Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

–  tekintettel a különbizottság megbízatása idejének a 2023. január 18–19-i plenáris ülésen bejelentett három hónappal történő meghosszabbítására,

–  tekintettel az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

–  tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagra, többek között a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0825), valamint a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0842),

–  tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó 2018-as gyakorlati kódexre és a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló 2021-es iránymutatásra (COM(2021)0262), valamint az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által a dezinformáció visszaszorítását célzó új gyakorlati kódexre vonatkozóan kiadott ajánlásokra,

–  tekintettel a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0829),

–  tekintettel az 5G-hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések 2021. márciusi uniós eszköztárára,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 09/2021. számú különjelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2020. június 10-i, „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című közös közleményére (JOIN(2020)0008),

–  tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság jelentésére (A9-0022/2022),

–  tekintettel a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás megkötéséről szóló, 2021. április 27-i határozatára(3),

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,

A.  mivel a külföldi beavatkozás az Unió alapját képező egyetemes értékek és elvek, például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, a demokrácia és a jogállamiság súlyos megsértésének minősül; mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy rosszindulatú és autoriter külföldi állami és nem állami szereplők az információk manipulálásával, valamint más taktikák alkalmazásával beavatkoznak az Unió demokratikus folyamataiba; mivel az ilyen támadások félrevezetik és megtévesztik a polgárokat, valamint befolyásolják szavazói magatartásukat, felerősítik a megosztó vitákat, megosztják, polarizálják a társadalmakat, és kihasználják a társadalmak sebezhető pontjait, előmozdítják a gyűlöletbeszédet, rontják a kiszolgáltatott csoportok helyzetét, amelyek nagyobb valószínűséggel válnak a dezinformáció áldozatává, torzítják a demokratikus választások és népszavazások integritását, megrendítik a nemzeti kormányokba, a közszférabeli szervezetekbe és a liberális demokratikus rendbe vetett bizalmat, és az európai demokrácia destabilizálására törekednek;

B.  mivel Oroszország az általa Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszív háború előestéje óta és azóta is folyamatosan példátlanul rosszindulatú és kiterjedt dezinformációs kampányt folytat annak érdekében, hogy megtévessze állampolgárait belföldön és az államok nemzetközi közösségének összességét;

C.  mivel a harmadik országbeli állami szereplők és a nem állami szereplők arra irányuló kísérletei, hogy rosszindulatú beavatkozással befolyásolják a demokrácia működését az Unióban és az uniós tagállamokban, valamint nyomás alá helyezzék az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket, részét képezik annak a szélesebb körű bomlasztó tendenciának, amellyel a demokráciák világszerte szembesülnek;

D.  mivel a rosszindulatú szereplők továbbra is igyekeznek beavatkozni a választási folyamatokba, kihasználni társadalmaink nyitottságát és pluralizmusát, illetve támadásokat intézni a demokratikus folyamatok, valamint az EU és tagállamai rezilienciája ellen;

E.  mivel a külföldi állami szereplők által irányított külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok tekintetében az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek külön szankciórendszerrel, ami egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben e szereplők biztonsággal feltételezhetik, hogy az EU elleni destabilizációs kampányaiknak nem lesz következménye;

F.  mivel e jelenség esetében nem létezik egységes meghatározás, és nem született közös megegyezés, és továbbra is számos hiányosság és joghézag érhető tetten uniós és nemzeti szinten a külföldi beavatkozás felderítését, megelőzését és leküzdését célzó jelenlegi jogszabályokban és szakpolitikákban;

G.  mivel a külföldi beavatkozás, a dezinformáció, valamint a demokráciát érő számos támadás és fenyegetés várhatóan még intenzívebbé és kifinomultabbá fog válni a helyi, regionális, nemzeti választások, illetve a 2024. évi európai parlamenti választások előtt;

H.  mivel a Parlament korábbi, az EU demokratikus folyamataiba történő rosszindulatú külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépés kapcsán megfogalmazott ajánlásai hozzájárultak a probléma uniós szintű általános megértéséhez és tudatosításának erősítéséhez;

I.  mivel az INGE különbizottság meghallgatásai és munkája hozzájárult e problémák nyilvános elismeréséhez és kontextusba helyezéséhez, és sikeresen kialakította a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozásról és a dezinformációról szóló európai vita kereteit;

J.  mivel ezeket az ajánlásokat továbbra is nyomon kell követni;

K.  mivel a rosszindulatú külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelemhez a hasonlóan gondolkodó partnerek – köztük a parlamenti képviselők – közötti globális szintű, többoldalú együttműködésre és támogatásra van szükség; mivel a demokráciák fejlett készségeket és válaszstratégiákat alakítottak ki e fenyegetések kezelése során;

L.  mivel a nemrégiben történt külföldi beavatkozások és az Európai Parlamentben folyamatban lévő korrupciós vizsgálatok következményeként a Parlament az intézmény jobb védelme érdekében felszólított az átláthatóságra, a feddhetetlenségre és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályaiban esetlegesen fennálló joghézagokazonosítására ;

1.  úgy határoz, hogy a különbizottság elnevezése ezentúl „az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, valamint a feddhetetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság Európai Parlamenten belüli megerősítésével foglalkozó különbizottság”, és hogy a különbizottság feladatai az alábbiak:

2.  úgy határoz, hogy amikor a különbizottság munkája során bizalmas jellegű bizonyításfelvételre, személyes adatokat érintő tanúvallomások meghallgatására, vagy hatóságokkal és testületekkel bizalmas információkról, többek között az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(5) 63. cikke szerint bizalmasnak nyilvánított tudományos vizsgálatokról vagy azok részeiről folytatott eszmecserékre vagy meghallgatásokra kerül sor, az üléseket zárt ajtók mögött kell megtartani; úgy határoz továbbá, hogy a tanúknak és a szakértőknek joguk van arra, hogy zárt ülés keretében tegyenek nyilatkozatot vagy tanúvallomást;

3.  úgy határoz, hogy a nyilvános ülésekre meghívott személyek jegyzékét, az ilyen üléseken részt vevő személyek jegyzékét, valamint az ilyen ülések jegyzőkönyveit nyilvánosságra kell hozni;

4.  úgy határoz, hogy a különbizottsághoz eljuttatott bizalmas dokumentumokat az eljárási szabályzat 221. cikkében foglalt eljárás szerint kell értékelni, úgy határoz továbbá, hogy az ilyen információt kizárólag a különbizottság végleges jelentésének elkészítéséhez lehet felhasználni;

5.  úgy határoz, hogy a különbizottság 33 tagú lesz;

6.  utasítja a különbizottságot, hogy az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kérdésekre összpontosító végleges jelentését legkésőbb a 2023. júliusi plenáris ülésre terjessze elő elfogadás céljából.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0428. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0448. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0130. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0396. (5) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).