Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (11908/2022),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9‑0429/2022),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Thaiföldi Királyság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás tervezetére(1),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégia” című, 2021. szeptember 16-i (JOIN(2021)0024), valamint a „Global Gateway” című, 2021. december 1-jei (JOIN(2021)0030) közös közleményére,

–  tekintettel az EU-ról és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól szóló, 2022. június 7-i állásfoglalására(2), valamint az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó kereskedelmi és beruházási stratégiáról szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a 2022. december 14-én Brüsszelben tartott EU–ASEAN jubileumi csúcstalálkozón elfogadott közös vezetői nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–ASEAN politikai kapcsolatokról szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között létrejött, 1980. március 7-én aláírt együttműködési megállapodásra(5), amely az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jogi keretét képezi,

–  tekintettel a thaiföldi helyzetről szóló, 2015. október 8-i állásfoglalására(6), valamint a Thaiföldről, nevezetesen Andy Hall helyzetéről szóló, 2016. október 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Thaiföldről szóló, 2019. október 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az EU és Thaiföld közötti, 2022. december 8-án távoli részvétellel megtartott 12. parlamentközi ülésre,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeire,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet 1966. december 16-án fogadtak el, és amelynek Thaiföld részes fele,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló, 1989. december 15-i második fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, 2010. december 23-i nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni, 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre és annak fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló egyezményre,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római Statútumára,

–  tekintettel „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért” című, 2022. június 22-i bizottsági közleményre (COM(2022)0409),

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0193/2023),

A.  mivel az indiai–csendes-óceáni térség – beleértve Thaiföldet is – egyre fontosabb politikai, kereskedelmi és biztonsági partnere az Uniónak; mivel az Unió biztonsága és érdekei szempontjából rendkívül nagy szükség van egy, az európai elveknek és normáknak megfelelően szabad, összekapcsolt és stabil indiai–csendes-óceáni térségre, amely szabályokon és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapul;

B.  mivel Thaiföld az ASEAN alapító tagja; mivel a 2022. december 14-én tartott, az EU és az ASEAN-tagállamok vezetői közötti első csúcstalálkozón a felek megemlékeztek az EU és az ASEAN közötti diplomáciai kapcsolatok 45 évéről, és újólag megerősítették a két térség közötti stratégiai partnerség iránti kölcsönös elkötelezettségüket;

C.  mivel az EU és Thaiföld közötti kapcsolatok régóta fennálló politikai, gazdasági és kulturális kötelékeken alapulnak;

D.  mivel az EU és Thaiföld közötti jelenlegi együttműködés az EU és az ASEAN közötti, 1980. évi együttműködési megállapodáson alapul;

E.  mivel 2004-ben a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy egy egyedi partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat folytasson Thaifölddel;

F.  mivel az EU és Thaiföld 2013 márciusában lezárta a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat, de a 2014-es thaiföldi katonai puccs leállította a folyamatot, és így a polgári kormány megválasztása egészen 2019-ig váratott magára;

G.  mivel a 2019. márciusi thaiföldi választásokat követően a Tanács 2019. októberi következtetéseiben kijelentette, hogy helyénvaló, hogy az EU lépéseket tegyen a Thaifölddel folytatott együttműködésének kiszélesítése érdekében, előkészítve a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kellő időben történő aláírását;

H.  mivel a partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló újraindított tárgyalások 2022. június 11-én lezárultak;

I.  mivel Thaiföld nagymértékben ki van téve az éghajlatváltozásnak, és viszonylag jelentős globális kibocsátást termel; mivel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciáján (COP26) Thaiföld ígéretet tett arra, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet;

J.  mivel az EU és Thaiföld célja egy közös érdekeken és elveken alapuló modern, széles körű és kölcsönösen előnyös partnerség létrehozása; mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás révén újólag megerősítik, hogy tiszteletben tartják az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában meghatározott demokratikus elveket, emberi jogokat és alapvető szabadságokat;

