Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2023/2547(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0233/2023

Előterjesztett szövegek :

B9-0233/2023

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2023)0205

Elfogadott szövegek
PDF 122kWORD 46k
2023. május 11., Csütörtök - Strasbourg
Egy erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozása
P9_TA(2023)0205B9-0233/2023

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása az erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozásáról (2023/2547(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról (COM(2019)0640), „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról (COM(2020)0381), valamint a fenntartható kék gazdaságról (COM(2021)0240) szóló bizottsági közleményekre,

–  tekintettel a három fent említett bizottsági közleményre vonatkozó állásfoglalásaira(1)(2)(3),

–  tekintettel a „Stratégiai iránymutatások a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúra érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakra” című bizottsági közleményre (COM(2021)0236),

–  tekintettel a „Törekvés a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára: a további teendők” című, 2022. október 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, az erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozásáról szóló kérdésre (O-000015/2023 – B9‑0018/2023),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

1.  üdvözli az „Erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozása” című bizottsági közleményt (COM(2022)0592), és egyetért azzal, hogy ebben az ágazatban kiaknázatlan lehetőségek rejlenek; rámutat arra, hogy míg az alga iránti általános kereslet a következő években várhatóan növekedni fog, az algatermelés előre jelzett növekedésének megvalósulása esetén további 85 000 munkahely jöhetne létre az Unióban;

2.  üdvözli azt a célkitűzést, amely az alga élelmiszercélú és nem élelmiszercélú felhasználása piacainak fejlesztésére irányul, és amely elérhetővé kívánja tenni e piacokat a szélesebb körű nyilvánosság számára is; kiemeli, hogy az algák többek között állati és haltakarmány, gyógyszerek, csomagolások, kozmetikumok és bioüzemanyagok előállítására is felhasználhatók;

3.  rámutat arra, hogy az ágazatot oly módon kell fejleszteni, hogy az ne érintse a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát, továbbá el kell kerülni, hogy megismétlődjenek a korábban a szárazföldön elkövetett környezeti hibák;

4.  hangsúlyozza, hogy a növekvő uniós algaágazat hozzájárulhat a kék gazdaság kialakítására irányuló uniós célkitűzések eléréséhez, ami nemcsak új, kis szénlábnyomú élelmiszereket és anyagokat biztosítana számunkra, hanem hozzájárulna az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz, például a szénmegkötéshez és a tápanyag-felszíváshoz, valamint a szennyezés csökkentéséhez is, előmozdítva ezzel part menti ökoszisztémáink regenerálódását; e tekintetben úgy véli, hogy több uniós forrást kell kutatási célokra mozgósítani;

5.  rámutat arra, hogy – amint azt „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia is kiemeli – az algák és mikroalgák fontos kiegészítő fehérjeforrásként szolgálhatnak a fenntartható élelmiszertermelés és globális élelmezésbiztonság terén, valamint felhívja a Bizottságot, hogy az uniós fehérjepolitika felülvizsgálata során vegye figyelembe ezt a kiaknázatlan lehetőséget;

6.  megjegyzi, hogy a közlemény hatalmas olyan területeket azonosít Európában, melyek alkalmasak tengeri moszatok termesztésére; elismeri annak szükségességét, hogy a tagállamok beillesszék az algatermesztést a tengeri területrendezésről szóló irányelv(5) által előírt nemzeti vagy regionális területrendezési terveikbe;

7.  úgy véli, hogy többet kell tenni az algatermesztés módszereivel és piaci viszonyaival kapcsolatos információk terjesztése terén, továbbá hogy az algaágazat növekedését gátló akadályok csökkentése érdekében egységesebb szakpolitikai keretre van szükség; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemhez – mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind pedig a szén-dioxid-megkötéshez – való pozitív hozzájárulás tekintetében az ágazatban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása érdekében további kutatásokra van szükség;

8.  egy koherensebb ágazatszabályozási keretrendszer létrehozására szólít fel, ösztönözve a tagállamokat „egyablakos ügyintézési pontok” felállítására az algatermesztési tevékenységek megkezdése vagy kiterjesztése iránt érdeklődők számára;

9.  üdvözli, hogy a Bizottság szabványokat tervez kidolgozni az algából készült termékek különböző típusai tekintetében, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy új segédanyagot dolgoz ki az algatermesztők számára; hasonlóképpen üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy külön iránymutatást dolgozzanak ki a halalapú takarmány algaalapú takarmánnyal való helyettesítésének ösztönzésére; üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy kísérleti projekteket finanszírozzanak a tengerimoszat-termesztéssel foglalkozni kívánó halászok számára;

10.  úgy véli, hogy a part menti közösségek számára a jövedelmek diverzifikálását és az óceángazdálkodás fejlesztése tekintetében az új lehetőségek megteremtését a fenntartható halászati gyakorlatok pozitív kiegészítésének kellene tekinteni;

11.  üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy algából készült termékekkel kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységeket szervezzenek a fogyasztói ismeretek bővítésére; megjegyzi, hogy az EU4Ocean platform a tagállamokkal együtt közösen hívhatná fel az iskolákban és az egyetemeken a figyelmet a kék gazdaságban rejlő lehetőségekre;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő finanszírozást az uniós algaágazat számára, valamint kéri a tagállamokat, hogy továbbra is ösztönözzék az algatermesztés előremozdítását, és segítsék elő az algák élelmiszerként, illetve takarmányként történő felhasználását és az erre irányuló fejlesztéseket, különösen az engedélyezési eljárások felgyorsítása révén, és az akvakultúrában tenyésztett más fajok figyelmen kívül hagyása nélkül;

13.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy konkrét kezdeményezést terjesszen elő az uniós algafogyasztás támogatására;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1) Az Európai Parlament 2020. január 15-i állásfoglalása az európai zöld megállapodásról (HL C 270., 2021.7.7., 2. o.).
(2) Az Európai Parlament 2021. október 20-i állásfoglalása a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról (HL C 184., 2022.5.5., 2. o.).
(3) Az Európai Parlament 2022. május 3-i, „A fenntartható kék gazdaság kialakítása az EU-ban: a halászati és akvakultúra-ágazat szerepe” című állásfoglalása (HL C 465., 2022.12.6., 2. o.).
(4) HL C 132., 2023.4.14., 2. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

Utolsó frissítés: 2023. október 11.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat