Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Iránról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen Mahszá Zsiná Amíni haláláról és a nőjogi tüntetők Iránban történő elnyomásáról szóló, 2022. október 6-i állásfoglalására(1), az iráni halálbüntetésről szóló, 2022. február 17-i állásfoglalására(2) és minden más, az iráni emberi jogi helyzetről szóló állásfoglalására,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése harmadik bizottságának az emberi jogok iráni helyzetéről szóló, 2022. november 16-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatalának 2023. január 10-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ szakértőinek 2022. november 11-i nyilatkozatára, amelyben felszólítják Iránt, hogy hagyjon fel a békés tüntetők halálra ítélésével,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az Iráni Iszlám Köztársasággal foglalkozó, 2022. november 24-i rendkívüli ülésére, és az ezen ülésen elfogadott határozatára,

–  tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó 2022. szeptember 22-i, 2022. június 18-i, 2022. január 13-i és 2021. január 11-i jelentéseire,

–  tekintettel a G7-ek külügyminisztereinek 2022. november 4-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU Külügyi Tanácsának 2022. december 12-i következtetéseire,

–  tekintettel az iráni személyekkel és szervezetekkel szembeni, az Európai Unió Tanácsa által 2021. április 12-én, 2022. október 17-én, 2022. október 20-án és 2022. november 14-én elfogadott szankciókra és a Tanács által 2022. december 12-én elfogadott (KKBP) 2022/2433 végrehajtási határozatra(3),

–  tekintettel az Iráni Iszlám Köztársaság európai és brit szervezetekkel és személyekkel szembeni szankcióira,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének Mohamed Mehdi Karami és Szaed Mohamed Huszeini közelmúltbeli kivégzéséről szóló, 2023. január 7-i nyilatkozatára, Mohszen Sekári kivégzéséről szóló, 2022. december 8-i nyilatkozatára, valamint Alireza Akbari kivégzéséről szóló, 2023. január 15-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Iránról szóló, az Európai Unió nevében tett 2022. szeptember 25-i nyilatkozatára, valamint az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének Zsiná Mahszá Amíni haláláról szóló, 2022. szeptember 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének 2023. január 9-i sajtóközleményére, amelyben bejelentette, hogy behívatták az Iráni Iszlám Köztársaság európai uniós nagykövetét,

–  tekintettel az Iránnal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége elnökének 2022. szeptember 22-i, 2022. november 9-i és 2022. december 13-i nyilatkozataira,

–  tekintettel Kanada és az Egyesült Államok 2022. december 9-i, az iráni emberi jogi helyzetről szóló együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966), valamint annak Irán általi, 1975. júniusi ratifikálására,

–  tekintettel az EU globális emberi jogi szankciórendszerére,

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP közös álláspontra(4),

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a halálbüntetéssel kapcsolatos, az emberi jogok védelmezőiről, a nők és lányok elleni erőszakról, valamint a velük szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2022. szeptember 13-án Teheránban az „erkölcsrendészet” letartóztatta a 22 éves Zsiná Mahszá Amíni iráni kurd nőt a kötelező fejkendőviselési törvény állítólagos be nem tartása miatt; mivel Zsiná Mahszá Amínit brutálisan megkínozták, és 2022. szeptember 16-án meghalt, miközben rendőrségi őrizetben volt; mivel nem került sor megfelelő vizsgálatra;

B.  mivel Zsiná Mahszá Amíni meggyilkolását követően országos tiltakozások törtek ki Iránban, amelyekben több százezer, a társadalom valamennyi szegmensét képviselő iráni állampolgár vett részt; mivel a tiltakozásokat nők kezdeményezték, felelősségre vonást követelve Zsiná Mahszá Amíni haláláért, és felszólítva a nőkkel szembeni erőszak és megkülönböztetés felszámolására Iránban; mivel a Zsiná Mahszá Amíni halála miatti tüntetések során számos nő levetette hidzsábját vagy levágta a haját; mivel a nők tiltakozásai arra késztették a férfiakat, hogy kifejezzék szolidaritásukat, ami egész Iránra kiterjedő forradalmat és a rezsim ellen tiltakozó mozgalmat indított el; mivel a diákok országszerte számos egyetemen tiltakoznak azzal, hogy bojkottálják óráikat és tüntetnek az elnyomás ellen; mivel Zsiná Mahszá Amíni Irán kurdisztáni régiójából származik, ahol széles körű tiltakozások zajlottak, amelyekre a rezsim elnyomással reagált;

C.  mivel az iráni biztonsági és rendőri erők erőszakosan, válogatás nélkül, aránytalanul és gátlástalanul reagáltak a tiltakozásokra; mivel Ali Hámenei, az Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője és Ebrahim Raiszi elnök több alkalommal üdvözölte és ösztönözte a békés tüntetések erőszakos elfojtását és a tüntetőknek az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) félkatonai Baszidzs milíciája általi meggyilkolását;

D.  mivel 2023. január 16-ig az iráni biztonsági erők beszámolók szerint több száz békés tüntetőt – köztük több tucat gyermeket – öltek meg, és őrizetbe vettek, letartóztattak és elraboltak több mint 20 000 tüntetőt, köztük emberijog-védőket, diákokat, ügyvédeket és civil társadalmi aktivistákat, köztük uniós polgárokat és német, lengyel, francia, olasz, holland, spanyol és svéd lakosokat;

E.  mivel Irán nem ismeri el a kettős állampolgárságot, korlátozva ezáltal a külföldi nagykövetségek azon lehetőségét, hogy kapcsolatba lépjenek az országban fogva tartott kettős állampolgáraikkal; mivel Alireza Akbari volt iráni védelmi miniszterhelyettest, aki brit és iráni kettős állampolgársággal rendelkezett, elítélték az Egyesült Királyság javára Iránban folytatott kémkedéséért, amit tagadott, mégis halálra ítélték és kivégezték; mivel a belgiumi Vrije Universiteit Brussel és az olasz Università del Piemonte Orientale tudósát, a sürgősségi orvoslásra szakosodott, svéd-iráni állampolgárságú Dr. Ahmadreza Dzsalalit 2016. április 24-én az iráni biztonsági erők letartóztatták; mivel egy súlyosan igazságtalan, kínzással kicsikart vallomáson alapuló eljárást követően 2017 októberében kémkedés hamis vádjával halálra ítélték; mivel az iráni legfelsőbb bíróság 2018. június 17-én helybenhagyta az ítéletet; mivel Fariba Adelkhah francia-iráni kutatót 2019 júniusában letartóztatták és öt év börtönbüntetésre ítélték „a nemzetbiztonság aláásásáért”;

F.  mivel Iránban más uniós állampolgárokat is fogva tartanak önkényesen, köztük Olivier Vandecasteele belga állampolgárt, akit koholt vádak alapján összesen 40 év börtönbüntetésre és több tucat korbácsütésre ítéltek; mivel az ítéletet azt követően hozták meg, hogy Belgium legmagasabb szintű bírósága felfüggesztette a fogvatartottak cseréjéről szóló vitatott kétoldalú szerződést, amely lehetővé tette volna, hogy Olivier Vandecasteele szabadságáért cserébe visszaküldjék az Iráni Iszlám Köztársaságba Asszadollah Asszadi iráni diplomatát, akit terrorizmus kísérlete miatt ítéltek el Belgiumban; mivel Iránban még mindig hét francia állampolgárt tartanak fogva, köztük Cécile Kohler tanárt és szakszervezeti tagot és élettársát, Jacques Paris-t, valamint Benjamin Brière-t, akiket 2020 májusában tartóztattak le és „kémkedés” miatt nyolc év és nyolc hónap börtönbüntetésre ítéltek;

G.  mivel Iránban a legmagasabb a világon az egy főre jutó kivégzések száma; mivel az iráni rezsim a tisztességes eljárás legalapvetőbb követelményeit sértő, tisztességtelen és gyorsított bírósági eljárásokat követően halálos ítéleteket szabott ki és hajtott végre békés tüntetőkön, köztük kiskorúakon; mivel az Amnesty International bizonyítékot talált arra, hogy az iráni rezsim továbbra is az elnyomás eszközeként szabja ki a halálbüntetést a tüntetések elfojtása érdekében; mivel az Iszlám Köztársaság rendőrsége és biztonsági erői széles körben alkalmaznak kínzást, nemi erőszakot, valamint kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot az iráni börtönökben fogva tartott személyekkel szemben;

H.  mivel az Amnesty International körülbelül 25 olyan személyt tartalmazó listát állított össze, akik komolyan ki vannak téve a kivégzés kockázatának, mint például Mohamed Gobadlou; mivel az Amnesty International félelmét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a tüntetéseken való részvételük miatt még több embert sújthatnak halálbüntetéssel; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala arról számol be, hogy több mint 40 iráni művészt vádolnak halálbüntetéssel büntethető bűncselekményekkel; mivel iráni színészek, zenészek, sportolók és más hírességek nyilvánosan támogatták a klerikus intézményrendszer elleni tiltakozásokat;

I.  mivel Iránban az emberi jogok helyzete egyre romlik; mivel Zsiná Mahszá Amíni és mások meggyilkolása, valamint a kivégzések jelenlegi hulláma jól illusztrálja az Iránban zajló emberi jogi válságot; mivel ezt a romlást állandósítja az iráni rezsim és biztonsági apparátusának rendszerszintű büntetlensége, amely lehetővé teszi a kínzásokat, valamint a törvénytelen kivégzések és egyéb jogellenes kivégzések széles körű végrehajtását; mivel az iráni büntető igazságszolgáltatási rendszer nagymértékben támaszkodik a kínzással és a kényszerítés és korlátozás egyéb formáival elért kikényszerített vallomásokra; mivel a halálbüntetés világszintű eltörlése az EU emberi jogi politikájának egyik fő célkitűzése;

J.  mivel a hatalmi ágak szétválasztásának nyilvánvaló megsértésével 2022. november 6-án 227 iráni parlamenti képviselő felszólította az igazságszolgáltatást, hogy határozottan lépjen fel a tiltakozások során letartóztatott személyekkel szemben, és büntetésként alkalmazza a halálbüntetést;

K.  mivel az iráni alkotmány egyenlő jogokat biztosít az etnikai kisebbségek számára; mivel a halálbüntetést aránytalan mértékben alkalmazzák az LMBTIQ+-személyekkel, az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyekkel, nevezetesen beludzsokkal, kurdokkal, arabokkal, bahá’i hitűekkel és keresztényekkel szemben; mivel a gyilkosságok és az erőszakos fellépés kezdete óta egyre több emberijog-védőt tartóztatnak le; mivel a tiltakozások élvonalában fellépő nőket és lányokat, köztük etnikai és vallási kisebbségek tagjait letartóztatták és bebörtönözték amiatt, hogy a rendszerszintű és szisztematikus diszkriminatív törvények, politikák és gyakorlatok megszüntetését követelték, és halálbüntetéssel járó vádak és halálos ítéletek kifejezett célpontjává váltak;

L.  mivel emberi jogi szakértők egy csoportja, köztük az ENSZ különleges eljárásokért felelős számos megbízottja nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte az iráni biztonsági erők által a tüntetők ellen elkövetett gyilkosságokat és erőszakos fellépést; mivel a szakértők mély aggodalmukat fejezték ki a Mahszá Zsiná Amíni halálát követő tüntetések során a tüntetőkkel szemben alkalmazott „ túlzott és emberi életeket kioltó erőszak” miatt, ideértve a nők és lányok elleni szexuális erőszakot, a tüntetők megfélemlítését és zaklatását, valamint az emberi jogi jogsértések elkövetőinek szisztematikus büntetlensége miatt; mivel az ENSZ szakértői 2022. november 11-én sürgették az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel azzal, hogy halálbüntetéssel járó vádat emeljen azok ellen, akik békés tüntetéseken vettek részt vagy állítólag vettek részt;

M.  mivel az ENSZ szakértői felkérték az Emberi Jogi Tanácsot, hogy sürgősen tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy rendkívüli ülést tartson az iráni helyzetről és nemzetközi vizsgálati mechanizmust hozzon létre, biztosítsa az elszámoltathatóságot Iránban, és vessen véget a súlyos emberi jogi jogsértések tartós büntetlenségének; mivel az Emberi Jogi Tanács 2022. november 24-én rendkívüli ülést tartott az iráni helyzetről; mivel ezen a rendkívüli ülésen megállapodás született arról, hogy egy független nemzetközi tényfeltáró missziónak ki kell vizsgálnia az Iráni Iszlám Köztársaságban elkövetett emberi jogi jogsértéseket, bizonyítékokat kell gyűjtenie és elemeznie, és együtt kell működnie az érdekelt felekkel az ezen állításokat övező tények megállapítása érdekében abból a célból, hogy bíróság elé állítsák az Iráni Iszlám Köztársaságban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések valamennyi elkövetőjét, beleértve a legmagasabb szintű hatóságokat is;

N.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala 2023. január 10-én jelezte, hogy a büntetőeljárások fegyverként való felhasználása az emberek alapvető jogaik gyakorlása miatti büntetésére államilag jóváhagyott gyilkosságnak minősül;

O.  mivel az uniós külügyminiszterek 2022. december 12-én Iránról szóló tanácsi következtetéseket fogadtak el; mivel e következtetések felszólítják az iráni hatóságokat különösképpen arra, hogy haladéktalanul vessenek véget annak a helytelen gyakorlatnak, hogy halálbüntetést szabnak ki és hajtanak végre a tüntetőkkel szemben, késedelem nélkül semmisítsék meg a folyamatban lévő tiltakozásokkal összefüggésben eddig kiszabott halálbüntetéseket, és minden fogvatartott esetében biztosítsák a jogszerű eljárást;

P.  mivel 2023. január 9-én az EKSZ főtitkára a főképviselő nevében behívatta az Iráni Iszlám Köztársaság Európai Unió melletti nagykövetét, hogy újból kifejezze, hogy az Unió elborzadt az iráni tüntetések kapcsán letartóztatott és halálra ítélt Mohamed Mehdi Karami és Szaed Mohamed Huszeini közelmúltbeli kivégzése miatt; mivel Mohszen Sekárit és Madzsidreza Rahnavardot a 2022. december 8-i, illetve 12-i tüntetéseken való részvételük miatt végezték ki;

Q.  mivel Kanada és az Egyesült Államok 2022. december 9-én együttes nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte az Iráni Iszlám Köztársaság békés tüntetők elleni kegyetlen erőszakos cselekményeit, az iráni nép folyamatos elnyomását, valamint a nők elnyomását és az ellenük irányuló, állam által támogatott erőszakot; mivel mindkét ország további szankciókat fogadott el iráni tisztviselőkkel szemben az emberi jogok megsértésével kapcsolatban, beleértve azokat is, amelyeket a jelenleg zajló brutális fellépés részeként követtek el;

R.  mivel az EU a közelmúltban és több alkalommal korlátozó intézkedéseket fogadott el az emberi jogok ezen kirívó megsértésével kapcsolatban, különösen az Iszlám Forradalmi Gárdához tartozó magas rangú személyekkel szemben, beleértve a vagyoni eszközök befagyasztását, az EU-ba való beutazás tilalmát, valamint pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére bocsátásának tilalmát, válaszul az iráni erőszakos fellépésekben játszott szerepükre és arra, hogy az Iszlám Köztársaság katonai drónokat bocsát rendelkezésre az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett terrorista tevékenységekhez; mivel az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett, érvényben lévő szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzéke jelenleg összesen 126 személyt és 11 szervezetet tartalmaz; mivel az EU szankciós listáján szerepel többek között Irán belügyminisztere, Ahmad Vahidi, információs és kommunikációs technológiákért felelős minisztere, Ísza Zárepúr, az iráni bűnüldöző erők és az Iszlám Forradalmi Gárda tartományi vezetői;

S.  mivel viszonzásképpen az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériuma ellenintézkedéseket fogadott el a szankciós mechanizmus keretében, amelyek különösen Neumann asszonyra, európai parlamenti képviselőre és az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökére, valamint más képviselőkre és német és francia volt politikusokra irányulnak; mivel az Iráni által az európai parlamenti képviselőkkel szemben alkalmazott szankciókra válaszul a Parlament 2022 novemberében úgy határozott, hogy küldöttségei és bizottságai többé nem fognak együttműködni az iráni hatóságokkal;

T.  mivel az Iszlám Köztársaság – különösen az Iszlám Forradalmi Gárda révén – nagyszabású, kifinomult és erőszakos transznacionális elnyomást folytat a száműzetésben és diaszpórában élő aktivistákkal, másként gondolkodókkal, független újságírókkal és emberijog-védőkkel szemben, többek között az EU területén is, valamint fenyegeti és zaklatja családtagjaikat Iránban; mivel az Iszlám Köztársaság közvetlenül és helyi megbízottak révén diaszpórában élő másként gondolkodókat gyilkolt meg, száműzetésben élőket rabolt el, hogy Iránba vigye őket, és bombatámadásokat követett el több országban, köztük uniós tagállamokban is;

U.  mivel az Iszlám Köztársaság rezsimje szándékosan megszakítja az internet- és mobilkapcsolatokat, és súlyosan korlátozza a közösségimédia-platformokat, hogy aláássa az iráni lakosság tiltakozások szervezésére való képességét; mivel az uniós szankciórendszer a belső elnyomás céljára alkalmas felszerelések és a távközlésfigyelő eszközök Iráni Iszlám Köztársaságba történő exportjának tilalmára is kiterjed;

V.  mivel Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) 2022. december 8-i és 2023. január 7-i nyilatkozatában elítélte Mohamed Mehdi Karami és Szaed Mohamed Huszeini kivégzését; mivel a nyilatkozatok felszólítják az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy halálbüntetést szabnak ki és hajtanak végre tüntetők ellen; mivel ezekben a nyilatkozatokban az EU felszólítja továbbá az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul semmisítsék meg a közelmúltban hozott halálos ítéleteket, és szigorúan tartsák be nemzetközi kötelezettségeiket;

W.  mivel az Iszlám Köztársaság kurd csoportokat – köztük Irakon belüli csoportokat – azzal vádolt, hogy az iráni Kurdisztánban tiltakozásokat szítottak; mivel ennek ürügyén az Iszlám Forradalmi Gárda fegyveres támadásokat indított Irakban a kurdisztáni régió ellen, és több tucat embert, köztük civileket gyilkolt meg; mivel a tiltakozások elleni fellépés különösen súlyos volt Irán északnyugati és délkeleti részén, ahol az ország kurd és beludzs kisebbségének számos tagja él;

X.  mivel az Iszlám Forradalmi Gárda, amely a félkatonai Baszidzs milíciából, a Quds Erőkből, a szárazföldi erőkből, a légierőből és a haditengerészetből áll, központi szerepet játszik a belső elégedetlenség elnyomásában és a külső katonai fellépésekben; mivel a jelentések szerint az Iszlám Forradalmi Gárda államként működik az államon belül, ellenőrzése alatt tartja az iráni gazdaság kétharmadát, beleértve az infrastruktúrában, a petrolkémiai, a pénzügyi, a távközlési, a gépjárműipari és a tengeri ipari ágazatokban meglévő részesedéseket, valamint a „ bunjádok” néven ismert jelentős alapítványokat és a nagy méretű illegális csempészhálózatokat;

Y.  mivel Iránban nőket és lányokat ölnek meg brutálisan az úgynevezett „becsületgyilkosságok” elkövetésével; mivel a „becsület” nevében ellenük elkövetett bűncselekmények áldozatai gyakran nem részesülnek igazságszolgáltatásban;

Z.  mivel az Iszlám Forradalmi Gárda mind belföldön, mind regionálisan terrorista tevékenységet folytat, irányít és hozzájárul e tevékenységhez; mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió Teherán Moszkvával fenntartott kapcsolatainak elmélyüléséhez vezetett;

AA.  mivel az Iszlám Köztársaság külpolitikája követi a mollák rezsimének agresszív belpolitikáját; mivel a rezsim hozzájárul az egész közel-keleti régió és az azon túli területek destabilizálásához;

AB.  mivel Ebrahim Raiszi, akit 2021 júniusában Irán elnökévé választottak, és aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, korábban az iráni igazságszolgáltatás vezetőjeként szolgált, annak ellenére, hogy jól dokumentáltan súlyos emberi jogi jogsértéseket követett el; mivel Ebrahim Raiszi győzelmét az Iszlám Köztársaság intézményei érték el olyan választásokon, amelyek nem voltak teljesen szabadok és tisztességesek; mivel az 592 jelöltből csak 7 kapott zöld utat az Őrök Tanácsától az elnöki posztért való induláshoz; mivel egyik jelölt sem volt nő, kisebbségi csoportból származó vagy a rezsimmel ellentétes nézetet valló személy;

AC.  mivel az átfogó közös cselekvési terv megújítására irányuló tárgyalásokat hivatalosan még mindig nem függesztették fel; mivel folytatódnak a tárgyalások a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által indított biztosíték-feltárásról, miután Irán három be nem jelentett telephelyén uránnyomokat találtak;

1.  a leghatározottabban elítéli az iráni békés tüntetőkkel, nevezetesen Mohszen Sekárival, Madzsidreza Rahnavarddal, Mohamed Mehdi Karamival és Szaed Mohamed Huszeinivel szemben kiszabott halálos ítéleteket, illetve kivégzésüket; követeli, hogy az iráni hatóságok haladéktalanul és feltétel nélkül állítsák le a kivégzések végrehajtására irányuló terveket, és tartózkodjanak attól, hogy további halálbüntetéseket szabjanak ki; felhívja az Iráni Iszlám Köztársaság hatóságait, hogy a halálbüntetés teljes eltörlése céljából vezessenek be hivatalos moratóriumot a kivégzésekre vonatkozóan; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy helyezzenek hatályon kívül minden ítéletet és halálbüntetést; megismétli, hogy mindenkor és minden körülmények között határozottan és elvi alapon ellenzi a halálbüntetés alkalmazását;

2.  sürgeti az Iszlám Köztársaság hatóságait, hogy biztosítsák a halálra ítélt tüntetők, köztük Mohamed Borugáni, Mohamed Gobadlu, Hamíd Gare Haszanlu, Mahán Szadrat Maráni, Huszein Mohamedi, Manucsehr Mehmán Navaz, Szahand Núrmohamed-Zádeh, Szaman Szeídi, Reza Árja, Száleh Mirhásemi Baltagi, Szajed Jágúbi Kordafli, Dzsavad Rúhi, Arsia Takdasztán, valamint Mehdi Mohamedifard, Száleh Mirhásemi, Madzsíd Kazemi és Szajed Jágúbi azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; határozottan elítéli, hogy az iráni rezsim fegyverként használta fel a büntetőeljárásokat és a halálbüntetést az eltérő vélemények felszámolása és az emberek alapvető jogaik gyakorlása miatti megbüntetése érdekében; felszólítja az Iszlám Köztársaságot, hogy vizsgálja felül törvénykönyvét, és törölje a muhárebeh („Isten elleni harc”) és a mofszed-e-filarz („földi züllés”) fogalmát a büntetendő bűncselekmények közül;

3.  kifejezi szolidaritását a tiltakozásokat vezető és azokban részt vevő iráni fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal, köztük a kisebbségekkel; támogatja a rendszerszintű és növekvő elnyomás, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok súlyos és tömeges megsértése ellen országszerte tiltakozó békés megmozdulást; határozottan támogatja az iráni nép arra irányuló törekvéseit, hogy szabad, stabil, inkluzív és demokratikus országban éljen; elítéli, hogy az iráni rezsim szisztematikusan hátrányosan megkülönbözteti a nőket olyan törvények és rendeletek révén, amelyek jelentősen korlátozzák szabadságukat, életüket és megélhetésüket;

4.  részvétét fejezi ki mindazok családjának, akiket a közelmúltbeli és a korábbi iráni tiltakozásokat követően megöltek, megkínoztak, elraboltak vagy jogellenesen bebörtönöztek;

5.  ismételten határozottan elítéli, hogy az iráni biztonsági erők széles körben, kegyetlenül, szándékosan és aránytalanul erőszakot alkalmaznak a békés tüntetőkkel szemben; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy vessenek véget a saját állampolgáraik elleni erőszakos fellépésnek; emlékeztet arra, hogy biztosítani kell a békés célú gyülekezéshez való jogot;

6.  kéri a nemzetközi közösséget, valamint az EU-t és tagállamait, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság hatóságaival folytatott minden együttműködést használjanak fel arra, hogy követeljék a tüntetők kivégzésének és a tiltakozások elleni erőszakos fellépésnek az azonnali beszüntetését, valamint a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való joguk gyakorlása miatt letartóztatott valamennyi személy feltétel nélküli szabadon bocsátását; felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy továbbra is vonják felelősségre az iráni rezsimet saját népének meggyilkolásáért és súlyos emberi jogi jogsértésekért;

7.  felszólítja az iráni rezsimet, hogy tegye lehetővé a rezsim által elkövetett emberi jogi visszaélések – többek között Zsiná Mahszá Amíni meggyilkolása, több száz tüntető meggyilkolása, valamint az önkényesen fogva tartott személyek kínzása és bántalmazása – független illetékes hatóság általi, nemzetközi szervezetekkel együttműködve végrehajtott pártatlan és hatékony kivizsgálását; követeli, hogy az iráni hatóságok engedélyezzék egy gyors, tényeken alapuló, pártatlan és hatékony vizsgálat lefolytatását az összes áldozatul esett tüntető meggyilkolásával kapcsolatban, és hogy a felelősöket állítsák bíróság elé; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is foglalkoznia kell Zsiná Mahszá Amíni meggyilkolásának ügyével, illetve az iráni biztonsági erőknek az ezt követő tüntetések nyomán tett lépéseivel;

8.  sürgeti a békés tüntetésekben való részvételük miatt fogva tartott valamennyi személy, valamint az összes politikai fogoly azonnali szabadon bocsátását; kéri, hogy a 359/2011/EU rendelet alapján vezessenek be célzott korlátozó intézkedéseket a tüntetőkre büntetést kiszabó valamennyi bíróval szemben; követeli továbbá, hogy az iráni hatóságok haladéktalanul és feltétel nélkül ejtsenek minden vádat mindazok ellen, akiket a tiltakozásokkal kapcsolatban kizárólag azért börtönöznek be, mert békésen gyakorolták a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogukat; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti kötelezettségeiknek is;

9.  üdvözli a Külügyek Tanácsának 2022. december 12-i következtetéseit, valamint a tüntetők elleni erőszakban részt vevő és az erkölcsrendészethez köthető, Zsiná Mahszá Amíni halálában bűnrészesnek talált vagy azért felelős valamennyi személlyel szembeni közelmúltbeli korlátozó intézkedések elfogadását; úgy véli azonban, hogy az EU Iránnal kapcsolatos álláspontja további kiigazításokra szorul amiatt, hogy az iráni rezsim nyilvánvalóan semmibe veszi saját állampolgárai emberi méltóságát és demokratikus törekvéseit, továbbá támogatja az Oroszországi Föderációt;

10.  felhívja az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy terjesszék ki az uniós szankciós listát az emberi jogok megsértéséért felelős valamennyi személyre és szervezetre, valamint családtagjaikra, köztük Ali Hámenei legfőbb vezetőre,Ebrahim Raiszi elnökre, Mohamed Dzsafar Montazeri főügyészre, valamint az Iráni Forradalmi Gárdához kötődő valamennyi alapítványra (a „bunjádokra”), különösen a Bunjád Musztazafan és Bunjád Sahíd va Omur-e Dzsanbazan elnevezésű alapítványokra; felhívja továbbá az alelnököt/főképviselőt, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fontolják meg szankciók alkalmazását az iráni parlament 227 képviselője ellen, akik a halálbüntetés alkalmazását szorgalmazták; üdvözli, hogy az Egyesült Királyságban folyamatban vannak az előkészületek arra, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát felvegyék a terrorista szervezetek Egyesült Királyságbeli jegyzékébe; határozottan elítéli az iráni hatóságok által német és francia volt politikusokkal, valamint az európai parlamenti képviselőkkel szemben kiszabott szankciókat; emlékeztet arra, hogy a parlamentközi párbeszédet fel kell függeszteni mindaddig, amíg a hatóságok szankcionálják az európai parlamenti képviselőket;

11.  felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vegyék fel az Iszlám Forradalmi Gárdát és annak kisegítő erőit, köztük a félkatonai Baszidzs milíciát és a Quds Erőket a terroristák uniós jegyzékébe, és tiltsanak be minden olyan gazdasági és pénzügyi tevékenységet, amely az Iszlám Forradalmi Gárdához vagy a Gárdával kapcsolatban álló személyekhez köthető, részben vagy egészben azok tulajdonát képező vagy azok tevékenységét fedező vállalkozásokat és kereskedelmi tevékenységeket foglal magában, függetlenül attól, hogy melyik országban működnek, elkerülve ugyanakkor az iráni népet, illetve az EU humanitárius és fejlesztési segélyeit érintő hátrányos következményeket; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve sürgesse azokat az országokat, amelyekben az Iszlám Forradalmi Gárda katonai, gazdasági vagy információs műveleteket hajt végre, hogy bontsák fel és tiltsák be az Iszlám Forradalmi Gárdához fűződő kapcsolatokat; határozottan elítéli az Iszlám Forradalmi Gárda által az iraki kurdisztáni Erbil kormányzóságban provokáció nélkül indított támadást, és hangsúlyozza, hogy az ilyen megkülönböztetés nélküli támadások ártatlan civileket és a régió stabilitását fenyegetik;

12.  megismétli, hogy határozottan elítéli az iráni emberi jogi helyzet gyors romlását, amelyért az Iszlám Köztársaság, annak legmagasabb szintű vezetése és biztonsági erői, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda kizárólagos felelősséggel tartozik; követeli, hogy az iráni hatóságok tartsák tiszteletben az etnikai és vallási kisebbségek, valamint az LMBTIQ+-személyek alapvető jogait és szabadságait; felszólítja az iráni hatóságokat, hogy szüntessék meg a megkülönböztetés minden formáját;

13.  üdvözli az Iráni Iszlám Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi tényfeltáró misszió létrehozását, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a 2022. november 24-i S35/1. sz. határozatában bízott meg az Iráni Iszlám Köztársaságban elkövetett emberi jogi jogsértések kivizsgálásával, valamint a kapcsolódó bizonyítékok összegyűjtésével és elemzésével, és felszólít annak gyors bevetésére; sürgeti az Iszlám Köztársaság hatóságait, hogy biztosítsanak teljes körű és akadálytalan hozzáférést a tényfeltáró misszió számára megbízatásának teljesítéséhez, és tartózkodjanak a tényfeltáró misszióval együttműködő személyek vagy azok családtagjai zaklatásától és megfélemlítésétől; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljes mértékben támogassák a tényfeltáró misszió előkészítését és végrehajtását; sürgeti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy az Iszlám Köztársaság együttműködésének hiányában haladéktalanul utalja az iráni ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé;

14.  kéri továbbá az iráni hatóságokat, hogy engedélyezzék az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásaiban részt vevő valamennyi személy látogatását, és különösen biztosítsák, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó beléphessen az országba;

15.  követeli, hogy az iráni rezsim engedje szabadon az összes emberi jogi jogvédőt; felszólítja az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel az iráni emberi jogi jogvédők elleni támadásokkal, és minden körülmények között garantálja, hogy azok a megtorlástól való félelem nélkül és minden korlátozástól, többek között a bírósági zaklatásoktól mentesen folytathassák jogszerű emberi jogi tevékenységeiket;

16.  elítéli több tucat újságíró letartóztatását, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon őket; mély aggodalmát fejezi ki több mint 80 újságíró, többek között Nilúfar Hámedi, a Zsiná Mahszá Amíni letartóztatásáról és kórházba kerüléséről szóló hírekről elsőként beszámoló újságíró letartóztatása miatt, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon őket; felszólítja az Iszlám Köztársaságot, hogy tartsa tiszteletben az Iránban élő összes ember véleménynyilvánítási és meggyőződési szabadságát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonsági erők kriminalizálják az egészségügyi szakembereket, és erőszakot alkalmaznak velük szemben, és felszólítja az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy adjon meg minden rendelkezésre álló segítséget a pártatlan orvosi segítségnyújtáshoz;

17.  a leghatározottabban elítéli az iráni börtönökben zajló módszeres kínzást, beleértve a szexuális erőszak fegyverként való használatát, és felszólít az összes fogvatartott kínzásának és bántalmazásának azonnali beszüntetésére; határozottan elítéli az Iszlám Köztársaság azon politikáját, hogy kínzással, megfélemlítéssel, családtagokkal szembeni fenyegetéssel vagy a kényszer egyéb formáival kényszeríti ki a vallomásokat, valamint hogy ezeket a kikényszerített vallomásokat tüntetők elítélésére használja fel; elítéli továbbá azt a gyakorlatot, hogy megtagadják a fogvatartottaktól a telefonhívásokhoz való hozzáférést és a családtagok látogatásait; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a fogvatartottak nem juthatnak jogi képviselethez a kihallgatások során; felszólítja az iráni rezsimet, hogy a fogvatartottakkal velük született emberi méltóságuknak és értéküknek megfelelő tisztelettel bánjon; ismételten felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul ratifikálja a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni ENSZ-egyezményt, és az abban foglalt rendelkezésekkel teljes összhangban járjon el;

18.  sürgeti az iráni hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes letartóztatott uniós állampolgárt, és ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat; határozottan elítéli, hogy Olivier Vandecasteele belga állampolgárt, egy nem kormányzati szervezet alkalmazottját 40 év börtönbüntetésre, 74 korbácsütésre és kémkedés koholt vádja miatt 1 millió EUR összegű pénzbírságra ítélték, valamint elítéli Ahmadreza Dzsalali svéd állampolgár folyamatos bebörtönzését és halálbüntetését, továbbá azt, hogy az Iszlám Köztársaság cinikus módon túszdiplomáciát alkalmaz az elítélt Aszadullah Aszadi terrorista szabadon bocsátásának kikényszerítésére; felszólít Ahmadreza Dzsalali és Olivier Vandecasteele, valamint az Iránban jelenleg is fogva tartott hét francia állampolgár, köztük Cécile Kohler azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és biztonságos hazaszállítására; a leghatározottabban elítéli Alireza Akbari iráni-brit állampolgár Iránban történő kivégzését; további aggodalmának ad hangot az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium európai nagykövetségekkel szembeni nyilvános fenyegetései miatt;

19.  felhívja a tagállamokat és a nem kormányzati szervezeteket, hogy tároljanak, őrizzenek meg és osszanak meg minden olyan rendelkezésre álló bizonyítékot, amely hozzájárulhat a nyomozásokhoz, valamint működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal és támogassák annak munkáját; sürgeti az iráni hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az iráni rezsim által saját népe ellen elkövetett folyamatos és súlyos emberi jogi jogsértések veszélyeztetik az átfogó közös cselekvési tervről (JCPOA) szóló tárgyalásokat;

20.  határozottan elítéli az Iráni Iszlám Köztársaság továbbra is alkalmazott azon gyakorlatát, hogy az országban zajló tiltakozásokkal összefüggésben lekapcsolja az internet- és mobilhálózatokat, ami akadályozza az iráni polgárok kommunikációját és a szabad információáramlást; hangsúlyozza, hogy az efféle fellépések egyértelműen sértik a nemzetközi jogot; üdvözli a szankciós mechanizmus keretében az elnyomásra válaszul hozott különböző uniós korlátozó intézkedéseket, különösen azokat, amelyek az információs és kommunikációs technológia területén tevékenykedő személyeket és szervezeteket, valamint a dezinformációért felelős személyeket és szervezeteket célozzák meg; üdvözli továbbá, hogy Irán információs és kommunikációs technológiákért felelős miniszterét felvették az uniós szankciós jegyzékbe; felhívja a Bizottságot, hogy a szükségesség elvével összhangban fontolja meg annak lehetővé tételét, hogy uniós székhelyű hírközlési szolgáltatók biztonságos eszközöket kínálhassanak Irán polgárai és lakosai számára;

21.  felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat amellett, hogy a rezsim nagyarányú internetes cenzúrája ellenére lehetővé teszik az irániak számára a szabad internethez való hozzáférést; azt javasolja, hogy a szükséges technikai és pénzügyi forrásokat egy uniós alapból lehetne biztosítani;

22.  sürgeti az összes tagállamot, hogy gyakoroljanak egyetemes joghatóságot minden olyan iráni tisztviselő felett, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a nemzetközi jog szerinti bűncselekményekért és az emberi jogok egyéb súlyos megsértéséért büntetőjogi felelősséggel tartozik; sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek nemzeti jogszabályai még nem írják elő az egyetemes joghatóság elvének elfogadását, hogy haladéktalanul vezessék be ezeket a jogszabályokat;

23.  felszólít a korlátozó intézkedések kiterjesztésére, tekintettel arra, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság továbbra is pilóta nélküli légi járműveket, és a tervek szerint felszín-felszín osztályú rakétákat bocsát Oroszország rendelkezésére Ukrajna elleni felhasználásra; hangsúlyozza, hogy az Iszlám Köztársaság hozzájárul az ukrajnai háborús bűncselekményekhez, mivel ezeket a fegyvereket a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra ellen használják;

24.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szüntessék meg a meglévő szankciók érvényesítésével kapcsolatos valamennyi joghézagot, köztük a pénzügyi kiskapukat, biztosítsák a szankciók szigorú végrehajtását, és szorosan működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel a korlátozó intézkedések hatékony végrehajtása érdekében;

25.  mély aggodalmát fejezi ki a többek között kémkedést, gyilkosságokat, bombatámadás-kísérleteket, kibertámadásokat, dezinformációs kampányokat és egyéb, az ellenőrzésre irányuló erőfeszítéseket magában foglaló strukturált transznacionális elnyomás miatt, amelyet az Iszlám Köztársaság hatóságai folytatnak – különösen a nagykövetségei és az Iszlám Forradalmi Gárda által – az EU-ban élő iráni diaszpóra ellen, és amely elfojtja uniós polgárok és lakosok szólásszabadságát és véleménynyilvánítási szabadságát, veszélyezteti biztonságukat és rosszindulatú beavatkozásnak minősül; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy bővítsék ki az iráni diaszpóra védelmét az Iszlám Köztársaság transznacionális elnyomása ellen; felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy találjanak módot arra, hogy technikai és kapacitásbeli támogatást nyújtsanak azoknak, akik segítik az iráni civil társadalmat, miközben biztosítsák azt, hogy az említett tevékenységekért az iráni fél vállalja a felelősséget;

26.  elítéli az iráni tisztviselők Charlie Hebdo napilap elleni közelmúltbeli támadásait, és üdvözli a szatirikus karikatúrák megjelenése után a lap ellen elkövetett kibertámadás kivizsgálásának megindítását;

27.  felszólítja az EU-t, beleértve az alelnököt/főképviselőt, hogy két- és többoldalú fórumokon továbbra is vesse fel az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat az iráni hatóságokkal szemben, és erre a célra használja fel az iráni hatóságokkal tervezett valamennyi kapcsolatfelvételt, különösen az EU és Irán közötti magas szintű politikai párbeszéd keretében; újólag megerősíti, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU és Irán közötti kapcsolatok fejlesztésének alapvető eleme;

28.  megismétli az összes tagállamhoz intézett azon felhívását, hogy közösen tegyenek nyilvános nyilatkozatokat és indítsanak diplomáciai kezdeményezéseket a tisztességtelen bírósági eljárások nyomon követése és olyan börtönök meglátogatása érdekében, ahol uniós állampolgárokat, emberi jogi jogvédőket és más, lelkiismereti okokból bebörtönzött személyeket tartanak fogva Iránban; ösztönzi a Teheránban akkreditált uniós nagykövetségek közötti szorosabb koordinációt; sürgeti a teheráni diplomáciai jelenléttel rendelkező összes tagállamot, hogy használják ki az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokban meghatározott mechanizmusokat a halálra ítélt, valamint a jogellenesen elítélt és letartóztatott személyek támogatása és segítése érdekében; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fogvatartottak látogatókat tudjanak fogadni, valamint arra, hogy gondosan kövessék nyomon a fogvatartási körülményeiket;

29.  sürgeti az iráni hatóságokat, hogy a tagállamok iráni nagykövetségeinek független megfigyelői számára biztosítsanak hozzáférést a tiltakozásokhoz kapcsolódó valamennyi perhez; kéri a tagállamokat, hogy kövessék nyomon a tiltakozásokkal kapcsolatos valamennyi pert, különös tekintettel a halálos ítélettel végződő büntetőeljárásokra, és nyilvánosan ítéljék el azok hiányosságait;

30.  felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve terjesszék ki és növeljék az iráni nép demokratikus törekvéseinek kézzelfogható támogatását, különösen a független emberi jogi és civil társadalmi szervezetek, valamint a független médiaplatformok támogatásának fokozása, továbbá a hasonlóan gondolkodó partnerek iráni internetkapcsolat fenntartására irányuló erőfeszítéseinek támogatása révén; ösztönzi Irán demokratikus ellenzékét, hogy lehetőség szerint törekedjen nagyobb egységre a közös értékek alapján, valamint a száműzetésben és a diaszpórában élő irániak bevonásával, a nemzetközi közösség további támogatásának elősegítése érdekében; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az iráni nép felé irányuló stratégiai kommunikációjukat, különösen az EKSZ StratCom déli munkacsoportjának az Iszlám Köztársaság bevonásával kapcsolatos megbízatásának megerősítése, valamint finanszírozásának és láthatóságának jelentős növelése révén;

31.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy könnyítsék meg a vízumkiadást minden olyan személy számára, aki megalapozottan fél az üldöztetéstől amiatt, hogy békésen gyakorolta a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jogát az iráni tüntetések kapcsán; felhívja az EKSZ-t, hogy lépjen kapcsolatba Irán közvetlen szomszédaival annak biztosítása érdekében, hogy a határátkelők továbbra is nyitva álljanak az Irán elől menekülő aktivisták előtt, és biztosítsa, hogy ezek a személyek biztonságosan menedékért folyamodhassanak Európában ezen országokból;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Iráni Iszlám Konzultatív Nemzetgyűlésnek, az Iráni Iszlám Köztársaság rezsimjének, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője hivatalának.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0352. (2) HL C 342., 2022.9.6., 286. o. (3) A Tanács (KKBP) 2022/2433 végrehajtási határozata (2022. december 12.) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/235/KKBP határozat végrehajtásáról. HL L 318. I, 2022.12.12., 36. o. (4) HL L 344., 2001.12.28., 93. o. (5) HL L 344., 2001.12.28., 70. o. (6) HL L 88., 2017.3.31., 6. o.