Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári eszkalálódása óta elfogadott állásfoglalásaira,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra(1), valamint az azt kísérő, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel Ukrajna 2022. február 28-i, uniós tagság iránti kérelmére, valamint arra, hogy ezt követően az Európai Tanács 2022. június 23-án tagjelölti státuszt adott az országnak a Bizottság pozitív értékelése alapján és az Európai Parlament által kifejtett álláspontokkal összhangban,

–  tekintettel a 2023. február 3-án megrendezett 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2023. február 9-i következtetéseire,

–  tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2023. február 9-i európai parlamenti látogatásán elhangzott beszédére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Oroszország 2022. február 24. óta illegális, kiprovokálatlan és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen; mivel ez az agresszív háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; mivel Ukrajnát folyamatosan orosz támadások érik 2013 novembere óta, amikor az akkori elnök úgy döntött, hogy felfüggeszti az EU–Ukrajna társulási megállapodás aláírását, és ez tiltakozásokat váltott ki; mivel Oroszországnak az elmúlt év során Ukrajnában elkövetett cselekedetei továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte;

B.  mivel az orosz erők válogatás nélküli támadásokat hajtottak végre lakóövezetek és a polgári infrastruktúra ellen; mivel már több ezer polgári személyt, köztük több száz gyermeket gyilkoltak meg, és még sokkal több személyt megkínoztak, zaklattak, szexuálisan bántalmaztak, elraboltak vagy lakóhelye elhagyására kényszerítettek; mivel az orosz erők és helyettesítő erőik ezen embertelen magatartása teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a nemzetközi humanitárius jogot; mivel a Krím félsziget korábbi annektálása mellett Oroszország 2022. szeptember 30-án egyoldalúan bejelentette az Oroszország által részben megszállt Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja ukrán régiók annektálását; mivel Oroszország arra irányuló kísérlete, hogy etnikailag megtisztítsa Ukrajna megszállt részeit, tömeges atrocitásokkal járt; mivel Oroszország célja Ukrajna nemzeti identitásának megsemmisítése, valamint az ukrán kultúra és államiság felszámolása;

C.  mivel ukránok milliói kényszerültek lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, menekülve az orosz agresszió elől; mivel Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agressziója továbbra is arra fogja kényszeríteni az embereket, hogy elmeneküljenek otthonaikból; mivel Oroszország háborús bűnei miatt az ukrán gyermekek egy teljes generációja lesz traumatizált, és ukrán civilek és katonák milliói fognak kezelésre szorulni mentális zavarok, depresszió, szorongás és poszttraumás stressz miatt;

D.  mivel az ukrán területek felszabadítása során cáfolhatatlan bizonyítékok kerültek napvilágra az orosz erők és helyettesítő erői által elkövetett strukturális és széles körű emberi jogi jogsértésekről és háborús bűncselekményekről, például azonnali kivégzésekről és tömegsírba temetésekről, nemi erőszakról és a szexuális erőszak más formáiról, kínzásról, civilek emberi pajzsként való használatáról, a polgári lakosság (köztük gyermekek) Oroszországba való kényszerítéséről, ökoszisztémák elpusztításáról, sűrűn lakott területeken széles hatókörű robbanófegyverek, többek között illegális kazettás lőszerek használatáról, valamint a polgári infrastruktúra – többek között kórházak, lakóházak és iskolák – célzott megsemmisítéséről;

E.  mivel a nők és lányok különösen veszélyeztetettek a humanitárius és lakóhelyelhagyási válságok idején, mivel továbbra is aránytalan mértékben válnak a nemi alapú erőszak áldozataivá;

F.  mivel Ukrajna gabonaexportjának tavalyi orosz blokádja sok millió ember számára az éhínség holodomorra emlékeztető veszélyét hordozta Ukrajnában és azon kívül is;

G.  mivel Oroszország agresszív háborúja a szomszédaival kapcsolatos gyarmati felfogást mutatja; mivel mindaddig, amíg Oroszország birodalmi állam marad, folytatni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai kontinensen fenntartsa az agresszió folyamatos fenyegetését; mivel számos nemzetközi szereplő elismerte, hogy Oroszország a terrorizmus állami támogatója és olyan állam, amely terrorista eszközöket használ, amit most konkrét intézkedéseknek kell követniük;

