Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi, különösen Oroszország Ukrajna elleni aggressziós háborújának 2022. februári eszkalálódása óta elfogadott állásfoglalásaira,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra(1), valamint az azt kísérő, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre, amelyet 2014-ben írtak alá,

–  tekintettel Ukrajna uniós tagság iránti, 2022. február 28-i kérelmére, valamint a tagjelölti státusz Európai Tanács általi, ezt követő, 2022. június 23-án való megadására,

–  tekintettel a 2023. február 3-án Kijevben megrendezett 24. EU–Ukrajna csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a NATO bukaresti csúcstalálkozóján kiadott, 2008. április 3-i nyilatkozatra,

–  tekintettel a G7-ek vezetőinek az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló, 2022. június 27-i nyilatkozatára és a G7-ek vezetőinek legutóbbi, 2023. május 19-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztosnak a kahovkai gát lerombolásáról szóló, 2023. június 6-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Ukrajna újjáépítéséről szóló, 2022. július 4–5. között Luganóban tartott konferencia (URC2022) záródokumentumára, valamint a 2023. június 21–22-én Londonban rendezendő, közelgő URC2023 konferenciára,

–  tekintettel az Ukrajna helyreállításáról, újjáépítéséről és modernizációjáról szóló, 2022. október 25-én, Berlinben tartott nemzetközi szakértői konferencia eredményeire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélküli, indokolatlan és jogellenes agresszív háborújának 2022. február 24-i újraindítása óta az európai geopolitikai környezet alapvetően megváltozott; mivel ez az agresszív háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; mivel az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények, köztük agresszió, háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, amelyek népirtásnak minősülhetnek, a nemzetközi joggal összhangban szükségessé teszik a kormánytisztviselők, katonai vezetők, médiapropagandisták és más elkövetők teljes körű elszámoltathatóságát; mivel Ukrajna és polgárai eltökélten ellenálnak Oroszország agresszív háborújának, és sikeresen megvédték hazájukat, noha ezért nagy árat fizettek polgári és katonai áldozatok, megsemmisített polgári és kritikus infrastruktúra, valamint az elpusztított természeti környezet és kulturális örökségi helyszínek tekintetében; mivel az ukrán lakosság egyharmada menekült el otthonából, és az ország bruttó hazai terméke (GDP) a becslések szerint 2022-ben legalább egyharmadával csökkent; mivel Oroszországnak az elmúlt 16 hónap során Ukrajnában elkövetett cselekedetei továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte;

B.  mivel Ukrajnának mint független és szuverén országnak alapvető joga, hogy rendelkezzen saját jövőjéről; mivel ebbe szövetségesei megválasztásának szabadsága, saját politikáinak kialakítása és nemzeti érdekeinek népe akaratával összhangban történő érvényesítése is beletartozik; mivel az erős, stabil és független Ukrajna létfontosságú az euroatlanti térség stabilitása szempontjából, és döntő fontosságú az európai és globális béke és stabilitás előmozdítása, valamint a demokrácia és a nemzetközi jog elveinek fenntartása tekintetében;

C.  mivel Ukrajna uniós tagjelölt ország, és minden területen jelentős támogatást kapott az EU-tól; mivel Ukrajna kézzelfogható előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok előmozdítása terén, és egyértelmű elkötelezettséget mutat az uniós és a NATO-integráció iránt; mivel 2023 októberében a Bizottság jelentést fog benyújtani Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről szóló, 2022. június 17-i bizottsági véleményben megjelölt hét ajánlás végrehajtása terén Ukrajna által elért eredményekről; mivel az Európai Tanács várhatóan 2023. decemberi ülésén határoz majd Ukrajna uniós tagságra való felkészültségéről és az EU felé vezető további lépésekről;

D.  mivel az EU és tagállamai a nemzetközi partnerekkel és a NATO-szövetségesekkel együtt jelentős katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával szembeni önvédelemhez való törvényes jogának gyakorlásában;

