Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2023. február 28-i levelére,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Központi Bank (EKB) között a központi banki tevékenységek területén a kapcsolattartás módozatainak strukturálásáról levélváltás formájában létrejött megállapodástervezetekre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (4) bekezdésére, 132. cikke (1) bekezdésének harmadik franciabekezdésére, 282. cikke (5) bekezdésére, 284. cikke (3) bekezdésére és 295. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 148. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0158/2023),

A.  mivel a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) az EKB és valamennyi tagállam nemzeti központi bankja alkotja, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (1) bekezdésével összhangban elsődleges céljuk az árstabilitás fenntartása;

B.  mivel a KBER-nek az árstabilitási célkitűzés veszélyeztetése nélkül támogatnia kell az Unión belüli általános gazdaságpolitikákat azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében meghatározott uniós célkitűzés eléréséhez;

C.  mivel az EUMSZ, nevezetesen annak 130. és 282. cikke egyértelműen rögzíti az EKB függetlenségét és ezen elv tiszteletben tartásának kötelezettségét;

D.  mivel az EKB az EUMSZ-ben, az EUSZ-ben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvben megállapított rendelkezésekkel összhangban elszámoltatható az Európai Parlament felé;

E.  mivel az Európai Unió szerződései előírják az EKB számára, hogy éves jelentést tegyen közzé, amelyet az EKB elnöke ismertet az Európai Parlament előtt; mivel az EKB éves jelentésének közzététele és bemutatása alkalmat kínál az Európai Parlamentnek arra, hogy állásfoglalást fogadjon el, ily módon lehetővé téve számára, hogy véleményt nyilvánítson az EKB monetáris politikát érintő döntéseiről, az illetékes bizottság pedig a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON);

F.  mivel az EKB elnöke egy nyilvános monetáris párbeszéd keretében évente legalább négy alkalommal nyilvános meghallgatáson jelenik meg az ECON bizottság előtt; mivel a monetáris párbeszéd fontos alkalom arra, hogy az Európai Parlament képviselői demokratikus felügyeletet gyakoroljanak az EKB munkája felett, mivel egy „kérdések és válaszok” ülésszakon vesznek részt az EKB elnökével; mivel az Európai Parlament képviselői írásbeli választ igénylő kérdéseket terjeszthetnek az EKB elé;

G.  mivel az EKB Igazgatósága tagjainak kinevezésére irányuló eljárás során az Európai Parlamenttel is konzultálnak;

H.  mivel az Európai Parlament saját ellenőrzési jogkörére kíván összpontosítani, és jobban meg kívánja vizsgálni a monetáris politika euróövezetben történő végrehajtását;

I.  mivel az Európai Parlamenttel való eszmecsere lehetőséget kínál az EKB számára, hogy a monetáris politikával kapcsolatos döntéseit elmagyarázza a szélesebb nyilvánosságnak, ezen belül az európai polgároknak;

J.  mivel az ECON bizottság és az EKB tárgyalásokat kezdett és egyetértésre jutott a megállapodások mellékelt szövegét illetően;

K.  mivel a megállapodások célja a két intézmény között évek óta informálisan kialakult bevált gyakorlatok megszilárdítása;

L.  mivel a megállapodások hozzájárulhatnak a folyamatos közös értelmezés és a hatékony együttműködés előmozdításához azáltal, hogy azonosítják a két intézmény közötti kapcsolattartás közös módozatait a központi banki tevékenységek területén;

1.  jóváhagyja a mellékletben foglalt megállapodásokat;

2.  utasítja elnökét, hogy írja alá az Európai Központi Bank elnökének címzett levelet, amelynek melléklete tartalmazza az említett megállapodásokat;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot, mellékletével együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az EKB és a Parlament közötti kapcsolatot a központi banki tevékenység területén az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzíti, és az az EKB 1998. évi létrehozása óta különböző interakciós gyakorlatok révén folyamatosan fejlődött.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyértelmű paramétereket határoz meg az EKB függetlensége, a Parlamenttel szembeni elszámoltathatósága, az uniós jogalkotási folyamatban betöltött tanácsadói szerepe, valamint a nyilvánosság felé való nyitottsága tekintetében.

Az EKB nagyra értékeli, hogy a Parlament az évek során szerepet játszott abban, hogy az EKB hatékonyan teljesíthesse elszámoltathatósági és átláthatósági kötelezettségeit. Ebben az összefüggésben a Parlament hídként működik az EKB és az uniós polgárok között. Az EKB számára előnyös az Unió polgárainak képviselőiből álló Parlamenttel való együttműködése. Ennek megfelelően a Parlament közvetítheti e polgárok aggályait, és fórumot biztosíthat az EKB számára, hogy elmagyarázza politikáit a szélesebb nyilvánosságnak. A kapcsolat jogi kerete képezte azt az alapot, amelyre támaszkodva a két intézmény az elmúlt években kialakította hatékony együttműködését, megkönnyítve az EKB számára politikáinak és az azok mögött meghúzódó indokoknak az uniós polgárokkal és választott képviselőikkel való megismertetését.

A folyamatos közös értelmezés és a hatékony együttműködés előmozdítása érdekében az alábbiakban ismertetett, mindkét fél törekvéseit tükröző elemeket azonosították a Parlament és az EKB közötti, a központi banki tevékenység terén folytatott interakciós gyakorlatok strukturálására.

Az EKB éves jelentése

A Parlament és az EKB továbbra is strukturált éves kapcsolattartásra törekszik az EKB éves jelentése kapcsán, amely ismerteti a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) feladatait és tevékenységeit, és beszámol az eurórendszer monetáris politikájáról is.

Az EKB éves jelentésének továbbra is kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy érdemi párbeszédet lehessen folytatni a parlamenti képviselőkkel az EKB politikáiról. E célból az EKB éves jelentésében többek között részletesen elemezni kívánja politikáit és tevékenységeit az év gazdasági, pénzügyi és monetáris fejleményeinek fényében.

A Parlament és az EKB erőfeszítéseinek különösen a következő gyakorlatokat kell magukban foglalniuk:

–  az EKB minden évben be kívánja nyújtani éves jelentését a Parlamentnek, amelyet a közzététel előtt embargós másolatként továbbít, és amelyet az EKB-nak az EKB előző évi éves jelentéséről szóló parlamenti állásfoglalásról szóló részletes visszajelzése kísér. A visszajelzéseket az EKB éves jelentése közzétételének napján teszik közzé az EKB honlapján.

–  A Parlament és az EKB arra törekszik, hogy folytassák azt a gyakorlatot, hogy az EKB éves jelentésének közzététele napján minden évben külön ülést szerveznek a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON bizottság) számára, hogy megvitassák az éves jelentés tartalmát. Az ülés folyamán az EKB alelnöke bevezető nyilatkozatot tesz, bemutatja az EKB éves jelentését az ECON bizottságnak, és válaszol az európai parlamenti képviselők kérdéseire.

–  A Parlament minden évben állásfoglalást kíván elfogadni, amelyben összefoglalja az EKB éves jelentésben bemutatott politikáiról és tevékenységeiről alkotott véleményét. Az állásfoglalást a Parlament plenáris ülésén külön vita keretében vitatják meg. A vitán az EKB elnöke bevezető nyilatkozatot tesz, amelyben ismerteti az éves jelentést, és az európai parlamenti képviselők felszólalásait követően zárónyilatkozatot tesz, amelyben reagál az európai parlamenti képviselők felszólalásaira.

Meghallgatások az ECON bizottság előtt

A Parlament és az EKB azt tervezi, hogy az EKB elnöke évente legalább négy alkalommal megjelenjen az ECON bizottság előtti nyilvános meghallgatáson. Ez magában foglalja azt is, hogy a meghallgatás során az EKB elnöke nyilatkozatot tesz, és nyilvánosan válaszol az európai parlamenti képviselők kérdéseire. A Parlament élőben közvetíti a nyilvános meghallgatásokat, és rögzíti azokat, majd a Parlament honlapján videofelvételt tesz közzé minden egyes meghallgatásról. A Parlament szó szerinti jegyzőkönyvet is készít minden közmeghallgatásról, amelyet aztán mindkét intézmény honlapján is hozzáférhetővé tesz a nyilvánosság számára.

Írásbeli választ igénylő kérdések

A Parlament és az EKB arra törekszik, hogy fenntartsák a 2000-es évek eleje óta érvényben lévő gyakorlatot, amely szerint az EKB elnöke válaszol az európai parlamenti képviselők által az EKB hatáskörébe tartozó területekre vonatkozóan feltett, írásbeli választ igénylő kérdésekre. A Parlament és az EKB is közzé fogja tenni az internetes oldalán az e kérdésekre adott írásbeli válaszokat.

Eseti kapcsolatok az EKB Igazgatóságának tagjaival

A Parlament és az EKB továbbra is arra törekszik, hogy az EKB elnöke és az EKB Igazgatóságának többi tagja – a Parlament kérésére vagy saját kezdeményezésükre – továbbra is részt vegyen az ECON bizottság előtti eseti eszmecseréken az EKB hatáskörébe tartozó kérdések megvitatása céljából. Ez magában foglalja azt is, hogy az eszmecsere során az EKB elnöke és az EKB Igazgatóságának többi tagja nyilatkozatot tesz, majd válaszol az európai parlamenti képviselők kérdéseire.

Nem hivatalos látogatás az Európai Központi Banknál (EKB)

Az EKB minden évben fogadja az ECON bizottság küldöttségét, hogy informális megbeszéléseket folytasson az EKB Igazgatóságának tagjaival az EKB hatáskörébe tartozó kérdésekről.

Az EKB véleményei

A Parlament és az EKB arra törekszik, hogy a Parlament illetékes szervei megfelelően figyelembe vegyék az EKB-véleményét a javasolt uniós jogi aktusokkal összefüggésben. E célból a Parlamentnek adott esetben időben ki kell kérnie az EKB véleményét. Az EKB arra törekszik, hogy a javasolt uniós jogi aktus megküldését követő három hónapon belül véleményt nyilvánítson, vagy hogy – figyelembe véve a Parlament által a javaslattal kapcsolatos munka ütemezését – tájékoztassa a Parlamentet a jogi aktus elfogadásának ütemezéséről.