H.  mivel Ukrajna immár elismert tagjelöltként halad az európai uniós tagság felé, és az Európai Uniótól minden területen jelentős támogatást kapott, beleértve a példa nélküli katonai támogatást; mivel 2022 februárja óta az EU, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények által Ukrajnának felajánlott támogatás teljes összege a katonai segítségnyújtással együtt legalább 67 milliárd EUR;

I.  mivel az orosz agresszió és a bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzet ellenére Ukrajna kormányának sikerült némi sikert elérnie a decentralizáció és a demokratizálódás reformjainak folytatása terén;

J.  mivel az orosz agresszív háború a második világháború vége óta a legnagyobb katonai konfliktus az európai kontinensen, és jól tükrözi a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti egyre növekvő konfliktust;

1.  ismét megingathatatlan szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét és vezetését és hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását;

2.  ismételten a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, kiprovokálatlan és indokolhatatlan agresszív háborúját, valamint a belarusz rezsim abban való szerepvállalását; követeli, hogy Oroszország és annak helyettesítő erői hagyjanak fel minden katonai akcióval, különösen a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, és hogy Oroszország vonjon vissza minden katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosok kényszerdeportálásának és bocsássa szabadon az összes fogva tartott ukránt;

3.  tisztelettel adózik Ukrajna bátor népének, a gondolatszabadságért járó 2023. évi Szaharov-díj jogos kitüntetettjeinek, akik bátran védik hazájukat, szuverenitásukat, függetlenségüket és területi integritásukat, miközben a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket is védelmezik egy olyan brutális rezsimmel szemben, amely demokráciánk aláásására, valamint Uniónk meggyengítésére és megosztására törekszik;

4.  legmélyebb részvétét fejezi ki azon bátor honvédek családjainak és szeretteinek, akik életüket áldozták Ukrajna, az ukrán nép, a szabadság és a demokrácia védelmében; folyamatos és fokozott támogatást kér az EU-tól és tagállamaitól Ukrajna megsérült honvédeinek kezeléséhez és rehabilitációjához;

5.  kijelenti, hogy hozzá kíván járulni az ukrán nép ellenálló képességének és egy olyan jobb jövőbe vetett hitének fenntartásához, amelyben Ukrajnában és Európában béke van, Ukrajna területének egyetlen része sem áll orosz megszállás alatt, és egyetlen ukrán vagy más polgár sem érzi magát fenyegetésnek vagy támadásnak kitéve amiatt, hogy békében, biztonságban és jólétben kíván élni, tiszteletben tartva az európai értékeket és elveket;

6.  méltatja az uniós polgárok, a civil társadalom, a tagállamok és maga az EU által Ukrajna és az ukrán nép iránt tanúsított szolidaritást; támogatja az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következtében Ukrajnából menekülők átmeneti védelméről szóló irányelv(2) hatályának folyamatos kiterjesztését;

7.  úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség álláspontja döntő szerepet fog játszani a háború lefolyását szoros figyelemmel kísérő többi tekintélyelvű rendszer jövőbeli fellépésének befolyásolásában;

8.  hangsúlyozza, hogy Ukrajna fő célja az Oroszország elleni háború megnyerése, ami azt jelenti, hogy képes valamennyi orosz erőt, Oroszország helyettesítő erőit és szövetségeseit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről kiszorítani; úgy véli, hogy ez a célkitűzés csak úgy érhető el, ha folyamatosan, tartósan és egyenletesen növekvő mennyiségben szállítanak kivétel nélkül mindenféle fegyvert Ukrajnának;

9.  követeli, hogy Oroszország végleg hagyjon fel Ukrajna és más szomszédos országok szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértésével vagy fenyegetésével; hangsúlyozza, hogy az orosz agresszió nem korlátozódik Ukrajnára, mivel biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros hatással van az EU keleti partnerségében résztvevő összes országra, különösen a Moldovai Köztársaságra, amely folyamatosan orosz politikai zsarolásnak, biztonsági fenyegetéseknek és provokációknak van kitéve, amelyek célja a kormány destabilizálása és a demokrácia aláásása, és amelyek azzal fenyegetnek, hogy az országot eltérítik európai útjáról; tudomásul veszi Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének közelmúltbeli nyilatkozatát egy államcsíny kockázatáról országában; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák a Moldovai Köztársaságot, mivel annak sebezhetősége gyengítheti Ukrajna ellenálló képességét és káros hatással lehet Európa biztonságára; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy mozdítsák elő a szolidaritást és az együttműködést az EU keleti partnerségi kezdeményezésének keretében, felhasználva minden szükséges erőforrást a felmerülő fenyegetésekre való megfelelő válasz és a régió stabilitásának és jólétének biztosítása érdekében;

10.  hangsúlyozza, hogy az agresszió bűntettéért felelősségre kell vonni Putyin elnököt, más orosz vezetőket és belarusz szövetségeseiket, akik megtervezték és kiadták az Ukrajna elleni agresszív háború elindításához szükséges utasításokat; kitart továbbá amellett, hogy az orosz rezsim fennmaradását lehetővé tevő bűnrészeseket is felelősségre kell vonni az Oroszország agresszív háborújában betöltött szerepükért;

11.  ismételten felszólítja a Bizottságot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő) és a tagállamokat, hogy támogassák az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja során elkövetett bűncselekmények, különösen az agresszió bűntette, a háborús bűntettek, az emberiesség elleni bűncselekmények és az állítólagos népirtás elszámoltathatóságát; ezért megismétli a Bizottsághoz, az alelnökhöz/főképviselőhöz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy működjenek együtt Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel egy különleges törvényszék létrehozása érdekében, amelynek feladata az orosz vezetők és szövetségeseik által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása;

12.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a tagállamokat és diplomáciai szolgálataikat, hogy továbbra is a lehető legszorosabban és legintenzívebben működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy növeljék a nemzetközi közösség egységét Oroszország agresszív háborújának elítélése és az ellene való fellépés, valamint a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és az agresszió bűntette elszámoltathatóságának megteremtése terén; ismételten hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azt célzó munkáját, hogy megszűnjön a nemzetközi közösséget legjobban aggasztó legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége;

13.  a lehető leghatározottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak háborús fegyverként való alkalmazását, és hangsúlyozza, hogy az háborús bűncselekménynek minősül; felhívja az EU-t, valamint az Ukrajnából elmenekült nőket és lányokat fogadó országokat, hogy garantálják a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, különösen a sürgősségi fogamzásgátláshoz való hozzáférést többek között a nemi erőszak túlélői számára is, és támogassák e szolgáltatások nyújtását Ukrajnában;

14.  hangsúlyozza, hogy továbbra is humanitárius segítséget kell nyújtani Ukrajnának, továbbá kezelni kell az Ukrajnából érkező és az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek millióinak szükségleteit, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozókra; megismétli, hogy az ukrán gyermekek – többek között intézetekből – Oroszországba történő folyamatos kényszerű áthelyezése és deportálása, valamint orosz családok általi erőszakos örökbefogadásuk sérti az ukrán és a nemzetközi jogot; hangsúlyozza, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény II. cikke értelmében egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele népirtás bűncselekményének minősül; e tekintetben felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az ukrán hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy összegyűjtsék, dokumentálják és megőrizzék az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett emberi jogi jogsértések bizonyítékait;

15.  üdvözli és teljes mértékben támogatja Zelenszkij elnöknek az Európai Parlamenthez intézett beszédében tett nyilatkozatát, amely szerint „Ez a mi Európánk. Ezek a mi szabályaink. Ez a mi életmódunk. Ukrajna számára pedig ez jelenti a haza vezető utat”; megerősíti Ukrajna európai uniós tagsága iránti elkötelezettségét; ismételten innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra szólít fel a hatályos társulási megállapodás végrehajtására irányuló, folyamatban lévő munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat között, lehetővé téve ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az érintett területeken annak érdekében, hogy az ukrán polgárok már a csatlakozási folyamat során élvezhessék a csatlakozás előnyeit, és ne csak annak lezárását követően;

16.  hangsúlyozza, hogy Oroszország agresszív háborúja alapvetően megváltoztatta az európai geopolitikai helyzetet, ami az EU részéről határozott, bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé; e tekintetben ismételten kifejezi, hogy támogatja az Európai Tanács azon döntését, hogy uniós tagjelölti státuszt ad Ukrajnának; felhívja Ukrajnát, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy törekedjenek a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésére; úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagsága egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelent, valamint vezető szerepet, elszántságot és jövőképet mutat;

