átalakulás szakaszában. A meglévő szolidaritási mechanizmusokra épít, és kiegészíti azokat. Az új alap forrásai elvben az új kibocsátáskereskedelemből a 2026–2032 közötti időszakban várható bevételek 25 %-ának felelnek meg, és a tagállamok által az (EU) 20.../nn európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtandó szociális klímatervek alapján kerülnek végrehajtásra29. Az uniós költségvetésbe beállított kiinduló előirányzatot évente növelni kell egy megerősítést biztosító kiegészítő összeggel, amennyiben a szén-dioxid-ár az eredetileg feltételezettnél nagyobb mértékben emelkedik, mivel ez növelné a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a közlekedést igénybe vevők terheit. A szén-dioxid-ár növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatások megfelelő és méltányos enyhítése érdekében ezeket a megerősítést biztosító éves összegeket a többéves pénzügyi keretben a 3. fejezet felső határának és a kifizetések felső határának a „szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó automatikus kiigazítás” révén kell kezelni, és az erre szolgáló mechanizmust az EUMSZ 312. cikkének megfelelően a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben kell meghatározni. Ezen túlmenően minden tagállamnak az árverésből származó bevételeit többek között a szociális klímatervei költségei egy részének finanszírozására kell fordítania.
__________________
 __________________
27 2018-as adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01].
 27 2018-as adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01].
28 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1-56. o.).
 28 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
29 [Illessze be a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló rendeletre mutató hivatkozást].
 29 [Illessze be a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló rendeletre mutató hivatkozást].
Módosítás 478
Irányelvre irányuló javaslat
52 a preambulumbekezdés (új)
(52a)  Mivel jelenleg a közlekedési ágazat az egyetlen olyan ágazat, amely egyáltalán nem csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, az uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez és a környezetbarát közlekedési módokra való modális váltás támogatásához jelentős mértékű beruházásokra van szükség a fenntartható közlekedési alternatívák terén. Ezért az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályának kiterjesztése, valamint a fűtésre, közlekedésre és egyéb tüzelőanyagokra vonatkozó új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ezen irányelv szerinti bevezetése következtében megnövekedett kibocsátáskereskedelemből várható bevételek legalább 10%-át – beleértve a tagállamok által felosztandó nemzeti bevételek 10%-át, valamint az Éghajlatváltozási Beruházási Alapba utalt bevételek 10%-át is – a közforgalmú személyszállítás, különösen az éghajlatbarát vasúti és buszrendszerek további fejlesztésére kell fordítani.
Módosítás 479
Irányelvre irányuló javaslat
52 b preambulumbekezdés (új)
(52b)  Az uniós alapok és források kezelésének és felhasználásának nagyobb koherenciája és hatékonysága érdekében a Bizottságnak értékelést kell végeznie, és adott esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania az Éghajlatváltozási Beruházási Alap és a Modernizációs Alap uniós költségvetésbe történő integrálásáról, amelyet a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok keretében lehetne benyújtani.
Módosítás 480
Irányelvre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  Az új, karbonszegény technológiák innovációja és fejlesztése az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy ezek az ágazatok költséghatékonyan járuljanak hozzá a várható kibocsátáscsökkentéshez. Ezért az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban a kibocsátáskereskedelemből származó 150 millió kibocsátási egységet az Innovációs Alap rendelkezésére kell bocsátani a költséghatékony kibocsátáscsökkentés ösztönzése érdekében.
 (54)  Az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban a kibocsátáskereskedelemből származó 150 millió kibocsátási egységet a Szociális Klímaalap rendelkezésére kell bocsátani az éghajlatvédelmi intézkedések támogatásához.
Módosítás 481
Irányelvre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  Az épületek és a közúti közlekedés kibocsátáskereskedelmének hatálya alá tartozó szabályozott szervezeteknek a hitelesített kibocsátásuk tekintetében az általuk szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségeknek megfelelően kell leadniuk kibocsátási egységeket. Első ízben 2026-ban kell leadniuk a hitelesített kibocsátásaikra vonatkozó kibocsátási egységeket. Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a helyhez kötött létesítmények és a légi közlekedés meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerére alkalmazandó számos szabályt alkalmazhatóvá kell tenni az épületek és a közúti közlekedés kibocsátáskereskedelmére, a szükséges kiigazításokkal. Ez magában foglalja különösen a kibocsátási egységek átruházására, leadására és törlésére vonatkozó szabályokat, valamint a kibocsátási egységek érvényességére, a szankciókra, az illetékes hatóságokra és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat.
 (55)  Az új kibocsátáskereskedelem hatálya alá tartozó szabályozott szervezeteknek a hitelesített kibocsátásuk tekintetében az általuk szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségeknek megfelelően kell leadniuk kibocsátási egységeket. Első ízben 2025-ben kell leadniuk a hitelesített kibocsátásaikra vonatkozó kibocsátási egységeket. Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a helyhez kötött létesítmények és a légi közlekedés meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszerére alkalmazandó számos szabályt alkalmazhatóvá kell tenni az új kibocsátáskereskedelemre, a szükséges kiigazításokkal. Ez magában foglalja különösen a kibocsátási egységek átruházására, leadására és törlésére vonatkozó szabályokat, valamint a kibocsátási egységek érvényességére, a szankciókra, az illetékes hatóságokra és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat.
Módosítás 482
Irányelvre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)   Az ezen irányelvben és más uniós jogszabályokban, különösen az (EU) 2021/1119 rendeletben foglalt célkitűzések elérése érdekében az Uniónak és tagállamainak a szakpolitikák végrehajtása során a legfrissebb tudományos eredményekre kell támaszkodniuk. Ezért az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tanácsait figyelembe kell venni ezen irányelv végrehajtása során. Továbbá az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére adjon tudományos tanácsot ezen irányelvvel kapcsolatban annak biztosítása érdekében, hogy a szakpolitikák összhangban legyenek az (EU) 2021/1119 rendelet és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.
Módosítás 483
Irányelvre irányuló javaslat
59 b preambulumbekezdés (új)
(59b)   A hosszú távú jövőkép kidolgozása érdekében a Bizottság az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával indikatív ütemterveket készít az ezen irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában a legkésőbb 2050-ig elérendő uniós klímasemlegességi cél, valamint az azt követően elérendő, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzés elérése céljából. Az ütemterveket átlátható módon, az érdekelt felekkel, például az egyénekkel, a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a tudományos körökkel, az iparral és a szakpolitikai döntéshozókkal szoros együttműködésben kell elkészíteni. Az ütemtervek alapvető eszközt jelentenek ahhoz, hogy hosszú távú betekintést és stabilitást biztosítsanak az érdekelt felek számára, valamint azonosítsák a közös érdekeket, az esetleges következetlenségeket és a konfliktusokat a szakpolitika kialakítása során. Az ütemterveket az érdekelt felekkel szoros együttműködésben ötévente frissíteni kell, hogy figyelembe lehessen venni a legújabb tudományos fejleményeket.
Módosítás 484
Irányelvre irányuló javaslat
61 preambulumbekezdés
(61)  Egy jól működő, megreformált, a piaci stabilizációt célzó eszközt magában foglaló EU ETS kulcsfontosságú eszköze annak, hogy az Unió teljesítse a 2030-ra vonatkozóan elfogadott célját és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. A piaci stabilizációs tartalék célja, hogy kezelje a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiányt a piacon. Az (EU) 2015/1814 határozat 3. cikke előírja, hogy a tartalékot három évvel a működés megkezdése után felül kell vizsgálni, különös figyelmet fordítva a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározására szolgáló százalékos értékre, a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számára (TNAC) vonatkozó küszöbértékre, amely meghatározza a kibocsátási egységek felvételét, valamint a tartalékból felszabadítandó kibocsátási egységek számára.
 (61)  Egy jól működő, megreformált, a piaci stabilizációt célzó eszközt magában foglaló EU ETS kulcsfontosságú eszköze annak, hogy az Unió teljesítse a 2030-ra vonatkozóan elfogadott célját, a legkésőbb 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi célkitűzést és az azt követően elérendő, az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzést, valamint a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait. A piaci stabilizációs tartalék célja, hogy kezelje a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiányt a piacon. Az (EU) 2015/1814 határozat 3. cikke előírja, hogy a tartalékot három évvel a működés megkezdése után felül kell vizsgálni, különös figyelmet fordítva a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározására szolgáló százalékos értékre, a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számára (TNAC) vonatkozó küszöbértékre, amely meghatározza a kibocsátási egységek felvételét, valamint a tartalékból felszabadítandó kibocsátási egységek számára.
Módosítás 485
Irányelvre irányuló javaslat
62 preambulumbekezdés
(62)  Tekintettel arra, hogy erőteljesebb beruházási ösztönzőre van szükség a kibocsátások költséghatékony módon történő csökkentése érdekében, valamint az EU ETS megerősítése céljából, az (EU) 2015/1814 határozatot módosítani kell az egyes években a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározására szolgáló százalékos arány növelése érdekében. Ezenkívül a TNAC alacsonyabb szintjei esetében a felvételnek meg kell egyeznie a TNAC és a kibocsátási egységek felvételét meghatározó küszöbérték közötti különbséggel. Ez megakadályozná az árverésen értékesítendő mennyiségek jelentős bizonytalanságát, amely akkor keletkezik, amikor a TNAC közel van a küszöbértékhez, ugyanakkor biztosítaná, hogy a többlet elérje azt a mennyiségi tartományt, amelyen belül úgy tekinthető, hogy a szén-dioxid-piac kiegyensúlyozottan működik.
 (62)  Tekintettel arra, hogy erőteljesebb beruházási ösztönzőre van szükség a kibocsátások költséghatékony módon történő csökkentése érdekében, valamint az EU ETS megerősítése céljából, az (EU) 2015/1814 határozatot módosítani kell az egyes években a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számának meghatározására szolgáló százalékos arány növelése érdekében. Ezenkívül a TNAC alacsonyabb szintjei esetében a felvételnek meg kell egyeznie a TNAC és a kibocsátási egységek felvételét meghatározó küszöbérték közötti különbséggel. Ez megakadályozná az árverésen értékesítendő mennyiségek jelentős bizonytalanságát, amely akkor keletkezik, amikor a TNAC közel van a küszöbértékhez, ugyanakkor biztosítaná, hogy a többlet elérje azt a mennyiségi tartományt, amelyen belül úgy tekinthető, hogy a szén-dioxid-piac kiegyensúlyozottan működik. Ezt a kiigazítást úgy kell elvégezni, hogy a jelenlegi piaci stabilizációs tartalékhoz képest ne eredményezzen mérsékeltebb célkitűzéseket.
Módosítás 486
Irányelvre irányuló javaslat
66 a preambulumbekezdés (új)
(66a)  Annak érdekében, hogy az üzemeltetők számára biztosított legyen a kiszámíthatóság, továbbá a többlet- és előre nem látható költségek ne tartsák vissza a legjobb teljesítményt nyújtókat és az innovációt, alapvető fontosságú az ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásának elkerülése az élenjárók esetében.
Módosítás 487
Irányelvre irányuló javaslat
67 preambulumbekezdés
(67)  Az (EU) 2015/757 rendeletet módosítani kell annak figyelembevétele érdekében, hogy a tengeri közlekedési ágazat bekerül az EU ETS-be. Az (EU) 2015/757 rendeletet módosítani kell, hogy a társaságokat kötelezzék arra, hogy társasági szintű összesített kibocsátási adatokat szolgáltassanak, és hogy a hitelesített nyomonkövetési terveiket és a társasági szintű összesített kibocsátási adataikat jóváhagyás céljából nyújtsák be a felelős igazgatási hatóságnak. Emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a CO2-kibocsátások nyomon követésére szolgáló módszerek és a nyomon követésre vonatkozó szabályok, valamint az (EU) 2015/757 rendeletben meghatározott egyéb releváns információk módosítása céljából, hogy biztosítsa az EU ETS igazgatási szintű hatékony működését, valamint hogy kiegészítse az (EU) 2015/757 rendeletet a nyomonkövetési tervek és azok módosításai igazgatási hatóságok általi jóváhagyására vonatkozó szabályokkal, a társasági szintű összesített kibocsátási adatok nyomon követésére, jelentésére és benyújtására vonatkozó szabályokkal, a társasági szintű összesített kibocsátási adatok hitelesítésére vonatkozó szabályokkal, valamint a társasági szintű összesített kibocsátási adatok tekintetében a hitelesítési jelentés kiadására vonatkozó szabályokkal. Az (EU) 2015/757 rendelet alapján nyomon követett, jelentett és hitelesített adatok felhasználhatók a hajóra vonatkozó ugyanazon információk nyomon követését, jelentését és hitelesítését előíró más uniós jogszabályoknak való megfelelés céljaira is.
 (67)  Az (EU) 2015/757 rendeletet módosítani kell annak figyelembevétele érdekében, hogy a tengeri közlekedési ágazat bekerül az EU ETS-be. Az (EU) 2015/757 rendeletet módosítani kell, hogy a társaságokat kötelezzék arra, hogy társasági szintű összesített kibocsátási adatokat szolgáltassanak, és hogy a hitelesített nyomonkövetési terveiket és a társasági szintű összesített kibocsátási adataikat jóváhagyás céljából nyújtsák be a felelős igazgatási hatóságnak. Emellett a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4) és a dinitrogén-oxidok (N2O) kibocsátásának nyomon követésére szolgáló módszerek és a nyomon követésre vonatkozó szabályok, valamint az (EU) 2015/757 rendeletben meghatározott egyéb releváns információk módosítása céljából, hogy biztosítsa az EU ETS igazgatási szintű hatékony működését, valamint hogy kiegészítse az (EU) 2015/757 rendeletet a nyomonkövetési tervek és azok módosításai igazgatási hatóságok általi jóváhagyására vonatkozó szabályokkal, a társasági szintű összesített kibocsátási adatok nyomon követésére, jelentésére és benyújtására vonatkozó szabályokkal, a társasági szintű összesített kibocsátási adatok hitelesítésére vonatkozó szabályokkal, valamint a társasági szintű összesített kibocsátási adatok tekintetében a hitelesítési jelentés kiadására vonatkozó szabályokkal. Az (EU) 2015/757 rendelet alapján nyomon követett, jelentett és hitelesített adatok felhasználhatók a hajóra vonatkozó ugyanazon információk nyomon követését, jelentését és hitelesítését előíró más uniós jogszabályoknak való megfelelés céljaira is.
Módosítás 488
Irányelvre irányuló javaslat
67 a preambulumbekezdés (új)
(67a)   A jól működő EU ETS-en alapuló hatékony szén-dioxid-árazás mellett a piaci átláthatóság kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdaság valamennyi ágazatában lehetővé váljon a gyors és költséghatékony kibocsátáscsökkentés. Annak érdekében, hogy a fogyasztók és az ellátási lánc valamennyi szereplője megalapozott döntéseket hozhasson a termékek beágyazott kibocsátásával kapcsolatban, ki kell dolgozni a termékek karbonlábnyomának megbízható címkézésére szolgáló európai rendszert.
Módosítás 489
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
2003/87/EK irányelv
1 cikk – 2 bekezdés
-1.   Az 1. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Ez az irányelv rendelkezik továbbá arról, hogy a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentéshez való hozzájárulás érdekében fokozni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
 „Ez az irányelv rendelkezik továbbá arról, hogy a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentéshez való hozzájárulás érdekében fokozni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését annak érdekében, hogy el lehessen érni a legkésőbb 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi célkitűzést és az azt követően elérendő, az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, negatív kibocsátásra vonatkozó célkitűzést, valamint teljesíteni lehessen a Párizsi Megállapodás szerinti uniós és tagállami kötelezettségvállalásokat, ugyanakkor tükröződjön a méltányosság, a közös, de differenciált felelősség és a nemzetek eltérő képességeinek elve is.
_______________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).”
Módosítás 490
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
2003/87/EK irányelv
2 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ezen irányelvet az I. és III. mellékletben felsorolt tevékenységekre és a II. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázokra kell alkalmazni. Amennyiben az EU ETS hatálya alá 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegység üzemeltetése okán tartozó létesítmény megváltoztatja termelési folyamatait az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, és már nem éri el ezt a küszöbértéket, továbbra is az EU ETS hatálya alá tartozik a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a termelési folyamat megváltoztatását követő vonatkozó ötéves időszak végéig.
 (1)  Ezen irányelvet az I. és III. mellékletben felsorolt tevékenységekre és a II. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázokra kell alkalmazni. Amennyiben az EU ETS hatálya alá 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegység üzemeltetése okán tartozó létesítmény megváltoztatja termelési folyamatait az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, és már nem éri el ezt a küszöbértéket, vagy már nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, az adott létesítmény üzemeltetője dönthet úgy, hogy a létesítmény továbbra is az EU ETS hatálya alá tartozik a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a termelési folyamat megváltoztatását követő ötéves időszak végéig.
A Bizottság 2025. december 31-ig értékeli a 20 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményeknek a következő időszakban az EU ETS hatálya alá vonását, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot mellékelnek az ilyen létesítmények felvétele céljából.
Módosítás 491
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
2003/87/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – v a pont (új)
va)  „út”: az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi irányelv* 3. cikkének c) pontjában meghatározott út;
_______________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 55. o.).
Módosítás 492
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
2003/87/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – w a pont (új)
wa)   „nem uniós átrakodási kikötő”: valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőtől legfeljebb 300 tengeri mérföld távolságra lévő, az Unióval nem szomszédos országban található átrakodási kikötő, ahol az átrakandó rakomány valamely típusának mozgása meghaladja az adott kikötő teljes forgalmának 60%-át;
Módosítás 493
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
2003/87/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – w b pont (új)
wb)  „átrakodási művelet”: olyan művelet, amelynek során a rakományt, a konténert vagy az árukat a hajóról a kikötőbe kizárólag egy másik hajóra történő berakodás céljából rakodják ki;
Módosítás 494
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
2003/87/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – w c pont (új)
wc)   „útiterv szerinti kikötő”: az a kikötő, ahol a hajó a rakomány be- vagy kirakodása, illetve utasok be- vagy kiszállása céljából megáll; következésképpen nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba az olyan megállások, amelyeknek kizárólagos célja tüzelőanyag-vételezés, készletek beszerzése, a legénység partraszállása, szárazdokkba állás vagy a hajónak vagy berendezéseinek a javítása, a segítségkérés céljából vagy vészhelyzet miatt történő megállás, illetve a hajók közötti átrakodás miatti, kikötőn kívüli megállás, nem uniós átrakodási kikötőben történő megállás, valamint az olyan megállás, amelynek kizárólagos célja a rossz időjárási körülmények miatti menedékkeresés, illetve a kutatási és mentési tevékenységek miatt szükségessé váló megállás;
Módosítás 495
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
2003/87/EK irányelv
3 cikk – 1 bekezdés – y pont
y)  »tüzelőanyag«: a IVa. fejezet alkalmazásában a 2003/96/EK irányelv I. mellékletének A. és C. táblázatában felsorolt bármely üzemanyag, valamint az említett irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként eladásra kínált bármely más termék;
 y)  »tüzelőanyag«: a IVa. fejezet alkalmazásában a 2003/96/EK irányelv I. mellékletének A. és C. táblázatában felsorolt bármely üzemanyag, valamint az említett irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként történő felhasználásra szánt, illetve ekként eladásra kínált vagy felhasznált bármely más termék;
Módosítás 496
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
-3a cikk (új)
2a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„-3a. cikk
A Bizottság a veszteségek és károk orvoslására szolgáló Varsói Nemzetközi Mechanizmus végrehajtó bizottságával és más nemzetközi szervezetekkel együtt értékeli azokat a lehetséges kompenzációs intézkedéseket, amelyeket az Unió egésze a kiszolgáltatott és fejlődő országok érdekében végrehajthatna, és erről az értékelésről 2022 végén jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
Módosítás 497
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont
2003/87/EK irányelv
3a cikk – 1 bekezdés
A 3b–3f. cikk az I. mellékletben szereplő légi közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott egységekre vonatkozik. A 3g–3ge. cikk az I. mellékletben szereplő tengeri közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott egységekre vonatkozik.
A 3b–3f. cikk az I. mellékletben szereplő légi közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott egységekre vonatkozik. A 3g–3geb. cikk az 5000 vagy annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajók által végzett, az I. mellékletben szereplő tengeri közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott egységekre vonatkozik.
2027. január 1-jétől a 3g–3geb. cikk a 400 bruttó tonnatartalmú vagy annál nagyobb hajók által végzett, az I. mellékletben szereplő tengeri közlekedési tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott kibocsátási egységekre vonatkozik. Az említett időpontig a Bizottság értékeli a valamennyi hajóra vonatkozó egyenlő versenyfeltételeket, valamint az 5 000 vagy annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajók több, e küszöbérték alatti bruttó tonnatartalmú hajóval való esetleges helyettesítéséből eredő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására gyakorolt esetleges nem kívánt kedvezőtlen hatások elkerülését. A Bizottság adott esetben ezen irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot csatol az értékeléshez.
A Bizottság 2024. december 31-ig – az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával – értékeli a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőkbe érkező, azokon belüli vagy onnan induló hajókból származó, a CO2, CH4 és N2O-en és az N2O-n kívüli üvegházhatásúgáz-kibocsátások és a globális felmelegedési potenciállal rendelkező részecskék globális éghajlatra gyakorolt hatását, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie, amely az említett kibocsátások és részecskék kezelésének kérdésével foglalkozik.

Módosítás 498
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
2003/87/EK irányelv
3g cikk – 1 bekezdés
(1)  A tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása a következők szerint történik: a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó CO2-kibocsátás 100%-ának, valamint a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben található veszteglőhelyen horgonyzó hajók kibocsátásának lefedése, és - a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó CO2-kibocsátás 100%-ának, valamint a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben található veszteglőhelyen horgonyzó hajók kibocsátásának lefedése, és- a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó CO2-kibocsátás 100%-ának, valamint a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben található veszteglőhelyen horgonyzó hajók kibocsátásának lefedése, és
(1)  A tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások száz százalékára (100%), valamint a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben található veszteglőhelyen horgonyzó hajók kibocsátásának száz százalékára (100%) vonatkozik.
2026. december 31-ig a tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások ötven százalékára (50%), valamint az egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajók kibocsátásának ötven százalékára (50%) vonatkozik.
2027. január 1-jétől és a 3gaa. cikkben meghatározott eltérésekre is figyelemmel, a tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajók kibocsátásának száz százalékára (100%), valamint a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások száz százalékára (100%) vonatkozik.

Módosítás 499
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ga cikk
3ga cikk
 3ga cikk
A tengeri közlekedésre vonatkozó követelmények fokozatos bevezetése
 A tengeri közlekedésre vonatkozó követelmények
A hajózási társaságok a kibocsátási egységeket a következő ütemezés szerint kötelesek leadni:
 A hajózási társaságok 2024. január 1-jétől és azt követően minden évben kötelesek az adott évre vonatkozóan bejelentett hitelesített kibocsátások száz százalékának (100%) megfelelő kibocsátási egységet leadni.
a)  a 2023 tekintetében jelentett hitelesített kibocsátások 20%-a;
b)  a 2024 tekintetében jelentett hitelesített kibocsátások 45%-a;
c)  a 2025 tekintetében jelentett hitelesített kibocsátások 70%-a;
d)  a 2026 tekintetében és azt követően évente jelentett hitelesített kibocsátások 100%-a.
Amennyiben a tengeri közlekedésből származó, 2023-as, 2024-es és 2025-ös hitelesített kibocsátásokhoz képest kevesebb kibocsátási egységet adnak le, mihelyt a hitelesített kibocsátások és a leadott kibocsátási egységek közötti különbséget az egyes évekre vonatkozóan megállapították, a kibocsátási egységek ennek megfelelő mennyiségét törölni kell a 10. cikk szerinti árverésre bocsátás helyett.
Módosítás 500
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ga a cikk (új)
3gaa. cikk
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek által a tengeri közlekedés éghajlati hatásainak kezelése érdekében hozott intézkedésektől függő eltérések
(1)  A Bizottság együttműködik harmadik országokkal annak érdekében, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat hozzon létre a tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló fellépésekről és intézkedésekről, összhangban azzal a céllal, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-on belül maradjon, összhangban a Párizsi Megállapodással. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ezzel kapcsolatos fejleményekről.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az uniós intézkedések alkalmazási körének arányos csökkentése révén, miközben az EU ETS hatálya alatt marad a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajók kibocsátásának legalább ötven százaléka (50%), valamint egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőből induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajók kibocsátásának ötven százaléka (50%), amennyiben:
a)  egy harmadik ország olyan szén-dioxid-árazási mechanizmussal rendelkezik a kibocsátások korlátozására és csökkentésére, amely legalább egyenértékű az EU ETS;
b)  az Unió és egy vagy több harmadik ország közötti két- vagy többoldalú megállapodás keretében olyan szén-dioxid-árazási mechanizmust hoztak létre a kibocsátások korlátozására és csökkentésére, amely legalább egyenértékű az EU ETS-sel, és a 25. cikk értelmében döntés született arról, hogy azt összekapcsolják az EU ETS-sel; vagy
c)  a harmadik ország olyan legkevésbé fejlett ország vagy fejlődő kis szigetállam, amelynek egy főre jutó GDP-je nem éri el vagy haladja meg az uniós átlagot, és amely magában foglalja a Párizsi Megállapodás szerinti, nemzetileg meghatározott hozzájárulásaiból származó kibocsátásokat is.
Módosítás 501
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ga b cikk (új)
3gab. cikk
Óceánalap
(1)  A (4) bekezdésben említett projektek és beruházások támogatására létre kell hozni egy alapot (az Óceánalapot). A 3g. cikkben említett, a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek 75%-át az Óceánalapon keresztül kell felhasználni. Ezenfelül az (EU) .../... rendelet [FuelEU tengerészet] 21. cikkének (2) bekezdésében említett külső címzett bevételeket az Óceánalapba kell utalni, és a (4) bekezdéssel összhangban kell felhasználni.
(2)  A hajózási társaságok az előző naptári évre vonatkozóan az (EU) 2015/757 rendelet szerint bejelentett teljes kibocsátásuknak megfelelő éves tagsági hozzájárulást fizethetnek be az Óceánalapba, a hajózási társaságok – többek között a kis és közepes méretű társaságok és/vagy a jelen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységet nem gyakran folytató társaságok – adminisztratív terhének korlátozása érdekében. Az Óceánalap a tagjai közé tartozó hajózási társaságok nevében, kollektívan ad át kibocsátási egységeket. A tonnánkénti kibocsátásra jutó tagsági hozzájárulást az Óceánalap határozza meg minden év február 28-ig, de az nem lehet alacsonyabb, mint a kibocsátási egységeknek a megelőző évben az elsődleges vagy másodlagos piacon jegyzett legmagasabb teljesítési ára.
(3)  Az Óceánalap irányítása központilag, egy uniós szerven keresztül történik. Az Óceánalap irányítási struktúrájának hasonlónak kell lennie a 10a. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott Éghajlatváltozási Beruházási Alap irányítási struktúrájához, és biztosítania kell az azzal való szinergiáját, adott esetben alkalmazva az említett cikkben meghatározott irányítási és támogatási szabályokat. Az Óceánalap irányítási struktúrájának és döntéshozatali folyamatának átláthatónak és inkluzívnak kell lennie, különösen a kiemelt területek, a kritériumok és a támogatások elosztására vonatkozó eljárások meghatározása tekintetében. A releváns érdekelt feleknek megfelelő konzultatív szerepet kell biztosítani. Az Óceánalapból támogatott projektekre és beruházásokra vonatkozó valamennyi információt, valamint az Óceánalap működésére vonatkozó minden egyéb releváns információt a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani.
(4)  Az Óceánalap keretében biztosított források támogatják az energiahatékony és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens uniós tengeri ágazatra való átállást, és azokat az alábbiakkal kapcsolatos projektek és beruházások támogatására kell felhasználni:
a)  a hajók és kikötők energiahatékonyságának javítása;
b)  a tengeri közlekedési ágazat – többek között a rövid távú tengeri hajózás és a kikötők – dekarbonizálását szolgáló innovatív technológiák és infrastruktúra, beleértve a kikötői villamosenergia-hálózathoz való csatlakozásokat;
c)  a megújuló energiából előállított fenntartható alternatív üzemanyagok, például hidrogén, e-üzemanyagok és ammónia bevezetése, többek között karboncsökkentési célú szerződések (CCD-k) révén;
d)  kibocsátásmentes meghajtási technológiák, beleértve a széltechnológiákat;
e)  kutatás és fejlesztés, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását csökkentő technológiák és tervek első ipari alkalmazása, beleértve a jégosztályú hajók innovatív technológiáit és üzemanyagait, valamint a fagyott területeken a téli hajózást;
f)  elsőbbséget kell biztosítani az ágazaton belüli innovációt előmozdító projekteknek, például olyan technológiáknak, amelyek nemcsak dekarbonizációhoz vezetnek, hanem többek között csökkentik a zaj-, a levegő- és a tengerszennyezés kockázatát is;
g)  hozzájárulás a tengerhasznosítási ágazat igazságos átmenetéhez a meglévő munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése, valamint a tengerészeti munkaerő következő generációjának felkészítése révén.
Az Óceánalap forrásainak 15%-át a globális felmelegedés által érintett tengeri ökoszisztémák – például a védett tengeri területek – védelméhez, helyreállításához és jobb kezeléséhez való hozzájárulásra, valamint az átfogó, fenntartható kék gazdaság – például a megújuló tengeri energia – előmozdítására kell fordítani.
Az Óceánalapból támogatott valamennyi beruházást nyilvánosságra kell hozni, és azoknak meg kell felelniük az irányelv céljainak.
(5)  Az Óceánalapból nyújtott összes finanszírozást a következőkkel összhangban kell végrehajtani:
a)  az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 17. cikkében meghatározott jelentős károkozás elkerülését célzó elv;
b)  az (EU) 2020/852 rendelet 18. cikkében meghatározott minimális garanciák.
(6)  A Bizottság együttműködik harmadik országokkal annak vizsgálatában, hogy azok miként vehetik igénybe az Óceánalapot. Az Óceánalap megfelelő részét az Unión kívüli országok, különösen a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok számára kell rendelkezésre bocsátani, amelyeknek a valamely tagállam joghatósága alá nem tartozó kikötőből vagy kikötőbe irányuló útjait száz százalékban (100%) fedezik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a tengeri ágazatból származó kibocsátásuk csökkentését célzó intézkedések.
(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv e cikk végrehajtására vonatkozó kiegészítésére. Az Óceánalap végrehajtása során a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel** összhangban minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az Óceánalapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatban nyújtott pénzeszközök védelmét abban az esetben, ha a tagállamokban nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Ennek érdekében a Bizottság gondoskodik egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, továbbá törekszik a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetésére.
__________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
Módosítás 502
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3gd a cikk (új)
3gda. cikk
Szerződéses megállapodások:
Ha az üzemanyag beszerzéséért vagy a hajó üzemeltetéséért való végső felelősséget szerződéses megállapodás alapján a hajózási társaságtól eltérő jogalany vállalja át, a szerződéses megállapodás alapján ez a jogalany felel az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséből eredő költségek fedezéséért.
E cikk alkalmazásában a „hajó üzemeltetése” a hajó által szállított rakomány, vagy a hajó útvonalának és sebességének meghatározása.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hajózási társaság a 16. cikkel összhangban megfelelő és hatékony eszközökkel rendelkezzen az e cikk (1) bekezdésében említett költségek beszedésére.
Módosítás 503
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ge cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság mérlegeli a lehetséges módosításokat a tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló piaci alapú globális intézkedés Nemzetközi Tengerészeti Szervezet általi elfogadásával összefüggésben. Ilyen intézkedés elfogadása esetén, de mindenképpen a 2028. évi globális értékelés előtt, legkésőbb 2028. szeptember 30-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja az ilyen intézkedéseket. A Bizottság, adott esetben, e jelentést követő intézkedésként az irányelv szükség szerinti módosításáról szóló jogalkotási javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé.
 (1)  A Bizottság mérlegeli a lehetséges módosításokat a tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló piaci alapú globális intézkedés Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) általi elfogadásával összefüggésben. Ilyen intézkedés elfogadása esetén, de mindenképpen a 2028. évi globális értékelés előtt, legkésőbb 2028. szeptember 30-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja az ilyen intézkedéseket. A Bizottság, adott esetben, e jelentést követő intézkedésként az irányelv szükség szerinti módosításáról szóló jogalkotási javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé.
Ilyen intézkedés elfogadásától számított 12 hónapon belül és az intézkedés életbe lépése előtt, de mindenképpen a 2028. évi globális értékelés előtt, legkésőbb 2028. szeptember 30-ig a Bizottság, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja az ilyen intézkedéseket.
A jelentés megvizsgálja az IMO által meghatározott intézkedések ambícióját és általános környezeti integritását, beleértve a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével kapcsolatos általános törekvésüket, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozzák, az uniós gazdaság egészére vonatkozó, 2030-ra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértéket és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzést, és összehasonlítja ezen intézkedések általános környezeti integritását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek az ezen irányelvben meghatározott szabályokkal összhangban történő alkalmazásával járó általános környezeti integritással.
A jelentésnek figyelembe kell vennie a globális intézkedésekben való részvétel szintjét, azok végrehajthatóságát, átláthatóságát, az előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, a nyilvánosság részvételének folyamatait, a kibocsátások nyomon követését, bejelentését és hitelesítését, a forgalmi jegyzékeket és az elszámoltathatóságot.
A Bizottság nyomon követi továbbá a káros hatásokat, többek között a szállítási költségek esetleges növekedését, a piac torzulását és a kikötői forgalom változásait, például a kikötők megkerülését és az átrakodási csomópontok eltolódását, a tagállamok tengeri ágazatának általános versenyképességét, és különösen a „területi folytonosság” alapvető szolgáltatásait nyújtó hajózási szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
A tengeri közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a Párizsi Megállapodással összhangban és legalább az ezen irányelv alapján hozott uniós intézkedésekből eredő szinttel összehasonlítható szintre történő csökkentésére irányuló globális piaci alapú intézkedés elfogadása esetén a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot csatolhat a jelentéshez ezen irányelv módosítására és a globális szinten hozott intézkedésekkel való összehangolására, elismerve ugyanakkor az Unió szuverenitását a nemzetközi hajózási utakból származó kibocsátások rá eső részének a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel összhangban történő szabályozása tekintetében.
Módosítás 504
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ge cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság nyomon követi e fejezet végrehajtását, valamint az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés kötelezettségét megkerülni próbáló társaságokkal kapcsolatos esetleges tendenciákat. A Bizottság szükség esetén javaslatot tesz a követelmények ilyen jellegű kikerülésének megelőzését célzó intézkedésekre.
 (2)  A Bizottság nyomon követi e fejezet végrehajtását, valamint az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés kötelezettségét megkerülni próbáló társaságokkal kapcsolatos esetleges tendenciákat, és ezekről ...-tól/-től [a módosító irányelv hatálybalépését követő évtől] kétévente jelentést készít. A Bizottság nyomon követi továbbá a kedvezőtlen hatásokat, többek között a szállítási költségek lehetséges növekedését, a piac torzulását és a kikötői forgalom változásait, például a kikötők elkerülését és az átrakodási csomópontok eltolódását, a tagállamok tengeri ágazatának általános versenyképességét, és különösen a területi folytonosság alapvető szolgáltatásait nyújtó hajózási szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. A Bizottság szükség esetén intézkedéseket javasol az esetleges káros hatások vagy az irányelv követelményeinek megkerülésének megelőzésére.
Módosítás 505
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
2003/87/EK irányelv
3ge a cikk (új)
3gea. cikk
A 3g. cikk (1) bekezdésének második alpontjától eltérve, amennyiben valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötő és a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötő közötti, 300 tengeri mérföldnél kisebb távolság esetén a tengeri közlekedési tevékenységek tekintetében a kibocsátási egységek kiosztása és a leadási követelmények alkalmazása a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőből induló és egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőbe – akár átrakodási kikötőbe is – érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások száz százalékára (100%), az egy, a tagállamok joghatósága alá nem tartozó kikötőből – akár átrakodási kikötőből is – induló és valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőbe érkező utakon közlekedő hajókból származó kibocsátások száz százalékára (100%) vonatkozik.
Módosítás 506/rev
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont
2003/87/EK irányelv
3h cikk
3h. cikk
 3h. cikk
Hatály
 Hatály
E fejezet rendelkezései az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyekre és az I. mellékletben szereplő, a légi és tengeri közlekedésen kívüli tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott kibocsátási egységekre alkalmazandók.;
 (1)   E fejezet rendelkezései az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyekre és az I. mellékletben szereplő, a légi és tengeri közlekedésen kívüli tevékenységek kapcsán kiosztott és kiadott kibocsátási egységekre alkalmazandók.
(1a)  A 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított rendelkezések sérelme nélkül 2026. január 1-jétől e fejezet rendelkezései az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyekre és a településihulladék-égető létesítményekkel kapcsolatos kibocsátási egységek kiosztására és kiadására alkalmazandók.
(1b)  A Bizottság 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja a településihulladék-égető létesítmények uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe való felvételének lehetséges hatásait a hulladék Unióban található hulladéklerakóban történő végleges elhelyezésére irányuló eltérésre és a harmadik országokba irányuló hulladékkivitelre.
E jelentésben a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy az EU ETS-be más hulladékgazdálkodási folyamatokat is bevonjanak, különösen az olyan hulladéklerakókat, amelyek metánt és dinitrogén-oxidot bocsátanak ki az Unióban.
A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot csatol a jelentéshez – különösen akkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás – az első albekezdésben említett hatások megelőzése és a második albekezdésben említett folyamatoknak az EU ETS-be való felvétele érdekében.
Módosítás 677
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
2003/87/EK irányelv
9 cikk – 3 bekezdés
[E módosítás hatálybalépését követő évben] az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget [-millió kibocsátási egység (a hatálybalépés évétől függően meghatározandó)]-val/-vel csökkenteni kell. Ugyanebben az évben az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 79 millió kibocsátási egységgel meg kell növelni a tengeri közlekedés tekintetében. [E módosítás hatálybalépését követő év]-tól/-től kezdődően a lineáris tényező 4,2% lesz. A Bizottság [a módosítás hatálybalépésének időpontja beillesztendő]-tól/-től számított három hónapon belül közzéteszi az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget.;
 [E módosítás hatálybalépését követő évben] az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 70 millió kibocsátási egységgel csökkenteni kell. 2026-ban az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget 50 millió kibocsátási egységgel csökkenteni kell. [E módosítás hatálybalépését követő évben] az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget [a 3g. cikkben meghatározott, az EU ETS tengeri közlekedési tevékenységekre vonatkozó alkalmazási körnek megfelelő számú kibocsátási egység] kibocsátási egységgel meg kell növelni a tengeri közlekedés tekintetében. 2024-től kezdődően a lineáris tényező 4,4 % lesz, 2025 végéig. 2026-tól kezdődően a lineáris tényező 4,5 %. 2029-től kezdődően a lineáris tényező 4,6 %. A Bizottság [a módosítás hatálybalépésének időpontja beillesztendő]-tól/-től számított három hónapon belül közzéteszi az uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget.;
Módosítás 508
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
2003/87/EK irányelv
9 cikk – 3 a bekezdés (új)
2026. január 1-jétől a kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségét meg kell növelni annak figyelembevételével, hogy a településihulladék-égető létesítmények az EU ETS alkalmazási körébe kerülnek. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének olyan mértékű növelését, amely figyelembe veszi, hogy a településihulladék-égető létesítmények az EU ETS alkalmazási körébe kerülnek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 509
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont
2003/87/EK irányelv
10 cikk - 1 bekezdés - 3a albekezdés
Ezen túlmenően [az irányelv hatálybalépését követő év] és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2,5 %-át árverésre bocsátják a Modernizációs Alap számára. A kibocsátási egységek e mennyisége tekintetében a kedvezményezett tagállamok azok a tagállamok, amelyek piaci áron számított egy főre jutó GDP-je nem érte el 2016 és 2018 között az uniós átlag 65 %-át. Az e kibocsátásiegység-mennyiségnek megfelelő pénzeszközöket a IIb. melléklet B. részének megfelelően kell elosztani.
Ezen túlmenően 2024 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2,5 %-át árverésre bocsátják a Modernizációs Alap számára. A kibocsátási egységek e mennyisége tekintetében a kedvezményezett tagállamok azok a tagállamok, amelyek piaci áron számított egy főre jutó GDP-je nem érte el 2016 és 2018 között az uniós átlag 65 %-át. Az e kibocsátásiegység-mennyiségnek megfelelő pénzeszközöket a IIb. melléklet B. részének megfelelően kell elosztani. Az ebben az albekezdésben említett kiegészítő kibocsátásiegység-mennyiséget adott esetben a kedvezményezett tagállamokkal és a szomszédos alacsony növekedésű határrégiókkal közös, határokon átnyúló projektek finanszírozására is fel kell használni.

Ezen túlmenően ... [e módosító irányelv hatálybalépését követő év] és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 0,5%-át a 10a. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátják.
Módosítás 510
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(3)  A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe beállított bevételeket. A tagállamok a kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket – a 10a. cikk (6) bekezdésében említett közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzálására használt bevételeket kivéve – az alábbi célok egyikére vagy közülük többre használják fel:
 (3)  A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe általános bevételként beállított bevételeket. Az uniós költségvetésben megjelenő bevételeknek az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat* 7. cikkével összhangban tiszteletben kell tartaniuk a globális fedezet elvét”. A tagállamok a kibocsátási egységek (2) bekezdésben említett, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket [a 10a. cikk (6) bekezdésében említett közvetett szén-dioxid-kibocsátási költségek kompenzálására használt bevételeket kivéve] az alábbi célok egyikére vagy közülük többre használják fel:
_______________
* A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
Módosítás 511
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – b a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b-f pont (új)
ba)  a (3) bekezdés első albekezdésének b)–f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b)  a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztésére az Unió megújuló energiákkal kapcsolatos vállalásának teljesítése céljából, továbbá olyan egyéb technológiák kifejlesztésére, amelyek előmozdítják a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, valamint az Unió azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy az Unió az energiahatékonyságot a vonatkozó jogalkotási aktusokban elfogadott szintekre növeli;
 „b) a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés és a villamosenergia-átviteli hálózatok fejlesztésére az Unió megújuló energiákkal és az összeköttetésekre vonatkozó uniós célokkal kapcsolatos vállalásának teljesítése céljából, továbbá olyan egyéb technológiák kifejlesztésére, amelyek előmozdítják a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, valamint az Unió azon vállalása teljesítésének elősegítésére, hogy az Unió az energiahatékonyságot a vonatkozó jogalkotási aktusokban elfogadott szintekre növeli, beleértve a megújuló energiaforrásból termelő-fogyasztóktól és a megújulóenergia-közösségektől származó villamosenergia-termelést is;
ba)   az (EU) .../... irányelv [az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelv] 2. cikkének (19) és (20) bekezdésével összhangban az épületek mélyreható és szakaszos mélyfelújításának támogatására, kezdve a legrosszabb eredményeket felmutató épületek felújításával;
c)  az erdőirtás elkerülését, valamint az erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedésekre az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országokban; technológiák átadására és az éghajlatváltozás ezen országokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdítására;
 c)  az erdőirtás elkerülését, az erdei ökoszisztémák védelmét és helyreállítását, a tőzeglápok, erdők és más szárazföldi vagy tengeri ökoszisztémák védelmének és helyreállításának támogatását, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kedvező erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedésekre az éghajlatváltozásra vonatkozó nemzetközi megállapodást ratifikáló fejlődő országokban; technológiák átadására és az éghajlatváltozás ezen országokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdítására;
d)  erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;
 d)  erdőgazdálkodás révén és a talajban történő szénmegkötés az Unióban;
da)   az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra az Unióban;
e)  a különösen a szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, valamint számos ipari ágazatból és alágazatból származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására, harmadik országokban is;
 e)  a különösen a szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, valamint számos ipari ágazatból és alágazatból származó CO2 környezeti szempontból biztonságos elkülönítésére és geológiai tárolására, harmadik országokban is, valamint technológián alapuló szén-dioxid-eltávolítási és tárolási módszerekre, például a közvetlen szén-dioxid-leválasztásra (Direct Air Capture, DAC);
f)  az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzésére;
 f)  az ágazat dekarbonizációjához jelentős mértékben hozzájáruló közlekedési formákra való átállásba és annak felgyorsítására irányuló beruházásra – beleértve az éghajlatbarát vasúti személy- és áruszállítási és autóbuszos szolgáltatások és technológiák fejlesztését –, valamint a repülőterek dekarbonizációját támogató intézkedések finanszírozására [az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló] (EU) .../... rendelettel és [a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló] (EU) .../... rendelettel összhangban;”
Módosítás 512
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c pont
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – h pont
h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság, a távfűtési rendszerek és a hőszigetelés javítására, vagy a kis és közepes jövedelemmel rendelkező háztartások szociális szempontjainak – többek között a torzító adók csökkentésével – történő kezelését célzó pénzügyi támogatás biztosítására irányulnak;
 h)  olyan intézkedésekre, amelyek az energiahatékonyság, a távfűtési rendszerek és a hőszigetelés javítására, a megújuló energiaforrásokat hasznosító hatékony fűtési és hűtési rendszerek vagy a kis és közepes jövedelemmel rendelkező háztartások szociális szempontjainak – többek között különösen a megújuló villamos energiát terhelő adók, illetékek és díjak csökkentésével – történő kezelését célzó pénzügyi támogatás biztosítására irányulnak;
Módosítás 513
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – h a pont (új)
ca)  a (3) bekezdés első albekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ha) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 19. cikkének (2) bekezdésében említett éves jelentésben dokumentált, bizonyítottan pozitív környezeti hatású nemzeti klímaosztalék-programok finanszírozására*;
________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).”
Módosítás 514
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c b pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – k pont
cb)  a (3) bekezdés első albekezdése k) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
k)  a munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának előmozdítására, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való észszerű átállás elősegítése érdekében, mindenekelőtt a munkahelyek átrendeződése által leginkább érintett régiókban, a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve.
 „k) a munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának előmozdítására, a klímasemleges gazdaságra való észszerű átállás elősegítése érdekében, mindenekelőtt a munkahelyek átrendeződése által leginkább érintett régiókban, a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve, valamint befektetve az átállás által potenciálisan érintett munkavállalók továbbképzésébe és átképzésébe.”
Módosítás 515
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c c pont (új)
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 3 bekezdés – 1 a (új) és 1 b (új) albekezdés
cc)  a (3) bekezdésbe az első albekezdés után a következő albekezdések kerülnek beillesztésre:
„Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel legalább 10%-át az ezen albekezdés f) pontjában említett módon a közforgalmú személyszállítás, különösen az éghajlatbarát vasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint az autóbusszal végzett személyszállítás és a hozzá kapcsolódó technológiák fejlesztésére fordítják.
Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel legalább 10%-át az ezen albekezdés j) pontjában említett módon a sebezhető harmadik országokban további éghajlat-politikai intézkedések finanszírozására fordítják.”
Módosítás 516
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c d pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
cd)  a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételekkel egyenértékű összeg legalább 50 %-ának megfelelő értékben – beleértve a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti elárverezéséből származó valamennyi bevételt is. A tagállamok a 280/2004/EK határozat értelmében benyújtott jelentéseikben tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről.
 „A tagállamok akkor teljesítették az e bekezdésben meghatározott rendelkezéseket, ha az első albekezdésben megállapított célok megvalósítására a fejlődő országokra is kiterjedő adózási és pénzügyi támogatási politikát vagy a pénzügyi támogatást növelő belső szabályozási politikát működtetnek és hajtanak végre a kibocsátási egységek (2) bekezdés szerinti elárverezéséből származó bevételekkel egyenértékű összeg legalább 100%-ának megfelelő értékben – beleértve a kibocsátási egységeknek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti elárverezéséből származó valamennyi bevételt is. A tagállamok a 280/2004/EK határozat értelmében benyújtott jelentéseikben tájékoztatják a Bizottságot a bevételek felhasználásáról és az e bekezdésnek megfelelően hozott intézkedésekről.”
Módosítás 517
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – c e pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 3 a (új) és 3 b (új) bekezdés
ce)  a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A tagállamok az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett aktualizálásával együtt benyújtanak a Bizottságnak egy, a bevételek felhasználásáról szóló tervet. E rendelet 19. cikkével összhangban a tagállamok emellett évente jelentést tesznek a Bizottságnak a bevételek felhasználásáról és az e cikk (3) bekezdése alapján hozott intézkedésekről. A tagállamok teljes körű, jó minőségű és következetes információkat nyújtanak be. Jelentéseikben meghatározzák különösen a „lekötött” és a „kifizetett” összegek jelentését, és szigorú pénzügyi információkat nyújtanak be. Amennyiben e jelentéstételi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében szükséges, a tagállamok nemzeti költségvetésükben elkülönítik a bevételeket.
A tagállamok biztosítják, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeket a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel összhangban költsék el, és fenntartsák nyomon követhetőségüket, valamint gondoskodnak arról, hogy azok kiegészítsék a nemzeti éghajlatvédelmi kiadásokat. A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok betartsák az e bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettségeiket.
(3b)  A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében említett, a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó és saját forrásként fel nem használt bevételeket a következőkkel összhangban használják fel:
a)  az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, jelentős károkozás elkerülését célzó feltétel;
b)  az (EU) 2020/852 rendelet 18. cikkében meghatározott minimális garanciák; és
c)  a tagállamnak az (EU) 2018/1999 rendeletnek megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterve és adott esetben az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkével összhangban kidolgozott területi igazságos átmenet terv*.
_____________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).”
Módosítás 518
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – d a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 5 bekezdés
da)   az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
5.  A Bizottság nyomon követi az európai karbonpiac működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szén-dioxid-piac és más idevágó éghajlat- és energiapolitikai intézkedések működéséről, beleértve az árverések lebonyolítását, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét, és összefoglalva a tagállamok által a 10a. cikk (6) bekezdésében említett pénzügyi intézkedésekről szolgáltatott információkat. Szükség esetén a tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak.
 „5. A Bizottság nyomon követi az európai karbonpiac működését. A Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szén-dioxid-piac és más idevágó éghajlat- és energiapolitikai intézkedések működéséről, beleértve az árverések lebonyolítását, a nem megfelelő piaci szereplők, például a pénzügyi befektetők szerepét és hatását a piacon, a likviditást és a kereskedelem nagyságrendjét, és összefoglalva a tagállamok által a 10a. cikk (6) bekezdésében említett pénzügyi intézkedésekről szolgáltatott információkat. Szükség esetén a tagállamok biztosítják, hogy minden vonatkozó információt legalább két hónappal a jelentés Bizottság általi elfogadása előtt benyújtanak a Bizottságnak.”
Módosítás 519
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – d b pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 5 a bekezdés (új)
db)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) kibocsátási egységekről és a kapcsolódó származtatott ügyletekről szóló, 2022. március 28-i záróelentését követően a Bizottság adott esetben ... [hat hónappal ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig jogalkotási javaslatot terjeszt elő az említett jelentésben foglalt ajánlások nyomon követésére az európai kibocsátási egységek, valamint a kapcsolódó származtatott termékek piacán az átláthatóság, a nyomon követés és a jelentéstétel szintjének javítása érdekében, figyelembe véve e piacok egész Unióra kiterjedő jellegét.”
Módosítás 520
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – d c pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 cikk – 5 b bekezdés (új)
dc)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az ESMA rendszeresen nyomon követi az európai kibocsátási egységek piaca és a kapcsolódó származtatott piacok integritását és átláthatóságát. Rendszeresen jelentést tesz közzé e piacok integritásáról és átláthatóságáról, szükség esetén felhasználva az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék adatait, valamint a bejelentett vagy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott adatokat. E jelentésben az ESMA különösen megvizsgálja a piacok működését a piaci volatilitás és az árak alakulásának fényében, valamint az aukciók és a piaci kereskedési műveletek működését, a likviditást és a kereskedett mennyiségeket, valamint a piaci szereplők kategóriáit és kereskedési magatartását. A jelentésnek adott esetben a piac integritásának megerősítésére és a piac átláthatóságának javítására irányuló ajánlásokat kell tartalmaznia. Ezek az ajánlások különösen olyan intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tartalmaznak, amelyek javítják a piaci szereplők és a nyilvánosság számára a kibocsátási egységek és a származtatott ügyletek piacai működésével kapcsolatban rendelkezésre álló információkat, javítják a szabályozói jelentéstételt és a piac nyomon követését a kibocsátási egységek és a származtatott ügyletek piacain, előmozdítják a piaci visszaélések megelőzését és felderítését, valamint segítik a kibocsátási egységek és a származtatott ügyletek szabályosan működő piacainak fenntartását.
A Bizottság az ESMA jelentésének közzétételét követően az (5) bekezdés szerint benyújtott következő jelentésben értékeli az e bekezdés első albekezdésében említett ajánlásokat. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot csatol a jelentéshez a kibocsátási egységek és a kapcsolódó származtatott ügyletek piacai átláthatóságának és integritásának javítása érdekében, figyelembe véve e piacok egész Unióra kiterjedő jellegét.”
Módosítás 521
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – a pont – -i pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
-i.  a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint uniós szintű előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 elkülönítését és tárolását, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem osztható ki kibocsátási egység, a 10c. cikk hatálya alá tartozó esetek és a hulladékgázokból előállított villamos energia kivételével.
 „Az első albekezdésben előírt intézkedések lehetőség szerint uniós szintű előzetes referenciaértékeket határoznak meg annak biztosítására, hogy a kiosztás módja ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiafelhasználás tekintetében hatékony műszaki megoldásokat, figyelembe véve a leghatékonyabb műszaki megoldásokat, a helyettesítő megoldásokat, az alternatív termelési folyamatokat, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést, a hulladékgázokból való hatékony energia-visszanyerést, a biomassza-használatot, valamint a CO2 elkülönítését és tárolását, amennyiben rendelkezésre állnak ilyen létesítmények, továbbá az intézkedések nem ösztönöznek a kibocsátás növelésére. Villamosenergia-termelés kapcsán ingyenesen nem bocsátható rendelkezésre kibocsátási egység.”
Módosítás 522
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – a pont – i pont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 1 bekezdés – 2a albekezdés
A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) 8. cikkének (4) bekezdése [a cikk hivatkozását aktualizálni kell a felülvizsgált irányelvvel] szerinti energetikai audit elvégzésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó létesítmények esetében az ingyenes kiosztás csak akkor ítélhető oda teljes mértékben, ha az auditjelentés ajánlásait végrehajtották, amennyiben az érintett beruházások energiamegtérülési ideje nem haladja meg az öt évet és e beruházások költségei arányosak. Ellenkező esetben az ingyenes kiosztás mennyiségét 25 %-kal csökkenteni kell. Az ingyenes kiosztás mennyisége nem csökkenthető, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy olyan egyéb intézkedéseket hajtott végre, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az auditjelentésben ajánlottakkal egyenértékű csökkentését eredményezik. Az első albekezdésben említett intézkedéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.
 A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) 8. cikkének (4) bekezdése [a cikk hivatkozását aktualizálni kell a felülvizsgált irányelvvel] szerinti energetikai audit elvégzésére vagy tanúsított energiagazdálkodási rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartozó létesítmények esetében az ingyenes kiosztás csak akkor ítélhető oda teljes mértékben, ha az auditjelentés vagy a tanúsított energiagazdálkodási rendszer ajánlásait végrehajtották, amennyiben az érintett beruházások energiamegtérülési ideje nem haladja meg a nyolc évet és e beruházások költségei arányosak. Ellenkező esetben az ingyenes kiosztás mennyiségét e bekezdés kilencedik és tizedik albekezdésének megfelelően csökkenteni kell. Az ingyenes kiosztás mennyisége nem csökkenthető, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy olyan egyéb intézkedéseket hajtott végre, amelyek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az érintett létesítmépny auditjelentésében ajánlottakkal egyenértékű csökkentését eredményezik. Az e bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.
Az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a 10a. és 10b. cikk alapján 2025. július 1-jéig ingyenes kiosztásra jogosult ágazatokban vagy alágazatokban működő üzemeltetők az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi létesítményükre vonatkozóan dekarbonizációs tervet dolgoznak ki. A terv összhangban áll az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított klímasemlegességi célkitűzéssel és az említett rendelet 10. cikke szerint elkészített vonatkozó ágazati ütemtervekkel, és meghatározza a következőket:
a)  az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel összhangban lévő kibocsátáscsökkentés eléréséhez szükséges intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket minden egyes létesítményre vonatkozóan, valamint az említett rendelet 10. cikkével összhangban készített bármely vonatkozó ágazati ütemtervet a létesítmények szintjén, a kibocsátáskompenzációs egységek használatát kizárva;
b)  a klímasemlegesség a) pont szerinti elérése terén megvalósult előrehaladás mérésére szolgáló köztes célok és mérföldkövek 2025. december 31-ig és 2050-ig minden egyes ezt követő év december 31-éig;
c)  az a) pontban említett egyes intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási tervek hatásainak becslése az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a b) pontban említett célok és mérföldkövek tekintetében;
d)  a munkaerő át- és továbbképzésére gyakorolt hatások kezelését célzó intézkedések, többek között szociális párbeszéd révén, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban, az igazságos átmenet biztosítása érdekében.
A tagállamok pénzügyi támogatást nyújthatnak az üzemeltetőknek a negyedik albekezdésben említett dekarbonizációs tervek végrehajtásához. Az ilyen támogatás nem minősül jogellenes állami támogatásnak.
A negyedik albekezdés b) pontjában említett célok és mérföldkövek elérését 2025. december 31-ig, majd 2050-ig minden egyes ezt követő év december 31-éig ellenőrizni kell a 15. cikkben előírt hitelesítési és akkreditációs eljárásokkal összhangban.
Ha nem készült a negyedik albekezdés szerinti dekarbonizációs terv, vagy ha a tervben foglalt mérföldköveket és célokat nem érték el, az ingyenes kiosztás mennyiségét a kilencedik és tizedik albekezdésnek megfelelően csökkenteni kell.
A Bizottság – az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával – felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az e bekezdés negyedik albekezdésében említett dekarbonizációs tervek minimális tartalmának és formátumának meghatározásával, különösen az említett albekezdés b) pontjában említett célok és mérföldkövek referenciaértékei tekintetében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásába és elfogadásába valamennyi érdekelt felet be kell vonni.
Amennyiben sem a harmadik, sem a negyedik albekezdésben foglalt követelmények nem teljesülnek, az ingyenes kiosztást csökkenteni kell:
a)  50%-kal azon létesítmények esetében, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó termék-referenciaértékek tekintetében meghaladja az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei legkevésbé hatékony 10%-ának átlagát;
b)  30%-kal azon létesítmények esetében, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó termék-referenciaértékek tekintetében nem éri el az uniós ágazat vagy alágazat legkevésbé hatékony létesítményei 10%-ának átlagát, és meghaladja az adott ágazat vagy alágazat létesítményei leghatékonyabb 50%-ának átlagát;
c)  25%-kal azon létesítmények esetében, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó termék-referenciaértékek tekintetében meghaladja az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10%-ának átlagát és nem éri el az adott ágazat vagy alágazat létesítményei leghatékonyabb 50%-ának átlagát.
Amennyiben sem a harmadik, sem a negyedik albekezdésben foglalt követelmények nem teljesülnek, a kilencedik albekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott százalékos arányokat meg kell duplázni.
Azon létesítmények számára, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó termék-referenciaértékek tekintetében nem éri el az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10%-ának átlagát, a vonatkozó referenciaérték 10%-ának megfelelő kiegészítő ingyenes kiosztást kell biztosítani, feltéve, hogy a tizenkettedik albekezdéssel összhangban rendelkezésre állnak a kibocsátási egységek.
A tizenegyedik albekezdésben említett kiegészítő ingyenes kiosztás céljából minden olyan kibocsátási egységet fel kell használni, amelyet az ingyenes kiosztás kilencedik és tizedik albekezdés szerinti csökkentése miatt nem osztottak ki.
__________________
 __________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.14.11., 1. o.).
 * Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).
Módosítás 523
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – a pont – ii pont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiahatékonyság javítására irányuló további ösztönzők biztosítása érdekében a 2026–2030-as időszak előtt felül kell vizsgálni a meghatározott uniós szintű előzetes referenciaértékeket a meglévő termék-referenciaértékek fogalommeghatározásának és rendszerhatárainak esetleges módosítása céljából.
 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az energiahatékonyság javítására irányuló további ösztönzők biztosítása érdekében a lehető leghamarabb, de legkésőbb ... [hat hónappal e módosító irányelv hatálybalépését követően]-ig felül kell vizsgálni a meghatározott uniós szintű előzetes referenciaértékeket a meglévő termék-referenciaértékek fogalommeghatározásának, körének és rendszerhatárainak esetleges módosítása, valamint olyan új referenciaértékek esetleges felvétele céljából, amelyek biztosítják, hogy a termék előállításához szükséges ingyenes kiosztás független legyen az alapanyagtól vagy a termelési folyamat típusától – amennyiben e termelési folyamatok azonos célt szolgálnak –, figyelembe vegye az anyagok körforgásos felhasználási potenciálját, vagy megakadályozza, hogy a referenciaértékben szereplő, hagyományos létesítményekhez hasonló vagy azonos jellemzőkkel rendelkező termékeket előállító, részben vagy teljesen dekarbonizált folyamatokkal működő létesítményeket kizárják a referenciaértékelési rendszerből, vagy hogy megakadályozzák az azokban való részvételüket. A felülvizsgálat során kapott referenciaértékeket a szükséges információk rendelkezésre állását követően azonnal közzé kell tenni, hogy azokat 2026-tól alkalmazni lehessen.
Módosítás 678
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 1 a bekezdés – 2 albekezdés
Az előző albekezdéstől eltérve a [CBAM] rendelet alkalmazásának első éveiben e termékek előállítása csökkentett mennyiségekben részesül ingyenes kiosztásban. Az e termékek előállítása tekintetében az ingyenes kiosztást csökkentő tényezőt kell alkalmazni (a továbbiakban: CBAM-tényező). A CBAM-tényező a [CBAM-rendelet] hatálybalépése és 2025 vége közötti időszakban 100 %, 2026-ban 90 %, és évente 10 százalékponttal csökken, hogy a 10. évre elérje a 0 %-ot.
 Az első albekezdéstől eltérve a [CBAM] rendelet alkalmazásának első éveiben az említett rendelet I. mellékletében felsorolt termékek előállítása csökkentett mennyiségekben részesül ingyenes kiosztásban. E termékek előállítása tekintetében az ingyenes kiosztást csökkentő tényezőt kell alkalmazni (a továbbiakban: CBAM-tényező). A CBAM-tényező ... [a [CBAM-rendelet] hatálybalépése] és 2026 vége közötti időszakban 100 %, és az (EU) .../... [CBAM-rendelet] 36. cikke (3) bekezdése d) pontjának alkalmazása függvényében 2027-ben 93 %, 2028-ban 84 %, 2029-ben 69 %, 2030-ban 50 %, 2031-ben pedig 25 %, hogy 2032 végére elérje a 0 %-ot.
Módosítás 679
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 1 a bekezdés – 2 a (új) és 2 b (új) albekezdés
Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az első és második albekezdéstől eltérve a [CBAM] rendelet I. mellékletében felsorolt termékek uniós gyártása továbbra is ingyenes kiosztásban részesül, feltéve, hogy az ilyen termékeket az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árképzési mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba történő exportra állítják elő.
A Bizottság ...-ig [egy évvel a [CBAM] rendeletben meghatározott átmeneti időszak vége előtt] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletesen értékeli az EU ETS és a CBAM hatását a [CBAM] rendelet I. mellékletében felsorolt, harmadik országokba irányuló exportra előállított termékek Unión belüli termelésére és a globális kibocsátások alakulására, továbbá értékeli az előző albekezdésben foglalt, kivitelre vonatkozó eltérés WTO-kompatibilitását, különösen értékelve a WTO-kompatibilitás szempontjából a létesítmények leghatékonyabb 10%-ába tartozó létesítményekre vonatkozó exportkiigazítási mechanizmusok vagy bármely más, a Bizottság által megfelelőnek ítélt javaslatok lehetőségét. A Bizottság adott esetben ...-ig [a [CBAM] rendeletben meghatározott átmeneti időszak végéig] a jelentéshez jogalkotási javaslatot csatol, amelyben gondoskodik a kibocsátásáthelyezés kockázatával szembeni védelemről, amely kiegyenlíti az e rendelet I. mellékletében felsorolt, az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba irányuló exportra gyártott termékek Unión belüli előállítása során alkalmazott szén-dioxid-árazást.
Módosítás 529
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 1 a bekezdés – 4 albekezdés
Az ingyenes kiosztás csökkentéséből származó kibocsátási egységeket a 10a. cikk (8) bekezdésével összhangban az innováció támogatására kell rendelkezésre bocsátani.
 Az ingyenes kiosztás csökkentéséből származó kibocsátási egységeket a 10a. cikk (8) bekezdésével összhangban az Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 530
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – b a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 1a a bekezdés (új)
ba)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1aa) A Bizottság 2025-től kezdődően a 10. cikk (5) bekezdése értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentése részeként minden évben értékeli az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) hatékonyságát az Unióban előállított, az EU ETS-t vagy hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló exportra előállított áruk kibocsátásáthelyezési kockázatának kezelése során. A jelentésben különösen értékelni kell a CBAM-ágazatokon belüli uniós export alakulását, valamint a kereskedelmi forgalom és az említett áruk beágyazott kibocsátásának világpiaci alakulását. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy az Unióban előállított, az EU ETS-t vagy hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló exportra előállított áruk esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a kibocsátásáthelyezés kockázatának oly módon történő kezelése érdekében, amely megfelel a WTO szabályainak, és figyelembe veszi az uniós létesítmények dekarbonizációját.”
Módosítás 531
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – c pont – i alpont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – c pont
c)  a 2026-tól 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket az a) és d) pontban foglalt módon kell meghatározni, a 11. cikkel összhangban a 2021-es és 2022-es évekre benyújtott információk alapján, valamint a 2008 és 2028 között minden egyes év tekintetében alkalmazandó éves csökkentési arány alapján.
 c)  a 2026-tól 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan a referenciaértékeket az a) és d) pontban foglalt módon kell meghatározni, a 11. cikkel összhangban a 2021-es és 2022-es évekre benyújtott információk alapján, a három legkevésbé kibocsátásintenzív létesítmény – akár 2017 után kezdték meg működésüket, akár más referenciaérték alapján kaptak ingyenes kiosztást – adatainak kizárásával a referenciaértékek meghatározásából, valamint a 2008 és 2028 között minden egyes év tekintetében alkalmazandó éves csökkentési arány alapján;
Módosítás 532
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – c pont – ii alpont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – d pont
d)  amennyiben az éves csökkentési arány meghaladja a 2,5 %-ot vagy nem éri el a 0,2 %-ot, a 2026-tól 2030-ig tartó időszakra vonatkozó referenciaértékeket úgy kell meghatározni, hogy a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban alkalmazandó referenciaértékeket a 2008 és 2028 közötti minden egyes év tekintetében csökkenteni kell a fenti két százalékos arány közül azzal, amelyik releváns.”;
 d)  amennyiben az éves csökkentési arány meghaladja a 2,5%-ot vagy nem éri el a 0,4%-ot, a 2026-tól 2030-ig tartó időszakra vonatkozó referenciaértékeket úgy kell meghatározni, hogy a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban alkalmazandó referenciaértékeket a 2008 és 2028 közötti minden egyes év tekintetében csökkenteni kell a fenti két százalékos arány közül azzal, amelyik releváns.”;
Módosítás 533
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – d a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 5 bekezdés
da)   az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(5)  Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek 10. cikkben meghatározott részarányának tiszteletben tartása érdekében minden olyan évben, amikor az ingyenes kiosztások összege nem éri el azt a maximális összeget, amely még kiosztható lenne az árverésre bocsátott kibocsátási egységek arányának fenntartása mellett, az addig az összegig megmaradó kibocsátási egységeket az ingyenes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni az árverésre bocsátott kibocsátási egységek arányának a későbbi években történő fenntartása érdekében. Ugyanakkor amennyiben elérik a maximális összeget, az ingyenes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Minden ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni. 
 „(5) Az árverésre bocsátott kibocsátási egységek 10. cikkben meghatározott részarányának tiszteletben tartása érdekében minden olyan évben, amikor az ingyenes kiosztások összege nem éri el azt a maximális összeget, amely még kiosztható lenne az árverésre bocsátott kibocsátási egységek arányának fenntartása mellett, az addig az összegig megmaradó kibocsátási egységeket az ingyenes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni az árverésre bocsátott kibocsátási egységek arányának a későbbi években történő fenntartása érdekében. Ugyanakkor amennyiben elérik a maximális összeget, az ingyenes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Minden ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni. Ugyanakkor azon létesítményeket, amelyek üvegházhatásúgáz-kibocsátási szintje a vonatkozó referenciaértékek tekintetében nem éri el az ágazat vagy alágazat uniós létesítményei leghatékonyabb 10%-ának átlagát egy olyan évben, amelyben a kiigazítás alkalmazandó, mentesíteni kell a kiigazítás alól.”
Módosítás 534
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés
Az e cikk értelmében egyébként ingyenesen kiosztható mennyiségből 365 millió kibocsátási egységet, a 10. cikk értelmében egyébként árverés útján értékesíthető mennyiségből pedig 85 millió kibocsátási egységet, valamint az ingyenes kibocsátás 10a. cikk (1a) bekezdésében említett csökkentéséből származó kibocsátási egységeket az Alap rendelkezésre kell bocsátani a karbonszegény technológiák és eljárások területére irányuló innováció támogatása és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzésekhez való hozzájárulás céljából („Innovációs Alap”). Az első albekezdésben említett innovációs támogatásra kell felhasználni azokat a kibocsátási egységeket is, amelyeket a légijármű-üzemeltetők bezárása miatt nem adnak ki légijármű-üzemeltetők részére, és amelyek nem szükségesek az ezen üzemeltetők általi leadási hiány fedezéséhez.
 Az e cikk értelmében egyébként ingyenesen kiosztható mennyiségből 390 millió kibocsátási egységet, a 10. cikk értelmében egyébként árverés útján értékesíthető mennyiségből pedig 110 millió kibocsátási egységet, valamint az ingyenes kibocsátás 10a. cikk (1a) bekezdésében említett csökkentéséből származó kibocsátási egységeket egy alap („Éghajlatváltozási Beruházási Alap”) rendelkezésre kell bocsátani. Ezenkívül a 10a. cikk (1a) bekezdésében említett ingyenes kiosztás csökkentéséből eredő kibocsátási egységeket az Éghajlatváltozási Beruházási Alap számára is rendelkezésre kell bocsátani. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap célja, hogy támogassa az olyan technikák, eljárások és technológiák innovációját, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ezen irányelv hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációjához, és hozzájáruljon a szennyezőanyag-mentességi és körforgásos jellegre vonatkozó célkitűzésekhez, valamint olyan technikák, eljárások és technológiák elterjedéséhez, amelyek már nem tekinthetők innovatívnak, ugyanakkor jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési potenciállal rendelkeznek, és az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel összhangban hozzájárulnak az energia- és erőforrás-megtakarításhoz. Az áttörést jelentő technológiákkal kapcsolatos innováció mielőbbi előmozdítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Éghajlatváltozási Beruházási Alapon keresztül rendelkezésre bocsátott finanszírozás egy részét a ...-tól [e módosító irányelv végrehajtásának első öt éve]-ig tartó időszakban „előreütemezzék”. Az első albekezdésben említett innovációs támogatásra kell felhasználni azokat a kibocsátási egységeket is, amelyeket a légijármű-üzemeltetők bezárása miatt nem adnak ki légijármű-üzemeltetők részére, és amelyek nem szükségesek az ezen üzemeltetők általi leadási hiány fedezéséhez.
Módosítás 535
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10 a cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés
Ezenkívül a piaci stabilizációs tartalékból 50 millió ki nem osztott kibocsátási egységgel ki kell egészíteni minden, a 2010/670/EU bizottsági rendelet* értelmében a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban rendelkezésre álló 300 millió kibocsátási egységből fennmaradó bevételt, és azt kellő időben az első albekezdésben említett innováció támogatására kell felhasználni. Ezenfelül az (EU) [FuelEU tengerészet] rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett külső címzett bevételeket az Innovációs Alaphoz kell rendelni, és e bekezdéssel összhangban kell végrehajtani.
 Ezenkívül a piaci stabilizációs tartalékból 50 millió ki nem osztott kibocsátási egységgel ki kell egészíteni minden, a 2010/670/EU bizottsági rendelet* értelmében a 2013-tól 2020-ig tartó időszakban rendelkezésre álló 300 millió kibocsátási egységből fennmaradó bevételt, és azt kellő időben az első albekezdésben említett innováció és dekarbonizáció támogatására kell felhasználni. Ezenfelül az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 5. cikkének (6) bekezdésében említett külső címzett bevételeket a 3gab. cikk értelmében létrehozott Óceánalaphoz kell rendelni, és e bekezdéssel összhangban kell végrehajtani.
___________
 ___________
* A Bizottság 2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (HL L 290., 2010.11.6., 39. o.).”;
 * A Bizottság 2010/670/EU határozata (2010. november 3.) a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (HL L 290., 2010.11.6., 39. o.).
** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).”
Módosítás 536
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 3 albekezdés
Az Innovációs Alap az I. és a III. mellékletben felsorolt ágazatokra terjed ki, ideértve a környezetvédelmi szempontból biztonságos, az éghajlatváltozás mérsékléséhez jelentősen hozzájáruló szén-dioxid-leválasztást és -hasznosítást (CCU), valamint az I. mellékletben felsorolt ágazatokban előállított, karbonintenzív termékeket helyettesítő termékeket, és célja még, hogy ösztönözze a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CLT) irányuló projektek és az innovatív megújulóenergia-technológiák és energiatárolási technológiák létrehozását és végrehajtását; kiegyensúlyozott földrajzi eloszlásban. Az Innovációs Alap támogathatja a tengerhasznosítási ágazat dekarbonizációját, valamint a légi, a vasúti és a közúti közlekedésben az alacsony és nulla kibocsátású üzemanyagok előállítását szolgáló, áttörést jelentő, innovatív technológiákat és infrastruktúrát is. Különös figyelmet kell fordítani a [CBAM-rendelet] hatálya alá tartozó ágazatokban megvalósuló projektekre, amelyek célja a karbonszegény technológiák, a CCU, a CLT, valamint a megújuló energia és az energiatárolás innovációjának oly módon történő támogatása, amely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez.
 Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap az I. és a III. mellékletben felsorolt ágazatokra terjed ki, így például az innovatív megújulóenergia- és energiatárolási technológiákra, valamint az I. mellékletben felsorolt ágazatokban előállított, karbonintenzív termékeket és folyamatokat helyettesítő termékekre és eljárásokra, és célja még, hogy ösztönözze a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CLT) irányuló innovatív projektek létrehozását és működtetését, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen az ipari folyamatokból származó elkerülhetetlen kibocsátások esetében a CO2 környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztásához, szállításához és állandó geológiai tárolásához (CCS), valamint a CO2 légkörből történő közvetlen, biztonságos, fenntartható és tartós tárolásához (a továbbiakban: DACS). Adott esetben a megújuló hidrogéntechnológiai beruházásokat is ösztönözni lehet. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap emellett támogatja a vasúti és a közúti közlekedés dekarbonizációját célzó innovatív technológiákat és infrastruktúrát, beleértve a kollektív közlekedési formákat, például a tömegközlekedést és az autóbuszos különjáratokat, miközben szinergiákat keres a Horizont Európával, különösen az európai partnerségekkel és adott esetben más uniós programokkal. Különös figyelmet kell fordítani a [CBAM-rendelet] hatálya alá tartozó ágazatokban megvalósuló – többek között az exportra irányuló – projektekre, amelyek célja az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációjához hozzájáruló technikák, eljárások és technológiák, a CCU, a CLT, a szén-dioxid-szállítás, valamint a megújuló energia és az energiatárolás innovációjának és végrehajtásának oly módon történő támogatása, amely az (EU) 2021/1119 rendeletben 2030-ra és 2050-ra meghatározott célokkal és célkitűzésekkel összhangban hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az igazságos átmenethez, valamint a támogatásonkénti kibocsátáscsökkentés szempontjából a legcsekélyebb haszonnal jár. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap támogathatja a hulladékágazat kibocsátásának csökkentésére irányuló, áttörést jelentő, innovatív technológiákat is.
Módosítás 537
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap rendelkezésére bocsátott kibocsátási egységek legalább 12%-át ezért az (EU) .../... [felülvizsgált RED] irányelvvel összhangban a fenntartható megújuló energiaforrások Unión belüli továbbfejlesztésére és elterjesztésére kell fordítani.
Módosítás 538
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 3 b albekezdés (új)
Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap a karboncsökkentési célú szerződések (CCD) támogatásával a dekarbonizációs technológiákat is támogathatja, amelyek esetében a szén-dioxid-ár nem feltétlenül elegendő ösztönző. A Bizottság a 23. cikknek megfelelően 2023. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben a CCD-k működésével kapcsolatos szabályok tekintetében kiegészíti ezt az irányelvet.
Az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból kapott pénzügyi támogatásnak arányosnak kell lennie az e cikkben meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel, és nem vezethet a belső piac indokolatlan torzulásához. E célból forrás csak olyan többletköltségek vagy befektetési kockázatok fedezésére nyújtható, amelyeket a szokásos piaci feltételek mellett a befektetők nem képesek viselni. Ennek megfelelően a WTO szabályai értelmében az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból kapott támogatás nem vezethet a konkurens importtermékekkel szembeni tisztességtelen megkülönböztetéshez.
Ahol az EU ETS szerinti ár magasabb, mint az a szerződéskötési ár, amelyen a projekt támogatását odaítélték, a kedvezményezett visszafizeti a különbözetet az Éghajlatváltozási Beruházási Alapnak.
Módosítás 539
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 4 albekezdés
A projektek minden tagállam területén jogosultak támogatásra, a kisebb projekteket is beleértve. A támogatásban részesülő technológiáknak innovatívnak kell lenniük, és támogatás nélkül ugyanilyen léptékben kereskedelmileg még nem lehetnek életképesek, de áttörést jelentő megoldásokat kell képviselniük, vagy kellően kiforrottnak kell lenniük a kereskedelmi hasznosítást megelőző alkalmazáshoz.
 A projektek minden tagállam területén jogosultak támogatásra, a közepes és kisebb projekteket is beleértve. A támogatásban részesülő technológiáknak innovatívnak kell lenniük, bizonyítaniuk kell az üvegházhatású gázok nagymértékű csökkentésének lehetőségét, és támogatás nélkül ugyanilyen léptékben kereskedelmileg még nem lehetnek életképesek, de áttörést jelentő vagy kereskedelmi szempontból még nem megvalósítható megoldásokat kell képviselniük, vagy technológiailag kellően kiforrottnak kell lenniük a kereskedelmi (vagy azt megelőző) szintű hasznosításhoz, vagy jelentősen hozzá kell járulniuk a klímasemlegesség célkitűzéséhez, és támogatás nélkül nem alkalmazhatók nagy léptékben.
Módosítás 540
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 5 albekezdés
A Bizottság gondoskodik arról, hogy az Innovációs Alapba szánt kibocsátási egységeket a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott elvekkel és szabályokkal összhangban bocsássák árverésre. Az árverésből származó bevételek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételt képeznek. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
 A Bizottság gondoskodik arról, hogy az Éghajlatváltozási Beruházási Alapba szánt kibocsátási egységeket a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott elvekkel és szabályokkal összhangban bocsássák árverésre. Az árverésből származó bevételek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételt képeznek. Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
Módosítás 541
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 6 albekezdés
A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani, adott esetben annak figyelembevételével, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a (2) bekezdésben említett referenciaértékek szerinti mértéket jelentősen meghaladó kibocsátáscsökkentés eléréséhez. A projekteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokat széles körben alkalmazzák, illetve arra, hogy az érintett ágazatokban jelentősen csökkentsék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás költségeit. A CCU-t alkalmazó projekteknek nettó kibocsátáscsökkentést kell eredményezniük, és biztosítaniuk kell a CO2 kibocsátásának elkerülését vagy a CO2 tartós tárolását. Pályázati felhívás útján odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60 %-a támogatható, amelynek legfeljebb 40 %-a nem függ az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülésétől, feltéve, hogy – figyelembe véve az alkalmazott technológiát – bizonyos előre meghatározott mérföldkövek teljesülnek. Kompetitív licitálási eljárás keretében nyújtott támogatás, valamint technikai segítségnyújtási támogatás esetén a projektek releváns költségeinek akár 100 %-a is támogatható.
 A projekteket átlátható kiválasztási eljárás útján, technológiasemleges módon, az Éghajlatváltozási Beruházási Alap e bekezdés első albekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban, objektív és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztani, annak figyelembevételével, hogy a projektek mennyire jelentős mértékben járulnak hozzá az Unió éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseihez – amellett, hogy az e bekezdés első albekezdése szerint hozzájárulnak a klímasemlegességre és a körforgásos jellegre vonatkozó célkitűzésekhez –, valamint hogy az e bekezdés (6a) albekezdésével összhangban biztosítani kell a projektek méltányos földrajzi eloszlását, és adott esetben azt, hogy a projektek milyen mértékben járulnak hozzá a (2) bekezdésben említett referenciaértékeknél jóval alacsonyabb kibocsátáscsökkentés eléréséhez. A projekteknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy azokat széles körben alkalmazzák, illetve arra, hogy az érintett ágazatokban jelentősen csökkentsék a klímasemleges gazdaságra való átállás költségeit. Elsőbbséget kell biztosítani a többféle környezeti hatással foglalkozó technológiáknak és eljárásoknak. A CCU-t alkalmazó projekteknek nettó kibocsátáscsökkentést kell eredményezniük, és biztosítaniuk kell a CO2 kibocsátásának elkerülését vagy a CO2 tartós tárolását. Pályázati felhívás útján odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60 %-a támogatható, amelynek legfeljebb 40 %-a nem függ az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülésétől, feltéve, hogy – figyelembe véve az alkalmazott technológiát – bizonyos előre meghatározott mérföldkövek teljesülnek. Kompetitív licitálási eljárás keretében nyújtott támogatás, valamint technikai segítségnyújtási támogatás esetén a projektek releváns költségeinek akár 100 %-a is támogatható. Azok a projektek, amelyek kibocsátáscsökkentése a közeli földrajzi területek más szereplőinek dekarbonizációját szolgálja, a projektek kiválasztásának kritériumai között preferenciális elbánásban részesülnek.
Az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból finanszírozott projektekből származó tudást meg kell osztani más releváns projektekkel, valamint a jogos érdekkel rendelkező uniós kutatókkal. A tudásmegosztás feltételeit a Bizottság pályázati felhívásokban határozza meg.
A pályázati felhívásoknak nyíltnak és átláthatónak kell lenniük, és egyértelműen meg kell határozniuk, hogy milyen típusú technológiák támogathatók. A pályázati felhívások előkészítése során a Bizottság gondoskodik arról, hogy valamennyi ágazatra megfelelően kiterjedjenek. A Bizottság intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a pályázati felhívásokat a lehető legszélesebb körben – és különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében – ismertté tegyék.
Módosítás 542
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 6 a albekezdés (új)
Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap földrajzilag kiegyensúlyozott támogatásra törekszik, a CCD-k formájában nyújtott támogatás, valamint a továbbfejlesztéssel kapcsolatos projektek tekintetében, miközben biztosítja a projektek lehető legmagasabb színvonalát, és fenntartja az e bekezdés hatodik albekezdésében említett kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve a sajátos ágazati körülményeket és beruházási igényeket, különösen a 3g. cikk és a IVa. fejezet hatálya alá tartozó ágazatokban.
Módosítás 543
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 7 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az Innovációs Alap működésével – többek között a kiválasztási eljárással és kritériumokkal –, valamint a támogatható ágazatokkal és a különböző típusú támogatásokra vonatkozó technológiai követelményekkel kapcsolatos szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan.
 A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az Éghajlatváltozási Beruházási Alap működésével – többek között a kiválasztási eljárással és kritériumokkal, a kkv-k részvételével –, valamint a támogatható ágazatokkal és a különböző típusú támogatásokra vonatkozó technológiai követelményekkel kapcsolatos szabályok tekintetében történő kiegészítésére vonatkozóan. A Bizottság olyan ütemtervre törekszik, amely az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból nyújtott támogatás egy részét az időszak kezdetére ütemezi. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap végrehajtása során a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatban nyújtott pénzeszközök védelmét abban az esetben, ha a tagállamokban nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Ennek érdekében a Bizottság gondoskodik egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, továbbá törekszik a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetésére.
A méltányos és igazságos átmenet biztosítása érdekében a kiválasztási kritériumoknak figyelembe kell venniük a környezetvédelmi és szociális biztosítékokat. Az Éghajlatváltozási Beruházási Alap pénzügyi forrásainak teljes összegét a következőkkel összhangban kell felhasználni:
a)  az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, jelentős károkozás elkerülését célzó feltétel;
b)  az (EU) 2020/852 rendelet 18. cikkében meghatározott minimális garanciák.
A CCD-ken keresztül nyújtott támogatás esetében az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az Éghajlatváltozási Beruházási Alap első albekezdésben meghatározott célkitűzéseivel összhangban lehetővé kell tenniük a technológiasemleges, áralapú pályáztatást.
Módosítás 544
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont – g pont
2003/87/EK irányelv
10a cikk – 8 bekezdés – 7 a albekezdés (új)
A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben ismerteti az Éghajlatváltozási Beruházási Alapból finanszírozott projektek és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzés összhangját, az ipari dekarbonizációs tervekben leírt beruházások megvalósítása terén elért eredményeket, valamint a következő kétéves időszakra vonatkozó cselekvési tervét.
Módosítás 545
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
2003/87/EK irányelv
10c. cikk
(13)  a 10c. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
 13.  A 10c. cikket el kell hagyni.
„A tagállamok előírják a kedvezményezett villamosenergia-termelő létesítményeknek és hálózatüzemeltetőknek, hogy minden év február 28-ig tegyenek jelentést a kiválasztott beruházásaik megvalósításáról, és ebben térjenek ki többek között az ingyenes kiosztás és a felmerült beruházási kiadás egyenlegére és a támogatott beruházások típusaira. A tagállamok jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket.”;
Módosítás 546
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10c a cikk (új)
13a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„10ca. cikk
Átmeneti ingyenes kiosztás az energetikai ágazat korszerűsítésére
Az energiaágazat korszerűsítése céljából átmeneti jelleggel ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek közül azokat, amelyeket 2023. december 31-ig nem osztottak ki az érintett tagállamokban működő üzemeltetőknek, hozzá kell adni a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint az érintett tagállam által árverés útján történő értékesítésre kapott kibocsátási egységek teljes mennyiségéhez. A tagállamok azonban a 10d. cikkel összhangban ezeket a kibocsátási egységeket vagy azok egy részét a Modernizációs Alapból támogatott beruházásokhoz is felhasználhatják.”
Módosítás 547
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – a pont
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 1 bekezdés – 1 a (új) és 1 b (új) albekezdés
A Modernizációs Alapból csak azoknak a tagállamoknak nyújtható támogatás, amelyek jogilag kötelező erejű célokat fogadtak el a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése érdekében, valamint intézkedéseket fogadtak el az összes fosszilis tüzelőanyagnak az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célokkal összhangban történő fokozatos kivezetésére.
Ezenkívül a Modernizációs Alapból nem nyújtható támogatás olyan kedvezményezett tagállam által javasolt beruházások támogatására, amelyek tekintetében az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 6. cikkében előírt eljárás folyamatban van, vagy amelyek tekintetében a Tanács az említett cikk értelmében végrehajtási határozatot fogadott el a megfelelő intézkedésekről.
Módosítás 548
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – a pont
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A támogatott beruházásoknak összhangban kell lenniük ezen irányelv célkitűzéseivel, az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény(*) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet(**) célkitűzéseivel, valamint a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekkel. A Modernizációs Alapból nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó energiatermelő létesítmények számára.
 A támogatott beruházásoknak összhangban kell lenniük ezen irányelv célkitűzéseivel, az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közlemény(*) és az (EU) 2021/1119 rendelet célkitűzéseivel, valamint a Párizsi Megállapodásban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekkel. A Modernizációs Alapból nem nyújtható támogatás fosszilis tüzelőanyagokat felhasználó, energiával kapcsolatos tevékenységekhez.
_________________
 _________________
(*) COM(2019)0640
 (*) COM(2019)0640.
(**) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 549
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A Modernizációs Alap pénzügyi forrásainak legalább 80 %-át a következő beruházások támogatására kell felhasználni:
 (2)  A Modernizációs Alap pénzügyi forrásainak 100%-át a következő beruházások támogatására kell felhasználni:
Módosítás 550
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a hidrogéngenerátorokkal végzett energiatermelés;
Módosítás 551
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a keresleti oldali energiahatékonyság javítása, többek között a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás területén;
 c)  a teljes energiafelhasználás csökkentése a keresletoldali szabályozás és az energiahatékonyság révén, többek között a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás területén, figyelembe véve az éghajlatvédelmi átálláshoz kapcsolódó villamosítási szükségleteket és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia iránti megnövekedett keresletet;
Módosítás 552
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  az alacsony jövedelmű háztartások támogatása, többek között a vidéki és a távoli területeken az energiaszegénység kezelése és fűtési rendszereik korszerűsítése érdekében; és
 e)  az alacsony jövedelmű háztartások támogatása, többek között a vidéki és a távoli területeken az energiaszegénység kezelése, fűtési és hűtési rendszereik korszerűsítése és az épületek energiahatékonysági erőfeszítései érdekében, a lakossági és a kereskedelmi célú felhasználás tekintetében egyaránt;
Módosítás 553
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 2 bekezdés – f pont
f)  igazságos átmenet a kedvezményezett tagállamok szén-dioxid-függő régióiban, hogy – a szociális partnerekkel egyeztetve – támogatni lehessen a munkavállalók átirányítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az álláskeresési kezdeményezéseket és az induló vállalkozásokat;
 f)  igazságos átmenet a kedvezményezett tagállamok szén-dioxid-függő régióiban, hogy támogatni lehessen a munkavállalók átirányítását, átképzését és továbbképzését, az oktatást, az álláskeresési kezdeményezéseket és az induló vállalkozásokat, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel egyeztetve, összhangban a 2021/1056/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének k) pontja szerinti területi igazságos átmenet tervben szereplő vonatkozó tagállami intézkedésekkel, és adott esetben hozzájárulva azokhoz; és
Módosítás 554
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b pont
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)
fa)  az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetésébe való beruházások.
Módosítás 555
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b a pont (új)
2003/87/EK irányelv
10 d cikk – 2 a bekezdés (új)
ba)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Modernizációs Alap pénzügyi forrásainak teljes összegét a következőkkel összhangban kell felhasználni:
a)  az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott, jelentős károkozás elkerülését célzó feltétel;
b)  az (EU) 2020/852 rendelet 18. cikkében meghatározott minimális garanciák;”
Módosítás 556
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b b pont (új)
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 5 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
bb)  az (5) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A beruházási bizottság kikéri az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tanácsát annak biztosítása érdekében, hogy a beruházási döntések összhangban legyenek az e cikkben meghatározott kritériumokkal, és támogassák az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célkitűzések elérését.”
Módosítás 557
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b c pont (új)
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 6 bekezdés
bc)  a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(6)   Mielőtt a kedvezményezett tagállam arról dönt, hogy egy adott beruházást a modernizációs alap rá eső részéből finanszírozást nyújt, a beruházási projektet a beruházási bizottság és az EBB elé terjeszti. Amennyiben az EBB megerősíti, hogy egy adott beruházás a (2) bekezdésben felsorolt területekhez tartozik, a tagállam elkezdheti finanszírozni a beruházási projektet a rá eső részből.
 „(6) Mielőtt a kedvezményezett tagállam arról dönt, hogy egy adott beruházást a modernizációs alap rá eső részéből finanszírozást nyújt, a beruházási projektet a beruházási bizottság és az EBB elé terjeszti.
Amennyiben egy az energiarendszerek modernizálását célzó, a modernizációs alapból történő finanszírozásra javasolt beruházás nem érinti az (2) bekezdésben felsorolt területeket, a beruházási bizottságnak értékelnie kell e beruházás műszaki és pénzügyi életképességét, beleértve a beruházás által megvalósított kibocsátáscsökkentés mértékét, és ajánlást kell kiadnia a beruházásnak az alapból történő finanszírozásával kapcsolatban. A beruházási bizottságnak biztosítania kell, hogy a távfűtéshez kapcsolódó minden beruházás jelentős javulást érjen el az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén.
 A beruházási bizottságnak értékelnie kell e beruházás műszaki és pénzügyi életképességét, beleértve a beruházás által megvalósított kibocsátáscsökkentés mértékét, és ajánlást kell kiadnia a beruházásnak az alapból történő finanszírozásával kapcsolatban. A beruházási bizottságnak biztosítania kell, hogy a távfűtéshez kapcsolódó minden beruházás jelentős javulást érjen el az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén.
Ez az ajánlás tartalmazhat a megfelelő finanszírozási eszközökre vonatkozó iránymutatásokat is. A (2) bekezdésben felsorolt területektől eltérőkre irányuló beruházás releváns költségeinek legfeljebb 70%-ára nyújtható támogatás a Modernizációs Alapból származó forrásokból, feltéve, hogy a fennmaradó költségeket magánszektorbeli jogi személyek finanszírozzák.
 Ez az ajánlás tartalmazhat a megfelelő finanszírozási eszközökre vonatkozó iránymutatásokat is.”
Módosítás 558
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – b d pont (új)
2003/87/EK irányelv
10d cikk – 11 bekezdés
bd)  a (11) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(11)   A beruházási bizottságnak évente jelentést kell tennie a Bizottság számára a beruházások értékelésével összefüggésben szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig – a beruházási bizottság megállapításait figyelembe véve – felülvizsgálja a projekteknek a (2) bekezdésben említett területeit, valamint azt, hogy a beruházási bizottság mire alapozza ajánlásait.
 „(11) A beruházási bizottságnak évente jelentést kell tennie a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament számára a beruházások értékelésével összefüggésben szerzett tapasztalatokról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A Bizottság 2024. december 31-ig – a beruházási bizottság megállapításait figyelembe véve – felülvizsgálja a projekteknek a (2) bekezdésben említett területeit, valamint azt, hogy a beruházási bizottság mire alapozza ajánlásait.”
Módosítás 559
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – - a pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 1 bekezdés
-a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az egységek átruházhatók legyenek az alábbi személyek között:
 „(1) A tagállamok biztosítják, hogy az egységek átruházhatók legyenek az alábbi személyek között:
a)   az Unión belüli személyek;
 a)   az Unión belüli szabályozott szervezetek;
b)   az Unión belüli személyek és olyan harmadik országbeli személyek, amely országban a 25. cikkben említett eljárásnak megfelelően, az ebben az irányelvben megfogalmazott vagy ezen irányelv alapján elfogadottakon kívüli korlátozások nélkül elismerik az egységeket.
 b)   az Unión belüli szabályozott szervezetek és olyan harmadik országbeli személyek, amely országban a 25. cikkben említett eljárásnak megfelelően, az ebben az irányelvben megfogalmazott vagy ezen irányelv alapján elfogadottakon kívüli korlátozások nélkül elismerik az egységeket.
Azok a szabályozott szervezetek, amelyek természetes vagy jogi személyt bízhatnak meg azzal, hogy a szabályozott szervezet tulajdonában lévő kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékszámlát működtessenek és a szabályozott jogalany nevében olyan ügyleteket bonyolítsanak le, amelyekre az adott számla jogosult. A megfelelésért ilyenkor is a szabályozott szervezet viseli a felelősséget. Természetes vagy jogi személy megbízása esetén a szabályozott jogalany biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség a megbízott természetes vagy jogi személy és az illetékes hatóságok, a nemzeti tisztviselők, a hitelesítők vagy ezen irányelv hatálya alá tartozó más szervek között.”
Módosítás 560
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – -a a pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 1a a bekezdés (új)
-aa)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„1aa. A Bizottság 2023. július 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a szén-dioxid-kibocsátási egységek európai piacaihoz való hozzáférésnek a nevükben eljáró szabályozott szervezetekre és pénzügyi közvetítőkre való korlátozása hogyan befolyásolná a szén-dioxid-kibocsátási egységek piacának integritását és hatékony működését, valamint a 2030-ra és 2050-re kitűzött uniós energia- és éghajlat-politikai célok elérését. Amennyiben az értékelés negatív, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a 12. cikk (1) bekezdésében és a 19. cikk (2) bekezdésében foglalt vonatkozó rendelkezések kiigazítására.”
Módosítás 561
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – c pont
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3 bekezdés – 1 a (új) és 1 b (új) albekezdés
A c) pont első albekezdésétől eltérve a hajózási társaságoknak 2029. december 31-ig lehetőségük nyílik arra, hogy az Va. mellékletnek megfelelően kevesebb kibocsátási egységet adjanak le a hajó jégosztálya vagy a jeges vizeken történő hajózás ténye, illetve mindkettő alapján.
A c) pont első albekezdésétől eltérve a hajózási társaságok 2029. december 31-ig 55%-kal kevesebb kibocsátási egységet adhatnak le az olyan kibocsátások tekintetében, amelyek 2030-ig egy adott tagállam legkülső régiójában található kikötő és ugyanazon tagállam kikötője között megtett utakból erednek, beleértve az ugyanazon tagállam eltérő legkülső régióiban található két különböző kikötő közötti utakat is. A Bizottság 2027. december 31-ig értékeli a legkülső régiókba irányuló és onnan kiinduló tengeri szállításra vonatkozó ezen eltérés megszüntetésének hatását, és erről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Módosítás 562
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e pont
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b bekezdés – 1 albekezdés
A kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettség nem merül fel az olyan üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében, amelyekről úgy tekinthető, hogy azokat leválasztották és úgy használták fel, hogy egy termékben kémiailag tartósan kötöttek legyenek és így ne kerülhessenek be a légkörbe rendeltetésszerű használat mellett.
 A kibocsátási egységek leadására vonatkozó kötelezettség nem merül fel az olyan üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében, amelyekről úgy tekinthető, hogy azokat leválasztották és úgy használták fel, hogy egy termékben kémiailag tartósan kötöttek legyenek és így ne kerülhessenek be a légkörbe rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett.
Módosítás 563
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e pont
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el azokra a követelményekre vonatkozóan, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így rendeltetésszerű használat mellett nem kerülnek a légkörbe.
 A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából azon követelmények meghatározásával, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy az üvegházhatású gázok kémiailag tartósan kötöttek a termékben, így az e bekezdés első albekezdésében említett rendeltetésszerű használat és ártalmatlanítás mellett nem kerülnek a légkörbe.
Módosítás 564
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e pont
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b bekezdés – 3 albekezdés
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 törölve
Módosítás 565
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e a pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b a bekezdés (új)
ea)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3ba) A Bizottság 2025. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja, hogy hogyan kell elszámolni a légkörből eltávolított, biztonságosan és tartósan tárolt üvegházhatású gázokból származó negatív kibocsátásokat, és hogyan lehet e negatív kibocsátásokat a kibocsátáskereskedelem hatálya alá vonni, és amelyben egyértelmű hatályra és szigorú kritériumokra és biztosítékokra tesz javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott uniós éghajlat-politikai célokkal összhangban az ilyen eltávolítások ne ellensúlyozzák a szükséges kibocsátáscsökkentéseket. E jelentéshez adott esetben a negatív kibocsátások fedezésére irányuló jogalkotási javaslatot csatolnak.”
Módosítás 566
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e b pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b b bekezdés (új)
eb)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3bb) A Bizottság 2029. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja, hogy ténylegesen elszámolják-e és a folyamat mely szakaszaiban számolják el az ezen irányelv hatálya alá tartozó különböző tevékenységekből származó összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és hogy elkerülték-e a kétszeres beszámítást – figyelembe véve különösen a későbbi szakaszokat, beleértve az ártalmatlanítást és a hulladékégetést, valamint a kivitelt –, továbbá értékeli a folyamat különböző szakaszaiban végzett egyes tevékenységekből származó kibocsátások elszámolásának éghajlati és gazdasági előnyeit. A Bizottság adott esetben a jelentéshez jogalkotási javaslatot csatolhat ezen irányelv módosítására annak biztosítása érdekében, hogy az összes kibocsátást a leghatékonyabb szakaszban számolják el, és elkerülhető legyen a kétszeres elszámolás.”
Módosítás 567
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e c pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 3b c bekezdés (új)
ec)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3bc) A Bizottság 2025. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgál egy átlátható, összehasonlítható és megbízható módszertant arra vonatkozóan, hogy miként lehet elszámolni azon üvegházhatású gázok kibocsátását, amelyeknél úgy tekinthető, hogy azokat leválasztották, és olyan, a (3b) albekezdésben említettől eltérő módon, a termék életciklus-értékelése alapján hasznosították, hogy valamely termékben kémiailag kötöttek legyenek. A termék életciklus-értékelésének módszertanában figyelembe kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásban és alapanyagként betöltött kettős szerepét, beleértve a termék előállítása során leválasztott kibocsátásokat, a leválasztási és hasznosítási folyamat során keletkező kibocsátásokat, a termék előállítása során hasznosított kibocsátásokat, valamint azt, hogy a kibocsátásból leválasztott karbontartalom hány évig marad kötött a termékben. A Bizottság adott esetben a jelentéshez jogalkotási javaslatot csatol ezen irányelv módosítására, hogy az életciklus-értékelési megközelítést is tartalmazzon.”
Módosítás 568/rev
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont – e d pont (új)
2003/87/EK irányelv
12 cikk – 4 bekezdés
ed)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egységeket birtokosuk kérésére bármikor törölni lehessen. Amennyiben valamely tagország területén kiegészítő nemzeti intézkedések következtében villamosenergia-termelő létesítmények bezárására kerül sor, akkor a tagállamok az általuk a 10. cikk (2) bekezdésében említett, árverésre bocsátandó kibocsátási egységek összmennyiségéből származó egységeket törölhetik az érintett létesítmény bezárását megelőző öt évben hitelesített kibocsátásának átlag mértékének megfelelő mennyiség erejéig. Az érintett tagállam a 10 cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban tájékoztatja a Bizottságot a tervezett törlésről.
 „(4) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egységeket birtokosuk kérésére bármikor törölni lehessen. Amennyiben valamely tagország területén kiegészítő nemzeti intézkedések következtében villamosenergia-termelő létesítmények bezárására kerül sor, akkor a tagállamok az általuk a 10. cikk (2) bekezdésében említett, árverésre bocsátandó kibocsátási egységek összmennyiségéből származó egységeket törlik az érintett létesítmény bezárását megelőző öt évben hitelesített kibocsátásának átlag mértékének megfelelő mennyiség erejéig. Az érintett tagállam a 10 cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban tájékoztatja a Bizottságot a tervezett törlésről.”
Módosítás 569
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
2003/87/EK irányelv
14 cikk – 1 bekezdés
(16)  a 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő mondatokkal egészül ki:
 16.  A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályokról, és szükség szerint az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozó tevékenységi adatok nyomon követéséről és bejelentéséről, továbbá a tonnakilométer-adatoknak az 3e. vagy 3f. cikk alkalmazásában való nyomon követéséről és bejelentéséről, amely szabályok alapját a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozóan a IV. mellékletben meghatározott elvek és az e cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények jelentik. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák továbbá a kibocsátás nyomon követésére és az arra vonatkozó jelentéstételre irányadó követelmények keretében minden egyes üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciálját. Ezek a végrehajtási jogi aktusok a biomassza felhasználására vonatkozóan az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) által meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat alkalmazzák, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt annak érdekében, hogy ez a biomassza nulla besorolású legyen. E jogi aktusok meghatározzák, hogy hogyan kell elszámolni a nulla besorolású és a nem nulla besorolású forrásokból származó kibocsátások tárolását. Azt is meghatározzák, hogy hogyan kell elszámolni a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokból és a széntartalom újrahasznosításával előállított üzemanyagokból származó kibocsátásokat, biztosítva e kibocsátások elszámolását és a kétszeres elszámolás elkerülését.
 „(1) A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából a kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályokról, és szükség szerint az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozó tevékenységi adatok nyomon követéséről és bejelentéséről, továbbá a tonnakilométer-adatoknak az 3e. vagy 3f. cikk alkalmazásában való nyomon követéséről és bejelentéséről, amely szabályok alapját a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozóan a IV. mellékletben meghatározott elvek és az e cikk (2) bekezdésében foglalt követelmények jelentik. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák továbbá a kibocsátás nyomon követésére és az arra vonatkozó jelentéstételre irányadó követelmények keretében minden egyes üvegházhatású gáz globális felmelegedési potenciálját, és azokat részletes hatásvizsgálat kíséri, figyelembe véve a rendelkezésre álló legújabb tudományos eredményeket. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a biomassza felhasználására vonatkozóan az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv(*) által meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokat alkalmazzák, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt annak érdekében, hogy ez a biomassza nulla besorolású legyen. E jogi aktusok meghatározzák, hogy hogyan kell elszámolni a nulla besorolású és a nem nulla besorolású forrásokból származó kibocsátások tárolását. Azt is meghatározzák, hogy hogyan kell elszámolni a nem biológiai eredetű megújuló tüzelőanyagokból és a széntartalom újrahasznosításával előállított üzemanyagokból származó kibocsátásokat, biztosítva e kibocsátások elszámolását és a kétszeres elszámolás elkerülését.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
______________________
 _______________
(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).”
 (*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).”
Módosítás 570
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
19 cikk – 2 bekezdés
19a.  A 19. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(2)   Kibocsátási egységet bármely személy birtokolhat. A jegyzéket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és külön számlákon nyilván kell tartani a különböző személyek részére kiosztott vagy átruházott egységeket.
 „(2) A 12. cikk (1aa) bekezdésének sérelme nélkül a központi és a nemzeti igazgatási számlák mellett kibocsátási egységet csak a múltbeli, jelenlegi vagy kiszámítható jövőbeli uniós ETS-megfelelési kötelezettségekkel rendelkező szabályozott jogalanyok birtokolhatnak. A jegyzéket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és külön számlákon nyilván kell tartani a különböző szabályozott jogalanyok részére kiosztott vagy átruházott egységeket.”
Módosítás 571
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 b pont (új)
2003/87/EK irányelv
23 cikk – 2 bekezdés
(19b)   A 23. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)   A Bizottságnak a 3d. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 10a. cikk (1) és (8) bekezdésében, a 10b. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, valamint a 22. cikkben, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 24a. cikk (1) bekezdésében, a 25a. cikk (1) bekezdésében és a 28c. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2018. április 8-tól kezdődő hatállyal.
 „(2) A Bizottságnak a 3d. cikk (3) bekezdésében, a 3gaa. cikk (2) bekezdésében, a 3gab. cikk (7) bekezdésében, a 3gea. cikk második bekezdésében, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 10a. cikk (1) és (8) bekezdésében, a 10b. cikk (5) bekezdésében, a 12. cikk (3b) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 22. cikkben, a 24. cikk (3) bekezdésében, a 24a. cikk (1) bekezdésében, a 25a. cikk (1) bekezdésében, a 28c. cikkben, a 30c, cikk (2a) bekezdésében és a 30f. cikk (4a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2018. április 8-tól kezdődő hatállyal.”
Módosítás 572
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 c pont (új)
2003/87/EK irányelv
29a cikk
(19c)  A 29a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
29a cikk
 „29a cikk
Intézkedések túlzott mértékű áringadozás esetén
 Intézkedések túlzott mértékű áringadozás esetén
(1)   Ha a kibocsátási egységek ára hat egymást követő hónapnál hosszabb ideig az előző két évi európai karbonpiaci átlagár háromszorosánál magasabb értékű, az Európai Bizottság azonnal összehívja a 280/2004/EK határozat 9. cikkével létrehozott bizottságot.
 (1)   Ha a kibocsátási egységek átlagára hat egymást követő hónapnál hosszabb ideig az előző két évi európai karbonpiaci átlagár kétszeresénél magasabb értékű, az Európai Bizottság azonnal, de legkésőbb az adott időpontot követő hét napon belül összehívja a 280/2004/EK határozat 9. cikkével létrehozott bizottságot annak értékelésére, hogy az árak e bekezdésben említett alakulása megfelel-e a változó piaci tényezőknek.
(2)   Ha az (1) bekezdésben említett árak alakulása nem felel meg a változó piaci tényezőknek, az áralakulás mértékét figyelembe véve az alábbi intézkedések egyike alkalmazható:
 (2)   Ha az (1) bekezdésben említett árak alakulása nem felel meg a változó piaci tényezőknek, az áralakulás mértékét figyelembe véve sürgősen meg kell hozni az alábbi intézkedések bármelyikét:
-a)  100 millió, e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egység felszabadítása a piaci stabilizációs tartalékból az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (7) bekezdésével összhangban, hat hónapos időszak alatt az árveréseken egyenlően elosztva;
a)   olyan intézkedés, mely lehetővé teszi a tagállamoknak az árverés útján értékesítendő mennyiség egy része elárverezésének előre hozását;
 a)   olyan intézkedés, mely lehetővé teszi a tagállamoknak a következő naptári évben árverés útján értékesítendő mennyiség egy része elárverezésének előre hozását;
b)   olyan intézkedés, mely lehetővé teszi a tagállamoknak az új belépők részére fenntartott tartalék még meglévő kibocsátási egységei legfeljebb 25%-ának árverés útján történő értékesítését.
 b)   olyan intézkedés, mely lehetővé teszi a tagállamoknak az új belépők részére fenntartott tartalék még meglévő kibocsátási egységei legfeljebb 25%-ának árverés útján történő értékesítését.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
 Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 23. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3)   Minden intézkedésnek a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítania a 29. cikknek megfelelően a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentésekre, valamint a tagállamok által nyújtott bármilyen más vonatkozó információra.
 (3)   Minden intézkedésnek a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítania a 29. cikknek megfelelően a Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott jelentésekre, valamint a tagállamok által nyújtott bármilyen más vonatkozó információra.
(4)   E rendelkezések alkalmazására vonatkozó módszereket a 10. cikk (4) bekezdésében említett aktus tartalmazza.
 (4)  E rendelkezések alkalmazására vonatkozó módszereket a 10. cikk (4) bekezdésében említett aktus tartalmazza."
Módosítás 573
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 d pont (új)
2003/87/EK irányelv
29 a a cikk (új)
19d.   Az irányelv a következő cikkel egészül ki:
„29aa. cikk
(1)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi piacra való belépést azokra a létesítményekre, légi és tengeri üzemeltetőkre kell korlátozni, amelyeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer értelmében megfelelési kötelezettségeik vannak.
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a kibocsátási egységeket a létesítmény számlájára, nem pedig saját számlára vásárló pénzügyi közvetítők számára hozzáférést kell biztosítani az EU ETS piacához.
(3)  A Bizottság megvizsgálja, hogy az 1031/2010/EU rendelet1a 6. cikkének (5) bekezdése összeegyeztethető-e e cikk rendelkezéseivel, és szükség esetén jogalkotási javaslatot nyújt be az említett rendelet módosítására.
_________________
1a A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.).”
Módosítás 574
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 e pont (új)
2003/87/EK irányelv
30 cikk – 1 bekezdés
19e.  A 30. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)   Ezt az irányelvet a nemzetközi fejlemények és a Párizsi Megállapodásban meghatározott hosszú távú célkitűzések elérése érdekében tett erőfeszítések fényében felül kell vizsgálni.
 „(1) Ezt az irányelvet a nemzetközi fejlemények és a Párizsi Megállapodásban meghatározott hosszú távú célkitűzések elérése érdekében tett erőfeszítések fényében felül kell vizsgálni, beleértve az az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciáján (COP26) vállalt azon kötelezettséget, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C-ra korlátozzák.”
Módosítás 575
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
30 cikk – 3 bekezdés
20a.  A 30. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3)   A Bizottság a Párizsi Megállapodás alapján elvégzett minden egyes globális értékelés alkalmával jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különös tekintettel arra, hogy szükség van-e további – többek között a 9. cikkben említett lineáris tényezővel kapcsolatban – uniós politikákra és intézkedésekre az üvegházhatású gázoknak az Unió és tagállamai által vállalt csökkentése érdekében. A Bizottság, adott esetben, az irányelv módosításáról szóló javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé.
 „(3) A Bizottság az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület tanácsát kikérve a Párizsi Megállapodás alapján elvégzett minden egyes globális értékelés alkalmával jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különös tekintettel arra, hogy szükség van-e további – többek között a 9. cikkben említett lineáris tényezővel kapcsolatban – uniós szakpolitikákra és intézkedésekre az üvegházhatású gázoknak az Unió és tagállamai által vállalt csökkentése érdekében. A Bizottság, adott esetben, az irányelv módosításáról szóló javaslatokat terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé. A Bizottság javaslataiban biztosítja az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzésnek, az említett rendelet 4. cikkében meghatározott uniós éghajlat-politikai céloknak és az említett rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében említett, a 2030–2050-es időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségvetésnek való megfelelést. A javaslatoknak tükrözniük kell az idővel bekövetkező előrehaladást, és a Párizsi Megállapodás 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban annak lehető legambiciózusabb törekvését.”
Módosítás 576
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 b pont (új)
2003/87/EK irányelv
30 cikk – 4 a bekezdés (új)
20b.  A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ezen irányelvnek az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti felülvizsgálata során a Bizottság elemzi, hogy miként lehet kapcsolatot teremteni az EU ETS és más szén-dioxid-piacok között anélkül, hogy ez akadályozná az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célkitűzés és az uniós éghajlat-politikai célok elérését.”
Módosítás 577
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
IVa fejezet – cím
AZ ÉPÜLETEKRE ÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER
 AZ ÉPÜLETEKRE, A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSRE ÉS AZ EGYÉB TÜZELŐANYAGOKRA VONATKOZÓ KIBOCSÁTÁSKERESKEDELMI RENDSZER
Módosítás 578
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30a cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  E fejezet rendelkezéseit csak 2029. január 1-jétől kell alkalmazni az olyan tüzelőanyagok forgalmazása tekintetében, amelyeket a magánjellegű közúti közlekedésben, valamint a lakóépületek fűtésére és hűtésére használnak fel, az (1b) bekezdésben előírt értékelésre is figyelemmel.
Módosítás 579
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30a cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Amennyiben a feltételek megfelelőek, a Bizottság törekszik arra, hogy ezt a fejezetet 2029. január 1-jétől kiterjessze a magánjellegű közúti közlekedésből, valamint a lakóépületek fűtéséből és hűtéséből származó kibocsátásokra.
2026. január 1-jéig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e fejezet kiterjesztését a magánjellegű közúti közlekedésből, valamint a lakóépületek fűtéséből és hűtéséből származó kibocsátásokra 2029. január 1-jétől oly módon, hogy senki ne maradjon hátra. A jelentés különösen a következőket tartalmazza:
a)  az energia- és mobilitási szegénység alakulásának részletes értékelése az Unióban és az egyes tagállamokban, az (EU) .../... rendelet [a szociális klímaalapról szóló rendelet] 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentettek szerint;
b)  a tagállamok szociális klímaterveiben szereplő intézkedések és beruházások eredményeinek részletes értékelése, különös tekintettel azon személyek számára, akik ezen intézkedések és beruházások, valamint az egyéb uniós alapokból származó egyéb beruházások következtében kiemelkedtek az energia- és mobilitási szegénységből;
c)  az üvegházhatásúgáz-kibocsátás e kiterjesztés révén elérhető további csökkentésének részletes elemzése és számszerűsítése, valamint a tagállamok által az (EU) 2018/842 rendeletben meghatározott célértékek elérése felé tett előrelépés;
d)  a 30f. cikk (2a) bekezdésében meghatározott költségáthárítási és korlátozási mechanizmus megvalósíthatóságának és módozatainak értékelése.
E jelentés eredményei alapján a Bizottság adott esetben benyújtja ezen irányelv és az (EU) .../... rendelet [a szociális klímaalapról szóló rendelet] célzott felülvizsgálatát, hogy 2029. január 1-jétől kiterjessze ezt a fejezetet a magánjellegű közúti közlekedésből, valamint a lakóépületek fűtéséből és hűtéséből származó kibocsátásokra is.
Módosítás 580
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30a cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1a) bekezdésben említett, a magánjellegű közúti közlekedésben és a lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagokra vonatkozó eltérés nem alkalmazandó a területükön, feltéve, hogy megfelelő programokkal rendelkeznek az alacsony jövedelmű háztartások támogatására, valamint az energia- és mobilitási szegénység kezelésére, és hogy a Bizottság jóváhagyja azt. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot, ha ilyen döntést szándékozik hozni. A Bizottság értékeli, hogy a tagállam rendelkezik-e megfelelő programokkal e célokra, és döntéséről tájékoztatja a tagállamot.
Módosítás 581
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30a a cikk (új)
30aa. cikk
(1)  Amennyiben a 30a. cikk (1a) bekezdésével összhangban a közúti magánközlekedésben, valamint a lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének kezdetét megelőző hat egymást követő hónapban az e fejezet hatálya alá tartozó ágazatokban a fogyasztásra szánt üzemanyagok átlagára meghaladja az ilyen tüzelőanyagok 2022. márciusi átlagárát, a 30d. cikk (1) bekezdésében említett, a közúti magánközlekedésben, valamint a lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási egységek átadásának határidejét meg kell hosszabbítani addig, amíg az ár nem éri el ezt a küszöbértéket. 
Az első albekezdéstől eltérve, abban az esetben, ha az (EU) .../... rendelettel [a szociális klímaalapról szóló rendelet] létrehozott Szociális Klímaalap nem kezdte meg működését vagy kevesebb mint három éve működik, az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését el kell halasztani addig, amíg a Szociális Klímaalap legalább már három éve működik.
(2)  A Bizottság adott esetben az e fejezet szerinti árverések megkezdése előtt közzéteszi, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek-e.
Módosítás 582
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30b cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy 2025. január 1-jétől egyetlen szabályozott szervezet se végezhesse a III. mellékletben említett tevékenységet, ha nem rendelkezik az illetékes hatóság által a (2) és (3) bekezdéssel összhangban kiadott engedéllyel.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy 2024. január 1-jétől egyetlen szabályozott szervezet se végezhesse a III. mellékletben említett tevékenységet, ha nem rendelkezik az illetékes hatóság által a (2) és (3) bekezdéssel összhangban kiadott engedéllyel.
Módosítás 583
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30c cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e fejezet alapján 2026-tól kezdődően évente kiadott kibocsátási egységek uniós szintű mennyisége 2024-től kezdődően lineárisan csökken. A 2024-es értéket az e fejezet hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások alapján kiszámított 2024-es kibocsátási határértékek alapján határozzák meg, az említett rendelet hatálya alá tartozó valamennyi kibocsátásra lineáris csökkentési pályát alkalmazva. A mennyiséget 2024 után minden évben 5,15 %-os lineáris csökkentési tényezővel kell csökkenteni. A Bizottság 2024. január 1-jéig közzéteszi a 2026-ra vonatkozó uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget.
 (1)  Az e fejezet alapján 2025-től kezdődően évente kiadott kibocsátási egységek uniós szintű mennyisége 2024-től kezdődően lineárisan csökken. A 2024-es értéket az e fejezet hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások alapján kiszámított 2024-es kibocsátási határértékek alapján határozzák meg, az említett rendelet hatálya alá tartozó valamennyi kibocsátásra lineáris csökkentési pályát alkalmazva. A mennyiséget 2024 után minden évben 5,15 %-os lineáris csökkentési tényezővel kell csökkenteni. A Bizottság 2024. január 1-jéig közzéteszi a 2025-re vonatkozó uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiséget.
__________
(*) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.). 
Módosítás 584
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30c cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából, amelyekben 2025-től kezdődően évente megállapítja a leadott kibocsátási egységek ellentételezésére kiadandó kibocsátási egységek többletmennyiségét olyan esetekben, amikor kétszeres elszámolásra került sor a 30f. cikk (4) bekezdésében említett, az ilyen helyzetek elkerülésére vonatkozó szabályok ellenére. A kibocsátási egységek Bizottság által meghatározott többletmennyisége megfelel az adott beszámolási évben a 30f. cikk (4a) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján ellentételezett üvegházhatásúgáz-kibocsátás teljes mennyiségének.
Módosítás 585
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30d cikk – 1 bekezdés
(1)  2026-tól az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységeket árverés útján értékesítik, kivéve, ha azokat az (EU) 2015/1814 határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalékba helyezik. Az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységeket a II., IIa. és III. fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységektől elkülönítve kell árverésre bocsátani.
 (1)  2025-től az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységeket árverés útján értékesítik, kivéve, ha azokat az (EU) 2015/1814 határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalékba helyezik. Az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységeket a II., IIa. és III. fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységektől elkülönítve kell árverésre bocsátani.
Módosítás 586
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A kibocsátási egységek e fejezet szerinti árverés útján történő értékesítése 2026-ban kezdődik, a 2026-ra vonatkozó árverési mennyiség 130 %-ának megfelelő mennyiséggel, amelyet az adott évi uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség, valamint az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek (3), (5) és (6) bekezdés szerinti megfelelő részaránya és mennyisége alapján határoznak meg. Az árverésre bocsátandó többletmennyiségeket csak a kibocsátási egységek 30e. cikk (2) bekezdése szerinti leadására lehet felhasználni, és azokat le kell vonni a 2028 és 2030 közötti időszakban árverésre bocsátandó mennyiségekből. Az ilyen korai árverések feltételeit a (7) bekezdéssel és a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban kell meghatározni.
 A kibocsátási egységek e fejezet szerinti árverés útján történő értékesítése 2025-ben kezdődik, a 2025-re vonatkozó árverési mennyiség 130%-ának megfelelő mennyiséggel, amelyet az adott évi uniós szintű kibocsátásiegység-mennyiség, valamint az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek (3), (5) és (6) bekezdés szerinti megfelelő részaránya és mennyisége alapján határoznak meg. Az árverésre bocsátandó többletmennyiségeket csak a kibocsátási egységek 30e. cikk (2) bekezdése szerinti leadására lehet felhasználni, és azokat le kell vonni a 2028 és 2030 közötti időszakban árverésre bocsátandó mennyiségekből. Az ilyen korai árverések feltételeit a (7) bekezdéssel és a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban kell meghatározni.
Módosítás 587
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
2026-ban 600 millió, e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységet hoznak létre a piaci stabilizációs tartalék részeként az (EU) 2015/1814 határozat 1a. cikkének (3) bekezdése szerint.
 2025-ben 600 millió, e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységet hoznak létre a piaci stabilizációs tartalék részeként az (EU) 2015/1814 határozat 1a. cikkének (3) bekezdése szerint.
Módosítás 588
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 3 bekezdés
(3)  150 millió, e fejezet alapján kiadott kibocsátási egységet árverésre kell bocsátani, és az ezen árverésekből származó valamennyi bevételt a 10a. cikk (8) bekezdése alapján létrehozott Innovációs Alap rendelkezésére kell bocsátani. Az e bekezdésben említett kibocsátási egységekre a 10a. cikk (8) bekezdését kell alkalmazni.
 (3)  150 millió, e fejezet alapján kiadott kibocsátási egységet árverésre kell bocsátani, és az ezen árverésekből származó valamennyi bevételt az (EU) .../... rendelet [a szociális klímaalapról szóló rendelet] alapján létrehozott Szociális Klímaalap rendelkezésére kell bocsátani az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 21. cikkének (5) bekezdése szerinti külső címzett bevételként, és a Szociális Klímaalapra alkalmazandó szabályokkal összhangban kell felhasználni.
________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 589
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a Szociális Klímaalap számára az uniós költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok a szén-dioxid-árral és ily módon a kiszolgáltatott háztartások és a közlekedési felhasználók terheivel szoros összhangban alakulhassanak, a szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó mechanizmus lehetővé teszi az éves megerősítéseket. A részletes rendelkezéseket, amelyek az EUMSZ 312. cikkével összhangban biztosítják, hogy a vonatkozó kiadási felső határokat az épületekre, a közúti közlekedésre és más tüzelőanyagokra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti szén-dioxid-ár változásának mértékétől függően minden évben automatikusan kiigazítsák, a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben kell meghatározni. Az éves kiigazítás költségvetési hatását beállítják a költségvetésbe.
Módosítás 590
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
(5)  A kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe beállított bevételeket. A tagállamok bevételeiket a 10. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több tevékenységre, vagy az alábbiak közül egy vagy több intézkedésre fordítják:
 (5)  A kibocsátási egységek (4) bekezdés szerinti, árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésbe általános bevételként bevezetett bevételeket. A tagállamok bevételeiket az (EU) .../... rendelet [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet] 6. cikkével összhangban először a szociális klímaterveik nemzeti társfinanszírozására, a fennmaradó bevételeket pedig az éghajlattal kapcsolatos szociális intézkedésekre és beruházásokra fordítják:
Módosítás 591
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjához vagy az épületek energiaszükségletének csökkentéséhez való hozzájárulásra szánt intézkedések, beleértve a megújuló energiák integrálását és a kapcsolódó intézkedéseket a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (11) bekezdése, 12. és 20. cikke szerint [a hivatkozásokat a felülvizsgált irányelvvel aktualizálni kell], valamint a legrosszabbul teljesítő épületekben található alacsony jövedelmű háztartások pénzügyi támogatására irányuló intézkedések;
 a)  az épületek fűtésének és hűtésének klímasemlegességéhez vagy az épületek energiaszükségletének csökkentéséhez való hozzájárulásra szánt intézkedések az (EU).../... rendelet [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet] 6. cikkével összhangban;
Módosítás 592
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 d cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a kibocsátásmentes járművek elterjedését, vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a kibocsátásmentes járművek teljesen interoperábilis elektromos és egyéb töltési infrastruktúrájának kiépítéséhez, vagy olyan intézkedések, amelyek ösztönzik a tömegközlekedési formákra való áttérést és javítják a multimodalitást, vagy pénzügyi támogatást nyújtanak a közlekedési szolgáltatást igénybe vevő alacsony és közepes jövedelmű személyeket érintő szociális szempontok kezelése érdekében.
 b)  olyan intézkedések, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a kibocsátásmentes járművek elterjedését, vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a kibocsátásmentes járművek teljesen interoperábilis elektromos és egyéb töltési infrastruktúrájának kiépítéséhez, vagy olyan intézkedések, amelyek ösztönzik a tömegközlekedési formákra való áttérést és javítják a multimodalitást az (EU) .../... rendelet [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet] 6. cikke értelmében.
Módosítás 593
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 e cikk – 2 bekezdés
(2)  2027. január 1-jétől a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott szervezet minden év április 30-ig leadjon annyi, e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységet, amennyi az előző naptári évben a III. melléklet értelmében szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok mennyiségének megfelelő, a 15. cikknek és a 30f. cikknek megfelelően hitelesített összes kibocsátás, továbbá gondoskodnak arról, hogy e kibocsátási egységeket ezt követően töröljék.
 (2)  2026. január 1-jétől a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott szervezet minden év április 30-ig leadjon annyi, e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységet, amennyi az előző naptári évben a III. melléklet értelmében szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok mennyiségének megfelelő, a 15. cikknek és a 30f. cikknek megfelelően hitelesített összes kibocsátás, továbbá gondoskodnak arról, hogy e kibocsátási egységeket ezt követően töröljék.
Módosítás 594
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 f cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2025-től kezdődően minden szabályozott szervezet minden naptári évre vonatkozóan nyomon kövesse a III. melléklet alapján szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségeknek megfelelő kibocsátásokat. Azt is biztosítják, hogy 2026-tól kezdődően minden egyes szabályozott jogalany a 14. cikk (1) bekezdésében említett jogi aktusokkal összhangban jelentse ezeket a kibocsátásokat az illetékes hatóságnak a következő évben.
 (2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2024-től kezdődően minden szabályozott szervezet minden naptári évre vonatkozóan nyomon kövesse a III. melléklet alapján szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyag-mennyiségeknek megfelelő kibocsátásokat. Azt is biztosítják, hogy 2025-től kezdődően minden egyes szabályozott jogalany a 14. cikk (1) bekezdésében említett jogi aktusokkal összhangban jelentse ezeket a kibocsátásokat az illetékes hatóságnak a következő évben.
Módosítás 595
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30 f cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A 30a. cikk (1b) bekezdése második albekezdésének d) pontja szerinti értékelésre is figyelemmel ...-tól/-től [e fejezet alkalmazásának kezdőnapja előtt egy évvel a magánjellegű közúti közlekedésben, valamint a lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagok tekintetében] és azt követően havonta a szabályozott szervezetek jelentést tesznek a Bizottságnak a III. melléklet szerint szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok kiskereskedelmi árához kapcsolódó költségek lebontásáról, beleértve különösen a nemzeti adóknak és díjaknak, valamint a kibocsátási egységek leadásával kapcsolatos költségeknek a kiskereskedelmi árban való részesedését, valamint a kibocsátási egységek leadásával kapcsolatos költségeknek a végfelhasználóra áthárított százalékát. Amennyiben ez a százalékos arány több mint 5%-kal változik az utolsó jelentéstételi időszakhoz képest, ezt meg kell indokolni.
[e fejezet hatálybalépésének időpontja]-ig a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az e bekezdés első albekezdése szerinti jelentéstételhez használandó jelentéstételi kategóriákat és formátumot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
[e fejezet alkalmazásának kezdőnapja a közúti magánközlekedésben, valamint lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagok tekintetében]-tól vagy – amennyiben egy tagállam a 30a. cikk (1c) bekezdésével összhangban úgy határozott, hogy az említett cikk (1a) bekezdésében említett eltérés nem alkalmazandó – [e fejezet hatálybalépésének időpontja]-tól a szabályozott szervezetek nem háríthatják át a végső fogyasztóra a III. melléklet szerint szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagokra vonatkozó kibocsátási egységek leadásával kapcsolatos költségek több mint 50%-át.
Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy szabályozott vállalkozás a költségek 50%-ot meghaladó részét hárította át, az adott vállalkozásnak ezen irányelv 16. cikkével összhangban szankciót kell fizetnie. A büntetés összegét az e bekezdés szerinti túlzott mértékű áthárításnak megfelelő kibocsátási egységek mennyisége alapján kell kiszámítani, megszorozva az előző évben az e fejezet alapján a kibocsátási egységekre vonatkozóan az elsődleges vagy másodlagos piacon jegyzett legmagasabb elszámolási árral. A Bizottság minden évben február 28-ig közli a túlzott mértékű áthárításért fizetendő büntetés összegét. Az ebben az albekezdésben említett büntetésből származó bevételeket az (EU) .../... rendeletben [a Szociális Klímaalapról szóló rendelet] említett Szociális Klímaalap számára kell elkülöníteni.
Módosítás 596
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30f cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott jogalanyok tüzelőanyag-típusonként megbízhatóan és pontosan tudják azonosítani és dokumentálni az építőipar és a közúti közlekedés III. mellékletben meghatározott ágazatában égetésre felhasznált, szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok pontos mennyiségét, valamint a szabályozott szervezetek által szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok végső felhasználását. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátások és a II., IIa. és III. fejezet szerinti kibocsátások kétszeres elszámolásának kockázatát. A kétszeres elszámolás elkerülésére vonatkozó részletes szabályokat a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban kell elfogadni.
 (4)  A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott jogalanyok tüzelőanyag-típusonként megbízhatóan és pontosan tudják azonosítani és dokumentálni a III. mellékletben meghatározott, szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok pontos mennyiségét, valamint a szabályozott szervezetek által szabad forgalomba bocsátott tüzelőanyagok végső felhasználását. A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerüljék az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátások és a II., IIa. és III. fejezet szerinti kibocsátások kétszeres elszámolásának kockázatát. A kétszeres elszámolás elkerülésére vonatkozó részletes és harmonizált szabályokat a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban kell elfogadni.
(Ez a módosítás „a III. mellékletben meghatározott, az épületekben és a közúti közlekedési ágazatban égetésre felhasznált, szabad forgalomba bocsátott üzemanyag” tekintetében a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 597
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30f cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet azáltal, hogy uniós szinten teljes mértékben harmonizált szabályokat állapít meg a létesítmények üzemeltetőinek a 3e. cikk szerinti kétszeres elszámolásából eredő azon költségek ellentételezésére vonatkozóan, amelyek a tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások tekintetében a tüzelőanyagárakba beépülő költségekből erednek, feltéve, hogy ezeket a kibocsátásokat az üzemeltető a 14. cikk szerint, valamint az e cikk szerinti szabályozott szervezet jelenti, és hogy a kétszeres beszámítás nem kerülhető el e cikk (4) bekezdése alapján. Az ellentételezett összeg kiszámítása a 30d. cikk (4) bekezdése szerint árverés útján értékesített kibocsátási egységeknek az e cikk szerinti beszámolási évre vonatkozó átlagára alapján történik. Az e fejezet hatálya alá tartozó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket a szükséges mértékben, az e cikk szerinti beszámolási évben történt kétszeres elszámolásnak megfelelő arányban az ellentételezett összegre kell fordítani.
Módosítás 598
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30h cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Amennyiben 2030. január 1-jét megelőzően a kibocsátási egységek e cikk (1) bekezdésében említett átlagára minden alkalommal meghaladja az 50 eurós felső határt, a Bizottság az (EU) 2015/1814 határozat 1a. cikkének (7) bekezdésével összhangban sürgősen határozatot fogad el az e fejezet hatálya alá tartozó 10 millió kibocsátási egység felszabadításáról a piaci stabilizációs tartalékból.
Amennyiben 2030. január 1-jét megelőzően a kibocsátási egységek (1) bekezdésben említett átlagára meghaladja a 45 eurót, a Bizottság és a tagállamok sürgősen további intézkedéseket hoznak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére az e bekezdés első albekezdésében említett árplafon elérésének elkerülése érdekében.
Az (1) vagy (2) bekezdés alkalmazása esetén, e bekezdés alkalmazását ezen időszak alatt fel kell függeszteni.
Módosítás 599
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30i cikk – 1 bekezdés
A Bizottság 2028. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásáról, a rendelkezések hatékonyságára, igazgatására és gyakorlati alkalmazására tekintettel, beleértve az (EU) 2015/1814 határozat szerinti szabályok alkalmazását, valamint az e fejezet szerinti kibocsátási egységeknek a II., a IIa. és a III. fejezet hatálya alá tartozó, szabályosan működő szervezetek megfelelési kötelezettségeinek teljesítése céljából történő felhasználását. A Bizottság adott esetben e jelentéshez csatolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, e fejezet módosítására irányuló javaslatot. A Bizottság 2031. október 31-ig értékeli a III. melléklet hatálya alá tartozó ágazatoknak a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokra kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő integrálásának megvalósíthatóságát.
 A Bizottság 2028. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásáról, a rendelkezések hatékonyságára, igazgatására és gyakorlati alkalmazására tekintettel, beleértve az (EU) 2015/1814 határozat szerinti szabályok alkalmazását, valamint az e fejezet szerinti kibocsátási egységeknek a II., a IIa. és a III. fejezet hatálya alá tartozó, szabályosan működő szervezetek megfelelési kötelezettségeinek teljesítése céljából történő felhasználását. A Bizottság adott esetben e jelentéshez csatolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, e fejezet módosítására irányuló javaslatot. A Bizottság 2029. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy a 30h. cikk (2a) bekezdésének első albekezdésében említett árplafon hatékony volt-e, és hogy azt fenn kell-e tartani. A Bizottság a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot csatol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy az árplafon kiigazítása érdekében módosítsa ezt az irányelvet, kellő időben ahhoz, hogy az 2030. január 1-jétől alkalmazható legyen. A Bizottság 2031. október 31-ig értékeli a III. melléklet hatálya alá tartozó ágazatoknak a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ágazatokra kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszerbe történő integrálásának megvalósíthatóságát.
Módosítás 600
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont
2003/87/EK irányelv
30i cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság mérlegeli ezen irányelv lehetséges módosításait a szabályozás egyszerűsítése tekintetében. A Bizottság és az illetékes hatóságok folyamatosan igazodnak a legjobb gyakorlat szerinti közigazgatási eljárásokhoz, és megtesznek minden intézkedést ezen irányelv végrehajtásának egyszerűsítése érdekében, az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése mellett.
Módosítás 601
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
30i a cikk (új)
21a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„30ia. cikk
Ágazati ütemtervek
(1)  A Bizottság 2025. január 1-ig az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület támogatásával az ezen irányelv I. mellékletében foglalt tevékenységekre vonatkozó indikatív ütemterveket tesz közzé az Unió klímasemlegességi célkitűzésének legkésőbb 2050-ig történő megvalósítása, és ezt követően az (EU) 2021/1119 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, negatív kibocsátások elérésére irányuló célkitűzés elérése érdekében.
(2)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett ütemtervek elkészítése során szorosan együttműködik az érdekelt felekkel, köztük a magánszemélyekkel, a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a tudományos körökkel, a politikai döntéshozókkal és az ezen irányelv által érintett ágazatokkal és alágazatokkal.
(3)  Az (1) bekezdésben említett ütemtervek közzétételét követően a Bizottság a mindenkori legújabb tudományos ismereteknek megfelelően négyévente aktualizálja az ütemterveket, a (2) bekezdésben említett módon szorosan együttműködve az érdekelt felekkel.
(4)  Az (1) bekezdésben említett ágazati ütemtervek elkészítéséhez és a (3) bekezdés szerinti aktualizálásához felhasznált valamennyi adatot könnyen hozzáférhető formában a nyilvánosságra kell hozni.”
Módosítás 602
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 b pont (új)
2003/87/EK irányelv
30i b cikk (új)
21b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„30ib. cikk
Tudományos tanácsadás az EU ETS-ágazatokkal kapcsolatban
Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület saját kezdeményezésére tudományos szakvéleményt készíthet és jelentéseket adhat ki erről az irányelvről, valamint az (EU) 2021/1119 rendelet éghajlat-változással kapcsolatos célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel való összhangjáról, különösen az igazságos átmenet megvalósítása és az irányelv későbbi felülvizsgálatának megalapozása céljából. Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület által e cikk alapján benyújtott valamennyi szakvéleményt könnyen hozzáférhető formában nyilvánosságra kell hozni. A Bizottság kellő mértékben figyelembe veszi az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület szakvéleményét, vagy nyilvánosan megindokolja annak figyelmen kívül hagyását.”
Módosítás 603
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 c pont (új)
2003/87/EK irányelv
IVa a fejezet (új) – 30ic cikk (új) és 30id cikk (új)
21c.  A szöveg a 30ib. cikk után a következő fejezettel egészül ki:
„IVaa. FEJEZET
Az EU ETS bevételeiből származó pénzügyi támogatás láthatósága
30ic. cikk
Az EU ETS nemzeti bevételeiből származó pénzügyi támogatás láthatósága
(1)  A tagállamok biztosítják az EU ETS bevételeiből származó finanszírozás láthatóságát a 10. cikk (3) bekezdésében, a 10a. cikk (6) bekezdésében és a 30d. cikk (5) bekezdésében említett valamennyi műveletben.
(2)  A tagállamok biztosítják a pénzügyi támogatás láthatóságát a végső kedvezményezettek és a nyilvánosság számára a következők révén:
a)  megfelelő címke elhelyezése a következő szöveggel: „Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere támogatásával”, az Unió emblémájával és a finanszírozás összegével együtt, a végső kedvezményezetteknek vagy a nyilvánosságnak szánt, az adott művelet végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokon és kommunikációs anyagokon, és fizikai beruházásokat vagy berendezéseket magukban foglaló műveletek esetében jól látható és tartós táblák vagy hirdetőtáblák elhelyezése;
b)  a hivatalos honlapokon és a közösségimédia-oldalakon, amennyiben vannak ilyenek, rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az EU ETS bevételeiből származó pénzügyi támogatást.
(3)  A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
30id. cikk
Az EU ETS uniós bevételeiből származó pénzügyi támogatás láthatósága
(1)  A Bizottság a 10a. cikk (8) bekezdésében (Éghajlatváltozási Beruházási Alap), a 10d. cikkben (Modernizációs Alap), a 3gab. cikkben (Óceánalap), valamint az (EU) .../... rendeletben [szociális klímaalapról szóló rendelet] említett valamennyi művelet tekintetében biztosítja az EU ETS bevételeiből származó finanszírozás láthatóságát.
(2)  A kedvezményezettek az alábbi módokon ismerik el az (1) bekezdésben említett alapokból származó pénzügyi támogatást és ezen források eredetét:
a)  megfelelő címke elhelyezése a következő szöveggel: „Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere támogatásával – [a megfelelő alap megnevezése]”, az Unió emblémájával és a finanszírozás összegével együtt, a végső kedvezményezetteknek vagy a nyilvánosságnak szánt, az adott művelet végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokon és kommunikációs anyagokon, és fizikai beruházásokat vagy berendezéseket magukban foglaló műveletek esetében jól látható és tartós táblák vagy hirdetőtáblák elhelyezése;
b)  a hivatalos honlapokon és a közösségimédia-oldalakon, amennyiben vannak ilyenek, rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az adott alapból és az EU ETS bevételeiből származó pénzügyi támogatást.
(3)  A Bizottság minden szükséges intézkedést megtesz az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.”
Módosítás 604
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 d pont (új)
2003/87/EK irányelv
30i e cikk (új)
21d.   A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„30ie. cikk
Jelentés a fejlődő országok dekarbonizációs szükségleteiről
A Bizottság 2023. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fejlődő országok dekarbonizációs szükségleteiről. E jelentés az alábbiakat tartalmazza:
a)  a fejlődő országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának országonkénti értékelése;
b)  az egyes országok fő kibocsátási forrásainak megjelölése, lehetőség szerint feltüntetve az EU ETS hatálya alá tartozó és azon kívüli ágazatoknak tulajdonítható kibocsátások arányát;
c)  az egyes országok lehetséges dekarbonizációs pályamodelljeinek ismertetése;
d)  az egyes országoknak a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásai.”
Módosítás 605
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont
(EU) 2015/1814 határozat
1 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
Bármely adott évben, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 833 millió és 1 096 millió között van, az e cikk (4) bekezdésében említett legfrissebb közzététel szerint forgalomban levő kibocsátási egységek teljes száma és a 833 millió közötti különbségnek megfelelő számú kibocsátási egységet le kell vonni a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből, és az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakra tartalékba kell helyezni. Ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja az 1 096 millió kibocsátási egységet, a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből levonandó és az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban tartalékba helyezendő kibocsátási egységek száma a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának 12 %-a. Az utolsó mondattól eltérve 2030. december 31-ig a százalékos arányt meg kell kétszerezni.
 Bármely adott évben, ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma 700 millió és 921 millió között van, az e cikk (4) bekezdésében említett legfrissebb közzététel szerint forgalomban levő kibocsátási egységek teljes száma és a 700 millió közötti különbségnek megfelelő számú kibocsátási egységet le kell vonni a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből, és az adott év szeptember-jével kezdődő 12 hónapos időszakra tartalékba kell helyezni. Ha a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma meghaladja a 921 millió kibocsátási egységet, a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerint árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek mennyiségéből levonandó és az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónapos időszakban tartalékba helyezendő kibocsátási egységek száma a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számának 12 %-a. Az utolsó mondattól eltérve 2030. december 31-ig a százalékos arányt meg kell kétszerezni. 2025-től kezdődően az ebben az albekezdésben említett küszöbértékeket a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének ugyanabban az évben bekövetkezett csökkenésével arányosan csökkenteni kell.
Módosítás 606
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
(EU) 2015/1814 határozat
3 cikk – 1 bekezdés
2a.  A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentés keretében nyomon követi a tartalék működését. A jelentésnek vizsgálnia kell a versenyképességre gyakorolt hatásokat, különös tekintettel az ipari ágazat tekintetében, ideértve a GDP-vel, a foglalkoztatással és a beruházásokkal kapcsolatos mutatókat. A Bizottság az európai szén-dioxid-piac szabályos működésének elemzése alapján a tartalék működése megkezdésének időpontját követő három éven belül, majd ezt követően ötévente felülvizsgálja a tartalékot, és adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Valamennyi felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az e határozat 1. cikkének (5) bekezdése szerint tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számára vonatkozó százalékos értékre, valamint a forgalomban lévő összes kibocsátási egység teljes számára vonatkozó küszöbértékre és az e határozat 1. cikkének (6) vagy (7) bekezdése alapján a tartalékból felszabadítandó kibocsátási egységek számára. A felülvizsgálat során a Bizottság továbbá megvizsgálja a tartalék által a növekedésre, a foglalkoztatásra, az Unió ipari versenyképességére és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatásokat.

 „A Bizottság a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése szerinti jelentés keretében – az (EU) 2021/1119 rendelet 3. cikkében említett európai éghajlat-változási tudományos tanácsadó testület támogatásával – nyomon követi a tartalék működését. A jelentésnek vizsgálnia kell az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott klímasemlegességi célok és az uniós éghajlat-politikai célok elérésére, valamint az Unió és tagállamai Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésére, valamint a versenyképességre, különösen az ipari ágazatban gyakorolt hatásokat, ideértve a GDP-vel, a foglalkoztatással és a beruházásokkal kapcsolatos mutatókat, továbbá a mindenkit felzárkóztató, igazságos átmenet megvalósítására vonatkozó célkitűzés teljesülését. A Bizottság az európai szén-dioxid-piac szabályos működésének elemzése alapján a tartalék működése megkezdésének időpontját követő három éven belül, majd ezt követően ötévente felülvizsgálja a tartalékot, és adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Valamennyi felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az e határozat 1. cikkének (5) bekezdése szerint tartalékba helyezendő kibocsátási egységek számára vonatkozó százalékos értékre, valamint a forgalomban lévő összes kibocsátási egység teljes számára vonatkozó küszöbértékre és az e határozat 1. cikkének (6) vagy (7) bekezdése alapján a tartalékból felszabadítandó kibocsátási egységek számára, továbbá a piaci stabilizációs tartalék egyéb fontos fejlesztési lehetőségeire. A felülvizsgálat során a Bizottság és az európai éghajlat-változási tudományos tanácsadó testület továbbá megvizsgálja a tartalék által a növekedésre, a foglalkoztatásra, az Unió ipari versenyképességére és a kibocsátásáthelyezés kockázatára gyakorolt hatásokat.”
Módosítás 607
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
Cím
-1.  A cím helyébe a következő szöveg lép:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról.
 „Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/757 rendelete (2015. április 29.) a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomonkövetéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról.”
Módosítás 608
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
-1a.  A rendelet egészében – a rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és I. mellékletében említett esetek kivételével – a „CO2” kifejezés helyébe az „üvegházhatású gáz” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani változtatások elvégzésével;
Módosítás 609
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 b pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
1 cikk
-1b.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
1. cikk
 „1. cikk
Tárgy
 Tárgy
Ez a rendelet meghatározza a tagállamok joghatósága alatt álló kikötőkbe érkező, azokon belül tartózkodó vagy azokból távozó hajók szén-dioxid-kibocsátásának és az e hajókkal kapcsolatos egyéb releváns információknak a pontos nyomonkövetésére, jelentésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy költséghatékony módon ösztönözze a tengeri közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.
 Ez a rendelet meghatározza a tagállamok joghatósága alatt álló kikötőkbe érkező, azokon belül tartózkodó vagy azokból távozó hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és az e hajókkal kapcsolatos egyéb releváns információknak a pontos nyomonkövetésére, jelentésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy költséghatékony módon ösztönözze a tengeri közlekedésből származó ilyen kibocsátásainak csökkentését. „
(Ez a módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 610
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 c pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
2 cikk – 1 bekezdés
-1c.  A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)   Ezt a rendeletet az 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra kell alkalmazni az utolsó útiterv szerinti kikötőből egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőbe tartó útjaik során, egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőből a következő útiterv szerinti kikötőbe tartó útjaik során, valamint a tagállami joghatóság alatt álló kikötőn belül történő szén-dioxid-kibocsátásaik vonatkozásában.
 „(1) Ezt a rendeletet az 5000 és annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajókra kell alkalmazni az utolsó útiterv szerinti kikötőből egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőbe tartó útjaik során, egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőből a következő útiterv szerinti kikötőbe tartó útjaik során, valamint a tagállami joghatóság alatt álló kikötőn belül történő üvegházhatásógáz-kibocsátásaik vonatkozásában.
(1a)  Ezt a rendeletet 2024. január 1-jétől a 400 és annál nagyobb bruttó tonnatartalmú hajókra kell alkalmazni az utolsó útiterv szerinti kikötőből egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőbe tartó útjaik során, egy tagállami joghatóság alatt álló kikötőből a következő útiterv szerinti kikötőbe tartó útjaik során, valamint a tagállami joghatóság alatt álló kikötőn belül történő üvegházhatásógáz-kibocsátásaik vonatkozásában. A 400 bruttó tonnatartalmú vagy annál nagyobb, de 5000 bruttó tonnatartalomnál kisebb hajóknak azonban csak azokat az információkat kell jelenteniük, amelyek relevánsak az ilyen hajóknak az EU ETS hatálya alá vonása szempontjából 2027. január 1-jétől.”
Módosítás 611
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 d pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
2 cikk – 2 bekezdés
-1d.  A 2. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, halász- és halfeldolgozó hajókra, kezdetleges építésű, fából készült hajókra, mechanikus meghajtás nélküli hajókra és a nem kereskedelmi célra használt, állami hajókra.
 „(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó hadihajókra, haditengerészeti segédhajókra, halász- és halfeldolgozó hajókra, kezdetleges építésű, fából készült hajókra, mechanikus meghajtás nélküli hajókra és a nem kereskedelmi célra használt, állami hajókra vagy polgári védelmi és kutatási-mentési célokra használt hajókra.”
Módosítás 612
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 e pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
-1e.  A 3. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a)   „szén-dioxid-kibocsátás”: a szén-dioxid légkörbe történő kibocsátása hajók által;
 „a) „üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O) légkörbe történő kibocsátása;”
Módosítás 613
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 f pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
3 cikk – 1 bekezdés– b pont
-1f.   A 3. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b)  „útiterv szerinti kikötő”: az a kikötő, ahol a hajó a rakomány be- vagy kirakodása, illetve utasok be- vagy kiszállása céljából megáll; következésképpen nem tartoznak ide az olyan megállások, amelyek kizárólagos célja tüzelőanyag-vételezés, készletek beszerzése, a legénység partraszállása, szárazdokkba állás vagy a hajónak és/vagy berendezéseinek a javítása, a segítségkérés céljából vagy vészhelyzet miatt történő kikötői megállások, illetve a hajók közötti átrakodás miatti, kikötőn kívüli megállások, az olyan megállások, amelyek kizárólagos célja a rossz időjárási körülmények miatti menedékkeresés, illetve a kutatási és mentési tevékenységek miatt szükségessé váló megállások;
 „b) „útiterv szerinti kikötő”: az a kikötő, ahol a hajó a rakomány be- vagy kirakodása, illetve utasok be- vagy kiszállása céljából megáll; következésképpen nem tartoznak ebbe a fogalommeghatározásba az olyan megállások, amelyeknek kizárólagos célja tüzelőanyag-vételezés, készletek beszerzése, a legénység partraszállása, szárazdokkba állás vagy a hajónak és/vagy berendezéseinek a javítása, a segítségkérés céljából vagy vészhelyzet miatt történő kikötői megállások, illetve a hajók közötti átrakodás miatti, kikötőn kívüli megállások, a nem uniós átrakodási kikötőben történő megállások, valamint az olyan megállások, amelyek kizárólagos célja a rossz időjárási körülmények miatti menedékkeresés, illetve a kutatási és mentési tevékenységek miatt szükségessé váló megállások;”
Módosítás 614
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – -1 g pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
-1g.  A 3. cikk c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
c)  „út” a hajó minden olyan mozgása, amely egy útiterv szerinti kikötőből indul vagy ott ér véget, és amelynek a célja személyek vagy áruk kereskedelmi célú szállítása;
 „c) „út” a hajó minden olyan mozgása, amely egy útiterv szerinti kikötőből vagy az adott tagállam kontinentális talapzatán található struktúrából, például nyílt tengeri ellátó szolgáltatásoktól indul vagy ott ér véget, és amelynek a célja személyek vagy áruk kereskedelmi célú szállítása vagy a nyílt tengeri létesítmények számára szolgáltatási tevékenységek nyújtása;”
Módosítás 615
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
3a.  Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) 2023. július 1-ig a Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek a szén-dioxid-kibocsátásoktól eltérő üvegházhatásúgáz-kibocsátások jelentésére szolgáló módszerek további meghatározásával történő kiegészítésére. E módszereknek ugyanazokon az elveken kell alapulniuk, mint az I. mellékletben meghatározott, a szén-dioxid-kibocsátás nyomon követésére szolgáló módszereknek, az adott üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellege miatt szükséges kiigazításokkal.”
Módosítás 616
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – -a pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
6 cikk – 4 bekezdés
-a)  a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A nyomonkövetési terv a hajó jégosztályára és/vagy a jeges vizeken történő hajózás során megtett távolság és tengeren töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárásokra, felelősségi körökre, képletekre és adatforrásokra vonatkozó információkat is tartalmazhat.
 „(4) Azon hajózási társaságok esetében, amelyek a 2003/87/EK irányelv értelmében a hajók jégosztálya vagy a jeges viszonyok melletti hajózás, illetve mindkettő alapján kevesebb kibocsátási egységet kívánnak leadni, a nyomonkövetési terv a hajó jégosztályára és/vagy a jeges vizeken történő hajózás során megtett távolság és tengeren töltött idő meghatározására és rögzítésére szolgáló eljárásokra, felelősségi körökre, képletekre és adatforrásokra vonatkozó információkat is tartalmaz.”
Módosítás 617
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
9 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
5a.  A 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A társaságok adott esetben nyomon követhetik a hajó jégosztályára és jeges vizeken történő hajózására vonatkozó információkat is.
 „A társaságok adott esetben nyomon követhetik a hajó jégosztályára és jeges viszonyok melletti hajózására vonatkozó információkat is. Azon hajózási társaságok esetében, amelyek a 2003/87/EK irányelv értelmében hajóik jégosztálya vagy jeges viszonyok melletti hajózása vagy mindkettő alapján kevesebb kibocsátási egységet kívánnak leadni, a nyomon követésnek ki kell terjednie arra, hogy az út jeges viszonyok melletti hajózással járt-e, beleértve a jeges viszonyok melletti hajózás dátumára, időpontjára és helyére vonatkozó információkat, az üzemanyag-fogyasztás, a tüzelőanyag-fogyasztás és a tüzelőanyag kibocsátási tényezőjének mérésére használt módszert a jeges viszonyok melletti hajózás során, valamint a jeges viszonyok melletti hajózás során megtett távolságot. Az arra vonatkozó információt, hogy az út egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötők között történik-e, egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben kezdődik-e vagy egy tagállam joghatósága alá tartozó kikötőben végződik-e, szintén meg kell adni.”
Módosítás 618
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
(EU) 2015/757 rendelet
10 cikk – 2 bekezdés
6a.  A 10. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A társaságok adott esetben nyomon követhetik a hajó jégosztályára és jeges vizeken történő hajózására vonatkozó információkat.
 „A társaságok adott esetben nyomon követhetik a hajó jégosztályára és jeges vizeken történő hajózására vonatkozó információkat. Azon hajózási társaságok esetében, amelyek a 2003/87/EK irányelv értelmében a hajóik jégosztálya vagy a jeges viszonyok melletti hajózás, illetve mindkettő alapján kevesebb kibocsátási egységet kívánnak leadni, a nyomon követés kiterjed a jeges viszonyok melletti hajózással járó valamennyi út összesített üvegházhatásúgáz-kibocsátására és az ilyen utak során megtett teljes távolságra.”
Módosítás 619
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 14 pont – a pont
(EU) 2015/757 rendelet
23 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében – az EU ETS működésének biztosítása tekintetében, valamint a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 11a. cikk (4) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében és a 15. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a felülvizsgált MRV-rendelet] hatálybalépésétől kezdődő hatállyal.;
 A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében – az EU ETS működésének biztosítása tekintetében, valamint a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 11a. cikk (4) bekezdésében, a 13. cikk (6) bekezdésében és a 15. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [a felülvizsgált MRV-rendelet] hatálybalépésétől számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.”;
Módosítás 620
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 1. cikke 15. pontja -a) alpontjának legkésőbb 2025. január 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
Módosítás 621
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – a pont
2003/87/EK irányelv
I melléklet – 1 pont
1.  A kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítmények vagy létesítményrészek, valamint azok a létesítmények, amelyek biomassza égetéséből származó, a 14. cikk szerint meghatározott kritériumoknak megfelelő kibocsátása a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 95 %-át teszi ki, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.
 1.  A kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítmények vagy létesítményrészek, valamint azok a létesítmények, amelyek kizárólag biomasszát használnak, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.
Módosítás 622
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – a a pont (új)
2003/87/EK irányelv
I melléklet – 5 pont
aa)  az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
5.   Ha e mellékletben szereplő bármely tevékenység teljesítményére vonatkozó küszöbértéket túlzónak ítélnek egy létesítmény vonatkozásában, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi üzemanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.
 „5. Ha e mellékletben szereplő bármely tevékenység teljesítményére vonatkozó küszöbértéket túlzónak ítélnek egy létesítmény vonatkozásában, a veszélyes hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi üzemanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.”
Módosítás 623
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – b pont – -i alpont (új)
2003/87/EK irányelv
I melléklet – táblázat – 1 sor

