Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai főügyész által 2022. december 15-én eljuttatott és 2023. január 19‑én a plenáris ülésen bejelentett, Maria Spyraki mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Maria Spyrakit,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 29. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(2),

–  tekintettel a Görög Köztársaság alkotmányának 62. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9‑0201/2023),

A.  mivel az európai főügyész egy, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásra való felbujtásra utaló tényekkel kapcsolatos, folyamatban lévő nyomozás keretében Maria Spyraki parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kérte a görög büntető törvénykönyv 463. cikke (2) bekezdése átmeneti rendelkezéseinek (2019. július 1-i hatállyal történt) hatálybalépése óta alkalmazandó 2803/2000. számú görög törvény 4. cikke értelmében, a görög büntető törvénykönyv 46. cikkének (1) bekezdésével és 98. cikkével összefüggésben;

B.  mivel az Európai Ügyészség által 2021. július 1-jén nyilvántartásba vett OLAF-jelentést követően a görög delegált európai ügyész 2021. szeptember 8-án megindította a szóban forgó nyomozást;

C.  mivel az állítólagos szabálytalanságok, amelyekről Maria Spyrakinak tudomása lehetett, egyrészt arra vonatkoznak, hogy i. az egyik akkreditált parlamenti asszisztense 2016 novembere és 2020 februárja között nem volt jelen a munkahelyén és nem látta el feladatait, másrészt arra, hogy ii. Maria Spyraki két akkreditált parlamenti asszisztense (az első asszisztens 2014 novembere és 2020 februárja között, a második asszisztens pedig 2014 júliusa és 2020 februárja között) esetében olyan kiküldetésekre vonatkozóan nyújtott be kiküldetési megbízásokat és költségnyilatkozatokat, illetve vett fel költségtérítést, amelyeket nem teljesítettek;

D.  mivel Maria Spyraki visszafizette a Parlamentnek az eddig megállapított valamennyi, jogosulatlanul kifizetett összeget; mivel ezen összegek visszafizetésétől függetlenül Maria Spyraki büntetőjogi felelőssége fennáll;

E.  mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak”(3);

F.  mivel az állítólagos bűncselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazásában nem Maria Spyraki európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményekkel vagy leadott szavazatokkal kapcsolatos;

G.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az európai parlamenti képviselők saját országuk területén az országuk parlamenti képviselőit megillető mentelmi jogot élveznek;

H.  mivel a görög alkotmány 62. cikke előírja, hogy a parlamenti ciklus alatt a képviselők ellen a Parlament előzetes engedélye nélkül nem lehet büntetőeljárást indítani, sem őket letartóztatni, bebörtönözni vagy velük szemben más kényszert alkalmazni;

I.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

J.  mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos határozata meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját(4);

K.  mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a szóban forgó bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Maria Spyraki mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Európai Ügyészségnek és Maria Spyrakinak.

(1) HL L 283., 2017.10.31., 1. o. (2) A Bíróság 2008. október 21-i Marra kontra De Gregorio és Clemente ítélete, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i Gollnisch kontra Európai Parlament ítélete, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i Patriciello ítélete, C-163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115. (3) A Törvényszék 2019. április 30-i, Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266. (4) A Törvényszék 2008. október 15-i Mote kontra Európai Parlament ítélete, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440, 28. pont.