17.  üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy uniós tagjelölti státuszt ad Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy az EU-hoz való csatlakozásnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban kell történnie, a vonatkozó eljárások tiszteletben tartása alapján és a megállapított kritériumok, különösen az uniós tagságra vonatkozó úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítésétől függően, és az továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, amely megfelelő reformok elfogadását és végrehajtását teszi szükségessé, különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a piacgazdaság és az uniós vívmányok végrehajtása terén; felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa a helyi önkormányzati rendszer megerősítését, amely reform jelentős nemzeti és nemzetközi elismerésben részesült, és a decentralizációs reform sikerét építse be Ukrajna helyreállítással, fellendüléssel és újjáépítéssel kapcsolatos folyamatainak általános struktúrájába;

18.  megerősíti, hogy támogatja, hogy Ukrajnának a szükséges ideig katonai segítséget nyújtsanak; elismeri a tagállamok által a katonai támogatás nyújtása, valamint az alelnök/főképviselő által a katonai támogatás nyújtásának koordinálása terén annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy Ukrajna gyakorolhassa az Oroszország agresszív háborúja elleni védekezéshez való törvényes jogát; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy ennek ellenére jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak megvédhesse magát az orosz támadásokkal szemben, hanem visszanyerhesse a teljes, nemzetközileg elismert területe feletti teljes ellenőrzést; felhívja a tagállamokat, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Kanadát, hogy mielőbb tegyenek eleget azon vállalásuknak, hogy korszerű harckocsikat biztosítanak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az ukrán szövetségesek közötti szoros koordinációt és egységet az ukrán hatóságok nehézfegyverekkel és fejlett légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos kritikus kéréseinek elemzése tekintetében; kéri, hogy komolyan fontolják meg Ukrajna nyugati vadászrepülőgépekkel, helikopterekkel és megfelelő rakétarendszerekkel való ellátását, valamint a lőszerszállítmányok jelentős növelését;

19.  elhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, továbbá kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák valamennyi szankció gyors végrehajtását és szigorú érvényesítését; felhívja a Tanácsot, hogy 2023. február végéig fogadja el tizedik szankciócsomagját, jelentősen bővítse ki a szankciók hatályát, különös tekintettel a gazdaságot és az energiaágazatot érintő szankciókra, megtiltva a fosszilis tüzelőanyagok, az urán és gyémántok Oroszországból való behozatalát, valamint a személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókra, továbbá szankcionálja az úgynevezett Wagner-csoporttal és más, orosz finanszírozású fegyveres csoportokkal, milíciákkal és helyettesítő erőkkel kapcsolatban álló összes személyt, köztük az Ukrajna megszállt területein tevékeny személyeket is, illetve teljesen állítsa le az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetéket, megszüntetve Putyin háborús gépezetének uniós finanszírozását; felszólítja az összes tagállamot, hogy továbbra is egységesen reagáljanak az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra, és hogy valamennyi uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt ország igazodjon az EU szankciópolitikájához;

20.  kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot az orosz háborús erőfeszítésekkel kapcsolatos szankciók hatékonyságáról és a szankciók megkerüléséről; emlékeztet, hogy a korlátozó intézkedések megsértését felvették a bűncselekmények uniós jegyzékébe;

21.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek további lépéseket az Oroszországi Föderáció nemzetközi elszigetelésének folytatása érdekében, többek között Oroszország nemzetközi szervezetekben és szervekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagsága tekintetében;

22.  mély aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint több harmadik ország is együttműködik Oroszországgal a szankciók megkerülése érdekében, beleértve azokat a jelentéseket is, melyek szerint Irán és Észak-Korea folyamatosan katonai felszereléseket szállít Oroszországnak, illetve amelyek szerint kínai állami tulajdonban lévő védelmi vállalatok kettős felhasználású berendezéseket, navigációs berendezéseket, jelzavaró eszközöket és vadászrepülőgép-alkatrészeket szállítanak Oroszországba, beleértve az úgynevezett „árnyékflották” tevékenységeiről szóló jelentéseket is, és annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy harmadik országok, például Azerbajdzsán közbeiktatásával se lehessen európai szankciók alatt álló orosz gázt importálni; kéri az EU-t, a tagállamokat és szövetségeseiket, hogy fokozzák a már kiszabott szankciók hatékonyságát, tegyenek sürgős lépéseket a szankciók megkerülésére irányuló kísérletek megakadályozására, és dolgozzanak ki egy másodlagos szankciós mechanizmust, amely bezárná a jogi kiskapukat; elítéli azokat az országokat, amelyek segítik Oroszországot a kiszabott szankciók hatásainak elkerülésében, és felszólítja az EU-t, hogy szigorúan vonja büntetőeljárás alá a szankciók megkerülésében részt vevő vállalkozásokat, egyesületeket vagy magánszemélyeket;