K.  mivel Thaiföld az elsők között írta alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, de általános emberi jogi helyzete továbbra is problematikus;

L.  mivel Thaiföld a nemek közötti egyenlőtlenségek mutatószámának 2021. évi rangsorában a 79. helyen állt, és a thaiföldi nők továbbra is erősen alulreprezentáltak a foglalkoztatásban és a politikában, bár a felsőoktatásban a nemek közötti különbség megfordult, és az ország a világon az első helyen áll a női hallgatók férfi hallgatókhoz viszonyított aránya tekintetében;

M.  mivel az ENSZ erőszakos eltüntetésekkel és nem önkéntes eltűnésekkel foglalkozó munkacsoportja 76 függőben lévő erőszakos eltüntetési ügyet tart nyilván Thaiföldön;

N.  mivel Thaiföldön továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést annak ellenére, hogy az ország negyedik nemzeti emberi jogi terve (2019–2023) kötelezettségvállalást tartalmaz a halálbüntetés eltörlése felé történő elmozdulás iránt; mivel Thaiföld még nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlését célzó második fakultatív jegyzőkönyvét;

O.  mivel Thaiföld még nem írta alá a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményt, sem annak 1967. évi jegyzőkönyvét, és nincs olyan nemzeti jogi kerete, amely kifejezetten elismerné és védelmezné a menekülteket, különösen a Mianmarból érkezőket, akiket rutinszerűen vagy táborokba zárnak, vagy önkényesen letartóztatnak, fogva tartanak vagy visszatoloncolnak származási országukba, megsértve ezzel a menedékhez való jogot és a visszaküldés tilalmának elvét;

P.  mivel a thaiföldi kormány a közelmúltban korlátozta az alapvető jogokat, különösen a szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez való jogot, többek között azáltal, hogy önkényesen letartóztatott demokráciapárti aktivistákat és ellenzéki vezetőket, és 2022-ben törvénytervezetet terjesztett elő az összes civil társadalmi szervezet szigorú ellenőrzésére;

Q.  mivel Thaiföld még nem ratifikálta az alapvető ILO-egyezményeket, különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló egyezményt, valamint a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról szóló egyezményt; mivel a gyakorlatban a szakszervezeti vezetők és a munkavállalók gyakran büntetőjogi vádakkal néznek szembe, vagy elbocsátják őket szakszervezeti tevékenységük miatt; mivel az országban dolgozó több mint kétmillió migráns munkavállalót hátrányos megkülönböztetés éri, és nem élvezik ugyanazokat a munkajogokat, amelyek a helyi munkavállalókat illetik meg, beleértve a szervezkedéshez való jogot;

R.  mivel a világ halászhajóinak több mint fele a Dél-kínai-tengeren folytatja tevékenységét, és ez önmagában a világ halászati tevékenységének körülbelül 12%-át teszi ki; mivel az EU párbeszédet folytat Thaifölddel és létrehozott egy, az országban folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó munkacsoportot; mivel a kormány által a halászati ágazatban bevezetett reformok ellenére Thaiföldön számos migráns munkavállalót továbbra is kényszermunkának vetnek alá;

S.  mivel Thaiföld a világ vezető tonhalkonzerv-termelője és az EU fő versenytársa ebben az ágazatban; mivel a Thaifölddel kötött szabadkereskedelmi megállapodás komoly fenyegetést jelenthet az EU hal- és tengeriélelmiszer-konzerv ágazatára nézve, amely számos part menti régióban alapvető fontosságú, mivel elsődleges szerepet játszik a jólét és a munkahelyek biztosításában, valamint azért, mert nőket is foglalkoztató, munkaerő-igényes ágazatról van szó;

T.  mivel az EU és az ASEAN-régió egymás harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerei, továbbá az EU Thaiföld negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és Thaiföld második legnagyobb befektetője;

U.  mivel az EU és Thaiföld között 2013-ban megkezdődtek a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások, az EU azonban 2014-ben felfüggesztette azokat; mivel az EU és Thaiföld 2023. március 15-én újraindította a tárgyalásokat;

Az Unió szerepvállalása az indiai–csendes-óceáni térségben

1.  kiemeli, hogy Thaiföld fontos partner az indiai–csendes-óceáni térségben, amely az Unió egyik geopolitikai prioritásává vált;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett egy szabad, nyitott és szabályokon alapuló indiai–csendes-óceáni térség mellett; megismétli, hogy az EU új indiai–csendes-óceáni stratégiáját gyorsan végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU partnerei a térségben lehetőséget kapjanak arra, hogy együtt kezeljék a közös kihívásokat, megvédjék a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és kiálljanak az EU és az ASEAN közös értékei és elvei mellett; támogatja a régió országaival, különösen az ASEAN-országokkal való szorosabb együttműködést;

3.  ismételten kiemeli az ASEAN és az Unió, illetve konkrétabban a Thaiföld és az Unió közötti, közös értékeken és elveken alapuló erős kétoldalú kapcsolatok politikai jelentőségét; üdvözli az EU és az ASEAN között 2022 decemberében szervezett csúcstalálkozót, valamint a stratégiai partnerség további elmélyítése iránti elkötelezettséget;

4.  megismétli az EU „Global Gateway” stratégiájának gyors, az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott stratégiával összehangolt végrehajtására irányuló felhívását; hangsúlyozza, hogy e megközelítés központi szerepet tölt be a geopolitikában, integrálva a fenntartható fejlődésre irányuló, az átalakító, az ellenálló képességet fokozó és az értékalapú dimenziókat az „Európa együtt” megközelítésbe; üdvözli az ASEAN-országokban az infrastrukturális beruházások felgyorsítására irányuló 10 milliárd EUR összegű pénzügyi csomag bejelentését, amelynek célja egy új, gazdaságilag fenntartható partnerség építése, különösen a zöld átállás és a fenntartható összeköttetés tekintetében;

5.  megjegyzi, hogy az ASEAN-régió az éghajlatváltozás hatásai tekintetében az egyik legkiszolgáltatottabb térség; kiemeli az ASEAN-országok zöld átállásának támogatására irányuló „Green Team Europe” kezdeményezést; kiemeli továbbá Thaiföld fenntartható fejlődési együttműködésért felelős ASEAN-koordinátorként betöltött szerepének fontosságát;

6.  megjegyzi, hogy az indiai–csendes-óceáni térségbeli partnereknek az ENSZ Közgyűlésében az Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan, provokáció nélkül indított és illegális háborújával kapcsolatos szavazás során nyújtott támogatása nagyon értékes volt és az is marad; üdvözli, hogy Thaiföld az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő ENSZ-határozatok mellett szavazott, és nagyra értékeli a Thaiföld által Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget; ösztönzi Thaiföldet, hogy mozdítsa elő a nemzetközi jog tiszteletben tartását, támogassa Ukrajnát, és egyértelműen foglaljon állást Oroszország agresszív háborújával szemben az ASEAN keretében is;

Az EU és Thaiföld közötti partnerségi és együttműködési megállapodás

7.  megerősíti, hogy az Unió nagy jelentőséget tulajdonít a Thaifölddel fenntartott kapcsolatoknak; üdvözli a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötését, amely jogi keretet biztosít a régóta fennálló kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a globális jelentőségű kérdésekben folytatott együttműködés fokozásához, és fontos lépést jelent az Unió indiai–csendes-óceáni térségben betöltött szerepének megerősítése felé;

8.  megjegyzi, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás átfogó és korszerű megállapodás, és lehetővé teszi a fenntartható növekedés és fejlődés új modelljei felé való elmozdulást és a jelenlegi kihívásokra való jobb reagálást számos szakpolitikai területen, többek között a környezetvédelem, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a tudomány és a technológia, a kereskedelem, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, az emberi jogok, az oktatás, a mezőgazdaság, a migráció, a kultúra, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

9.  reméli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás megkötése erőteljes lendületet ad majd az Unió és Thaiföld közötti szorosabb együttműködésnek, amely valamennyi uniós és thaiföldi állampolgár, lakos, vállalkozás és más érdekelt fél javát fogja szolgálni; szorgalmazza, hogy minden uniós polgár vízummentesen utazhasson Thaiföldre; támogatja a thaiföldi állampolgárok EU-ba történő beutazását célzó vízummentes rendszer kialakítására irányuló munkát;

10.  üdvözli, hogy Thaiföld az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogadott el, az ázsiai–csendes-óceáni térségben elsőként, és kéri e terv hatékony végrehajtását;

11.  felhívja a feleket, hogy kötelezzék el magukat a vállalati átvilágításra és a vállalati elszámoltathatóságra vonatkozó nemzeti jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének támogatása mellett, a fenntarthatósági hatásvizsgálatok fényében állapodjanak meg konkrétabb kötelezettségekről, osszák meg egymással a releváns információkat, például a vizsgálatok, ellenőrzések és végrehajtási intézkedések számáról, valamint nyújtsanak képzést vagy technikai segítséget a vállalatoknak a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról;

12.  kiemeli, hogy a felek megállapodnak abban, hogy a tudomány, a technológia és az innováció valamennyi területén együttműködnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken; üdvözli a felderítő kutatással kapcsolatos, az Unió és Thaiföld közötti együttműködésről szóló igazgatási megállapodás 2022. szeptember 9-i aláírását;

13.  hangsúlyozza a felek azon közös célkitűzését, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban megerősítsék az éghajlatváltozásra és annak hatásaira adott globális választ, valamint fokozzák az éghajlatváltozás mérséklését elősegítő szakpolitikákkal kapcsolatos együttműködést; kiemeli a felek kötelezettségvállalásait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása terén;

14.  kiemeli, hogy Thaiföld az éghajlatváltozás tekintetében a kilencedik leginkább érintett ország a világon; üdvözli, hogy a COP26 konferencián Thaiföld vállalta, hogy növeli nemzetileg meghatározott hozzájárulását azzal a céllal, hogy 2030-ig 30%-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását; e tekintetben üdvözli, hogy az ország 2022‑ben az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátást támogató, felülvizsgált hosszú távú fejlesztési stratégiát fogadott el;

15.  hangsúlyozza a felek arra irányuló törekvését, hogy fokozzák az együttműködést az energiaágazatban, többek között a megfizethető és fenntartható energetikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a fenntartható és megújuló energiaforrások fejlesztése, valamint a tiszta energiára való átálláshoz hozzájáruló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés előmozdítása terén; arra ösztönzi mindkét felet, hogy az energetikai átalakulást és a dekarbonizációt célzó hatékonyabb éghajlat-politikák elfogadása és végrehajtása révén fokozzák az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányuló erőfeszítéseket;

16.  kiemeli, hogy Thaiföld számos régióban egyre súlyosbodó környezetkárosodással szembesül, ideértve a biológiai sokféleség és a vadon élő állatok populációjának csökkenését, az erdőirtást, az elsivatagosodást, a vízhiányt, valamint a levegő- és vízszennyezést; sürgeti a feleket, hogy működjenek együtt e kihívások kezelése érdekében;

17.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodásba a fenntartható élelmiszerrendszerekre vonatkozó együttműködést célzó rendelkezések kerültek be; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazat Thaiföld és az EU számára egyaránt rendkívül érzékeny terület;

18.  úgy véli, hogy az EU-nak elkötelezettnek kell maradnia az indiai–csendes-óceáni térségbeli fenntartható halászat iránt, és meg kell erősítenie együttműködését Thaifölddel a túlhalászás, a kapacitásfelesleg és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén az indiai–csendes-óceáni térségben;

19.  megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy vegye figyelembe, hogy az EU és Thaiföld közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást szigorú fenntarthatósági hatástanulmányoknak és a lehetséges gazdasági, társadalmi és környezeti hatások részletes elemzésének kell megelőznie;

