Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címére, és különösen e cím 2. fejezetének a közös biztonság- és védelempolitikára (KBVP) vonatkozó rendelkezésekről szóló 2. szakaszára,

–  tekintettel az Európai Tanács 2000. június 19–20-i, Santa Maria da Feirában tartott csúcstalálkozójának elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2004. december 17-i ülésén jóváhagyott, 2008. évi átfogó polgári célra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2007. november 19-i ülésén jóváhagyott, 2008. évi új átfogó polgári célra,

–  tekintettel az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „Az EU átfogó megközelítése a külső konfliktusok és válságok tekintetében” című, 2013. december 11-i közös közleményére (JOIN(2013)0030),

–  tekintettel a külső konfliktusok és válságok integrált megközelítéséről szóló, 2018. január 22-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2018. november 19-én elfogadott, a polgári KBVP területére vonatkozó paktum létrehozásáról szóló következtetésekre,

–  tekintettel a nőkről, békéről és biztonságról szóló, 2018. december 10-i tanácsi következtetéseire,

–  tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2022. november 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv – Az EU külső tevékenységeiben a nemek közötti egyenlőség biztosítását és a nők szerepének megerősítését célzó ambiciózus program (2021–2025)” című, 2020. november 25-i közös közleményére (JOIN(2020)0017), a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, 2018. december 10-i uniós stratégiai megközelítésre és az azt kísérő, 2019. július 4-i cselekvési tervre, valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2021. december 21-i, a nők polgári KBVP-missziókban való részvételének előmozdítását célzó stratégiájára és cselekvési tervére (2021–2024),

–  tekintettel „A fiatalok a külső tevékenységekben” című, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács 2020. november 9-i éghajlatváltozási és -védelmi ütemtervére,

–  tekintettel az éghajlatváltozással és a biztonsággal kapcsolatos integrált megközelítésre vonatkozó, 2021. október 5-i tanácsi koncepcióra,

–  tekintettel a polgári KBVP területére vonatkozó paktum 2021. november 19-én Brüsszelben tartott harmadik éves felülvizsgálati konferenciájára,

–  tekintettel a polgári KBVP területére vonatkozó paktum 2022. november 16-án tartott negyedik és egyben záró éves felülvizsgálati konferenciájára,

–  tekintettel a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról szóló, 2021. december 13-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (NDICI-rendelet),

–  tekintettel „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához” című dokumentumra, amelyet a Tanács 2022. március 21-én elfogadott, és az Európai Tanács 2022. március 25-én jóváhagyott,

–  tekintettel a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról szóló, 2022. december 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EKSZ-nek az emberi jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájában való érvényesítéséről szóló alaptanulmányról szóló, 2022. március 30-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0091/2023),

A.  mivel a polgári válságkezelés 1999 óta az uniós KBVP kulcsfontosságú pillérévé vált a konfliktusmegelőzés, a stabilizáció és a fenntartható béke előmozdítása terén; mivel 20 év telt el azóta, hogy az EU Bosznia-Hercegovinában folytatott rendőri missziója (EUPM) 2003-ban az első KBVP-misszióként elindult; mivel a polgári válságkezelés alapját a Szerződések és a 2000. évi feirai prioritások képezik; mivel az EUSZ 42. cikke értelmében a tagállamok felelősek a missziók képességeire vonatkozó követelmények biztosításáért; mivel az EU jelenleg 12 polgári missziót tart fenn, és a polgári válságkezelés 20 éve alatt 24 missziót indított három különböző kontinensen, ami azt mutatja, hogy nőtt a polgári válságkezelés iránti igény, többek között Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborújának eredményeként; mivel a polgári missziók kulcsfontosságú szerepet töltenek be az EU által a biztonsági kihívásokra nem katonai eszközökkel adott szélesebb körű reagálásában, és hatékony kiképzést és műveleti képességeket igényelnek annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani az Európa keleti és déli részével határos folyamatosan változó fenyegetettségi környezettel; mivel az EU-n belüli és az EU-t körülvevő egyre romló biztonsági környezet és humanitárius válság következtében megnőttek az elvárások a KBVP-missziókkal szemben, ami jelentős terhet ró a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) költségvetésére;

B.  mivel az uniós stratégiai iránytű egyik célkitűzése az EU polgári és katonai KBVP-misszióinak és műveleteinek megerősítése azáltal, hogy szilárdabb és rugalmasabb megbízatásokat biztosít számukra, előmozdítja a gyors és rugalmasabb döntéshozatali folyamatokat, valamint nagyobb pénzügyi szolidaritást biztosít; mivel a KBVP-missziók uniós identitása megerősíti az EU-t mint legitim polgári hatalmat; mivel az EU elkötelezett amellett, hogy erőteljesebb és határozottabb biztonsági szolgáltatásokat nyújtson, jobban felkészüljön a jelenlegi és jövőbeli fenyegetések és kihívások kezelésére, valamint partnereivel együtt megvédje az európai és globális biztonsági rendet; mivel a polgári KBVP egyedülálló eszköz az EU számára, hogy a legsürgetőbb válságokra polgári eszközökkel reagáljon; mivel a KBVP-nek mind a tervezéshez, mind az erőforrásokhoz és a logisztikához való hozzáférése lehetővé teszi, hogy vészhelyzetek esetén a polgári válságkezelés elsődleges eszközévé váljon, és mivel az ember okozta és természeti katasztrófákkal szemben a társadalmi reziliencia és helyreállítás gyakorlásra szolgáló központjaként kell működnie; mivel lehetővé kell tennie a KBVP-missziók és műveletek gyors alkalmazkodását az új fenyegetésekhez és kihívásokhoz, valamint hatékonyságuk növelését, figyelembe véve az új biztonsági környezetet és stratégiai versenytársaink növekvő jelenlétét a műveleti helyszíneken; mivel a jelenlegi geopolitikai helyzetben sürgősen hatékonyabb polgári KBVP-re van szükség; mivel az EU és a tagállamok megállapodtak abban, hogy egy új paktum révén megerősítik a polgári KBVP-t, amely lehetővé teszi a gyorsabb telepítést, összetett környezetben is;

C.  mivel a 2001. évi göteborgi csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy 200 bírót és ügyészt, a polgári közigazgatás területén szakértőket és akár 2 000 fős polgári védelmi csoportokat telepít; mivel a 2010. évi átfogó polgári cél értelmében további 285 szakértőt küldenek a konfliktuselemzés, az átmeneti igazságszolgáltatás és a párbeszéd területén, valamint létrehoznak egy 100 fős, jelentős szakértelemmel rendelkező csoportot, a polgári reagáló csoportot;

D.  mivel a polgári KBVP hozzájárul a külső konfliktusok és válságok integrált megközelítéséhez olyan területeken, mint a rendfenntartás, a jogállamiság, a polgári közigazgatás, a biztonsági ágazat reformja és a nyomon követés az EUSZ 42. és 43. cikkével összhangban, amelyet az EU Globális Európa eszközével összefüggésben végrehajtott, a nemzetközi biztonságot megerősítő kiegészítő intézkedések kísérik;

E.  mivel a polgári KBVP területére vonatkozó paktum 2018. évi elfogadása jelentős előrelépést jelentett az uniós polgári válságkezelési kapacitás megerősítése, valamint a tagállamok szerepvállalásának, felelősségének és az erőforrásokhoz való hozzájárulásának fokozása terén; mivel a tagállamok részéről magasabb szintű politikai és technikai elkötelezettségre, valamint emberi és gazdasági erőforrásokra van szükség a még teljesítendő, közösen megállapított célkitűzések megvalósításához és e missziók legitimitásának növeléséhez;

F.  mivel a polgári KBVP feladatai az évek során kibővültek, többek között az átmeneti igazságszolgáltatásra, a közvetítésre, a párbeszédre és a konfliktuselemzésre, a reformok végrehajtásának gyakorlati tanácsadással, képzéssel és felszereléssel történő támogatására terjedtek ki, és mivel haladéktalanul alkalmazkodniuk kell az olyan új és újonnan felmerülő kihívásokhoz, mint a hibrid fenyegetések, beleértve a kibertámadásokat, a migráció eszközként való felhasználását, a külföldi beavatkozást, a befolyást és az információk manipulálását, a terrorizmust és a radikalizálódást, a tengeri biztonságot, a szervezett bűnözést és a kulturális örökség védelmét; mivel az EU KBVP-missziói és műveletei hibrid fenyegetések – többek között dezinformáció – célpontjai, ami veszélyezteti hatékonyságukat annak az országnak a stabilizálása tekintetében, amelyben bevetik őket; mivel az éghajlatváltozás és a környezetromlás súlyosan érinti a válságkezelés működési környezetét, és egyre nagyobb figyelmet igényel a polgári missziók tervezése és végrehajtása során;

G.  mivel számos konfliktus sújtotta területen magas a fiatal lakosság aránya; mivel a fiatalokat aktívan be kell vonni a fenntartható béke és biztonság megteremtésébe, hozzájárulva a konfliktusmegelőzéshez és a béketeremtéshez, beleértve a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a megbékélés előmozdítását; mivel az EU elkötelezett amellett, hogy külső fellépései során előmozdítsa a gyermekek jogait, ez a kötelezettségvállalás azonban a KBVP keretében még nem teljesül;

H.  mivel az EU elkötelezett amellett, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendet a KKBP középpontjába állítsa, és a tagállamok elkötelezettek annak előmozdítása mellett, hogy a nők jobban legyenek képviselve a KBVP-missziókban, a polgári KBVP területére vonatkozó 2018-as paktum azonban nem határoz meg konkrét célt a nők polgári missziókban való képviseletére vonatkozóan, és nem tesz utalást a nemek közötti egyenlőségre;

I.  mivel a nők képviselete a KVBP-missziókban és műveletekben változatlan maradt a 2015–2020 közötti ötéves időszakban; mivel a polgári képzett hadtestekben (a Biztonsági és Békevédelmi Integrált Megközelítés Igazgatóságon (ISPD)), a Biztonság- és Védelempolitikai Igazgatóságon (SECDEFPOL), és a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatban (CPCC) a nők az összes alkalmazott mintegy 50%-át teszik ki, de a vezetői pozíciókban továbbra is alulreprezentáltak (30%);

J.  mivel 2017-től a személyzet minden tagja számára kötelező a telepítést megelőző képzés, amely kiterjed az emberi jogokra és a nemek közötti egyenlőségre is; mivel az emberi jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájába történő integrálásáról szóló alaptanulmány nyomon követéséről szóló EKSZ-jelentés kapcsán végzett felmérés válaszadóinak több mint egyharmada nem részesült ilyen képzésben;

K.  mivel a tagállamoknak 2023 májusáig kell elfogadniuk a polgári KBVP területére vonatkozó új paktumot annak érdekében, hogy folytatódjanak a hatékonyabb és cselekvőképesebb polgári KBVP-missziók kialakítására irányuló erőfeszítések, figyelembe véve különösen a globális szinten növekvő biztonsági kihívásokat; mivel a változó geopolitikai és biztonsági környezet, beleértve az Európai Unió körüli és európai szintű konfliktusokat, valamint Oroszország Ukrajna ellen provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborúját, a dezinformációt, a terrorizmust, valamint a hibrid és rosszindulatú fenyegetéseket, teljes körű elkötelezettséget igényel a polgári KBVP-nek a polgári KBVP területére vonatkozó új paktum révén történő megerősítése érdekében;

A polgári válságkezelés stratégiai jövőképének javítása

1.  hangsúlyozza, hogy az uniós polgári válságkezelés jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, és kulcsszerepet játszik a külső konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítésének végrehajtásában;

2.  emlékeztet arra, hogy az uniós KBVP középpontjában a válságkezelés áll, amely különösen katonai és polgári missziói és műveletei révén valósul meg; emlékeztet arra, hogy a 2020. évi fenyegetettségelemzés egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy meg kell erősíteni az EU válságokra való gyors reagálási képességét és javítani kell általános felkészültségét; hangsúlyozza ezért a polgári KBVP-missziókban szolgálatot teljesítő személyzetre bízott feladatok fontosságát, ami azzal jár, hogy a tagállamoknak megfelelő profilokat kell biztosítaniuk a polgári KBVP-missziókhoz való nemzeti hozzájárulások növelése érdekében, az EKSZ-nek pedig figyelmes humánerőforrás-politikát kell végrehajtania; megjegyzi, hogy az EU kulcsszerepet játszik abban is, hogy munkahelyeket kínál a nemzetközi és helyi alkalmazottak számára;

3.  felhívja a tagállamokat, hogy használják fel az új polgári KBVP-paktumot a polgári válságkezelésre vonatkozó stratégiai jövőképük megerősítésére a polgári KBVP szerepének, hatékonyságának és hozzáadott értékének tisztázása, valamint a polgári válságkezelés közös ambíciószintjének meghatározása révén;

4.  emlékeztet arra, hogy a stratégiai iránytű 2022-es elfogadását megelőző fenyegetettségelemzés egyedülálló erőfeszítés volt az EU biztonsági és védelmi elveinek naprakésszé tétele érdekében; felkéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy a polgári válságkezelés jövőjéről és a polgári KBVP-eszköz tervezett felhasználásáról folytatott vitájuk során használják fel ezt az elemzést;

5.  úgy véli, hogy a hagyományos polgári KBVP-feladatok – például a rendfenntartás, a jogállamiság, a polgári közigazgatás, a biztonsági ágazat reformja, a nyomon követés, a lefegyverzés és a leszerelés – továbbra is minden eddiginél relevánsabbak a biztonsági és igazságügyi ágazat stabilizálása és korszerűsítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy az új biztonsági környezetet teremtő új kockázatok és fenyegetések fényében folytatni kell a feladatok aktualizálását és bővítését az integrált megközelítés és a Szerződések keretében; hangsúlyozza, hogy integrálni kell és meg kell erősíteni a több területet érintő kérdéseket, különösen az alábbiakat:

6.  hangsúlyozza, hogy a misszió megbízatásában és műveleteiben proaktívabb módon kell érvényesíteni a humánbiztonság fogalmát, a helyi lakosság biztonsági szükségleteit, a nemek közötti egyenlőség iránti érzékenységet, a parlamenti felügyeletet, az átláthatóságot és a helyi biztonsági ágazat elszámoltathatóságát;

7.  kiemeli, hogy a polgári KBVP-missziók sikere nagymértékben függ a fogadó ország szempontjai iránti nyitottságtól és szerepvállalástól; ösztönzi a testre szabott megközelítések alkalmazását, a fogadó kormány, a civil társadalom és a helyi lakosság aktív bevonását és a velük való együttműködést; hangsúlyozza ezért a helyi szerepvállalás fontosságát a misszió megbízatásának végrehajtása során, a tervezéstől a megvalósításon át a nyomon követésig és értékelésig; hangsúlyozza, hogy a polgári KBVP-missziók személyzetének bizalmon alapuló kapcsolatokat kell kiépítenie a fogadó országok kormányával, a civil társadalommal és a helyi lakossággal, ami helyzetfelismerést, kulturális megértést és a helyi nyelvek ismeretét igényli; üdvözli az EKSZ-nek a KBVP-missziókban való proaktív civil társadalmi szerepvállalásra vonatkozó operatív iránymutatásait; emlékeztet arra, hogy a polgári misszióknak különös figyelmet kell fordítaniuk a konfliktusok dinamikájára, a megbízható kockázatértékelésre és -csökkentésre, és biztosítaniuk kell a KBVP-beavatkozások hatásalapú fokozott nyomon követését és értékelését, valamint több konzultációs és visszajelzési mechanizmust; javasolja, hogy a missziókról szóló visszajelzések és a civil társadalomtól érkező panaszok számára hozzanak létre biztos, biztonságos hivatalos, informális és anonim csatornákat, hogy az EU jobban felmérhesse műveleteinek hatékonyságát;

8.  megjegyzi, hogy egyes esetekben a polgári KBVP-missziók sikerét veszélyezteti, ha a fogadó kormányok nem teljesítik reformvállalásaikat; ezért a fogadó országokkal való együttműködés fokozására, valamint a képzésre és az intézményi reformokra fordított egyenlő figyelemre szólít fel; kéri, hogy a polgári KBVP-missziókat, fejlesztési támogatást és segélyeket magában foglaló integrált uniós megközelítést használják fel arra, hogy biztosítsák a polgári KBVP-missziók számára a szükséges befolyást ahhoz, hogy a fogadó kormányokat a kötelezettségvállalásaik teljesítéséhez és az alapvető szabadságjogok és emberi jogok betartásához szükséges pályán tartsák; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a polgári KBVP-missziók együttműködjenek a fogadó országban a hasonló tevékenységeket végző nemzetközi partnerekkel; megjegyzi, hogy a polgári KBVP-missziókra gyakran olyan országokban és régiókban kerül sor, ahol a szemben álló állami és nem állami szereplők készek aláásni az EU hiteles és cselekvőképes biztonságszolgáltatóként végzett munkáját; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az összes uniós szerepvállalásnak hitelesnek kell lennie a helyi és regionális lakosság és önkormányzatok szemében, a fogadó államokkal való szoros és őszinte együttműködésre építve, és rendszeres kommunikációt kell fenntartani a misszió személyzete, a nemzeti hatóságok és a tágabb értelemben vett lakosság között; ezért felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a polgári válságkezeléssel kapcsolatos stratégiai kommunikációjukat annak érdekében, hogy politikai támogatást szerezzenek az EU-n belül és azokban az országokban, ahol a missziókra sor kerül, személyre szabott stratégiai kommunikációt biztosítva az egyes missziók számára, kiemelve a misszió célkitűzéseit és értékeit, valamint a helyi lakosság számára jelentkező előnyöket, továbbá támogatva a szakképzett személyzet – köztük nők – hatékonyabb toborzását a polgári KBVP-missziókba;

9.  úgy véli, hogy a polgári közös biztonság- és védelempolitikának egy szélesebb körű politikai stratégia részét kell képeznie, amely a konfliktusok kiváltó okaival, többek között az éghajlatváltozással foglalkozik; emlékeztet arra, hogy a missziókat klímaérzékeny konfliktuselemzésekkel kell tájékoztatni, és felszólít arra, hogy az éghajlatváltozást és a környezetkárosodást fokozottan érvényesítsék a polgári válságkezelésben; hangsúlyozza, hogy az éghajlat és a biztonság kapcsolatát bele kell foglalni a 2.0 paktumba, egyértelműen felvázolva, hogyan lehet azt a polgári válságkezelés keretében működőképessé tenni; megismétli a Tanács 2022. decemberi következtetéseiben megfogalmazott felhívását, amely szerint a misszióknak és műveleteknek konkrét lépéseket kell tenniük a környezeti lábnyomuk csökkentésére, és 2050-re az európai zöld megállapodásban meghatározott célokkal összhangban el kell érniük a klímasemlegességet;

10.  hangsúlyozza a polgári KBVP-erőfeszítések értékelésének fontosságát a meghatározott területeken, különös tekintettel az új és újonnan felmerülő biztonsági kihívások kezelésére, mint a migráció eszközként való felhasználása, a tengeri védelem és a szervezett bűnözés; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU hibrid fenyegetések – különösen az információmanipuláció – megelőzésére és felderítésére irányuló képessége terén tapasztalható hiányosságok közvetlenül befolyásolják a polgári KBVP-missziók sikerét; e tekintetben üdvözli azt a döntést, hogy uniós hibrid eszköztárat dolgoznak ki a hibrid kampányokra való összehangolt reagálás érdekében; üdvözli továbbá az uniós kibervédelmi politikáról szóló közös közleményt, megjegyezve, hogy a KBVP-missziók számára nagy jelentőséggel bír a kiberreziliencia, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az uniós kibervédelmi politikát és képességeket, ideértve a kiberbiztonsági eseményekkel foglalkozó gyorsreagálású csoportok létrehozását és azok polgári KBVP-missziók támogatása céljából való bővítését; megismétli, hogy az uniós biztonságos konnektivitási programra támaszkodva sürgősen fejleszteni kell stratégiai kommunikációs képességeiket, beleértve a biztonságos kommunikációs rendszereket, valamint a technológiai innovációt felhasználva közös platformot kell létrehozni a – Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat és a helyszíni műveletek közötti – tudásmegosztáshoz, ugyanakkor erősíteni kell a KBVP-missziók kibertudatosságát és -rezilienciáját; szorgalmazza a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egész szervezete és a KBVP-missziók kiberrezilienciájának fokozását;

11.  kéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy foglalkozzanak a kulturális örökség védelmét és megőrzését érintő rendszeres és növekvő fenyegetésekkel, és szigorúan lépjenek fel a kulturális műtárgyak csempészete ellen, különösen a konfliktusövezetekben;

12.  kéri, hogy a polgári KBVP területére vonatkozó új paktumot használják fel arra, hogy a nők teljes, egyenlő és érdemi részvételére törekedjenek a polgári KBVP-ben; kiemeli a nők jelentős hozzájárulását a KBVP-missziók és -műveletek sikeréhez, valamint azt, hogy hozzájárulásuk növeli az EU hitelességét a férfiak és nők közötti egyenlőség támogatójaként világszerte; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési terv (2020–2024) megköveteli a nemi dimenzió szisztematikus beépítését valamennyi uniós szakpolitikába és külső fellépésbe, beleértve a KBVP-t is; sürgeti a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy mozdítsák elő a nők számának növelését a KBVP-műveletekben, beleértve első lépésként azt a célt, hogy 2024-re a missziókban és valamennyi szinten legalább 40%-ra növeljék a nők részvételét; javasolja, hogy a tagállamok támogassák a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat stratégiáját és cselekvési tervét, amelynek célja a nők polgári KBVP-missziókban való részvételének fokozása a 2021–2024 közötti időszakban; ezért felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a nemek közötti egyenlőség fokozatos elérése mellett a misszióvezetői és más magas szintű vezetői tisztségek betöltésében; ösztönzi a helyi civil társadalmi szereplőkkel való szoros együttműködést a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítésének előmozdítása terén, ahol csak lehetséges;

13.  felszólít a gyermekvédelem és a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatával foglalkozó program, valamint az ifjúsággal, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend hatékony végrehajtására a polgári válságkezelésben, a fiatalok aktív bevonására a missziók és műveletek tervezésébe és végrehajtásába, valamint a konfliktuselemzésben a fiatalok szempontjait figyelembe vevő megközelítés alkalmazására;

14.  hangsúlyozza, hogy a biztonsági környezet jövőbeli változásainak előrejelzése kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a polgári válságkezelés elérje stratégiai célkitűzéseit; kéri, hogy a polgári KBVP területére vonatkozó új paktum vezessen be több forgatókönyv-alapú tervezést, stratégiai előrejelzést és konfliktuselemzést, valamint korai előrejelzést a missziókkal és megbízatásokkal kapcsolatos döntéshozatal során;

15.  felhívja a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot, az EUKB-t és az Európai Unió Katonai Törzsét, hogy dolgozzanak ki egy modellt a kampányok és/vagy missziók tervezési koncepcióival kapcsolatos bevált gyakorlatok létrehozására és megosztására, amelyeket a lehető legkorábban megosztanak a kampány sikeréhez elengedhetetlen partnerekkel;

16.  felhívja a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot, valamint a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC), hogy az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola segítségével összpontosítsanak a KBVP-missziókban részt vevő személyzet polgári és katonai szakmai képzésére, segítve a polgári és védelmi szakemberek szakértelmének kialakítását annak érdekében, hogy a KBVP-missziók személyzete képes legyen felismerni a telepítési országok nyilvánvaló biztonsági kihívásainak összetettségét, és megfelelő választ adni azokra;

17.  felhívja az EKSZ-t, a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot és a KBVP központját, hogy a megerősített intézményi kapcsolatokon, valamint a közös ismereteken és értékelésen alapuló, a polgári és katonai partnerek közötti megértés új kultúráját mozdítsák elő az átfogó tervezési keret és kultúra kialakítása érdekében;

18.  sürgeti a tagállamokat, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozzanak ki konkrét tervet az integrált megközelítés végrehajtására és annak biztosítására, hogy valamennyi vonatkozó uniós és tagállami eszközt (katonai KBVP, Globális Európa, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) koherens módon alkalmazzák és hatékonyabban vezessék az EU átfogó célkitűzéseinek elérése érdekében; további erőfeszítésekre szólít fel az EU különböző politikai és technikai eszközei közti átmenet kezelése érdekében;

19.  hangsúlyozza az együttműködés fontosságát, beleértve a partnerekkel, például az ENSZ-szel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és a NATO-val való szorosabb koordinációt a jelenlegi és jövőbeli biztonsági fenyegetések és kihívások kezelésében;

20.  sürgeti a tagállamokat, hogy eseti alapon hívják meg és vonják be az EU tagjelölt országokat, hogy járuljanak hozzá a polgári KBVP-missziókhoz és vegyenek részt azokban; kéri az érdekelt országok támogatását az ilyen részvételre való képzésük és felkészítésük érdekében; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a harmadik országokkal kialakított partnerségek hozzáadott értéket jelenthetnek a polgári KBVP-missziók számára; üdvözli a harmadik országok által Ukrajnát illetően nyújtott támogatást, és emlékeztet arra, hogy az olyan országok, mint Norvégia, Izland, Ausztrália, Svájc, az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság jelentős politikai és pénzügyi forrásokat tudnának biztosítani a polgári KBVP-missziók számára; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a harmadik országbeli partnerekkel kötött részvételi megállapodások kereteit, mivel a harmadik országokból kirendelt szakértők száma 2010 óta 200-ról 10-re csökkent;

A paktum végrehajtása

21.  tudomásul veszi a 2018-as paktum eredményeit, amelyek következtében a tagállamok részt vettek nemzeti végrehajtási terveik kidolgozásában, többek között a strukturált párbeszéd, valamint a bevált gyakorlatok és a levont tanulságok megosztása révén, továbbá a nemzeti végrehajtási tervek továbbfejlesztésében a képességekkel kapcsolatos strukturált és elfogadandó rendszeres folyamatokon keresztül, valamint a tagállamok közti regionális együttműködés és közös intézkedések előmozdításában;

22.  támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek célja egy, a polgári missziók kiképzését és felszerelését célzó eszköz kidolgozása annak érdekében, hogy az EU fokozza a harmadik országok támogatására irányuló képességeit, és megfeleljen azok konkrét elvárásaiknak és szükségleteiknek; kéri ezért, hogy folytassák ezeket az erőfeszítéseket, tűzzenek ki több számszerű célt, és valamennyi intézkedésre vonatkozóan határozzanak meg határidőket, beleértve a felelős szervezetek azonosítását is;

23.  hangsúlyozza a polgári KBVP-missziók előtt álló kihívásokat, például a képességek és erőforrások rendelkezésre állását, a reagálóképességet, a fő teljesítménymutatók hiányát, a gyorsabb döntéshozatalt és a méretezhetőbb, alkalmazkodóképesebb, moduláris missziókat és az egyértelműbb megbízatásokat, és hogy ezeket már az első paktum is kiemelte, ami a polgári KBVP-re való fokozott összpontosításhoz vezetett, de nem vezetett a polgári KBVP teljes körű működőképessé tételéhez és ennek megfelelően a tagállamok részvételének és felelősségvállalásának növeléséhez, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell a polgári KBVP területére vonatkozó új paktumban;

24.  megjegyzi, hogy számos régóta tartó polgári KBVP-misszió van folyamatban, ami rávilágít a jól meghatározott politikai és operatív célkitűzések, a kivonulási stratégiák és azok értékelésének szükségességére; kéri, hogy a polgári missziókra vonatkozóan vezessenek be kivonulási stratégiákat, a sikerük mérésére szolgáló mérőszámokkal, lehetővé téve a missziók gyorsabb lezárását, ha az operatív és politikai célkitűzések teljesültek, illetve akkor is, ha azok nem teljesültek, vagy ha a fogadó országban már nem lehetséges a vonatkozó biztonsági, politikai vagy stratégiai feltételek teljesítése; ezért őszinte politikai vitára szólít fel az olyan missziók bezárásáról, amelyek nem érik el a kívánt hatást, ami azzal a kockázattal jár, hogy legitimálja a fogadó országban az előrelépés elmaradását;

25.  megjegyzi, hogy a polgári KBVP-missziók megbízatását jelenleg csak a stratégiai felülvizsgálatok során értékelik, amelyek hozzájárulnak a missziók megújításához, kiigazításához vagy lezárásához; hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni és létre kell hozni egy olyan rendszert és módszertant, amely értékeli a missziók teljesítményét, hatékonyságát és pénzügyi irányítását; e tekintetben hangsúlyozza a missziók hatásának értékelésére szolgáló pártatlan és független mechanizmus fontosságát; üdvözli az EKSZ által e célból előterjesztett, az értékelés lehetőségeiről szóló dokumentumot; emlékeztet arra, hogy a polgári KBVP-missziók és azok hatékonyságának értékelését megfelelő forrásokkal kell ellátni, és hogy a rendszeres értékeléseket be kell építeni a jelenlegi és a jövőbeli missziókkal kapcsolatos politikai döntéshozatalba;

26.  üdvözli az EKSZ–CPCC operatív iránymutatásait, amelyek eszközöket biztosítanak a polgári KBVP-missziók számára ahhoz, hogy kulcsfontosságú partnerként proaktívan bevonják a civil társadalmi szereplőket a folyamatok minden szintjén és szakaszában; üdvözli az EKSZ emberi jogok általános érvényesítésére és az emberi jogok kellő gondosságára vonatkozó operatív iránymutatásait, és kéri azok hatékony végrehajtását, különösen a biztonsági ágazat támogatásával kapcsolatos emberi jogi kockázatok kezelésére vonatkozó egyértelmű belső eljárások létrehozását;

A paktum ambíciószintjének megfelelő képességek javítása és megvalósítása

27.  felhívja az EKSZ-t, hogy az érintett bizottsági szolgálatokkal és tagállamokkal együtt dolgozzon ki strukturált és rendszeres polgári képességfejlesztési folyamatot a tagállamok képességekkel kapcsolatos szükségleteinek felmérése, a követelmények kidolgozása, a hiányosságok elemzése és az elért eredmények rendszeres felülvizsgálata céljából; ösztönzi a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a 2018. évi polgári paktumban foglaltaknak megfelelően pénzügyi ösztönzőkkel támogassa a tagállamokat a képességfejlesztési erőfeszítéseikben, ugyanakkor emlékezteti a tagállamokat, hogy az új paktumban továbbra is kötelezzék el magukat a polgári válságkezelési missziók végrehajtásához és fenntartásához szükséges képességek teljes körének fejlesztése mellett;

