Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2022/0051(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0184/2023

Előterjesztett szövegek :

A9-0184/2023

Viták :

PV 31/05/2023 - 13
CRE 31/05/2023 - 13

Szavazatok :

PV 01/06/2023 - 6.4
CRE 01/06/2023 - 6.4
A szavazatok indokolása
PV 24/04/2024 - 7.16
CRE 24/04/2024 - 7.16

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2023)0209
P9_TA(2024)0329

Elfogadott szövegek
PDF 621kWORD 181k
2023. június 1., Csütörtök - Brüsszel
A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás
P9_TA(2023)0209A9-0184/2023

Az Európai Parlament 2023. június 1-jén elfogadott módosításai(1) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0071 – C9-0050/2022 – 2022/0051(COD))(2)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásán, a szabadságon, a demokrácián, az egyenlőségen, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Ezeknek az Unió létrehozását is vezérlő alapvető értékeknek, továbbá az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának kell meghatároznia az Unió nemzetközi szintű szerepvállalását. E szerepvállalás keretében elősegíti a fejlődő országok fenntartható gazdasági, szociális és környezeti fejlődését.
 (1)  Az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglaltaknak megfelelően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásán, a szabadságon, a demokrácián, az egyenlőségen, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Ezeknek az Unió létrehozását is vezérlő alapvető értékeknek, továbbá az emberi és környezeti jogok egyetemességének és oszthatatlanságának, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának kell meghatároznia az Unió nemzetközi szintű szerepvállalását. E szerepvállalás keretében elősegíti a fejlődő országok fenntartható gazdasági, szociális és környezeti fejlődését.
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  A környezet minőségének magas fokú védelme és javítása, valamint az alapvető európai értékek előmozdítása az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény74 szerint az Unió prioritásai közé tartozik. E célkitűzések eléréséhez nemcsak a hatóságok közreműködésére, de a magánszereplők, különösen a vállalatok bevonására is szükség van.
 (2)  A környezet minőségének magas fokú védelme és javítása, valamint az alapvető európai értékek előmozdítása az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény74 szerint az Unió prioritásai közé tartozik. E célkitűzések eléréséhez nemcsak a hatóságok közreműködésére, de a magánszereplők, különösen a vállalatok bevonására is szükség van. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke kimondja, hogy az Unió szakpolitikája hozzájárul a következőkhöz: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.
__________________
 __________________
74 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640.
 74 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640.
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló közleményben75 a Bizottság vállalta, hogy a fenntarthatóságra való méltányos átállás érdekében korszerűsíti Európa szociális piacgazdaságát. Ez az irányelv a szociális jogok európai pillérét is erősíti majd, amely a méltányos munkafeltételeket biztosító jogok előmozdítását szolgálja. A tisztességes munka világszintű – globális értékláncokra is kiterjedő – előmozdításához kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közé tartozik, amelyekről a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról szóló bizottsági közlemény76 is említést tesz.
 (3)  A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló közleményben75 a Bizottság vállalta, hogy a fenntarthatóságra való méltányos átállás érdekében korszerűsíti Európa szociális piacgazdaságát, biztosítva, hogy senki se maradjon ki. Ez az irányelv a szociális jogok európai pillérét is erősíti majd, amely a méltányos munkafeltételeket biztosító jogok előmozdítását szolgálja. Emellett növeli a pillér láthatóságát és az iránta való felelősségvállalást a vállalkozások körében, amelynek bevonása elengedhetetlen a pillér hatékony végrehajtásához. A tisztességes munka világszintű – globális értékláncokra is kiterjedő – előmozdításához kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közé tartozik, amelyekről a világszerte biztosítandó méltányos és tisztességes munkáról szóló bizottsági közlemény76 is említést tesz.
__________________
 __________________
75 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, COM(2020) 14 final.
 75 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, COM(2020)0014.
76 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról, COM(2022) 66 final.
 76 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról, COM(2022)0066.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A vállalatok magatartása minden gazdasági ágazatban kulcsfontosságú az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek sikeres eléréséhez, mivel az uniós vállalatok – különösen a nagyvállalatok – globális értékláncokra támaszkodnak. A vállalatoknak ugyancsak érdekében áll az emberi jogok és a környezet védelme, különös tekintettel a fogyasztók és a befektetők e területeket érintő aggályainak erősödésére. Már több kezdeményezés indult az értékközpontú átalakulást támogató vállalkozások felkarolására az Unióban77 és nemzeti szinten78 egyaránt.
 (4)  A vállalatok magatartása minden gazdasági ágazatban kulcsfontosságú az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek sikeres eléréséhez, mivel számos uniós vállalat támaszkodik globális értékláncokra. A vállalatoknak ugyancsak érdekében áll az emberi jogok és a környezet védelme, különös tekintettel a fogyasztók és a befektetők e területeket érintő aggályainak erősödésére. Már több kezdeményezés indult az értékközpontú átalakulást támogató vállalkozások felkarolására az Unióban77 és nemzeti szinten78 egyaránt, beleértve a több tagállamban, például Franciaországban és Németországban kötelező erejű jogszabályokat, amelyek miatt a szétaprózódás elkerülése és az egységes piacon működő vállalkozások jogbiztonságának biztosítása érdekében egyenlő versenyfeltételekre van szükség a vállalatok számára. Alapvető fontosságú továbbá a globális értékláncokra vonatkozó felelősségteljes és fenntartható megközelítés európai keretének létrehozása, tekintettel arra, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható társadalom és gazdaság építésében.
__________________
 __________________
77 Enterprise Models and the EU agenda (Vállalkozási modellek és az uniós program), CEPS Policy Insights, PI2021-02. sz., 2021. január.
 77 Enterprise Models and the EU agenda (Vállalkozási modellek és az uniós program), CEPS Policy Insights, PI2021-02. sz., 2021. január.
78 Például: https://www.economie.gouv.fr/entreprises/societe-mission
 78 Például: https://www.economie.gouv.fr/entreprises/societe-mission
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A felelős üzleti magatartásra vonatkozó hatályos nemzetközi normák előírják, hogy a vállalatoknak védeniük kell az emberi jogokat, és meghatározzák, hogyan kell gondoskodniuk a környezet védelméről a tevékenységeik során és az értékláncaik mentén. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben79 elismert módon a vállalatok feladata, hogy emberi jogi átvilágítás keretében feltárják, megelőzzék és csökkentsék a tevékenységeik káros emberi jogi hatásait, valamint beszámoljanak arról, hogyan kezelik e hatásokat. Ezek az irányelvek rögzítik, hogy a vállalkozásoknak kerülniük kell az emberi jogok megsértését, és kezelniük kell azokat a káros emberi jogi hatásokat, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyek saját tevékenységeik, leányvállalataik és közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolataik révén hozzájuk kötődik.
 (5)  A felelős üzleti magatartásra vonatkozó, bevált, hatályos nemzetközi normák, mint például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek79 és az OECD felelősségteljes üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában pontosított79b, a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatások79a előírják, hogy a vállalatoknak védeniük kell az emberi jogokat, és meghatározzák, hogyan kell tiszteletben tartaniuk a környezet védelmét és gondoskodniuk arról a tevékenységeik során és az értékláncaik mentén. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben elismert módon a vállalatok feladata, hogy emberi jogi átvilágítás keretében feltárják, megelőzzék és csökkentsék a tevékenységeik káros emberi jogi hatásait, valamint beszámoljanak arról, hogyan kezelik e hatásokat. Ezek az irányelvek rögzítik, hogy a vállalkozásoknak kerülniük kell az emberi jogok megsértését, és kezelniük kell azokat a káros emberi jogi hatásokat, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyek saját tevékenységeik, leányvállalataik és közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolataik révén hozzájuk kötődik.
__________________
 __________________
79 Egyesült Nemzetek Szervezete, Guiding Principles on Business and Human Rights: Implementing the United Nations ‘Protect, Respect and Remedy’ Framework (Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása), 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf
 79 Egyesült Nemzetek Szervezete, Guiding Principles on Business and Human Rights: Implementing the United Nations ‘Protect, Respect and Remedy’ Framework (Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása), 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf
79a Az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatási, 2011. évi aktualizált kiadás, elérhető a következő internetcímen: http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/https://mneguidelines.oecd.org/mneguidelines/
79b Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása, 2018, és ágazati útmutatása, elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az emberi jogi átvilágítás fogalmát pontosították és részletesebben kifejtették az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei80, amely a környezetvédelmi és az irányítási területre is kiterjesztették az átvilágítás alkalmazását. Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása81 és ágazati útmutatása nemzetközileg elismert keret, amely az átvilágítás gyakorlati lépéseinek meghatározásával segít a vállalatoknak a tevékenységeik, értékláncaik és más üzleti kapcsolataik tényleges vagy lehetséges hatásainak feltárásában, megelőzésében, csökkentésében és a kezelésükről való beszámolásban. Az átvilágítás fogalma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatába82 is beépül.
 (6)  Az emberi jogi átvilágítás fogalmát pontosították és részletesebben kifejtették az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, amely a környezetvédelmi és az irányítási területre is kiterjesztették az átvilágítás alkalmazását. Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása és ágazati útmutatása nemzetközileg elismert keret, amely az átvilágítás gyakorlati lépéseinek meghatározásával segít a vállalatoknak a tevékenységeik, értékláncaik és más üzleti kapcsolataik tényleges vagy lehetséges hatásainak feltárásában, megelőzésében, csökkentésében és a kezelésükről való beszámolásban. A multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások aláírói által létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok fontos szerepet játszanak a vállalatok kellő gondosságának előmozdításában azáltal, hogy szerepet játszanak az iránymutatások előmozdításában és nem bírósági panaszkezelési mechanizmusként működnek. Az átvilágítás fogalma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatába82 is beépül.
__________________
 __________________
80 Az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, 2011. évi aktualizált kiadás, elérhető a következő internetcímen: http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/https://mneguidelines.oecd.org/mneguidelines/
81 Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása, 2018, és ágazati útmutatása, elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm
82 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről, ötödik kiadás, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://www.ilo.org/empent/Publications/WCMS_094386/lang--en/index.htm.
 82 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről, ötödik kiadás, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://www.ilo.org/empent/Publications/WCMS_094386/lang--en/index.htm.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Minden vállalatnak tiszteletben kell tartania a melléklet I. részének 2. szakaszában felsorolt nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogokat, és az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak átvilágítást kell végeznie és meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azonosítsa és kezelje az értéklánca mentén előforduló, emberi jogokra gyakorolt káros hatásokat. Az átvilágítás mértéke és jellege a vállalat méretétől, ágazatától, működési környezetétől és kockázati profiljától függően változhat.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A tartós, befogadó és fenntartható, gazdasági növekedés előmozdítására irányuló célkitűzések is szerepelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai83, amelyeket 2015-ben az összes ENSZ-tagállam által elfogadott. Az Unió maga is célul tűzte ki az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítését. A magánszektor közreműködik e célok elérésében.
 (7)  A tartós, befogadó és fenntartható, gazdasági növekedés előmozdítására irányuló célkitűzések is szerepelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai83, amelyeket 2015-ben az összes ENSZ-tagállam által elfogadott. Az Unió maga is célul tűzte ki az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítését. A magánszektor közreműködik e célok elérésében. Az ukrajnai orosz agresszióból, az energiaválságból, a Covid19 továbbra is fennálló következményeiből és az agrár-élelmiszeripari lánc biztonságának fenntartására és megerősítésére irányuló kísérletekből eredő jelenlegi geopolitikai helyzetben a magánszektor hozzájárulhat a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához, elkerülve ugyanakkor az egyensúlyhiány kialakulását a belső piacon.
__________________
 __________________
83 https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E.
 83 https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (amelynek az Unió és tagállamai részes felei) alapján létrejött nemzetközi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás84 és a közelmúltbeli glasgow-i éghajlati paktum85 pontos lehetőségeket határoz meg éghajlatváltozás kezelésére és a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására. Az összes aláíró féltől elvárt konkrét intézkedéseken túlmenően a magánszektor szerepe, különösen a befektetési stratégiái központi jelentőségűnek tekinthetők e célok elérésében.
 (8)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (amelynek az Unió és tagállamai részes felei) alapján létrejött nemzetközi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás84 és a közelmúltbeli glasgow-i éghajlati paktum85 pontos lehetőségeket határoz meg éghajlatváltozás kezelésére és a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására. Az összes aláíró féltől elvárt konkrét intézkedéseken túlmenően a magánszektor szerepe, különösen a befektetési stratégiái szintén központi jelentőségűnek tekinthetők e célok elérésében. Míg 1988 óta mindössze 100 vállalat volt a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátása több mint 70%-ának forrása, alapvető ellentmondás van a vállalati éghajlat-politikai kötelezettségvállalások és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló tényleges beruházásaik között. Ez az irányelv ezért fontos jogalkotási eszköz a klímasemlegességgel kapcsolatos félrevezető állítások elkerüléséhez, valamint a zöldrefestés és a fosszilis tüzelőanyagok elterjedése elleni globális küzdelemhez a nemzetközi és európai éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében, amint az a legújabb tudományos jelentések ajánlásaiban is szerepel85a.
__________________
 __________________
84 https://unfccc.int/files/essential_background/convention/application/pdf/english_paris_agreement.pdf.
 84 https://unfccc.int/files/essential_background/convention/application/pdf/english_paris_agreement.pdf.
85 Glasgow-i éghajlati paktum, elfogadva 2021. november 13-án, a Glasgow-ban tartott COP26 éghajlatváltozási konferencián, elérhető a következő internetcímen: https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf.https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf
 85 Glasgow-i éghajlati paktum, elfogadva 2021. november 13-án, a Glasgow-ban tartott COP26 éghajlatváltozási konferencián, elérhető a következő internetcímen: https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf.https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf
85a CDP Carbon Majors Report, 2017 Influence Map Report, Big Oil's Real Agenda on Climate Change 2022, 2022. szeptember, https://influencemap.org/report/Big-Oil-s-Agenda-on-Climate-Change-2022-19585 IEA, Net Zero by 2050, A Roadmap for the Global Energy Sector, 51. o.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Az európai klímarendeletben86 az Unió jogilag is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, 2030-ig pedig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátását. Mindkét kötelezettségvállalás teljesítéséhez változásra van szükség a vállalatok termelésében és beszerzésében. A Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve87 modellezi a különböző gazdasági ágazatoktól elvárt, eltérő mértékű kibocsátáscsökkentést, noha az összes forgatókönyv szerint jelentősen csökkenteni kell a kibocsátást mindegyik ágazatban ahhoz, hogy az Unió éghajlat-politikai célkitűzései teljesüljenek. A célterv azt is kiemeli, hogy „a vállalatirányítási – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos – szabályok és gyakorlatok megváltoztatásának köszönhetően a vállalattulajdonosok és -vezetők tevékenységeikben és stratégiáikban prioritásként fogják kezelni a fenntarthatósági célkitűzéseket”. Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi közlemény88 szerint minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az EU sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg fenntartható jövő érdekében. Azt is kimondja, hogy a fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe.
 (9)  Az európai klímarendeletben86 az Unió jogilag is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, 2030-ig pedig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátását. Mindkét kötelezettségvállalás teljesítéséhez változásra van szükség a vállalatok termelésében és beszerzésében. A Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve87 modellezi a különböző gazdasági ágazatoktól elvárt, eltérő mértékű kibocsátáscsökkentést, noha az összes forgatókönyv szerint jelentősen csökkenteni kell a kibocsátást mindegyik ágazatban ahhoz, hogy az Unió éghajlat-politikai célkitűzései teljesüljenek. A célterv azt is kiemeli, hogy „a vállalatirányítási – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos – szabályok és gyakorlatok megváltoztatásának köszönhetően a vállalattulajdonosok és -vezetők tevékenységeikben és stratégiáikban prioritásként fogják kezelni a fenntarthatósági célkitűzéseket”. Az Unió 2030-ig szóló általános környezetvédelmi cselekvési programja87a (a továbbiakban: „8. környezetvédelmi cselekvési program”) az uniós fellépés keretét képezi a környezetvédelem és az éghajlatvédelem területén, és az a célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átállást egy klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló, rugalmas és versenyképes körforgásos gazdaságra, valamint megvédje, helyreállítsa és javítsa a környezet állapotát, többek között a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása révén. Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi közlemény88 szerint minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az EU sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg fenntartható jövő érdekében, amelyből senki sem marad ki. Azt is kimondja, hogy a fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe.
__________________
 __________________
86 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), PE/27/2021/REV/1 (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
 86 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), PE/27/2021/REV/1 (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
87 SWD(2020) 176.
 87 SWD(2020) 176.
87a A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program.
88 COM(2019)0640.
 88 COM(2019)0640.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv91, a biodiverzitási stratégia92, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia93 és a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia94, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”95, az Ipar 5.096, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv97 és a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló 2021. évi közlemény98 a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó kezdeményezést is az eleme közé sorolja.
 (11)  A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv91, a biodiverzitási stratégia92, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia93 és a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia94, az uniós gyógyszerstratégia94a, az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, 2021 évi uniós cselekvési terv94b, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”95, az Ipar 5.096, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv97 és a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló 2021. évi közlemény98 a fenntartható vállalatirányításra vonatkozó kezdeményezést is az elemei közé sorolja. Az ezen irányelv szerinti átvilágítási követelményeknek ezért hozzá kell járulniuk a biológiai sokféleség megőrzéséhez és helyreállításához, valamint a környezet, különösen a levegő, a víz és a talaj állapotának javításához. Emellett hozzá kell járulniuk a toxikus anyagoktól mentes körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához is. Az ezen irányelv szerinti átvilágítási követelményeknek ezenkívül hozzá kell járulniuk a toxikus anyagoktól mentes környezet elérését célzó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv megvalósításához, valamint az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és negatív hatásokkal szembeni védelméhez is.
__________________
 __________________
91 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020)0098.
 91 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020)0098.
92 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
 92 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
93 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.
 93 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
94 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 667 final.
 94 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0667.
95 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.
 95 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021)0350.
96 Ipar 5.0, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/industrial-research-and-innovation/industry-50_en
 96 Ipar 5.0, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/industrial-research-and-innovation/industry-50_en
97 https://op.europa.eu/webpub/empl/european-pillar-of-social-rights/hu/index.html/
 97 https://op.europa.eu/webpub/empl/european-pillar-of-social-rights/hu/index.html/
98 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021) 66 final.
 98 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021)0066.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Ez az irányelv összhangban van az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel99. Ez a cselekvési terv prioritásként határozza meg az uniós szerepvállalás megerősítését az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és más vonatkozó nemzetközi iránymutatások, például a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-irányelvek világszintű végrehajtásának tevékeny előmozdításában, többek között átvilágítási normák előterjesztésével.
 (12)  Ez az irányelv összhangban van az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel99. Ez a cselekvési terv prioritásként határozza meg az uniós szerepvállalás megerősítését az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó – az OECD felelősségteljes üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában pontosított – OECD-iránymutatások mint releváns iránymutatások világszintű végrehajtásának tevékeny előmozdításában, többek között átvilágítási normák előterjesztésével.
__________________
 __________________
99 Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024, JOIN(2020) 5 final.
 99 Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024, JOIN(2020)0005.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot átfogó vállalati átvilágítási kötelezettségre vonatkozó uniós szabályokra100. A Tanács a globális ellátási láncokban biztosított emberi jogokról és a tisztességes munkáról szóló, 2020. december 1-i következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó uniós keretre, amely a globális ellátási láncok mentén alkalmazandó ágazatközi vállalati átvilágítási kötelezettségeket is magában foglal101. Az Európai Parlament emellett a fenntartható vállalatirányításról 2020. december 2-án elfogadott saját kezdeményezésű jelentésében az igazgatói feladatok tisztázására is felhívott. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a 2022. évi jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatában102 vállalta, hogy emberközpontú gazdaságot alakít ki, és javítja a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó szabályozási keretet.
 (13)  Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot átfogó vállalati átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó uniós szabályokra, amelyek következményei az átvilágítás elmulasztása miatt kárt okozó vagy ahhoz hozzájáruló vállalatok polgári jogi felelősségére is kiterjednek. A Tanács a globális ellátási láncokban biztosított emberi jogokról és a tisztességes munkáról szóló, 2020. december 1-i következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó uniós keretre, amely a globális ellátási láncok mentén alkalmazandó ágazatközi vállalati átvilágítási kötelezettségeket is magában foglal101. Az Európai Parlament emellett a fenntartható vállalatirányításról 2020. december 2-án elfogadott saját kezdeményezésű jelentésében az igazgatói feladatok tisztázására is felhívott. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a 2022. évi jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatában102 vállalta, hogy emberközpontú gazdaságot alakít ki, és javítja a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó szabályozási keretet.
__________________
 __________________
100 Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL)), P9_TA(2021)0073, elérhető a következő internetcímen https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2020/2129(INL)
 100 Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL)), P9_TA(2021)0073, elérhető a következő internetcímen https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2020/2129(INL)
101 A Tanács következtetései az emberi jogokról és a tisztességes munkáról a globális ellátási láncokban (13512/20), 2020. december 1.
 101 A Tanács következtetései az emberi jogokról és a tisztességes munkáról a globális ellátási láncokban (13512/20), 2020. december 1.
102 Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata az Európai Unió 2022. évi jogalkotási prioritásairól, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/joint_declaration_2022.pdf
 102 Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata az Európai Unió 2022. évi jogalkotási prioritásairól, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/joint_declaration_2022.pdf
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy a belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azzal, hogy feltárják, megelőzik és csökkentik, illetve megszüntetik és minimalizálják a saját tevékenységeikhez, a leányvállalataikhoz és az értékláncaikhoz kapcsolódó, lehetséges vagy tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat.
 (14)  Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartása révén a belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azzal, hogy feltárják, megelőzik és csökkentik, illetve megszüntetik, korrigálják és minimalizálják, illetve adott esetben rangsorolják a saját tevékenységeikhez, a leányvállalataikhoz és az értékláncaikhoz kapcsolódó, lehetséges vagy tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, és biztosítják, hogy azok, akiket e kötelezettség elmulasztása érint, hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslati lehetőségekhez. Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartására vonatkozó, nemzetközi jog szerinti felelősségét és kötelességét.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A vállalatoknak ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően gondoskodniuk kell átvilágítási intézkedések kialakításáról és végrehajtásáról a saját tevékenységeik, a leányvállalataik, valamint az értékláncaik mentén fennálló tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolataik tekintetében. Ez az irányelv nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy minden körülmények között garantálják, hogy soha nem merülnek fel káros hatások, vagy azokat megszüntetik. Például olyan üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyeknél a káros hatás állami beavatkozásból fakad, a vállalatoknak nem feltétlenül áll módjukban elérni ezt az eredményt. Ezért az ezen irányelvben meghatározott fő kötelezettségeknek „eszközökre vonatkozó kötelezettségeknek” kell lenniük. A vállalatoknak olyan megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyektől észszerűen várható, hogy a káros hatás megelőzését vagy minimalizálását eredményezik az adott eset körülményei között. Figyelembe kell venni, milyen sajátosságokkal rendelkezik az egyes vállalatok értéklánca, valamint az értékláncon belüli partnereik tevékenysége szerinti ágazat vagy földrajzi terület, a vállalatok mennyire képesek befolyásolni a követlen és közvetett üzleti kapcsolataikat, és tudnák-e növelni ezt a befolyásukat.
 (15)  A vállalatoknak ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően lehetőségeikhez mérten gondoskodniuk kell átvilágítási intézkedések kialakításáról és végrehajtásáról a saját tevékenységeik, a leányvállalataik tevékenységei, valamint az értékláncaik mentén fennálló közvetlen és közvetett üzleti kapcsolataik tekintetében. Ez az irányelv nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy minden körülmények között garantálják, hogy soha nem merülnek fel káros hatások, vagy azokat megszüntetik. Például olyan üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyeknél a káros hatás állami beavatkozásból fakad, a vállalatoknak nem feltétlenül áll módjukban elérni ezt az eredményt. Ezért az ezen irányelvben meghatározott fő kötelezettségeknek „eszközökre vonatkozó kötelezettségeknek” kell lenniük. A vállalatoknak olyan megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyektől észszerűen várható, hogy a káros hatás megelőzését vagy minimalizálását eredményezik az adott eset körülményei között, és amelyek arányosak és összemérhetőek a káros hatás súlyosságának és valószínűségének mértékével, valamint a társaság méretével, erőforrásaival és kapacitásaival. Figyelembe kell venni, milyen sajátosságokkal rendelkezik az egyes vállalatok értéklánca, valamint az értékláncon belüli partnereik tevékenysége szerinti ágazat vagy földrajzi terület, a vállalatok mennyire képesek befolyásolni az üzleti kapcsolataikat, és tudnák-e növelni ezt a befolyásukat.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási eljárásnak ki kell terjednie a felelős üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatásban meghatározott hat lépésre, amely a káros emberi jogi és környezeti hatások vállalatok általi feltárására és kezelésére irányuló átvilágítási intézkedéseket foglal magában. Ez az eljárás a következő lépésekből áll: (1) az átvilágítás beépítése a politikákba és az ügyviteli rendszerekbe, 2. a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárása és értékelése, 3. a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése, megszüntetése vagy minimalizálása, 4. az intézkedések eredményességének értékelése, 5. kommunikáció és 6. korrekció.
 (16)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási eljárásnak ki kell terjednie a felelős üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatásban meghatározott hat lépésre, amely a káros emberi jogi és környezeti hatások vállalatok általi feltárására és kezelésére irányuló átvilágítási intézkedéseket foglal magában. Ez az eljárás a következő lépésekből áll: (1) az átvilágítás beépítése a politikákba és az ügyviteli rendszerekbe, 2. a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárása és értékelése, 3. a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése, megszüntetése vagy minimalizálása, 4. az intézkedések eredményességének ellenőrzése, nyomon követése és értékelése, 5. kommunikáció és 6. korrekció.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  Káros emberi jogi és környezeti hatások a vállalatok saját tevékenységeiben, leányvállalataiknál, termékeikben és értékláncaikban fordulnak elő, különösen a nyersanyagbeszerzés, a gyártás, illetve a termék- vagy hulladékártalmatlanítás szintjén. Az átvilágításnak akkor lesz érdemi hatása, ha a termék gyártásának, felhasználásának és ártalmatlanításának, illetve a szolgáltatás nyújtásának teljes élettartama alatt felmerülő káros emberi jogi és környezeti hatásokra kiterjed a saját tevékenységek, a leányvállalatok és az értékláncok szintjén egyaránt.
 (17)  Káros emberi jogi és környezeti hatások a vállalatok saját tevékenységeiben, leányvállalataiknál, termékeikben, szolgáltatásaiban és értékláncaikban fordulnak elő, különösen a nyersanyagbeszerzés, a gyártás, illetve a termék- vagy hulladékártalmatlanítás szintjén. Az átvilágításnak akkor lesz érdemi hatása, ha a termék gyártásának, értékesítésének és a termékkel kapcsolatos hulladékgazdálkodásnak, illetve a szolgáltatás nyújtásának teljes élettartama alatt felmerülő káros emberi jogi és környezeti hatásokra kiterjed a saját tevékenységek, a leányvállalatok és az értékláncok szintjén egyaránt.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A globális értékláncokat, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncait elérik a természeti vagy ember okozta veszélyek káros hatásai. A kritikus értékláncokat érintő kockázatokat a Covid19-válság tette nyilvánvalóvá, miközben e sokkok gyakorisága és hatása a jövőben valószínűleg növekedni fog, ami az infláció egyik hajtóereje lesz, és a makrogazdasági volatilitás, valamint a piaci és kereskedelmi bizonytalanság növekedéséhez vezet. Ennek kezelése érdekében az Uniónak évente uniós szinten értékelést kell készítenie a vállalatok értékláncaikat érintő kedvezőtlen fejleményekkel szembeni rezilienciájáról, amely feltérképezné és értékelné a vállalatok értékláncainak kockázatait – beleértve az externáliákat is –, valamint a társadalmi, környezeti és politikai kockázatokat, illetve lehetséges válaszokkal szolgálnának e kockázatokra.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Az értékláncot a vállalat termékének gyártásához vagy szolgáltatásának nyújtásához kapcsolódó tevékenységek alkotják, ideértve a termék vagy a szolgáltatás fejlesztését, a termék felhasználását és ártalmatlanítását, valamint a vállalattal tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kapcsolódó tevékenységeit is. Magában kell foglalnia egyrészt azokat a tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat, amelyek keretében az értéklánc felsőbb szintjein lévő szereplők a vállalat tevékenységeinek folytatásához szükséges nyersanyagokat, termékeket vagy résztermékeket terveznek, termelnek ki, gyártanak, szállítanak, tárolnak és biztosítanak, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, másrészt azokat a kapcsolatokat, köztük a tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat, amelyek keretében az értéklánc alsóbb szintjein lévő szereplők termékeket vagy résztermékeket használnak fel vagy vesznek át, illetve szolgáltatásokat vesznek igénybe a vállalattól, egészen a termék élettartamában végéig, ideértve többek között a termék kiskereskedőnek történő forgalmazását, a termék szállítását és tárolását, a termék szétszerelését, valamint újrahasznosítását, komposztálását vagy hulladéklerakóban történő elhelyezését is.
 (18)  Az értékláncot a vállalat termékének gyártásához, forgalmazásához és értékesítéséhez, vagy szolgáltatásának nyújtásához kapcsolódó tevékenységek alkotják, ideértve a termék vagy a szolgáltatás fejlesztését, és a termékkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást, valamint a vállalattal tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kapcsolódó tevékenységeit is. Magában kell foglalnia a vállalatnak a nyersanyagok, termékek vagy termékrészek tervezésével, kitermelésével, gyártásával, szállításával, tárolásával és biztosításával, valamint áruk értékesítésével vagy forgalmazásával, illetve szolgáltatások nyújtásával vagy fejlesztésével kapcsolatos üzleti kapcsolatainak tevékenységeit, beleértve a hulladékgazdálkodást, a szállítást és a tárolást, kivéve az egyéni fogyasztók által a termékkel kapcsolatban végzett hulladékgazdálkodást.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
(18a)  Bizonyos helyzetekben, amikor a termékeket üzleti kapcsolat keretében értékesítik vagy forgalmazzák, előfordulhat, hogy a vállalatok kevésbé képesek nyomon követni a hatásokat azzal a céllal, hogy észszerű lépéseket tegyenek azok megelőzésére vagy enyhítésére. Ilyen helyzetekben fontos lesz a tényleges és potenciális hatások azonosítása, valamint a megelőző vagy enyhítő intézkedések meghozatala az első értékesítés vagy forgalmazás előtt és annak időpontjában, valamint az említett üzleti kapcsolatokkal való nyomon követés vagy folyamatos interakciók során, amennyiben az ilyen hatások észszerűen előreláthatók, vagy ha az értesítési eljárás keretében jelentős hatásokról értesítik őket.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
18 b preambulumbekezdés (új)
(18b)  Amikor egy vállalat újrafeldolgozott anyagot tartalmazó termékeket szerez be, nehéz lehet ellenőrizni a másodlagos nyersanyagok eredetét. Ilyen helyzetekben a vállalatnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a másodlagos nyersanyagoknak az érintett beszállítóig történő nyomon követése érdekében, és értékelnie kell, hogy rendelkezésre állnak-e megfelelő információk az anyag újrafeldolgozásának igazolására.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A kölcsönt, hitelt vagy egyén pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozások esetében az ilyen szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó „értékláncnak” a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek tevékenységeire és az adott szerződéshez kapcsolódó tevékenységeket folytató leányvállalataikra kell korlátozódnia. A nem szakmai vagy üzleti minőségben eljáró, háztartásnak vagy természetes személynek minősülő ügyfeleket, valamint a kis- és középvállalkozásokat nem kell az értéklánc részének tekinteni. Az adott ügyfél értékláncának részét képező vállalatok vagy más jogi személyek tevékenységeit nem kell figyelembe venni.
 (19)  Az értékláncon belül a szerződés megkötéséhez köthető szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozások esetében az ilyen szolgáltatások nyújtásának magában kell foglalnia a szolgáltatásokat közvetlenül igénybe vevő ügyfelek és az adott szerződéshez kapcsolódó tevékenységeket folytató leányvállalataik tevékenységeit. A szabályozott pénzügyi vállalkozások átvilágítási gyakorlatai közötti átfedések elkerülése érdekében az adott ügyfél értékláncának részét képező vállalatok vagy más jogi személyek tevékenységei nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha az átvilágítási kötelezettségeket az uniós jog máshol állapítja meg. A nem szakmai vagy üzleti minőségben eljáró, háztartásnak vagy természetes személynek minősülő ügyfeleket, valamint a kis- és középvállalkozásokat nem kell a szabályozott pénzügyi vállalkozás értéklánca részének tekinteni.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A szabályozott pénzügyi vállalkozások és más vállalatok a hitelminősítő intézetektől, fenntarthatósági minősítő intézetektől vagy referenciamutató-kezelőktől származó információkon kívüli információkat is fel kell használniuk.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  Annak érdekében, hogy a vállalatok megfelelően feltárhassák a káros hatásokat az értékláncukban, és megfelelően érvényesíteni tudják az érdeküket, az ezen irányelvben megállapított átvilágítási kötelezettségeknek a tartós üzleti kapcsolatokra kell szorítkozniuk. Ezen irányelv alkalmazásában a tartós üzleti kapcsolatok olyan közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatok, amelyek a szoros jellegükre és az időtartamukra tekintettel időtállóak vagy várhatóan időtállóak lesznek, és nem csak elhanyagolható vagy kiegészítő szerepük van az értékláncban. Az üzleti kapcsolatok „tartós” jellegét időszakosan, legalább 12 havonta újra kell értékelni. Ha a vállalat közvetlen üzleti kapcsolata tartós, akkor a vele összefüggő valamennyi közvetett üzleti kapcsolat is tartósnak tekintendő az adott vállalkozás esetében.
 törölve
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Ezen irányelv alapján az átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztató és a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 150 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatokat kell kötelezni átvilágításra. Ez e feltételeket nem teljesítő, de átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztató, a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező és egy vagy több nagy hatású ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében az ezen irányelv átültetési időszakának végét követő két év elteltével kel alkalmazni az átvilágítási követelményt. A teher arányosságának biztosítása érdekében az említett nagy hatású ágazatokban tevékenykedő vállalatokat kötelezni kell arra, hogy a súlyosan káros hatásokra összpontosító, célirányosabb átvilágítást végezzenek. A kölcsönmunkaerőt, ezen belül az (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel103 módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kiküldött munkavállalókat figyelembe kell venni a kölcsönvevő vállalat alkalmazotti létszámának számításában. Az (EU) 2018/957 irányelvvel módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint kiküldött munkavállalókat csak a küldő vállalat alkalmazotti létszámának számításában kell figyelembe venni.
 (21)  Ezen irányelv alapján az átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztató és a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatokat, vagy azokat a vállalatokat, amelyek egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalatai, amely 500 alkalmazottat foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, kötelezni kell az átvilágításra. A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe kell venni az alkalmazottak számát és a vállalat azon fióktelepeinek forgalmát, amelyek a székhelytől eltérő telephelyek, és amelyek jogilag a vállalattól függenek, ezért az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban a vállalat részének tekintendők. A kölcsönmunkaerőt és az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott munkavállalókat, ezen belül az (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel103 módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kiküldött munkavállalókat figyelembe kell venni a kölcsönvevő vállalat alkalmazotti létszámának számításában. Az (EU) 2018/957 irányelvvel módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint kiküldött munkavállalókat csak a küldő vállalat alkalmazotti létszámának számításában kell figyelembe venni.
__________________
 __________________
103 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról (HL L 173., 2018.7.9., 16. o.).
 103 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról (HL L 173., 2018.7.9., 16. o.).
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Ezen irányelv alkalmazásában a nagy hatású ágazatokat a kellő gondosságra vonatkozóan rendelkezésre álló ágazati OECD-útmutatás alapján kell kiválasztani, hogy tükrözzék az emberi jogi és környezetvédelmi kérdések megoldását célzó nemzetközi fellépés prioritási területeit. Ezen irányelv alkalmazásában a következő ágazatok tekintendők nagy hatásúnak: textíliák, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagykereskedelme; mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme; ásványkincsek kitermelése a kitermelés helyétől függetlenül (ideértve a nyers kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és érceket, valamint minden egyéb, nemfém ásványokat és bányatermékeket), fémipari alapanyagok, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, alapvető és köztes ásványi termékek (köztük fémek és ércek, építőanyagok, tüzelőanyagok, vegyi anyagok és egyéb köztes termékek) nagykereskedelme. Ami a pénzügyi ágazatot illeti, a sajátosságai miatt, különösen az értékláncra és a kínált szolgáltatásokra tekintettel akkor sem sorolható az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatok körébe, ha ágazatspecifikus OECD-útmutatás vonatkozik rá. Ugyanakkor ebben az ágazatban úgy kell gondoskodni a tényleges vagy lehetséges káros hatások szélesebb lefedettségéről, hogy a szabályozott pénzügyi vállalkozások körébe tartozó, nagyon nagy méretű vállalkozásokra is ki kell terjeszteni a hatályt, még akkor is, ha jogi formájukat tekintve nem korlátozott felelősségűek.
 (22)  A Bizottságnak ágazatspecifikus iránymutatásokat kell kidolgoznia a kellő gondosságra vonatkozóan rendelkezésre álló ágazati OECD-útmutatás alapján, hogy tükrözzék az emberi jogi és környezetvédelmi kérdések megoldását célzó nemzetközi fellépés prioritási területeit, többek között a következő ágazatok számára: textíliák, ruházati cikkek, szőrme, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagy- és kiskereskedelme; mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, élelmiszerekkel és italokkal kapcsolatos marketing- és reklámtevékenység, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, állati eredetű termékek, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme; energia, ásványkincsek kitermelése, szállítása és kezelése a kitermelés helyétől függetlenül (ideértve a nyers kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és érceket, valamint minden egyéb, nemfém ásványokat és bányatermékeket), fémipari alapanyagok, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, alapvető és köztes ásványi termékek (köztük fémek és ércek, építőanyagok, tüzelőanyagok, vegyi anyagok és egyéb köztes termékek) nagykereskedelme, építőipar és kapcsolódó szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, befektetési szolgáltatások és tevékenységek és más pénzügyi szolgáltatások nyújtása; valamint információs és kommunikációs technológiák vagy kapcsolódó szolgáltatások előállítása, nyújtása és forgalmazása, beleértve a hardvereket, a szoftvermegoldásokat (ezen belül a mesterséges intelligenciát, a megfigyelést, az arcfelismerést), az adattárolást vagy -feldolgozást, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a webalapú és a felhőalapú szolgáltatásokat (ezen belül a közösségi médiát és a hálózatépítést, az üzenetküldést, az e-kereskedelmet, a kézbesítést, a mobilitást és egyéb platformszolgáltatásokat).
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Annak érdekében, hogy maradéktalanul elérhetők legyenek ezen irányelv káros emberi jogi és környezeti hatások kezelésével kapcsolatos célkitűzései a vállalatok tevékenységei, leányvállalatai és értékláncai tekintetében, az Unióban jelentős tevékenységeket folytató harmadik országbeli vállalatokra is ki kell terjeszteni a hatályt. Pontosabban fogalmazva az irányelvnek azokra a harmadik országbeli vállalatokra is vonatkoznia kell, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 150 millió EUR árbevételt értek az Unióban, vagy az ezen irányelv átültetési időszakának végét követő két év elteltével a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben több mint 40 millió EUR, de kevesebb mint 150 millió EUR nettó árbevételt értek el egy vagy több nagy hatású ágazatban.
 (23)  Annak érdekében, hogy maradéktalanul elérhetők legyenek ezen irányelv káros emberi jogi és környezeti hatások kezelésével kapcsolatos célkitűzései a vállalatok tevékenységei, leányvállalatainak tevékenységei és értékláncai tekintetében, az Unióban jelentős tevékenységeket folytató harmadik országbeli vállalatokra is ki kell terjeszteni a hatályt. Pontosabban fogalmazva az irányelvnek azokra a harmadik országbeli vállalatokra is vonatkoznia kell, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 40 millió EUR nettó árbevételt értek el az Unióban, vagy azokra a vállalatokra, amelyek egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalatai, amely 500 alkalmazottal és 150 millió EUR-t meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkeztek, amelyből legalább 40 millió EUR bevétel az Unióban keletkezett a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült. A nettó árbevétel kiszámításakor figyelembe kell venni az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjak ellenében vertikális megállapodást kötöttek az Unióban.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A fenntarthatósági átálláshoz való érdemi hozzájárulás érdekében az ezen irányelv szerinti átvilágítást a tekintetben kell elvégezni, hogy az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi egyezményekben foglalt jogok vagy tilalmak egyikének megsértése milyen káros emberi jogi hatást gyakorol védett személyekre. Az emberi jogok átfogó lefedettségének biztosítása érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó káros emberi jogi hatások körébe kell sorolni az említett melléklet szerinti egyezményekben kifejezetten nem szereplő tilalom vagy jog megsértését is, amennyiben közvetlenül az ezen egyezményekben védett jogi érdekbe ütközik, feltéve, hogy az érintett vállalat a tevékenységeinek minden lényeges körülményét, például az ágazatot és a működési környezetet figyelembe véve észszerűen megállapíthatta volna e sérelem kockázatát és az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. Az átvilágításnak továbbá az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények szerinti tilalmak és kötelezettségek egyikének megszegésével okozott káros környezeti hatásokra is ki kell terjednie.
 (25)  A fenntarthatósági átálláshoz való érdemi hozzájárulás érdekében az ezen irányelv szerinti átvilágítást a tekintetben kell elvégezni, hogy a védett személyeket milyen káros emberi jogi hatások érik olyan cselekményből eredően, amely megszünteti vagy korlátozza egy egyén vagy csoport képességét arra, hogy éljen az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi egyezményekben és jogi eszközökben foglalt jogokkal, vagy részesüljön az ezen egyezményekben és jogi eszközökben, valamint a későbbi ítélkezési gyakorlatban és az ezen egyezmények alapján létrehozott szervek munkájában előírt tilalmak nyújtotta védelemben, ideértve a szakszervezeti, munkavállalói és szociális jogokat is. Az emberi jogok átfogó lefedettségének biztosítása érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó káros emberi jogi hatások körébe kell sorolni az említett melléklet szerinti egyezményekben és jogi eszközökben kifejezetten nem szereplő jog gyakorlását negatívan befolyásoló hatást is, amennyiben közvetlenül az ezen egyezményekben védett jogi érdekbe ütközik, feltéve, hogy az érintett vállalat a tevékenységeinek minden lényeges körülményét, például az ágazatot és a működési környezetet figyelembe véve észszerűen megállapíthatta volna e sérelem kockázatát és az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. Az átvilágításnak továbbá az ezen irányelv mellékletében felsorolt tilalmak és kötelezettségek valamelyikének megszegésével okozott káros környezeti hatásokra is ki kell terjednie.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Ennek az irányelvnek konkrét intézkedésekről kell rendelkeznie az államok nemzeti vagy helyi hatóságai által eldöntött, végrehajtott és érvényesített, vagy azok aktív támogatásával végrehajtott tevékenységekből, szakpolitikákból, szabályozásokból vagy intézményesített gyakorlatokból eredő, az állam által támogatott káros, rendszerszintű hatások esetére.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
25 b preambulumbekezdés (új)
(25b)  A vállalatoknak emellett felelniük kell azért is, hogy felhasználják befolyásukat annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a megfelelő életszínvonalhoz az értékláncokban. Ez alatt a munkavállalók esetében a létminimum, az önálló vállalkozók és a kistermelők esetében pedig a munkájukból és termelésükből szerzett jövedelem értendő, amelyet munkájukkal és termelésükkel szereznek, és amelynek ki kell elégítenie saját és családjuk szükségleteit.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
25 c preambulumbekezdés (új)
(25c)  Ez az irányelv az Egészségügyi Világszervezet által elismert „Egy az egészség” koncepciót olyan integrált, egyesítő megközelítésként ismeri el, amelynek célja az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlya és optimalizálása. Az „Egy az egészség” koncepció elismeri, hogy az emberek, a házi- és vadon élő állatok, a növények, valamint a tágabb környezet (beleértve az ökoszisztémákat is) egészsége szorosan összefügg egymással és kölcsönösen függ egymástól. Ezért helyénvaló megállapítani, hogy a környezetvédelmi átvilágításnak ki kell terjednie a káros egészségügyi hatásokkal, például járványokkal járó környezetkárosodás elkerülésére, valamint a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog tiszteletben tartására. A G7 csoportnak az antimikrobiális rezisztencia (AMR) gyors globális növekedésének elismerésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összefüggésben elő kell mozdítani az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes alkalmazását az emberi és állatgyógyászati készítményekben.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
25 d preambulumbekezdés (új)
(25d)  A káros emberi jogi és környezeti hatások kialakulásában szerepet játszhatnak vagy azokat erősíthetik olyan tényezők, mint a korrupció és a megvesztegetés, ezért ezek szerepelnek az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaiban. Ezért a vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítás során.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  A vállalatok a rendelkezésükre álló iránymutatásokból megtudhatják, milyen hatással lehetnek a tevékenységeik az emberi jogokra, és mely vállalati magatartásformák tiltottak a nemzetközileg elismert emberi jogokra tekintettel. Ilyen iránymutatást tartalmaznak például a jelentéstétel kereteire vonatkozó ENSZ-irányelvek104 és az ENSZ-irányelvekre vonatkozó értelmező útmutató105. A Bizottság a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve további iránymutatásokat adhat ki, amelyeket a vállalatok gyakorlati eszközként használhatnak.
 (26)  A vállalatoknak iránymutatásokat kell kapniuk, amelyekből megtudhatják, milyen hatással lehetnek a tevékenységeik az emberi jogokra, és mely vállalati magatartásformák tiltottak a nemzetközileg elismert emberi jogokra tekintettel. Ilyen iránymutatást tartalmaznak például a jelentéstétel kereteire vonatkozó ENSZ-irányelvek104 és az ENSZ-irányelvekre vonatkozó értelmező útmutató105, amelyeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni a vállalatok számára. Ezért a Bizottság a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve további iránymutatásokat adhat ki, amelyeket a vállalatok gyakorlati eszközként használhatnak.
__________________
 __________________
104 https://www.ungpreporting.org/wp-content/uploads/UNGPReportingFramework_withguidance2017.pdf.
 104 https://www.ungpreporting.org/wp-content/uploads/UNGPReportingFramework_withguidance2017.pdf.
105 https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.
 105 https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A tevékenységeik, a leányvállalataik és az értékláncaik megfelelő emberi jogi és környezeti átvilágításának elvégzéséhez arra van szükség, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok beépítsék az átvilágítást a vállalati politikáikba, feltárják, megelőzzék és csökkentsék, illetve megszüntessék és minimalizálják a lehetséges és tényleges káros emberi jogi és környezeti hatások, panasztételi eljárást hozzanak létre és tartsanak fenn, figyelemmel kísérjék az ezen irányelvben meghatározott követelmények szerint hozott intézkedések eredményességét, és nyilvánosan kommunikáljanak az általuk végzett átvilágításról. A vállalatok számára egyértelmű helyzet megteremtése céljából különösen a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére, illetve a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy – amennyiben ez nem lehetséges – minimalizálására irányuló lépéseket kell pontosan megkülönböztetni ebben az irányelvben.
 (27)  A tevékenységeik, a leányvállalataik és az értékláncaik megfelelő emberi jogi és környezeti átvilágításának elvégzéséhez arra van szükség, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok beépítsék az átvilágítást a vállalati politikáikba, feltárják, szükség esetén rangsorolják, megelőzzék és csökkentsék, korrigálják, illetve megszüntessék és minimalizálják a lehetséges és tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, hozzanak létre értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmust, vagy vegyenek részt ilyen mechanizmusban, figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az ezen irányelvben meghatározott követelmények szerint végrehajtott fellépéseik eredményességét, nyilvánosan kommunikáljanak az általuk végzett átvilágításról, és a teljes folyamat során működjenek együtt az érintett érdekelt felekkel. A vállalatok számára egyértelmű helyzet megteremtése céljából különösen a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére, illetve a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy – amennyiben ez nem lehetséges – mértékének minimalizálására irányuló lépéseket kell pontosan megkülönböztetni ebben az irányelvben.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Annak érdekében, hogy az átvilágítás a vállalati politikák részévé váljon, és biztosított legyen az összhang a vonatkozó nemzetközi kerettel, a vállalatoknak minden vállalati politikájukba be kell építeniük az átvilágítást, és rendelkezniük kell átvilágítási politikával. Az átvilágítási politikának tartalmaznia kell a vállalat átvilágítás iránti megközelítésének leírását (hosszú távra vonatkozóan is), a vállalat munkavállalói és leányvállalatai által követendő szabályokat és elveket rögzítő magatartási kódexet, az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások bemutatását, ideértve a magatartási kódex betartásának ellenőrzése céljából, valamint a kódex alkalmazásának a már meglévő üzleti kapcsolatokra történő kiterjesztése érdekében hozott intézkedéseket. A magatartási kódexnek minden lényeges vállalati funkcióra és tevékenységre vonatkoznia kell, így a beszerzési döntésekre is. A vállalatoknak emellett évente aktualizálniuk kell az átvilágítási politikájukat.
 (28)  Annak érdekében, hogy az átvilágítás a vállalati politikák részévé váljon, és biztosított legyen az összhang a vonatkozó nemzetközi kerettel, a vállalatoknak a vonatkozó vállalati politikájukba be kell építeniük az átvilágítást a működés valamennyi szintjén, és rendelkezniük kell rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket és célokat tartalmazó átvilágítási politikával. Az átvilágítási politikának tartalmaznia kell a vállalat átvilágítás iránti megközelítésének leírását, a követendő és adott esetben a vállalat és leányvállalatai egészében, minden vállalati tevékenység során végrehajtandó szabályokat, elveket és intézkedéseket meghatározó magatartási kódexet, az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások és megfelelő intézkedések bemutatását az értékláncon belül, összhangban a 7. és 8. cikkel, ideértve az átvilágításnak a vállalat saját üzleti modelljébe való beépítése érdekében hozott megfelelő intézkedéseket, a vállalattal üzleti kapcsolatban álló szervezetekkel folytatott foglalkoztatási és beszerzési gyakorlatokat, valamint az átvilágítási tevékenységek nyomon követése és ellenőrzése érdekében hozott megfelelő intézkedéseket, továbbá az átvilágítási folyamat költségeinek a gyengébb helyzetben lévő üzleti partnerekre történő áthárításának elkerülését célzó megfelelő politikákat. A magatartási kódexnek minden lényeges vállalati funkcióra és tevékenységre vonatkoznia kell, így az árképzési gyakorlatokra és a beszerzési döntésekre is, például a kereskedés és a beszerzés vonatkozásában. A vállalatoknak emellett jelentős változások bekövetkezése esetén aktualizálniuk kell az átvilágítási politikájukat.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Az anyavállalatok számára lehetővé kell tenni olyan intézkedések végrehajtását, amelyek előmozdíthatják leányvállalataik gondossági kötelezettségét, amelynek során a leányvállalat minden releváns és szükséges információt megad az anyavállalatának, és együttműködik vele, betartja az anyavállalat átvilágítási politikáját, az anyavállalat ennek megfelelően kiigazítja átvilágítási politikáját annak biztosítása érdekében, hogy a leányvállalat tekintetében teljesüljenek az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek, a leányvállalat az 5. cikkel összhangban beépíti az átvilágítást valamennyi politikájába és kockázatkezelési rendszerébe, a leányvállalat szükség esetén továbbra is meghozza a megfelelő intézkedéseket a 7. és 8. cikkel összhangban, valamint továbbra is teljesíti a 8a., 8b. és 8d. cikk szerinti kötelezettségeit, amennyiben az anyavállalat a leányvállalat nevében konkrét intézkedéseket hajt végre, mind az anyavállalat, mind a leányvállalat ennek megfelelően egyértelműen és átláthatóan tájékoztatja az érdekelt feleket és a nyilvánosságot, és a leányvállalat a 15. cikkel összhangban beépíti az éghajlati szempontokat politikáiba és kockázatkezelési rendszereibe. A leányvállalatok elszámoltathatósága érdekében az ezen irányelv 22. cikkében előírt felelősségnek a szervezetek szintjén kell maradnia, az egyetemleges felelősségre vonatkozó tagállami jogszabályok sérelme nélkül.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
28 b preambulumbekezdés (új)
(28b)  A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben a vállalatokat fokozottan fenyegeti annak kockázata, hogy érintetté válnak súlyos emberi jogi visszaélésekben. Ezért ezeken a területeken a vállalatoknak fokozott, konfliktusérzékeny átvilágítást kell végezniük e megnövekedett kockázatok kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne segítsék elő, finanszírozzák, súlyosbítsák vagy más módon ne befolyásolják hátrányosan a konfliktust, és ne járuljanak hozzá a nemzetközi emberi jogi jogszabályok vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekben. A fokozott átvilágítás magában foglalja a standard átvilágítás kiegészítését egy alapos konfliktuselemzéssel, amely az érdekelt felek érdemi és konfliktusérzékeny bevonásán alapul, és amelynek célja a konfliktust kiváltó okok és a konfliktust előidéző felek, valamint a vállalat üzleti tevékenységei által a konfliktusra gyakorolt hatás megismerésének biztosítása. Fegyveres konfliktusok és/vagy katonai megszállás esetén a vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi büntetőjog normáiban meghatározott kötelezettségeket és normákat. A vállalatoknak követniük kell az illetékes nemzetközi szervezetek, többek között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az UNDP által nyújtott iránymutatást.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
28 c preambulumbekezdés (új)
(28c)  A vállalatok különböző módokon válhatnak érintetté káros hatásokban. A vállalat okozhat káros hatást oly módon, hogy tevékenységei önmagukban elegendőek a káros hatás bekövetkeztéhez. A vállalat hozzájárulhat valamely káros hatáshoz, amennyiben a vállalat saját tevékenységei más gazdálkodó egységek tevékenységeivel együtt fejtenek ki hatást, vagy ha a vállalat tevékenységei következtében egy másik gazdálkodó egység káros hatást okoz, illetve a vállalat tevékenységei más gazdálkodó egységet káros hatás okozására ösztönöznek, illetve ezt elősegítik. A hozzájárulásnak jelentősnek kell lennie, azaz nem foglalhat magában kisebb vagy jelentéktelen hozzájárulásokat. A hozzájárulás lényeges jellegének értékelése és annak megértése, hogy a vállalat intézkedései mikor késztettek egy másik gazdálkodó egységet káros hatás kiváltására, illetve ezt mikor okozták vagy segítették elő, számos tényező figyelembevételével járhat. Több tényezőt is figyelembe lehet venni, többek között azt, hogy a vállalat milyen mértékben ösztönözhet vagy motiválhat egy másik gazdálkodó egységet káros hatás okozására – azaz, hogy a tevékenység milyen mértékben növelte a hatás bekövetkezésének kockázatát –, hogy a vállalatnak milyen mértékben lehetett vagy kellett volna tudnia a káros hatásról vagy annak lehetőségéről – azaz az előreláthatóság mértékéről –, és hogy a vállalat bármely tevékenysége ténylegesen milyen mértékben enyhítette a káros hatást, és csökkentette bekövetkezésének kockázatát. Nem indokolt, hogy hozzájárulási viszonyt képezzen pusztán olyan üzleti kapcsolatok vagy tevékenységek fennállása, amelyek megteremtik azokat az általános feltételeket, amelyek mellett káros hatások bekövetkezhetnek. A szóban forgó tevékenységnek jelentősen növelnie kell a káros hatás kockázatát. Végezetül a vállalat közvetlenül kapcsolatba hozható valamely káros hatással, amennyiben közvetlen kapcsolat áll fenn a káros hatás és a vállalat termékei, szolgáltatásai vagy műveletei között egy másik üzleti kapcsolaton keresztül, de a hatást nem a társaság okozta és nem is járult hozzá annak kiváltásához. A közvetlen kapcsolat nem jelent közvetlen üzleti kapcsolatot. A közvetlen kapcsolat nem jelentheti továbbá, hogy a felelősség az üzleti kapcsolatról – amely a káros hatást okozza – átszáll a vele kapcsolatban álló vállalatra.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez a vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a káros hatások feltárása, megelőzése és megszüntetése tekintetében. A „megfelelő intézkedés” olyan intézkedés, amely alkalmas az átvilágítás céljainak elérésére, arányos a káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, és a vállalat által észszerűen végrehajtható, figyelembe véve az adott eset körülményeit, köztük a gazdasági ágazat és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalat e kapcsolatra gyakorolt befolyását, és az intézkedések közötti fontossági sorrend meghatározásának szükségességét. Ezzel összefüggésben és a nemzetközi keretekkel összhangban a vállalat üzleti kapcsolat feletti befolyásának ki kell terjednie egyrészt arra, hogy képes legyen meggyőzni a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozást a káros hatások megszüntetésére vagy megelőzésére irányuló intézkedés meghozataláról (például tulajdonviszony vagy tényleges ellenőrzés, piaci erő, előminősítési követelmények, üzleti ösztönzés emberi jogi és környezeti teljesítményhez kötése stb. révén), másrészt arra, hogy észszerűen mekkora befolyást vagy érdekérvényesítő képességet tud gyakorolni (például az adott üzleti partnerrel való együttműködés vagy a káros hatásban érintett üzleti partnerrel közvetlen üzleti kapcsolatban álló másik vállalat megkeresése révén).
 (29)  Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez a vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk azon káros hatások feltárása, megelőzése és megszüntetése tekintetében, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak. A „megfelelő intézkedések” olyan intézkedések, amelyek alkalmasak az átvilágítás céljainak elérésére és a 6. cikk szerint azonosított káros hatásnak a hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével arányos és összemérhető módon történő hatékony kezelésére, és az adott eset körülményeit, köztük a káros hatás jellegét, a gazdasági ágazat, a vállalat konkrét tevékenységei, termékei, szolgáltatásai és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit figyelembe véve arányosak és összemérhetők a vállalat méretével, erőforrásaival és kapacitásaival. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat valamely hatást okozott vagy okozhatott, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatás megelőzése vagy csökkentése, valamint a hatás által okozott károk helyreállítása. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat hozzájárult vagy hozzájárulhatott egy hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatáshoz való hozzájárulás megelőzése vagy csökkentése, a vállalat más felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a hatás megelőzése vagy csökkentése érdekében, valamint a hatás által okozott károk helyreállításában a hozzájárulás mértékéig való részvétel. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat tevékenysége, termékei vagy szolgáltatásai közvetlenül kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak egy hatáshoz a vállalat más szervezetekkel fennálló kapcsolatai révén, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a vállalat felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a hatás megelőzésére vagy enyhítésére, valamint a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képesség felhasználásának mérlegelése a hatás által okozott károk helyreállításának lehetővé tétele érdekében.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően a vállalatnak fel kell tárnia a tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat. A káros hatások teljes körű feltárása akkor lehetséges, ha mennyiségi és minőségi információk szolgálnak az alapjául. Például a káros környezeti hatásokat illetően a vállalatnak információkat kell szereznie az eredeti állapotról az értékláncokon belüli, nagyobb kockázatú telephelyeken vagy létesítményekben. A káros hatások feltárása keretében rendszeres időközönként, dinamikusan kell értékelni az emberi jogi és környezeti feltételeket: új tevékenység megkezdése vagy új kapcsolat létesítése, nagyobb horderejű döntések vagy a működést érintő változtatások előtt, a működési környezetben bekövetkező változásokra való válaszként vagy felkészülésképpen; és időszakosan, legalább 12 havonta, a tevékenység vagy kapcsolat időtartama során. A kölcsönt, hitelt vagy egyén pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozásoknak csak a szerződés létrejöttekor kell feltárniuk a káros hatásokat. A káros hatások feltárása során a vállalatoknak egyúttal a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások üzleti modelljének és stratégiáinak, ezen belül a kereskedelmi, beszerzési és árképzési gyakorlatainak a hatását is fel kell tárniuk és meg kell vizsgálniuk. Ha a vállalat nem tudja az összes káros hatását egyidejűleg megelőzni, megszüntetni vagy minimalizálni, akkor lehetővé kell tenni a számára, hogy intézkedései között fontossági sorrendet állítson fel, feltéve, hogy az adott körülményeket figyelembe véve meghozza az általa észszerűen végrehajtható intézkedéseket.
 (30)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően a vállalatnak fel kell tárnia és értékelnie kell a tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat. A káros hatások teljes körű feltárása és értékelése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek érdemi bevonása, valamint mennyiségi és minőségi információk szolgálnak a feltárás és értékelés alapjául. Például a káros környezeti hatásokat illetően a vállalatnak információkat kell szereznie az eredeti állapotról az értékláncokon belüli, nagyobb kockázatú telephelyeken vagy létesítményekben. A káros hatások feltárása és értékelése keretében dinamikusan és folyamatosan értékelni kell az emberi jogi és környezeti feltételeket, többek között új tevékenység megkezdése vagy új kapcsolat létesítése, nagyobb horderejű döntések vagy a működést érintő változtatások előtt, a működési környezetben bekövetkező változásokra való válaszként vagy felkészülésképpen. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozásoknak a szerződés létrejöttekor és az azt követő pénzügyi műveletek végrehajtása előtt kell azonosítaniuk a kedvezőtlen hatásokat, és amennyiben a 9. cikk szerinti eljárásokon keresztül értesítést kapnak a lehetséges kockázatokról. A káros hatások feltárása és értékelése során a vállalatoknak egyúttal a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások üzleti modelljének és stratégiáinak, ezen belül a kereskedelmi, beszerzési és árképzési gyakorlatainak a hatását is fel kell tárniuk és meg kell vizsgálniuk.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Amennyiben a vállalat nem tudja egyidejűleg megelőzni, megszüntetni vagy mérsékelni az összes azonosított és értékelt káros hatást, lehetővé kell tenni számára, hogy – rangsorolási stratégia kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata révén – a káros hatás súlyossága és valószínűsége alapján és a kockázati tényezők figyelembevételével prioritási sorrendet állítson fel a megfelelő intézkedések végrehajtására. A vonatkozó nemzetközi kerettel összhangban a káros hatás súlyosságát a káros hatás mértéke, kiterjedése és visszafordíthatatlan jellege alapján kell értékelni, figyelembe véve a káros hatás súlyosságát, beleértve az adott pillanatban vagy a későbbiekben érintett személyek számát, vagy a környezetet ténylegesen vagy feltételezhető módon érintő kár vagy más módon jelentkező hatás mértékét, a kár visszafordíthatatlanságát, valamint az érintett egyéneknek vagy a környezetnek a hatás előtti állapottal egyenértékű helyzetbe való visszaállítására való képesség korlátait. A vállalatnak a legsúlyosabb káros hatások kezelését követően kezelnie kell a kevésbé súlyos és kevésbé valószínű káros hatásokat.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
30 b preambulumbekezdés (új)
(30b)  A vállalatoknak súlyosságuk és valószínűségük alapján kell rangsorolniuk a hatásokat. A vállalat üzleti kapcsolaton belüli érdekérvényesítő képességének mértéke nem releváns a rangsorolási döntések vagy folyamatok szempontjából. Az érdekérvényesítő képesség mértéke ugyanakkor befolyásolhatja, hogy a vállalat milyen megfelelő intézkedések elfogadását választja az üzleti partnerekhez kapcsolódó hatások hatékony enyhítése és/vagy megelőzése érdekében.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  Annak érdekében, hogy ne nehezedjen indokolatlan teher az irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatokban tevékenykedő kisebb vállalatokra, e vállalatok csak az adott ágazatot érintő tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások feltárására kötelezhetők.
 törölve
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  A nemzetközi normákkal összhangban a káros hatások megelőzése és csökkentése, illetve megszüntetése és minimalizálása során a hátrányosan érintettek érdekeit kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy az értékláncon belüli üzleti partnerrel folytatott együttműködés az üzleti kapcsolatok megszakítása (az együttműködés megszüntetése) és a káros hatások esetleges súlyosbítása helyett fenntartható legyen, ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy az együttműködés megszüntetése csak végső eszköz legyen, összhangban a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozó uniós politikával. A megállapítottan gyermekmunkával járó üzleti kapcsolat megszakítása még súlyosabb emberi jogi hatásoknak teheti ki a gyermekeket. Ezt tehát figyelembe kell venni a megfelelő intézkedés meghozatalakor.
 (32)  A nemzetközi normákkal összhangban a káros hatások megelőzése és csökkentése, illetve megszüntetése és minimalizálása során a hátrányosan érintettek érdekeit kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy az értékláncon belüli üzleti partnerrel folytatott együttműködés az üzleti kapcsolatok megszakítása (az együttműködés megszüntetése) és a káros hatások esetleges súlyosbítása helyett fenntartható legyen, ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy az együttműködés megszüntetése csak végső eszköz legyen, összhangban a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozó uniós politikával, az Unió gyermekjogi stratégiájával és az ENSZ által a gyermekmunka világszerte történő teljes felszámolására vonatkozóan meghatározott 2025-ös céldátummal. A megállapítottan gyermekmunkával járó üzleti kapcsolat megszakítása még súlyosabb emberi jogi hatásoknak teheti ki a gyermekeket. Hasonlóképpen, a bizonytalan munkakörülményekkel rendelkező nők súlyosabb káros emberi jogi hatásokkal szembesülhetnek, ami növeli kiszolgáltatottságukat. Ezt tehát figyelembe kell venni a megfelelő intézkedés meghozatalakor és el kell kerülni az együttműködés megszüntetését, ha annak a vállalat által megelőzni vagy mérsékelni kívánt káros hatásnál nagyobb hatása lenne. Az állam által előírt kényszermunka esetében, amikor a kedvezőtlen hatást politikai hatóságok szervezik, nincs lehetőség a hátrányosan érintett személyekkel való akadálytalan együttműködésre és a kárenyhítésre. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy állami kényszermunka előfordulása esetén a vállalatok megszüntessék a fennálló üzleti kapcsolatot. Emellett az együttműködés felelősségteljes megszüntetése során a terméktől függő vagy az ellátási láncok zavarai által érintett vállalatokra gyakorolt lehetséges hatásokat is figyelembe kell venni.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Tehát az ezen irányelv szerinti megelőzési és csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. Amennyiben a megelőző intézkedések összetettsége miatt szükséges, a vállalatoknak megelőző intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk. A vállalatoknak törekedniük annak elérésére, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen partnerük szerződéses biztosítékokat nyújtson a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv betartatására, többek között azáltal, hogy hasonló szerződési biztosítékokat vár el a partnereitől, amennyiben tevékenységeik a vállalatok értékláncának részét képezik. A szerződéses biztosítékokat a betartásuk ellenőrzése céljából megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük. A vállalatok úgy is gondoskodhatnak a tényleges és lehetséges káros hatások teljes körű megelőzéséről, hogy a káros hatások megelőzését célzó beruházásokat hajtanak végre, a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv végrehajtásának elősegítése érdekében célzott és arányos támogatást nyújtanak a velük tartós üzleti – például finanszírozási – kapcsolatban álló kkv-knak, többek között közvetlen finanszírozás, alacsony kamatozású kölcsönök, a folyamatos beszerzésre vállalt garanciák és a finanszírozáshoz jutásban való közreműködés révén, vagy szakmai iránymutatást nyújtanak, például képzés és az ügyviteli rendszerek fejlesztése formájában, valamint együttműködnek más vállalatokkal.
 (34)  Tehát az ezen irányelv szerinti megelőzési és csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi megfelelő intézkedések meghozatalát kell előírni. Amennyiben a megelőző intézkedések összetettsége miatt szükséges, a vállalatoknak megelőző intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk. A vállalatoknak fontolóra kell venniük, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen partnereikkel szerződéses rendelkezésekben rögzítsék a magatartási kódex és szükség esetén a megelőző intézkedési terv betartását. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy eszközöljenek ki ennek megfelelő rendelkezéseket saját partnereiknél, amennyiben ez utóbbiak tevékenysége a vállalat értékláncának részét képezi.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  A szerződéses rendelkezések nem eredményezhetik az ezen irányelv szerinti átvilágítás elvégzéséért vagy annak elmulasztásáért viselt felelősség átruházását. Ezen túlmenően a szerződéses rendelkezéseknek a körülményekhez mérten méltányosnak, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és tükrözniük kell a felek közös feladatait az átvilágítás folyamatos együttműködés keretében történő elvégzése során. A vállalatoknak értékelniük kell azt is, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek. A szerződéses feltételeket gyakran a vevő egyoldalúan írja elő a szállító számára, és azok megszegése valószínűleg a vevő egyoldalú intézkedését, például a szerződés felmondását vagy az együttműködés megszüntetését vonja maga után. Az ilyen egyoldalú intézkedés az átvilágítás kapcsán nem megfelelő, és bizonyára önmagában is káros hatásokkal járna. Amennyiben az említett szerződéses rendelkezések megszegése lehetséges káros hatással jár, a vállalatnak a szerződés vonatkozó jogszabályok szerinti megszüntetésének vagy felfüggesztésének megfontolása helyett előbb megfelelő intézkedéseket kell hoznia e hatások megelőzésére vagy megfelelő csökkentésére. A vállalatok úgy is gondoskodhatnak a tényleges és lehetséges káros hatások teljes körű megelőzéséről, hogy a káros hatások megelőzését célzó beruházásokat hajtanak végre, a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv végrehajtásának elősegítése érdekében célzott és arányos pénzügyi és adminisztratív támogatást nyújtanak a velük üzleti – például finanszírozási – kapcsolatban álló kkv-knak, többek között közvetlen finanszírozás, alacsony kamatozású kölcsönök, a folyamatos beszerzésre vállalt garanciák és a finanszírozáshoz jutásban való közreműködés révén, vagy szakmai iránymutatást nyújtanak, például képzés és az ügyviteli rendszerek fejlesztése formájában, valamint együttműködnek más vállalatokkal.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv maradéktalanul tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek a vállalatok rendelkezésére állnak, ha a leírt megelőző vagy minimalizáló intézkedésekkel nem kezelhetők a lehetséges hatások, rendelkezni kell arról a lehetőségről is, hogy a vállalat a magatartási kódexének vagy a megelőző intézkedési tervének betartatása érdekében megkísérelhet szerződést kötni a közvetett üzleti partnerrel, és megfelelő intézkedéseket hozhat annak ellenőrzésére, hogy a vele közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás betartja-e a szerződést.
 törölve
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  A lehetséges káros hatások eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt megelőző vagy csökkentő intézkedésekkel nem kezelhetők a lehetséges káros hatások, az irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az adott partnerrel, egyúttal várjanak el a megelőzésre és a minimalizálásra irányuló erőfeszítéseket, ha észszerűen elvárható, hogy ezek az erőfeszítések rövid távon sikeresek lesznek, vagy szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében, ha a lehetséges káros hatás súlyosnak minősül. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására, amelyekre irányadó a joguk. Előfordulhat, hogy a közvetett üzleti kapcsolatok szintjén másik vállalattal – például a beszállítóval közvetlen szerződéses jogviszonyban álló vállalattal – kell együttműködni a káros hatások megelőzéséhez. Bizonyos esetekben ez az együttműködés lehet az egyetlen reális módja a káros hatások megelőzésének, különösen akkor, ha a vállalattal közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás nem hajlandó szerződést kötni vele. Ezekben az esetekben a vállalatnak azzal a szervezettel kell együttműködnie, amely a legeredményesebben tudja megelőzni vagy csökkenteni a káros hatásokat a közvetett üzleti kapcsolat szintjén, a versenyjogi szabályok betartása mellett.
 (36)  A lehetséges káros hatások eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt megelőző vagy csökkentő intézkedésekkel nem kezelhetők azok a lehetséges káros hatások, amelyeket valamely vállalat okozott vagy amelyekhez hozzájárult, és nincs észszerű kilátás a változásra, az irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – végső lehetőségként, az együttműködés felelősségteljes megszüntetésének elvével összhangban ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az adott partnerrel, egyúttal várjanak el a megelőzésre és a csökkentésre irányuló erőfeszítéseket, vagy a lehetséges káros hatások súlyossága okán, vagy ha az ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására vagy felfüggesztésére, amelyekre irányadó a joguk. Az üzleti kapcsolat megszüntetésére vagy ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatal során a vállalatoknak értékelniük kell, hogy e döntés káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelynek megelőzését vagy csökkentését el kívánják érni. Amennyiben a vállalatok a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése mellett döntenek, lépéseket kell tenniük a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesíteniük kell az üzleti partnert, és figyelemmel kell kísérniük a döntést. Előfordulhat, hogy a közvetett üzleti kapcsolatok szintjén másik vállalattal – például a beszállítóval közvetlen szerződéses jogviszonyban álló vállalattal – kell együttműködni a káros hatások megelőzéséhez. Bizonyos esetekben ez az együttműködés lehet az egyetlen reális módja a káros hatások megelőzésének, különösen akkor, ha a vállalattal közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás nem hajlandó szerződést kötni vele. Ezekben az esetekben a vállalatnak azzal a szervezettel kell együttműködnie, amely a legeredményesebben tudja megelőzni vagy csökkenteni a káros hatásokat a közvetett üzleti kapcsolat szintjén, a versenyjogi szabályok betartása mellett.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  A közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat illetően ágazati együttműködés, ágazati programok és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések nyújthatnak segítséget a káros hatások feltárásához, csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges érdekérvényesítő képesség növelésében. Ezért lehetővé kell tenni a vállalatok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott átvilágítási kötelezettségeik végrehajtásának támogatása céljából ilyen kezdeményezésekre támaszkodjanak, amennyiben ezek a programok és kezdeményezések alkalmasak e kötelezettségek teljesítésének támogatására. A vállalatok saját kezdeményezésükre megvizsgálhatják, hogy e programok és kezdeményezések összhangban vannak-e az ezen irányelvben foglalt kötelezettségekkel. Az ilyen kezdeményezésekről való teljes körű tájékoztatás érdekében az irányelvnek arra is lehetőséget kell biztosítania, hogy a Bizottság és a tagállamok elősegítsék az ilyen programokkal vagy kezdeményezésekkel és azok eredményeivel kapcsolatos információk terjesztését. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást adhat ki az ágazati programok és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések célravezetőségének értékeléséről.
 (37)  Az ágazati programok és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések segítséget nyújthatnak a káros hatások feltárásához, csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges érdekérvényesítő képesség növelésében. Ezért lehetővé kell tenni a vállalatok számára, hogy átvilágítási kötelezettségeik szempontjainak támogatása – beleértve a közös érdekérvényesítés összehangolását, a hatékonyság fokozását, a bevált gyakorlatok bővítését, valamint az egyes ágazatok, földrajzi területek, áruk vagy kockázati kérdések szempontjából releváns szakértők bevonását – érdekében részt vegyenek az ilyen kezdeményezésekben. A kezdeményezések fogalma tágan értelmezendő, és magában foglalja a vállalatok vagy leányvállalataik és/vagy üzleti kapcsolataik által végzett átvilágítás szempontjainak támogatására, nyomon követésére, értékelésére, tanúsítására és/vagy ellenőrzésére szolgáló kezdeményezéseket. Ezeket a kezdeményezéseket kormányok, ipari szövetségek, érdekelt szervezetek csoportjai, szociális partnerek vagy civil társadalmi szervezetek dolgozhatják ki és felügyelhetik, és ellenőrző szervezeteket, globális keretmegállapodásokat, ágazati párbeszédeket és az átvilágítás szempontjait tanúsító kezdeményezéseket foglalhatnak magukban. Az ilyen kezdeményezésekről való teljes körű tájékoztatás érdekében az irányelvnek arra is lehetőséget kell biztosítania, hogy a Bizottság és a tagállamok elősegítsék az ilyen programokkal vagy kezdeményezésekkel és azok eredményeivel kapcsolatos információk terjesztését. A Bizottságnak a tagállamokkal, az OECD-vel és az érintett érdekelt felekkel együttműködésben iránymutatást kell kiadnia az ágazati programok és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések pontos hatókörének, ezen irányelvvel való összhangjának és hitelességének értékeléséről. Továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az ágazati vagy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezésekben részt vevő vállalatok vagy az átvilágítás szempontjai tekintetében független, harmadik fél általi ellenőrzést igénybe vevő vállalatok szankcionálhatók vagy felelősségre vonhatók legyenek ezen irányelv megsértéséért és az ennek következtében az áldozatok által elszenvedett károkért. Az ezen irányelv alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadandó, független ellenőrökre vonatkozó minimumszabályokat az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben kell kidolgozni, és azokat felül kell vizsgálni annak fényében, hogy ezek megfelelőek-e ezen irányelv célkitűzéseivel összhangban. A független ellenőrök felett az illetékes hatóságoknak kell felügyeletet gyakorolniuk, és szükség esetén a nemzeti és az uniós jogszabályoknak megfelelő szankciók hatálya alá kell tartozniuk.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően akkor, ha a vállalat tényleges káros emberi jogi vagy környezeti hatásokat tár fel, megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy megszüntesse őket. Elvárható, hogy a vállalat a saját tevékenységeiben és a leányvállalatainál meg tudja szüntetni a tényleges káros hatásokat. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy ha a tartós üzleti kapcsolatok esetében nem szüntethetők meg a káros hatások, akkor a vállalatoknak minimalizálniuk kell e hatások mértékét. A káros hatások mértékének minimalizálásával a káros hatások megszüntetéséhez lehető legközelebb álló eredményt kell elérni. Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremtsen a vállalatok számára, ezen irányelvnek meg kell határoznia azokat a ténylegesen káros emberi jogi és környezeti hatások megszüntetésére és mértékük minimalizálására irányuló intézkedéseket, amelyeket a vállalatok adott esetben, a körülményektől függően kötelesek meghozni.
 (38)  Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően akkor, ha a vállalat tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat tár fel, megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy megszüntesse őket. Elvárható, hogy a vállalat a saját tevékenységeiben és a leányvállalatainál meg tudja szüntetni a tényleges káros hatásokat. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy ha nem szüntethetők meg a káros hatások, akkor a vállalatoknak csökkenteniük kell e hatások mértékét, egyúttal erőfeszítéseket kell tenniük a káros hatás megszüntetésére, és az érintett felekkel konzultálva kidolgozott korrekciós intézkedési tervet kell végrehajtaniuk. A káros hatások mértékének minimalizálásával a káros hatások megszüntetéséhez lehető legközelebb álló eredményt kell elérni. Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremtsen a vállalatok számára, ezen irányelvnek meg kell határoznia azokat a ténylegesen káros emberi jogi és környezeti hatások megszüntetésére és mértékük minimalizálására irányuló intézkedéseket, amelyeket a vállalatok adott esetben, a körülményektől függően kötelesek meghozni.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Tehát a tényleges káros hatások megszüntetésére és mértékének minimalizálására vonatkozóan ezen irányelvben rögzített kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. A káros hatás semlegesítéséhez vagy mértékének minimalizálásához az adott káros hatás jelentőségével és nagyságrendjével, valamint a vállalat káros hatáshoz való hozzájárulásával arányos intézkedést kell hozniuk. Amennyiben a káros hatás azonnali megszüntetésére való lehetőség hiányában szükséges, a vállalatoknak korrekciós intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk, amely az intézkedésre vonatkozóan észszerű és egyértelműen meghatározott határidőket, a javulás mérésére pedig minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz. A vállalatoknak emellett törekedniük annak elérésére, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen üzleti partnerük szerződéses biztosítékokat nyújtson a vállalatok magatartási kódexének és – szükség esetén – megelőző intézkedési tervének betartatására, többek között azáltal, hogy hasonló szerződéses biztosítékokat vár el a partnereitől, amennyiben tevékenységeik a vállalatok értékláncának részét képezik. A szerződéses biztosítékokat a betartásuk ellenőrzése céljából megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük. Végezetül a vállalatoknak emellett a káros hatások megszüntetését vagy mértékének minimalizálását célzó beruházásokat kell végrehajtaniuk, célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk a velük tartós üzleti kapcsolatban álló kkv-knak, valamint együtt kell működniük más szervezetekkel, többek között azért, hogy adott esetben növeljék a káros hatás megszüntetésére való képességüket.
 (39)  Tehát a tényleges káros hatások megszüntetésére és mértékének csökkentésére vonatkozóan ezen irányelvben rögzített kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. A káros hatás semlegesítéséhez vagy mértékének megfelelő csökkentéséhez az érintett személyeket, csoportokat és közösségeket és/vagy a környezetet a káros hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe kell visszaállítaniuk. Amennyiben a káros hatás azonnali megszüntetésére való lehetőség hiányában szükséges, a vállalatoknak korrekciós intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk, amely a megfelelő intézkedések végrehajtására vonatkozóan észszerű és egyértelműen meghatározott határidőket, a javulás mérésére pedig minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz. A vállalatok emellett a velük üzleti kapcsolatban álló üzleti partnerükkel szerződéses rendelkezésekben is rögzíthetik a magatartási kódex és – szükség esetén – a megelőző intézkedési terv betartatását. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy a megfelelő észszerű, megkülönböztetésmentes és méltányos rendelkezéseket a saját partnereivel kötött szerződésében is szerepeltessék, ha azok tevékenységei a vállalat értékláncának részét képezik. A szerződéses rendelkezéseket az ebben az irányelvben foglalt átvilágítás elvégzését támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezen túlmenően a szerződéses rendelkezéseknek méltányosnak, észszerűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és tükrözniük kell a felek közös feladatait az átvilágítás folyamatos együttműködés keretében történő elvégzése során, hangsúlyt fektetve a káros hatások megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatalára. A vállalatoknak értékelniük kell azt is, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek. A szerződéses feltételeket gyakran a vevő egyoldalúan írja elő a szállító számára, és azok megszegése valószínűleg a vevő egyoldalú intézkedését, például a szerződés felmondását vagy az együttműködés megszüntetését vonja maga után. Az ilyen egyoldalú intézkedés az átvilágítás kapcsán nem megfelelő, és bizonyára maga is káros hatásokkal járna. Amennyiben az említett szerződéses rendelkezések megszegése lehetséges káros hatással jár, a vállalatnak a szerződés vonatkozó jogszabályok szerinti megszüntetésének vagy felfüggesztésének megfontolása helyett előbb megfelelő intézkedéseket kell hoznia e hatások megelőzésére vagy megfelelő csökkentésére. Végezetül a vállalatoknak emellett a káros hatások megszüntetését vagy mértékének csökkentését célzó beruházásokat kell végrehajtaniuk, célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk a velük üzleti kapcsolatban álló kkv-knak, valamint együtt kell működniük más szervezetekkel, többek között azért, hogy adott esetben növeljék a káros hatás megszüntetésére való képességüket.
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Annak érdekében, hogy ezen irányelv maradéktalanul tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek a vállalatok rendelkezésére állnak, ha a leírt intézkedésekkel nem kezelhetők a tényleges hatások, rendelkezni kell arról a lehetőségről is, hogy a vállalat a magatartási kódexének vagy a korrekciós intézkedési tervének betartatása érdekében megkísérelhet szerződést kötni a közvetett üzleti partnerrel, és megfelelő intézkedéseket hozhat annak ellenőrzésére, hogy a vele közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás betartja-e a szerződést.
 törölve
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A tényleges káros hatások eredményes megszüntetéséhez vagy minimalizálásához a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy minimalizálására tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt intézkedésekkel nem szüntethetők meg, illetve nem csökkenthetők megfelelően a tényleges káros hatások, ezen irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg intézkedjenek a káros hatás megszüntetése vagy mértékének minimalizálása érdekében, vagy szüntessék meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében, ha a káros hatás súlyosnak minősül. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására, amelyekre irányadó a joguk.
 (41)  A tényleges káros hatások eredményes megszüntetéséhez vagy minimalizálásához a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy minimalizálására tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt intézkedéssel nem szüntethetők meg, illetve nem csökkenthetők megfelelően azok a tényleges káros hatások, amelyeket valamely vállalat okozott vagy amelyekhez hozzájárult, és nincs észszerű kilátás a változásra, ezen irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – végső lehetőségként, az együttműködés felelősségteljes megszüntetésének elvével összhangban ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg intézkedjenek a káros hatás megszüntetése vagy mértékének csökkentése érdekében, vagy a lehetséges káros hatások súlyossága okán, vagy ha az ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására vagy felfüggesztésére, amelyekre irányadó a joguk. Az üzleti kapcsolat megszüntetésére vagy ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala során a vállalatoknak értékelniük kell, hogy e döntés káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelynek megszüntetését vagy csökkentését el kívánják érni. Amennyiben a vállalatok a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése mellett döntenek, lépéseket kell tenniük a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesíteniük kell az üzleti partnert, és figyelemmel kell kísérniük a döntést.
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
41 a preambulumbekezdés (új)
(41a)  Amennyiben valamely vállalat tényleges káros hatást okozott vagy ahhoz hozzájárult, azt megfelelő intézkedésekkel kell orvosolnia. A korrekciós intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy az érintett személyeket és csoportokat vagy közösségeket és/vagy a környezetet a hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe állítsák vissza, és azokat az érintett érdekelt felek igényeinek és véleményének figyelembevételével kell kidolgozni. Az intézkedések magukban foglalhatják többek között a kártérítést, a kárpótlást, a rehabilitációt, a nyilvános bocsánatkérést, a helyreállítást vagy a vizsgálatokkal való jóhiszemű együttműködést. Egyes helyzetekben a pénzügyi ellentételezés e helyreállítás biztosításának szükséges módja lehet. Amennyiben egy vállalat közvetlenül összefüggésbe hozható valamely káros hatással, adott esetben lehetővé kell tenni számára, hogy önként részt vegyen a korrekciós intézkedésekben, és mérlegelje a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználását a hatás által okozott károk orvoslásának lehetővé tétele céljából. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a káros hatás által érintett érdekelt felek ne legyenek kötelezhetők arra, hogy a követelések bíróságon történő benyújtását megelőzően korrekcióért folyamodjanak.
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  A vállalatoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy személyek és szervezetek közvetlenül nekik tegyenek panaszt, amennyiben jogos aggályok merülnek fel tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat illetően. Az ilyen panasz benyújtására jogosult szervezetek körébe kell tartozniuk az érintett értékláncban dolgozó egyéneket képviselő szakszervezeteknek vagy más munkavállalói képviselőknek és az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezeteknek, amennyiben tudomásuk van lehetséges vagy tényleges káros hatásokról. A vállalatoknak eljárást kell kialakítaniuk e panaszok kezelésére, valamint adott esetben a munkavállalók, a szakszervezetek és más munkavállalói képviselők ezen eljárásról való tájékoztatására. A panasztételi és korrekciós mechanizmus igénybevétele nem zárhatja ki, hogy a panaszos bírósági jogorvoslati lehetőségeket is igénybe vegyen. A nemzetközi normáknak megfelelően biztosítani kell a panaszosoknak a jogot arra, hogy a panasz nyomán megfelelő intézkedések meghozatalát kérjék a vállalattól, és a panasz tárgyát képező tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások megvitatása céljából találkozzanak a vállalat megfelelő szintű képviselőivel. E jogosultság alapján nem szabad észszerűtlen megkeresésekkel fordulni a vállalatokhoz.
 (42)  A vállalatoknak operatív szinten létre kell hozniuk a nyilvánosság számára elérhető és hatékony értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmusokat, amelyeket személyek és szervezetek használhatnak annak érdekében, hogy értesítsék őket, panaszt tegyenek, vagy korrekciós intézkedést kérjenek, amennyiben jogos aggályuk merül fel tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat illetően az értékláncban. Az ilyen panaszok benyújtására jogosult személyek és szervezetek körébe kell tartozniuk azoknak a személyeknek, akiket a káros hatás érint vagy alapos okkal feltételezhetően érinthet, valamint törvényes képviselőiknek, azoknak a szakszervezeteknek vagy más munkavállalói képviselőknek, amelyek az érintett értékláncban dolgozó egyéneket képviselik, valamint azoknak a hiteles és tapasztalt szervezeteknek, amelyek céljai között szerepel a környezet védelme. Értesítéseket nyújthatnak be az előbb említett személyek és szervezetek, valamint az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezetek, amennyiben tudomásuk van lehetséges vagy tényleges káros hatásokról, valamint az emberi jogokat és a környezetet védő jogi és természetes személyek. A vállalatoknak eljárást kell kialakítaniuk az ilyen értesítések és panaszok kezelésére, valamint adott esetben a munkavállalók, a szakszervezetek és más munkavállalói képviselők ezen eljárásról való tájékoztatására. A vállalatoknak több érdekelt felet tömörítő panaszkezelési mechanizmusokban való részvétel vagy valamely globális keretmegállapodáshoz való csatlakozás útján lehetőséget kell biztosítaniuk az értesítések és panaszok más vállalatokkal vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások, többek között ágazati kezdeményezések keretében történő benyújtására. Értesítés vagy panasz benyújtása nem lehet előfeltétel, és nem zárhatja ki, hogy az azokat benyújtó személyek igénybe vehessék a megalapozott aggályokra vonatkozó eljárást, valamint a bírósági vagy egyéb nem bírósági mechanizmusokat, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontokat, ahol léteznek ilyenek. A nemzetközi normáknak megfelelően biztosítani kell az értesítést vagy panaszt benyújtó személyeknek a jogot arra, hogy – amennyiben értesítést vagy panaszt nem névtelenül nyújtják be – időben és megfelelő módon visszajelzést kapjanak a vállalattól, a panaszt benyújtó személyek számára pedig emellett biztosítani kell azt a jogot, hogy a panasz tárgyát képező tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások megvitatása céljából találkozzanak a vállalat megfelelő szintű képviselőivel, indokolást kapjanak arról, hogy a panaszt megalapozottnak vagy megalapozatlannak minősítették-e, és tájékoztassák őket a megtett lépésekről és intézkedésekről, valamint hogy korrekciót vagy a korrekcióhoz való hozzájárulást kérjenek. E jogosultság alapján nem szabad észszerűtlen megkeresésekkel fordulni a vállalatokhoz. A vállalatoknak egyebek mellett felelniük kell azért, hogy a panaszt vagy értesítést benyújtó valamennyi személy védelmet élvezzen az esetleges megtorlással és büntetéssel szemben, amit többek között úgy érhetnek el, hogy az értesítési és panasztételi folyamat során a nemzeti joggal összhangban névtelenséget vagy bizalmas kezelést biztosítanak az érintetteknek. Az értesítési és nem bírósági panaszkezelési eljárásnak jogszerűnek, hozzáférhetőnek, kiszámíthatónak, méltányosnak, átláthatónak, a jogokkal összeegyeztethetőnek kell lennie, figyelembe kell vennie a nemi és kulturális szempontokat, az együttműködésen és a párbeszéden kell alapulnia, és kiigazíthatónak kell lennie az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek 31. alapelvében és az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottságának 16. sz. általános észrevételében a nem bírósági panaszkezelési mechanizmusok hatékonysági kritériumaiban meghatározottak szerint. A vállalatoknak a működésük helye szerinti állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein fel kell hívniuk az érintett érdekelt felek figyelmét az értesítési és panaszkezelési mechanizmusok létezésére, céljaira és eljárásaira, beleértve ezek elérhetőségének módját, a vállalatra vonatkozó döntéseket és jogorvoslatokat, valamint azt, hogy a vállalat hogyan hajtja végre azokat. Emellett megfelelő védelmet kell biztosítani a munkavállalók és képviselőik számára, és semmilyen bíróságon kívüli korrekciós erőfeszítés nem érinti a kollektív tárgyalások ösztönzését és a szakszervezetek elismerését, és azok semmilyen módon nem veszélyeztethetik a legitim szakszervezetek és munkavállalói képviselők szerepét a munkaügyi viták rendezésében.
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük az átvilágítási intézkedéseik végrehajtását és eredményességét. Időszakosan értékelniük kell a saját, a leányvállalataik és – ha az értékláncaikat érintik – a velük tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások tevékenységeit, hogy figyelemmel kísérjék a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárásának, megelőzésének, minimalizálásának, megszüntetésének és csökkentésének eredményességét. Az értékelés keretében meg kell győződni arról, hogy sikerült-e a káros hatásokat megfelelően feltárni, az átvilágítási intézkedéseket végrehajtani, a káros hatásokat pedig ténylegesen megelőzni vagy megszüntetni. Annak érdekében, hogy ez az értékelés naprakész legyen, legalább 12 havonta el kell végezni, a köztes időszakban pedig felül kell vizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások jelentős új kockázatai merülhettek fel.
 (43)  A vállalatoknak folyamatosan ellenőrizniük kell a végrehajtást, és nyomon kell követniük az ezen irányelvvel összhangban hozott intézkedéseik megfelelőségét és eredményességét. Értékelniük kell a saját, a leányvállalataik és a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait, hogy figyelemmel kísérjék a káros emberi jogi és, környezeti hatások feltárásának, megelőzésének, minimalizálásának, megszüntetésének, csökkentésének és korrekciójának eredményességét. Az értékelés keretében meg kell győződni arról, hogy sikerült-e a káros hatásokat megfelelően feltárni, az átvilágítási intézkedéseket végrehajtani, a káros hatásokat pedig ténylegesen megelőzni vagy megszüntetni. Annak érdekében, hogy ez az értékelés naprakész legyen, azt folyamatosan – és jelentős változás bekövetkezte után is – el kell végezni, és folyamatosan felül kell vizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások jelentős új kockázatai merülhettek fel. A vállalatoknak 10 évig meg kell őrizniük az e követelménynek való megfelelést igazoló dokumentációt.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az OECD-keretben foglalt hatályos nemzetközi normákban foglaltakhoz hasonlóan az átvilágítási követelmény részét képezi az átvilágítási politikákra, eljárásokra, valamint a tényleges vagy lehetséges káros hatások feltárása és kezelése érdekében végzett tevékenységekre vonatkozó lényeges információk, köztük ez e tevékenységekből fakadó megállapítások és eredmények külső kommunikációja. A 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosítására irányuló javaslat beszámolási kötelezettségeket ír elő az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. A beszámolási kötelezettségek közötti átfedések elkerülése érdekében ez az irányelv ezért nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket azokon a 2013/34/EU irányelv szerinti kötelezettségeken túlmenően, amelyek az azon irányelv és az annak alapján kidolgozandó beszámolási standardok hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkoznak. Azok a vállalkozások, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, de nem vonatkozik rájuk a 2013/34/EU irányelv, az ezen irányelvben az átvilágítás részeként folytatandó kommunikációra vonatkozóan előírt kötelezettségüket úgy teljesíthetik, hogy honlapjukon éves beszámolót tesznek közzé a nemzetközi üzleti körökben szokásos nyelven.
 (44)  Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az OECD-keretben foglalt hatályos nemzetközi normákban foglaltakhoz hasonlóan az átvilágítási követelmény részét képezi az átvilágítási politikákra, eljárásokra, valamint a tényleges vagy lehetséges káros hatások feltárása és kezelése érdekében végzett tevékenységekre vonatkozó lényeges információk, köztük ez e tevékenységekből fakadó megállapítások és eredmények külső kommunikációja. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó 2013/34/EU irányelv beszámolási kötelezettségeket ír elő az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 rendelet pedig a pénzügyi vállalkozások számára. A beszámolási kötelezettségek közötti átfedések elkerülése érdekében ez az irányelv ezért nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket azokon a 2013/34/EU irányelv szerinti kötelezettségeken túlmenően, amelyek az azon irányelv és az annak alapján kidolgozandó beszámolási standardok hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkoznak, és nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket az (EU) 2019/2088 rendeletben foglaltakon túlmenően sem. Azok a vállalkozások, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, de nem vonatkozik rájuk a 2013/34/EU irányelv, az ezen irányelvben az átvilágítás részeként folytatandó kommunikációra vonatkozóan előírt kötelezettségüket úgy teljesíthetik, hogy honlapjukon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén az említett követelményeknek megfelelő éves beszámolót tesznek közzé.
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
44 a preambulumbekezdés (új)
(44a)  Az ezen irányelv és ugyanakkor a 2013/34/EU irányelv 19a., 29a. és 40a. cikke szerinti beszámolási követelmények hatálya alá tartozó és ezért az átvilágítási folyamatukról az e cikkekben meghatározottak szerint beszámoló vállalatokra vonatkozó követelményeket úgy kell értelmezni, hogy a vállalatoknak ismertetniük kell, hogy miként hajtják végre az ezen irányelvben előírt átvilágítást. A 2013/34/EU irányelv azon követelményeinek teljesítése során, amelyek szerint be kell számolni a lehetséges vagy tényleges káros hatások azonosítása érdekében tett intézkedésekről, a vállalatoknak ismertetniük kell, hogy rangsorolták-e a megfelelő intézkedéseket, hogyan alkalmazták ezt a megközelítést, és miért volt szükség a rangsorolásra. A 2013/34/EU irányelv azon követelményeinek teljesítése során, amelyek szerint a vállalatnak be kell számolnia a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, enyhítése, korrekciója vagy megszüntetése érdekében általa hozott intézkedésekről, valamint az ilyen intézkedések eredményéről, a vállalatnak közzé kell tennie azon esetek számát is, amikor úgy döntött, hogy megszünteti a tevékenységét, a megszüntetés okát, valamint az érintett üzleti kapcsolatok helyét is, anélkül, hogy felfedné az érintett partnerek kilétét.
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
44 b preambulumbekezdés (új)
(44b)  Ez az irányelv nem kívánja előírni a vállalatok számára, hogy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott üzleti titoknak minősülő szellemi tőkét, szellemi tulajdont, know-how-t vagy innovációs eredményeket hozzanak nyilvánosságra. Az ezen irányelvben előírt beszámolási követelmények ezért nem sérthetik az (EU) 2016/943 irányelvet. Ezen irányelv alkalmazása nem sértheti továbbá a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet sem (a piaci visszaélésekről szóló rendelet).
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
44 c preambulumbekezdés (új)
(44c)  A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az érintett érdekelt felekkel való érdemi együttműködés érdekében, amely lehetővé teszi a valódi interakciót és párbeszédet az átvilágítási folyamat során. Az együttműködésnek ki kell terjednie az érintett érdekelt felek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, és átfogónak, strukturálisnak, hatékonynak, időszerűnek kell lennie, valamint figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját. Lesznek olyan helyzetek, amikor nem lehetséges érdemi együttműködést folytatni az érintett érdekelt felekkel, vagy amikor hasznos lehet a további szakértői nézőpontok figyelembevétele ahhoz, hogy a vállalat teljes mértékben megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, különösen az alkalmazási kör meghatározására és a rangsorolásra vonatkozó döntésekkel összefüggésben. . Ezekben az esetekben a vállalatoknak más érintett érdekelt felekkel, például civil társadalmi szervezetekkel vagy az emberi jogokat vagy a környezetet védő jogi vagy természetes személyekkel kell érdemi együttműködést kell folytatniuk annak érdekében, hogy hiteles betekintést nyerjenek a lehetséges vagy tényleges káros hatásokba. A konzultációnak folyamatosnak kell lennie, és a vállalatoknak átfogó, célzott és releváns információkkal kell ellátniuk az érintett érdekelt feleket. Az érintett érdekelt feleknek jogot kell biztosítani arra, hogy további írásbeli tájékoztatást kérjenek, amelyet a vállalatnak észszerű határidőn belül, megfelelő és átfogó formában kell teljesítenie. Az ilyen kérelem elutasítása esetén az érintett érdekelt feleknek jogukban áll az elutasítás írásbeli indokolását kérni. Az érintett érdekelt felek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció során kellően figyelembe kell venni az együttműködés akadályait, biztosítani kell – többek között a titoktartás és a névtelenség fenntartása révén –, hogy az érdekelt feleket ne érhessék megtorló intézkedések, és különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő érdekelt felek szükségleteire, valamint az egymást átfedő sebezhetőségekre és interszekcionális tényezőkre, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítés biztosítása és az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat teljes körű tiszteletben tartása révén. A vállalatoknak tájékoztatniuk kell a munkavállalóik képviselőit az átvilágítási stratégiájukról és annak végrehajtásáról, a hatályos uniós joggal összhangban és a tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való alkalmazandó jogaik sérelme nélkül, különös tekintettel a foglalkoztatás és a szociális jogok területére vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv106a, a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv107a és a 2001/86/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv108a – által szabályozott jogokra. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt olyan helyzetekben kell relevánsnak tekinteni, amikor a lehetséges és tényleges hatások vagy a 4–10. cikk szerinti intézkedések észszerű feltételezés alapján érintik az érdekelt felek jogait vagy érdekeit, vagy ha az érintett érdekelt felek kértek tájékoztatást, konzultációt vagy párbeszédet.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
1c A Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (HL L 294., 2001.11.10., 22. o.).
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
44 d preambulumbekezdés (új)
(44d)  A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek a természetes vagy jogi személyekkel szembeni zaklatás sajátos formája, amelynek célja a közérdekű kérdésekben való felszólalás megakadályozása vagy szankcionálása. A tagállamoknak a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban biztosítaniuk kell a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan állítások vagy visszaélésszerű bírósági eljárások kezeléséhez szükséges biztosítékokat.
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A Bizottságnak iránymutatást kell nyújtania a szerződési mintafeltételekről, hogy ezzel megkönnyítse a vállalatok számára a rájuk vonatkozó átvilágítási követelmények teljesítését az egész értékláncuk tekintetében, és korlátozza a szabályozásból eredő terheknek a vállalatokkal üzleti kapcsolatban álló kkv-kra való áthárítását.
 (45)  A Bizottságnak – a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel konzultálva – iránymutatást kell nyújtania a vállalatoknak olyan szerződési mintafeltételek révén, amelyeket azok önkéntesen felhasználhatnak a 7. és 8. cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében, és amelyek segítségével a vállalatok az egész értékláncuk tekintetében teljesíteni tudják a rájuk vonatkozó átvilágítási követelményeket. Az ilyen szerződési feltételeknek elő kell írniuk legalább a folyamatos együttműködésben részt vevő szerződő felek közötti egyértelmű feladatmegosztást, azt, hogy azok nem eredményezhetik az átvilágítás elvégzésével kapcsolatos felelősség átruházását, valamint hogy e feltételek megsértése esetén a társaságoknak kerülniük kell az ilyen feltételek felmondását azáltal, hogy először az ezen irányelv 7. és 8. cikkével összhangban megfelelő intézkedéseket hoznak. Az iránymutatásnak egyértelművé kell tennie továbbá, hogy az ezen irányelvben foglalt átvilágítási előírások nem teljesíthetők szerződéses biztosítékok egyszerű szerepeltetésével. Az előírások csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a másik fél átvilágítási kötelezettségeinek megállapítása kellő gondossággal történik úgy, hogy biztosított legyen e kötelezettségek tényleges teljesítése, és meghatározásra kerüljenek a körülményeknek megfelelő intézkedések, például a nyomon követés, a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás, valamint a felelős beszerzési gyakorlat.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
46 preambulumbekezdés
(46)  Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság – a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és adott esetben az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervekkel egyeztetve – iránymutatást adjon ki bizonyos ágazatokra vagy meghatározott káros hatásokra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtson és gyakorlati eszközöket biztosítson a vállalatoknak vagy a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatosan, hogyan kell teljesíteniük a vállalatoknak az átvilágítási kötelezettségeiket.
 (46)  A Bizottságnak – a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve, a tagállamokkal, az európai ágazatközi és ágazati szociális partnerekkel és más érintett érdekelt felekkel, ideértve a civil társadalmi szervezeteket, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Munkaügyi Hatósággal, az Európai Külügyi Szolgálattal, az Európai Innovációs Tanáccsal, a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal és adott esetben az OECD-vel és az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező más nemzetközi szervekkel egyeztetve – egyértelmű, közérthető és a szabályok betartását gyakorlatias módon megkönnyítő iránymutatásokat kell kiadnia mind általános, mind ágazatok szerint célzott alkalmazásra, hogy segítséget nyújtson és gyakorlati eszközöket biztosítson a vállalatoknak vagy a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatosan, hogyan kell teljesíteniük a vállalatoknak az átvilágítási kötelezettségeiket.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
46 a preambulumbekezdés (új)
(46a)  Annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat az átvilágítási kötelezettségeik teljes értékláncuk mentén történő teljesítésében, az Európai Bizottságnak további kutatásokat kell végeznie a digitális eszközökkel kapcsolatban, és elő kell mozdítania azokat.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Noha ezen irányelv hatálya a kkv-kra nem terjed ki, de az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok vállalkozóiként vagy alvállalkozóiként őket is érinthetik a rendelkezései. Mindazonáltal a cél a kkv-kra nehezedő pénzügyi és adminisztratív teher csökkentése, mivel közülük sokan kerültek nehéz helyzetbe a világméretű gazdasági és egészségügyi válság következtében. A kkv-k támogatása érdekében a tagállamoknak – önállóan vagy közösen – külön honlapokat, portálokat vagy platformokat kell létrehozniuk és működtetniük, emellett pénzügyi támogatást is nyújthatnak a kkv-knak, és segíthetik őket a kapacitásépítésben. Ezt a támogatást az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplőknek is hozzáférhetővé tenni, illetve szükség esetén hozzájuk kell igazítani, vagy rájuk is ki kell terjeszteni. A kkv-kkal üzleti kapcsolatban álló vállalatokat is ösztönözni kell, hogy támogassák ezeket a vállalkozásokat az átvilágítási intézkedések végrehajtásában, amennyiben az erre vonatkozó követelmények veszélyeztetnék az életképességüket, továbbá alkalmazzanak méltányos, észszerű, megkülönböztetésmentes és arányos intézkedéseket velük szemben.
 (47)  Noha ezen irányelv hatálya a kkv-kra nem terjed ki, de az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok vállalkozóiként vagy alvállalkozóiként őket is érinthetik a rendelkezései. Mindazonáltal a cél a kkv-kra nehezedő pénzügyi és adminisztratív teher csökkentése, mivel közülük sokan kerültek nehéz helyzetbe a világméretű gazdasági és egészségügyi válság következtében. A kkv-k támogatása érdekében a tagállamoknak a Bizottság támogatásával – önállóan vagy közösen – külön felhasználóbarát honlapokat, portálokat vagy platformokat kell létrehozniuk és működtetniük, emellett pénzügyi támogatást is kell nyújtaniuk a kkv-knak, és segíteniük kell őket a kapacitásépítésben. Ezt a támogatást az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplőknek is hozzáférhetővé tenni, illetve szükség esetén hozzájuk kell igazítani, vagy rájuk is ki kell terjeszteni. A kkv-kkal üzleti kapcsolatban álló vállalatokat is ösztönözni kell, hogy támogassák ezeket a vállalkozásokat az átvilágítási intézkedések végrehajtásában, továbbá méltányos, észszerű, megkülönböztetésmentes és arányos követelményeket támasszanak velük szemben. A kkv-k számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes alapon alkalmazzák ezt az irányelvet, és e célból megfelelő intézkedésekkel és eszközökkel támogatni kell őket, továbbá erre ösztönözni kell őket.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A kkv-knak nyújtott tagállami támogatás kiegészítése érdekében a Bizottság a meglévő uniós eszközökre, projektekre, valamint az átvilágítás Unión belüli és harmadik országbeli végrehajtását segítő egyéb intézkedésekre is támaszkodhat. Bevezethet új támogatási intézkedéseket, hogy segítsen a vállalatoknak, köztük a kkv-knak az átvilágítási követelmények teljesítésében. Ennek keretében létrehozhat értéklánc-átláthatósági megfigyelőközpontot, és előmozdíthatja a közös érdekelti kezdeményezéseket.
 (48)  A vállalatoknak, köztük a kkv-knak a végrehajtásban nyújtott tagállami támogatás kiegészítése érdekében a Bizottság a meglévő uniós eszközökre, projektekre, valamint az átvilágítás Unión belüli és harmadik országbeli végrehajtását segítő egyéb intézkedésekre is támaszkodik. Új támogatási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy segítsen a vállalatoknak, köztük a kkv-knak az átvilágítási követelmények teljesítésében. Ennek keretében létre kell hoznia egy értéklánc-átláthatósági megfigyelőközpontot, és elő kell mozdítania a közös érdekelti kezdeményezéseket.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is a harmadik országokkal partnerségben együttműködve kell támogatniuk az értéklánc felsőbb szintjein lévő gazdasági szereplőket, kiemelt figyelmet fordítva a mezőgazdasági kistermelőkre, hogy kiépítsék a tevékenységeik és üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges kapacitást. Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközeiket felhasználva támogatást kell nyújtaniuk harmadik országbeli kormányok és az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplők részére a tevékenységeik és a felsőbb szinteken lévő szereplőkkel fennálló üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak kezeléséhez. Ennek keretében együttműködhetnek partnerországok kormányaival, a helyi magánszektor szereplőivel és érdekelt felekkel a káros emberi jogi és környezeti hatások kiváltó okainak kezelésében.
 (49)  A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is a harmadik országokkal partnerségben együttműködve kell támogatniuk az értéklánc felsőbb szintjein lévő gazdasági szereplőket, kiemelt figyelmet fordítva a mezőgazdasági kistermelőkre, hogy kiépítsék a tevékenységeik és üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges kapacitást. Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközeiket, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokat felhasználva támogatást kell nyújtaniuk harmadik országbeli kormányok és az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplők részére a tevékenységeik és a felsőbb szinteken lévő szereplőkkel fennálló üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak kezeléséhez. Ennek keretében együttműködhetnek partnerországok kormányaival, a helyi magánszektor szereplőivel és érdekelt felekkel a káros emberi jogi és környezeti hatások kiváltó okainak kezelésében.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Ezen irányelv akkor járul hozzá eredményesen az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ha előírja, hogy a vállalatok fogadjanak el tervet az üzleti modelljük és stratégiájuk fenntartható gazdaságra való átállással és a Párizsi Megállapodás szerint a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásával való összeegyeztethetőségének biztosítására. Ha a vállalat tevékenységeinek fő kockázata vagy fő hatása az éghajlatot érinti, vagy esetében ezt kellett volna megállapítani, akkor a vállalatnak kibocsátáscsökkentési célokat is meg kell határoznia a tervében.
 (50)  Ahhoz, hogy ez az irányelv eredményesen hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a vállalatoknak az érdekelt felekkel konzultálva átállási tervet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk az (EU) 2022/2464 irányelv 19a. cikkében foglalt beszámolási kötelezettségekkel összhangban annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összhangban legyen a fenntartható gazdaságra való átállás célkitűzéseivel és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozására vonatkozó, a Párizsi Megállapodásban kitűzött céllal, az (EU) 2021/1119 rendeletben (az európai klímarendeletben) meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéssel, valamint a 2030-ig elérendő éghajlati célokkal. A tervnek figyelembe kell vennie az értékláncot, és meggyőző tudományos bizonyítékokon alapuló, határidőhöz kötött célokat kell tartalmaznia az 1., 2. és adott esetben 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseikhez kapcsolódóan, beleértve adott esetben az üvegházhatású gázokra – többek között adott esetben a metánkibocsátásra – vonatkozó, 2030-ra, majd a 2050-ig tartó időszakban ötéves szakaszokra kitűzött abszolút kibocsátáscsökkentési célokat, kivéve, ha a vállalat bizonyítani tudja, hogy működése és értéklánca nem okoz üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ezért az ilyen kibocsátáscsökkentési célértékek nem lennének relevánsak. A terveknek végrehajtási intézkedéseket kell tartalmazniuk, melyek a vállalat éghajlat-politikai céljainak elérését célozzák, és meggyőző tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk, azaz olyan tudományosan függetlenül hitelesített bizonyítékokon, amelyek összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) meghatározása szerint, és figyelembe kell venniük az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület ajánlásait.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
51 preambulumbekezdés
(51)  E kibocsátáscsökkentési célok megfelelő végrehajtása és az igazgatók pénzügyi ösztönzőibe való beépítése érdekében a tervet kellően figyelembe kell venni az igazgatók változó javadalmazásának megállapításakor, ha a változó javadalmazás az igazgatónak a vállalat üzleti stratégiájához, valamint hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához való hozzájárulásához kötődik.
 (51)  Az átállási terveknek egyértelmű kötelezettségeket kell meghatározniuk az igazgatók és az igazgatótanácsi tagok számára annak biztosítására, hogy a vállalati stratégia kiterjedjen a környezeti és éghajlati kockázatok és hatások kezelésére. Az igazgatók pénzügyi ösztönzőinek növelése érdekében az átlagosan több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak releváns és hatékony politikával kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az igazgatók változó javadalmazásának egy része a vállalat éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó átállási tervében foglalt célok eléréséhez kötődjön.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
53 preambulumbekezdés
(53)  A tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóságot az átvilágítási kötelezettségek vállalatok általi helyes végrehajtásának figyelemmel kísérésére és ezen irányelv megfelelő érvényesítésére. Ezeknek a felügyeleti hatóságoknak közigazgatási szervnek, az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és egyéb piaci érdekektől függetlennek, valamint összeférhetetlenségtől mentesnek kell lenniük. A tagállamoknak nemzeti jogukkal összhangban biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. A hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy saját kezdeményezésükre vagy az ezen irányelv szerint felhozott panaszok vagy indokolással alátámasztott aggályok alapján megfelelő vizsgálatokat végezzenek. Ha van ágazati jogszabályok alapján illetékes hatóság, a tagállamok e hatóság felelősségi körébe rendelhetik ezen irányelv alkalmazását annak hatáskörén belül. A szabályozott pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó hatóságot is kijelölhetnek ezen irányelv alkalmazásában felügyeleti hatóságként.
 (53)  A tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóságot az átvilágítási kötelezettségek vállalatok általi helyes végrehajtásának figyelemmel kísérésére és ezen irányelv megfelelő érvényesítésére. Ezeknek a felügyeleti hatóságoknak közigazgatási szervnek, az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és egyéb piaci érdekektől függetlennek, valamint összeférhetetlenségtől mentesnek kell lenniük. A tagállamoknak nemzeti jogukkal összhangban biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. A hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy saját kezdeményezésükre vagy az ezen irányelv szerint felhozott sérelmek vagy indokolással alátámasztott aggályok alapján megfelelő vizsgálatokat végezzenek, ideértve adott esetben helyszíni ellenőrzések végrehajtását és az érintett érdekelt felek meghallgatását. Ha van ágazati jogszabályok alapján illetékes hatóság, a tagállamok e hatóság felelősségi körébe rendelhetik ezen irányelv alkalmazását annak hatáskörén belül. A szabályozott pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó hatóságot is kijelölhetnek ezen irányelv alkalmazásában felügyeleti hatóságként. A tagállamoknak a felügyeleti hatóságok kijelölésekor és működési eljárásaik meghatározásakor biztosítaniuk kell, hogy azok összhangban legyenek az egyéb nemzetközi eszközök alapján rendelkezésre álló egyéb eljárásokkal, például a nemzeti kapcsolattartó pontok által működtetett, bíróságon kívüli panaszkezelési mechanizmussal, és azokat kiegészítsék.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  Az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések eredményes érvényesítése érdekében a tagállamoknak visszatartó erejű, arányos és hatékony szankcióról kell rendelkezniük az említett intézkedések megsértése esetére. Ahhoz, hogy a szankciórendszer hatékony legyen, a nemzeti felügyeleti hatóságok által kirótt közigazgatási szankciók között pénzbírságnak is lennie kell. Ha valamely tagállam jogrendszere nem rendelkezik az ezen irányelvben meghatározott közigazgatási szankciókról, a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a szankciót az illetékes felügyeleti hatóság kezdeményezésére az illetékes igazságügyi hatóság rója ki. Ezért az ilyen tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályok és a szankciók alkalmazása az illetékes felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási szankciókkal azonos hatású legyen.
 (54)  Az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések eredményes érvényesítése érdekében a tagállamoknak visszatartó erejű, arányos és hatékony szankcióról kell rendelkezniük az említett intézkedések megsértése esetére. Ahhoz, hogy a szankciórendszer hatékony legyen, a nemzeti felügyeleti hatóságok által kirótt közigazgatási szankciók között szerepelnie kell pénzbírságnak, a vállalat felelősségét megállapító és a jogsértés jellegét feltüntető nyilvános nyilatkozatnak, valamilyen intézkedés – például a jogsértést megvalósító magatartás megszüntetése és a magatartás megismétlésétől való tartózkodás – végrehajtására vonatkozó kötelezettségeknek, valamint az érintett termékek szabad forgalomból való kivonásának vagy kivitelük megszüntetésének. Ha valamely tagállam jogrendszere nem rendelkezik az ezen irányelvben meghatározott közigazgatási szankciókról, a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a szankciót az illetékes felügyeleti hatóság kezdeményezésére az illetékes igazságügyi hatóság rója ki. Ezért az ilyen tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályok és a szankciók alkalmazása az illetékes felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási szankciókkal azonos hatású legyen.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
54 a preambulumbekezdés (új)
(54a)  Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az esetleges közigazgatási bírságok mesterséges csökkentése, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat globális nettó árbevételét harmadik szervezetekhez csoportosítja át, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett társaságok tekintetében a közigazgatási pénzbírságokat az adott társaság által bejelentett konszolidált árbevétel figyelembevételével számítsák ki.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
54 b preambulumbekezdés (új)
(54b)  A 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése, a 2014/25/EU irányelv 36. cikkének (2) bekezdése és a 2014/23/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az uniós jog szerinti, közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükséges-e módosítani ezeket az irányelveket, hogy meghatározza azokat a további követelményeket és intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak el kell fogadniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az ezen irányelv szerinti fenntarthatósági és átvilágítási kötelezettségek teljesítését a közbeszerzési és koncessziós eljárások során, a kiválasztástól a szerződés teljesítéséig.
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
(56)  A káros hatások áldozatainak tényleges kártalanítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az átvilágítási eljárás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat. A vállalatoknak kártérítési felelősséget kell vállalniuk, ha nem teljesítik a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére vagy a tényleges hatások megszüntetésére és minimalizálására vonatkozó kötelezettségeket, és e mulasztásuk miatt felmerül és kárt okoz a káros hatás, amelyet fel kellett volna tárni, meg kellett volna előzni, csökkenteni kellett volna, meg kellett volna szüntetni, vagy amelynek mértékét minimalizálni kellett volna.
 (56)  A káros hatások áldozatainak tényleges kártalanítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az átvilágítási eljárás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat. A vállalatoknak kártérítési felelősséget kell vállalniuk, ha nem teljesítik a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére vagy a tényleges hatások megszüntetésére és csökkentésére vagy korrekciójára vonatkozó kötelezettségeket, és e mulasztásuk miatt a vállalat olyan káros hatást idéz elő, vagy olyan káros hatáshoz járul hozzá, amelyet fel kellett volna tárni, kiemelten kellett volna kezelni, meg kellett volna előzni, csökkenteni kellett volna, meg kellett volna szüntetni vagy korrigálni kellett volna, vagy amelynek mértékét megfelelő intézkedésekkel minimalizálni kellett volna, és amely végül kárt okozott. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy jogutód hiányában az anyavállalatok felelősségre vonhatók legyenek leányvállalatukért, amennyiben a leányvállalat ezen irányelv hatálya alá tartozik vagy tartozott a hatás időpontjában, és amelyet az anyavállalat felszámolt, vagy amely a felelősség elkerülése érdekében szándékosan felszámolta önmagát, függetlenül attól, hogy az anyavállalattal együttműködött-e az átvilágítás során.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  A közvetett üzleti kapcsolatok szintjén felmerülő kártérítés tekintetében a vállalat felelősségére különös feltételek vonatkoznak. A vállalat nem tartozhat felelősséggel, ha egyedi átvilágítási intézkedéseket hajtott végre. Azonban ilyen intézkedések végrehajtásával nem mentesülhet a felelősség alól abban az esetben, ha észszerűen nem feltételezhető, hogy a ténylegesen végrehajtott – többek között a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló – intézkedések elégségesek a káros hatás megelőzéséhez, csökkentéséhez, megszüntetéséhez vagy minimalizálásához. Továbbá a felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni a vállalat arra irányuló erőfeszítéseit – amennyiben azok közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, hogy eleget tegyen a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedéseknek, a végrehajtott beruházásoknak és a nyújtott célzott támogatásoknak, valamint a más szervezetekkel való együttműködésnek az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében.
 (57)  A felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni a vállalat arra irányuló erőfeszítéseit – amennyiben azok közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, hogy megtegye a többek között a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedéseket, figyelembe kell venni továbbá a végrehajtott beruházásokat és a nyújtott célzott támogatásokat, valamint az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében az érintett érdekelt felekkel és más szervezetekkel való együttműködést.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
57 a preambulumbekezdés (új)
(57a)  Ezenkívül a vállalat 22. cikk szerinti esetleges felelőssége tekintetében figyelembe kell venni, hogy szükség esetén élhet a rangsorolás lehetőségével. Amennyiben a rangsorolás a káros hatás súlyosságával és valószínűségével arányosan történt, a vállalat nem vonható felelősségre, ha a káros hatás olyan tevékenységből vagy műveletből ered, amelynek hátrasorolása indokolt volt.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
(58)  A felelősségi rendszer nem szabályozza, kinek kell bizonyítania, hogy a vállalat intézkedései az ügy körülményeire tekintettel észszerűen elégségesek, ezért erről a kérdésről a nemzeti jogban kell rendelkezni.
 (58)  A felelősségi rendszer nem szabályozza, kinek kell bizonyítania, hogy a vállalat intézkedései az ügy körülményeire tekintettel észszerűen elégségesek, azonban a tagállamok nemzeti jogukban előírhatják, hogy amennyiben a felperes prima facie bizonyítékokkal támasztja alá az alperes felelősségének valószínűségét, az alperest felelősségre vonják, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy eleget tett az ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  A polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat illetően a megfelelő átvilágítás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősség nem érintheti a vállalatok leányvállalatainak polgári jogi felelősségét vagy az értékláncon belüli közvetlen és közvetett üzleti partnerek polgári jogi felelősségét. Emellett az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem érinthetik a káros emberi jogi hatások vagy a káros környezeti hatások iránti polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó esetekben állapít meg felelősséget, vagy az ezen irányelvben foglaltnál szigorúbb felelősséget írnak elő.
 (59)  A polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat illetően a megfelelő átvilágítás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat az általuk okozott vagy előmozdított károkkal összefüggésben terhelő polgári jogi kártérítési felelősség nem érintheti a vállalatok leányvállalatainak polgári jogi felelősségét vagy az értékláncon belüli közvetlen és közvetett üzleti partnerek polgári jogi felelősségét. Emellett az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem korlátozhatják a vállalatoknak a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogrendszerek szerinti felelősségét, ideértve az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabályokat is.
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)  A hatékony jogorvoslathoz való jog nemzetközileg elismert emberi jog, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. cikke, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének (3) bekezdése rögzít, továbbá ez a Charta 47. cikke értelmében az Unió egyik alapvető joga is. A bizonyítékokhoz való hozzáférés késése és nehézségei, valamint a nemek közötti egyenlőtlenség, a földrajzi elhelyezkedés, a kiszolgáltatottság és a marginalizálódás jelentős gyakorlati és eljárási akadályokat jelenthetnek az érintett személyek számára, és meggátolhatják a hatékony jogorvoslathoz való, a megtorlás kockázatától mentes hozzáférést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a sértettek hatékony jogorvoslathoz férhessenek hozzá, és hogy az eljárás költségei és időtartama ne akadályozza meg őket abban, hogy bírósághoz forduljanak. Ezek az intézkedések például a következő formában is megvalósulhatnak: közfinanszírozás, többek között a tényleges és a lehetséges káros hatások áldozatainak nyújtott strukturális támogatás, az alkalmazandó bírósági illetékek vagy közigazgatási díjak korlátozása, illetve a költségmentességhez való hozzáférés biztosítása.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
59 b preambulumbekezdés (új)
(59b)  A megbízott szakszervezeteknek, civil társadalmi szervezeteknek vagy más, közérdekből eljáró szereplőknek, mint például a nemzeti emberi jogi intézményeknek vagy ombudsmannak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a káros hatások áldozata vagy áldozatainak csoportja nevében a saját bíróságaik előtt képviseleti keresetet indítsanak, és az eljárásban a felperes fél jogaival és kötelezettségeivel rendelkezzenek, a hatályos nemzeti jog sérelme nélkül.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
59 c preambulumbekezdés (új)
(59c)  A polgári jogi kártérítési igények benyújtására vonatkozó elévülési időnek legalább tíz évnek kell lennie. Az elévülési idő kezdő időpontjának meghatározásakor a tagállamoknak mérlegelniük kell annak figyelembevételét, hogy a kárt okozó hatás mikor szűnt meg, és hogy az érintett áldozat mikortól tudta vagy tudhatta volna – ésszerű feltételezés alapján–, hogy az elszenvedett kárt a káros hatás okozta.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
65 a preambulumbekezdés (új)
(65a)  Az emberijog-védők és a környezetijog-védők világszerte és az EU-ban is a frontvonalban lépnek fel a káros környezeti és emberi jogi hatások következményeivel szemben, és ezért ki vannak téve fenyegetéseknek, megfélemlítésnek, üldöztetésnek, zaklatásnak, sőt a meggyilkolásukra is volt példa. A vállalatok ezért nem tehetik ki őket semmilyen erőszaknak.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  Ez az irányelv nem érinti az emberi jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén más uniós jogalkotási aktusokban megállapított kötelezettségeket. Ha ezen irányelv rendelkezései ellentétesek másik, azonos célú, szélesebb vagy szűkebb körű kötelezettségeket előíró uniós jogalkotási aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogalkotási aktus rendelkezései irányadók a kollízió erejéig, és alkalmazandók az adott kötelezettségekre.
 (69)  Ez az irányelv nem érinti az emberi jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén más uniós jogalkotási aktusokban megállapított kötelezettségeket. Ha ezen irányelv rendelkezései ellentétesek másik, azonos célú, szélesebb vagy szűkebb körű kötelezettségeket előíró uniós jogalkotási aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogalkotási aktus rendelkezései irányadók a kollízió erejéig, és alkalmazandók az adott kötelezettségekre azokban az esetekben, amikor a másik jogalkotási aktusban szereplő kötelezettségek célzottan alkalmazandók valamely konkrét ágazatra vagy tárgykörre. E jogi aktusok közé tartoznak többek között a faanyagra és az erdőirtásra, a munkavállalók kiküldetésére és a kényszermunkára vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályok.
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  A vizsgálatot kell végeznie és jelentést kell készítenie arról, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet útmutatásával való összhangba hozatala érdekében vagy a munkaerő-kizsákmányolásra, az emberi jogi jogsértésekre vagy újonnan felmerülő környezeti veszélyekre vonatkozó egyértelmű bizonyítékok fényében fel kell-e venni újabb ágazatokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatok körébe, szükséges-e módosítani az ezen irányelvben említett vonatkozó nemzetközi egyezmények felsorolását, különös tekintettel a nemzetközi fejleményekre, vagy ezen irányelv átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit a káros éghajlati hatásokra is ki kell-e terjeszteni.
 (70)  A Bizottságnak vizsgálatot kell végeznie és jelentést kell készítenie arról, hogy – különösen bizonyos ágazatok esetében – szűkíteni kell-e az irányelv hatályát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet útmutatásával való összhangba hozatala érdekében vagy a munkaerő-kizsákmányolásra, az emberi jogi jogsértésekre vagy újonnan felmerülő környezeti veszélyekre vonatkozó egyértelmű adatok vagy bizonyítékok fényében, ideértve az EBRD-től, az ILO-tól vagy a FRA-tól származó adatokat is.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a vállalatoknak az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és lehetséges káros hatásokkal kapcsolatos kötelezettségei a saját tevékenységük, a leányvállalataik tevékenységei és az értéklánc azon szereplői által végzett tevékenységek tekintetében, amelyekkel a vállalat tartós üzleti kapcsolatot ápol; valamint
 a)  a vállalatoknak az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt, általuk előidézett vagy előmozdított vagy közvetlenül hozzájuk köthető tényleges és lehetséges káros hatásokkal kapcsolatos kötelezettségei a saját tevékenységük, a leányvállalataik tevékenységei és az értékláncuk azon szereplői által végzett tevékenységek tekintetében, amelyekkel a vállalat üzleti kapcsolatot ápol; valamint
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  a fent említett kötelezettségek megsértésével kapcsolatos felelősség.
 b)  a fent említett kötelezettségek károkozást eredményező megsértése miatti felelősség;
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Az üzleti kapcsolatok „tartós” jellegét rendszeresen, legalább 12 havonta értékelni kell.
 törölve
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ez az irányelv nem szolgálhat az emberi jogok, a környezet vagy az éghajlat védelmére vonatkozó, a tagállamok jogszabályai által az irányelv elfogadásának időpontjában előírt szint csökkentésének az alapjául.
 (2)  Ez az irányelv nem szolgálhat alapul az emberi jogok – ideértve a meglévő uniós és nemzeti jogszabályokban rögzített munkavállalói és szociális jogokat –, a környezet vagy az éghajlat védelmére vonatkozó, a tagállamok vagy az alkalmazandó kollektív szerződések által az irányelv elfogadásának időpontjában előírt védelmi szint csökkentéséhez.
Módosítás 89
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a vállalat átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztatott, nettó világpiaci árbevétele pedig meghaladta a 150 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült;
 a)  a vállalat átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele pedig meghaladta a 40 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült;
Módosítás 90
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztatott, és a nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 40 millió EUR-t, feltéve, hogy e nettó árbevételnek legalább az 50 %-a egy vagy több alábbi ágazatban keletkezett:
 b)  a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalata, amely a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, 500 munkavállalót foglalkoztatott, valamint nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t.
Módosítás 91
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont – i pont
i.  textíliák, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagykereskedelme;
 törölve
Módosítás 92
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii pont
ii.  mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme;
 törölve
Módosítás 93
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii pont
iii.  ásványkincsek kitermelése, függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor (ideértve a kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és a fémérceket, valamint minden más, nemfém ásványt és kőbányászati terméket), alapvető fémtermékek, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (a gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, ásványi alapanyagok és köztes termékek nagykereskedelme (ideértve a fémeket és a fémérceket, az építőanyagokat, a tüzelőanyagokat, a vegyi anyagokat és az egyéb köztes termékeket is).
 törölve
Módosítás 94
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben több mint 150 millió EUR nettó árbevételt ért el az Unióban;
 a)  a vállalat nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t, feltéve, hogy a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 40 millió EUR árbevételt ért el az Unióban, beleértve az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjakért cserébe vertikális megállapodást kötöttek az Unióban;
Módosítás 95
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben 40 millió EUR-t meghaladó, de legfeljebb 150 millió EUR nettó árbevételt ért el az Unióban, feltéve, hogy nettó világpiaci árbevételének legalább az 50 %-a az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt egy vagy több ágazatban keletkezett.
 b)  a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalata, amely 500 alkalmazottat foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t, amelyből legalább 40 millió EUR bevétel az Unióban keletkezett a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, beleértve az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjakért cserébe vertikális megállapodást kötöttek az Unióban.
Módosítás 96
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számát teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani. A kölcsönzött munkavállalókat úgy kell figyelembe venni a munkavállalók számának megállapításakor, mintha a vállalat közvetlenül alkalmazta volna őket az adott időszakra.
 (3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számát teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani. A kölcsönzött munkavállalókat és egyéb, atipikus foglalkoztatásban lévő munkavállalókat úgy kell figyelembe venni a munkavállalók számának megállapításakor, mintha a vállalat közvetlenül alkalmazta volna őket az adott időszakra.
Módosítás 97
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
 (1)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
Módosítás 98
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont – i pont
i.  a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv110 I. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy;
 i.  a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv110 I. és II. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy;
__________________
 __________________
110 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
 110 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).
Módosítás 99
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii pont
iii.  a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy, amely teljes egészében az i. és ii. pont hatálya alá tartozó társasági formában szervezett vállalkozásokból áll;
 törölve
Módosítás 100
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 8 francia bekezdés
—  a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet119 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet120 hatálya alá tartozó, szociális biztonsági rendszernek minősülő nyugdíjrendszereket működtető nyugdíjintézetek, valamint az ilyen nyugdíjrendszerek működtetése céljára létrehozott bármely jogi személy,
 törölve
__________________
119 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
120 Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).
Módosítás 101
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 9 francia bekezdés
—  a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK által kezelt alternatív befektetési alap (ABA) vagy a vonatkozó tagállami jogszabály alapján felügyelt ABA,
 törölve
Módosítás 102
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 10 francia bekezdés
—  a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV,
 törölve
Módosítás 103
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  „befektetést befogadó vállalat”: olyan vállalat, amelybe egy intézményi befektető vagy vagyonkezelő befektet, és amely nem tekinthető ellenőrzött vállalkozásnak.
Módosítás 104
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  „intézményi befektető”: a 2007/36/EK irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott, ezen irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó szervezet;
Módosítás 105
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)
ac)  „vagyonkezelő”: a 2007/36/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában meghatározott, ezen irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó szervezet;
Módosítás 106
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés– b pont
b)  „káros környezeti hatás”: a melléklet II. részében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények szerinti tilalom vagy kötelezettség megsértéséből eredő káros környezeti hatás;
 b)  „káros környezeti hatás”: a melléklet I. részének 18. és 19. pontjában, valamint a melléklet II. részében felsorolt jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő kötelezettségek be nem tartásából eredő káros környezeti hatás, figyelembe véve adott esetben a melléklet I. részének 18. és 19. pontjában, valamint II. részében felsorolt nemzetközi szövegekhez kapcsolódó, e rendelkezésekhez kapcsolódó nemzeti jogszabályokat és intézkedéseket;
Módosítás 107
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  „káros emberi jogi hatás”: a melléklet I. részének 2. pontjában felsorolt nemzetközi egyezményekben rögzített, a melléklet I. részének 1. pontjában felsorolt jogok vagy tilalmak megsértéséből eredő, védett személyeket érintő káros hatás;
 c)  „káros emberi jogi hatás”: személyeket érintő bármely olyan káros hatás, amely olyan cselekményből ered, amely megszünteti vagy korlátozza egy egyén vagy csoport azon képességét, hogy éljen a melléklet I. részének 1. pontjában és a melléklet I. részének 2. pontjában felsorolt nemzetközi egyezményekben és jogi eszközökben foglalt jogokkal vagy az ezen egyezményekben és jogi eszközökben előírt tilalmak által biztosított védelemmel;
Módosítás 108
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  „káros hatás”: bármely lehetséges vagy tényleges káros környezeti vagy emberi jogi hatás;
Módosítás 109
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  „leányvállalat”: olyan jogi személy, amelyen keresztül a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv128 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „ellenőrzött vállalkozás” a tevékenységét végzik;
 d)  „leányvállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott jogi személy vagy olyan jogi személy, amelyen keresztül a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv128 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „ellenőrzött vállalkozás” a tevékenységét végzik;
__________________
 __________________
128 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
 128 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
Módosítás 110
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont – bevezető rész
e)  „üzleti kapcsolat”: olyan vállalkozóval, alvállalkozóval vagy más jogi személlyel („partnerrel”) fennálló kapcsolat,
 e)  „üzleti kapcsolat”: egy vállalat közvetlen vagy közvetett kapcsolata olyan vállalkozóval, alvállalkozóval vagy értékláncában részt vevő más szervezetekkel,
Módosítás 111
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont – i pont
i.  amellyel a vállalat kereskedelmi megállapodást kötött, vagy amelynek a vállalat finanszírozást, biztosítást vagy viszontbiztosítást nyújt; vagy
 i.  amellyel a vállalat kereskedelmi megállapodást kötött, vagy amelynek a vállalat pénzügyi szolgáltatásokat nyújt;
Módosítás 112
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont – ii pont
ii.  amely a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos üzleti tevékenységet végez a vállalat javára vagy nevében;
 ii.  amely a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos tevékenységet végez;
Módosítás 113
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  „tartós üzleti kapcsolat”: olyan közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolat, amely intenzitását vagy időtartamát tekintve tartós, vagy várhatóan tartós lesz, és amely nem elhanyagolható vagy csupán kiegészítő részét képezi az értékláncnak;
 törölve
Módosítás 114
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  „értéklánc”: egy adott vállalat által végzett árutermeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek, ideértve a termékek vagy szolgáltatások fejlesztését, a termékek felhasználását és ártalmatlanítását, valamint a vállalat által a beszerzési és az értékesítési láncon belül kialakított tartós üzleti kapcsolatokkal összefüggő tevékenységeket. Az a) pont iv. alpontja szerinti vállalatok esetében az „értéklánc” a szóban forgó szolgáltatások nyújtása tekintetében csak az érintett kölcsön-, hitel- és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek tevékenységeit, valamint azoknak az azonos csoporthoz tartozó más vállalatoknak a tevékenységeit foglalja magában, amelyek tevékenysége a szóban forgó szerződéshez kapcsolódik. Az említett szabályozott pénzügyi vállalkozások értéklánca nem terjed ki azokra a kkv-kra, amelyek kölcsönt, hitelt, finanszírozást, biztosítást vagy viszontbiztosítást vesznek igénybe az említett szervezetektől;
 g)  „értéklánc”:
Módosítás 115 és 422 cp2
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont – i pont (új)
i.  nyersanyagok, termékek vagy azok részeinek előállításával, tervezésével, beszerzésével, kitermelésével, gyártásával, szállításával, tárolásával és ellátásával, valamint a vállalat termékének fejlesztésével, illetve egy szolgáltatás fejlesztésével vagy nyújtásával kapcsolatos tevékenységek és az azokban részt vevő szervezetek, valamint
Módosítás 116
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont – ii pont (új)
ii.  a vállalat termékeinek értékesítésével, forgalmazásával, szállításával, tárolásával és a kapcsolódó hulladékkezeléssel, illetve szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységek és az azokban részt vevő szervezetek, kivéve a termékhez kapcsolódó, egyéni fogyasztók általi végzett hulladékkezelést.
Módosítás 117
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – g pont – 1 a albekezdés (új)
Az a) pont iv. alpontja szerinti vállalatok esetében az „értéklánc” a szóban forgó szolgáltatások nyújtása tekintetében magában foglalja a iv. alpont szerinti pénzügyi vállalkozások által nyújtott érintett pénzügyi szolgáltatásokat közvetlenül igénybe vevő ügyfelek tevékenységeit, valamint azoknak az azonos csoporthoz tartozó más vállalatoknak a tevékenységeit, amelyek tevékenysége a szóban forgó szerződéshez kapcsolódik. Az a) pont iv. alpontja szerinti szabályozott pénzügyi vállalkozások értéklánca nem foglal magában háztartásokat és természetes személyeket vagy kkv-kat;
Módosítás 118
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  „független harmadik fél általi ellenőrzés”: annak ellenőrzése, hogy egy adott vállalat vagy a vállalat értékláncának egyes részei megfelelnek-e az ezen irányelv rendelkezéseiből eredő emberi jogi és környezetvédelmi követelményeknek, amely ellenőrzést a vállalattól független ellenőr végzi, akivel kapcsolatban nem merülhet fel összeférhetetlenség, aki tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a környezetvédelmi és az emberi jogi kérdésekben, és aki felelősséggel tartozik az ellenőrzés minőségéért és megbízhatóságáért;
 h)  „független harmadik fél általi ellenőrzés”: a vállalat vagy értékláncának egyes részei ezen irányelv rendelkezéseiből eredő átvilágítása szempontjainak ellenőrzése, melyet végezhet a 2006/43/EK irányelv 3. cikkével összhangban jóváhagyott vagy valamely tagállamban tanúsítványok kiállítására akkreditált ellenőr vagy könyvvizsgáló cég, vagy a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott, a 14. cikk (4a) bekezdésében említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében valamely tagállamban a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban akkreditált, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató, vagy valamely tagállamban tanúsítványok kiállítására akkreditált és a vállalathoz nem köthető független harmadik fél, amellyel kapcsolatban nem merülhet fel összeférhetetlenség, amely igazolta környezetvédelmi, éghajlati és emberi jogi kérdésekben szerzett tapasztalatát, szakértelmét és kompetenciáját, amely felelősséggel tartozik az ellenőrzés vagy értékelés minőségéért és megbízhatóságáért, és megfelel a 14. cikk (4a) bekezdésében leírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott minimumszabályoknak;
Módosítás 119
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j pont
j)  „ágazati kezdeményezés”: kormányok, ágazati szövetségek vagy az érdekelt szervezetek csoportjai által kidolgozott és felügyelt, az értéklánc átvilágítására irányuló önkéntes eljárások, eszközök és mechanizmusok kombinációja, beleértve a független harmadik fél általi ellenőrzéseket is;
 j)  „ágazati vagy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezés”: olyan kezdeményezés, amelyben vállalatok vesznek részt, és amely standardokat, eljárásokat, eszközöket és/vagy mechanizmusokat biztosít az általuk végzett átvilágítás vagy a leányvállalataik és/vagy üzleti kapcsolataik által végzett átvilágítás szempontjainak támogatása, nyomon követése, értékelése, tanúsítása és/vagy ellenőrzése érdekében. Ilyen kezdeményezéseket kormányok, ágazati szövetségek, az érdekelt szervezetek csoportjai vagy civil társadalmi szervezetek is kidolgozhatnak és felügyelhetnek;
Módosítás 120
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – l pont
l)  „súlyos káros hatás”: a környezetre vagy az emberi jogokra gyakorolt olyan káros hatás, amely jellegénél fogva különösen fontos, jelentős számú személyt, illetve jelentős területet érint, visszafordíthatatlan, vagy a hatás jelentkezése előtt fennálló helyzet helyreállításához szükséges intézkedésekre tekintettel különösen nehezen orvosolható;
 törölve
Módosítás 121
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – n pont
n)  „érdekelt felek”: a vállalat munkavállalói és leányvállalatainak munkavállalói, valamint olyan egyéb személyek, csoportok, közösségek vagy szervezetek, akiknek, illetve amelyeknek a jogaira vagy az érdekeire a vállalat termékei, szolgáltatásai és tevékenységei, valamint leányvállalatai és üzleti kapcsolatai hatást gyakorolnak, illetve gyakorolhatnak;
 n)  „érintett érdekelt felek”: olyan személyek, csoportok vagy közösségek, amelyek olyan jogokkal vagy jogos érdekekkel rendelkeznek, amelyeket érintenek vagy érinthetnek a vállalat tevékenységeiből vagy fellépéseiből vagy az értékláncában részt vevő szervezetek tevékenységeiből vagy fellépéseiből eredő káros hatások, valamint az ilyen személyek vagy csoportok törvényes képviselői, beleértve a vállalat és leányvállalatai, illetve az értékláncban részt vevő vállalkozások munkavállalóit, azok képviselőit és szakszervezeteit, vagy azokban az esetekben, amikor nincsenek olyan személyek, csoportok vagy közösségek, akiket a környezetre gyakorolt káros hatás érint, olyan hiteles és tapasztalt szervezetek, amelyek céljai között szerepel a környezet védelme;
Módosítás 122
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)
na)  „kiszolgáltatott helyzetben lévő érdekelt felek”: azok az érintett érdekelt felek, ideértve a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő területeken élőket is, akik vagy amelyek marginalizált vagy kiszolgáltatott helyzetben vannak olyan sajátos összefüggések vagy egymást átfedő tényezők – többek között biológiai és társadalmi nemük, koruk, faji vagy etnikai hovatartozásuk, osztályuk, kasztjuk, iskolázottságuk, őslakos mivoltuk, migrációs státuszuk, fogyatékosságuk, valamint társadalmi és gazdasági helyzetük – miatt, amelyek sokféle és gyakran aránytalan káros hatások okai, és amelyek megkülönböztetést eredményeznek, továbbá akadályozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az abban való részvételt;
Módosítás 123
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q pont
q)  „megfelelő intézkedés”: olyan intézkedés, amely alkalmas az átvilágítás céljainak az elérésére, arányban áll a káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, és a vállalat számára észszerűen elérhető, figyelembe véve az adott eset körülményeit, köztük a gazdasági ágazat és az érintett üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalat ezekre gyakorolt befolyását, valamint az intézkedések rangsorolásának a szükségességét.
 q)  „megfelelő intézkedések”: olyan intézkedések, amelyek alkalmasak az átvilágítás céljainak az elérésére és a 6. cikk alapján azonosított káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, valamint a vállalat méretével, erőforrásaival és kapacitásaival arányos módon történő kezelésére. Ezek során figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, köztük a káros hatás jellegét, a gazdasági ágazat jellemzőit, a vállalat konkrét tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak jellegét, valamint az adott üzleti kapcsolatot;
Módosítás 124
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q a pont (új)
qa)  „befolyásgyakorlás”: a jogalany azon gyakorlatán való változtatás képessége, amely a káros hatást okozza vagy hozzájárul ahhoz;
Módosítás 125
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q b pont (új)
qb)  „káros hatás okozása”: a vállalat tevékenységei önmagukban elegendőek a káros hatás bekövetkeztéhez;
Módosítás 126
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q c pont (új)
qc)  „hozzájárulás egy káros hatáshoz”: a vállalat saját tevékenységei más gazdálkodó egységek tevékenységeivel együtt hatást okoznak, vagy ha a vállalat tevékenységei következtében egy másik gazdálkodó egység káros hatást okoz, illetve azok más gazdálkodó egységet erre ösztönöznek, illetve ezt elősegítik. A hozzájárulásnak jelentősnek kell lennie, azaz nem foglalhat magában kisebb vagy jelentéktelen hozzájárulásokat. A hozzájárulás lényeges jellegének értékelése és annak megértése, hogy a vállalat intézkedései mikor késztettek egy másik gazdálkodó egységet káros hatás kiváltására, illetve ezt mikor okozták vagy segítették elő, számos tényező figyelembevételével járhat. Az alábbi tényezők vehetők figyelembe:
–  a vállalat milyen mértékben ösztönözhet vagy motiválhat egy másik gazdálkodó egység által gyakorolt káros hatást, azaz hogy a tevékenység milyen mértékben növelte a hatás bekövetkezésének kockázatát,
–  a vállalat milyen mértékben ismerhette vagy kellett volna ismernie a káros hatást vagy a lehetséges káros hatást, azaz mekkora volta az előreláthatóság mértéke,
–  a vállalat bármelyik tevékenysége milyen mértékben enyhítette ténylegesen a káros hatást vagy csökkentette a hatás bekövetkezésének kockázatát.
Pusztán az olyan üzleti kapcsolat vagy tevékenységek fennállása, amelyek megteremtik azokat az általános feltételeket, amelyek mellett káros hatások bekövetkezhetnek, önmagában nem képez hozzájárulási viszonyt. A szóban forgó tevékenységnek jelentősen növelnie kell a káros hatás kockázatát;
Módosítás 127
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q d pont (új)
qd)  „káros hatáshoz való közvetlen kapcsolat”: kapcsolat áll fenn a káros hatás és a vállalat termékei, szolgáltatásai vagy műveletei között egy másik üzleti kapcsolaton keresztül, de nem a vállalat okozta és nem is járult hozzá a hatáshoz. A közvetlen kapcsolatot nem jelent közvetlen üzleti kapcsolatot. A közvetlen kapcsolat nem jelenti azt sem, hogy a felelősség az üzleti kapcsolatról – amely a káros hatást okozza – arra a vállalatra száll át, amellyel kapcsolatban áll;
Módosítás 128
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q e pont (új)
qe)  „kockázatalapú”: a lehetséges káros hatások valószínűségével és súlyosságával arányos;
Módosítás 129
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q f pont (új)
qf)  „kockázati tényezők”: vállalati szintű kockázati tényezők, az üzleti modell kockázati tényezői, földrajzi kockázati tényezők, termék- és szolgáltatási kockázati tényezők és ágazati kockázati tényezők;
Módosítás 130
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – q g pont (új)
qg)  „a káros hatás súlyossága”: a káros hatás mérete, kiterjedése és visszafordíthatatlan jellege, figyelembe véve annak súlyosságát, az adott pillanatban vagy a későbbiekben érintett személyek számát, vagy a károsodott vagy később esetleg kárt szenvedő vagy más módon érintett környezet szennyezésének mértékét, a kár visszafordíthatatlanságát, valamint az érintett egyéneknek vagy a környezetnek a hatás előtti állapottal egyenértékű helyzetbe hozására való képesség korlátait.
Módosítás 131
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban maradjon az Unió emberi jogi és környezetvédelmi célkitűzéseivel.
Módosítás 132
Irányelvre irányuló javaslat
3 a cikk (új)
3a. cikk
Egységes piaci záradék
(1)  A Bizottság és a tagállamok ezen irányelv átültetése során, majd azt követően a tagállamok közötti teljes körű harmonizáció érdekében összehangolják tevékenységüket, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a vállalkozások számára, és megelőzzék az egységes piac széttagolódását.
(2)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után hat évvel mérlegeli, hogy szükség van-e ezen irányelv harmonizációs szintjének módosítására annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára az egységes piacon, beleértve azt is, hogy ezen irányelv rendelkezéseit át lehet-e alakítani rendeletté.
Módosítás 133
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok az alábbi intézkedések útján az 5–11. cikkben meghatározott emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást (a továbbiakban: átvilágítás) végezzenek:
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok az alábbi intézkedések útján az 5–11. cikkben meghatározott kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást (a továbbiakban: átvilágítás) végezzenek:
Módosítás 134
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  adott esetben a lehetséges vagy tényleges káros hatások rangsorolása a 8b. cikkel összhangban;
Módosítás 135
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  a tényleges káros hatások helyreállítása a 8c. cikkel összhangban;
Módosítás 136
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  panaszkezelési eljárás létrehozása és fenntartása a 9. cikkel összhangban;
 d)  egy értesítési vagy nem bírósági panaszkezelési mechanizmus létrehozása és az abban való részvétel a 9. cikkel összhangban;
Módosítás 137
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az átvilágításra vonatkozó vállalati szabályzat és intézkedések hatékonyságának nyomon követése a 10. cikkel összhangban;
 e)  az átvilágításra vonatkozó vállalati politika és intézkedések hatékonyságának nyomon követése és ellenőrzése a 10. cikkel összhangban;
Módosítás 138
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  konzultálás és érdemi együttműködés az érintett érdekelt felekkel a 8d. cikkel összhangban.
Módosítás 139
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A vállalatok legalább 10 évig megőrzik az ezen irányelvnek való megfelelést igazoló dokumentációt.
Módosítás 140
Irányelvre irányuló javaslat
4 a cikk (új)
4a. cikk
Az átvilágítás támogatása csoportszinten
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az anyavállalatok hajthassák végre azokat a tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó leányvállalataik teljesítsék az 5–11. és a 15. cikkben meghatározott kötelezettségeiket. Ez a leányvállalatok 22. cikk szerinti polgári jogi felelősségét nem érinti.
(2)  Az anyavállalat a következő feltételek mellett hajthat végre olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a leányvállalat (1) bekezdés szerinti átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséhez:
a)  a leányvállalat minden lényeges és szükséges információt megad az anyavállalatának, és együttműködik vele;
b)  a leányvállalat betartja anyavállalata átvilágítási politikáját;
c)  az anyavállalatának megfelelően kiigazítja átvilágítási politikáját, biztosítva ezzel az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek leányvállalat tekintetében történő teljesítését;
d)  a leányvállalat az 5. cikkel összhangban valamennyi politikájába és kockázatkezelési rendszerébe beépíti az átvilágítást;
e)  szükség esetén a leányvállalat továbbra is megteszi a megfelelő intézkedéseket a 7. és 8. cikkel összhangban, valamint továbbra is teljesíti a 8a., 8b. és 8d. cikk szerinti kötelezettségeit;
f)  amennyiben az anyavállalat konkrét tevékenységeket végez a leányvállalat nevében, mind az anyavállalat, mind a leányvállalat ezt egyértelműen és átláthatóan kommunikálja az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal;
g)  a leányvállalat az 15. cikkel összhangban valamennyi politikájába és kockázatkezelési rendszerébe beépíti az éghajlatot.
Módosítás 141
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok valamennyi vállalati szabályzatukba beépítsék az átvilágítást, valamint hogy átvilágítási szabályzatot alkalmazzanak. Az átvilágítási szabályzatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok a vonatkozó vállalati politikájukba beépítsék az átvilágítást, valamint hogy átvilágítási politikát alkalmazzanak. Az átvilágítási politikának az alábbiakat kell tartalmaznia:
Módosítás 142
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  a vállalat által azonosított lehetséges vagy tényleges káros hatások leírása, összhangban a 6. cikkel;
Módosítás 143
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a vállalat átvilágítással kapcsolatos megközelítésének a leírását, beleértve a hosszú távú megközelítést is;
 a)  a vállalat átvilágítással kapcsolatos megközelítésének a leírását, beleértve a rövid, közép- és hosszú távú megközelítést is;
Módosítás 144
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  egy magatartási kódexet, amely rögzíti a vállalat munkavállalói és leányvállalatai által követendő szabályokat és elveket;
 b)  egy magatartási kódexet, amely meghatározza azokat a szabályokat, elveket és intézkedéseket, amelyeket adott esetben a vállalaton és leányvállalatain belül valamennyi tevékenység során be kell tartani és végre kell hajtani. A magatartási kódexet úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa, hogy a vállalat tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a környezetet, és összhangban legyen az Unió alapvető értékeivel;
Módosítás 145
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások bemutatását, ideértve a magatartási kódex betartásának ellenőrzése céljából, valamint a kódex alkalmazásának a már meglévő üzleti kapcsolatokra történő kiterjesztése érdekében hozott intézkedéseket.
 c)  az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások és megfelelő intézkedések bemutatását az értékláncon belül, összhangban a 7. és 8. cikkel, ideértve az átvilágításnak a saját üzleti modelljébe való beépítése érdekében hozott megfelelő intézkedéseket, a vállalattal üzleti kapcsolatban álló szervezetekkel folytatott foglalkoztatási és beszerzési gyakorlatokat, valamint az átvilágítási tevékenységek nyomon követése és ellenőrzése érdekében hozott intézkedéseket.
Módosítás 146
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok évente frissítsék az átvilágítási szabályzatukat.
 (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok folyamatosan frissítsék az átvilágítási politikájukat, és módosítsák azt, ha jelentős változás következik be.
Módosítás 147
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A vállalatok az átvilágítási politikát oly módon hajtják végre, hogy az arányos és összemérhető legyen az általuk okozott lehetséges káros hatások valószínűségével és súlyosságával, illetve a ténylegesen okozott káros hatások súlyosságával, valamint sajátos körülményeikkel és kockázati tényezőkkel, különösen az ágazatukkal és tevékenységük helyével, az ellátási láncuk méretével és hosszával, a vállalat méretével, kapacitásával, forrásaival és befolyásával.
Módosítás 148
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  Amennyiben egy vállalat fegyveres konfliktus sújtotta vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzetben lévő területeken, megszállás és/vagy annektálás alatt álló területeken, valamint gyenge vagy nem létező kormányzatú és biztonsági helyzetű területeken, például bukott államokban működik, a tagállamok biztosítják, hogy tiszteletben tartsák a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, és tevékenységeikkel és üzleti kapcsolataikkal kapcsolatban fokozott, konfliktusérzékeny átvilágítást végezzenek azáltal, hogy az átvilágításba beépítik az érdekelt felek érdemi és konfliktusérzékeny szerepvállalásán alapuló konfliktuselemzést, a konfliktus gyökereit, kiváltó okait és a konfliktust előidéző feleket, valamint a vállalat tevékenységeinek a konfliktusra gyakorolt hatását.
Módosítás 149
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – cím
A tényleges és a lehetséges káros hatások azonosítása
 A tényleges és a lehetséges káros hatások azonosítása és értékelése
Módosítás 150
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok a (2), a (3) és a (4) bekezdéssel összhangban megfelelő intézkedéseket hozzanak a saját vagy leányvállalataik tevékenységéből, illetve – amennyiben azok az értékláncukhoz kapcsolódnak – a tartós üzleti kapcsolataikból eredő tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások azonosítása érdekében.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy egy, a tevékenységükre, leányvállalataikra és üzleti kapcsolataikra vonatkozó széles körű megalapozó tanulmány keretében feltárják és értékeljék a saját vagy leányvállalataik tevékenységéből, termékeiből és szolgáltatásaiból eredő, illetve az értékláncukhoz kapcsolódó tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat.
Módosítás 151
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vállalatoknak csak a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett megfelelő ágazatra vonatkozó tényleges és lehetséges súlyos káros hatásokat kell azonosítaniuk.
 (2)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok átvilágítási eljárásuk részeként:
a)   azonosítsák azokat a területeket, ahol a legnagyobb valószínűséggel fordulnak elő súlyos káros hatások, beleértve az egyes magasabb kockázatú műveletek, leányvállalatok és üzleti kapcsolatok azonosítását, amelyeket a vonatkozó kockázati tényezők figyelembevételével prioritásként kell kezelni; valamint
b)  végezzenek mélyreható értékeléseket a rangsorolt műveletek, leányvállalatok és üzleti kapcsolatok esetében a konkrét tényleges és potenciális káros hatások jellegének és mértékének meghatározása érdekében.
Módosítás 152
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az egyes magasabb kockázatú üzleti kapcsolatok azonosítása során a releváns vállalati szintű kockázati tényezők közé tartozik, hogy az üzleti kapcsolat ezen irányelv hatálya alá tartozik-e.
Módosítás 153
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok hitelt, kölcsönt vagy más pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat csak az adott szolgáltatás nyújtása előtt kell azonosítani.
 (3)  Amennyiben a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat egyrészt az adott szolgáltatás nyújtása előtt, majd az azt követő pénzügyi tevékenységek során kell azonosítani, valamint akkor, ha a szolgáltatás nyújtása során a 9. cikkben hivatkozott eljárások keretében lehetséges kockázatokról értesítették.
Módosítás 154
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett káros hatások – adott esetben mennyiségi és minőségi információk alapján történő – azonosítása érdekében a vállalatok megfelelő forrásokat vehessenek igénybe, így többek között független jelentéseket és a 9. cikkben rögzített panaszkezelési eljárás keretében összegyűjtött információkat. A vállalatoknak ezenkívül adott esetben konzultációkat kell folytatniuk a potenciálisan érintett csoportokkal – ideértve a munkavállalókat és az egyéb érdekelt feleket is – annak érdekében, hogy információt gyűjtsenek a tényleges vagy lehetséges káros hatásokról.
 (4)  A tagállamok biztosítják, hogy a káros hatások – adott esetben mennyiségi és minőségi információk alapján történő – azonosítása és értékelése érdekében, beleértve a vállalatok által ésszerűen megszerezhető releváns, lebontott adatokat is, a vállalatok megfelelő módszereket és erőforrásokat használjanak fel, így többek között nyilvános jelentéseket, független jelentéseket és a 9. cikkben rögzített értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmus keretében összegyűjtött információkat. A vállalatoknak ezenkívül érdemileg be kell vonniuk a 8d. cikknek megfelelően a potenciálisan érintett érdekelteket – ideértve a munkavállalókat és az egyéb érdekelt feleket is – annak érdekében, hogy információt gyűjtsenek a tényleges vagy lehetséges káros hatásokról, és azonosítsák és értékeljék azokat.
Módosítás 155
Irányelvre irányuló javaslat
6 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalatnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, azokat az okokat, amelyek miatt nem sikerült megszerezni az összes szükséges információt, valamint a szükséges információk jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.
Módosítás 156
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok e cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozzanak a 6. cikk alapján azonosított vagy azonosítandó lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése vagy – amennyiben a megelőzés nem vagy nem azonnal lehetséges – megfelelő enyhítése céljából.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok e cikkel összhangban megfelelő intézkedéseket hozzanak a 6. cikk alapján azonosított vagy azonosítandó lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése vagy – amennyiben a megelőzés nem vagy nem azonnal lehetséges, illetve nem sikerült – megfelelő enyhítése céljából.
Módosítás 157
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  E cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat lehetséges káros hatást okozhat, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a lehetséges káros hatások megelőzése vagy csökkentése. Azokban az esetekben, amikor egy vállalat hozzájárulhat egy káros hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatáshoz való hozzájárulás megelőzése vagy csökkentése, és ennek érdekében a vállalat más felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése. Azokban az esetekben, amikor egy vállalat más szervezetekkel fennálló üzleti kapcsolatain keresztül a vállalat tevékenysége, termékei vagy szolgáltatásai közvetlenül kapcsolódhatnak egy káros hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a vállalat felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a lehetséges káros hatás megelőzésére vagy csökkentésére, illetve a hatást okozó szervezet befolyásolására.
Módosítás 158
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  E cikk alkalmazásában vélelmezni kell, hogy a pénzügyi vállalkozások közvetlenül kapcsolódnak az értékláncukon belüli káros hatáshoz anélkül, hogy azt okoznák vagy ahhoz hozzájárulnának.
Módosítás 159
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A vállalatoknak adott esetben a következő intézkedéseket kell meghozniuk:
 (2)  A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, adott esetben beleértve a következőket:
Módosítás 160
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  ha a megelőzéshez szükséges intézkedések jellege vagy összetettsége indokolja, ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk egy megelőzésre irányuló intézkedési tervet, amelynek észszerű és világosan meghatározott határidőket, valamint a javulás mérésére szolgáló minőségi és mennyiségi mutatókat kell tartalmaznia. A megelőzésre irányuló intézkedési tervet az érintett érdekelt felekkel egyeztetve kell kidolgozni;
 a)  ha a megelőzéshez szükséges intézkedések jellege vagy összetettsége indokolja, ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk egy megelőzésre irányuló intézkedési tervet, amelynek a megfelelő intézkedések végrehajtására vonatkozóan észszerű és világosan meghatározott határidőket, valamint a javulás mérésére szolgáló minőségi és mennyiségi mutatókat kell tartalmaznia. A megelőzésre irányuló intézkedési tervnek alkalmazhatónak kell lennie, és azt gondosan a vállalatok műveleteinek és értékláncának kontextusához kell igazítani. Az éghajlatvédelmi átállási terv 15. cikk szerinti kidolgozását és végrehajtását megfelelő intézkedésnek kell tekinteni az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos káros környezeti hatások e cikk (1) bekezdése szerinti megelőzésére;
Módosítás 161
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a velük közvetlen üzleti kapcsolatban álló üzleti partnereiktől szerződéses biztosítékokat kell kérniük arra vonatkozóan, hogy gondoskodni fognak a vállalat magatartási kódexének és szükség esetén a megelőzésre irányuló intézkedési tervének a betartásáról, melynek keretében saját partnereiktől is megfelelő szerződéses biztosítékokat kérnek, ha azok tevékenységei a vállalat értékláncának részét képezik (továbbadott szerződéses kötelezettségek). Az említett szerződéses biztosítékok beszerzése esetén alkalmazni kell a (4) bekezdést;
 b)  fontolóra kell venniük, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló üzleti partnereikkel kötött szerződésekben rögzítsék, hogy gondoskodni fognak a vállalat magatartási kódexének és szükség esetén a megelőzésre irányuló intézkedési tervének a betartásáról. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy a megfelelő észszerű, megkülönböztetésmentes és méltányos rendelkezéseket a saját partnereivel kötött szerződésében is szerepeltessék, ha azok tevékenységei a vállalat értékláncának részét képezik. Az említett szerződéses biztosítékok beszerzése esetén alkalmazni kell a (4) bekezdést;
Módosítás 162
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  olyan beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek szükségesek az (1) bekezdés betartásához, így például az irányítási vagy termelési folyamatokba és az infrastruktúrába történő beruházásokat;
 c)  végre kell hajtaniuk a szükséges módosításokat, javításokat, visszavonásokat vagy beruházásokat a vállalat saját működésében, például az irányítási, a termelési vagy más működési folyamatok, a létesítmények, a termékek és a termékek nyomon követhetősége, a projektek, a szolgáltatások és a készségek terén;
Módosítás 163
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca)  az esetleges káros hatások megelőzése érdekében ki kell igazítaniuk üzleti modelleket és stratégiákat, beleértve a beszerzési gyakorlatokat, többek között azokat is, amelyek hozzájárulnak a beszállítóik béreihez és jövedelméhez, valamint olyan beszerzési politikákat kell kidolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek nem ösztönöznek az emberi jogokra vagy a környezetre gyakorolt lehetséges káros hatásokat;
Módosítás 164
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk azoknak a kkv-knak, amelyekkel a vállalat tartós üzleti kapcsolatban áll, amennyiben a magatartási kódex vagy a megelőzésre irányuló intézkedési terv betartása veszélyeztetné a kkv-k életképességét;
 d)  célzott és arányos pénzügyi és adminisztratív támogatást kell nyújtaniuk azoknak a kkv-knak, amelyekkel a vállalat üzleti kapcsolatban áll;
Módosítás 165
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 albekezdés – d a pont (új)
da)  be kell vonniuk üzleti kapcsolataikat a vállalkozás lehetséges káros hatások megelőzésével és enyhítésével kapcsolatos elvárásainak teljesítésébe, többek között kapacitásépítés, iránymutatás, adminisztratív és pénzügyi támogatás, például kölcsönök vagy finanszírozás biztosításával vagy lehetővé tételével, figyelembe véve az üzleti partner erőforrásait, ismereteit és korlátait;
Módosítás 166
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  az uniós joggal – a versenyjogot is beleértve – összhangban együtt kell működniük más szervezetekkel többek között annak érdekében, hogy adott esetben javítsák a káros hatások megszüntetésére vonatkozó képességüket, különösen azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre más megfelelő vagy hatékony intézkedés.
 e)  az uniós joggal – a versenyjogot is beleértve – összhangban együtt kell működniük más szervezetekkel többek között annak érdekében, hogy javítsák a káros hatások megszüntetésére vonatkozó képességüket, különösen azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre más megfelelő vagy hatékony intézkedés.
Módosítás 167
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  amennyiben közvetlen kapcsolat áll fenn az Unióban működő más vállalatokkal fennálló üzleti kapcsolatokban jelentkező hatásokkal, a megfelelő intézkedések magukban foglalhatják az érintett felügyeleti hatóság értesítését, miközben továbbra is észszerű erőfeszítéseket tesznek a hatás megelőzése vagy enyhítése érdekében.
Módosítás 168
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Termék forgalmazása vagy értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során a vállalatok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy egy termék vagy szolgáltatás összetétele, kialakítása és forgalmazása összhangban legyen az uniós joggal, és ne vezessen sem egyéni, sem kollektív káros hatásokhoz. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre gyakorolt lehetséges káros hatásokra.
Módosítás 169
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 3 bekezdés
(3)  Azon lehetséges káros hatások tekintetében, amelyek a (2) bekezdésben említett intézkedésekkel nem előzhetők meg, vagy nem enyhíthetők kellő mértékben, magatartási kódexének vagy megelőzésre irányuló intézkedési tervének a betartatása érdekében a vállalat megpróbálhat szerződést kötni a vele közvetett kapcsolatban álló partnerekkel. Ha ilyen szerződés megkötésére kerül sor, alkalmazni kell a (4) bekezdést.
 törölve
Módosítás 170
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
A szerződéses biztosítékokat vagy a szerződést a megfelelés ellenőrzése érdekében megfelelő intézkedésekkel kell kiegészíteni. A megfelelés ellenőrzése céljából a vállalat megfelelő ágazati kezdeményezésekre vagy független harmadik fél általi ellenőrzésekre hivatkozhat.
 A szerződéses rendelkezéseket az átvilágítást támogató intézkedésekkel kell kiegészíteni.
Módosítás 171
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
Azokban az esetekben, amikor kkv-tól kérnek szerződéses biztosítékot, vagy kkv-val kötnek szerződést, az alkalmazott feltételeknek tisztességesnek, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Amennyiben a kkv-k tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajtanak végre, a vállalat viseli a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit.
 Azokban az esetekben, amikor például szerződéses rendelkezéseket határoznak meg vagy szerződést kötnek egy üzleti kapcsolattal, az alkalmazott feltételeknek tisztességesnek, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Amennyiben a kkv-k tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajtanak végre, a vállalat viseli a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit. A kkv kérésére teljes mértékben fedezik a költségeket, vagy megosztják azokat a vállalattal. A kkv-k a velük kapcsolatban elvégzett ellenőrzések eredményeit több vállalattal is megoszthatják.
A (2) bekezdésnek megfelelően kieszközölni kívánt szerződéses rendelkezések nem eredményezhetik az ezen irányelv szerinti átvilágítás elvégzéséért vagy annak elmulasztásáért viselt felelősség átruházását.
Az ilyen szerződéses rendelkezések meghatározása során a vállalatok értékelik, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek.
Módosítás 172
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az (1) bekezdés szerinti azon lehetséges káros hatások tekintetében, amelyeket a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt intézkedésekkel nem lehetett megelőzni vagy kellő mértékben enyhíteni, a vállalat köteles tartózkodni attól, hogy új kapcsolatot létesítsen, illetve hogy a már meglévő kapcsolatát elmélyítse azzal a partnerrel, amellyel összefüggésben, illetve amelynek az értékláncában az adott hatás felmerült, és ha az érintett kapcsolatra irányadó jogszabályok megengedik, köteles megtenni a következő intézkedéseket:
 Az (1) bekezdés szerinti azon lehetséges káros hatások tekintetében, amelyeket a vállalat okozott vagy hozzájárult keletkezésükhöz, és amelyeket nem lehetett megelőzni vagy kellő mértékben enyhíteni, és nincs észszerű kilátás a változásra, a vállalat köteles tartózkodni attól, hogy új kapcsolatot létesítsen, illetve hogy a már meglévő kapcsolatát elmélyítse azzal a partnerrel, amellyel összefüggésben, illetve amelynek az értékláncában az adott hatás felmerült, és ha az érintett kapcsolatra irányadó jogszabályok megengedik, végső lehetőségként, összhangban a felelősségteljes kivonulással köteles megtenni a következő intézkedéseket:
Módosítás 173
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  köteles az érintett partnerrel ideiglenesen felfüggeszteni a kereskedelmi kapcsolatokat, és ezzel egyidejűleg köteles intézkedni a hatás megelőzése és minimalizálása érdekében, ha észszerűen feltételezhető, hogy ezek az intézkedések rövid távon eredményesek lesznek;
 a)  köteles az érintett partnerrel ideiglenesen felfüggeszteni a kereskedelmi kapcsolatokat, és ezzel egyidejűleg köteles intézkedni a hatás megelőzése és csökkentése érdekében;
Módosítás 174
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  ha a lehetséges káros hatás súlyos, az érintett tevékenységek tekintetében köteles megszüntetni az üzleti kapcsolatot.
 b)  a lehetséges káros hatás súlyosságára tekintettel, valamint ha az a) pont szerinti ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, az érintett tevékenységek tekintetében megszünteti az üzleti kapcsolatot.
Módosítás 175
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése előtt a vállalatoknak először azt kell értékelniük, hogy ennek káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelyet meg kívánnak előzni vagy csökkenteni kívánnak. Ebben az esetben a vállalatok tartózkodhatnak a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztésétől vagy az üzleti kapcsolat megszüntetésétől. Amennyiben a vállalatok ideiglenesen mégis felfüggesztik a kereskedelmi kapcsolatokat vagy megszüntetik az üzleti kapcsolatot, lépéseket tesznek a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesítik az üzleti partnert, majd figyelemmel kísérik a döntést.
Módosítás 176
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat megszüntetéséről.
 A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, kivéve azon szerződéseket, amelyek megkötésére jogszabály kötelezi a feleket. A vállalatok a felügyeleti hatóságokhoz fordulhatnak, hogy iránymutatást kapjanak a meghozandó intézkedésekről.
Módosítás 177
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az (5) bekezdés b) pontjától eltérve, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok hitelt, kölcsönt vagy egyéb pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, nem kötelesek felmondani a hitel-, kölcsön- vagy egyéb pénzügyi szolgáltatási szerződést, amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy azzal jelentős sérelmet okoznának az adott szolgáltatást igénybe vevő jogalanynak.
 (6)  Az (5) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok pénzügyi szolgáltatást nyújtanak olyan jogalanyoknak, amelyek az (1) bekezdés értelmében vett lehetséges káros hatásokat okoznak vagy ilyenekhez hozzájárulnak, nem kötelesek felmondani a pénzügyi szolgáltatási szerződést, amennyiben ez feltétlenül szükséges az adott szolgáltatást igénybe vevő jogalany fizetésképtelenségének megelőzéséhez. Az (5) bekezdés második albekezdésén túlmenően az (5) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, végső megoldásként csak akkor hozható határozat a pénzügyi szolgáltatási szerződés felmondásáról, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok befolyásolási erőfeszítései végső soron nem befolyásolták azt a szervezetet, amelynek a szolgáltatást nyújtják a lehetséges káros hatások megelőzése vagy megfelelő enyhítése érdekében.
Módosítás 178
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok e cikk (2)–(6) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozzanak a 6. cikk alapján azonosított vagy azonosítandó tényleges káros hatások megszüntetése érdekében.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok e cikkel összhangban megfelelő intézkedéseket hozzanak a 6. cikk alapján azonosított vagy azonosítandó tényleges káros hatások megszüntetése érdekében.
Módosítás 179
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha az adott káros hatás nem szüntethető meg, a tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok minimalizálják annak mértékét.
 (2)  Ha az adott káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok megfelelően csökkentsék annak mértékét, ugyanakkor továbbra is minden erőfeszítést megtegyenek a káros hatás megszüntetése érdekében.
Módosítás 180
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  E cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat tényleges hatást okozott, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a tényleges káros hatások mértékének csökkentése és a károk helyreállítása. Azokban az esetekben, amikor egy vállalat hozzájárult egy tényleges káros hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatáshoz való hozzájárulás csökkentése, a lehetséges káros hatás csökkentése és a kár helyreállítása érdekében a vállalat más felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének a hozzájárulás mértékéig történő felhasználásával vagy növelésével. Azokban az esetekben, amikor egy vállalat más szervezetekkel fennálló kapcsolatain keresztül a vállalat tevékenysége, termékei vagy szolgáltatásai közvetlenül kapcsolódnak egy káros hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a vállalat felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a káros hatás csökkentésére. A káros hatáshoz közvetlenül kapcsolódó vállalatnak mérlegelnie kell a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználását a hatás által okozott károk helyreállítása céljából.
Módosítás 181
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  E cikk alkalmazásában vélelmezni kell, hogy a pénzügyi vállalkozások közvetlenül kapcsolódnak az értékláncukon belüli káros hatáshoz anélkül, hogy azt okoznák vagy ahhoz hozzájárulnának.
Módosítás 182
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A vállalatoknak adott esetben a következő intézkedéseket kell meghozniuk:
 (3)  A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, adott esetben beleértve a következőket:
Módosítás 183
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  semlegesíteniük kell a káros hatást, vagy minimalizálniuk kell annak mértékét, többek között az érintett személyeknek fizetett kártérítés és az érintett közösségeknek biztosított pénzügyi ellentételezés révén. Az intézkedésnek arányosnak kell lennie a káros hatás jelentőségével és mértékével, valamint a vállalat magatartásának a káros hatás bekövetkezésében való közrehatásával;
 a)  a 8c. cikkel összhangban semlegesíteniük kell a káros hatást, vagy megfelelően enyhíteniük kell annak mértékét azáltal, hogy az érintett személyeket és/vagy a környezetet a hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe hozzák. Az intézkedésnek arányosnak és összemérhetőnek kell lennie a káros hatás jelentőségével és mértékével, valamint a vállalat magatartásának a káros hatás bekövetkezésében való közrehatásával, illetve a vállalat erőforrásaival és befolyásával;
Módosítás 184
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk egy korrekciós intézkedési tervet, amelynek észszerű és világosan meghatározott határidőket, valamint a javulás mérésére szolgáló minőségi és mennyiségi mutatókat kell tartalmaznia. A korrekciós intézkedési tervet adott esetben az érdekelt felekkel egyeztetve kell kidolgozni;
 b)  ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk egy korrekciós intézkedési tervet, amelynek a megfelelő intézkedések végrehajtására vonatkozóan észszerű és világosan meghatározott határidőket, valamint a javulás mérésére szolgáló minőségi és mennyiségi mutatókat kell tartalmaznia. A megelőzésre irányuló intézkedési tervnek alkalmazhatónak kell lennie, és azt gondosan a vállalatok műveleteinek és értékláncának kontextusához kell igazítani. A vállalatok az ipari kezdeményezésekkel együttműködésben dolgozhatják ki cselekvési terveiket. Az éghajlatvédelmi átállási terv 15. cikk szerinti kidolgozását és végrehajtását megfelelő intézkedésnek kell tekinteni az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos káros környezeti hatások e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti minimalizálására.
Módosítás 185
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – c pont
c)  a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen partnereiktől szerződéses biztosítékokat kell kérniük arra vonatkozóan, hogy gondoskodni fognak a magatartási kódex és szükség esetén a korrekciós intézkedési terv betartásáról, melynek keretében saját partnereiktől is megfelelő szerződéses biztosítékokat kérnek, ha azok az értéklánc részét képezik (továbbadott szerződéses kötelezettségek). Az említett szerződéses biztosítékok beszerzése esetén alkalmazni kell az (5) bekezdést.
 c)  fontolóra kell venniük, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló üzleti partnereikkel kötött szerződésekben rögzítsék, hogy gondoskodni fognak a vállalat magatartási kódexének és szükség esetén a megelőzésre irányuló intézkedési tervének betartásáról. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy a megfelelő észszerű, megkülönböztetésmentes és méltányos rendelkezéseket a saját partnereivel kötött szerződésében is szerepeltessék, ha azok az értéklánc részét képezik. Az említett szerződéses biztosítékok beszerzése esetén alkalmazni kell az (5) bekezdést;
Módosítás 186
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  olyan beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek szükségesek az (1), a (2) és a (3) bekezdés betartásához, így például az irányítási vagy termelési folyamatokba és az infrastruktúrába történő beruházásokat;
 d)  végre kell hajtaniuk a szükséges módosításokat, javításokat, visszavonásokat vagy beruházásokat a vállalat saját működésében, például az irányítási, a termelési vagy más működési folyamatok, a létesítmények, a termékek és a termékek nyomon követhetősége, a projektek, a szolgáltatások és a készségek terén;
Módosítás 187
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da)  az tényleges káros hatások megszüntetése vagy enyhítése érdekében ki kell igazítaniuk üzleti modelleket és stratégiákat, beleértve a beszerzési gyakorlatokat, többek között azokat is, amelyek hozzájárulnak a beszállítóik béreihez és jövedelméhez, valamint olyan beszerzési politikákat kell kidolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek nem ösztönöznek az emberi jogokra vagy a környezetre gyakorolt tényleges káros hatásokat;
Módosítás 188
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – e pont
e)  célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk azoknak a kkv-knak, amelyekkel a vállalat tartós üzleti kapcsolatban áll, amennyiben a magatartási kódex vagy a korrekciós intézkedési terv betartása veszélyeztetné a kkv-k életképességét;
 e)  célzott és arányos pénzügyi és adminisztratív támogatást kell nyújtaniuk azoknak a kkv-knak, amelyekkel a vállalat üzleti kapcsolatban áll;
Módosítás 189
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea)  be kell vonniuk üzleti kapcsolataikat a vállalkozás tényleges káros hatások megszüntetésével és enyhítésével kapcsolatos elvárásainak teljesítésébe, többek között kapacitásépítési, iránymutatási, igazgatási és pénzügyi támogatás – például kölcsönök vagy finanszírozás – biztosításával vagy lehetővé tételével, figyelembe véve az üzleti partner erőforrásait, ismereteit és korlátait;
Módosítás 190
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
fa)  amennyiben közvetlen kapcsolat áll fenn az Unióban működő más vállalatokkal fennálló üzleti kapcsolatokban jelentkező hatásokkal, a megfelelő intézkedések magukban foglalhatják az érintett felügyeleti hatóság értesítését, miközben továbbra is észszerű erőfeszítéseket tesznek a hatás megszüntetése vagy enyhítése érdekében.
Módosítás 191
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Termék forgalmazása vagy értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során a vállalatok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy egy termék vagy szolgáltatás összetétele, kialakítása és forgalmazása összhangban legyen az uniós joggal, és ne vezessen sem egyéni, sem kollektív káros hatásokhoz. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre gyakorolt lehetséges káros hatásokra.
Módosítás 192
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 4 bekezdés
(4)  Azon tényleges káros hatások tekintetében, amelyek a (3) bekezdésben említett intézkedésekkel nem szüntethetők meg, vagy nem enyhíthetők kellő mértékben, magatartási kódexének vagy korrekciós intézkedési tervének a betartatása érdekében a vállalat megpróbálhat szerződést kötni vele közvetett kapcsolatban álló partnerekkel. Ha ilyen szerződés megkötésére kerül sor, alkalmazni kell az (5) bekezdést.
 törölve
Módosítás 193
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés
A szerződéses biztosítékokat vagy a szerződést a megfelelés ellenőrzése érdekében megfelelő intézkedésekkel kell kiegészíteni. A megfelelés ellenőrzése céljából a vállalat megfelelő ágazati kezdeményezésekre vagy független harmadik fél általi ellenőrzésekre hivatkozhat.
 A szerződéses rendelkezéseket az átvilágítást támogató intézkedésekkel kell kiegészíteni.
Módosítás 194
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Azokban az esetekben, amikor kkv-tól kérnek szerződéses biztosítékot, vagy kkv-val kötnek szerződést, az alkalmazott feltételeknek tisztességesnek, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Amennyiben a kkv-k tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajtanak végre, a vállalat viseli a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit.
 Azokban az esetekben, amikor például szerződéses rendelkezéseket határoznak meg vagy szerződést kötnek egy üzleti kapcsolattal, az alkalmazott feltételeknek tisztességesnek, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Amennyiben a kkv-k tekintetében a megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket hajtanak végre, a vállalat viseli a független harmadik fél általi ellenőrzés költségeit. A kkv-k a velük kapcsolatban elvégzett ellenőrzések eredményeit több vállalattal is megoszthatják.
Módosítás 195
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A (3) bekezdésnek megfelelően kieszközölni kívánt szerződéses rendelkezések nem eredményezhetik az ezen irányelvnek megfelelő átvilágítás elvégzéséért, illetve az annak elmaradásáért viselt felelősség átruházását.
Módosítás 196
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 5 bekezdés – 2 b albekezdés (új)
Az ilyen szerződéses rendelkezések meghatározása során a vállalatok értékelik, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek.
Módosítás 197
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az (1) bekezdés szerinti azon tényleges káros hatások tekintetében, amelyeket a (3), a (4) és az (5) bekezdésben foglalt intézkedésekkel nem lehetett megszüntetni, illetve amelyek mértékét nem lehetett minimalizálni, a vállalat köteles tartózkodni attól, hogy új kapcsolatot létesítsen, illetve hogy a már meglévő kapcsolatát elmélyítse azzal a partnerrel, amellyel összefüggésben, illetve amelynek az értékláncában az adott hatás felmerült, és ha az érintett kapcsolatra irányadó jogszabályok megengedik, köteles megtenni valamely alábbi intézkedést:
 Az (1) bekezdés szerinti azon lehetséges káros hatások tekintetében, amelyeket a vállalat okozott vagy hozzájárult keletkezésükhöz, és amelyeket nem lehetett megszüntetni vagy kellő mértékben enyhíteni, és nincs észszerű kilátás a változásra, a vállalat köteles tartózkodni attól, hogy új kapcsolatot létesítsen, illetve hogy a már meglévő kapcsolatát elmélyítse azzal a partnerrel, amellyel összefüggésben, illetve amelynek az értékláncában az adott hatás felmerült, és ha az érintett kapcsolatra irányadó jogszabályok megengedik, végső lehetőségként, összhangban a felelősségteljes kivonulással köteles megtenni valamely alábbi intézkedést:
Módosítás 198
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  köteles ideiglenesen felfüggeszteni a kereskedelmi kapcsolatokat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg köteles intézkedni a káros hatás megszüntetése vagy mértékének minimalizálása érdekében; vagy
 a)  köteles ideiglenesen felfüggeszteni a kereskedelmi kapcsolatokat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg köteles lépéseket tenni a hatás megelőzése és csökkentése érdekében;
Módosítás 199
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  ha a káros hatás súlyosnak minősül, az érintett tevékenységek tekintetében köteles megszüntetni az üzleti kapcsolatot.
 b)  a tényleges káros hatás súlyosságára tekintettel, valamint ha az a) pont szerinti ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, az érintett tevékenységek tekintetében köteles megszüntetni az üzleti kapcsolatot.
Módosítás 200
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése előtt a vállalatoknak először azt kell értékelniük, hogy ennek káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelyet meg kívánnak szüntetni vagy csökkenteni kívánnak. Ebben az esetben a vállalatok tartózkodhatnak a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztésétől vagy az üzleti kapcsolat megszüntetésétől. Amennyiben a vállalatok ideiglenesen mégis felfüggesztik a kereskedelmi kapcsolatokat vagy megszüntetik az üzleti kapcsolatot, lépéseket tesznek a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesítik az üzleti partnert, majd figyelemmel kísérik a döntést.
Módosítás 201
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat megszüntetéséről.
 A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályaik hatálya alá tartozó szerződésekben rendelkezni lehessen az üzleti kapcsolat felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, kivéve azon szerződéseket, amelyek megkötésére jogszabály kötelezi a feleket. A vállalatok a felügyeleti hatóságokhoz fordulhatnak, hogy iránymutatást kapjanak a meghozandó intézkedésekről.
Módosítás 202
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 7 bekezdés
(7)  A (6) bekezdés b) pontjától eltérve, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok hitelt, kölcsönt vagy egyéb pénzügyi szolgáltatást nyújtanak, nem kötelesek felmondani a hitel-, kölcsön- vagy egyéb pénzügyi szolgáltatási szerződést, amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy azzal jelentős sérelmet okoznának az adott szolgáltatást igénybe vevő jogalanynak.
 (7)  Az (6) bekezdés b) pontjától eltérve, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok pénzügyi szolgáltatást nyújtanak olyan jogalanyoknak, amelyek az (1) bekezdés értelmében vett tényleges káros hatásokat okoznak vagy ilyenekhez hozzájárulnak, nem kötelesek felmondani a pénzügyi szolgáltatási szerződést, amennyiben ez feltétlenül szükséges az adott szolgáltatást igénybe vevő jogalany fizetésképtelenségének megelőzéséhez. Az (6) bekezdés második albekezdésén túlmenően a (6) bekezdés első albekezdésének b) pontjától eltérve, végső megoldásként csak akkor hozható határozat a pénzügyi szolgáltatási szerződés felmondásáról, ha a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett vállalatok befolyásolási erőfeszítései végső soron nem befolyásolták azt a szervezetet, amelynek a szolgáltatást nyújtják a tényleges káros hatások megszüntetése vagy minimalizáslása érdekében.
Módosítás 203
Irányelvre irányuló javaslat
8 a cikk (új)
8a. cikk
Az intézményi befektetők és az eszközkezelők annak érdekében hozott megfelelő intézkedései, hogy rábírják a befektetést befogadó vállalkozásokat az általuk okozott tényleges káros hatások megszüntetésére
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők és eszközkezelők az e cikk (3) bekezdésében leírtak szerint megfelelő intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy rábírják a befektetést befogadó vállalkozásokat a 6. cikk alapján azonosított vagy azonosítandó tényleges káros hatások megszüntetésére.
(2)  Ha az adott káros hatás nem szüntethető meg, a tagállamok biztosítják, hogy az intézményi befektetők és eszközkezelők rábírják a befektetést befogadó vállalkozásokat e hatások mértékének minimalizálására.
(3)  Adott esetben az intézményi befektetőknek és az eszközkezelőknek tárgyalniuk kell a befektetést befogadó vállalkozással, és a 2007/36/EK irányelv [SRD2] 3g. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban gyakorolják szavazati jogaikat annak érdekében, hogy a befektetést befogadó vállalkozás vezető testületét rábírják, hogy a szüntesse meg a tényleges hatást, vagy minimalizálja annak mértékét. A befektetést befogadó vállalkozástól elvárt intézkedésnek arányosnak kell lennie a káros hatás jelentőségével és mértékével, valamint azzal, hogy a vállalkozás magatartása milyen mértékben járult hozzá a káros hatás bekövetkeztéhez. Hasonlóképpen, az intézményi befektetőktől és az eszközkezelőktől megkövetelt intézkedéseknek arányosaknak és összemérhetőknek kell lenniük, és kellően figyelembe kell venniük a befektetést befogadó vállalkozás feletti ellenőrzésük mértékét.
Módosítás 204
Irányelvre irányuló javaslat
8 b cikk (új)
8b. cikk
A tényleges és a lehetséges káros hatások rangsorolása
(1)  Azokban az esetekben, amikor nem lehetséges valamennyi azonosított káros hatást egyidejűleg megelőzni, megszüntetni vagy mérsékelni a 7. és 8. cikkben meghatározott megfelelő intézkedések révén, a vállalatok a káros hatások valószínűsége és súlyossága alapján rangsorolhatják a megfelelő intézkedések meghozatalának sorrendjét.
(2)  A vállalatok számára elő kell írni, hogy a hatások súlyosságának és valószínűségének megfelelően és a kockázati tényezők figyelembevételével tegyék meg az (1) bekezdés szerinti megfelelő intézkedéseket.
(3)  Miután a legsúlyosabb és legvalószínűbb káros hatásokat a 7. vagy 8. cikknek megfelelően észszerű időn belül kezelték, a vállalatnak kezelnie kell a kevésbé súlyos és valószínű káros hatásokat.
Módosítás 205
Irányelvre irányuló javaslat
8 c cikk (új)
8c. cikk
A tényleges káros hatások korrekciója
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy vállalat tényleges káros hatást okozott, illetve hozzájárult ahhoz, a vállalat megfelelő intézkedéseket hozzon e káros hatás és az általa az embereknek vagy a környezetnek okozott esetleges károk korrekciójára, vagy járuljon hozzá a korrekcióhoz. A korrekció a 9. cikkben meghatározott, bíróságon kívüli panasztételi eljárás eredményeként javasolható.
(2)  Az ilyen korrekciós intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy az érintett személyeket és csoportokat vagy közösségeket és/vagy a környezetet a hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe állítsák vissza. Ezek közé tartozhat a kártérítés, a kárpótlás, a rehabilitáció, a nyilvános bocsánatkérés, a helyreállítás vagy a vizsgálatokhoz való hozzájárulás. A vállalatoknak meg kell akadályozniuk, hogy további károk keletkezzenek.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a 14a. cikk szerint kijelölt egyablakos ügyfélszolgálat a kellő gondosság elvén alapuló közvetítés kapcsolattartó pontjaként működjön annak érdekében, hogy segítse a vállalatokat és az érdekelt feleket a korrekciós megoldások megtalálásában. E feladatok ellátása során az egyablakos ügyfélszolgálatnak pártatlannak, kiszámíthatónak és méltányosnak kell lennie.
(4)  Amennyiben egy vállalat közvetlenül összefüggésbe hozható valamely káros hatással, a tagállamok adott esetben ösztönzik önkéntes részvételét a korrekciós intézkedésekben, és arra ösztönzik a vállalatokat, hogy mérlegeljék a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességük felhasználását a hatás által okozott károk helyreállítása céljából.
Módosítás 206
Irányelvre irányuló javaslat
8 d cikk (új)
8d. cikk
Érdemi együttműködés az érintett érdekelt felekkel
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok megfelelő intézkedéseket hozzanak az érintett érdekelt felekkel való érdemi együttműködés érdekében, amely lehetővé teszi a valódi interakciót és párbeszédet az átvilágítási folyamat során. E célból az együttműködésnek ki kell terjednie az érintett érdekelt felek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, és átfogónak, strukturálisnak, hatékonynak, időszerűnek kell lennie, valamint figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját.
(2)  Amennyiben nem lehetséges érdemi együttműködést folytatni az érintett érdekelt felekkel, vagy ha a további szakértői szempontok figyelembevétele hasznos ahhoz, hogy a vállalat teljes mértékben megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, különösen a 6. cikk szerinti felmérésre és rangsorolásra vonatkozó döntések összefüggésében, a vállalatoknak érdemben együtt kell működniük más érdekelt felekkel, például civil társadalmi szervezetekkel, illetve az emberi jogokat vagy a környezetet védő jogi vagy természetes személyekkel annak érdekében, hogy hiteles betekintést nyerjenek a lehetséges vagy tényleges káros hatásokba azért, hogy meg tudjanak felelni ezen irányelv követelményeinek.
(3)  A vállalatoknak adott esetben átfogó, célzott és releváns tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintett érdekelt felek számára értékláncukról, valamint a környezetre, az emberi jogokra és a jó kormányzásra gyakorolt tényleges vagy lehetséges káros hatásaikról.
(4)  Az érintett érdekelt felek további írásbeli tájékoztatást kérhetnek, amelyet a vállalat észszerű határidőn belül, megfelelő és értelmezhető formában teljesít. Az (EU) 2016/943 irányelv sérelme nélkül, ha a vállalat megtagadja a további tájékoztatást, az érintett érdekelt fél jogosult annak írásbeli indokolását kérni. A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti vagy igazságügyi hatóságok jogosultak legyenek elrendelni az információk közlését.
(5)  A társaságoknak megfelelő keretet kell létrehozniuk az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációra. A vállalatok dönthetnek úgy, hogy az adott kontextustól vagy kedvezőtlen hatástól függően azonosítják a különböző érintett érdekelt feleket és konzultálnak velük. A vállalatok különösen akkor tájékoztatják a munkavállalókat és a munkavállalók képviselőit, valamint más érintett érdekelt feleket, amikor az 5. cikkel összhangban kidolgozzák az átvilágítási szabályzatot, amikor a 6. cikkel összhangban meghatározzák a káros hatásokat, amikor a 7. és a 8. cikkel összhangban cselekvési terveket dolgoznak ki vagy üzleti kapcsolatot szüntetnek meg, amikor a 8b. cikkel összhangban rangsorolják káros hatásaikat, amikor a 8c. cikkel összhangban korrekciós intézkedéseket dolgoznak ki, amikor a 9. cikkel összhangban létrehoznak egy értesítési vagy nem bírósági panaszkezelési mechanizmust, valamint amikor a 10. cikkel összhangban teljesítik kötelezettségeiket.
(6)  A vállalat tájékoztatja a munkavállalókat és képviselőiket az átvilágítási szabályzatáról és annak végrehajtásáról, és a velük való együttműködés nem sértheti a foglalkoztatásra és a szociális jogokra vonatkozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokat, valamint az alkalmazandó kollektív szerződéseket.
(7)  Az érintett érdekelt felek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció során a vállalatok meghatározzák és kezelik az együttműködés akadályait, és többek között a titoktartás vagy a névtelenség fenntartásával biztosítják, hogy a résztvevők mentesüljenek a megtorlástól vagy büntetéstől. A vállalatok különös figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott érdekelt felek igényeire, valamint az egymást átfedő sebezhetőségekre és tényezőkre, biztosítják a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítést, és teljes mértékben tiszteletben tartják az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatot.
Módosítás 207
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – cím
Panaszkezelési eljárás
 Értesítési mechanizmus és nem bírósági panaszkezelési mechanizmus
Módosítás 208
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok a (2) bekezdésben felsorolt személyek és szervezetek számára biztosítsák a panasztétel lehetőségét, amennyiben azoknak a tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat illetően megalapozott aggályaik merülnek fel saját működésükkel, leányvállalataik működésével és értékláncukkal kapcsolatban.
 (1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok operatív szinten létrehozzanak a nyilvánosság számára elérhető és hatékony értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmusokat, amelyeket a (2) bekezdésben felsorolt személyek és szervezetek használhatnak annak érdekében, hogy értesítsék őket, panaszt tegyenek, vagy korrekciós intézkedést kérjenek, amennyiben a vállalatok saját vagy leányvállalataik tevékenysége és értékláncaik kapcsán valós információik vannak, vagy jogos aggályuk merül fel tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi, környezeti és jó kormányzási hatásokat illetően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok más vállalatokkal vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások, ideértve az ágazati kezdeményezéseket, több érdekelt felet bevonó panaszkezelési mechanizmusokban való részvétel vagy globális keretmegállapodáshoz való csatlakozás révén biztosíthassák az értesítések és panaszok benyújtásának lehetőségét.
Módosítás 209
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A tagállamok az alábbiak számára biztosítják a panasztétel lehetőségét:
 (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 210
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  azok a személyek, akiket káros hatás ért, vagy akikről alapos okkal feltételezhető, hogy káros hatás érheti őket;
 a)  azok a személyek, akiket káros hatás ért, vagy akikről alapos okkal feltételezhető, hogy káros hatás érheti őket, valamint az ilyen személyek törvényes képviselői, vagy – amennyiben nincsenek olyan egyének, csoportok vagy közösségek, amelyeket hátrányosan érint a környezetre gyakorolt hatás – hiteles és tapasztalt szervezetek, amelyek célja magában foglalja a környezet védelmét,
Módosítás 211
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezetek.
 törölve
Módosítás 212
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt személyek és szervezetek, továbbá – amennyiben nem tartoznak az említett pontok hatálya alá – a következők értesítéseket nyújthassanak be:
a)  az emberi jogokat vagy a környezetet védő jogi vagy természetes személyek;
b)  az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezetek.
Módosítás 213
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok létrehozzanak egy, az (1) bekezdésben említett panaszok kezelésére szolgáló eljárást – beleértve az abban az esetben alkalmazandó eljárást is, ha a vállalat a panaszt megalapozatlannak tartja –, valamint arról, hogy a vállalatok tájékoztassák az érintett munkavállalókat és szakszervezeteket ezekről az eljárásokról. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a panasz megalapozott, a panasz tárgyát képező káros hatás a 6. cikk értelmében azonosítottnak minősüljön.
 (3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok létrehozzanak egy, az (1) bekezdésben említett értesítések és panaszok kezelésére szolgáló eljárást – beleértve az abban az esetben alkalmazandó eljárást is, ha a vállalat az értesítést vagy a panaszt megalapozatlannak tartja –, valamint arról, hogy a vállalatok tájékoztassák az érintett érdekelt feleket, és adott esetben a képviselőiket, valamint a (2) és a (2a) bekezdésben említett más releváns személyt vagy szervezetet ezekről az eljárásokról. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az értesítés vagy a panasz megalapozott, az értesítés vagy a panasz tárgyát képező káros hatás a 6. cikk értelmében azonosítottnak minősüljön.
Módosítás 214
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok biztosítják, hogy amikor a vállalatok értesítési vagy panasztételi mechanizmusokat hoznak létre vagy azokban részt vesznek, ezek a mechanizmusok jogszerűek, hozzáférhetők, kiszámíthatók, méltányosak, átláthatók, a jogokkal összeegyeztethetők legyenek, vegyék figyelembe a nemi és kulturális szempontokat, valamint elkötelezettségen és párbeszéden alapuljanak. Az értesítési és a panasztételi mechanizmusokat olyan módon kell kialakítani és működtetni, amely figyelembe veszi az érdekeltek szempontjait, és igazodik a káros hatásoknak leginkább kitett személyek igényeihez. A vállalatoknak szabályzatokat és eljárásokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk az értesítési és panasztételi mechanizmus függetlenségének fenntartása érdekében.
Módosítás 215
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A vállalatok intézkedésekkel gondoskodnak az értesítéseket vagy panaszokat benyújtók megtorlással és büntetéssel szembeni védelméről, többek között annak biztosításával, hogy az értesítéseket és a panaszokat a nemzeti jog szerint névtelenül vagy bizalmasan lehessen benyújtani, valamint ilyen irányú politikákat fogadnak el és hajtanak végre. Amennyiben információt kell megosztani, azt oly módon kell tenni, hogy ne veszélyeztesse az érdekelt felek biztonságát, például úgy, hogy nem fedik fel személyazonosságukat.
Módosítás 216
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés szerinti panaszt benyújtó személyek, amennyiben ezt nem névtelenül teszik meg, jogosultak legyenek arra, hogy időben és megfelelő módon visszajelzést kapjanak a vállalattól, amellyel szemben az (1) bekezdés alapján panaszt nyújtottak be, továbbá jogosultak legyenek arra, hogy:
a)  megindokolják számukra, hogy a panaszt megalapozottnak vagy megalapozatlannak minősítették-e, és tájékoztatást kapjanak a megtett lépésekről és intézkedésekről;
b)  megfelelő szintű megbeszélést folytathassanak a vállalat képviselőivel a panasz tárgyát képező lehetséges vagy tényleges káros hatások megvitatása érdekében.
c)  felkérhessék a vállalatokat, hogy végezzék el a tényleges káros hatások korrekcióját, vagy járuljanak hozzá azok korrekciójához, a 8c. cikkel összhangban.
Módosítás 217
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a panaszosok jogosultak legyenek az alábbiakra:
 (4)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2a) bekezdés szerinti értesítést benyújtó személyek, amennyiben ezt nem névtelenül teszik meg, jogosultak legyenek arra, hogy időben és megfelelő módon visszajelzést kapjanak a vállalattól, amellyel kapcsolatban az (1) bekezdés alapján értesítést nyújtottak be.
Módosítás 218
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  a panasszal kapcsolatban megfelelő visszajelzést kérhessenek attól a vállalattól, amelyhez az (1) bekezdés alapján panaszt nyújtottak be; és
 törölve
Módosítás 219
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  megfelelő szintű megbeszélést tarthassanak a vállalat képviselőivel a panasz tárgyát képező lehetséges vagy tényleges súlyos káros hatások megvitatása érdekében.
 törölve
Módosítás 220
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok felhatalmazást kapjanak arra, hogy a vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban iránymutatást adjanak ki az értesítési és a panaszkezelési mechanizmusok kidolgozásáért és kezeléséért felelős vállalatok és egyéb szereplők számára, többek között az e cikkben meghatározott kritériumoknak való megfelelésük tekintetében.
Módosítás 221
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  Az e cikk szerinti értesítés vagy panasz benyújtása nem lehet előfeltétel, és nem zárhatja ki, hogy az azokat benyújtó személyek igénybe vehessék a 19. cikk szerinti, megalapozott aggályokra vonatkozó eljárást, valamint a bírósági vagy egyéb nem bírósági mechanizmusokat, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontokat, ahol léteznek ilyenek.
Módosítás 222
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk – cím
Nyomon követés
 Nyomon követés és ellenőrzés
Módosítás 223
Irányelvre irányuló javaslat
10 cikk –1 bekezdés
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok rendszeresen értékeljék saját és leányvállalataik működését és intézkedéseit, valamint – amennyiben kapcsolódnak a vállalat értékláncaihoz – azon partnereik működését és intézkedéseit is, amelyekkel tartós üzleti kapcsolatban állnak, annak érdekében, hogy nyomon kövessék az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatások azonosításának, megelőzésének, enyhítésének, megszüntetésének és minimalizálásának a hatékonyságát. Ezeknek az értékeléseknek adott esetben minőségi és mennyiségi mutatókon kell alapulniuk, és azokat legalább 12 havonta, valamint minden olyan esetben el kell végezni, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások bekövetkezésének jelentős új kockázata merülhet fel. Az említett értékelések eredményének megfelelően frissíteni kell az átvilágítási szabályzatot.
 A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok folyamatosan ellenőrizzék a végrehajtást, és nyomon kövessék az ezen irányelvvel összhangban hozott intézkedéseik megfelelőségét és eredményességét. A nyomon követésnek és az ellenőrzésnek lehetőség szerint minőségi és mennyiségi mutatókon kell alapulnia, és azt folyamatosan kell végezni, figyelembe véve a szóban forgó káros hatások jellegét, súlyosságát és valószínűségét, valamint minden olyan esetben, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások bekövetkezésének jelentős új kockázata merülhet fel. Adott esetben az említett értékelések eredményének megfelelően felül kell vizsgálni az átvilágítási szabályzatot, a megelőzésre irányuló intézkedési tervet és a korrekciós intézkedési tervet.
Módosítás 224
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti beszámolási követelmények hatálya alá nem tartozó vállalatok az említett irányelv hatálya alá tartozó kérdésekről olyan módon számoljanak be, hogy a nemzetközi üzleti szférában szokásosan használt nyelven közzétesznek egy éves jelentést a honlapjukon. A jelentést minden évben április 30-ig kell közzétenni az előző naptári évre vonatkozóan.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a., 29a. és 40a. cikke szerinti beszámolási követelmények hatálya alá nem tartozó vállalatok az említett irányelv hatálya alá tartozó kérdésekről olyan módon számoljanak be, hogy az Unió legalább egyik hivatalos nyelvén közzétesznek egy éves jelentést a honlapjukon. A jelentés közzétételének időpontja nem haladhatja meg annak a pénzügyi évnek a mérlegfordulónapját követő 12 hónapot, amelyre vonatkozóan a jelentést készítették. Nem uniós vállalatok esetében a nyilatkozat információkat tartalmaz a vállalat 16. cikkben meghatározott meghatalmazott képviselőjével való kapcsolatfelvétel módjáról.
Módosítás 225
Irányelvre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel tartalmára és kritériumaira vonatkozóan, amelyek meghatározzák az átvilágítás bemutatására, a lehetséges és tényleges káros hatásokra és az ezekkel kapcsolatban meghozott intézkedésekre vonatkozó információkat.
 (2)  A Bizottság a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel tartalmára és kritériumaira vonatkozóan, biztosítva, hogy az összhangban legyen a 2013/34/EU irányelv 40b. cikkében az átvilágításra vonatkozóan meghatározott közzétételi követelményekkel, meghatározva az átvilágítás bemutatására, a lehetséges és tényleges káros hatásokra és az ezekkel kapcsolatban meghozott intézkedésekre vonatkozó információkat. A jelentéstételnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy bizonyítsa, hogy eleget tett az ezen irányelv szerinti kötelezettségeknek.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság biztosítja a 3. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett, a jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkozó jelentéstételi követelmények megkettőzésének elkerülését, és figyelembe veszi az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti fő káros hatásokat, miközben teljes mértékben fenntartja az ezen irányelvben meghatározott minimumkötelezettségeket.
A honlappal nem rendelkező vállalkozások számára a tagállamok honlapot jelölnek ki az érintett vállalkozások éves jelentésének közzététele céljából.
Módosítás 226
Irányelvre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton keresztül
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az éves jelentések ezen irányelv 11. cikkének (1) bekezdése alapján történő közzétételekor a vállalatok egyidejűleg ugyanazokat az információkat az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet1a [ESAP-rendelet] alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton keresztüli közzétételre továbbítsák az e cikk (3) bekezdésében meghatározott érintett gyűjtőszervezetnek.
Az információk tekintetében teljesülniük kell a következő követelményeknek:
a)  az információk az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet]1b 2. cikkének 3. pontja értelmében az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, illetőleg az uniós jog ilyen értelmű rendelkezése esetén az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv1c 2. cikkének 13. pontja értelmében géppel olvasható formátumban vannak elkészítve;
b)  az információkhoz mellékelve vannak a következő metaadatok:
i.  azon társaság valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;
ii.  a társaságnak az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott jogalany-azonosítója;
iii.  a társaságnak az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott méretkategóriája;
iv.  az információknak az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott típusa;
v.  az a konkrét időszak, amelynek során az információknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztül nyilvánosan hozzáférhetőknek kell lenniük, ha releváns.
(2)  Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában foglalt követelmény teljesítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok beszerezzék az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet] 7. cikkének (4) bekezdése szerint meghatározott jogalany-azonosítót.
(3)  Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton keresztüli hozzáférhetővé tétele céljából a tagállamok [1 nappal azelőtt, hogy a társaságok kötelesek a gyűjtőszervezethez benyújtani] az (EU) XXX/XXX rendelet [ESAP-rendelet] 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként kijelölik a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének 2. pontjában említett hivatalosan kijelölt mechanizmusok egyikét, és erről értesítik az ESMA-t.
(4)  Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján továbbított adatok hatékony gyűjtése és a kapcsolódó igazgatási feladatok hatékony ellátása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap a következő kérdéseket szabályozó végrehajtási intézkedések elfogadására:
a)  a továbbított információkhoz mellékelendő esetleges további metaadatok;
b)  a továbbított információk adatstruktúrája;
c)  szükséges-e géppel olvasható formátum, és mely géppel olvasható formátumot kell használni.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XX/XXXX rendelete a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L [...], […], […].o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).
1c Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
Módosítás 227
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
Annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalatok számára a 7. cikk (2) bekezdése b) pontjának és a 8. cikk (3) bekezdése c) pontjának való megfelelést, a Bizottság önkéntesen alkalmazható szerződésirendelkezés-mintákról szóló iránymutatást fogad el.
 Annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalatok számára a 7. cikk (2) bekezdése b) pontjának és a 8. cikk (3) bekezdése c) pontjának való megfelelést, a Bizottság – a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel konzultálva – önkéntesen alkalmazható szerződésirendelkezés-mintákról szóló, a vállalatok méretéhez és ágazatához igazított iránymutatást fogad el ezen irányelv hatálybalépésének időpontjáig. A szerződésirendelkezés-minták legalább a következőket rögzítik:
Módosítás 228
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – a pont (új)
a)  a feladatok egyértelmű elosztása a két szerződő fél között, folyamatos együttműködés mellett, és hogy a szerződéses rendelkezések nem eredményezhetik az átvilágítás elvégzéséért viselt felelősség átruházását; valamint
Módosítás 229
Irányelvre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés – b pont (új)
b)  a 7. cikk (5) bekezdésének és a 8. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a szerződési feltételek megsértése esetén a vállalatoknak először a 7. cikk (4) bekezdésével és a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, és el kell kerülniük az ilyen rendelkezések felmondását.
Módosítás 230
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
Annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a vállalatoknak, illetve a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatban, hogy a vállalatoknak milyen módon kell eleget tenniük az átvilágítási kötelezettségeiknek, a Bizottság a tagállamokkal, az érdekelt felekkel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, valamint adott esetben az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervezetekkel egyeztetve iránymutatásokat adhat ki, többek között meghatározott ágazatokra vagy káros hatásokra vonatkozóan.
 (1)  Annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a vállalatoknak, illetve a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatban, hogy a vállalatoknak milyen módon kell eleget tenniük az átvilágítási kötelezettségeiknek a Bizottság – a tagállamokkal, az európai ágazatközi és ágazati szociális partnerekkel és más érintett érdekelt felekkel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Munkaügyi Hatósággal, az Európai Külügyi Szolgálattal, az Európai Innovációs Tanáccsal, a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, valamint adott esetben az OECD-vel és az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező más nemzetközi szervezetekkel egyeztetve – egyértelmű és közérthető iránymutatásokat – többek között általános és ágazatspecifikus útmutatást – ad ki a szabályok betartásának gyakorlatias módon való megkönnyítése érdekében.
Módosítás 231
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak a vállalatoknak vagy a tagállami hatóságoknak abban, hogy a vállalatok hogyan teljesítsék átvilágítási kötelezettségeiket, az iránymutatások a következőket tartalmazzák:
a)  a vállalkozásokra vonatkozó emberi jogi és környezetvédelmi normák végrehajtásával kapcsolatos információk az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásai alapján, melyeket pontosítottak az OECD felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról szóló iránymutatásai, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;
b)  a kockázati tényezők jegyzéke és az azt kísérő iránymutatás, beleértve a vállalati szintű kockázati tényezőket, a földrajzi kockázati tényezőket és az ágazati kockázati tényezőket;
c)  ágazatspecifikus iránymutatás, különösen a következő ágazatra vonatkozóan, a jelenlegi vagy jövőbeli OECD-iránymutatásokkal összhangban:
i.  textíliák, ruházati cikkek, szőrme, bőr és kapcsolódó termékek (beleértve a lábbelit is) gyártása, nagykereskedelme és kiskereskedelme,
ii.  mezőgazdaság, vízellátás, földterület- és erőforrásgazdálkodás, többek között természetmegőrzés, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), gumiipar, élelmiszeripari termékek gyártása, élelmiszerekkel és italokkal kapcsolatos marketing- és reklámtevékenység, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, állati eredetű termékek, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme és kiskereskedelme, hulladékgazdálkodás;
iii.  bányászat és kőfejtés, ásványkincsek kitermelése, finomítása, szállítása és kezelése a kitermelés helyétől függetlenül (ideértve a nyers kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és érceket, valamint minden egyéb, nemfém ásványt és bányaterméket), fémipari alapanyagok, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (gépek és berendezések kivételével), ásványkincsek, alapvető és köztes ásványi termékek (köztük fémek és ércek, építőanyagok, tüzelőanyagok, vegyi anyagok és egyéb köztes termékek) nagykereskedelme, építőipar, energiaágazat;
iv.  pénzügyi szolgáltatások nyújtása, befektetési szolgáltatások és tevékenységek, és egyéb pénzügyi szolgáltatások;
d)  információk fokozott, konfliktusérzékeny átvilágítás konfliktus sújtotta területeken való végrehajtásának módjáról;
e)  információk a vállalatok és más jogi személyek közötti erőforrás- és információmegosztás módjáról a káros hatások megelőzése, mérséklése és korrekciója céljából, a versenyjoggal összhangban;
f)  információk a kkv-k sajátos igényei figyelembevételének módjáról;
g)  információk az értesítési és a nem bírósági panasztételi mechanizmus létrehozásáról,
h)  az együttműködés felelős megszüntetésére vonatkozó információk, valamint azon kontextusok értékelése és dinamikus felsorolása, amelyekben a káros hatások rendszerszintűek és államilag támogatottak;
i.  gyakorlati iránymutatás az érintett érdekelt felek azonosításáról és a velük való együttműködésről;
j)  információk az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének tagállamok általi megkönnyítéséről és az érintett érdekelt felekkel szembeni megtorlás megelőzéséről;
k)  gyakorlati útmutatás a rangsorolási stratégiák kialakításáról és végrehajtásáról, beleértve az arra vonatkozó gyakorlati útmutatást, hogy a vállalat méretétől és ágazatától függően a hatások, ágazatok és földrajzi területek tekintetében hogyan lehet alkalmazni az arányosságot és a fontossági sorrendet az átvilágítási kötelezettségekre;
l)  a felelős vásárlói gyakorlatokra vonatkozó információk;
m)  információk a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és kulturálisan érzékeny átvilágításról, és olyan intézkedésekről, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük a mezőgazdasági kistermelők előtt álló kihívások kezelése érdekében, beleértve a megélhetési jövedelemhez való hozzáférést;
n)  információk a káros emberi jogi jogsértésekkel és a környezeti károkkal kapcsolatos független adatok biztonságos, részvételen alapuló gyűjtésének támogatásáról, és arról, hogyan tegyék meg a szükséges intézkedéseket az adatok figyelembevétele érdekében;
o)  információk az uniós exporthitel-ügynökségek számára annak elősegítése érdekében, hogy az uniós és tagállami pénzeszközök és exporthitelek ezen irányelv elveivel összhangban működjenek.
Módosítás 232
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az iránymutatásokat legkésőbb [1 évvel a vállalkozások ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek hatálybalépése előtt]-ig elérhetővé kell tenni ingyenes és könnyen hozzáférhető formában, többek között digitálisan, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja iránymutatásainak helytállóságát, és kiigazítja azokat, többek között az új bevált gyakorlatokhoz igazodva.
Módosítás 233
Irányelvre irányuló javaslat
13 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A Bizottság rendszeresen frissíti és nyilvánosan elérhetővé teszi az országismertetőket, hogy naprakész információkat szolgáltasson az Unió kereskedelmi partnerei által megerősített nemzetközi egyezményekről és szerződésekről. A Bizottság összegyűjti és közzéteszi a nyersanyagok, valamint a köztes és késztermékek eredetére vonatkozó kereskedelmi és vámügyi adatokat, valamint közzéteszi az egyes országokkal vagy régiókkal, ágazatokkal és alágazatokkal, valamint termékekkel kapcsolatos emberi jogi, környezeti és irányítási potenciálra vagy tényleges káros hatásokra vonatkozó információkat.
Módosítás 234
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
(1)  Annak érdekében, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban tájékoztatást és támogatást nyújtsanak a vállalatoknak, valamint a vállalatok azon partnereinek, amelyekkel azok az értékláncukon belül tartós üzleti kapcsolatot ápolnak, a tagállamok külön-külön vagy közösen az említett célt szolgáló weboldalakat, platformokat vagy portálokat hoznak létre és üzemeltetnek. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a vállalatok értékláncához tartozó kkv-kra.
 (1)  Ezen irányelv hatálybalépése előtt a tagállamok a Bizottság támogatásával intézkedéseket és eszköztárakat dolgoznak ki és hajtanak végre annak érdekében, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek teljesítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban tájékoztatást, tanácsot és támogatást nyújtsanak a vállalatoknak, valamint a vállalatok azon partnereinek, amelyekkel azok az értékláncukon belül üzleti kapcsolatot ápolnak, és külön-külön vagy közösen az említett célt szolgáló, felhasználóbarát weboldalakat, platformokat vagy portálokat hoznak létre és üzemeltetnek. A tájékoztatásnak, tanácsadásnak és támogatásnak a gyakorlatban hasznosíthatónak kell lennie, és különösen igazodnia kell a kkv-k egyedi igényeihez. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a vállalatok számára képzés álljon rendelkezésre az átvilágítás elvégzésének módjáról. Ennek során a tagállamok biztosítják a kiegészítő jelleget és a koherenciát a már létező hasonló intézkedésekkel, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontjai által nyújtott tájékoztatással és promócióval.
Módosítás 235
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A Bizottság célzott digitális portált hoz létre a vállalatok számára, hogy ingyenesen hozzáférjenek az ezen irányelvből és más uniós jogalkotási eszközökből eredő, az adott vállalat méretén, ágazatán, termékén és szolgáltatásán, kockázati kitettségén stb. alapuló valamennyi jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatos sablonokhoz és információkhoz, valamint a finanszírozási és pályázati lehetőségekre vonatkozó információkhoz, az átvilágításra vonatkozó kötelezettségeik végrehajtása, teljesítése és jótékony hatásainak kihasználása érdekében.
Módosítás 236
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A tagállamok tájékoztatást és támogatást nyújtanak az érdekelt felek és képviselőik számára az átvilágításban való részvételük gyakorlásához, kapacitásuk fejlesztéséhez, és tájékoztatást és segítséget nyújtanak számukra az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük megkönnyítése érdekében. Ez magában foglalja a jogi tanácsadást, és külön erre a célra létrehozott honlapok, platformok vagy portálok egyedi vagy közös létrehozását és működtetését. A tagállamok pénzügyi támogatást is nyújthatnak az érdekelt feleknek a tudatosságuk növelése és az ezen irányelv által számukra biztosított jogokhoz való hozzáférés megkönnyítése céljából, valamint támogatást és védelmet nyújthatnak az érintett érdekelt feleknek az üzleti műveletekkel kapcsolatos lehetséges vagy tényleges káros hatásokkal kapcsolatban.
Módosítás 237
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül pénzügyi támogatást nyújthatnak a kkv-knak.
 (2)  A tagállamok az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül adott esetben pénzügyi és egyéb támogatást nyújtanak a kkv-knak.
Módosítás 238
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 3 bekezdés
(3)  A Bizottság kiegészítheti a tagállamok azon támogatási intézkedéseit, amelyek a kellő gondosság elvének az Unióban és harmadik országokban történő betartását támogató meglévő uniós fellépésekre épülnek, és új intézkedéseket dolgozhat ki, így többek között előmozdíthatja az érdekelt felek közös kezdeményezéseit annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vállalatoknak a kötelezettségeik teljesítéséhez.
 (3)  A Bizottság az Enterprise Europe Network elnevezésű hálózatba átvilágítással foglalkozó tanácsadókat is felvesz, és kiegészíti – többek között a következetesség biztosítására tekintettel – a tagállamok azon támogatási intézkedéseit, amelyek a kellő gondosság elvének az Unióban és harmadik országokban történő betartását támogató meglévő uniós fellépésekre épülnek, és új intézkedéseket dolgozhat ki, így többek között előmozdíthatja az érdekelt felek közös kezdeményezéseit annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vállalatoknak a kötelezettségeik teljesítéséhez.
Módosítás 239
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Unió együttműködési és kereskedelmi eszközei támogassák a támogató környezet kialakítását a harmadik országokban, fejlesszék és megerősítsék a harmadik országokkal folytatott együttműködési és partnerségi mechanizmusokat, valamint – meglévő eszközökre támaszkodva – foglalkozzanak az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatások kiváltó okaival, és építsék ki a harmadik országbeli gazdasági szereplők környezet és emberi jogok tiszteletben tartására irányuló kapacitását.
Módosítás 240
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az ezen irányelv 5–11. cikkében említett kötelezettségeik teljesítésének lehetővé tétele érdekében a vállalatok ágazati programokra és többszereplős kezdeményezésekre is támaszkodhatnak, amennyiben azok alkalmasak e kötelezettségek teljesítésének a támogatására. A Bizottság és a tagállamok elősegíthetik az említett programokra vagy kezdeményezésekre és azok eredményeire vonatkozó információk terjesztését. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást adhat ki az ágazati programok és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések célravezetőségének értékeléséről.
 (4)  A 18., 19. és a 22. cikk sérelme nélkül az ezen irányelv 5–11. cikkében említett átvilágítási kötelezettségeik bizonyos aspektusai teljesítésének lehetővé tétele érdekében a vállalatok ágazati és többszereplős kezdeményezésekben vehetnek részt, amennyiben azok alkalmasak az érintett kötelezettségek teljesítésének a támogatására. Ezek különösen alkalmasak lehetnek az egész ágazatra kiterjedő kockázatazonosítás támogatására, a konkrét kockázatok csökkentésére szolgáló eszközök biztosítására, a vállalatok befolyásgyakorlási képessége korrekció lehetővé tétele érdekében történő felhasználásának összehangolására, valamint a panasztételi mechanizmushoz való hozzáférés biztosítására. A Bizottság a tagállamokkal, az OECD-vel, az OHCHR-rel és az érintett érdekelt felekkel együttműködve:
Módosítás 241
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés – a pont (új)
a)  iránymutatást és módszertant bocsát ki a részt vevő vállalatok, az egyes iparágak és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések hatókörének, ezen irányelvvel való összhangjának és hitelességének értékelésére, többek között az átláthatóság, az irányítás, a felügyeleti mechanizmusok és az elszámoltathatóság tekintetében, az OECD összhang értékelésére vonatkozó módszertanára építve;
Módosítás 242
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés – b pont (új)
b)  központosított és nyilvános digitális platformot hoz létre a vállalatok, kormányok és egyéb érdekelt felek számára, hogy díjmentesen hozzáférjenek az egyes iparágak és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések hatókörére, összehangoltságára és hitelességére vonatkozó, a Bizottság által az a) pont szerint kidolgozott módszertan felhasználásával, harmadik fél által végzett független értékelésekhez. A független harmadik fél által végzett értékeléseket a tagállamok, az OECD vagy más független harmadik fél értékelők végezhetik;
Módosítás 243
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 bekezdés – c pont (új)
c)  az ipar és a több érdekelt felet bevonó kezdeményezések, valamint azok eredményei hatókörére, összehangoltságára és hitelességére vonatkozó egyéb releváns információk terjesztésének elősegítése. A tagállamok előmozdítják a megfelelő ipari vagy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések kidolgozását annak érdekében, hogy támogassák a vállalkozásokat bizonyos ágazatokban vagy olyan konkrét kérdésekben, amelyek súlyos fenntarthatósági kockázatokkal járnak, ugyanakkor amelyek tekintetében nincsenek ilyen kezdeményezések.
Módosítás 244
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A 18., 19. és a 22. cikk sérelme nélkül az ezen irányelv 5–11. cikkében említett átvilágítási kötelezettségeik bizonyos aspektusai teljesítésének lehetővé tétele érdekében a vállalatok független harmadik fél általi ellenőrzést alkalmazhatnak, amennyiben egy ilyen ellenőrzés alkalmas az érintett kötelezettségek teljesítésének a támogatására. A Bizottság a 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a független harmadik fél általi ellenőrzésre vonatkozó minimumszabályok, köztük az átláthatósági normák meghatározása céljából.
Módosítás 245
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 4 b bekezdés (új)
(4b)  Az érintett érdekelt felek a 9. cikk szerinti bejelentéseket és panaszokat olyan ágazati és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezéseken keresztül nyújthatják be, amelyekben a vállalat részt vesz.
Módosítás 246
Irányelvre irányuló javaslat
14 a cikk (új)
14a. cikk
Egységes ügyfélszolgálat
(1)  Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti ügyfélszolgálatot, amely a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítással foglalkozik. A tagállamok ezt a szerepet ráruházhatják egy meglévő hatóságra, például a nemzeti kapcsolattartó pontokra, amennyiben léteznek ilyenek, de biztosítaniuk kell, hogy az egységes ügyfélszolgálatok funkcionálisan függetlenek legyenek a felügyeleti hatóságok feladataitól és szerepétől.
(2)  A vállalatok e kapcsolattartó ponton keresztül további útmutatást kérhetnek, és további támogatást és tájékoztatást kaphatnak arról, hogy hogyan teljesíthetik a legjobban az átvilágításra vonatkozó kötelezettségeiket, így többek között az együttműködésen alapuló iparnak és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezéseknek a vállalatok abban való támogatásában és segítésében betöltött szerepéről, hogy eleget tegyenek az átvilágításra vonatkozó kötelezettségeik egyes aspektusainak.
(3)  Az egységes ügyfélszolgálatok kapcsolatot tarthatnak egymással a határokon átnyúló együttműködés biztosítása érdekében, és adott esetben a tagállamok biztosítják, hogy az egységes ügyfélszolgálatok együttműködjenek más végrehajtó szervekkel vagy más releváns nemzetközi eszközökkel, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontjaival.
Módosítás 247
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vállalatok tervet fogadjanak el annak biztosítása érdekében, hogy a vállalat üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, a Párizsi Megállapodással összhangban. Ennek a tervnek a vállalat által az észszerűség keretein belül beszerezhető információk alapján elsősorban azt kell megállapítania, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben jelent kockázatot, illetve milyen hatást gyakorolhat a vállalat működésére.
 (1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikkben említett vállalatok átállási tervet dolgozzanak ki és hajtsanak végre az (EU) 2021/0104 rendelet (CSRD) 19a. cikkében foglalt jelentéstételi követelményekkel összhangban annak biztosítása érdekében, hogy a vállalat üzleti modellje és stratégiája igazodjon a fenntartható gazdaságra való átálláshoz, a globális felmelegedés Párizsi Megállapodással összhangban lévő, 1,5 °C-ra való korlátozásához és a klímasemlegesség elérésének az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (európai klímarendelet) által előírt célkitűzéséhez a vállalat uniós tevékenysége tekintetében, beleértve annak 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzését és 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célértéket is. Ennek a tervnek tartalmaznia kell a következők leírását:
Módosítás 248
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – a pont (új)
a)  a vállalat üzleti modelljének és stratégiájának az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képessége;
Módosítás 249
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – b pont (új)
b)  a vállalat éghajlati kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;
Módosítás 250
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – c pont (új)
c)  adott esetben a vállalat működésén és értékláncán belüli dekarbonizációs eszközök azonosítása és magyarázata, beleértve a vállalat szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettségét, a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és 29a. cikke (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említettek szerint;
Módosítás 251
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – d pont (új)
d)  a vállalat üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalat érintett érdekelt feleinek érdekeit és a vállalat éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait;
Módosítás 252
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – e pont (új)
e)  hogyan hajtották végre és fogják végrehajtani a vállalat stratégiáját az éghajlat-politikai kérdések tekintetében, beleértve a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket is;
Módosítás 253
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – f pont (új)
f)  az éghajlatváltozással kapcsolatos, a vállalat által az 1., a 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások tekintetében meghatározott, időhöz kötött célok, beleértve adott esetben az üvegházhatású gázokra vonatkozó, 2030-ra szóló és 2050-ig ötéves lépésekben elérendő, egyértelmű tudományos bizonyítékokon alapuló, abszolút kibocsátáscsökkentési célértékeket, a vállalat által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése;
Módosítás 254
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés – g pont (új)
g)  az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek éghajlati kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése.
Módosítás 255
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalatok kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket is rögzítsenek a terveikben, amennyiben megállapították – vagy meg kellett volna állapítani –, hogy az éghajlatváltozás jelentős kockázatot jelent, vagy jelentős hatást gyakorol az adott vállalat működésére.
 törölve
Módosítás 256
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy változó javadalmazás megállapítása esetén a vállalatok megfelelően figyelembe vegyék az (1) és a (2) bekezdésben említett kötelezettségek teljesítését, amennyiben a változó javadalmazás az igazgatóknak a vállalat üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához történő hozzájárulásához kapcsolódik.
 (3)  A tagállamok biztosítják, hogy az igazgatók felelősek legyenek az e cikkben előírt kötelezettségek felügyeletéért, és hogy az átlagosan több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok releváns és hatékony politikával rendelkezzenek annak biztosítására, hogy az igazgatók változó javadalmazásának egy része kapcsolódjon a vállalat e cikkben említett átállási tervéhez. Ezt a politikát az éves közgyűlés hagyja jóvá.
Módosítás 257
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 6–11. cikk és a 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben rögzített kötelezettségek betartásának a felügyelete céljából minden tagállam köteles kijelölni egy vagy több felügyeleti hatóságot (a továbbiakban: felügyeleti hatóság).
 (1)  Az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekben rögzített kötelezettségek betartásának a felügyelete céljából minden tagállam köteles kijelölni egy vagy több felügyeleti hatóságot (a továbbiakban: felügyeleti hatóság).
Módosítás 258
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt időpontig tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján kijelölt felügyeleti hatóságok nevéről és elérhetőségéről, valamint több kijelölt felügyeleti hatóság esetén az egyes hatóságok hatásköréről és illetékességéről. Ha ezzel kapcsolatban változás következik be, a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot.
 (6)  A tagállamok a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt időpontig tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján kijelölt felügyeleti hatóságok nevéről és elérhetőségéről és adott esetben e hatóságok saját hatásköreiről, valamint több kijelölt felügyeleti hatóság esetén az egyes hatóságok hatásköréről és illetékességéről. Ha ezzel kapcsolatban változás következik be, a tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot.
Módosítás 259
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi – többek között a honlapján – a felügyeleti hatóságok jegyzékét. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján rendszeresen frissíti a jegyzéket.
 (7)  A Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi – többek között a honlapján – a felügyeleti hatóságok jegyzékét, valamint – amennyiben egy tagállamnak több felügyeleti hatósága is van – az egyes hatóságok kompetenciáit. A Bizottság a tagállamoktól kapott információk alapján rendszeresen frissíti a jegyzéket.
Módosítás 260
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállamok garantálják a felügyeleti hatóságok függetlenségét, és biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok, valamint azok meglévő és korábbi munkavállalói, továbbá a nevükben eljáró ellenőrök és szakértők pártatlanul, átláthatóan és a szakmai titoktartási kötelezettségeket tiszteletben tartva gyakorolják a hatáskörüket. Ennek megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy a hatóság jogilag és funkcionálisan független legyen az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és az egyéb piaci érdekeltségektől, valamint hogy a hatóság munkavállalói és az irányításáért felelős személyek tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség, hogy titoktartási kötelezettség vonatkozzon rájuk, és hogy tartózkodjanak a feladataikkal összeegyeztethetetlen tevékenységektől.
 (8)  A tagállamok garantálják a felügyeleti hatóságok függetlenségét, és biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok, valamint azok meglévő és korábbi munkavállalói, továbbá a nevükben eljáró személyek pártatlanul, átláthatóan és a szakmai titoktartási kötelezettségeket tiszteletben tartva gyakorolják a hatáskörüket. Ennek megfelelően a tagállamok biztosítják, hogy a hatóság jogilag és funkcionálisan független legyen az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és az egyéb piaci érdekeltségektől, valamint hogy a hatóság munkavállalói és az irányításáért felelős személyek tekintetében ne álljon fenn összeférhetetlenség, hogy titoktartási kötelezettség vonatkozzon rájuk, és hogy tartózkodjanak a feladataikkal összeegyeztethetetlen tevékenységektől.
Módosítás 261
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok a múltbeli tevékenységeiket, jövőbeli munkatervüket és prioritásaikat, valamint a megfelelés hiányával kapcsolatos legkomolyabb problémákat részletesen ismertető éves jelentést tegyenek közzé, illetve azt hozzáférhetővé tegyék egy honlapon.
Módosítás 262
Irányelvre irányuló javaslat
17 cikk – 8 b bekezdés (új)
(8b)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok elismerjék az egyéb vonatkozó nemzetközi eszközök végrehajtó szerveinek szerepét, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontjait. A Bizottság az érintett nemzetközi szervekkel konzultálva iránymutatásokat dolgozhat ki a felügyeleti hatóságok és az ilyen végrehajtó szervek közötti koordinációra vonatkozóan.
Módosítás 263
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok megfelelő hatáskörökkel és erőforrásokkal rendelkezzenek az ezen irányelv alapján rájuk bízott feladatok elvégzéséhez, így többek között tájékoztatást kérhessenek, és vizsgálatokat folytathassanak le az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban.
 (1)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok függetlenek és pártatlanok legyenek, és megfelelő hatáskörökkel, erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkezzenek az ezen irányelv alapján rájuk bízott feladatok elvégzéséhez, így többek között megkövetelhessék a vállalatoktól információk benyújtását, és vizsgálatok lefolytatását, amelyek adott esetben kiterjedhetnek az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekre és az érintett érdekelt felek meghallgatására is.
Módosítás 264
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés
A korrekciós intézkedések meghozatala nem zárja ki a közigazgatási szankciók kiszabását vagy károkozás esetén a polgári jogi felelősségre vonást a 20., illetve a 22. cikkel összhangban.
 A korrekciós intézkedések meghozatala nem zárja ki a közigazgatási szankciók kiszabását vagy károkozás esetén a polgári jogi felelősségre vonást, többek között a 20., illetve a 22. cikkel összhangban.
Módosítás 265
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 5 bekezdés – b pont
b)  arra, hogy a 20. cikknek megfelelően pénzbírságot szabjanak ki;
 b)  arra, hogy a 20. cikknek megfelelően szankciót szabjanak ki;
Módosítás 266
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 5 bekezdés – c pont
c)  arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el a súlyos és helyrehozhatatlan sérelem veszélyének elkerülése érdekében.
 c)  arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el a súlyos vagy helyrehozhatatlan sérelem veszélyének elkerülése érdekében.
Módosítás 267
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)
ca)  arra, hogy értékeljék a 8b. cikkben előírt rangsorolási stratégiák érvényességét, és elrendeljék annak felülvizsgálatát, ha az ilyen stratégiákra vonatkozó követelmények nem teljesülnek.
Módosítás 268
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 7 bekezdés
(7)  A tagállamok biztosítják, hogy minden természetes és jogi személy jogosult legyen a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, kötelező erejű határozataival szemben.
 (7)  A tagállamok biztosítják, hogy minden természetes és jogi személy jogosult legyen a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, kötelező erejű határozataival szemben, összhangban a nemzeti joggal, és a vállalatok bírósági jogorvoslathoz való jogára vonatkozó tagállami szabályok és az egyéb vonatkozó biztosítékok sérelme nélkül.
Módosítás 269
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A felügyeleti hatóságok közzéteszik és rendszeresen frissítik a joghatóságuk alá tartozó, ezen irányelv hatálya alá tartozó összes vállalat jegyzékét, anélkül, hogy az az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti személyes adatokat tartalmazna. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok jegyzékeiben adott esetben fel kell tüntetni a vállalatok átvilágítási nyilatkozataihoz vezető linkeket.
Módosítás 270
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 7 b bekezdés (új)
(7b)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok nyilvántartást vezessenek az (1) bekezdésében említett vizsgálatokról, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményét, valamint az (5) bekezdés alapján kiadott jogorvoslati intézkedésekre vonatkozó értesítésekről.
Módosítás 271
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 7 c bekezdés (új)
(7c)  A felügyeleti hatóságoknak a vállalat ezen irányelvnek való megfelelésére vonatkozó határozatai nem érinthetik a vállalat 22. cikk szerinti polgári jogi felelősségét. A folyamatban lévő polgári jogi felelősségi eljárásokkal összefüggésben, és bírósági kérésre a felügyeleti hatóságok megosztanak minden, egy adott vállalattal kapcsolatban rendelkezésükre álló információt azzal a bírósággal, amely előtt a 22. cikk alapján indított eljárást lefolytatják.
Módosítás 272
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a megalapozott aggályokat előterjesztő személyek ezt kérik, a felügyeleti hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket az adott személy személyazonossága és személyes adatai megfelelő védelme érdekében, amelynek felfedése az adott személyre nézve káros lenne.
Módosítás 273
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha a megalapozott aggály egy másik felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést fogadó hatóság továbbítja azt a megfelelő hatóságnak.
 (2)  Ha a megalapozott aggály egy másik felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést fogadó hatóság továbbítja azt a megfelelő hatóságnak és az (1) bekezdésnek megfelelően tájékoztatja a megalapozott aggályt bejelentő személyt.
Módosítás 274
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok elvégezzék a megalapozott aggályok értékelését, és adott esetben gyakorolják a 18. cikkben említett hatáskörüket.
 (3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felügyeleti hatóságok elvégezzék a megalapozott aggályok értékelését, és adott esetben gyakorolják a 18. cikkben említett hatáskörüket, észszerű időtartamon belül.
Módosítás 275
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés
(4)  A felügyeleti hatóság a lehető leghamarabb, a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és az uniós joggal összhangban tájékoztatja az (1) bekezdésben említett személyt az általa közölt megalapozott aggály értékelésének az eredményéről, amelyhez megfelelő indokolást fűz.
 (4)  A felügyeleti hatóság a lehető leghamarabb, a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és az uniós joggal összhangban tájékoztatja az (1) bekezdésben említett személyt az általa közölt megalapozott aggály értékelésének az eredményéről, valamint az intézkedés iránti kérelem elfogadására vagy elutasítására vonatkozó határozatáról, ezekhez megfelelő indokolást fűz, továbbá ismerteti, hogy milyen további lépéseket és intézkedéseket fog tenni. A felügyeleti hatóságok engedélyezhetik, hogy az aggályt benyújtó személy további információkat szolgáltasson.
Módosítás 276
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok könnyen hozzáférhető csatornákat hozzanak létre az aggályok benyújtásához. A megalapozott aggályok benyújtására vonatkozó eljárásoknak tisztességesnek, méltányosnak, időszerűnek és ingyenesnek kell lenniük. A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokról gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.
Módosítás 277
Irányelvre irányuló javaslat
19 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a személyek, akik e cikk szerint olyan megalapozott aggályokat terjesztenek elő, amelyekhez a nemzeti jog alapján jogos érdekük fűződik, bírósághoz vagy más olyan független és pártatlan állami szervhez fordulhassanak, amely hatáskörrel rendelkezik annak felülvizsgálatára, hogy a felügyeleti hatóság határozatai, cselekményei vagy mulasztásai eljárásjogi és anyagi jogi szempontból jogszerűek voltak-e.
 (5)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a személyek, akik e cikk szerint megalapozott aggályokat terjesztenek elő, bírósághoz vagy más olyan független és pártatlan állami szervhez fordulhassanak, amely hatáskörrel rendelkezik annak felülvizsgálatára, hogy a felügyeleti hatóság határozatai, cselekményei vagy mulasztásai eljárásjogi és anyagi jogi szempontból jogszerűek voltak-e.
Módosítás 278
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés
(2)  Annak eldöntésekor, hogy sor kerüljön-e szankciók kiszabására, és ha igen, azok milyen jellegűek és szintűek legyenek, megfelelően figyelembe kell venni, hogy a vállalat milyen erőfeszítéseket tett a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedések teljesítése érdekében, valamint figyelembe kell venni a 7. és a 8. cikk alapján megvalósított beruházásokat és célzott támogatásokat, továbbá az adott esettől függően a vállalat által az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében más szervezetekkel folytatott együttműködést is.
 (2)  Annak eldöntésekor, hogy sor kerüljön-e szankciók kiszabására, és ha igen, azok milyen jellegűek és szintűek legyenek, megfelelően figyelembe kell venni a következőket:
Módosítás 279
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – a pont (új)
a)  a vállalat milyen erőfeszítéseket tett a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedések teljesítése érdekében;
Módosítás 280
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – b pont (új)
b)  a 7. és a 8. cikk alapján megvalósított beruházásokat és célzott támogatásokat;
Módosítás 281
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – c pont (új)
c)  más szervezetekkel az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében folytatott együttműködést;
Módosítás 282
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – d pont (új)
d)  a vállalat által elkövetett jogsértés súlyossága és időtartama, illetve a bekövetkezett hatások súlyossága;
Módosítás 283
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – e pont (új)
e)  a rangsorolási döntések észszerűségének, hitelességének és jóhiszeműségének mértékét;
Módosítás 284
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – f pont (új)
f)  az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a vállalat általi korábbi megsértését;
Módosítás 285
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – g pont (új)
g)  a vállalat által a jogsértés révén elért pénzügyi előnyöket vagy elkerült veszteségeket, amennyiben a vonatkozó adatok rendelkezésre állnak;
Módosítás 286
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – h pont (új)
h)  hasonló jogsértés miatt más tagállamokban kiszabott szankciókat;
Módosítás 287
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – i pont (új)
i)  azt, hogy a társaság hatékonyan kezelte-e a személyek vagy érdekelt felek által – többek között a 9. cikk alapján – benyújtott panaszokat vagy javaslatokat;
Módosítás 288
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 bekezdés – j pont (új)
j)  az eset körülményeire alkalmazható valamennyi egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményt.
Módosítás 289
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Legalább a következő intézkedésekről és szankciókról kell rendelkezni:
a)  pénzbírságok;
b)  nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a vállalat felelősségét és a jogsértés jellegét;
c)  kötelezettség valamely intézkedés megtételére, beleértve azt, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással, és tartózkodjon a magatartás ismételt tanúsításától;
d)  a termékek szabad forgalomba bocsátásának vagy kivitelének felfüggesztése.
Módosítás 290
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés
(3)  Ha pénzbírságok kiszabására kerül sor, azoknak a vállalat árbevételén kell alapulniuk.
 (3)  Ha pénzbírságok kiszabására kerül sor, azoknak a vállalat világszinten elért nettó árbevételén kell alapulniuk. A pénzbírságok felső határa nem lehet kevesebb, mint a vállalat által a pénzbírságról szóló határozatot megelőző üzleti évben világszinten elért teljes árbevétel 5%-a.
Módosítás 291
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vállalatok tekintetében a közigazgatási pénzbírságokat az adott vállalat által bejelentett konszolidált forgalom figyelembevételével számítsák ki.
Módosítás 292
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok szabályokat állapítanak meg annak érdekében, hogy a 2. cikk (2) bekezdése szerinti harmadik ország jogszabályaival összhangban alapított vállalatokat kizárják a közbeszerzési eljárásokból, ha nem jelölnek ki a 16. cikk szerinti meghatalmazott képviselőt.
Módosítás 293
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságoknak minden olyan határozata közzétételre kerüljön, amely az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos szankciókat tartalmaz.
 (4)  A tagállamok nyilvántartást vezetnek a kiszabott szankciókról, és biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságoknak minden olyan határozata közzétételre kerüljön, amely az ezen irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatos szankciókat tartalmaz. A közzétett határozat nem tartalmazhat az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett személyes adatokat.
Módosítás 294
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság létrehozza a felügyeleti hatóságok európai hálózatát, amely a felügyeleti hatóságok képviselőiből áll. A hálózat megkönnyíti a felügyeleti hatóságok együttműködését, valamint a felügyeleti hatóságok szabályozási, vizsgálati, szankcionálási és felügyeleti gyakorlatának a koordinációját és összehangolását, valamint adott esetben az információknak a felügyeleti hatóságok közötti megosztását.
 A Bizottság létrehozza a felügyeleti hatóságok európai hálózatát, amely a felügyeleti hatóságok képviselőiből áll. A hálózat megkönnyíti a felügyeleti hatóságok együttműködését, valamint a felügyeleti hatóságok szabályozási, vizsgálati, szankcionálási és felügyeleti gyakorlatának a koordinációját és összehangolását, valamint adott esetben az információknak a felügyeleti hatóságok közötti megosztását, továbbá biztosítja a hálózat tevékenységeiről szóló rendszeres nyilvános tájékoztatást.
Módosítás 295
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A Bizottság az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken szakértelemmel rendelkező uniós ügynökségeket felkérheti arra, hogy csatlakozzanak a felügyeleti hatóságok európai hálózatához.
 A Bizottság felkéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, az Európai Munkaügyi Hatóságot, az Európai Innovációs Tanácsot, a Kkv-ügyi Végrehajtó ügynökséget és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken szakértelemmel rendelkező egyéb uniós ügynökségeket arra, hogy csatlakozzanak a felügyeleti hatóságok európai hálózatához.
Módosítás 296
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok együttműködnek a hálózattal a joghatóságuk alá tartozó vállalatok azonosítása érdekében, különösen azáltal, hogy minden szükséges információt megadnak annak értékeléséhez, hogy egy nem európai vállalat megfelel-e a 2. cikkben meghatározott kritériumoknak.
Módosítás 297
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A felügyeleti hatóságok európai hálózata nyilvántartást tesz közzé a nem uniós vállalatokról és azok megfeleléséről.
Módosítás 298
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  nem tettek eleget a 7. és a 8. cikkben foglalt kötelezettségeiknek; és
 a)  nem tettek eleget az ezen irányelvben foglalt kötelezettségeiknek; és
Módosítás 299
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  e mulasztás következtében olyan káros hatás következett be és vezetett károkozáshoz, amelynek azonosításáról, megelőzéséről, enyhítéséről, megszüntetéséről vagy mértékének minimalizálásáról a 7. és a 8. cikkben meghatározott megfelelő intézkedések segítségével gondoskodni kellett volna.
 b)  e mulasztás következtében a vállalat olyan tényleges károkozást eredményező káros hatást okozott, vagy közrehatott annak bekövetkeztében, amelynek azonosításáról, prioritásként kezeléséről, megelőzéséről, enyhítéséről, megszüntetéséről, korrekciójáról vagy mértékének minimalizálásáról az ezen irányelvben meghatározott megfelelő intézkedések segítségével gondoskodni kellett volna.
Módosítás 300
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdéstől függetlenül a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a vállalat megtette a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 7. cikk (4) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésének c) pontjában és a 8. cikk (5) bekezdésében említett intézkedéseket, ne feleljen a vele tartós üzleti kapcsolatban álló valamely közvetett partner tevékenysége miatt jelentkező káros hatásból eredő károkért, kivéve, ha az adott körülmények között indokolatlanul számított arra, hogy a ténylegesen megtett intézkedések – többek között a megfelelés ellenőrzésével kapcsolatban – alkalmasak lesznek a káros hatás megelőzésére, enyhítésére, megszüntetésére vagy mértékének minimalizálására.
 törölve
Módosítás 301
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az e bekezdés szerinti felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a vállalat milyen erőfeszítéseket tett a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedések teljesítése érdekében – amennyiben az adott erőfeszítések közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, valamint figyelembe kell venni a 7. és a 8. cikk alapján megvalósított beruházásokat és célzott támogatásokat, továbbá a vállalat által az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében más szervezetekkel folytatott együttműködést is.
 A felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni, hogy a vállalat milyen mértékű erőfeszítéseket tett a többek között a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedések végrehajtása érdekében – amennyiben az adott erőfeszítések közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, valamint figyelembe kell venni a 7. és a 8. cikk alapján megvalósított beruházásokat és célzott támogatásokat, továbbá a vállalat által az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében más szervezetekkel és az érintett érdekelt felekkel folytatott együttműködést is.
Módosítás 302
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy:
a)  a kártérítési keresetek benyújtásának elévülési ideje legalább tíz év legyen, és olyan intézkedések legyenek érvényben, amelyek biztosítják, hogy az eljárás költségei ne legyenek megfizethetetlenül drágák az igazságszolgáltatást igénybe venni kívánó felperesek számára;
b)  a felperesek jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedéseket kérhessenek, ideértve a gyorsított eljárásokat is. Az intézkedésre az ezen irányelvet esetlegesen sértő cselekmény beszüntetését vagy az ezen irányelvben foglalt valamely intézkedésnek való megfelelést célzó végleges vagy ideiglenes intézkedés formájában kerül sor;
c)  intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a megbízott szakszervezetek, civil társadalmi szervezetek és közérdekből eljáró egyéb érintett szereplők a káros hatások áldozatai vagy az áldozatok egy csoportja nevében bírósági keresetet indíthassanak, valamint e szervezetek a hatályos nemzeti jog sérelme nélkül az eljárásban a felperes jogaival és kötelezettségeivel rendelkezzenek;
d)  kereset benyújtásakor, amennyiben a felperes olyan elemeket szolgáltat, amelyek alátámasztják a vállalat ezen irányelv szerinti felelősségének valószínűségét, és jelezte, hogy további bizonyítékok állnak a vállalat rendelkezésére, a bíróság elrendelhesse, hogy a vállalat a nemzeti eljárásjognak megfelelően – a titoktartásra és az arányosságra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel – bocsássa rendelkezésre e bizonyítékokat.
