Az Európai Parlament 2023. június 1-jei állásfoglalása a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiáról (2022/2171(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2022. március 30-i bizottsági közleményre (COM(2022)0141),
– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,
– tekintettel a Bizottság „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i közleményére (COM(2020)0098), és az erről szóló, 2021. február 10-i európai parlamenti állásfoglalásra(1),
– tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380), és az erről szóló, 2021. június 9-i európai parlamenti állásfoglalásra(2),
– tekintettel „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0381) és az erről szóló, 2021. október 20-i európai parlamenti állásfoglalásra(3),
– tekintettel „A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia” című, 2018. január 16-i bizottsági közleményre (COM(2018)0028), és az erről szóló, 2018. szeptember 13-i európai parlamenti állásfoglalásra(4),
– tekintettel „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0667) és az erről szóló, 2020. július 10-i európai parlamenti állásfoglalásra(5),
– tekintettel „Az Egyenlőségközpontú Unió: A 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),
– tekintettel a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (a továbbiakban: 8. környezetvédelmi cselekvési program) szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozatra(6),
– tekintettel a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (a továbbiakban: hulladék-keretirányelv),
– tekintettel a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a 73/44/EGK tanácsi irányelv, és a 96/73/EK és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. szeptember 27-i 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),
– tekintettel a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról és a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. március 30-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0142).
– tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2022. február 23-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0071),
– tekintettel a hulladékszállításról, valamint az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2023. január 17-i, első olvasatban elfogadott álláspontjára(9),
– tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Textiles in Europe’s circular economy” [Textiltermékek az európai körforgásos gazdaságban] című, 2019. novemberi tájékoztatójára, „A framework for enabling circular business models in Europe” [A körforgásos üzleti modelleket lehetővé tevő keret Európában] című, 2021. januári tájékoztatójára, „Plastic in textiles: towards a circular economy for synthetic textiles in Europe” [Műanyag a textilekben: a szintetikus textiltermékek körforgásos gazdasága felé Európában] című, 2021. januári tájékoztatójára, „Textiles and the Environment: The role of design in Europe's circular economy” [Textilek és környezetvédelem: a tervezés szerepe az európai körforgásos gazdaságban] című, 2022. februári tájékoztatójára, valamint „Microplastics from textiles: towards a circular economy for textiles in Europe” [Textilekből származó mikroműanyagok: a textilek körforgásos gazdasága felé Európában] című, 2022. februári tájékoztatójára,
– tekintettel a közös Kutatóközpont „Circular economy perspectives in the EU Textile sector” [A körforgásos gazdaság perspektívái az uniós textilágazatban] című, 2021. júniusi szakmai jelentésére,
– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az inkluzív munkaerőpiacokkal, munkaviszonyokkal és munkafeltételekkel foglalkozó részlegének „Purchasing practices and low wages in global supply chains: Empirical cases from the garment industry” [Beszerzési gyakorlatok és alacsony bérek a globális ellátási láncokban: empirikus esetek a ruhaiparból] című, 2017. évi jelentésére,
– tekintettel az Ellen MacArthur Alapítvány „A New Textiles Economy: Redesigning fashion’s future” [Új textilgazdaság: a divat jövőjének újratervezése] című, 2017. évi jelentésére,
– tekintettel a Textile Exchange, „Preferred Fiber & Materials Market Report 2022” [Előnyben részesített textilszálak és -anyagok (2022. évi piaci jelentés)] című jelentésére,
– tekintettel a Hot or Cool Institute „Unfit, Unfair, Unfashionable: Resizing Fashion for a Fair Consumption Space” [Alkalmatlan, méltánytalan, divatjamúlt: a divat újraértelmezése egy méltányos fogyasztói tér érdekében] című jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A9-0176/2023),
A. mivel a globális textilgyártás 2000 és 2015 között megduplázódott(10), és a ruházati cikkek használati ideje ugyanebben az időszakban 36%-kal csökkent(11); mivel a ruházat és lábbeli globális fogyasztása 2030-ra várhatóan 63%-kal, a jelenlegi 62 millió tonnáról 102 millió tonnára fog nőni; mivel a ruházati cikkek teszik ki az EU textilfelhasználásának legnagyobb részét (81%-át)(12); mivel azon tendencia, hogy a ruhákat kidobásuk előtt egyre rövidebb ideig használják, a fenntarthatatlan túltermelési és túlfogyasztási mintázatok egyik legfőbb okozója(13); mivel 1996 és 2018 között a háztartások ruházati cikkekre fordított átlagos kiadásai annak ellenére nőttek, hogy az Unióban az inflációhoz képest több mint 30%-kal csökkent a ruházati cikkek ára; mivel a jelenlegi textilfogyasztási tendenciák nem tarthatók fenn, ha meg kívánjuk valósítani a klímasemlegességre való méltányos és igazságos átmenetet; mivel a legújabb kutatások szerint a különböző jövedelmi csoportok különböző mértékben viselik a felelősséget a divattal összefüggő fogyasztásból eredő szénlábnyomért(14); mivel a szintetikus és mesterséges textilszálak már jelenleg is a világ teljes textilszál-termelésének több mint kétharmadát (64%-át)(15) teszik ki;
B. mivel tanulmányok szerint a fogyasztók egyetértenek azzal, hogy fontos, hogy a márkák megbízható információkat osszanak meg termékeik környezeti hatásairól, továbbá sok fogyasztó hajlandó többet fizetni, és kész megváltoztatni vásárlási szokásait a fenntartható opciók érdekében, amennyiben egyértelmű és megbízható címkék állnak rendelkezésre(16), amelyek segíthetnek a keresletet a környezetet és a munkavállalókat kevésbé károsító, jó minőségű ruhák felé terelni; mivel az információnyújtás nem vezethet zöldrefestési gyakorlatokhoz; mivel az olyan ipari kezdeményezések, mint a fenntarthatóbb szálak és textiltermékek használata, vagy az etikai szempontból tudatos lehetőségek választása, csak kis százalékban járulhatnak hozzá egy márka kínálatához, miközben a műveletek fennmaradó része változatlan ügymenetben folyik tovább;
C. mivel világszerte 92 millió tonna(17) textilhulladék keletkezik évente, amelyek túlnyomó többsége hulladéklerakókba kerül; mivel az Unióban évente 5,8 millió tonna(18) textilterméket hagynak hátra, ami személyenként körülbelül 11 kg-ot(19) tesz ki, és a ruhadarabokat általában csak 7–8 alkalommal viselték(20); mivel a textilhulladék a települési hulladék egyik legnagyobb összetevője, és ezért a 2008/98/EK irányelvben meghatározott, újrafeldolgozására vonatkozó célértékek hatálya alá tartozik, azonban a textiltermékek újrafeldolgozására nem határoztak meg konkrét célértékeket; mivel a világ összes textiltermékének kevesebb mint 1%-át(21) dolgozzák fel új termékekké;
D. mivel a textil- és lábbeliágazatban számos szociális kérdés merül fel; mivel a textil- és lábbeliágazat értéklánca egyre inkább vevőközpontúvá vált, ami nyomást gyakorolt a gyártókra, hogy minimalizálják termelési költségeiket és az állásidőt; mivel a beszállítók és a globális vevők piaci ereje közötti aszimmetria feltételei, valamint a káros beszerzési gyakorlatok tovább súlyosbítják a munkavállalói jogokkal való visszaélések kockázatát; mivel a nők, a migráns és a be nem jelentett munkavállalók különösen ki vannak téve a kedvezőtlen társadalmi hatásoknak; mivel a társadalmi fenntarthatóság javítása az értékláncra kierjedő, holisztikus megközelítést igényel;
E. mivel az Európában felhasznált ruhák és háztartási textiltermékek 73%-át(22) importálják, azaz egy főre vetítve évente megközelítőleg 26 kg(23) textilterméket importálnak, és egy főre vetítve évente 7,4 kg(24) textilterméket állítanak elő belföldön; mivel a környezeti és éghajlatváltozási hatások többsége a termelési folyamatok kezdeti szakaszaiban jelentkezik, és gyakran nem uniós országokban zajlik, ahol kellően értékelni és biztosítani kell a környezet védelmét, valamint a munkaügyi és emberi jogok tiszteletben tartását; üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek a munkavállalói jogok és az üzembiztonság folyamatos javulásához vezetnek; mivel a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló poliészter a szálgyártás mintegy 50%-át(25) teszi ki, és a divatipar szintetikus szálfelhasználása a globális olajfogyasztás 1,35%-át(26) teszi ki, amelynek nagy részét Oroszországból importálják;
F. mivel a textiltermékek elkülönített gyűjtésének meglévő rendszerei az Unióban önkéntes alapúak, és az újra viselhetőnek tekintett ruházati cikkek gyűjtésére összpontosítanak; mivel a Közös Kutatóközpont becslése szerint ezen elkülönítetten gyűjtött textiltermékek 50–75%-a(27) újrafelhasználtnak minősül; mivel az elkülönítetten gyűjtött ruhaneműk nagy részét olyan Unión kívüli országokba exportálják, ahol nincs gyűjtési infrastruktúra; mivel jelenleg semmilyen életképes üzleti esettanulmány nem áll rendelkezésre az összes textilhulladék Unión belüli elkülönített gyűjtéséhez és feldolgozásához, ami rávilágít arra, hogy a használt textiltermékek értékének meghatározásához kollektív rendszerre és infrastruktúrára van szükség(28);
G. mivel az európai textilágazat gazdasági szempontból fontos helyet foglal el az Unióban, és fontos szerepet játszik a körforgásos gazdasággal kapcsolatos uniós célkitűzések elérésében, tekintve, hogy 2022-től 147 milliárd EUR(29) összegű éves forgalmat, 58 milliárd EUR(30) összegű exportot és 106 milliárd EUR(31) összegű importot bonyolít le, ezért jelentős befolyással bír a textil- és lábbeliágazat káros szociális és környezeti hatásainak kezelésére; mivel az uniós textilipari ökoszisztéma több mint 99%-át(32) kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják; mivel a textilágazat 1,3 millió(33) európai polgárt foglalkoztat; mivel ez az ágazat körülbelül 143 000(34) európai vállalatból áll, amelyek 11%-át(35) a kis- és középvállalkozások, 88,8%-át(36) pedig a kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások alkotják, amelyek gyakran a nem uniós országok által támasztott erős versennyel néznek szembe; mivel a koherens jogalkotás döntő fontosságú a piac széttöredezésének elkerülése szempontjából, amely kedvezőtlen hatással lehet az ágazatra, különösen a mikrovállalkozásokra és a kkv-kra;
H. mivel a ruházati ágazatban globális szinten rendkívül összetett és széttagolt ellátási láncok tovább bonyolítják a piacfelügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és a viszonteladók munkáját; mivel a textilgyártási ágazatra már így is nagy nyomás nehezedett a nem uniós országok alacsony termelési költségeiből és környezetvédelmi normáiból fakadó környezeti és szociális dömping miatt, és mivel ezt a Covid19-világjárvány tovább súlyosbította, és számos olyan visszaélésszerű gyakorlatra derült fény, amelyben nemzetközi márkák, illetve azok beszállítói és munkavállalói voltak érintettek;
I. mivel az ágazati érdekelt feleket arra ösztönzik, hogy az ökoszisztéma átállása érdekében az új európai Bauhaus kezdeményezés irányelveit – azaz a fenntarthatóság, az esztétika és a befogadás elvét – alkalmazzák, mivel a kreativitás, a művészet és a tudomány összekapcsolása segíthet pozitív hatást előidézni;
J. mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület hatodik értékelése(37) szerint a felmelegedés körülbelül 1,5 °C-ra való korlátozása megköveteli, hogy 2030-ra a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 43%-kal csökkenjen a 2019-es szinthez képest; mivel a textilgyártás és -fogyasztás káros hatást gyakorol a környezetre az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a vegyi szennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése, a vízi és szárazföldi természeti erőforrások felhasználása és a hulladéklerakókba kerülő textilhulladék mennyisége tekintetében, amely a negyedik legnagyobb környezeti lábnyommal rendelkezik;
K. mivel a jóléti gazdaságra való átállás és a GDP-n túli gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést mérő mutatók kidolgozása beágyazódik a 8. uniós környezetvédelmi cselekvési programba; mivel a 8. környezetvédelmi cselekvési program egyik kiemelt célkitűzése egy olyan jólléti gazdaság felé való előrelépés, amely többet ad vissza a bolygónak, mint amennyit elvesz tőle, valamint a mérgező anyagoktól mentes körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása; mivel a 8. környezetvédelmi cselekvési program elismeri, hogy az emberi jóllét és jólét az egészséges ökoszisztémáktól és az Unió anyag- és fogyasztási lábnyomának annak érdekében történő jelentős csökkentésétől függ, hogy azt mihamarabb bolygónk tűrőképességének határai közé szorítsuk;
L. mivel becslések szerint az óceánokba kerülő globális mikroműanyagok 16–35%-a(38) szintetikus textilből származik, ami azt jelenti, hogy évente 200 000–500 000 tonna(39) mikroműanyag jut a globális tengeri környezetbe;
M. mivel a textilgyártás során használt veszélyes vegyi anyagok a környezetre és az emberekre egyaránt károsak, és a tiszta víz szennyezésének 20%-át(40) a textiliparban használt színezékek és vegyi anyagok okozzák; mivel a rendkívül mérgező vegyi anyagok, például a perfluorozott és polifluorozott vegyületek (PFA-vegyületek) továbbra is szerepet játszanak a textilgyártásban; mivel a PFA-vegyületek jelen vannak és néha nélkülözhetetlenek olyan textiltermékekben, amelyekben nem helyettesíthető a felhasználásuk, például a biztonsági ruházatban; mivel az európai fogyasztóknak értékesített számos termék, köztük a textiltermékek nem felelnek meg a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak, például a REACH-nek(41); mivel a Bizottság „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című közleményében kötelezettséget vállalt arra, hogy új követelmények bevezetése révén minimálisra csökkenti az aggodalomra okot adó anyagok textiltermékekben való jelenlétét;
N. mivel a textilágazat állati eredetű, nem textilből készült részeket is használ, és az állatokat gyakran kifejezetten e célból tenyésztik, többek között elégtelen állatjóléti jogszabályokkal rendelkező országokban;
O. mivel a nemek közötti egyenlőség az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ)(42), az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a Charta) rögzített uniós alapelvek közé tartozik; mivel az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó 5. célja a nemek közötti egyenlőség, 8. célja a tisztességes munka és a gazdasági növekedés, 12. célja pedig a felelős fogyasztás és termelés; mivel a Bizottság a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiájában kötelezettséget vállalt arra, hogy a nemi dimenziót beépíti a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi aspektusába és szintjébe, de a textilstratégia ezzel nem foglalkozik kellő mértékben;
P. mivel a globális ruhaipari munkaerő mintegy 80%-át nők teszik ki(43); mivel a textilágazatban az alacsony bérezésű munkaerő többségét az Unióban(44) és a harmadik országokban egyaránt a nők teszik ki, akiknek a fizetése jelentősen hozzájárul a háztartások jövedelméhez és a szegénység csökkentéséhez(45); mivel a ruházati dolgozók átlagosan a ruházati cikkek végső kiskereskedelmi árának csupán 1–3%-át kapják(46); mivel az alacsony vagy nem létező szociális védelemmel párosuló alacsony bérek rendkívül kiszolgáltatottá teszik e nőket és gyermekeket a kizsákmányolással, az emberi jogi jogsértésekkel, a munkahelyi erőszakkal és szexuális zaklatással, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányával, a nemen alapuló megkülönböztetéssel, többek között a terhességen alapuló megkülönböztetéssel szemben, és jogorvoslati lehetőségek alig vagy egyáltalán nem léteznek; mivel 189 állam írta alá és ratifikálta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt (CEDAW), amely kimondja, hogy a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés „sérti a jogok egyenlőségének és az emberi méltóság tiszteletének elveit”;
Q. mivel a nők általában csupán a munkahelyek és feladatok szűkebb köréhez férnek hozzá, valamint horizontális és vertikális szegregációval szembesülnek; mivel a nőket közvetlen és közvetett nemi alapú megkülönböztetés is sújtja a többnyire nőkből álló munkaerő és a túlnyomórészt férfiakból álló vezetői struktúrák közötti kiegyenlítetlen nemi erőviszonyok miatt, ahol aránytalanul sok férfi tölt be felsővezetői, vezetői és középszintű pozíciókat;
R. mivel globálisan nézve a nők és lányok a férfiaknál nagyobb valószínűséggel függenek pénzügyileg az éghajlatváltozás szempontjából kiszolgáltatott ágazatoktól vagy a természeti erőforrásoktól(47), és gyakran vannak kitéve további, a nemekhez kapcsolódó tényezőknek és akadályoknak, amelyek következetesen kiszolgáltatottabbá teszik őket az éghajlatváltozás és a katasztrófák hatásaival szemben;
S. mivel az emberi jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás szorosan összefüggnek egymással; mivel az emberi jogok nem élvezhetők egészséges környezet és egészséges éghajlat nélkül;
Az uniós stratégia
1. üdvözli a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiáról szóló bizottsági közleményt, és a közlemény által felvázolt 2030-as jövőképet; hangsúlyozza, hogy a stratégia közzétételét követő intézkedéseket teljes mértékben össze kell hangolni az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel, különösen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására és visszafordítására, valamint a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtése érdekében a szennyezőanyag-mentesség elérésére irányuló célkitűzésekkel;
2. hangsúlyozza továbbá, hogy a stratégia közzétételét követő intézkedéseknek teljes mértékben összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással, a biológiai sokféleségre vonatkozó kunming-montreali globális kerettel és a fenntartható fejlődési célokkal;
3. hangsúlyozza, hogy a fenntartható és körforgásos textiltermékek felé való elmozdulás holisztikus megközelítést igényel, amely fokozatosan a textiltermékek teljes értékláncára kiterjed; kiemeli, hogy a textilstratégia és az uniós iparstratégiák között fontos szinergiákat biztosítani annak érdekében, hogy a fenntartható textilipari ökoszisztémák versenyképességének és rezilienciájának megerősítése mellett biztosítható legyen az emberi egészség, az emberi jogok és a környezet védelmét illetően szigorú normákat követő fenntartható és körforgásos üzleti modellekre és termékekre való átállás; megállapítja, hogy a textilstratégia hozzájárul a zöld és digitális kettős álláshoz;
4. üdvözli, hogy a textiltermékeket kiemelt termékkategóriaként azonosították a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv keretében; kéri a Bizottságot, hogy tűzzön ki konkrét célokat a textiltermékekre vonatkozóan a biodiverzitási stratégiának való megfelelés elérése érdekében;
5. kéri, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kapjon hatáskört és erőforrásokat annak nyomon követéséhez és értékeléséhez, hogy a textilstratégia keretében hozott intézkedések megfelelőek-e az ismertetett célkitűzések szempontjából, ideértve a mennyiségi célértékeket, az eredménymutatókat, valamint a 2030-ra vonatkozó átfogó jövőképet is; úgy véli, hogy az említett mutatókkal kapcsolatos előrehaladást legalább kétévente nyomon kell követni; kéri az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy értékelje a szakpolitikai hiányosságokat, és rendelkezzen a szakpolitika további javítására vonatkozó lehetőségekről;
6. tudomásul veszi, hogy sürgősen biztosítani kell, hogy az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékek hosszú életűek, újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, nagyrészt újrahasznosított szálakból készüljenek, valamint veszélyes anyagoktól mentesek legyenek; hangsúlyozza, hogy a textiltermékek előállítása során tiszteletben kell tartani az emberi és a szociális jogokat, a környezetet és az állatjólétet;
7. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós stratégiában meghatározott intézkedések esetleg nem elegendőek a 2030-as célkitűzés teljesítéséhez, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a textilstratégiában meghatározott 2030-as jövőkép megvalósításához szükséges valamennyi intézkedés végrehajtását, beleértve a stratégiában meghatározott intézkedéseken felüli további jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket is; hangsúlyozza, hogy az elfogadott intézkedések esetében a hulladékhierarchiával összhangban előnyben kell részesíteni a hulladékkeletkezés megelőzését;
8. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az összhangot, valamint egyértelműen meghatározzák a stratégia keretében elfogadandó valamennyi jogszabály alkalmazási körét annak érdekében, hogy az egységes piacon biztosítsák a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot;
9. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket a „fast fashion” felszámolására, mivel a termelés és a fogyasztás jelenlegi mértéke nem fenntartható; kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve és a kutatókkal, a civil társadalommal és az iparági érdekelt felekkel konzultálva határozza meg a „fast fashion” egyértelmű fogalmát, amely az alacsonyabb minőségű és alacsony árszínvonalú ruházati cikkek nagy mennyiségén alapul; üdvözli, hogy a textilstratégia arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy csökkentsék az éves kollekciók számát; hangsúlyozza, hogy kiváltképp az elsődleges anyagok globális felhasználásának és a textiltermékek túltermelésének csökkentésére irányuló intézkedésekre van szükség;
10. hangsúlyozza, hogy a divatiparban paradigmaváltásra van szükség a túltermelés és a nem fenntartható fogyasztás felszámolása érdekében, arra ösztönözve, hogy a „fast fashion” kimenjen a divatból; a fenntartható lassú divattal kapcsolatos termelést és fogyasztást ösztönzi; úgy véli, hogy a textilstratégiának és a tervezett intézkedéseknek jobban fel kellene lépniük a túltermelés és a túlfogyasztás ellen;
11. megismétli, hogy a textilágazatban abszolút szét kell választani a növekedést és az erőforrás-felhasználást, és ismételten arra kéri a Bizottságot, hogy az aktualizált nyomonkövetési kereten belül elfogadott mutatók alkalmazásával javasoljon 2030-ig teljesítendő kötelező uniós célokat az Unió fogyasztási és anyaglábnyomának jelentős csökkentése és 2050-re bolygónk tűrőképességének határai közé szorítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot átfogó, tudományosan megalapozott textilipari célértékekre annak érdekében, hogy mérhető legyen az ágazat körforgásosságra való átállása, ideértve a nyersanyag-felhasználást is; ismételten kéri, hogy visszatekintő elemzéssel határozzák meg az uniós célokat annak biztosítása érdekében, hogy a szakpolitikai célkitűzések hiteles pályán haladjanak a karbonsemleges, környezeti szempontból fenntartható, toxikus anyagoktól mentes és teljesen körforgásos gazdaság megvalósítása felé, hogy a bolygónk tűrőképességének határain belül legkésőbb 2050-ig megvalósítsák azt;
12. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a fogyasztókat abban, hogy eltávolodjanak a „fast fashion”-től és a ruházati termékek nagymértékű fogyasztásától, valamint tájékozott, felelős és fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak a textiltermékekkel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a textiltermékek fenntarthatóságának – többek között tartósságuk – növelése jelentős hatást gyakorol a környezetre, ugyanakkor költségmegtakarítási lehetőségeket teremt a fogyasztók számára; kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy a jó minőségű, tartós és fenntartható ruházat és lábbeli megfizethető legyen; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el intézkedéseket az agresszív és megtévesztő reklámok csökkentése érdekében; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kutatókkal, a civil társadalmi és az iparági érdekelt felekkel együttműködve dolgozzanak ki és hajtsanak végre a fenntartható fogyasztással, valamint a textil- és ruhaipar éghajlati, környezeti, egészségügyi és szociális hatásaival kapcsolatos figyelemfelhívó programokat; úgy véli, hogy a kampányok és programok során a fogyasztói magatartásra vonatkozó legfrissebb kutatásokra kell támaszkodni;
13. kiemeli, hogy jobban meg kell érteni az online piacterek és a közösségimédia-platformok textilfogyasztás ösztönzésével kapcsolatos hatását, valamint az ezek által alkalmazott olyan gyakorlatokat, mint a célzott hirdetések használata és a „vásárolj most, fizess később” lehetőség, az ingyenes szállítás és visszaküldési lehetőség, valamint a mennyiségi kedvezményeket kínáló ösztönzők létrehozása; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az ilyen gyakorlatok visszaszorítását szolgáló szakpolitikai lehetőségeket, és tegye lehetővé a fogyasztók számára, hogy korlátozzák az ilyen formájú hirdetéseknek való kitettségüket; hangsúlyozza, hogy fenntartható fogyasztással kapcsolatos fogyasztói ösztönzőket szükséges létrehozni;
14. felhívja a figyelmet arra, hogy az online piactereken keresztül értékesített nem megfelelő termékek behozatala széles körben elterjedt, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az ezen szolgáltatók által értékesített textiltermékek uniós jognak való megfelelőségét; kéri, hogy az online piactereket foglalják bele azon gazdasági szereplők típusainak meghatározásába, amelyekkel szemben a piacfelügyeleti hatóságok felléphetnek;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós jogszabályokban biztosítson egyértelmű keretet a felelősség kérdésére vonatkozóan, és biztosítsa, hogy az online platformok és a digitális szolgáltatások ne könnyítsék meg a meg nem felelő textiltermékek belső piacra történő behozatalát;
Környezeti és éghajlati hatások
16. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy fogyasztási szempontból az élelmiszeripar, a lakhatás és a mobilitás után életciklusuk egésze során a textiltermékek gyakorolják átlagosan a negyedik legjelentősebb negatív hatást az éghajlatra és a környezetre(48); rámutat, hogy 2020-ban a textilágazat gyakorolta a harmadik legjelentősebb hatást a víz- és földhasználatra és az ötödik legjelentősebb hatást a nyersanyagok felhasználására és az üvegházhatású gázok kibocsátására(49);
17. hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a gyártási és nedves feldolgozási szakaszok hatását, mivel az éghajlatra gyakorolt hatás 60%-a(50) e szakaszokban jelentkezik;
18. emlékeztet arra, hogy elő kell mozdítani a körforgásosságot és életciklus-alapú megközelítést kell alkalmazni, figyelembe véve a teljes értékláncot, biztosítva ugyanakkor a tartósabb, újrafelhasználható, javítható, újrafeldolgozható és energiahatékony textiltermékek előállítását és használatát;
19. kéri a Bizottságot, hogy tegyen további jogalkotási javaslatot az ágazat teljes dekarbonizációjának fokozatos megvalósítása érdekében, kezdve a textilipari ellátási és értékláncok 1. és 2. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásainak teljes átláthatóságával és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásainak nagyobb átláthatóságával, valamint hogy a Párizsi Megállapodásban foglalt, a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti hőmérséklethez viszonyítva 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló célkitűzéssel összhangban, a méltányosságnak, valamint a közös, de differenciált felelősség és képesség elvének figyelembevételével legkésőbb 2025-ig a teljes életciklusra kiterjedően tűzzön ki a textilágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésére vonatkozó ambiciózus, tudományosan megalapozott célértékeket, beleértve a nyersanyag-átbocsátásokból származó kibocsátásokat is; emlékeztet arra, hogy az uniós textilfogyasztáshoz kapcsolódó kibocsátások mintegy 70%-a az Unión kívül történik(51); kéri, hogy az éghajlati és környezeti hatások, többek között a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások kapcsán megalapozottabb tájékoztatást és információkat nyújtsanak;
20. üdvözli, hogy folyamatban van a textilipar számára elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) felülvizsgálata; hangsúlyozza, hogy ennek a felülvizsgálatnak teljes mértékben tükröznie kell a legjobb elérhető adatokat, valamint hozzá kell járulnia a magas szintű környezeti teljesítmény eléréséhez;
21. kéri továbbá a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak érdemi támogatást a harmadik országoknak a textilellátási láncok dekarbonizációjához;
22. kéri a Bizottságot, hogy az önkéntes ütemtervek kidolgozásának ösztönzése érdekében az európai klímarendelettel ((EU) 2021/1119 rendelet(52)) összhangban segítse elő a textilipari érdekelt felekkel folytatott ágazatspecifikus éghajlat-politikai párbeszédet és partnerségeket;
23. aggodalmát fejezi ki a textilágazat vízfelhasználása és a textilfestés okozta szennyezés miatt; emlékeztet arra, hogy a globális vízszennyezés 20%-a textiltermékek festéséből és kikészítéséből származik(53); kéri a Bizottságot, hogy tűzzön ki a textilipar vízlábnyomának fokozatos csökkentésére vonatkozó ambiciózus, tudományosan megalapozott és kötelező célértékeket; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a káros anyagok használatát és kibocsátását mellőző, kevésbé energia- és vízigényes eljárások kifejlesztését; hangsúlyozza a kutatás és innováció jelentőségét, különösen a fenntartható, újrahasznosítható szálak új, kevésbé vízigényes formái, valamint a hagyományos vegyszerhasználat alternatíváinak fejlesztése, a szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése révén történő víz-újrafelhasználás, valamint a gyártási folyamat során történő energia- és vízfogyasztás csökkentése terén; kéri a Bizottságot, hogy a környezettudatos tervezéséről szóló rendelet keretében foglalkozzon a festéshez és kikészítéshez kapcsolódó vízhasználat, valamint az e műveletek által okozott szennyezés kérdésével;
24. emlékeztet arra, hogy évente több mint 200 millió fát vágnak ki cellulóztartalmú szövetek, többek között a viszkóz és a műselyem előállítása céljából, és a divatiparban használt viszkóz és műselyem akár 30%-a veszélyeztetett és ősi erdőkből származik, amelyek hajdan őshonos növényeknek és állatoknak adtak otthont(54); emlékeztet továbbá arra, hogy Brazíliában az Amazonas-medencében végzett erdőirtás 80%-áért az élelmiszer- és divatcikkek előállítása céljából történő levágásra szánt szarvasmarhák tenyésztését célzó fakivágás a felelős(55); kiemeli, hogy az erdőirtásmentes termékekről szóló új uniós rendelet a bőrre is vonatkozni fog;
25. üdvözli, hogy a stratégia kapcsolatot teremt a „fast fashion” és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló szintetikus textilszálak használata között, ami a mikroműanyag- és nanoműanyag-szennyezést illetően jelentős következményekkel jár; rámutat arra, hogy a mikroműanyagok az éghajlatra hatással lévő szennyező anyagokat, például metánt és etilént bocsátanak ki a környezetbe, hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz, és hogy a mikroműanyagok veszélyeztetik az óceán és általában véve a környezet ellenálló képességét;
26. rámutat, hogy a mikroműanyagok és a nanoműanyagok is hatással lehetnek az emberi egészségre; felhívja a figyelmet a mikroműanyagok miatti, endokrin károsító anyagoknak való kitettségre;
27. hangsúlyozza, hogy folyamatos kutatásokat kell végezni és adatokat kell gyűjteni azzal kapcsolatban, hogy a textiliparból származó mikroszálak, mikroműanyagok és nanoműanyagok milyen hatást gyakorolnak a környezetre, az éghajlatra és az emberi egészségre;
28. kéri a Bizottságot, hogy sürgősen indítsa el a nem szándékosan kibocsátott mikroműanyagok csökkentésére irányuló kezdeményezést, amely késedelmet szenvedett; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a problémát annak forrásánál és a teljes életciklusra kiterjedően kezeljék; kéri, hogy a készülő javaslatban határozzanak meg egyértelmű célokat és intézkedéseket a mikro- és nanoműanyagok és a mikroszálak környezetbe történő kibocsátásának megelőzésére és minimalizálására, a nem szándékos és a szándékos kibocsátásokra is kiterjedően; úgy véli, hogy a környezettudatos terméktervezési követelményeknek előnyben kell részesíteniük az olyan szöveteket, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján kevesebb mikroműanyagot és mikroszálat bocsátanak ki;
29. hangsúlyozza, hogy a mikro- és nanoműanyag-szennyezést gyakran a szintetikus textiltermékek festési és mosási folyamatai okozzák, mivel szintetikus mikroszálak kerülnek a szennyvízbe; e tekintetben rámutat, hogy a textiltermékekből származó legtöbb mikroműanyag az első 5–10 mosás alkalmával kerül kibocsátásra, ami csak megerősíti a kapcsolatot a fast fashion és a mikroműanyag-szennyezés között(56); hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni az ipari vizes kezelések, valamint az ipar és a fogyasztók által végzett mosás és szárítás során kibocsátott mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében;
30. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a mikroműanyagok és a nanoműanyagok, valamint általában a mikroszálak kibocsátásának hatásaival kapcsolatos kutatást, többek között olyan innováció révén, amely az életciklus minden egyes szakaszában megakadályozná a mikroszálak és a mikroműanyagok kibocsátását;
31. hangsúlyozza a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kialakításának fontosságát a körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállás terén; ismételten kéri, hogy számolják fel a vegyi anyagokra vonatkozó jelenlegi jogi keret hiányosságait, elsőbbséget biztosítva azoknak a termékeknek, amelyekkel a fogyasztók szoros és gyakori kapcsolatba kerülnek, például a textiltermékeknek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a különböző textilgyártási folyamatokban széles körben használnak veszélyes vegyi anyagokat, amelyek súlyos hatást gyakorolnak a környezetre és a munkavállalókra, valamint a ruházatban és a háztartási textiltermékekben maradhatnak, ami a fogyasztókra is kihat; úgy véli, hogy a káros vegyi anyagok használatát meg kell előzni vagy olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem káros az emberi egészségre és a környezetre; megerősíti, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvben meghatározott hulladékhierarchiával összhangban a megelőzés elsőbbséget élvez az újrafeldolgozással szemben, és ennek megfelelően az újrafeldolgozás nem indokolhatja a veszélyes maradványanyagok használatának állandósulását; hangsúlyozza, hogy a textiltermékeknek tervezésüknél fogva biztonságosnak, fenntarthatónak és körforgásosnak kell lenniük;
32. sajnálatát fejezi ki a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia lassú végrehajtása miatt, és különösen várakozással tekint a REACH-rendelet felülvizsgálata elé; sürgeti a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül fogadja el a javaslatot, és tegyen eleget azon kötelezettségvállalásának, miszerint az EU piacán forgalomba hozott textiltermékekben a lehető legnagyobb mértékben helyettesíti és más módon minimalizálja az aggodalomra okot adó anyagokat; hangsúlyozza, hogy a textilágazat sajátosságai tekintetében a REACH-rendeletet jobban össze kell hangolni a körforgásos gazdaság elveivel, különösen a veszélyes vegyi anyagok használatának fokozatos megszüntetése, a termékekben használt vegyi anyagokra vonatkozó információk közzététele és a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében; kiemeli, hogy a veszélyes vegyi anyagok fokozatos megszüntetése megerősítené a másodlagos nyersanyagok piacát;
33. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékekben található mintegy 60 vegyi anyag minősül rákkeltőnek, mutagénnek vagy reprodukciót károsítónak; kiemeli a textíliákban használt vegyi anyagokkal, többek között azoknak a textiltermékek újrahasznosíthatóságára gyakorolt hatásával kapcsolatos folyamatos kutatás fontosságát; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiában kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a fogyasztási cikkek ne tartalmazzanak olyan vegyi anyagokat, amelyek rákot, génmutációkat okoznak, befolyásolják a reproduktív vagy endokrin rendszert, vagy perzisztensek és bioakkumulatívak; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen eleget e kötelezettségvállalásának, többek között a szükséges jogalkotási intézkedések elfogadása révén; kiemeli, hogy az endokrin károsító anyagoknak való kitettség több szempontból is káros hatással lehet az egészségre azáltal, hogy azok az emberi test különböző szerveit és rendszereit veszik célba, megzavarhatnak más hormonálisan szabályozott anyagcsere-folyamatokat, ugyanakkor továbbra is hiányzik a textiltermékekben található endokrin károsító anyagokra vonatkozó egyedi keretrendszer;
34. hangsúlyozza, hogy a PFA-vegyületek bizonyítottan rendkívül sokáig megmaradnak a környezetben, és előállításuk és felhasználásuk egyaránt a talaj, a víz és az élelmiszerek súlyos szennyeződéséhez vezetett; kiemeli, hogy a PFA-vegyületeket széles körben és gyakran használják a textiliparban; ezért a PFA-vegyületek textilipari felhasználásának szigorú szabályozását szorgalmazza;
Beépített körforgásos jelleg
35. üdvözli a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslatot; üdvözli, hogy a Bizottság a textiltermékeket és a lábbeliket a környezettudatos tervezésről szóló rendelet alapján potenciálisan szabályozandó kiemelt termékcsoportok közé tartozóként értékeli; hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezési követelményeket minden textiltermék és lábbeli tekintetében prioritásként kell elfogadni;
36. hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezési követelményeknek a termékparaméterek egészére kiterjedően átfogó megoldást kell kínálniuk a textilágazat számára; kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a különböző termékelemek közötti kompromisszumok elemzéséről; hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezési követelményeknek hatékony megoldást kell kínálniuk a textiltermékek túltermelésére és túlfogyasztására, az anyaglábnyomra és az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétére;
37. hangsúlyozza, hogy a textiltermékekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeket az uniós éghajlat-politikai célkitűzésekkel, különösen a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéssel, a környezetvédelmi, többek között a biodiverzitási, erőforrás-hatékonysági és biztonsági célkitűzésekkel, a bolygónk 8. környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott tűrőképességének határain belül maradva a környezeti, anyag- és fogyasztási lábnyom csökkentésére irányuló célkitűzéssel, a toxikus anyagoktól való mentességre vonatkozó célkitűzéssel, az energiahatékonysági célkitűzéssel, valamint az egyéb uniós célkitűzésekkel, jogszabályokkal és nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban kell meghatározni;
38. kéri a Bizottságot, hogy mielőbb határozzon meg horizontális környezettudatos tervezési követelményeket a textiltermékekre és a lábbelikre vonatkozóan, és később helyezzen hangsúlyt a különböző textiltermékek közötti termékspecifikus követelmények meghatározására;
39. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő időt a gazdasági szereplők számára az új környezettudatos tervezési követelményekhez való alkalmazkodásra, különös tekintettel a mikrovállalkozások és a kkv-k igényeire;
40. úgy véli, hogy az új textiltermékek – például a ruházati cikkek – vásárlása nemcsak a már nem használható termékek cseréjének szükségességétől, hanem számos tényezőtől, többek között a termékek rendelkezésre állásától és árától is függ; annak biztosítására kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a textiltermékre vonatkozó szakpolitikai keret holisztikusan szemlélje a tartósság kérdését – a forgalomba hozott textiltermékek fizikai tartósságát és az azokhoz való tartós érzelmi kötődést egyaránt ideértve –, ami azt jelenti, hogy a ruházati cikkek tervezése során figyelembe veszik, hogy egy termék hosszú távon mennyire fontos és kívánatos a fogyasztók számára, hiszen a ruházat kulturális értéket képvisel;
41. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az azzal kapcsolatos kutatást, hogy miként lehet hatékonyan mérni a tartós érzelmi kötődést, és ez hogyan tükröződhetne a szakpolitikai válaszokban;
42. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell egyrészt az olyan üzleti modelleket és egyéb intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a textiltermékek hosszabb élettartamához és hosszabb használatához, másrészt pedig az új termékek vásárlásának alternatívájaként az újrafelhasználással és javítással foglalkozó ágazatokat;
43. kéri a tagállamokat, hogy mérlegeljék a fenntartható fogyasztást előmozdító ösztönzők létrehozását, például a használt termékek és javítások esetében fizetendő héa csökkentését;
44. úgy véli, hogy a hatóságoknak ösztönözniük kell a fenntarthatóbb textíliák és körforgásos üzleti modellek kifejlesztését, és törekedniük kell arra, hogy a közbeszerzések során csökkentsék a textiltermékek környezeti hatását; a textiltermékekre vonatkozó, társadalmilag felelős és fenntartható közbeszerzési kritériumok szélesebb körű és hatékonyabb alkalmazását szorgalmazza a piac széttöredezésének elkerülése érdekében; ösztönzi a szociális vállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételét;
45. úgy véli, hogy a ruházati cikkek, a cipők, a kiegészítők és a lakberendezési termékek esetében eleget kell tenni az állatjóléti előírásoknak; sajnálja, hogy a textilstratégiában figyelmen kívül hagyják az állatjólétet; üdvözli az iparág egyes részeiben alkalmazott innovációkat, például a fenntartható alternatívákat; úgy véli, hogy több támogatást kell nyújtani a kapcsolódó kutatáshoz és fejlesztéshez;
46. kéri a Bizottságot, hogy a káros gyakorlatoknak és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének felszámolására, valamint az állatoknak a textiltermékek előállításához és teszteléséhez való felhasználásával kapcsolatos átláthatóság és tudatosság fokozására összpontosítva terjesszen elő a textiliparban és a textilágazatban alkalmazandó állatjóléti és -védelmi intézkedéseket;
47. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kutatást, támogatniuk kell az innovációt, és olyan szakpolitikákat kell kidolgozniuk, amelyek támogatják az új, fenntartható, körforgásos textilipari üzleti modelleket, például az újrafelhasználást, a bérbeadást, az igény szerinti előállítást és az olyan technológiai innovációkat, amelyek csökkenthetik az ágazat környezeti és társadalmi hatásait, információkkal szolgálnak, valamint kedvezően hatnak a fogyasztók egészségére; hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció kulcsfontosságú az uniós textilipar versenyképességének megerősítése szempontjából; műszálakkal kapcsolatos kutatást és innovációt szorgalmaz, ideértve a hulladék textilszálakká történő újrafeldolgozását és a textilszálak textilszálakká történő újrafeldolgozását, valamint a textilipari szintetikus hulladék értéknövelő újrahasznosítását is;
48. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő a fenntartható üzleti modellek kialakítását és mozdítsák elő az ágazat versenyképességét;
49. kiemeli, hogy nemcsak a termékeket és az anyagokat, hanem az üzleti modelleket és a kiterjedtebb infrastruktúrát is úgy kell megtervezni, hogy a hulladékhierarchiával összhangban a hulladékkeletkezés megelőzését, az újrahasználatra való előkészítést és a magas színvonalú újrafeldolgozást támogassák; úgy véli, hogy a fenntartható, körforgásos üzleti modelleknek kell normává válniuk; olyan mérőszámok és referenciaértékek kidolgozását szorgalmazza, amelyek szemléltetik a körforgásos üzleti modell környezeti teljesítményét, az ilyen bizonyított hatásokhoz kapcsolódó szakpolitikai ösztönzőkkel együtt;
50. a hulladékhierarchiát követve a körforgásosság szempontjából és az európai textilgyártás nyersanyagforrásaként kiemeli az újrafeldolgozás fontosságát; hangsúlyozza, hogy a szövetek alapanyagának tisztasága befolyásolja az újrafeldolgozási folyamat hatékonyságát és gazdasági életképességét, és a vegyes anyagösszetétel csökkentése elősegítené Európában az újrafeldolgozhatóságot; kiemeli, hogy a nyersanyagok tekintetében versenyképes európai másodlagos piacra van szükség;
51. a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek és egyéb intézkedések bevezetését szorgalmazza annak érdekében, hogy ösztönözzék a kutatást, az innovációt, az infrastrukturális beruházásokat és az infrastruktúra bővítését a begyűjtés, a válogatás és az összetétel szerinti válogatás, az újrahasználatra való előkészítés és az újrahasználat, valamint a textilszálak textilszálakká történő újrafeldolgozására vonatkozó megoldások terén, amelyek lehetővé teszik a vegyes anyagok szétválasztását és újrafeldolgozását, valamint a hulladékáramok szennyeződésmentesítését;
52. arra ösztönzi a tagállamokat, a régiókat és az irányító hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az európai strukturális alapokat, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt annak érdekében, hogy az ágazat további digitalizálását és dekarbonizációját célzó innovatív megoldásokat illetően kiaknázzák az európai textiliparban rejlő lehetőségeket; olyan körforgásos gazdasági központok kialakítását szorgalmazza, amelyek összekapcsolják az innovatív kutatóközpontokat és a begyűjtő, válogató és újrafeldolgozó létesítményeket, ily módon értékké alakítva a hulladékot és új munkahelyeket teremtve a textilgyártásban; a regionális és nemzeti textilipari fenntarthatósági és innovációs központok hálózatának létrehozását szorgalmazza, amelynek feladata, hogy segítse a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat a kettős – digitális és zöld – átállás során;
53. emlékeztet arra, hogy számos uniós finanszírozási lehetőség létezik, például az Európai horizont 2. klasztere vagy az Európai Innovációs Tanács révén; hangsúlyozza, hogy az uniós kutatási és innovációs programnak a textilipari ökoszisztéma teljes körforgásos értékláncával foglalkoznia kell; ezzel összefüggésben uniós szintű, célzott, közös programozású partnerséget szorgalmaz annak érdekében, hogy az innovatív és fenntartható textiltermékek terén előmozdítsák az Európai Unió versenyképességét; hangsúlyozza, hogy a Horizont Európa következő munkaprogramjainak tükrözniük kell az uniós textilstratégiában és a textiltermékekre vonatkozó megfelelő uniós kutatási és innovációs programban a körforgásosságra és a fenntarthatóságra vonatkozóan meghatározott célokat; kiemeli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kultúrával, kreativitással és gyártással foglalkozó tudományos és innovációs társulásainak ebben játszott szerepét; kéri a Bizottságot, hogy nevezze ki az Európai Innovációs Tanács (EIC) innovatív, intelligens és fenntartható textiltermékekért felelős programvezetőjét, és indítson célzott Akcelerátor programokat;
54. hangsúlyozza, hogy a textilipar ágazati elkötelezettségének növelése szempontjából nagy jelentőséggel bírnak a körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállás terén folytatott ágazatspecifikus párbeszédek; várakozással tekint az európai textilipari ökoszisztéma fontos építőkövét jelentő átállási pályák kialakítása elé;
55. kéri a Bizottságot, hogy az ipari érdekelt felekkel és a kutatóintézetekkel együttműködve dolgozzon ki a textiliparra alkalmazandó életciklus-értékelési módszertant a textiltermékek tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében; rámutat, hogy az életciklus-értékelés elvileg elengedhetetlen a nem szándékos környezeti hatások elkerüléséhez és az olyan új nyersanyagok fejlesztésének ösztönzéséhez, amelyek igazoltan kisebb hatást gyakorolhatnak a környezetre; hangsúlyozza, hogy az életciklus-értékelésekre vonatkozó európai szabványra van szükség, valamint hogy jobb adatinfrastruktúrákra van szükség az ellátási láncokban ahhoz, hogy ezt lehetővé tegyék;
56. hangsúlyozza, hogy az ágazat számára nagy jelentőséggel bír a koherens és következetes jogi keret; kiemeli az elsőként lépők, a mikrovállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállásban betöltött különleges szerepét; kiemeli, hogy többek között a rendelkezésre álló forrásokhoz való hozzáférés és az adminisztratív eljárásoknak való megfelelés megkönnyítését célzó iránymutatások révén támogatni kell a textiliparban működő kkv-kat abban, hogy az éghajlati, környezetvédelmi, egészségügyi és szociális kérdések tekintetében elmozduljanak a lineáris üzleti modellektől és a fenntarthatatlan gyakorlatoktól; hangsúlyozza a kkv-k számára biztosított képzési lehetőségek fontosságát; rámutat az Enterprise Europe Network és az európai digitális innovációs központok által kínált lehetőségekre;
Textilhulladék és kiterjesztett gyártói felelősség
57. úgy véli, hogy a textilgyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az általuk egy tagállam területén első alkalommal forgalomba hozott textiltermékekért; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatának részeként harmonizált uniós szabályokat állapítson meg a textiltermékek kiterjesztett gyártói felelősségére vonatkozóan, amely magában foglalja a környezetvédelmi szempontok díjakban történő érvényesítését; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekhez nyújtott hozzájárulások jelentős részét a hulladékhierarchiát tiszteletben tartva a hulladékkeletkezés megelőzésére és az újrahasználatra való előkészítésre használják fel;
58. hangsúlyozza, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségnek meg kell felelnie legalább a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkében foglalt követelményeknek, és ezen felül a textilágazatra jellemző minden egyéb releváns költséget is magában kell foglalnia; hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezési követelményeket véve alapul biztosítani kell az összhangot a díjak ökomodulációja és a környezettudatos tervezésről szóló rendelet alapján a jövőben elfogadott, textiltermékekről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusok között, és a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak e követelmények meghaladására ösztönözhetik a vállalkozásokat;
59. annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi szabályok az online piacterekre is kiterjedjenek; fontosnak tartja, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer támogassa a használt textiltermékek kezelésével foglalkozó szociális vállalkozások tevékenységét;
60. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a begyűjtött textiltermékek környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését; emlékeztet arra, hogy 2025. január 1-jétől kötelező lesz a textiltermékek elkülönített gyűjtése; ösztönzi a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítése és a megvalósítás javítása érdekében kövesse figyelemmel azokat a tagállamokat, amelyek már bevezették az elkülönített gyűjtést;
61. hangsúlyozza, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálata során külön célértékeket kell bevezetni a textilhulladék megelőzésére, a textiltermékek gyűjtésére, a textiltermékek újrafelhasználására, az újrahasználatra való előkészítésre, a textilszálak textilszálakká történő, zárt rendszerű újrafeldolgozására és a textilhulladék-lerakás fokozatos megszüntetésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a célértékek nyomon követéséhez megbízható adatokra és referenciaértékekre van szükség; hangsúlyozza továbbá a harmonizált hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok fontosságát;
62. kiemeli, hogy be kell ruházni az újragyűjtési infrastruktúrába, a magas színvonalú hulladékválogató és újrafeldolgozó létesítményekbe annak érdekében, hogy 2025-től kezelni lehessen a textilhulladékot; hangsúlyozza a fogyasztóktól származó textiltermékek automatizált szétválogatására szolgáló infrastruktúra bővítéséből eredő előnyöket, amely nagyfokú pontosságot és hatékonyságot biztosíthat;
63. fontosnak tartja a textiltermékeket gyűjtő és újrafelhasználó szociális vállalkozások támogatását, amelyek partnerként közreműködnek a gyűjtési és hulladékgazdálkodási kötelezettségek és célok elérésében;
64. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a tudatosság növelésére és az elkülönített textilgyűjtési arányok növelésére irányuló konkrét intézkedéseket, többek között gazdasági ösztönzők alkalmazásával;
65. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az újrafeldolgozott palackokból készült ruházati cikkek gyártása nem egyeztethető össze a PET-palackokra vonatkozó körforgásos modellel; úgy véli, hogy nem szabad félrevezető állításokat tenni a PET-alapú ruházati cikkek újrahasznosított tartalmáról, és ezt többek között az uniós ökocímkére vonatkozó kritériumok felülvizsgálata során is figyelembe kell venni;
66. sajnálja, hogy a textilszálak mintegy 20%-a hulladékká válik, mielőtt elérné a végső fogyasztót; úgy véli, hogy nagy a bizonytalanság a fogyasztást megelőző szakaszban eldobott szálak összmennyiségét illetően; kéri a Bizottságot, hogy vezessen be kötelező jelentéstételi követelményeket a fogyasztás előtti hulladékra vonatkozóan;
67. hangsúlyozza a hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatának fontosságát a harmadik országokba irányuló jogellenes hulladékszállítás elleni küzdelem megerősítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a használt áruk és a hulladékok megkülönböztetésére szolgáló kritériumokat kell meghatározni; megjegyzi, hogy ezek az intézkedések különösen fontosak lesznek a textilhulladékok esetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a textilhulladékot tévesen még mindig használt áruként címkézik(57); jóllehet hangsúlyozza a hulladékokról szóló keretirányelvben meghatározott közelség elvét, rámutat, hogy a hulladékok tagállamok közötti szállítása fontos lehet a hulladékok újrafeldolgozásának annak érdekében történő megkönnyítése szempontjából, hogy a másodlagos nyersanyagokat be lehessen vonni a körforgásos gazdaságba;
68. megerősíti azon álláspontját, miszerint a hulladék nem uniós országokba történő kivitele csak akkor engedélyezhető, ha a fogadó országok azt az Unióéval egyenértékűnek minősülő emberiegészség-védelmi és környezetvédelmi normák szerint kezelik, beleértve a munkajogról szóló nemzetközi egyezmények tiszteletben tartását is, valamint hogy a kivitelt megelőzően minden fogadó létesítményt ellenőrizni kell a környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodás szempontjából;
69. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az összegyűjtött textilhulladékoknak az elkülönített gyűjtés 2025-ös bevezetését követő valószínű növekedése ne vezessen az ilyen textiltermékek nem uniós országokban való égetéséhez vagy lerakásához; kéri a Bizottságot, hogy tisztázza, hogy „a használt ruházat és más használt textiltermékek meghatározásának megfelelően előkészített” fogalmába között az előválogatás is beletartozik;
Átláthatóság és nyomonkövethetőség
70. üdvözli a zöld átállással és az abból eredő uniós szabályokkal kapcsolatos fogyasztói szerepvállalás megerősítésére irányuló a kezdeményezést, amely azt hivatott biztosítani, hogy a fogyasztók az értékesítés helyén tájékoztatást kapjanak a textiltermékek tartósságára vonatkozó kereskedelmi garanciáról, valamint releváns információkat szerezzenek a javíthatóságukról, az életciklusuk végén történő kezelésükről és a termék gyártási évéről;
71. aggodalmát fejezi ki a zöldrefestés széles körben elterjedt gyakorlata miatt; rámutat, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások 53%-a homályos, félrevezető vagy megalapozatlan információkat tartalmaz, és az állítások 40%-át semmi sem támasztja alá; üdvözli a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásnak megerősítésére irányuló bizottsági javaslatot és a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvre irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy egyértelmű szabályokat kell megállapítani a zöldrefestési gyakorlatok megszüntetése érdekében, és fel kell hívni a figyelmet a „fast fashion” és a fogyasztói magatartás környezetre gyakorolt hatásaira;
72. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és erősítse meg a textiltermékek uniós ökocímkéjét annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a legfenntarthatóbb textiltermékeket;
73. üdvözli a termékek környezeti lábnyomára vonatkozó kategóriaszabályok kidolgozását a ruházati cikkek és lábbelik tekintetében; annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy e módszerek az összes releváns környezeti hatást figyelembe vegyék; aggodalmát fejezi ki az olyan környezeti hatástényezők miatt, mint a mikro- és nanoműanyag-kibocsátás és a biológiai sokféleség csökkenése, amelyeket jelenleg figyelmen kívül hagynak; hangsúlyozza, hogy az ilyen szabályok kidolgozásába az ipari és nem ipari szervezeteket egyaránt be kell vonni, valamint biztosítani kell az adatok átláthatóságát és hozzáférhetőségét;
74. üdvözli, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó, a vállalati átvilágításról szóló jogszabályokat és a kényszermunkára vonatkozó javaslatot felölelő koherens keret részét képező, a környezettudatos tervezésről szóló rendelettel bevezették a digitális termékútlevelet, ami nagyobb átláthatóságot biztosít; a digitális termékútlevelet a körforgásosság döntő eszközének tartja, és üdvözli azt a szerepet, amelyet a digitális termékútlevél játszhat az új, fenntartható textilipari üzleti modellek lehetővé tételében és a fogyasztók szerepvállalásának megerősítésében, mivel megkönnyíti a fenntartható választásokat azáltal, hogy hozzáférhetőbbé és átláthatóbbá teszi az adatokat; hangsúlyozza, hogy a digitális termékútlevél által nyújtott információknak pontosnak, teljesnek és naprakésznek kell lenniük;
75. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nagy mennyiségű felesleg, a fölös és eladhatatlan árukészlet, valamint a visszavitt árucikkek a tökéletesen használható textiltermékek megsemmisítéséhez vezetnek; hangsúlyozza, hogy be kell vezetni az eladatlan és visszaküldött textiltermékek megsemmisítésének uniós szintű tilalmát, és úgy véli, hogy a környezettudatos tervezésről szóló rendelet felülvizsgálatával összhangban elengedhetetlen átfogó tájékoztatást nyújtani, ami lehetővé teszi az eladatlan textiltermékek megsemmisítésének tilalmának nyomon követését;
76. hangsúlyozza a harmonizált és megfelelően működő belső piac fontosságát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós piacon rendelkezésre álló textiltermékek nagy része nem felel meg az uniós jognak(58); kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak szigorúbb piacfelügyeletet, gyakoribb ellenőrzéseket és visszatartó erejű szankciókat a jogsértések esetére annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon – többek között a nem uniós országokból származó online piacterek által – forgalomba hozott valamennyi termék megfeleljen az uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek; hangsúlyozza a hamisított vagy nem biztonságos textiltermékek behozatala megelőzésének és a belső piac összehangolt felügyeletének fontosságát;
77. kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a textiltermékekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos tagállami végrehajtási rendszereket, továbbá fogalmazzon meg fejlesztési ajánlásokat, erősítse meg a végrehajtási szervek közötti együttműködést és koordinációt, valamint szükség esetén tegyen javaslatot uniós végrehajtási eszközökre; kéri a Bizottságot, hogy éljen az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése által ráruházott hatáskörökkel annak biztosítása érdekében, hogy a termékeket az Unió egészében megfelelő vizsgálatnak vessék alá; ismételten kéri a Bizottságot, hogy hozzon gyors jogi intézkedéseket, amikor megállapítja, hogy nem tartják be a – különösen az emberi egészség és a környezet védelmére, valamint a belső piac működésére vonatkozó – uniós jogszabályokat; emlékeztet azon álláspontjára, miszerint a környezetvédelmi jogsértések terén hatékonyabbá kell tenni az eljárásokat(59);
Vállalati átvilágítás és társadalmi méltányosság
78. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégia hiányosságokat mutat a szociális elemek, például a munkavállalói jogok vagy a nemi dimenzió terén;
79. hangsúlyozza, hogy a textilágazatban különösen a nőket és más marginalizált csoportokat érintő munkajogi visszaélések széles köre fordul elő, ideértve az éhbéreket, a bérek ellopását, a szakszervezet-alapításhoz vagy az egyén választása szerinti szakszervezethez történő csatlakozáshoz való jog indokolatlan korlátozását, a gyermekmunkát, a kényszermunkát, a nem biztonságos munkakörülményeknek való kitettséget és a szexuális zaklatást(60)(61);
80. üdvözli a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslatot, amely fontos lépés a textilágazat konkrét problémáinak kezelése felé; kiemeli, hogy a beszállító országokban jelentkező negatív környezeti és társadalmi hatások nem kerülhetők el pusztán a vállalati átvilágításra vonatkozó jogszabályok révén, és a társadalmi és környezeti fenntarthatóság javításához holisztikus megközelítésre van szükség; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további támogatást a partnerországok helyi szereplőinek, és tegyen további jogalkotási intézkedéseket az Unión kívüli országokban jelentkező hatások kezelése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy az Uniónak elő kell mozdítania a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) összes, a textilipar szempontjából releváns egyezményének partnerországokon belüli ratifikálását; kéri a tagállamokat, hogy támogassa a textilágazaton belüli nemi alapú erőszak megelőzésére irányuló erőfeszítéseket azáltal, hogy kötelezettséget vállal a munkahelyi erőszak és szexuális zaklatás felszámolásáról szóló, 190. sz. ILO-egyezmény ratifikálására és végrehajtására;
81. kéri a Bizottságot, hogy az uniós textilstratégia végrehajtása során érvényesítse a nemi dimenziót; külön felhívja a figyelmet arra, hogy a nők teszik ki a globális ruhaipari munkaerő 80%-át(62), és ezért aránytalanul nagy mértékben érintik őket a kedvezőtlen iparági hatások; kiemeli, hogy a beszámolók szerint a textiliparban rendkívül gyakori a nemi alapú erőszak; hangsúlyozza, hogy a bizonytalan, alacsony jövedelmű foglalkoztatás, valamint a korlátozott felfelé irányuló mobilitás, a munkahelyek elhelyezkedése és a helyszíni lakhatás miatt a ruhagyárakban dolgozó nők és lányok különösen ki vannak téve a zaklatás és a nemi alapú erőszak kockázatának; hangsúlyozza, hogy a textilágazatban különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira; határozottan kitart amellett, hogy tegyék lehetővé a női munkavállalói szakszervezetek szabad létrehozását és működtetését, és kéri a kollektív tárgyaláshoz való jog tiszteletben tartását;
82. megjegyzi, hogy a textiliparban a nőket gyakran kizárják a döntéshozatalból; kéri a textilipari munkáltatókat, hogy tegyenek lépéseket a nők vezetői és középvezetői pozíciókban való képviseletének biztosítása érdekében, és biztosítsák a nők képviseletét a konzultációs fórumokon; kéri továbbá a munkáltatókat, hogy nyújtsanak képzést és oktatást a vezetőknek és a munkavállalóknak a nemek közötti egyenlőségről és a nemen alapuló megkülönböztetésről; kéri a tagállamokat, hogy a lányok és a nők körében mozdítsák elő a természettudományi, technológiai, műszaki tudományi, művészeti és matematikai tanulmányokat annak biztosítsa érdekében, hogy a nők kulcsszerepet játsszanak a textilipar valamennyi területén, beleértve a különböző gyártási eljárások során gyakran szükséges csúcstechnológiát alkalmazó gépek használatát is, ezáltal kiemelve a nők, a technológia és a textiltermékek közötti kapcsolatot;
83. kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gondoskodjanak átfogó, nemek szerint lebontott adatok gyűjtéséről a nők textilipari részvételének, valamint a tagállamok közötti esetleges különbségeknek vagy eltéréseknek a megállapítása érdekében;
84. emlékeztet arra, hogy az őshonos kézművességet gyakran kisajátítják – ami a strukturális rasszizmushoz kapcsolódik – és gyakran tömegfogyasztásra szánt ruházathoz használják fel azokat; emlékeztet arra, hogy a hagyományos kézművességet és azok előállítóit feláldozzák, mivel a helyi közösségeket alacsony bérezésű ruhaipari munkakörökbe kényszerítik(63);
Káros beszerzési gyakorlatok
85. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stratégia nem irányoz elő semmilyen intézkedést a vállalatok káros beszerzési gyakorlatai ellen; rámutat, hogy az ILO szerint a ruházati termékek vásárlói és beszállítói, különösen a kkv-k közötti erőegyensúly jelenlegi hiánya az ágazatban túltermelést és a dolgozók kizsákmányolását okozza(64); úgy véli, hogy hatékonyan fel kell lépni a vállalatok tisztességtelen beszerzési gyakorlataival, például a kialakítás vagy a határidők utolsó pillanatban történő módosításával, a szerződések egyoldalú módosításával és a megrendelések utolsó pillanatban való törlésével szemben; kéri a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló (EU) 2019/633 irányelv(65) végrehajtásának tapasztalataiból merítve és tanulva értékelje, hogy miként lehet – többek között jogalkotás révén – a legjobban minimalizálni e gyakorlatokat;
86. kitart amellett, hogy az európai textilágazat zöld és digitális átállása olyan igazságos átmenetet mozdít elő, amely senkit sem hagy hátra; hangsúlyozza, hogy a textiliparon belül a fenntarthatóbb és körforgásosabb üzleti modellre való átállás kiemelkedő lehetőséget rejt magában az új üzleti lehetőségek és új zöld munkahelyek teremtése, valamint a munkaerő tovább- és átképzése szempontjából, ugyanakkor lehetőséget kínál a munkakörülmények, az ágazat vonzerejének és az átállásban központi szerepet játszó munkavállalók javadalmazásának javítására; elismeri, hogy bár az ágazat átalakulása új készségeket igénylő munkahelyeket teremthet, más munkahelyek megszűnhetnek; hangsúlyozza a minőségi szociális párbeszéd fontosságát, valamint a nemzeti és regionális hatóságok az iránti elkötelezettségének jelentőségét, hogy az átálláshoz megfelelő tervet dolgoznak ki és biztosítják, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket vezetnek be, és a változást társadalmilag felelős módon kezelik, beleértve annak biztosítását is, hogy a körforgásos gazdaságban újonnan létrehozott munkahelyek minőségi munkahelyek legyenek;
87. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel, az iparággal és más érdekelt felekkel együtt biztosítsák a fenntartható textiliparral kapcsolatos ágazati képzést és oktatást a jelenlegi munkahelyek megőrzése, a munkavállalók elégedettségének javítása és a képzett munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza annak biztosításának fontosságát, hogy az alacsony bérezésű textilipari munkavállalók, köztük a legbizonytalanabb foglalkoztatási formákban dolgozók is hozzáférjenek a színvonalas, egész életen át tartó tanulási és képzési lehetőségekhez, különösen a gondozási okokból történő távollétet követően;
88. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a szociális gazdasági szereplőket, köztük a körforgásos tevékenységekkel foglalkozó szociális vállalkozásokat az átképzési és továbbképzési tevékenységeikben;
89. kéri a Bizottságot, hogy magas szintű környezetvédelem mellett biztosítson egyenlő versenyfeltételeket az Unióban előállított és felhasznált, valamint az exportált vagy importált termékek számára; megjegyzi, hogy az Unióban a legtöbb ruházati cikket harmadik országokból importálják(66), ami hozzájárul az Unión kívüli káros környezeti és társadalmi hatásokhoz; rámutat, hogy a kereskedelempolitikák döntő szerepet játszhatnak a fenntartható értékláncok kialakításában, különösen az uniós kereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteinek hatékony végrehajtása révén; úgy véli, hogy az Uniónak biztosítania kell, hogy a kereskedelmi megállapodásokat és a preferenciaprogramokat a fenntartható fejlődés előmozdítása, az éghajlat és a környezet, az emberi jogok, a munkajogok, a tisztességes és etikus kereskedelem globális védelme, valamint az értékláncok felelősségének biztosítása érdekében használják fel;
90. emlékeztet a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvére és különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkére, amely kimondja, hogy „az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit”; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az esetleges ellentmondásokat, és szinergiákat alakítsanak ki a fejlesztési együttműködési politikával a fejlődő országok javára, valamint a fejlesztési együttműködés hatékonyságának növelése érdekében; kiemeli a politikák fejlesztési célú koherenciájának fontosságát a fenntartható fejlődési célok elérésére irányuló integrált megközelítés lehetővé tétele érdekében;
91. határozottan ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy egészítse ki a stratégiát a fejlődő országokra vonatkozó megfelelő regionális és országos programozással a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa és az „Európa együtt” kezdeményezések keretében, amelyeknek látható módon elő kell mozdítaniuk és kommunikálniuk kell a kormányzási reformokat és a jogszabályok, különösen a munkajogok jobb végrehajtását előmozdító fenntartható projekteket, valamint azokat a fenntartható projekteket, amelyek elősegítik a textiltermelési és -elosztási infrastruktúra kiépítését;
92. elítéli az éghajlatváltozás hatásai által teremtett ördögi kört, amely arra kényszeríti a mezőgazdasági dolgozókat, hogy elhagyják földjüket, mivel az már nem alkalmas a gazdálkodásra, hogy ipari központokba menjenek, és arra kényszerüljenek, hogy kizsákmányoló munkát keressenek a ruhaiparban és más iparágakban; emlékeztet arra, hogy e migráns munkavállalók különösen ki vannak téve a kizsákmányolásnak, mivel nem rendelkeznek szociális támogatási hálózatokkal, és mivel általában hiányzik a szociális infrastruktúra és a jogvédelem; emlékeztet arra, hogy az aszályok és áradások növekvő száma világszerte a gyapottermesztőket is fenyegetik; emlékeztet arra, hogy a gyapot a fent említett ördögi körnek különösen szembetűnő példája, mivel termesztése túlzott vízhasználattal – ami károsítja a talajt –, valamint növényvédő szerek használatával jár, ami káros hatással van a mezőgazdasági termelőkre és a környezetre is;
o o o
93. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat ETC/CE 2/2022. sz. jelentése – „Textiles and the Environment – The role of design in Europe’s circular economy” (Szövetek és a környezet – A dizájn szerepe Európa körforgásos gazdaságában), EEA, European Topic Centre on Waste and Materials in a Green Economy (Európai Környezetvédelmi Ügynökség, A zöld gazdaságban a hulladékokkal és anyagokkal foglalkozó európai témaközpont), 2022. február 10.
Európai Parlament, Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága, Tájékoztató: „Textile workers in developing countries and the European fashion industry: Towards sustainability?” [Textilmunkások a fejlődő országokban és az európai divatiparban: A fenntarthatóság útja?], 2020. július 24.
Clean Clothes Campaign (Kampány a „tiszta” ruhákért), „Another wage is possible: A cross-border base living wage in Europe” [Másfajta bérezés is lehetséges: határokon átnyúló megélhetési bér Európában].
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Az Európai Parlament 2020. január 16-i állásfoglalása a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP 15), 59. bekezdés, HL C 270., 2021.7.7., 94. o.
Európai Parlament, Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága, Tájékoztató: „Textiles and the environment” [Textiltermékek és a környezet], 2022. május 3., elérhető: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2022/729405/EPRS_BRI(2022)729405_EN.pdf.