28.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy a Paktumban foglalt egyik alapvető kötelezettségvállalás, a polgári KBVP-missziók továbbra is szenvednek attól, hogy a tagállamok nem teljesítik a megfelelő személyzet biztosítására tett ígéreteiket, mivel jelenleg 10 tagállam biztosítja a kirendelt személyzet 78%-át, 17 tagállam pedig csupán 22%-át; felhívja a tagállamokat, hogy az új paktumban tartsák fenn kötelezettségvállalásukat arra vonatkozóan, hogy közösen növelik a kirendelt személyzet számát és arányát valamennyi misszióban és minden szinten, ugyanakkor arra törekednek, hogy az összes operatív álláshely 100%-ának, a nem operatív álláshelyek esetében pedig legalább 60%-ának betöltésére kirendelt személyzetet biztosítsanak; felszólítja a tagállamokat, hogy harmonizálják a személyzet kirendelését, hogy csökkentsék a missziók közötti, koordinálatlan személyzeti fluktuáció által okozott zavaró hatásokat; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy karrierfejlesztési politikák révén biztosítsák a kirendelt személyzet jutalmazását az uniós missziókban való részvételükért; felszólítja az EKSZ-t, hogy vizsgálja felül a jelenlegi helyzetet, és dolgozzon ki olyan mutatókat a tagállamok számára, amelyek a fluktuációt és a betöltött álláshelyek arányát mérik a munkaköri kategória és a foglalkoztatás típusa alapján;

29.  hangsúlyozza, hogy meg kell reformálni az emberierőforrás-politikát és az irányítási rendszert, és biztosítani kell, hogy a polgári KBVP-missziók munkakörülményei hozzájáruljanak a biztonságosabb és befogadóbb környezethez, különösen a nők számára; üdvözli az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy orvosolja a missziók személyzetének nyújtott támogatás hiányosságait, beleértve a magatartási kódex felülvizsgálatát, különös tekintettel az emberi jogi elvekre, valamint a kampányok és/vagy missziótervezési koncepciók kidolgozásával kapcsolatos bevált gyakorlatok létrehozására és megosztására szolgáló modell kidolgozására; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni a bizalmi személyek hálózatát; kéri, hogy az uniós polgári biztonsági missziókban szolgáló személyzet képviselőivel folytatott konzultáció hivatalos, érdemi és szisztematikus folyamat legyen; felhívja az EKSZ-t, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne csökkenteni a személyzet fluktuációját és az üres álláshelyek számát, például a kiküldetési idő meghosszabbításával;

30.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ szűkös forrásokkal rendelkezik általában véve a polgári KBVP területén, beleértve a CPCC-t is, amely jelenleg 110 fős személyzettel tizenkét 2 200 fős missziónak nyújt támogatást; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a CPCC gyors fejlesztését egy teljesen működőképes műveleti központtá, biztosítva, hogy a központ rendelkezzen a szükséges pénzeszközökkel, személyzettel és szakértelemmel; hangsúlyozza, hogy a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak valamennyi katonai missziót egyértelmű parancsnoki lánccal kell megterveznie és végrehajtania, és ehhez biztosítani kell számára a szükséges személyzetet, pénzeszközöket és infrastruktúrát; hangsúlyozza, hogy uniós szinten fokozni kell a polgári -katonai koordinációt és interakciót, valamint növelni kell a katonai KBVP-vel való kiegészítő jelleget és szinergiákat, ugyanakkor külön kell választani a polgári és a katonai parancsnoki láncot;

31.  hangsúlyozza, hogy a képzés kulcsfontosságú a hatékonyság szempontjából, ami viszont elengedhetetlen a sikeres polgári KBVP-missziókhoz; felszólít a polgári KBVP teljes képzési architektúrájának átfogó értékelésére a tagállamokon belüli képzési igények, hiányosságok és átfedések azonosítása érdekében, a KBVP-re vonatkozó uniós képzési politika javítása és harmonizálása céljából, különös tekintettel a helyi lakosság igényeire; úgy véli, hogy az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének alapvető elemeit és fogalmait szisztematikusan be kell építeni a telepítést megelőző és bevezető képzésekbe; emlékeztet arra, hogy a polgári KBVP-missziókra felkészítő képzésnek fel kell vérteznie a személyzetet az összetett kulturális környezetben szükséges – többek között a helyi lakosság igényeivel kapcsolatos – ismeretekkel, hozzáértéssel, jártassággal és rátermettséggel, ezért a képzésnek ki kell terjednie a nemzetközi humanitárius jogra, az emberi jogokra, a nemek közötti egyenlőségre, a polgári-katonai együttműködésre, a humánbiztonságra, a konfliktusérzékenységre, a rasszizmus elleni küzdelemre és a kultúrák közötti kommunikációra is;

32.  kéri a Bizottságot, az EKSZ-t, a CPCC-t és az MPCC-t, hogy jobban szolgálják az ügynökségek közötti munkacsoportok létrehozását, és a gyakorlatok és képzések alkalmazásával segítsék a bevált gyakorlatok, az ügynökségek közötti együttműködés, valamint a hatékony polgári-katonai partnerségek szempontjából döntő fontosságú, szilárd, feladatkörök közötti személyes kapcsolatok kialakítását a keleti partnerség országaihoz hasonló helyeken;

33.  hangsúlyozza a polgári KBVP-missziókat célzó káros dezinformáció elleni küzdelem fontosságát; kéri továbbá, hogy a missziók személyzete részesüljön fokozott képzésben a hibrid fenyegetések és különösen az információmanipuláció megelőzésével, felderítésével és kezelésével kapcsolatban; tudomásul veszi, hogy az ellenük irányuló dezinformációs műveletekkel szembeni fellépés érdekében fokozták az EKSZ StratCom és az uniós missziók közötti együttműködést; kéri, hogy ebbe az együttműködésbe vonják be az összes külföldi uniós missziót, és biztosítsák, hogy jól képzett, a dezinformáció nyomon követéséért, jelentéséért és lehetőség szerinti elhárításáért felelős személyzet álljon minden misszió rendelkezésre; úgy véli, hogy az erőteljes dezinformációs stratégiával szembeni fellépéshez az EKSZ és az EU részéről – a missziók és küldöttségek aktív támogatásával – átfogó, hatékony és összehangolt cselekvési tervre van szükség;

34.  felszólít a fenntartható, hosszú távú kapacitásépítés és képzés bevezetésére, ahol ez lehetséges és szükséges, például az oktatók képzésére irányuló programok formájában, a missziók hosszú távú életképességének és sikerének biztosítása érdekében; kéri, hogy a KBVP-missziókkal kapcsolatos megbízatások a kialakulóban lévő technológiák kezelésével kapcsolatos tanácsadói és képzési feladatokra is terjedjenek ki;

35.  emlékeztet arra, hogy a tudásmenedzsment kulcsfontosságú, és az integrált megközelítés gyakorlati alkalmazásának alapvető részét képezi; hangsúlyozza egy tudásmenedzsment-architektúra kialakításának fontosságát a szakértelem megőrzése, a bevált gyakorlatok előmozdítása és a tapasztalatokból való szisztematikusabb tanulás, valamint a polgári KBVP-missziókban dolgozó és az azokkal foglalkozó személyzet körében a tanulási kultúra ösztönzése érdekében; megelégedéssek nyugtázza az EKSZ és a CPCC keretében e célból tett jelenlegi erőfeszítéseket; kéri a tagállamokat, hogy támogassák a tudásmenedzsmenttel és értékeléssel foglalkozó szakértők helyszíni és a CPCC-n belüli alkalmazását;

A jelenlegi missziókra fordítandó megújult és célzott figyelem

36.  üdvözli, hogy az orosz agressziós háború fényében felülvizsgálták az EU ukrajnai tanácsadó missziójának megbízatását, hogy új feladatokat láthasson el Ukrajna támogatása érdekében; emlékeztet arra, hogy az Ukrajnának nyújtott erős polgári biztonsági támogatás hathatósan hozzá fog járulni az ország újjáépítéséhez és hasznos eszközként szolgál majd az uniós tagság felé vezető úton; kéri az Uniót és tagállamait, hogy még inkább fokozzák az ukrajnai polgári képességfejlesztéshez nyújtott támogatásukat, ideértve a korrupció elleni küzdelmet, a hatékony jogállamisági rendszer kialakítását, valamint a kiber- és a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia fokozását; elismerését fejezi ki az Unió ukrajnai polgári missziója (EUAM) 79 fős személyzetének Ukrajna területén végzett munkája és fizikai jelenléte miatt; ösztönzi a missziót, hogy folytassa az Ukrajna háborús bűncselekmények dokumentálásával és kivizsgálásával kapcsolatos támogatása terén végzett munkáját; kéri a Bizottságot, hogy az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások keretében mihamarabb lépjen kapcsolatba az EUAM Ukrajna misszióval, hogy a biztonsági kérdésekben szerzett tapasztalataira, az ukrán hatóságokkal kialakított hosszú távú partnerségére és az erőteljes helyszíni jelenlétére támaszkodhasson; kiemeli a misszió által a nyomozások terén nyújtott releváns támogatást;

37.  üdvözli az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM) megfigyelőinek az örmény–azerbajdzsáni határra történő gyors telepítését, ami a két ország közötti feszültségek csökkentése szempontjából fontos stabilizáló intézkedést jelent; ösztönzi az EKSZ-t, hogy tárja fel a polgári KBVP-missziók közötti további együttműködés lehetőségeit hasonló irányvonalak mentén; ezt a moduláris és méretezhető megbízatások pozitív példájának tartja, ahogyan azt a stratégiai iránytű is támogatja, amit tovább lehetne fokozni az olyan gyorsreagálási eszközök alkalmazásával, mint a szakmai csoportok és a szakértői látogatások; hangsúlyozza, hogy minden ilyen újításnak és a nagyobb rugalmasság biztosításának a válságkezelési intézkedések teljes mértékben integrált megközelítésén kell alapulnia annak érdekében, hogy a helyszínen a lehető legnagyobb hatást érjék el, és biztosítsák a költségvetések hatékony felhasználását;

38.  üdvözli az Európai Unió Örményországban működő polgári missziójának (EUMA) közelmúltbeli létrehozását, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a stabilitáshoz Örményország határ menti területein, bizalmat teremtsen a helyszínen, és olyan környezetet biztosítson, amely elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti normalizációs erőfeszítéseket; kéri, hogy a misszió járuljon hozzá minden olyan párbeszédhez és kezdeményezéshez, amely a régión belül a béke és a biztonság erősödítéséhez vezet; kéri az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy az EUMA számára biztosítsanak hozzáférést a Lachin-folyosóhoz a helyzet helyszíni felmérése és a helyzet megoldásának elősegítése érdekében;

39.  elismeri, hogy a közelmúltban az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX) által nyújtott döntő jelentőségű támogatása a közelmúltban hozzájárult Észak-Koszovóban a feszültségek enyhítéséhez és a bizalom helyreállításához; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a missziót az elengedhetetlenül szükséges különleges rendőri alakulatok helyszíni mozgósítása és küldése révén;

40.  hangsúlyozza az EUAM Irak, a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM), az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) fontosságát, amelyet jelenleg a közel-keleti régióban telepítettek; kéri, hogy a Palesztinába telepített két misszió között tárjanak fel minden lehetséges szinergiát;

41.  aggodalmát fejezi ki a líbiai politikai és biztonsági fejlemények miatt; sürgeti a líbiai hatóságokat, hogy segítsék elő az EUBAM Líbia munkáját megbízatásának végrehajtása során és teljes működési területén;

42.  elismerését fejezi ki a négy afrikai polgári KBVP-misszió által elért eredményekért, és megbízatásuk folyamatos végrehajtását szorgalmazza; kéri az EKSZ-t, hogy a politikai és biztonsági helyzet romlására tekintettel mérlegelje az Európai Unió mali KBVP-missziójával (EUCAP Száhel Mali) és az Európai Unió közép-afrikai köztársasági tanácsadó KBVP-missziójával (EUAM RCA) kapcsolatos összes lehetőséget, beleértve a befejezésükre vonatkozó döntést is; aggodalommal veszi tudomásul a Száhel-övezetben és a Guineai-öbölben tapasztalható biztonsági fejleményeket; elítéli a Kreml által támogatott Wagner csoport régión belüli növekvő jelenlétét és a csoport arra irányuló stratégiáját, hogy a lakosság kárára lefoglalja azon országok vagyonát, ahol a csoport székhelye található, és elítéli a helyi lakosság ellen elkövetett atrocitásokat; kéri, hogy a KBVP-missziókon belül hozzák létre a biztonsági tanácsadók hálózatát azokban az afrikai országokban, amelyek hajlandóak együttműködni az Unióval katonai és biztonsági kérdésekben;

43.  emlékeztet a Tanács 2000-es feirai ülésének 5 000 rendőrre vonatkozó ambiciózus célkitűzésére, és elismeri a 2008-tól kezdődően elfogadott átfogó polgári célok értékét; sürgeti e célok megvalósítását, különös tekintettel a gyorsreagálási képességre és a multinacionális formációk alkalmazására az EUSZ 44. cikkével összefüggésben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a polgári KBVP stratégiai iránytűjében meghatározott célkitűzések (többek között az, hogy 30 nap alatt 200 szakértő mozgósítására legyenek képesek) teljes mértékben megvalósuljanak, építve az EU által a rugalmasabb, reaktívabb és koordináltabb fellépés érdekében tett közelmúltbeli erőfeszítésekre; e tekintetben üdvözli a gyors döntéshozatalt és az EU megfigyelési kapacitásának Örményországban történő telepítését; hangsúlyozza, hogy módosítani kell a döntéshozatali eljárásokat, többek között a missziók bizonyos szempontjai esetében meg kell vizsgálni a minősített többségi szavazásra való áttérést; hangsúlyozza, hogy vészhelyzeti terveket kell készíteni minden egyes polgári KBVP-misszióra vonatkozóan, az MPCC-vel, a CPCC-vel és a gyorstelepítésű kapacitással együttműködve, felkészülve minden olyan lehetséges vészhelyzetre, amikor a gyorstelepítésű kapacitásra szükség lehet;

A finanszírozás növelése az ambíciókhoz való igazodás érdekében

44.  sajnálatosnak tartja, hogy a polgári KBVP-missziók KKBP-költségvetése csak kis mértékben nőtt a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettől a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretig (az évi mintegy 350 millió EUR kiindulási pontról), miközben a missziók száma és feladatai növekedtek, a biztonsági környezet egyre nehezebbé vált, nőtt a műveletek költsége, az infláció és a szerződéses személyzet száma is, ami korlátozza a jelenlegi missziók megbízatásának kiterjesztését vagy esetleg új missziók létrehozását a sürgős biztonsági szükségletek kielégítése érdekében; felszólít arra is, hogy változtassák meg a KKBP-költségvetés szerkezetét, valamint a jobb ellenőrzés és a nagyobb átláthatóság érdekében polgári KBVP-missziónként egy költségvetési tételt hozzanak létre;

45.  hangsúlyozza, hogy szilárdabb és reálisabb KKBP-költségvetést kell biztosítani, amely megfelel az új és folyamatban lévő polgári KBVP-missziók igényeinek; kéri, hogy a KKBP költségvetésének finanszírozását jelentősen növeljék, ugyanakkor biztosítsák a polgári KBVP-missziók számára elkülönített források hatékony felhasználását annak érdekében, hogy hatékonyan reagálhassanak a válsághelyzetekre és az előre nem látható eseményekre, valamint annak aktív azonosítása érdekében, hogy hol lehetne kiegészítő projekteket és programokat finanszírozni más vonatkozó uniós költségvetésekből, biztosítva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a meglévő források gondos rangsorolását;

46.  úgy véli, hogy szilárd politikát kell kialakítani azon partnerországok által igényelt szükséges felszerelések és szolgáltatások vonatkozásban, ahol polgári KBVP-misszióra kerül sor; kéri, hogy a megnövelt általános KKBP-költségvetésen belül hozzanak létre egy külön közös kül- és biztonságpolitikai költségvetési tételt, vagy hozzanak létre egy olyan „polgári támogatási eszközt”, amely felszereléseket és szolgáltatásokat biztosítana a partnerországok számára polgári képességeik javításához;

47.  üdvözli, hogy a jelenlegi rendkívül instabil geopolitikai helyzet és a háború Európába való visszatérése miatt az EU védelmi kiadásai a közelmúltban jelentősen növekedtek, ugyanakkor sajnálja, hogy a polgári KBVP finanszírozása nem emelkedett;

48.  felhívja az EKSZ-t és a Bizottság szolgálatait, hogy nyújtsanak be többéves költségvetési előrejelzéseket, a folyamatban lévő tevékenységek értékelését és a kiküldetések felhasználási arányára vonatkozó egyértelmű becsléseket; hangsúlyozza, hogy ezekre az intézkedésekre azért van szükség, hogy segítsék a nem hatékony tevékenységek visszaminősítésére vonatkozó döntések előkészítését, egyértelmű megbízatások révén növeljék a hatékonyságot és a rugalmasságot, valamint világosan meghatározott átmeneti és kivonulási stratégiákat biztosítsanak; emlékeztet arra, hogy a missziók operatív és pénzügyi tervezésének kezdettől fogva szorosan együtt kell járnia; kéri, hogy a tagállamok már a misszió jóváhagyásának kezdeti szakaszában tegyenek kézzelfogható kötelezettségvállalásokat a személyzeti hozzájárulást illetően;

49.  kéri, hogy az új stratégiai iránytű biztosítsa a KBVP-missziók számára a pozitív változások előidézéséhez szükséges politikai és stratégiai célokat, képességeket és erőforrásokat; megerősíti a stratégiai iránytű arra irányuló célját, hogy pozitív hatással járjon a globális konfliktusokra adandó közös válaszok gyorsaságát és megbízhatóságát illetően;

50.  hangsúlyozza a Parlament költségvetési hatóságként és a KBVP – többek között a polgári KBVP-missziók – ellenőrzésében betöltött alapvető szerepét; ezért kéri az Európai Parlament nagyobb mértékű bevonását a polgári KBVP-missziókkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy minden szükséges információt megkapjon ahhoz, hogy a Szerződésekkel összhangban és a polgárai felé fennálló kötelezettségeit ellássa; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a tájékoztatás jelenlegi szintje nem megfelelő ahhoz, hogy az Európai Parlament gyakorolhassa feladatait mindaddig, amíg a Parlament biztonság- és védelempolitikai információkhoz való hozzáféréséről szóló 2002. évi intézményközi megállapodást felül nem vizsgálják;

o
o   o

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 209., 2021.6.14., 1. o.