Módosítás 303
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  E cikkel összhangban továbbra is felelősségre vonhatók azok a vállalatok, amelyek részt vettek ágazati vagy több érdekelt felet érintő kezdeményezésekben, több érdekelt felet érintő kezdeményezésekben, vagy harmadik fél általi ellenőrzést vagy szerződéses záradékokat használtak az átvilágítási kötelezettségeik egyes szempontjainak végrehajtásának támogatására.
Módosítás 304
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 3 bekezdés
(3)  A vállalatok e rendelkezés alapján felmerülő károkért fennálló polgári jogi felelőssége nem érinti a leányvállalataiknak, illetve az értéklánc részét képező közvetlen és közvetett üzleti partnereiknek a polgári jogi felelősségét.
 (3)  A vállalatok e rendelkezés alapján felmerülő károkért fennálló polgári jogi felelőssége nem érinti a leányvállalataiknak, illetve az értéklánc részét képező közvetlen és közvetett üzleti partnereiknek a polgári jogi felelősségét. Azokban az esetekben, amikor egy leányvállalat ezen irányelv hatálya alá tartozik, és az anyavállalat megszűnt vagy a felelősség elkerülése érdekében szándékosan megszüntette magát, amennyiben nincs jogutód, a felelősség az anyavállalatot terheli.
Módosítás 305
Irányelvre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem érintik a káros emberi jogi vagy környezeti hatásokkal kapcsolatos polgári jogi felelősségre vonatkozó azon uniós és nemzeti szabályokat, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó helyzetekkel kapcsolatos felelősségről rendelkeznek, vagy szigorúbb felelősségi szabályokat írnak elő, mint ez az irányelv.
 (4)  Az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem korlátozzák a vállalatoknak a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogrendszerek szerinti felelősségét, ideértve az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabályokat is.
Módosítás 306
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – cím
Állami támogatás
 Állami támogatás, közbeszerzés és állami koncessziók
Módosítás 307
Irányelvre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy az állami támogatásért folyamodó vállalatok kötelesek legyenek igazolni, hogy nem alkalmaztak velük szemben szankciókat az ezen irányelvben foglalt kötelezettségek be nem tartása miatt.
 A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvből eredő kötelezettségek (nem)teljesítése vagy önkéntes végrehajtása az állami támogatás nyújtására, illetve a közbeszerzési szerződések és koncessziók odaítélésére vonatkozó szabályokkal összhangban figyelembe veendő környezetvédelmi és társadalmi szempontok egyikének minősüljön.
Módosítás 391 és 405
Irányelvre irányuló javaslat
26 cikk – cím
26. cikk
 törölve
Az átvilágítás kialakítása és felügyelete
(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett vállalatok igazgatói felelősséggel tartozzanak a 4. cikkben említett átvilágítási intézkedések és különösen az 5. cikkben említett átvilágítási szabályzat bevezetéséért és felügyeletéért, melynek során kellő figyelmet kell fordítaniuk az érdekelt felek és a civil társadalmi szervezetek vonatkozó észrevételeire is. Az igazgatók ezzel kapcsolatban jelentést tesznek az igazgatótanácsnak.
(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az igazgatók gondoskodjanak a vállalati stratégia olyan módon történő módosításáról, hogy az figyelembe vegye a 6. cikk alapján azonosított tényleges és lehetséges káros hatásokat, valamint a 7–9. cikk alapján hozott intézkedéseket.
Módosítás 308
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 11. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.
 (2)  A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikkében és a 14. cikk (4a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik ugyanilyen hosszúságú időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
Módosítás 309
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
 (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikke (2) bekezdésében és a 11. cikkben vagy a 14. cikk (4a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 310
Irányelvre irányuló javaslat
28 cikk – 6 bekezdés
(6)  A 11. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
 (6)  A 3. cikk (2) bekezdése, a 11. cikke vagy a 14. cikk (4a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 311
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – cím
Felülvizsgálat
 Felülvizsgálat és jelentés
Módosítás 312
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az irányelv hatálybalépését 7 évvel követő dátumot]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben fel kell mérni, hogy az irányelv mennyire volt hatékony a célkitűzései megvalósításában, valamint értékelni kell a következő kérdéseket:
 (1)   A Bizottság legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az irányelv hatálybalépését 6 évvel követő dátumot]-ig, majd azt követően háromévente átfogó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésben fel kell mérni, hogy az irányelv mennyire volt hatékony a célkitűzései megvalósításában, különös tekintettel a lehetséges káros hatások megelőzése, a tényleges káros hatások megszüntetése vagy kiterjedésük globális szinten való minimálisra csökkentése terén elért hatékonyságára, valamint cselekvési ajánlásokat kell megfogalmazni, adott esetben jogalkotási javaslatot is mellékelve. A jelentésnek mindenekelőtt a következő kérdéseket kell értékelnie:
Módosítás 313
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  az irányelv kkv-kra gyakorolt hatása, amit a Bizottság és a tagállamok által a kkv-k részére biztosított különböző intézkedések és támogatási eszközök hatékonyságáról szóló beszámoló és értékelés kísér;
Módosítás 314
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – - a a pont (új)
-aa)  az ezen irányelvvel összhangban a vállalati fenntarthatóságot és a kellő gondosságot önkéntesen alkalmazó kis- és középvállalkozások számának felmérése;
Módosítás 315
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – - a b pont (új)
-ab)  az irányelvben kitűzött célok teljesítésének eredményessége, beleértve a kapcsolódó közvetett költségeket és a gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket, valamint az európai uniós vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásokat;
Módosítás 316
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  hogy csökkenteni kell-e a munkavállalók létszámára és a nettó árbevételre vonatkozóan a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket;
 a)  hogy csökkenteni kell-e a munkavállalók létszámára és a nettó árbevételre vonatkozóan a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékeket, különösen egyes ágazatok esetében, hogy megfelelőek-e a küszöbértékek kiszámításának módozatai, és nem kell-e jelentős kiskapukat felszámolni ahhoz, hogy az irányelv a gazdasági szereplők valamennyi érintett jogi formájára és az összetett vállalati struktúrákra vonatkozzon;
Módosítás 317
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a nemzeti szinten bevezetett végrehajtási mechanizmusok, valamint különösen a polgári jogi felelősséggel kapcsolatos szankciók és eljárások hatékonysága;
Módosítás 318
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  az ezen irányelvet átültető tagállamok nemzeti jogszabályai közötti konvergencia és divergencia;
Módosítás 319
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  hogy módosítani kell-e a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt ágazatokat, többek között annak érdekében, hogy a lista összhangba kerüljön a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet iránymutatásaival;
 törölve
Módosítás 320
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  hogy módosítani kell-e a mellékletet, többek között a nemzetközi eseményekre figyelemmel;
 törölve
Módosítás 321
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  hogy a 4–14. cikket ki kell-e terjeszteni a káros éghajlati hatásokra.
 d)  hogy a 4–14. cikket ki kell-e terjeszteni további káros éghajlati hatásokra, különösen a jó kormányzásra gyakorolt káros hatásokra.
Módosítás 322
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  hogy ki kell-e dolgozni egy átfogó fenntarthatósági tervet, amely az éghajlattól eltérő környezeti hatásokkal foglalkozik;
Módosítás 323
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  ki kell-e terjeszteni az „értéklánc” fogalmát a szabályozott pénzügyi vállalkozások tekintetében a vállalkozások szélesebb körére is;
Módosítás 324
Irányelvre irányuló javaslat
29 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A Bizottság kezdeményezi, hogy évente értékeljék uniós szinten a vállalatok értékláncokat érintő kedvezőtlen fejleményekkel szembeni rezilienciáját, és koordinálja ezt az értékelést. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja ezt az értékelést.
Módosítás 325
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
Ezeket a rendelkezéseket az alábbiak szerint alkalmazzák:
 Ezeket a rendelkezéseket [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 3 évvel követő dátum]-tól/-től kezdődően alkalmazzák a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon vállalatok tekintetében, amelyek átlagosan több mint 1000 munkavállalót foglalkoztattak, és amelyek nettó világpiaci árbevétele a legutóbbi pénzügyi évben meghaladta a 150 millió eurót, vagy amelyek egy ilyen számú munkavállalót foglalkoztató és ilyen árbevételt generáló csoport legfelső szintű anyavállalatai voltak, valamint a 2. cikk (2) bekezdésében említett azon vállalatok tekintetében, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben az Unióban 150 millió eurót meghaladó nettó árbevételt értek el, vagy amelyek egy ilyen árbevételt generáló csoport legfelső szintű anyavállalatai voltak.
Ezeket a rendelkezéseket [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátum]-tól/-től alkalmazzák a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon vállalatok tekintetében, amelyek átlagosan több mint 500 főt foglalkoztattak, és amelyek a legutóbbi pénzügyi évben 150 millió EUR-t meghaladó nettó világpiaci árbevételt értek el, vagy amelyek ilyen számú munkavállalót foglalkoztató és ilyen árbevételt generáló csoport legfelső szintű anyavállalatai voltak.
Ezeket a rendelkezéseket [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátum]-tól/-től alkalmazzák a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon vállalatok tekintetében, amelyek átlagosan több mint 250 főt foglalkoztattak és világszinten 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkeztek, valamint a 2. cikk (2) bekezdésében említett azon vállalatok tekintetében, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben az Unióban 40 millió EUR-t meghaladó, világszinten pedig 150 millió EUR-t meghaladó nettó árbevételt értek el, vagy ilyen árbevételt elérő csoport végső anyavállalatai voltak.
E bekezdés negyedik albekezdésétől eltérve, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon vállalatok, amelyek átlagosan több mint 250 alkalmazottat foglalkoztattak, és amelyek nettó világpiaci árbevétele a legutóbbi pénzügyi évben 40–150 millió euró között volt, dönthetnek úgy, hogy az ezen irányelv szerinti kötelezettségeket [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 5 évvel követő dátum]-ig alkalmazzák. Ilyen esetekben a vállalatnak értesítenie kell a felügyeleti hatóságot, és röviden nyilatkoznia kell ennek okairól.
Módosítás 326
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 2 évvel követő dátum]-tól kezdődően a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vállalatok tekintetében;
 törölve
Módosítás 327
Irányelvre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  [a HL-be beillesztendő: az ezen irányelv hatálybalépését 4 évvel követő dátum]-tól kezdődően a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vállalatok tekintetében.
 törölve
Módosítás 328
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – cím
(1)  A nemzetközi emberi jogi megállapodásokban foglalt jogok és tilalmak megsértése
 (1)  A nemzetközi emberi jogi megállapodásokban foglalt jogok és tilalmak
Módosítás 329
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 1 pont
1.  A népek azon, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkében foglalt jogának megsértése, amely szerint szabadon rendelkezhetnek a területükön található természeti erőforrásokkal, valamint azon ugyanitt szereplő rendelkezés megsértése, amely szerint a népek nem foszthatók meg a létfenntartásukhoz szükséges eszközeiktől;
 1.  A népek azon joga, amely szerint szabadon rendelkezhetnek a területükön található természeti erőforrásokkal, valamint az a rendelkezés, hogy nem foszthatók meg a létfenntartásukhoz szükséges eszközeiktől, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikke szerint;
Módosítás 330
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 2 pont
2.  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikkében foglalt, az élethez és a biztonsághoz való jog megsértése;
 2.  Az élethez és a biztonsághoz való jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikke szerint;
Módosítás 331
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 3 pont
3.  A kínzás, valamint a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megsértése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikke értelmében;
 3.  A kínzás, valamint a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 5. cikke szerint;
Módosítás 332
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 4 pont
4.  A szabadsághoz és biztonsághoz való jog megsértése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 9. cikke szerint;
 4.  A szabadsághoz és biztonsághoz való jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 9. cikke szerint;
Módosítás 333
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 5 pont
5.  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 17. cikkében foglalt, valamely személy magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe való önkényes vagy jogellenes beavatkozásra, valamint a jó hírnevét érintő támadásokra vonatkozó tilalom megsértése;
 5.  Valamely személy magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe való önkényes vagy jogellenes beavatkozásra, valamint a jó hírnevét érintő támadásokra vonatkozó tilalom az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 17. cikke szerint;
Módosítás 334
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 6 pont
6.  A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságba való beavatkozás tilalmának megsértése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikke értelmében;
 6.  A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságba való beavatkozás tilalma az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikke értelmében;
Módosítás 335
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 7 pont
7.  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkében foglalt, az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog megsértése, amely jog magában foglalja a méltányos munkabért, a tisztességes megélhetést, a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, valamint a munkaidő észszerű korlátozását is;
 7.  Az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog, amely jog magában foglalja a tisztességes megélhetést biztosító javadalmazást, a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, valamint a munkaidő észszerű korlátozását is. Ez a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 23. cikkének (3) bekezdése szerint a munkavállalók minimálbérhez való jogára, valamint az önálló vállalkozók és a mezőgazdasági kistermelők megélhetéshez elegendő jövedelemhez való jogára egyaránt kiterjed;
Módosítás 336
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 7 a pont (új)
(7a)  Mindenkinek joga van a saját maga és családja számára biztosított megfelelő életszínvonalhoz, beleértve a megfelelő élelmet, ruházatot és lakhatást, valamint az életkörülmények folyamatos javítását a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke szerint;
Módosítás 337
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 8 pont
8.  A munkavállalók megfelelő lakhatáshoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó tilalom megsértése azokban az esetekben, amikor a munkavállalókat a vállalkozás által biztosított szálláshelyen helyezik el, valamint a munkavállalók megfelelő élelemhez, ruházathoz, vízhez és higiéniás létesítményekhez való hozzáférésének munkahelyi korlátozása a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikke szerint;
 8.  A munkavállalók megfelelő lakhatáshoz való hozzáférésének korlátozására vonatkozó tilalom azokban az esetekben, amikor a munkavállalókat a vállalkozás által biztosított szálláshelyen helyezik el, valamint a munkavállalók megfelelő élelemhez, ruházathoz, vízhez és higiéniás létesítményekhez való hozzáférésének munkahelyi korlátozása vonatkozó tilalom a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikke szerint;
Módosítás 338
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 9 pont
9.  A gyermekek ahhoz való jogának megsértése, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény 3. cikkével összhangban a gyermekeket érintő döntések és intézkedések során elsősorban az érintett gyermekek mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe; a gyermek azon jogának megsértése, hogy maradéktalanul kibontakoztathassa a képességeit, a gyermek jogairól szóló egyezmény 6. cikkének megfelelően; a gyermek lehető legjobb egészségi állapothoz való jogának megsértése, a gyermek jogairól szóló egyezmény 24. cikkével összhangban; a gyermek jogairól szóló egyezmény 26., illetve 27. cikkében foglalt, a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jog megsértése; a gyermek jogairól szóló egyezmény 28. cikkében rögzített oktatáshoz való jog megsértése; a gyermek azon jogának megsértése, hogy a szexuális kizsákmányolás és erőszak minden formájával szemben védelemben részesüljön, valamint hogy megakadályozzák a kizsákmányolás céljából történő elrablását vagy eladását, illetve az országán belül vagy külföldre e célból történő jogellenes elvitelét, összhangban a gyermek jogairól szóló egyezmény 34. és 35. cikkével;
 9.  A gyermek ahhoz való joga, hogy az őt érintő döntések és intézkedések során elsősorban saját mindenek felett álló érdekét vegyék figyelembe, a gyermek jogairól szóló egyezmény 3. cikke szerint; a gyermek azon joga, hogy maradéktalanul kibontakoztathassa a képességeit, a gyermek jogairól szóló egyezmény 6. cikkének megfelelően; a gyermek lehető legjobb egészségi állapothoz való joga, a gyermek jogairól szóló egyezmény 24. cikkével összhangban; a gyermek jogairól szóló egyezmény 26., illetve 27. cikkében foglalt, a szociális biztonsághoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jog; a gyermek jogairól szóló egyezmény 28. cikkében rögzített oktatáshoz való jog; a gyermek azon joga, hogy a szexuális kizsákmányolás és erőszak minden formájával szemben védelemben részesüljön, valamint hogy megakadályozzák a kizsákmányolás céljából történő elrablását vagy eladását, illetve az országán belül vagy külföldre e célból történő jogellenes elvitelét, összhangban a gyermek jogairól szóló egyezmény 34. és 35. cikkével;
Módosítás 339
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 10 pont
10.  A tanköteles korban lévő – de legalább 15 éves – gyermekek foglalkoztatására vonatkozó tilalom megsértése, kivéve, ha a foglalkoztatás helye szerinti jogszabályok eltérően rendelkeznek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 1973. évi 138. számú egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésével és 4–8. cikkével összhangban;
 10.  A tanköteles korban lévő – de legalább 15 éves – gyermekek foglalkoztatására vonatkozó tilalom, kivéve, ha a foglalkoztatás helye szerinti jogszabályok eltérően rendelkeznek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 1973. évi 138. számú egyezmény 2. cikkének (4) bekezdésével és 4–8. cikkével összhangban;
Módosítás 340
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – 1 alfejezet – 11 pont – bevezető rész
11.  A gyermek jogairól szóló egyezmény 32. cikkében rögzített, a gyermekmunkára vonatkozó tilalom megsértése; ide értendők a gyermekmunka (a 18 éven aluli személyek által végzett munka) legrosszabb formái is a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 1999. évi 182. számú egyezmény 3. cikke szerint. Ez a következőket foglalja magában:
 11.  A gyermek jogairól szóló egyezmény 32. cikkében rögzített, a gyermekmunkára vonatkozó tilalom; ide értendők a gyermekmunka (a 18 éven aluli személyek által végzett munka) legrosszabb formái is a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló 1999. évi 182. számú egyezmény 3. cikke szerint. Ez a következőket foglalja magában:
Módosítás 341
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 12 pont
12.  A kényszermunka tilalmának megsértése; idetartozik minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelynek elvégzését büntetés terhe mellett követelik az érintett személytől, és amelyre az említett személy nem önként jelentkezett, hanem például adósságrabszolgaság vagy emberkereskedelem következtében; nem tartoznak a kényszermunka körébe azok a munkák és szolgáltatások, amelyek összhangban vannak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott 1930. évi 29. számú, a kényszermunkáról szóló egyezmény 2. cikkének (2) bekezdésével vagy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjával;
 12.  A kényszermunka tilalma; idetartozik minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelynek elvégzését büntetés terhe mellett követelik az érintett személytől, és amelyre az említett személy nem önként jelentkezett, hanem például adósságrabszolgaság vagy emberkereskedelem következtében; nem tartoznak a kényszermunka körébe azok a munkák és szolgáltatások, amelyek összhangban vannak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott 1930. évi 29. számú, a kényszermunkáról szóló egyezmény 2. cikkének (2) bekezdésével vagy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontjával;
Módosítás 342
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 13 pont
13.  A rabszolgaság valamennyi formájára, a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatokra, a szolgaságra és a munkahelyi hatalomgyakorlás vagy elnyomás más formáira – például a súlyos gazdasági vagy szexuális kizsákmányolásra és megalázásra – vonatkozó tilalom megsértése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 4. cikke és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke szerint;
 13.  A rabszolgaság valamennyi formájára, a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatokra, a szolgaságra és a munkahelyi hatalomgyakorlás vagy elnyomás más formáira – például a súlyos gazdasági vagy szexuális kizsákmányolásra és megalázásra – vonatkozó tilalom az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 4. cikke és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke szerint;
Módosítás 343
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 14 pont
14.  Az emberkereskedelem tilalmának megsértése az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló palermói jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban;
 14.  Az emberkereskedelem tilalma az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményt kiegészítő, az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló palermói jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban;
Módosítás 344
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – 1 alfejezet – 15 pont – bevezető rész
15.  Az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog megsértése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 20. cikke, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. és 22. cikke, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1948. évi 87. számú, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezménye, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1949. évi 98. számú, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló egyezménye szerint, ideértve a következő jogokat:
 15.  Az egyesülési, a gyülekezési, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 20. cikke, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 21. és 22. cikke, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 8. cikke, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1948. évi 87. számú, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezménye, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1949. évi 98. számú, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló egyezménye szerint, ideértve a következő jogokat:
Módosítás 345
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 16 pont
16.  Az egyenlőtlen bánásmód tilalmának a foglalkoztatás terén történő megsértése, kivéve, ha azt a foglalkoztatás követelményei indokolják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1951. évi 100. számú, az egyenlő díjazásról szóló egyezményének 2. és 3. cikkével, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1958. évi 111. számú, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezményének 1. és 2. cikkével, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkével összhangban; az egyenlőtlen bánásmód különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlőtlen díjazást foglalja magában;
 16.  A foglalkoztatás terén az egyenlőtlen bánásmód tilalma, kivéve, ha azt a foglalkoztatás követelményei indokolják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1951. évi 100. számú, az egyenlő díjazásról szóló egyezményének 2. és 3. cikkével, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1958. évi 111. számú, a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló egyezményének 1. és 2. cikkével, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkével összhangban; az egyenlőtlen bánásmód különösen az egyenlő értékű munkáért járó egyenlőtlen díjazást foglalja magában;
Módosítás 346
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 17 pont
17.  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkében foglalt, a megfelelő megélhetéshez szükséges bér visszatartására vonatkozó tilalom megsértése;
 17.  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkében foglalt, a megfelelő megélhetéshez szükséges bér visszatartására vonatkozó tilalom;
Módosítás 347
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – 1 alfejezet – 18 pont – bevezető rész
18.  A mérhető környezetkárosodás – például a talaj káros megváltoztatása, víz- vagy levegőszennyezés, káros kibocsátások, túlzott vízfogyasztás vagy a természeti erőforrásokra gyakorolt egyéb hatás – előidézésére vonatkozó tilalom megsértése, ami
 18.  Az olyan környezetkárosodás – például a talaj káros megváltoztatása, víz- vagy levegőszennyezés, káros kibocsátások, túlzott vízfogyasztás vagy a természeti erőforrásokra gyakorolt egyéb hatás – előidézésére vonatkozó tilalom, amely
Módosítás 348
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – 1 alfejezet – 18 pont – a pont
a)  károsítja az élelmiszerek tartósításának és előállításának természetes alapjait;
 a)  károsítja az élelmiszerek és takarmányok tartósításának és előállításának természetes alapjait;
Módosítás 349
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 18 pont – d a pont (új)
da)  károsítja az egészséget, például járványokat okoz, figyelembe véve az „Egy az egészség” koncepciót, vagy
Módosítás 350
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – 1 rész – 1 alfejezet – 18 pont – e pont
e)  befolyásolja az ökológiai integritást (mint például az erdőirtás);
 e)  befolyásolja az ökológiai integritást (mint például az erdőirtás), az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 3. cikkével, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 5. cikkével és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 12. cikkével összhangban;
Módosítás 351
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 19 pont
19.  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikke értelmében föld, erdők és vizek megszerzése, fejlesztése vagy más módon történő használata során – ideértve az erdőirtást is – az egyes személyek megélhetését biztosító föld, erdők és vizek jogellenes kiürítésére vagy elvételére vonatkozó tilalom megsértése;
 19.  A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 11. cikke értelmében föld, erdők és vizek megszerzése, fejlesztése vagy más módon történő használata során – ideértve az erdőirtást is – az egyes személyek megélhetését biztosító föld, erdők és vizek jogellenes kiürítésére vagy elvételére vonatkozó tilalom;
Módosítás 352
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 19 a pont (új)
(19a)  Az őslakos népek önrendelkezési joga a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkével, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. cikkével és a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 5. cikkével összhangban, valamint az őslakos népek azon joga, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikkével, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. cikkével, valamint a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 2. és 5. cikkével összhangban szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésüket adhassák, módosíthassák, megtagadhassák vagy visszavonhassák az olyan beavatkozásokhoz, döntésekhez és tevékenységekhez, amelyek hatással lehetnek földjeikre, területeikre, erőforrásaikra és jogaikra;
Módosítás 353
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 20 pont
20.  Az őslakos népek azon földekhez, területekhez és erőforrásokhoz való jogának megsértése, amelyek hagyományosan az érintett őslakos nép tulajdonában vagy birtokában voltak, illetve amelyeket az adott nép egyéb módon használt vagy megszerzett, összhangban az Egyesült Nemzetek őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatának 25. cikkével, 26. cikkének (1) és (2) bekezdésével, 27. cikkével, valamint 29. cikkének (2) bekezdésével;
 20.  Az őslakos népek azon földekhez, területekhez és erőforrásokhoz való joga, amelyek hagyományosan az érintett őslakos nép tulajdonában vagy birtokában voltak, illetve amelyeket az adott nép egyéb módon használt vagy megszerzett, összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1. és 27. cikkével, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 1., 2. és 15. cikkével, valamint a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 5. cikkével;
Módosítás 354
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 1 alfejezet – 21 pont
21.  A fenti 1–20. alpont hatálya alá nem tartozó, azonban az e rész 2. pontjában felsorolt emberi jogi megállapodásokban szereplő valamely tilalom vagy jog megsértése, ami közvetlenül sérti az említett megállapodásokban védett valamely jogi érdeket, feltéve, hogy az érintett vállalattól elvárható lett volna, hogy megállapítsa az adott sérelem kockázatát és az ezen irányelv 4. cikkében említett kötelezettségek teljesítése érdekében meghozandó megfelelő intézkedéseket, figyelembe véve működésének valamennyi lényeges körülményét, például az adott ágazatot és a működési környezetet.
 21.  A fenti 1–20. alpont hatálya alá nem tartozó, azonban az e rész 2. pontjában felsorolt emberi jogi megállapodásokban szereplő valamely tilalom vagy jog, amennyiben előreláthatóan fennáll egy ilyen tilalom vagy jog sérülésének kockázata.
Módosítás 355
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – cím
2.  Az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról szóló egyezmények
 2.  Az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról szóló egyezmények és eszközök
Módosítás 356
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 11 francia bekezdés
—  A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozat;
 —  A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat;
Módosítás 357
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 11 a francia bekezdés (új)
—  A gazdák és más, vidéki térségekben dolgozó emberek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat;
Módosítás 358
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 12 a francia bekezdés (új)
—  Az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye (2003);
Módosítás 359
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 12 b francia bekezdés (új)
—  Az OECD megvesztegetés elleni egyezménye (1997);
Módosítás 360
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 14 a francia bekezdés (új)
—  A nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bennszülött és törzsi népekre vonatkozó 1989. évi (169. sz.) egyezménye;
Módosítás 361
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 15 francia bekezdés – 5 a francia bekezdés (új)
—  Az ILO munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 1981. évi (155. sz.) egyezménye;
Módosítás 362
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 15 francia bekezdés – 5 b francia bekezdés (új)
—  Az ILO munkavédelemről szóló 2006. évi (187. sz.)keretegyezménye;
Módosítás 363
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 15 a francia bekezdés (új)
—  A genfi egyezményekben és kiegészítő jegyzőkönyvekben meghatározott nemzetközi humanitárius jogi eszközök;
Módosítás 364
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – I rész – 2 alfejezet – 15 b francia bekezdés (új)
—  Az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye;
Módosítás 365
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – cím
a környezetvédelmi egyezményekben foglalt, nemzetközileg elismert célkitűzések és tilalmak megsértése
 a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi egyezményekben és az uniós jogszabályokban foglalt, uniós szinten és nemzetközileg elismert célkitűzések és tilalmak
Módosítás 366
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – -1 pont (új)
- 1.  A következő környezeti kategóriák valamelyikére gyakorolt káros hatások azonosítására és megelőzésére, mérséklésére vagy megszüntetésére vonatkozó kötelezettség:
a)  éghajlatváltozás;
b)  a biológiai sokféleség csökkenése;
c)  víz-, levegő- és talajszennyezés;
d)  a szárazföldi, tengeri és édesvízi ökoszisztémák állapotának romlása;
e)  erdőirtás;
f)  az anyagok, a víz, az energia és más természeti erőforrások túlfogyasztása;
g)  a hulladékok, köztük a veszélyes anyagok káros keletkezése és helytelen kezelése;
Módosítás 367
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 1 pont
1.  A biológiai erőforrások felhasználásával kapcsolatos azon kötelezettség megsértése, amely szerint a biológiai erőforrások felhasználásával kapcsolatban megfelelő intézkedéseket kell hozni a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatások elkerülése vagy minimalizálása érdekében, összhangban a biológiai sokféleségről szóló 1992. évi egyezmény 10. cikkének b) pontjával [figyelembe véve az ENSZ biológiai sokféleségről szóló, 2020 utáni egyezményét követő lehetséges módosításokat is], ideértve az élő módosított szervezetek fejlesztéséről, kezeléséről, szállításáról, felhasználásáról, átadásáról és kibocsátásáról szóló Cartagena Jegyzőkönyvben és a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2014. október 12-i Nagojai Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeket is;
 törölve
Módosítás 368
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 2 pont
2.  A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-i egyezmény (CITES) valamely függelékében szereplő példányok engedély nélküli behozatalára vagy kivitelére vonatkozó tilalom megsértése az egyezmény III., IV. és V. cikke alapján;
 2.  A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-i egyezmény (CITES) valamely függelékében szereplő példányok engedély nélküli behozatalára vagy kivitelére vonatkozó tilalom az egyezmény III., IV. és V. cikke alapján;
Módosítás 369
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 3 pont
3.  A higanytartalmú termékek gyártására vonatkozó tilalom megsértése a higanyról szóló, 2013. október 10-i Minamata egyezmény (Minamata egyezmény) 4. cikkének (1) bekezdése és A. mellékletének I. része alapján;
 3.  A higanytartalmú termékek gyártására vonatkozó tilalom a higanyról szóló, 2013. október 10-i Minamata egyezmény (Minamata egyezmény) 4. cikkének (1) bekezdése és A. mellékletének I. része alapján;
Módosítás 370
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 4 pont
4.  A higany és a higanyvegyületek gyártási folyamatokban történő felhasználására vonatkozó tilalom megsértése a Minamata egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése és B. mellékletének I. része értelmében, az adott termékekre és folyamatokra vonatkozóan az egyezményben meghatározott kivezetési időponttól kezdődően;
 4.  A higany és a higanyvegyületek gyártási folyamatokban történő felhasználására vonatkozó tilalom a Minamata egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése és B. mellékletének I. része értelmében, az adott termékekre és folyamatokra vonatkozóan az egyezményben meghatározott kivezetési időponttól kezdődően;
Módosítás 371
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 5 pont
5.  A higanytartalmú hulladékok kezelésére vonatkozó tilalom megsértése a Minamata egyezmény 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétben;
 5.  A higanytartalmú hulladékok kezelésére vonatkozó tilalom a Minamata egyezmény 11. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal ellentétben;
Módosítás 372
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 6 pont
6.  A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2001. május 22-i Stockholmi Egyezmény (Stockholmi Egyezmény) 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és A. melléklete szerinti, a vegyi anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom megsértése, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.) foglaltaknak megfelelően;
 6.  A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2001. május 22-i Stockholmi Egyezmény (Stockholmi Egyezmény) 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és A. melléklete szerinti, a vegyi anyagok előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 169., 2019.6.25., 45–77. o.) foglaltaknak megfelelően;
Módosítás 373
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 7 pont
7.  A hulladékok nem környezetkímélő módon történő kezelésére, gyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó tilalomnak az adott jogrendszer hatályos jogszabályai szerint történő megsértése, a Stockholmi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjával összhangban;
 7.  A hulladékok nem környezetkímélő módon történő kezelésére, gyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó tilalom az adott jogrendszer hatályos jogszabályai szerint, a Stockholmi Egyezmény 6. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjával összhangban;
Módosítás 374
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 8 pont
8.  A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló, 1998. szeptember 10-én elfogadott egyezmény (UNEP/FAO) III. mellékletében felsorolt vegyi anyagok behozatalára vonatkozó tilalom megsértése, az egyezményben részes fél importőr által az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásnak megfelelően közölt információk alapján;
 törölve
Módosítás 375
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 9 pont
9.  Az ózonréteget lebontó anyagok (azaz CFC-k, halonok, CTC, TCA, BCM, MB, HBFC-k és HCFC-k) előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom megsértése az említett anyagoknak a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az azt kiegészítő, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv szerinti fokozatos kivezetése után;
 9.  Az ózonréteget lebontó anyagok (azaz CFC-k, halonok, CTC, TCA, BCM, MB, HBFC-k és HCFC-k) előállítására és felhasználására vonatkozó tilalom az említett anyagoknak a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az azt kiegészítő, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv szerinti fokozatos kivezetése után;
Módosítás 376
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 10 pont – bevezető rész
10.  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezmény (Bázeli Egyezmény) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a veszélyes hulladékok, 1. cikkének (2) bekezdése értelmében pedig egyéb hulladékok kivitelére vonatkozó tilalom megsértése – figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendeletére (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.), amelyet legutóbb a Bizottság 2020. október 19-i (EU) 2020/2174 felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 433., 2020.12.22., 11. o.) módosított –, amennyiben a címzett:
 10.  A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, 1989. március 22-i Bázeli Egyezmény (Bázeli Egyezmény) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a veszélyes hulladékok, 1. cikkének (2) bekezdése értelmében pedig egyéb hulladékok kivitelére vonatkozó tilalom – figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendeletére (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.), amelyet legutóbb a Bizottság 2020. október 19-i (EU) 2020/2174 felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 433., 2020.12.22., 11. o.) módosított –, amennyiben a címzett:
Módosítás 377
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 12 a pont (új)
12a.  A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, 4. cikkének (1) bekezdésével, 4. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezett, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettség az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye, az európai klímarendelet és a metánra vonatkozó globális kötelezettségvállalás keretében.
Módosítás 378
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 12 b pont (új)
12b.  Az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összeegyeztethető azon intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megelőzhető, csökkenthető és ellenőrizhető legyen a bármely forrásból származó tengeri környezetszennyezés, és ezen cél elérése érdekében – az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) 194. cikkének (1) bekezdésével, többek között a 194. cikk (3) bekezdésének a) pontjával, a 194. cikk (3) bekezdésének c) pontjával és 194. cikk (3) bekezdésének d) pontjával összhangban – a rendelkezésre álló legjobban használható eszközök alkalmazása, összhangban lehetőségeikkel.
Módosítás 379
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 12 c pont (új)
12c.  A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréshez, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéhez és az igazságszolgáltatáshoz való jog, összhangban különösen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 4., 6. és 9. cikkével.
Módosítás 380
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 12 d pont (új)
12d.  Az annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a valamely vállalat értékláncával kapcsolatos környezeti ügyekben az emberi jogokat előmozdító és védő személyek, csoportok és szervezetek fenyegetéstől, korlátozástól és bizonytalanságtól mentesen tevékenykedhessenek, és részvételükért ne büntessék, ne üldözzék és semmilyen más módon ne zaklassák őket, összhangban az Aarhusi Egyezmény 3. cikkének (8) bekezdésével.
Módosítás 381
Irányelvre irányuló javaslat
I melléklet – II rész – 12 e pont (új)
12e.  A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi egyezménnyel összhangban a határokat átlépő vízfolyásokra gyakorolt hatások megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére irányuló minden megfelelő intézkedés megtételére vonatkozó kötelezettség.

(1)* Az elfogadott módosítások címsorában a „cp”-re való hivatkozásokat e módosítások megfelelő részének kell tekinteni.
(2) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0184/2023).

Utolsó frissítés: 2023. október 3.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat