Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2021. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az EKB 2022. április 28-i visszajelzésére az Európai Parlament által az EKB 2020. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott észrevételekre,

–  tekintettel az EKB 2022. július 4-i éghajlatváltozási cselekvési tervére, amelynek célja az éghajlatváltozás fokozott beépítése monetáris politikai műveleteibe,

–  tekintettel az EKB szakértőinek az euróövezetről szóló, 2022. szeptember 8-i makrogazdasági előrejelzéseire,

–  tekintettel az Eurostat 2022. szeptember 30-i gyorsbecslésére,

–  tekintettel az EKB 2022. július 8-i éghajlatkockázati stressztesztjének eredményeire,

–  tekintettel a Bizottság 2022. évi nyári gazdasági előrejelzésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022. évi „Világgazdasági kilátások” című jelentésére,

–  tekintettel a 2022. június–júliusi Eurobarométer-felmérésre,

–  tekintettel az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 123. cikkének (1) bekezdésére, 125. cikkére, 127. cikkének (1) és (2) bekezdésére, 130. cikkére, 282. cikkének (2) bekezdésére, valamint 284. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az EKB elnökével, Christine Lagarde-dal 2022. február 7-én, június 20-án, szeptember 26-án és november 28-án tartott monetáris párbeszédre,

–  tekintettel a transzmisszióvédelmi eszköz 2022. július 21-i, az EKB Kormányzótanácsa általi jóváhagyására,

–  tekintettel az EKB Kormányzótanácsának 2022. júliusi, szeptemberi, novemberi és decemberi monetáris politikai döntéseire az EKB kamatlábainak emeléséről,

–  tekintettel a digitális euro vizsgálati szakaszában elért haladásról szóló, 2022. szeptember 29-i EKB-jelentésre,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére,

–  tekintettel „Az ukrajnai orosz háború társadalmi és gazdasági következményei az Unióra – az Unió reagálási képességének megerősítése” című, 2022. május 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 13. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 142. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0022/2023),

A.  mivel az EKB 2022. szeptemberi alapforgatókönyvi előrejelzései szerint a gazdasági növekedés a 2022. évi 3,1 %-ról 2023-ban 0,9 %-ra mérséklődik, majd 2024-ben az alapforgatókönyv szerint 1,9 %-ra élénkül; mivel ezen előrejelzés bizonyos alapvető feltételezései már elavultak; mivel az euróövezet tevékenységének kilátásait az ukrajnai háború alakulásával és az energiaválsággal kapcsolatban az országok jelentős heterogenitása mellett nagyfokú bizonytalanság övezi, és számos független előrejelzés szerint várható recesszió;

B.  mivel Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, erkölcstelen és indokolatlan agresszív háborúja megingatta az általános bizalmat, az energia- és élelmiszerárak ugrásszerű emelkedését okozta, valamint egyéb, a kínai kínálati oldalon jelentkező ellátási zavarokkal összefüggésben súlyosbította az ellátási láncra nehezedő nyomást;

C.  mivel az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, amelyet középtávon 2 %-os inflációban határozott meg;

D.  mivel az EKB 2022. szeptemberi előrejelzései szerint az általános infláció a 2022. évi 8,1 %-ról 2023-ra 5,5 %-ra, majd 2024-re várhatóan 2,3 %-ra csökken; mivel a 2,3 % még mindig némileg meghaladja az EKB által meghatározott célértéket;

E.  mivel az Eurostat szerint 2022 júliusában a munkanélküliségi ráta 6 % volt az EU-ban, és 6,6 % az euróövezetben, annak megoszlása az EU-n és a tagállamokon belül egyenlőtlen volt, mértéke pedig továbbra is kiugróan magas a fiatalok körében (az EU‑ban 14 %, az euróövezetben 14,2 %); mivel az ifjúsági munkanélküliség magas aránya még mindig súlyos probléma, amelyet az Uniónak kezelnie kell;

F.  mivel az EKB megbízatása keretében elkötelezte magát amellett, hogy hozzájárul a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez; mivel az éghajlatváltozás akadályozhatja a monetáris politika hatékonyságát, befolyásolhatja a növekedést, emellett növelheti az árakat és a makrogazdasági instabilitást;

G.  mivel a monetáris transzmissziós mechanizmus működése előfeltétele annak, hogy az EKB teljesíteni tudja az árstabilitásra vonatkozó megbízatását;

H.  mivel az euro USA-dollárhoz viszonyított külső értéke jelentősen romlott az elmúlt néhány hónapban; mivel az energia kereskedelme és a származtatott energiaügyletek kereskedése USA-dollárban történik, az euro USA-dollárral szembeni leértékelődése pedig még inkább növeli az inflációt;

I.  mivel a 2022. június–júliusi Eurobarométer felmérés szerint a közös valutát, az eurot használó európai gazdasági és monetáris unió társadalmi támogatottsága minden eddiginél magasabb: az euróövezetben 80 %, míg az EU egészében 72 %;

J.  mivel az EKB az uniós polgárokat képviselő intézményként elszámoltatható az Európai Parlament felé;

Általános áttekintés

1.  mély aggodalmát fejezi ki az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított orosz agresszív háború és annak az európai gazdaságra és társadalomra – különösen a legveszélyeztetettebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, például a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra – gyakorolt súlyos, példa nélküli és tartós hatásai miatt;

2.  kiemeli, hogy a példa nélküli válságok merőben új, innovatív és merész monetáris politikai döntéseket igényelnek;

3.  megérti a monetáris politikát meghatározó bizonytalanságot és összetett környezetet; mély aggodalmának ad hangot a rekordmagas infláció miatt; üdvözli, hogy az EKB készen áll a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges intézkedések megtételére;

4.  emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges megbízatása az árstabilitás biztosítása;

5.  elismeri, hogy az EKB az összesített kereslet monetáris politikai eszközei révén történő erőteljes csökkentésével képes lenne az árak csökkentésére, ugyanakkor elismeri, hogy ez fokozná a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatás kockázatát;

6.  megjegyzi, hogy a jelenlegi inflációt főként a kínálat, különösen pedig az energia- és élelmiszerárak gerjesztik, amelyek jelenleg befolyásolják a maginflációt;

7.  megjegyzi továbbá, hogy a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátozott mértékben befolyásolják az elsősorban kínálatvezérelt infláció kezelését;

8.  kiemeli, hogy az EKB Szerződésekben meghatározott, jogszabályban előírt függetlensége előfeltétele annak, hogy teljesítse a megbízatását;

9.  üdvözli, hogy a Horvát Köztársaság 2023. januárjában csatlakozott az euróövezethez, annak 20. tagországaként;

10.  megjegyzi, hogy a világjárvány idején a költségvetési és monetáris politikák egymást erősítették, és megbízatásuk keretein belül valamennyi uniós intézmény és tagállam együttműködött, megakadályozva ezzel a 2008-as pénzügyi válság során tapasztaltak megismétlődését, és emlékeztet az akkori válság okaiból és az arra adott válaszból levont tanulságokra; hangsúlyozza, hogy az árstabilitás fenntartásához jelenleg még szorosabb koordinációra van szükség a költségvetési és monetáris politikák között, mivel a kínálati oldali sokkok kezeléséhez reziliensebb ellátási láncokra és energiaügyi reformokra, többek között a megújuló energiaforrásokra való átállásra és kiszámíthatóbb beruházási keretre van szükség; egyetért Lagarde elnök figyelmeztetésével, aki szerint „a (…) háztartások magasabb áraktól való megvédését szolgáló fiskális támogatásnak mindenképpen ideiglenesnek és célzottnak kell lennie. Ez csökkenti az inflációs nyomás fokozódásának kockázatát, ezáltal pedig megkönnyíti, hogy a monetáris politika betölthesse azon feladatát, hogy biztosítja az árstabilitást és hozzájárul az adósság fenntarthatóságának megőrzéséhez.”(3);

11.  üdvözli Lagarde elnök kijelentését, miszerint a jelenlegi geopolitikai válság miatt előrelépésre van szükség az uniós költségvetési integráció terén; üdvözli, hogy az EKB régóta támogatja a bankunió mielőbbi kiteljesítését, és hangsúlyozza a jelentős késedelmek esetén jelentkező kockázatokat; tudomásul veszi, hogy az EKB támogatja egy teljes körű európai betétbiztosítási rendszer létrehozását; elismeri, hogy a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés összefügg egymással, és hogy az intézményvédelmi rendszerek kulcsszerepet játszanak a tagintézmények védelmében és stabilizálásában; üdvözli a nemteljesítő hitelek mennyiségének csökkentése terén eddig elért eredményeket;

12.  felhívja az EKB-t, hogy továbbra is kövesse nyomon a fejleményeket, és rendszeresen tegye közzé az euro nemzetközi szerepével kapcsolatos információkat; hangsúlyozza, hogy az euro szerepének megerősítéséhez az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére és kiteljesítésére van szükség, hogy csökkenjen az euróövezet makrogazdasági sokkokkal szembeni tényleges és vélt sebezhetősége; megjegyzi, hogy az euro tartalékvalutaként való vonzóbbá tétele tovább fokozza nemzetközi használatát, és növeli az EU képességét arra, hogy függetlenül alakítsa szakpolitikai irányvonalát, ami kulcsfontosságú eleme az európai gazdasági szuverenitás megőrzésének;

Monetáris politika

13.  aggasztja, hogy az euróövezetben az infláció rekordszintet ért el: 2022-ben az átlagos infláció 8,4 % volt; hangsúlyozza, hogy az általános infláció 2022 októberében elérte a rekordmagasságú 10,6 %-ot, majd 2022 decemberére 9,2 %-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy az inflációt messze lejelentősebben befolyásoló tényező az energia (40,8 %), amelyet az élelmiszerárak (11,8 %) követnek; megjegyzi, hogy az EKB 2023-ra 6,3 %‑os, 2024-re 3,4 %-os, 2025-re pedig 2,3 %-os inflációt jelez előre, amelyhez az energia- és élelmiszerellátás zavarai miatt felfelé mutató kockázatok társulnak; megjegyzi, hogy az infláció jelenleg jóval magasabb, mint az EKB 2 %-os célja; megjegyzi, hogy a maginfláció jelenleg 5,2 %-os; emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges megbízatása az árstabilitás biztosítása;

14.  emlékeztet arra, hogy az EKB stratégiai felülvizsgálata ismételten megerősítette az inflációs célkövetés középtávú irányultságát, és szimmetrikus 2 %-os inflációs célt tűzött ki középtávon; felkéri az EKB-t, hogy e középtávú időszakban pontosan kövesse a kitűzött inflációs célt, a mostani válság során is; felkéri az EKB-t, hogy határozza meg a „középtávú” fogalmát;

15.  tudomásul veszi az EKB közelmúltban hozott monetáris politikai döntéseit, amelyek értelmében 2022 júliusában 50, szeptemberében és novemberében 75, decemberében 50 és 2023. januárjában pedig 50 bázisponttal emelte a kamatlábakat; megjegyzi, hogy a jelenlegi kamatláb 3,0%; tudomásul veszi Lagarde elnök kijelentését, miszerint az EKB „a következő néhány ülés során további kamatemeléseket szándékozik végrehajtani, amíg az infláció el nem éri a célként kitűzött szintet”; megjegyzi, hogy a nominális kamatlábak a semleges kamatláb alatt maradnak;

16.  megjegyzi, hogy az EKB rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyekkel csökkentheti az aggregált keresletet annak érdekében, hogy az inflációt középtávon a célszintre lehessen csökkenteni; aggodalmát fejezi ki az ehhez hasonló szakpolitikai döntések növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásai miatt, amelyekre ki kell térni az arányosság értékelése során; felkéri az EKB-t, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt fontolja meg a szakpolitika kiegyensúlyozottabb és fokozatosabb kiigazítását; kéri, hogy az irányadó kamatlábakra vonatkozó döntések kapcsán nyújtsanak részletesebb indokolást;

17.  emlékeztet arra, hogy a közelmúltbeli jelentős áremelkedésekért nagyrészt Oroszország Ukrajnával szemben indított agresszív háborúja, és a behozott fosszilis tüzelőanyagoktól való függés felelős, az infláció pedig a kőolaj- és földgázárak hirtelen emelkedését tükrözi; megjegyzi, hogy a jelenlegi infláció elsősorban kínálatvezérelt; megjegyzi továbbá, hogy a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátozott mértékben befolyásolják az elsősorban az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció kezelését; tudomásul veszi, hogy az EKB ismételten elismeri, hogy a kamatlábak emelése rövid távon nem fogja csökkenteni az energiaárakat, és nem lesz hatással az inflációra;

18.  komoly aggodalmát fejezi ki a széttagoltság kockázata miatt, tekintettel az euróövezeti országokban eltérő mértékű inflációra, amely 2022 augusztusában 25,2 % (Észtország) és 6,6 % (Franciaország) között alakult; úgy véli, hogy ez veszélyezteti az EKB monetáris politikájának és transzmissziójának egységességét;

19.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy „az utóbbi időben a nyereségek jelentős mértékben járultak hozzá a teljes belföldi inflációhoz, a korábbi hozzájáruláson felül”, amint azt Isabel Schnabel igazgatótanácsi tag megjegyezte(4); felhívja az EKB-t, hogy rendszeresen tegyen közzé adatokat a nyereség inflációhoz való hozzájárulásáról; megjegyzi, hogy a monetáris politika nem a megfelelő válasz a nyereség inflációhoz való hozzájárulására, nevezetesen a túlzott piaci erőre, amelyet más szakpolitikák jobban képesek kezelni;

20.  felhívja az EKB-t, hogy dolgozzon ki hiteles kommunikációs stratégiát, amelyhez gyors és kézzelfogható intézkedések társulnak annak érdekében, hogy jelezzék az európai polgárok felé, hogy középtávon az infláció csökkenni fog; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyasztók következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásai és a következő három évre előre jelzett inflációs várakozások mediánja jelentősen meghaladja az 5,0 %-os, illetve 2,9 %-os célszintet(5); aggodalommal állapítja meg, hogy ez az inflációs várakozások elszabadulására utal; megjegyzi, hogy az EKB kamatemelései egyik fő okának az inflációs várakozások befolyásolása tekinthető; felhívja az EKB-t, hogy vizsgálja meg részletesebben az inflációs várakozások szerepét, valamint azt, hogy ezeket hogyan befolyásolják az EKB bejelentései és intézkedései;

21.  megjegyzi, hogy nincs tudományos konszenzus az inflációs várakozásoknak az infláció alakulásában betöltött szerepéről;

22.  különösen aggódik amiatt, hogy az euro/USA-dollár átváltási árfolyam közelmúltbeli csökkenése jelentős tényezővé vált az energiaárak inflációjában; megállapítja, hogy az euro USA-dollárral szembeni közelmúltbeli gyengülése ezért hozzájárul az energiaárak inflációjához, mivel a származtatott energiaügyletekkel dollárban kereskednek;

23.  megjegyzi, hogy az IMF a Világgazdasági kilátások 2022. évi kiadásában arra a következtetésre jutott, hogy a bérspirál kockázata mérsékelt; megjegyzi, hogy a reziliens munkaerőpiacok a vásárlóerő-veszteség ellensúlyozására szolgáló bizonyos szintű felzárkózással együtt valószínűleg hozzájárulnak a bérek erőteljes növekedéséhez; felhívja az EKB-t, hogy kövesse szoros figyelemmel ezt a kockázatot;

24.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EKB továbbra is magántulajdonú hitelminősítő intézetek által közzétett államadósság-minősítésekre hagyatkozik a biztosítéki rendszerében; ismételten felhívja az EKB-t, hogy a továbbiakban ne hagyatkozzon az ilyen minősítésekre;

25.  hangsúlyozza, hogy a monetáris politika egyenletes transzmissziója létfontosságú az EKB árstabilitási megbízatásának teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy az államháztartási hozamok túlzott eltérése a hitelfeltételeket összeegyeztethetetlenné teszi a monetáris politika egységes transzmissziójával; tudomásul veszi az EKB 2022. június 15-i döntését, miszerint rugalmasságot alkalmaz a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program keretében esedékessé vált visszaváltások révén befolyó összegek újrabefektetését illetően; tudomásul veszi a transzmisszióvédelmi eszköz létrehozását, amelynek célja a monetáris politika euróövezeten belüli hatékony transzmissziójának támogatása;

26.  megjegyzi, hogy az olcsó célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (CHLRM) és a magasabb kamatlábak együttesen azzal a kockázattal járnak, hogy az európai bankok számára milliárdos többletnyereség elérését teszik lehetővé; üdvözli az EKB októberi ülésén hozott, az arbitrázs megakadályozását célzó határozatot;

27.  aggodalmát fejezi ki a világ központi bankjai közötti monetáris politikai koordináció hiánya miatt; aggódik továbbá amiatt, hogy az egyidejű kamatemelési ciklusok világszerte a monetáris politikai feltételek példátlan szigorítását eredményezik; felhívja az EKB-t, hogy kezdeményezzen nemzetközi párbeszédet más központi bankokkal;

Másodlagos célkitűzések

28.  emlékeztet arra, hogy a 2021. novemberi monetáris párbeszéd során az EKB elnöke azt nyilatkozta, hogy „a másodlagos célkitűzéseink között nyilvánvalóan szerepel a gazdasági fejlődés, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és így tovább. Ezeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni, különösen akkor, ha ezeket a másodlagos célkitűzéseket a többi intézmény, különösen az Európai Parlament nagyon világosan megfogalmazta.” javasolja ezen állásfoglalás felhasználását annak érdekében, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az EKB számára a másodlagos célkitűzésekkel kapcsolatban(6);

29.  emlékeztet arra, hogy az árstabilitási célkitűzés sérelme nélkül az EUMSZ előírja az EKB számára, hogy támogassa az Unió általános gazdaságpolitikáját az EUSZ 3. cikkében foglaltak szerint; rámutat, hogy egyértelmű hierarchia áll fenn az EKB célkitűzései között;

30.  megjegyzi, hogy az EKB elsődleges megbízatásának teljesítése érdekében alkalmazott monetáris politikáit arányossági vizsgálatnak vetik alá; megjegyzi, hogy az arányosság értékelése során figyelembe veszik a monetáris politikai intézkedéseknek a tágabb értelemben vett gazdaságra és gazdaságpolitikára gyakorolt hatását, amellyel ez a szakasz foglalkozik; hangsúlyozza, hogy amennyiben az árstabilitást egyformán elősegítő különböző szakpolitikák között kell választania, az EKB azokat fogja választani, amelyek a legjobban támogatják az EU általános gazdaságpolitikáját(7);

31.  felszólítja az EKB-t, hogy éves jelentésében szenteljen egy külön fejezetet annak ismertetésére, hogy miként értelmezte másodlagos célkitűzéseit és hogyan járt el azok alapján, valamint annak bemutatására, hogy a monetáris politikája milyen hatással van az EU általános gazdaságpolitikájára;

32.  úgy véli, hogy a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból fenntartható növekedés magas szintje és a teljes foglalkoztatást célzó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság kulcsfontosságú gazdasági célok; emlékeztet a szociális jogok európai pillérének fontosságára; hangsúlyozza, hogy ezeket a célkitűzéseket akkor lehet a legjobban elérni, ha a szabad piac kiszámítható árszinteken alapuló, stabil makrogazdasági környezetben működik;

33.  hangsúlyozza a kkv-k kulcsfontosságú szerepét az EU gazdaságában, a gazdasági és társadalmi konvergenciában és a foglalkoztatásban, valamint zöld és digitális kettős átállás végrehajtásában;

34.  javasolja, hogy az arányossági értékelés részeként az EKB vegye figyelembe, hogy monetáris politikai műveleteinek költségei nem terhelhetik meg aránytalanul az alacsonyabb jövedelmű rétegeket és a legkiszolgáltatottabb csoportokat, és értékelje monetáris politikai műveleteinek e csoportokra gyakorolt hatását, szem előtt tartva, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják a monetáris transzmissziós mechanizmus hatékonyságát(8);

35.  felhívja az EKB-t, mint független intézményt, hogy megbízatásának teljesítése során tartózkodjon a politikai indíttatású döntésektől;

Az éghajlatváltozás elleni fellépés

36.  megjegyzi, hogy a zöld beruházások ösztönzéséhez árstabilitásra és stabil makrogazdasági környezetre van szükség, amely egyebek mellett segítene a Párizsi Megállapodás végrehajtásához szükséges megfelelő feltételek megteremtésében; felkéri az EKB-t, hogy értékelje, milyen mértékben befolyásolja az éghajlatváltozás az árstabilitás fenntartásának képességét;

37.  emlékeztet arra, hogy az EKB-t uniós intézményként kötik a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalások;

38.  tudomásul veszi a Kormányzótanács döntését, miszerint további lépéseket tesz annak érdekében, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítse az eurórendszer monetáris politikai keretébe;

39.  megjegyzi hogy a piacsemlegesség fogalma a „szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” elvéhez kapcsolódik; felkéri az EKB-t, tiszteletben tartva függetlenségét, hogy kezelje a piaci hiányosságokat, és biztosítsa a források hatékony elosztását hosszú távon, ügyelve arra, hogy politikailag a lehető legsemlegesebb maradjon, tiszteletben tartva a piacsemlegesség elvét; megjegyzi, hogy az EKB már több alkalommal eltért a piacsemlegességtől; hangsúlyozza, hogy az ilyen döntések nem mehetnek az EKB elsődleges céljának a rovására;

40.  tudomásul veszi az EKB vállalati kötvényállományainak dekarbonizációjáról szóló bejelentését, amelynek keretében az EKB a kötvényportfólióját a jobb éghajlati teljesítményű kibocsátók felé „billenti”; hangsúlyozza, hogy az EKB eszközvásárlási programjai nem hagyományos monetáris politikát képviselnek, amelyet csak példátlan gazdasági körülmények között szabad alkalmazni; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek az állományok az alacsony infláció elleni múltbeli küzdelem melléktermékei, és hogy a befektetések nem képezik a monetáris politika célkitűzését;

41.  tudomásul veszi továbbá az EKB fedezeti keretrendszerének környezetbarátabbá tételéről szóló bejelentését, amely segít csökkenteni az EKB mérlegében felmerülő pénzügyi kockázatot;

42.  üdvözli az EKB azon bejelentését, hogy tovább javítja az eurórendszer kockázatértékelési eszközeit és képességeit, hogy azok – például belső hitelminősítő rendszereken keresztül – jobban figyelembe vegyék az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatokat; üdvözli különösen az EKB hitelminősítő intézetekkel való együttműködését, amelynek célja, hogy növelje az átláthatóságot egyrészt azzal kapcsolatban, hogy miként építik be az éghajlati kockázatokat a minősítéseikbe, másrészt pedig, hogy milyen törekvéseik vannak az éghajlati kockázatokra vonatkozó közzétételi követelményeket illetően;

43.  üdvözli az EKB cselekvési tervét és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó részletes ütemtervét, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok szakpolitikai keretbe és modellekbe való mélyebb beépítését célozza;

44.  üdvözli az EKB éghajlati kockázati stressztesztjét, amelyet a bankoknak és a vállalatoknak az éghajlatvédelmi átállással kapcsolatos kockázattal szembeni ellenálló képességének értékelésére fejlesztettek ki; megállapítja, hogy a 2022. július 8-án közzétett eredmények szerint a legtöbb bank nem rendelkezik az éghajlati kockázati stressztesztekre vonatkozó szilárd kerettel, valamint a szükséges adatokkal; felhívja az EKB-t, hogy nyújtson működőképes iránymutatást és csökkentse a bürokráciát; megjegyzi, hogy a bankfelügyeletnek kockázatalapúnak kell lennie, és nem alapulhat másodlagos megfontolásokon; felhívja a bankokat, hogy fokozzák az éghajlati kockázat mérésére és kezelésére irányuló erőfeszítéseiket;

45.  kiemeli, hogy az EKB 2020 és 2021 között 10,7 %-kal csökkentette saját szén-dioxid-kibocsátását;

Átláthatóság, elszámoltathatóság, nemek közötti egyenlőség és egyéb szempontok

46.  hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni az EKB elszámoltathatósági és átláthatósági intézkedéseit; megjegyzi, hogy bár az EKB bővítette eszköztárát és a pénzügyi stabilitás biztosításán felül új célkitűzéseket is meghatározott, elszámoltathatósági gyakorlatai csak részben fejlődtek; várakozással tekint az EKB és az Európai Parlament közötti jelenlegi elszámoltathatósági gyakorlat hivatalos, írásban történő formalizálása elé; ismételten felhívja az EKB-t, hogy erősítse meg az Európai Parlamenttel szemben fennálló elszámoltathatóságát;

47.  üdvözli, hogy az EKB érdemi és részletes visszajelzést adott a 2020. évi éves EKB-jelentésről szóló parlamenti állásfoglalásra; felhívja az EKB-t, hogy továbbra is kötelezze el magát az elszámoltathatóság mellett, és minden évben tegyen közzé írásos visszajelzést az EKB éves jelentésére vonatkozó parlamenti állásfoglalásról;

48.  felhívja az EKB-t, hogy számoljon be részletesebben az EKB által a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban betöltött pozíciókról, többek között írásban;

49.  üdvözli az EKB új kommunikációs politikáját, amely többek között hozzáférhetőbbé teszi az EKB politikai döntéseivel kapcsolatos magyarázatoknak és információknak a nyilvánosság és az érdekelt felek számára történő közlését;

50.  üdvözli, hogy az EKB figyelmet fordít a kibertámadások kockázataira; arra ösztönzi az EKB-t, hogy tartsa fenn ezt a figyelmet, különösen a geopolitikai körülmények fényében;

51.  felhívja az EKB-t, hogy fokozza a kriptovaluták fejlődésének és a kapcsolódó kiberbiztonsági, pénzmosási, terrorizmus-finanszírozási, valamint a kriptoeszközök által biztosított névtelenséghez kapcsolódó egyéb bűncselekményekkel összefüggő kockázatoknak a nyomon követését; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet hatályba lépett;

52.  sajnálatosnak tartja, hogy az EKB Igazgatóságának és Kormányzótanácsának tagjai közül csak kettő nő; ismételten hangsúlyozza, hogy az igazgatósági tagok jelölésének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie, és az előválogatott jelöltek listáját be kell nyújtani a Parlamentnek; határozottan sajnálja, hogy a tagállamok a jelöltek előválogatása helyett a közelmúltban az üres álláshelyek számával megegyező számú jelöltet jelöltek; emlékeztet arra, hogy a Parlament elkötelezett amellett, hogy az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló állásfoglalásával összhangban ne vegye figyelembe az előválogatott jelöltek olyan listáit, amelyek nem tartják tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét; kéri az euróövezeti tagállamokat, hogy vegyék ki a részüket, és a nemzeti központi bankok jegybankelnöki pozíciójának betöltésére irányuló kinevezési folyamatba teljes mértékben építsék be a nemek közötti egyenlőség elvét, hogy valamennyi nem számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak;

53.  sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség az EKB egész szervezeti felépítésében is tapasztalható, különösen a felsővezetői pozíciókat betöltő nők aránya tekintetében; tudomásul veszi, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint a nők aránya az EKB valamennyi vezetői pozíciójában 2019 óta 30,3 %-ra, a felsővezetői pozíciókban pedig 30,8 %-ra nőtt; üdvözli az EKB új stratégiáját a nemek közötti egyensúly javítására, beleértve azt a célkitűzést, hogy a nők aránya 2026-ra 40–51 % között legyen; felhívja az EKB-t, hogy éves jelentése részeként számoljon be az e területen elért eredményekről;

54.  támogatja az EKB arra irányuló célkitűzését, hogy a nők arányának növelése érdekében ösztönözze a nőket az e területen való előrelépésre; ezért üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint az EKB „Women in Economics” [Nők a közgazdaságban] ösztöndíja;

55.  tudomásul veszi az EKB esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó személyzeti szabályait, és bátorít azok ambiciózus alkalmazására; tudomásul veszi továbbá etikai keretének folyamatban lévő felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman 2022. október 26-i határozatában ajánlásokat adott ki ebben a tekintetben, különösen az EKB-nál tapasztalt „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban, miután egy vezető közgazdász nemrég egy amerikai befektetési bankhoz került(9); felhívja az EKB-t, hogy az alacsonyabb bérsávokba tartozó munkavállalók esetében is hosszabbítsa meg a felsővezetők bérsávjaira vonatkozó várakozási időszakot;

56.  kéri az EKB-t, hogy dolgozzon ki stratégiát a lobbisták kezelésére, és növelje a Kormányzótanácson kívüli, személyzeti szintű kapcsolatok átláthatóságát;

57.  üdvözli, hogy 2021-ben a hamis eurobankjegyek száma 2003 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza (12 milliomodrész); felhívja az EKB-t, hogy fokozza a hamisítás elleni küzdelmet, és e cél érdekében fokozza az Europollal, az Interpollal és az Európai Bizottsággal való együttműködését; felkéri az EKB-t, hogy a pénzmosás, az adókijátszás, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozása elleni küzdelem céljából – a tagállamok előjogainak sérelme nélkül – alakítsa ki a jelentős tranzakciók megfelelőbb nyomon követését szolgáló rendszert;

58.  üdvözli az EKB-nak a digitális euro projekt terén elért eredményeit, és üdvözli a Parlamenttel e tekintetben folytatott párbeszédét; várakozással tekint a digitális euroval kapcsolatos projekt 24 hónapos vizsgálati szakaszának vége, valamint az elé, hogy a Kormányzótanács döntést hozzon a digitális euro bevezetésének megkezdéséről, amint ennek jogalapját a következő bizottsági javaslat alapján a társjogalkotók megállapítják;

59.  kiemeli a várt előnyöket, mint például a hatékonyságnövekedés és a fokozott pénzügyi integráció; egyetért az EKB-val abban, hogy a digitális euronak eleget kell tennie egy sor minimumkövetelménynek, többek között a robusztusságot, a biztonságot, a hatékonyságot és a magánélethez való jog védelmét illetően; hangsúlyozza, hogy a digitális euro kiegészítheti, de nem helyettesítheti a készpénzt mint fizetési eszközt;

60.  felszólítja az EKB-t, hogy a digitális euro kialakításakor megfelelően mérlegelje a bankszektort és a reálgazdaságnak történő hitelnyújtás egészét fenyegető kockázatokat;

61.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKB úgy döntött, hogy bevonja az Amazont a digitális euro interfész-prototípusainak tesztelésébe; hangsúlyozza, hogy ez a vállalat egy potenciális versenytárs ezen a területen, és ezért nem kerülhet egy ilyen pozícióba, különösen mivel nem részesül semmilyen pénzbeli ellenszolgáltatásban ezért a megbízásért; hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális euro infrastruktúrájának kiszervezése egy amerikai technológiai vállalatnak gyengíti az EU stratégiai autonómiáját;

62.  kéri az EKB belső visszaélés-bejelentési keretének további javítását, hogy az összhangba kerüljön a visszaélést bejelentő személyekről szóló uniós irányelvvel(10);

63.  javasolja egy, az IMF mintájára működő független értékelő iroda létrehozását, amely az EKB politikáinak értékelését és a különböző szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatát végezhetné el anélkül, hogy megsértené az EKB függetlenségét;

o
o   o

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 23., 2021.1.21., 105. o. (2) HL C 479., 2022.12.16., 75. o. (3) Bevezető megjegyzések a 2022. szeptember 26-i monetáris párbeszédhez:https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2022/html/ecb.sp220926_1~0bd6fcc86c.en.html. (4) Isabel Schnabel beszéde az infláció globalizációjáról: https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2022/html/ecb.sp220511_1~e9ba02e127.en.html. (5) https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2023/html/ecb.pr230112~6cfbeda491.en.html (6) A 2021. novemberi monetáris párbeszéd leiratának 15. oldala: https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2021/html/ecb.sp211115_annex_1~d1ef2075bb.en.pdf (7) https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2022/html/ecb.sp220324~61c5afb6b9.en.html (8) https://www.bis.org/publ/othp50.htm (9) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/162341 (10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).