Az emberijog-védők helyzete Szváziföldön, különös tekintettel Thulani Maseko meggyilkolására
122k
44k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az emberijog-védők szváziföldi helyzetéről, nevezetesen Thulani Maseko meggyilkolásáról (2023/2551(RSP))
A. mivel Szváziföldön, Afrika utolsó abszolút monarchiájában az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat korlátozzák, a politikai pártokat pedig betiltják;
B. mivel 2023. január 21-én Thulani Masekót, a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiről ismert prominens emberi jogi és szakszervezeti ügyvédet, a szváziföldi demokráciapárti szervezet, a Multi-Stakeholder Forum elnökét otthonában meggyilkolták néhány órával azt követően, hogy III. Mswati király fenyegetéseket intézett a száziföldi demokráciapárti mozgalom tagjai ellen;
C. mivel 2021-ben demokratikus reformokat követelő tüntetések kezdődtek, és a királyi kormány brutális megtorlással, többek között önkényes letartóztatásokkal, zaklatással, megfélemlítéssel és emberrablásokkal, az internet leállításával és a tüntetések betiltásával lépett fel az emberi jogi aktivizmus ellen; mivel a biztonsági erők több tucat embert öltek meg; mivel állítólag zsoldosokat béreltek fel a növekvő ellenvélemény elfojtására;
D. mivel Mthandeni Dube és Mduduzi Bacede Mabuza szváziföldi parlamenti képviselők 2021 júliusa óta börtönben vannak;
E. mivel a biztonsági erők rendszeresen megfélemlítik a szakszervezeti tagokat és megsértik az alapvető munkavállalói jogokat; mivel a hatóságok letartóztatták és állítólag megkínozták a diákszervezetek vezetőit; mivel Szváziföldön egyéb emberi jogi problémák közé tartozik a biztonsági erők büntetlensége, valamint a nőkkel és kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés;
2. azonnali, független, pártatlan, átlátható és alapos vizsgálatot követel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága és az ENSZ égisze alatt a demokráciapárti és emberi jogi aktivisták elleni támadások, valamint az ellenzék elnyomását segítő zsoldosok állítólagos toborzása ügyében;
3. elítéli az emberi jogok széles körű megsértését Szváziföldön, és felszólít az összes politikai fogoly – különösen Mthandeni Dube és Mduduzi Bacede Mabuza parlamenti képviselők – azonnali szabadon bocsátására, valamint az emberi jogi aktivisták, szakszervezeti tagok, demokráciapárti aktivisták és politikusok elleni zaklatás, erőszak és nyomásgyakorlás azonnali megszüntetésére;
4. sürgeti a szváziföldi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben, mozdítsák elő és védjék az emberi jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, és tegyék lehetővé a szváziföldi emberek számára polgári és politikai jogaik gyakorlását;
5. úgy véli, hogy a politikusok és emberi jogi aktivisták bebörtönzése és a szakszervezetek betiltása egyértelműen sérti Szváziföld Cotonoui Megállapodásban vállalt kötelezettségeit; hangsúlyozza, hogy az ország hatóságainak tiszteletben kell tartaniuk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elveit;
6. Sürgeti a szváziföldi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségvállalásaikat, és haladéktalanul indítsanak átfogó párbeszédet valamennyi érintett érdekelt féllel a nemzeti megbékélés, valamint az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelme érdekében, azzal a végső céllal, hogy a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség közvetítésével és támogatásával tartós béke jöjjön létre;
7. felhívja az EU-t, hogy vizsgálja felül és adott esetben függessze fel a Szváziföldnek szánt támogatási programokat, ha fennáll a veszélye annak, hogy a forrásokat emberi jogokat sértő tevékenységekre használják fel;
8. utasítja hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Eswatini Királyságnak.
Az ellenzéki aktivisták elleni erőszak Egyenlítői-Guineában, különös tekintettel Julio Obama Mefuman ügyére
124k
44k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az Egyenlítői-Guineában az ellenzéki aktivisták ellen elkövetett erőszakról, különösen Julio Obama Mefuman ügyéről (2023/2552(RSP))
A. mivel 1979 óta Teodoro Obiang Nguema rezsimje uralja Egyenlítői-Guineát, amely régóta figyelmen kívül hagyja és megsérti az emberi jogokat, ami barbár cselekményekhez, például politikai ellenfelek, kormánykritikusok és emberi jogi aktivisták százainak üldözéséhez vezetett;
B. mivel a Movimiento para la Liberacion de Guinea Ecuatorial Tercera Republic (MLGE3R, Egyenlítői-guineai Harmadik Köztársaság Felszabadítási Mozgalma) négy tagját, nevezetesen két spanyol és egyenlítői-guineai kettős állampolgárt, Julio Obama Mefumant és Feliciano Efa Manguét, valamint két Spanyolországban élő egyenlítői-guineai állampolgárt, Martín Obiang Ondo Mbasogót és Bienvenido Ndong Onót 2019 végén elrabolták Dél-Szudánban, majd Teodoro Obiang elnöki repülőgépén Egyenlítői-Guineába szállították;
C. mivel Obama Mefumantól és Efa Manguétól megtagadták a konzuli segítségnyújtást, a tisztességes tárgyalásra vonatkozó garanciák nélkül vádat emeltek ellenük, és 2020 márciusában Egyenlítői-Guineában 60, illetve 90 év börtönbüntetésre ítélték őket terrorizmus és az Obiang elnök ellen 2017-ben elkövetett állítólagos puccskísérletben való részvétel vádjával; mivel mindkettőjüket állítólag többször is megkínozták;
D. mivel Obama Mefuman 2023. január 15-én Mongomóban elhunyt;
1. határozottan elítéli Obama Mefuman spanyol állampolgár őrizetben bekövetkezett halálát, és felelősnek tartja az egyenlítői-guineai diktatórikus rezsimet; felszólít holttestének hazaszállítására és az MLGE3R többi három tagjának szabadon bocsátására; sürgeti Egyenlítői-Guineát, hogy teljes mértékben működjön együtt a spanyol igazságügyi hatóságokkal;
2. sajnálatát fejezi ki a diktatórikus Obiang-rezsimnek a politikai üldözésre és a politikai ellenfelek hazai és külföldi elnyomására irányuló módszeres és szervezett stratégiája miatt; határozottan elítéli az emberi jogi aktivisták barbár elnyomását az országban, valamint a politikai ellenfelek és a kormányt bírálók demokratikus mozgásterének hiányát, ami önkényes fogva tartásban, zaklatásban, emberrablásokban, kényszeráttelepítésekben, kínzásokban, gyilkosságokban és halálbüntetésekben nyilvánul meg;
3. követeli a demokratikus ellenzék tagjai üldözésének azonnali és feltétel nélküli beszüntetését és a politikai foglyok szabadon bocsátását;
4. felszólítja az egyenlítői-guineai hatóságokat, hogy sürgősen tartsák be a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat, és biztosítsák minden fogvatartott védelmét a kínzással és a rossz bánásmóddal szemben, emberséges körülmények között való fogva tartásukat, ügyük tisztességes eljárásban való tárgyalását és családjukkal és ügyvédjükkel való találkozásukat;
5. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Egyenlítői-Guinea kormányával fenntartott kapcsolataikban a lehető leghatározottabban követeljék a politikai üldözés és elnyomás megszüntetését, valamint Obama Mefuman halálának és a politikai foglyok és az emberi jogi aktivisták tágabb helyzetének független nemzetközi kivizsgálását; felszólít továbbá a katonai, rendőrségi és biztonsági együttműködés minden formájának felfüggesztésére, és hangsúlyozza, hogy a rezsimmel való bármilyen együttműködést az emberi jogok tiszteletben tartásától és a demokratikus nyitottságtól kell függővé tenni;
6. felszólítja az EU-t, hogy szankcionálja a rezsim azon tagjait, akik emberi jogi jogsértéseket követtek el;
7. rendkívül aggasztónak tartja Egyenlítői-Guinea kormányának területen kívüli fellépéseit, többek között az állampolgársággal vagy harmadik országokban – többek között az EU-n belül – tartózkodási engedéllyel rendelkező politikai másként gondolkodók megcélzását és elrablását; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot, az EUROPOL-t, az EUROJUST-ot és a Bizottságot, hogy szorosan működjenek együtt a tagállamok nyomozó és igazságügyi hatóságaival az uniós polgárok és az EU-ban tartózkodási engedéllyel rendelkezők védelmének megerősítése érdekében;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EUROPOL-nak, az EUROJUST-nak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Afrikai Uniónak, a Comunidade dos Países de Língua Portuguesa-nak, az Egyesült Nemzetek főtitkárának és Egyenlítői-Guinea kormányának.
Alexej Navalnij és más politikai foglyok embertelen börtönkörülményeinek közelmúltbeli rosszabbodása Oroszországban
123k
44k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása Alekszej Navalnij embertelen fogva tartási körülményeiről (2023/2553(RSP))
A. mivel Alekszej Navalnijt, a Szaharov-díj 2021. évi kitüntetettjét, az orosz politikai élet prominens alakját, akit a Kreml-rezsim korábban novicsok idegméreggel megmérgezett, 2021. január 17. óta fogva tartják és jelenleg egy büntetőtáborban őrzik;
B. mivel Navalnij letartóztatása óta bántalmazásnak, többek között kínzásnak, önkényes büntetéseknek és pszichológiai nyomásnak van kitéve; mivel Navalnijnak az elmúlt nyolc hónapban nem volt látogatója;
C. mivel Navalnijt 2023. márciusában vagy ápriliséban új vádak alapján bíróság elé állítják, és további 35 évig terjedő börtönbüntetés várhat rá;
D. mivel az Ukrajna elleni agresszív háború kezdete óta az orosz hatóságok fokozták a politikai ellenzék és a civil társadalom elnyomását;
E. mivel a politikai ellenfelekkel és politikai foglyokkal – köztük Navalnijjal – szembeni magatartása, csakúgy, mint az Ukrajna és a demokratikusan gondolkodó oroszok ellen viselt háborúja leleplezi a Kreml brutalitását;
1. kiáll Alekszej Navalnij és minden más bátor orosz politikai fogoly mellett az oroszországi demokráciáért folytatott küzdelmükben;
2. követeli Navalnij és az összes többi oroszországi politikai fogoly, köztük Dmitrij Ivanov, Vlagyimir Kara-Murza, Ioann Kurmojarov, Viktoria Petrova, Maria Ponomarenko, Alekszandra Szkocsilenko, Dmitrij Talantov, Alekszej Gorinov, Ilya Jasin és más olyan személyek szabadon bocsátását, akiket kizárólag Navalnijjal vállalt szövetségük, az Ukrajna elleni agresszív háború elleni tiltakozásuk miatt vagy az orosz büntető törvénykönyv 207. cikkének (3) bekezdése alapján vontak büntetőeljárás alá;
3. követeli, hogy az említett személyek szabadon bocsátásáig biztosítsák, hogy a fogva tartásuk körülményei megfeleljenek az Oroszország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, különös tekintettel Navalnijnak a választása szerinti orvosokhoz és a polgári kórházban történő orvosi kezeléshez való hozzáférésére, valamint az ahhoz való jogára, hogy olyan előzetes letartóztatási létesítménybe helyezzék át, ahol találkozhat ügyvédjeivel és kommunikálhat a családjával;
4. ismételten felszólítja az uniós intézményeket, hogy továbbra is kövessék nyomon az oroszországi emberi jogi helyzetet; sürgeti az EU-t, hogy támogassa az orosz civil társadalmat; sürgeti a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget az orosz emberijog-védőknek, demokráciapárti aktivistáknak és független újságíróknak Oroszországban és Oroszországon kívül;
5. hangsúlyozza, hogy mind Ukrajnának, mind az oroszországi demokráciának győznie kell, és hogy mindkét győzelmet Alekszej Navalnij győzelmének is kell tekinteni; felszólítja az EU-t és az egész demokratikus közösséget, hogy dolgozzanak ki egyértelmű stratégiát mindkét győzelem előmozdítására, mivel ez a legjobb módja annak, hogy tanúságot tegyünk Alekszej Navalnijjal és az Oroszország demokratikus jövőjéért küzdő többi személlyel való szolidaritásunkról;
6. hangsúlyozza, hogy Putyint a saját lakossága ellen elkövetett bűncselekmények miatt bíróság elé kell állítani;
7. sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el korlátozó intézkedéseket azokkal szemben, akik felelősek a háborúellenes tüntetőkkel szembeni önkényes büntetőeljárásokért és kínzásért;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjeinek, valamint az oroszországi hatóságoknak.
Az egyes orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések
Az Európai Parlament 2023. február 16-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendeletnek az egyes orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0010 – C9-0003/2023 – 2023/0005(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0010),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, valamint 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0003/2023),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. január 24-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2023. február 1-jei írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. és 163. cikkére,
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. február 16-án került elfogadásra az (EU) 2017/745 és az (EU) 2017/746 rendelet egyes orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/607 rendelettel.)
Uniós stratégia az ipar versenyképességének, a kereskedelemnek és a minőségi munkahelyek létrehozásának fellendítésére
180k
54k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az ipari versenyképesség, a kereskedelem és a minőségi munkahelyek fellendítését célzó uniós stratégiáról (2023/2513(RSP))
– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),
– tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
– tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
– tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),
– tekintettel a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” című, 2020. július 8-i bizottsági közleményre (COM(2020)0301),
– tekintettel a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0590),
– tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),
– tekintettel a „Stratégiai függőségek és képességek” című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0352),
– tekintettel „Az egységes piacra vonatkozó 2021. évi éves jelentés” című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0351),
– tekintettel „A versenyképes és tiszta európai acélra történő átállás” című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0353),
– tekintettel „A frissített új európai iparstratégia végrehajtása: a kiadások összehangolása a szakpolitikával” című, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),
– tekintettel „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményre (COM(2023)0062),
– tekintettel „Az ukrajnai orosz háború EU-ra gyakorolt társadalmi és gazdasági következményeiről – az EU cselekvési képességének megerősítéséről” című, 2022. május 19-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az európai energiaárak emelkedésére adott uniós válaszról szóló, 2022. október 5-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a jövőbeli uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, 2018. november 21-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel „Az EU iparpolitikai stratégiája 2030 távlatában” című, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel „A dinamikusabb, reziliensebb és versenyképesebb európai ipar felé való átmenetet elősegítő helyreállítás” című, 2020. november 16-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a „Helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében” című, 2020. december 17-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel az EU iparstratégiájának lehetővé kell tennie az európai ipar számára, hogy előmozdítsa a zöld és digitális átállást, ugyanakkor megvédje nyitott stratégiai autonómiáját, megőrizze versenyképességét a globális piacon, magas szintű foglalkoztatást és minőségi munkahelyeket tartson fenn Európában, és erősítse innovációs és termelési képességét Európában;
B. mivel a változó geopolitikai környezetben létfontosságú megerősíteni Európa ipari versenyképességét, csökkenteni Európa harmadik országoktól való függőségét a kritikus fontosságú és stratégiai anyagok, termékek és technológiák tekintetében, valamint megfizethető, tiszta és biztonságos energiát biztosítani iparágai számára;
C. mivel a tisztaenergia-technológiák gyártásának jövőjét formáló globális verseny felgyorsul, amit a globális hatalmak jelentős állami beavatkozásai, például az Egyesült Államoknak az infláció csökkentéséről szóló törvénye (IRA) kísérnek;
D. mivel az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez különböző megoldások kombinációjára van szükség, többek között az energia- és az anyagfelhasználás csökkentésére, az uniós gyártási és termelési kapacitások növelésére, a stratégiai ágazatokba és a kutatás-fejlesztésbe történő beruházásokra és a beszállítók diverzifikálására ágazati partnerségek és szövetségek, valamint a partnerországokkal létrehozott kereskedelmi és technológiai tanácsok révén;
E. mivel az Unió iparstratégiájának biztosítania kell az egységes piac megfelelő működését is, el kell kerülnie a piaci torzulásokat, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie az EU-n belül és azon kívül; mivel emellett erős egységes piacfelügyeletre és végrehajtásra is szüksége van annak érdekében, hogy versenyelőnyt biztosítson az uniós vállalkozások számára, és vezető szerepet töltsön be a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való globális átállásban;
F. mivel nem minden tagállam rendelkezik azonos költségvetési mozgástérrel az állami támogatások tekintetében; mivel az Európai Unió és az állami támogatások terén eltérő költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok összehangolatlan válasza az egységes piac széttöredezésének veszélyével fenyegethet; mivel az ideiglenes válságkeret alapján jóváhagyott állami támogatások túlnyomó többségét mindössze két tagállam jelentette be;
G. mivel a Bizottság terve elismeri, hogy a jelenlegi kihívásokra való reagálás érdekében az EU-nak gyorsabb hozzáférést kell biztosítania az elegendő finanszírozáshoz magánfinanszírozás, állami támogatás, uniós források és egy új Európai Szuverenitási Alap felhasználásával, amely támogathatja az európai iparstratégiát;
H. mivel a demokratikus elszámoltathatóságnak és az átláthatóságnak a jelenlegi többéves pénzügyi keret hátralevő időszakában való biztosítása érdekében a Parlamentnek mindig be kell töltenie a költségvetési hatóság szerepét bármely költségvetési környezetben;
I. mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja megmutatta, hogy a békét nem lehet magától értetődőnek venni Európában; mivel ennek következményei, beleértve az energiaárak emelkedését és az inflációt, példátlan gazdasági zavarokat és megélhetési költségekkel járó válságot idéztek elő Európában, amelynek alakulása rendkívül bizonytalan;
J. mivel az Európában nyolcmillió munkavállalót foglalkoztató nagy energiaintenzitású ipar magas energiaárakkal néz szembe, az elmúlt 10 év átlagánál mintegy hatszor, az egyesült államokbelieknél pedig több mint négyszer magasabb gázárakkal;
K. mivel az oktatás, a szakképzés és a felsőoktatás globális és jelentős hatást gyakorol a munkahelyek minőségére és az európai ipar jövőjére a nyitott stratégiai autonómia, valamint a zöld és digitális átállás összefüggésében; mivel az egyetemi közösség kulcsszerepet játszik az ipari innováció és kutatás terén;
L. mivel az Uniónak az a célja, hogy a tagállamokban legalább 80%-os kollektív tárgyalási lefedettséget érjen el, összhangban az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel(6);
M. mivel az iparnak stabil és kiszámítható szabályokra van szüksége az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a harmadik országbeli és az Unión belüli tisztességtelen gyakorlatok elleni küzdelem érdekében; mivel az EU-nak továbbra is elő kell mozdítania a tisztességes versenyen alapuló nyitott gazdaságot Európán belül és nemzetközi partnereivel fenntartott kapcsolataiban;
N. mivel ez magában foglalja az EU Latin-Amerikával fennálló partnerségeinek megszilárdítását, valamint a Chilével, Új-Zélanddal és Mexikóval kötött megállapodásainak megerősítését; mivel ez magában foglalja a Mercosurral kötött, még függőben lévő kétoldalú megállapodás ratifikálását is, feltéve, hogy az éghajlatváltozással, az erdőirtással és egyéb problémákkal kapcsolatos, a megerősítést megelőző kötelezettségvállalások kielégítőek; mivel ez az Ausztráliával folytatandó további tárgyalásoknak és a megállapodás esetleges megkötésének nyomon követését és a Tajvannal kötendő kétoldalú beruházási megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének szorgalmazását, valamint az Európai Unió és az Afrikai Unió 2022. évi csúcstalálkozóját követően az Afrikával fenntartott, egyenlő felek partnerségének további előmozdítását is jelenti; mivel az uniós kereskedelempolitikának annak biztosítását kell célul tűznie, hogy szabadkereskedelmi megállapodásaink erős fenntartható fejlődési fejezeteket tartalmazzanak, amelyek végső eszközként érvényesíthető szankciókat, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel összhangban szigorú munkaügyi normákat, valamint környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat foglalnak magukban;
O. mivel az EU világelső a kutatás és az innováció terén, beleértve az ipari innovációt is, globális szinten vezető intézményeinek, mérnöki vállalatainak és magasan képzett munkaerejének köszönhetően;
1. üdvözli „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményt; úgy véli, hogy az európai iparstratégiát úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa Európa vezető szerepét a tisztaenergia-technológiák terén, és javítsa a meglévő ipari bázist, és támogassa annak jövőbeli átalakítását annak érdekében, hogy minőségi munkahelyeket és gazdasági növekedést biztosítson valamennyi európai számára a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében;
2. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU gyártási kapacitását az olyan kulcsfontosságú stratégiai technológiák terén, mint a nap- és szélenergia, a hőszivattyúk, a villamosenergia-hálózatok, az akkumulátorok, a hosszú távú energiatárolás, a megújuló hidrogén előállításához szükséges elektrolizátorok gyártása és az előre gyártott fenntartható építőanyagok;
3. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság teljes mértékben dolgozza ki az átállási pályákat, meghatározva azokat a fellépéseket és támogatási intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valamennyi ágazat megőrizze versenyképességét, miközben dekarbonizációt végez az Unió éghajlat-politikai céljaihoz és a zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében;
4. kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegyék figyelembe a következő megfontolásokat annak biztosítása érdekében, hogy a terv elérje a nyitott stratégiai autonómia és a zöld és digitális átállás célkitűzéseit, valóban európai legyen, biztosítsa Európa versenyképességét, törekedjen az ipari kapacitás fejlesztésére az Unió egészében, és védje az egységes piac integritását, ugyanakkor biztosítsa, hogy a munkahelyek Európában maradjanak és az európaiak rendelkezzenek a jelenlegi kihívások kezeléséhez szükséges megfelelő készségekkel;
Kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet
5. hangsúlyozza, hogy az átállási pályáknak növelniük kell a hosszú távú befektetői biztonságot és a szabályozás kiszámíthatóságát, és iránymutatásként kell szolgálniuk a jövőbeli szakpolitikai intézkedésekhez, amelyeknek pedig a jövőbeli ipari és beruházási döntéseket kell irányítaniuk;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony stratégiát az európai iparágak átszervezésére, áthelyezésére és visszaköltöztetésére, az ellátási láncok diverzifikálására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, figyelembe véve a tagállamokra gyakorolt pozitív továbbgyűrűző hatásokat;
7. megjegyzi, hogy az európai szabványokat a stratégiai technológiák bevezetésének előmozdítására fogják felhasználni; úgy véli, hogy az európai szabványok nagyon fontos szerepet játszanak az egységes piac működésében, és növelhetik az európai ipar versenyképességét, csökkenthetik a költségeket, javíthatják a biztonságot, valamint növelhetik a termelékenységet és az innovatív hatékonyságot; hangsúlyozza az erős európai jelenlét fontosságát a nemzetközi szabványügyi testületekben;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy versenyképességi iparstratégiáját igazítsa a stratégiai technológiák Unióban történő fejlesztéséhez és kereskedelmi hasznosításához, hogy áthidalja az innováció és a piaci bevezetés közötti szakadékot azáltal, hogy kockázatfinanszírozást biztosít a korai szakaszban lévő technológiai és demonstrációs projektekhez, valamint korai értékláncokat alakít ki, hogy a többihez képest fokozott támogatást nyújtson a kereskedelmi léptékű, kibocsátásmentes technológiáknak és a környezeti szempontból fenntartható egyéb termékeknek;
9. hangsúlyozza, hogy gyors engedélyezési eljárásokat és kiszámíthatóságot kell biztosítani a tiszta és megújuló energiaforrások alkalmazását célként kitűző új projektek létrehozásához, és a meglévők fenntarthatóságát a lehető legrövidebb időn belül javítani kell, mindezt az adminisztratív terhek lehető legalacsonyabb szintre csökkentése és a szabályozási keret maradéktalan tiszteletben tartása mellett; ezzel összefüggésben arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban dolgozzák fel az ilyen projektek tervezésével, kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos támogató intézkedésekre irányuló kérelmeket;
10. tudomásul veszi a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslatot; emlékeztet a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való biztonságos hozzáférés fontosságára, amely előfeltétele az ökológiai és digitális átalakulásnak, éghajlat-politikai céljaink elérésének, a versenyképes európai értékláncoknak és a stratégiai függetlenség megerősítésének; emlékeztet továbbá az újrahasznosítás és a stabil másodlagos piacok kiépítésének, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok helyettesítésével kapcsolatos kutatások szükségességére; kitart amellett, hogy teljes mértékben ki kell használni a megfelelő normákat tiszteletben tartó hazai erőforrásokban rejlő lehetőségeket; határozottan úgy véli, hogy a stratégiai európai projektekhez gyorsabb és átláthatóbb engedélyezési eljárásokra, új finanszírozáshoz való hozzáférésre és következetes szakpolitikai keretre van szükség;
11. hangsúlyozza az igazságos átmenet fontosságát, amelynek célja a minőségi munkahelyek és foglalkoztatás fenntartása Európában a fokozott ipari versenyképesség révén; kéri, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az európai régiók újraiparosításának támogatására és az ipar leépülésének megelőzésére stratégiai régióközi beruházási projektek és a sérülékeny régiókra vonatkozó fejlesztési tervek révén, különösen az átalakulás által érintett régiókban, a vidéki és távoli területeken;
12. kitart amellett, hogy a Bizottságnak hatásvizsgálatában szuverenitási vizsgálatot kell végeznie annak felmérése érdekében, hogy az európai jogszabályok és alapok milyen hatást gyakorolhatnak az új nemkívánatos függőségek, különösen a nem piaci feltételek mellett működő gazdaságoktól és a megbízhatatlan partnerektől való függőségek kialakulására; kéri továbbá a Bizottságot, hogy e tekintetben vizsgálja meg a célravezető és hatásos szabályozás programon belül a legfontosabb hatályos jogszabályokat;
Energia és függőségek
13. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az energiaellátást a következő télre, és terjesszenek elő további és ambiciózus terveket, tegyenek meg minden szükséges intézkedést a megfizethető, biztonságos és tiszta energiához szükséges termelési kapacitások felgyorsítása érdekében, hogy azok hozzáférhetők legyenek az egyes iparágak számára, és növeljék az energiamegtakarítási és energiahatékonysági intézkedéseket; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megreformálja a villamosenergia-piac szerkezetét;
14. hangsúlyozza a hidrogénpiac beindításának fontosságát, és azt, hogy egyúttal dolgozni kell a tiszta hidrogén eléréséért oly módon, hogy értékelik a hidrogén különböző típusainak szerepét, felgyorsítják a hidrogéntermelést és csökkentik az azzal kapcsolatos bürokráciát, és mielőbb kidolgozzák a szükséges infrastruktúra létrehozására irányuló tervet;
15. ragaszkodik ahhoz, hogy a kiszámíthatóság, a biztonság és a beruházók és más gazdasági szereplők számára nyújtott hosszú távú jelzések fontosak a gazdaságban végbemenő létfontosságú változások elősegítése és serkentése szempontjából;
16. hangsúlyozza, hogy növelni kell az EU nyitott stratégiai autonómiáját képességeinek fokozásával „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című bizottsági közleményben meghatározott kulcsfontosságú stratégiai technológiák, valamint az európai ipar versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú egyéb technológiák, például a kulcsfontosságú alaptechnológiák terén; üdvözli az Európai Fotovoltaikusnapelem-ipari Szövetség és az Európai Tisztatechnológia-platform 2022 végén történt elindítását;
Szabályozásból eredő terhek
17. megismétli, hogy csökkenteni kell a vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheit, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében, a fogyasztókra, a munkavállalókra, valamint az egészség- és környezetvédelemre vonatkozó legmagasabb szintű normák fenntartása mellett; továbbra is támogatja az „egy be, egy ki” elvet e cél elérése érdekében;
18. támogatja, hogy a Bizottság az új jogszabályok előkészítésének részeként versenyképességi tesztet vezessen be, szem előtt tartva, hogy minden értékelésnek figyelembe kell vennie a munkavállalók és a szociális jogok védelmét és az őket megillető biztosítékokat is; úgy véli, hogy az Unió szakpolitikai célkitűzései teljesítésének elősegítése érdekében az e terv keretében támogatott tevékenységeknek adott esetben ki kell használniuk az innovációbarát szabályozást, valamint ösztönzőleg kell hatniuk az innovációbarát szabályozásra, az innováció elvével összhangban, hogy az Unió jelentős tudástőkéjét gyorsabban és intenzívebben innovációvá lehessen alakítani;
Gyorsabb hozzáférés a megfelelő finanszírozáshoz és az Európai Szuverenitási Alaphoz
19. kiemeli, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott új politikai kezdeményezéseket, célkitűzéseket és feladatokat – beleértve az uniós szintű és a határokon átnyúló projekteket is – további új forrásokból kell finanszírozni; kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata időszerű és egyedülálló lehetőség arra, hogy bármely új forrást beépítsenek az uniós költségvetésbe;
20. felhívja a Bizottságot, hogy végezze el a költségek és a beruházási hiányok egyértelmű értékelését, figyelembe véve az infláció csökkentéséről szóló jogszabályt és annak az Unió egészére és az egyes tagállamokra gyakorolt hatását is;
21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az uniós finanszírozást tegyék függővé a közpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó releváns követelményektől, különösen a szociális, környezetvédelmi és pénzügyi követelményektől, és tartsák tiszteletben az uniós munkavállalói jogokat, normákat és jobb munkakörülményeket, amelyeket a kedvezményezetteknek mindaddig teljesíteniük kell, amíg közpénzekből folyósított támogatásban részesülnek, biztosítva ugyanakkor a tisztességes és nyílt versenyt, a vállalataink közötti egyenlő versenyfeltételeket és az egységes piac alapját képező alapelvek tiszteletben tartását;
22. hangsúlyozza, hogy az Unió előtt álló közelmúltbeli geopolitikai kihívások azt mutatják, hogy az EU-nak minden szükséges intézkedést meg kell tennie nyitott stratégiai autonómiájának biztosítása érdekében, többek között a védelem területén is;
23. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret következő félidős felülvizsgálata során a zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban meg kell erősíteni az InvestEU programot; ismét hangsúlyozza az InvestEU-rendelet(7)felülvizsgálatának fontosságát a tőketámogatások körének kiszélesítése és a stratégiai ágazatokban történő beruházások számára egy további lehetőség létrehozása érdekében, a kkv-k mellett más vállalkozások segítése, valamint az ukrajnai orosz invázió, az energiaválság, az infláció hatásai által érintett vállalkozások támogatása céljából és azok támogatása érdekében, akiket az infláció csökkentéséről szóló jogszabály is érinthet; kitart amellett, hogy csökkenteni kell a bürokráciát és egyszerűsíteni kell a kérelmezési eljárásokat a felvevőképesség növelése érdekében;
24. alapvető fontosságúnak tartja, hogy az új Európai Szuverenitási Alapról szóló javaslat a valós igényekre való reagálás érdekében ezen az értékelésen alapuljon, feltérképezze a meglévő alapokat, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és a jelenlegi többéves pénzügyi keretet, a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a még fel nem használt meglévő alapokat, és új forrásokat biztosítson; kitart amellett, hogy az alapot nem szabad a kohéziós alapok vagy a már lekötött alapok kárára finanszírozni;
25. kiemeli, hogy az új saját források kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az Unió végrehajtsa szakpolitikai prioritásait; hangsúlyozza, hogy az ilyen új uniós saját források bevezetése az uniós költségvetés hosszú távú, fenntartható finanszírozását biztosítaná, elkerülve azt, hogy az új uniós prioritásokat a meglévő uniós programok és politikák kárára finanszírozzák; úgy véli, hogy az új saját források bevezetése a 2020. december 16-i, jogilag kötelező erejű intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően tartós előnyöket fog eredményezni; e tekintetben sürgeti a Bizottságot és a megerősített együttműködésről szóló tárgyalásokban részt vevő tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy 2023 júniusának vége előtt megállapodásra jussanak a pénzügyi tranzakciós adóról; kéri továbbá a Bizottságot, hogy legyen még ambiciózusabb, és terjesszen elő javaslatokat új valódi saját forrásokra;
26. úgy véli, hogy az Európai Szuverenitási Alapnak átfogó módon meg kell erősítenie nyitott stratégiai autonómiánkat, valamint a zöld és digitális átállást, továbbá azt a jelenlegi többéves pénzügyi keret mélyreható felülvizsgálatának részeként be kell építeni a többéves pénzügyi keretbe, és mozgósítania kell a magánberuházásokat is;
27. úgy véli továbbá, hogy az alapnak finanszíroznia kell a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrát, elkerülve a fosszilis tüzelőanyagokra gyakorolt bezáródási hatásokat, valamint finanszíroznia kell a megújulóenergia-termelést és az energiahatékonyságot, meg kell erősítenie az európai zöld megállapodás felé vezető utat, valamint a kiberbiztonságot, az ipari versenyképességet, a körforgásos gazdaságot, az élelmezésbiztonságot és a fenntartható fejlődést;
28. úgy véli, hogy az alapnak Unió-szerte növelnie kell az európai beruházásokat a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, beleértve többek között az egészségügyet, a nyersanyagokat és az űrkutatást; úgy véli, hogy ezek a beruházások kulcsfontosságúak nyitott stratégiai autonómiánk növeléséhez és a stratégiai ágazatoktól való függőségünk csökkentéséhez;
29. úgy véli, hogy az alap egyik célkitűzése a nemzeti rendszerek által okozott széttagoltság elkerülése és a jelenlegi válságra adott, valóban egységes európai válasz biztosítása; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésen keresztül történő fellépés számos előnnyel jár az nemzeti szintű állami támogatások összehangolatlan nyújtásával szemben; határozottan ellenez minden olyan kísérletet, amely az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételére irányul anélkül, hogy európai megoldást nyújtana minden olyan tagállam számára, amely nem rendelkezik olyan nagy költségvetési kapacitással, hogy erőteljes állami támogatásokra támaszkodjon;
30. ismételten hangsúlyozza, hogy minden új alapot rendes jogalkotási eljárással kell létrehozni, és be kell építeni az MFF-be, biztosítva ezáltal a Parlament teljes körű felügyeletét; úgy véli, hogy az MFF felső határait ki kell igazítani az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi új alap, szakpolitikai kezdeményezés, célkitűzés vagy feladat figyelembevétele érdekében; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az uniós költségvetésre jelenleg inflációs nyomás nehezedik;
31. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék meg a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (SURE) a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, a munkavállalók jövedelme és az energiaárak emelkedése miatt ideiglenesen elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében;
32. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak teljes mértékben ki kell aknázniuk a meglévő zöld közbeszerzési eszközökben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy valamennyi kormányzati szint képes legyen intelligens és stratégiai közbeszerzési döntéseket hozni, és megerősíteni az EU ipari bázisát; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb adjon ki stratégiai iránymutatást a közbeszerzésről; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki szakpolitikai megoldásokat a fenntarthatóbb közbeszerzés ösztönzésére; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a szociálpolitikai és környezetvédelmi odaítélési szempontok ajánlatkérő szervek általi alkalmazását ki kell terjeszteni, mivel ez elősegítené a fenntartható átmenet összehangolt és koordinált módon történő ösztönzését a tagállamokban; felhívja a Bizottságot, hogy határozottan juttassa érvényre a hatályos uniós közbeszerzési irányelv(8) szociális záradékát; emlékeztet arra, hogy a hatályos uniós jog szerint kell, hogy legyen lehetőség a kollektív szerződéseknek való megfelelést biztosító záradékok beillesztésére is a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó uniós jog megsértése nélkül;
33. meggyőződése, hogy az EU-ban eddig csak részben használták ki az uniós közbeszerzési irányelv innovatív, szociális és környezetvédelmi szempontjainak integrálásában rejlő lehetőségeket; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a lehető legjobban használják ki a meglévő szabályokat az EU-ban készült termékek előállításának és használatának előmozdítására; szorgalmazza az említett irányelv, ezen belül az innovációs partnerségek alapvető ágazatok feletti szuverenitás visszaszerzésére, a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható gazdaság kialakulásának elősegítésére és a helyi vállalkozások, különösen a kkv-k megerősítésére való felhasználását;
34. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a REPowerEU jelenleg kidolgozás alatt álló fejezeteiben fordítsanak különös figyelmet az energiaigényes ágazatokra; úgy véli, hogy szükség esetén meg kell erősíteni az ilyen ágazatok átállásához nyújtott pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy biztosítsák versenyképességüket és fenntarthatóságukat a magas energiaárak mellett;
Állami támogatások
35. mély meggyőződése, hogy az állami támogatások egységes piacon belüli szigorú szabályozása Európa gazdasági jólétének alapvető részét képezi, mivel elősegíti az erős, egyenlő feltételek mellett és torzulások nélkül zajló versenyt;
36. hangsúlyozza, hogy az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályait egyszerűsíteni és rugalmasabbá kell tenni az európai stratégiai célok elérése érdekében; üdvözli e tekintetben a Bizottság által a többek között a stratégiai termékeket, például a transzformatív technológiákat, tiszta innovatív technológiákat előállító vállalatokra, valamint az energiaügy területére vonatkozó ideiglenes válság- és átállási kerettel kapcsolatban végzett előkészítő munkát; hangsúlyozza, hogy minden rugalmasságnak célzottnak, ideiglenesnek, arányosnak kell lennie, és összhangban kell állnia az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel;
37. támogatja a Bizottságot egy olyan, adókedvezményekre vonatkozó keretről szóló javaslat előterjesztésében, amely nem torzítja az egységes piacot;
38. hangsúlyozza azonban, hogy az Európa-szerte koordináció nélkül alkalmazott állami támogatási szabályok akadályoznák a gazdasági fellendülést, és veszélyeztetnék az egységes piac létét; úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzési rendszerének célja a fogyasztók jólétének növelése és az egyenlő versenyfeltételek megőrzése;
39. úgy véli, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie az állami támogatási szabályok reformjának az egységes piacra gyakorolt lehetséges hatását;
40. aggodalmát fejezi ki a közös európai érdekű fontos projektek elindításához szükséges feldolgozási idő, valamint az állami támogatásokra vonatkozó bejelentésekről szóló bizottsági határozatokra való hosszú várakozási idő miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy reformálja meg és egyszerűsítse a bejelentési rendszert, hogy minden bejelentés legkésőbb hat hónapon belül lezárásra kerüljön;
41. elismeri az EK összefonódás-ellenőrzési rendeletének(9) hozzájárulását a belső piac megfelelő működéséhez, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő és érvényesítse annak alapelveit; ezzel egyidejűleg sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel azon kötelezettségvállalása teljesítésére irányuló erőfeszítéseit, hogy felülvizsgálja az uniós versenyjog alkalmazásában az érintett piac meghatározásáról szóló közleményét, hogy az tükrözze az egyes kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban zajló fokozott globális versenyt;
Jobb minőségű munkahelyek és készségek
42. hangsúlyozza, hogy az európai ipari stratégiának hozzá kell járulnia a szociális piacgazdaság európai modelljének megerősítéséhez; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség előmozdításának fontosságát;
43. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós ipari terv képes legyen elősegíteni az igazságos átmenet és célkitűzései megvalósítását, többek között a tisztességes munkakörülményeket és jó fizetést biztosító minőségi munkahelyek létrehozását, a kollektív tárgyalások előmozdítását és a kollektív szerződések tiszteletben tartását;
44. rámutat a munkavállalók képzéshez és átképzéshez való hozzáférésének fontosságára azokban az iparágakban, amelyek a zöld és digitális átállás fényében alapvető változásokon mennek át; hangsúlyozza, hogy a képesítések és az igazolt kompetenciák hozzáadott értéket biztosítanak a munkavállalóknak, javítva helyzetüket a munkaerőpiacon, és a munkaerőpiaci átmenet idején továbbvihetők; szorgalmazza, hogy a készségekkel kapcsolatos közpolitika a képesítések és kompetenciák elismerésére, igazolására és validálására összpontosítson;
45. üdvözli, hogy a terv hozzájárul a magasan képzett munkaerő európai ipar számára történő biztosításához azáltal, hogy megerősíti a készségek relevanciáját, helyi készségfejlesztési paktumokat alkalmaz, egyúttal támogatja egyablakos ügyintézési pontok és helyi készségfejlesztési csomópontok kialakítását, továbbá üdvözli a terv azon törekvését, hogy hasznosítsa az EU-n belüli tehetséget, fokozza a munkaerő határokon átnyúló mobilitását, és képzett munkaerőt vonzzon az Unión kívüli országokból az európai tehetségbázison keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet Európa vonzerejének növelésére a mérnökök és a tudósok számára;
46. szorgalmazza, hogy az uniós ipari terv teremtsen szinergiákat és kapcsolatokat az általános oktatási politikákkal ezen ágazat jelentős hatása miatt; hangsúlyozza, hogy koordinálni kell az egyetemekre vonatkozó európai stratégiával az ipari ökoszisztémával való együttműködés előmozdítása érdekében, különösen stratégiai kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtása révén; hangsúlyozza, hogy a szakképzésnek fontos szerepe van abban, hogy az iparágakban zöld és digitális készségekkel rendelkező, képzett személyzet álljon rendelkezésre;
47. hangsúlyozza, hogy a tervnek hozzá kell járulnia a digitális évtized szakpolitikai programjában meghatározott 2030-as célkitűzések és célok eléréséhez, többek között a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) és az alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkezők foglalkoztatáshoz való hozzáférésének biztosítása révén;
48. felhívja a figyelmet arra, hogy bár az EU-ban folyamatosan növekszik az általános képzések igénybevétele, egyebek mellett az érdeklődés hiánya és a szükségesség érzékelt hiánya miatt ez még mindig jelentősen elmarad attól a célkitűzéstől, hogy 2030-ra a felnőtt lakosság 60%-a évente vegyen részt képzésben; hangsúlyozza, hogy a készségalapú kompenzációs rendszerek hasznos eszközt jelentenek a képzés elterjedésének növelése szempontjából;
Nyitott és méltányos kereskedelem a reziliens ellátási láncok érdekében
49. emlékeztet arra, hogy az Unióban minden ötödik munkahely az exporttól függ; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő új gazdasági partnerségeket a demokratikus országokkal annak érdekében, hogy az Unió és partnerei együtt nézhessenek szembe többek között az éghajlatváltozással és az orosz agresszió következményeivel;
50. felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az aktuális függőségeket, és találjon alternatív forrásokat a kritikus technológiák és nyersanyagok európai ellátási láncainak diverzifikálására, és kiemeli, hogy jobb koordinációra és reziliens ellátási láncok létrehozására irányuló közös erőfeszítésekre van szükség az EU ipari szükségleteinek kielégítése érdekében; tudomásul veszi a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályra irányuló jövőbeli javaslatot;
51. üdvözli a kereskedelmi partnerek tisztességtelen gyakorlatai elleni küzdelem érdekében – különösen a közbeszerzés és a külföldi támogatások terén – a jelenlegi ciklusban elfogadott eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki ezeket az eszközöket; emellett felhívja a Bizottságot, hogy foglaljon el határozottabb álláspontot az indokolatlan állami támogatások által okozott tisztességtelen globális verseny leküzdésével kapcsolatban;
52. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a világszerte létrehozandó partnerségek új generációjára, amely teljes mértékben kihasználná az EU jelenlegi kereskedelmi partnereivel szembeni gazdasági és politikai befolyását annak biztosítására, hogy az Unió a lehető legjobb ellenértéket érje el ipari exportja és importja számára, miközben előmozdítja értékeit és normáit, nem utolsósorban az emberi jogokat és az európai zöld megállapodást; felhívja a Bizottságot, hogy Európa minden kereskedelempolitikai eszközét használja fel annak érdekében, hogy új kereskedelmi partnerségek keresése és létrehozása révén előmozdítsa jólétét, és védje az egységes piacot az Unión kívüli országokból származó torzító hatásoktól;
53. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek a partnerségek támogassák a zöld iparra való átállást az Unióban és a partnerországokban;
54. hangsúlyozza a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) sürgős reformjának szükségességét a szervezet hatékonyságának biztosítása, a szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer megőrzése, a támogatási verseny és a tisztességtelen verseny elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy működő vitarendezési testülettel rendelkezzünk a multilaterálisan elfogadott szabályok betartatására;
55. hangsúlyozza, hogy a reziliencia megteremtése és a stratégiai ellátási láncok megerősítése érdekében gyorsabban végre kell hajtani a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet rendelkezéseit;
Az infláció csökkentéséről szóló amerikai egyesült államokbeli jogszabály
56. aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok infláció csökkentéséről szóló jogszabályának azon rendelkezései miatt, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az uniós vállalatokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy a jogszabállyal foglalkozó munkacsoporton belül működjön együtt az USA kormányával egy olyan megoldás megtalálása érdekében, amely összeegyeztethető a WTO-val; elismeri ugyanakkor a jogszabálynak a tiszta termelés és a tiszta technológiákkal kapcsolatos innováció előmozdítására, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítések felgyorsítására irányuló célkitűzését;
57. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb értékeljék az infláció csökkentésére irányuló jogszabálynak az európai iparra és annak versenyképességére gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az ellátási láncok jelenlegi kihívásait, valamint az energia, a közlekedés és a nyersanyagok magas költségeit;
58. megjegyzi, hogy az infláció csökkentéséről szóló egyesült államokbeli jogszabály egyes elemei és a mozgósított finanszírozás nagy mennyisége kihívást jelenthet a transzatlanti kereskedelem és beruházások számára;
59. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy az infláció csökkentéséről szóló jogszabály végrehajtása a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztethető legyen az európai érdekekkel; felhívja a Bizottságot különösen annak biztosítására, hogy az infláció csökkentéséről szóló jogszabályban a szabadkereskedelmi együttműködésben részt vevő országok számára meghatározott kivételek az EU-ra is kiterjedjenek, és hogy az európai termékek jogosultak legyenek ugyanazokra az adókedvezményekre, mint az Egyesült Államok termékei;
60. felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a hasonlóan gondolkodó országokkal az infláció csökkentéséről szóló jogszabály végrehajtásának befolyásolása érdekében, különösen az európai gazdaság számára stratégiai fontosságú ágazatokban; hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy a vitarendezési mechanizmuson keresztül panaszt emeljen az infláció csökkentéséről szóló jogszabállyal szemben, ha az értékelés azt mutatja, hogy annak végrehajtása diszkriminatív;
o o o
61. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az Európai Számvevőszéknek, a Régiók Európai Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a szubnacionális parlamentekkel és tanácsokkal való megosztás céljából, valamint az Európa Tanácsnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 26.3.2021., 30. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).
A Parlament által az európai intézmények integritásának erősítése érdekében kért intézkedések nyomon követése
143k
75k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az európai intézmények integritásának megerősítése érdekében a Parlament által kért intézkedések nyomon követéséről (2023/2571(RSP))
– tekintettel a feddhetetlenség, a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítésére irányuló, az Elnökök Értekezlete által 2023. február 8-án elfogadott intézkedésekre,
– tekintettel a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Bizottság elnöke 2022. szeptember 14-i, az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédére és a Bizottság 2023. évi munkaprogramjára,
– tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás megkötéséről szóló, 2021. április 27-i határozatára(3),
– tekintettel az Intézményközi megállapodásra (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról(4);
– tekintettel az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i európai parlamenti határozatra (2005/684/EK, Euratom)(5),
– tekintettel eljárási szabályzatának 10. és 11. cikkére, valamint az európai parlamenti képviselők magatartási kódexére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 29. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a belga hatóságok által vezetett, folyamatban lévő vizsgálatok korrupció, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel megalapozott gyanúját alapozták meg, amelyben három európai parlamenti képviselő és egy volt képviselő, valamint más alkalmazottak érintettek, akiket elsősorban Marokkó és Katar, valamint más államok korrumpáltak;
B. mivel az Európai Parlament 2022. december 15-én nagy többséggel állásfoglalást fogadott el a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről; mivel az állásfoglalás számos sürgős intézkedés elfogadására szólított fel az uniós intézmények integritásának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítése érdekében;
C. mivel az Európai Parlament elnöke az Elnökök Értekezletének 2023. január elején tartott ülésén javaslattervezeteket terjesztett elő a Parlament etikai szabályainak reformjára vonatkozóan, és az ülésen jóváhagyták ezeket a javaslatokat;
D. mivel az átláthatóság és az elszámoltathatóság a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának előfeltétele, és mivel ezért a korrupció súlyos támadást jelent az európai demokrácia ellen; mivel a legújabb leleplezések az európai parlamenti képviselők átláthatóságának, függetlenségének és elszámoltathatóságának biztosítását célzó intézkedések, valamint a többi intézmény e területen hozott intézkedései iránti nagyobb közérdeklődéshez vezettek; mivel a külföldi érdekek általi korrupcióra vonatkozó állítások megrendítették a közvélemény Európai Parlamentbe vetett bizalmát;
E. mivel alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a demokratikus folyamatokat ne ejtsék foglyul magán- és külső érdekek, és hogy a polgárok jogait teljes mértékben tiszteletben tartsák; mivel az uniós intézményeknek és tisztviselőiknek védelmezniük kell az EU demokratikus elveinek és értékeinek integritását;
F. mivel az uniós intézmények belső ellenőrzési és riasztási mechanizmusai drámai módon csődöt mondtak a folyamatban lévő korrupció és külföldi beavatkozás felderítése tekintetében; mivel a meglévő biztosítékok és szankcionálási mechanizmusok nem bizonyultak hatékonynak a fent említett bűnözői magatartástól való elrettentésben;
1. ismét mélységes megdöbbenésének és nemtetszésének ad hangot az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselői által elkövetett korrupcióval kapcsolatos közelmúltbeli állítások miatt, és kijelenti, hogy továbbra is zéró toleranciát tanúsít a korrupcióval szemben, bármilyen formában és szinten történjen is az; leszögezi, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok és nagyságrendje megköveteli, hogy a Parlament és az uniós intézmények egyértelmű egységben és szilárd határozottsággal reagáljanak intézményközi és pártatlan módon, határozott és azonnal intézkedéseket hozva;
2. megjegyzi, hogy a képviselők magatartási kódexének megsértése miatt még soha nem szabtak ki pénzügyi szankciót annak ellenére, hogy a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság éves jelentései legalább 26 jogsértést dokumentáltak; rendkívül fontosnak tartja a jelenlegi átláthatósági és elszámoltathatósági szabályok teljes körű végrehajtásának biztosítását, többek között pénzügyi szankciókat szabva ki a magatartási kódex megsértése esetén; kéri, hogy vizsgálják felül a képviselők szankcionálható tevékenységeinek listáját annak érdekében, hogy elősegítsék kötelezettségeik és felelősségük jobb teljesítését, beleértve az Európai Parlament eljárási szabályzata 176. cikkének felülvizsgálatát, egy erős és látható, végrehajtható és visszatartó erejű keret létrehozása érdekében;
3. megjegyzi, hogy a jogszabályok elengedhetetlenek a korrupció és a bűnözői magatartás elleni küzdelemhez, de önmagukban nem tudják megakadályozni az egyes képviselők, volt képviselők, az Európai Parlament vagy más európai intézmények személyzete vagy tisztviselői által elkövetett bűncselekményeket; kitart amellett, hogy fel kell tárni és meg kell szüntetni az intézmények szabályaiban és eljárásaiban a jogellenes magatartást elősegítő esetleges joghézagokat;
4. megjegyzi, hogy valamennyi uniós intézmény rendelkezik az átláthatóság és az elszámoltathatóság kezelésére szolgáló mechanizmusokkal; kiemeli, hogy ezeket a meglévő mechanizmusokat és eszközöket adott esetben át kell tekinteni és felül kell vizsgálni, többek között a külföldi beavatkozással szembeni sebezhetőség feltárása érdekében;
5. megjegyzi, hogy a vizsgálat alatt álló képviselők és volt képviselők esetében állítólag nem kormányzati szervezeteket használtak fel az európai parlamentarizmusba való külföldi beavatkozás eszközeként; sürgeti a meglévő rendeletek felülvizsgálatát az NGO-k átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése érdekében, különösen a kormányzással, a költségvetéssel, a külföldi befolyással és a jelentős ellenőrzést gyakorló személyekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy azoknak az NGO-knak, amelyek olyan harmadik felektől kapnak pénzt, amelyeket nem kell regisztrálni az átláthatósági nyilvántartásban, közzé kell tenniük finanszírozásuk forrásait ugyanazon információk megadásával, amelyeket az összes többi nyilvántartottnak meg kell adnia; kéri, hogy amennyiben ezeket az információkat nem teszik közzé, haladéktalanul fagyasszanak be a szóban forgó NGO-nak nyújtott valamennyi uniós közfinanszírozást; kéri az NGO-k átfogó előzetes pénzügyi átvilágítását az uniós átláthatósági nyilvántartásba való felvételük előtt, az Európai Bizottság és az NGO-k közötti szerződéses megállapodások közzétételét, valamint az átláthatósági nyilvántartásba felvehető és uniós finanszírozásra jogosult NGO-k egyértelmű meghatározását;
6. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az átláthatóság, az integritás és az elszámoltathatóság erősítésére irányuló javaslatait, a 2022. december 15-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően;
7. megjegyzi, hogy az Európai Parlament elnöke által 2023. február 8-án előterjesztett, a feddhetetlenség, a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítését célzó eredeti javaslatok jelentik az első szükséges lépést az uniós intézmények elszámoltathatóságának, átláthatóságának és integritásának biztosításához sürgősen szükséges intézményi fellépéshez; megjegyzi, hogy az Elnökök Értekezlete által elfogadott terv tartalmaz néhány, a Parlament által 2022 decemberében megszavazott intézkedést, és nem zárja ki más intézkedések megfontolását a szélesebb körű reformfolyamat részeként; kötelezettséget vállal arra, hogy a decemberi állásfoglalásban elfogadott valamennyi intézkedést végrehajtja, és ismételten hangot ad azon törekvésének, hogy minden szükséges intézkedést megtesz az uniós intézmények elszámoltathatóságának, átláthatóságának és integritásának biztosítása érdekében; ezentúl elkötelezi magát egy nyílt és átlátható folyamat mellett annak érdekében, hogy a nyilvánosság felé bizonyítsa a reformok és a polgárok bizalmának visszanyerése iránti szilárd elkötelezettséget;
8. felszólít a decemberi állásfoglalásban elfogadott valamennyi intézkedés és kérés haladéktalan, teljes körű végrehajtására; további, átfogóbb intézkedések meghozatalára szólít fel, különösen a visszaélést bejelentő személyek védelme, a nyomon követés, a jelentéstétel és a felügyelet terén; kéri, hogy az átláthatósággal, az elszámoltathatósággal és az integritással kapcsolatos döntésekre és tanácskozásokra nyilvános ülések keretében kerüljön sor, ezáltal főszabályként biztosítva az elszámoltathatóságot és a felügyeletet, kivéve, ha valamilyen jogos és sürgető aggály miatt titoktartásra van szükség;
9. megbízza az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, valamint az integritás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság Európai Parlamenten belüli megerősítésével foglalkozó különbizottságot (INGE 2) azzal a feladattal, hogy az Alkotmányügyi Bizottság munkájára és az e bizottsággal való együttműködésre, valamint más parlamentek bevált gyakorlataira építve azonosítsa a Parlament szabályainak esetleges hiányosságait és tegyen javaslatokat a reformokra;
10. ismételten hangot ad különösen a Bizottsághoz intézett, hosszú ideje megfogalmazott felszólításának, hogy a Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalásával összhangban a lehető leghamarabb terjesszen elő javaslatot egy független és hatékony etikai testület létrehozására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem tett ilyen javaslatot, annak ellenére, hogy a Bizottság elnöke ezt belefoglalta Věra Jourová biztos 2019. évi megbízólevelébe, és sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Parlament elnökének cselekvési terve nem tartalmaz a folyamat felgyorsítására irányuló intézkedéseket; sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2023 márciusáig terjessze elő javaslatát egy független etikai testület létrehozására, összhangban a Parlamentnek egy független etikai testület létrehozásáról szóló, 2022. februári állásfoglalásával;
11. sajnálja, hogy az elfogadott intézkedések nem tartalmaznak javaslatokat a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság hiteles reformjára; kötelezettséget vállal arra, hogy a tanácsadó bizottságot a független etikai testületre vonatkozó javaslatával összhangban megreformálja mindaddig, amíg a független uniós etikai testület át nem tudja venni a tanácsadó bizottság jelenlegi szerepét, lehetővé téve a képviselők saját kezdeményezésére történő ellenőrzését, megalapozott panaszok bárki általi beterjesztését, a képviselők érdekeltségi nyilatkozatainak proaktív ellenőrzését, valamint a képviselők és volt képviselők elleni szigorúbb szankciók hatékonyabb és átláthatóbb rendszerének biztosítását;
12. javasolja az érzékeny szakpolitikai területeken, különösen a külügyek, a biztonság és a védelem területén dolgozó parlamenti asszisztensek és személyzet további átvilágítását; úgy véli, hogy az ilyen területeken dolgozó személyzet a pénzmosási irányelv fogalommeghatározása szerint kiemelt közszereplőnek tekinthető; úgy véli, hogy a harmadik országok által fizetett utakat a Parlament e kérdésekkel foglalkozó szervének előzetesen jóvá kell hagynia;
13. létfontosságúnak tartja, hogy közvetlenül a mandátumuk végén hathónapos várakozási időszakot vezessenek be az európai parlamenti képviselők számára, és úgy véli, hogy a várakozási időszakot például azon szabályok szem előtt tartásával kell meghatározni, amelyek azokra a volt biztosokra vonatkoznak, akik az Európai Parlamentnél kezdenek lobbitevékenységet;
14. kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő forrásokat biztosít az átláthatósági nyilvántartás titkársága számára annak biztosítása érdekében, hogy az érdekcsoportok, lobbik és nem kormányzati szervezetek lobbitevékenységeire vonatkozó bejegyzések pontossága ellenőrizhető legyen, és hogy a lobbitevékenység átláthatóbbá váljon;
15. kéri, hogy tiltsák meg a képviselők számára, hogy olyan fizetett melléktevékenységeket végezzenek, amelyek összeférhetetlenek a mandátumukkal;
16. üdvözli a képviselők pénzügyi nyilatkozatai átláthatóságának növelése érdekében elfogadott azon intézkedéseket, amelyek szerint több információt kell nyújtani a képviselők mellékállásairól és külső tevékenységeiről, ideértve a mellékjövedelmek pontos összegét és azokat az ügyfeleket, akiknek a megbízásából fizetségért dolgoznak; ismételten hangsúlyozza, hogy fontolóra kell venni a korrupció elleni további biztosítékokat, például a képviselők által az egyes mandátumok kezdetén és végén tett vagyonnyilatkozatokat;
17. kéri, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre és a személyzetre is terjesszék ki a képviselők azon kötelezettségét, hogy egyedi jelentések vagy állásfoglalások tekintetében, illetve olyan helyzetekben, amikor az európai parlamenti képviselők aktív szerepet játszanak, és egyértelmű és azonnali befolyást gyakorolnak az egyes ügyek alakulására, jelentsenek be a harmadik országok diplomáciai képviselőivel és az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó harmadik felekkel tervezett valamennyi találkozót, kivéve az olyan különleges eseteket, amikor egy személy vagy szervezet megnevezése aláásná bármely személy életének vagy sérthetetlenségének védelmét; vagy ha más nyomós közérdek szükségessé teszi a titoktartást; vagy ha a találkozókra szigorúan személyes minőségben és nem másokkal társulva eljáró természetes személyekkel kerül sor; vagy spontán találkozók, illetve tisztán magánjellegű vagy társadalmi jellegű találkozók esetében;
18. megjegyzi, hogy decemberi állásfoglalásában a Parlament kérte a személyzeti szabályzat, különösen annak 22. cikke c) pontjának felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelv előírásaival; megismétli ezt a kérést, valamint felszólít az asszisztensekre alkalmazandó, visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatára;
19. üdvözli a Katar képviselőivel szemben a leleplezéseket követően elfogadott intézkedéseket; megismétli azonban mélységes aggodalmát a marokkói hatóságok által elkövetett vesztegetésről szóló vádak miatt, és felszólít arra, hogy ugyanezeket az intézkedéseket Marokkó képviselői esetében is hajtsák végre; megismétli, hogy elkötelezett a Parlamentben befolyást vásárolni kívánó országokat érintő korrupciós ügyek teljes körű kivizsgálása és kezelése iránt;
20. a lehető leghatározottabban megismétli, hogy az Európai Parlamentnek továbbra is fel kell szólalnia az emberi jogok megsértése ellen;
21. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a korrupciós botrányt arra használták fel, hogy téves lejárató kampányt indítsanak a nem kormányzati szervezetek ellen, és félretájékoztatást terjesszenek a finanszírozásuk átláthatóságának hiányával kapcsolatban; megismétli, hogy szilárdan támogatja azokat a civil társadalmi szervezeteket, amelyek az európai intézmények átláthatósági és feddhetetlenségi szabályainak teljes körű tiszteletben tartása mellett szólalnak fel az emberi jogokért és a környezetért;
22. úgy véli, hogy a biztosokra vonatkozó meglévő etikai keretet ki kell terjeszteni a meglévő joghézagok – például a biztosok statútumának hiánya – megszüntetése érdekében; hangsúlyozza, hogy ez a folyamat szorosan kapcsolódik a parlamenti ellenőrzéshez és felügyelethez; ezért azon a véleményen van, hogy egy ilyen, biztosokra vonatkozó statútumot a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően kell kidolgozni; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai demokrácia védelméről szóló csomag részeként terjesszen elő a biztosok statútumára vonatkozó javaslatot;
23. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy működjenek együtt a Parlamenttel a megelőzés és a felkészültség biztosításához szükséges reformok végrehajtásában az uniós intézmények átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítése, valamint a korrupció elleni küzdelem érdekében;
24. támogatja a Parlament által már jóváhagyott valamennyi intézkedés végrehajtására irányuló sürgős fellépést; felhívja az INGE 2 bizottságot és a Parlament egyéb illetékes szerveit, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb nyár előtt vizsgálják felül az etikai szabályokat, és kéri, hogy az elért eredményeket hat hónapon belül nyilvánosan értékeljék;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európai Parlament Elnökségének.
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 9., 10. cikkére, 15. cikke (3) bekezdésére és 17. cikke (3) bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 298. cikkére,
– tekintettel Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének a Tanácshoz intézett, 2022. március 18-i levelére, amely tartalmazza az Európai Parlament 2021. szeptember 16-i, az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai testület létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, nem jogalkotási állásfoglalása nyomán a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési intézkedéseket,
– tekintettel a Bizottság elnöke által Věra Jourovának, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnökjelöltnek címzett, 2019. december 1-jei megbízólevélre,
– tekintettel a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára készült, a 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatásokra, amelyeket Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt személyként 2019. július 16-án terjesztett elő,
– tekintettel a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16‑i állásfoglalására(2),
– tekintettel az európai parlamenti képviselők magatartási kódexére,
– tekintettel eljárási szabályzatára, különösen annak 2., 10. és 11. cikkére, 176. cikkének (1) bekezdésére, I mellékleltének 1–3. cikkére, 4. cikkének (6) bekezdésére és 5. és 6. cikkére, valamint II. mellékletére,
– tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendeletre(3),
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a Bizottság elnöke 2019 júliusában politikai programjában elkötelezte magát egy etikai testület létrehozása mellett; mivel a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke megbízólevelében ugyanezt a kötelezettségvállalást tette; mivel a Parlament már kifejezte egy ilyen testület iránti támogatását; mivel mindazonáltal azóta a Bizottság nem terjesztett elő intézményközi megállapodásra irányuló javaslatot egy független etikai testület létrehozásáról;
B. mivel a közelmúltban napvilágra került korrupciós esetek joggal növelték a Parlamenten belüli jelenlegi normák és gyakorlatok fokozott nyilvános és politikai ellenőrzését; mivel a közintézmények és választott képviselőik, biztosok és tisztviselők függetlensége, átláthatósága és elszámoltathatósága rendkívül fontos a polgárok bizalmának előmozdítása szempontjából, ami szükséges a demokratikus intézmények legitim működéséhez;
C. mivel az uniós intézményeken belül már léteznek etikai normák, de nagyon széttagoltak, és kizárólag önszabályozási megközelítésen alapulnak; mivel egy független etikai testület létrehozása hozzájárulhatna az uniós intézményekbe vetett bizalom és azok demokratikus legitimációjának erősítéséhez;
D. mivel az Európai Unió Bírósága által kidolgozott Meroni-elv lehetővé teszi az uniós intézmények hatásköreinek külső szervekre történő átruházását, beleértve azokat a hatásköröket is, amelyeket még nem gyakorolnak;
1. ismételten mélységes megdöbbenésének ad hangot az Európai Parlamentben állítólagosan elkövetett korrupciós cselekményekkel kapcsolatos állítások miatt, és elítéli az azokban megfogalmazott cselekményeket, továbbá kijelenti, hogy zéró toleranciát alkalmaz a korrupció minden formájával szemben;
2. megismétli, hogy a 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően támogatja egy független etikai testület létrehozását a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának helyreállítása érdekében;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy 2023. március végéig nyújtsa be az Európai Parlament és a Bizottság egy olyan, független etikai testülete létrehozására irányuló javaslatát, amelyben valamennyi uniós intézmény és ügynökség részt vehet, és a nyári szünet előtt zárja le a testület szerkezetéről, irányításáról, elnevezéséről, összetételéről és hatásköréről, valamint az esetlegesen felmerülő egyéb kérdésekről szóló tárgyalásokat;
4. kitart amellett, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a bűncselekmények, az intézményi szabályok megsértése és az etikátlan magatartás között; emlékeztet arra, hogy a független etikai testületnek dolgoznia kell az uniós intézményekre vonatkozó összeférhetetlenség a legmagasabb szintű normák alapján való közös meghatározásán;
5. úgy véli, hogy az új uniós etikai testületre kell ruházni számos elfogadott feladatot, hogy javaslatot tegyen és tanácsot adjon a biztosok, az Európai Parlament tagjai és a részt vevő intézmények személyzete számára a hivatali vagy szolgálati idejük előtt, alatt és bizonyos esetekben utána is az ügyekre és szabályokra vonatkozóan; úgy véli, hogy az etikai normák következetes alkalmazásának és a kiszámíthatóságnak a biztosítása érdekében a tanácsnak kötelezőnek kell lennie a független uniós etikai testület számára az ugyanebben a kérdésben kialakított álláspontjában;
6. emlékeztet arra, hogy a testületnek jogot kell biztosítani arra, hogy önállóan vizsgálatokat indítson, és helyszíni és nyilvántartásokon alapuló vizsgálatokat folytasson le az általa összegyűjtött vagy harmadik felektől kapott információk felhasználásával; emlékeztet arra, hogy a testületnek lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy ellenőrizze a pénzügyi érdekeltségekről és vagyoni eszközökről szóló nyilatkozatok valódiságát;
7. hangsúlyozza, hogy a Katargate-ügyben állítólag nem kormányzati szervezeteket használtak fel az európai demokráciába való külföldi beavatkozás végrehajtóiként; sürgeti a meglévő szabályozás felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy növeljék az érdekképviselők átláthatóságát és elszámoltathatóságát a képviselőkkel való kapcsolattartásuk során;
8. emlékeztet arra, hogy javaslata egy etikai szakértőkből álló kilencfős testületet irányoz elő;
9. hangsúlyozza, hogy a testületnek meg kell védenie a visszaélést bejelentő személyeket, különösen az európai köztisztviselőket, hogy azok a megtorlástól való félelem nélkül fejezhessék ki aggályaikat a szabályok esetleges megsértésével kapcsolatban; javasolja a személyzeti szabályzat, különösen annak 22c. cikkének felülvizsgálatát annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelv(4) előírásaival; ismételten felszólítja az Elnökséget, hogy időközben haladéktalanul vizsgálja felül a személyzeti szabályzat 22c. cikkének végrehajtására vonatkozó parlamenti belső szabályokat, hogy azok összhangba kerüljenek a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelvben előírt védelmi intézkedésekkel;
10. javasolja, hogy a független etikai testület számára biztosítsanak lehetőséget arra, hogy együttműködést és információcserét folytasson az érintett uniós szervekkel, például az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az Európai Ügyészséggel, az európai ombudsmannal és az Európai Számvevőszékkel, saját megbízatásuk keretein belül;
11. javasolja, hogy valamennyi uniós intézmény fogadjon el harmonizált és megfelelő várakozási időszakokat, valamint javasolja ezek érvényesítésének megerősítését; elismeri, hogy a „forgóajtó-jelenség” a nem kormányzati szervezetekre is vonatkozik, és e tekintetben sürgeti az összeférhetetlenség eseteinek további elemzését; az esetleges összeférhetetlenségek korlátozása érdekében felszólít annak tiltására, hogy az európai parlamenti képviselők fizetett mellékállásokat vállaljanak vagy tevékenységeket végezzenek az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezetek vagy egyének nevében;
12. javasolja, hogy haladéktalanul erősítsék meg és teljes mértékben használják ki az Európai Parlamenten belüli szankcionálási eljárásokat, miközben egy független etikai szerv létrehozásán munkálkodnak; e tekintetben rámutat az európai ombudsmannak a Parlament tanácsadó bizottságával kapcsolatos közelmúltbeli észrevételeire; hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman javasolja a tanácsadó bizottság függetlenségének megerősítését, ugyanakkor hatáskört biztosítva számára az etikai szabályok, különösen a magatartási kódex betartásának proaktív nyomon követésére, kivizsgálására és biztosítására, valamint elegendő forrást biztosítva számára; úgy véli, hogy az átláthatóság és a nyilvános vita biztosítása érdekében a szankcióról szóló határozatokat a plenáris ülésen kell megszavazni;
13. kötelezettséget vállal arra, hogy a lojális együttműködés elvével összhangban a lehető leggyorsabban fog dolgozni annak érdekében, hogy a tárgyalások nyárra lezáruljanak; felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy nevezze ki tárgyalóit, és levélben kérje fel a Bizottságot, valamint a csatlakozni kívánó más intézményeket, ügynökségeket és szerveket a tárgyalások megkezdésére;
14. utasítja elnökét, hogy juttassa el ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
Az Oroszország által Ukrajna ellen egy éve indított invázió és agresszív háború
148k
82k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az Oroszország által Ukrajna ellen egy éve indított invázióról és agresszív háborúról (2023/2558(RSP))
– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári eszkalálódása óta elfogadott állásfoglalásaira,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra(1), valamint az azt kísérő, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,
– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel Ukrajna 2022. február 28-i, uniós tagság iránti kérelmére, valamint arra, hogy ezt követően az Európai Tanács 2022. június 23-án tagjelölti státuszt adott az országnak a Bizottság pozitív értékelése alapján és az Európai Parlament által kifejtett álláspontokkal összhangban,
– tekintettel a 2023. február 3-án megrendezett 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel az Európai Tanács 2023. február 9-i következtetéseire,
– tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2023. február 9-i európai parlamenti látogatásán elhangzott beszédére,
– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel Oroszország 2022. február 24. óta illegális, kiprovokálatlan és indokolatlan agressziós háborút folytat Ukrajna ellen; mivel ez az agresszív háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; mivel Ukrajnát folyamatosan orosz támadások érik 2013 novembere óta, amikor az akkori elnök úgy döntött, hogy felfüggeszti az EU–Ukrajna társulási megállapodás aláírását, és ez tiltakozásokat váltott ki; mivel Oroszországnak az elmúlt év során Ukrajnában elkövetett cselekedetei továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte;
B. mivel az orosz erők válogatás nélküli támadásokat hajtottak végre lakóövezetek és a polgári infrastruktúra ellen; mivel már több ezer polgári személyt, köztük több száz gyermeket gyilkoltak meg, és még sokkal több személyt megkínoztak, zaklattak, szexuálisan bántalmaztak, elraboltak vagy lakóhelye elhagyására kényszerítettek; mivel az orosz erők és helyettesítő erőik ezen embertelen magatartása teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a nemzetközi humanitárius jogot; mivel a Krím félsziget korábbi annektálása mellett Oroszország 2022. szeptember 30-án egyoldalúan bejelentette az Oroszország által részben megszállt Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja ukrán régiók annektálását; mivel Oroszország arra irányuló kísérlete, hogy etnikailag megtisztítsa Ukrajna megszállt részeit, tömeges atrocitásokkal járt; mivel Oroszország célja Ukrajna nemzeti identitásának megsemmisítése, valamint az ukrán kultúra és államiság felszámolása;
C. mivel ukránok milliói kényszerültek lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, menekülve az orosz agresszió elől; mivel Oroszország Ukrajna elleni folytatódó agressziója továbbra is arra fogja kényszeríteni az embereket, hogy elmeneküljenek otthonaikból; mivel Oroszország háborús bűnei miatt az ukrán gyermekek egy teljes generációja lesz traumatizált, és ukrán civilek és katonák milliói fognak kezelésre szorulni mentális zavarok, depresszió, szorongás és poszttraumás stressz miatt;
D. mivel az ukrán területek felszabadítása során cáfolhatatlan bizonyítékok kerültek napvilágra az orosz erők és helyettesítő erői által elkövetett strukturális és széles körű emberi jogi jogsértésekről és háborús bűncselekményekről, például azonnali kivégzésekről és tömegsírba temetésekről, nemi erőszakról és a szexuális erőszak más formáiról, kínzásról, civilek emberi pajzsként való használatáról, a polgári lakosság (köztük gyermekek) Oroszországba való kényszerítéséről, ökoszisztémák elpusztításáról, sűrűn lakott területeken széles hatókörű robbanófegyverek, többek között illegális kazettás lőszerek használatáról, valamint a polgári infrastruktúra – többek között kórházak, lakóházak és iskolák – célzott megsemmisítéséről;
E. mivel a nők és lányok különösen veszélyeztetettek a humanitárius és lakóhelyelhagyási válságok idején, mivel továbbra is aránytalan mértékben válnak a nemi alapú erőszak áldozataivá;
F. mivel Ukrajna gabonaexportjának tavalyi orosz blokádja sok millió ember számára az éhínség holodomorra emlékeztető veszélyét hordozta Ukrajnában és azon kívül is;
G. mivel Oroszország agresszív háborúja a szomszédaival kapcsolatos gyarmati felfogást mutatja; mivel mindaddig, amíg Oroszország birodalmi állam marad, folytatni fogja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az európai kontinensen fenntartsa az agresszió folyamatos fenyegetését; mivel számos nemzetközi szereplő elismerte, hogy Oroszország a terrorizmus állami támogatója és olyan állam, amely terrorista eszközöket használ, amit most konkrét intézkedéseknek kell követniük;
H. mivel Ukrajna immár elismert tagjelöltként halad az európai uniós tagság felé, és az Európai Uniótól minden területen jelentős támogatást kapott, beleértve a példa nélküli katonai támogatást; mivel 2022 februárja óta az EU, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények által Ukrajnának felajánlott támogatás teljes összege a katonai segítségnyújtással együtt legalább 67 milliárd EUR;
I. mivel az orosz agresszió és a bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzet ellenére Ukrajna kormányának sikerült némi sikert elérnie a decentralizáció és a demokratizálódás reformjainak folytatása terén;
J. mivel az orosz agresszív háború a második világháború vége óta a legnagyobb katonai konfliktus az európai kontinensen, és jól tükrözi a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti egyre növekvő konfliktust;
1. ismét megingathatatlan szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét és vezetését és hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását;
2. ismételten a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, kiprovokálatlan és indokolhatatlan agresszív háborúját, valamint a belarusz rezsim abban való szerepvállalását; követeli, hogy Oroszország és annak helyettesítő erői hagyjanak fel minden katonai akcióval, különösen a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, és hogy Oroszország vonjon vissza minden katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosok kényszerdeportálásának és bocsássa szabadon az összes fogva tartott ukránt;
3. tisztelettel adózik Ukrajna bátor népének, a gondolatszabadságért járó 2023. évi Szaharov-díj jogos kitüntetettjeinek, akik bátran védik hazájukat, szuverenitásukat, függetlenségüket és területi integritásukat, miközben a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket is védelmezik egy olyan brutális rezsimmel szemben, amely demokráciánk aláásására, valamint Uniónk meggyengítésére és megosztására törekszik;
4. legmélyebb részvétét fejezi ki azon bátor honvédek családjainak és szeretteinek, akik életüket áldozták Ukrajna, az ukrán nép, a szabadság és a demokrácia védelmében; folyamatos és fokozott támogatást kér az EU-tól és tagállamaitól Ukrajna megsérült honvédeinek kezeléséhez és rehabilitációjához;
5. kijelenti, hogy hozzá kíván járulni az ukrán nép ellenálló képességének és egy olyan jobb jövőbe vetett hitének fenntartásához, amelyben Ukrajnában és Európában béke van, Ukrajna területének egyetlen része sem áll orosz megszállás alatt, és egyetlen ukrán vagy más polgár sem érzi magát fenyegetésnek vagy támadásnak kitéve amiatt, hogy békében, biztonságban és jólétben kíván élni, tiszteletben tartva az európai értékeket és elveket;
6. méltatja az uniós polgárok, a civil társadalom, a tagállamok és maga az EU által Ukrajna és az ukrán nép iránt tanúsított szolidaritást; támogatja az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következtében Ukrajnából menekülők átmeneti védelméről szóló irányelv(2) hatályának folyamatos kiterjesztését;
7. úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség álláspontja döntő szerepet fog játszani a háború lefolyását szoros figyelemmel kísérő többi tekintélyelvű rendszer jövőbeli fellépésének befolyásolásában;
8. hangsúlyozza, hogy Ukrajna fő célja az Oroszország elleni háború megnyerése, ami azt jelenti, hogy képes valamennyi orosz erőt, Oroszország helyettesítő erőit és szövetségeseit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről kiszorítani; úgy véli, hogy ez a célkitűzés csak úgy érhető el, ha folyamatosan, tartósan és egyenletesen növekvő mennyiségben szállítanak kivétel nélkül mindenféle fegyvert Ukrajnának;
9. követeli, hogy Oroszország végleg hagyjon fel Ukrajna és más szomszédos országok szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértésével vagy fenyegetésével; hangsúlyozza, hogy az orosz agresszió nem korlátozódik Ukrajnára, mivel biztonsági és gazdasági szempontból egyaránt káros hatással van az EU keleti partnerségében résztvevő összes országra, különösen a Moldovai Köztársaságra, amely folyamatosan orosz politikai zsarolásnak, biztonsági fenyegetéseknek és provokációknak van kitéve, amelyek célja a kormány destabilizálása és a demokrácia aláásása, és amelyek azzal fenyegetnek, hogy az országot eltérítik európai útjáról; tudomásul veszi Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének közelmúltbeli nyilatkozatát egy államcsíny kockázatáról országában; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák a Moldovai Köztársaságot, mivel annak sebezhetősége gyengítheti Ukrajna ellenálló képességét és káros hatással lehet Európa biztonságára; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy mozdítsák elő a szolidaritást és az együttműködést az EU keleti partnerségi kezdeményezésének keretében, felhasználva minden szükséges erőforrást a felmerülő fenyegetésekre való megfelelő válasz és a régió stabilitásának és jólétének biztosítása érdekében;
10. hangsúlyozza, hogy az agresszió bűntettéért felelősségre kell vonni Putyin elnököt, más orosz vezetőket és belarusz szövetségeseiket, akik megtervezték és kiadták az Ukrajna elleni agresszív háború elindításához szükséges utasításokat; kitart továbbá amellett, hogy az orosz rezsim fennmaradását lehetővé tevő bűnrészeseket is felelősségre kell vonni az Oroszország agresszív háborújában betöltött szerepükért;
11. ismételten felszólítja a Bizottságot, a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnök/főképviselő) és a tagállamokat, hogy támogassák az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja során elkövetett bűncselekmények, különösen az agresszió bűntette, a háborús bűntettek, az emberiesség elleni bűncselekmények és az állítólagos népirtás elszámoltathatóságát; ezért megismétli a Bizottsághoz, az alelnökhöz/főképviselőhöz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy működjenek együtt Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel egy különleges törvényszék létrehozása érdekében, amelynek feladata az orosz vezetők és szövetségeseik által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása;
12. felhívja az alelnököt/főképviselőt, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), a tagállamokat és diplomáciai szolgálataikat, hogy továbbra is a lehető legszorosabban és legintenzívebben működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy növeljék a nemzetközi közösség egységét Oroszország agresszív háborújának elítélése és az ellene való fellépés, valamint a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és az agresszió bűntette elszámoltathatóságának megteremtése terén; ismételten hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság azt célzó munkáját, hogy megszűnjön a nemzetközi közösséget legjobban aggasztó legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége;
13. a lehető leghatározottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak háborús fegyverként való alkalmazását, és hangsúlyozza, hogy az háborús bűncselekménynek minősül; felhívja az EU-t, valamint az Ukrajnából elmenekült nőket és lányokat fogadó országokat, hogy garantálják a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, különösen a sürgősségi fogamzásgátláshoz való hozzáférést többek között a nemi erőszak túlélői számára is, és támogassák e szolgáltatások nyújtását Ukrajnában;
14. hangsúlyozza, hogy továbbra is humanitárius segítséget kell nyújtani Ukrajnának, továbbá kezelni kell az Ukrajnából érkező és az Ukrajnán belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek millióinak szükségleteit, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozókra; megismétli, hogy az ukrán gyermekek – többek között intézetekből – Oroszországba történő folyamatos kényszerű áthelyezése és deportálása, valamint orosz családok általi erőszakos örökbefogadásuk sérti az ukrán és a nemzetközi jogot; hangsúlyozza, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény II. cikke értelmében egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele népirtás bűncselekményének minősül; e tekintetben felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az ukrán hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy összegyűjtsék, dokumentálják és megőrizzék az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett emberi jogi jogsértések bizonyítékait;
15. üdvözli és teljes mértékben támogatja Zelenszkij elnöknek az Európai Parlamenthez intézett beszédében tett nyilatkozatát, amely szerint „Ez a mi Európánk. Ezek a mi szabályaink. Ez a mi életmódunk. Ukrajna számára pedig ez jelenti a haza vezető utat”; megerősíti Ukrajna európai uniós tagsága iránti elkötelezettségét; ismételten innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra szólít fel a hatályos társulási megállapodás végrehajtására irányuló, folyamatban lévő munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat között, lehetővé téve ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az érintett területeken annak érdekében, hogy az ukrán polgárok már a csatlakozási folyamat során élvezhessék a csatlakozás előnyeit, és ne csak annak lezárását követően;
16. hangsúlyozza, hogy Oroszország agresszív háborúja alapvetően megváltoztatta az európai geopolitikai helyzetet, ami az EU részéről határozott, bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé; e tekintetben ismételten kifejezi, hogy támogatja az Európai Tanács azon döntését, hogy uniós tagjelölti státuszt ad Ukrajnának; felhívja Ukrajnát, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy törekedjenek a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésére; úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagsága egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelent, valamint vezető szerepet, elszántságot és jövőképet mutat;
17. üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy uniós tagjelölti státuszt ad Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy az EU-hoz való csatlakozásnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban kell történnie, a vonatkozó eljárások tiszteletben tartása alapján és a megállapított kritériumok, különösen az uniós tagságra vonatkozó úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítésétől függően, és az továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, amely megfelelő reformok elfogadását és végrehajtását teszi szükségessé, különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a piacgazdaság és az uniós vívmányok végrehajtása terén; felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa a helyi önkormányzati rendszer megerősítését, amely reform jelentős nemzeti és nemzetközi elismerésben részesült, és a decentralizációs reform sikerét építse be Ukrajna helyreállítással, fellendüléssel és újjáépítéssel kapcsolatos folyamatainak általános struktúrájába;
18. megerősíti, hogy támogatja, hogy Ukrajnának a szükséges ideig katonai segítséget nyújtsanak; elismeri a tagállamok által a katonai támogatás nyújtása, valamint az alelnök/főképviselő által a katonai támogatás nyújtásának koordinálása terén annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy Ukrajna gyakorolhassa az Oroszország agresszív háborúja elleni védekezéshez való törvényes jogát; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy ennek ellenére jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak megvédhesse magát az orosz támadásokkal szemben, hanem visszanyerhesse a teljes, nemzetközileg elismert területe feletti teljes ellenőrzést; felhívja a tagállamokat, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Kanadát, hogy mielőbb tegyenek eleget azon vállalásuknak, hogy korszerű harckocsikat biztosítanak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az ukrán szövetségesek közötti szoros koordinációt és egységet az ukrán hatóságok nehézfegyverekkel és fejlett légvédelmi rendszerekkel kapcsolatos kritikus kéréseinek elemzése tekintetében; kéri, hogy komolyan fontolják meg Ukrajna nyugati vadászrepülőgépekkel, helikopterekkel és megfelelő rakétarendszerekkel való ellátását, valamint a lőszerszállítmányok jelentős növelését;
19. elhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, továbbá kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák valamennyi szankció gyors végrehajtását és szigorú érvényesítését; felhívja a Tanácsot, hogy 2023. február végéig fogadja el tizedik szankciócsomagját, jelentősen bővítse ki a szankciók hatályát, különös tekintettel a gazdaságot és az energiaágazatot érintő szankciókra, megtiltva a fosszilis tüzelőanyagok, az urán és gyémántok Oroszországból való behozatalát, valamint a személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókra, továbbá szankcionálja az úgynevezett Wagner-csoporttal és más, orosz finanszírozású fegyveres csoportokkal, milíciákkal és helyettesítő erőkkel kapcsolatban álló összes személyt, köztük az Ukrajna megszállt területein tevékeny személyeket is, illetve teljesen állítsa le az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetéket, megszüntetve Putyin háborús gépezetének uniós finanszírozását; felszólítja az összes tagállamot, hogy továbbra is egységesen reagáljanak az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra, és hogy valamennyi uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt ország igazodjon az EU szankciópolitikájához;
20. kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot az orosz háborús erőfeszítésekkel kapcsolatos szankciók hatékonyságáról és a szankciók megkerüléséről; emlékeztet, hogy a korlátozó intézkedések megsértését felvették a bűncselekmények uniós jegyzékébe;
21. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek további lépéseket az Oroszországi Föderáció nemzetközi elszigetelésének folytatása érdekében, többek között Oroszország nemzetközi szervezetekben és szervekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagsága tekintetében;
22. mély aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint több harmadik ország is együttműködik Oroszországgal a szankciók megkerülése érdekében, beleértve azokat a jelentéseket is, melyek szerint Irán és Észak-Korea folyamatosan katonai felszereléseket szállít Oroszországnak, illetve amelyek szerint kínai állami tulajdonban lévő védelmi vállalatok kettős felhasználású berendezéseket, navigációs berendezéseket, jelzavaró eszközöket és vadászrepülőgép-alkatrészeket szállítanak Oroszországba, beleértve az úgynevezett „árnyékflották” tevékenységeiről szóló jelentéseket is, és annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy harmadik országok, például Azerbajdzsán közbeiktatásával se lehessen európai szankciók alatt álló orosz gázt importálni; kéri az EU-t, a tagállamokat és szövetségeseiket, hogy fokozzák a már kiszabott szankciók hatékonyságát, tegyenek sürgős lépéseket a szankciók megkerülésére irányuló kísérletek megakadályozására, és dolgozzanak ki egy másodlagos szankciós mechanizmust, amely bezárná a jogi kiskapukat; elítéli azokat az országokat, amelyek segítik Oroszországot a kiszabott szankciók hatásainak elkerülésében, és felszólítja az EU-t, hogy szigorúan vonja büntetőeljárás alá a szankciók megkerülésében részt vevő vállalkozásokat, egyesületeket vagy magánszemélyeket;
23. felszólítja a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy egészítsék ki azt a jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzását és azok felhasználását az Ukrajna elleni orosz agresszió különböző következményeinek kezelésére, beleértve az ország újjáépítését és az orosz agresszió áldozatainak kártalanítását; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy amint a háború véget ér, Oroszországot kötelezni kell arra, hogy megfizesse a rá kiszabott kártérítést, annak biztosítása érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon Ukrajna újjáépítéséhez;
24. ismételten elítéli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon közelmúltbeli döntését, hogy lehetővé teszi az orosz és belarusz sportolók számára, hogy semleges zászló alatt induljanak a 2024-es párizsi olimpiai játékok kvalifikációs versenyein, ami ellentétes ezen országok sokrétű elszigetelésével, és amit mindkét rezsim propagandacélokra fog használni; felhívja a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást a NOB-ra, hogy vonja vissza ezt a döntést, amely zavart okoz a sport nemzetközi világában, és fogadjanak el hasonló álláspontot minden más sport-, kulturális vagy tudományos esemény kapcsán;
25. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy aktívan támogassák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) diplomáciai erőfeszítéseit, amely javaslatot tett egy nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozására az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körül; hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni az infrastruktúra integritását és biztosítani kell a NAÜ missziója számára a nukleáris telephelyekre való könnyű bejutást; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tiltsák el a Roszatomot az EU kritikus infrastruktúrájába történő folyamatban lévő beruházásoktól, és állítsák le az EU-ban folytatott valamennyi tevékenységét;
26. felhívja az uniós intézményeket, hogy bővítsék ki az ukrán megválasztott képviselők és tisztviselők lehetőségeit az uniós intézmények munkájának tanulmányozására és annak megfigyelésére; felszólít a Keleti Partnerség Közigazgatási Akadémiájának létrehozására irányuló eljárások elindítására;
27. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy stratégiailag és proaktívan működjenek együtt a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy Oroszország beavatkozzon az ukrajnai és az uniós politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba, különös tekintettel a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú cselekményekre; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy növeljék a dezinformációval és a demokratikus folyamatok aláásására és a megosztottság teremtésére irányuló kampányokkal szembeni ellenálló képességet Ukrajnában és az EU-ban, és ezen túlmenően biztosítsák, hogy európai műsorszolgáltató vállalkozások és televíziós csatornák ne nyújtsanak szolgáltatásokat egyetlen szankcionált orosz televíziós csatorna számára sem, és ne járuljanak hozzá orosz dezinformációs tartalmak terjesztéséhez;
28. felhívja az ENSZ Közgyűlését, hogy tartsa napirenden Oroszország ukrajnai agresszív háborúját, és felszólítja az EU partnereit világszerte, hogy továbbra is nyújtsanak Ukrajnának politikai és humanitárius támogatást, mivel Ukrajna megvédi függetlenségét, szuverenitását és területi integritását; felhívja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a világ más régióinak vezetőivel való együttműködésüket az Ukrajnának nyújtott támogatás terén, és erősítsék meg az orosz rezsimre gyakorolt nemzetközi nyomást;
29. háláját fejezi ki azoknak az országoknak, amelyek a háború első órái óta példátlan egységet, szolidaritást és támogatást tanúsítottak Ukrajna iránt, és továbbra is ezt teszik;
30. szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja azokat a bátor embereket Oroszországban és Belaruszban, akik tiltakoznak Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja ellen; kéri, hogy az uniós tagállamok nyújtsanak védelmet és menedéket a háborúval szembeni kiállás vagy tiltakozás miatt üldözött oroszok és belaruszok, valamint az orosz és belarusz dezertőrök és a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek számára;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és Verhovna Radájának, az ENSZ-nek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, valamint az orosz és belarusz hatóságoknak.
A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).
Európai Központi Bank – 2022. évi éves jelentés
176k
59k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása az Európai Központi Bank 2022. évi éves jelentéséről (2022/2037(INI))
– tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) 2021. évi éves jelentésére,
– tekintettel az EKB 2022. április 28-i visszajelzésére az Európai Parlament által az EKB 2020. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott észrevételekre,
– tekintettel az EKB 2022. július 4-i éghajlatváltozási cselekvési tervére, amelynek célja az éghajlatváltozás fokozott beépítése monetáris politikai műveleteibe,
– tekintettel az EKB szakértőinek az euróövezetről szóló, 2022. szeptember 8-i makrogazdasági előrejelzéseire,
– tekintettel az Eurostat 2022. szeptember 30-i gyorsbecslésére,
– tekintettel az EKB 2022. július 8-i éghajlatkockázati stressztesztjének eredményeire,
– tekintettel a Bizottság 2022. évi nyári gazdasági előrejelzésére,
– tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022. évi „Világgazdasági kilátások” című jelentésére,
– tekintettel a 2022. június–júliusi Eurobarométer-felmérésre,
– tekintettel az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodásra,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 123. cikkének (1) bekezdésére, 125. cikkére, 127. cikkének (1) és (2) bekezdésére, 130. cikkére, 282. cikkének (2) bekezdésére, valamint 284. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az EKB elnökével, Christine Lagarde-dal 2022. február 7-én, június 20-án, szeptember 26-án és november 28-án tartott monetáris párbeszédre,
– tekintettel a transzmisszióvédelmi eszköz 2022. július 21-i, az EKB Kormányzótanácsa általi jóváhagyására,
– tekintettel az EKB Kormányzótanácsának 2022. júliusi, szeptemberi, novemberi és decemberi monetáris politikai döntéseire az EKB kamatlábainak emeléséről,
– tekintettel a digitális euro vizsgálati szakaszában elért haladásról szóló, 2022. szeptember 29-i EKB-jelentésre,
– tekintettel a szociális jogok európai pillérére,
– tekintettel „Az ukrajnai orosz háború társadalmi és gazdasági következményei az Unióra – az Unió reagálási képességének megerősítése” című, 2022. május 19-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 13. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0022/2023),
A. mivel az EKB 2022. szeptemberi alapforgatókönyvi előrejelzései szerint a gazdasági növekedés a 2022. évi 3,1 %-ról 2023-ban 0,9 %-ra mérséklődik, majd 2024-ben az alapforgatókönyv szerint 1,9 %-ra élénkül; mivel ezen előrejelzés bizonyos alapvető feltételezései már elavultak; mivel az euróövezet tevékenységének kilátásait az ukrajnai háború alakulásával és az energiaválsággal kapcsolatban az országok jelentős heterogenitása mellett nagyfokú bizonytalanság övezi, és számos független előrejelzés szerint várható recesszió;
B. mivel Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, erkölcstelen és indokolatlan agresszív háborúja megingatta az általános bizalmat, az energia- és élelmiszerárak ugrásszerű emelkedését okozta, valamint egyéb, a kínai kínálati oldalon jelentkező ellátási zavarokkal összefüggésben súlyosbította az ellátási láncra nehezedő nyomást;
C. mivel az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, amelyet középtávon 2 %-os inflációban határozott meg;
D. mivel az EKB 2022. szeptemberi előrejelzései szerint az általános infláció a 2022. évi 8,1 %-ról 2023-ra 5,5 %-ra, majd 2024-re várhatóan 2,3 %-ra csökken; mivel a 2,3 % még mindig némileg meghaladja az EKB által meghatározott célértéket;
E. mivel az Eurostat szerint 2022 júliusában a munkanélküliségi ráta 6 % volt az EU-ban, és 6,6 % az euróövezetben, annak megoszlása az EU-n és a tagállamokon belül egyenlőtlen volt, mértéke pedig továbbra is kiugróan magas a fiatalok körében (az EU‑ban 14 %, az euróövezetben 14,2 %); mivel az ifjúsági munkanélküliség magas aránya még mindig súlyos probléma, amelyet az Uniónak kezelnie kell;
F. mivel az EKB megbízatása keretében elkötelezte magát amellett, hogy hozzájárul a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez; mivel az éghajlatváltozás akadályozhatja a monetáris politika hatékonyságát, befolyásolhatja a növekedést, emellett növelheti az árakat és a makrogazdasági instabilitást;
G. mivel a monetáris transzmissziós mechanizmus működése előfeltétele annak, hogy az EKB teljesíteni tudja az árstabilitásra vonatkozó megbízatását;
H. mivel az euro USA-dollárhoz viszonyított külső értéke jelentősen romlott az elmúlt néhány hónapban; mivel az energia kereskedelme és a származtatott energiaügyletek kereskedése USA-dollárban történik, az euro USA-dollárral szembeni leértékelődése pedig még inkább növeli az inflációt;
I. mivel a 2022. június–júliusi Eurobarométer felmérés szerint a közös valutát, az eurot használó európai gazdasági és monetáris unió társadalmi támogatottsága minden eddiginél magasabb: az euróövezetben 80 %, míg az EU egészében 72 %;
J. mivel az EKB az uniós polgárokat képviselő intézményként elszámoltatható az Európai Parlament felé;
Általános áttekintés
1. mély aggodalmát fejezi ki az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított orosz agresszív háború és annak az európai gazdaságra és társadalomra – különösen a legveszélyeztetettebb és leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra, például a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra – gyakorolt súlyos, példa nélküli és tartós hatásai miatt;
2. kiemeli, hogy a példa nélküli válságok merőben új, innovatív és merész monetáris politikai döntéseket igényelnek;
3. megérti a monetáris politikát meghatározó bizonytalanságot és összetett környezetet; mély aggodalmának ad hangot a rekordmagas infláció miatt; üdvözli, hogy az EKB készen áll a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges intézkedések megtételére;
4. emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges megbízatása az árstabilitás biztosítása;
5. elismeri, hogy az EKB az összesített kereslet monetáris politikai eszközei révén történő erőteljes csökkentésével képes lenne az árak csökkentésére, ugyanakkor elismeri, hogy ez fokozná a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatás kockázatát;
6. megjegyzi, hogy a jelenlegi inflációt főként a kínálat, különösen pedig az energia- és élelmiszerárak gerjesztik, amelyek jelenleg befolyásolják a maginflációt;
7. megjegyzi továbbá, hogy a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátozott mértékben befolyásolják az elsősorban kínálatvezérelt infláció kezelését;
8. kiemeli, hogy az EKB Szerződésekben meghatározott, jogszabályban előírt függetlensége előfeltétele annak, hogy teljesítse a megbízatását;
9. üdvözli, hogy a Horvát Köztársaság 2023. januárjában csatlakozott az euróövezethez, annak 20. tagországaként;
10. megjegyzi, hogy a világjárvány idején a költségvetési és monetáris politikák egymást erősítették, és megbízatásuk keretein belül valamennyi uniós intézmény és tagállam együttműködött, megakadályozva ezzel a 2008-as pénzügyi válság során tapasztaltak megismétlődését, és emlékeztet az akkori válság okaiból és az arra adott válaszból levont tanulságokra; hangsúlyozza, hogy az árstabilitás fenntartásához jelenleg még szorosabb koordinációra van szükség a költségvetési és monetáris politikák között, mivel a kínálati oldali sokkok kezeléséhez reziliensebb ellátási láncokra és energiaügyi reformokra, többek között a megújuló energiaforrásokra való átállásra és kiszámíthatóbb beruházási keretre van szükség; egyetért Lagarde elnök figyelmeztetésével, aki szerint „a (…) háztartások magasabb áraktól való megvédését szolgáló fiskális támogatásnak mindenképpen ideiglenesnek és célzottnak kell lennie. Ez csökkenti az inflációs nyomás fokozódásának kockázatát, ezáltal pedig megkönnyíti, hogy a monetáris politika betölthesse azon feladatát, hogy biztosítja az árstabilitást és hozzájárul az adósság fenntarthatóságának megőrzéséhez.”(3);
11. üdvözli Lagarde elnök kijelentését, miszerint a jelenlegi geopolitikai válság miatt előrelépésre van szükség az uniós költségvetési integráció terén; üdvözli, hogy az EKB régóta támogatja a bankunió mielőbbi kiteljesítését, és hangsúlyozza a jelentős késedelmek esetén jelentkező kockázatokat; tudomásul veszi, hogy az EKB támogatja egy teljes körű európai betétbiztosítási rendszer létrehozását; elismeri, hogy a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés összefügg egymással, és hogy az intézményvédelmi rendszerek kulcsszerepet játszanak a tagintézmények védelmében és stabilizálásában; üdvözli a nemteljesítő hitelek mennyiségének csökkentése terén eddig elért eredményeket;
12. felhívja az EKB-t, hogy továbbra is kövesse nyomon a fejleményeket, és rendszeresen tegye közzé az euro nemzetközi szerepével kapcsolatos információkat; hangsúlyozza, hogy az euro szerepének megerősítéséhez az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére és kiteljesítésére van szükség, hogy csökkenjen az euróövezet makrogazdasági sokkokkal szembeni tényleges és vélt sebezhetősége; megjegyzi, hogy az euro tartalékvalutaként való vonzóbbá tétele tovább fokozza nemzetközi használatát, és növeli az EU képességét arra, hogy függetlenül alakítsa szakpolitikai irányvonalát, ami kulcsfontosságú eleme az európai gazdasági szuverenitás megőrzésének;
Monetáris politika
13. aggasztja, hogy az euróövezetben az infláció rekordszintet ért el: 2022-ben az átlagos infláció 8,4 % volt; hangsúlyozza, hogy az általános infláció 2022 októberében elérte a rekordmagasságú 10,6 %-ot, majd 2022 decemberére 9,2 %-ra csökkent; hangsúlyozza, hogy az inflációt messze lejelentősebben befolyásoló tényező az energia (40,8 %), amelyet az élelmiszerárak (11,8 %) követnek; megjegyzi, hogy az EKB 2023-ra 6,3 %‑os, 2024-re 3,4 %-os, 2025-re pedig 2,3 %-os inflációt jelez előre, amelyhez az energia- és élelmiszerellátás zavarai miatt felfelé mutató kockázatok társulnak; megjegyzi, hogy az infláció jelenleg jóval magasabb, mint az EKB 2 %-os célja; megjegyzi, hogy a maginfláció jelenleg 5,2 %-os; emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges megbízatása az árstabilitás biztosítása;
14. emlékeztet arra, hogy az EKB stratégiai felülvizsgálata ismételten megerősítette az inflációs célkövetés középtávú irányultságát, és szimmetrikus 2 %-os inflációs célt tűzött ki középtávon; felkéri az EKB-t, hogy e középtávú időszakban pontosan kövesse a kitűzött inflációs célt, a mostani válság során is; felkéri az EKB-t, hogy határozza meg a „középtávú” fogalmát;
15. tudomásul veszi az EKB közelmúltban hozott monetáris politikai döntéseit, amelyek értelmében 2022 júliusában 50, szeptemberében és novemberében 75, decemberében 50 és 2023. januárjában pedig 50 bázisponttal emelte a kamatlábakat; megjegyzi, hogy a jelenlegi kamatláb 3,0%; tudomásul veszi Lagarde elnök kijelentését, miszerint az EKB „a következő néhány ülés során további kamatemeléseket szándékozik végrehajtani, amíg az infláció el nem éri a célként kitűzött szintet”; megjegyzi, hogy a nominális kamatlábak a semleges kamatláb alatt maradnak;
16. megjegyzi, hogy az EKB rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyekkel csökkentheti az aggregált keresletet annak érdekében, hogy az inflációt középtávon a célszintre lehessen csökkenteni; aggodalmát fejezi ki az ehhez hasonló szakpolitikai döntések növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásai miatt, amelyekre ki kell térni az arányosság értékelése során; felkéri az EKB-t, hogy a nagyfokú bizonytalanság miatt fontolja meg a szakpolitika kiegyensúlyozottabb és fokozatosabb kiigazítását; kéri, hogy az irányadó kamatlábakra vonatkozó döntések kapcsán nyújtsanak részletesebb indokolást;
17. emlékeztet arra, hogy a közelmúltbeli jelentős áremelkedésekért nagyrészt Oroszország Ukrajnával szemben indított agresszív háborúja, és a behozott fosszilis tüzelőanyagoktól való függés felelős, az infláció pedig a kőolaj- és földgázárak hirtelen emelkedését tükrözi; megjegyzi, hogy a jelenlegi infláció elsősorban kínálatvezérelt; megjegyzi továbbá, hogy a hagyományos monetáris politikai eszközök korlátozott mértékben befolyásolják az elsősorban az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció kezelését; tudomásul veszi, hogy az EKB ismételten elismeri, hogy a kamatlábak emelése rövid távon nem fogja csökkenteni az energiaárakat, és nem lesz hatással az inflációra;
18. komoly aggodalmát fejezi ki a széttagoltság kockázata miatt, tekintettel az euróövezeti országokban eltérő mértékű inflációra, amely 2022 augusztusában 25,2 % (Észtország) és 6,6 % (Franciaország) között alakult; úgy véli, hogy ez veszélyezteti az EKB monetáris politikájának és transzmissziójának egységességét;
19. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy „az utóbbi időben a nyereségek jelentős mértékben járultak hozzá a teljes belföldi inflációhoz, a korábbi hozzájáruláson felül”, amint azt Isabel Schnabel igazgatótanácsi tag megjegyezte(4); felhívja az EKB-t, hogy rendszeresen tegyen közzé adatokat a nyereség inflációhoz való hozzájárulásáról; megjegyzi, hogy a monetáris politika nem a megfelelő válasz a nyereség inflációhoz való hozzájárulására, nevezetesen a túlzott piaci erőre, amelyet más szakpolitikák jobban képesek kezelni;
20. felhívja az EKB-t, hogy dolgozzon ki hiteles kommunikációs stratégiát, amelyhez gyors és kézzelfogható intézkedések társulnak annak érdekében, hogy jelezzék az európai polgárok felé, hogy középtávon az infláció csökkenni fog; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyasztók következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásai és a következő három évre előre jelzett inflációs várakozások mediánja jelentősen meghaladja az 5,0 %-os, illetve 2,9 %-os célszintet(5); aggodalommal állapítja meg, hogy ez az inflációs várakozások elszabadulására utal; megjegyzi, hogy az EKB kamatemelései egyik fő okának az inflációs várakozások befolyásolása tekinthető; felhívja az EKB-t, hogy vizsgálja meg részletesebben az inflációs várakozások szerepét, valamint azt, hogy ezeket hogyan befolyásolják az EKB bejelentései és intézkedései;
21. megjegyzi, hogy nincs tudományos konszenzus az inflációs várakozásoknak az infláció alakulásában betöltött szerepéről;
22. különösen aggódik amiatt, hogy az euro/USA-dollár átváltási árfolyam közelmúltbeli csökkenése jelentős tényezővé vált az energiaárak inflációjában; megállapítja, hogy az euro USA-dollárral szembeni közelmúltbeli gyengülése ezért hozzájárul az energiaárak inflációjához, mivel a származtatott energiaügyletekkel dollárban kereskednek;
23. megjegyzi, hogy az IMF a Világgazdasági kilátások 2022. évi kiadásában arra a következtetésre jutott, hogy a bérspirál kockázata mérsékelt; megjegyzi, hogy a reziliens munkaerőpiacok a vásárlóerő-veszteség ellensúlyozására szolgáló bizonyos szintű felzárkózással együtt valószínűleg hozzájárulnak a bérek erőteljes növekedéséhez; felhívja az EKB-t, hogy kövesse szoros figyelemmel ezt a kockázatot;
24. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EKB továbbra is magántulajdonú hitelminősítő intézetek által közzétett államadósság-minősítésekre hagyatkozik a biztosítéki rendszerében; ismételten felhívja az EKB-t, hogy a továbbiakban ne hagyatkozzon az ilyen minősítésekre;
25. hangsúlyozza, hogy a monetáris politika egyenletes transzmissziója létfontosságú az EKB árstabilitási megbízatásának teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy az államháztartási hozamok túlzott eltérése a hitelfeltételeket összeegyeztethetetlenné teszi a monetáris politika egységes transzmissziójával; tudomásul veszi az EKB 2022. június 15-i döntését, miszerint rugalmasságot alkalmaz a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program keretében esedékessé vált visszaváltások révén befolyó összegek újrabefektetését illetően; tudomásul veszi a transzmisszióvédelmi eszköz létrehozását, amelynek célja a monetáris politika euróövezeten belüli hatékony transzmissziójának támogatása;
26. megjegyzi, hogy az olcsó célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (CHLRM) és a magasabb kamatlábak együttesen azzal a kockázattal járnak, hogy az európai bankok számára milliárdos többletnyereség elérését teszik lehetővé; üdvözli az EKB októberi ülésén hozott, az arbitrázs megakadályozását célzó határozatot;
27. aggodalmát fejezi ki a világ központi bankjai közötti monetáris politikai koordináció hiánya miatt; aggódik továbbá amiatt, hogy az egyidejű kamatemelési ciklusok világszerte a monetáris politikai feltételek példátlan szigorítását eredményezik; felhívja az EKB-t, hogy kezdeményezzen nemzetközi párbeszédet más központi bankokkal;
Másodlagos célkitűzések
28. emlékeztet arra, hogy a 2021. novemberi monetáris párbeszéd során az EKB elnöke azt nyilatkozta, hogy „a másodlagos célkitűzéseink között nyilvánvalóan szerepel a gazdasági fejlődés, a környezet védelme, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, és így tovább. Ezeket nyilvánvalóan figyelembe kell venni, különösen akkor, ha ezeket a másodlagos célkitűzéseket a többi intézmény, különösen az Európai Parlament nagyon világosan megfogalmazta.” javasolja ezen állásfoglalás felhasználását annak érdekében, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az EKB számára a másodlagos célkitűzésekkel kapcsolatban(6);
29. emlékeztet arra, hogy az árstabilitási célkitűzés sérelme nélkül az EUMSZ előírja az EKB számára, hogy támogassa az Unió általános gazdaságpolitikáját az EUSZ 3. cikkében foglaltak szerint; rámutat, hogy egyértelmű hierarchia áll fenn az EKB célkitűzései között;
30. megjegyzi, hogy az EKB elsődleges megbízatásának teljesítése érdekében alkalmazott monetáris politikáit arányossági vizsgálatnak vetik alá; megjegyzi, hogy az arányosság értékelése során figyelembe veszik a monetáris politikai intézkedéseknek a tágabb értelemben vett gazdaságra és gazdaságpolitikára gyakorolt hatását, amellyel ez a szakasz foglalkozik; hangsúlyozza, hogy amennyiben az árstabilitást egyformán elősegítő különböző szakpolitikák között kell választania, az EKB azokat fogja választani, amelyek a legjobban támogatják az EU általános gazdaságpolitikáját(7);
31. felszólítja az EKB-t, hogy éves jelentésében szenteljen egy külön fejezetet annak ismertetésére, hogy miként értelmezte másodlagos célkitűzéseit és hogyan járt el azok alapján, valamint annak bemutatására, hogy a monetáris politikája milyen hatással van az EU általános gazdaságpolitikájára;
32. úgy véli, hogy a társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból fenntartható növekedés magas szintje és a teljes foglalkoztatást célzó, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaság kulcsfontosságú gazdasági célok; emlékeztet a szociális jogok európai pillérének fontosságára; hangsúlyozza, hogy ezeket a célkitűzéseket akkor lehet a legjobban elérni, ha a szabad piac kiszámítható árszinteken alapuló, stabil makrogazdasági környezetben működik;
33. hangsúlyozza a kkv-k kulcsfontosságú szerepét az EU gazdaságában, a gazdasági és társadalmi konvergenciában és a foglalkoztatásban, valamint zöld és digitális kettős átállás végrehajtásában;
34. javasolja, hogy az arányossági értékelés részeként az EKB vegye figyelembe, hogy monetáris politikai műveleteinek költségei nem terhelhetik meg aránytalanul az alacsonyabb jövedelmű rétegeket és a legkiszolgáltatottabb csoportokat, és értékelje monetáris politikai műveleteinek e csoportokra gyakorolt hatását, szem előtt tartva, hogy a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek negatívan befolyásolják a monetáris transzmissziós mechanizmus hatékonyságát(8);
35. felhívja az EKB-t, mint független intézményt, hogy megbízatásának teljesítése során tartózkodjon a politikai indíttatású döntésektől;
Az éghajlatváltozás elleni fellépés
36. megjegyzi, hogy a zöld beruházások ösztönzéséhez árstabilitásra és stabil makrogazdasági környezetre van szükség, amely egyebek mellett segítene a Párizsi Megállapodás végrehajtásához szükséges megfelelő feltételek megteremtésében; felkéri az EKB-t, hogy értékelje, milyen mértékben befolyásolja az éghajlatváltozás az árstabilitás fenntartásának képességét;
37. emlékeztet arra, hogy az EKB-t uniós intézményként kötik a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalások;
38. tudomásul veszi a Kormányzótanács döntését, miszerint további lépéseket tesz annak érdekében, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítse az eurórendszer monetáris politikai keretébe;
39. megjegyzi hogy a piacsemlegesség fogalma a „szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” elvéhez kapcsolódik; felkéri az EKB-t, tiszteletben tartva függetlenségét, hogy kezelje a piaci hiányosságokat, és biztosítsa a források hatékony elosztását hosszú távon, ügyelve arra, hogy politikailag a lehető legsemlegesebb maradjon, tiszteletben tartva a piacsemlegesség elvét; megjegyzi, hogy az EKB már több alkalommal eltért a piacsemlegességtől; hangsúlyozza, hogy az ilyen döntések nem mehetnek az EKB elsődleges céljának a rovására;
40. tudomásul veszi az EKB vállalati kötvényállományainak dekarbonizációjáról szóló bejelentését, amelynek keretében az EKB a kötvényportfólióját a jobb éghajlati teljesítményű kibocsátók felé „billenti”; hangsúlyozza, hogy az EKB eszközvásárlási programjai nem hagyományos monetáris politikát képviselnek, amelyet csak példátlan gazdasági körülmények között szabad alkalmazni; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek az állományok az alacsony infláció elleni múltbeli küzdelem melléktermékei, és hogy a befektetések nem képezik a monetáris politika célkitűzését;
41. tudomásul veszi továbbá az EKB fedezeti keretrendszerének környezetbarátabbá tételéről szóló bejelentését, amely segít csökkenteni az EKB mérlegében felmerülő pénzügyi kockázatot;
42. üdvözli az EKB azon bejelentését, hogy tovább javítja az eurórendszer kockázatértékelési eszközeit és képességeit, hogy azok – például belső hitelminősítő rendszereken keresztül – jobban figyelembe vegyék az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatokat; üdvözli különösen az EKB hitelminősítő intézetekkel való együttműködését, amelynek célja, hogy növelje az átláthatóságot egyrészt azzal kapcsolatban, hogy miként építik be az éghajlati kockázatokat a minősítéseikbe, másrészt pedig, hogy milyen törekvéseik vannak az éghajlati kockázatokra vonatkozó közzétételi követelményeket illetően;
43. üdvözli az EKB cselekvési tervét és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó részletes ütemtervét, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok szakpolitikai keretbe és modellekbe való mélyebb beépítését célozza;
44. üdvözli az EKB éghajlati kockázati stressztesztjét, amelyet a bankoknak és a vállalatoknak az éghajlatvédelmi átállással kapcsolatos kockázattal szembeni ellenálló képességének értékelésére fejlesztettek ki; megállapítja, hogy a 2022. július 8-án közzétett eredmények szerint a legtöbb bank nem rendelkezik az éghajlati kockázati stressztesztekre vonatkozó szilárd kerettel, valamint a szükséges adatokkal; felhívja az EKB-t, hogy nyújtson működőképes iránymutatást és csökkentse a bürokráciát; megjegyzi, hogy a bankfelügyeletnek kockázatalapúnak kell lennie, és nem alapulhat másodlagos megfontolásokon; felhívja a bankokat, hogy fokozzák az éghajlati kockázat mérésére és kezelésére irányuló erőfeszítéseiket;
45. kiemeli, hogy az EKB 2020 és 2021 között 10,7 %-kal csökkentette saját szén-dioxid-kibocsátását;
Átláthatóság, elszámoltathatóság, nemek közötti egyenlőség és egyéb szempontok
46. hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni az EKB elszámoltathatósági és átláthatósági intézkedéseit; megjegyzi, hogy bár az EKB bővítette eszköztárát és a pénzügyi stabilitás biztosításán felül új célkitűzéseket is meghatározott, elszámoltathatósági gyakorlatai csak részben fejlődtek; várakozással tekint az EKB és az Európai Parlament közötti jelenlegi elszámoltathatósági gyakorlat hivatalos, írásban történő formalizálása elé; ismételten felhívja az EKB-t, hogy erősítse meg az Európai Parlamenttel szemben fennálló elszámoltathatóságát;
47. üdvözli, hogy az EKB érdemi és részletes visszajelzést adott a 2020. évi éves EKB-jelentésről szóló parlamenti állásfoglalásra; felhívja az EKB-t, hogy továbbra is kötelezze el magát az elszámoltathatóság mellett, és minden évben tegyen közzé írásos visszajelzést az EKB éves jelentésére vonatkozó parlamenti állásfoglalásról;
48. felhívja az EKB-t, hogy számoljon be részletesebben az EKB által a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságban betöltött pozíciókról, többek között írásban;
49. üdvözli az EKB új kommunikációs politikáját, amely többek között hozzáférhetőbbé teszi az EKB politikai döntéseivel kapcsolatos magyarázatoknak és információknak a nyilvánosság és az érdekelt felek számára történő közlését;
50. üdvözli, hogy az EKB figyelmet fordít a kibertámadások kockázataira; arra ösztönzi az EKB-t, hogy tartsa fenn ezt a figyelmet, különösen a geopolitikai körülmények fényében;
51. felhívja az EKB-t, hogy fokozza a kriptovaluták fejlődésének és a kapcsolódó kiberbiztonsági, pénzmosási, terrorizmus-finanszírozási, valamint a kriptoeszközök által biztosított névtelenséghez kapcsolódó egyéb bűncselekményekkel összefüggő kockázatoknak a nyomon követését; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet hatályba lépett;
52. sajnálatosnak tartja, hogy az EKB Igazgatóságának és Kormányzótanácsának tagjai közül csak kettő nő; ismételten hangsúlyozza, hogy az igazgatósági tagok jelölésének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie, és az előválogatott jelöltek listáját be kell nyújtani a Parlamentnek; határozottan sajnálja, hogy a tagállamok a jelöltek előválogatása helyett a közelmúltban az üres álláshelyek számával megegyező számú jelöltet jelöltek; emlékeztet arra, hogy a Parlament elkötelezett amellett, hogy az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló állásfoglalásával összhangban ne vegye figyelembe az előválogatott jelöltek olyan listáit, amelyek nem tartják tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét; kéri az euróövezeti tagállamokat, hogy vegyék ki a részüket, és a nemzeti központi bankok jegybankelnöki pozíciójának betöltésére irányuló kinevezési folyamatba teljes mértékben építsék be a nemek közötti egyenlőség elvét, hogy valamennyi nem számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak;
53. sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség az EKB egész szervezeti felépítésében is tapasztalható, különösen a felsővezetői pozíciókat betöltő nők aránya tekintetében; tudomásul veszi, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák szerint a nők aránya az EKB valamennyi vezetői pozíciójában 2019 óta 30,3 %-ra, a felsővezetői pozíciókban pedig 30,8 %-ra nőtt; üdvözli az EKB új stratégiáját a nemek közötti egyensúly javítására, beleértve azt a célkitűzést, hogy a nők aránya 2026-ra 40–51 % között legyen; felhívja az EKB-t, hogy éves jelentése részeként számoljon be az e területen elért eredményekről;
54. támogatja az EKB arra irányuló célkitűzését, hogy a nők arányának növelése érdekében ösztönözze a nőket az e területen való előrelépésre; ezért üdvözli az olyan kezdeményezéseket, mint az EKB „Women in Economics” [Nők a közgazdaságban] ösztöndíja;
55. tudomásul veszi az EKB esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó személyzeti szabályait, és bátorít azok ambiciózus alkalmazására; tudomásul veszi továbbá etikai keretének folyamatban lévő felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy az európai ombudsman 2022. október 26-i határozatában ajánlásokat adott ki ebben a tekintetben, különösen az EKB-nál tapasztalt „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatban, miután egy vezető közgazdász nemrég egy amerikai befektetési bankhoz került(9); felhívja az EKB-t, hogy az alacsonyabb bérsávokba tartozó munkavállalók esetében is hosszabbítsa meg a felsővezetők bérsávjaira vonatkozó várakozási időszakot;
56. kéri az EKB-t, hogy dolgozzon ki stratégiát a lobbisták kezelésére, és növelje a Kormányzótanácson kívüli, személyzeti szintű kapcsolatok átláthatóságát;
57. üdvözli, hogy 2021-ben a hamis eurobankjegyek száma 2003 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza (12 milliomodrész); felhívja az EKB-t, hogy fokozza a hamisítás elleni küzdelmet, és e cél érdekében fokozza az Europollal, az Interpollal és az Európai Bizottsággal való együttműködését; felkéri az EKB-t, hogy a pénzmosás, az adókijátszás, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozása elleni küzdelem céljából – a tagállamok előjogainak sérelme nélkül – alakítsa ki a jelentős tranzakciók megfelelőbb nyomon követését szolgáló rendszert;
58. üdvözli az EKB-nak a digitális euro projekt terén elért eredményeit, és üdvözli a Parlamenttel e tekintetben folytatott párbeszédét; várakozással tekint a digitális euroval kapcsolatos projekt 24 hónapos vizsgálati szakaszának vége, valamint az elé, hogy a Kormányzótanács döntést hozzon a digitális euro bevezetésének megkezdéséről, amint ennek jogalapját a következő bizottsági javaslat alapján a társjogalkotók megállapítják;
59. kiemeli a várt előnyöket, mint például a hatékonyságnövekedés és a fokozott pénzügyi integráció; egyetért az EKB-val abban, hogy a digitális euronak eleget kell tennie egy sor minimumkövetelménynek, többek között a robusztusságot, a biztonságot, a hatékonyságot és a magánélethez való jog védelmét illetően; hangsúlyozza, hogy a digitális euro kiegészítheti, de nem helyettesítheti a készpénzt mint fizetési eszközt;
60. felszólítja az EKB-t, hogy a digitális euro kialakításakor megfelelően mérlegelje a bankszektort és a reálgazdaságnak történő hitelnyújtás egészét fenyegető kockázatokat;
61. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKB úgy döntött, hogy bevonja az Amazont a digitális euro interfész-prototípusainak tesztelésébe; hangsúlyozza, hogy ez a vállalat egy potenciális versenytárs ezen a területen, és ezért nem kerülhet egy ilyen pozícióba, különösen mivel nem részesül semmilyen pénzbeli ellenszolgáltatásban ezért a megbízásért; hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális euro infrastruktúrájának kiszervezése egy amerikai technológiai vállalatnak gyengíti az EU stratégiai autonómiáját;
62. kéri az EKB belső visszaélés-bejelentési keretének további javítását, hogy az összhangba kerüljön a visszaélést bejelentő személyekről szóló uniós irányelvvel(10);
63. javasolja egy, az IMF mintájára működő független értékelő iroda létrehozását, amely az EKB politikáinak értékelését és a különböző szakpolitikai lehetőségek hatásvizsgálatát végezhetné el anélkül, hogy megsértené az EKB függetlenségét;
o o o
64. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Bevezető megjegyzések a 2022. szeptember 26-i monetáris párbeszédhez:https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2022/html/ecb.sp220926_1~0bd6fcc86c.en.html.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
A kerékpározásra vonatkozó uniós stratégia kidolgozása
131k
48k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása a kerékpározásra vonatkozó uniós stratégia kidolgozásáról (2022/2909(RSP))
– tekintettel az európai zöld megállapodás megvalósításáról szóló, „Irány az 55%!” elnevezésű, 2021. július 14-i bizottsági csomagra,
– tekintettel az „Energiatakarékos EU” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményre (COM(2022)0240),
– tekintettel a Bizottság „A városi mobilitás új uniós keretrendszere” című, 2021. december 14-i közleményére (COM(2021)0811),
– tekintettel a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2020)0789),
– tekintettel a Bizottságnak a Kínai Népköztársaságból származó elektromos kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2019. január 17-i (EU) 2019/73 végrehajtási rendeletére(1),
– tekintettel a Régiók Európai Bizottságának „Az EU kerékpározásra vonatkozó ütemterve” című, 2016. október 12-i véleményére(2),
– tekintettel az Európai Számvevőszék „Fenntartható városi mobilitás az EU-ban: Jelentős javulás nem lehetséges a tagállamok elkötelezettsége nélkül” című, 6/2020 sz. különjelentésére,
– tekintettel „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
– tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására(3),
– tekintettel „A 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretről – Ajánlások a zéró-elképzelés felé vezető következő lépésekről” című, 2021. október 6-i állásfoglalására(4),
– tekintettel Frans Timmermans, a Bizottság ügyvezető alelnöke által a koppenhágai kerékpár-csúcstalálkozón, 2022. június 30-án tartott beszédre,
– tekintettel a szubszidiaritás elvére és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a tagállamoknak a kerékpározásról mint éghajlatbarát közlekedési módról szóló nyilatkozatára, amelyet az EU luxemburgi elnöksége alatt, 2015 októberében hagytak jóvá,
– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, különösen a fenntartható városokra és közösségekre vonatkozó 11. célra, amely olyan tevékenységnek tekinti a kerékpározást, amely inkluzívabbá, biztonságosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a városokat és az emberi településeket,
– tekintettel a Bizottságnak az uniós kerékpárstratégia kidolgozásáról szóló, a Bizottsághoz intézett kérdésre adott, 2022. július 7-i nyilatkozatára (O-000025/2022 – B9–0017/2022),
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a közlekedés a légszennyezés jelentős forrása, és mivel a fenntartható közlekedési módok, például a kerékpározás alapvető fontosságúak az EU éghajlat-politikai és környezetszennyezés-csökkentési célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az „Energiatakarékos EU” és a REPowerEU kezdeményezésekben megfogalmazott törekvéseinek megvalósításához;
B. mivel a kerékpározás számos előnnyel jár, ilyenek például a jobb egészségi állapot, a közúti torlódások és a zajszennyezés csökkenése, a jobb levegőminőség, a gazdasági növekedés, valamint a környezeti és társadalmi előnyök;
C. mivel a kerékpározás viszonylag olcsó közlekedési eszköz, amelyet a polgárok többsége megengedhet magának, és előmozdítja a fenntartható gazdaságot;
D. mivel biztonságosabb kerékpáros infrastruktúrára van szükség a kerékpározásban rejlő lehetőségek kiaknázásához, ami értékes alternatívát kínál a rövid távú utazások tekintetében;
E. mivel az uniós kerékpáros ökoszisztéma már több mint 1 000 kis- és középvállalkozást (kkv) és 1 millió munkahelyet képvisel, ami 2030-ig akár 2 millióra is növekedhet; mivel az e-kerékpárok lehetőséget kínálnak a kerékpáripar növekedésére, lehetőséget teremtve a zöld munkahelyek teremtésére és a más ágazatokból érkező átképzett munkavállalók befogadására;
F. mivel a biztonságos parkolás és a lopás megelőzésére irányuló intézkedések hiánya, valamint a kijelölt kerékpárutak hiánya tekinthető az új felhasználók vonzása és a városi kerékpározásban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása előtt álló két fő akadálynak;
1. úgy véli, hogy a kerékpározást teljes értékű közlekedési módként kell elismerni; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki külön európai kerékpárstratégiát azzal a céllal, hogy 2030-ra megkétszerezze az Európában kerékpárral megtett kilométerek számát; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kerékpározásra vonatkozó adatok harmonizált gyűjtését, beleértve az ipari adatokat is;
2. megjegyzi, hogy a COVID-19 világjárványra és a fosszilis tüzelőanyagok árának Oroszország Ukrajna elleni illegális agressziós háborújának kitörése óta tapasztalt emelkedésére adott válaszként nőtt a kerékpárt használók aránya; ösztönzi a regionális és helyi hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a világjárványra válaszul bevezetett kerékpáros infrastruktúra fenntartását a rendszeres várostervezési folyamataikon keresztül, és tegyenek kézzelfogható intézkedéseket a kerékpározásnak a városi mobilitási kereteikbe való megfelelő integrálása érdekében, elismerve ugyanakkor, hogy az hozzájárulhat a külvárosi területek és a városközpontok közötti jobb összeköttetéshez, különösen kerékpáros autópályákon keresztül;
3. a multimodalitás előmozdítása érdekében ösztönzi a kerékpározás és más közlekedési módok közötti szinergiák megteremtését, például azt, hogy a vonatokon több helyet kell biztosítani a kerékpárok számára, és több őrzött parkolóhelyeket kell biztosítani a kerékpárok számára az állomásokon és a mobilitási csomópontokon;
4. úgy véli, hogy az európai politikáknak és támogatásoknak megfelelően figyelembe kell venniük a kerékpározás lehetővé tételének célját a TEN-T infrastruktúra kiépítése vagy korszerűsítése során, ideértve lehetőség szerint a vasúti pályákkal és a belvízi utakkal párhuzamos kerékpárutak létesítését is;
5. ösztönzi a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy jelentősen növeljék a külön kerékpáros infrastruktúra építésére irányuló beruházásokat, építsék be a megfizethető e-kerékpár- és kerékpármegosztási rendszereket mobilitási terveik hálózatába, és jelenítsék meg a kerékpározást a városi csomópontokban az utolsó mérföldön belüli létfontosságú megoldásként;
6. kiemeli, hogy a városi infrastruktúrák tervezését az uniós közúti közlekedésbiztonsági jogszabályokkal összhangban kell kidolgozni, beleértve a kerékpározásra vonatkozó biztonsági előírásokat is; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a KIKK-irányelvben(5) előírt, a magas színvonalú és biztonságos kerékpáros infrastruktúrára vonatkozó minőségi követelményekre vonatkozó iránymutatással kapcsolatos munkáját; hangsúlyozza, hogy javítani kell az intelligens közlekedési rendszerek technológiáit annak érdekében, hogy azok jobban felismerjék a kerékpárosokat a közutakon;
7. felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el a kerékpárágazatot, beleértve az elektromos kerékpárok akkumulátorainak gyártását és a körforgásos gazdaságot, és különösen a kkv-kat, mint legitim partnereket az uniós iparstratégia mobilitási ökoszisztémájában, valamint az ipari infrastrukturális programokban és finanszírozási rendszerekben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a kerékpározással és a kapcsolódó ágazatokkal, így többek közt a mobilitással, az idegenforgalommal, az egészséggel és a sporttal kapcsolatos projekteket;
8. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a „Made in Europe” kerékpárok és alkatrészek gyártását, ezáltal ösztönözve az uniós ipar versenyképességét a beruházási szakadék áthidalásával, a globális egyenlő versenyfeltételek fenntartásával, az ellátási lánc visszatelepítésének és biztonságának ösztönzésével, valamint a minőségi munkahelyek ösztönzésével, kerékpáros klaszterek létrehozásával és az iparral kapcsolatos szakképzés megerősítésével;
9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kerékpározáshoz való hozzáférést a csökkent mozgásképességű személyek számára, valamint tegyék megfizethetővé a kerékpározást a veszélyeztetett csoportok számára; megjegyzi, hogy az Európai Szociális Klímaalap, valamint a strukturális és beruházási alapok a kerékpárok vásárlásának vagy a kerékpármegosztó szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a támogatásával segíthetik a „közlekedési szegénység” által leginkább sújtottakat;
10. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy folytassanak oktatási kampányokat és képzéseket, többek között tájékoztató kampányokat a közúti biztonsággal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében, támogatva a kerékpárok és elektromos kerékpárok biztonságos használatát; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a biztonságos kerékpározásra (sisakok, életkori korlátozások, gyermekszállítás stb.) vonatkozó iránymutatásokra, és kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a nők és az idősek kerékpározásának ösztönzésére, különösen a biztonság javítása révén;
11. ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a megfelelő végrehajtás és nyomon követés alapvető fontosságú a felhasználók biztonsága és védelme szempontjából, és kéri, hogy a különböző közlekedési módok tiszteletteljes egymás mellett élésének biztosítása érdekében helyezzék a hangsúlyt a meglévő szabályok betartatására;
12. hangsúlyozza, hogy az e-kerékpárok fellendíthetik a kerékpározást; megjegyzi, hogy az e-kerékpárok gyors telepítésének és az azokhoz való hozzáférésnek a fenntartása érdekében az akár 25 km/h sebesség elérésére képes, elektromos rásegítésű kerékpárokat mind az uniós, mind a nemzeti jogszabályokban megfelelő jogi minősítéssel kell ellátni;
13. rámutat arra, hogy a lakástervezés során kellő figyelmet kell fordítani a biztonságos és védett kerékpárparkolókra és az elektromos kerékpárok töltőkapacitására;
14. ösztönzi a vállalatokat, az állami szervezeteket és intézményeket, hogy konkrét ösztönzők révén mozdítsák elő a kerékpározást, beleértve az alkalmazottaknak szóló programokat és az e-kerékpár-töltőkkel ellátott megfelelő kerékpárparkolók telepítését, valamint megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;
15. hangsúlyozza, hogy a kerékpáros turizmust és a kerékpározást a vidéki területeken az EuroVelo hálózat és annak 17 útvonala fejlesztésének felgyorsításával kell támogatni, különösen erősebb támogatás biztosításával, valamint a TEN-T hálózattal való szinergiák kiaknázásával;
16. ösztönzi a tagállamokat, hogy csökkentsék a kerékpárok és elektromos kerékpárok értékesítésére, bérlésére és javítására vonatkozó héa-mértékeket;
17. felhívja a Bizottságot, hogy nyilvánítsa 2024-et a kerékpározás európai évének;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak és azok parlamentjeinek.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1936 irányelve (2019. október 23.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv módosításáról (HL L 305., 2019.11.26., 1. o.).
A műtrágyák rendelkezésre állása az EU-ban
180k
60k
Az Európai Parlament 2023. február 16-i állásfoglalása a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló bizottsági közleményről (2022/2982(RSP))
– tekintettel a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló, 2022. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2022)0590),
– tekintettel az ukrajnai orosz invázió fényében az EU-n belüli és kívüli élelmezésbiztonság biztosítását szolgáló sürgős uniós cselekvési terv szükségességéről szóló, 2022. március 24-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról szóló, 2021. október 20-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására(3),
– tekintettel „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válságkeret” című bizottsági közleményre(4),
– tekintettel a Bizottság 2022. március 23-i, „Az élelmezésbiztonság biztosítása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” című közleményére (COM(2022)0133),
– tekintettel a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért” című, 2022. július 20-i bizottsági közleményre (COM(2022)0360),
– tekintettel „A termelőtől a fogyasztóig stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0381),
– tekintettel a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),
– tekintettel a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6-i (EU) 2022/1854 rendeletre(6),
– tekintettel az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),
– tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre(8) (a nitrátszennyezésről szóló irányelv),
– tekintettel „Az élelmezésbiztonság mozgatórugói” című, 2023. január 4-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2023)0004),
– tekintettel a Közös Kutatóközpontnak a feldolgozott trágya biztonságos felhasználására vonatkozó technikai javaslatokról szóló, a nitrátérzékeny zónákra a nitrátirányelvben (91/676/EGK) megállapított küszöbérték feletti technikai javaslatokról szóló kiadványára(9),
– tekintettel a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000001/2023– B9‑0010/2023),
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel a műtrágyák és a tápanyag-gazdálkodás alapvető fontosságúak az elegendő és minőségi élelmiszer-termelés biztosításához, és kritikus szerepet játszanak a globális élelmezésbiztonság terén; mivel napjaink műtrágyahiánya hatással lehet a holnap terményeire;
B. mivel az ásványi műtrágyák előállítása és költsége nagymértékben függ a földgáz hozzáférhetőségétől és megfizethetőségétől, miközben a globális ÜHG-kibocsátás 2,1%-át teszi ki(10); mivel a műtrágya-összetevők, például a nitrogén és az ammónia előállításához hatalmas mennyiségű földgázra van szükség; mivel a gáz a műtrágyák előállítási költségének mintegy 80%-át teszi ki;
C. mivel az EU-ban átlépték bolygónk tűrőképességének határait a nitrogén-körforgalom (3,3-szoros) és a foszforkörforgalom (2-szeres) biogeokémiai áramlásai tekintetében(11);
D. mivel az Oroszországi Föderáció 2022. február 24-i Ukrajna elleni jogellenes inváziója következtében egy globális ásványiműtrágya- és energiaválság fenyegeti a globális élelmezésbiztonságot és növeli az élelmiszerárakat, ami potenciálisan súlyos hatást gyakorolhat a világ legkiszolgáltatottabb népességeire, akik nagymértékben függenek a megfizethető és tápláló élelmiszerekhez való hozzáféréstől;
E. mivel az EU-ban műtrágyagyártásra használt földgáz nagy része korábban az Oroszországi Föderációból származott; mivel az Oroszországi Föderáció a műtrágyák és azok alapvető összetevőinek fő beszállítója a világon; mivel Oroszország politikai fegyverként visszaélt a gázellátás és a műtrágyák terén meglévő erőfölényével; mivel az ásványiműtrágya-használat továbbra is magas szintje azzal a veszéllyel jár, hogy táplálja az orosz háborús erőfeszítéseket, és támogatja a többi autokratikus rezsimet;
F. mivel az infláció jelentősen befolyásolja az európai mezőgazdasági ágazatot, különösen mivel komoly terhet ró a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi költségvetésére;
G. mivel az európai ásványiműtrágya-gyártók nagy része csökkentette vagy teljesen leállította a termelést, főként a földgázköltségek emelkedése miatt, de az adók és a kevésbé bürokratikus országok gerjesztette verseny miatt is, ami hiányhoz, a műtrágyák árának emelkedéséhez és alacsonyabb terméshozamokhoz vezetett, mivel a mezőgazdasági termelők nem férnek hozzá a termelési igényeik kielégítéséhez szükséges műtrágyákhoz, végső soron pedig hatással van az élelmiszerek rendelkezésre állására és megfizethetőségére;
H. mivel a világ legnagyobb műtrágyagyártói rekordnyereséget értek el(12);
I. mivel a mezőgazdasági termelők most azzal a kérdéssel szembesülnek, hogy mekkora kockázatot vállalhatnak a vetéssel és a termeléssel kapcsolatos döntéseik következtében, vagy akár az is fölmerülhet, hogy teljesen leállítják mezőgazdasági tevékenységüket, mivel a műtrágyák ára nagyon ingadozik, és az elmúlt két évben olyan szinteket ért el, amelyek korábban soha nem voltak tapasztalhatók Európában, ami hatással van a mezőgazdasági termelők jövedelmének szintjére, sőt a mezőgazdasági üzemek irányítására is; mivel a műtrágyák előállításához szükséges nyersanyagok rendelkezésre állása nem garantált, ami hiányt okozhat a gazdaságoknak a vegetációs időszakban;
J. mivel az elmúlt két évben a mezőgazdasági inputköltségek növekedése fontos tényező volt a magas élelmiszerárak kialakulásában; kiemeli, lehetséges, hogy a 2023-as betakarításra szánt gabonanövények jelenleg várható jövőbeli árai nem tükrözik a jelenlegi inputköltségeket, és ennek következtében a hozamok elmaradhatnak a termelési költségektől; mivel egyes tagállamokban, különösen azokban, amelyek az ukrajnai háború közelében helyezkednek el, az eladási ár már nem fedezi a termelési költségeket; mivel a továbbra is magas árak mellett a műtrágyákba való beruházás következtében a gazdáknak kockázatot kell vállalniuk a műtrágyaárak rövid távú jelentős csökkenésének lehetősége miatt;
K. mivel a megnövekedett likviditási követelmények és a műtrágyapiac volatilitása miatt sok kiskereskedő nincs abban a helyzetben, hogy kockáztassa a piacra való belépést, ami csökkenti a versenyképességet; mivel a Bizottságnak intézkedéseket kell hoznia e kockázat csökkentése érdekében, hogy nagyobb versenyt idézzen elő;
L. mivel a termelőtől a fogyasztóig stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért üdvözölte azt a célt, hogy 2030-ig a tápanyagveszteség legalább 50%-kal csökkenjen, egyúttal azt, hogy biztosítják, hogy ne romoljon a talaj termőképessége; mivel a Parlament a stratégiáról szóló, 2021. október 20-i állásfoglalásában üdvözölte ezt a célt, és hangsúlyozta, hogy biztosítani kell, hogy ne romoljon a talaj termőképessége; mivel a cél teljesítésével 2030-ig legalább 20%-kal csökkenni fog a műtrágyahasználat;
M. mivel a ásványi trágyák rendelkezésre állásának jelenlegi válsága rámutat arra, hogy az állatállomány alapvető szerepet játszik az európai mezőgazdaság egyensúlyában a növénytermesztés fenntartása tekintetében azzal, hogy az ásványi műtrágyák helyébe lép és kiegészíti azokat; mivel továbbra is számos olyan szerves tápanyagforrás van, amelyet jelenleg nem használnak fel teljes mértékben, mint például a szerves trágya, a fermentációs maradék, a rovarürülék és a szennyvíziszap; mivel a szerves tápanyagok szervestrágyatermékekké történő feldolgozása fontos szerepet játszhat „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia céljainak és az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében;
N. mivel a kombinált aszálymutató (CDI) szerint, beleértve 2022 augusztusának első tíz napját is, Európa területének 47%-án súlyos aszályra utaló figyelmeztetés, 17%-án pedig riasztás volt érvényben mivel 2022 tavaszán a körülmények az aszály sújtotta régiókban voltak a legsúlyosabbak(13);
O. mivel a trágyából visszanyert nitrogénnek (RENURE) a trágyakezelési rendszerek részeként történő megvalósítása lehetővé teszi a körkörösebb gazdaság felé való elmozdulást és az uniós élelmiszerrendszer erőforrás-hatékonyságának növelését;
P. mivel a Bizottság saját Közös Kutatóközpontja kritériumokat dolgozott ki a feldolgozott trágya biztonságos felhasználására a nitrátérzékeny zónákra a nitrátirányelvben megállapított küszöbérték felett;
1. hangsúlyozza, hogy 2022 szeptemberében a jelentések szerint 149%-kal nőtt a nitrogénműtrágyák ára, és üdvözli a műtrágyákról szóló bizottsági közleményt és azon törekvését, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása érdekében észszerű árak mellett biztosítsa a műtrágyák rendelkezésre állását és megfizethetőségét;
2. hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok élelmiszerrel való ellátásához és a globális élelmezésbiztonsághoz, valamint a talaj termékenységének biztosításához és a talaj kimerülésének elkerüléséhez elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljon a műtrágyák valamennyi típusa és a műtrágyagyártás; megjegyzi, hogy a műtrágyagyártás a közlekedési ágazatban az AdBlue, az élelmiszeripar számára pedig a szén-dioxid előállítása szempontjából is alapvető fontosságú; aggodalmát fejezi ki a nitrogénműtrágya árának példátlan emelkedése miatt, amelyhez a magas földgázárak és a gázellátáshoz való hozzáférés nehézsége is hozzájárult, és hangsúlyozza, hogy mindez jelentős hatással lehet a mezőgazdasági termelés költségeire és az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességére;
3. hangsúlyozza, hogy a műtrágya 2022-es korlátozott rendelkezésre állása a talajban maradó műtrágyakészletek kimerüléséhez vezetett, ami 2023-ban jelentős hatást gyakorolhat az európai élelmiszer-termelésre;
4. úgy véli, hogy a Bizottság közleményében meghatározott intézkedések jó kezdetnek tekinthetők, különösen mint a műtrágyaválságra adott azonnali válasz, azonban még mindig messze nem elegendőek a műtrágyapiaci torzulások kezeléséhez és a műtrágyákkal kapcsolatos hosszú távú stratégiai autonómia biztosításához; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hosszú távú uniós műtrágyastratégiát, és 2023 júniusáig terjesszen elő hosszú távú, fenntartható, a talaj tápanyagtartalmával kapcsolatos stratégiát; felszólít arra, hogy haladéktalanul tegyenek holisztikus intézkedéseket az importált műtrágyáktól vagy az energiaimporttól és az energiahordozók importjától való új függőségek elkerülése és a globális élelmezésbiztonság garantálása érdekében a környezetet tiszteletben tartó és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, fenntartható élelmiszer-termelés előmozdítása révén, figyelembe véve a regionális, európai és globális gazdasági és társadalmi környezetet;
5. hangsúlyozza, hogy hosszú távú megoldásokra van szükség uniós szinten, különösen a tagállamok mezőgazdasági ágazatai közötti gazdasági torzulások elkerülése érdekében;
6. emlékeztet arra, hogy még a trágya rövid távú hiánya vagy a megfizethetőség hiánya is veszélyeztetheti az időben történő növénytermesztést, ami negatív hatással van a mezőgazdasági termelők jövedelmére; emlékeztet továbbá arra, hogy ez hozzájárulhat az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához;
7. hangsúlyozza az inputköltségek növekedésének az uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatását, és kiemeli, hogy a más régiókból, például Oroszországból és Dél-Amerikából származó mezőgazdasági termelők lényegesen alacsonyabb költségű műtrágyához férnek hozzá, ami aláássa az uniós mezőgazdasági termelők versenyképességét;
Rövidtávú intézkedések
8. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra fel a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó mezőgazdasági tartalék felhasználását annak érdekében, hogy azonnali támogatást nyújtsanak a műtrágyaköltségek exponenciális növekedésével és a termelési költségek ebből következő növekedésével szembesülő mezőgazdasági termelőknek;
9. hangsúlyozza azonban, hogy a válságtartalék felhasználása nem elegendő pénzügyi válasz a kihívások kezelésére, és határozottabb válaszra van szükség a jelenlegi válság kezeléséhez; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak támogatást a mezőgazdasági termelők számára mindaddig, amíg a piac stabilizálódik és az ásványi műtrágyák alternatívái rendelkezésre nem állnak; megjegyzi, hogy a KAP költségvetésének egymást követő csökkentései és az inflációs nyomás tovább csökkentették az uniós mezőgazdasági termelők életképességét;
10. felszólítja a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben a globális piacon a hosszú távú élelmezésbiztonság, a versenyképesség és a közlekedési ágazat működésének biztosítása érdekében nemzeti vészhelyzeti terveikben kezeljék prioritásént a műtrágya- és a kapcsolódó AdBlue- és CO2-előállításhoz szükséges földgázhoz és villamos áramhoz való folyamatos és zavartalan hozzáférést megfizethető áron;
11. attól tart, hogy a mezőgazdasági termelőknek és műtrágyagyártóknak az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret révén nyújtott támogatás a nemzetei hatáskörbe való visszakerülés, a szétaprózódás, valamint a különböző piacok és az egyes mezőgazdasági termelők közötti versengés kockázatát hordozza magában; hangsúlyozza, hogy a közös intézkedéseket előnyben kell részesíteni, és hangsúlyozza, hogy Unió-szerte egyenlő versenyfeltételekre és az ellátás méltányos elosztására van szükség;
12. Hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata lehetővé teheti a KAP költségvetésének növelését és az infláció által az inputköltségekre és a mezőgazdasági üzemek jövedelmére gyakorolt súlyos hatás figyelembevételét; ösztönzi az EU-t, hogy keressen alternatív finanszírozási forrásokat a KAP-on kívül, dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket a műtrágyák megfizethetőségének és elérhetőségének biztosítására az EU-ban, és enyhítse e műtrágyahiány gazdasági hatását;
13. emlékezteti a tagállamokat arra a lehetőségre, hogy KAP stratégiai tervük keretében a szerves trágyázást vagy a talaj optimális pH-szintjének fokozott kialakítását elősegítő egyedi ökológiai rendszereket fejleszthetnek ki, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, és a korlátozott készletek maximális kihasználását eredményezik, vagy ágazati beavatkozásokat dolgozhatnak ki a többi ágazatra vonatkozó fejezetben, amelyek magukban foglalhatják többek között az ásványi trágyázás alternatíváinak fejlesztését ösztönző intézkedéseket, a hiányforgatókönyvek közös és együttműködésen alapuló megközelítéseinek támogatását, valamint az innováció és a technológia alkalmazását a műtrágyahasználat csökkentése érdekében;
14. elismeri és differenciáltan támogatja az agrár-élelmiszeripari szövetkezetek szerepét, mivel logisztikai, szervezeti és gazdasági szempontból képesek előmozdítani a helyi műtrágyagyártási projekteket, az állatállománytól és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló műtrágyák alternatíváitól kezdve;
15. felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a KAP stratégiai tervek hatékony felhasználására vonatkozó megoldások azonosításában a műtrágyákkal kapcsolatos helyzet kezelésének segítése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a hiányosságok megszüntetése érdekében szükség esetén vizsgálják felül a KAP-ra vonatkozó nemzeti stratégiai terveiket a műtrágyahasználat és a tápanyagveszteség optimalizálása és csökkentése, az ásványi műtrágyák szerves forrásokból származó tápanyagokkal való felváltásának és kiegészítésének ösztönzése céljából, a talaj termékenységének és az optimális terméshozamnak a biztosítása érdekében, miközben a rosszabb termelési normákkal rendelkező régiókban megakadályozzák a kibocsátásáthelyezést; hangsúlyozza, hogy ezeket a felülvizsgálatokat időben el kell végezni, feltéve, hogy a termelés mennyisége és minősége nem csökken, és azok nem minősülhetnek a KAP-ra vonatkozó nemzeti stratégiai terveik módosításának, ami csak évente egyszer engedélyezett; kiemeli, hogy a hüvelyesekkel végzett vetésforgó egyértelmű előnyöket kínálhat ebben az összefüggésben trágyázási intézkedésként, tekintettel a nitrátmegkötési képességére, és ezáltal a műtrágyabevitel szükségességének csökkenésére; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam éljen azzal a lehetőséggel, hogy a KAP jó mezőgazdasági és környezeti állapottal kapcsolatos normáival összefüggésben köztes növénykultúrákat használjon;
16. ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a közelmúltban elfogadott (EU) 2019/1009 rendeletben rejlő lehetőségeket, amely felülvizsgálta az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat, és lehetővé teszi az uniós egységes piac megnyitását a szerves és biohulladék-alapú műtrágyák előtt azáltal, hogy hozzáférést biztosít számukra a CE-jelöléshez;
17. felszólítja a Bizottságot, hogy aktualizálja az állati trágya uniós jogszabályokban szereplő fogalommeghatározását azáltal, hogy egyértelmű különbséget tesz a feldolgozott és a nem feldolgozott állati trágya között azok megfelelő szabályozása érdekében, figyelembe véve eltérő összetételüket és szennyezési kockázataikat;
18. felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtsön tudományos bizonyítékokat az erjesztett trágya és más feldolgozott szerves tápanyagok hatásairól az éghajlati előnyök és a vízszennyezés kockázata szempontjából; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy – amennyiben tudományosan bizonyított – használja ki az erjesztett trágya és más feldolgozott szerves tápanyagok használatából származó környezeti előnyöket, előmozdítva azok használatát és adott esetben kiigazítva a jogszabályokat;
19. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem segíti elő a vegyi műtrágyák szerves alternatíváinak, például a RENURE-nak, a biohulladékból előállított fermentációs maradéknak, amelyet az állati trágya anaerob rothasztásával hoznak létre, valamint bármely más, mind a mezőgazdaságban, mind az állattenyésztésben alkalmazható hatékony és ellenőrzött eszköznek a használatát, és kéri, hogy e célból módosítsák a nitrátirányelv III. Mellékletét a hatékonyság és a biztonság elvének további tiszteletben tartása mellett; felszólít addig is – a jelenlegi válságra való tekintettel – ideiglenes eltérésre, mivel a RENURE termékek és a fermentációs maradék képesek a műtrágyák helyettesítésére anélkül, hogy további kibocsátást, nitrogénveszteséget vagy trágyatermelést eredményeznének; felhívja a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül, de legkésőbb a küszöbön álló integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési tervében (INMAP) javasoljon jogalkotási intézkedéseket a Közös Kutatóközpont által kidolgozott kritériumok jogszerű és biztonságos alkalmazásának végrehajtására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nitrátirányelvben a nitrátérzékeny területekre megállapított küszöbértékeket meghaladó RENURE biztonságos felhasználása;
20. megjegyzi, hogy a rovarürülék trágyaként való használata fontos szerepet játszhat a talaj tápanyagigényének kielégítésében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy a szükségtelen jogalkotási és adminisztratív terhek lehető leghamarabbi megszüntetésével ösztönözze a rovarürülék használatát;
21. hangsúlyozza, hogy a feldolgozott trágyából származó tápanyagok újrafelhasználásának a műtrágyákkal azonos feltételek mellett történő elismerése tekintetében bekövetkező bármilyen késedelem meghosszabbítaná az azonos tulajdonságokkal rendelkező termésnövelő anyagok közötti egyenlőtlen versenyfeltételeket;
22. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszék ki a behozatali vámok ideiglenes felfüggesztését valamennyi ásványi trágyára, kivéve az orosz vagy fehérorosz eredetű műtrágyákat, annak érdekében, hogy növeljék a műtrágyák rendelkezésre állását a mezőgazdasági termelők számára, és ezáltal stabilizáló hatást gyakoroljanak az árakra, valamint hogy a logisztika javítása és az adminisztratív terhek csökkentése révén dinamikusabbá tegyék az európai piacot; hangsúlyozza, hogy az EU-nak nem szabad helyettesítenie egyik függőségét egy másikkal, ezúttal importált műtrágyákkal, és nem szabad veszélyeztetnie az alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai műtrágyaágazatra való átállást, ami világszerte a szén-dioxid-kibocsátás jelentős növekedését eredményezné, akadályozva ezzel a párizsi éghajlat-politikai célok elérését;
23. kéri, hogy hozzanak létre támogatási mechanizmust a kereskedők számára, hogy kezelni tudják annak kockázatát, hogy a műtrágyát ömlesztve vásárolják; megjegyzi, hogy biztosítani kell, hogy a kereskedők alacsonyabb kockázattal léphessenek be a piacra egy olyan határidős vételi rendszer révén, amely megvédi őket a fenntarthatatlan adósságszintek kialakulásától;
24. sajnálja, hogy a Bizottság nem terjesztett elő hatásvizsgálatot a tápanyagveszteség 2030-ig legalább 50%-kal történő csökkentésének következményeiről, és azonnali fellépésre szólít ennek orvoslása érdekében;
25. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy uniós szintű közös műtrágyabeszerzési mechanizmus létrehozására vonatkozó szabályok kidolgozásának lehetőségét;
26. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a logisztikai szűk keresztmetszetek csökkentése révén javítsák az európai műtrágyapiac működését, és biztosítsák az egyensúlyt, különösen a behozatal tekintetében, a műtrágyaimportra és -kereskedelemre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése, valamint a forgalmazók és a mezőgazdasági termelők számára a szezonon kívüli vásárlások és tárolás megkönnyítése révén;
27. elismeri a kereskedők megnövekedett likviditási szükségleteit és annak szükségességét, hogy az Európai Központi Bankon keresztül finanszírozást bocsássanak rendelkezésre a hitelfelvétel és a műtrágyák határidős vásárlásának megkönnyítése érdekében;
28. felhívja a Bizottságot, hogy építsen ki stratégiai szövetségeket megbízható partnerekkel a műtrágyák középtávú beszerzésének megkönnyítése érdekében;
29. hangsúlyozza, hogy a piaci manipuláció hatással van a műtrágyakészletekre, és hatással lehet a gabonára és a takarmányra vonatkozó, tőzsdén kívüli határidős ügyletekre, ami további élelmiszerár-inflációhoz vezet a fogyasztók számára;
Közép- és hosszú távú intézkedések
30. tudomásul veszi, hogy az ásványi műtrágyák alapanyagai, a földgáz, a foszfor és a kálium nagyrészt az EU-n kívülről, gyakran autokratikus rezsimekből származnak, és az ásványi műtrágya tekintetében az önellátás rövid vagy akár középtávon nem reális; ezért kéri, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a közép- és hosszú távú intézkedésekre, beleértve a beruházásokat és az új üzleti modelleket, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a potenciálisan káros importfüggőségeket, és különösen elkerülik az ilyen függőségek kialakulását, növelik az EU stratégiai autonómiáját a műtrágyák terén, különösen a zöld műtrágyák előállításához használt megújuló energiaforrások dekarbonizálásával és bevezetésével, az újrafeldolgozott hulladékáramokból származó szerves műtrágyákhoz és tápanyagokhoz való jobb hozzáférés biztosításával, valamint a gazdálkodás körforgásos jellegének fokozásával, ezáltal erősítve az uniós mezőgazdasági ágazat rezilienciáját;
31. kijelenti, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó új uniós mechanizmus (CBAM) fontos célkitűzése a kibocsátásáthelyezés megelőzése, amelyet össze kell kapcsolni más uniós célkitűzésekkel, például az élelmezésbiztonság biztosításával;
32. azonnali fellépésre, többek között megfelelő szabályozás és finanszírozás biztosítására szólít fel annak érdekében, hogy a meglévő uniós műtrágyaipar hatékonyan és sürgősen dekarbonizálhassa a termelési folyamatokat a földgáztól való függés megszüntetése céljából, miközben megújuló, fosszilis energiahordozóktól mentes és karbonszegény műtrágyákat biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek;
33. megjegyzi, hogy a műtrágyagyártásban használt orosz gáz hozzájárul az ukrajnai háború finanszírozásához; ezért felszólít arra, hogy a lehető leghamarabb bocsássanak rendelkezésre elegendő forrást az e gáztól való függőség megszüntetésére;
34. hangsúlyozza, hogy a földgázfüggőség csökkentése érdekében fel kell gyorsítani a nitrogénműtrágya-ipar szén-dioxid-mentesítésének, valamint fenntarthatósága és rugalmassága növelésének folyamatát azáltal, hogy a műtrágyák előállításához fosszilis energiaforrásoktól mentes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló energiákat, valamint újrahasznosított tápanyagokat használnak, különösen a trágya komposztálásából származó nitrogént; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatokat az Európa-szerte és regionális stratégiai hangsúllyal műtrágyát és energiát előállító kis- és közepes méretű biogázüzemek üzembe helyezésének ösztönzésére annak érdekében, hogy támogassák a mezőgazdasági termelőket egy olyan fenntartható uniós értéklánc létrehozásában, amely csökkenti az EU harmadik országoktól való függőségét; megjegyzi, hogy az elsődleges stratégiai célként biometánt és fermentációs maradékot előállító anaerob rothasztók számának a mezőgazdaságban történő növelése nem történhet kizárólag a KAP finanszírozásának rovására;
35. felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon közép- és hosszú távú szakpolitikai intézkedéseket a RENURE termékek használatának lehetővé tétele érdekében azáltal, hogy azokat tudományos kritériumok alapján műtrágya-helyettesítőnek minősíti, ami lehetőséget kínál a mezőgazdasági termelőknek arra, hogy csökkentsék a műtrágyáktól való függőségüket és növeljék a gazdaságok körforgásos jellegét a maradékanyagok, például a trágya hasznosítása révén;
36. megjegyzi, hogy az európai tengeri szélenergia lehetőséget kínál a hidrogén- és ammóniatermeléshez szükséges villamosenergia-termelésre; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy integrált modell megvalósíthatóságát az ammónia előállítására mind a tengeri szállítás fenntartható üzemanyagaként, mind pedig fenntartható műtrágyaforrásként;
37. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő hatásvizsgálatot, amely átfogóan elemzi az ásványi, szerves-ásványi és szerves trágyákból az uniós gazdálkodás számára biztosított tápanyagellátást, különös tekintettel a tápanyagellátás önellátása hosszú távú célkitűzésének biztosítására;
38. hangsúlyozza, hogy időtálló LNG-terminálokat kell kifejleszteni a hidrogén és az ammónia kezelésének megkönnyítése érdekében;
39. hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság és az optimalizálás ösztönzése által fejleszteni kell a mezőgazdasági termelők által végzett trágyázás módját és a tápanyag-felhasználás hatékonyságát, különösen a jobb gazdálkodási gyakorlatokat lehetővé tevő, igényre szabott technikai tanácsadáshoz, digitalizációhoz, innovációhoz, precíziós gazdálkodáshoz és tápanyag-gazdálkodási eszközökhöz való hozzáférés, valamint az agroökológiai gyakorlatok prioritásként való meghatározása és támogatása révén; kitart amellett, hogy ennek eléréséhez pénzügyi erőfeszítésre van szükség;
40. elismeri az innovatív gazdaságokban a mindennapi gazdálkodásban alkalmazott fejlett, modern, agroökológiai módszerek révén a műtrágyák helyettesítése terén elért eredményeket; felszólít e gyakorlatok tanácsadási szolgáltatások, mezőgazdasági termelők közötti cserék és iskolák révén történő terjesztésére;
41. kéri, hogy az uniós kutatási programok keretében fokozottabban összpontosítsanak a körforgásos gazdaságra és az agroökológiára, és ezáltal helyezzenek nagyobb hangsúlyt az innováció fejlesztésére, többek között a RENURE használatának felgyorsítása, valamint az agroökológiai ismeretek, módszerek és innovációk – különösen mezőgazdasági iskolák és tanácsadó szolgálatok révén történő – újrafelfedezésének, terjesztésének és megosztásának támogatása révén, új műtrágyák vagy egyéb alternatívák kifejlesztése, valamint a precíziós gazdálkodás előmozdítása érdekében;
42. felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze a tagállamoktól és ossza meg az olyan gyakorlatokkal kapcsolatos információkat és tapasztalatokat, mint a műtrágyák használatának optimalizálása, a tápanyag-újrahasznosítás és az alternatív tápanyagok használata, figyelembe véve azokat az akadályokat is, amelyekkel a mezőgazdasági termelők ezen alternatívák használatának növelésekor szembesülnek, valamint hogy részletezze, hogyan lehet ezeket a nehézségeket leküzdeni; ösztönzi a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköz (FaST) tagállami szintű végrehajtását és bővítését annak érdekében, hogy személyre szabott és pontos tanácsokat nyújtsanak az uniós mezőgazdasági termelőknek a tápanyag-gazdálkodással, ezen belül a műtrágyákra vonatkozó követelményekkel kapcsolatban; e tekintetben támogatja a digitális döntéshozatalt támogató eszközök bevezetését, különösen kollektív és szövetkezeti keretek között, a kis gazdaságok méretével kapcsolatos korlátok leküzdése érdekében;
43. megjegyzi, hogy az állatállomány által termelt szerves trágya, a nitrogénmegkötő növények, például a lóhere és a tápanyag-gazdálkodási technikák hatékonyabb felhasználása révén az Uniónak jelentős lehetősége van arra, hogy csökkentse a műtrágyáktól való kollektív függőségét; felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyileg támogassa ezen intézkedések alkalmazását és fejlesztését;
44. elismeri, hogy az állatállomány által termelt szerves trágya kulcsfontosságú eleme a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átállásnak, és kulcsszerepet játszik számos ökológiai gazdálkodási rendszerben;
45. sürgeti a Bizottságot, hogy diverzifikálja a műtrágyaforrásokat, és tárjon fel az EU-ban új, valamint fenntartható módon bővíthető meglévő ásványlelőhelyeket annak érdekében, hogy csökkentse a külföldi piacoktól való függőséget és ösztönözze a nagyobb önellátást; kiemeli, hogy a nitrogénműtrágyáktól való függőség csökkentése érdekében az EU-nak hosszú távon fejlesztenie kell a szerves trágyák és az agroökológiai technikák kínálatát;
46. felszólít az új növénynemesítési technikákról szóló jogszabályok gyors elfogadására, beleértve különösen az új génkezelési technikákat, amelyek növelni fogják a terméshozamot anélkül, hogy növelnék a műtrágyák iránti igényt; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az új növénynemesítési technikákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést, beleértve az új génkezelési technikákat is;
47. felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az összes használaton kívüli műtrágya-előállítási képesség felülvizsgálatát az EU-ban, és határozza meg, hogy hol van lehetőség további termelési kapacitásra;
48. támogatja az olyan zöld műtrágyák helyi erőforrások és megújuló energia felhasználásával történő előállítását, mint például a zöld ammónia;
49. az élelmezésbiztonság céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a hüvelyes növények használatát a talaj minőségének fenntartása és javítása érdekében, és felszólít a hüvelyes növények uniós szintű termesztésének kiterjesztésére a biológiai sokféleség és a nitrogénmegkötés növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben terjesszen elő egy jobb gazdálkodási gyakorlatokat szolgáló európai fehérjestratégiát, amely nagy hangsúlyt helyez a hüvelyes növényekre;
50. hangsúlyozza a talaj- és nyomelem-vizsgálatok támogatásának szükségességét a gazdaságok szintjén; hangsúlyozza, hogy ez a tudás lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy hatékonyabb trágyázási, művelési és talajgazdálkodási intézkedéseket tervezzenek, valamint megalapozza a fenntartható vetésforgó-programot; felhívja a Bizottságot, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajstratégiában bejelentetteknek megfelelően hozzon létre egy „ingyenes talajvizsgálati” kezdeményezést, valamint hogy nyújtson technikai és pénzügyi támogatást egy ökorendszer vagy a második pillérbe tartozó intézkedés formájában;
51. kiemeli a vetésforgó fontosságát a talaj termőképessége szempontjából;
52. hangsúlyozza, hogy további pénzügyi támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek a mész, a lóhere és a több fajból álló legelők használatához, hogy ezek segítsenek orvosolni kollektív függőségünket a műtrágyáktól és teljesíteni „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseit;
53. ösztönzi a biostimulánsok fokozott használatát a trágyázásnak a tápanyag-felszívódás és -hasznosulás javítása révén történő optimalizálása érdekében, valamint a terményeknek az éghajlatváltozás hatásai, például az aszályok és a szélsőséges hőmérsékletek által okozott abiotikus stresszel szembeni tűrőképességének erősítése, és teljesítményük javítása érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy ruházzon be az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság rendelkezésére álló szakértelembe és szakértők számába annak érdekében, hogy felgyorsítsa az új biostimulánsok értékelését és jóváhagyását;
54. elismeri, hogy az ökológiai gazdálkodás kevésbé van kitéve az áremelkedéseknek, ugyanakkor a fenntartható műtrágyatípusok használatára való átállásig az uniós műtrágyaipar számára hozzáférhetővé kell tenni az ahhoz szükséges importot, többek között gázt, hogy az EU-n belül műtrágyát állítson elő, és hogy biztosítsa, hogy az uniós betakarítási kilátások ne kerüljenek veszélybe; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a közleményében megfogalmazott intézkedéseket az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus (EFSCM) keretében azonosított kockázatok és sebezhetőségek kezelése érdekében;
55. ösztönzi továbbá a komposzt és más talajjavítók használatát a talaj egészségének és trágyázásának javítása érdekében, miközben hozzájárulnak az aszály elleni küzdelemhez, figyelembe véve e termékek víztárolási tulajdonságait;
56. megjegyzi, hogy a dinitrogén-oxid az EU mezőgazdasági kibocsátásának jelentős részét teszi ki, és ezért felszólít a dinitrogén-oxid-kibocsátás nélküli műtrágyák használatára és előnyben részesítésére;
57. üdvözli a Bizottság bejelentését egy integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési tervről (INMAP); támogatja a kiegyensúlyozott növényi tápanyagfelvétel fontosságának elismerését az egészséges talajok és az élelmiszer-termelés szempontjából, valamint az alternatív tápanyagokban gazdag mellékáramok és energiaforrások elfogulatlan felkutatását, előmozdítva valamennyi biztonságos biohulladék és állati melléktermék felhasználását; hangsúlyozza, hogy az INMAP-nak a tápanyag-felhasználás hatékonyságának javítására kell összpontosítania, ösztönöznie kell a zöld műtrágyák kifejlesztését és optimalizálnia kell az ásványi és szerves alapú trágyák használatát a precíziós gazdálkodás, a tápanyaggazdálkodási tervezés, valamint a jobb tárolás és szállítás révén, miközben nem ró szükségtelen többletterhet a mezőgazdasági termelőkre, teljes mértékben tiszteletben tartva a szabályozási korlátokat és óvintézkedéseket téve az antimikrobiális rezisztenciával szemben;
58. megjegyzi, hogy az emberi hulladék jelenleg a tápanyagkörforgás egyik fő zárt körforgása, mivel a szennyvízből származó tápanyagok többnyire nem kerülnek vissza a mezőgazdasági talajokba; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze azokat a technikákat, amelyek elősegítik a tápanyagok szennyvíziszapból való visszanyerését, többek között azáltal, hogy bevezetik a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumokat a szennyvíztisztító telepekről visszanyerhető anyagokra vonatkozóan, és kritériumokat dolgoznak ki a mezőgazdasági talajokban való biztonságos alkalmazásukra vonatkozóan;
59. kéri, hogy az állatállomány jelenléte a legtöbb területen váljon a mezőgazdasági politikák hosszú távú célkitűzésévé; úgy véli, hogy a szerves trágyák egységesebb rendelkezésre állásának az uniós mezőgazdasági stratégia részét kell képeznie;
60. kéri, hogy vizsgálják meg a regionális rugalmasság kiterjesztésének lehetőségét a nitrátirányelv keretében, szem előtt tartva a szennyezés csökkentésének célkitűzését; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a gazdaságonkénti kiegyensúlyozott nitrogénköltségvetésre vonatkozó szabályok elfogadását, valamint a szerves trágyák és az azzal egyenértékű termékek esetében a hektáronkénti évi 170 kg nitrogénre vonatkozó határérték alóli mentességet, figyelembe véve a kedvező éghajlati adottságokkal rendelkező egyes tagállamokban és régiókban fennálló eltérő feltételeket, valamint figyelembe véve a műtrágyák hatékony felhasználását, a trágyázás optimalizálását, a biohulladék és a másodlagos tápanyagforrások használatát, valamint a biostimulánsok használatát;
61. aggodalmát fejezi ki a műtrágyapiac átláthatóságának hiánya miatt, és támogatja az átláthatóság és a nyilvánosság tájékoztatásának javítására irányuló további intézkedéseket mind uniós, mind globális szinten ezen a piacon és a műtrágyák előállításához használt nyersanyagok tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a globális műtrágyagyártók többletnyereségét, és szükség esetén vizsgálja ki a kartellmegállapodásokat és a domináns piaci pozíciókat, vizsgálja meg az extraprofit megadóztatásának lehetőségeit, és tegyen javaslatokat e tekintetben a tisztességtelen verseny elleni küzdelem érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy piaci megfigyelőközpontot, amelynek feladata a műtrágyák nemzetközi és belföldi kínálatának és készleteinek nyomon követése, valamint a spekuláció piacra gyakorolt hatásának csökkentése;
62. tudomásul veszi, hogy az energia és a műtrágya részarányának mediánja az összes inputköltségen belül az EU tagállamai és az egyes évek között 8 %, illetve 6 %, de a költséghányadok között jelentős eltérés van az egyes országok és évek között is(14); ezért úgy véli, hogy időszerű és helyénvaló, hogy felgyorsítsuk a külső konvergencia folyamatát annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők képesek legyenek megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal azokban a tagállamokban, ahol ez a folyamat még nem fejeződött be;
63. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki globális stratégiát, amelynek célja az Oroszországi Föderáció domináns szerepének csökkentése a globális műtrágya- és élelmiszerpiacokon, különösen az EU közvetlen szomszédságában, hangsúlyozva, hogy a világnak függetlennek kell lennie az orosz exporttól, lehetőségeket teremtve a megújuló, fosszilis tüzelőanyagoktól mentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású műtrágyák és élelmiszerek számára az EU szomszédságában és a világban;
64. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Közös Kutatóközpont által elvégzett hatástanulmányokat, amelyek figyelmeztetnek azokra a termelésre és élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatásokra, amelyeket a műtrágyák használatának korlátozása rövid távon okozhat anélkül, hogy életképes kereskedelmi alternatívák állnának a mezőgazdasági termelők rendelkezésére;
o o o
65. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.
Huygens, D., Orveillon, G., Lugato, E., Tavazzi, S., Comero, S., Jones, A., Gawlik, B. és Saveyn, H., Technical proposals for the safe use of processed manure above the threshold established for Nitrate Vulnerable Zones by the Nitrates Directive (91/676/EEC) (Technikai javaslatok a feldolgozott trágya biztonságos felhasználására a nitrátérzékeny területekre a nitrátirányelvben (91/676/EGK) megállapított küszöbérték felett), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2020.