Hatályos szöveg

Tüzelőanyag-berendezések 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyeshulladék-égető és településihulladék-égető létesítményeket)

Szén-dioxid

Módosítás

-i.  az első sor helyébe a következő sor lép:

Tüzelőanyag-berendezések 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyeshulladék-égető létesítményeket), 2026. január 1-jétől a településihulladék-égető létesítményekben égetésre használt tüzelőanyagot is beleértve

Szén-dioxid

Módosítás 624
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – c pont – v alpont
2003/87/EK irányelv
I melléklet – táblázat – 24 sor – 1 oszlop
Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása 25 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett
 Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása 25 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett és hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása, ahol az energiatartalom megújuló energiaforrásokból származik, és a termelési kapacitás meghaladja az 5 tonna/napot
Módosítás 625
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – c pont – vii alpont
2003/87/EK irányelv
I melléklet – táblázat – 30 sor

A Bizottság által javasolt szöveg

„Tengeri közlekedés

Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatású gázok”;

Az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, kereskedelmi célú személyszállítást vagy teherfuvarozást végző hajók tengeri közlekedési tevékenysége

 

Módosítás

„Tengeri közlekedés

Szén-dioxid (CO2), dinitrogén-oxid (N2O) és metán (CH4) az (EU) 2015/757 rendeletnek megfelelően”

Az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, kereskedelmi célú személyszállítást, teherfuvarozást és 2024-től kezdve a part menti létesítmények szerviztevékenységeit végző hajók tengeri közlekedési tevékenysége

 

E tevékenységek nem foglalhatják magukban az alábbiakat:

 

a)  közszolgáltatási szerződés keretében teljesített vagy a 3577/92/EGK tanácsi rendelettel összhangban megállapított közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozó utak;

 

b)  humanitárius célú utak;

 

c)  kutató-mentő utak vagy hajón megtett szokásos utak azon részei, amelyeken kutató-mentő tevékenységeket kellett végezni;

 

d)  vis maior az út egészére vagy egy részére vonatkozóan.

 

Módosítás 626
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont
2003/87/EK irányelv
III melléklet – táblázat

A Bizottság által javasolt szöveg

Tevékenység:

Üvegházhatású gázok

(1)   Az építőipari és a közúti közlekedési ágazatban égetésre használt tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása.

Széndioxid (CO2)

E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra:

 

a)   az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott tevékenységek során felhasznált tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, kivéve, ha azokat üvegházhatású gázok geológiai tárolási célú szállítása során történő égetésre használják (a huszonhetedik sorban szereplő tevékenység);

 

b)   olyan tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, amelyek kibocsátási tényezője nulla.

 

(2)  Az építőipari és a közúti közlekedési ágazat az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott következő kibocsátási forrásoknak felel meg, az említett fogalommeghatározások alábbiak szerinti szükséges módosításaival:

 

a)  kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) (1A1a ii. forráskategória-kód) és hőerőművek (1A1a iii. forráskategória-kód), amennyiben közvetlenül vagy távfűtési hálózatokon keresztül hőt termelnek az e pont c) és d) pontja szerinti kategóriák számára;

 

b)  közúti szállítás (1A3b. forráskategória-kód), kivéve a mezőgazdasági járművek burkolattal ellátott utakon történő használatát;

 

c)  kereskedelmi/intézményi (1A4a. forráskategória-kód);

 

d)  lakóépületek (1A4b. forráskategória-kód).

 

Módosítás

Tevékenység:

Üvegházhatású gázok

Az égetésre használt tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása.

Szén-dioxid (CO2)

E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra:

 

a)   az ezen irányelv I. mellékletében meghatározott tevékenységek során felhasznált tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, kivéve, ha azokat üvegházhatású gázok geológiai tárolási célú szállítása során történő égetésre használják (a huszonhetedik sorban szereplő tevékenység);

 

b)   olyan tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása, amelyek kibocsátási tényezője nulla.

 

c)  a mezőgazdaságban felhasznált tüzelőanyagok szabad forgalomba bocsátása;

 

d)  a hajókon vagy az (EU) 2015/757 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységekben felhasznált üzemanyagok szabad forgalomba bocsátása;

 

e)  az I. mellékletben szereplő, „Légi közlekedés” tevékenység során felhasznált üzemanyagok szabad forgalomba bocsátása;

 

f)  a magánjellegű közúti közlekedésben és a lakóépületek fűtésére és hűtésére használt tüzelőanyagok 2029. január 1-jéig történő szabad forgalomba bocsátása, a 30a. cikk (1b) bekezdésében előírt értékelés függvényében.

 

Módosítás 627
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 3 pont – a pont – i pont
2003/87/EK irányelv
IV melléklet – A rész – Számítás – 4 albekezdés
A biomasszára vonatkozó azon kibocsátási tényező, amely megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított fenntarthatósági kritériumoknak és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt, az 14. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározottak szerint nulla;
 A biomasszára vonatkozó azon kibocsátási tényező, amely megfelel az (EU) 2018/2001 irányelvben a biomassza felhasználására vonatkozóan megállapított fenntarthatósági kritériumoknak és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, az ezen irányelv szerinti alkalmazáshoz szükséges kiigazításokkal együtt, az 14. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint nulla;
Módosítás 628
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 4 a pont (új)
2003/87/EK irányelv
V a melléklet (új)
(4a)  a 2003/87/EK irányelv a következő melléklettel egészül ki:
„Va. melléklet
Jeges viszonyokra klasszifikált hajók esetében lehetőség biztosítása a kibocsátási egységek kiigazított összegének leadására
A jeges viszonyokra klasszifikált hajók esetében leadandó kibocsátási egységek kiigazított mennyiségének meg kell felelnie az e mellékletben szereplő képlet alapján kiszámított, kiigazított kibocsátási mennyiségnek. A kibocsátások kiigazított mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni azokat a műszaki jellemzőket, amelyek a finn-svéd IA, IA Super vagy azzal egyenértékű jégtörő osztályba tartozó hajók kibocsátását a hajózás során mindenkor növelik, valamint figyelembe kell venni a jeges viszonyok melletti hajózás miatti további kibocsátásnövekedést.
Az évente leadandó kibocsátási egységek kiigazított mennyisége az éves CO2 R-kibocsátás kiigazított mennyiségét jelenti.
Az EU ETS alkalmazási körében a teljes éves CO2 T-kibocsátást az (EU) 2015/757 rendelet szerinti jelentés alapján kell kiszámítani az alábbiak szerint:
CO2 T = CO2 T tagállamok közötti utak + CO2 B + 0,5 ×(CO2 tagállamokból kiinduló utak +CO2 tagállamokban végződő utak) (1),
ahol CO2 T tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötők közötti utakból származó összesített CO2-kibocsátás, CO2 B a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőben horgonyzó hajó kibocsátásai, CO2eq tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőből induló utakból származó összesített CO2-kibocsátás és CO2 tagállamokban végződő utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőben végződő utakból származó összesített CO2-kibocsátás.
Hasonlóképpen, az EU ETS CO2eI hatálya alá tartozó, jeges viszonyok mellett hajózó, jeges viszonyokra klasszifikált hajók éves összkibocsátását az (EU) 2015/757 rendelet szerinti jelentéstétel alapján kell kiszámítani az alábbiak szerint:
CO2 eI = CO2 eq I tagállamok közötti utak + 0,5 ×(CO2 eq I tagállamokból kiinuló utak +CO2 eq I tagállamokban végződő utak) (2),
ahol a CO2 eq I tagállamok közötti utak a jeges viszonyokra klasszifikált hajó tagállami joghatóság alá tartozó kikötők közötti, jeges viszonyok melletti hajózásából származó összesített CO2-kibocsátása, a CO2 eq I tagállamokból kiinduló utak a jeges viszonyokra klasszifikált hajó tagállami joghatóság alá tartozó kikötőből induló, jeges viszonyok melletti összes hajózásából származó kibocsátás, a CO2 eq I tagállamokban végződő utak pedig a jeges viszonyokra klasszifikált hajó tagállami joghatóság alá tartozó kikötőben végződő, jeges viszonyok melletti összes hajózásából származó kibocsátás.
Az EU ETS hatályán belül megtett teljes éves távolságot a következőképpen kell kiszámítani:
DT = DT tagállamok közötti utak + 0,5 ×(DT tagállamokból kiinduló utak +DT tagállamokban végződő utak) (3),
ahol a DT tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötők közötti utak összesített távolsága, a DT tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőből induló utak összesített távolsága, a DT tagállamokban végződő utak pedig a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőben végződő utak összesített távolsága.
Az EU ETS hatályán belül, jeges viszonyok melletti hajózás során megtett összesített távolságot a következőképpen kell kiszámítani:
DI= DI tagállamok közötti utak + 0,5 ×(DI tagállamokból kiinduló utak +DI tagállamokban végződő) (4),
ahol a DT tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötők közötti, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága, a DT tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőből induló, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága, a DT tagállamokban végződő utak pedig a tagállami joghatóság alá tartozó kikötőben végződő, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága.
A kiigazított éves CO2eq R-kibocsátás mennyiségét a következőképpen kell kiszámítani:
CO2 R = CO2 T - CO2 TF - CO2 NI (5),
ahol a CO2 TF a teljes éves kibocsátást a finn-svéd IA, IA Super vagy azzal egyenértékű jégtörő osztályba tartozó hajók műszaki jellemzőiből eredő éves kibocsátásnövekedést, a CO2 NI pedig a jeges viszonyokra klasszifikált hajók éves kibocsátásának a jeges viszonyok mellett történő hajózás miatti növekedését jelöli.
A finn-svéd IA., IA Super vagy azzal egyenértékű jégtörő osztályba tartozó hajók műszaki jellemzőiből eredő éves CO2 TF kibocsátásnövekedést a következőképpen kell kiszámítani:
CO2 TF = 0,05 ×(CO2 T - CO2 B - CO2 NI ) (6) Az éves kibocsátás jeges viszonyok melletti hajózás miatti növekedését a következőképpen kell kiszámítani:
CO2 NI = CO2 I - CO2 RI (7)
ahol a CO2 RI jeges viszonyok melletti hajózásból származó kiigazított éves kibocsátás:
CO2 RI = DI × (CO2eq/D)nyílt víz, (8)
ahol a (CO2eq/D)nyílt víz a nyílt vízen megtett távolságra lebontott éves átlagos kibocsátás. Ez utóbbi meghatározása a következő:
(CO2eq/D)ow = (CO2 T - CO2 B - CO2 I)/(DT - DI) (9)
A jelölések jegyzéke:
CO2 T az EU ETS földrajzi hatályán belüli teljes éves kibocsátás,
CO2 T tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti utakból származó összesített CO2-kibocsátás,
CO2 B a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkben horgonyzó hajóktól származó kibocsátás,
CO2 eq tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkből induló utakból származó összesített CO2-kibocsátás,
CO2 T tagállamokban végződő utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti utakból származó összesített CO2-kibocsátás,
DT az EU ETS hatályán belüli teljes éves megtett távolság,
D T tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti utak összesített távolsága,
DT tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkből induló utak összesített távolsága,
DT tagállamokban végződő utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkben végződő utak összesített távolsága,
DI az EU ETS földrajzi hatályán belüli, jeges viszonyok melletti hajózás során megtett összesített távolság,
DI tagállamok közötti utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötők közötti, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága,
DI tagállamokból kiinduló utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkből induló, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága,
DI tagállamokban végződő utak a tagállami joghatóság alatt álló kikötőkben végződő, jeges viszonyok mellett megtett utak összesített távolsága,
CO2 I jeges viszonyokra klasszifikált hajó jeges viszonyok melletti hajózásából származó éves kibocsátás,
CO2 NI jeges viszonyokra klasszifikált hajó jeges viszonyok melletti hajózásából származó éves kibocsátásnövekedése,
CO2 R kiigazított éves kibocsátás,
CO2 RI kiigazított éves kibocsátás jeges viszonyok melletti hajózáskor,
CO2 TF a finn-svéd IA., IA Super vagy azzal egyenértékű jégtörő osztályba tartozó hajók műszaki jellemzőiből eredő éves átlagos kibocsátás, összehasonlítva a kizárólag nyílt vízen való hajózásra tervezett hajókkal,
(CO2eq/D)nyílt víza csak nyílt vízen megtett távolságra jutó éves átlagos kibocsátás.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0162/2022).


Szociális Klímaalap ***I
PDF 367kWORD 113k
Az Európai Parlament 2022. június 22-én elfogadott módosításai jogalkotási állásfoglalása a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0568 – C9-0324/2021 – 2021/0206(COD))(1)
P9_TA(2022)0247A9-0157/2022

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében aláírt Párizsi Megállapodásnak28 (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), amely 2016 novemberében lépett hatályba. A megállapodás értelmében a részes felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.
 (1)  Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében aláírt Párizsi Megállapodásnak28 (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), amely 2016 novemberében lépett hatályba. A megállapodás értelmében a részes felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum elfogadásával a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításaival. Ezt méltányos módon, a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvének tiszteletben tartásával, az eltérő különböző nemzeti körülmények figyelembevételével kell végrehajtani.
__________________
 __________________
28 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
 28 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény29 meghatározza az új növekedési stratégiát, amelynek célja, hogy az Uniót olyan fenntartható, méltányosabb és virágzóbb társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, és ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a gazdasági növekedés nem erőforrásfüggő. A Bizottság javasolja továbbá az EU természeti tőkéjének védelmét, megőrzését és fejlesztését, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelmét a környezettel kapcsolatos kockázatok és hatások ellen. Végezetül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki ne maradjon le.
 (2)  Az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény meghatározza az új növekedési stratégiát, amelynek célja, hogy az Uniót olyan fenntartható, igazságos, méltányosabb és virágzóbb társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, és ahol legkésőbb 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A Bizottság javasolja továbbá az EU természeti tőkéjének helyreállítását, védelmét, megőrzését és fejlesztését, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelmét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Végezetül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki ne maradjon le.
__________________
 __________________
29 COM(2019)0640.
 29 COM(2019)0640.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet30 átülteti a jogba a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást ír elő az Unió részére a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Uniónak 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elnyelésének levonása után az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. E cél eléréséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
 (3)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet30 átülteti a jogba a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást ír elő az Unió részére a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Uniónak 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elnyelésének levonása után az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. E cél eléréséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
__________________
 __________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat újólag megerősítette az Európai Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy a szociális Európa megteremtésén munkálkodik, valamint aziránti elkötelezettségét, hogy – a vonatkozó hatáskörök, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – uniós és nemzeti szinten tovább fokozza a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.
 (6)  A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv1a a hangsúlyozza, hogy a szociális jogokat és az európai szociális dimenziót valamennyi uniós politikában erősíteni kell a Szerződésekben foglaltaknak, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében foglaltaknak megfelelően. A 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat újólag megerősítette az Európai Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy a szociális Európa megteremtésén munkálkodik, garantálva az igazságos átállást, valamint aziránti elkötelezettségét, hogy – a vonatkozó hatáskörök, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – uniós és nemzeti szinten tovább fokozza a szociális jogok európai pillérének konkrét végrehajtását.
__________________
1a Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az Alap csak olyan tevékenységeket és címzetteket támogathat, amelyek tiszteletben tartják a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, többek között a bérekre és a munkakörülményekre vonatkozóan, ideértve a kollektív szerződéseket is, és amelyek előmozdítják a fenntartható és minőségi munkahelyeket.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében.
 (7)  A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és a szociális jogok európai pillérében foglalt méltányos átállás elve azt jelenti, hogy Unió-szerte felszámoljuk az energetikai és közlekedési szegénységet. Ennek előmozdítása érdekében az új Szociális Klímaalapnak hozzá kell járulnia a legkiszolgáltatottabb háztartások védelméhez és megerősítéséhez. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy ezek a háztartások ténylegesen részesüljenek a különböző finanszírozási eszközök végrehajtásából származó előnyökből, nevezetesen a tagállamok rendelkezésére álló eszközökből, amelyek magukban foglalják a kohéziós alapokat, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, valamint a jelenleg az EU ETS-ből származó bevételeket. A tagállamok rendelkezésére álló forrásokat épületek mélyfelújítási beruházásaira, minőségi zöld munkahelyek teremtésére és a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztésére, a közlekedési ágazat dekarbonizálására és a nyilvánosan elérhető, megosztott környezetbarát mobilitás hozzáférhetőbbé tételére kell fordítani.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra. Mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv31 hatálya alá vonása további gazdasági ösztönzőt jelent a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz, és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – csökkenteni fogja az épületek és a közúti közlekedés költségeit, és új lehetőségeket teremt a munkahelyteremtésre és a beruházásokra.
 (8)  Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv31 hatályának bármilyen meghosszabbításának további gazdasági ösztönzőt kell biztosítania a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – hozzá fog járulni az energiaszegénység és a közlekedési szegénység felszámolásához, és új lehetőségeket teremt minőségi munkahelyek létrehozására és fenntartható beruházásokra, teljes összhangban az európai zöld megállapodás céljaival. A Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie a kísérő intézkedések társadalmi hatásáról, valamint arról, hogy ezek az intézkedések hogyan érintik a különböző tagállamokat, régiókat és kiszolgáltatott csoportokat, annak érdekében, hogy megelőző megközelítést biztosítson a fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférés és a mobilitás terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Külön figyelmet kell fordítani a leghátrányosabb helyzetű csoportokra és a közlekedési szegénységtől sújtott vagy energiaszegénységben élő háztartásokra annak érdekében, hogy részesülhessenek az e finanszírozási eszközök végrehajtásából származó előnyökből, és senki se maradjon le.
__________________
 __________________
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
 31 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  E beruházások finanszírozásához azonban forrásokra van szükség. Továbbá ezeket a beruházásokat megelőzően a háztartások és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevők fűtési, hűtési és főzési, valamint közúti közlekedési költségei valószínűleg emelkedni fognak, mivel az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó tüzelőanyag-forgalmazók áthárítják a szén-dioxid-kibocsátási költségeket a fogyasztókra.
 (9)  Az elegendő, stabil és méltányos beruházások finanszírozásához azonban forrásokra van szükség. Továbbá ezeket a beruházásokat megelőzően a háztartások és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevők fűtési, hűtési és főzési, valamint közúti közlekedési költségei valószínűleg emelkedni fognak, az orosz agressziós háború fényében is, figyelembe véve a tagállamok importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A fosszilis gáz magas árai, amelyek a 2021–2022-es fűtési szezonban egyes tagállamokban szélsőséges áremelkedéseket okoztak, és amelyeket az importfüggőség és a geopolitikai feszültségek tovább súlyosbítottak, ismét rávilágítottak arra, hogy az EU ipara és háztartásai, különösen a legszegényebb háztartások mennyire függnek az importált fosszilis gáztól. Az energiahatékonysági intézkedésekbe, valamint a megújuló energián alapuló fűtési rendszerekbe történő beruházások – beleértve az elektromos hőszivattyúkat, a távfűtést és -hűtést, valamint a megújulóenergia-közösségekben való részvételt – jelentik tehát a legköltséghatékonyabb módszert az importfüggőség és a kibocsátás csökkentésére, miközben növelik az Unió rezilienciáját. Az említett elveknek való megfelelés biztosítása érdekében harmadik fél általi finanszírozási rendszerekre van szükség, különösen a legszegényebb háztartások esetében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)   Mivel a tisztább Európára való átállásnak olyan gazdasági és társadalmi hatásai lesznek, amelyeket nehéz előre felmérni, további beruházásokra és így pénzügyi forrásokra lehet szükség ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megőrzése mellett megvalósuljon a klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalás.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  A tüzelőanyag-forgalmazók által a végső fogyasztókra áthárított költségek vállalatonként, régiónként vagy tagállamonként eltérőek lehetnek. A Bizottságnak ezért adatokat kell gyűjtenie a tüzelőanyag-forgalmazók által vállalt költségek és a végső fogyasztókra áthárított költségek arányáról, és évente jelentést kell tennie megállapításairól a Parlamentnek.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
9 d preambulumbekezdés (új)
(9d)  Az építőiparban az épületek szerkezetének holisztikus reformja az energia iránti kereslet csökkenéséhez vezetne, ami hatékonyabban venné figyelembe a kirekesztés kockázatának kitett embereket, vagyis azokat, akik az Unióban a leginkább szenvednek az energiaszegénységtől. Ellensúlyozná a családok vidéki, városkörnyéki, városi és ritkán lakott területek közötti mobilitásának tendeciáját is, ami gátolná a lakásárak esetleges emelkedését és az ebből következő, a megnövekedett magánközlekedéssel járó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési fogyasztókat, akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe.
 (10)  A klímasemlegességre való, többek között a szén-dioxid-árazás révén történő átállás aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési fogyasztókat, akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban, többek között a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető területeken vagy a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét a bevonásból eredő társadalmi hatások kezelésére kell fordítani, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le.
 (11)  Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét saját forrásként kell felhasználni az uniós költségvetés általános bevételként történő finanszírozására, összhangban az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervet meghatározó, jogilag kötelező erejű, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással1a, ily módon biztosítva az eszközt az uniós költségvetés számára a bevonásból eredő társadalmi hatások kezeléséhez való hozzájáruláshoz, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le. Az intézményközi megállapodás értelmében az új saját források számára létrehozott kosár bevezetése 2023. január 1-jéig várható. A zöld saját források eszközt biztosítanak arra, hogy az uniós költségvetést hozzá lehessen igazítani az Unió szakpolitikai prioritásaihoz, ezáltal uniós hozzáadott értéket teremtenek, és azokat az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos célkitűzésekhez, a NextGenerationEU nyomán keletkezett adósság visszafizetéséhez, valamint az uniós költségvetésnek a beruházási és garanciaeszközként való működésével kapcsolatos rezilienciájához való hozzájárulás érdekében kell felhasználni.
__________________
1a Intézményközi Megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  További adóügyi vagy ösztönző intézkedésekre lehet szükség a kiszolgáltatott helyzetben levő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisvállalkozások vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók támogatása érdekében.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni olyan alapvető energetikai szolgáltatásokhoz, mint például a hűtés – mivel a hőmérséklet emelkedik – és a fűtés. Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát32. Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések – különösen az energetikai felújítások – nyújthatnak tartós megoldást.
 (12)  Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem férnek hozzá azokhoz azalapvető energetikai szolgáltatásokhoz, amelyek a tisztességes életszínvonal alapját képezik, beleértve a megfelelő fűtést, a hűtést, a világítást és a készülékek táplálására szolgáló energiát az adott meglévő szociálpolitikai és egyéb szakpolitikai keretben, gyakran amiatt, mert azzal szembesülnek, hogy a rendelkezésre álló jövedelmen belül több tényező, köztük az alacsony jövedelem, a magas energiaárak és a gyenge minőségű, rossz teljesítményű lakóépületek miatt magas az energiakiadások aránya. Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát32. Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. Annak ellenére, hogy e kihívás fontosságát uniós szinten különböző kezdeményezéseken, jogszabályokon és iránymutatásokon keresztül már több mint egy évtizede elismerik, az energiaszegénységnek még mindig nincs egységes uniós szintű fogalommeghatározása, és a tagállamoknak csak egyharmada vezette be az energiaszegénység nemzeti fogalommeghatározását. Ebből kifolyólag nem állnak rendelkezésre átlátható és összehasonlítható adatok az Unión belüli energiaszegénységről, ez pedig gátolja az energiaszegénység szintjének tényleges nyomon követését és értékelését. Ezért uniós szintű fogalommeghatározást kell kidolgozni az energiaszegénység hatékony kezelése és a tagállamokban elért eredmények mérése érdekében. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések, az energiahatékonyság elsődlegessége elvének alkalmazása, további megújuló energiaforrások – többek között közösségvezérelt projektek révén történő – telepítése, valamint a háztartásokat célzó tájékoztatási és tudatosságnövelő intézkedések – különösen az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvben (átdolgozás) meghatározott felújítási követelményekhez hozzájáruló energetikai felújítások – nyújthatnak tartós megoldást, és segíthetik hatékonyan az energiaszegénység elleni küzdelmet.
__________________
 __________________
32 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01]).
 32 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01]).
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az építőipari ágazatban az épületek teljes körű felújítása, amely az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseken alapul az épületet alkotó valamennyi elem figyelembe vételével, az egy családmagra jutó energiafogyasztás csökkenését, egyúttal a háztartások megtakarításainak növekedését eredményezné, és így az energiaszegénység elleni küzdelem egyik módját jelentené. A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv jövőbeli felülvizsgálata megteremtené az alapokat e célkitűzések eléréséhez, ezért azt a Szociális Klímaalap végrehajtása során figyelembe kell venni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Különös figyelmet kell fordítani a magánbérleti piacon a bérlőkre. Az ilyen bérlők közé tartoznak kiszolgáltatott helyzetben lévő, energiaszegénységben élő háztartások vagy az olyan, az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érintenek a megemelkedett fűtési költségek árhatásai vagy a felújítás után magasabb bérleti díjak, de nincsenek abban a helyzetben, hogy felújítsák az általuk lakott épületet. A tagállamoknak ezért szociális klímaterveik részeként a bérbeadókkal, a magánszektorral és az érintett helyi hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel konzultálva energiahatékony, környezetbarát szociális lakhatási programot és konkrét intézkedéseket és beruházásokat kell kidolgozniuk a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők támogatására, például a magánbérleti szektor bérlőit célzó nemzeti rendszerek vagy utalványrendszerek mérlegelésével, hogy felújítási intézkedéseket hozzanak, és hozzájáruljanak az Unió éghajlat-politikai céljaihoz. A tagállamok által végrehajtott intézkedésekről és beruházásokról szóló kétéves jelentés és értékelés részeként a Bizottságnak értékelnie kell, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott bérlők támogatására, és mennyire voltak hatékonyak ebben. Pozitív eredmények hiányában ezt az értékelést adott esetben – a tagállamokkal, a magánbérleti piac képviselőivel és az érintett helyi hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel konzultálva – bizottsági kezdeményezésnek kell kísérnie, amely a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők helyzetének kezelésére irányul.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  A közlekedési szegénységről eddig kevés szó esett, és sem uniós, sem nemzeti szinten nem állnak rendelkezésre egyértelmű fogalommeghatározások. A probléma megoldása azonban egyre sürgetőbbé válik a belső égésű motorral hajtott járművek fokozatos kivonására vonatkozó szigorodó követelmények, a magas üzemanyagárak, illetve a vidéki, szigeti, perifériális, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető régiókban vagy területeken – beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is – élők esetében a közlekedés elérhetőségétől, akadálymentesítésétől és költségeitől való nagyfokú függőség miatt.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Ezért létre kell hozni a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: Alap), amely forrásokat biztosít a tagállamok számára az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatások kezelésére irányuló szakpolitikáik támogatása céljából. Ez mindenekelőtt ideiglenes jövedelemtámogatással, valamint olyan intézkedésekkel és beruházásokkal valósítandó meg, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelésével, az épületfűtés és -hűtés dekarbonizációjával, többek között a megújuló energia integrálásával, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításával, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálja.
 (13)  Ezért létre kell hozni a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: Alap), amely forrásokat biztosít a tagállamok számára a klímasemlegességre való, többek között a szén-dioxid-árazás révén történő átállás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatások kezelésére irányuló szakpolitikáik támogatása céljából. Ez mindenekelőtt ideiglenes jövedelemtámogatással, valamint olyan intézkedésekkel és beruházásokkal valósítandó meg, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelésével, az épületfűtés és -hűtés dekarbonizációjával, többek között a megújuló energia integrálásával, valamint a megfizethető és hatékony, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításával, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálja.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak, a kiszolgáltatott mikrovállalkozásoknak és a veszélyeztetett közlekedési felhasználóknak további támogatásra lesz szükségük a zöld átállás keretében, elegendő és arányos pénzügyi támogatást kell biztosítani valamennyi tagállam számára.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. E terveknek két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is biztosítaniuk kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számára az energiahatékonyságba, a fűtés és hűtés dekarbonizációjába, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekbe, valamint a mobilitásba történő beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energia- és közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg nem kerül sor ilyen beruházások végrehajtására. A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére irányuló hosszú távú megoldást, és más intézkedéseket is előirányozhatnak, beleértve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást.
 (14)  E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. A terveknek hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtásához és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, miközben biztosítják, hogy senki ne maradjon ki, valamint két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is, a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együtt azonosítaniuk kell és fel kell térképezniük az energia- vagy közlekedési szegénységben élő kiszolgáltatott háztartásokat, a kiszolgáltatott mikrovállalkozásokat és a veszélyeztetett közlekedési felhasználókat, hogy azok részesüljenek az energiahatékonysággal, a fűtés és hűtés dekarbonizációjával, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel és a mobilitással kapcsolatos beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges forrásokból. A tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal közösen készített részletes elemzéssel kell szolgálniuk az energia- és közlekedési szegénység fő okairól a területükön; A terveknek célokat és célkitűzéseket is meg kell határozniuk az energia- vagy közlekedési szegénységben élők, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a veszélyeztetett közlekedési felhasználók számának csökkentése érdekében. Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energia- és közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg nem kerül sor ilyen beruházások végrehajtására. A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésére irányuló hosszú távú megoldást, kiegészítve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló, ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással. A terveknek a nemzeti szinten már végrehajtott intézkedések figyelembevételét is biztosítaniuk kell.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   Az építőipari és felújítási ágazatban dolgozók különösen ki vannak téve az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak. Ezért a felújítási munkák megkezdése előtt az azbeszt kötelező szűrésére és nyilvántartására, valamint az azbeszt és más veszélyes anyagok eltávolítására vonatkozó követelményekre van szükség. Az energetikai felújítások lehetőséget biztosítanak az azbeszt épületekből történő biztonságos eltávolítására.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  A tagállamok által benyújtott terveknek tartalmazniuk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentését célzó beruházások és intézkedések végrehajtásához szükséges tájékoztatási, kapacitásépítési és képzési intézkedéseket az épületek energiahatékonyságának növelése és az épületek fűtésére és hűtésére szolgáló megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés, valamint a fenntartható mobilitási és közlekedési szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása révén, beleértve a szükséges infrastruktúrákat és az elektromos járművek töltőállomásainak kiépítését. A terveknek foglalkozniuk kell a zöld átállás valamennyi szakaszához szükséges munkaerő hiányával is, különösen az épületek energetikai felújításával és a megújuló energiaforrásokból előállított energia integrálásával kapcsolatos munkahelyek, valamint az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kezelésére irányuló szakértői és közösségi munka terén.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A regionális szintű hatóságokkal konzultálva a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához.
 (15)  A helyi és regionális szintű hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt követően a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint az érintett civil társadalmi szervezetek speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához és a helyi és regionális szintű hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők által kidolgozott projektek bővítéséhez.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A terveket átfogó módon kell kidolgozni, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott adminisztratív terheket. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy a terveknek az ismertetettek szerinti kidolgozása és végrehajtása során átfogó módon járjanak el, ugyanakkor kerüljék a szükségtelen összetettséget.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből eredő társadalmi hatások kezelésében.
 (16)  Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat az klímasemlegességre való átállásból, többek között a szén-dioxid-árazásból eredő szociális hatások kezelésében.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  E beruházásoknak a költségek és kibocsátások csökkentésére gyakorolt hatásától függően a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek nyújtott jól célzott közvetlen jövedelemtámogatás elősegítené az igazságos átállást. Az ilyen támogatást a lakás- és közlekedési ágazat dekarbonizációját kísérő ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. Nem lenne állandó, mivel nem kezeli az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kiváltó okait. Az ilyen támogatás csak az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő közvetlen hatásokra vonatkozhat, a villamosenergia- és hőtermelésnek az említett irányelv hatálya alá vonásához kapcsolódó villamosenergia- és fűtési költségekre nem. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatásra való jogosultságot időben korlátozni kell.
 (17)  A közvetlen jövedelemtámogatás az ugyanazon kedvezményezetteket célzó hosszú távú strukturális beruházási intézkedésekkel együtt hozzájárul az Alap célkitűzéseinek eléréséhez. E beruházásoknak a költségek és kibocsátások csökkentésére gyakorolt hatásától függően az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartásoknak nyújtott, jól célzott közvetlen jövedelemtámogatás hozzájárulna az energia- és mobilitási költségek csökkentéséhez és az igazságos átmenet támogatásához, amíg további strukturális beruházások meg nem valósulnak. Az ilyen támogatást a lakás- és közlekedési ágazat dekarbonizációját kísérő ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. Nem lenne állandó, mivel nem kezeli az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kiváltó okait. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatást az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság által a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának előrehaladása és hatása fényében végzett, a közvetlen jövedelemtámogatás hatékonyságáról, hozzáadott értékéről, folyamatos relevanciájáról és szükséges mértékéről szóló országonkénti értékelésnek megfelelően kell megállapítani annak érdekében, hogy az ilyen támogatást 2032 végéig fokozatosan meg lehessen szüntetni.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a közlekedés kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóit és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat tájékoztatni kell az Alap keretében nyújtott támogatás létezéséről és az abból való részesülés módjairól. Célzott, hozzáférhető és megfizethető információkat, oktatást, tájékoztatást és tanácsadást kell biztosítani a költséghatékony intézkedésekről és beruházásokról, és e célból megfelelő támogatásnak kell rendelkezésre állnia.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   Az Alapnak összhangban kell lennie az Uniónak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből eredő kötelezettségével, és nem támogathat olyan intézkedéseket vagy beruházásokat, amelyek szegregációhoz vagy társadalmi kirekesztéshez vezetnek.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban történő kezelésének fontosságára, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon cél eléréséhez, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret összes kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések érvényesítésére kell fordítani, és hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2026-ban és 2027-ben az éves kiadások 10 %-át biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket is. Ehhez az Alap kiadásainak jelölésére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 II. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet. A tervekben csak ilyen intézkedések és beruházások szerepelhetnek. A közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket főszabályként úgy kell tekinteni, mint amelyek előreláthatólag jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, és mint ilyenek, megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság már jóval a tervek elkészítését megelőzően technikai iránymutatást kíván kiadni a tagállamoknak. Az iránymutatás kifejti, hogyan kell az intézkedéseknek és beruházásoknak megfelelniük az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság 2021-ben tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kíván benyújtani a zöld átállás szociális vonatkozásainak kezelését illetően.
 (18)  Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban történő kezelésének fontosságára, a szociális jogok európai pillérével összefüggő kötelezettségvállalásokra, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon cél eléréséhez, hogy a 2021–2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretében az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes összegének legalább 30%-át az éghajlat-politikai célkitűzések támogatására kell fordítani, és hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret éves kiadásainak 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10%-át biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket is. Ehhez az Alap kiadásainak jelölésére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 II. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a Bizottság által az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat. A tervekben csak ilyen intézkedések és beruházások szerepelhetnek. A közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket főszabályként úgy kell tekinteni, mint amelyek előreláthatólag jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, és mint ilyenek, megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság 2021-ben tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot nyújtott be a zöld átállás szociális vonatkozásainak kezelését illetően.
__________________
 __________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).
 33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).
34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
 34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A nőket különösen érinti a szén-dioxid-árazás, mivel ők képviselik az egyszülős családok 85 %-át. Az egyszülős családok esetében különösen nagy a gyermekszegénység kockázata. A tervek elkészítése és végrehajtása során figyelembe kell venni és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének kérdését annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.
 (19)  A nőket aránytalanul nagy mértékben érinti az energiaszegénység és a közlekedési szegénység, különösen az egyszülős családok 85 %-át képviselő egyedülálló anyákat, valamint az egyedülálló nőket, a fogyatékossággal élő nőket vagy az egyedül élő idősebb nőket. Emellett a nők eltérő és összetettebb mobilitási mintákkal rendelkeznek. Az eltartott gyermeket nevelő egyszülős családok esetében különösen nagy a gyermekszegénység kockázata. A tervek elkészítése és végrehajtása során támogatni kell és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési jogait annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A megújulóenergia-közösségek és a lakossági energiaközösségek a polgárok által kezdeményezett, alulról felfelé építkező megközelítés révén segíthetik a tagállamokat e rendelet célkitűzéseinek elérésében, mivel ezek a közösségek felhatalmazzák és bevonják a fogyasztókat, és lehetővé teszik a háztartási fogyasztók bizonyos csoportjai számára, akik városi és vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé hozzáférhető területeken, illetve a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken – ideértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is – élnek, hogy javítsák energiahatékonysági projektekben vegyenek részt, támogassák a háztartások megújuló energia felhasználását, és egyúttal hozzájáruljanak az energiaszegénység elleni küzdelemhez. A tagállamoknak ezért elő kell mozdítaniuk a megújulóenergia-közösségek és a helyi energiaközösségek szerepét, és azokat az Alap támogatható kedvezményezettjeinek kell tekinteniük.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 14. cikkével összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket. A terveknek tartalmazniuk kell a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat.
 (20)  A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 14. cikkével és a 240/2014/EU rendelet35a szerinti európai partnerségi magatartási kódexszel összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket. A terveknek tartalmazniuk kell a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat.
__________________
 __________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
 35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
35a A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A tervekben foglalt intézkedések végrehajtása megfelelő szintű munkaerőtől függ, beleértve a kézműveseket, a magasan képzett zöld technológiai szakértőket, az alkalmazott tudósokat és az innovátorokat. Ezért a tagállamoknak ki kell egészíteniük a terveket azáltal, hogy a munkavállalók át- és továbbképzésének biztosítása érdekében felhasználják az egyéb vonatkozó uniós intézkedéseket és programokat, hogy jobb lehetőségeket teremtsenek a szakképzett kézművesek és a magasan képzett szakértők számára, különösen az épületfelújítással, a hőszivattyúk szigetelésével és telepítésével, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésével – például az elektromos járművek töltőállomásainak telepítésével – kapcsolatos munkahelyek tekintetében.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv36 [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat], a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv37, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel38 létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet39 értelmében vett igazságos átmenet tervek, valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel.
 (21)  Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat]36, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv37, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)38, a Modernizációs Alap, az (EU) 2021/1058 rendelet szerinti kohéziós politikai operatív programok, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, az igazságos átmenet tervek39, valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel.
__________________
 __________________
36 [Hivatkozás helye]
 36 [Hivatkozás helye]
37 Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
 37 Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
 38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
 39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
40 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
 40 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A beavatkozások közti átfedések vagy a beavatkozások megkettőzésének elkerülése érdekében elengedhetetlen az Alap koherenciájának biztosítása mind a nemzeti energia- és klímatervekkel, mind pedig a kohéziós politikai programokkal, amelyek hasonló prioritásokat fogalmaznak meg. Továbbá hatékony koordinációra és stratégiai tervezésre van szükség a tagállamokban az Alap, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika és más uniós alapok, elsősorban például az Igazságos Átmenet Alap és az Európai Szociális Alap plusz között.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az Uniónak a Szociális Klímaalapon keresztül pénzügyi eszközökkel támogatnia kell a tagállamokat a tervük végrehajtásában. A Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésétől kell függővé tenni. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások hatékony figyelembevételét, leegyszerűsítené a finanszírozást, és megkönnyítené annak más nemzeti kiadási programokkal való integrációját, ugyanakkor garantálná az uniós kiadások hatását és integritását.
 (22)  Az Uniónak a tagállamokkal arányos, megfelelő pénzügyi eszközökkel kell támogatnia a tagállamokat, figyelembe véve azok földrajzi és demográfiai realitásait, valamint technikai támogatást kell nyújtania terveik végrehajtásához a Szociális Klímaalapon keresztül. Különös figyelmet kell fordítani a vidéki, szigeti, perifériális, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető régiók vagy területek sajátos és egyedi kihívásaira, amelyek az éghajlatvédelmi átállás fokozott társadalmi-gazdasági hatásaival néznek szembe. Az e régiókra vonatkozó intézkedések és beruházások hatékonyságának biztosítása érdekében külön minimális pénzügyi előirányzatot kell megállapítani számukra. Az uniós alapok lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok elérésétől kell függővé tenni, és azoknak összhangban kell lenniük az említett mérföldkövek és célok elérése érdekében jelzett költségekkel, továbbá biztosítaniuk kell, hogy azok ne hosszabbítsák meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és elkerüljék a szén-dioxid-kibocsátás mértékének rögzülését. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások hatékony figyelembevételét, leegyszerűsítené a finanszírozást, és megkönnyítené annak más nemzeti kiadási programokkal való integrációját, ugyanakkor garantálná az uniós kiadások hatását és integritását.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az uniós költségvetés egységességének elve, amely szerint az Unió valamennyi bevételi és kiadási tétele szerepel a költségvetésben, az EUMSZ 310. cikkének (1) bekezdése révén a Szerződésben foglalt követelmény. Ezért többek között a közösségi módszer tiszteletben tartása, a parlamenti demokratikus elszámoltathatóság, felügyelet és ellenőrzés tiszteletben tartása, a finanszírozás kiszámíthatósága és a többéves programozás biztosítása, valamint az uniós szinten hozott költségvetési döntések átláthatóságának biztosítása érdekében az Alapot teljes mértékben integrálni kell az uniós költségvetésbe.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az Alap pénzügyi keretösszege főszabály szerint az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából a 2026–2032 közötti időszakban származó várható bevételek 25 %-ának felel meg. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat41 értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a tervük összköltségének 50 %-át. E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak többek között a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell felhasználniuk.
 (23)  Az Alap pénzügyi keretösszegét annak a becsült összegnek az értékelése alapján határozzák meg, amely az első időszakban a kereskedelmi célú közúti fuvarozáshoz, a kereskedelmi épületekhez és a IVa. fejezet [ETS-irányelv] hatálya alá tartozó egyéb üzemanyagokhoz kapcsolódó várható bevételek 25%-ának az uniós költségvetéshez való hozzárendelése révén keletkezik. Ezt az összeget ki kell egészíteni a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (3) bekezdésével összhangban árverésre bocsátott 150 millió kibocsátási egységből származó bevételekkel. 35 EUR/tonna szén-dioxid-árat feltételezve a hároméves időszak alatt további 5,25 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Ez a pénzügyi keretösszeggel együtt 16,39 milliárd eurót tenne ki ebben az időszakban. A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások fényében, valamint annak fényében, hogy a 2003/87/EK irányelv [XX.] cikkével összhangban 2029. január 1-jéig a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonnák a magánépületek és a közúti magánközlekedés ágazatait, bizottsági javaslatra lenne szükség a Szociális Klímaalap 2028–2032 második időszakra vonatkozó összegének megállapításához. Következésképpen az Alap elérheti a 72 milliárd eurót a [hatálybalépés időpontja]–2032 közötti teljes időszakban. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat41 értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a terveik összköltségének egy jelentős hányadát, amely az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás esetében legalább 60%-nak, a célzott strukturális intézkedések és beruházások esetében pedig legalább 50%-nak felel meg. Ettől eltérve lehetővé kell tenni, hogy a célzott strukturális intézkedések és beruházások nemzeti társfinanszírozási aránya 40%-ra korlátozódjon azon tagállamok esetében, amelyek jogosultak a Modernizációs Alapból történő kiegészítésre. E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell elsőként felhasználniuk. Az Alap finanszírozása nem történhet más uniós programok és szakpolitikák kárára.
__________________
 __________________
41 A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
 41 A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Magasabb szén-dioxid-ár esetén további allokációkat kell az Alap rendelkezésére bocsátani annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésben a Szociális Klímaalap számára rendelkezésre álló előirányzatok a szén-dioxid-árhoz igazodva emelkedjenek annak érdekében, hogy továbbra is támogassák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőit a klímasemlegességre való átállásban. Ezeket az évenkénti emeléseket a többéves pénzügyi keretben a 3. fejezet felső határának és a kifizetések felső határának a szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó automatikus kiigazítása révén kell kezelni, és az erre szolgáló mechanizmust az EUMSZ 312. cikkének megfelelően az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben kell meghatározni.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az Alapnak olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az Alap nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti kiadásokat, kivéve kellően indokolt esetekben.
 (24)  Az Alapnak olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az Alap nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti kiadásokat.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az Alapból és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását. A Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában mindenekelőtt biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a terveiknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
 (25)  A pénzeszközök hatékony, átlátható és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós, nemzeti és adott esetben regionális programokkal, eszközökkel és alapokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni, hogy ugyanazon kiadások tekintetében az Alap helyettesítse és egyéb uniós programokat, beruházásokat és alapokat. A Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában mindenekelőtt biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében, és a szociális partnerekkel, valamint az állami és magánszervezetekkel partnerségben elő kell mozdítaniuk a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt és a szociális innovációt. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a terveiknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tervek szerinti támogatást a ...-tól/-től [a Szociális Klímaalap hatálybalépésének dátuma] számított első években hatékonyan végre lehessen hajtani, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának legfeljebb 13%-át a Bizottság a tagállam által a Szociális Klímatervvel együtt benyújtott kérelem alapján előfinanszírozás formájában fizesse ki.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A nyomon követésre és értékelésre vonatkozó átlátható szabályok biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elért eredményekről való jelentéstételre vonatkozóan, valamint a tervek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös mutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
 (27)  A Szociális Klímatervek kidolgozásának megkönnyítése, valamint a nyomon követésre és értékelésre vonatkozó átlátható szabályok biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által a Szociális Klímaterveik kidolgozásához használandó sablon, valamint az elért eredményekről való jelentéstételre vonatkozóan, valamint a tervek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös mutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra az európai partnerségi magatartási kódexben szereplő elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az Alap végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás, adócsalás, adókijátszás, korrupció és összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.
 (28)  Az Alap végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve az uniós költségvetés védelmét a jogállamiság elveinek megsértése esetén, valamint a csalás, adócsalás, adókijátszás, korrupció és összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Az Alap uniós költségvetésbe történő integrálása erős biztosítékokat nyújt az Alap végrehajtása tekintetében, köszönhetően egyrészt az uniós pénzügyi jogszabályok és az alkalmazandó ágazatspecifikus és pénzügyi szabályok által az irányítási és kontrollrendszerekben előforduló szabálytalanságok vagy súlyos hiányosságok esetén biztosított védelemnek, másrészt a jogállamiság elvei tagállamokban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére irányuló az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a meghatározott intézkedések által biztosított védelemnek. Ennek érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről és a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről, valamint meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között a kifizetések felfüggesztését, a jogi kötelezettségvállalásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b értelmében történő megszüntetését, az ilyen jogi kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát vagy a részletek folyósításának felfüggesztését.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – az Alap teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett – egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen támogatást adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban nyújtsák. Különösen biztosítaniuk kell a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a költségvetési juttatás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a tervet, vagy az Alapból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát.
 (29)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – az Alap teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett – egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen támogatást adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban nyújtsák. Különösen biztosítaniuk kell a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a költségvetési juttatás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a tervet, vagy az Alapból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. A pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodás felmondása vagy a költségvetési juttatás csökkentése és visszafizetése esetén ezeket az összegeket arányosan el kell osztani a többi tagállam között. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)  A Szociális Klímaalapból részesülő összes tagállam köteles tiszteletben tartani az EUSZ 2. cikkében foglalt alapvető értékeket. A jogállamiság tiszteletben tartása az EUMSZ 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés elengedhetetlen előfeltétele. Az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban a Bizottságnak biztosítania kell az uniós költségvetés védelmét szolgáló horizontális szabályok hatékony végrehajtását a jogállamiság elveinek tagállamokban történő megsértése esetén. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlen módon érinti vagy súlyosan veszélyezteti a Szociális Klímaalap hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között a kifizetések felfüggesztését, a jogi kötelezettségvállalásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b értelmében történő megszüntetését, az ilyen jogi kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát vagy a részletek folyósításának felfüggesztését. Ilyen esetekben a Bizottságnak minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az Alap szándékolt végső kedvezményezettjei ne szenvedjenek kárt, és szükség esetén továbbra is hozzájussanak az uniós támogatáshoz, a Bizottság pedig biztosítsa a kifizetések olyan regionális és helyi hatóságokon, nem kormányzati szervezeteken vagy más szervezeteken keresztül történő folyósítását, amelyek bizonyítottan képesek gondoskodni az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Az Alap keretében támogatható projektek előkészítése, értékelése, végrehajtása és nyomon követése során biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést. Az Alapnak hozzá kell járulnia az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek dimenziójának beépítéséhez, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez az EUSZ 2. cikkében, az EUMSZ 10. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak szerint.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és azokra a polgárokra, akik egyéni autók helyett nem rendelkeznek tömegközlekedési alternatívákkal (a távoli és vidéki területeken).
 Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint a klímasemlegességre való átállás hatása, többek között a szén-dioxid-árazás, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és a közlekedési szegénységben élő polgárokra, különös figyelmet fordítva a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető térségekre vagy kevésbé fejlett régiókra vagy területekre, köztük a kevésbé fejlett városkörnyéki területekre, a legkülső régiókra és a magas munkanélküliséggel küzdő karbonintenzív régiókra.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók támogatása ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal.
 Az Alap általános célkitűzése, hogy mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos, senkit hátra nem hagyó átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a közlekedés kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevői – különösen az energiaszegénységben vagy közlekedési szegénységben élők – támogatása a 6. cikkel összhangban ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására és tárolására, továbbá a hatékony és megfizethető mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetése – és nem meghosszabbítása –, valamint a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülésének elkerülése érdekében.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „épületek energetikai felújítása”: az épület bármilyen energetikai célú felújítása, beleértve a külső térelhatárolók szigetelését, azaz a falakat, a tetőt, a padlót, az ablakok cseréjét, a fűtő-, hűtő- és főzőkészülékek cseréjét, valamint a megújuló forrásokból helyben előállított energiát;
 1.  „épületek energetikai felújítása”: az épület bármilyen energetikai célú felújítása és az ahhoz kapcsolódó biztonsági intézkedések, beleértve az .../... irányelvben [az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) [2021/0426(COD)] megállapított, az épületek energiafogyasztásának csökkentésére irányuló felújítási előírásokhoz való hozzájárulást is, többek között a következőket: a külső térelhatárolók szigetelését, azaz a falakat, a tetőt, a padlót, az ablakok cseréjét; a passzív szellőzést; hőszivattyúk és hűtőrendszerek beszerelését; a fűtő-, hűtő- és főzőkészülékek cseréjét; az elektromos berendezések korszerűsítését, valamint a megújuló forrásokból helyben előállított energiát, a hővisszanyerő rendszereket vagy a megújuló energiaforrásokból származó energiát és tárolást felhasználó, közeli rendszerekhez való csatlakozást;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.   „energiaszegénység”: az (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv50 2. cikkének [(49)] pontjában meghatározott energiaszegénység;
 (2)  „energiaszegénység”: azokat a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokat – beleértve az alacsonyabb közepes jövedelműeket is – érintő szegénység, amelyeknek energiakiadásai rendelkezésre álló jövedelmük jelentős részét teszik ki, többek között az alacsony minőségű lakások, a pénzügyi nehézségek okozta közüzemiszámla-hátralékok vagy a tisztességes életszínvonalat és egészséget biztosító alapvető és megfizethető energetikai szolgáltatásokhoz – ezen belül a megfelelő fűtéshez, hűtéshez, világításhoz és a háztartási készülékek működtetéséhez szükséges energiához – való korlátozott hozzáférés miatt;
__________________
50 [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [éééé/szszsz] irányelve (HL C […], […], […]. o.).] [Javaslat az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására.]
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2a.  „közlekedési szegénység”: azokat a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokat – beleértve az alacsonyabb közepes jövedelműeket is – érintő szegénység, amelyeknek mobilitási kiadásai a rendelkezésre álló jövedelem nagy részét teszik ki, vagy amelyek korlátozottan férnek hozzá az alapvető társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges megfizethető tömegközlekedési vagy alternatív közlekedési módokhoz, különös tekintettel a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken vagy kevésbé fejlett régiókban vagy területeken található háztartásokra – ideértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is –, és e jelenséget a nemzeti és helyi sajátosságoktól függően az alábbi tényezők valamelyike vagy kombinációja okozza: alacsony jövedelem, magas üzemanyag-kiadások, a belső égésű motorral hajtott gépjárművek fokozatos kivezetése, magas költségek vagy a megfizethető vagy elérhető tömegközlekedési eszközök vagy alternatív közlekedési módok hiánya;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
11.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az energiaszegénységben élő háztartások vagy háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érintenek az épületek 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
 11.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások vagy a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó olyan háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érint a klímasemlegességre való átállás, ideértve a szén-dioxid-árazást is, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
12.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások”: olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületek 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
 12.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások”: olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai – a klímasemlegességre irányuló, senkit hátra nem hagyó igazságos átmenet részeként –, és amelyek nem rendelkeznek az általuk használt épület felújításához vagy az üzleti tevékenységük során használt közúti járművek korszerűsítéséhez szükséges eszközökkel;
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
13.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók”: a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások által jelentős mértékben érintett, többek között az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokban élő, közlekedési szolgáltatást igénybe vevők, akik nem rendelkeznek a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek vásárlásához vagy alternatív fenntartható közlekedési módokra való átálláshoz, ideértve a tömegközlekedést, szükséges eszközökkel, különösen a vidéki és a távoli területeken.
 13.  „közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevője”: a közlekedési szolgáltatások legalacsonyabb jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokban élő igénybevevői – az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokban élőket is beleértve –, akik ki vannak téve a közlekedési szegénység kockázatának, és akiket jelentős mértékben érint a klímasemlegességre való átállás, többek között a szén-dioxid-árazás hatása.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden tagállam szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően. A terv a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.
 (1)  Minden tagállam szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően, valamint a helyi és regionális szintű hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt követően. A terv a megfizethető és fenntartható fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz az energia- és közlekedési szegénység, különösen a klímasemlegességre való átállás hatásai, ezen belül a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A terv tartalmazhat olyan nemzeti intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a háztartásoknak, amelyek kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók, annak érdekében, hogy csökkentsék az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá kerüléséből eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.
 (2)  A terv tartalmazhat olyan nemzeti vagy adott esetben regionális intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a háztartásoknak, amelyek a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői, annak érdekében, hogy csökkentsék a klímasemlegességre való átállásból, többek között a szén-dioxid-árazásból eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A terv a következőkre irányuló nemzeti projekteket foglal magában:
 (3)  A terv a következőkre irányuló nemzeti, regionális vagy helyi projekteket foglal magában:
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  az épületek energiahatékonyságának növelésére, az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések végrehajtására, az épületek energetikai felújítására, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, beleértve a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés integrálását, irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása;
 a)  az épületek energiahatékonyságának növelésére, az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések végrehajtására, az épületek energetikai felújítására és az ehhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre – adott esetben a tűz- és szeizmikus biztonsági előírások megerősítésével összhangban –, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, beleértve a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés és energiatárolás integrálását, irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása a 6. cikknek megfelelően;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozására irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása.
 b)  a mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozására irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása, többek között intézkedéseket és beruházásokat irányítva a magánmobilitásról a közösségi, megosztott és aktív mobilitásra való modális váltás területére, a 6. cikkel összhangban.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  részletes mennyiségi információk az energiaszegénységről és a közlekedési szegénységről a következőkre vonatkozóan:
i.  az energiaszegénység és a közlekedési szegénység nemzeti szinten alkalmazott pontos definíciója a 2. cikkben foglalt fogalommeghatározások alapján;
ii.  a terv indulásakor azonosított kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői számának feltérképezése a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások alapján, a terv kedvezményezettjeinek azonosítása érdekében;
iii.  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői számának csökkentésére vonatkozó nemzeti célértékek és célkitűzések a terv időtartama alatt;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 3. cikknek megfelelő konkrét intézkedések és beruházások az e bekezdés c) pontjában említett hatások enyhítése érdekében, annak magyarázatával együtt, hogy azok hogyan járulnának hozzá hatékonyan az 1. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez a tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;
 a)  a 3. és 6 cikknek megfelelő konkrét intézkedések és beruházások az e bekezdés c) pontjában említett hatások kezelése érdekében, annak magyarázatával együtt, hogy azok hogyan járulnának hozzá hatékonyan az 1. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez a tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a c) pontban említett hatások csökkentését célzó kísérő intézkedések koherenciája és kölcsönös megerősítése;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az áremelkedés által a háztartásokra – különösen az energiaszegénység előfordulására –, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőkre gyakorolt várható hatásokra vonatkozó becslés, amely magában foglalja különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra vonatkozó becslést és ezek azonosítását; ezeket a hatásokat megfelelő szintű regionális bontásban kell elemezni, figyelembe véve az olyan elemeket, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és meg kell határozni a leginkább érintett területeket, különösen a távoli és vidéki területeket;
 c)  az áremelkedés által az energiaszegénységre, a közlekedési szegénységre, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire vonatkozó becslést és ezek azonosítását; ezeket a hatásokat megfelelő szintű regionális bontásban kell elemezni, figyelembe véve az olyan nemzeti sajátosságokat és elemeket, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és meg kell határozni a leginkább érintett területeket, különösen a vidéki, szigeti, peremterületi, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető területeket vagy a kevésbé fejlett régiókat vagy területeket, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat, amelyek különös figyelmet és támogatást igényelnek a klímasemlegességre való átálláshoz;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amennyiben a terv a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó követelmények, a szóban forgó intézkedések tervezett határidejének megjelölése és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi magyarázata, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energia- és közlekedési szegénységet, valamint a háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén;
 d)  amennyiben a terv a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó követelmények, a szóban forgó intézkedések tervezett határidejének megjelölése és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi magyarázata, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energia- és közlekedési szegénységet, valamint a háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén; valamint annak megindokolása, hogy ezek az intézkedések hogyan egészítik ki a tagállamok e célra irányuló meglévő tevékenységeit;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célok és indikatív menetrend;
 e)  a 23. cikk szerinti kétévenkénti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikig, valamint a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célok és indikatív menetrend;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  adott esetben a járművekkel kapcsolatos, a 6. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás indikatív ütemterve;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  adott esetben az intézkedések és beruházások hogyan járulnak hozzá a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásához;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések, különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célokra, beleértve az intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozó mutatókat, amelyek adott esetben megegyeznek az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontnál rendelkezésre álló, az energiaszegénységről szóló (EU) 2020/1563 bizottsági ajánlásban54 meghatározottakkal;
 i)  a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések, amelyeket a helyi és regionális szintű hatóságokkal, a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szereplőkkel szoros együttműködésben kell a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban végrehajtani, különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célokra, beleértve az intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozó mutatókat, amelyek adott esetben megegyeznek az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontnál rendelkezésre álló, az energiaszegénységről szóló (EU) 2020/1563 bizottsági ajánlásban54 meghatározottakkal;
__________________
 __________________
54 HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
 54 HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – j pont
j)  a terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben;
 j)  a terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelet 8. cikkével, valamint a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben, és hogy mi a konkrét szerepük a végrehajtásban és a nyomon követésben;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – k a pont (új)
ka)  az Alapnak a közösségvezérelt helyi éghajlatváltozási projektekre elkülönített része.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ...-ig [kérjük, illesszék be a dátumot – e rendelet hatálybalépésétől számított három hónap] a 25. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet azon minta meghatározásával, amelynek alapján a tagállamoknak el kell készíteniük terveiket.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A támogatás kifizetésének feltétele a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése. E mérföldköveknek és céloknak összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival, és különösen a következőkre kell kiterjedniük:
 (2)  A támogatást a 6. cikknek megfelelően a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése tekintetében megjelölt költségekkel összhangban kell kifizetni. E mérföldköveknek és céloknak a szociális jogok európai pillére elveinek megfelelően összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival, és különösen a következőkre kell kiterjedniük:
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  épületek energetikai felújítása;
 b)  épületek energetikai felújítása, beleértve az .../... irányelvben [az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (átdolgozás) [2021/0426(COD)] megállapított felújítási előírások teljesítéséhez való hozzájárulást is;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés;
 c)  mobilitás és közlekedés a 6. cikknek megfelelően;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;
 d)  az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése azzal a céllal, hogy a 6. cikkel összhangban fokozatosan megszűnjön és ne hosszabbodjon meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, és elkerülhető legyen a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülése;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások – különösen az energiaszegénységben élő háztartások –, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számának csökkentése, többek között a vidéki és távoli területeken.
 e)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások – vagyis az energiaszegénységben élő vagy annak kockázatának kitett háztartások –, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számának csökkentése, többek között a vidéki, szigeti és peremterületeken, a hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken vagy a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is, amelyek különös figyelmet és támogatást igényelnek a klímasemlegességre való átállás során;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  adott esetben hozzájárulás a fenntartható és minőségi munkahelyekhez.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Alap csak olyan intézkedéseket és beruházásokat támogat, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
 (3)  Az Alap csak olyan intézkedéseket és beruházásokat támogat, amelyek összeegyeztethetők az (EU) 2020/852 rendelet keretében meghatározott technikai kritériumokkal, és megfelelnek az ugyanezen rendelet 17. cikkében említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
Az Alap kedvezményezettjei tiszteletben tartják a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok figyelembe vehetik azon intézkedések költségeit, amelyek a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése miatt ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak, amelyek közlekedési szolgáltatást igénybe vevők. Az ilyen támogatás idővel csökken, és az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem közvetlen hatására korlátozódik. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatásra való jogosultság a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott határidőkön belül megszűnik.
 (1)  A tagállamok figyelembe vehetik azon intézkedések költségeit, amelyek a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése miatt ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak – beleértve átmeneti intézkedésként a villamos energiát terhelő adók és díjak csökkentését is – a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és a közlekedési szolgáltatások energia- vagy közlekedési szegénység által érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek. Ez az említett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott támogatás átmeneti jellegű és idővel csökken, azon, hosszú távú hatásokkal járó strukturális intézkedések vagy beruházások végrehajtásának függvényében, amelyek célja a kedvezményezettek energia- és közlekedési szegénységből való tényleges kiemelése. Az említett támogatás a 2024–2027 közötti időszakban az egyes tervek becsült összköltségének legfeljebb 40%-át teheti ki, a 2028–2032 közötti időszakra pedig annak mértékét a Bizottság által a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban végzett értékelés alapján kell meghatározni, a támogatás 2032 végéig történő fokozatos kivezetését megcélozva.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A tagállamok a következő intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak:
 (2)  A tagállamok a következő, hosszú távú hatásokkal járó intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások vagy a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak:
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az épületek energetikai felújításának támogatása, különösen a legrosszabbul teljesítő épületek esetében, többek között pénzügyi támogatás vagy pénzügyi ösztönzők formájában, például a felújítási költségeknek a bérleti díjból való levonhatóságával, az érintett épületek tulajdonjogától függetlenül;
 a)  az épületek minőségi, költség- és energiahatékonysági célú felújításának támogatása, különösen [az épületek energiateljesítményéről szóló (átdolgozott) [2021/0426(COD)]] .../... irányelvben meghatározott épületfelújítási követelmények teljesítése érdekében, valamint a legrosszabbul teljesítő épületek esetében, kiemelt figyelmet fordítva a bérlőkre és a szociális bérlakásokban élőkre, többek között pénzügyi támogatás vagy pénzügyi ösztönzők formájában, például a felújítási költségeknek a bérleti díjból való levonhatóságával vagy a szociális bérlakások felújítására nyújtott egyedi támogatással, a megfizethető, energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében, az érintett épületek tulajdonjogától függetlenül;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a megfizethető, energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása, többek között megfelelő mennyiségű energiahatékony és megfizethető lakás – többek között szociális bérlakások – biztosításával;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  hozzájárulás egyrészt az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzés dekarbonizációjához, beleértve a villamosítást, másrészt a megújuló energia integrálásához, amely hozzájárul az energiamegtakarítás megvalósításához;
 b)  hozzájárulás egyrészt az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzés költséghatékony dekarbonizációjához, beleértve a villamosítást, megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával, másrészt a megújuló energia integrálásához és tárolásához, többek között a helyi energiaközösségek és a személyközi energiamegosztás révén, a fennmaradó kereslet kielégítése, intelligens belső villamosenergia-létesítmények vagy az intelligens hálózatokhoz való csatlakozás költségeinek fedezése érdekében, továbbá minden egyéb olyan intézkedés, amely egyértelműen hozzájárul az energiamegtakarítás megvalósításához, valamint a távfűtési hálózatokhoz való csatlakozáshoz, például utalványok, támogatások vagy kamatmentes kölcsönök az épületek energiahatékonyságának növelését vagy a megújuló energiaforrások épületekbe való integrálását célzó termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházás céljából;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  célzott, hozzáférhető és megfizethető információk, oktatás, tájékoztatás és tanácsadás nyújtása a költséghatékonysági intézkedésekről és beruházásokról, valamint az épületfelújítások és az energiahatékonyság növelése céljából rendelkezésre álló támogatásokról, valamint a megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákról, többek között az épületek energiaauditjain, személyre szabott energetikai tanácsadáson vagy mobilitáskezelési szolgáltatásokon keresztül;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az állami és magánszervezetek támogatása megfizethető energiahatékonysági felújítási megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában az Alap szociális céljaival összhangban;
 c)  az állami és magánszervezetek támogatása – beleértve a szociális lakhatást biztosító szervezetek és különösen a köz- és magánszektor közötti együttműködések támogatását – biztonságos és megfizethető energiahatékonysági felújítási megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában az Alap szociális céljaival összhangban, beleértve az intelligens hálózatokra épülő megoldásokat;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a beszerzésükre, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára – többek között az elektromos és egyéb töltésre – irányuló pénzügyi támogatást vagy pénzügyi ösztönzőket; az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás esetében ki kell dolgozni a támogatás fokozatos csökkentésére szolgáló menetrendet;
 d)  pénzügyi támogatás vagy adóügyi ösztönzők nyújtása a kibocsátásmentes járművekhez és a kerékpárokhoz való hozzáférés javítása érdekében, a technológiasemlegesség fenntartása mellett, beleértve a kibocsátásmentes használt járművek piacához való hozzáférés és e piac továbbfejlesztésének ösztönzését, így például a kibocsátásmentes járművek beszerzésére, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára – többek között az elektromos és egyéb töltésre – irányuló pénzügyi támogatást vagy pénzügyi ösztönzőket; a támogatás azokra a járművekre korlátozódik, amelyeket egy adott évben valamely tagállamban az ilyen járművek átlagos piaci árán vagy az alatt kínálnak megvételre; az alacsony kibocsátású járműveket támogató intézkedéseket elsősorban csak akkor kell fontolóra venni, ha a kibocsátásmentes mobilitáshoz való hozzáférés még nem valósítható meg, különösen a vidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken. A tagállamok menetrendet terjesztenek elő a támogatás fokozatos csökkentésére a Bizottság által az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján megállapított technikai kritériumokkal összhangban;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a tömegközlekedéshez való ingyenes hozzáférés biztosítása vagy a tömegközlekedéshez való hozzáférés kiigazított díjtételei, valamint az igény szerinti fenntartható mobilitás és a megosztott mobilitási szolgáltatások előmozdítása;
 e)  a megfizethető és hozzáférhető, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású tömegközlekedés használatának ösztönzése, valamint a magán- és állami szervezetek, köztük a szövetkezetek támogatása az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és a vonzó aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában, különösen a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken, a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok a (2) bekezdés szerinti intézkedések és beruházások végrehajtása során adott esetben előmozdítják a fenntartható és minőségi munkahelyeket.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság 2023. július 31-ig iránymutatást ad a (2) bekezdéssel összefüggésben végrehajtandó költséghatékony intézkedésekről és beruházásokról. A Bizottság 2026. július 31-ig és azt követően kétévente értékeli a tagállamok által a terveik részeként végrehajtott intézkedések és beruházások költséghatékonyságát a 23. cikk szerinti kétéves integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés alapján. A Bizottság jelentést készít a bevált gyakorlatokról, és azoknak megfelelően kiigazítja az iránymutatást.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az Alap nem támogatja és a tervek becsült összköltsége sem tartalmazza az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen jövedelemtámogatás formájában az olyan háztartásokra irányuló intézkedéseket, amelyek már részesülnek a következőkből:
 (1)  Az Alap nem helyettesíti az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen jövedelemtámogatás formájában végrehajtott intézkedéseket, amennyiben azok meghaladják és kiegészítik az olyan háztartásoknak nyújtott támogatást, amelyek már részesülnek a következőkből:
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőanyagok árszintjére vonatkozó állami intervenció;
 a)  az épületek fűtéséhez és hűtéséhez, illetve a közúti közlekedéshez felhasznált tüzelőanyagok árszintjére vonatkozó állami intervenció;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az érintett tagállam a tervében bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben említett állami intervenció nem ellensúlyozza teljes mértékben az épületek és a közúti közlekedés 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő áremelkedést, a közvetlen jövedelemtámogatás belefoglalható a teljes becsült összköltségbe a nem teljesen ellensúlyozott áremelés korlátai között.
 (2)  Amennyiben az érintett tagállam a tervében bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben említett állami intervenció nem ellensúlyozza teljes mértékben az áremelkedést, a közvetlen jövedelemtámogatás belefoglalható a teljes becsült összköltségbe a nem teljesen ellensúlyozott áremelés mértékéig.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a becsült összköltségbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokon és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókon kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják.
 A tagállamok a becsült összköltségbe belefoglalhatják az energia- vagy közlekedési szegénység által sújtott, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokon és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőin kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást – szigorúan kizárva a pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatást –, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre az ő nevükben, amelyek végső soron közvetlenül szolgálják az említett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek javát, feltéve, hogy ezek a szervezetek megfelelnek az 5. cikkben említett társadalmi és környezetvédelmi biztosítékokra vonatkozó előírásoknak.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy az előnyök teljes egészében a háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőkre háruljanak.
 A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak érdekében, hogy az előnyöket teljes egészében a háztartások, a mikrovállalkozások és a közlekedési szolgáltatások igénybevevői élvezzék. E szervezeteknek meg kell felelniük a 22a. cikkben meghatározott, láthatóságra vonatkozó követelményeknek.
A Bizottság iránymutatást ad ki az alapelvekről és biztosítékokról, és előmozdítja a bevált gyakorlatokat.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap 2025–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 23 700 000 000 EUR.
 (1)  Az Alap [hatálybalépés éve]–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron legalább 11 140 000 000 EUR. Az alapot az [ETS-irányelv] 30d. cikkének (3) bekezdése szerinti 150 millió kibocsátási egység árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel [5 250 000 000 EUR indikatív összeg] egészíti ki ebben az időszakban. Ezt a finanszírozást e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Alap 2028–2032 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 48 500 000 000 EUR, az EUMSZ 312. cikkében említett, az alkalmazandó többéves pénzügyi keret éves felső határán belül rendelkezésre álló összegek függvényében.
 (2)  Az Alap 2028–2032 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeget e rendelet felülvizsgálatát követően kell megállapítani, az EUMSZ 312. cikkében említett, az alkalmazandó többéves pénzügyi keret éves felső határán belül rendelkezésre álló összegek és az értékelés függvényében, és adott esetben és ha a feltételek teljesülnek, a 2003/87/EK irányelv [30a. cikkének (1a) bekezdése] szerinti célzott felülvizsgálat alapján.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetésben a Szociális Klímaalap számára rendelkezésre álló előirányzatok a szén-dioxid-árral összhangban növekedhessenek, a ... [módosított (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet1a] 4b. cikkében előírt, a szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás függvényében további allokációkat kell rendelkezésre bocsátani. A szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás meghosszabbítását az alkalmazandó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében kell mérlegelni.
__________________
1a A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A 2003/87/EK irányelv [30d. cikkének (5) bekezdésével] összhangban a tagállamok a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban árverésre bocsátott kibocsátási egységekből származó bevételeket először a terveik nemzeti társfinanszírozására, a fennmaradó bevételeket pedig az e rendelet 6. cikke szerinti, éghajlatváltozással kapcsolatos szociális intézkedésekre és beruházásokra fordítják, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésben általános bevételként szereplő bevételeket.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az uniós tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók előtt álló sajátos kihívások
A tagállamok szociális klímatervük 3. cikkel összhangban történő elkészítésekor kiemelt figyelmet fordítanak a tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók helyzetére. A tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók a klímasemlegességre és a nulla nettó kibocsátásra való zöld átállásból eredően súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülnek, tekintettel sajátos szükségleteikre és az átállás társadalmi hatásaira. Tekintettel sajátos kihívásaikra, e területek számára elégséges mértékű forrást kell elkülöníteni, megfelelő indoklás mellett.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós alapok, programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
 (1)  Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű alapok, programok és eszközök – különösen a Modernizációs Alap, az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet hatálya alá tartozó alapok – keretében nyújtott támogatást, és azokkal szinergiában és összhangban, illetve azokat kiegészítve kell felhasználni. Az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A maximális költségvetési juttatás mértékét minden egyes tagállam esetében az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.
 (1)  A 9. cikk (1a) bekezdésének sérelme nélkül a maximális költségvetési juttatás mértékét minden egyes tagállam esetében az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az egyes tagállamok a maximális költségvetési juttatásuk erejéig nyújthatnak be kérelmet a tervük végrehajtása céljából, valamint a 9. cikk (1a) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott, a II. mellékletben meghatározott és az I. mellékletben említett számítási módszer alapján kiszámított további allokációból rájuk eső rész erejéig.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
13 a cikk (új)
13a. cikk
Előfinanszírozás
(1)  Az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus Bizottság általi elfogadására is figyelemmel, ha egy tagállam a terv benyújtásával együtt előfinanszírozást kér, a Bizottság az e rendelet [ ]. cikkében említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 13%-ának megfelelő összegű előfinanszírozást fizet. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a vonatkozó kifizetést lehetőség szerint az e rendelet 18. cikkében említett egyedi jogi kötelezettségvállalásra vonatkozó megállapodás Bizottság általi megkötését követő két hónapon belül teljesíti.
(2)  Az e cikk (1) bekezdése szerinti előfinanszírozás esetén a [ ]. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásokat arányosan kell kiigazítani.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok legalább 60 %-kal járulnak hozzá a terveikben foglalt, a 6. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések és beruházások becsült összköltségének fedezéséhez. Azon tagállamok hozzájárulása, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci áron az uniós átlag 65%-a alatt volt a 2016 és 2018 közötti időszakban, a terveikben foglalt, a 6. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések és beruházások becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára korlátozódik.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok többek között a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják.
 (2)  A tagállamok a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó esetleges bevételeket elsőként a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – i alpont
i.  a terv választ ad-e az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó, a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása által a tagállamokban található kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatásokra és az előttük álló kihívásokra, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikkének (3) bekezdése, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett bizottsági értékelés, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott bizottsági ajánlások tártak fel az Unió klímasemlegességére vonatkozó, 2050-ig elérendő hosszú távú célkitűzésre való tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni az érintett tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és az érintett tagállam számára biztosított költségvetési juttatást;
 i.  a terv megfelelő és eredményes választ ad-e a klímasemlegességre való átállást célzó intézkedések, ezen belül a szén-dioxid-árazás által a tagállamokban található, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőire gyakorolt társadalmi hatásokra és az előttük álló kihívásokra, különös tekintettel energia- és közlekedési szegénységben élő háztartásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikkének (3) bekezdése, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett bizottsági értékelés, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott bizottsági ajánlások tártak fel az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseire, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, 2050-ig elérendő hosszú távú célkitűzésre való tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni az érintett tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és az érintett tagállam számára biztosított költségvetési juttatást;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – i a alpont (új)
ia.  a terv kidolgozása előtt sor került-e érdemi konzultációra a helyi és regionális önkormányzatokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel létrehozott európai partnerségi magatartási kódex elveivel összhangban;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.  várhatóan biztosítja-e a terv, hogy a benne szereplő intézkedések vagy beruházások ne sértsék jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket;
 (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii a alpont (új)
iia.  az Alap kedvezményezettjei tiszteletben tartják-e a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat;
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii alpont
iii.  tartalmaz-e a terv olyan intézkedéseket és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő kihívások kezeléséhez, illetve különösen az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek és a mobilitási stratégia 2030. évi mérföldköveinek eléréséhez.
 iii.  tartalmaz-e a terv olyan innovatív és meglévő intézkedéseket és olyan megoldásokba való érdemi beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő kihívások kezeléséhez, a társadalmi hatások kezeléséhez, illetve különösen az Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek és a mobilitási stratégia 2030. évi mérföldköveinek eléréséhez.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamban a terv által kezelt kihívásokra, mindenekelőtt a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra, különösen az energiaszegénységben élő háztartásokra;
 i.  a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e a 2030-ig teljesítendő uniós célkitűzésre, a klímasemlegességre, valamint az érintett tagállamban a terv által kezelt kihívásokra, mindenekelőtt a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőire, különösen az energia- és közlekedési szegénységben élő háztartásokra;
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)
iiia.  az érintett tagállam által javasolt intézkedések és beruházások az adott tagállamon belül koherensek-e, és megvalósítják-e az egyéb uniós eszközökkel és programokkal való kiegészítő jelleget, szinergiát, koherenciát és következetességet;
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii b alpont (új)
iiib.  adott esetben hozzájárul-e a terv fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásához;
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással;
 i.  a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a nemzeti szinten várható környezeti és társadalmi hatással, ugyanakkor figyelembe veszi-e a tervben szereplő költségeket esetlegesen befolyásoló nemzeti sajátosságokat is;
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A 15. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről a tervnek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított hat hónapon belül.
 A 15. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről a tervnek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított három hónapon belül.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  az e rendelet 13. cikkével összhangban allokált uniós költségvetési juttatás, amelyet részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat, ami a 2028–2032 közötti időszak vonatkozásában az EUMSZ 312. cikkében említett többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárain belül az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett összegek rendelkezésre állásától függ;
 b)  az e rendelet 13. és 13a. cikkével összhangban allokált uniós költségvetési juttatás, amelyet előfinanszírozás keretében és részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat, ami a 2028–2032 közötti időszak vonatkozásában az EUMSZ 312. cikkében említett többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárain belül az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett összegek rendelkezésre állásától függ;
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok...-tól/-től [illessze be e rendelet alkalmazásának kezdőnapját] megkezdhetik a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások végrehajtását, mielőtt a Bizottság az (1) bekezdés alapján kedvező határozatot hozna. Ez nem érinti a Bizottság 15. cikk szerinti értékelésének eredményét és a terv jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörét. Az ilyen folyamatban lévő intézkedések és beruházások tekintetében az uniós pénzügyi juttatás továbbra is a terv bizottsági határozat révén történő jóváhagyásától, valamint a vonatkozó mérföldköveknek és céloknak az adott tagállam által való teljesítésétől függ. Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a tervről, az (1) bekezdésben említett határozatának adott esetben tartalmaznia kell az ilyen folyamatban lévő intézkedéseket és beruházásokat is, és figyelembe kell vennie, hogy azok végrehajtása már folyamatban van.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben objektív körülmények miatt – különösen a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásai miatt – az érintett tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a szociális klímatervet – a vonatkozó mérföldköveket és célokat is beleértve –, az érintett tagállam benyújthatja a Bizottságnak a terve módosítását a szükséges és kellően indokolt változtatásokkal. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek egy ilyen kérés előkészítéséhez.
 (1)  Amennyiben objektív körülmények miatt az érintett tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a szociális klímatervet – a vonatkozó mérföldköveket és célokat is beleértve –, az érintett tagállam – a megfelelő érintett felekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban folytatott érdemi konzultációt követően – benyújthatja a Bizottságnak a terve módosítását a szükséges és kellően indokolt változtatásokkal. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek egy ilyen kérés előkészítéséhez.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Amennyiben a 9. cikk (1a) bekezdése alapján további juttatásokat bocsátanak rendelkezésre, az érintett tagállam benyújthatja a Bizottságnak tervének célzott módosítását annak érdekében, hogy
a)  növelje a tervében meghatározott intézkedések vagy beruházások kedvezményezettjeinek számát vagy az azok által fedezett költségeket;
b)  a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket vagy beruházásokat illesszen be.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a Bizottság kedvezően értékeli a módosított tervet, a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosított terv tagállam általi hivatalos benyújtásától számított három hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokait.
 (3)  Amennyiben a Bizottság kedvezően értékeli a módosított tervet, a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosított terv tagállam általi hivatalos benyújtásától számított három hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokait. Amennyiben egy tervet az (1a) bekezdés a) pontja szerint módosítanak, ezt az időszakot hat hétre kell csökkenteni.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 bekezdés
(5)  2027. március 15-ig minden érintett tagállam értékeli a terve megfelelőségét a 2003/087/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti kétéves eredményjelentés részeként kell benyújtani a Bizottságnak.
 (5)  2027. március 15-ig minden érintett tagállam értékeli a terve megfelelőségét a klímasemlegességre többek között szén-dioxid-árazás révén való átállás tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti kétéves eredményjelentés részeként kell benyújtani a Bizottságnak.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Miután a Bizottság elfogadta a 16. cikkben említett határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, és ez a megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül. Ez a megállapodás legkorábban egy évvel a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti árverések kezdő éve előtt köthető meg.
 (1)  Miután a Bizottság elfogadta a 16. cikkben említett határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, és ez a megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a ...-tól/-től [e rendelet hatálybalépésének időpontja] 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 16. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésére, a költségvetési juttatás egészének vagy egy részének a kifizetését fel kell függeszteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
 Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 16. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésére, a költségvetési juttatás egészének vagy egy részének a kifizetését fel kell függeszteni. A költségvetési juttatás felfüggesztett összegének összhangban kell lennie azon intézkedések költségeivel, amelyek esetében a mérföldköveket és célokat nem sikerült kielégítően teljesíteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az e cikk alapján érintett tagállam nem léptette hatályba az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy eleget tegyen a(z) …/…/EK irányelv IVa. fejezetét módosító (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [(COD)2021/0211], a költségvetési juttatás kifizetését felfüggeszti. A felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha az érintett tagállam hatályba léptette az adott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés
(7)  Amennyiben az érintett tagállam a 18. cikkben említett releváns megállapodások megkötésétől számított 12 hónapon belül nem ér el kézzelfogható előrehaladást a releváns mérföldkövek és célok egyikének tekintetében sem, a Bizottság megszünteti a 18. cikkben említett releváns megállapodásokat, és visszavonja a költségvetési juttatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság a 18. cikkben említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.
 (7)  Amennyiben az érintett tagállam a 18. cikkben említett releváns megállapodások megkötésétől számított 12 hónapon belül nem ér el kézzelfogható előrehaladást a releváns mérföldkövek és célok egyikének tekintetében sem, a Bizottság megszünteti a 18. cikkben említett releváns megállapodásokat, és visszavonja a költségvetési juttatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A [13a.] cikkel összhangban nyújtott minden előfinanszírozás teljes összegét vissza kell fizettetni. A Bizottság a 18. cikkben említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit. A visszavont összegeket arányosan fel kell osztani a többi tagállam között.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap végrehajtása során a tagállamok – mint az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei – minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó – különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó – uniós és nemzeti jognak. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben ismertetett hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok e célból igénybe vehetik állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereiket.
 (1)  Az Alap végrehajtása során a tagállamok – mint az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei – tiszteletben tartják az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket, köztük a jogállamiságot. Minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó – különösen a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó – uniós és nemzeti jognak. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben ismertetett hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok e célból igénybe vehetik állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereiket.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az Alap végrehajtása során a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a tagállamokban a jogállamiság elveinek megsértése esetén biztosítsa az Alapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos pénzeszközök védelmét. Ennek érdekében a Bizottság gondoskodik egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése érinti vagy súlyosan veszélyezteti az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban meghozza a megfelelő intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között az érintett nemzeti hatóságoknak történő kifizetések felfüggesztését. Ilyen esetekben a Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az Alap tervezett végső kedvezményezettjei továbbra is hozzáférjenek az uniós támogatáshoz úgy, hogy a Bizottság helyi és regionális hatóságokon, nem kormányzati szervezeteken vagy az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítására bizonyítottan alkalmas egyéb szervezeteken keresztül biztosítja a kifizetést.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság és az érintett tagállamok – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
 A Bizottság és az érintett tagállamok – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között a Modernizációs Alap, az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
 a)  biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben helyi és regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és az ellenőrzés uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.
 c)  biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és az ellenőrzés uniós, nemzeti és adott esetben helyi és regionális szintű felelősei között – beleértve a megfelelő érintett feleket is a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban – az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik ezen források eredetét, és különösen az intézkedések és eredményeik népszerűsítése során biztosítják az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy koherens, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
 törölve
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
22 a cikk (új)
22a. cikk
Az uniós finanszírozás láthatósága
(1)  Valamennyi tagállam biztosítja:
a)  a láthatóságot a közvetítő szervezetek és az uniós támogatás végső kedvezményezettjei számára az Alap által támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységben, többek között az uniós jelkép feltüntetésével; és
b)  az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy olyan egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.
(2)  A tagállamok elismerik, és adott esetben biztosítják, hogy a közvetítő szervezetek elismerjék az Alapból származó támogatást és e finanszírozás eredetét az alábbiak révén:
a)  az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása a végső kedvezményezettek és a nyilvánosság számára, többek között azáltal, hogy a művelet végrehajtásával kapcsolatos, a végső kedvezményezetteknek vagy a nyilvánosságnak szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon feltüntetik az uniós jelképet és a megfelelő finanszírozási nyilatkozatot, amely szerint „Az Európai Unió – Szociális Klímaalap finanszírozta”;
b)  a hivatalos honlapjukon, amennyiben van ilyen, valamint közösségimédia-oldalakon a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; valamint
c)  a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletek – beleértve a 6. cikk (1) bekezdése szerinti ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást is – esetében az Alapból a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás összegének közlése.
(3)  Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeknek, és nem hozott korrekciós intézkedéseket, a Bizottság az arányosság elvének figyelembevételével olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek évente legfeljebb 5%-kal csökkentik az Alapból az érintett tagállamnak nyújtott támogatást.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az érintett tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket:
 (1)  Az érintett tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról, a megfelelő érintett felekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban érdemi konzultációt folytatva. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket:
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  részletes mennyiségi adatok az energiaszegénységben élő háztartások számáról;
 a)  részletes mennyiségi adatok az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartások számáról, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  részletes információk az energia- és közlekedési szegénység fogalommeghatározásainak a 2. cikk (2) és (2a) bekezdése szerinti, konkrét és mérhető kritériumok alapján történő alkalmazásáról;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  adott esetben részletes információk az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzés megvalósítása terén elért előrehaladásról;
 b)  adott esetben részletes információk az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célértékek és célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  részletes információk a tervben szereplő intézkedések és beruházások eredményeiről;
 c)  részletes információk a tervben szereplő intézkedések és beruházások eredményeiről, különösen az elért kibocsátáscsökkentésről és az intézkedések előnyeiből részesülő személyek számáról;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  annak bemutatása, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez, valamint e célkitűzések általános érvényesítéséhez, összhangban a szociális jogok európai pillérének 2. és 3. elvével, az ENSZ 5. fenntartható fejlődési céljával, valamint adott esetben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  részletes információk a tervében szereplő közvetlen jövedelemtámogatás részarányáról és céljáról;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  2027-ben a tervnek a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelő értékelése a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel;
 f)  2027-ben a tervnek a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelő értékelése a 2003/87/EK irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság figyelemmel kíséri a kibocsátási egységek .../.../EK irányelv [(COD)2021/0211] IVa. fejezete szerinti leadásával kapcsolatos költségeknek a tüzelőanyag-forgalmazók által viselt és a végső fogyasztókra áthárított részarányát. A Bizottság évente jelentést tesz megállapításairól az Európai Parlamentnek.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint az Alap nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat.
 (4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint az Alap nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat, többek között egy olyan mintát, amelynek alapján a tagállamoknak el kell készíteniük jelentéseiket. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a Bizottság legkésőbb ... [3 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig elfogadja.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
Átláthatóság
(1)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint az általa nyilvánosságra hozott határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2)  A Bizottság által az e rendelettel összefüggésben vagy annak végrehajtása keretében a Tanácsnak vagy bármely előkészítő szervének továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani, szükség esetén titoktartási szabályok betartása mellett.
(3)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott tervekben szereplő mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésére vonatkozó előzetes megállapításairól áttekintést nyújt az Európai Parlament illetékes bizottságai számára.
(4)  Az Európai Parlament illetékes bizottságai felkérhetik a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást a tervek Bizottság által végzett értékelésének aktuális állásáról.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
23 b cikk (új)
23b. cikk
Szociális párbeszéd az éghajlatváltozásról
(1)  Az Európai Parlament illetékes bizottságai az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd elmélyítése, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása érdekében évente kétszer felkérhetik a Bizottságot a következő kérdések megvitatására:
a)  a tagállamok által benyújtott tervek;
b)  a tagállamok által benyújtott tervek Bizottság által végzett értékelése;
c)  a tagállamok által benyújtott tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésének helyzete;
d)  kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítása érdekében hozott korrekciós intézkedéseiket;
e)  az Alap végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által az Európai Parlament illetékes bizottsága rendelkezésére bocsátott bármely egyéb lényeges információ és dokumentáció.
(2)  Az Európai Parlament az (1) bekezdésben említett kérdések tekintetében állásfoglalásokban is kifejtheti nézeteit.
(3)  A Bizottságnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozásról folytatott szociális párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó minden elemet, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság 2028. július 1-jéig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap végrehajtásáról és működéséről.
 (1)  A Bizottság 2026. július 1-jéig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap addigi végrehajtásáról és működéséről, figyelembe véve különösen a tagállamok által a 23. cikknek megfelelően benyújtott első jelentések eredményeit.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Minden olyan évre vonatkozóan, amikor az Alap aktív, a Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az épületek energiahatékonyságába, a megújuló energiaforrásokból előállított energia integrációjába, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításába történő beruházásokból eredő szén-dioxid-csökkentésről.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az értékelő jelentés különösen az Alap 1. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az uniós hozzáadott értéket értékeli. Figyelembe veszi, hogy a 6. cikkben meghatározott valamennyi célkitűzés és intézkedés továbbra is releváns-e, tekintettel a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszerből, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet63 értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra. Figyelembe veszi továbbá, hogy az Alap pénzügyi keretösszege továbbra is releváns-e a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra való tekintettel.
 (3)  Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentés különösen a következőket értékeli:
a)   az Alap 1. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az uniós hozzáadott értéket;
b)  országonkénti bontásban a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának, valamint a közvetlen jövedelemtámogatás felhasználásának előrehaladását és hatását a tervekben szereplő mérföldkövek és célok elérésének fényében, valamint ezzel összefüggésben a közvetlen jövedelemtámogatás iránti igényt és a támogatás előírt szintjét a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan, a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint;
c)  az energia- és közlekedési szegénység fogalommeghatározásának a tagállamok által a 23. cikk (1) bekezdése aa) pontjának megfelelően bejelentett alkalmazását, valamint azt, hogy a jövőben szükség lehet-e részletesebb megközelítésre, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
Figyelembe veszi, hogy a 6. cikkben meghatározott valamennyi célkitűzés és intézkedés továbbra is releváns-e, tekintettel a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet63 értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra. Figyelembe veszi továbbá, hogy az Alap pénzügyi keretösszege továbbra is releváns-e a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra való tekintettel. Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentés részeként a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében mérlegeli a 9. cikkben említett, a szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás meghosszabbítását is.
__________________
 __________________
63 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
 63 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.
 (2)  A Bizottságnak a 4. cikk (2a) és a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. Ez nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
 (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2a) és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. Ez nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés
Ez a rendelet attól a naptól alkalmazandó, amikorra a tagállamok hatályba léptetik az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy eleget tegyenek a 2003/87/EK irányelvnek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete tekintetében történő módosításáról szóló (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.
 törölve
__________________
64 [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [éééé/szszsz] irányelve […]. HL […], […], […] o. [Irányelv a 2003/87/EK irányelv módosításáról.]
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 9 bekezdés
Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, nem lehet alacsonyabb, mint a [2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátásnak a 2016–2018 közötti időszak átlagának megfelelő részaránya. Azon tagállamok értéke, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi összege 100 %-kal legyen egyenlő.
 Valamennyi tagállam esetében az αi nem lehet alacsonyabb, mint a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegek együttes összegének 0,07%-a. Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, az αi nem lehet alacsonyabb, mint a [2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátásnak a 2016–2018 közötti időszak átlagának megfelelő részaránya. Azon tagállamok αi értéke, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi αi összege 100 %-kal legyen egyenlő.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 9. cikk (1a) bekezdése szerinti további juttatásokból az egyes tagállamok az alábbiak szerint részesednek.

Maximális költségvetési juttatás uniós tagállamonként

Tagállam

Részesedés az összes juttatásból (%)

ÖSSZESEN

[a hatálybalépés időpontja]–2032

(EUR, folyó árakon)

Összeg

[a hatálybalépés időpontja]–2027

(EUR, folyó árakon)

Összeg

2028-2032

(EUR, folyó árakon)

Belgium

2,56

[1 844 737 639]

[605 544 073]

[1 239 193 566]

Bulgária

3,85

[2 778 104 958]

[911 926 420]

[1 866 178 538]

Csehország

2,40

[1 735 707 679]

[569 754 460]

[1 165 953 219]

Dánia

0,50

[361 244 536]

[118 580 270]

[242 664 266]

Németország

8,19

[5 910 983 488]

[1 940 308 984]

[3 970 674 504]

Észtország

0,29

[207 004 992]

[67 950 392]

[139 054 600]

Írország

1,02

[737 392 966]

[242 052 816]

[495 340 150]

Görögország

5,52

[3 986 664 037]

[1 308 641 796]

[2 678 022 241]

Spanyolország

10,53

[7 599 982 898]

[2 494 731 228]

[5 105 251 670]

Franciaország

11,20

[8 087 962 701]

[2 654 912 964]

[5 433 049 737]

Horvátország

1,94

[1 403 864 753]

[460 825 411]

[943 039 343]

Olaszország

10,81

[7 806 923 117]

[2 562 660 358]

[5 244 262 759]

Ciprus

0,20

[145 738 994]

[47 839 531]

[97 899 463]

Lettország

0,71

[515 361 901]

[169 170 042]

[346 191 859]

Litvánia

1,02

[738 205 618]

[242 319 573]

[495 886 046]

Luxemburg

0,10

[73 476 421]

[24 118 991]

[49 357 430]

Magyarország

4,33

[3 129 860 199]

[1 027 391 783]

[2 102 468 416]

Málta

0,01

[5 112 942]

[1 678 348]

[3 434 594]

Hollandia

1,11

[800 832 270]

[262 877 075]

[537 955 195]

Ausztria

0,89

[643 517 259]

[211 237 660]

[432 279 599]

Lengyelország

17,61

[12 714 118 688]

[4 173 471 093]

[8 540 647 595]

Portugália

1,88

[1 359 497 281]

[446 261 573]

[913 235 708]

Románia

9,26

[6 682 901 998]

[2 193 694 977]

[4 489 207 021]

Szlovénia

0,55

[397 623 987]

[130 522 001]

[267 101 985]

Szlovákia

2,36

[1 701 161 680]

[558 414 568]

[1 142 747 112]

Finnország

0,54

[386 966 933]

[127 023 772]

[259 943 161]

Svédország

0,62

[445 050 067]

[146 089 842]

[298 960 225]

EU27

100%

[72 200 000 000]

[23 700 000 000]

[48 500 000 000]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0157/2022).


Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus ***I
PDF 441kWORD 161k
Az Európai Parlament 2022. június 22-án elfogadott módosításai az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0564 – C9-0328/2021 – 2021/0214(COD))(1)
P9_TA(2022)0248A9-0160/2022

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében31 új növekedési stratégiát határozott meg, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás), és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel összefüggő kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki se maradjon ki. A Bizottság az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervében32 bejelentette továbbá a releváns eszközök és ösztönzők előmozdítását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „szennyező fizet” elv jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, hogy maximalizálni lehessen a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés közötti szinergiákat.
 (1)  A Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló közleményében31 új növekedési stratégiát határozott meg, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol legkésőbb 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (tehát az elnyelések levonása utáni kibocsátás) (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás), és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az EU természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel összefüggő kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ugyanakkor az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki se maradjon ki. A Bizottság az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervében32 bejelentette továbbá a releváns eszközök és ösztönzők előmozdítását az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „szennyező fizet” elv jobb végrehajtása és az „ingyenes szennyezés” felszámolásának befejezése érdekében, hogy maximalizálni lehessen a dekarbonizáció és a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés közötti szinergiákat.
__________________
 __________________
31 A Bizottság közleménye, 2019. december 11., Az európai zöld megállapodás (COM(2019)0640).
 31 A Bizottság közleménye, 2019. december 11., Az európai zöld megállapodás (COM(2019)0640).
32 A Bizottság közleménye, 2021. május 12., Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára (COM(2021)0400).
 32 A Bizottság közleménye, 2021. május 12., Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára (COM(2021)0400).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (a továbbiakban: UNFCCC) keretében 2015 decemberében létrejött Párizsi Megállapodás33 2016 novemberében lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban részes felek annak 2. cikkében megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és egyúttal törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.
 (2)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (a továbbiakban: UNFCCC) keretében 2015 decemberében létrejött Párizsi Megállapodás33 2016 novemberében lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban részes felek annak 2. cikkében megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és egyúttal törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A 2021. november 13-án elfogadott glasgow-i éghajlati paktum alapján a részes felek elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet felett 1,5  C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó célértékeket, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot.
__________________
 __________________
33 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
 33 HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 jogszabályba foglalta a 2050-re teljesítendő, a gazdaság egészére vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést. Ez a rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást.
 (5)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 jogszabályba foglalta a legkésőbb 2050-re teljesítendő, a gazdaság egészére vonatkozó klímasemlegességi célkitűzést. Ez a rendelet kötelező uniós kötelezettségvállalást is megállapít, amely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást.
__________________
 __________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
 35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális ÜHG-kibocsátási pályákról szóló különjelentésében36 szilárd tudományos alapot nyújt az éghajlatváltozás kezeléséhez, továbbá alátámasztja, hogy erőteljesebb éghajlat-politikai fellépésre van szükség. A jelentés megerősíti, hogy sürgősen csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást, valamint hogy az éghajlatváltozásnak betudható hőmérséklet-emelkedés mértékét 1,5 °C-ra kell korlátozni annak érdekében, hogy csökkenjen a szélsőséges időjárási események valószínűsége.
 (6)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális ÜHG-kibocsátási pályákról szóló különjelentésében36 szilárd tudományos alapot nyújt az éghajlatváltozás kezeléséhez, továbbá alátámasztja, hogy erőteljesebb éghajlat-politikai fellépésre van szükség. A jelentés megerősíti, hogy az éghajlatváltozás lényegesen erősebb negatív hatásokkal jár, és jóval nagyobb szükség lesz alkalmazkodási intézkedésekre akkor, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja az 1,5 °C-ot, valamint azt, hogy sürgősen csökkenteni kell az ÜHG-kibocsátást annak érdekében, hogy csökkenjen a szélsőséges időjárási események valószínűsége.
__________________
 __________________
36 IPCC, 2018: Az 1,5° C-os globális felmelegedés. Az IPCC az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentése, az éghajlatváltozás veszélyeire adott globális válasz megerősítésével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben. [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, H.-O. Pörtner, D. Roberts, J. Skea, P.R. Shukla, A. Pirani, W. Moufouma-Okia, C. Péan, R. Pidcock, S. Connors, J.B.R. Matthews, Y. Chen, X. Zhou, M.I. Gomis, E. Lonnoy, T. Maycock, M. Tignor és T. Waterfield (szerk.)].
 36 IPCC, 2018: Az 1,5° C-os globális felmelegedés. Az IPCC az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentése, az éghajlatváltozás veszélyeire adott globális válasz megerősítésével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben. [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, H.-O. Pörtner, D. Roberts, J. Skea, P.R. Shukla, A. Pirani, W. Moufouma-Okia, C. Péan, R. Pidcock, S. Connors, J.B.R. Matthews, Y. Chen, X. Zhou, M.I. Gomis, E. Lonnoy, T. Maycock, M. Tignor és T. Waterfield (szerk.)].
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A tüzelőanyag elégetése során keletkező globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 27 %-a jelenleg a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott árukhoz kapcsolódik, és bár az Unió jelentősen csökkentette az Unión belüli ÜHG-kibocsátást, az Unióba irányuló behozatalba beágyazott ÜHG-kibocsátás folyamatosan növekszik, ami aláássa az Unió globális ÜHG-lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Az EU felelőssége, hogy a világ többi gazdaságával együttműködve továbbra is vezető szerepet játsszon a globális éghajlat-politikai fellépésben, mivel a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokat csak úgy lehet elérni, ha az összes fél cselekszik.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A kibocsátásáthelyezés kockázata mindaddig fennáll, amíg az Unió nemzetközi partnerei jelentős számban olyan szakpolitikai megközelítéseket alkalmaznak, amelyek nem eredményeznek az Unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi törekvéseket. Kibocsátásáthelyezés akkor fordul elő, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba kívánják áthelyezni termelésüket, vagy ha az ezekből az országokból származó importtermékek egyenértékű, de kisebb mértékű ÜHG-kibocsátást okozó termékeket helyettesítenek. Ez a teljes kibocsátásuk globális növekedéséhez vezethet, veszélyeztetve ezzel az ÜHG-kibocsátás csökkentését, amelyre sürgető szükség van, ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt kívánja tartani.
 (8)  A kibocsátásáthelyezés kockázata mindaddig fennállhat, amíg az Unió nemzetközi partnerei jelentős számban nem érik el az Unióéval azonos szintű éghajlatvédelmi törekvéseket, és amíg az Unió növeli éghajlatvédelmi törekvéseit. Kibocsátásáthelyezés akkor fordul elő, ha az éghajlat-politikával kapcsolatos költségek miatt az egyes ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más országokba kívánják áthelyezni termelésüket, vagy ha az ezekből az országokból származó importtermékek egyenértékű, de kisebb mértékű ÜHG-kibocsátást okozó termékeket helyettesítenek. Ez a teljes kibocsátásuk globális növekedéséhez vezethet, miközben aláássa az Unió kibocsátáscsökkentési politikáinak hatékonyságát, veszélyeztetve ezzel az ÜHG-kibocsátás csökkentését, amelyre sürgető szükség van, ha a világ a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt kívánja tartani.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (a továbbiakban: CBAM) vonatkozó kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része. Ez a mechanizmus az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvése következtében felmerülő kibocsátásáthelyezési kockázatok kezelése révén az uniós eszköztár alapvető elemeként fog szolgálni ahhoz, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban teljesíteni tudja azt a célját, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.
 (9)  Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra (a továbbiakban: CBAM) vonatkozó kezdeményezés az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag része. Ez a mechanizmus az Unió fokozott éghajlatvédelmi törekvése következtében felmerülő kibocsátásáthelyezés megelőzése révén az uniós eszköztár alapvető elemeként fog szolgálni ahhoz, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban teljesíteni tudja azt a célját, hogy legkésőbb 2050-re klímasemlegessé váljon. Hozzájárulhat továbbá a dekarbonizációs költségek egyenlő versenyfeltételeinek megteremtéséhez, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és eljárások iránti kereslet növeléséhez, valamint a verseny torzulásának elkerüléséhez és a méltányos kereskedelem előmozdításához.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban vagy alágazatokban a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok a következők: az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztása, valamint a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott pénzügyi intézkedések, amelyek célja a villamosenergia-árakban megjelenő, az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos költségek miatt felmerülő közvetett kibocsátási költségek kompenzálása. Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás azonban a teljes árveréshez képest gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt, és ilyen módon hatással van a kibocsátás további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőire.
 (10)  A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban vagy alágazatokban a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésére szolgáló meglévő mechanizmusok a következők: az EU ETS kibocsátási egységeinek átmeneti ingyenes kiosztása, valamint a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (6) bekezdésében és 10b. cikkében meghatározott pénzügyi intézkedések, amelyek célja a villamosenergia-árakban megjelenő, az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos költségek miatt felmerülő közvetett kibocsátási költségek kompenzálása. A legjobban teljesítők szintjén történő ingyenes kiosztás szakpolitikai eszközként szolgál bizonyos ipari ágazatok számára a kibocsátásáthelyezés kockázatának egyenlő versenyfeltételek hiányában történő kezelésére. Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás és a közvetett kibocsátási költségek kompenzálása azonban a teljes árveréshez képest egyaránt gyengíti az árjelzést, amelyet a rendszer az ingyenes kiosztásban részesülő létesítményeknek nyújt, és ilyen módon csökkenti a kibocsátás további csökkentésére irányuló beruházások ösztönzőit.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  Az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények növekvő szén-dioxid-kibocsátási árral szembesülnek és a vállalatoknak hosszú távon belátható távlatokra, kiszámíthatóságra és jogbiztonságra van szükségük a beruházási döntéseik meghozatalához. Ezért egyértelmű fokozatos bevezetési pályát kell meghatározni a kibocsátásáthelyezés kockázatának továbbra is kitett ágazatok és alágazatok számára. Ez megerősíti a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelem új jogi keretét, biztosítja a CBAM zökkenőmentes megvalósításához szükséges időt, és lehetővé teszi a létesítmények és a vállalkozások számára, hogy stabil és kiszámítható jogi környezetben hajtsák végre az ipari folyamatok dekarbonizációja során szükséges beruházásokat.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Bár a CBAM célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése, ez a rendelet azt is ösztönözné, hogy a harmadik országbeli gyártók az ÜHG-kibocsátás szempontjából hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak, és így egységnyi termelésre vetítve kevesebb kibocsátás keletkezzen.
 (12)  Bár a CBAM célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése, ez a rendelet azt is ösztönözné, hogy a harmadik országbeli gyártók az ÜHG-kibocsátás szempontjából hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak, és így egységnyi termelésre vetítve kevesebb kibocsátás keletkezzen. A CBAM ezért hatékony eszközként szolgálhat a harmadik országok kibocsátásának csökkentésére, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosít az uniós ipar számára.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  A CBAM-nek a kibocsátásáthelyezés megelőzésére és az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközként biztosítania kell, hogy az importált termékekre olyan szabályozási rendszer vonatkozzon, amely azon költségekkel egyenértékű szén-dioxid-kibocsátási költségeket alkalmaz, mint amelyek egyébként az EU ETS keretében is felmerültek volna. A CBAM olyan éghajlat-politikai intézkedés, melynek célja, hogy megelőzze a kibocsátásáthelyezés kockázatát, és támogassa az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló fokozott uniós törekvéseket, miközben a WTO szabályaival való összeegyeztethetőséget is biztosítja.
 (13)  A CBAM-nek a kibocsátásáthelyezés megelőzésére és az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló eszközként biztosítania kell, hogy az importált termékekre olyan szabályozási rendszer vonatkozzon, amely azon költségekkel egyenértékű szén-dioxid-kibocsátási költségeket alkalmaz, mint amelyek egyébként az EU ETS keretében is felmerültek volna, ami egyenértékű szén-dioxid-árazást eredményez az importált és a hazai termékek számára, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosít. A CBAM olyan éghajlat-politikai intézkedés, melynek célja, hogy az európai zöld megállapodással és az (EU) 2021/1119 rendelettel összhangban támogassa az Unión belüli kibocsátáscsökkentést, és megelőzze a kibocsátásáthelyezés kockázatát, miközben a WTO szabályaival való összeegyeztethetőséget is biztosítja.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  A Bizottságnak elemeznie kell a CBAM adminisztratív költségeit, ugyanakkor biztosítania kell, hogy a személyzet megfelelő képzésben részesüljön feladatai ellátásához.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Annak érdekében, hogy jövőbeli megállapodások esetén az EU ETS-be teljes mértékben integrált vagy ahhoz kapcsolódó harmadik országokat vagy területeket ki lehessen zárni a CBAM-ből, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben felsorolt országok jegyzékének módosítása tekintetében. Hasonlóképpen ezeket a harmadik országokat, illetve területeket ki kell zárni a II. mellékletben szereplő jegyzékből, és a CBAM hatálya alá kell vonni, amelynek értelmében az Unióba exportált árukra nem számíthatják fel ténylegesen az ETS-ben alkalmazott árat.
 (15)  Annak érdekében, hogy jövőbeli megállapodások esetén az EU ETS-be teljes mértékben integrált vagy ahhoz kapcsolódó harmadik országokat vagy területeket ki lehessen zárni a CBAM-ből, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben felsorolt országok jegyzékének módosítása tekintetében. Hasonlóképpen ezeket a harmadik országokat, illetve területeket ki kell zárni a II. mellékletben szereplő jegyzékből, és a CBAM hatálya alá kell vonni, amelynek értelmében az Unióba exportált árukra nem számíthatják fel ténylegesen az ETS-ben alkalmazott árat. A Bizottság nyomon fogja követni és kezelni fogja a harmadik országokban esetlegesen alkalmazott, kijátszásra irányuló gyakorlatokat.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a legkülső régiókban a zöld átállást gazdasági és társadalmi kohézió kísérje, az átmeneti időszak lejárta előtt hatásvizsgálatot kell végezni az e régiókra jellemző lehetséges gazdasági és társadalmi hatásokról. A Bizottságnak biztosítania kell az EUMSZ 349. cikkének tiszteletben tartását, és a CBAM végrehajtása során megfelelő intézkedéseket kell javasolnia a legkülső régiók számára, különösen a kifejezetten a legkülső régiókra vonatkozó vám- és adószabályok miatt.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A CBAM által szabályozandó ÜHG-kibocsátásoknak meg kell felelniük az EU ETS-ről szóló 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásoknak, vagyis a következőknek: szén-dioxid (a továbbiakban: CO2), valamint adott esetben dinitrogén-oxid (a továbbiakban: N2O) és perfluor-karbonok (a továbbiakban: PFC-k). A CBAM-ot kezdetben csak az említett ÜHG-knak az áruk előállításából származó, az Unió vámterületére történő behozatal időpontjáig keletkező közvetlen kibocsátására kell alkalmazni, majd az átmeneti időszak lejártát és további értékelést követően a közvetett kibocsátásokra is, ami az EU ETS hatályát tükrözi.
 (17)  A CBAM által szabályozandó ÜHG-kibocsátásoknak meg kell felelniük az EU ETS-ről szóló 2003/87/EK irányelv I. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásoknak, vagyis a következőknek: szén-dioxid (a továbbiakban: CO2), valamint adott esetben dinitrogén-oxid (a továbbiakban: N2O) és perfluor-karbonok (a továbbiakban: PFC-k). A CBAM-nek tükröznie kell az EU ETS jövőbeli felülvizsgálatát a szabályozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében. A CBAM-et alkalmazni kell az említett ÜHG-knak az áruk előállításából származó, az Unió vámterületére történő behozatal időpontjáig keletkező közvetlen kibocsátására és a közvetett kibocsátásokra, ami az EU ETS hatályát tükrözi. A WTO elveinek tiszteletben tartásához elengedhetetlen a CBAM és az EU ETS közötti összhang.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  Míg azonban az EU ETS abszolút felső határértéket állapít meg a hatálya alá tartozó tevékenységekből származó ÜHG-kibocsátásokra, és lehetővé teszi a kibocsátási egységek piacképességét (úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszer), addig a CBAM nem állapíthat meg az importra vonatkozó mennyiségi korlátokat, hogy a kereskedelmi forgalmat ne korlátozza. Emellett míg az EU ETS az Unióban található létesítményekre alkalmazandó, a CBAM-et az Unió vámterületére behozott egyes árukra kell alkalmazni.
 (19)  Míg azonban az EU ETS abszolút felső határértéket állapít meg a hatálya alá tartozó tevékenységekből származó ÜHG-kibocsátásokra, és lehetővé teszi a kibocsátási egységek piacképességét (úgynevezett fix összkvótás kereskedési rendszer), addig a CBAM nem állapíthat meg az importra vonatkozó mennyiségi korlátokat, hogy a kereskedelmi forgalmat ne korlátozza és ne zavarja meg. Emellett míg az EU ETS az Unióban található létesítményekre alkalmazandó, a CBAM-et az Unió vámterületére behozott egyes árukra kell alkalmazni az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése, valamint a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőség érdekében.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A CBAM rendszere néhány különleges elemmel is bír az EU ETS-hez képest, többek között a CBAM-tanúsítványok árának kiszámítása, a tanúsítványokkal való kereskedelem lehetőségei és a tanúsítványok időbeli érvényessége tekintetében. Ezek arra vezethetők vissza, hogy az idők során meg kell őrizni a CBAM mint a kibocsátásáthelyezés megelőzésére szolgáló intézkedés hatékonyságát, és biztosítani kell, hogy a rendszer működtetése ne jelentsen túlzott terhet az üzemeltetőkre rótt kötelezettségek és az igazgatáshoz szükséges források szempontjából, miközben meg kell őrizni az üzemeltetők számára az EU ETS keretében biztosítottal azonos szintű rugalmasságot is.
 (20)  A CBAM rendszere néhány különleges elemmel is bír az EU ETS-hez képest, többek között a CBAM-tanúsítványok árának kiszámítása, a tanúsítványokkal való kereskedelem lehetőségei és a tanúsítványok időbeli érvényessége tekintetében. Ezek arra vezethetők vissza, hogy az idők során meg kell őrizni a CBAM mint a kibocsátásáthelyezés megelőzésére szolgáló intézkedés hatékonyságát, és biztosítani kell, hogy a rendszer működtetése ne jelentsen túlzott terhet az üzemeltetőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) rótt kötelezettségek és az igazgatáshoz szükséges források szempontjából, miközben meg kell őrizni az üzemeltetők számára az EU ETS keretében biztosítottal azonos szintű rugalmasságot is.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Annak érdekében, hogy a CBAM a kibocsátásáthelyezés elkerülését célzó intézkedésként megőrizze hatékonyságát, pontosan tükröznie kell az EU ETS keretében alkalmazott árat. Miközben az EU ETS piacán árverések útján határozzák meg a kibocsátási egységek árát, a CBAM-tanúsítványok árának heti rendszerességgel számított átlagárak alapján megfelelően tükröznie kell az ilyen árverési árakat. Ezek a heti átlagárak pontosan tükrözik az EU ETS áringadozásait, és észszerű mozgásteret biztosítanak az importőrök számára, hogy kihasználják az EU ETS árváltozásait, ugyanakkor biztosítják, hogy a rendszer kezelhető maradjon a közigazgatási hatóságok számára.
 (21)  Annak érdekében, hogy a CBAM a kibocsátásáthelyezés elkerülését célzó intézkedésként megőrizze hatékonyságát és biztosítva legyen a WTO szabályaival való összeegyeztethetősége, pontosan tükröznie kell az EU ETS keretében alkalmazott árat. Miközben az EU ETS piacán árverések útján határozzák meg a kibocsátási egységek árát, a CBAM-tanúsítványok árának heti rendszerességgel számított átlagárak alapján megfelelően tükröznie kell az ilyen árverési árakat. Ezek a heti átlagárak pontosan tükrözik az EU ETS áringadozásait, és észszerű mozgásteret biztosítanak az importőrök számára, hogy kihasználják az EU ETS árváltozásait, ugyanakkor biztosítják, hogy a rendszer kezelhető maradjon a közigazgatási hatóságok számára.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Tekintve, hogy a CBAM nem létesítményekre, hanem az Unió vámterületére történő árubehozatalra vonatkozik, a CBAM rendszerében bizonyos kiigazításokat és egyszerűsítéseket is el kell végezni. Az egyik ilyen egyszerűsítésnek egy olyan nyilatkozattételi rendszernek kell lennie, amelyben az importőröknek be kell jelenteniük az adott naptári évben importált áruk teljes hitelesített beágyazott ÜHG-kibocsátását. Emellett az EU ETS megfelelési ciklusától eltérő ütemezést kell alkalmazni, hogy elkerülhető legyen az akkreditált hitelesítők e rendelet és az EU ETS szerinti kötelezettségeiből eredő esetleges szűk keresztmetszet.
 (23)  Tekintve, hogy a CBAM nem létesítményekre, hanem az Unió vámterületére történő árubehozatalra vonatkozik, a CBAM rendszerében bizonyos kiigazításokat és egyszerűsítéseket is el kell végezni. Az egyik ilyen egyszerűsítésnek egy olyan egyszerű és hozzáférhető nyilatkozattételi rendszernek kell lennie, amelyben az importőröknek be kell jelenteniük az adott naptári évben importált áruk teljes hitelesített beágyazott ÜHG-kibocsátását. Emellett az EU ETS megfelelési ciklusától eltérő ütemezést kell alkalmazni, hogy elkerülhető legyen az akkreditált hitelesítők e rendelet és az EU ETS szerinti kötelezettségeiből eredő esetleges szűk keresztmetszet.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Tekintettel a CBAM egyedi jellegére és a szoros uniós szintű koordináció szükségességére, létre kell hozni egy CBAM-hatóságot e rendelet megfelelő végrehajtása és nyomon követése céljából.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A szankciókat illetően a tagállamoknak pénzbüntetéseket kell alkalmazniuk e rendelet megszegése esetén, és biztosítaniuk kell azok érvényre juttatását. E pénzbüntetések összegének meg kell egyeznie a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban, az EU ETS megszegése esetén az Unióban jelenleg alkalmazott pénzbüntetések összegével.
 (24)  Többek között a kijátszásra irányuló gyakorlatok, így a visszaélések és a csalások bármilyen formájának megelőzése, azonosítása és szankcionálása érdekében a CBAM a CBAM-hatóság és a vámhatóságok részéről körültekintő kialakítást és felügyeletet igényel. A CBAM-hatóságnak és a tagállamoknak nemzeti jogukkal összhangban közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat kell alkalmazniuk e rendelet megszegése esetén, és biztosítaniuk kell azok érvényre juttatását. Azon engedélyezett nyilatkozattevők esetében, akik nem adják le adott év május 31-ig az előző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, vagy akik a beágyazott kibocsátással kapcsolatban hamis információkat közölnek a hatósággal annak érdekében, hogy kedvezőbb egyéni bánásmódban részesüljenek, a bírság összegének meg kell egyeznie a CBAM-tanúsítványok előző évi átlagárának háromszorosával minden olyan CBAM-tanúsítvány után, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevő nem adott le a 22. cikkel összhangban. A bírság megfizetése nem mentesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy az esedékes számú CBAM-tanúsítványt leadja a CBAM-hatóságnak.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A CBAM hatálya alá tartozó termékkörnek tükröznie kell az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységeket, mivel ez a rendszer a 2003/87/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéséhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi kritériumokon alapul és az ÜHG-kibocsátások legátfogóbb szabályozási rendszere az Unióban.
 (26)  A CBAM hatálya alá tartozó termékkörnek tükröznie kell az EU ETS hatálya alá tartozó tevékenységeket, mivel ez a rendszer a 2003/87/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéséhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi kritériumokon alapul és az ÜHG-kibocsátások legátfogóbb szabályozási rendszere az Unióban. A Bizottságnak ütemtervet kell készítenie arra, hogy 2030. január 1-jéig fokozatosan bevonjon minden árut a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó ágazatokba. Elsőbbséget kell biztosítani a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett és a leginkább szén-dioxid-intenzív áruknak.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az e rendelet hatálya alá tartozó árukat annak alapos elemzését követően kell kiválasztani, hogy mennyire relevánsak a halmozott ÜHG-kibocsátás és a kibocsátásáthelyezés kockázata szempontjából az EU ETS hatálya alá tartozó megfelelő ágazatokban, ugyanakkor korlátozni kell a rendszer bonyolultságát és az adminisztratív terheket. A tényleges kiválasztás során különösen az EU ETS hatálya alá tartozó alapanyagokat és alaptermékeket kell figyelembe venni annak biztosítása céljából, hogy az energiaigényes termékek Unióba történő behozatala az uniós termékekkel azonos elbánásban részesüljön az EU ETS keretében alkalmazott szén-dioxid-árazás szempontjából, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében. A választási lehetőségek leszűkítéséhez figyelembe veendő egyéb releváns kritériumok a következők: először is, az ágazatok relevanciája a kibocsátás szempontjából, azaz hogy az ágazat egyike-e azoknak a kibocsátóknak, amelyek összesített ÜHG-kibocsátása a legnagyobb; másodszor, az ágazat jelentős mértékű kitettsége a kibocsátásáthelyezés kockázatának, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározottaknak megfelelően; harmadszor, az ÜHG-kibocsátások szempontjából vett széles körű lefedettség, valamint a bonyolultság és az adminisztratív terhek korlátozása közötti egyensúly megőrzésének szükségessége.
 (29)  Az e rendelet hatálya alá tartozó árukat annak alapos elemzését követően kell kiválasztani, hogy mennyire relevánsak a halmozott ÜHG-kibocsátás és a kibocsátásáthelyezés kockázata szempontjából az EU ETS hatálya alá tartozó megfelelő ágazatokban, ugyanakkor korlátozni kell a rendszer bonyolultságát és az adminisztratív terheket az uniós ipar, a vállalkozások és a kkv-k számára. A tényleges kiválasztás során különösen az EU ETS hatálya alá tartozó alapanyagokat és alaptermékeket kell figyelembe venni annak biztosítása céljából, hogy az energiaigényes termékek Unióba történő behozatala az uniós termékekkel azonos elbánásban részesüljön az EU ETS keretében alkalmazott szén-dioxid-árazás szempontjából, valamint a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése érdekében. A választási lehetőségek leszűkítéséhez figyelembe veendő egyéb releváns kritériumok a következők: először is, az ágazatok relevanciája a kibocsátás szempontjából, azaz hogy az ágazat egyike-e azoknak a kibocsátóknak, amelyek összesített ÜHG-kibocsátása a legnagyobb; másodszor, az ágazat jelentős mértékű kitettsége a kibocsátásáthelyezés kockázatának, a 2003/87/EK irányelv szerint meghatározottaknak megfelelően; harmadszor, az ÜHG-kibocsátások szempontjából vett széles körű lefedettség, valamint a bonyolultság és az adminisztratív terhek korlátozása közötti egyensúly megőrzésének szükségessége. Különös figyelmet kell fordítani a CBAM hatálya alá tartozó különböző ágazatok közötti piaci torzulások kockázatának elkerülésére is.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az első kritérium alkalmazása lehetővé teszi, hogy a halmozott kibocsátást tekintve a következő ipari ágazatok bekerüljenek a rendeletbe: vas és acél, finomítók, cement, szerves vegyi alapanyagok és műtrágyák.
 (30)  Az első kritérium alkalmazása lehetővé teszi, hogy a halmozott kibocsátást tekintve a következő ipari ágazatok bekerüljenek a rendeletbe: vas és acél, finomítók, cement, alumínium, szerves vegyi alapanyagok, hidrogén, polimerek és műtrágyák.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Különösen a szerves vegyi anyagok nem tartoznak e rendelet hatálya alá, mivel technikai korlátok miatt nem lehet egyértelműen meghatározni az importált áruk beágyazott kibocsátását. Ezen áruk esetében az EU ETS keretében alkalmazandó referenciaérték egy olyan alapvető paraméter, amely nem teszi lehetővé az egyes importált áruk beágyazott kibocsátásának egyértelmű megállapítását. A szerves vegyi anyagokhoz való célzottabb hozzárendeléshez több adatra és elemzésre lesz szükség.
 törölve
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  Hasonló technikai korlátok vonatkoznak a finomítói termékekre is, amelyek esetében az ÜHG-kibocsátást nem lehet egyértelműen hozzárendelni az egyes végtermékekhez. Ugyanakkor az EU ETS keretében alkalmazott releváns referenciaérték nem közvetlenül konkrét termékekre, például motorbenzinre, dízelre vagy kerozinra vonatkozik, hanem a teljes finomítói termelésre.
 (33)  Bizonyos technikai korlátok vonatkoznak a finomítói termékekre is, amelyek esetében az ÜHG-kibocsátást nem lehet egyértelműen hozzárendelni az egyes végtermékekhez. Ugyanakkor az EU ETS keretében alkalmazott releváns referenciaérték nem közvetlenül konkrét termékekre, például motorbenzinre, dízelre vagy kerozinra vonatkozik, hanem a teljes finomítói termelésre. Annak érdekében, hogy e rendelet hatályát időben ki lehessen terjeszteni, a Bizottságnak még az átmeneti időszak vége előtt ki kell dolgoznia a finomítói termékekből származó beágyazott kibocsátások kiszámítására szolgáló méltányos módszertant.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Az alumíniumtermékeket viszont a CBAM hatálya alá kell vonni, mivel ezeket nagymértékben érinti a kibocsátásáthelyezés. Ráadásul számos ipari alkalmazásban közvetlen versenyben állnak az acéltermékekkel az acéltermékekéhez nagyon hasonló jellemzőik miatt. Az alumínium figyelembevétele azért is fontos, mert a CBAM hatályát a jövőben ki lehet terjeszteni a közvetett kibocsátásokra is.
 (34)  Az alumíniumtermékeket a CBAM hatálya alá kell vonni, mivel ezeket nagymértékben érinti a kibocsátásáthelyezés. Ráadásul számos ipari alkalmazásban közvetlen versenyben állnak az acéltermékekkel az acéltermékekéhez nagyon hasonló jellemzőik miatt. Az alumínium figyelembevétele azért is fontos, mert a CBAM hatálya a közvetett kibocsátásokra is kiterjed.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Ezzel szemben ezt a rendeletet nem kell alkalmazni egyes olyan termékekre, amelyek előállítása nem jár jelentős kibocsátással, mint például a vastörmelékre (7204 KN-kód), a ferroötvözetre (7202 KN-kód) és egyes trágyázószerekre (3105 60 00 KN-kód).
 (36)  Ezzel szemben ezt a rendeletet első lépésben nem kell alkalmazni egyes olyan termékekre, amelyek előállítása nem jár jelentős kibocsátással, mint például a vastörmelékre (7204 KN-kód), a ferroötvözetre (7202 KN-kód) és egyes trágyázószerekre (3105 60 00 KN-kód).
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Az engedélyezett nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az e kibocsátások miatt más joghatóságokban már megfizetett szén-dioxid-árnak megfelelően a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését kérje.
 (40)  Az engedélyezett nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy az e kibocsátások miatt más joghatóságokban már megfizetett explicit szén-dioxid-árnak megfelelően a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését kérje.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A villamos energia mint termék fizikai jellemzői, különösen az elektronok tényleges áramlásának követhetetlensége indokolja a CBAM kissé eltérő kialakítását. Egységes megközelítésként alapértelmezett értékeket kell használni, és az engedélyezett nyilatkozattevők számára lehetővé kell tenni, hogy a CBAM szerinti kötelezettségeiknek a tényleges kibocsátások alapján történő kiszámítását kérjék. A villamosenergia-kereskedelem eltér más áruk kereskedelmétől, különösen azért, mert a villamos energiával összekapcsolt villamosenergia-hálózatokon keresztül, energiatőzsdék és sajátos kereskedelmi formák segítségével kereskednek. A piac-összekapcsolás a villamosenergia-kereskedelem erőteljesen szabályozott formája, amely lehetővé teszi a vételi és eladási ajánlatok összesítését az egész Unióban.
 (45)  A villamos energia mint termék fizikai jellemzői, különösen az elektronok tényleges áramlásának követhetetlensége indokolja a CBAM kissé eltérő kialakítását. Az engedélyezett nyilatkozattevők számára lehetővé kell tenni, hogy a CBAM szerinti kötelezettségeiknek a tényleges, hitelesített kibocsátások alapján történő kiszámítását kérjék. Alapértelmezett értékeket csak akkor helyénvaló használni, ha a tényleges kibocsátásokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A villamosenergia-kereskedelem eltér más áruk kereskedelmétől, különösen azért, mert a villamos energiával összekapcsolt villamosenergia-hálózatokon keresztül, energiatőzsdék és sajátos kereskedelmi formák segítségével kereskednek. A piac-összekapcsolás a villamosenergia-kereskedelem erőteljesen szabályozott formája, amely lehetővé teszi a vételi és eladási ajánlatok összesítését az egész Unióban.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
46 a preambulumbekezdés (új)
(46a)  A kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése, valamint az európai ipar számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kijátszásra irányuló minden gyakorlatot meg kell tiltani. A Bizottságnak értékelnie kell a kijátszásra irányuló gyakorlatok kockázatát, különösen annak valószínűségét, hogy a kereskedelem szerkezete a feldolgozott termékek irányába módosul, valamint az erőforrások átcsoportosítását, a költségek átvállalását, a kibocsátási adatok manipulálását, az áruk helytelen címkézését és a termék eltérő vámkód alatti behozatal céljából történő kismértékű módosítását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kijátszás elleni intézkedések megerősítése céljából.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Amint a harmadik országok a piac-összekapcsolás révén szorosan integrálódnak az Unió villamosenergia-piacába, technikai megoldásokat kell találni, hogy biztosítani lehessen a CBAM alkalmazását az ilyen országokból az Unió vámterületére exportált villamos energiára. Ha nem lehet technikai megoldásokat találni, akkor a piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országoknak – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kizárólag a villamosenergia-export tekintetében, legfeljebb 2030-ig határozott idejű mentességet kell élvezniük a CBAM alól. Ezeknek a harmadik országoknak azonban ütemtervet kell kidolgozniuk és kötelezettséget kell vállalniuk egy olyan szén-dioxid-árazási mechanizmus megvalósítására, amely az EU ETS-sel megegyező árat biztosít, valamint kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2050-re elérik a klímasemlegességet [és?] igazodnak a környezetvédelem, az éghajlat, a verseny és az energia területére vonatkozó uniós jogszabályokhoz. Ez a mentesség bármikor visszavonható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adott ország nem teljesíti kötelezettségvállalásait, vagy 2030-ig nem fogadott el az EU ETS-sel egyenértékű ETS-t.
 (49)  Amint a harmadik országok a piac-összekapcsolás révén szorosan integrálódnak az Unió villamosenergia-piacába, technikai megoldásokat kell találni, hogy biztosítani lehessen a CBAM alkalmazását az ilyen országokból az Unió vámterületére exportált villamos energiára. Ha nem lehet technikai megoldásokat találni, akkor a piac-összekapcsolásban részt vevő harmadik országoknak – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kizárólag a villamosenergia-export tekintetében, legfeljebb 2030-ig határozott idejű mentességet kell élvezniük a CBAM alól. Ezeknek a harmadik országoknak azonban ütemtervet kell kidolgozniuk és kötelezettséget kell vállalniuk egy olyan explicit szén-dioxid-árazási mechanizmus megvalósítására, amely az EU ETS-sel megegyező árat biztosít, valamint kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy legkésőbb 2050-re elérik a klímasemlegességet és igazodnak a környezetvédelem, az éghajlat, a verseny és az energia területére vonatkozó uniós jogszabályokhoz. Ez a mentesség bármikor visszavonható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adott ország nem teljesíti kötelezettségvállalásait, vagy 2030-ig nem fogadott el az EU ETS-sel egyenértékű ETS-t.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  A CBAM megfelelő működésének elősegítése és biztosítása érdekében a Bizottságnak támogatnia kell az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat kötelezettségeik teljesítésében.
 törölve
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
51 a preambulumbekezdés (új)
(51a)  Gondoskodni kell arról, hogy a CBAM-hatóság határozatai által érintett felek hozzáférhessenek a szükséges jogorvoslathoz. Ezért megfelelő fellebbezési mechanizmust kell kialakítani annak érdekében, hogy a CBAM-hatóság határozatai tárgyában fellebbezést lehessen benyújtani egy fellebbezési tanácshoz, amely utóbbi határozatai ellen az EUMSZ-ben foglaltaknak megfelelően az Európai Unió Bíróságához lehet keresetet benyújtani.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  A Bizottságnak az átmeneti időszak lejárta előtt értékelnie kell e rendelet alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentésének különösen az éghajlat-politikai intézkedések fokozásának lehetőségeire kell összpontosítania, hogy 2050-re megvalósítható legyen az a célkitűzés, hogy az Unió klímasemlegessé váljon. A Bizottságnak az értékelés részeként kezdeményeznie kell a hatálynak a közvetett kibocsátásokra és a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett egyéb árukra és szolgáltatásokra történő esetleges kiterjesztéséhez, valamint a beágyazott kibocsátások számítási módszereinek a környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek47 alapján történő kidolgozásához szükséges információk összegyűjtését.
 (52)  A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell e rendelet alkalmazását, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság jelentéseinek különösen az éghajlat-politikai intézkedések fokozásának lehetőségeire kell összpontosítania, hogy 2050-re megvalósítható legyen az a célkitűzés, hogy az Unió klímasemlegessé váljon. A Bizottságnak az első értékelés részeként kezdeményeznie kell az I. melléklet hatályának a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett egyéb árukra – például továbbfeldolgozott termékekre – és szolgáltatásokra történő esetleges további kiterjesztéséhez, valamint a beágyazott kibocsátások számítási módszereinek a környezeti lábnyom meghatározására szolgáló módszerek47 alapján történő kidolgozásához szükséges információk összegyűjtését. A Bizottságnak a későbbi értékelések során az uniós ipar és feldolgozóipar versenyképességére gyakorolt hatásokra, a kkv-kra gyakorolt hatásokra, az esetleges aránytalan adminisztratív terhekre, az esetleges kijátszásra irányuló gyakorlatokra, a kereskedelmi minták torzulására és a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél elérésére irányuló éghajlat-politikai intézkedések fokozásával kapcsolatos lehetőségekre kell összpontosítania, és az értékelésekhez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolnia.
__________________
 __________________
47 A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).
 47 A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
52 a preambulumbekezdés (új)
(52a)  Annak érdekében, hogy a CBAM hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik ország gazdasági és ipari infrastruktúrájára nézve romboló következményekkel járó, előre nem látható, rendkívüli és indokolatlan körülményekre gyorsan és hatékonyan lehessen reagálni, a Bizottságnak adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie. A jogalkotási javaslatban e rendelet célkitűzéseinek megőrzése mellett meg kell határoznia a harmadik ország vagy országok által tapasztalt körülmények fényében legmegfelelőbb intézkedéseket. Ezen intézkedések hatályának időben korlátozottnak kell lennie.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
53 a preambulumbekezdés (új)
(53a)  A harmadik országokkal folytatott párbeszéd mellett a Bizottságnak e rendelet hatálybalépését követően minden szakaszban párbeszédet kell folytatnia az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok valamennyi érdekelt felével is, beleértve az ipar képviselőit, a szakszervezeteket és a civil társadalmat.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
54 a preambulumbekezdés (új)
(54a)  A Bizottságnak aktívan arra kell törekednie, hogy létrejöjjön egy nemzetközi „szén-dioxid-klub”, amely biztosítja a folyamatos, jóhiszemű eszmecserét az Unió kereskedelmi partnereivel. Ennek egy nyitott, nem exkluzív nemzetközi fórumnak kell lennie, amely egy megfelelő multilaterális szervezet, például a WTO, vagy az OECD releváns és nyitott szerve égisze alatt működhetne. Ez azt hivatott elősegíteni, hogy össze lehessen hasonlítani, illetve össze lehessen hangolni a szén-dioxid-árazási intézkedéseket, valamint a szén-dioxid-árazástól eltérő, a kibocsátáscsökkentésre hatást gyakorló intézkedéseket. A szén-dioxid-klubnak támogatnia kell továbbá az éghajlat-politikai intézkedések összehasonlíthatóságát azáltal, hogy tagjai körében biztosítja az éghajlat-politikai nyomon követés, jelentés és hitelesítés minőségét. A klubban való tagságnak informálisnak, nyitottnak és önkéntesnek kell lennie azon országok számára, amelyek a Párizsi Megállapodással összhangban nagyratörő éghajlat-politikai célokat követnek. Tekintve, hogy a CBAM a maga nemében az első intézkedés, egy együttműködésen alapuló eszköz, amely a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelmet szolgálja, a szén-dioxid-klub megteremtené azokat az eszközöket, amelyek biztosítanák az elköteleződést és az átláthatóságot az Unió és kereskedelmi partnerei között.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  Mivel a CBAM célja a tisztább előállítási folyamatok ösztönzése, az EU készen áll arra, hogy együtt dolgozzon az alacsony és közepes jövedelmű országokkal feldolgozóiparuk dekarbonizációja érdekében. Emellett az Uniónak a szükséges technikai segítségnyújtással támogatnia kell a fejlődő országokat, hogy megkönnyítse az e rendeletben megállapított új kötelezettségekhez való alkalmazkodásukat.
 (55)  Mivel a CBAM célja a tisztább előállítási folyamatok ösztönzése, az EU készen áll arra, hogy együtt dolgozzon az alacsony és közepes jövedelmű országokkal feldolgozóiparuk dekarbonizációja érdekében. Emellett az Uniónak a szükséges technikai segítségnyújtással támogatnia kell a fejlődő országokat, hogy megkönnyítse az e rendeletben megállapított új kötelezettségekhez való alkalmazkodásukat. Bár a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek általános bevételként kerülnek be az uniós költségvetésbe, és nem rendelhetők hozzá semmilyen konkrét uniós költségvetési kiadáshoz, az uniós költségvetésre irányadó globális fedezet elvének fényében az Uniónak legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek szintjének megfelelő éves összeggel kell finanszíroznia a legkevésbé fejlett országoknak a feldolgozóiparuk dekarbonizációjára irányuló erőfeszítéseit. Ilyen finanszírozást az EU által a nemzetközi éghajlat-politikai finanszírozáshoz nyújtott pénzügyi támogatáson, valamint az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz vonatkozó földrajzi programjain és „Globális kihívások” tematikus programján keresztül kell biztosítani. Az eszköz költségvetési előirányzatának szükséges kiigazításait 2027-ig az éves uniós költségvetési eljárás keretében kell elvégezni, majd be kell építeni a következő uniós többéves pénzügyi keretbe.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
57 a preambulumbekezdés (új)
(57a)   A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a legkevésbé fejlett országokból érkező kereskedelmi forgalomban a CBAM-nek tulajdonítható változásokat annak érdekében, hogy értékelje e rendelet hatékonyságát, ideértve a kibocsátásáthelyezés megelőzéséhez való hozzájárulását, valamint az Unió és a legkevésbé fejlett országok közötti kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatását. A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott technikai segítségnyújtást is annak értékelése érdekében, hogy az mennyire hatékonyan járul hozzá ezen országok dekarbonizációs folyamatához.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban51 foglalt elvek mentén kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
 (59)  Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és az érintett ágazatok szintjén, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban51 foglalt elvek mentén kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________
 __________________
51 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
 51 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
61 preambulumbekezdés
(61)  Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.
 (61)  Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását. Az Europol szerint a szén-dioxid-kreditekkel kapcsolatos csalások több mint 5 milliárd euró államháztartási bevétel elmaradását okozták. A CBAM-nek ezért megfelelő és hatékony mechanizmusokat kell bevezetnie az államháztartási bevételek elmaradásának elkerülése érdekében.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
61 a preambulumbekezdés (új)
(61a)  A CBAM-hatóságot oly módon kell finanszírozni, ami garantálja annak életképes működését, és lehetővé teszi a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A hatóság létrehozásával és működésével járó költségeket az uniós költségvetés általános bevételeiből kell fedezni.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
(1)  Ez a rendelet létrehoz egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban „CBAM”) az I. mellékletben említett áruk beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezelésére az Unió vámterületére történő behozataluk során-, a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében.
 (1)  Ez a rendelet létrehoz egy, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban „CBAM”) az I. mellékletben említett áruk beágyazott üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kezelésére az Unió vámterületére történő behozataluk során, a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a Párizsi Megállapodás céljai megvalósításának támogatása érdekében, az Unióból történő kibocsátásáthelyezés esetleges kockázatának megelőzése és a harmadik országokon belüli kibocsátások csökkentésének ösztönzése révén. Ennek érdekében a CBAM arra irányul, hogy kiegyenlítse az e rendelet hatálya alá tartozó importált és hazai termékek szén-dioxid-árazását.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
(3)  A mechanizmus a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében fokozatosan a 2003/87/EK irányelv által létrehozott mechanizmusok alternatívájává válik, különösen ami a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását illeti az említett irányelv 10a. cikkének megfelelően.
 (3)  A mechanizmust azzal a céllal hozták létre, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának megelőzése érdekében fokozatosan felváltsa a 2003/87/EK irányelv által létrehozott mechanizmusokat, nevezetesen ami a kibocsátási egységek ingyenes kiosztását illeti az említett irányelv 10a. cikkének megfelelően.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Ez a rendelet 2030. január 1-jéig a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra alkalmazandó.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyben meghatározza az összes árunak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó ágazatokba történő fokozatos bevonására vonatkozó menetrendet. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban elsőbbséget kell biztosítania a kibocsátásáthelyezésnek leginkább kitett és a leginkább szén-dioxid-intenzív áruknak. E felhatalmazáson alapuló jogi aktust 2025. június 30-ig kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azzal a céllal, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokba tartozó valamennyi áruval kiegészítse az I. mellékletet.
A Bizottság [az e rendelet hatálybalépésétől számított három év] ...-ig a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el azzal a céllal, hogy kiegészítse az I. mellékletet az I. mellékletben felsorolt árukból készült továbbfeldolgozott termékekkel. E továbbfeldolgozott termékeknek jelentős arányban kell tartalmazniuk az I. mellékletben felsorolt áruk közül legalább egyet.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy meghatározza a CBAM alkalmazásának feltételeit a (2) bekezdésben szereplő árukra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítésével meghatározza a CBAM (2) bekezdésben szereplő árukra való alkalmazásának feltételeit.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 7 bekezdés – b pont
b)  a szóban forgó harmadik ország vagy terület hatályos nemzeti joga megvalósítja az uniós villamosenergia-piaci jogszabályok főbb rendelkezéseit, beleértve a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a villamosenergia-piacok összekapcsolására vonatkozó rendelkezéseket;
 b)  a szóban forgó harmadik ország vagy terület hatályos nemzeti joga megvalósítja az uniós villamosenergia-piaci jogszabályok főbb rendelkezéseit, beleértve a megújuló energiaforrások fejlesztésére és a villamosenergia-piacok összekapcsolására vonatkozó rendelkezéseket, valamint végrehajtja az uniós éghajlat-politikai, környezetvédelmi és versenyjogi vívmányokat, teljes mértékben tiszteletben tartva a megállapított határidőket;
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 7 bekezdés – e pont
e)  a harmadik ország vagy terület a c) pontban említett ütemterv végrehajtásával jelentős előrelépést mutat az éghajlat-politika vonatkozásában a nemzeti jogszabályok uniós joggal történő összehangolásának az ütemterv alapján történő megvalósítása terén, beleértve az unióssal azonos szintű szén-dioxid-árazás megvalósítását, legalábbis ami a villamosenergia-termelést illeti. A villamos energiára vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését – az EU ETS-nek megfelelő áron – 2030. január 1-jéig kell véglegesíteni.
 e)  a harmadik ország vagy terület a c) pontban említett ütemterv végrehajtásával jelentős előrelépést mutat az éghajlat-politika vonatkozásában a nemzeti jogszabályok uniós joggal történő összehangolásának az ütemterv alapján történő megvalósítása terén, beleértve az unióssal azonos szintű szén-dioxid-árazás megvalósítását, legalábbis ami a villamosenergia-termelést illeti. A villamos energiára vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését – az EU ETS-nek megfelelő áron – 2028. január 1-jéig kell véglegesíteni.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 8 bekezdés
(8)  A (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő harmadik országnak vagy területnek szerepelnie kell e rendelet II. mellékletének B. szakaszában, valamint be kell nyújtania két jelentést a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti feltételek teljesítéséről: az egyiket 2025. július 1-je, a másikat pedig 2029. július 1-je előtt. A (7) bekezdés c) pontjában említett ütemterv és a harmadik országtól vagy területtől kapott jelentések alapján a Bizottságnak 2025. december 31-ig és 2029. december 31-ig fel kell mérnie, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy terület továbbra is megfelel-e a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
 (8)  A (7) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő harmadik országnak vagy területnek szerepelnie kell e rendelet II. mellékletének B. szakaszában, valamint be kell nyújtania három átfogó jelentést a (7) bekezdés a)–f) pontja szerinti feltételek teljesítéséről: egyet 2024. július 1-je, egyet 2027. július 1-je, egyet pedig 2029. július 1-je előtt. A (7) bekezdés c) pontjában említett ütemterv és a harmadik országtól vagy területtől kapott jelentések alapján a Bizottságnak 2024. december 31-ig, 2027. december 31-ig és 2029. december 31-ig fel kell mérnie, hogy a szóban forgó harmadik ország vagy terület továbbra is megfelel-e a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 9 bekezdés – b a pont (új)
ba)  ha a Bizottságnak bizonyítéka van arra, hogy az Unióba irányuló megnövelt villamosenergia-export következtében az adott országban vagy területen megnőtt a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 12 bekezdés
(12)  Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal a 9. cikk alkalmazásakor az ezen országok szén-dioxid-árazási mechanizmusainak figyelembevétele érdekében.
 (12)  Az Unió megállapodásokat köthet harmadik országokkal a 9. cikk alkalmazásakor az ezen országok szén-dioxid-árazási mechanizmusainak figyelembevétele érdekében. Az ilyen megállapodások nem vezethetnek a harmadik országokból származó behozatal esetében alkalmazott indokolatlan preferenciális elbánáshoz a leadandó CBAM-tanúsítványok tekintetében, és figyelembe kell venniük minden olyan szén-dioxid-árazási mechanizmust, amely a 27. cikk (2) bekezdése értelmében kijátszásra irányuló gyakorlatnak minősül.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
11.  „illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által az e rendelet 11. cikkével összhangban kijelölt hatóság;
 11.  „CBAM-hatóság”: az e rendelet 11. cikkével összhangban létrehozott hatóság;
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
15.  „közvetlen kibocsátás”: áruk előállítási folyamataiból származó olyan kibocsátások, amelyek felett a gyártó közvetlen ellenőrzést gyakorol;
 15.  „közvetlen kibocsátás”: áruk előállítási folyamataiból származó olyan kibocsátások, amelyek felett a gyártó közvetlen ellenőrzést gyakorol, beleértve a termelési folyamatok során felhasznált fűtés és hűtés előállításából származó kibocsátásokat is;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 16 pont
16.  „beágyazott kibocsátás”: az áru-előállítás során felszabaduló közvetlen kibocsátások a III. mellékletben meghatározott módszereknek megfelelően kiszámítva;
 16.  „beágyazott kibocsátás”: az áru-előállítás során felszabaduló közvetlen és közvetett kibocsátások és az áruk előállítási folyamatai közben felhasznált villamos energia a III. mellékletben meghatározott módszereknek megfelelően kiszámítva;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
18.  „CBAM-tanúsítvány”: az áruk egy tonnányi beágyazott kibocsátásához tartozó elektronikus tanúsítvány;
 18.  „CBAM-tanúsítvány”: az áruk egy tonnányi beágyazott kibocsátásához tartozó, minden tagállamban egységes elektronikus tanúsítvány;
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 22 pont
22.  „tényleges kibocsátás”: az áruk előállítási folyamataiból származó elsődleges adatok alapján számított kibocsátás;
 22.  „tényleges kibocsátás”: az áruk előállítási folyamataiból és az áruk előállítási folyamatai során felhasznált villamos energia előállításából származó elsődleges adatok alapján számított és hitelesített kibocsátás;
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
23.  „szén-dioxid-ár”: harmadik országban adó vagy kibocsátási egység formájában egy kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében fizetett pénzösszeg, amelyet az ilyen intézkedés hatálya alá tartozó és az áruk gyártása során felszabaduló üvegházhatású gázokra számítanak;
 23.  „szén-dioxid-ár”: harmadik országban adó, díj vagy kibocsátási egység formájában egy kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében fizetett pénzösszeg, amelyet az ilyen intézkedés hatálya alá tartozó és az áruk gyártása során felszabaduló üvegházhatású gázokra számítanak;
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 28 pont
28.  „közvetett kibocsátás”: villamos energia, fűtés és hűtés előállításából származó kibocsátás, amely az áruk előállítási folyamatai során kerül felhasználásra.
 28.  „közvetett kibocsátás”: az áruk előállítási folyamatai során felhasználásra kerülő villamos energia előállítási folyamataiból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás;
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)
28a.  „legkevésbé fejlett ország”: az ilyen országoknak az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa által összeállított jegyzékében szereplő ország;
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 28 b pont (új)
28b.  „CBAM-tényező”: az I. melléklet hatálya alá tartozó árukat előállító létesítmények számára kiutalt kibocsátási egységek ingyenes kiosztását csökkentő tényező.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 28 c pont (új)
28c.  „továbbfeldolgozott termék”: az I. mellékletben felsorolt áruk felhasználásával előállított termék.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
A 17. cikkel összhangban („engedélyezett nyilatkozattevő”) kizárólag az illetékes hatóság által engedélyezett nyilatkozattevő importálhat árukat az Unió vámterületére.
 A 17. cikkel összhangban („engedélyezett nyilatkozattevő”) kizárólag a CBAM-hatóság által engedélyezett nyilatkozattevő importálhat árukat az Unió vámterületére.
(A „CBAM-hatóság” megnevezés az egész szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 2. cikkben említett árubehozatalt megelőzően a nyilatkozattevők kötelesek az adott áruk uniós vámterületre történő behozatalára vonatkozóan engedély iránti kérelmet benyújtani a székhelyük szerinti illetékes hatóságnak.
 (1)  A 2. cikkben említett árubehozatalt megelőzően a nyilatkozattevők kötelesek az adott áruk uniós vámterületre történő behozatalára vonatkozóan engedély iránti kérelmet benyújtani a székhelyük szerinti CBAM-hatóságnak.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  nyilatkozat, miszerint a nyilatkozattevő nem vett részt vámjogszabályok, adózási szabályok és piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok súlyos vagy ismételt megszegésében a kérelem benyújtásának évét megelőző öt év során, beleértve azt is, hogy gazdasági tevékenységei vonatkozásában súlyos bűncselekménytől mentes büntetlen előélettel rendelkezik;
 e)  nyilatkozat, miszerint a nyilatkozattevő vagy adott esetben a nyilatkozattevő igazgatósági tagja nem vett részt vámjogszabályok, adózási szabályok és piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok súlyos vagy ismételt megszegésében a kérelem benyújtásának évét megelőző öt év során, beleértve azt is, hogy a nyilatkozattevő gazdasági tevékenységei vonatkozásában bűncselekménytől mentes büntetlen előélettel rendelkezik;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés – f pont
f)  az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a nyilatkozattevő pénzügyi és működési kapacitásainak igazolásához szükséges információk, továbbá, ha az illetékes hatóság kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő dokumentumok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege;
 f)  az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a nyilatkozattevő pénzügyi és működési kapacitásainak igazolásához szükséges információk, továbbá, ha a CBAM-hatóság kockázatelemzés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő dokumentumok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 4 bekezdés
(4)  A kérelmező bármikor visszavonhatja a kérelmét.
 (4)  A kérelmező bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja a kérelmét.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot a (3) bekezdés szerint megadott információkban a döntés meghozatala után bekövetkezett bármilyen olyan változásról, amely a 17. cikk értelmében meghozott döntést vagy a 17. cikk szerinti engedély tartalmát befolyásolhatja.
 (5)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell a CBAM-hatóságot a (3) bekezdés szerint megadott információkban a döntés meghozatala után bekövetkezett bármilyen olyan változásról, amely a 17. cikk értelmében meghozott döntést vagy a 17. cikk szerinti engedély tartalmát befolyásolhatja.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kérelem egységes formátumára, a késedelmekre és az illetékes hatóság által az engedély iránti kérelmek (1) bekezdés szerinti feldolgozása során követendő eljárásra vonatkozóan, valamint a villamosenergia-behozatalt bejelentő nyilatkozattevők illetékes hatóság általi azonosításának szabályaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kérelem egységes formátumára, a késedelmekre és a CBAM-hatóság által az engedély iránti kérelmek (1) bekezdés szerinti feldolgozása során követendő eljárásra vonatkozóan, valamint a villamosenergia-behozatalt bejelentő nyilatkozattevők CBAM-hatóság általi azonosításának szabályaira vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden év május 31-ig valamennyi engedélyezett nyilatkozattevőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságnak egy nyilatkozatot („CBAM-nyilatkozat”) a nyilatkozatot megelőző naptári évre vonatkozóan.
 (1)  Minden év május 31-ig valamennyi engedélyezett nyilatkozattevőnek be kell nyújtania a CBAM-hatóságnak egy nyilatkozatot („CBAM-nyilatkozat”) a nyilatkozatot megelőző naptári évre vonatkozóan.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az akkreditált hitelesítő által a 8. cikk és az V. melléklet szerint kiadott hitelesítői jelentés egy példánya.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés
(5)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (4) bekezdésben említett nyilvántartást, beleértve a hitelesítői jelentést, az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani.
 (5)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek meg kell őriznie a (4) bekezdésben említett nyilvántartást, beleértve a hitelesítői jelentést, az attól az évtől számított negyedik év végéig, amelyikben a CBAM-nyilatkozatot benyújtották vagy azt be kellett volna nyújtani. A nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az akkreditált hitelesítő a 8. cikkel összhangban hitelesíteni tudja a beágyazott kibocsátást, és hogy a CBAM-hatóság a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálhassa a CBAM-nyilatkozatot. Az engedélyezett nyilatkozattevő ezeket a nyilvántartásokat a 19. cikk (1) bekezdésében említett azon időszakig megőrzi, amelynek során a CBAM-hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatot.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszerek tényezőit illető részletes szabályok vonatkozásában, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek, a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek és az alapértelmezett értékeknek a meghatározását és azoknak az egyes árukra való alkalmazását, valamint az azon adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, amelyek alapján az alapértelmezett értékek meghatározandók, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. Szükség esetén a szóban forgó aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapértelmezett értékeket adott területekhez, régiókhoz vagy országokhoz hozzá lehessen igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni olyan objektív tényezőket, mint a földrajzi adottságok, természeti erőforrások, piaci feltételek, jellemző energiaforrások vagy ipari folyamatok. A végrehajtási jogi aktusoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátási és tevékenységi adatai hitelesítésére vonatkozó hatályos jogszabályokra kell épülniük, különös tekintettel az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletre.
 (6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszerek tényezőinek vonatkozásában, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek, a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek és az alapértelmezett értékeknek a meghatározását és azoknak az egyes árukra való alkalmazását, valamint az azon adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, amelyek alapján az alapértelmezett értékek meghatározandók, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. Szükség esetén a szóban forgó aktusoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapértelmezett értékeket adott területekhez, régiókhoz vagy országokhoz hozzá lehessen igazítani annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni olyan objektív tényezőket, mint a földrajzi adottságok, természeti erőforrások, piaci feltételek, jellemző energiaforrások vagy ipari folyamatok. A végrehajtási jogi aktusoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátási és tevékenységi adatai hitelesítésére vonatkozó hatályos jogszabályokra kell épülniük, különös tekintettel az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletre.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyszerű és összetett áruk tényleges beágyazott közvetett kibocsátásának és a vonatkozó alapértelmezett értékeknek a kiszámítására szolgáló módszer, valamint a beágyazott közvetett kibocsátások CBAM-árának megállapítására szolgáló módszer meghatározására.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a 6. cikknek megfelelően benyújtott CBAM-nyilatkozatban szereplő teljes beágyazott kibocsátást az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítette egy 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő.
 (1)  Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a 6. és a 35. cikknek megfelelően benyújtott CBAM-nyilatkozatban szereplő teljes beágyazott kibocsátást, valamint a módszertant és az alátámasztó adatokat és dokumentumokat az V. mellékletben előírt hitelesítési elveknek megfelelően hitelesítette egy 18. cikk szerint akkreditált hitelesítő.
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A CBAM-hatóság jogosult e cikk szerint ellenőrizni a CBAM-nyilatkozatban szereplő információk pontosságát.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett hitelesítési elvek vonatkozásában azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy mentesítse a hitelesítőt az érintett árukat előállító létesítmény látogatására vonatkozó kötelezettsége alól, valamint a valótlanságok és meg nem felelések lényeges mivoltának megállapítására szolgáló küszöbértékek rögzítésének kötelezettsége alól, illetve a hitelesítői jelentéshez szükséges igazoló dokumentumok vonatkozásában.
 A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett hitelesítési elvekre vonatkozóan azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy mentesítse a hitelesítőt az érintett árukat előállító létesítmény felkeresésére vonatkozó kötelezettsége alól, valamint a valótlanságok és meg nem felelések lényeges mivoltának megállapítására szolgáló küszöbértékek rögzítésének kötelezettsége alól, illetve a hitelesítői jelentéshez szükséges igazoló dokumentumok vonatkozásában. Azzal a lehetőséggel, hogy mentesítsék az akkreditált hitelesítőt az érintett árukat előállító létesítmény látogatására vonatkozó kötelezettsége alól, csak kellően indokolt körülmények között lehet élni, amikor a létesítmény a gyártás és a technológia tekintetében jól ismert szabványos profillal rendelkezik, ami lehetővé teszi a beágyazott kibocsátások megbízható becslését. A CBAM-hatóság mindenképpen továbbra is jogosult ellenőrizni a CBAM-nyilatkozatban megadott információk pontosságát. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított rendelkezések egyenértékűek az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendeletben meghatározott rendelkezésekkel.
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 törölve
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – cím
A származási országban fizetett szén-dioxid-ár
 A származási országban fizetett explicit szén-dioxid-ár
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-nyilatkozatban kérheti a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, hogy a származási országban a bejelentett beágyazott kibocsátásért fizetett szén-dioxid-ár számításba kerüljön.
 (1)  Az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-nyilatkozatban kérheti a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, hogy a származási országban a bejelentett beágyazott kibocsátásért fizetett explicit szén-dioxid-ár számításba kerüljön. Ez a csökkentés 100% is lehet, ha a származási országban fizetett szén-dioxid-ár megegyezik az uniós szén-dioxid-árral vagy magasabb annál.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek nyilvántartást kell vezetnie a – független személy által tanúsított – dokumentációról, amely igazolja, hogy az áruk származási országában bejelentett beágyazott kibocsátás szén-dioxid-árhoz kötött, és meg kell őriznie azon szén-dioxid-árnak a tényleges kifizetését igazoló bizonyítékát, amelynek nem kellett volna export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés tárgyát képeznie.
 (2)  Az engedélyezett nyilatkozattevőnek nyilvántartást kell vezetnie az – akkreditált hitelesítő által tanúsított – dokumentációról, amely igazolja, hogy az áruk származási országában bejelentett beágyazott kibocsátás explicit szén-dioxid-árhoz kötött, és meg kell őriznie azon szén-dioxid-árnak a tényleges kifizetését igazoló bizonyítékát, amelynek nem kellett volna export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett ellentételezés tárgyát képeznie. Az akkreditált hitelesítő nevét és elérhetőségét fel kell tüntetni a dokumentációban. Az engedélyezett nyilatkozattevő továbbítja ezt a dokumentációt a CBAM-hatóságnak.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentésére vonatkozó módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldi valutában fizetett szén-dioxid ár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltásával kapcsolatban az (1) bekezdésnek megfelelően, valamint a (2) bekezdésben említett, fizetett szén-dioxid-árra és az export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos ellentételezés hiányára vonatkozó információkat és bizonyítékokat hitelesítő független személy képesítésével kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentésére vonatkozó módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a külföldi valutában fizetett szén-dioxid ár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltásával kapcsolatban az (1) bekezdésnek megfelelően, valamint a (2) bekezdésben említett, fizetett szén-dioxid-árra és az export-visszatérítés vagy bármilyen más jellegű, exporttal kapcsolatos közvetlen vagy közvetett ellentételezés hiányára vonatkozó információkat és bizonyítékokat tanúsító akkreditált hitelesítő képesítésével kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés
(1)  A harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie az adott üzemeltetőre és létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikk (4) bekezdésében említett központi adatbázisban.
 (1)  A harmadik országban található létesítmény üzemeltetőjének kérésére a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie az adott üzemeltetőre és létesítményére vonatkozó információkat a 14. cikkben említett CBAM-jegyzékben.
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az (5) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az (5) bekezdés b) pontja szerinti hitelesítést, valamint bármely illetékes hatóság számára azt, hogy a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja az azon engedélyezett nyilatkozattevő által elkészített CBAM-nyilatkozatot, akinek a (8) bekezdés értelmében a vonatkozó információkat a rendelkezésére bocsátották.
 (6)  Az (5) bekezdés c) pontjában említett nyilvántartásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az (5) bekezdés b) pontja szerinti hitelesítést, valamint a CBAM-hatóság számára azt, hogy a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően felülvizsgálja és hitelesítse az azon engedélyezett nyilatkozattevő által elkészített CBAM-nyilatkozatot, akinek a (8) bekezdés értelmében a vonatkozó információkat a rendelkezésére bocsátották.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 7 bekezdés
(7)  Az üzemeltető a beágyazott kibocsátás (5) bekezdésben említett hitelesítésére vonatkozó információkat az engedélyezett nyilatkozattevő számára elérhetővé teheti. Az engedélyezett nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettségének teljesítése érdekében igénybe vegye az elérhetővé tett információkat.
 (7)  Az (5) bekezdésben említett, hitelesített beágyazott kibocsátásra vonatkozó információk nyilvánosan elérhetőek lesznek a CBAM-jegyzékben. Az engedélyezett nyilatkozattevő jogosult arra, hogy a 8. cikkben említett kötelezettségének teljesítése érdekében igénybe vegye ezeket az információkat.
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
III fejezet – cím
Illetékes hatóságok
 A CBAM-hatóság
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – cím
Illetékes hatóságok
 A CBAM-hatóság
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Minden tagállam kijelöli az illetékes hatóságot az e rendeletben szereplő kötelezettségek teljesítésére, és arról értesíti a Bizottságot.
 A Bizottság kijelöli a CBAM-hatóságot az e rendeletben szereplő kötelezettségek teljesítésére.
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságainak jegyzékét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára és ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
 törölve
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok megosszanak minden olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvető fontosságú vagy releváns.
 törölve
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12. cikk
 törölve
Bizottság
A Bizottság segíti az illetékes hatóságokat a jelen rendeletben szereplő kötelezettségeik teljesítésében, és összehangolja tevékenységüket.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
12 a cikk (új)
12a. cikk
A CBAM-hatóság határozatai
(1)  A CBAM-hatóság haladéktalanul határozatokat hoz e rendelet végrehajtása érdekében.
(2)  A CBAM-hatóság határozata a határozat címzettel történő közlésének napján lép hatályba.
(3)  Ha a CBAM-hatóság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a határozat meghozatalához szükséges valamennyi információval, kapcsolatba lép a határozat címzettjével, és meghatározza, hogy milyen további információkra van szükség. Ebben az esetben a határozat címzettje haladéktalanul benyújtja a szükséges kiegészítő információkat a CBAM-hatóságnak.
(4)  A határozat címzettje haladéktalanul tájékoztatja a CBAM-hatóságot a megadott információkban a határozat meghozatala után bekövetkezett bármely változásról. Ilyen esetben a CBAM-hatóság ezen információk fényében újraértékeli a határozatát, és megerősíti vagy módosítja azt.
(5)  Ha a CBAM-hatóság olyan határozat meghozatalát javasolja, amely hátrányosan érinti a határozat címzettjét, megjelöli a javasolt határozat alapjául szolgáló indokokat, és a határozatban utal a 27a. cikkben meghatározott fellebbezési jogra. Mielőtt ilyen határozatot hozna, a CBAM-hatóság lehetőséget biztosít a javasolt határozat címzettjének, hogy álláspontját meghatározott határidőn belül ismertesse a CBAM-hatósággal. Ezen időszak lejártát követően a CBAM-hatóság értesíti a címzettet a határozatról.
(6)  A CBAM-hatóság a határozat címzettjének indokolt kérésére vagy adott esetben saját kezdeményezésére bármikor megsemmisítheti, visszavonhatja vagy módosíthatja határozatát.
(7)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikkre vonatkozó további részletes szabályok és eljárási szabályok meghatározásával kiegészítse ezt a rendeletet. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 28. cikkel összhangban kell elfogadni.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
Minden olyan, az illetékes hatóságok által feladataik elvégzése során megszerzett információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok nem hozhatják nyilvánosságra az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Az információk megoszthatók a vámhatóságokkal, a Bizottsággal és az Európai Ügyészséggel, és az 515/97/EK tanácsi rendelettel összhangban kezelendők.
 Minden olyan, a CBAM-hatóság által feladatai elvégzése során megszerzett információ, amely jellegénél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon adnak meg, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozik. Ezeket az információkat a CBAM-hatóság nem hozhatja nyilvánosságra az információt szolgáltató személy vagy hatóság kifejezett engedélye nélkül. Az információk megoszthatók a vámhatóságokkal, a Bizottsággal és az Európai Ügyészséggel, és az 515/97/EK tanácsi rendelettel összhangban kezelendők.
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk
14. cikk
 törölve
Nemzeti jegyzékek és központi adatbázis
(1)  Valamennyi tagállam illetékes hatósága létrehozza az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevők nemzeti jegyzékét egy egységes elektronikus adatbázis formájában, amely tartalmazza az adott nyilatkozattevők CBAM-tanúsítványaira vonatkozó adatokat, és biztosítja a titkosságot a 13. cikkben előírt feltételekkel összhangban.
(2)  Az (1) bekezdésben említett adatbázisnak tartalmaznia kell az engedélyezett nyilatkozattevőkkel kapcsolatos információkat tartalmazó számlákat, különösen az alábbiakat:
a)  az engedélyezett nyilatkozattevő neve és elérhetőségei;
b)  az engedélyezett nyilatkozattevő EORI-száma;
c)  a CBAM-számlaszám;
d)  valamennyi nyilatkozattevőnél a CBAM-tanúsítvány száma, az eladási ár, a beszerzés időpontja, a leadás időpontja, a visszavásárlás időpontja vagy az illetékes hatóság általi érvénytelenítés ideje.
(3)  A (2) bekezdésben említett adatbázisban szereplő információk bizalmasan kezelendők.
(4)  A Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehoz egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető központi adatbázist, amely tartalmazza az üzemeltetők nevét, címét és kapcsolattartási adatait, valamint a harmadik országbeli létesítmények elhelyezkedését. Az üzemeltető dönthet úgy, hogy nem szeretné, hogy a neve, címe és kapcsolattartási adatai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek.
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
14 a cikk (új)
14a. cikk
CBAM-jegyzék
(1)  A CBAM-hatóság CBAM-jegyzéket hoz létre a CBAM-tanúsítványokkal kapcsolatos folyamatok 20., 21. és 22. cikkel összhangban történő végrehajtására.
(2)  A CBAM-jegyzék egy elektronikus adatbázist tartalmaz, amelyben minden egyes engedélyezett nyilatkozattevőre vonatkozóan információk szerepelnek, különösen a következők:
a)  név és elérhetőség;
b)  EORI-szám;
c)  CBAM-számlaszám;
d)  a birtokolt CBAM-tanúsítványok száma, ára és megvásárlásának időpontja.
(3)  A CBAM-jegyzék az adatbázis külön szakaszában tartalmazza a 10. cikkel összhangban nyilvántartásba vett üzemeltetők és harmadik országbeli létesítmények nevét és további adatait is. Az adatbázis említett szakasza adott esetben a létesítmény hitelesített kibocsátását is tartalmazza.
(4)  Az adatbázisban szereplő információk bizalmasak, kivéve az engedélyezett nyilatkozattevők és az üzemeltetők nevét, a harmadik országbeli létesítmények helyét és adott esetben a nevét, valamint hitelesített kibocsátásukat, amelyeket a nyilvánosság számára interoperábilis formában hozzáférhetővé kell tenni.
(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a CBAM-jegyzék infrastruktúrájára és konkrét folyamataira, valamint a (2) és (3) bekezdésben említett információkat tartalmazó elektronikus adatbázisokra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk
15. cikk
 törölve
Központi tisztviselő
(1)  A Bizottságnak központi tisztviselőként kell fellépnie annak érdekében, hogy független ügyleti jegyzőkönyvet tartson fenn a CBAM-tanúsítványok vásárlásának, az azzal való rendelkezésnek, azok leadésának, visszavásárlásának és érvénytelenítésének nyilvántartására, valamint hogy biztosítsa a nemzeti jegyzékek harmonizációját.
(2)  A központi tisztviselő a nemzeti jegyzékben nyilvántartott ügyletekkel kapcsolatban kockázatalapú ellenőrzéseket hajt végre egy független ügyleti jegyzőkönyvön keresztül annak biztosítására, hogy a CBAM-tanúsítványok vásárlásában, az azokkal való rendelkezésben, azok leadásában, visszavásárlásában és érvénytelenítésében ne legyenek szabálytalanságok.
(3)  Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, a Bizottság erről további kivizsgálás céljából tájékoztatja az érintett tagállamot vagy tagállamokat, hogy az azonosított szabálytalanságokat orvosolhassák.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – cím
A nemzeti jegyzékben szereplő számlák
 A CBAM-jegyzékben szereplő számlák
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az illetékes hatóság minden engedélyezett nyilatkozattevőhöz hozzárendel egy egyéni CBAM-számlaszámot.
 (1)  A CBAM-hatóság minden engedélyezett nyilatkozattevőhöz hozzárendel egy egyéni CBAM-számlaszámot.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés
(2)  Minden engedélyezett nyilatkozattevő számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzékben szereplő számlájához.
 (2)  Minden engedélyezett nyilatkozattevő számára hozzáférést kell biztosítani a CBAM-jegyzékben szereplő számlájához.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az illetékes hatóság a 17. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés megadását követően azonnal létrehozza a számlát, és erről értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt.
 (3)  A CBAM-hatóság a 17. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezés megadását követően azonnal létrehozza a számlát, és erről értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt.
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő felhagy gazdasági tevékenységével vagy az engedélyét visszavonják, az illetékes hatóság lezárja az adott nyilatkozattevő számláját.
 (4)  Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő felhagy gazdasági tevékenységével vagy az engedélyét visszavonják, a CBAM-hatóság lezárja az adott nyilatkozattevő számláját.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az illetékes hatóság engedélyezi az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezési kérelmet benyújtó nyilatkozattevőt az alábbi feltételek teljesülése esetén:
 (1)  A CBAM-hatóság engedélyezi az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban engedélyezési kérelmet benyújtó nyilatkozattevőt az alábbi feltételek teljesülése esetén:
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, vagy ha a kérelmező nem szolgáltatta be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkat, a nyilatkozattevő engedélyezését meg kell tagadni.
 (2)  Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben felsorolt feltételek nem teljesülnek, vagy ha a kérelmező nem szolgáltatta be az 5. cikk (3) bekezdése szerinti információkat, a nyilatkozattevő engedélyezését meg kell tagadni.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha az illetékes hatóság a nyilatkozattevő engedélyezését megtagadja, az engedélyt kérelmező nyilatkozattevő a fellebbezést megelőzően a nemzeti jog szerinti megfelelő hatóságnál kifogással élhet, amely hatóság vagy kötelezi a nemzeti tisztviselőt a számla megnyitására, vagy – indokolással ellátott határozat útján, az e rendelettel összeegyeztethető és jogszerű cél elérésére törekvő nemzeti jogi rendelkezésekben megállapított arányos követelmények alapján – megerősíti az elutasítást.
 törölve
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  Az illetékes hatóság nyilatkozattevőt engedélyező határozata az alábbi információkat tartalmazza:
 (4)  A CBAM-hatóság nyilatkozattevőt engedélyező határozata az alábbi információkat tartalmazza:
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
Az illetékes hatóság biztosíték nyújtását írja elő a nyilatkozattevő (1) bekezdés szerinti engedélyezéséhez, amennyiben a nyilatkozattevő a kérelem 5. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának évét megelőző két pénzügyi év során még nem telepedett le.
 A CBAM-hatóság biztosíték nyújtását írja elő a nyilatkozattevő (1) bekezdés szerinti engedélyezéséhez, amennyiben a nyilatkozattevő a kérelem 5. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásának évét megelőző két pénzügyi év során még nem telepedett le.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
Az illetékes hatóság az ilyen biztosíték összegét az engedélyezett nyilatkozattevő által a 22. cikk értelmében leadandó CBAM-tanúsítványok értékének az illetékes hatóság által megbecsült maximális összegében rögzíti.
 A CBAM-hatóság az ilyen biztosíték összegét az engedélyezett nyilatkozattevő által a 22. cikk értelmében leadandó CBAM-tanúsítványok értékének a CBAM-hatóság által megbecsült maximális összegében rögzíti.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 7 bekezdés
(7)  A biztosítékot az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgaranciaként, vagy hasonló biztosítékot nyújtó, másfajta garancia formájában kell biztosítani. Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatott biztosíték nem biztosítja a CBAM-kötelezettségek összegét, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy azt biztosítsa , úgy az illetékes hatóság előírja az engedélyezett nyilatkozattevőnek, hogy saját választása szerint vagy nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy helyettesítse az eredeti biztosítékot új biztosítékkal.
 (7)  A biztosítékot az Unióban működő valamely pénzügyi intézmény által első felszólításra fizetendő bankgaranciaként, vagy hasonló biztosítékot nyújtó, másfajta garancia formájában kell biztosítani. Amennyiben a CBAM-hatóság megállapítja, hogy a szolgáltatott biztosíték nem biztosítja a CBAM-kötelezettségek összegét, vagy a továbbiakban nem bizonyos vagy nem elégséges ahhoz, hogy azt biztosítsa, úgy a CBAM-hatóság előírja az engedélyezett nyilatkozattevőnek, hogy saját választása szerint vagy nyújtson kiegészítő biztosítékot, vagy helyettesítse az eredeti biztosítékot új biztosítékkal.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 8 bekezdés
(8)  Az illetékes hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év május 31-e után, amelyben az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően leadta.
 (8)  A CBAM-hatóság haladéktalanul felszabadítja a biztosítékot azon második év május 31-e után, amelyben az engedélyezett nyilatkozattevő a CBAM-tanúsítványokat a 22. cikknek megfelelően leadta.
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A CBAM-hatóság ellenőrizheti a kérelmező által az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk pontosságát és teljességét, valamint az igazoló dokumentumok meglétét, hitelességét, pontosságát és érvényességét. A CBAM-hatóság a kérelmező telephelyén is elvégezheti ezeket az ellenőrzéseket.
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 9 bekezdés
(9)  Az illetékes hatóság visszavonja azon nyilatkozattevő engedélyét, aki már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy aki nem működik együtt az érintett hatósággal.
 (9)  A CBAM-hatóság visszavonja azon nyilatkozattevő engedélyét, aki már nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy aki nem működik együtt az érintett hatósággal, vagy akiről megállapították, hogy ismételten vagy súlyosan megsértette ezt a rendeletet.
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 9 a bekezdés (új)
(9a)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az (1) bekezdésben említett kritériumok alkalmazására és a (6) bekezdésben említett garanciákra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Bármely, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet értelmében akkreditált személy e rendelet értelmében akkreditált hitelesítőnek tekintendő.
 (1)  Bármely, az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet értelmében akkreditált jogi személy e rendelet értelmében akkreditált hitelesítőnek tekintendő.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet értelmében a nemzeti akkreditáló testület kérésre hitelesítőként akkreditálhat egy személyt, miután ellenőrizte azt a dokumentumot, amely igazolja az V. mellékletben említett hitelesítői elvek alkalmazására vonatkozó kapacitásának meglétét a 8., 10. és 38. cikkben a beágyazott kibocsátások ellenőrzésére meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
 törölve
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említett akkreditáció vonatkozásában, meghatározva az akkreditált hitelesítők ellenőrzésének és felügyeletének, az akkreditáció visszavonásának és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésének és szakmai értékelésének feltételeit.
 (3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett akkreditáció vonatkozásában, meghatározva az akkreditált hitelesítők ellenőrzésének és felügyeletének, az akkreditáció visszavonásának és az akkreditáló testületek kölcsönös elismerésének és szakmai értékelésének feltételeit.
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az illetékes hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatokat azon időszakon belül, amely az attól az évtől számított negyedik évvel ér véget, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani. A felülvizsgálat a CBAM-nyilatkozatban megadott információknak az ellenőrzéséből áll, melynek alapjául a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a vámhatóságok által közölt információk és bármilyen egyéb vonatkozó bizonyíték, illetve bármely szükségesnek vélt audit (beleértve az engedélyezett nyilatkozattevő telephelyén elvégzetteket) szolgál.
 (1)  A CBAM-hatóság felülvizsgálhatja a CBAM-nyilatkozatokat azon időszakon belül, amely az attól az évtől számított negyedik évvel ér véget, amelyben a nyilatkozatot be kellett volna nyújtani. A felülvizsgálat a CBAM-nyilatkozatban megadott információknak az ellenőrzéséből áll, melynek alapjául a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban a vámhatóságok által közölt információk és bármilyen egyéb vonatkozó bizonyíték, illetve bármely szükségesnek vélt audit (beleértve az engedélyezett nyilatkozattevő telephelyén elvégzetteket) szolgál.
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a CBAM-tanúsítványok bejelentett száma nem helyes, vagy hogy nem nyújtottak be a (2) bekezdésnek megfelelően CBAM-nyilatkozatot, módosíthatja az engedélyezett nyilatkozattevő által esedékes CBAM-tanúsítványok számát. Az illetékes hatóság értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt a módosításról, és felszólítja, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.
 (3)  Ha a CBAM-hatóság azt állapítja meg, hogy a CBAM-tanúsítványok bejelentett száma nem helyes, vagy hogy nem nyújtottak be a (2) bekezdésnek megfelelően CBAM-nyilatkozatot, módosíthatja az engedélyezett nyilatkozattevő által esedékes CBAM-tanúsítványok számát. A CBAM-hatóság értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt a módosításról, és felszólítja, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdésben említett értesítés címzettje fellebbezést nyújthat be az értesítés ellen. Az értesítés címzettjét tájékoztatni kell a fellebbezés esetén követendő eljárásról.
 törölve
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés
(5)  Ha az esedékesnél több CBAM-tanúsítványt adtak le, az illetékes hatóság késedelem nélkül visszatéríti az engedélyezett nyilatkozattevő számára a többletként benyújtott CBAM-tanúsítványok értékét, amelyet a behozatal éve alatt az engedélyezett nyilatkozattevő által a CBAM-nyilatkozatokért fizetett átlagárral számol ki.
 (5)  Ha az esedékesnél több CBAM-tanúsítványt adtak le, a CBAM-hatóság késedelem nélkül visszatéríti az engedélyezett nyilatkozattevő számára a többletként benyújtott CBAM-tanúsítványok értékét, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevő által a vásárlás időpontjában a CBAM-tanúsítványokért fizetett átlagárral számol ki.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az egyes tagállamok illetékes hatóságai CBAM-tanúsítványokat az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevőknek a 21. cikknek megfelelően kiszámított áron értékesíthetnek.
 (1)  A CBAM-hatóság a CBAM-tanúsítványokat az engedélyezett nyilatkozattevőknek a 21. cikknek megfelelően kiszámított áron értékesítheti.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden CBAM-tanúsítványhoz az elkészítésekor hozzárendeljenek egy egyedi egységazonosító kódot, és ezt az egyedi egységazonosító számot, valamint a tanúsítvány eladási árát és eladási idejét bejegyzi a nemzeti jegyzékbe, a tanúsítványt megvásárló engedélyezett nyilatkozattevő számláján.
 (2)  A CBAM-hatóság biztosítja, hogy minden CBAM-tanúsítványhoz az elkészítésekor hozzárendeljenek egy egyedi egységazonosító kódot, és ezt az egyedi egységazonosító számot, valamint a tanúsítvány eladási árát és eladási idejét bejegyzi a CBAM-jegyzékbe, a tanúsítványt megvásárló engedélyezett nyilatkozattevő számláján.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási jogi aktusok elfogadására a CBAM-tanúsítványok átlagárának kiszámításához szükséges módszer részletesebb meghatározásához és az ár közzétételére vonatkozó gyakorlati eljárások meghatározásához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (3)  A Bizottság felhatalmazást kap végrehajtási jogi aktusok elfogadására a CBAM-tanúsítványok átlagárának kiszámításához szükséges, (1) bekezdésben meghatározott módszer végrehajtásához és az ár közzétételére vonatkozó gyakorlati eljárások végrehajtásához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az engedélyezett nyilatkozattevő minden év május 31-ig köteles az illetékes hatóság részére annyi számú CBAM-tanúsítványt leadni, amely megfelel a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint megadott és a 8. cikkel összhangban hitelesített, a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak.
 (1)  Az engedélyezett nyilatkozattevő minden év május 31-ig köteles a CBAM-hatóság részére annyi számú CBAM-tanúsítványt leadni, amely megfelel a IIIa. melléklettel összhangban kiszámított és a 6. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint megadott és a 8. cikkel összhangban hitelesített, a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó beágyazott kibocsátásnak.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a nemzeti jegyzékben szereplő számláján elérhető legyen a szükséges számú CBAM-tanúsítvány. Emellett az engedélyezett nyilatkozattevő biztosítja, hogy a nemzeti jegyzékben szereplő számláján található CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen a beágyazott kibocsátások legalább 80 %-ának – mely érték az alapértelmezett értékek alapján a III. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kerül megállapításra, minden, a naptári év kezdete óta importált áru vonatkozásában.
 (2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában az engedélyezett nyilatkozattevőnek biztosítania kell, hogy a CBAM-jegyzékben szereplő számláján elérhető legyen a szükséges számú CBAM-tanúsítvány. Emellett az engedélyezett nyilatkozattevő biztosítja, hogy a CBAM-jegyzékben szereplő számláján található CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen a beágyazott kibocsátások legalább 80%-ának – mely érték az alapértelmezett értékek alapján a III. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kerül megállapításra, minden, a naptári év kezdete óta importált áru vonatkozásában.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy véli, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő számláján lévő CBAM-tanúsítványok száma nem felel meg a (2) bekezdés második mondata szerinti kötelezettségeknek, a hatóság a helyesbítésről értesítést küld és felkéri az engedélyezett nyilatkozattevőt, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.
 (3)  Amennyiben az illetékes CBAM-hatóság úgy véli, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő számláján lévő CBAM-tanúsítványok száma nem felel meg a (2) bekezdés második mondata szerinti kötelezettségeknek, a hatóság a helyesbítésről értesítést küld és felkéri az engedélyezett nyilatkozattevőt, hogy egy hónapon belül adja le a kiegészítő CBAM-tanúsítványokat.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdésben említett értesítés címzettje fellebbezést nyújthat be az értesítés ellen. Az értesítés címzettjét tájékoztatni kell a fellebbezés esetén követendő eljárásról.
 törölve
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az egyes tagállamok illetékes hatóságai az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevő kérésére visszavásárolják a nyilatkozattevő nemzeti jegyzékben szereplő számláján fennmaradó CBAM-tanúsítvány többletet a 22. cikk szerinti leadásukat követően. A visszavásárlási kérelmet minden olyan év június 30-áig kell benyújtani, amelyben CBAM-tanúsítványokat leadtak.
 (1)  A CBAM-hatóság az engedélyezett nyilatkozattevő kérésére visszavásárolja a nyilatkozattevő CBAM-jegyzékben szereplő számláján fennmaradó CBAM-tanúsítvány többletet a 22. cikk szerinti leadásukat követően. A visszavásárlási kérelmet minden olyan év június 30-áig kell benyújtani, amelyben CBAM-tanúsítványokat leadtak.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
Minden év június 30-ig az egyes tagállamok illetékes hatóságai érvénytelenítenek minden olyan CBAM-tanúsítványt, amelyet az előző naptári évet megelőző évben vásároltak, és amely az adott tagállamban engedélyezett nyilatkozattevők nemzeti jegyzékben lévő számláin megmaradt.
 Minden év június 30-ig a CBAM-hatóság érvénytelenít minden olyan CBAM-tanúsítványt, amelyet az előző naptári évet megelőző évben vásároltak, és amely az engedélyezett nyilatkozattevők CBAM-jegyzékben lévő számláin megmaradt, és erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett engedélyezett nyilatkozattevőt.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
24 a cikk (új)
24a. cikk
A CBAM-tanúsítványok értékesítéséből termelt bevételek
(1)   A CBAM-tanúsítványok értékesítéséből termelt bevételek nem minősülnek címzett bevételnek. Ez a rendelet nem akadályozza meg, hogy a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből termelt bevételeket az EUMSZ 311. cikkével összhangban saját forrásként határozzák meg, és általános bevételként szerepeltessék az uniós költségvetésben.
(2)   Annak biztosítása érdekében, hogy a CBAM teljesítse a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célját, és hozzájáruljon az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek és nemzetközi kötelezettségvállalásainak – köztük a Párizsi Megállapodásnak – a teljesítéséhez, az (1) bekezdés sérelme nélkül uniós pénzügyi támogatást kell nyújtani az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a támogatására a legkevésbé fejlett országokban, beleértve a feldolgozóipar dekarbonizációjára és átalakítására irányuló erőfeszítéseiket is. Az ilyen finanszírozást az uniós költségvetésen keresztül kell rendelkezésre bocsátani az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához való hozzájárulás céljából, megkönnyítve az érintett iparágak alkalmazkodását az e rendeletben megállapított új kötelezettségekhez, és azt technikai segítségnyújtással kiegészítve, azzal a feltétellel, hogy a fogadó országban maradéktalanul végrehajtják és érvényesítik a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális jogokat, például az ILO alapvető munkaügyi normáit.
Az uniós költségvetésből származó új pénzügyi támogatást az (EU) 2021/947 rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz vonatkozó földrajzi és tematikus programja keretében kell nyújtani, éves alapon meghatározott összegben, amelynek el kell érnie legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek szintjét.
(3)   A CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága érdekében a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy az előző évben hogyan használták fel az e bevételek pénzügyi értékével megegyező összeget, és hogy ez hogyan járult hozzá a feldolgozóipar dekarbonizációjához a legkevésbé fejlett országokban.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk
25. cikk
 törölve
A határokon az áruk behozatalakor alkalmazott eljárások
(1)  A vámhatóságok csak akkor engedélyezik az áruk behozatalát, ha a nyilatkozattevőt az illetékes hatóság legkésőbb az áruk szabad forgalomba bocsátásakor engedélyezi.
(2)  A vámhatóságok időszakosan tájékoztatást nyújtanak a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságának a bejelentett importárukról, amely tájékoztatás magában foglalja a nyilatkozattevő EORI-számát és CBAM-számlaszámát, az áruk nyolcjegyű KN-kódját, a mennyiséget, a származási országot, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.
(3)  A vámhatóságok az árukat ellenőrzik a 952/2013/EU rendelet 46. cikkével összhangban, beleértve a nyolcjegyű KN-kódot, valamint a behozott áruk mennyiségét és származási országát. A Bizottság a 952/2013/EU rendelet 50. cikke szerinti közös kockázati kritériumok és standardok kialakításába belefoglalja a CBAM-mal kapcsolatos kockázatokat is.
(4)  A 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vámhatóságok a kötelességük teljesítése során szerzett vagy bizalmas alapon kapott bizalmas információkat közölhetik a nyilatkozattevő engedélyezése szerinti tagállam illetékes hatóságával. A tagállamok illetékes hatóságai a Tanács 515/97/EK rendeletével összhangban kezelik és osztják meg ezeket az információkat.
(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az információk meghatározására, valamint az információk (2) bekezdés szerinti közlésének idejére és módjára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
25 a cikk (új)
25 a cikk (új)
A határokon az áruk behozatalakor alkalmazott eljárások
(1)  A vámhatóságok kötelesek gondoskodni arról, hogy az áruk behozatalra történő bejelentésekor, legkésőbb a szabad forgalomba bocsátásuk idején a nyilatkozattevő bekerüljön a CBAM-hatóság nyilvántartásába.
(2)  A vámhatóságok rendszeresen közlik a CBAM-hatósággal az I. mellékletben felsorolt, behozatalra bejelentett árukra vonatkozó konkrét információkat. Ezen információknak tartalmazniuk kell legalább az áruk mennyiségét, származási országát és a nyilatkozattevőt. A vámhatóságok e rendelet alkalmazásában a 952/2013/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett bizalmas információkat közölhetnek a CBAM-hatósággal.
(3)  A behozott termékeket a 952/2013/EU rendelet 59. cikkében meghatározott, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó szabályokkal összhangban kell harmadik országból származónak tekinteni.
(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a (2) bekezdésben említett gyakoriságot és információkat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(5)  A 26a. vagy a 27. cikk szerinti intézkedés elindításának napjától kezdődően és miután kellő időben tájékoztatta a tagállamokat, a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedések később a nyilvántartásba vételtől kezdve alkalmazhatók legyenek e behozatallal szemben. A Bizottság a behozatalokra nézve kötelezővé teheti a nyilvántartásba vételt saját kezdeményezére vagy ha az uniós gazdasági ágazat ez iránti kérelmében elegendő bizonyítékot szolgáltatott egy ilyen intézkedés meghozatalához. A nyilvántartásba vételt bizottsági határozattal kell bevezetni, amelyben meg kell határozni az intézkedés célját és adott esetben a lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összegét. Behozatal esetében kilenc hónapnál hosszabb nyilvántartásba vételi időszak nem alkalmazható.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk
26. cikk
 törölve
Szankciók
(1)  Az az engedélyezett nyilatkozattevő aki adott év május 31-ig nem nyújtja be az azt megelőző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, a 2003/87/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az irányelv 16. cikkének (4) bekezdése szerint megnövelt többletkibocsátási bírsággal egyenértékű bírsággal sújtandó az áruk behozatalának évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.
(2)  Az engedélyezett nyilatkozattevőtől eltérő azon személy, aki CBAM-tanúsítványok e rendelet szerinti leadása nélkül léptet be árukat az Unió vámterületére, az (1) bekezdés szerinti bírsággal sújtandó az áruk beléptetésének évében valamennyi olyan CBAM-tanúsítvány vonatkozásában, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevőnek le kellett volna adnia.
(3)  A bírság kifizetése semmilyen esetben sem menti fel az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy leadja az adott év esedékes CBAM-tanúsítványait azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a nyilatkozattevőt engedélyezték.
(4)  Ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-tanúsítványok (1) bekezdésben meghatározott leadási kötelezettségének, vagy hogy adott személy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hozott be árukat az Unió vámterületére, az illetékes hatóság kiszabja a bírságot és értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt vagy – a (2) bekezdés szerinti helyzet esetén – a személyt,
a)  arról, hogy az illetékes hatóság azt a következtetést vonta le, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő vagy a személy nem tesz eleget a CBAM-tanúsítványok adott évre vonatkozó leadási kötelezettségének;
b)  a következtetésének okairól;
c)  az engedélyezett nyilatkozattevőre vagy a szóban forgó személyre kiszabott bírság összegéről;
d)  a büntetés esedékességének napjáról;
e)  arról az intézkedésről, amelyről az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azt az ügy tényeitől és körülményeitől függően az engedélyezett nyilatkozattevőnek vagy a személynek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából meg kellene tennie; valamint
f)  az engedélyezett nyilatkozattevő vagy a személy fellebbezéshez való jogáról a nemzeti szabályok szerint.
(5)  A (2) bekezdésben említett bírságokon túl a tagállamok nemzeti szabályaiknak megfelelően közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat róhatnak ki a CBAM jogszabályok tiszteletben tartásának elmulasztása esetén. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
26 a cikk (új)
26a. cikk
Szankciók
(1)  Pénzbírsággal sújtandó minden olyan engedélyezett nyilatkozattevő, aki az adott év május 31-ig nem adja le az előző év során behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, vagy hamis információkat közöl a hatósággal a tényleges kibocsátásokról annak érdekében, hogy kedvező egyéni bánásmódban részesüljön.
(2)  A bírság összege egyenlő a CBAM-tanúsítványok előző évi átlagárának háromszorosával, minden olyan CBAM-tanúsítvány után, amelyet az engedélyezett nyilatkozattevő nem adott le a 22. cikkel összhangban. A bírság megfizetése nem mentesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt azon kötelezettsége alól, hogy az esedékes számú CBAM-tanúsítványt leadja a CBAM-hatóságnak.
(3)  Ismételt szabálysértések esetén a CBAM-hatóság az engedélyezett nyilatkozattevő CBAM-számlájának felfüggesztése mellett dönthet.
(4)  Az (2) bekezdésben említett bírságokon túl a tagállamok nemzeti szabályaiknak megfelelően közigazgatási vagy büntetőjogi szankciókat rónak ki a CBAM tiszteletben tartásának elmulasztása esetén. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
(5)  Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő nem tesz eleget a CBAM-tanúsítványok leadására vonatkozó kötelezettségnek vagy hamis információkat közölt a hatósággal, a CBAM-hatóság kiszabja a (2) bekezdésben említett bírságot és értesíti az engedélyezett nyilatkozattevőt:
a)  arról, hogy a CBAM-hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az engedélyezett nyilatkozattevő az adott év viszonylatában nem tesz eleget a CBAM-tanúsítványok leadására vonatkozó kötelezettségnek a 22. cikkel összhangban, vagy hamis információkat közölt a hatósággal;
b)  a következtetésének okairól;
c)  az engedélyezett nyilatkozattevővel szemben megállapított bírság összegéről;
d)  a büntetés esedékességének napjáról;
e)  arról az intézkedésről, amelyről az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy annak az ügy tényeitől és körülményeitől függően az engedélyezett nyilatkozattevőnek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából eleget kellene tennie; valamint
f)  a nyilatkozattevő fellebbezéshez való jogáról a nemzeti szabályok szerint.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  A kijátszásra irányuló gyakorlatok olyan helyzeteket foglalnak magukban, amikor az e rendelet hatálya alá tartozó árukkal kapcsolatos kereskedelmi szerkezet megváltoztatásának nincs más észszerű oka vagy gazdasági indoka, mint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése, és abból áll, hogy ezeket az árukat olyan, enyhén módosított termékekre cserélik ki, amelyek nem szerepelnek az I. mellékletben szereplő áruk jegyzékében, de az e rendelet hatálya alá tartozó ágazathoz tartoznak.
 (2)  A kijátszásra irányuló gyakorlatok célja az e rendeletben meghatározott kötelezettségek bármelyikének elkerülése. Ezek olyan helyzetek, amelyek olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából fakadnak, amelynek nincs más észszerű oka vagy gazdasági indoka, mint az e rendeletben meghatározott kötelezettségek elkerülése vagy enyhítése, és többek között a következőkből állhatnak:
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – a pont (új)
a)  az e rendelet hatálya alá tartozó áruk esetében olyan közvetlen és közvetett támogatások, például kedvező adómegállapodások, energiaárak, export-visszatérítések vagy az exportkompenzáció egyéb formái, amelyek célja, hogy fedezzék a harmadik országban fizetett szén-dioxid-árhoz kapcsolódó költségek egy részét vagy egészét;
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – b pont (új)
b)  a harmadik országban fizetett szén-dioxid-ár, amelyet kizárólag az Unióba exportálandó áruk után vetettek ki;
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – c pont (új)
c)  ezen áruk olyan, enyhén módosított termékekre való kicserélése, amelyek nem szerepelnek az I. mellékletben szereplő áruk jegyzékében, de az e rendelet hatálya alá tartozó ágazathoz tartoznak;
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – d pont (új)
d)  az I. mellékletben felsorolt áruk közül egyet vagy többet tartalmazó továbbfeldolgozott termékek gyártásának kiszervezése azzal a céllal, hogy az Unióban elkerüljék a szén-dioxid-ár megfizetését;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – e pont (új)
e)  az érintett termék olyan harmadik országokon keresztül történő szállítása, amelyekre nem vonatkoznak kötelezettségek, vagy kedvezőbb kötelezettségek vonatkoznak; or
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés – f pont (új)
f)  az exportőrök vagy gyártók értékesítési és termelési szerkezetének és csatornáinak exportőrök, illetve gyártók általi átszervezése, vagy egyéb kettős termelési és kettős értékesítési gyakorlatok;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok, illetve a (2) bekezdésben leírt helyzetek által érintett vagy előnyhöz jutott felek értesíthetik a Bizottságot, ha egy kéthónapos időszak alatt az előző év azonos időszakához képest az e rendelet hatálya alá tartozó áruk importjában jelentős csökkenést, és az I. mellékletben foglalt árujegyzékben nem szereplő, enyhén módosított termékek behozatalában növekedést tapasztalnak. A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az áruk kereskedelmi szerkezetének és az enyhén módosított termékeknek uniós szinten történő bármilyen jelentős változását.
 (3)  A tagállamok, illetve a (2) bekezdésben leírt bármely helyzet által érintett vagy előnyhöz jutott felek értesíthetik a Bizottságot, ha kijátszásra irányuló gyakorlatokat tapasztalnak. A közvetlenül érintett felektől eltérő érdekelt felek, például környezetvédelmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek, amelyek konkrét bizonyítékot tárnak fel e rendelet kijátszására, szintén értesíthetik a Bizottságot. A Bizottság a kijátszási gyakorlatok azonosítása céljából folyamatos nyomon követést végez, többek között piacfelügyelet útján vagy bármely releváns információforrás, például a civil társadalmi szervezetek beadványai és jelentései alapján.
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdésben említett értesítésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat és magában kell foglalnia a (2) bekezdésben említett árukra és termékekre vonatkozó releváns adatokat és statisztikákat.
 (4)  A (3) bekezdésben említett értesítésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat és magában kell foglalnia az e rendelet kijátszásával kapcsolatos állítás alátámasztására szolgáló releváns adatokat és statisztikákat. A Bizottság vizsgálatot indít a valamely tagállam, érintett fél vagy érdekelt fél által küldött értesítésben foglalt ilyen állítással kapcsolatban, feltéve, hogy az értesítés megfelel az e bekezdésben említett követelményeknek, vagy ha a Bizottság maga határoz úgy, hogy ilyen vizsgálatra van szükség. A Bizottságot az illetékes hatóságok és a vámhatóságok segíthetik a vizsgálat lefolytatásában. A Bizottság az értesítés napjától számított kilenc hónapon belül lezárja a vizsgálatot. Vizsgálat indításakor a Bizottság értesíti az összes illetékes hatóságot.
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 bekezdés
(5)  Ha a Bizottságnak, figyelembe véve a vonatkozó adatokat, jelentéseket és statisztikákat, beleértve a tagállamok vámhatóságai által megadottakat, elegendő oka van azt feltételezni, hogy a (3) bekezdésben említett körülmények egy vagy több tagállamban fennállnak, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet hatályának kiegészítésére, hogy az a kijátszás elleni célok érdekében az enyhén módosított termékekre is kiterjedjen.
 (5)  Ha a Bizottságnak, figyelembe véve a vonatkozó adatokat, jelentéseket és statisztikákat, beleértve a tagállamok vámhatóságai által megadottakat, elegendő oka van azt feltételezni, hogy a (2) bekezdésben említett körülmények egy vagy több tagállamban fennállnak, felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet hatályának kiegészítésére, hogy az a kijátszás elleni célok érdekében az enyhén módosított termékekre vagy az alsó küszöbértéket meghaladó mértékben az I. mellékletben felsorolt áruk közül egyet vagy többet tartalmazó továbbfeldolgozott termékekre is kiterjedjen.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A Bizottság éves jelentésben számol be a kijátszással kapcsolatos vizsgálatokról és azok eredményeiről. A jelentés ezenkívül információkat tartalmaz a szankciókkal szembeni, folyamatban lévő fellebbezési eljárások állásáról, valamint származási országonként összesített információkat tartalmaz az I. mellékletben felsorolt különböző áruk kibocsátási intenzitásáról.
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
VI a fejezet (új)
VIa. fejezet
Fellebbezés
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
27 a cikk (új)
27a. cikk
Fellebbezések a CBAM-hatóság által hozott határozatok ellen
(1)  A CBAM-hatóság által hozott határozatok megfellebbezhetők. A CBAM-hatóság bármely érdekelt személyt hátrányosan érintő határozatai ellen fellebbezésnek van helye, beleértve a szankciókkal, a kijátszással és a tényleges kibocsátási értékekkel kapcsolatos határozatokat is. E határozatok csak a két hónapos fellebbezési határidő lejártának napjától lépnek hatályba.
(2)  Az (1) bekezdés alapján benyújtott fellebbezés felfüggesztő hatályú.
(3)  A fellebbezéssel érintett termékeket a 25a. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba kell venni.
(4)  Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.
(5)  Létrehoznak egy fellebbezési tanácsot, amely három teljes jogú tagból áll. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyaránt egy-egy tagot nevez ki. Az elnököt a Tanács nevezi ki. Az Európai Parlament és a Tanács egy-egy további póttagot nevez ki.
(6)  A Bizottság a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek kiegészítik e rendeletet a fellebbezési tanács összetételének, kinevezésének és eljárási szabályzatának meghatározása céljából, biztosítva ezzel a fellebbezési tanács tagjainak függetlenségét, többek között az átmeneti időszak alatt is. A fellebbezési tanács feladatait az átmeneti időszak alatt a Bizottság látja el.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
27 b cikk (új)
27b. cikk
A fellebbezések vizsgálata
(1)  A fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés elfogadható-e.
(2)  A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács a 27a. cikk (4) bekezdésében említett feleket szükség szerinti gyakorisággal felkéri, hogy a fellebbezési tanács által meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbezésben részt vevő többi fél által benyújtott beadványokkal vagy a fellebbezési tanács által kiadott közleményekkel kapcsolatban.
(3)  A fellebbezési tanács a fellebbezés elfogadhatóságának vizsgálatát követően határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács gyakorolhatja a CBAM-hatóság hatáskörébe tartozó bármely hatáskört, vagy további eljárásra visszautalhatja az ügyet a CBAM-hatósághoz.
(4)  Ha a fellebbezési tanács az ügyet további eljárásra visszautalja a CBAM-hatósághoz, ez utóbbit kötik a fellebbezési tanács következtetései, amennyiben a tényállás azonos.
(5)  A fellebbezési tanács határozata csak a határozat közlésétől számított két hónapos határidő lejártának napjától, vagy – ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be – a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
27 c cikk (új)
27c. cikk
Keresetindítás a Bíróság előtt
(1)  A fellebbezési tanács határozatai az EUMSZ 263. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók a Törvényszék vagy a Bíróság előtt.
(2)  Amennyiben a fellebbezési tanács elmulasztja a döntéshozatalt, a EUMSZ 265. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset nyújtható be a Törvényszékhez vagy a Bírósághoz.
(3)  A CBAM-hatóságnak meg kell tennie a Törvényszék ítéletében, vagy ha ez utóbbival szemben fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságot határozatlan időtartamra ruházzák fel a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel.
 (2)  A Bizottságot határozatlan időtartamra ruházzák fel a 2. cikk (1a) bekezdésében, a 2. cikk (6) bekezdésében, a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 7. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 12a. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében, a 27a. cikk (6) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkörrel.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
3.  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 27. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást.
 3.  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (1a) bekezdésében 2. cikk (6) bekezdésében, a 2. cikk (10) bekezdésében, a 2. cikk (11) bekezdésében, a 7. cikk (7a) bekezdésében, a 8. cikk (3) bekezdésében, a 12a. cikk (7) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében, a 27a. cikk (6) bekezdésében, a 31. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk – 7 bekezdés
(7)  A 2. cikk (10) bekezdése, a 2. cikk (11) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése és a 27. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
 (7)  A 2. cikk (1a) bekezdése, a 2. cikk (6) bekezdése, a 2. cikk (10) bekezdése, a 2. cikk (11) bekezdése, a 7. cikk (7a) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 12a. cikk (7) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (5) bekezdése, a 27a. cikk (6) bekezdése, a 31. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság összegyűjti az e rendelet hatályának az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő árukra és közvetett kibocsátásokra való kiterjesztéséhez szükséges információkat, és módszereket dolgoz ki a beágyazott kibocsátások kiszámítására a környezeti lábnyom módszerei alapján.
 (1)  A Bizottság az érintett érdekelt felekkel egyeztetve összegyűjti a hatály egyéb ágazatokra és az e rendelet 2. cikkének (1a) bekezdésében meghatározott továbbfeldolgozott termékekre való kiterjesztéséhez, valamint a beágyazott kibocsátások környezeti lábnyom módszerei alapján történő kiszámítására szolgáló módszerek kidolgozásához szükséges információkat.
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell különösen annak a lehetőségnek az értékelését, hogy a beágyazott kibocsátások alkalmazási körét kiterjesszék a közvetett kibocsátásokra és a kibocsátásáthelyezés veszélyének kitett egyéb árukra azok mellett, mint amelyekre e rendelet már vonatkozik, továbbá tartalmaznia kell az irányítási rendszer értékelését. Tartalmaznia kell továbbá annak a lehetőségnek az értékelését is, hogy a hatályt kiterjesszék a szállítási szolgáltatások beágyazott kibocsátására, az értékláncban lejjebb található árukra és a kibocsátásáthelyezés veszélyének a jövőben esetlegesen kitett szolgáltatásokra.
 (2)  Az átmeneti időszak lejárta előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Az első jelentésnek különösen arra kell összpontosítania, hogy milyen lehetőségek vannak e rendelet továbbfejlesztésére a klímasemleges Unió legkésőbb 2050-ig való megvalósítására irányuló célkitűzés elérése érdekében, továbbá értékelnie kell annak lehetőségét is, hogy a hatályt kiterjesszék a szállítási szolgáltatások beágyazott kibocsátására. Értékelnie kell továbbá a szerves vegyi anyagokra és polimerekre vonatkozó beágyazott kibocsátás kiszámításának technikai sajátosságait, értékláncaikat, valamint azt, hogy a mechanizmus képes-e megfelelően kezelni a kibocsátásáthelyezés kockázatát ezekben az ágazatokban. A jelentés alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszthet elő a 31. cikkben említett CBAM-tényező kiigazítására vagy a 36. cikk (3) bekezdése d) pontja hatálybalépésének elhalasztására ezen áruk tekintetében.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében nyújtja be.
 (3)  A Bizottság 2028 után figyelemmel kíséri a CBAM működését, és a (2a) bekezdésben meghatározott elemek alapján kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a CBAM működéséről.
Módosítás 158
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Amennyiben a CBAM hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik ország ellenőrzésén kívül eső, előre nem látható, kivételes és nem bizonyított esemény következik be, és ez az esemény pusztító következményekkel jár az érintett országok gazdasági és ipari infrastruktúrájára nézve, a Bizottság értékeli a helyzetet, és adott esetben e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges átmeneti intézkedések meghatározása céljából.
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az I. mellékletben felsorolt termékek Unión belüli előállításával kapcsolatban a CBAM alkalmazásának a 36. cikk (3) bekezdésében előírt időpontjától kezdődően nem kerül sor ingyenes kiosztásra.
Az első albekezdéstől eltérve 2032-ig az említett termékek előállítása csökkentett mennyiségekben részesül ingyenes kiosztásban. A termékek előállítása tekintetében a kiosztást csökkentő CBAM-tényezőt kell alkalmazni. A CBAM-tényező a 2023. január 1-jétől 2026. december 31-ig tartó időszakban 100%-nak felel meg, és e rendelet 36. cikke (3) bekezdésének d) pontja alkalmazásától függ, 2027-ben 93%-nak, 2028-ban 84%-nak, 2029-ben 69%-nak, 2030-ban 50%-nak, 2031-ben pedig 25%-nak felel meg, majd 2032-ben eléri a 0%-ot.
Az e rendelet hatálybalépését követően e rendelet hatálya alá tartozó árukra vonatkozó CBAM-tényező a 2. cikk (1a) bekezdésében meghatározott ütemezéssel összhangban az első évben 100%-nak, a második évben 93%-nak, a harmadik évben 84%-nak, a negyedik évben 50%-nak, a hatodik évben 25%-nak felel meg, 6 év elteltével pedig eléri a 0%-ot.
Az ingyenes kiosztás csökkentését évente az I. mellékletben felsorolt termékek előállítására vonatkozó ingyenes kiosztás iránti igénynek a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó időszakban az összes létesítményt érintően kiszámított teljes ingyenes kiosztási igényhez viszonyított átlagos részarányaként kell kiszámítani, és alkalmazni kell a CBAM-tényezőt.
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az (1) bekezdés a) pontjának első és második albekezdéstől eltérve e rendelet I. mellékletében felsorolt termékek uniós gyártása továbbra is ingyenes kiosztásban részesül, feltéve, hogy az ilyen termékeket az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árképzési mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba történő exportra gyártják.
A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletesen értékeli az EU ETS és a CBAM által az Unióban az e rendelet I. mellékletében felsorolt, harmadik országokba történő kivitelre gyártott termékek előállítására és az átfogó kibocsátások alakulására gyakorolt hatásokat, valamint értékeli az első albekezdésében foglalt eltéréseknek a WTO-szabályokkal való összeférhetőségét.
A Bizottság adott esetben 2026. december 31-ig az említett jelentés mellett jogalkotási javaslatot nyújt be a kibocsátásáthelyezés kockázatával szembeni védelemről, amely kiegyenlíti az e rendelet I. mellékletében felsorolt, az EU ETS-hez hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmusokkal nem rendelkező harmadik országokba irányuló exportra gyártott termékek Unión belüli előállítása során alkalmazott szén-dioxid-árazást, értékelve különösen a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkében meghatározott leghatékonyabb létesítmények 10%-ához tartozó létesítményekre vonatkozó lehetséges exportkiigazítási mechanizmusokat a WTO-szabályokkal való összeférhetőség vagy bármely más, a Bizottság által megfelelőnek ítélt javaslat fényében.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett csökkentésre irányuló számítási módszert meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet az (1) bekezdésben említett csökkentésre irányuló számítási módszer meghatározásával.
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdése alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott éves jelentés keretében 2025-től kezdődően minden évben értékeli, hogy mennyire hatékony a CBAM az Unióban előállított, sem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, sem hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló kivitelre szánt áruk tekintetében felmerülő kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelésében. A jelentésben különösen értékelni kell a CBAM-ágazatokon belüli uniós export alakulását, valamint a kereskedelmi forgalom és az említett áruk beágyazott kibocsátásának világpiaci alakulását. Amennyiben a Bizottság a jelentésben arra a következtetésre jut, hogy az Unióban előállított, sem az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, sem hasonló szén-dioxid-árazási mechanizmust nem alkalmazó harmadik országokba irányuló kivitelre szánt áruk esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő a kibocsátásáthelyezés kockázatának a WTO-szabályokkal összhangban és az uniós létesítmények dekarbonizációjának figyelembevételével történő kezelésére.
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk – 3 bekezdés
(3)  A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti mechanizmus segítségével tájékoztatják az importáló tagállam illetékes hatóságát az importált árukról, beleértve a passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékeket. Az ilyen tájékoztatás tartalmazza a nyilatkozattevő EORI-számát, a nyolcjegyű KN-kódot, az áruk mennyiségét, származási országát és nyilatkozattevőjét, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.
 (3)  A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (5) bekezdése szerint létrehozott felügyeleti mechanizmus segítségével tájékoztatják a CBAM-hatóságot az importált árukról, beleértve a passzív feldolgozási eljárásból származó feldolgozott termékeket. Az ilyen tájékoztatás tartalmazza a nyilatkozattevő EORI-számát, a nyolcjegyű KN-kódot, az áruk mennyiségét, származási országát és nyilatkozattevőjét, a nyilatkozat keltét és a vámeljárást.
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden nyilatkozattevő a naptári év minden negyedévére jelentést („CBAM-jelentés”) nyújt be az importáló tagállam illetékes hatóságának, amely jelentés információkat tartalmaz az adott negyedév során behozott árukról, vagy ha az árukat egy tagállamnál több országba importálták, a jelentést a nyilatkozattevő választása szerinti tagállam illetékes hatóságának nyújtja be, legkésőbb minden negyedév vége után egy hónappal.
 (1)  Minden nyilatkozattevő a naptári év minden negyedévére jelentést („CBAM-jelentés”) nyújt be a CBAM-hatóságnak, amely jelentés információkat tartalmaz az adott negyedév során behozott árukról, legkésőbb minden negyedév vége után egy hónappal.
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a teljes tényleges beágyazott közvetett kibocsátás, a villamos energián kívül valamennyi árutípus egy tonnájára vetített CO2e kibocsátás tonnában kifejezve, a (6) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott módszerrel számítva;
 c)  a teljes tényleges beágyazott közvetett kibocsátás, a villamos energián kívül valamennyi árutípus egy tonnájára vetített CO2e kibocsátás tonnában kifejezve, a (6) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott módszerrel számítva;
Módosítás 165
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az illetékes hatóság legkésőbb két hónappal a jelentés által lefedett negyedév vége után tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkról.
 (3)  A CBAM-hatóság legkésőbb két hónappal a jelentés által lefedett negyedév vége után tájékoztatja a Bizottságot a (2) bekezdésben említett információkról.
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az illetékes hatóság arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat szab ki a CBAM-jelentés benyújtását elmulasztó nyilatkozattevőkre.
 (4)  A CBAM-hatóság arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat szab ki a CBAM-jelentés benyújtását elmulasztó nyilatkozattevőkre.
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész
(5)  Ha az illetékes hatóság úgy találja, hogy a nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-jelentés (1) bekezdésben meghatározott benyújtási kötelezettségének, az illetékes hatóság kiszabja a szankciót és értesíti a nyilatkozattevőt:
 (5)  Ha a CBAM-hatóság úgy találja, hogy a nyilatkozattevő nem felel meg a CBAM-jelentés (1) bekezdésben meghatározott benyújtási kötelezettségének, a CBAM-hatóság kiszabja a szankciót és értesíti a nyilatkozattevőt:
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  arról, hogy az illetékes hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a nyilatkozattevő nem tesz eleget a jelentés adott negyedévre vonatkozó ladási kötelezettségének;
 a)  arról, hogy a CBAM-hatóság azt a következtetést vonta le, hogy a nyilatkozattevő nem tesz eleget a jelentés adott negyedévre vonatkozó leadási kötelezettségének;
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 5 bekezdés – e pont
e)  arról az intézkedésről, amelyről az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azt az ügy tényeitől és körülményeitől függően a nyilatkozattevőnek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából meg kellene tennie; valamint
 e)  arról az intézkedésről, amelyről a CBAM-hatóság úgy ítéli meg, hogy azt az ügy tényeitől és körülményeitől függően a nyilatkozattevőnek az a) pont szerinti kötelezettségének való megfelelés céljából meg kellene tennie; valamint
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
35 cikk – 6 bekezdés
(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra, a (3) bekezdésben említett információk közlésére vonatkozó eljárásokra és a külföldi valutában fizetett szénár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására vonatkozóan. A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszer szükséges tényezőinek további meghatározására, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek és a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek meghatározását és azok alkalmazását az egyes árukra, valamint az adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a behozott áruk beágyazott közvetett kibocsátása számítási módszerének kidolgozására.
 (6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a jelentendő információkra, a (3) bekezdésben említett információk közlésére vonatkozó eljárásokra és a külföldi valutában fizetett szénár éves átlagárfolyamon euróra történő átváltására vonatkozóan. A Bizottság emellett felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben előírt számítási módszer szükséges tényezőinek további meghatározására, beleértve az előállítási folyamatok rendszerhatárainak, a kibocsátási tényezőknek és a tényleges kibocsátás létesítményspecifikus értékeinek meghatározását és azok alkalmazását az egyes árukra, valamint az adatok megbízhatóságának biztosításához szükséges módszerek előírását, beleértve a részletezettségi szintet és az adatok hitelesítését. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a behozott áruk beágyazott közvetett kibocsátása számítási módszerének kidolgozására.
Módosítás 198, 216 és 263
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  A 32–34. cikket 2025. december 31-ig kell alkalmazni.
 a)  A 32–34. cikket 2026. december 31-ig kell alkalmazni.
Módosítás 199 és 217
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  A 35. cikket 2026. február 28-ig kell alkalmazni.
 b)  A 35. cikket 2027. február 28-ig kell alkalmazni.
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  Az 5–17. cikket 2025. szeptember 1-től kell alkalmazni.
 c)  Az 5–17. cikket 2026. szeptember 1-től kell alkalmazni.
Módosítás 200, 218 és 265
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  A 4., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 31. cikket 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.
 d)  A 4., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27. és 31. cikket 2027. január 1-jétől kell alkalmazni.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Áruk és üvegházhatást okozó gázok jegyzéke

1.  Az áruk azonosítása céljából e rendelet a jelenleg a Kombinált Nómenklatúra (KN) alább felsorolt kódjai alá tartozó alábbi ágazatokban felsorolt árukra alkalmazandó, illetve a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben1 szereplő árukra vonatkozik.

2.  E rendelet alkalmazásában az alább felsorolt ágazatokhoz tartozó árukhoz kapcsolódó üvegházhatást okozó gázoknak az alább felsoroltaknak kell lenniük az egyes árutípusok esetében.

Cement

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2523 10 00 – Cementklinker

Szén-dioxid

2523 21 00 – Fehér portlandcement, mesterségesen festve is

Szén-dioxid

2523 29 00 – Egyéb portlandcement

Szén-dioxid

2523 90 00 – Más hidraulikus cement

Szén-dioxid

Villamos energia

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2716 00 00 – Elektromos energia

Szén-dioxid

Trágyázószerek

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2808 00 00 – Salétromsav; nitrálósavak

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

2814 – Ammónia, vízmentes vagy vizes oldatban

Szén-dioxid

2834 21 00 – Kálium-nitrát

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

3102 – Ásványi vagy vegyi nitrogén trágyázószer

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

3105 – A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban

—  Kivéve: 3105 60 00 – Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a két trágyázó elemet, a foszfort és a káliumot

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

Vas és acél

KN-kód

Üvegházhatású gáz

72 – Vas és acél

Kivéve:

7202 – Ferroötvözet

7204 – Vas- és acéltörmelék és hulladék; ingot újraolvasztott hulladék vasból vagy acélból

Szén-dioxid

7301 – Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból:

Szén-dioxid

7302 – Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag

Szén-dioxid

7303 00 – Cső és üreges profil öntöttvasból

Szén-dioxid

7304 – Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével)

Szén-dioxid

7305 – Más cső vasból vagy acélból (pl. hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva), kör alakú keresztmetszettel, ha a külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t

Szén-dioxid

7306 – Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)

Szén-dioxid

7307 – Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat)

Szén-dioxid

7308 – Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

Szén-dioxid

7309 – Tartály, ciszterna, tárolókád és hasonló tárolóedény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, több mint 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül

Szén-dioxid

7310 – Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül

Szén-dioxid

7311 – Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz tárolására

Szén-dioxid

Alumínium

KN-kód

Üvegházhatású gáz

7601 – Megmunkálatlan alumínium

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7603 – Alumíniumpor és -pehely

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7604 – Alumíniumrúd és -profil

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7605 – Alumíniumhuzal

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7606 – Alumíniumlap, -lemez és -szalag, ha vastagsága meghaladja a 0,2 mm-t

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7607 – Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7608 – Alumíniumcső

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7609 00 00 – Alumínium csőszerelvény (pl. csatlakozókarmantyú, könyökdarab, csőtoldat)

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

____________

1 A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

Módosítás

Áruk és üvegházhatást okozó gázok jegyzéke

(1)  Az áruk azonosítása céljából e rendelet a jelenleg a Kombinált Nómenklatúra (KN) alább felsorolt kódjai alá tartozó alábbi ágazatokban felsorolt árukra alkalmazandó, illetve a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben szereplő árukra vonatkozik.

(2)  E rendelet alkalmazásában az alább felsorolt ágazatokhoz tartozó árukhoz kapcsolódó üvegházhatást okozó gázoknak az alább felsoroltaknak kell lenniük az egyes árutípusok esetében.

Cement

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2523 30 00 – Bauxitcement

Szén-dioxid

2523 10 00 – Cementklinker

Szén-dioxid

2523 21 00 – Fehér portlandcement, mesterségesen festve is

Szén-dioxid

2523 29 00 – Egyéb portlandcement

Szén-dioxid

2523 90 00 – Más hidraulikus cement

Szén-dioxid

Villamos energia

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2716 00 00 – Elektromos energia

Szén-dioxid

Trágyázószerek

KN-kód

Üvegházhatású gáz

2808 00 00 – Salétromsav; nitrálósavak

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

2814 – Ammónia, vízmentes vagy vizes oldatban

Szén-dioxid

2834 21 00 – Kálium-nitrát

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

3102 – Ásványi vagy vegyi nitrogén trágyázószer

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

3105 – A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű csomagolásban

—  Kivéve: 3105 60 00 – Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a két trágyázó elemet, a foszfort és a káliumot

Szén-dioxid és dinitrogén-oxid

Vas és acél

KN-kód

Üvegházhatású gáz

72 – Vas és acél

Kivéve:

7202 – Ferroötvözet

7204 – Vas- és acéltörmelék és hulladék; ingot újraolvasztott hulladék vasból vagy acélból

Szén-dioxid

7301 – Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból:

Szén-dioxid

7302 – Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag

Szén-dioxid

7303 00 – Cső és üreges profil öntöttvasból

Szén-dioxid

7304 – Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével)

Szén-dioxid

7305 – Más cső vasból vagy acélból (pl. hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva), kör alakú keresztmetszettel, ha a külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t

Szén-dioxid

7306 – Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)

Szén-dioxid

7307 – Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab, csőtoldat)

Szén-dioxid

7308 – Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

Szén-dioxid

7309 – Tartály, ciszterna, tárolókád és hasonló tárolóedény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, több mint 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül

Szén-dioxid

7310 – Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény, bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai berendezés nélkül

Szén-dioxid

7311 – Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz tárolására

Szén-dioxid

Alumínium

KN-kód

Üvegházhatású gáz

7601 – Megmunkálatlan alumínium

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7603 – Alumíniumpor és -pehely

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7604 – Alumíniumrúd és -profil

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7605 – Alumíniumhuzal

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7606 – Alumíniumlap, -lemez és -szalag, ha vastagsága meghaladja a 0,2 mm-t

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7607 – Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7608 – Alumíniumcső

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

7609 00 00 – Alumínium csőszerelvény (pl. csatlakozókarmantyú, könyökdarab, csőtoldat)

Szén-dioxid és perfluor-karbonok

Vegyi anyagok

KN-kód

Üvegházhatású gáz

29 – Szerves vegyi anyagok

Szén-dioxid

2804 10 000 – Hidrogén

Szén-dioxid

2814 10 000 – Vízmentes ammónia

Szén-dioxid

2814 20 00 – Ammónia vizes oldatban

Szén-dioxid

Polimerek

KN-kód

Üvegházhatású gáz

39 – Műanyagok és ezekből készült árucikkek

szén-dioxid és dinitrogén-oxid

_______________

1 A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – cím
(2)  Egyszerű áruk tényleges közvetlen beágyazott kibocsátásának meghatározása
 (2)  Egyszerű áruk tényleges beágyazott kibocsátásának meghatározása
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – bevezető rész
Egy adott létesítményben előállított egyszerű áru tényleges fajlagos beágyazott kibocsátásának meghatározásakor kizárólag a közvetlen kibocsátás alapján kell elszámolni. Ehhez a következő egyenlet alkalmazandó:
 Egy adott létesítményben előállított egyszerű áru tényleges fajlagos beágyazott kibocsátásának meghatározásakor a közvetlen és a közvetett kibocsátás alapján kell elszámolni. Ehhez a következő egyenlet alkalmazandó:
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 2 pont – 3 bekezdés
„Hozzárendelt kibocsátás”: a létesítménynek az adatszolgáltatási időszak alatt a g áru előállítási folyamata során keletkező közvetlen kibocsátása, a folyamat 7. cikk (6) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok által meghatározott rendszerhatárának alkalmazása mellett. A hozzárendelt kibocsátást az alábbi egyenlettel kell kiszámítani:
 „Hozzárendelt kibocsátás”: a létesítménynek az adatszolgáltatási időszak alatt a g áru előállítási folyamata során keletkező kibocsátása, a folyamat 7. cikk (6) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusok által meghatározott rendszerhatárának alkalmazása mellett. A hozzárendelt kibocsátást az alábbi egyenlettel kell kiszámítani:
Attrg = DirEm + Emel–Emel,exp
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 3 pont – cím
3.  Összetett áruk tényleges közvetlen beágyazott kibocsátásának meghatározása
 3.  Összetett áruk tényleges beágyazott kibocsátásának meghatározása
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – 2 bekezdés
Az alapértelmezett értékek meghatározása esetében csakis tényleges értékek használhatók a beágyazott kibocsátás meghatározásához. Tényleges értékek hiányában szakirodalmi értékek is használhatók. Az I. mellékletben felsorolt egyes árufajtákra vonatkozó alapértelmezett értékek meghatározásához szükséges adatok begyűjtése előtt a Bizottság iránymutatást ad ki a technológiai alapanyagként felhasznált véggázok vagy üvegházhatást okozó gázok korrigálásához alkalmazott megközelítésről. Az alapértelmezett értékeket a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján kell meghatározni. Időszakos felülvizsgálatukat végrehajtási jogi aktusok formájában kell elvégezni a legfrissebb és leginkább megbízható információk alapján, beleértve a harmadik országok vagy harmadik országok csoportjai által rendelkezésre bocsátott információkat.
 Az alapértelmezett értékek meghatározása esetében csakis a tényleges kibocsátás helye szerinti országból származó tényleges értékek használhatók a beágyazott kibocsátás meghatározásához. Tényleges értékek hiányában, vagy ha a tényleges adatok használata potyázó magatartásra ösztönző, alacsony alapértelmezett értékeket eredményezne, szakirodalmi értékek is használhatók. Az I. mellékletben felsorolt egyes árufajtákra vonatkozó alapértelmezett értékek meghatározásához szükséges adatok begyűjtése előtt a Bizottság iránymutatást ad ki a technológiai alapanyagként felhasznált véggázok vagy üvegházhatást okozó gázok korrigálásához alkalmazott megközelítésről. Az alapértelmezett értékeket a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján kell meghatározni. A rendelkezésre álló legjobb adatoknak lehetőség szerint megbízható és nyilvánosan hozzáférhető információkon kell alapulniuk az alkalmazott technológia és folyamatok típusáról, az üzemtervezésről, a termelési folyamatban felhasznált alapanyagok és egyszerű áruk eredetéről, az energiaforrásokról és egyéb adatokról. Az alapértelmezett értékek időszakos felülvizsgálatát a 7. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok formájában kell elvégezni a legfrissebb és leginkább megbízható információk alapján, beleértve a harmadik országok vagy harmadik országok csoportjai által rendelkezésre bocsátott információkat.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – 4.1 pont – 1 bekezdés
Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő nem tudja megfelelően meghatározni a tényleges kibocsátást, alapértelmezett értékeket kell használni. Ezen értékeket az egyes exportáló országok és az I. mellékletben felsorolt áruk (a villamos energia kivételével –) átlagos kibocsátási intenzitásának megfelelően kell megállapítani, felárral megnövelve, mely utóbbit a jelen rendelet végrehajtási jogi aktusai határoznak meg. Amennyiben egy bizonyos árutípus tekintetében nem alkalmazhatók az exportáló országra vonatkozó megbízható adatok, az alapértelmezett értékeknek az adott árutípus tekintetében legrosszabbul teljesítő uniós létesítmények 10 %-ának átlagos kibocsátási intenzitásán kell alapulnia.
 Amennyiben az engedélyezett nyilatkozattevő nem tudja megfelelően meghatározni a tényleges kibocsátást, alapértelmezett értékeket kell használni. Ezen értékeket az egyes exportáló országok legrosszabbul teljesítő létesítményeinek 10%-a és az I. mellékletben felsorolt áruk (a villamos energia kivételével –) átlagos kibocsátási intenzitásának megfelelően kell megállapítani, felárral megnövelve, mely utóbbit a jelen rendelet végrehajtási jogi aktusai határoznak meg. Amennyiben egy bizonyos árutípus tekintetében nem alkalmazhatók az exportáló országra vonatkozó megbízható adatok, az alapértelmezett értékeknek az adott árutípus tekintetében legrosszabbul teljesítő uniós létesítmények 5%-ának átlagos kibocsátási intenzitásán kell alapulnia. Az alapértelmezett értékek semmilyen körülmények között sem lehetnek alacsonyabbak a valószínűsíthető beágyazott kibocsátásoknál, és az exportőr nem profitálhat abból, hogy nem szolgáltat megbízható adatokat a tényleges kibocsátásokról, hogy az alapértelmezett értékeket alkalmazzák.
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
III melléklet – 4 pont – 4.2 pont – 4.2.1 pont – 1 bekezdés
A fajlagos alapértelmezett értékekhez a Bizottság rendelkezésére bocsátott azon legjobb adatokat kell alapul venni, amelyek a harmadik ország, harmadik országok csoportja vagy harmadik országon belüli régió tekintetében meghatározzák az ármeghatározó források átlagos CO2-kibocsátási tényezőjét tCO2/MWh-ban kifejezve.
 A fajlagos alapértelmezett értékekhez a harmadik ország, harmadik országok csoportja vagy harmadik országon belüli régió villamosenergia-termelő létesítményeinek legrosszabbul teljesítő 10%-át kell alapul venni.
Módosítás 183
Rendeletre irányuló javaslat
III a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

IIIa. melléklet

A CBAM-tanúsítványoknak az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás miatti csökkentésének kiszámítására vonatkozó módszertan

Tanúsítványok száma Tanúsítványok ára Kötelezettség
és kiigazítás
[ - ] x x =
-
=
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
V melléklet – 1 rész – 1 bekezdés – c pont
c)  a hitelesítő köteles látogatást tenni a létesítményben, kivéve, ha a látogatási kötelezettség felmentésének konkrét feltételei fennállnak;
 c)  a hitelesítő köteles látogatást tenni a létesítményben, kivéve, ha a látogatási kötelezettség felmentésének 8. cikk (3) bekezdésében ismertetett konkrét feltételei fennállnak;

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0160/2022).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat