Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/2065(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0045/2023

Előterjesztett szövegek :

A9-0045/2023

Viták :

PV 13/03/2023 - 17
CRE 13/03/2023 - 17

Szavazatok :

PV 15/03/2023 - 7.5

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2023)0077

Elfogadott szövegek
PDF 188kWORD 63k
2023. március 15., Szerda - Strasbourg
Az EKSZ működése és az EU globális szerepének megerősítése
P9_TA(2023)0077A9-0045/2023

Az Európai Parlament 2023. március 15-i ajánlása a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az EKSZ működésének értékeléséről és az EU globális szerepének megerősítéséről (2021/2065(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkének (3) bekezdésére, amely kimondja, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének segítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot az Unió külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosításában,

–  tekintettel az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdésére, amely kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye;

–  tekintettel az EUSZ 26. cikkének (2) bekezdésére, amely előírja, hogy a Tanácsnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének biztosítania kell az Unió fellépésének egységességét, következetességét és hatékonyságát,

–  tekintettel az EUSZ 35. cikkére, amely előírja, hogy a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseleteinek, valamint az Unió kirendeltségeinek hozzá kell járulniuk az uniós polgárok számára harmadik országok területén biztosítandó védelemre vonatkozó jog érvényesítéséhez,

–  tekintettel az EUSZ 36. cikkére, amely kimondja, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének rendszeresen konzultálnia kell a Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről, tájékoztatnia kell a Parlamentet e politikák alakulásáról, és biztosítania kell a Parlament véleményének megfelelő figyelembevételét,

–  tekintettel az EUSZ 42. cikkére, amely felhatalmazza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét arra, hogy javaslatokat tegyen a közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozóan, beleértve missziók indítását, mind nemzeti, mind uniós források felhasználásával,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkének (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy az Uniónak ösztönöznie kell a tagállamok közötti együttműködést, és szükség esetén támogatnia kell és ki kell egészítenie az európai népek kultúrájának és történelmének megismertetésére és terjesztésére, az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzésére és védelmére, továbbá a nem kereskedelmi kulturális cserék, valamint a művészeti és irodalmi alkotás előmozdítására irányuló tevékenységeiket, többek között az audiovizuális ágazatban,

–  tekintettel az EUMSZ 167. cikkének (3) bekezdésére, amely rögzíti, hogy „az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal”,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i tanácsi határozatra(1) (a továbbiakban: EKSZ-határozat), és különösen annak 9. cikkére és 13. cikkének (3) bekezdésére, amely előírja, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2013 közepéig el kell végeznie az EKSZ szervezetének és működésének felülvizsgálatát, amely kiterjed többek között az EKSZ-határozat földrajzi egyensúlyról szóló 6. cikke (6) és (8) bekezdésének végrehajtására, adott esetben a határozat módosítására irányuló jogalkotási javaslat kíséretében,

–  tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2022. november 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a politikai elszámoltathatóságról szóló, 2010. július 20-i nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és a Bizottság alelnökéhez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz címzett, az EKSZ szervezetének és működésének 2013. évi felülvizsgálatáról szóló, 2013. június 13-i ajánlására(3),

–  tekintettel az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság alelnökének az Európai Unió nagyköveteinek 2022. évi konferenciáján tartott nyitóbeszédére,

–  tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására(4),

–  tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2022. évi éves jelentés” című, 2023. január 18-i állásfoglalására(5), valamint „A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása – 2022. évi éves jelentés” című, 2023. január 18-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, a 2019–2024-es időszakra vonatkozó, 2019. július 5-i uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel a 2022. március 21-én elfogadott, a biztonság és a védelem területére vonatkozó uniós stratégiai iránytűre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0045/2023),

A.  mivel a Szerződések egyértelművé teszik, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) feladata az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének támogatása és a tagállamok diplomáciai szolgálataival való együttműködés(7); mivel a Bizottságnak feladatai ellátása során konzultálnia kell az EKSZ-szel az EU külső tevékenységével kapcsolatos kérdésekben;

B.  mivel a globális vezető szerepének fejlesztésére irányuló stratégiai célkitűzés elérése érdekében az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia a globális prioritásokkal kapcsolatos többoldalú partnerségek megerősítésében, különösen az ENSZ-szel fennálló partnerségében, valamint a NATO-val és más hasonlóan gondolkodó országokkal folytatott átfogó és nyílt együttműködésében, többek között a NATO-val való jobb, még átfogóbb, koherensebb és nyitottabb együttműködés, valamint a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelme és előmozdítása terén;

C.  mivel megérett az idő az uniós döntéshozatal reformjára, teljes mértékben és hatékonyabban kihasználva az EU kemény és puha hatalmi eszközeit, többek között a bizonyos uniós külpolitikai területekre – például a szankciók, az emberi jogok és a nemzetközi jog védelmére – vonatkozó döntéshozatalban minősített többségi szavazás haladéktalan bevezetése révén – a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében végrehajtó mandátummal rendelkező katonai missziókat vagy műveleteket létrehozó határozatok kivételével, amelyekhez továbbra is egyhangú szavazásra van szükség –, biztosítva ugyanakkor, hogy az EU külső és belső fellépései koherens módon kapcsolódjanak egymáshoz;

D.  mivel az EU-nak tovább kell haladnia afelé, hogy minden területen saját és önálló európai diplomáciát hozzon létre, beleértve többek között a nyilvános és kulturális, a gazdasági, az éghajlati, a digitális és a kiberdiplomáciát, amelyek élén az uniós szempontokon alapuló közös diplomáciai kultúra által meghatározott uniós diplomáciai szolgálat áll;

E.  mivel rendkívül fontos megerősíteni az EU nemzetközi kulturális kapcsolatait és kulturális diplomáciáját, amelyek a kölcsönös megértés és a kapcsolatok hídjaként szolgálnak világszerte, és amelyek az EU hasznos diplomáciai eszközévé és a puha hatalom alapvető részévé váltak;

F.  mivel a globális geopolitikai és humanitárius válságok arra mutatnak rá, hogy az EU-nak hiteles és első kézből származó információkhoz kell jutnia az EU-t fenyegető jelenlegi és lehetséges külső fenyegetésekről, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni, valamint jobban meg tudja védeni érdekeit külföldön;

G.  mivel meg kell erősíteni az Unió külső tevékenységét és az EKSZ-t saját, önálló és állandó uniós eszközökkel és forrásokkal a külügyek, az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a biztonság és a védelem területén annak érdekében, hogy az Unió teljes jogú és hiteles globális szereplő legyen, valamint hogy világszerte jobban meg tudja valósítani céljait, és képes legyen megvédeni értékeit;

H.  mivel az EKSZ központi szerepet tölt be az EU kül-, biztonság- és védelmi politikáinak végrehajtásában, és utat kell mutatnia egy átfogóbb megközelítés felé, amelyben többek között részt vállal a Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (DG INTPA) és az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR); mivel az alelnök/főképviselő az uniós nagykövetek 2022. évi éves konferenciáján elhangzott beszédében hiányosságokat tárt fel az uniós diplomáciai szolgálat és az EU külpolitikájának egészében, és ezek hatékony kezelését szorgalmazta a kapacitás, a hatékonyság és a szakpolitikai eredményesség megerősítése érdekében; mivel az EKSZ-szel szembeni elvárások és a szolgálat képességei nincsenek összhangban, és nem rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel; mivel meg kell reformálni az EKSZ-t annak érdekében, hogy az EU proaktívabb és reziliensebb szereplőként megerősíthesse pozícióját a nemzetközi rendben;

I.  mivel az EKSZ-határozat 9. cikkével összhangban a főképviselőnek biztosítania kell az átfogó politikai koordinációt, valamint az Unió külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát, az EKSZ-nek pedig hozzá kell járulnia az EU külső finanszírozási eszközeinek programozási és irányítási ciklusához, beleértve az országok allokációit és a nemzeti és regionális indikatív programokat is;

J.  mivel az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni provokáció nélkül indított, 2022. február 24-én kezdődött indokolatlan és jogellenes katonai agressziója nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint az 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az 1994. évi budapesti memorandumban rögzített elveket, és súlyosan aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást; mivel ez az Ukrajna elleni agresszív háború alapvetően megváltoztatta az európai biztonsági környezetet, többek között az EU szomszédságában tapasztalható fokozódó instabilitás révén; mivel ennek az új realitásnak a fényében még hangsúlyosabbá vált, hogy sürgős prioritásként kell kezelni az EU kül- és biztonságpolitikájának hatékonyságát az Unió azon képességének megerősítése révén, hogy fellépjen értékeink és érdekeink védelme, valamint az EUSZ 21. cikkében foglalt elvek előmozdítása érdekében; mivel az ENSZ Közgyűlése több határozatot is elfogadott, amelyekben elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót; mivel létfontosságú fellépni azon magas rangú oroszországi tisztviselők és más szereplők büntetlensége ellen, akik közreműködtek az Ukrajna elleni agresszív háborúban;

K.  mivel a geopolitikai környezetben az elmúlt években bekövetkezett változások – beleértve a Covid19-világjárványt és az Ukrajna elleni orosz agressziót – jelentősen fokozták azt az igényt, hogy az EU mozgósítsa partnerországait és regionális és globális szövetségeket hozzon létre a stratégiai uniós prioritások köré, ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy a globális partnerországok nem értik eléggé az uniós szempontokat, valamint nem ismerik fel az EU politikai befolyásának korlátait;

L.  mivel az EU, a közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) és a KBVP egyre inkább a dezinformációs kampányok célpontja, ezért az EKSZ részéről határozottabb stratégiai kommunikációs politikára van szükség;

M.  mivel a Parlamentnek az Unió és az annak alapjául szolgáló értékek és elvek – többek között a területi integritás, a nemzeti szuverenitás és a szabályokon alapuló nemzetközi rend – megóvására és védelmére irányuló eltökéltségnek megfelelő döntéshozatallal és a külső és intézményközi párbeszédet és együttműködést szolgáló intézményi struktúrákkal, valamint politikai akarattal kell párosulnia;

N.  mivel az EU külső tevékenységének irányítását meg kell reformálni egy közös uniós diplomáciai kultúra megvalósítása, az egyértelműség hiányának leküzdése és a tagállamok bizalmának növelése érdekében, kihasználva a közelmúltbeli válságok által teremtett pragmatikus teret; mivel az EUSZ 24. cikkének (3) bekezdése alapvető fontosságú az EU külpolitikájának hatékonysága szempontjából, mivel arra kötelezi a tagállamokat, hogy a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás szellemében aktívan és fenntartások nélkül támogassák az Unió kül- és biztonságpolitikáját, és támogassák az Unió e területen folytatott tevékenységét; mivel ezeknek a reformoknak lehetővé kell tenniük az EU számára, hogy alkalmazkodjon a jelenlegi geopolitikai környezethez, tisztáznia kell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke, az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke és a külkapcsolatokért felelős többi biztos közötti munkamegosztást, csökkentenie kell a Bizottságon belüli szervezeti egységek közötti versengéseket, és oly módon kell meghatároznia az EKSZ, a Bizottság, a Tanács és a tagállami struktúrák határait és hatásköreit, hogy az megfelelően tükrözze a főképviselőnek az EU külső tevékenységében biztosított sajátos szerepét, és elkerülje az EU külső fellépéseiben a szükségtelen átfedéseket; mivel lehetőség van az alelnök/főképviselő és szolgálatuk, valamint az Európai Tanács elnöke és hivatala közötti együttműködési kapcsolatok javítására, ami hozzájárulhat a tagállamok az alelnök/főképviselő, az EKSZ és az Európai Tanács elnöke szerepébe vetett bizalmának megerősödéséhez;

O.  mivel annak megértése, hogy a társadalmakat hogyan alakítják és befolyásolják a vallások és más hitformák, alapvetően fontos ahhoz, hogy az EU külső politikájában hatékonyan figyelembe lehessen venni a vallásszabadság kérdését; mivel a vallás vagy meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatások e tekintetben fontos eszközt jelentenek az EKSZ számára; mivel az uniós küldöttségek jobban ismerhetnék és használhatnák az iránymutatásokat, figyelembe véve különösen az országspecifikus körülményeket; mivel az iránymutatásoknak a Tanács emberi jogi munkacsoportja (COHOM) általi hivatalos értékelése már régóta esedékes;

P.  mivel meg kell erősíteni az EKSZ szerepét és kapacitását a stratégiai irányvonal meghatározása és az EU külső pénzügyi eszközeinek végrehajtásához való hozzájárulás terén;

Q.  mivel az uniós küldöttségek méretének és személyzeti profiljának tükröznie kell az EU általános stratégiai érdekeit, valamint az EU konkrét érdekeit az adott partnerországban;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság, illetve a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

   a) tegyenek hatékony lépéseket az EU külpolitikája és az uniós belső politikák külső dimenziója – különösen a migrációs ügyek, a kereskedelem és az energia – koordinációjának és integrációjának javítása érdekében; biztosítsák, hogy a fejlesztési együttműködés, a kereskedelempolitika, valamint a biztonság- és védelempolitika koherens legyen és összhangban legyen az uniós KKBP és az uniós KBVP általános célkitűzéseivel, az EUSZ 21. cikkében és a külső konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítésében foglaltak, valamint az Unió alapját képező értékek és elvek szerint;
   b) erősítsék meg az összes érintett biztosból, az alelnökből/főképviselőből, valamint a Bizottság és az EKSZ szolgálataiból álló stratégiai koordinációs struktúrát, hogy biztosítva legyen az EU külső tevékenységének koherenciája, szinergiája, átláthatósága és elszámoltathatósága, beleértve a külső finanszírozási eszközöket, az egyéb vonatkozó szakpolitikákat és programokat, valamint a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát;
   c) biztosítsák a főképviselő/alelnök vezető összekötő szerepét a KKBP és az EU külkapcsolatai között, azzal a céllal, hogy a lehető legmagasabb szintű koordináció és koherencia jöjjön létre az EU külső tevékenységében, beleértve a főképviselő/alelnök biztosi testülettel való szoros együttműködését az EU belső politikái külső dimenziójának összehangolása érdekében, valamint erősítsék meg a tagállamok külső tevékenységeinek koordinációját;
   d) biztosítsák, hogy az Unió valamennyi külső tevékenysége és politikája hozzájáruljon a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek megszilárdítására és támogatására vonatkozó, a Szerződésen alapuló kötelezettség teljesítéséhez;
   e) biztosítsák, hogy az EKSZ általános felelősséget viseljen és vezető intézményi szerepet töltsön be az EU összes külkapcsolatának irányítása terén, beleértve a belső politikák külső dimenzióit is, és hogy a főképviselőnek döntő szava legyen az Európa globális szerepének erősítésével foglalkozó biztosi csoporton belüli nézeteltérések esetén;
   f) aktualizálják az EKSZ-határozatot az EKSZ befolyásának növelése, az EKSZ és eszközeinek megerősítése és legitimitásának növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-határozat fent említett aktualizálásának célja az EKSZ autonómiájának uniós szempontból történő megerősítése, valamint az EKSZ struktúrájának erősítése és forrásainak növelése;
   g) növeljék az uniós külpolitika befolyását és hatékonyságát a minősített többségi szavazás bizonyos külpolitikai területeken történő teljes körű alkalmazásának biztosítása révén, például az emberi jogok és a nemzetközi jog védelme, valamint szankciók kiszabása terén, kivéve a KBVP keretében végrehajtó mandátummal rendelkező katonai missziók vagy műveletek létrehozásáról és telepítéséről szóló határozatokat, amelyekhez továbbra is egyhangú szavazásra van szükség; tartsák szem előtt, hogy még a minősített többségi szavazás esetén is törekedni kell a lehető legszélesebb konszenzus és lehetőség szerint az egyhangúság elérésére; vizsgálják meg az időközben megvalósítható egyéb lehetőségeket, például az eredménykötelem bevezetését, amely előírja a tagállamok számára, hogy a döntés meghozataláig folytassák az adott kérdés megvitatását;
   h) tegyék lehetővé az EU és tagállamai számára, hogy egységes álláspontot képviselhessenek az ENSZ-ben és más multilaterális fórumokon; megismétli, hogy a Parlament úgy véli, hogy célkitűzéseinek és érdekeinek fenntartása érdekében az Uniónak a Tanácson belüli és az uniós intézmények közötti koordináció révén közös álláspontok kialakítására kell törekednie a Biztonsági Tanács előtt; javítsák az uniós képviseletek működését és politikai hatását a nemzetközi szervezeteken belül, többek között intézményi beágyazottságuk javításával, különösen az ENSZ szervein és különleges ügynökségein belül;
   i) terjesszenek elő megalapozott javaslatokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet elérni és garantálni, hogy az Uniónak minden multilaterális fórumon – többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában – a tagállamok helyein felül saját és állandó helye legyen, annak érdekében, hogy megerősödjön az EU cselekvőképessége, koherenciája és hitelessége a világban;
   j) a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együttműködve küzdjenek az ellen, hogy nem demokratikus országok domináns szerepet játsszanak a nemzetközi szervezetek néhány legfontosabb testületében, beleértve az ENSZ-t és annak ügynökségeit; erősítsék meg a diplomáciai kapcsolatokat minden olyan államban, amely tartózkodott vagy nem vett részt az ENSZ Közgyűlése 2023. március 2-i és 2022. október 12-i határozatainak szavazásán, hogy ismertessék az orosz agresszió súlyosságát és a nemzetközi közösség egyhangú válaszának szükségességét;
   k) ismerjék el a parlamenti diplomácia azon sajátos szerepét és értékét, hogy kiegészíti és felerősíti az EU külső tevékenységének láthatóságát és hatását; biztosítsák, hogy a Parlament az „Európa együtt” program szerves szereplőjeként hatékonyan részt vegyen az EU külső politikáiban és fellépéseiben;
   l) mérlegeljenek és kezdeményezzenek reformokat a KBVP döntéshozatali folyamatának rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele érdekében, ami megvalósulhat akár a Szerződésekben rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználásával, akár – adott esetben – a Szerződések módosítására irányuló javaslatokkal, amelyekről az Európa jövőjéről szóló konferenciát követő konventben kell dönteni;
   m) tanúsítsanak rugalmasságot és kreativitást annak érdekében, hogy az EU külső tevékenységéhez kapcsolódó nyilatkozatokat vagy más cselekvési formákat ne akadályozza egy tagállam vagy a tagállamok egy kis csoportja;
   n) erősítsék meg az eszközöket azáltal, hogy saját, önálló és állandó uniós eszközöket dolgoznak ki a külső tevékenységek terén, és az összes külső tevékenységet összehangolják a Szerződésekkel, amelyek kimondják, hogy az EU-nak a tagállami fellépések egyre nagyobb fokú konvergenciáját kell elérnie, ami megköveteli, hogy az EKSZ egyértelműbb szerepet kapjon és proaktívan megerősítse vezető szerepét a szakpolitikák kidolgozására irányuló javaslatokban, hogy a politikákat a tagállamok közötti kölcsönös politikai szolidaritás alapján lehessen irányítani, meghatározni és végrehajtani;
   o) aktívabban használják fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerét; hozzanak létre új szankciórendszert a nagymértékű korrupcióért felelős személyek és szervezetek ellen;
   p) erősítsék meg az Unió kül- és biztonságpolitikájának legitimitását a tagállamokkal való szorosabb együttműködés révén, hogy az EUSZ 24. cikkében foglalt elvekkel összhangban elősegítsék aktív és fenntartások nélküli támogatásukat, valamint a lojális együttműködést és a kölcsönös szolidaritást;
   q) teljes mértékben támogassák az uniós küldöttségek elkötelezettségét és aktív részvételét az emberi jogok harmadik országokban való védelme és előmozdítása terén; biztosítsák, hogy a tagállamok és nagykövetségeik is teljes mértékben részt vegyenek az emberi jogok védelmében és előmozdításában, kiemelten kezelve e tevékenységet, mivel ez nem csak az EU küldöttségeinek általános feladata;
  

A befolyás növelése

   r) teljes körűen építsék be a „többért többet” elvet a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokba, amelynek révén az EU erősebb partnerségeket fog kialakítani azokkal, amelyek osztják a KKBP és a KBVP elveit és az Unió alapvető értékeit; hasonlóképpen alkalmazzák a „kevesebbért kevesebbet„ elvet azon harmadik országokkal szemben, amelyek nyilvánvalóan semmibe veszik az emberi jogokat és a nemzetközi jogot, és ennek megfelelően igazítsák ki az uniós szerepvállalás mértékét és intenzitását, különösen a fejlesztési együttműködés, a kereskedelmi előnyök és az uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében; biztosítsák, hogy a tagjelölt országok teljes mértékben igazodjanak a KKBP-hez és az uniós szankciókhoz, és gondoskodjanak arról, hogy az uniós szankciókat ne lehessen kijátszani;
   s) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) programozása során a pénzügyi előirányzatok meghatározásakor vegyék figyelembe a partnerországok által a nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért eredményeket, beleértve a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, a nemzetközi emberi jogi egyezményeket és a Párizsi Megállapodást, valamint az Unióval fennálló szerződéses kapcsolatok tiszteletben tartását, és törekedjenek erősebb partnerségek és szövetségek kialakítására azon országokkal, amelyek osztják az EU alapvető értékeit és elveit, és hozzájárulnak a szabályokon alapuló multilateralizmushoz;
   t) igazítsák ki az EKSZ struktúráját stratégiai prioritások kidolgozása érdekében, és tegyék lehetővé számára, hogy vezető szerepet töltsön be az uniós fellépésben, beleértve az új bővítési politikát, a kiber- és hibrid fenyegetéseket és a dezinformációt, a védelmi eszközök fejlesztését és az egyéb felmerülő kihívásokat a folyamatban lévő alapvető geopolitikai fejlemények, például Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja fényében; e prioritásoknak megfelelően osszák el a forrásokat, elkerülve a silómentalitást; fokozzák az uniós partnerországok demokratikus folyamataiba való, többek között manipulatív dezinformáció terjesztése révén történő külföldi beavatkozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, valamint bővítsék az EKSZ-ben és az uniós küldöttségekben a klímadiplomáciával kapcsolatos erőforrásokat és szakértelmet;
   u) biztosítsák, hogy az EKSZ struktúrája és személyzete megfelelően tükrözze, hogy továbbra is szükség van a földrajzi szakértelem kiépítésére és fenntartására – többek között a székhelyen –, valamint a világ országaival fenntartott erős kétoldalú kapcsolatokra, amelyek kulcsfontosságúak a hatékony regionális és többoldalú szövetségek és partnerségek előmozdításához, valamint ahhoz, hogy az EU hatékony globális szereplővé váljon; hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy az EKSZ fellépései megalapozottak és földrajzi és tematikus szakértelemmel alátámasztottak legyenek; biztosítsák, hogy az EKSZ-székhely földrajzi részlegei optimális személyzeti létszámmal rendelkezzenek, hogy a minőségi szakértelem kellő időben rendelkezésre álljon a világ különböző részein folyatott, esetre szabott tematikus fellépésekhez;
   v) biztosítsák, hogy az EKSZ hatékonyan érvényesítse vezető szerepét a külső tevékenységekhez szükséges eszközök többéves programozásának stratégiai lépései során, beleértve az országokra és régiókra vonatkozó allokációk meghatározását és azok jövőbeli félidős felülvizsgálatának kidolgozását, és hogy e célból az EKSZ rendelkezzen a vezető szerephez szükséges stratégiai elképzelésekkel, szakértelemmel, személyzettel és erőforrásokkal;
   w) javítsák az EKSZ és az uniós küldöttségek működési rugalmasságát és koordinálását a felmerülő kérdésekre és kihívásokra való gyorsabb és hatékonyabb reagálás érdekében; hozzanak létre gyors tájékoztatási rendszert az EKSZ és a Parlament számára, hogy azok kellő tájékoztatást kapjanak az aktuális helyszíni állapotokról;
   x) biztosítsák az EKSZ számára a lehetőséget, hogy állandó uniós diplomáciai személyzetet válasszon ki és vegyen fel; dolgozzák ki az uniós diplomaták és az EKSZ-en belüli tisztviselők karrierépítési rendszerét annak érdekében, hogy az EKSZ-ben a vezetői állások kiegyensúlyozott rendszere jöjjön létre;
   y) értékeljék azokat a kihívásokat, amelyek a tagállamok azon diplomatáinak az EKSZ-hez történő ideiglenes kirendeléséből erednek, akik később visszatérnek nemzeti diplomáciai szolgálataikhoz;
   z) javítsák az EKSZ földrajzi és horizontális részlegei közötti belső koordinációt;
   aa) biztosítsák, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források, a személyzet szakértelme és a munkaerő-felvételi követelmények – beleértve a legfontosabb pozíciók esetében a szigorúbb képesítési követelményeket – megfeleljenek az ambíciószintnek, és támogassák az ahhoz szükséges operatív rugalmassági mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az EKSZ számára, hogy valós időben reagáljon a felmerülő geopolitikai kihívásokra; garantálják az EKSZ-határozat 9. cikkének teljes körű betartását, amely előírja, hogy a főképviselő/alelnök biztosítja az Unió külső tevékenységének egységességét, következetességét és hatékonyságát, főként külső segítségnyújtási eszközök által; biztosítsák, hogy az EKSZ megfelelő emberi erőforrásokkal rendelkezzen ahhoz, hogy a kiemelt helyzetekben azonnali operatív válaszlépéseket tudjon biztosítani;
   ab) vizsgálják felül az EKSZ-határozat 9. cikkét az elavult hivatkozások törlése és a 2021–2027-es időszakban alkalmazandó eszközök, különösen az NDICI – Globális Európa figyelembevétele érdekében;
   ac) erősítsék az uniós fellépések és segítségnyújtás láthatóságát valamennyi többoldalú fórumon és a helyszínen, például az „Európa együtt” program révén, amely a Covid19-válság súlyos következményeinek kezelésére irányult a partnerországokban és -régiókban, különösen Afrikában;
   ad) növeljék az EU láthatóságát, és segítsék elő az uniós érdekek, álláspontok és fellépések megértését; sürgősen lássák el az EKSZ-t és különösen az uniós küldöttségeket olyan eszközökkel, amelyekkel fokozhatják a nyilvános diplomáciai és kulturális diplomáciai tevékenységeiket és fejleszthetik stratégiai kommunikációs képességeiket, így lehetővé téve számukra, hogy hatékonyabban kommunikáljanak mind a döntéshozókkal, mind a harmadik országok lakosságával, különös tekintettel a dezinformáció elleni küzdelemre; vegyék figyelembe, hogy egyre nagyobb szükség van a kémkedés és a rosszindulatú külföldi befolyás elleni küzdelemre, mely gyakorlatot növekvő mértékben alkalmazzák az Unió és az Unióval szomszédos országok demokratikus rendjének aláásására; fokozzák az Unió küldöttségeinek a közösségi médiában, a televízióban és a különböző vitákban, való részvételét, többek között helyi nyelveken is, hogy alakítsák a diskurzust és elébe menjenek a dezinformációs kampányoknak; tisztázzák a küldöttségek és a székhelyek e cél elérésében betöltendő szerepét; építsenek ki kapacitást az uniós küldöttségek személyzetének – valamint családtagjaik – biztonsága érdekében, amennyiben a fogadó országban a propaganda célpontjává válnak vagy zaklatásnak és megfélemlítésnek vannak kitéve; javítsák az EKSZ székhelye és az Unió küldöttségei, valamint regionális szinten a küldöttségek közötti információáramlást és koordinációt;
   ae) erősítsék meg az Európa Tanáccsal való együttműködést, különösen az Európa Tanács kulturális útvonalakról szóló kibővített részleges megállapodás keretében, amely azon túl, hogy az uniós országok számára kulturális és turisztikai jelentőséggel bír, intézményes eszköz is a harmadik országokkal való kulturális kapcsolatok erősítése és a közös kulturális örökség megőrzése tekintetében;
  

Az eszközök és az eszköztár megerősítése

   af) szüntessék meg a Bizottság és az EKSZ személyzete, erőforrásai és feladatai közötti fölösleges átfedéseket az uniós küldöttségekben; alakítsák át az uniós küldöttségeket valódi uniós nagykövetségekké, amelyek személyzete – beleértve a Bizottság tisztviselőit is – az adott országba delegált uniós nagykövet által vezetett és az EKSZ felelőssége alá tartozó, a tagállamok diplomáciai képviseleteivel szorosan együttműködő, egyértelmű parancsnoki lánccal rendelkezik; erősítsék meg a koordinációt, az együttműködést és a közös politikai munkát az EU különleges képviselőivel, a KBVP-missziókkal vagy az Európai Beruházási Bank irodáival, amelyeket a parancsnokságokon belüli megerősített koordinációnak és a területre vonatkozó egységes utasításoknak kell kísérniük; erősítsék meg a küldöttségvezetők hatáskörét a küldöttségek személyzete felett, függetlenül származásuktól, hogy lehetővé tegyék számukra a feladatoknak az EU prioritásai szerinti újraelosztását; biztosítsák, hogy a küldöttségek rendelkezzenek az adott partnerországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok szempontjából releváns szakpolitikai területeket érintő ágazati szakértelemmel, és politikai munkájuk során fel tudják használni azt; törekedjenek az uniós intézmények erőforrásainak összevonására és minden egyes országon belül az egységes uniós jelenlét biztosítására, hogy egy fedél alá tereljék a jelenlévő különböző uniós szereplőket; ösztönözzék a több közös munkát és kezdeményezéseket országos szinten, hogy növeljék az EU politikai befolyását és láthatóságát a partnerországokban;
   ag) erősítsék meg az uniós küldöttségek politikai, sajtó- és tájékoztatási részlegeit világszerte, biztosítva, hogy elegendő és megfelelő személyzettel, szakértelemmel és pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy aktuális és jó minőségű politikai elemzéseket és jelentéseket nyújtsanak a központoknak, érdemben együttműködjenek a helyi szereplőkkel, erős szövetségeket építsenek ki, többek között regionális és többoldalú szinten, és növeljék az uniós szempontok megértését, valamint elősegítsék az EU működésének jobb megértését, valamint erősítsék láthatóságát és politikai profilját;
   ah) bocsássák a harmadik országokban működő uniós küldöttségek rendelkezésére a fejlesztési hatékonyság biztosításához szükséges erőforrásokat és szakértelmet azáltal, hogy egyenlőségen alapuló párbeszédet folytatnak a partnerországokkal, köztük a civil társadalommal, meghatározva az egyes országok konkrét fejlesztési prioritásait, és ennek megfelelően közvetlen támogatást nyújtva a fejlesztési együttműködés végrehajtása révén;
   ai) hozzanak létre konzuli funkciókat a harmadik országokban működő uniós nagykövetségeknél, továbbá erősítsék meg és biztosítsák az uniós tagállamok nagykövetségei és a harmadik országokban működő uniós küldöttségek közötti együttműködést és koordinációt, különösen azokban az országokban, ahol a tagállamok nem rendelkeznek konzuli képviselettel; biztosítsanak elegendő eszközt a küldöttségek számára ahhoz, hogy hatékonyabban tudják segíteni az uniós polgárokat, többek között a büntetőeljárással szembesülő, illetve a börtönben vagy siralomházban lévőket válság idején is;
   aj) biztosítsák, hogy az uniós küldöttségek hatékonyan folytassák az uniós választási megfigyelő missziók által megkezdett munkát, beleértve az ajánlásaik nyomon követését és a missziók közötti időszakokban a munkájuk szempontjából releváns helyi fejlemények nyomon követését;
   ak) támogassák az uniós válságkezelő központot, amelynek feladata az uniós és tagállami nagykövetségek és küldöttségek reagálásának és az uniós polgárok számára válság idején nyújtott szolgáltatásoknak a koordinálása;
   al) biztosítsák, hogy az EKSZ megfelelő erőforrásokkal – többek között pénzügyi és humán erőforrásokkal – rendelkezzen annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen teljesíthesse célkitűzéseit, különös tekintettel arra, hogy a nyújtott szolgáltatások időérzékenyek és gyors reagálást igényelnek;
   am) fontolják meg egy olyan rendszer létrehozását, amely továbbítja a tagállamokból az EKSZ-be az Unión kívül felmerülő kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos hírszerzési információkat; javítsák a hírszerzéssel és/vagy érzékeny információkkal foglalkozó szolgálatok biztonsági protokolljait;
   an) maximalizálják a soros elnökséggel és a tagállamok külügyminisztereivel való együttműködést és koordinációt, többek között azáltal, hogy az Unió nevében konkrét feladatokkal és küldetésekkel bízzák meg őket, a megfelelő uniós politikai szerepvállalás, láthatóság és egység biztosítása érdekében;
   ao) igazítsák a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó, érintett tanácsi előkészítő szervek hatáskörét és megbízatását a főképviselő feladataihoz és az EKSZ struktúrájához; ezt a szervet különösen a protokollal kapcsolatos gyakorlatok lefolytatására hozzák létre; hozzanak létre egy célzott támogatási struktúrát az EKSZ-en belül, amely lefedi az EU különleges képviselőihez kapcsolódó valamennyi horizontális kérdést, beleértve az emberi jogi képviselőt, a szabadság, a vallás vagy a meggyőződés szabadságának előmozdításával foglalkozó uniós különmegbízottat, az EU északi-sarkvidéki kérdésekkel foglalkozó különmegbízottját és az EU nonproliferációval és leszereléssel foglalkozó különmegbízottját, valamint megbízatásuk végrehajtását; az EU különleges képviselőit és különmegbízottait uniós nagykövetként teljes mértékben integrálják az EKSZ struktúrájába, és helyezzék őket a főképviselő egyedüli felügyelete alá;
   ap) fontolják meg a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáért felelős, hamarosan kinevezendő uniós különmegbízott szerepének az EKSZ-hez történő áthelyezését, vagy ha ez nem lehetséges, gondoskodjanak a különmegbízott és az EKSZ közötti kivételesen szoros munkakapcsolatról;
   aq) a szükséges eszközökkel és személyzettel megfelelő módon erősítsék meg az EKSZ szankciók végrehajtásáért felelős részlegét, tekintettel a szankciók növekvő jelentőségére az új geopolitikai kontextusban;
   ar) kérjék fel az EKSZ-t, hogy mérlegelje az Európai Unió 2016. évi kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia aktualizálását, számba véve az EU stratégiai iránytűjét és a KBVP tekintetében az integrált fellépés szükségességét; minden mandátumidőszak elején fogadjanak el politikai prioritásokat tartalmazó munkaprogramot, amely felvázolja az uniós külpolitika integrálására és az EU belső politikáinak külső dimenziójára vonatkozó terveket; bízzák meg az EKSZ-t, hogy végezze el a dokumentum rendszeres stratégiai felülvizsgálatát;
   as) növeljék az emberi jogi párbeszéddel foglalkozó ülések hatékonyságát a civil társadalom aktív részvételének biztosításával, a leggyakoribb emberi jogi jogsértések kezelésére irányuló következő lépések felvetésével és az azokról való megegyezéssel, valamint a korábbi kötelezettségvállalások átfogó értékelésével;
   at) javítsák az Európai Unió megelőző diplomáciáját, amely proaktív külpolitikai eszközként vethető be a harmadik országokkal való és a harmadik országok közötti viták megelőzése, valamint konfliktusok kitörése esetén a következmények enyhítése érdekében;
   au) biztosítsák, hogy az uniós küldöttségek kövessék a Parlament sürgős állásfoglalásait, szólítsák fel a hatóságokat az állásfoglalásokban kiemelt problémák kezelésére, és nyújtsanak támogatást a civil társadalomnak és azon más szereplőknek, akiknek a jogait megsértik; e célból növeljék az emberi jogi kapcsolattartó pontok kapacitását az Unió küldöttségeiben;
   av) bővítsék az EKSZ-nek a kulturális örökség védelmével és a vallások közötti párbeszéddel kapcsolatos tevékenységeit küldöttségei munkáján keresztül, valamint a tagállamok diplomáciai képviseleteivel és a nemzeti kulturális intézetekkel együttműködésben;
   aw) dolgozzanak ki olyan uniós eszközt, amely a kulturális diplomácia és a kulturális együttműködésen és közös alkotáson alapuló nemzetközi kulturális kapcsolatok révén – a civil társadalom és a harmadik országok kulturális ágazatainak aktív bevonásával – világszerte megtestesíti az Unió kulturális arculatát; vegyék figyelembe, hogy az eszköz célja lehet az EU népszerűsítése a világban, a kapacitásépítéshez nyújtott uniós támogatás biztosítása, valamint pénzügyi segítségnyújtás a harmadik országokbeli civil társadalom kulturális, kreatív és innovatív ágazatai számára; biztosítsák, hogy az eszköz előmozdítsa a kultúrák közötti párbeszédet, a művészek és kulturális szakemberek uniós és harmadik országok közötti mobilitását, valamint a dezinformáció elleni küzdelmet; biztosítsák, hogy ez az eszköztár magában foglalja az Európai Unió nemzeti kulturális intézeteivel (EUNIC), valamint a hasonló gondolkodású partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel, például az UNESCO-val való szoros együttműködést, építve azok tapasztalataira;
   ax) haladéktalanul igazítsák hozzá az EKSZ és a megfelelő bizottsági szolgálatok szervezetét az új geopolitikai környezetből eredő új stratégiai igényekhez, különös tekintettel az Északi-sarkvidékre, valamint többek között az uniós „Global Gateway” stratégiára, az éghajlat- és digitális diplomáciára, Latin-Amerikára, Közép-Ázsiára és az indiai-csendes-óceáni térségre; tegyék lehetővé a rugalmas megbízatásokat annak érdekében, hogy képes legyen gyorsan reagálni a meglévő és az új, újonnan felmerülő fenyegetésekre;
   ay) teljes mértékben hajtsák végre a főképviselő megbízatását a Bizottság alelnökeként annak érdekében, hogy biztosítsa az EU külső tevékenységének következetességét és az EKSZ azon feladatát, hogy támogassa a főképviselőt ebben a szerepében; e célból erősítsék meg az EKSZ koordináló szerepét az EU külső tevékenysége következetességének biztosítása érdekében, többek között a Bizottság szervezeti struktúrái tekintetében, az intézmények összetettségének és a fölösleges átfedéseknek a csökkentése, valamint az uniós külpolitika hatékonyságának és koherenciájának növelése érdekében; az alelnök/főképviselő nevét változtassák külügyi biztosra;
   az) jelentősen és sürgősen erősítsék meg az Unió Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatát (MPCC), amelynek többek között az uniós katonai műveletek, különösen a jövőbeli gyorstelepítésű képesség műveletei esetében is elsődleges vezetési és irányítási struktúraként kell működnie; haladéktalanul érjék el a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat teljes műveleti képességét, beleértve a személyi állomány jelentős, akár 250 fős növelését, valamint az infrastruktúra és a berendezések korszerűsítését, összhangban a 2018. november 19-i tanácsi következtetésekkel, amelyek 2020-at tűzték ki ennek határidejeként;
   ba) biztosítsák, hogy az „Európa együtt” program több legyen egy egyszerű szlogennél, és a gyakorlatban is működjön; javítsák az együttműködést és a koordinációt az egy adott harmadik országban működő uniós küldöttségek és az uniós KBVP-missziók között; a Parlament külföldi misszióit tekintsék teljes mértékben az EU külső politikája részeinek, amelyeknek ezért a külföldi uniós küldöttségek teljes körű támogatását kell élvezniük;
   bb) különítsenek el megfelelő forrásokat a fontos külső dimenzióval rendelkező ágazati diplomáciai területekre, különösen a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a digitális, az ifjúsági és kulturális politikák, a tudomány és az oktatás, valamint a gazdasági és monetáris kormányzás, a demokrácia és a jogállamiság területén;
  

A legitimitás megerősítése

   bc) vizsgálják felül a politikai elszámoltathatóságról szóló, 2010. évi nyilatkozatot, és ezáltal biztosítsák a Parlament számára az ahhoz szükséges eszközöket, hogy teljes mértékben betölthesse szerepét az Unió külső fellépéseiben, beleértve az EUSZ 14. cikkének (1) bekezdésében és 36. cikkében előírt politikai ellenőrzési feladatait is;
   bd) folytassák az EKSZ alapszemélyzetének megfiatalítására és az állandó, szakosodott európai diplomáciai testületnek az alapoktól való megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, a megfelelő tehetséggel, készségekkel és potenciállal rendelkező fiatal diplomások toborzására összpontosító speciális és célzott nyílt versenyvizsgák révén;
   be) lássák el az EKSZ-t megfelelő politikai mandátummal, amely valódi és jelentős szerepet biztosít számára a politikai tervezés alakításában és irányításában, meghaladva a jelenlegi, elsősorban Brüsszel-központú, konszenzuskereső és irányító szerepét;
   bf) mozdítsák elő a közös uniós diplomáciai kultúra és a magasabb szintű szakértelem megszilárdítására irányuló közös képzést és egyéb konkrét intézkedéseket az EKSZ különböző diplomáciai, kulturális és intézményi háttérrel rendelkező személyzete körében, amelynek ki kell terjednie a nemek közötti egyenlőségről, a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséről, valamint a nemek közötti egyenlőségről és a nők szerepének a külkapcsolatokban való előmozdításáról szóló, a 2020–2025-ös időszakra szóló cselekvési tervről (GAP III), a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendről, a szexuális kizsákmányolásról és bántalmazásról, többek között a szexuális zaklatásról szóló, a székhelyen és az uniós küldöttségeken tartott képzésekre is, a nem tudatos előítéletek elleni küzdelem, valamint a nemek közötti egyenlőség, a sokszínűség és a befogadás fokozása érdekében; ösztönözzék a szorosabb együttműködést az EU-tagállamok diplomáciai szolgálataival és nemzeti diplomatáival, és a folyamatos szakmai képzés részeként ösztönözzék a közös képzés, valamint a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjének gyakorlatát, továbbá járuljanak hozzá az EU-ról alkotott egységes kép kialakításához a külkapcsolatokban;
   bg) javítsák az uniós küldöttségek személyzetének a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokkal kapcsolatos képzését, különös hangsúlyt fektetve az érintett ország sajátos vallási vonatkozásainak megértésére, kitérve az olyan strukturális elemekre, mint a kormányzati struktúrák, az igazságszolgáltatási és jogrendszer, valamint az állam és a vallás vagy meggyőződés közötti kapcsolat;
   bh) tegyék lehetővé az EKSZ teljes funkcionális autonómiáját a szolgálat szervezetén belüli toborzás és karrierlehetőségek tekintetében, beleértve a főképviselői/alelnöki hivatalon belüli pozíciókat is; tegyenek lépéseket annak biztosítására, hogy a tagállamok által az EKSZ-hez történő kirendelés vonzó karrierlehetőséget jelentsen;
   bi) erősítsék meg és hajtsák végre az EKSZ és az uniós küldöttségek személyzetének közalkalmazotti jogviszony utáni foglalkoztatására vonatkozó szabályokat, és gyakoroljanak szigorú ellenőrzést az összeférhetetlenség és a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében; fogadják el és késedelem nélkül hajtsák végre az EKSZ-nek a külső tevékenységekre és megbízásokra vonatkozó önálló végrehajtási rendelkezéseit, amelyek sui generis jogalapot teremtenek a küldöttségvezetők számára az egész EU imázsának és hírnevének jobb védelme érdekében; ápolják az integritás kultúráját az EKSZ-en és az uniós küldöttségeken belül, az etikai szabályok személyzet általi ismeretének és megértésének előmozdításával; biztosítsák, hogy ezek a szabályok az EU külügyi vezetőinek jelenlegi és korábbi megbízottjaira is vonatkozzanak;
   bj) biztosítsák, hogy az EU különleges képviselői, az uniós különmegbízottak és az EU-nagykövetek kinevezését csak a Parlament Külügyi Bizottságának pozitív értékelése után lehessen megerősíteni;
   bk) teljes mértékben támogassák és fejlesszék „Az Európai Diplomáciai Akadémia felé vezető út” elnevezésű kísérleti projektet, amelyet egy évvel meghosszabbítottak e funkciók állandó szervezeti struktúrákon belüli integrálása érdekében; biztosítsák a program résztvevőire vonatkozó felvételi kritériumok átláthatóságát, és különítsenek el elegendő forrást erre a projektre a hatékony és időben történő végrehajtás biztosítása érdekében, beleértve az Európai Diplomáciai Akadémia állandó struktúrájának létrehozására irányuló munkát is; biztosítsák az Európai Diplomáciai Akadémia állandó struktúrájának létrehozását, amelynek a jövőbeli résztvevők tekintetében különböző célcsoportokra kell összpontosítania; vegyék figyelembe, hogy még ha a kezdeti szakaszban az Akadémia a nemzeti diplomaták szakirányú végzettségére összpontosíthatna is, a jövőben nem zárható ki, hogy olyan európaiak kiválasztására, felvételére és képzésére is sor kerüljön, akik nem tagállami diplomaták, de felsőfokú végzettséggel rendelkeznek; határozzák meg, hogy az Európai Diplomáciai Akadémia diplomásai hogyan csatlakozhatnak az EKSZ-hez, és hogyan válhatnak állandó EKSZ-személyzetté;
   bl) biztosítsák, hogy az akadémia diplomásai közös készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el az uniós elvek és érdekek világszerte történő előmozdítása és hatékony védelme érdekében, többek között a köz- és kulturális, gazdasági, éghajlati, digitális és kiberdiplomáciát érintő oktatás révén, amely egy közös diplomáciai kultúrán és valódi csapatszellemen alapulna;
   bm) biztosítsák az alelnök/főképviselő számára az uniós külpolitika hatékony és időben történő végrehajtásához szükséges teret és támogatást annak érdekében, hogy ez az uniós politika több legyen, mint pusztán részeinek összessége, és hogy a hivatalt betöltő személy az EU külpolitikájának egységes szószólója legyen világszerte, aki mögött az uniós intézmények és a tagállamok állnak;
   bn) javítsák a Parlament dokumentumokhoz való hozzáférését, mivel a jobb formális információcsere javítani fogja az intézmények közötti együttműködést és megértést; aktualizálják az Európai Parlamentnek a biztonság- és védelempolitika területével kapcsolatos minősített tanácsi információkhoz való hozzáféréséről 2002. november 20-án, az Európai Parlament és a Tanács között létrejött intézményközi megállapodást(8); fogadják el a Parlament aktív részvételét az EU külpolitikájában egyedi eszközein keresztül, valamint a Parlament olyan demokratizációs programjainak fontosságát és egyedi jellegét, mint például a „Jean Monnet-párbeszéd”, amelynek célja a parlamentek munkájának előmozdítása és megerősítése; ösztönözzék valamennyi uniós intézmény arra, hogy vegyen részt és működjön együtt a demokrácia globális erodálódásának ellensúlyozását célzó tevékenységekben, többek között választási megfigyelés, közvetítés és párbeszéd, konfliktusmegelőzés, a Szaharov-díj és hálózata, valamint a parlamenti diplomácia révén; törekedjenek a Parlament és az EKSZ – ezen belül annak küldöttségei – közötti intézményközi kapcsolatok megszilárdítására egy olyan keretmegállapodás révén, amely fokozhatja a parlamenti diplomáciát és erősítheti az EU külügyi eszköztárát;
   bo) tegyenek komoly és fenntartható lépéseket a nemek közötti egyensúly javítása érdekében az EKSZ-en belül, különösen a felsővezetői és a politikai pozíciókban; biztosítsák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és a nemek közötti egyensúlyt szem előtt tartó vezetést, az EKSZ szolgálatainál növelve a nők arányát a felső- és középvezetői pozíciókban, és vezessenek be e célból a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő felvételi eljárásokat, aktívan törekedve a nemek közötti előítéletek csökkentésére a felvételi eljárásokban, továbbá alkalmazzanak nemi alapú preferenciális kiválasztást, amennyiben a munkára jelentkezők egyformán alkalmasak;
   bp) aktualizálják az EKSZ 2018–2023-as, a nemek közötti egyenlőségre és esélyegyenlőségre vonatkozó stratégiáját azáltal, hogy konkrét, mérhető és kötelező erejű politikai kötelezettségvállalásokat tesznek a nők vezetői pozíciókban való jelenlétére vonatkozóan, összhangban a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv célkitűzéseivel, valamint hogy a sokféleségre vonatkozó célokat tűznek ki, különösen a faji, képességbeli és etnikai háttér tekintetében;
   bq) tegyenek komoly és fenntartható lépéseket a földrajzi egyensúly javítása érdekében az EKSZ személyzetén belül minden szinten, különösen a felsővezetői pozíciókban és az uniós küldöttségek vezetésében; hozzanak intézkedéseket a szervezeti egységekben és az uniós küldöttségekben dolgozó személyzet nagyobb földrajzi sokféleségének biztosítása, valamint egyes tagállamok felülreprezentáltságának megelőzése érdekében;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) HL L 201., 2010.8.3., 30. o.
(2) HL C 53., 2010.8.3., 1. o.;
(3) HL C 65., 2016.2.19., 168. o.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0406.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0009.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0010.
(7) Az EUSZ 27. cikkének (1) bekezdése.
(8) HL C 298., 2002.11.30., 1. o.

Utolsó frissítés: 2023. szeptember 7.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat