Az Európai Parlament,

–  tekintettel a magyarországi Kecskeméti Járásbíróság 2022. október 21-i, a 2022. november 24-i plenáris ülésen bejelentett kérelmére, amelyben a bíróság Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztését kérte a vele szemben indított, jelenleg zajló magánvádas büntetőeljárással összefüggésben,

–  tekintettel arra, hogy Donáth Anna Júlia az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban lemondott a meghallgatáshoz való jogáról,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdésére és 12. § (1) bekezdésére, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. paragrafusára,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0071/2023),

A.  mivel 2022. október 21-én a Kecskeméti Járásbíróság Donáth Anna Júlia Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be a vele szemben rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőeljárással összefüggésben; mivel a kérelem magában foglal egy, a Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló korábbi, ugyanezen járásbíróság által, 2022. június 28-án benyújtott kérelmet is, amelyet azonban úgy tűnik, hogy az Európai Parlament nem kapott meg;

B.  mivel 2022. január 20-án a párt online újságjában és Facebook-oldalán közzétették a Momentum Mozgalom Párt elnökségének nyilatkozatát a felperes párttagságának felfüggesztéséről és arról, hogy a felfüggesztésre a felperes sorozatos etikai vétségei után került sor; mivel 2021. november 21. és 2022. május 29. között Donáth Anna Júlia volt a Momentum Mozgalom elnökségének elnöke;

C.  mivel 2022. január 31-én a felperes magánkeresetet indított a Kecskeméti Járásbíróságon Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom Párt elnökségének akkori elnöke ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló, 2012. évi C. törvény 226. § (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt; mivel a magyar Büntető Törvénykönyv 231. § (2) bekezdése értelmében e bűncselekmény csak magánindítványra büntethető;

D.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben, velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

E.  mivel a feltételezett bűncselekmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében nem minősülnek Donáth Anna Júlia európai parlamenti képviselői tisztségének gyakorlása során kifejtett véleménynek vagy szavazatnak; mivel az állítólagos bűncselekmény nemzeti jellegű tevékenységekre vonatkozik, amelyeket nemzeti pártjának elnökeként végzett;

F.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének értelmében az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az országuk parlamentjének képviselőire vonatkozó mentességet élvezik, és a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra irányuló intézkedés alól; mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze;

G.  mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló, 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, valamint mivel a 12. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet; mivel az Országgyűlésről szóló, 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése értelmében a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás;

H.  mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionis-ra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy az eljárás mögött a képviselő európai parlamenti képviselőként végzett politikai tevékenysége hátráltatásának szándéka húzódna meg;

I.  mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos határozata meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját(2); mivel Donáth Anna Júlia kijelentette, hogy nem kifogásolja parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;

J.  mivel egyrészről a Parlament nem járhat el bíróságként, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak(3);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Donáth Anna Júlia mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését Magyarország illetékes hatóságának és Donáth Anna Júliának.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115. (2) A Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440, 28. pont. (3) A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.