Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) (a továbbiakban: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek és az Európa Tanács nemzetközi emberi jogi szerződéseire,

–  tekintettel a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására(4), valamint az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i és 2022. május 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti jogállamisági feltételek Magyarország általi teljesítésének értékeléséről és a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelenlegi állásáról szóló, 2022. november 24-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Parlament öt képviselőcsoportja vezetőinek 2023. április 23-i, a tanárokat célzó törvénytervezetről és a visszaélést bejelentő személyekről szóló törvényről szóló levelére,

–  tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben – különösen a 2021. és a 2022. évi jelentéseiben – szereplő, Magyarországról szóló országfejezetekre,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2023. május 15. és 17. között Magyarországon tett tényfeltáró látogatás alapján tett észrevételekre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke kimondja, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák;

B.  mivel az EUSZ 49. cikke értelmében az EU olyan államokból áll, amelyek szabadon és önként elkötelezték magukat az EUSZ 2. cikkében említett közös értékek mellett;

C.  mivel az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek tagállam általi tiszteletben tartása a Szerződések e tagállamra való alkalmazásából eredő valamennyi jog gyakorlásának feltételét képezi; mivel Magyarország maga is csatlakozott az EUSZ 2. cikkében rögzített értékekhez; mivel annak bármely egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket, nemcsak ezt az adott tagállamot érinti, hanem jelentős hatást gyakorol a többi tagállamra, a köztük lévő kölcsönös bizalomra, valamint magára az Unió jellegére és polgárai alapvető jogaira is;

D.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikkében foglaltak szerint az EUSZ 7. cikkének hatálya nem korlátozódik a Szerződések szerinti kötelezettségekre; mivel az Unió értékelheti, hogy fennáll-e a közös értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye a tagállamok hatáskörébe tartozó területeken;

E.  mivel a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány szisztematikus intézkedéseinek eredményeként; mivel ezt a helyzetet nem kezelték kellően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos új kérdés merül fel; mivel ez negatív hatással van az EU-ról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén; mivel ezt a problémát összehangolt uniós fellépéssel kell kezelni;

F.  mivel a különleges jogrendek alkalmazása lehetővé tette a magyar kormány számára, hogy különböző kivételes körülmények ürügyén több mint három éven át veszélyhelyzeti rendeletek útján alkosson jogszabályokat; mivel a magyar kormány már a Covid19-világjárvány előtt is alkalmazott különleges jogrendeket; mivel Magyarországon az ukrajnai háborúra válaszul veszélyhelyzetet hirdettek ki, amelyet nemrég meghosszabbítottak;

G.  mivel a magyar kormány továbbra is számos veszélyhelyzeti rendeletet bocsát ki, amelyeknek alig van közük a veszélyhelyzet bevezetésének indokaihoz; mivel a magyar kormány különösen 2023. április 27-én veszélyhelyzeti rendeletet adott ki, amely kiköti, hogy a helyi önkormányzatok nem kötelesek biztosítani, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt az önkormányzati közmeghallgatásokon;

H.  mivel 2023. március 2-án a magyar kormány törvénytervezetet terjesztett elő a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról, drasztikusan korlátozva a tanárok véleménynyilvánítási szabadságához való jogát, valamint munkavállalói és szociális jogaikat;

I.  mivel 2023. május 3-án a magyar Országgyűlés megfelelő parlamenti ellenőrzés vagy nyilvános konzultáció nélkül igazságügyi reformcsomagot fogadott el; mivel ez a csomag nem teszi lehetővé az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjein a közelmúltban történt politikai kinevezések felülvizsgálatát;

J.  mivel az ország új Integritás Hatóságának működésére vonatkozó határozatoknak, – beleértve a jelöléseket is – átláthatónak és függetlennek kell lenniük annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a hatóság legitimitásával kapcsolatos kétségeket; mivel e hatóság első éves jelentése nem vette teljes mértékben figyelembe valamennyi érdekelt fél észrevételeit az uniós pénzeszközök magyarországi kezelése terén tapasztalható rendszerszintű korrupció súlyosságával kapcsolatban;

K.  mivel a Bizottság, miután éveken át felszólításokat intézett Magyarországhoz, hogy ültesse át az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 irányelvet(8) nemzeti jogába, 2023. február 15-én az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot ennek elmulasztása miatt; mivel 2023. április 11-én a magyar Országgyűlés végül új jogszabályt fogadott el azzal a céllal, hogy az a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló 2013. évi törvény helyébe lépjen és átültesse az (EU) 2019/1937 irányelvet a nemzeti jogba; mivel a módosítások olyan rendelkezéseket tartalmaztak, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy bejelentsék a magyar életmóddal és az Alaptörvénnyel ellentétes tevékenységeket, például a házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepét sértő tevékenységeket; mivel ezt a törvényt a magyar köztársasági elnök később visszaküldte a magyar Országgyűlésnek; mivel ez a törvény a tervezett formájában történő elfogadása esetén legitimálta volna a nyílt megkülönböztetést, és súlyosan veszélyeztette volna az LMBTIQ+-személyek jogait és minden ember véleménynyilvánítási szabadságát Magyarországon; mivel 2023. május 23-án az Országgyűlés úgy fogadta el a törvényt, hogy törölte abból a vitatott rendelkezéseket;

L.  mivel a független média és a civil társadalmi szervezetek arról számoltak be, hogy a közelmúltbeli tiltakozások során a magyar rendőrség – különösen kiskorúakkal és választott politikusokkal szemben – egyre gyakrabban folyamodott túlzott erőszakhoz és önkényes fogva tartáshoz;

M.  mivel 2022. december 15-én a Tanács elfogadta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2022/2506 végrehajtási határozatot(9); mivel az intézkedések részét képezi a költségvetési kötelezettségvállalások 55%-ának felfüggesztése három operatív kohéziós politikai program keretében, valamint a 2021. évi IX. magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal vagy az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott bármely jogi személlyel szembeni jogi kötelezettségvállalás tilalma; mivel Magyarországnak 2023. március 16-ig, valamint azt követően háromhavonta tájékoztatnia kell a Bizottságot azon korrekciós intézkedések végrehajtásáról, amelyekre az ország a Bizottsághoz intézett második válaszában kötelezettséget vállalt, beleértve a Magyarország 2022. szeptember 13-i levelében foglalt további kötelezettségvállalásokat is;

N.  mivel 2023 februárjában a magyar kormány kezdeményezte több miniszterének lemondását a kulcsfontosságú egyetemek működését felügyelő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból; mivel e miniszterek helyébe egy átláthatatlan eljárás során olyan más politikai kinevezettek léptek, akik a jelenleg hatalmon lévő párttal szoros kapcsolatban állnak; mivel még nem született javaslat a magyarországi tudományos élet szabadságának teljes körű helyreállítására irányuló intézkedésekről;

O.  mivel 2017 és 2021 között összesen 1993 – csalárd és nem csalárd – szabálytalanságot tártak fel az európai strukturális és beruházási alapokkal, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokkal kapcsolatban, és Magyarországot a hatodik helyre rangsorolták az uniós tagállamok körében feltárt ilyen esetek szempontjából; mivel ugyanebben az időszakban az Európai Csalás Elleni Hivatal 26 vizsgálatot zárt le uniós pénzeszközökkel való visszaélésekkel kapcsolatban, pénzügyi behajtásra vonatkozó ajánlások kíséretében; mivel az összes tagállamot figyelembe véve ez jelenti a legnagyobb számú lezárt vizsgálatot; mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó bizottsági ellenőrzések 13 korrekciós intézkedésre és megszakítási eljárásra irányuló kérelmet, egy felfüggesztő határozatot és a becslések szerint 1,48 milliárd EUR összegű pénzügyi korrekciót eredményeztek;

P.  mivel az, hogy a magyar hatóságok nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben, megakadályozza az Európai Ügyészséget abban, hogy kivizsgálja a csalásokat és az uniós pénzeszközök helytelen kezelését Magyarországon, és ezért további kockázatokat teremt az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében;

Q.  mivel a Tanács 2022. december 15-én végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról, amely több olyan mérföldkövet határozott meg, amelyeket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végre kell hajtani;

