Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodásra(1) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), valamint az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre (a továbbiakban: a jegyzőkönyv),

–  tekintettel a kilépésről rendelkező megállapodást kísérő, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatra(2),

–  tekintettel a Windsori Keretmegállapodásról szóló bejelentett elvi megállapodásra;

–  tekintettel az Egyesült Királyság kormánya, Írország kormánya és a többoldalú tárgyalások többi résztvevője között létrejött, 1998. április 10-i belfasti/nagypénteki megállapodásra (a továbbiakban: a nagypénteki megállapodás),

–  tekintettel az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i(3), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról szóló, 2017. október 3-i(4), az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról szóló, 2017. december 13-i(5), az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretéről szóló, 2018. március 14-i(6), az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének aktuális állásáról szóló, 2019. szeptember 18-i(7), a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt, a polgárok jogaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról és nyomon követéséről szóló, 2020. január 15-i(8), a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával folytatandó új partnerségre irányuló tárgyalásokra javasolt megbízatásról szóló, 2020. február 12-i(9), a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával való új partnerségről folytatandó tárgyalásokról szóló, 2020. június 18-i(10), az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások eredményéről szóló, 2021. április 28-i(11), valamint az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke végrehajtásának értékeléséről szóló, 2022. február 16-i(12) állásfoglalására,

–  tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló, 2020. január 29-i álláspontjára(13),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodásra(14) (a továbbiakban: kereskedelmi és együttműködési megállapodás),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság levelére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0052/2023),

A.  mivel az EU és az Egyesült Királyság között megkötött, kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett;

B.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodás lehetővé tette az Egyesült Királyság rendezett kilépését az Európai Unióból; mivel a kilépésről rendelkező megállapodás létrehozott egy vegyes bizottságot, amely felelős a megállapodás nyomon követéséért, valamint végrehajtásának és alkalmazásának előmozdításáért; mivel a kilépésről rendelkező megállapodás hat szakbizottságot hozott létre a következő területeken: a polgárok jogai, a kilépéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések, Írország/Észak-Írország, Gibraltár, a ciprusi felségterületek, valamint a pénzügyi rendelkezések;

C.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodás, nevezetesen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv, valamint a kereskedelmi és együttműködési megállapodás jelentik az Egyesült Királyság EU-val fenntartott kapcsolatainak közös keretét; mivel az EU és az Egyesült Királyság mindkét megállapodást elfogadta és ratifikálta, és a nemzetközi közjog értelmében azok jogi kötelező erővel rendelkező szerződések; mivel az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatnak az említett nemzetközi kötelezettségvállalások teljes körű tiszteletben tartásán kell alapulnia; mivel a kereskedelmi és együttműködési megállapodás a kilépésről rendelkező megállapodás és a jegyzőkönyv teljes körű végrehajtásán alapul, ami azt jelenti, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás és a jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kihívások ezért elválaszthatatlanul összefüggenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodással; mivel e végrehajtási kihívások messzemenő és súlyos következményekkel járhatnak az EU és az Egyesült Királyság közötti szélesebb körű kapcsolatokra nézve;

D.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodás második része védi az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok és az EU-ban élő brit állampolgárok jogait; mivel e jogok védelme jogilag az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének befejezése után is folytatódik;

E.  mivel az uniós polgárok letelepedési rendszere (EUSS) alapján megadott jogállás és a kilépésről rendelkező megállapodásban rögzített jogok közötti összhang hiánya a jogbizonytalanság kockázatával járhat az uniós polgárok számára;

F.  mivel 2020. december 31-én létrehozták az Egyesült Királyságnak a polgárok jogairól szóló megállapodásokkal foglalkozó független ellenőrző hatóságát (IMA);

G.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodás egyik alapvető követelménye volt az emberi jogok európai egyezményének folyamatos betartása, különösen a bűnüldözés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében; mivel a kilépésről rendelkező megállapodás rögzíti, hogy a megállapodás nem eredményezheti az észak-írországi embereket megillető „jogok, garanciák vagy esélyegyenlőség csorbítását”;

H.  mivel a kilépésről rendelkező megállapodás az Egyesült Királysággal való rendezett és méltányos pénzügyi elszámolásról rendelkezik;

I.  mivel 1998. április 10-én az Egyesült Királyság kormánya, Írország kormánya és a többoldalú tárgyalások többi résztvevője aláírta a belfasti/nagypéntek megállapodást; mivel az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv elkerüli az ellenőrzött határt, biztosítja az Ír-sziget gazdasági egységének működését és megvédi a belfasti/ nagypénteki megállapodás valamennyi dimenzióját, egyúttal megóvja az EU egységes piacának integritását; mivel az Egyesült Királysággal folytatott, éveken át tartó intenzív tárgyalásokat követően a jegyzőkönyv bizonyult az egyetlen megoldásnak; mivel a jegyzőkönyv az egyetlen olyan keret, amely az Egyesült Királyság egységes piacról és vámunióból való kilépés melletti döntésének Észak-Írországra gyakorolt konkrét következményeivel foglalkozik;

J.  mivel 2021. október 13-án a Bizottság rugalmasságot és a pragmatizmust mutatva számos nagy horderejű, a jegyzőkönyv végrehajtásának rugalmasabbá tételét célzó javaslatot terjesztett elő;

K.  mivel az Egyesült Királyság a türelmi időszakok egyoldalú elfogadásával és meghosszabbításával kihátrált nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséből; mivel ezen egyoldalú fellépés következtében a jegyzőkönyv számos központi elemét megsértették;

L.  mivel az Egyesült Királyság nemrégiben előterjesztette az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy egyoldalúan mellőzze a jegyzőkönyv különböző rendelkezéseinek alkalmazását; mivel ez a javaslat egyértelműen és elfogadhatatlan módon sérti a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásokat;

M.  mivel a Windsori Keretmegállapodásról szóló, nemrégiben bejelentett elvi megállapodás meghatározza a jegyzőkönyv rugalmas, de hatékony végrehajtásának feltételeit; mivel az Egyesült Királyság kormánya ezzel összefüggésben bejelentette az Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyvről szóló törvényjavaslat leállítását és felfüggesztését;

N.  mivel Észak-Írország választott tisztviselői és érdekelt felei első kézből származó ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a jegyzőkönyv végrehajtásának gyakorlati következményeiről;

O.  mivel meg kell őrizni az egyenlő versenyfeltételeket és a jogbiztonságot a vállalkozások és a polgárok számára;

Általános észrevételek

1.  emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás lehetővé tette az Egyesült Királyság rendezett kilépését az EU-ból, minimalizálva a társadalmi és gazdasági zavarokat, és elkerülve a megállapodás nélküli brexitet; emlékeztet arra, hogy ez a tárgyalás történelmi jelentőségű, ugyanakkor nehézkes és hosszadalmas politikai folyamat volt, amelynek mindkét fél jelentős politikai, adminisztratív és pénzügyi forrásokat szentelt; rámutat, hogy ez egy mélységesen bizonytalan időszak volt a 27 tagú EU, az Egyesült Királyság, valamint azok érdekelt felei számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kilépésről rendelkező megállapodást még mindig nem hajtották végre teljes körűen; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás – amelyek a nemzetközi jogon alapulnak – teljes körű és időben történő végrehajtása kulcsfontosságú prioritás az EU számára, és mindig is az marad;

2.  megjegyzi, hogy a várakozásoknak megfelelően az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése zavarokat okozott az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemben és ellátási láncokban, nagyobb bizonytalanságot eredményezett a polgárok és a vállalkozások számára, továbbá a szállítási kapacitáshiányok, a szállítási késedelmek, a változó importszabályoknak való megfelelés nehézségei és a vámhatárokon a kettős szabályozási rendszerek és a további formalitások következtében jelentkező bonyodalmak miatt a különböző ágazatokban tevékenykedő kereskedők, a befektetők és az ipari szereplők költségeinek emelkedéséhez vezetett; megjegyzi, hogy a brexit károsnak bizonyult minden érintett, de még inkább az Egyesült Királyság számára; megjegyzi, hogy az Egyesült Királysággal közös Interreg projektekben részt vevő régiók különösen érintettek; rámutat arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás nélkül az EU-ban és az Egyesült Királyságban is sokkal rosszabb lett volna a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások helyzete;

3.  kiemeli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás gondoskodott a polgárok jogainak védelméhez szükséges jogi keretről, elkerülve az Ír-szigeten az ellenőrzött határt és tiszteletben tartva a belfasti/nagypénteki megállapodást, megvédve az uniós egységes piac és a vámunió integritását és működését, biztosítva a méltányos pénzügyi rendezést, valamint létrehozva egy hatékony vitarendezési rendszert és közös intézményeket a megállapodás végrehajtásának nyomon követése és érvényesítése érdekében;

4.  megjegyzi, hogy a polgárok jogainak védelme érdekében fontos előrelépésekre van szükség, továbbá hogy a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásának első három évét beárnyékolta, hogy az Egyesült Királyság folyamatosan megszegte a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit, és további kötelezettségszegésekkel fenyegetett;

5.  megismétli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás rendelkezéseit tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani; hangsúlyozza, hogy a szerződések betartása a nemzetközi jog egyik alapelvét képezi, továbbá az EU és az Egyesült Királyság közötti bizalmi kapcsolat attól függ, hogy mindegyik fél tiszteletben tartja-e a jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásait;

6.  emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás közvetlen hatással van az EU és az Egyesült Királyság jogrendjére; rámutat arra, hogy a megállapodás rendelkezéseire az érintett jogalanyok a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak; hangsúlyozza, hogy minden ennek ellentmondó nemzeti végrehajtási intézkedést figyelmen kívül kell hagyni és nem lehet végrehajtani;

7.  hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az Európai Unió Bíróságának (EUB) szerepét, amelyre szükség van az alkalmazandó uniós jog értelmezéséhez; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Királyság bíróságainak kellően figyelembe kell venniük az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszakot követő ítélkezési gyakorlatát, és kiemeli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogairól szóló szakasza által garantált jogokra az uniós polgárok az Egyesült Királyság bíróságai előtt, az egyesült királysági állampolgárok pedig a tagállamok bíróságai előtt közvetlenül hivatkozhatnak; emlékeztet továbbá arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás szerepet biztosít az Európai Unió Bíróságának azáltal, hogy lehetővé teszi az Egyesült Királyság bíróságai számára, hogy az átmeneti időszak végét követően nyolc évig bizonyos esetekben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek az Európai Unió Bírósága elé a kilépésről rendelkező megállapodás második részének értelmezésével kapcsolatban;

A polgárok jogai

8.  emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás második része értelmében minden olyan uniós polgárt, aki az Egyesült Királyságban, illetve minden olyan egyesült királysági állampolgárt, aki a 27 tagú EU valamely tagállamában az átmeneti időszak lejártakor, azaz 2020. december 31-én jogszerűen tartózkodott és továbbra is ott tartózkodik, maradéktalanul megilletik az uniós jog által megállapított jogok, az EUB értelmezésének megfelelően; emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás a gyermekeket is védi, feltéve, hogy teljesülnek a kilépésről rendelkező megállapodás 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás polgárok jogaira vonatkozó rendelkezéseit teljes körűen végre kell hajtani ahhoz, hogy biztosított legyen az említett jogok védelme és az uniós és az egyesült királyságbeli polgárok és családtagjaik számára szükséges jogbiztonság;

9.  emlékeztet arra, hogy amint azt a kilépésről rendelkező megállapodás 5. cikke is hangsúlyozza, az EU-nak és az Egyesült Királyságnak kölcsönös tiszteletet tanúsítva és jóhiszeműen segítenie kell egymást a megállapodásból eredő feladatokkal kapcsolatban;

10.  üdvözli, hogy az Egyesült Királyság létrehozta az uniós polgárok letelepedési rendszerét (EUSS) annak érdekében, hogy teljesítse az uniós polgárokkal és családtagjaikkal szembeni kötelezettségeit, ugyanakkor megismétli a Bizottságnak a jogi egyértelműség hiányával kapcsolatos aggályait is, mivel az EUSS révén az Egyesült Királyság által biztosított jogokhoz való hozzáférésre vonatkozóan meghatározott jogosultsági feltételek még mindig eltérnek a kilépésről rendelkező megállapodásban előírtaktól; emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás egyértelműen előírja, hogy a konstitutív rendszer szerinti adminisztratív eljárások legyenek „zökkenőmentesek, átláthatóak, egyszerűek”;

11.  megjegyzi, hogy 2022. december 31-ig és az EUSS keretében az Egyesült Királysághoz 7 040 670 kérelem érkezett, amelyek közül 988 440 a 2021. június 30-i határidő után érkezett be; megjegyzi, hogy a lezárt ügyek 50%-a (3 420 270) a „letelepedett” jogállás megadását, 39%-a (2 707 800) az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállás megadását eredményezte, 11%-a pedig egyéb eredményre vezetett (ebből 442 770 az elutasított kérelmek, 152 990 a visszavont vagy semmissé vált kérelmek és 135 840 az érvénytelen kérelmek száma);

12.  mélységes aggodalmát fejezi ki a kilépésről rendelkező megállapodással való összhang hiánya, nevezetesen amiatt, hogy az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállású uniós polgároknak egy második kérelmet is be kell nyújtaniuk a „letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzéséhez, ami jogaik automatikus és jogellenes elvesztéséhez vezethet; emlékeztet arra, hogy 2023 második felében veszi kezdetét az első olyan hullám, amelyben az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállású uniós polgároknak kérelmezniük kell a „letelepedett” jogállást; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy második kérelmükben a jogosult uniós polgároknak bizonyítaniuk kell a tartózkodás folyamatosságát, ami a „letelepedett” jogállás kérelmezésére vonatkozó eljárást nehezebbé teszi, mint az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállás iránti eljárást;

13.  emlékeztet arra, hogy azon személyek, akik még nem szereztek huzamos tartózkodási jogot – azaz nem élnek a fogadó államban legalább öt éve – a kilépésről rendelkező megállapodás értelmében szintén teljes körű védelmet élveznek, és öt év tartózkodást követően továbbra is a fogadó államban tartózkodhatnak, és ott huzamos tartózkodási jogot szerezhetnek;

14.  megjegyzi, hogy a legtöbb uniós polgár számára a „letelepedett” jogállás kérelmezésére vonatkozó határidő 2021. június 30-án lejárt; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás szerint azok az uniós polgárok és családjaik, akik igazolni tudják, hogy alapos indokuk volt a határidők elmulasztására, továbbra is nyújthatnak be kérelmet az EUSS keretében; elismeri, hogy az Egyesült Királyság kormánya úgy döntött, hogy nem utasítja el a hivatalos határidőn túl benyújtott kérelmeket; üdvözli az Egyesült Királyság kormánya által e tekintetben tanúsított rugalmasságot; ugyanakkor továbbra is aggódik a kérelmet elkésetten benyújtó kérelmezők helyzete miatt, mivel sok polgár bevándorlási jogállása továbbra is bizonytalan;

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya nagyon hosszan késlekedik a polgárok jogaival kapcsolatos döntéshozatallal; megjegyzi, hogy 2022 decemberéig 181 000 kérelem várt elbírálásra; különösen aggasztónak tartja a családegyesítési ügyekkel kapcsolatos késedelmeket; felhívja a figyelmet arra, hogy a családegyesítési ügyekkel kapcsolatos döntéshozatal késedelme a 2021. júliusi 95 naptári napról 2022 júniusára 291 naptári napra nőtt; felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt döntéshozatali eljárása felgyorsítása érdekében;

16.  elismerését fejezi ki az IMA munkája iránt, amelynek szerepe annak biztosítása, hogy az Egyesült Királyság hatóságai megfelelően és hatékonyan hajtsák végre és alkalmazzák a polgárok jogairól szóló megállapodásokban biztosított jogokat; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatóság valóban független módon láthassa el szerepét;

17.  üdvözli az IMA második felméréséről szóló 2022. júliusi jelentést; aggodalommal állapítja meg, hogy a 2022. évi felmérést megelőzően négy válaszadóból három nem hallott az IMA-ról; felhívja az IMA-t, hogy javítsa kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányait;

18.  üdvözli és szorosan figyelemmel kíséri az IMA által 2021 decemberében az Egyesült Királyság Felsőbírósága előtt az Egyesült Királyság kormányának azon álláspontjával kapcsolatban benyújtott keresetet, hogy azok az uniós polgárok, akik az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállásuk lejárta előtt nem kérelmezik a „letelepedett” jogállást, vagy nem kérelmezik újra az „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállást, automatikusan elveszítik jogaikat; megjegyzi, hogy a 2022. december 21-én hozott ítéletben az Egyesült Királyság Felsőbírósága megállapította, hogy az uniós polgárok letelepedési rendszere jelenlegi működési formájában e tekintetben jogellenes; támogatja a Bizottság részvételét a bírósági eljárásokban; üdvözli az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának közelmúltbeli bejelentését, amely megerősíti, hogy nem fog fellebbezni az ítélet ellen, és elvárja annak gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 15. cikkének (3) bekezdése értelmében azt követően, hogy a polgárok huzamos tartózkodási jogot szereznek, azt csak akkor veszíthetik el, ha öt egymást követő évnél hosszabb ideig a fogadó államon kívül tartózkodnak;

19.  kiemeli az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottság szerepét a kilépésről rendelkező megállapodás második része alkalmazásának elősegítésében; hangsúlyozza munkájának és a tartózkodási jogok érvényesítéséről szóló jelentéseknek a fontosságát; felhívja a tagállamokat és az Egyesült Királyságot, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtása tekintetében továbbra is nyújtsanak teljes körű és naprakész statisztikai információkat az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottságnak; sürgeti a Bizottságot és az Egyesült Királyság kormányát, hogy a lehető leghamarabb hívják össze újra az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottságot, és továbbra is negyedévente tartsanak üléseket mindaddig, amíg a felmerült problémákat teljes mértékben nem sikerül megoldani;

20.  üdvözli a kilépésről rendelkező megállapodás második része szerinti tartózkodási jogok végrehajtásáról szóló, 2022. január 26-i hatodik közös jelentést; tudomásul veszi az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottság által rendszeresen közzétett, a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti tartózkodási jogok végrehajtásáról szóló közös jelentéseket, valamint a szakbizottság titkársága által a vegyes bizottság számára készített éves jelentéseket; kiemeli, hogy ezek hasznosak a kilépésről rendelkező megállapodás második része végrehajtásának nyomon követésében;

21.  megismétli azon álláspontját, miszerint az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok számára nagyobb biztonságot teremtene, ha a meglévő digitális státuszt kiegészítő fizikai okmányt adnának ki számukra annak bizonyítékaként, hogy jogosultak az Egyesült Királyságban tartózkodni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kizárólag digitális eljárás alkalmazása negatív és megkülönböztető hatást gyakorolhat a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó kérelmezőkre, és kéri, hogy ilyen esetekben nyújtsanak segítséget; emlékeztet azon álláspontjára, hogy egy deklaratív rendszer még nagyobb jogbiztonságot nyújtana az érintett polgárok számára, és egyúttal enyhítené az egyesült királyságbeli hatóságok adminisztratív terheit;

22.  aggodalmát fejezi ki a nehézségek miatt, amelyekkel az uniós polgárok és családtagjaik abból adódóan szembesülhetnek, amikor megpróbálnak visszatérni az Egyesült Királyságba, hogy a légitársaságok nem ismerik a „letelepedett” vagy „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” jogállás ellenőrzésére szolgáló digitális eljárást, és ezt a jogállást nem tudják ellenőrizni a repülőtéri kapuknál a beszállás előtt; felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy továbbra is működjön együtt a légitársaságokkal, hogy megoldásokat találjanak;

23.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárok tartózkodási okmányainak és beutazóvízumainak kiállítása egyre nagyobb késedelmet szenved az Egyesült Királyságban, és sürgeti az Egyesült Királyság hatóságait, hogy dolgozzanak ki terveket az elbírálásra váró kérelmek számának csökkentésére;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy az uniós származási országtól függően különböző díjakat számít fel a vízumot kérelmezőknek;

25.  felhívja az Egyesült Királyság kormányát, hogy továbbra is garantálja a bebörtönzött „előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező” uniós polgárok tartózkodási jogát a kilépésről rendelkező megállapodásban előírtak szerint;

26.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes uniós tagállamokban az Egyesült Királyság állampolgárainak nehézséget okoz jogállásuk tisztázása; felhívja a tagállamokat, hogy tanúsítsanak rugalmasságot az elkésett kérelmek feldolgozása tekintetében; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek a 18. cikk (4) bekezdésének végrehajtása mellett döntöttek – amely nem ír elő kérelmezési eljárást a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti jogok megerősítéséhez –, hogy foglalkozzanak az Egyesült Királyságnak a jogállás igazolásával és az EU-ban élő egyesült királyságbeli állampolgárok ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésével kapcsolatos aggályaival; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezéseit, hogy e tekintetben iránymutatást nyújtson a tagállamoknak; felhívja a konstitutív rendszerrel rendelkező tagállamokat, hogy fontolják meg egy deklaratív rendszer vagy annak egyes részei elfogadását;

27.  kiemeli az alulról szerveződő szervezetek fontosságát annak előmozdításában, hogy az Egyesült Királyságban és az EU-ban a kilépésről rendelkező megállapodással összhangban tiszteletben tartsák a polgárok jogait; sajnálattal állapítja meg, hogy az Egyesült Királyság polgárainak jogait támogató néhány európai szervezetnek finanszírozás hiányában fel kellett hagynia a munkájával;

28.  megismétli, hogy a polgárok jogai kiemelt prioritást jelentenek a Parlament számára, és megerősíti arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy e jogok teljes körű védelme érdekében szorosan figyelemmel kíséri a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtását;

29.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 227. cikke értelmében az Egyesült Királyságban élő bármely uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez; emlékeztet arra, hogy ugyanígy, az EU-ban lakóhellyel rendelkező egyesült királysági állampolgárok is továbbra is jogosultak petíciót benyújtani a Parlamenthez;

30.  felhívja az Egyesült Királyság hatóságait, hogy a megkülönböztetésmentesség és a viszonosság alapján garantálják az uniós polgárok szociális és munkavállalói jogait, valamint a határ menti ingázók szabad mozgását;

Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv

31.  emlékeztet arra, hogy a jegyzőkönyvet kompromisszumos megoldásként fogadták el annak érdekében, hogy az uniós egységes piac integritásának védelme mellett teljes egészében megőrizzék a belfasti/nagypénteki megállapodást és az Ír-szigeten megakadályozzák egy ellenőrzött határ létrehozását; emlékeztet továbbá arra, hogy a jegyzőkönyv végleges változatát valójában az Egyesült Királyság kormánya javasolta, ami a „védőháló” korábbi változatainak elhagyásához vezetett; megjegyzi, hogy a jegyzőkönyv eddigi alkalmazása bebizonyította, hogy számos fontos szempontból sikeresen teljesíti célját;

32.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Egyesült Királyság az elmúlt három évben nem a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinek megfelelően járt el; különösen sajnálja, hogy az Ír-tengeren végzett vámellenőrzések felügyeletéért felelős uniós személyzet nem kap támogatást, hogy az uniós személyzet számára nem biztosítanak megfelelő hozzáférést az Egyesült Királyság vámadataihoz, valamint hogy az egymást követő egyoldalú türelmi időszakok aláásták a határellenőrzéseket, egyértelműen megsértve ezáltal a jegyzőkönyvet;

33.   kiemeli, hogy a jegyzőkönyv egyedülálló helyzetbe hozza Észak-Írországot azáltal, hogy az Észak-Írországban előállított áruk számára hozzáférést biztosít mind az EU egységes piacához, mind az Egyesült Királyság belső piacához; hangsúlyozza, hogy el kell végezni a szükséges ellenőrzéseket és kontrollokat az Egyesült Királyság többi részéből vagy bármely más harmadik országból Észak-Írországba érkező áruk belépési pontjain;

34.  rámutat, hogy az Észak-Írországra vonatkozó kereskedelmi szabályokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság káros és hátrányos a vállalkozásokra nézve; megállapítja, hogy az Észak-Írországba irányuló beruházások csökkennek, és hogy veszélybe kerülnek a jegyzőkönyv által lehetővé tett kettős piacra jutásból származó előnyök; elismeri, hogy az észak-írországi vállalkozásokra nagyobb nyomás nehezedik majd, mivel kezelniük kell az Egyesült Királyság és az EU politikái közötti különbségeket;

35.  hangsúlyozza, hogy a jegyzőkönyv bármilyen megsértése a nemzetközi jogi kötelezettségvállalások megszegését és a jogállamiság tiszteletben nem tartásának elfogadhatatlan megnyilvánulását jelenti;

36.  komoly aggodalmának ad hangot az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvről szóló törvényjavaslat miatt, amely széles körű hatásköröket biztosítana az Egyesült Királyság minisztereinek arra, hogy egyoldalúan felhagyjanak a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásával, ami alááshatja a belfasti/nagypénteki megállapodást, hozzájárulhat Észak-Írország gazdasági és politikai bizonytalanságához, és negatív hatást gyakorolhat a fogyasztóvédelemre, a vállalkozásokra és a munkavállalókra;

37.  hangsúlyozza, hogy egy kétoldalú megállapodás nem módosítható egyoldalúan, és ez aláásná az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatot; ismételten felhívja az Egyesült Királyság hatóságait arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodásban foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tartsák tiszteletben a belfasti/nagypénteki megállapodást, és biztosítsák, hogy Észak-Írországban ne sérüljenek a polgárok jogai;

38.  üdvözli az EU és az Egyesült Királyság közötti, a jegyzőkönyvről – az úgynevezett Windsori Keretmegállapodásról – szóló elvi megállapodás közelmúltbeli bejelentését, amely megállapodás biztosítani fogja annak rugalmas, de hatékony végrehajtását és tiszteletben tartását a belfasti/nagypénteki megállapodás tekintetében, miközben megőrzi az EU egységes piacának integritását; reméli, hogy a belfasti/nagypénteki megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokkal összhangban és az észak-írországi lakosság érdekében a lehető leghamarabb vissza lehet állítani a hatalommegosztást Észak-Írországban; elvárja a politikai megállapodás teljes körű végrehajtását, amely lehetővé teszi, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti partnerségben a kölcsönös bizalmon és a teljes körű együttműködésen alapuló új fejezet jöjjön létre; üdvözli ezért az Egyesült Királyság kormányának a Windsori Keretmegállapodás viszonylatában tett bejelentését, miszerint le fogja állítani az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvtervezet folyamatát, és nem folytatja azt;

39.  emlékeztet az Egyesült Királyság kormányának a jegyzőkönyvvel összefüggésben tett egyoldalú nyilatkozatára, amely a „Demokratikus egyetértés Észak-Írországban” rendelkezés belfasti/nagypénteki megállapodással összhangban történő alkalmazására vonatkozik; hangsúlyozza, hogy az említett egyoldalú nyilatkozattal összhangban a jegyzőkönyvvel való „demokratikus egyetértést” az Észak-írországi Nemzetgyűlés egyszerű többségének kell kellő időben megadnia; emlékeztet arra, hogy a legutóbbi észak-írországi választásokon a választók egyértelmű többsége olyan pártokra szavazott, amelyek a jegyzőkönyv megtartása melletti támogatásukat fejezték ki;

40.  hangsúlyozza, hogy az EU mindig is nyitott maradt az Egyesült Királyság kormányával folytatott megbeszélésekre annak érdekében, hogy közös megoldásokat találjanak a jegyzőkönyv fenntartható és hosszú távú működésének lehetővé tételére; emlékeztet a Bizottság által 2021 októberében annak érdekében tett széles körű javaslatokra, hogy pragmatikus, észszerű és rugalmas megoldásokat találjanak a jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelésére; üdvözli a mindkét fél részéről tett bejelentést, mely szerint megvan a politikai szándék arra, hogy az EU-Egyesült Királyság vegyes bizottságon keresztül konstruktívan kezdjen valódi tárgyalásokat a lehetséges súrlódási területekre vonatkozó fenntartható megoldások megtalálása érdekében; felhívja az Egyesült Királyság kormányát arra, hogy proaktívan vonja be az Észak-írországi Nemzetgyűlést és a többi észak-írországi választott tisztviselőt és érdekelt felet a jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos tárgyalásokba;

41.  rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság állampolgárságról és határokról szóló törvényének 75. szakasza, amely előírja az Egyesült Királyság bevándorlási jogállásával nem rendelkezők (köztük az uniós polgárok, az ír állampolgárok kivételével) számára, hogy Észak-Írországba való belépés előtt elektronikus utazási engedéllyel (ETA) rendelkezzenek, negatív hatással lesz az Írországban élő európai uniós polgárokra; hangsúlyozza továbbá, hogy az ETA-rendszer nincs teljes összhangban a jegyzőkönyv 2. cikkével, amely védi az egyének jogait, és előírja az Egyesült Királyság számára annak biztosítását – többek között a megkülönböztetéssel szembeni védelem révén –, hogy ne csorbuljanak a jogok, a biztosítékok vagy az esélyegyenlőség; hangsúlyozza, hogy aránytalan lenne az Egyesült Királyság bármely olyan javaslata, amely végső soron előírhatná a nyilvántartásba vételt az Írországban élő uniós polgárok számára annak érdekében, hogy mentesüljenek az ETA-rendszer alól, és egy ilyen előírás végrehajtása akár a megkülönböztetésmentesség EUMSZ-ben rögzített elvének megsértését jelenthetné;

42.  teljes körű támogatását fejezi ki a Bizottság által a kilépésről rendelkező megállapodás maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében indított jogi kezdeményezések iránt; üdvözli a kilépésről rendelkező megállapodás és a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtási mechanizmusairól szóló bizottsági rendeletjavaslatra(15) vonatkozó intézményközi megállapodás elfogadását, amely lehetővé tenné az EU számára, hogy intézkedések formájában gyors lépéseket tegyen a kilépésről rendelkező megállapodás és/vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megsértése esetén; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kellő időben, és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot azokról a releváns fejleményekről, amelyek a Bizottság részéről intézkedések vagy fellépések elfogadásához vezethetnek; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti végrehajtási eszköztárat a jegyzőkönyv végrehajtásának megerősítésére is fel lehetne használni;

Pénzügyi elszámolás

43.  emlékeztet arra, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás az Egyesült Királysággal való egyszeri pénzügyi elszámolásról rendelkezik, amely magában foglalja a fennálló kötelezettségvállalásokból eredő valamennyi jogi kötelezettséget, továbbá rendelkezik a mérlegen kívüli tételekről, a függő kötelezettségekről és a közvetlenül az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséből eredő egyéb pénzügyi költségekről is; hangsúlyozza, hogy ez a pénzügyi elszámolás nem egy egyszeri egyösszegű kifizetést, hanem az Egyesült Királyság uniós tagsága alatt tett fennálló kötelezettségvállalások rendezésére irányuló megállapodást jelent;

44.  üdvözli az e területen folytatott gyümölcsöző együttműködést, valamint azt, hogy az EU és az Egyesült Királyság megerősítette a kilépésről rendelkező megállapodás szerinti pénzügyi kötelezettségei teljesítése iránti elkötelezettségét;

Irányítás és az Európai Parlament szerepe

45.  üdvözli, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásáért felelős irányítási struktúrák teljes mértékben működőképesek, különösen az állampolgárok jogaival foglalkozó szakbizottság, amely nagy rendszerességgel ülésezik; kéri az Egyesült Királyságot, hogy az egyoldalú fellépés helyett maradéktalanul használja ki ezeket a struktúrákat;

46.  megerősíti elkötelezettségét a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásának szoros nyomon követése mellett, különösen a polgárok jogait és a jegyzőkönyvet illetően; üdvözli a Parlament és a Bizottság között e téren megvalósuló rendkívül gyümölcsöző együttműködést;

47.  üdvözli az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés tevékeny közreműködését; úgy véli, hogy e közgyűlés jó keretet biztosít a közös kihívásokkal kapcsolatos parlamenti együttműködéshez, ideértve a kilépésről rendelkező megállapodás és az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtását is; üdvözli, hogy a decentralizált területek aktív szerepet kaptak az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés második, 2022. novemberi ülésén, és elvárja, hogy a jövőben erősödjön ez a szerep;

48.  üdvözli a Régiók Bizottsága által 2020 februárjában létrehozott, az RB és az Egyesült Királyság közötti kapcsolattartó csoportot, amely fórumot biztosít az EU és az Egyesült Királyság helyi és regionális önkormányzatai közötti folyamatos párbeszédhez és politikai partnerséghez; kötelezettséget vállal arra, hogy hasonló együttműködést fogad el az RB és az Egyesült Királyság közötti kapcsolattartó csoport és az Európai Parlamentnek az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlésbe delegált küldöttsége között, hogy területi alapú bizonyítékokat szolgáltassanak a kilépésről rendelkező megállapodás végrehajtásáról;

49.  emlékeztet arra, hogy 2020. december 31-én Spanyolország és az Egyesült Királyság megállapodásra jutott a Gibraltárra vonatkozó megállapodás lehetséges keretéről; emlékeztet, hogy 2021. július 20-án a Bizottság ajánlást nyújtott be az Egyesült Királysággal való, Gibraltárról szóló tárgyalások megkezdésére vonatkozó felhatalmazásról és a kapcsolódó tárgyalási irányelvekről szóló tanácsi határozatra irányulóan; megjegyzi, hogy a Tanács 2021. október 5-én határozatot fogadott el az EU és az Egyesült Királyság közötti, Gibraltár tekintetében kötendő megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról, és a tárgyalási irányelveket is elfogadta; megjegyzi, hogy 2022 októberéig kilenc tárgyalási forduló zárult le;

o
o   o

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 29., 2020.1.31., 7. o. (2) HL C 34., 2020.1.31., 1. o. (3) HL C 298., 2018.8.23., 24. o. (4) HL C 346., 2018.9.27., 2. o. (5) HL C 369., 2018.10.11., 32. o. (6) HL C 162., 2019.5.10., 40. o. (7) HL C 171., 2021.5.6., 2. o. (8) HL C 270., 2021.7.7., 21. o. (9) HL C 294., 2021.7.23., 18. o. (10) HL C 362., 2021.9.8., 90. o. (11) HL C 506., 2021.12.15., 26. o. (12) HL C 342., 2022.9.6., 78. o. (13) HL C 331., 2021.8.17., 38. o. (14) HL L 149., 2021.4.30., 10. o. (15) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtása és érvényesítése terén az Uniót megillető jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2022)0089).