E.  mivel a NATO bukaresti csúcstalálkozójának nyilatkozatában a szövetségesek üdvözölték Ukrajna euroatlanti törekvéseit, és megállapodtak abban, hogy az ország a NATO tagja lesz; mivel a NATO összes bővítési köre követte azt az elvet, hogy a NATO-bővítésnek további biztonságot kell biztosítania a meglévő tagok számára; mivel a 2023 júliusában, Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozónak foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy miként lehet nyomon követni a 2008-ban, Bukarestben kiadott, Ukrajna tagságát támogató nyilatkozatot;

F.  mivel a nemzetközi békét fenyegető veszélyek jelentősen növekedni fognak, ha Ukrajna nem arat győzelmet, mivel ez helyrehozhatatlanul károsítaná a nemzetközi rend alapjait, miközben világszerte felbátorítaná az ellenséges autokráciákat arra, hogy Oroszország imperialista magatartását utánozzák, és hasonló agresszív cselekményeket hajtsanak végre;

G.  mivel a Dél-Ukrajna oroszok által megszállt részén található Dnyeper folyón található kahovkai gátat egy 2023. június 6-án elkövetett terrorcselekmény során szándékosan lerombolták; mivel a robbanás eredményeként a duzzasztógát súlyosan megsérült, és a víz Herszon felé, folyásirányban áradt; mivel a gát átszakítása számos halálesetet okozott, annak következtében a helyi polgári lakosságot evakuálni kellett, elpusztította az infrastruktúrát, az otthonokat és a vadon élő állatokat és növényeket, és a víz ipari vegyi anyagokkal és olajjal való szennyeződéséhez vezetett; mivel ukrán becslések szerint emberek tízezrei rekedtek az érintett területen, és több százezer ember maradt biztonságos ivóvíz nélkül; mivel az áradások gyalogsági aknákat sodornak magukkal, ami komoly biztonsági aggályokat vetett fel; mivel több tízezer hektárnyi mezőgazdasági földterület szenvedett kárt, és a kahovkai tározó lecsapolása következtében 584 000 hektár mezőgazdasági földterület marad öntözetlenül; mivel a hatalmas tározó hűtővizet biztosított a zaporizzsjai atomerőmű számára, és a vízszint csökkenése további fenyegetést jelent az atomerőműre;

H.  mivel az ukrán kormány, a Világbank-csoport, a Bizottság és az ENSZ által, 2023. március 23-án közzétett, második gyors kár- és igényfelmérés becslése szerint Ukrajnában az újjáépítés és a helyreállítás költsége legalább 383 milliárd EUR-ra nőtt; mivel ez a szám a jövőben valószínűleg tovább nő, mivel további infrastruktúrák sérülnek vagy semmisülnek meg, amint azt a kahovkai gát közelmúltbeli pusztulása is mutatja; mivel 2023. január 26-án létrejött az Ukrajnát támogató adományozók koordinációját célzó többszereplős platform, amely Ukrajna, az EU, a G7-országok és nemzetközi pénzügyi intézmények, például az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank magas rangú tisztviselőit tömöríti; mivel a platform célja, hogy katalizátorszerepet töltsön be az Ukrajna szükségleteinek kielégítéséhez szükséges nemzetközi kötelezettségvállalások mozgósításában;

1.  ismételten megingathatatlan szolidaritását fejezi ki és tisztelettel adózik Ukrajna bátor népének és vezetőinek, akik bátor módon védelmezik országuk szuverenitását, függetlenségét és területi integritását;

2.  ismételten a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agresszív háborúját, valamint a belarusz rezsim abban való szerepvállalását; felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget minden ukrajnai katonai tevékenységnek, és teljesen és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosság deportálásának, és bocsássa szabadon az összes fogva tartott és deportált ukránt, különösen a gyermekeket;

3.  megerősíti eltökéltségét, hogy folytatja Ukrajna támogatását az ország nemzetközileg elismert határainak maradéktalan helyreállításáig és ellenőrzéséig, valamint Ukrajna fenntartható helyreállítása és újjáépítése teljes folyamatának befejeződéséig; elismeri az ukrán nép által a demokratikus értékek, a reformokra irányuló erőfeszítések és a nemzetek euroatlanti közösségébe való integrációra irányuló törekvések terén tanúsított ellenálló képességet és elszántságot;

4.  a leghatározottabban elítéli a kahovkai gát Oroszország általi, 2023. június 6-i lerombolását, amely kiterjedt áradásokat, környezeti katasztrófát és ökocídiumot okozott Ukrajnában, és háborús bűncselekménynek minősül; megismétli, hogy az ilyen háborús bűncselekményekért – többek között a duzzasztógát lerombolásáért – felelős valamennyi személyt a nemzetközi joggal összhangban felelősségre fogják vonni; üdvözli az uniós polgári védelmi mechanizmus gyors működésbe léptetését; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adjanak meg minden olyan alapvető segítséget, amelyre az elárasztott területen szükség van, különös tekintettel a segítségnyújtáshoz szükséges berendezésekre és gépekre, az ivóvízre és az élelmiszerre; riasztónak tartja, hogy a kahovkai gát lerombolása a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát is veszélyeztetheti; támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság által a kahovkai gát elpusztításával kapcsolatban indított vizsgálatot;

5.  továbbra is aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderáció által jogellenesen megszállt és ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmű helyzete miatt; kéri, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) személyzete számára biztosítsanak azonnali hozzáférést a zaporizzsjai atomerőmű valamennyi létesítményéhez; támogatja a NAÜ a zaporizzsjai atomerőműben való folyamatos jelenlétének fenntartására irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza a békés célokra szánt nukleáris létesítmények – többek között fegyveres konfliktusokban való – védelmére vonatkozó nemzetközi keret megerősítésének fontosságát; ismételten mély aggodalmának ad hangot a konfliktus tágabb, hosszú távú környezeti hatása miatt; emlékeztet Oroszország korábbi, Ukrajna növény- és állatvilága ellen elkövetett ökocídiumaira – beleértve az ukrán erdők kivágását, a nagy területeken folytatott bányászatot, valamint a levegő- és vízkészletek mérgezését –, és elítéli azokat;

6.  kiemeli, hogy az Ukrajna győzelme által teremtett békét Ukrajna EU-ba és a NATO-ba való integrálásával kell biztosítani; e tekintetben ismételten kifejezi, hogy támogatja az Európai Tanács azon döntését, hogy uniós tagjelölti státuszt ad Ukrajnának; reméli, hogy a Bizottság pozitív ajánlást tesz az Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott hét lépés teljesítését követően; kéri, hogy a Tanács és a Bizottság határozzák meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyértelmű ütemtervét a fokozatosság elve alapján, és összpontosítsanak arra, hogy a folyamat kezdetétől fogva kézzelfogható előnyöket biztosítsanak az ukrán társadalom és polgárok számára; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát annak érdekében, hogy idén megkezdődhessenek uniós csatlakozási tárgyalásai, és megjegyzi, hogy ezt ugyanazon időkereten belül kormányközi konferencia követhetné; megerősíti Ukrajna európai uniós tagsága iránti elkötelezettségét, amely geostratégiai elmozdulást és az egységes és erős Európába történő befektetést jelent;

7.  megismétli felhívását a hatályos társulási megállapodás végrehajtásával kapcsolatban zajló munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat közötti innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra, amely lehetővé teszi ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az érintett területeken; sürgeti a tagállamokat, hogy tartózkodjanak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely korlátozná Ukrajna hozzáférését az EU egységes piacához;

8.  hangsúlyozza, hogy az EU-hoz való csatlakozási folyamatnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban kell történnie, a vonatkozó eljárások tiszteletben tartása alapján és a megállapított kritériumok, különösen az uniós tagságra vonatkozó koppenhágai kritériumok teljesítésétől függően, és az továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, amely megfelelő reformok elfogadását és végrehajtását teszi szükségessé, különösen a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a piacgazdaság és az uniós vívmányok végrehajtása terén; sürgeti Ukrajnát, hogy kezelje prioritásként a jogállamiság megerősítését, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem folytatását, mivel az e területeken elért előrehaladás nemcsak az EU felé vezető úton való előrehaladását fogja meghatározni, hanem újjáépítésének és helyreállításának sikerét is; határozottan úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagságának szilárd, érdemeken alapuló perspektívája az Unió saját politikai, gazdasági és biztonsági érdekeit szolgálja;

9.  ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy nyújtsanak fokozott támogatást és segítséget Ukrajnának az uniós csatlakozás felé vezető úton, beleértve a tagsági kritériumok teljesítéséhez szükséges technikai szakértelmet, kapacitásépítést és intézményi reformokat; hangsúlyozza, hogy magának az Uniónak is végre kell hajtania a jövőbeli bővítésekhez szükséges reformokat;

10.  üdvözli az Európa Tanács 2023. május 17-i reykjavíki csúcstalálkozójának azon döntését, hogy nyilvántartást hoznak létre az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott kárról, ami az egyik első lépés az Oroszország agresszív háborújának áldozatait megillető nemzetközi kárenyhítési mechanizmus felé; felhívja az Európa Tanács többi tagját, hogy a lehető leghamarabb csatlakozzanak a megállapodáshoz; ezzel összefüggésben megismétli az uniós intézményekhez és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy ambiciózusan mozdítsák elő az orosz közvagyon Ukrajna újjáépítésének finanszírozása és az Oroszország agressziójának áldozatait megillető kártérítés céljából történő elkobzására vonatkozó jogalap létrehozására irányuló munkájukat; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy amint a háború véget ér, Oroszországot kötelezni kell arra, hogy megfizesse a rá kiszabott kártérítést, annak biztosítása érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon Ukrajna újjáépítéséhez;

11.  kiemeli annak fontosságát, hogy Ukrajna újjáépítését összekapcsolják az ország uniós csatlakozásra való felkészülésével és a folyamatban lévő belső reformokkal; megismétli, hogy a megrongálódott infrastruktúra és ipari kapacitás újjáépítésének az „építsük újra, de jobban” elvével és az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban kell történnie, amelynek célja a szén-dioxid-mentes és digitális gazdaság előmozdítása és Ukrajna modern európai jóléti állammá és piacgazdasággá történő átalakítása;

12.  hangsúlyozza, hogy előtérbe kell helyezni egy Ukrajnát célzó átfogó uniós helyreállítási csomag szükségességét, amelynek az ország azonnali, közép- és hosszú távú segélyezésére, újjáépítésére és helyreállítására kell összpontosítania; kéri, hogy a helyreállítási csomagot a szükségleteknek megfelelő, hiteles és megfelelő uniós finanszírozással, támogassák, és várakozással tekint a Bizottság javaslataira a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára, valamint az ukrán újjáépítési erőfeszítéseknek a „RebuildUkraine” eszköz révén történő finanszírozására vonatkozóan, amint azt létrehozzák;

13.  elismeri az Ukrajna, az EU, a G7 csoport, a nemzetközi pénzügyi intézmények és más hasonlóan gondolkodó partnerek által Ukrajna helyreállítási és újjáépítési tervének kidolgozása érdekében végzett munkát; különösen üdvözli és támogatja a Luganói Nyilatkozat hét vezérelvét; felhívja a Bizottságot, hogy az EU és Ukrajna nemzetközi partnereivel együtt hívjon össze egy másik, Ukrajna újjáépítésével és helyreállításával foglalkozó magas szintű konferenciát, amely a 2022. évi luganói és berlini nemzetközi konferencia, valamint a közelgő londoni nemzetközi konferencia eredményeire épülne, és ugyanakkor hozzájárulna az újjáépítési folyamat és Ukrajna európai integrációs folyamatának szorosabb összekapcsolásához; üdvözli az EU azon szándékát, hogy vezető szerepet töltsön be, különösen az Ukrajna, a G7-ek, a nemzetközi pénzügyi intézmények és más kulcsfontosságú partnerek által elfogadott, többszereplős adományozói koordinációs platform révén; hangsúlyozza az Európai Parlament megfigyelőként való részvételének szükségességét; kiemeli jó koordináció és az adományozók és Ukrajna közötti megfelelő munkamegosztás fontosságát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell Ukrajna teljes körű vezető szerepét az újjáépítési folyamat során a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok szoros bevonásával; sürgeti az EU-t, a tagállamokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy kölcsönök helyett feltételes támogatásokat nyújtsanak;

14.  kiemeli, hogy az aknamentesítés és a fel nem robbant hadianyagok eltávolítása előfeltétele Ukrajna újjáépítésének, beleértve mezőgazdasági termelését, amely létfontosságú az ország gazdasága, valamint a globális élelmezésbiztonság szempontjából; emlékeztet arra, hogy Ukrajna területének nagy részén aknamezők és fel nem robbant hadianyagok találhatók; rámutat arra, hogy a jelenlegi aknamentesítési és a hadianyagok eltávolítására irányuló erőfeszítések nem fedezik az e tevékenységek iránti igényt; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani az aknamentesítést és a fel nem robbant hadianyagok eltávolítását annak érdekében, hogy az országnak az orosz agresszió által leginkább sújtott részei számára megfelelő mértékű segítséget lehessen nyújtani; kiemeli, hogy ezek az erőfeszítések átfogó, hosszú távú finanszírozást igényelnek;

15.  felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa a helyi önkormányzati rendszer megerősítését, és a decentralizációs reform sikerét építse be Ukrajna helyreállítással, fellendüléssel és újjáépítéssel kapcsolatos folyamatainak általános struktúrájába, többek között azáltal, hogy kiemelt szerepet biztosít a helyi hatóságok számára az újjáépítési projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban; felhívja a figyelmet az Ukrán Városok Szövetségére és a „Városok és Régiók Európai Szövetségére Ukrajna Újjáépítéséért” kezdeményezésre, amely utóbbi az ukrajnai helyi és regionális igények feltérképezésének eszközeként 2022. június 30-án jött létre;

16.  meggyőződése, hogy Ukrajna újjáépítési és helyreállítási folyamatának szilárdan a társadalmi méltányosság és befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a fenntarthatóság és a zöld átalakulás, a helyi felelősségvállalás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvén kell alapulnia, és azt a végrehajtásának nyomon követésére szolgáló hatékony mechanizmusoknak kell kísérniük; hangsúlyozza az átlátható irányítási struktúra, az elszámoltathatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fontosságát; hangsúlyozza, hogy a jövőbeni újjáépítési projektek esetében környezeti hatásvizsgálatokat kell végezni, különösen a védett területeken, például a Kárpátokban;

17.  Óva int attól, hogy a jövőbeli újjáépítési erőfeszítéseket a jogszabályok oly módon történő módosítására használják fel, hogy az az egyenlő versenyfeltételek és az átláthatóság rovására bizonyos egyéni érdekeket szolgáljon; felszólítja Zelenszkij elnököt, hogy ne írja alá a városfejlesztési tevékenységekről szóló 5655. sz. törvénytervezetet;

18.  hangsúlyozza továbbá, hogy figyelembe kell venni a belső és külső menekültek aggályait, szükségleteit és szakértelmét, mivel a helyi közösségekbe való visszailleszkedésük kulcsfontosságú lesz Ukrajna társadalmi és intézményi rezilienciájának és egységének megerősítéséhez; emlékeztet arra, hogy komoly kihívást jelent az áldozatok és a háborús veteránok szenvedésének kezelése, akik közül sokan nehezen tudnak majd teljes mértékben visszailleszkedni a társadalmi életbe a háború befejezését követően, különösen azok, akiket az orosz megszálló erők fogva tartottak, megkínoztak, megerőszakoltak vagy más módon bántalmaztak; megismétli, hogy sokuknak hosszú távú pszichológiai és orvosi rehabilitációra és reintegrációs támogatásra lesz szüksége;

19.  megismétli álláspontját, hogy a helyi önkormányzatok és a civil társadalom képviselőit aktívan be kell vonni a helyreállítási és újjáépítési folyamatba Ukrajnában, és hogy ennek a folyamatnak az átláthatóság és az elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáinak kell megfelelnie; felszólít arra, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a fiatal és kiszolgáltatott csoportok szükségleteire és elvárásaira;

20.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tartsák fenn az EU egységét, és helyezzenek fokozott nyomást Oroszországra és szövetségeseire, többek között az orosz hadviselési képesség stratégiai gyengítését célzó további szankciócsomagok révén; elítéli azon államok, szervezetek és személyek magatartását, amelyek segítenek Oroszországnak kikerülni az uniós szankciók hatásait; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki szankciós mechanizmust a kijátszás megelőzésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szankciókat az orosz eredetű vagy Oroszország által újraexportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmára valamennyi tagállamban, és csökkentsék az orosz olajra vonatkozó árplafont; megismétli az európai vállalatokhoz intézett azon felhívását, hogy szüntessék meg tevékenységeiket Oroszországban; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak egyedi intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a nem uniós országokba exportált fejlett technológiai termékek Oroszországba kerüljenek; felhívja a tagállamokat, hogy nagyon szigorúan vonják büntetőeljárás alá az uniós szankciók megkerülésében részt vevő személyeket vagy szervezeteket; felszólít a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedések megerősítésére, amelyek – annak ellenére, hogy erre számos felhívás irányul – nem tükrözik az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat , annak ellenére, hogy a belarusz rezsim folyamatos politikai, pénzügyi, operatív és logisztikai támogatást nyújtott Moszkvának az Ukrajna elleni agresszió során, és közös hibrid akciókban – például a migráció fegyverként való felhasználásában – vett részt az EU ellen az EU destabilizálása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése érdekében;

21.  hangsúlyozza, hogy az uniós támogatás messze túlmutat a polgári ágazaton, és az átfogó katonai támogatásra is kiterjed; felhívja az Uniót, a tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy Ukrajna védelmi képességeinek a nemzetközileg elismert ukrán területek felszabadításához szükséges szintre történő megerősítése és a további agresszió megakadályozása érdekében fokozzák az Ukrajnával folytatott katonai együttműködésüket, többek között a képességek növelése, a kiképzés és a kapacitásépítés biztosítása révén; megismétli, hogy támogatja ezeket az intézkedéseket és azok jelentős kiterjesztését, és hogy e tekintetben teljes mértékben ki kell használni az Európai Békekeretet;

22.  hangsúlyozza, hogy az orosz agresszió sikeres megállításával az ukrán hadsereg a világ egyik legtöbb harctéri tapasztalattal rendelkező hadseregének bizonyult; elismerését és nagyrabecsülését fejezi ki Ukrajnának, amiért Oroszország agresszív háborújával szemben tanúsított ellenállásával jelentős mértékben hozzájárul az euroatlanti térség biztonságához és értékeinek védelméhez; emlékeztet arra, hogy milyen kockázatot jelent, ha Ukrajna tartósan egy biztonsági pufferzónában maradna, mivel ez Oroszországot az ellenségeskedés hosszú távú fenntartására ösztönözné;

23.  felhívja a NATO-szövetségeseket, hogy teljesítsék Ukrajna NATO-tagsága iránti kötelezettségvállalásukat, és elvárja, hogy a közelgő vilniusi és washingtoni csúcstalálkozók előkészítsék az utat Ukrajnának a NATO-hoz való csatlakozásra való felkérése előtt, és hogy a csatlakozási folyamat a háború lezárását követően megkezdődjön és a lehető leghamarabb lezáruljon; felhívja az EU-t, a tagállamokat, a NATO-szövetségeseket és a hasonló gondolkodású partnereket, hogy szorosan működjenek együtt Ukrajnával a biztonsági garanciák ideiglenes keretének kidolgozásában, amelyet a háború után azonnal végre kell hajtani, amíg a teljes jogú NATO-tagságot meg nem kapja az ország; hangsúlyozza, hogy Ukrajna uniós és NATO-integrációja fokozná a regionális és globális biztonságot, előmozdítaná a stabilitást, és erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti együttműködés és közös értékek kötelékeit;

24.  felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a stratégiai kommunikációt, és nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a bővítés kölcsönös előnyeiről és lehetőségeiről Ukrajnában és a tagállamokban egyaránt a csatlakozási folyamat támogatásának további növelése és jobb megértése érdekében; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy javítsák az uniós finanszírozás és az abból származó kézzelfogható eredmények láthatóságát Ukrajnában; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU és az ukrán civil társadalom aktív szerepet játsszon e célkitűzések végrehajtásában;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, a NATO főtitkárának és a NATO Parlamenti Közgyűlése elnökének, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

(1) HL L 161., 2014.5.29., 3. o.