R.  mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet az egyetlen olyan másodlagos uniós jogszabály, amely az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférést a jogállamiság tiszteletben tartásához köti; mivel 2022. december 22-én a Bizottság partnerségi megállapodást fogadott el Magyarországgal, amely részletes ütemtervet tartalmaz Magyarország közigazgatási kapacitásának javítására, valamint az olyan kihívások kezelésére vonatkozóan, mint a közbeszerzések átláthatósága és a közbeszerzés során a verseny biztosítása, a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzése, felderítése és korrekciója, valamint a kohéziós politika finanszírozásának kedvezményezettjeinek és partnereinek kapacitásépítése; mivel a Bizottság számos horizontális és tematikus feljogosító feltételre való hivatkozás mellett hagyott jóvá több operatív programot is; mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország jelenleg nem teljesíti a Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint több olyan jogszabály rendelkezései tekintetében, amelyek komoly kockázatot jelentenek az LMBTIQ+-személyek jogaira, a tudományos élet szabadságára és a menedékjogra nézve; mivel Magyarország önértékelésében megállapította, hogy számos tematikus feljogosító feltétel – különösen a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiai kerete, a társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai kerete, valamint a romák befogadására vonatkozó nemzeti stratégiai szakpolitikai kerete – nem teljesült; mivel a Bizottság ezt tudomásul vette; mivel a kiadások uniós költségvetésből való megtérítéséhez a teljes programozási időszak alatt tiszteletben kell tartani mind a horizontális, mind a tematikus feljogosító feltételeket;

S.  mivel Magyarország az uniós pénzeszközök egyik legnagyobb nettó kedvezményezettje; mivel a Bizottság szerint az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást fenyegető kockázat jelentősnek tekinthető a magyar közbeszerzések tekintetében feltárt szabálytalanságok súlyosságának fényében, különös tekintettel az egyedüli ajánlattevőkkel lefolytatott közbeszerzések megnövekedett számára;

T.  mivel Magyarország – a Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról szóló, 2022. július 12-i tanácsi ajánlásban(10) rögzítetteknek megfelelően, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját – kötelezettséget vállalt arra, hogy teljesíti az európai szemeszter vonatkozó országspecifikus ajánlását, és különösen hogy a hatékony szociális párbeszéd, más érdekelt felekkel való együttműködés és rendszeres hatásvizsgálatok révén javítja az oktatási eredményeket, valamint a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát;

1.  megismétli a Magyarországról szóló korábbi állásfoglalásaiban és különösen a 2018. szeptember 12-i és 2022. szeptember 15-i állásfoglalásaiban felvázolt 12 területen tett megállapításait, aggályait és ajánlásait; elítéli a magyar kormány arra irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit, hogy aláássa az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós alapértékeket; emlékeztet arra, hogy a magyar kormány felelős az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek való megfelelés helyreállításáért;

2.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásának elfogadása óta tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel számos olyan jogszabályra, amelyeket nem átlátható módon fogadtak el, anélkül, hogy elegendő lehetőséget biztosítottak volna a parlamenti vitákra és módosításokra, valamint az érdemi nyilvános konzultációra; aggodalmát fejezi ki továbbá a „veszélyhelyzetre” való ismételt és visszaélésszerű hivatkozás, a visszaélést bejelentő személyek védelmével az LMBTIQ+-személyek jogainak és a véleménynyilvánítás szabadságának aláásása érdekében történő visszaélés, valamint a tanárok jogállásának korlátozása és szociális és munkavállalói jogaik megsértése miatt, ami veszélyezteti a tudományos élet szabadságát;

3.  elítéli a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs kampányait, amelyek a kormány arra irányuló stratégiájának részét képezik, hogy elvonja a figyelmet az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek be nem tartásáról és a rendszerszintű korrupcióról; úgy véli, hogy az ilyen kampányok még inkább megrendítik az EU és Magyarország közötti bizalmat, és megfelelő választ igényelnek a Bizottság részéről;

