Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetére (11714/2022),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9‑0430/2022),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás tervezetére (11732/2022),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégia” című, 2021. szeptember 16-i (JOIN(2021)0024), valamint a „Global Gateway” című, 2021. december 1-jei (JOIN(2021)0030) közös közleményére,

–  tekintettel az EU-ról és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági kihívásairól szóló, 2022. június 7-i állásfoglalására(1), valamint az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó kereskedelmi és beruházási stratégiáról szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2022. december 14-én Brüsszelben tartott EU–Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) jubileumi csúcstalálkozón elfogadott közös vezetői nyilatkozatra,

–  tekintettel az EU–ASEAN politikai kapcsolatokról szóló, 2017. október 3-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai – között létrejött, 1980. március 7-én aláírt együttműködési megállapodásra(4), amely az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jogi keretét képezi,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló, 1989. december 15-i második fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966. december 16.) és annak fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni, 1984. december 10-i ENSZ-egyezményre és annak fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló, 2010. december 23-i nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezményre és annak 1967. évi jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeire (ILO-egyezmények),

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. július 17-i Római Statútumára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (1966. december 16.) és annak fakultatív jegyzőkönyvére,

–  tekintettel 2013. szeptember 11-i állásfoglalására, amely tartalmazza a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett ajánlását az EU és Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokhoz(5), 2015. december 17-i, Malajziáról szóló állásfoglalására(6), valamint „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája – 2022. évi éves jelentés” című, 2023. január 18-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0194/2023),

A.  mivel az EU és az indiai-csendes-óceáni térség elválaszthatatlanul összekapcsolódik, tekintettel gazdaságaik kölcsönös függőségére és közös globális kihívásaikra;

B.  mivel a Parlament határozott elkötelezettségét fejezte ki az ASEAN-nak mint a regionális együttműködés központi szervezetének támogatása mellett; mivel Malajzia az ASEAN alapító tagja, és alapvető szerepet játszott az ASEAN általános fejlődésének elősegítésében;

C.  mivel 2022-ben az EU és az ASEAN diplomáciai kapcsolatai 45. évfordulóját ünnepelte; mivel az EU és az ASEAN vezetői a 2022. december 14-i jubileumi csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatban megerősítették, hogy az EU és az ASEAN stratégiai partnerek, amelyek közös érdeke egy békés, stabil és virágzó régió;

D.  mivel az EU és Malajzia közötti együttműködés az EU és az ASEAN közötti, 1980. évi együttműködési megállapodáson alapul; mivel Malajzia történelmileg az EU szoros partnere;

E.  mivel 2004-ben a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy egyedi partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat folytasson Malajziával;

F.  mivel az EU és Malajzia 2011 februárjában tárgyalásokat kezdett a partnerségi és együttműködési megállapodásról, és 2015. december 12-én lezárta azokat;

G.  mivel 2016. augusztus 5-én az Európai Unió és Malajzia közötti „kizárólag uniós” megállapodásként benyújtották a Tanácsnak a partnerségi és együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezeteket; mivel az európai uniós tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága 2017. március 17-én arra az álláspontra helyezkedett, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodást „vegyes” megállapodásként kell aláírni és megkötni;

H.  mivel bár Malajzia egyetértett abban, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás vegyes legyen, úgy döntött, hogy mellőzi a megállapodás ideiglenes alkalmazását;

I.  mivel az EU és Malajzia 2022. december 14-én aláírta a partnerségi és együttműködési megállapodást;

J.  mivel a megállapodás megerősíti az együttműködést számos szakpolitikai területen, így az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kereskedelem, a migráció, a környezetvédelem, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a tudomány és technológia, a foglalkoztatás és szociális kérdések, az oktatás, a mezőgazdaság és a kultúra terén;

K.  mivel az EU–Malajzia partnerségi és együttműködési megállapodás mindkét fele megerősítette, hogy tiszteletben tartják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elveket és emberi jogokat; mivel Malajziában továbbra is problematikus az emberi jogi helyzet;

L.  mivel az uniós intézményeknek és szerveknek, köztük az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) biztosítaniuk kell az EU és a tagállamok emberi jogi kötelezettségeinek következetes végrehajtását az EU közös kül- és biztonságpolitikájában;

M.  mivel Malajzia új egységkormánya komoly kihívásokkal néz szembe a demokratikus reformok végrehajtása során, többek között a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a nagyfokú társadalmi polarizáció leküzdése terén;

N.  mivel Malajzia lázadásról szóló törvényét, valamint a kommunikációról és a multimédiáról szóló törvényét egyes esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására alkalmazták az ország parlamenti képviselőivel szemben; mivel Malajziában jelenleg támadások érik a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot, amihez tág hatókörű és homályosan megfogalmazott törvények társulnak, ideértve a lázadásról szóló törvényt, a nyomdákról és a kiadványokról szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyv 504. cikkét és 505. cikkének b) pontját, amelyek büntetendővé teszik a „köznyugalom” megzavarására alkalmas beszédet; mivel az emberijog-védők különböző beszámolói szerint a malajziai hatóságok egyre gyakrabban alkalmaznak büntetőeljárásokat az újságírók, a civil társadalmi aktivisták, a tudományos dolgozók és a közösségi médiát használó egyszerű polgárok zaklatása céljából;

O.  mivel Malajzia még nem írta alá a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményt; mivel mintegy 185 000 menekültet és menedékkérőt, köztük több mint 100 000 rohindzsa muszlimot regisztráltak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa) nyilvántartásában, de nem kaptak jogi státuszt; mivel Malajzia menekülteket toloncol vissza Mianmarba, nyilvánvalóan megsértve ezzel a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvét;

P.  mivel a migráns munkavállalók az ország munkavállalóinak mintegy 20–30%-át teszik ki és gyakran válnak kényszermunka és emberi jogi visszaélések áldozatává; mivel a menekültek, a menedékkérők és a hontalan személyek a kényszermunka magas kockázatával is szembesülnek, hiszen el nem ismert jogállásuk miatt megtagadják tőlük a legális foglalkoztatáshoz való hozzáférést; mivel a közelmúltban bizonyítást nyert, hogy Malajziában létezik kényszermunka és gyermekmunka;

Q.  mivel Malajzia nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló második fakultatív jegyzőkönyvét;

R.  mivel 2023. április 3-án a malajziai parlament elfogadott egy törvényjavaslatot, amely megszüntetné a halálbüntetés kötelező alkalmazását, és a halálbüntetést a súlyos bűncselekményekre korlátozná;

S.  mivel az Európai Unió és az ASEAN egymás harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerei; mivel az EU Malajzia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, Malajzia pedig az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN-on belül;

T.  mivel az EU és Malajzia közötti szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások 2010-ben kezdődtek, de 2012-ben, Malajzia kérésére hét forduló után felfüggesztették őket;

Az EU indiai-csendes-óceáni stratégiája és stratégiai partnersége az ASEAN-nal

1.  megjegyzi, hogy az indiai-csendes-óceáni térség egyre nagyobb stratégiai jelentőséggel bír Európa számára; megismétli, hogy támogatja az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiát;

2.  hangsúlyozza, hogy az EU elkötelezett egy szabad, nyitott és szabályokon alapuló indiai–csendes-óceáni térség mellett; megismétli, hogy az EU új indiai–csendes-óceáni stratégiáját gyorsan végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU partnerei a térségben lehetőséget kapjanak arra, hogy együtt kezeljék a közös kihívásokat, megvédjék a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és kiálljanak az EU és az ASEAN közös értékei és elvei mellett; támogatja a régió országaival, különösen az ASEAN-országokkal való szorosabb együttműködést;

3.  kiemeli, hogy az ASEAN az EU stratégiai partnere az indiai-csendes-óceáni térségben; üdvözli a 2022. december 14-én tartott EU–ASEAN jubileumi csúcstalálkozót; reményét fejezi ki, hogy az EU–ASEAN közös vezetői nyilatkozat végrehajtása szorosabb együttműködést eredményez majd a délkelet-ázsiai országokkal és különösen Malajziával; ismételten kiemeli az ASEAN és az Unió, illetve konkrétabban a Malajzia és az Unió közötti erős kétoldalú kapcsolatok politikai értékét;

4.  megismétli az EU „Global Gateway” stratégiájának gyors, az indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott stratégiával összehangolt végrehajtására irányuló felhívását; hangsúlyozza, hogy e megközelítés központi szerepet tölt be a geopolitikában, integrálva a fenntartható fejlődésre irányuló, az átalakító, az ellenálló képességet fokozó és az értékalapú dimenziókat az „Európa együtt” megközelítésbe; üdvözli az ASEAN-országokban az infrastrukturális beruházások felgyorsítására irányuló 10 milliárd EUR összegű pénzügyi csomag bejelentését, különösen a zöld átállás és a fenntartható konnektivitás tekintetében;

5.  üdvözli, hogy az EU és az ASEAN vezetői megerősítették, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják a szuverenitás és a területi integritás elvét, amint az az Egyesült Nemzetek Alapokmányában is szerepel; ismételten kijelenti, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése; üdvözli, hogy Malajzia megszavazta az ENSZ Ukrajnát támogató határozatait, többek között azt, amely felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli területéről; ösztönzi Malajziát, hogy mozdítsa elő a nemzetközi jog tiszteletben tartását, támogassa Ukrajnát, és egyértelműen foglaljon állást Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával szemben, az ASEAN keretében is;

6.  megjegyzi, hogy Délkelet-Ázsia a világ egyik legveszélyeztetettebb régiója a globális felmelegedés hatása szempontjából; várakozással tekint a környezetről és az éghajlatváltozásról szóló első ASEAN–EU miniszteri párbeszéd 2023-as összehívása elé; megjegyzi, hogy a pálmaolajról folytatott vita kihívást jelentett az EU és Malajzia közötti kapcsolatokban;

EU–Malajzia partnerségi és együttműködési megállapodás

7.  üdvözli a partnerségi és együttműködési megállapodás Malajziával való megkötését; úgy véli, hogy ez a partnerségi és együttműködési megállapodás szilárd jogi keretet biztosít a régóta fennálló kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok további erősítéséhez, valamint a regionális és globális jelentőségű kérdések – például többek között a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdítása, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni nemzetközi keret megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelem és a korrupció elleni küzdelem – megvitatásához;

8.  hangsúlyozza, hogy a korszerű és jövőorientált partnerségi és együttműködési megállapodásnak ambiciózus keretet kell biztosítania az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló együttműködés, valamint a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása tekintetében; kéri az Uniót, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtása során helyezze e szempontokat az EU és Malajzia közötti kapcsolatok középpontjába;

9.  kéri a malajziai hatóságokat, hogy változtassanak a hátrányos megkülönböztetésen alapuló nemzetiségi és állampolgársági törvényeken, amelyek aláássák a nők alapvető emberi jogait, és hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a nők munkahelyi hátrányos megkülönböztetésének kezelése érdekében, ideértve a munkalehetőségekhez való hozzáférés, a bánásmód, a szülési szabadság hiánya és a férfiak és nők közötti egyenlőtlen bérek terén tapasztalható hátrányos megkülönböztetést is;

10.  felhívja a feleket, hogy kötelezzék el magukat a vállalati átvilágításra és a vállalati elszámoltathatóságra vonatkozó nemzeti jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének támogatása mellett, a fenntartható hatásvizsgálatok fényében állapodjanak meg konkrétabb kötelezettségekről, cseréljenek releváns információkat, például a vizsgálatok, ellenőrzések és végrehajtási intézkedések számáról, valamint nyújtsanak képzést vagy technikai segítséget a vállalatoknak a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról;

11.  hangsúlyozza, hogy a felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tudomány, a technológia és az innováció, valamint a zöld technológia, az energia és a közlekedés területén;

12.  emlékeztet arra, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás megerősíti a feleknek a fenntartható fejlődés előmozdítása, az éghajlatváltozás és a globalizáció kihívásainak kezelése érdekében folytatott együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlődési célokhoz való hozzájárulás, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend keretében megújított, fejlődést szolgáló globális partnerség megerősítése iránti elkötelezettségét; arra ösztönzi mindkét felet, hogy az energetikai átalakulást és a dekarbonizációt célzó hatékonyabb éghajlat-politikák elfogadása és végrehajtása révén fokozzák az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére irányuló erőfeszítéseket;

13.  kiemeli a felek elkötelezettségét az iránt, hogy fokozzák az együttműködést az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdések kezelése érdekében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében; hangsúlyozza, hogy a felek által a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében folytatott valamennyi tevékenység során figyelembe kell venni az alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodások – köztük a Párizsi Megállapodás – végrehajtását;

14.  kiemeli, hogy Malajzia számos térségében egyre komolyabb környezetkárosodással néz szembe, ideértve az erdőirtást, a biológiai sokféleség csökkenését, valamint a levegő- és vízszennyezést; sürgeti mindkét felet, hogy az e problémák elleni küzdelem terén folytatott együttműködésük során helyezzenek nagy hangsúlyt e kérdések kezelésére;

15.  üdvözli, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás támogatja az oktatás és a kulturális együttműködés előmozdítását, beleértve az emberek közötti kapcsolatokat is;

16.  hangsúlyozza, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése szerint az emberi jogok, valamint a demokratikus elvek megerősítésének tiszteletben tartása, a jogállamiság és a jó kormányzás a partnerségi és együttműködési megállapodás alapvető elemei; felszólít a kétoldalú együttműködés megerősítésére az emberi jogok előmozdítása és védelme terén, különös tekintettel a bevált gyakorlatok cseréjére, az emberi jogi oktatásra, az érdemi, széles körű emberi jogi párbeszéd kialakítására és az ENSZ illetékes emberi jogi szervein belüli együttműködésre; ennek fényében elismerését fejezi ki Malajziának, amiért 2019. február 26-án állandó meghívót adott ki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárása számára; ösztönzi Malajziát, hogy hívja meg az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadót, hogy látogasson el az országba;

17.  ismételten felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a lázadással kapcsolatos, túlságosan széles körű törvényt, és hozzanak összhangba minden jogszabályt – közöttük a terrorizmus megelőzéséről szóló törvényt, a nyomtatott sajtóra és a kiadványokra vonatkozó törvényt, a távközlésre és a multimédiára vonatkozó törvényt, a békés gyülekezésről szóló törvényt és a büntető törvénykönyv egyéb vonatkozó rendelkezéseit – a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága, valamint az emberi jogok védelme tekintetében érvényes nemzetközi normákkal; ismét arra kéri a malajziai hatóságokat, hogy könnyítsék meg a békés gyülekezést, és szavatolják minden résztvevő biztonságát és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát;

18.  ismételten aggodalmát fejezi ki a 2016-ban elfogadott Nemzetbiztonsági Tanácsról szóló törvény miatt, amely rendkívüli hatásköröket biztosít a Nemzetbiztonsági Tanácsnak és a biztonsági erőknek; ismételten arra kéri a malajziai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül e törvényt, amely ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal; hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonság szükséges védelme okán nem hagyható figyelmen kívül a polgári és politikai jogok védelmére irányuló kötelezettség;

19.  ismételten arra kéri a malajziai hatóságokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre a kulcsfontosságú nemzetközi emberi jogi egyezményeket, köztük a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát;

20.  kéri Malajzia kormányát, hogy haladéktalanul ratifikálja és hajtsa végre az összes alapvető ILO-egyezményt, beleértve az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló (87. sz.), a hátrányos megkülönböztetésről szóló (111. sz.), valamint a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló (155. sz.) egyezményt; üdvözli, hogy Malajzia a közelmúltban ratifikálta a kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményhez csatolt 2014. évi jegyzőkönyvet; sürgeti a malajziai kormányt, hogy határozottan lépjen fel a kényszermunka ellen – ideértve a háztartási alkalmazottakkal való visszaéléseket is –, és tiltsa meg a munkaadóknak, hogy a munkavállalók beleegyezése nélkül visszatartsák az útlevelüket; ösztönzi a malajziai hatóságokat, hogy fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a Kínai Népköztársaság kormányához kapcsolódó infrastrukturális projektekben dolgozó kínai munkavállalók körében azonosítsák az emberkereskedelem áldozatait;

21.  aggodalmát fejezi ki az országban élő vallási és etnikai kisebbségek és őslakos közösségek helyzete miatt; ösztönzi a malajziai hatóságokat, hogy biztosítsanak átfogó keretet az országban élő valamennyi kisebbségi és őslakos csoport védelméhez és támogatásához, tiszteletben tartva alapvető jogaikat, többek között a vallásszabadságot és a kulturális jogokat;

22.  elítéli az LMBTIQ+-közösséggel szembeni széles körű megkülönböztetést; kéri a malajziai kormányt, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett és a nemzetközi normákkal összhangban haladéktalanul fogadjon el egy olyan jogi keretet, amely védi az LMBTIQ+-közösséget a hátrányos megkülönböztetéssel szemben;

23.  aggodalmát fejezi ki a malajziai menekültek helyzete miatt, különös tekintettel a menekültek és menedékkérők, köztük a rohindzsa menekültek fogva tartására és olyan országokba való kitoloncolására, ahol súlyosan megsértik az emberi jogokat; elítéli, hogy több ezer mianmari állampolgárt toloncolnak ki gyorsított eljárás keretében anélkül, hogy megvizsgálnák menedékjog iránti kérelmüket vagy egyéb védelem iránti igényeiket, ami sérti a visszaküldés tilalmának elvét; felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy haladéktalanul állítsák le a kitoloncolásokat, és mielőbb biztosítsák, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosa bejusson a bevándorlási fogdákba; ismételten felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy írják alá és ratifikálják a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét;

24.  hangsúlyozza, hogy a migráció terén folytatott együttműködést a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani; kéri az Uniót, hogy a Malajziával a migráció terén folytatott együttműködés során mozdítsa elő, tartsa tiszteletben és védje a nemzetközi emberi jogi normákat, különösen a visszaküldés tilalma és az önkéntes hazatérés elvét;

25.  elismerését fejezi ki Malajziának a halálbüntetés kötelező alkalmazásának eltörléséért; kéri a malajziai kormányt, hogy minden kivégzést illetően mindaddig tartsa fenn a hivatalos moratóriumot, amíg teljesen el nem törlik a halálbüntetést, és az összes halálos ítéletet meg nem változtatják;

26.  kéri a malajziai hatóságokat és az Uniót, hogy e megállapodás végrehajtásába érdemben vonják be a civil társadalmat, a szakszervezeteket és az emberijog-védőket;

27.  hangsúlyozza, hogy a Malajziával folytatott valamennyi tárgyalás során figyelembe kell venni az emberi jogokkal kapcsolatos aggályokat;

28.  hangsúlyozza, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodások tartalmaznak egy „nemteljesítési záradékot”, amely a partnerségi és együttműködési megállapodások lényeges elemeinek megsértése esetén a kereskedelmi kedvezmények felfüggesztéséhez vezet;

o
o   o

29.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Malajzia kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 493., 2022.12.27., 32. o. (2) HL C 47., 2023.2.7., 15. o. (3) HL C 346., 2018.9.27., 44. o. (4) HL L 144., 1980.6.10., 2. o. (5) HL C 93., 2016.3.9., 89. o. (6) HL C 399., 2017.11.24., 137. o. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0011.