23.  felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy egészítsék ki azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását és azok felhasználását az Ukrajna elleni orosz agresszió különböző következményeinek kezelésére, beleértve az ország újjáépítését és az orosz agresszió áldozatainak kártalanítását; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy amint a háború véget ér, Oroszországot kötelezni kell arra, hogy megfizesse a rá kiszabott kártérítést, annak biztosítása érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon Ukrajna újjáépítéséhez;

24.  ismételten elítéli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon közelmúltbeli döntését, hogy lehetővé teszi az orosz és belarusz sportolók számára, hogy semleges zászló alatt induljanak a 2024-es párizsi olimpiai játékok kvalifikációs versenyein, ami ellentétes ezen országok sokrétű elszigetelésével, és amit mindkét rezsim propagandacélokra fog használni; felhívja a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást a NOB-ra, hogy vonja vissza ezt a döntést, amely zavart okoz a sport nemzetközi világában, és fogadjanak el hasonló álláspontot minden más sport-, kulturális vagy tudományos esemény kapcsán;

25.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan támogassák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) diplomáciai erőfeszítéseit, amely javaslatot tett egy nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozására az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körül; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az infrastruktúra integritását és biztosítani kell a NAÜ missziója számára a nukleáris telephelyekre való könnyű bejutást; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tiltsák el a Roszatomot az EU kritikus infrastruktúrájába történő folyamatban lévő beruházásoktól, és állítsák le az EU-ban folytatott valamennyi tevékenységét;

26.  felhívja az uniós intézményeket, hogy bővítsék ki az ukrán megválasztott képviselők és tisztviselők lehetőségeit az uniós intézmények munkájának tanulmányozására és annak megfigyelésére; felszólít a Keleti Partnerség Közigazgatási Akadémiájának létrehozására irányuló eljárások elindítására;

27.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy stratégiailag és proaktívan működjenek együtt a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy Oroszország beavatkozzon az ukrajnai és az uniós politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba, különös tekintettel a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú cselekményekre; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy növeljék a dezinformációval és a demokratikus folyamatok aláásására és a megosztottság teremtésére irányuló kampányokkal szembeni ellenálló képességet Ukrajnában és az EU-ban, és ezen túlmenően biztosítsák, hogy európai műsorszolgáltató vállalkozások és televíziós csatornák ne nyújtsanak szolgáltatásokat egyetlen szankcionált orosz televíziós csatorna számára sem, és ne járuljanak hozzá orosz dezinformációs tartalmak terjesztéséhez;

28.  felhívja az ENSZ Közgyűlését, hogy tartsa napirenden Oroszország ukrajnai agresszív háborúját, és felszólítja az EU partnereit világszerte, hogy továbbra is nyújtsanak Ukrajnának politikai és humanitárius támogatást, mivel Ukrajna megvédi függetlenségét, szuverenitását és területi integritását; felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a világ más régióinak vezetőivel való együttműködésüket az Ukrajnának nyújtott támogatás terén, és erősítsék meg az orosz rezsimre gyakorolt nemzetközi nyomást;

29.  háláját fejezi ki azoknak az országoknak, amelyek a háború első órái óta példátlan egységet, szolidaritást és támogatást tanúsítottak Ukrajna iránt, és továbbra is ezt teszik;

30.  szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja azokat a bátor embereket Oroszországban és Belaruszban, akik tiltakoznak Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja ellen; kéri, hogy az uniós tagállamok nyújtsanak védelmet és menedéket a háborúval szembeni kiállás vagy tiltakozás miatt üldözött oroszok és belaruszok, valamint az orosz és belarusz dezertőrök és a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek számára;

31.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és Verhovna Radájának, az ENSZ-nek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, valamint az orosz és belarusz hatóságoknak.

(1) HL L 161., 2014.5.29., 3. o. (2) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).