4.  a közelgő 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra tekintettel sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának a 2022. április 3-i magyar országgyűlési választásokat és népszavazást megfigyelő választási megfigyelési missziójáról szóló végleges jelentésében foglalt ajánlásokat még nem hajtották végre; sürgeti a magyar kormányt, hogy a választások lebonyolítását hozza összhangba az EBESZ-kötelezettségvállalásokkal és a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal;

5.  hangsúlyozza, hogy a jogállamiság kulcsfontosságú az EU egységes piacának megfelelő működéséhez; hangsúlyozza, hogy a magyar hatóságoknak biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget a magánszemélyek, a vállalatok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok számára az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés terén, továbbá a független bírósági felügyeletet, valamint pártatlan és hatékony panaszmechanizmusokat kell biztosítaniuk a vállalatok számára; rendkívül aggasztónak tartja, hogy Magyarországon komoly nyomás nehezedik a jogállamiság pilléreire, különösen a végrehajtó hatalom önkényes gyakorlásának tilalmára; hangsúlyozza, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés és a félelem légköréhez vezetett, ami aláássa a belső piac pilléreit, és komoly veszélyt jelent egyes vállalatokra és jogos üzleti érdekeikre; hangsúlyozza, hogy a magyar piacon jelen lévő valamennyi vállalatnak azonos jogokkal kell rendelkeznie és azonos kötelezettségeknek kell eleget tennie az üzleti tevékenység folytatása tekintetében, függetlenül attól, hogy magyar vagy nem magyar személyek vagy szervezetek tulajdonában van-e, és hogy a magyar kormány tisztességes és kiszámítható kormányzására kell hogy hagyatkozhassanak;

6.  megdöbbentőnek tartja az olyan megfélemlítési módszerekről – például a titkosrendőrség egyes vállalatok irodáiban tett látogatásairól – és egyéb nyomásgyakorlási módokról szóló beszámolókat, amelyeket egyes, közismerten a miniszterelnök szűk köréhez vagy hivatalához kötődő személyek alkalmaznak azzal a céllal, hogy a magyar ipar „stratégiai fontosságúnak” tartott részeit ellenőrzésük alá vonják; kiemeli, hogy az ilyen „stratégiai” iparágakban a kormány gyakran enyhíti a szabályozási normákat, vagy mentesíti a vállalatokat azok alól, többek között a versenyjog alapján és különös jogi szabályozás révén;

7.  elítéli továbbá a magyarországi vállalatokkal szembeni, egyes ágazatokban tapasztalható rendszerszintű diszkriminatív gyakorlatokat, a versenytársaknak tisztességtelen előnyt biztosító, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat, az átláthatatlan és manipulált közbeszerzési eljárásokat, a kormány és a miniszterelnökhöz kötődő szervezetek által tett nyilvános vételi ajánlatokat, valamint azt, hogy uniós pénzeszközöket a kormány politikai szövetségeseinek gazdagítására használnak fel, ami ellentétes az uniós verseny- és közbeszerzési szabályokkal; kiemeli, hogy a megcélzott vállalatok túlnyomórészt olyan ágazatokban működnek, mint a távközlés, a kiskereskedelem, az építőipar, a közlekedés, a média, a kiadói tevékenység, a banki és biztosítási szolgáltatások; rendkívül aggasztónak tartja, hogy a vállalkozások egyre inkább a jelenlegi kormányhoz kötődő álló oligarchák kezében koncentrálódnak, akik nyilvánosan jelezték azon szándékukat, hogy be akarják vásárolni magukat ezekbe az ágazatokba, valamint amiatt, hogy e vállalkozások versenytársait célba veszik; kiemeli, hogy a diszkriminatív intézkedések közé tartoznak az önkényes jogszabályok, a különleges engedélyezési követelmények, a Covid19-hez kapcsolódó kiegészítő és ideiglenes adók vagy illetékek – például a kiskereskedelmi ágazatra kivetett forgalmi adó – meghosszabbítása, az anyagok behozatalára és kivitelére vonatkozó regisztrációs kötelezettségek, az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban alkalmazott észszerűtlen árplafonok, az ellenőrzések és auditok számának növekedése és az egyéb megfélemlítő intézkedések;

8.  emlékeztet arra, hogy a Szerződések alkalmazási körében a Chartával összhangban tilos az állampolgárság alapján történő bármilyen megkülönböztetés, és hogy a letelepedés szabadsága, a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a tőke szabad mozgása az egységes piac alapvető szabadságai; hangsúlyozza, hogy az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak az állampolgárság alapján vagy vállalat esetében az annak székhelye alapján történő nyílt megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés minden olyan rejtett formáját is, amelyek egyéb különbségtételi szempontok alkalmazása révén ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek; hangsúlyozza, hogy a verseny- és közbeszerzési szabályok megfelelő végrehajtása a magyar vállalatok érdekét is szolgálja;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország éves költségvetését ismételten kormányrendeletekkel módosították, így összesen 95 alkalommal került sor Magyarország 2022-es költségvetésének módosítására, teljesen megkerülve a rendes költségvetési eljárást és a parlament szerepét, és gyakorlatilag lehetetlenné téve a költségvetésben szereplő kiadások tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének demokratikus ellenőrzését; úgy véli, hogy ez egyértelműen bizonyítja a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás hiányát;

10.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem tudott érdemi előrelépést tenni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, folyamatban lévő eljárásokban; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy foglalkozzon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat érintő valamennyi új fejleménnyel; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy fogalmazzon meg ajánlásokkal ezen eljárás keretében, hangsúlyozva, hogy az ilyen fellépés további késleltése a jogállamiság elvének megsértését jelentené magának a Tanácsnak a részéről, ami hosszú távú és potenciálisan káros következményekkel járna; ragaszkodik a Parlament szerepének és hatásköreinek tiszteletben tartásához;

11.  hangsúlyozza, hogy a Tanács elnöksége fontos szerepet játszik a Tanács uniós jogszabályokkal kapcsolatos munkájának előmozdításában, az uniós menetrend folytonosságának biztosításában és a Tanácsnak a többi uniós intézménnyel fenntartott kapcsolatokban történő képviseletében; felveti a kérdést, hogy Magyarország hogyan lesz képes 2024-ben hitelesen teljesíteni ezt a feladatot, tekintettel arra, hogy nem felel meg az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek, valamint a lojális együttműködés elvének; kéri a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást; emlékeztet arra, hogy a Parlament megfelelő intézkedéseket hozhat, ha nem születik ilyen megoldás;

12.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésére álló eszközöket annak érdekében, hogy kezelje az Unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát, különösen a gyorsított kötelezettségszegési eljárásokat és az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket, valamint a Bíróság ítéletei végrehajtásának elmulasztásával kapcsolatos kereseteket;

13.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egyes esetekben azt a benyomást keltették, mintha a magyar kormány által javasolt vagy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyes jogalkotási aktusokról megállapodás született volna a Bizottsággal; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely arra utalhat, hogy olyan nem átlátható tárgyalásokra vagy megállapodásokra került sor, amelyek az intézmények hivatalos álláspontját megelőlegezik; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy függetlenül és objektíven értékelje, hogy Magyarország megfelel-e a mérföldköveknek és feltételeknek, anélkül, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok sérülnének;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament számára nem állt rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan értékelte a magyar hatóságok mérföldköveknek és feltételeknek való megfelelését, ami akadályozza a Parlamentet abban, hogy gyakorolja költségvetési és mentesítésért felelős hatósági szerepét; elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a Parlamentnek gyakran a sajtóból vagy más pénzeszközökből kell értesülnie arról, hogy a Bizottság mit javasol elfogadásra vagy mit fogad el a magyar hatóságok részéről; elvárja, hogy a Bizottság gyorsan és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot minden releváns fejleményről, különösen új tények felmerülése esetén, és emlékezteti a Bizottságot különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 8. cikkében meghatározott jogi kötelezettségeire; megjegyzi, hogy az európai polgárok, köztük a közvetlenül érintett magyar állampolgárok számára is fontos az átláthatóság; felszólítja a Bizottságot, hogy a végleges döntések meghozatala előtt számoljon be szándékairól a Parlamentnek;

15.  felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben gyakorolja a Szerződések őreként betöltött szerepét azáltal, hogy tovább pontosítja és kifejti a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti releváns feltételek, mérföldkövek, célok és kötelezettségvállalások értékelésére vonatkozó eljárásait és kritériumait, beleértve a szervezeti egységek, az egyes biztosok és a testület egészének szerepét is; elvárja, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a Magyarországon készülő jogszabályok minden értékelése nyilvánosan hozzáférhető legyen, csak a nyilvánosan hozzáférhető tervezetet kövesse, és ne előzze meg a nyilvános konzultációt, továbbá elvárja, hogy a végső következtetéseket a végleges szöveg elfogadása, közzététele és lefordítása után vonja le; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a Parlament említett rendeletekben rögzített szerepét;

16.  üdvözli a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti intézkedések elfogadását, és elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy az elfogadott intézkedéseket csak azt követően szüntessék meg, ha olyan konkrét bizonyítékok kerülnek bemutatásra, amelyek garantálják, hogy az intézkedések elfogadásának okait átfogóan kezelték, nevezetesen, hogy a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak bizonyultak, és különösen, hogy a már elfogadott intézkedések tekintetében nem mutatkozott visszalépés; hangsúlyozza, hogy amennyiben ezeket az intézkedéseket a jövőben visszavonják, az EU-nak haladéktalanul intézkedéseket kell hoznia a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján; megismétli azon véleményét, hogy a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés önmagában nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelően értékelje a közelmúltbeli jogalkotási fejleményeket, és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján haladéktalanul tegyen intézkedéseket a jogállamiság megsértésének egyéb eseteivel kapcsolatban, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos esetekre és a Bizottság által Magyarországnak 2021. november 19-én küldött levélben említett egyéb okokra;

17.  ismételten felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök végső címzettjeit vagy kedvezményezettjeit ne fosszák meg e pénzeszközöktől, amint azt a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdése előírja; felszólítja a Bizottságot, hogy találjon módot annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök eljussanak a polgárokhoz, a vállalkozásokhoz, a regionális és helyi önkormányzatokhoz, a nem kormányzati szervezetekhez és más érdekelt felekhez, amennyiben a kormány nem működik együtt a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok terén; megismétli, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben ellenzékben lévő pártok által vezetett helyi és regionális önkormányzatokat különösen súlyos anyagi veszteségek sújtják a kormány intézkedéseinek következményeként;

18.  hangsúlyozza, hogy a tudományos élet szabadságát teljes mértékben helyre kell állítani a magyar egyetemeken, megszüntetve minden lehetőséget a független működésbe való politikai indíttatású beavatkozásra a hatóságok vagy a vagyonkezelő struktúrák, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok részéről;

19.  elvárja, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében Magyarország által benyújtott első kifizetési kérelemhez kapcsolódó mérföldköveket (beleértve a „szupermérföldköveknek” nevezetteket is) és célokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírtaknak megfelelően kielégítően teljesítsék; elvárja a Bizottságtól, hogy szorosan kövesse nyomon a mérföldkövek vagy célok teljesítéséhez kapcsolódó intézkedések bármilyen visszavonását, és tegyen azonnali lépéseket, ha az ennek ellenkezőjére mutató bizonyítékok merülnek fel; emlékeztet az együttes irányítás fontosságára, és hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet értelmében Magyarországnak biztosítania kell, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat, a civil társadalmat és más érdekelt feleket megfelelően bevonják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozásába és végrehajtásába; hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonták be megfelelően – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben előírtak szerint – a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozásába; emlékeztet továbbá arra, hogy a REPowerEU fejezetnek a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való beillesztéséhez kiegészítő konzultációra lesz szükség az érintett érdekelt felekkel, elegendő időt biztosítva számukra a reagálásra;

20.  ismét hangsúlyozza, hogy a megfelelő kontroll- és ellenőrzési intézkedések kulcsfontosságúak az EU pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából; úgy véli, hogy a magyar hatóságok által bevezetett jelenlegi ellenőrzési és kontrollintézkedéseknek kézzelfogható eredményeket kell hozniuk a gyakorlatban, különösen a rendszerszintű problémák kezelése és az elszámolások megfelelő megbízhatóságának garantálása tekintetében, mielőtt az uniós pénzeszközök kifizetésére sor kerülhetne; emlékeztet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz rendelkezéseire és a Bizottság által elfogadott iránymutatásokra, amelyek kimondják, hogy a kontroll- és ellenőrzési rendszerek megfelelősége előfeltétele a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzeszközei kifizetésének, és hogy a meg nem felelésnek a teljes részlet és az összes jövőbeli részlet felfüggesztéséhez kell vezetnie; felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan alkalmazza a meglévő módszertant; elismeri az új struktúrák, például az Integritás Hatóság létrehozását és azoknak a kontrollal, az ellenőrzéssel, a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenséggel és más releváns területekkel kapcsolatos meglévő problémák kezelésére gyakorolt lehetséges hatását, és érdeklődéssel várja a konkrét és fenntartható eredményeket a gyakorlatban; kéri, hogy bocsássanak megfelelő erőforrásokat az újonnan létrehozott struktúrák rendelkezésére, és biztosítsanak számukra kellő (a kormány beavatkozásától vagy politikai befolyástól mentes) függetlenséget feladataik ellátásához, szem előtt tartva a Korrupcióellenes Munkacsoport több tagjának közelmúltbeli lemondását;

21.  tudomásul veszi a Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodás és az operatív programok jóváhagyását; üdvözli a feljogosító feltételek – különösen a Chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel – Magyarország általi teljesítésének kritikus értékelését; elvárja, hogy a Bizottság bármely vonatkozó kifizetés teljesítése előtt megfelelően értékelje, hogy teljesültek-e mind a horizontális, mind a tematikus feljogosító feltételek, és továbbra is szorosan kövesse nyomon azok teljesítését a teljes finanszírozási időszak alatt; felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt partnerségi elvet és horizontális elveket teljes mértékben tiszteletben tartják-e;

22.  hangsúlyozza, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján hozott vonatkozó határozatokban meghatározott, az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes, szerves csomagként kell kezelni, és még akkor sem szabad kifizetéseket teljesíteni, ha egy vagy több területen előrelépés történt, azonban egy másik területen továbbra is hiányosságok állnak fenn; ismét hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő ellenőrzésekre van szükség annak megakadályozása érdekében, hogy a hatóságok kijátsszák az elfogadott intézkedéseket;

23.  továbbra is elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az uniós pénzeszközök eljussanak Magyarországra, amint a feltételek teljesülnek; megismétli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet és a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján hozott vonatkozó határozatokban meghatározott követelmények teljesítésének kötelezettsége a magyar kormányt terheli, és hogy a meg nem felelés és a negatív eredmények – beleértve a kötelezettségvállalások hiányát vagy felfüggesztését, a kötelezettségvállalások visszavonását vagy a pénzügyi korrekciókat – annak közvetlen következményei, hogy a kormány nem hajtotta végre kötelezettségeit;

24.  ismét hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg értékeit és elveit; hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedések nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az uniós finanszírozással visszaélhetnek a jelenlegi politikai és gazdasági erők érdekeinek bebetonozására, tekintettel a választások kontextusára; úgy véli, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet végrehajtása a magyar ügy tekintetében meghatározza majd magának a mechanizmusnak a hatékonyságát, és precedenst teremt arra vonatkozóan, hogy az uniós intézmények hogyan biztosítják az EU pénzügyi érdekeinek védelmét; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság megsértésének kezelésére irányuló intézkedések hozzájárulhatnak a polgárok EU-ba vetett bizalmának növeléséhez;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o. (2) HL L 57., 2021.2.18., 17. o. (3) HL L 231., 2021.6.30., 159. o. (4) HL C 433., 2019.12.23., 66. o. (5) HL C 125., 2023.4.5., 463. o. (6) HL C 270., 2021.7.7., 91. o.; HL C 465., 2022.12.6., 147. o. (7) HL C 167., 2023.5.11., 74. o. (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.). (9) A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.) az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről (HL L 325., 2022.12.20., 94. o.). (10) HL C 334., 2022.9.1., 136. o.