20.  megismétli a Bizottsághoz intézett kérését, hogy a Thaifölddel folytatott lehetséges kereskedelmi tárgyalások keretében a hal- és kagylókonzerveket kezeljék „érzékeny termékekként”;

21.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás támogatja az emberek közötti kapcsolatokat, például az Erasmus+ program keretében megvalósuló tudományos mobilitást, valamint az ifjúságpolitika és az ifjúsági munka terén bevált gyakorlatok cseréjét;

22.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás támogatja a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása terén folytatott együttműködést; üdvözli a nők jogainak előmozdítását célzó thaiföldi jogszabályokat, beleértve a nemek közötti egyenlőségről szóló 2015. évi törvény elfogadását; felszólítja a thaiföldi hatóságokat, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 21. cikkével összhangban fokozzák a végrehajtásra, valamint a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre és a nők és lányok, különösen a migráns nők, a vidéki nők és a kisebbségekhez tartozó nők szerepvállalásának növelésére irányuló erőfeszítéseiket;

23.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése szerint az emberi jogok, valamint a demokratikus elvek tiszteletben tartása, a jogállamiság és a jó kormányzás a partnerségi és együttműködési megállapodás alapvető elemei;

24.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Thaiföldön 2020-ban és 2021-ben békés tüntetőkkel szemben erőszakos fellépést alkalmaztak; felszólítja a thaiföldi hatóságokat, hogy vizsgálják ki a tüntetőkkel szemben elkövetett emberi jogi visszaéléseket; sürgeti a thaiföldi hatóságokat, hogy engedjék szabadon azokat a foglyokat, akiket a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlása miatt önkényesen tartottak fogva;

25.  felhívja a thaiföldi kormányt, hogy tartsa tiszteletben a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők, a demokrácia védelmezői, a civil társadalmi aktivisták, az újságírók és mások szerepét, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, vizsgálja felül az ország felségsértésről szóló törvényét és haladéktalanul bocsássa szabadon az e törvény alapján letartóztatott valamennyi személyt, valamint vizsgálja felül a nonprofit szervezetek működéséről szóló 2021. évi törvénytervezetét, a számítógépes bűnözésről szóló jogszabályait és a rágalmazásról szóló büntető jogszabályait, összhangban a Thaiföld által aláírt és ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával;

26.  megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló 2015. évi törvény nagyobb védelmet biztosít az LMBTI-közösség számára; felszólítja Thaiföldet, hogy dolgozzon az LMBTI-közösség jogainak teljes körű előmozdításán és védelmezésén;

27.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felségsértésről szóló törvényt példátlan módon gyermekekkel szemben alkalmazták, és felszólítja Thaiföldet, hogy tartsa be az általa is ratifikált gyermekjogi egyezményből eredő nemzetközi kötelezettségeit;

28.  üdvözli, hogy Thaiföld 2022-ben elfogadta a kínzás és az erőszakos eltüntetés megelőzéséről és visszaszorításáról szóló törvényt, amely kritikus mérföldkő a kínzás, a rossz bánásmód és az erőszakos eltüntetések elleni küzdelemben Thaiföldön; sajnálja, hogy a thaiföldi kormány 2023. február 14-én jóváhagyott egy olyan rendeletet, amely a törvény egyes részeinek végrehajtását 2023. februárról októberre halasztotta; felszólít a törvény gyors hatályba léptetésére, valamint teljes körű és hatékony végrehajtására; sürgeti Thaiföldet, hogy gyorsan ratifikálja a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményt;

29.  ismételten felszólítja Thaiföldet, hogy sürgősen tegyen konkrét lépéseket a halálbüntetés eltörlése érdekében, beleértve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya halálbüntetés eltörlését célzó második fakultatív jegyzőkönyvének aláírását és ratifikálását; hangsúlyozza a partnerségi és együttműködési megállapodás 23. cikkéről szóló közös nyilatkozat fontosságát annak biztosításában, hogy a jövőben ne kerüljön sor halálos ítéletek meghozatalára vagy végrehajtására;

30.  felhívja Thaiföldet, hogy írja alá és ratifikálja a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét; sürgeti a thaiföldi hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le a rohindzsa és ujgur etnikai csoportokhoz tartozó személyek és más menedékkérők kitoloncolását, ami durván sérti a Thaiföldre nézve kötelező érvényű alapvető nemzetközi kötelezettségeket, különösen a visszaküldés tilalmának elvét; üdvözli az EU humanitárius segélyprogramjait, amelyek védelmi szolgáltatásokat és egészségügyi ellátást nyújtanak az ország menekülttáboraiban élő rohindzsa menekültek számára;

31.  elismeri a thaiföldi kormány emberkereskedelemmel és kényszermunkával kapcsolatos emberi jogi visszaélések kezelése érdekében tett erőfeszítéseit; továbbra is aggódik azonban a migráns munkavállalók munkakörülményei miatt;

32.  üdvözli a felek arra vonatkozó megállapodását, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak az alapvető ILO-egyezmények ratifikálása és végrehajtása érdekében; felszólítja Thaiföldet, hogy ratifikálja a 87., 98. és 155. számú ILO-egyezményeket annak érdekében, hogy ténylegesen garantálja a munkavállalók szervezkedéshez és sztrájkhoz való jogát, minden munkavállaló számára ugyanazokat a jogokat ismerje el származási országuktól függetlenül, valamint együttműködjön az EU-val más, újabban létrejött ILO-egyezmények ratifikálásának és végrehajtásának előmozdítása érdekében;

33.  ösztönzi Thaiföldet, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 5. cikkével és az e cikkre vonatkozó közös nyilatkozattal összhangban ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát;

34.  emlékeztet arra, hogy ha valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a partnerségi és együttműködési megállapodásból eredő bármely kötelezettségét, különösen annak alapvető elemei tekintetében, akkor megfelelő intézkedéseket hozhat, például felfüggesztheti a partnerségi és együttműködési megállapodást;

35.  megjegyzi, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó újraindított tárgyalások során a Bizottság a kereskedelem és a beruházások fellendítésére törekszik olyan témákkal foglalkozva, mint az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, a beruházásokhoz és a közbeszerzésekhez való piaci hozzáférés, a gyors és hatékony egészségügyi és növényegészségügyi eljárások, a szellemitulajdon-jogok védelme, a digitális kereskedelem előtt álló akadályok felszámolása, valamint az energia- és nyersanyagkereskedelem, támogatva ugyanakkor a munkavállalói jogok és a környezet magas szintű védelmét, valamint az ambiciózus éghajlat-politikai célok elérését;

36.  emlékeztet arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése megerősíti a felek elkötelezettségét a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások kezelésével kapcsolatos együttműködés, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításához való hozzájárulás iránt; hangsúlyozza az EU ezzel kapcsolatos új megközelítését, amelyet „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért” című, 2022. június 22-i bizottsági közlemény körvonalazott;

37.  hangsúlyozza, hogy a Thaifölddel folytatott valamennyi tárgyalás során figyelembe kell venni az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat;

38.  hangsúlyozza, hogy az EU szabadkereskedelmi megállapodásai tartalmaznak egy úgynevezett „nemteljesítési záradékot”, amely a partnerségi és együttműködési megállapodások alapvető elemeinek megsértése esetén a kereskedelmi preferenciák felfüggesztéséről rendelkezik;

o
o   o

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Thaiföld kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 330., 2022.12.23., 72. o. (2) HL C 493., 2022.12.27., 32. o. (3) HL C 47., 2023.2.7., 15. o. (4) HL C 346., 2018.9.27., 44. o. (5) HL L 144., 1980.6.10., 2. o. (6) HL C 349., 2017.10.17., 26. o. (7) HL C 215., 2018.6.19., 37. o.