Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0156 – C9-0144/2022 – 2022/0104(COD))(1)
(1) Az európai zöld megállapodás55 Európa arra irányuló stratégiája, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaság jöjjön létre, optimalizálva az erőforrás-gazdálkodást és minimalizálva a szennyezést, elismerve ugyanakkor, hogy mélyreható átalakulást hozó szakpolitikákra van szükség. Emellett az Unió elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend56 és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok57 mellett is. A 2020. októberi, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia58 és a 2021 májusában elfogadott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv59 kifejezetten az európai zöld megállapodás környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. Ezzel párhuzamosan az új európai iparstratégia60 még inkább hangsúlyozza a transzformatív technológiák potenciális szerepét. Az e kezdeményezés szempontjából különleges jelentőséggel bíró egyéb szakpolitikák között megemlíthető az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag61, az uniós metánstratégia62 és a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó glasgow-i kötelezettségvállalás63, az uniós alkalmazkodási stratégia64, a biodiverzitási stratégia65, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia66 és a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés67. Emellett a 2022-ben zajló orosz-ukrán háborúra adott uniós válasz részeként a REPowerEU kezdeményezés68 közös európai fellépést javasol az energiaellátás diverzifikálásának támogatása, a megújuló energiára való átállás felgyorsítása és az energiahatékonyság javítása érdekében.
(1) Az európai zöld megállapodás55 Európa arra irányuló stratégiája, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaság jöjjön létre, optimalizálva az erőforrás-(újra)felhasználást és -gazdálkodást és minimalizálva a szennyezést, elismerve ugyanakkor, hogy mélyreható átalakulást hozó szakpolitikákra, igazságos átmenetre van szükség, és meg kell védeni a polgárok egészségét és jóllétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Emellett az Unió elkötelezett a Párizsi Megállapodás55a, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend56 és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok57, valamint a WHO-ban való szerepvállalás mellett is. A 2020. októberi, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia58 és a 2021 májusában elfogadott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv59 kifejezetten az európai zöld megállapodás környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. Ezzel párhuzamosan az új európai iparstratégia60 még inkább hangsúlyozza a transzformatív technológiák potenciális szerepét. Az e kezdeményezés szempontjából különleges jelentőséggel bíró egyéb szakpolitikák között megemlíthető az európai klímarendelet60a, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag61, az uniós metánstratégia62 és a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó glasgow-i kötelezettségvállalás63, az uniós alkalmazkodási stratégia64, a biodiverzitási stratégia65, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia66, a talajvédelmi stratégia66a és a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés67. Emellett a 2022-ben zajló orosz-ukrán háborúra adott uniós válasz részeként a REPowerEU kezdeményezés68 közös európai fellépést javasol az energiaellátás diverzifikálásának támogatása, a megújuló energiára való átállás felgyorsítása és az energiahatékonyság javítása érdekében.
_________________
_________________
55 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás; COM(2019)0640.
55 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás; COM(2019)0640.
55a A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
58 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020)0667.
58 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020)0667.
59 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021)0400.
59 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021)0400.
60 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020)0102.
60 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020)0102.
60a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet).
61 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021)0550.
61 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021)0550.
62 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról, COM(2020)0663.
62 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról, COM(2020)0663.
63 https://www.globalmethanepledge.org/
63 https://www.globalmethanepledge.org/
64 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021)0082.
64 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021)0082.
65 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
65 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
66 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
66 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
66a A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kiaknázása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából; COM(2021)0699.
68 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022)0108.
68 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022)0108.
(2) Az európai zöld megállapodás bejelentette az uniós intézkedések felülvizsgálatát a nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelése érdekében, beleértve a jogszabályok ágazati hatályának felülvizsgálatát, valamint annak vizsgálatát, hogy miként lehet azokat teljes mértékben összhangba hozni az éghajlat-politikával, az energiapolitikával és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikával. Emellett a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a szennyező anyagok kibocsátásának a forrásnál történő csökkentésére szólít fel, beleértve azokat a forrásokat is, amelyek jelenleg nem tartoznak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv69 hatálya alá. A bizonyos agráripari tevékenységekből származó szennyezés kezelése érdekében tehát e tevékenységeket az említett irányelv hatálya alá kell vonni.
(2) Az európai zöld megállapodás bejelentette az uniós intézkedések felülvizsgálatát a nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelése érdekében, beleértve a jogszabályok ágazati hatályának felülvizsgálatát, valamint annak vizsgálatát, hogy miként lehet azokat teljes mértékben összhangba hozni az éghajlat-politikával, az energiapolitikával, a vízpolitikával, a levegőminőségi politikával és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikával, egyúttal megvédve a polgárok egészségét és jóllétét, valamint védelmet nyújtva az állatoknak a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben és figyelembe véve az emberi egészség és az állati gyógyulás közötti összefüggéseket. Emellett a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a erőforrás-hatékonyság és az újrafelhasználás javítására szólít fel, a szennyező anyagok kibocsátásának a forrásnál történő csökkentése mellett, beleértve azokat a forrásokat is, amelyek jelenleg nem tartoznak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv69 hatálya alá. A bizonyos agráripari tevékenységekből származó szennyezés kezelése és ezzel egyidejűleg az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzései szempontjából számos járulékos előnnyel járó fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása érdekében tehát e tevékenységeket az említett irányelv hatálya alá kell vonni.
_________________
_________________
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése); HL L 334., 2010.12.17., 17-119. o.
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése); HL L 334., 2010.12.17., 17-119. o.
(3) Az Unió nyersanyag-kitermelő ipara kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás és az uniós iparstratégia – ideértve annak aktualizált változatát is – céljainak eléréséhez. A nyersanyagok stratégiai jelentőséggel bírnak a digitális és zöld átállás, az energetikai és a nyersanyagszektor átalakulása és a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából, továbbá az EU gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. E célkitűzések eléréséhez tovább kell fejleszteni a fenntartható hazai kapacitásokat. Ehhez hatékony, testreszabott és összehangolt intézkedésekre van szükség az elérhető legjobb technikák kidolgozásának és alkalmazásának biztosítása érdekében, olyan eljárások alkalmazása révén, amelyek a leghatékonyabbak és a lehető legkisebb hatást gyakorolják az emberi egészségre és a környezetre. A 2010/75/EU irányelv irányítási mechanizmusai, amelyek szorosan bevonják az ipari szakértőket a konszenzuson alapuló és testre szabott környezetvédelmi követelmények kidolgozásába, támogatni fogják e tevékenységek fenntartható növekedését az Unióban. A közösen elfogadott előírások kidolgozása és rendelkezésre állása egyenlő versenyfeltételeket eredményez az Unióban, biztosítva egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. Ezért helyénvaló ezeket a tevékenységeket a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonni.
(3) Az Unió nyersanyag-kitermelő ipara kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás és az uniós iparstratégia – ideértve annak aktualizált változatát is – céljainak eléréséhez. A nyersanyagok stratégiai jelentőséggel bírnak a digitális és zöld átállás, az energetikai és a nyersanyagszektor átalakulása és a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából, továbbá az EU gazdasági rezilienciájának és autonómiájának megerősítése érdekében. E célkitűzések eléréséhez tovább kell fejleszteni a fenntartható hazai kapacitásokat és kínálatot, különösen a növekvő globális kereslet, az ellátási láncok sebezhetősége és a geopolitikai feszültségek fényében. Ehhez – csak a környezetre és/vagy a víz- és energiafogyasztásra jelentős hatást gyakorló egyes fémtartalmú ércekkel és meghatározott ipari ércekkel kapcsolatos tevékenységekre, például a vegyi feldolgozásra vonatkozó, hatásvizsgálat által megerősített – hatékony, testreszabott és összehangolt intézkedésekre van szükség az elérhető legjobb technikák kidolgozásának és alkalmazásának biztosítása érdekében, olyan eljárások alkalmazása révén, amelyek a leghatékonyabbak és a lehető legkisebb hatást gyakorolják az emberi egészségre és a környezetre. A Bizottságnak hatásvizsgálat alapján össze kell állítania az egyes ipari ércekre vonatkozó említett tevékenységek kimerítő listáját.A 2010/75/EU irányelv irányítási mechanizmusai, amelyek szorosan bevonják az ipari szakértőket a konszenzuson alapuló és testre szabott környezetvédelmi követelmények kidolgozásába, támogatni fogják e tevékenységek fenntartható növekedését az Unióban. A közösen elfogadott előírások kidolgozása és rendelkezésre állása egyenlő versenyfeltételeket eredményez az Unióban, biztosítva egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. Ezért helyénvaló ezeket a tevékenységeket a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonni, továbbá felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy nagy mennyiségű, jelentős környezeti hatással járó ásványi anyagok Unióban történő felfedezése esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 2010/75/EU irányelv I. melléklete vonatkozó rendelkezéseinek módosítása céljából.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) A szagokkal kapcsolatos tartós problémák („szagszennyezés”), valamint az ipari szennyvíz kibocsátásával kapcsolatos problémák, amelyeket a környezeti feltételek szezonális ingadozásai súlyosbíthatnak, számos területen különös aggodalomra adnak okot az Unión belül, és a meglévő uniós jogszabályok nem foglalkoznak megfelelően ezekkel. E módosító jogi aktusnak egyértelműen figyelembe kell vennie a szagszennyezés és az ipari szennyvízkibocsátásból származó szennyezés egészségre, a környezet minőségére és az uniós polgárok életminőségére gyakorolt hatását.
(4) A sertés-, baromfi- és szarvasmarhatartás révén jelentős mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe és a vízbe. Az ilyen szennyező anyagok – többek között ammónia, metán, nitrát és üvegházhatású gázok – kibocsátásának csökkentése, és ezáltal a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása érdekében lejjebb kell vinni azt a küszöbértéket, amely felett a sertés- és baromfitelepek a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, és az irányelv hatálya alá kell vonni a szarvasmarhatartást is. A vonatkozó BAT-követelmények figyelembe veszik e létesítmények jellegét, méretét, sűrűségét és összetettségét – ideértve a legeltetésen alapuló szarvasmarhatartási rendszerek sajátosságait, ahol az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben –, valamint azok lehetséges környezeti hatásait. Az elérhető legjobb technikák arányossági követelményei arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy egyre inkább környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokra térjenek át.
(4) A sertés-, baromfi- és szarvasmarhatartás – noha hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz – jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe és a vízbe. Az ilyen szennyező anyagok – többek között ammónia, metán, nitrát és üvegházhatású gázok – kibocsátásának csökkentése, és ezáltal a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása érdekében lejjebb kell vinni azt a küszöbértéket, amely felett a nagy sertés- és baromfitelepek a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, és az irányelv hatálya alá kell vonni a nagy méretű szarvasmarhatartó gazdaságokat is. A vonatkozó BAT-követelmények figyelembe veszik e létesítmények jellegét, méretét, sűrűségét és összetettségét – ideértve a legeltetésen alapuló szarvasmarhatartási rendszerek sajátosságait, ahol az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben –, valamint azok lehetséges környezeti hatásait. A BAT-követelmények nem tartalmazhatnak olyan ajánlást, amely a legelőkre épülő rendszerekről a teljesen zárt tartásra való áttéréshez vezetne. Az elérhető legjobb technikák arányossági követelményei arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy egyre inkább környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokra térjenek át. A szigorú környezetvédelmi normák mind az ipari tevékenységek, mind az intenzív állattenyésztés esetében általában növelik a termékek termelési értékét, megfelelve az uniós környezetvédelmi jogszabályok követelményeinek. Ezért a szigorúbb környezetvédelmi normák világszerte történő előmozdítása érdekében elengedhetetlen a kölcsönösség megteremtése az Unión kívüli termelőkkel, ezáltal ösztönözve a hasonló környezetvédelmi kötelezettségeknek megfelelő termékek belső piacra történő behozatalát, kezdve az ezen irányelvben előírt, Ia. melléklet szerinti mezőgazdasági termeléssel, és potenciálisan kiterjesztve ezt a viszonosságot az ipari tevékenységekre.
(5) Az Unióban 2040-ig valószínűleg jelentősen megnő majd az elektromos meghajtású gépjárművekben használt akkumulátorok gyártására szolgáló nagy méretű létesítmények száma, növelve az Unió globális akkumulátorgyártásban való részesedését. Bár az akkumulátorok értékláncán végzett számos tevékenység már a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, az akkumulátorokat pedig – mint termékeket – az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* + szabályozza, akkor is ki kell terjeszteni az irányelv hatályát a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre, és biztosítani kell, hogy azokra a 2010/75/EU irányelvben meghatározott követelmények is vonatkozzanak, hozzájárulva ezáltal az akkumulátorgyártás fenntarthatóbb növekedéséhez. A 2010/75/EU irányelv hatályának a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre való kiterjesztése révén átfogó módon javítható az akkumulátorok fenntarthatósága, és minimálisra csökkenthető azok környezetre gyakorolt hatása az életciklusuk során.
(5) Az Unióban 2030-ig valószínűleg jelentősen megnő majd az elektromos meghajtású gépjárművekben használt akkumulátorok gyártására szolgáló nagy méretű létesítmények száma, növelve az Unió globális akkumulátorgyártásban való részesedését. Bár az akkumulátorok értékláncán végzett számos tevékenység már a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, más tevékenységek, például az akkumulátormodulok és -csomagok összeszerelése egyértelműen nem tartozik az irányelv hatálya alá. Ezen túlmenően az akkumulátorokat – mint termékeket – az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* + szabályozza.Ennek ellenére azonban – a kizárólag akkumulátormodulokat és -csomagokat összeszerelő létesítmények kivételével – ki kell terjeszteni az irányelv hatályát a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre, ezáltal biztosítva, hogy a 2010/75/EU irányelvben meghatározott követelmények ezekre a nagy gyártólétesítményekre is vonatkozzanak, hozzájárulva ezáltal az akkumulátorgyártás fenntarthatóbb növekedéséhez. A 2010/75/EU irányelv hatályának a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre való kiterjesztése révén átfogó módon javítható az akkumulátorok fenntarthatósága, és minimálisra csökkenthető azok környezetre gyakorolt hatása az életciklusuk során.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A megújuló hidrogén kulcsfontosságú szerepet fog játszani a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásában a nehezen dekarbonizálható, energiaigényes iparágakban és a közlekedésben, az Unió energiaszerkezetének diverzifikálásában, valamint a legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség irányába tett előrehaladás előmozdításában. A vízelektrolízissel történő hidrogéntermelés sokkal kisebb környezeti hatással jár, mint a hagyományos hidrogénüzemekben történő előállítás, mivel a vízlábnyom kulcsfontosságú és nagyon helyspecifikus paraméter, amely függ attól, hogy helyben milyen a víz rendelkezésre állása, a vízfogyasztás, a vízminőség romlása és a vízszennyezés. Bár a hidrogén előállításához kiváló minőségű vízre van szükség, a hidrogén mint energiahordozó nagy lehetőséget kínál a kis- és középvállalkozások számára az önellátás szempontjából.
(6) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés fokozása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján a létesítmények számára kiadott engedélyeket az interneten díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanilyen feltételek mellett az engedélyek egységes összefoglalóját is elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
(6) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés fokozása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján a létesítmények számára kiadott engedélyeket az interneten díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, biztosítva egyúttal a bizalmas üzleti információk védelmét. Ugyanilyen feltételek mellett az engedélyek egységes összefoglalóját is elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. E célból a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia az engedélyek közzétételére vonatkozóan.
(8) A tagállamoknak a 2010/75/EU irányelv alapján megfelelésbiztosítási intézkedéseket kell elfogadniuk a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A megfelelésbiztosítási intézkedések részeként az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az engedélyben foglalt feltételek folyamatos megsértése és az ellenőrzési jelentésben foglalt határozatok végrehajtásának elmulasztása veszélyt jelent vagy okozhat az emberi egészségre, illetve jelentős káros hatással járhat a környezetre nézve, felfüggesszék a létesítmény működését a veszély megszüntetése érdekében.
(8) A tagállamoknak a 2010/75/EU irányelv alapján megfelelésbiztosítási intézkedéseket kell elfogadniuk a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A megfelelésbiztosítási intézkedések részeként e veszély elhárítása érdekében az illetékes hatóságoknak fel kell függeszteniük a létesítmény működését, amennyiben az engedélyben foglalt feltételek folyamatos megsértése és az ellenőrzési jelentésben foglalt határozatok végrehajtásának elmulasztása veszélyt jelent vagy okozhat az emberi egészségre, illetve jelentős káros hatással járhat a környezetre egy vagy több tagállamban – például szennyvízkibocsátások révén –, és káros hatást gyakorol az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, például az ivóvízellátásra.Az illetékes hatóságnak javítania kell az érintett érdekelt felekkel folytatott kommunikációt, és tájékoztatnia kell az ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztelep-üzemeltetőket, valamint a jogsértés által érintett, határokon átnyúló illetékes hatóságokat.
(9) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó, a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények energiahatékonyságának fokozása érdekében helyénvaló energiahatékonysági követelményeket meghatározni e létesítmények számára a telephelyen lévő égetőegységek vagy más, szén-dioxidot kibocsátó egységek vonatkozásában.
(9) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó, a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények energiahatékonyságának fokozása érdekében helyénvaló az energiahatékonyság elsődlegességének elvét alkalmazni és energiahatékonysági követelményeket meghatározni a tanúsított energiagazdálkodási rendszer megvalósítását vagy tanúsított energetikai audit eredményeinek végrehajtását elmulasztó létesítmények számára a telephelyen lévő égetőegységek vagy más, szén-dioxidot kibocsátó egységek vonatkozásában. A REPowerEU terv kimondja, hogy az energiahatékonysági intézkedések javíthatják a rezilienciát a harmadik országokból az Unióba és tagállamaiba irányuló energiaimport zavara esetén, különösen geopolitikai konfliktusok idején.
(10) A 2010/75/EU irányelv értékelése azzal a következtetéssel zárult, hogy a vegyi anyagok felhasználásával járó kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében meg kell erősíteni az említett irányelv és az 1907/2006/EK rendelet71 közötti kapcsolatokat a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a vegyi anyagokkal kapcsolatban végzett munka és a BAT-referenciadokumentumok 2010/75/EU irányelvvel összhangban történő elkészítése közötti szinergiák kialakítása érdekében az ECHA-t hivatalos szereppel kell felruházni a BAT-referenciadokumentumok elkészítésében.
(10) A 2010/75/EU irányelv értékelése azzal a következtetéssel zárult, hogy a vegyi anyagok felhasználásával járó kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében meg kell erősíteni az említett irányelv és az 1907/2006/EK rendelet71 közötti kapcsolatokat a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a vegyi anyagokkal kapcsolatban végzett munka és a BAT-referenciadokumentumok 2010/75/EU irányelvvel összhangban történő elkészítése közötti – különösen a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok kibocsátásának minimalizálásával kapcsolatos – szinergiák kialakítása érdekében az ECHA-t hivatalos szereppel kell felruházni a BAT-referenciadokumentumok elkészítésében. Emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakértelme is hasznos lenne e folyamat számára.
_________________
_________________
71 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
71 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(11) Az elérhető legjobb technikákhoz (BAT) kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek meghatározását alátámasztó információk cseréjének megkönnyítése érdekében – a bizalmas üzleti információk integritásának megőrzése mellett – eljárásokat kell meghatározni a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő, valamint a Bizottság által a BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata vagy frissítése céljából szervezett információcsere keretében az iparágtól gyűjtött információk kezelésére. Biztosítani kell, hogy az információcserében részt vevő magánszemélyek ne osszanak meg bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információkat az érintett ipari tevékenységekben és a kapcsolódó piacokon gazdasági érdekeltséggel rendelkező vállalkozások vagy szakmai szövetségek képviselőivel. Az ilyen információcsere nem érinti az uniós versenyjogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkét.
(11) Az elérhető legjobb technikákhoz (BAT) kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek meghatározását alátámasztó információk cseréjének megkönnyítése érdekében – a bizalmas üzleti információk integritásának megőrzése mellett – eljárásokat kell meghatározni a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő, valamint a Bizottság által a BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata vagy frissítése céljából szervezett információcsere keretében az iparágtól gyűjtött információk kezelésére. Többek között például titoktartási megállapodások és az adatok anonimizálása révén biztosítani kell, hogy az információcserében részt vevő magánszemélyek ne osszanak meg bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információkat az érintett ipari tevékenységekben és a kapcsolódó piacokon gazdasági érdekeltséggel rendelkező vállalkozások vagy szakmai szövetségek képviselőivel. Az ilyen információcsere nem érinti az uniós versenyjogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkét.
(12) Egészében véve az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében a végrehajtás valamennyi szakaszában szinergiákra és koordinációra van szükség más vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. Ennélfogva a 2010/75/EU irányelv szerinti engedélyezés előtt megfelelő konzultációt kell folytatni minden érintett illetékes hatósággal, amelynek feladata, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést.
(12) Egészében véve az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében a végrehajtás valamennyi szakaszában szinergiákra és koordinációra van szükség más vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. Ennélfogva a 2010/75/EU irányelv szerinti engedélyezés előtt megfelelő konzultációt kell folytatni minden érintett illetékes hatósággal, amelynek feladata, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 irányelvének való megfelelést.
(13) A létesítmény környezeti teljesítményének és biztonságának folyamatos javítása érdekében – többek között a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrás-felhasználás és a víz-újrafelhasználás optimalizálása, valamint a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése révén – az üzemeltetőnek a vonatkozó BAT-következtetésekkel összhangban környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) kell létrehoznia és alkalmaznia, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. Az EMS-nek ki kell terjednie a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok kezelésére, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való lehetséges helyettesítésének elemzésére is.
(13) A létesítmény környezeti teljesítményének és biztonságának folyamatos javítása érdekében – többek között a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrás-felhasználás és a vízfelhasználás és -újrafelhasználás optimalizálása, valamint a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése révén – az üzemeltetőnek a vonatkozó BAT-következtetésekkel összhangban környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) kell létrehoznia és alkalmaznia. Az EMS-t oly módon kell kidolgozni, hogy az tükrözze a létesítmény jellegét, méretét és összetettségét, valamint lehetséges környezeti hatását. Az EMS-t ellenőrizni kell, és az interneten keresztül a nyilvánosság számára szabadon elérhetővé kell tenni. Az EMS-nek ki kell terjednie a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok kezelésére, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való lehetséges helyettesítésének elemzésére is.
(14) Pontosabban meg kell határozni, hogy az illetékes hatóság milyen feltételek mellett veheti figyelembe a 2010/75/EU irányelvvel összhangban megadott engedélyben a vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása során a szennyvíztisztító telep további kezelési eljárásait, hogy az ilyen kibocsátások ne vezessenek a befogadó vizekben a szennyező anyagok mennyiségének növekedéséhez ahhoz a helyzethez képest, amikor a létesítmény BAT-ot alkalmaz és teljesíti az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a közvetlen kibocsátások vonatkozásában.
(14) Pontosabban meg kell határozni, hogy az illetékes hatóság milyen feltételek mellett veheti figyelembe a 2010/75/EU irányelvvel összhangban megadott engedélyben a vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása során a szennyvíztisztító telep további kezelési eljárásait, hogy az ilyen kibocsátások ne vezessenek a befogadó vizekben a szennyező anyagok mennyiségének növekedéséhez, vagy ne akadályozzák a szennyvíztisztító áramból való erőforrás-visszanyerési kapacitást vagy potenciált ahhoz a helyzethez képest, amikor a létesítmény BAT-ot alkalmaz és teljesíti az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a közvetlen kibocsátások vonatkozásában.
(15) Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosításához többek között olyan kibocsátási határértékek megállapítására van szükség az engedélyekben, amelyek biztosítják a BAT-következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó alkalmazandó kibocsátási szinteknek való megfelelést. Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-ek) általában nem egyedi értékekként, hanem tartományokban fejezik ki, hogy tükrözzék az adott típusú létesítményeken belüli különbségeket, amelyek következtében a BAT alkalmazása során eltérő mértékű környezeti teljesítmény érhető el. Például egy adott BAT nem fog ugyanolyan teljesítményt biztosítani a különböző létesítmények tekintetében, előfordulhat, hogy egyes BAT-ok nem alkalmasak bizonyos létesítményekben való alkalmazásra, vagy a BAT-ok bizonyos kombinációja hatékonyabb lehet egyes szennyező anyagok vagy környezeti elemek esetében, mint más kombinációk. Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérését aláássa az a gyakorlat, hogy a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek tartományának legkevésbé szigorú végén határozzák meg, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott létesítmény az elérhető legjobb technikák alkalmazása révén képes lenne alacsonyabb kibocsátási szinteket is elérni. Ez a gyakorlat eltántorítja az élenjáró gazdasági szereplőket attól, hogy hatékonyabb technikákat alkalmazzanak, és megakadályozza, hogy az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme mellett egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki. Az illetékes hatóságok számára ezért elő kell írni, hogy az engedélyekben a lehető legalacsonyabb kibocsátási határértékeket állapítsák meg, amelyek tükrözik a BAT teljesítményét a konkrét létesítmények vonatkozásában, figyelembe véve a BAT-AEL-ek teljes tartományát, és törekedve a lehető legjobb környezeti teljesítmény elérésére a létesítmények vonatkozásában; kivéve, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák alkalmazása csak azt teszi lehetővé az érintett létesítmény számára, hogy kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket teljesítsen.
(15) Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosításához többek között olyan kibocsátási határértékek megállapítására van szükség az engedélyekben, amelyek biztosítják a BAT-következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó alkalmazandó kibocsátási szinteknek való megfelelést. Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-ek) általában nem egyedi értékekként, hanem tartományokban fejezik ki, hogy tükrözzék az adott típusú létesítményeken belüli különbségeket, amelyek következtében a BAT alkalmazása során eltérő mértékű környezeti teljesítmény érhető el. Például egy adott BAT nem fog ugyanolyan teljesítményt biztosítani a különböző létesítmények tekintetében, előfordulhat, hogy egyes BAT-ok nem alkalmasak bizonyos létesítményekben való alkalmazásra, vagy a BAT-ok bizonyos kombinációja hatékonyabb lehet egyes szennyező anyagok vagy környezeti elemek esetében, mint más kombinációk. Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérését aláássa az a gyakorlat, hogy a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek tartományának legkevésbé szigorú végén határozzák meg, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott létesítmény az elérhető legjobb technikák alkalmazása révén képes lenne alacsonyabb kibocsátási szinteket is elérni. Ez a gyakorlat eltántorítja az élenjáró gazdasági szereplőket attól, hogy hatékonyabb technikákat alkalmazzanak, és megakadályozza, hogy az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme mellett egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki. Ezért az illetékes hatóságnak a BAT-AEL-ek teljes tartományát figyelembe véve, az adott létesítmény esetében elérhető legszigorúbb kibocsátási határértékeket kell meghatároznia. A kibocsátási határértékeknek figyelembe kell venniük a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, az üzemeltető által végzett értékelésen kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát és normál üzemi körülmények között törekedve a legjobb általános környezeti teljesítmény elérésére, figyelembe véve a rövid távú átlagok esetén a standard működési ingadozásokat, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák alkalmazása csak azt teszi lehetővé az érintett létesítmény számára, hogy kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket teljesítsen.
Módosítás 290 és 299 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
(15a) A BAT-következtetéseknek meg kell határozniuk azokat a technikákat, amelyeket az ipari szereplők alkalmazhatnak annak érdekében, hogy összhangban legyenek az EU szennyezőanyag-mentességi és körforgásos gazdasággal kapcsolatos törekvéseivel, valamint karbonsemlegességi célkitűzéseivel. Az ipari üzemeltetők számára elegendő időt kell biztosítani a BAT-következtetésekben leírt és egy átalakítási tervben meghatározott mélyreható ipari átalakulási technikák alkalmazására.
(16) A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyeknek lehetőség szerint kötelező környezetiteljesítmény-határértékeket kell megállapítaniuk a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL).
(16) A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyeknek lehetőség szerint indikatív környezetiteljesítmény-határértékeket kell megállapítaniuk – feltéve, hogy a kötelező tartomány alacsonyabb teljesítményű szélső értéke biztosítva van – a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL), figyelembe véve az egyes dekarbonizációs és szennyezésmentesítési tevékenységekhez, valamint az új keletű és innovatív technikákhoz kapcsolódó magasabb energiafogyasztást, továbbá az ipari ökoszisztéma egészét.Az illetékes hatóságok csak akkor engedélyezhetnek ideiglenes eltéréseket, ha az értékelés azt mutatja, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikákkal való elérése aránytalanul magasabb költségekkel járna a környezeti előnyökhöz és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokhoz képest, és ha megvalósul a környezet egészének magas szintű védelme.
(17) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának megelőzése vagy minimalizálása, valamint az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében pontosabban meg kell határozni azokat a feltételeket – általános elvek révén –, amelyek mellett engedélyezhetők a kibocsátási határértékektől való eltérések, annak érdekében, hogy az ilyen eltérések alkalmazása Unió-szerte összehangoltabb módon történjen. Emellett nem engedélyezhetők ilyen eltérések, ha azok veszélyeztethetik a környezetminőségi előírásoknak való megfelelést.
(17) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának megelőzése vagy minimalizálása, valamint az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében pontosabban meg kell határozni azokat a feltételeket – általános elvek révén –, amelyek mellett engedélyezhetők a kibocsátási határértékektől való eltérések. Annak érdekében, hogy az ilyen eltérések alkalmazása Unió-szerte összehangoltabb módon történjen, világos kritériumokat kell megállapítani, többek között meg kell határozni az eltérések maximális időtartamát és felülvizsgálatának menetrendjét. Emellett nem engedélyezhetők ilyen eltérések, ha azok veszélyeztethetik a környezetminőségi előírásoknak való megfelelést.
(18) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy van némi ellentmondás az említett irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó megfelelésértékelési megközelítések között. Annak érdekében, hogy a környezet egésze magas szintű védelmet élvezzen, az uniós jog végrehajtása következetes legyen, az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek a lehető legkisebbek legyenek, a Bizottságnak közös szabályokat kell megállapítania a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére és a levegőbe és vízbe történő kibocsátások mért szintjeinek az elérhető legjobb technikák alapján történő érvényesítésére vonatkozóan. Ez utóbbi megfelelésértékelési szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük azokkal a szabályokkal szemben, amelyeket a 2010/75/EU irányelv III. és IV. fejezete határoz meg az irányelv V. és VI. mellékletében foglalt kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése tekintetében.
(18) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy van némi ellentmondás az említett irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó megfelelésértékelési megközelítések között. Annak érdekében, hogy a környezet egésze magas szintű védelmet élvezzen, az uniós jog végrehajtása következetes legyen, az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek a lehető legkisebbek legyenek, és megelőzhetők legyenek a korrupciós kockázatok, a Bizottságnak közös szabályokat kell megállapítania a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére és a levegőbe és vízbe történő kibocsátások mért szintjeinek az elérhető legjobb technikák alapján történő érvényesítésére vonatkozóan. Ez utóbbi megfelelésértékelési szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük azokkal a szabályokkal szemben, amelyeket a 2010/75/EU irányelv III. és IV. fejezete határoz meg az irányelv V. és VI. mellékletében foglalt kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése tekintetében.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
(18a) A tagállamoknak a Bizottság támogatásával gondoskodniuk kell, a megfelelő szennyező anyagok kimutatására szolgáló harmonizált környezeti nyomonkövetési módszerek – ezen belül az új keletű, például a mézelő méhek kolóniái útján végzett nyomonkövetési technikák – észszerűsítéséről.
(19) A környezetminőségi előírások az uniós jogban – például a levegőre és a vízre vonatkozó uniós jogszabályokban – meghatározott valamennyi követelményre vonatkoznak; azokat egy adott környezetnek vagy annak egy adott részének egy adott időpontban teljesítenie kell. Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy egy létesítmény engedélyének megadásakor az illetékes hatóságoknak nem csupán azokat a feltételeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a létesítmény üzemeltetésének megfelelőségét az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetések révén, hanem – adott esetben a létesítmény adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulásának csökkentése céljából – különleges kiegészítő feltételeket is bele kell foglalniuk az engedélybe, amelyek szigorúbbak a vonatkozó BAT-következtetésekben foglaltaknál, annak biztosítása érdekében, hogy a létesítmény megfeleljen a környezetminőségi előírásoknak. Ezek a feltételek szigorúbb kibocsátási határértékeket is magukban foglalhatnak, vagy korlátozhatják a létesítmény működését vagy kapacitását.
(19) A környezetminőségi előírások az uniós jogban – például a levegőre és a vízre vonatkozó uniós jogszabályokban – meghatározott valamennyi követelményre vonatkoznak; azokat egy adott környezetnek vagy annak egy adott részének egy adott időpontban teljesítenie kell. Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy egy létesítmény engedélyének megadásakor az illetékes hatóságoknak nem csupán azokat a feltételeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a létesítmény üzemeltetésének megfelelőségét az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetések révén, hanem – adott esetben a létesítmény adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulásának csökkentése céljából és az ugyanazon földrajzi területen található létesítmények kumulatív hatását figyelembe véve – különleges kiegészítő feltételeket is bele kell foglalniuk az engedélybe, amelyek szigorúbbak a vonatkozó BAT-következtetésekben foglaltaknál, annak biztosítása érdekében, hogy a létesítmény megfeleljen a környezetminőségi előírásoknak. Ezek a feltételek szigorúbb kibocsátási határértékeket is magukban foglalhatnak, vagy korlátozhatják a létesítmény működését vagy kapacitását.
(20) Az illetékes hatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség esetén frissítenie kell az engedélyben foglalt feltételeket a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Erre a felülvizsgálatra vagy frissítésre akkor is sort kell keríteni, ha a létesítménynek meg kell felelnie valamely – akár új vagy felülvizsgált – környezetminőségi előírásnak, vagy ha a befogadó környezet állapota szükségessé teszi az engedély felülvizsgálatát az uniós jogszabályokban foglalt terveknek és programoknak, például a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek való megfelelés érdekében.
(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján kiadott engedélyek foglalkozzanak a környezeti teljesítmény javításának szükségességével, az illetékes hatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség esetén frissítenie kell az engedélyben foglalt feltételeket a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. E felülvizsgálatokat 8 évenkénti gyakorisággal kell elvégezni. Az engedély említett úrjaértékelésére akkor is sort kell keríteni, ha a létesítménynek meg kell felelnie valamely – akár új vagy felülvizsgált – környezetminőségi előírásnak, vagy ha a befogadó környezet állapota szükségessé teszi az engedély felülvizsgálatát az uniós jogszabályokban foglalt terveknek és programoknak, például a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek való megfelelés érdekében.
_________________
_________________
72 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
72 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
(20a) A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának általános elvére tekintettel a kibocsátási határértékekkel és a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékekkel kapcsolatos új követelményeket csak akkor kell alkalmazni a létesítményekre, ha ezen irányelv átültetését követően új BAT-következtetés elfogadása eredményeként az engedély frissítésére van szükség, vagy ha a környezetminőségi előírások vagy a létesítmény üzemeltetési biztonsága miatt és a hatálybalépés után legkésőbb 10 évvel szükségessé válik az engedély frissítése. Ezzel szemben azon új létesítmények esetében, amelyek a kérelmezési eljárást ezen irányelv átültetésének időpontja után kezdték meg, a kibocsátási határértékekre vonatkozó új követelmények alkalmazandók.
(23) Amennyiben egy létesítmény üzemeltetése egynél több tagállamot érinthet, határokon átnyúló együttműködésre van szükség az engedélyek kiadása előtt, és az együttműködésnek ki kell terjednie az esetlegesen érintett többi tagállam az érintett nyilvánosságának és illetékes hatóságainak előzetes tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra.
(23) Amennyiben egy létesítmény üzemeltetése egynél több tagállamot érinthet, megfelelő regionális kommunikációs csatornákon keresztül zajló határokon átnyúló együttműködésre van szükség az engedélyek újraértékelése vagy kiadása előtt, és az együttműködésnek ki kell terjednie az esetlegesen érintett többi tagállam az érintett nyilvánosságának és illetékes hatóságainak előzetes tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra.
(24) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy noha az az európai ipar átalakulására irányul, nem elég dinamikus, és nem támogatja kellőképpen az innovatív folyamatok és technológiák bevezetését. Ezért helyénvaló megkönnyíteni a jobb környezeti teljesítményű, új keletű technikák tesztelését és bevezetését, csakúgy, mint a kutatókkal és az iparágakkal való együttműködést az államilag finanszírozott kutatási projektekben a vonatkozó európai és nemzeti finanszírozási eszközökben előírt feltételek mellett, valamint létrehozni egy célzottan az innováció támogatásával foglalkozó központot, amely összegyűjti és elemzi az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó innovatív technikákra – köztük az új keletű technikákra – vonatkozó információkat, és leírja az innovatív technikák fejlettségi állapotát a kutatástól egészen azok bevezetéséig (technológiai készenléti szint vagy TRL), valamint környezeti teljesítményét. Ez a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával, felülvizsgálatával és frissítésével kapcsolatos információcserét is elősegíti majd. A központ által gyűjtendő és elemzendő innovatív technikáknak legalább a releváns környezetben (kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezetben) vagy a rendszerprototípus-demonstráció során üzemi környezetben igazolt technológiai szinten kell lenniük (6–7. TRL).
(24) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy noha az az európai ipar átalakulására irányul, nem elég dinamikus, és nem támogatja kellőképpen az innovatív folyamatok és technológiák bevezetését, beleértve azokat, amelyek elengedhetetlenek a zöld és a digitális átállás kettős céljának, valamint az európai klímarendelet célkitűzéseinek eléréséhez. Ezért bármely technika vagy konkrét technológia előírása nélkül helyénvaló megkönnyíteni a jobb környezeti teljesítményű, új keletű technikák tesztelését és bevezetését, csakúgy, mint a kutatókkal és az iparágakkal való együttműködést az államilag finanszírozott kutatási projektekben a vonatkozó európai és nemzeti finanszírozási eszközökben előírt feltételek mellett, valamint létrehozni egy célzottan az innováció támogatásával foglalkozó központot, amely összegyűjti és elemzi az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó innovatív technikákra – köztük az új keletű technikákra – vonatkozó információkat, és leírja az innovatív technikák fejlettségi állapotát a kutatástól egészen azok bevezetéséig (technológiai készenléti szint vagy TRL), valamint értékeli e technikák környezeti teljesítményét, figyelembe véve egyúttal minden potenciális korlátot az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatban. Ez a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával, felülvizsgálatával és frissítésével kapcsolatos információcserét is elősegíti majd. A központ által gyűjtendő és elemzendő innovatív technikáknak legalább a releváns környezetben (kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezetben) vagy a rendszerprototípus-demonstráció során üzemi környezetben igazolt technológiai szinten kell lenniük (6–7. TRL).
(25) A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv75 szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, mivel eszközöket biztosítanak e követelményeknek a létesítmények szintjén történő konkrét végrehajtásához. Az első prioritás az I. mellékletben felsorolt energiaigényes tevékenységek átalakítása. Ezért az energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek 2030. június 30-ig el kell készíteni az átalakítási terveket. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig elő kell írni, hogy a BAT-következtetésekről szóló határozatok 2030. január 1-je utáni közzétételét követő engedély-újraértékelés és -frissítés keretében dolgozzák ki az átalakítási terveket. Míg az átalakítási terveknek továbbra is az üzemeltetők felelősségi körében készített indikatív dokumentumoknak kell maradniuk, az üzemeltetők által a környezetközpontú irányítási rendszereik részeként megbízott ellenőrző szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy azok tartalmazzák-e azokat a minimális információkat, amelyeket az Európai Bizottság fog egy végrehajtási jogi aktusban meghatározni, az üzemeltetőknek pedig nyilvánosságra kell hozniuk az átalakítási terveket.
(25) A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében a csoport, a vállalat vagy a létesítmény szintjén indikatív átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv75 szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, míg a más uniós jogszabályok, például az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv75a vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a 2022/0051(COD) hivatkozási számát]75b értelmében már bejelentett átalakítási tervek, információk vagy adatok tekintetében lehetővé kell tenni az egyszerű hivatkozást, amennyiben azok megfelelnek az átalakítási tervek elemeinek. Az első prioritás az I. mellékletben felsorolt energiaigényes tevékenységek átalakítása. Ezért azon energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek, amelyek számára eltérést engedélyeztek, vagy amelyek a 200 legszennyezőbb létesítmény közé tartoznak – a 2035-re vonatkozó bezárási tervvel rendelkező létesítmények kivételével – 2027. június 30-ig el kell készíteni az átalakítási terveket a létesítmények szintjén. A második prioritás az, hogy az energiaigényes létesítmények összes többi üzemeltetőjének 2029. június 30-ig csoport- vagy vállalati szintű átalakítási tervet kell készítenie minden egyes létesítményekre vonatkozóan. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig hasonló módon elő kell írni, hogy 2030. január 1-ig dolgozzák ki az átalakítási terveket. Míg az átalakítási terveknek továbbra is az üzemeltetők felelősségi körében készített indikatív dokumentumoknak kell maradniuk, az üzemeltetők által a környezetközpontú irányítási rendszereik részeként megbízott ellenőrző szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy azok tartalmazzák-e azokat a minimális információkat, amelyeket az Európai Bizottság fog felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározni, az üzemeltetőknek pedig az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett és az érzékeny üzleti információk közlése nélkül nyilvánosságra kell hozniuk az átalakítási terveket. A Bizottságnak 2035-ben el kell végeznie az átalakítási tervre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus félidős felülvizsgálatát, ezt követően pedig felül kell vizsgálnia az átalakítási terveket.
_________________
_________________
75 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 182., 2013.6.29, 19–76. o.
75 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 182., 2013.6.29, 19–76. o.
75a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16, 15. o.).
75b Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács irányelve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról.
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
(25a) Figyelembe véve az ipari tevékenységeket érintő, vízzel kapcsolatos kockázatokat, valamint az ipari tevékenységek vizeket érintő kockázatait, különös tekintettel az európai aszályokkal és áradásokkal kapcsolatos jelenlegi helyzetre vagy a tengerszint emelkedésére, a digitális eszközök, például a digitalizált irányítási rendszerek segíthetnek a vízzel kapcsolatos kockázatok mennyiségi és minőségi értékelésében és kezelésében, valamint segíthetik az üzemeltetőket létesítményeik átalakításában.
(29) Annak érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv továbbra is teljesítse a szennyezőanyag-kibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse az említett irányelvet a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó követelményeket tartalmazó üzemeltetési szabályok megállapítása céljából, valamint hogy az említett irányelv I. és Ia. mellékletét agráripari tevékenység hozzáadásával módosítsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak77 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(29) Annak érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv továbbra is teljesítse a szennyezőanyag-kibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse az említett irányelvet az ezen irányelv Ia. melléklete szerinti tömeges állattartással kapcsolatos tevékenységekre – engedélyezési és nyilvántartási eljárásaiktól függetlenül – vonatkozó követelményeket tartalmazó üzemeltetési szabályok megállapítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak77 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
_________________
_________________
77 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.
77 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.
(30) A 2010/75/EU irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása tekintetében: i. az engedély-összefoglaló formátuma, ii. a BAT-következtetések végrehajtási költségei és a lehetséges környezeti előnyök közötti aránytalanság értékelésére szolgáló egységes módszertan, iii. az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszer, iv. az ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ létrehozásához és működéséhez szükséges részletes szabályok, valamint v. az átalakítási tervekhez használandó formátum. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek78 megfelelően kell gyakorolni.
(30) A 2010/75/EU irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása tekintetében: i. az engedély-összefoglaló formátuma, ii. a BAT-következtetések végrehajtási költségei és a lehetséges környezeti előnyök közötti aránytalanság értékelésére szolgáló egységes módszertan, adott esetben figyelembe véve a „statisztikai emberélet-érték”-módszert, iii. az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszer, iv. az ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ létrehozásához és működéséhez szükséges részletes szabályok, valamint v. az átalakítási tervekhez használandó formátum. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek78 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
78 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
78 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(31) A 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségek hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében meg kell határozni a szankciók ahhoz szükséges minimális tartalmát, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A szankciórendszerek közötti eltérések, a tagállamok közötti egységes végrehajtás hiánya, valamint az, hogy a kiszabott szankciók sok esetben túl enyhék ahhoz, hogy valóban elrettentsenek a jogellenes magatartástól, aláássa az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket az ipari kibocsátások tekintetében. Amennyiben az ezen irányelv alapján feltárt jogsértés a 2008/99/EK irányelv hatálya alá tartozó büntetendő cselekménynek minősül, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet is figyelembe kell venni.
(31) A 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségek hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében meg kell határozni a szankciók ahhoz szükséges minimális tartalmát, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A szankciórendszerek közötti eltérések, a tagállamok közötti egységes végrehajtás hiánya, valamint az, hogy a kiszabott szankciók sok esetben túl enyhék ahhoz, hogy valóban elrettentsenek a jogellenes magatartástól, aláássa az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket az ipari kibocsátások tekintetében. A Bizottságnak iránymutatások elfogadásával kell támogatnia a tagállamokat az egységes végrehajtásban. Ezeknek az iránymutatásoknak tartalmazniuk kell azt az elvet, hogy elsődlegesen azon helyi közösségeket kompenzálják, ahol a károkozás történt. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit, különösen a ne bis in idem és az arányosság elvét. Amennyiben az ezen irányelv alapján feltárt jogsértés a 2008/99/EK irányelv hatálya alá tartozó büntetendő cselekménynek minősül, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet is figyelembe kell venni.
(32) Amennyiben a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve adott esetben az illetékes hatóságoktól. Ezek a kártérítési szabályok hozzájárulnak a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására, valamint az emberi egészség védelmére vonatkozóan az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához. Alátámasztják továbbá az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2., 3., 35., illetve 47. cikke rögzít. A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ezen túlmenően magánszemélyeknek nem biztosít kártérítési jogot környezeti kárból vagy ilyen jellegű közvetlen kárveszélyből következően.
(32) Amennyiben a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve adott esetben az illetékes hatóságoktól, amennyiben a hatóság döntése, aktusa vagy mulasztása okozta a kárt vagy hozzájárult ahhoz. Ezek a kártérítési szabályok hozzájárulnak a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására, valamint az emberi egészség védelmére vonatkozóan az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához. Alátámasztják továbbá az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2., 3., 35., illetve 47. cikke rögzít. A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ezen túlmenően magánszemélyeknek nem biztosít kártérítési jogot környezeti kárból vagy ilyen jellegű közvetlen kárveszélyből következően.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
(32a) A Covid19-világjárványhoz vagy az Ukrajna elleni orosz háborúhoz hasonló kivételes körülmények esetén, amikor valamely létesítmény a nyersanyag- vagy üzemanyag-ellátás tartós megszakadásával vagy valamely kibocsátáscsökkentési technika elemeinek vis maior miatti ellátási zavarával szembesül, szükség lehet kevésbé szigorú kibocsátási vagy környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek ideiglenes megállapítására a környezet általános védelmének biztosítása mellett.
(33) Ezért helyénvaló, hogy a 2010/75/EU irányelv szabályozza az egyéneknek okozott károk megtérítéséhez való jogot. Annak érdekében, hogy az egyének megvédhessék jogaikat a 2010/75/EU irányelv megsértéséből fakadó egészségkárosodás esetén, és ezáltal az említett irányelv végrehajtása hatékonyabb módon történjen, az emberi egészség, illetve a környezet védelmét előmozdító, többek között a fogyasztók védelmét támogató és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket mint az érintett nyilvánosság tagjait fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok döntésének megfelelően bármely sértett nevében vagy érdekében részt vegyenek az eljárásokban, a bíróságok előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül. A tagállamok általában eljárási autonómiával rendelkeznek az uniós jog megsértésével szembeni hatékony jogorvoslat biztosítását illetően, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett. Bár a környezetszennyezésnek a lakosságra gyakorolt negatív egészségügyi hatásaira vonatkozóan meggyőző járványügyi bizonyítékok állnak rendelkezésre – különösen a levegő tekintetében –, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamokban általánosan alkalmazandó, bizonyítási teherre vonatkozó eljárási szabályok alapján a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértetteknek nehéz bizonyítaniuk az elszenvedett kár és a jogsértés közötti ok-okozati összefüggést. Így az esetek többségében a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértettek nem rendelkeznek hatékony eszközzel ahhoz, hogy kártérítéshez jussanak az ilyen jogsértések által okozott kár tekintetében. Az egyének azon jogának megerősítése érdekében, hogy kártérítésben részesüljenek a 2010/75/EU irányelv megsértése esetén, valamint az irányelv előírásainak az Unió egész területén történő hatékonyabb érvényesítéséhez való hozzájárulás gyanánt módosítani kell az ilyen helyzetekben alkalmazandó, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat. Ha tehát egy egyén kellően meggyőző bizonyítékkal tud szolgálni, amely alapján vélelmezhető, hogy egészségkárosodását a 2010/75/EU irányelv megsértése okozta, illetve az ahhoz jelentős mértékben hozzájárult, az alperes feladata, hogy megdöntse ezt a vélelmet annak érdekében, hogy mentesüljön a felelősség alól.
(33) Ezért helyénvaló, hogy a 2010/75/EU irányelv szabályozza az egyéneknek okozott károk megtérítéséhez való jogot. Annak érdekében, hogy az egyének megvédhessék jogaikat a 2010/75/EU irányelv megsértéséből fakadó egészségkárosodás esetén, és ezáltal az említett irányelv végrehajtása hatékonyabb módon történjen, az emberi egészség, illetve a környezet védelmét előmozdító, többek között a fogyasztók védelmét támogató és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket mint az érintett nyilvánosság tagjait fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok döntésének megfelelően bármely sértett nevében vagy érdekében részt vegyenek az eljárásokban, a bíróságok előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül. A tagállamok eljárási autonómiával rendelkeznek az uniós jog megsértésével szembeni hatékony jogorvoslat biztosítását illetően, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett. Bár a környezetszennyezésnek a lakosságra gyakorolt negatív egészségügyi hatásaira vonatkozóan meggyőző járványügyi bizonyítékok állnak rendelkezésre – különösen a levegő tekintetében –, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértetteknek nehéz bizonyítaniuk az elszenvedett kár és a jogsértés közötti ok-okozati összefüggést. Így az esetek többségében a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértettek nem rendelkeznek hatékony eszközzel ahhoz, hogy kártérítéshez jussanak az ilyen jogsértések által okozott kár tekintetében. Az egyének azon jogának megerősítése érdekében, hogy kártérítésben részesüljenek a 2010/75/EU irányelv megsértése esetén, valamint az irányelv előírásainak az Unió egész területén történő hatékonyabb érvényesítéséhez való hozzájárulás gyanánt módosítani kell az ilyen helyzetekben alkalmazandó, a megdönthető vélelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokat.A megdönthető vélelem általánosan alkalmazott mechanizmus a felperes bizonyítási nehézségeinek enyhítésére, az alperes jogainak megőrzése mellett. A megdönthető vélelem csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. A kockázat méltányos megosztásának fenntartása és a bizonyítási teher megfordulásának elkerülése érdekében a felperestől meg kell követelni olyan kellően releváns bizonyíték – többek között tudományos adatok – bemutatását, amely alapján vélelmezhető, hogy a kárt a jogsértés okozta vagy az ahhoz hozzájárult. Tekintettel azokra a bizonyítási kihívásokra, amelyekkel a károsultaknak – különösen az összetett ügyekben – szembe kell nézniük, a megdönthető vélelem mechanizmusa méltányos egyensúlyt teremtene az egészségkárosodást elszenvedő személyek, az ipar és adott esetben a hatóságok számára. Lehetővé kell tenni a vonatkozó tudományos adatok bizonyítékként való felhasználását is a nemzeti joggal összhangban, függetlenül attól, hogy azokat közzéteszik-e a portálon. Amennyiben ilyen vonatkozó tudományos adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti joggal összhangban lehetővé kell tenni más bizonyítékok felhasználását az állítás alátámasztására.
(35) A 2010/75/EU irányelv végrehajtása során a különböző tagállamok eltérően értelmezték, hogy a kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények közül melyek tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel e tevékenység fogalommeghatározása a tagállamokra bízta annak mérlegelését, hogy a termelési kapacitásra és a kemencekapacitásra vonatkozó két kritérium közül csak az egyiket vagy mindkettőt alkalmazzák-e. Az említett irányelv következetesebb végrehajtásának biztosítása és az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az ilyen létesítményeket minden olyan esetben az említett irányelv hatálya alá kell, amikor e két kritérium közül már az egyik teljesül.
(35) A 2010/75/EU irányelv végrehajtása során a különböző tagállamok eltérően értelmezték, hogy a kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények közül melyek tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel e tevékenység fogalommeghatározása a tagállamokra bízta annak mérlegelését, hogy a termelési kapacitásra és a kemencekapacitásra vonatkozó két kritérium közül csak az egyiket vagy mindkettőt alkalmazzák-e. Az említett irányelv következetesebb végrehajtásának biztosítása, valamint a 2003/87/EK irányelvnek való megfelelés és az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében világos és egyértelmű kritériumokat kell megállapítani a kerámiatermékek égetéssel történő, ipari méretű gyártásának a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonása tekintetében. E kritériumoknak meg kell felelniük a 2003/87/EK irányelvben meghatározott kritériumoknak.
(36) A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározásakor az illetékes hatóságnak minden olyan anyagot figyelembe kell vennie, amelyet az adott létesítmény kibocsáthat, és amely jelentős hatást gyakorolhat a környezetre vagy az emberi egészségre; idetartoznak az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok is. Ennek során figyelembe kell venni a kibocsátott anyagok veszélyességi jellemzőit, mennyiségét és jellegét, valamint arra irányuló képességüket, hogy valamely környezeti elemben szennyeződést okozzanak. Adott esetben a BAT-következtetések jelentik a hivatkozási alapot azon anyagok kiválasztásához, amelyekre vonatkozóan kibocsátási határértékeket kell megállapítani, bár az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy további anyagokat választ ki. Jelenleg a 2010/75/EU irányelv II. melléklete nem kimerítő jelleggel sorolja fel az egyes szennyező anyagokat, ami nem egyeztethető össze az említett irányelvben alkalmazott holisztikus megközelítéssel, és nem tükrözi azt, hogy az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az összes releváns szennyező anyagot, beleértve az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat is. A szennyező anyagok nem kimerítő listáját ezért törölni kell. Ehelyett a szennyező anyagoknak a 166/2006/EK rendelet79 II. mellékletében szereplő jegyzékére kell hivatkozni.
(36) A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározásakor az illetékes hatóságnak minden olyan anyagot figyelembe kell vennie, amelyet az adott létesítmény a levegőbe, a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe kibocsáthat, és amely jelentős hatást gyakorolhat a környezetre vagy az emberi egészségre; idetartoznak az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok és a szagszennyezés is. Ennek során figyelembe kell venni a kibocsátott anyagok veszélyességi jellemzőit, mennyiségét és jellegét, valamint arra irányuló képességüket, hogy valamely környezeti elemben szennyeződést okozzanak, továbbá a környezet szezonális ingadozásait. Adott esetben a BAT-következtetések jelentik a hivatkozási alapot azon anyagok kiválasztásához, amelyekre vonatkozóan kibocsátási határértékeket kell megállapítani, bár az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy további anyagokat választ ki. Jelenleg a 2010/75/EU irányelv II. melléklete nem kimerítő jelleggel sorolja fel az egyes szennyező anyagokat, ami nem egyeztethető össze az említett irányelvben alkalmazott holisztikus megközelítéssel, és nem tükrözi azt, hogy az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az összes releváns szennyező anyagot, beleértve az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat is. A szennyező anyagok nem kimerítő listáját ezért törölni kell. Ehelyett a szennyező anyagoknak a 166/2006/EK rendelet79 II. mellékletében szereplő jegyzékére kell hivatkozni.
_________________
_________________
79 Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
79 Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
(37) Bár a hulladéklerakók az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, nincsenek idevágó BAT-következtetések, mivel ez a tevékenység az 1999/31/EK tanácsi irányelv80 hatálya alá tartozik, és ez utóbbi irányelv előírásai BAT-nak minősülnek. Az 1999/31/EK irányelv elfogadása óta végbement műszaki fejlődésnek és innovációnak köszönhetően ma már azonban hatékonyabb technikák állnak rendelkezésre az emberi egészség és a környezet védelmére. A 2010/75/EU irányelv szerinti BAT-következtetések elfogadásával lehetővé válna a hulladéklerakók üzemeltetésével kapcsolatos legfontosabb környezetvédelmi problémák kezelése, ideértve a jelentős metánkibocsátást is. Az 1999/31/EK irányelvnek ezért lehetővé kell tennie hulladéklerakókra vonatkozó BAT-következtetések elfogadását a 2010/75/EU irányelv értelmében.
(37) Bár a hulladéklerakók az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, nincsenek idevágó BAT-következtetések, mivel ez a tevékenység az 1999/31/EK tanácsi irányelv80 hatálya alá tartozik, és ez utóbbi irányelv előírásai BAT-nak minősülnek. Az 1999/31/EK irányelv elfogadása óta végbement műszaki fejlődésnek és innovációnak köszönhetően ma már azonban hatékonyabb technikák állnak rendelkezésre az emberi egészség és a környezet védelmére. A 2010/75/EU irányelv szerinti BAT-következtetések elfogadásával lehetővé válna a hulladéklerakók üzemeltetésével kapcsolatos legfontosabb környezetvédelmi problémák kezelése, ideértve a jelentős metánkibocsátást is. Az 1999/31/EK irányelvnek ezért lehetővé kell tennie hulladéklerakókra vonatkozó BAT-következtetések elfogadását a 2010/75/EU irányelv értelmében. A 2010/75/EU és az 1999/31/EK irányelvet tehát ennek megfelelően módosítani kell.
_________________
_________________
80 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
80 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(38) A 2010/75/EU és az 1999/31/EK irányelvet tehát ennek megfelelően módosítani kell.
törölve
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új)
(38a) Az érintett iparágak véleménye szerint a 2010/75/EU irányelv szerinti eljárások, köztük az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos előkészítési és nemzeti engedélyezési eljárások túlságosan hosszadalmasak, és bizonytalanságot okoznak az érintett nyilvánosság számára, amit nagyrészt az elégtelen igazgatási kapacitások okoznak. E tekintetben a 2010/75/EU irányelv hatályának jelentős kiterjesztése további kihívást jelent a Bizottság, a 13. cikk szerinti fórum és különösen az illetékes nemzeti hatóságok számára. A Bizottságnak az uniós és nemzeti szintű igazgatási kapacitás bővítésére vonatkozó cselekvési tervet kell előterjesztenie, lehetővé téve ezáltal az irányelvben előírt eljárások felgyorsítását, különösen az alaptechnológiák esetében. A Bizottságnak továbbá – például az engedélykérelmek benyújtására szolgáló egységes digitális eszköz biztosítása révén – technikai segítséget kell nyújtania a tagállamoknak az új jogalkotási és technikai eljárásoknak való megfeleléssel kapcsolatban.
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 38 b preambulumbekezdés (új)
(38b) E módosító jogi aktus hatálybalépésétől a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek kezelni az ezen irányelvvel módosított 2010/75/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett munkaterhet, és gyors, hatékony és zökkenőmentes engedélyezési eljárásokról gondoskodjanak – különösen az új keletű technikákat alkalmazó létesítmények számára gyorsított eljárásban kiadott engedélyek esetében –, ezáltal minimálisra csökkentve a bizonytalanságot a vállalkozások számára és támogatva a tiszta, körforgásos és klímasemleges iparra való átállást, egyúttal biztosítva az érintett nyilvánosság egészségének és jogainak védelmét.
Módosítás 291 Irányelvre irányuló javaslat 41 a preambulumbekezdés (új)
(41a) A kis, szigetüzemben működő rendszerek részét képező tüzelőberendezések – különösen a legkülső régiókban találhatók – földrajzi elhelyezkedésük és a tagállamok szárazföldi hálózatával vagy egy másik tagállam hálózatával való összeköttetésük hiánya miatt különleges kihívásokkal szembesülhetnek, így több időre van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségeknek. Az érintett tagállamoknak a kis, szigetüzemben működő rendszer részét képező tüzelőberendezések tekintetében megfelelési tervet kell kidolgozniuk, amely meghatározza a tagállam által a kibocsátási határértékeknek való megfelelés legkésőbb 2029. december 31-re történő biztosítása érdekében hozott intézkedéseket. A tervnek ismertetnie kell a megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, alkalmaznia kell az alkalmazandó legjobb elérhető technikákat és a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjének és időtartamának a terv által lefedett időszakban történő minimalizálására irányuló intézkedéseket, továbbá tartalmaznia kell a keresletszabályozási intézkedésekre és a tisztább alternatívákra való átállás lehetőségeire – például a megújuló energiaforrások alkalmazására és a szárazföldi hálózatokkal vagy más tagállam hálózatával való összekapcsolásra – vonatkozó információkat. Az érintett tagállamoknak meg kell küldeniük megfelelési tervüket a Bizottságnak. Amennyiben a Bizottság kifogást emel, a tagállamoknak aktualizálniuk kell a tervet. Az érintett tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a megfelelés elérése terén tett előrehaladásról,
Módosítás 292 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont 2010/75/EU irányelv Cím
-1. A cím helyébe a következő szöveg lép:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)
„Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari és mezőgazdasági kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)”
Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.
Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások folyamatos csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.
Ezenkívül az erőforrás-hatékonyság javítását célzó szabályokat állapít meg a víz-, az energia- és a nyersanyag-felhasználás csökkentése érdekében.
Módosítás 263 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 1 cikk – 2 b bekezdés (új)
1a. Az 1. cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtása során a tagállamok mérlegelik annak szükségességét, hogy mindenki számára igazságos és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak. A Bizottság iránymutatást adhat ki a tagállamok e tekintetben történő támogatása céljából.”
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
-a) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
2. „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;
„2. „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj vagyszagok (szagszennyezés) közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;”;
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
-aa) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„2a.„szagszennyezés”: a légkörbe történő gáz-halmazállapotú kibocsátások által okozott szennyezés, amely a létesítmény közelében élő személyek számára sérülést vagy általános, jelentős rosszullétet vagy betegséget okozhat;”;
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a b pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
ab) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„5a.„környezeti teljesítményre vonatkozó határérték”: indikatív környezeti teljesítményérték a környezeti teljesítményszintek kötelező tartományán belül, beleértve az anyagok, a víz és az energiaforrások, a hulladék és más tényezők tekintetében – meghatározott referenciafeltételek mellett – elért fogyasztási, erőforrás-hatékonysági szinteket, ahol a tartományt egy vagy több időszak alatt nem lehet túllépni.”;
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a c pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
ac) a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:
9. „jelentős változtatás”: egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű bővítése, illetve a jellegét vagy működését érintő változtatás, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;
„9. „jelentős változtatás”: egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű bővítése vagy engedélye érvényességi idejének meghosszabbítása, illetve a jellegét vagy működését érintő változtatás, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;”;
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a d pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b és c pont
ad) a 10. pont b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) „elérhető technikák”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők;
„b) „elérhető technikák”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy az Unióban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők;
c) a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének általánosan magas színvonalú védelme;
c) a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének – beleértve az emberi egészséget és az éghajlatot – általánosan magas színvonalú védelme;”
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
12. „BAT-következtetések”: a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer minimális tartalmát, ideértve a rendelkezésre álló legjobb technikákhoz kapcsolódó referenciamutatókat, a kapcsolódó monitoringot és a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
12. „BAT-következtetések”: a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer minimális tartalmát, ideértve a rendelkezésre álló legjobb technikákhoz kapcsolódó referenciamutatókat, az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, az új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a kapcsolódó monitoringot és a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont
13a. „az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, amelyet BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez;
13a. „az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó és – például energiahordozók, nyersanyagok, termelési egységek és végtermékek tekintetében – hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítményekre vonatkozó környezeti teljesítményszintek kötelező tartománya, amennyiben a BAT meghatározásának alapjául szolgáló információcsere során rendelkezésre bocsátott adatok Unió-szerte kellően megalapozottak, amelyek magukban foglalják a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szinteket, a [beillesztendő e módosító irányelv átültetésének végső dátuma] utáni első következtetést követő BAT-következtetések esetében a víz, az energia és a nyersanyagok újrafelhasználási szintjét – a kibocsátási szintek kivételével –, amelyet BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
ca) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„13aa.„ipari szennyvíztisztító telep”: a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó szennyvíztisztító telep;”
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c b pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a b pont (új)
cb) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„13ab.„települési szennyvíztisztító telep”: a 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó szennyvíztisztító telep;”
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c c pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
cc) a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:
14. „új keletű technika”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;
„14. „új keletű technika”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet és az emberi egészség magasabb szintű általános védelmét vagy az egészség és a környezet legalább azonos szintű védelme mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;”
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
da) a 23. pont helyébe a következő szöveg lép:
23. „baromfi”: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelv* 2.cikkének 1.pontja szerint meghatározott baromfi;
„23. „baromfi”: a fertőző állatbetegségekről szóló (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4.cikkének 9. pontja szerint meghatározott baromfi;”
__________________
__________________
* HL L 303., 1990.10.31., 6. o.
* HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
Módosítás 251 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont
23b. »szarvasmarha«: a Bos taurus fajhoz tartozó háziállat;
törölve
Módosítás 252 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 c pont
23c. »számosállategység«: évente 3 000 kg tejet termelő kifejlett tejelő tehén legeltetési egyenértéke kiegészítő tápanyagkoncentrátumok nélkül, amelyet a különböző állatkategóriákat tartó gazdaságok méretének kifejezésére használnak, a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet** II. mellékletében meghatározott átváltási arányok alkalmazásával, utalva a naptári éven belüli tényleges termelésre.
23c. »számosállategység«: olyan szabványos mértékegység, amely az említett kategóriák összehasonlítása céljából lehetővé teszi a sertésre és baromfira vonatkozó számosállategységek azon kategóriáinak összesítését, amelyek együtthatói a -Ia. mellékletben szerepelnek;
* A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.).
** A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).”;
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 c a pont (új)
23ca. „külterjes gazdálkodás”: az állattenyésztés olyan típusa, amelyet az egységnyi földterületre vetített alacsony ráfordítás jellemez, amelynek keretében extenzív módszereken alapuló legeltetést végeznek hektáronként legfeljebb 2,0 számosállat állománysűrűség mellett vagy az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően tanúsított gazdálkodási gyakorlatokon alapuló legeltetést vagy takarmánytermesztést végeznek hektáronként legfeljebb 2,0 számosállat állománysűrűség mellett vagy olyan tenyésztési módszereket alkalmaznak, ahol az állatállománnyal évente legalább 180 napban vagy az éghajlati viszonyok által lehetővé tett ideig vándorlegeltetést végeznek, különösen az alpesi régiókban.
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 48 pont
48. „ipari ásványok”: az iparban félkész vagy késztermékek előállítására használt ásványok, a fémtartalmú ércek, az energiahordozó ásványok, az építőipari ásványok és a drágakövek kivételével;
törölve
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 49 pont
49. „fémtartalmú ércek”: olyan ércek, amelyekből fémek vagy fémtartalmú anyagok vonhatók ki;
törölve
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 50 pont
50. „új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek”: a kibocsátási szintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
50. „új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek”: a kibocsátási szintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technikának vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 51 pont
51. „új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez;
51. „új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó és – például energiahordozók, nyersanyagok, termelési egységek és végtermékek tekintetében – hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítmények esetében a környezeti teljesítményszintek azon indikatív tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, beleértve az anyag-, a víz- és az energiafogyasztást, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – a pont
a) fogyasztási szintek;
a) víz- és energiafogyasztási szintek;
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – b pont
b) erőforrás-hatékonysági szintek és az anyagokra, a vízre és az energiaforrásokra vonatkozó újrafelhasználási szintek;
b) víz-, energia- és nyersanyaghatékonysági szintek;víz-, energia- és nyersanyag-újrafelhasználási szintek;
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – f pont
e) meghatározott referenciafeltételek mellett elért hulladék- és egyéb szintek.
e) a BAT-következtetésekben leírt, egy adott időszak átlagában kifejezett hulladék- és egyéb szintek.
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 a pont (új)
53a. „víz-újrafelhasználási rendszer”: visszanyert víz előállításához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges infrastruktúra vagy egyéb technikai elemek; magában foglalja az összes elemet a termelési folyamat kezdetétől a visszanyert víz felhasználásáig, beleértve adott esetben az elosztási és tárolási infrastruktúrát is;
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 b pont (új)
53b. „visszanyert víz”: korábbi felhasználásokból visszanyert víz, amelyet más hasznos célra újra felhasználnak;
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 c pont (új)
53c. „víz-újrafelhasználás”: az a folyamat, amelynek keretében a vizet víz-újrafelhasználási rendszeren keresztül korábbi felhasználásból visszanyerik és olyan vízzé alakítják, amely különböző célokra újra felhasználható;
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 a cikk (új)
3a. A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:
3a. cikk
Bizalmas üzleti információk
(1) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kizárólag nem bizalmas információk tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé ezen irányelv rendelkezései alapján.
(2) Függetlenül attól, hogy ki teszi közzé az információt, a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők a közzététel előtt lehetőséget kapjanak arra, hogy az illetékes hatóságtól arányos módon, észszerű és egyértelműen meghatározott határidőn belül kérjék a releváns elemek bizalmas kezelését. Bizalmas üzleti információk esetében az információk kitakarhatók, vagy ha ez nem lehetséges, kizárhatók.
(3) Az illetékes hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül értékeli a kérelmet, és döntéséről értesíti az üzemeltetőt. Amennyiben nem születik megállapodás, az üzemeltető legkésőbb az illetékes hatóság határozatától számított egy hónapon belül megtámadhatja a döntést a tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatóságánál.
(4) Ha az üzemeltető bizalmas kezelést kér, az illetékes hatóság csak felfüggeszti a kifogásolt elemek közzétételét, amíg megállapodás nem születik az illetékes hatóságokkal, vagy amíg a tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága végleges határozatot nem hoz.
4a. Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy egynél több illetékes hatóság vagy üzemeltető bevonása, illetve egynél több engedély kiadása esetén az engedélyben foglalt feltételek és az engedélyezési eljárások teljes mértékben koordinálva legyenek, biztosítva a hatékony, integrált megközelítésmód alkalmazását az eljárásban érintett valamennyi hatóság által.
„(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy egynél több illetékes hatóság vagy üzemeltető bevonása, illetve egynél több engedély kiadása esetén az engedélyben foglalt feltételek és az engedélyezési eljárások teljes mértékben koordinálva legyenek.Annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásban érintett valamennyi hatóság hatékony, integrált megközelítésmódot alkalmazzon, elektronikus engedélyezési rendszert kell bevezetni.
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 2010/75/EU irányelv 5 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) az engedélyben foglalt főbb feltételek áttekintése;
a) az engedélyben foglalt főbb feltételek, köztük a kibocsátások nyomon követésére vonatkozó követelmények áttekintése;
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a második albekezdésben említett összefoglaló formátumának meghatározása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság 2024. december 31-ig végrehajtási jogi aktust fogad el a második albekezdésben említett összefoglaló formátumának meghatározása céljából, és iránymutatásokat ad ki az engedélyek első albekezdésben említett közzétételével kapcsolatban. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4a) A tagállamok 2024. december 31-ig értékelést nyújtanak be a Bizottságnak az ezen irányelv változásai miatt szükséges intézkedésekről, beleértve az illetékes hatóságokra háruló munkateher előrejelzését és becslését annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő igazgatási kapacitással rendelkezzenek az engedélyezési eljárás időben történő, hatékony és zökkenőmentes biztosításához.
(4b) Más vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 27c. cikkel összhangban a létesítmény fő tevékenységéhez kapcsolódó új keletű technikát alkalmazó létesítmények esetében a gyorsított engedélyezési eljárás ne haladja meg a 18 hónapot, kivéve, ha kivételes körülmények merülnek fel.
Ha legfeljebb hat hónapos hosszabbításra van szükség, a tagállam tájékoztatja az üzemeltetőt a hosszabbítást indokoló kivételes körülményekről.
Az illetékes hatóságok legkésőbb a kézhezvételtől számított 90 napon belül elvégzik az engedélykérelmek feldolgozását.
A kérelem kérelmező általi benyújtásától számított 90 napon belül az illetékes hatóság véleményt ad ki a környezeti hatásvizsgálatban szerepeltetendő információk köréről és részletességéről. Ha a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát más uniós jogszabály is előírja, az illetékes nemzeti hatóság gondoskodik olyan összehangolt és közös eljárásokról, amelyek megfelelnek az adott uniós jogszabály követelményeinek.
Az illetékes hatóságok az engedély iránti kérelem üzemeltető általi benyújtásától számított 12 hónapon belül befejezik a projekt környezeti hatásvizsgálatának nyilvános konzultációval járó részét.
(4c) A (4a) bekezdésben említett szabályok alkalmazandók akkor is, ha az üzemeltető a 4. cikk (2) bekezdése alapján egynél több létesítményre kiterjedő engedélyt kér.
5a. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén az engedélyben elegendő erre egyszerű utalást tenni.
„Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén az engedélyben elegendő erre utalást tenni. Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.”
Az ivóvízforrásokat – beleértve a határokon átnyúló forrásokat – érintő szennyezés, illetve közvetett kibocsátás esetén a szennyvíz-infrastruktúrát érintő szennyezés esetében az illetékes hatóság tájékoztatja az érintett ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket – a határokon átnyúló szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket is beleértve – a szennyezés által az emberi egészségben és a környezetben okozott károk megelőzése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.
Az emberi egészségre vagy a környezetre valamely más tagállamban jelentős hatást gyakorló bármely váratlan esemény vagy baleset bekövetkezése esetén az a tagállam, amelynek a területén a baleset vagy a váratlan esemény történt, gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának azonnali tájékoztatásáról. Az érintett tagállamok közötti, határokon átnyúló és multidiszciplináris együttműködés célja a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése és az esetleges további váratlan események vagy balesetek megelőzése.
Az emberi egészségre vagy a környezetre valamely más tagállamban jelentős hatást gyakorló bármely váratlan esemény vagy baleset bekövetkezése esetén az a tagállam, amelynek a területén a baleset vagy a váratlan esemény történt, a 26. cikk (5) bekezdése szerint kialakított tájékoztatási csatornákon keresztül gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának azonnali tájékoztatásáról. Az érintett tagállamok közötti, határokon átnyúló és multidiszciplináris együttműködés célja a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése és az esetleges további váratlan események vagy balesetek megelőzése.
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2010/75/EU irányelv 8 cikk – cím
Emellett megfelelésbiztosítási intézkedéseket fogadnak el az ezen irányelv alapján a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében.
Emellett megfelelésbiztosítási intézkedéseket fogadnak el az ezen irányelv* alapján a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, nyomon követése és érvényesítése érdekében.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, illetve jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, a megfelelésnek az első albekezdés b) és c) pontjával összhangban történő helyreállításáig haladéktalanul felfüggesztik a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, az ivóvízre, illetve jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, a megfelelésnek az első albekezdés b) és c) pontjával összhangban történő helyreállításáig haladéktalanul felfüggesztik a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
(2a) Az ivóvízforrásokat – beleértve a határokon átnyúló forrásokat –, illetve közvetett kibocsátás esetén a szennyvíz-infrastruktúrát érintő meg nem felelés esetében az illetékes hatóság tájékoztatja az érintett ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket és az érintett környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelést biztosító összes érintett hatóságot, beleértve a határokon átnyúló hatóságokat is, az emberi egészségben és a környezetben okozott károk megelőzése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megsértése továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre vagy jelentős mértékű káros hatást gyakorol a környezetre, és amennyiben nem hajtották végre a 23. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jegyzőkönyvben meghatározott, a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedéseket, az illetékes hatóság az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megsértése továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre vagy jelentős mértékű káros hatást gyakorol a környezetre, és amennyiben nem hajtották végre a 23. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jegyzőkönyvben meghatározott, a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedéseket, az illetékes hatóság az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelés helyreállításáig felfüggeszti a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
(3a) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett felfüggesztést hatékonyan kell érvényesíteni, és az semmilyen módon nem halasztható el vagy szüntethető meg, ideértve azt az esetet is, ha az üzemeltető közigazgatási vagy bírósági úton megtámadja a felfüggesztési határozatot, kivéve, ha végleges bírósági határozat állapítja meg, hogy az üzemeltetés folytatható.
(3b) Az engedélyezési feltételek bármely, az emberi egészséget vagy a környezetet érintő megsértése esetén az a tagállam, amelynek a területén az engedélyezési feltételek megsértése történt, a 26. cikk (5) bekezdése szerint kialakított tájékoztatási csatornákon keresztül gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatásáról.
fb) adott esetben figyelembe veszik az ellátási lánc teljes életciklusra vetített környezeti teljesítményét;
törölve
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – g pont
8a. A 11. cikk (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
g) megteszik a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására;
„g) megteszik a szükséges intézkedéseket az emberi egészség védelmére, a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására;”
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – b pont
8b. A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) a létesítmény által felhasznált vagy termelt nyers- és segédanyagok, egyéb anyagok, valamint energia;
„b) a létesítmény által felhasznált vagy termelt nyers- és segédanyagok, egyéb anyagok, valamint energia és víz;”
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 c pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – c pont
8c. A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
c) a létesítményből származó kibocsátások forrásai;
„c) a létesítményből származó kibocsátások, ideértve a szagkibocsátást is, forrásai;”
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – f pont
8d. A 12. cikk (1) bekezdése f) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:
f) a létesítményből származó, előre látható kibocsátások mennyisége és természete az egyes környezeti elemekbe, és a környezetbe való kibocsátások jelentős hatásainak azonosítása;
„f) a létesítményből származó, előre látható kibocsátások mennyisége és természete – beleértve a szagkibocsátást is, koncentrációban és ahol lehetséges, legalább a víz esetében, terhelésben kifejezve – az egyes környezeti elemekbe, és a környezetbe való kibocsátások jelentős hatásainak azonosítása;
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 1 bekezdés
(1) BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata és – adott esetben – frissítése céljából a Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint a Bizottság részvételével.
(1) BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata és – adott esetben – frissítése céljából a Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak, az emberi egészséggel és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint a Bizottság részvételével.
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 1 a bekezdés (új)
aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
(1a) A Bizottság ezen irányelv átültetésének végső határidejéig módosítja a 2012/119/EU végrehajtási határozatot, és ellátja a sevillai műszaki munkacsoportot és az ezen irányelv 13. cikkében említett fórumot a szükséges erőforrásokkal, és ezen irányelv hatályának kiterjesztésével összhangban kiigazítja felépítésüket, hatásköreiket és finanszírozásukat.
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az uniós versenyjog sérelme nélkül a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információ csak a Bizottsággal és a következő személyekkel osztható meg, titoktartási megállapodás aláírását követően: a tagállamokat vagy uniós ügynökségeket képviselő köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, valamint az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek képviselői. A bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információk cseréje a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásához, felülvizsgálatához és – szükség esetén – frissítéséhez szükséges mértékre korlátozódik, és az ilyen bizalmas üzleti információk vagy bizalmas üzleti adatok nem használhatók fel más célokra.
A 3a. cikktől eltérve és az uniós versenyjog sérelme nélkül a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információ csak a Bizottsággal osztható meg. Ezeket az információkat anonimizálni kell, hogy azok ne utaljanak konkrét üzemeltetőre vagy létesítményre, mielőtt titoktartási megállapodás aláírását követően megosztják azokat a következő személyekkel: a tagállamokat vagy uniós ügynökségeket képviselő köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, valamint az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek képviselői, továbbá az érintett ipari ágazatokat képviselő szövetségek képviselői. A bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információk cseréje a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásához, felülvizsgálatához és – szükség esetén – frissítéséhez technikailag szükséges mértékre korlátozódik, és az ilyen bizalmas üzleti információk vagy bizalmas üzleti adatok nem használhatók fel más célokra. A Bizottság végrehajtási jog aktust fogad el, amelyben biztosítja a titoktartási megállapodás mintáját, lehetővé téve az e bekezdés szerinti információcserét.
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b a pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
ba) a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság létrehozza és rendszeresen összehívja a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórumot.
„A Bizottság létrehozza és rendszeresen összehívja a tagállamok, az érintett iparágak és az emberi egészség vagy a környezet védelmével foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló, kiegyensúlyozott fórumot.”
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b b pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
bb) a (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
d) a BAT referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosításukra vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is.
„d) a többek között a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokról szóló BAT referenciadokumentumok kidolgozására – figyelembe véve a dekarbonizációval és az energiafüggetlenséggel kapcsolatos jogalkotási ambíciót – és minőségbiztosításukra vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is, valamint a megfelelő eszköz, például referenciaértékek vagy határértékek egyértelmű meghatározását (a technikai munkacsoport ajánlásainak figyelembevételével).”
Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b c pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 5 bekezdés
bc) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(5) A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
„(5) A BREF-dokumentum elkészítéséhez, felülvizsgálatához és szükség esetén aktualizálásához szükséges információcsere nem haladhatja meg a négy évet. A (3) bekezdésben említett fórumnak a BREF felülvizsgálatáért felelős szakértői csoport záróülésétől számított 6 hónapon belül be kell nyújtania a BREF javasolt tartalmáról szóló véleményét.
A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A BAT-referenciadokumentumokat legalább 8 évente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell.”
Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b d pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 6 bekezdés
bd) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(6) A határozat (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot, és biztosítja, hogy a BAT-következtetéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetővé tegyék.
„(6) A határozat (5)bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság egy könnyen elérhető honlapon egy hónapon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot és a BAT-következtetéseket. A BAT-következtetést az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni, és online elérhetővé kell tenni az ipari kibocsátási portálon.”
Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – i a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
ia. a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
Ha egy ipari létesítmény közvetlenül vagy közvetve szennyvizet bocsát ki felszíni vízbe, az engedély kiadása előtt konzultálni kell az ivóvíz-szolgáltatókkal és a szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőkkel a kibocsátások infrastruktúráikra, valamint az emberi egészség és a környezet védelmére gyakorolt lehetséges következményeiről. A hatóságok ezeket az információkat megfelelően figyelembe veszik az engedély feltételeinek meghatározásakor. Ez az eljárás nem késleltetheti indokolatlanul az engedély megadását.
Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – ii alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a kibocsátási határértékeket a 166/2006/EK rendelet* II. mellékletében felsorolt szennyező anyagokra és más olyan szennyező anyagokra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre;
a) a kibocsátási határértékeket a 166/2006/EK rendelet* II. mellékletében felsorolt szennyező anyagokra és más olyan szennyező anyagokra, különösen a szagkibocsátásokra és az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében szereplő különös aggodalomra okot adó anyagokra, a 2000/60/EK vagy a 2008/105/EK irányelv értelmében elsőbbségi anyagnak minősülő anyagokra, a 2006/118/EK vagy a 2008/105/EK irányelv keretében létrehozott megfigyelési listákon szereplő anyagokra vagy az ipari kibocsátási portálról szóló rendelet II. mellékletét kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig a 2008/50/EK, a 2004/107/EK vagy a 2006/118/EK irányelv szerinti határértékek vagy egyéb korlátozások hatálya alá tartozó egyéb anyagokra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre, figyelembe véve a szezonális környezeti ingadozásokat;
______________________
___________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).”;
* Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).”;
Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – iii alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a a pont
aa) a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket;
aa) a környezeti teljesítményre vonatkozó, a 3. cikkben és a 15. cikk (3a) bekezdésében említett határértékeket;
Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – iv alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) megfelelő követelményeket a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz védelmének biztosítására és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék ellenőrzésére és kezelésére;
b) megfelelő követelményeket a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz védelmének biztosítására és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék ellenőrzésére és kezelésére, külön figyelmet szentelve az ivóvíz előállításának;
Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – v alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – ba pont
ba) megfelelő követelményeket a 14a. cikkben meghatározott környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozóan;
ba) a 14a. cikkel összhangban a környezetközpontú irányítási rendszer általános jellemzőit meghatározó megfelelő követelményeket;
Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – vi a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont – ii a alpont (új)
via. a c) pont a következő iia. (új) alponttal egészül ki:
iia. az ellenőrzést végző laboratóriumok minőség-ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, amelyek olyan nemzetközi szabványokon alapulnak, mint például az ISO 17025.
Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – vii a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont
viia. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:
e) megfelelő követelményeket a talajba és a felszín alatti vízbe történő kibocsátás b) pont szerinti megelőzését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a talajnak és a felszín alatti vizeknek a helyszínen valószínűsíthetően előforduló, vonatkozó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoring megfelelő követelményeit, tekintettel a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére a létesítmény telephelyén;
„e) megfelelő követelményeket a talajba, a felszíni és a felszín alatti vízbe történő kibocsátás b) pont szerinti megelőzését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a talajnak, a felszíni és a felszín alatti vizeknek a helyszínen valószínűsíthetően előforduló, vonatkozó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoring megfelelő követelményeit, tekintettel a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére a létesítmény telephelyén;”
Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 2 a bekezdés (új)
aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) A tagállamok legfeljebb tizenkét hónapra eltérést engedélyezhetnek az (1) bekezdés második albekezdésének bb) pontjában említett intézkedéstől. Ilyen eltérés csak az engedély megadását követően alkalmazható, feltéve, hogy az említett időszakon belül már elegendő erőfeszítést tettek a környezetközpontú irányítási rendszer véglegesítésére.
A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi létesítményre vonatkozóan környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) dolgozzon ki és vezessen be. Az EMS-nek meg kell felelnie a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt rendelkezéseknek, amelyek meghatározzák az EMS keretében figyelembe veendő szempontokat.
A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi létesítményre, köztük a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egy engedély hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozóan környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) dolgozzon ki és vezessen be. A tagállamok biztosítják, hogy az engedély feltételeiben az EMS jellemzőire vonatkozóan említendő követelmények kizárólag általános jellegűek legyenek.
Az EMS-nek meg kell felelnie a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt rendelkezéseknek, amelyek a 13. cikkben említett fórum véleménye alapján az Európai Bizottság által kiadott BAT-referenciadokumentumok szerinti szabványosított szöveg formájában meghatározzák az EMS keretében figyelembe veendő szempontokat.
Az EMS-t rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is alkalmas, kielégítő és hatékony legyen.
Az EMS-t legalább háromévente ellenőrzi az 1221/2009/EK rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározott környezetvédelmi hitelesítő, aki ellenőrzi, hogy az EMS és annak végrehajtása megfelel-e ennek a cikknek. Az 1221/2009/EK rendelet 2. cikkének 20. pontjában említett engedélynek vagy akkreditációnak tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott követelményeket.
(2) Az EMS-nek tartalmaznia kell legalább a következőket:
(2) Az EMS-nek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2010/75/EU irányelv 14 a cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók, amelyek figyelembe veszik a vonatkozó BAT-következtetésekben meghatározott referenciaértékeket és az ellátási lánc életciklus-alapú környezeti teljesítményét;
b) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók, amelyek figyelembe veszik a vonatkozó BAT-következtetésekben meghatározott referenciaértékeket;
Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2010/75/EU irányelv 14a cikk – 2 bekezdés – d pont
d) azokat a veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag-nyilvántartás, amelyek a létesítményben jelen vannak akár más anyagok összetevőiként vagy keverékek részeként is, az ilyen anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának kockázatértékelése, valamint a biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésük tekintetében rendelkezésre álló lehetőségek elemzése;
d) azokat a vonatkozó veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag-nyilvántartás, amelyek a létesítményben jelen vannak akár más anyagok összetevőiként vagy keverékek részeként is, az ilyen anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának kockázatértékelése, valamint a biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésük tekintetében rendelkezésre álló lehetőségek elemzése;
Az EMS részletességének összhangban kell lennie a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint az esetleges környezeti hatások körével.
Abban az esetben, ha a BAT-következtetésben szerepel EMS, de az EMS nem terjed ki a 14a. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott elemekre, a tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy ezen irányelv átültetésétől számított 12 hónapon belül készítse el és valósítsa meg az EMS-t.
Amennyiben az EMS elemeit vagy a kapcsolódó teljesítménymutatókat, célkitűzéseket és intézkedéseket más vonatkozó uniós jogszabályban már kidolgozták, és azok megfelelnek e bekezdésnek, az EMS-ben elegendő hivatkozni a vonatkozó dokumentumokra.
(3) A létesítmény EMS-ét díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni az interneten.
(3) A létesítmény EMS-ét ezen irányelv 4a. cikkével összhangban díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni az interneten.
A vízbe történő közvetett szennyezőanyag-kibocsátások vonatkozásában a szennyvíztisztító telep hatását számításba lehet venni, amikor a kibocsátási határértéket megállapítják az adott létesítményre, feltéve, hogy az üzemeltető biztosítja valamennyi alábbi követelmény teljesülését:
A vízbe történő közvetett szennyezőanyag-kibocsátások vonatkozásában első lépésben a létesítményen kívüli települési vagy ipari szennyvíztisztító telep hatását akkor vehetik számításba, amikor a kibocsátási határértékeket az irányelv [a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (átdolgozás)] 14. cikkével összhangban megállapítják az adott létesítményre vonatkozóan. Második lépésként a létesítményen kívüli települési vagy ipari szennyvíztisztító telep hatását figyelembe lehet venni az adott létesítmény kibocsátási határértékeinek meghatározásakor. Az e bekezdésben említett lépéseket végre kell hajtani, feltéve, hogy biztosítják a környezet egészének ugyanolyan szintű védelmét, és ezek a lépések nem vezetnek a környezet nagyobb mértékű szennyezéséhez, és feltéve, hogy az üzemeltető biztosítja valamennyi alábbi követelmény teljesülését:
Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a kibocsátott szennyező anyagok nem akadályozzák a szennyvíztisztító telep működését;
a) a kibocsátott szennyező anyagok nem akadályozzák a szennyvíztisztító telep működését vagy a szennyvíztisztító áramból való erőforrás-visszanyerési kapacitást;
Az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek megfelelnek a létesítményben a BAT alkalmazásával elérhető legalacsonyabb kibocsátásoknak, és amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A kibocsátási határértékeknek az üzemeltető által végzett értékelésen kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát, és igazolja a legjobb teljesítményt, amit a létesítmény elérhet a BAT-következtetésekben ismertetett BAT alkalmazásával. A kibocsátási határértékek meghatározására az alábbiak egyike révén kerül sor:
Új vagy módosított BAT-következtetések közzétételére figyelemmel ezen irányelvnek a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban történő átültetését követően, vagy az engedélynek a 21. cikk (5) bekezdése szerinti megadásakor vagy aktualizálásakor vagy [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 10 évet követő hónap első napja]-án/-én – amelyik korábban bekövetkezik – és azon üzemeltetők számára, amelyek ezen irányelv átültetésének időpontját követően engedélykérelmet nyújtottak be és a 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: BREF-iránymutatás) figyelembe véve az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek megfelelnek a létesítményben a BAT alkalmazásával elérhető legalacsonyabb kibocsátásoknak. E határértékek figyelembe veszik a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, és biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A kibocsátási határértékeknek a teljes BAT-AEL tartomány üzemeltető által végzett értékelésén kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát, és igazolja a legjobb általános teljesítményt, amelyet az adott létesítmény normál üzemi körülmények között a rövid távú átlagok esetén a standard működési ingadozásokat figyelembe véve elérhet a BAT-következtetésekben ismertetett BAT alkalmazásával. A kibocsátási határértékek meghatározására az alábbiak egyike révén kerül sor:
A 15. cikk (3) bekezdésére vonatkozó általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok csak az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó, hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítmények kategóriái tekintetében és a tagállamok által végzett, a tartomány elérhető legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát elemző értékelés alapján állapítanak meg általánosan kötelező szabályokat a BAT alkalmazásával elérhető legszigorúbb kibocsátási határértékekre vonatkozóan.
(3a) Az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
(3a) Az ezen irányelv szerint közzétett új vagy módosított BAT-következtetésekre figyelemmel és az irányelv átültetését követően, valamint a 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: BREF-iránymutatás) figyelembevételével az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan indikatív környezeti teljesítményértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, figyelembe véve a létesítményekben a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, többek között a heterogén kibocsátások és az ipari kibocsátások tekintetében.
Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői.
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői, beleértve a létesítménynek a BAT-következtetés közzétételétől számított 4 éven belüli bezárásáról elfogadott terv esetén.
Az ebben a bekezdésben említett eltérések megadása során tiszteletben kell tartani a II. mellékletben meghatározott elveket. Az illetékes hatóságnak minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős szennyezés, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetik a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az ezen irányelv átültetését követően engedélyezett, ebben a bekezdésben említett eltéréseket legfeljebb öt éves időszakra és a II. mellékletben meghatározott elveknek megfelelően kell megadni. Az illetékes hatóságnak törekednie kell a szennyezés megelőzésére, és minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős szennyezés, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetik a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az illetékes hatóság négyévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben az ilyen újraértékelésre az eltérés engedélyezését követő négy éven belül kerül sor – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
Az illetékes hatóság ötévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben az ilyen újraértékelésre az eltérés engedélyezését követő öt éven belül kerül sor – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 4 a bekezdés (új) – 1 és 2 albekezdés
(4a) A (3a) bekezdéstől eltérve és a 18. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóság bizonyos esetekben a tartomány kötelező felső szintjénél kevésbé szigorú környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket is meghatározhat. Ez az eltérés csak akkor alkalmazható, ha az értékelés azt mutatja, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek a BAT-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal való elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokhoz képest, az alábbiak miatt:
a) az érintett létesítmény földrajzi helye vagy helyi éghajlati viszonyai; vagy
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői, beleértve a létesítménynek a BAT-következtetések közzétételétől számított 4 éven belüli bezárásáról elfogadott terv esetén.
Az első albekezdésben említett, vízzel kapcsolatos környezeti teljesítményre vonatkozó határértékekre vonatkozó eltérés engedélyezésének feltétele a létesítmény vízzel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kockázatának alapos értékelése.
Az illetékes hatóság az engedélyezési feltételekhez csatolt mellékletben dokumentálja az első albekezdés alkalmazását alátámasztó indokokat, ideértve az értékelés eredményét és az alkalmazott feltételek indokolását is.
Az illetékes hatóságnak minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős környezeti hatás, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetnék a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az illetékes hatóság ötévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben ezt az újraértékelést az eltérés engedélyezését követő öt éven belül végzik el – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett elemek értékelésére szolgáló szabványosított módszertan megállapítása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4b) A 18. cikk sérelme nélkül, a (3) és (3a) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság abban az esetben, ha valamely létesítmény a nyersanyag- vagy tüzelőanyag-ellátás tartós megszakadásával vagy a kibocsátáscsökkentési technika elemeinek vis maior miatti zavarával szembesül, kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményszinteket állapíthat meg legfeljebb három hónapra, amelyek 3 hónappal meghosszabbíthatók, amennyiben az e bekezdésben említett rendkívüli körülmények fennállnak, a szóban forgó ideiglenes kiigazítás okait és időtartamát indokoló egyszerűsített értékelés mellett. Amint az ellátási vagy kibocsátáscsökkentési feltételek helyreállnak, a tagállam biztosítja, hogy ez az eltérés érvényét veszítse.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett rendkívüli körülmények alapján engedélyezett eltérésekről.
A Bizottság értékeli, hogy az eltérési záradék alkalmazása indokolt-e az ebben az albekezdésben meghatározott kritériumok kellő figyelembevételével. Amennyiben a Bizottság kifogást emel, a tagállamok ennek megfelelően haladéktalanul felülvizsgálják az engedélyezett eltérést. Amint az ellátási feltételek helyreállnak, az eltérés hatályát veszíti.
(1) A kibocsátási határértékeknek való megfelelésnek a 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti értékelése során az érvényesített átlagos kibocsátási értékek meghatározása érdekében végzett mérések korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a mérési módszer mérési bizonytalanságát.
(1) A kibocsátási határértékeknek való megfelelésnek a 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti értékelése során az érvényesített átlagos kibocsátási értékek meghatározása érdekében végzett mérések korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a környezetszennyezés integrált megelőzésével és csökkentésével foglalkozó európai iroda (European Integrated Pollution Prevention and Control Bureau – EIPPCB) monitoringról szóló referenciajelentésében szereplő módszer szerint meghatározott mérési bizonytalanságot.
Az EIPPCB monitoringról szóló referenciajelentését [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napja]-ig naprakésszé kell tenni.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszert. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló módszert. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett módszernek ki kell térnie legalább az érvényesített átlagos kibocsátási értékek megállapítására, és meg kell határoznia, hogy a megfelelésértékelés során hogyan kell figyelembe venni a mérési bizonytalanságot és a kibocsátási határértékek túllépésének gyakoriságát.
Az első albekezdésben említett módszernek ki kell térnie legalább az érvényesített átlagos kibocsátási értékek megállapítására, és meg kell határoznia, hogy a megfelelésértékelés során hogyan kell figyelembe venni az EIPPCB monitoringról szóló referenciajelentésében meghatározott mérési bizonytalanságot és a kibocsátási határértékek túllépésének gyakoriságát.
13a. A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2) A 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett időszakos monitoring gyakoriságát az illetékes hatóság az egyes létesítmények engedélyében, illetve általánosan kötelező erejű szabályok keretében határozza meg.
„(2) A 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett időszakos monitoring gyakoriságát az illetékes hatóság az egyes létesítmények engedélyében, illetve általánosan kötelező erejű szabályok keretében határozza meg.
Az első albekezdésben foglaltak sérelme nélkül az időszakos monitoringot a felszín alatti víz tekintetében legalább ötévente, a talaj tekintetében legalább tízévente kell elvégezni, kivéve, ha az ilyen ellenőrzés a szennyezés szisztematikus kockázatértékelésén alapul.
Az első albekezdésben foglaltak sérelme nélkül az időszakos monitoringot a BAT-következtetésekben meghatározottak szerint adott esetben és a felszín alatti víz tekintetében legalább háromévente, a talaj tekintetében legalább hétévente kell elvégezni, kivéve, ha az ilyen ellenőrzés a szennyezés szisztematikus kockázatértékelésén alapul.”
Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 16 cikk – 2 a bekezdés (új)
13b. a 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) az ellenőrzést végző laboratóriumok minőség-ellenőrzésének olyan nemzetközi szabványokon kell alapulnia, mint például az ISO 17025.
14a. a 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1) Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.
„(1) Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok a 15. cikk (3) bekezdésének (új) (2a) albekezdésével összhangban biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.”
Amennyiben egy környezetminőségi szabvány szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyenek az elérhető legjobb technikákkal megvalósíthatók, az engedélybe további intézkedéseket kell belefoglalni annak érdekében, hogy csökkentjen a létesítménynek az adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulása.
Amennyiben egy környezetminőségi szabvány szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyenek az elérhető legjobb technikákkal megvalósíthatók, a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés érdekében hozható egyéb intézkedések sérelme nélkül az engedélybe további intézkedéseket – például az érintett szennyező anyagokra vonatkozó kiegészítő terhelési határértékek megállapítását – kell belefoglalni annak érdekében, hogy csökkentjen a létesítménynek az adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulása.
Amennyiben az engedélyben az első bekezdéssel összhangban szigorúbb feltételeket határoztak meg, az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell az érintett létesítmények üzemeltetéséből származó releváns szennyező anyagok koncentrációját a befogadó környezetben, és az ilyen ellenőrzés eredményeit továbbítani kell az illetékes hatóságnak. Amennyiben az érintett szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési és mérési módszereket más vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg, az ebben a bekezdésben említett ellenőrzés céljára azokat a módszereket kell alkalmazni.
Amennyiben az engedélyben az első bekezdéssel összhangban szigorúbb feltételeket határoztak meg, az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell az érintett létesítmények üzemeltetéséből származó releváns szennyező anyagok koncentrációját és súlyát a befogadó környezetben, és az ilyen ellenőrzés eredményeit az információ keletkezését követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az információ keletkezését követő egy hónapon belül továbbítani kell az illetékes hatóságnak, illetve a relevancia függvényében a folyásiránnyal megegyező irányban található ivóvíztelep-üzemeltetőknek és/vagy szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőknek. Amennyiben az érintett szennyező anyagokra, többek között az úgynevezett koktélhatásra vonatkozó ellenőrzési és mérési módszereket más vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg, az ebben a bekezdésben említett ellenőrzés céljára azokat a módszereket kell alkalmazni.
Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 19 cikk
15a. a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:
19. cikk
„19. cikk
Az elérhető legjobb technikák fejlődése
Az elérhető legjobb technikák fejlődése
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést és az új vagy frissített BAT-következtetések közzétételét, vagy azokról tájékoztatást kapjon, és az említett információt tegye elérhetővé az érintett nyilvánosság számára.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést és az új vagy frissített BAT-következtetések vagy üzemeltetési szabályok közzétételét, vagy azokról tájékoztatást kapjon, és az említett információt tegye elérhetővé az érintett nyilvánosság számára.”
15b. A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető tájékoztassa az illetékes hatóságot bármilyen, a létesítmény jellegében vagy működésében tervezett változtatásról vagy a létesítmény bővítéséről, amelynek hatása lehet a környezetre. Ahol szükséges, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt.
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető legalább hat hónappal az ilyen változtatás vagy bővítés végrehajtása előtt tájékoztassa az illetékes hatóságot bármilyen, a létesítmény jellegében vagy működésében tervezett változtatásról vagy a létesítmény bővítéséről, amelynek hatása lehet a környezetre. Adott esetben az illetékes hatóság megújítja az engedélyt, beleértve a meghosszabbításra vonatkozó eljárásokat is.
15c. A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban időszakonként újraértékelje és szükség esetén az ezen irányelvnek való megfelelés céljából frissítse az engedélyben foglalt valamennyi feltételt.
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban időszakonként újraértékelje és szükség esetén az ezen irányelvnek való megfelelés céljából frissítse az engedélyben foglalt valamennyi feltételt. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok legalább nyolcévenként felülvizsgálják az engedélyt.”
Módosítás 139 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 21 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
15d. A 21. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a) az érintett létesítményre vonatkozó engedélyben foglalt valamennyi feltételt újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az ezen irányelvnek, és, adott esetben, különösen a 15. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelés érdekében;
„a) az érintett létesítményre vonatkozó engedélyben foglalt valamennyi feltételt újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az ezen irányelvnek, és, adott esetben, különösen a 15. cikk (3), (3a) és (4) bekezdésének való megfelelés érdekében;”
Módosítás 305 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 e pont (új) 2010/75/EU irányelv 21 cikk – 3 a bekezdés (új)
15e. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben a vállalkozások a 3. cikkel összhangban új létesítmények építése vagy új létesítményekre vonatkozó engedély beszerzése révén mélyreható ipari átalakulást hajtanak végre a tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása érdekében, az illetékes hatóság – az ágazatspecifikus fejezetek vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – az átalakulás befejezéséig, de legkésőbb 2035-ig elhalaszthatja az érintett tevékenységekre vonatkozó engedély újraértékelését és frissítését.”
Módosítás 140 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 22 cikk – 2 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
16a. A 22. cikk (2) bekezdésében az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja a vonatkozó veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a 2013. január 7-ét követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.
„(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja a vonatkozó veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a 2013. január 7-ét követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.
Az alapállapot-jelentésnek tartalmaznia kell a talaj és a felszín alatti víz szennyezettségének meghatározásához szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tevékenység végleges leállításakor fennálló állapottal való, a (3) bekezdés szerinti számszerűsített összehasonlítás.
Az alapállapot-jelentésnek tartalmaznia kell a talaj, a felszíni és a felszín alatti víz szennyezettségének meghatározásához szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tevékenység végleges leállításakor fennálló állapottal való, a (3) bekezdés szerinti számszerűsített összehasonlítás.”
16b. Az 22. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által a talajban és a felszín alatti vizekben okozott szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a szóban forgó veszélyes anyagok kibocsátásával jelentős mértékű szennyezést okozott a talajban vagy a felszín alatti vizekben, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.
„A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által a talajban és a felszín alatti vizekben okozott szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a szóban forgó veszélyes anyagok kibocsátásával jelentős mértékű szennyezést okozott a talajban, a felszíni vagy a felszín alatti vizekben, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.”
16c. A 23. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A két helyszíni szemle közötti időszak hosszát az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelése alapján kell meghatározni, és az a legmagasabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében pedig a három évet.
„A két helyszíni szemle közötti időszak hosszát az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelése alapján kell meghatározni, és az a legmagasabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében pedig a három évet. A nyilvánosságot tájékoztatni kell a létesítmények környezeti kockázatainak értékeléséről.”
16d. A 23. cikk (4) bekezdésének ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó kritériumokról.
Legkésőbb két évvel ezen irányelv átültetését követően a Bizottság iránymutatást fogad el és adott esetben rendszeresen frissít a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó kritériumokról.”
Módosítás 144 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a pont – -i alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – b pont
-i. A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) jelentős változtatás iránti engedély kiadása;
„b) jelentős változtatás iránti engedély kiadása vagy újraértékelése;”
Módosítás 145 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – i alpont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a), b) és f) pont tekintetében – többek között szisztematikusan az interneten is, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül – a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:”;
(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a), b) és f) pont tekintetében – többek között szisztematikusan az interneten is, a honlapján, egy könnyen megtalálható weboldalon, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül – a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – i a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
ia. A 24. cikk (2) bekezdése a következő aa) ponttal (új) egészül ki:
aa) az 5. cikk (4) bekezdésében említett engedély összefoglalója;
Módosítás 147 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – ii a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – e pont
iia. A 24. cikk (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
e) a 14. cikkben említett engedélyezési feltételek – beleértve a kibocsátási határértékeket is – meghatározásának módja az elérhető legjobb technikák és az elérhető legjobb technikák révén elérhető kibocsátási szintek viszonylatában;
„e) a 14. cikkben említett engedélyezési feltételek – beleértve a kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményszinteket is – meghatározásának módja az elérhető legjobb technikák és az elérhető legjobb technikák révén elérhető kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek viszonylatában;”
Módosítás 148 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3) Az illetékes hatóság szintén nyilvánosságra hozza az alábbiakat, többek között szisztematikusan az interneten is, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül:
(3) Az illetékes hatóság szintén nyilvánosságra hozza az alábbiakat, többek között szisztematikusan az interneten is, a honlapján, egy könnyen megtalálható weboldalon,díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül:
Módosítás 149 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) a kibocsátások ellenőrzésének eredményei, ahogy azt az engedélyben foglalt feltételek megkövetelik, és amelyek az illetékes hatóság birtokában vannak;
b) a kibocsátások ellenőrzésének eredményei, ahogy azt az engedélyben foglalt feltételek megkövetelik, és amelyek az illetékes hatóság birtokában vannak egy olyan adatbázisban, amely lehetővé teszi a lekérdezésalapú adatállományok letöltését;
Módosítás 150 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 25 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
17a. A 25. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintettek körébe tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy a 24. cikk szerinti határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
„A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintettek körébe tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy a 14. cikk, a 17. cikk (1)–(3) bekezdése, a 22. cikk, valamint a 24. cikk szerinti határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:”
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függhet attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függ attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
18a. A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát.
„(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti bármely követelménynek megfelelő nem kormányzati szervezet érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti bármely követelménynek megfelelő nem kormányzati szervezet érdekeltségét, valamint bármely olyan szubnacionális hatóság érdekét, amelynek területét vagy lakosságát hátrányosan érintheti az ezen irányelvnek való megfelelés hiánya, az (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.
E szervezetek és hatóságok jogait az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.”
(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy létesítmény üzemeltetése jelentős negatív hatást gyakorolhat egy másik tagállam környezetére, vagy ha egy tagállam, amely jelentős mértékben érintett lehet, idevágó kérelmet nyújt be, az a tagállam, amelynek a területén a 4. cikk vagy a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtották az engedély iránti kérelmet, a kért vagy a IV. melléklet értelmében rendelkezésre bocsátott információkat továbbítja a másik tagállam számára egyidejűleg azzal, hogy azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A szóban forgó információk alapján konzultációkat kell folytatni a két tagállam között, biztosítva ugyanakkor, hogy az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam észrevételeit benyújtsák még azt megelőzően, hogy azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén az engedély iránti kérelmet benyújtották, meghozza a határozatát. Amennyiben az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam az érintett nyilvánossággal való konzultációra rendelkezésre álló határidőn belül nem tesz észrevételeket, az illetékes hatóság lefolytatja az engedélyezési eljárást.
(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy létesítmény üzemeltetése jelentős negatív hatást gyakorolhat egy másik tagállam környezetére, vagy ha egy tagállam, amely érintett lehet, idevágó kérelmet nyújt be, az a tagállam, amelynek a területén a 4. cikk vagy a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtották az engedély iránti kérelmet, vagy amelynek a területén a 21. cikk alapján újraértékelték az engedélyt, a kért vagy a IV. melléklet értelmében rendelkezésre bocsátott információkat továbbítja a másik tagállam számára egyidejűleg azzal, hogy azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi és legkésőbb három hónap elteltével. A szóban forgó információk alapján konzultációkat kell folytatni a két tagállam között, biztosítva ugyanakkor, hogy az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam észrevételeit benyújtsák még azt megelőzően, hogy azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén az engedély iránti kérelmet benyújtották, meghozza a határozatát. Amennyiben az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam az érintett nyilvánossággal való konzultációra rendelkezésre álló határidőn belül nem tesz észrevételeket, az illetékes hatóság lefolytatja az engedélyezési eljárást.
Módosítás 154 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 26 cikk – 4 a bekezdés (új)
19a. A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő regionális, határokon átnyúló kommunikációs csatornákat hozzanak létre.
Módosítás 155 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont 2010/75/EU irányelv IIa fejezet – cím
A tagállamok, ahol ez lehetséges, ösztönzik új keletű technikák kifejlesztését és alkalmazását, különösen abban az esetben, ha a BAT-következtetések, a BAT-referenciadokumentumok vagy a 27a. cikkben említett, ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ megállapításai ilyen technikákat határoztak meg.
Bármilyen technika vagy meghatározott technológia alkalmazásának előírása nélkül, a tagállamok, ahol ez lehetséges, ösztönzik új keletű technikák kifejlesztését és alkalmazását, különösen abban az esetben, ha a BAT-következtetések, a BAT-referenciadokumentumok vagy a 27a. cikkben említett, ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ megállapításai ilyen technikákat határoztak meg.
(2) A központ összegyűjti és elemzi az innovatív technikákkal kapcsolatos információkat, beleértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából releváns új keletű technikákat is, továbbá leírja azok fejlettségi szintjét és környezeti teljesítményét. A Bizottság figyelembe veszi a központ megállapításait a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információcserére vonatkozó munkaprogram kidolgozása során, valamint a 13. cikk (1) bekezdésében említett BAT-referenciadokumentumok elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során.
(2) A központ összegyűjti és elemzi az innovatív technikákkal kapcsolatos információkat, beleértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából releváns új keletű technikákat is, továbbá leírja azok fejlettségi szintjét és környezeti teljesítményét. A Bizottság figyelembe veszi a központ megállapításait a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információcserére vonatkozó munkaprogram kidolgozása során, valamint a 13. cikk (1) bekezdésében említett BAT-referenciadokumentumok az illetékes sevillai technikai munkacsoport általi értékelést követő elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során.
Módosítás 158 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2010/75/EU irányelv 27a cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea) az érintett mezőgazdasági termelők képviselői;
Módosítás 159 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2010/75/EU irányelv 27a cikk – 3 bekezdés – g pont
g) a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek;
g) az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek;
A 18. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság összesen legfeljebb 24 hónapig ideiglenes eltérést engedélyezhet a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, valamint a 11. cikk a) és b) pontjában meghatározott elvektől az új keletű technikák tesztelése vonatkozásában.
A 18. cikk és a 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az illetékes hatóság összesen legfeljebb 36 hónapig ideiglenes eltérést engedélyezhet a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, valamint a 11. cikk a) és b) pontjában meghatározott elvektől az új keletű technikák tesztelése vonatkozásában, feltéve, hogy ezen időszak lejárta után vagy felhagynak e technikák alkalmazásával, vagy pedig a tevékenység eléri legalább az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintet.
A 21. cikk (3) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket is megállapíthat, amelyek a létesítmény fő tevékenységére vonatkozó BAT-következtetésekről szóló határozatnak a 13. cikk (5) bekezdése szerinti közzétételétől számított hat évig biztosítják, hogy a kibocsátások normál üzemeltetési feltételek mellett ne haladják meg a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.
A 15. cikk (3) és (3a) bekezdésétől, valamint a 21. cikk (3) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság az üzemeltető kérésére olyan indikatív kibocsátási határértékeket is megállapíthat, amelyek a létesítmény fő tevékenységére vonatkozó BAT-következtetésekről szóló határozatnak a 13. cikk (5) bekezdése szerinti közzétételétől számított hat évig biztosítják, hogy a kibocsátások normál üzemeltetési feltételek mellett ne haladják meg a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A tagállamok vagy az illetékes hatóságok értesítik az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központot (INCITE) azokról az új keletű technikákról, amelyekre engedélyt adtak ki.
A tagállamok előírják, hogy 2030. június 30-ig az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I.melléklet 1., 2., 3., 4., 6.1a. és 6.1b.pontjában felsorolt tevékenységeket végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok kérik, hogy 2030. június 30‑ig az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere tartalmazzon egy, a vállalat az I.melléklet 1., 2., 3., 4., 6.1a. és 6.1b. pontjában felsorolt csoportos tevékenységeire vonatkozó indikatív átalakítási tervet. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a vállalat hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához. Az átalakítási tervnek konkrét információkat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a vállalat hogyan tervezi energia-, víz- és erőforrás-hatékonyságának javítását, ezért a tervben meg kell határozni a teljes fogyasztás csökkentése és a műveletek hatékonyságának javítása érdekében végrehajtandó intézkedéseket.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy 2031. december 31-ig az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy az (1) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet legkésőbb az első albekezdésben meghatározott határidőket követő egy éven belül értékelje, hogy az első albekezdés szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
Amennyiben az átalakítási tervek elemeit máshol már kidolgozták, és azok megfelelnek ennek a rendelkezésnek, az átalakítási tervben hivatkozni lehet a vonatkozó dokumentumokra.
(1a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett átalakítási terveket rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén megújítsák.
A tagállamok előírják, hogy az engedélyezési feltételek 21. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatának részeként a BAT-következtetésekre vonatkozó határozatok 2030. január 1-jét követő közzététele után az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I. mellékletben felsorolt, de az (1) bekezdésben nem említett tevékenységet végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok előírják, hogy az I. mellékletben felsorolt, az (1) bekezdésben nem említett tevékenységet végző üzemeltető 2030. január 1-jéig az e cikk (1) bekezdésében meghatározott átalakítási tervet foglaljon bele a 14a. cikkben említett környezetközpontú irányítási rendszerébe. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy a (2) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy a (2) bekezdés első albekezdése szerinti indikatív átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
(3) Az üzemeltető a környezetközpontú irányítási rendszere közzétételének részeként nyilvánosságra hozza az átalakítási tervét, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés eredményeit.
(3) A vállalat a környezetközpontú irányítási rendszere közzétételének részeként nyilvánosságra hozza az átalakítási tervét, annak aktualizált változatait, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés eredményeit.
(4) A Bizottság 2028. június 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az átalakítási tervek formátumát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4) A Bizottság 2026. június 30-ig a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy az átalakítási tervek formátumának és a 200 legszennyezőbb létesítmény jegyzékének meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet.
A Bizottság 2035-ig felülvizsgálja az átalakítási terv tartalmát és formátumát, és szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészíti az átalakítási terveket olyan elemekkel, mint például az ágazatspecifikus mérföldkövek, valamint szükség esetén az átalakítási tervekre vonatkozó jelentéstétel formátumának leírása, és 2040-ig a 200 legszennyezőbb létesítmény jegyzéke, figyelembe véve a légszennyező anyagok után a vízszennyező anyagokat is.
(4a) A tagállamok adott esetben előírják a létesítmények üzemeltetői számára, hogy értékeljék a digitális eszközök használatának előnyeit annak érdekében, hogy javítsák létesítményeik környezeti teljesítményét.
22a. Az 30. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(5) Az illetékes hatóság kén-dioxid tekintetében engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésben előírt határértékeknek való megfelelési kötelezettségtől legfeljebb hat hónapra történő eltérést olyan tüzelőberendezések számára, amelyek a fenti határértékeknek való megfelelés céljára rendes körülmények között alacsony kéntartalmú tüzelőanyagot használnak, amennyiben az üzemeltető a határértékeket az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag ellátásának súlyos hiányból eredő megszakadása miatt nem tudja betartani.
„(5) Az illetékes hatóság kén-dioxid tekintetében engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésben előírt határértékeknek való megfelelési kötelezettségtől legfeljebb hat hónapra történő eltérést olyan tüzelőberendezések számára, amelyek a fenti határértékeknek való megfelelés céljára rendes körülmények között alacsony kéntartalmú tüzelőanyagot használnak, amennyiben az üzemeltető a határértékeket az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag ellátásának súlyos hiányból eredő megszakadása miatt nem tudja betartani.
A tagállamok az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják a Bizottságnak a hiány bizonyítékát és az eltérés szükségességére vonatkozó részletes indokolást.”
22b. A 30. cikk (6) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről.
„A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről, és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ellátás megszakadásának bizonyítékait, valamint az eltérés szükségességére vonatkozó részletes indokolást.”
Módosítás 172 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2010/75/EU irányelv 30 cikk – 9 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
22c. A 30. cikk (9) bekezdése első albekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
c) a földgáztól eltérő gázokat elégető tüzelőberendezések;
„c) a fosszilis vagy biogén gáztól eltérő gázokat elégető tüzelőberendezések;”
Módosítás 294 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 34a cikk
22d. A szöveg a következő 34a. cikkel egészül ki:
„(1) A tagállamok 2029. december 31-ig mentesíthetik a [hatálybalépés időpontja]-án/-én kis, szigetüzemben működő rendszer részét képező tüzelőberendezéseket a 30. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékek vagy adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól. Be kell tartani legalább az ezekre a tüzelőberendezésekre vonatkozó engedélyben különösen a 2001/80/EK és a 2008/1/EK irányelv követelményei szerint meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékeket.
A tagállamok intézkedéseket hoznak a kibocsátások nyomon követésének biztosítására, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne kerülhessen sor jelentős szennyezés okozására. A tagállamok csak akkor vonhatják ki a létesítményeket a kibocsátási határértékek hatálya alól, ha már a kevesebb szennyezést eredményező intézkedésekkel kapcsolatos összes lehetőséget kimerítették. A mentesség nem adható meg a szükségesnél hosszabb ideig.
(2) 2030. január 1-jétől az érintett tüzelőberendezéseknek meg kell felelniük a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó, a 15. cikk (3) bekezdésében említett kibocsátási határértékeknek.
(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdéssel összhangban mentességet biztosítottak, megfelelési tervet hajtanak végre az (1) bekezdés szerinti mentességben részesülő tüzelőberendezésekre vonatkozóan. A megfelelési terv tartalmazza a tagállam által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy 2029. december 31-re biztosítsa a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékek betartását. A tervnek tartalmaznia kell továbbá a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjének és időtartamának a terv által lefedett időszakban történő minimalizálására irányuló intézkedéseket, valamint a keresletszabályozási intézkedésekre és a tisztább alternatívákra történő átállás lehetőségeire – például a megújuló energiaforrások alkalmazására és a szárazföldi hálózatokkal való összekapcsolásra – vonatkozó információkat.
(4) A tagállamok legkésőbb [a hatálybalépés időpontja + 6 hónap]-ig tájékoztatják a Bizottságot megfelelési tervükről. A Bizottság értékeli a terveket, és ha a Bizottság a kézhezvételtől számított 12 hónapon belül nem emel ellene kifogást, az érintett tagállam a tervét elfogadottnak tekinti. Abban az esetben, ha a Bizottság kifogást emel azon az alapon, hogy a terv nem garantálja az érintett üzemek megfelelését 2029. december 31-re, vagy a terv által lefedett időszakban nem minimalizálja a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjét és időtartamát, a tagállam a Bizottság kifogásairól szóló értesítéstől számított hat hónapon belül megküldi a tagállamnak a felülvizsgált tervet. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében a második albekezdésben említett időszak hat hónap.
(5) A tagállamok legkésőbb [a hatálybalépés időpontja + 18 hónap]-ig és minden ezt követő naptári év végén jelentést tesznek a Bizottságnak a tervben leírt intézkedések előrehaladásáról. A tagállamok a terv bármely későbbi módosításáról tájékoztatják a Bizottságot. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében az (5) bekezdés második albekezdésében említett időszak hat hónap.
(6) A tagállam a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az eltérést és az előírt feltételeket.”
Módosítás 173 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2010/75/EU irányelv 42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) az égetés nem okoz nagyobb kibocsátást, mint a piacon hozzáférhető és a létesítményben elégethető legkevésbé szennyező tüzelőanyagok égetése;
a) az égetés kisebb kibocsátást okoz, mint a piacon hozzáférhető és a létesítményben elégethető legkevésbé szennyező tüzelőanyagok égetése;
Módosítás 174 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 42 cikk – 2 a bekezdés (új)
23a. A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) A (2) bekezdés b) pontjában említett üzemeknek jelentést kell készíteniük az illetékes hatóságoknak az elégetett összes hulladékról, beleértve a 45. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett veszélyes hulladék mennyiségét és jellemzőit, a levegőbe és vízbe történő kibocsátásokat, a pH-értéket, a hőmérsékletet és a szennyvíz-kibocsátási hozamot.
Módosítás 175 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 50 cikk – 2 a bekezdés (új)
23b. Az 50. cikk a következő (2a) bekezdéssel (új) egészül ki:
(2a) A hulladékégető és együttégető művekből származó, levegőbe történő kibocsátásokat, különösen a PCDD/F-ek és a dioxin jellegű PCB-k indítási és leállítási műveletek során történő kibocsátását a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek (OTNOC) mellett is nyomon kell követni. A hulladékégető és együttégető műveknek minden üzemidő alatt, ezen belül az OTNOC mellett is meg kell akadályozniuk a PCDD/F-ek és a dioxin jellegű PCB-k kibocsátását, többek között annak biztosítása révén, hogy a füstgáztisztító rendszer a hulladék betáplálása előtt teljes mértékben működjön.
23c. Az 55. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) Az óránként két tonna vagy annál nagyobb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek esetében a 72. cikkben említett jelentésnek információt kell tartalmaznia a létesítmény működéséről és annak ellenőrzéséről, illetve be kell számolnia az égetési és együttégetési technológia működéséről és a levegőbe és vízbe történő kibocsátásoknak a kibocsátási határértékekhez viszonyított szintjéről. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Az óránként két tonna vagy annál nagyobb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek esetében a 72. cikkben említett jelentésnek információt kell tartalmaznia a létesítmény működéséről és annak ellenőrzéséről, illetve be kell számolnia az égetési és együttégetési technológia működéséről és a levegőbe és vízbe történő kibocsátásoknak a kibocsátási határértékekhez viszonyított szintjéről. Ennek magában kell foglalnia a bruttó értékben megadott kibocsátási adatokat és az eredeti laboratóriumi vizsgálati jelentéseket. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
23d. A 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek az általuk tartalmazott illékony szerves vegyületek miatt az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint karcinogénnek, mutagénnek vagy reprodukciós toxicitásúnak minősülnek, és a H340, H350, H350i, H360D vagy a H360F figyelmeztető mondatot rendelik hozzájuk, amennyire ez lehetséges, a lehető legrövidebb időn belül fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.
Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek az általuk tartalmazott illékony szerves vegyületek miatt az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint karcinogének, mutagének vagy reprodukciós toxicitásúak, és a H340, H350, H350i, H360D vagy a H360F figyelmeztető mondatot rendelik hozzájuk, vagy amelyek az 1272/2008 rendelet szerint perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy endokrin károsító tulajdonságúnak minősülnek, amennyire ez lehetséges, a lehető legrövidebb időn belül fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.
23e. Az 63. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) Ha a meglévő létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik az irányelv hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, ami jelentős változtatáson megy keresztül, vagy új létesítményként sorolják be, vagy meglévő létesítményként, feltéve, hogy az egész létesítmény teljes kibocsátása nem haladja meg azt az értéket, amit az eredményezett volna, ha a jelentősen megváltoztatott részt új létesítményként kezelik.
„(2) Ha a meglévő létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik az irányelv hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, ami jelentős változtatáson megy keresztül, új létesítményként sorolják be.”
Módosítás 179 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 f pont (új) 2010/75/EU irányelv 64 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
23f. A 64. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
da) a szerves oldószerek újrafeldolgozása és újrafelhasználása előtt álló akadályok és ezen akadályok felszámolásának módjai.
23g. A 70. cikk harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) Az ellenőrzést a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni, illetve ha CEN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-szabványokat, országos vagy más nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
„(3) Az ellenőrzést a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni, illetve ha CEN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-szabványokat, országos vagy más nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Ez a követelmény az ellenőrzést végző laboratórium minőségbiztosítási rendszerére is vonatkozik. ”
Ezt a fejezetet az Ia. mellékletben meghatározottazon tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek elérik az ugyanabban a mellékletben megállapított küszöbértékeket.
Ezt a fejezetet az alábbi, az alsó küszöbértéket elérő sertés- és baromfitartási tevékenységekre kell alkalmazni:
a) gazdaság vagy mezőgazdasági létesítmény:
i. több mint 40 000 férőhellyel baromfi számára;
ii. több, mint 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára; vagy
iii. több mint 750 férőhellyel tenyészkocák számára;
vagy
b) gazdaság vagy mezőgazdasági létesítmény legalább 750 számosállategység számára. A számosállategységben kifejezett hozzávetőleges egyenértéknek az ezen irányelv -Ia. mellékletében meghatározott együtthatókon kell alapulnia.
A [a (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a VIa. fejezet hatálya alá tartozó tenyésztési tevékenységekből származó termékek forgalomba hozhatók az uniós piacon, feltéve, hogy a tenyésztési tevékenységet végző létesítmény megfelel az e cikkben említett működési szabályok egységes feltételeinek, vagy ha az importőrök olyan harmadik országokból származó származási garanciákat nyújtanak, amelyek a hatékonyság szempontjából összehasonlíthatónak tekinthetők. A behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik a behozott termékek megfelelőségét. A Bizottság [az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napja]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust terjeszt elő egy WTO-konzisztens módszertan létrehozása céljából, amely az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a termékek uniós forgalomba hozatalára vonatkozó eljárást és az illetékes hatóság számára ellenőrzési eljárást állapít meg.
Ha két vagy több létesítmény egymáshoz közel helyezkedik el, és azok üzemeltetője azonos, vagy ha a létesítmények egymással gazdasági vagy jogi kapcsolatban lévő üzemeltetők ellenőrzése alatt állnak, az érintett létesítményeket a 70a. cikkben említett kapacitási küszöbérték kiszámítása céljából egyetlen egységnek kell tekinteni.
A tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy ha két vagy több, tenyésztési tevékenységet végző létesítmény egymáshoz közel helyezkedik el, és azok üzemeltetője azonos, vagy ha a létesítmények egymással gazdasági vagy jogi kapcsolatban lévő üzemeltetők ellenőrzése alatt állnak, az érintett létesítményeket a 70a. cikkben említett kapacitási küszöbérték kiszámítása céljából egyetlen egységnek kell tekinteni. A tagállamok biztosítják, hogy ezt a szabályt ne használják az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megkerülésére. ... [az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónap első napja]-ig a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat tesz közzé azokról a kritériumokról, amelyek alapján a különböző létesítményeket az (1) bekezdés szerint egyetlen egységnek kell tekinteni.
Módosítás 183 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70c cikk – cím
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó egyetlen létesítmény se üzemelhessen engedély nélkül, és hogy a létesítmények üzemeltetése megfeleljen a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó egyetlen létesítmény se üzemelhessen engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, és hogy az Ia. mellékletben említett valamennyi létesítmény üzemeltetése egységes feltételek mellett megfeleljen a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak.
Az adminisztratív terhek elkerülése érdekében a tagállamok bármely hasonló, már létező eljárást alkalmaznak a nyilvántartásba vételre. A tagállamok minden esetben engedélyezési eljárást alkalmaznak az intenzív baromfi- és sertéstartásra:
a) több mint 40 000 férőhellyel baromfi számára,
b) több, mint 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára, vagy
c) több mint 750 férőhellyel tenyészkocák számára.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot az e fejezet hatálya alá tartozó létesítményekben tervezett minden olyan lényeges változtatásról, amelynek hatása lehet a környezetre. Ahol szükséges, az illetékes hatóság újraértékeli és frissíti az engedélyt.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot az e fejezet hatálya alá tartozó létesítményekben tervezett minden olyan lényeges változtatásról, amelynek hatása lehet a környezetre. Az illetékes hatóság adott esetben újraértékeli és frissíti az engedélyt, vagy felkéri az üzemeltetőt, hogy nyújtson be engedély iránti kérelmet vagy végezzen új nyilvántartásba vételt.
(4a) A Bizottság az üzemeltetési szabályok teljes körű végrehajtását követő két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, amelyben értékeli a rendszernek az ezen irányelv hatálya alá tartozó mezőgazdasági létesítmények gazdasági életképességére gyakorolt hatását, az engedélyezési és nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó költségeket, valamint a végrehajtott intézkedések által elért kibocsátáscsökkentéseket, figyelembe véve a meghatározott feltételeknek való megfeleléshez kapcsolódó valamennyi költséget és hasznot, annak érdekében, hogy az irányelv egyes végrehajtási rendelkezéseit ennek megfelelően kiigazítsa.
A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető a 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrizze a kibocsátásokat és a kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrizze a kibocsátásokat és a kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
Az üzemeltető legalább hat éven keresztül nyilvántartást vezet az ellenőrzési eredményekről és feldolgozza azokat oly módon, hogy lehetővé tegye a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékeknek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolását.
A monitoringadatok előállításához mérési módszereket, vagy ahol ez nem lehetséges, olyan számítási módszereket kell használni, mint például a kibocsátási tényezők alkalmazása. A mérési és adott esetben a számítási módszereket egyaránt le kell írni az üzemeltetési szabályokban.
Az üzemeltető legalább hat éven keresztül nyilvántartást vezet az ellenőrzési eredményekről és feldolgozza azokat oly módon, hogy lehetővé tegye az üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékeknek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolását.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónap első napja]-ig iránymutatásokat tesz közzé a mérési és számítási módszerek kritériumairól, figyelembe véve a tenyésztési gyakorlatok sajátosságait és heterogenitását az Unióban.
(2) A 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek be nem tartása esetén a tagállamok megkövetelik, hogy az üzemeltető tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelés a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon.
(2) A 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított üzemeltetési szabályokban meghatározott egységes feltételek melletti kibocsátási határértékek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek be nem tartása esetén a tagállamok megkövetelik, hogy az üzemeltető tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelés a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon.
(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a létesítmény által termelt hulladék, állati melléktermékek vagy egyéb maradékanyagok talajon történő szétterítésére a 70i. cikkben foglalt üzemeltetési szabályokban és más vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott elérhető legjobb technikákkal összhangban kerüljön sor, és az ne okozzon jelentős környezetszennyezést.
(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a trágyagazdálkodásra, így a létesítmény által termelt hulladék, állati melléktermékek vagy egyéb maradékanyagok talajon történő szétterítésére az üzemeltetési szabályokban és más vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott elérhető legjobb technikákkal összhangban kerüljön sor, és az ne okozzon jelentős környezetszennyezést.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő ellenőrzésre kerüljön sor a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő, egyenlő feltételek melletti ellenőrzésre kerüljön sor a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított üzemeltetési szabályokkal összhangban.
(3) Az üzemeltető a (2) bekezdésben felsorolt adatokat és információkat kérésre késedelem nélkül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja. Ezt az illetékes hatóság a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében kérheti. Az illetékes hatóság köteles ezt kérni akkor, ha egy magánszemély hozzáférést kér az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokhoz vagy információkhoz.
(3) Az üzemeltető a (2) bekezdésben felsorolt adatokat és információkat kérésre késedelem nélkül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja. Ezt az illetékes hatóság az üzemeltetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében kérheti. Az illetékes hatóság köteles ezt kérni akkor, ha egy magánszemély hozzáférést kér az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokhoz vagy információkhoz.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrzött kibocsátási értékek és környezeti teljesítményszintek ne haladják meg az említett cikkben meghatározott kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított egységes feltételek mellett, az üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrzött kibocsátási értékek és környezeti teljesítményszintek ne haladják meg az említett cikkben meghatározott kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket.
Módosítás 198 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70g cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a nyilvántartásba vételi eljárásban abban az esetben, ha nem fogadnak el általános kötelező érvényű szabályokat, és a tagállamok csak a létesítmény nyilvántartásba vételét engedélyezik.
Módosítás 199 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70g cikk – 2 bekezdés – a pont
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függhet attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függ attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A Bizottság az Ia. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében az elérhető legjobb technikák alkalmazásával összhangban lévő előírásokat tartalmazó üzemeltetési szabályokat állapít meg, amelyek a következőket foglalják magukban:
törölve
a) kibocsátási határértékek;
b) ellenőrzési követelmények;
c) a talajon való szétterítésre vonatkozó gyakorlatok;
d) a környezetszennyezés megelőzésére és mérséklésére vonatkozó gyakorlatok;
e) a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek;
f) egyéb intézkedések a III. melléklettel összhangban.
(1a) A Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett ágazatok, a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek és a Bizottság között, mielőtt a (2) bekezdéssel összhangban egységes feltételek mellett működési szabályokat állapítana meg.
Az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie:
a) a létesítmények és technikák kibocsátási és környezeti teljesítményszintjei a kibocsátások, a fogyasztás és a nyersanyagok jellege, a vízfogyasztás, az energiafelhasználás és a hulladékkeletkezés, valamint a III. melléklettel összhangban lévő egyéb intézkedések tekintetében;
b) alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az e tekintetben bekövetkezett fejlemények;
c) az a) és b) pontokban említettek megfontolását követően azonosított legjobb rendelkezésre álló technikák.
(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályok megállapításával.
(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az Ia. mellékletben említett, az e cikkben említett információcsere eredményeként létrejövő valamennyi tevékenységre vonatkozó egységes feltételek szerinti üzemeltetési szabályok megállapítása céljából.
Ezeknek az egységes feltételek melletti üzemeltetési szabályoknak összhangban kell lenniük az Ia. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében elérhető legjobb technikák alkalmazásával, és figyelembe kell venniük e létesítmények jellegét, típusát, méretét és sűrűségét, a vegyes gazdaságok esetén az egyes állatkategóriák állományának méretét, valamint a legelőalapú tartási rendszerek sajátosságait, amennyiben az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben.
Az üzemeltetési szabályoknak magukban kell foglalniuk az állattenyésztésben alkalmazott új keletű technikákat, és meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóság engedélyt adhat az ilyen technikákat alkalmazó mezőgazdasági létesítményeknek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett létesítményekre vonatkozó valamennyi engedélyezési feltétel megfeleljen az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályoknak az e szabályokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 42 hónapon belül.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett létesítményekre és az éppen nyilvántartásba vett létesítményekre vonatkozó valamennyi engedélyezési feltétel megfeleljen az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályoknak az e szabályokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 42 hónapon belül.
25a. A 72. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(5) A tagállamok minden évben elektronikus úton a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő elemeket, amelyeket könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát formátumban közzé kell tenni a portálon:
a) az engedély-összefoglaló az ezen irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktussal összhangban;
b) az EMS-re mutató közvetlen link, ezen irányelv 14a. cikke szerinti közvetlen kapcsolat;
c) direkt link az ezen irányelv 5. cikkének (4) bekezdése szerinti engedélyhez és adott esetben az ezen irányelv 15. cikke második albekezdésének alkalmazására vonatkozó engedély mellékletéhez;
d) direkt link az ezen irányelv 27d. cikke szerinti átalakítási tervekhez;
e) a 79a. cikkben említett, rendelkezésre álló tudományos adatok.
f) az ezen irányelv 79. cikke szerinti, a követelményeknek meg nem felelő létesítmények jegyzéke azt követően, hogy az érintett tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága a nemzeti joggal összhangban jogerős határozatot hozott a meg nem felelésről;
g) direkt link az illetékes hatóságok minden egyes létesítményére vonatkozó nyilvános hirdetmények honlapjához.
A Bizottság a tagállamok által bejelentett információkat az első albekezdésben említett információk kézhezvételétől számított két hónapon belül beépíti a portálba.
A Bizottság a közzétételt követő két hónapon belül beépíti a portálba a következő információkat:
a) az ezen irányelv 13. cikkének (6) bekezdésében említett BAT-következtetés.
A Bizottság 2028. június 30-ig, majd azt követően ötévente ezen irányelv végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a jelentés figyelembe veszi az innováció dinamikáját és a 2003/87/EK irányelv 8. cikkében említett felülvizsgálatot.
A Bizottság 2028. június 30-ig, majd azt követően ötévente ezen irányelv végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés figyelembe veszi az innováció dinamikáját, az új keletű technikákat, a további környezetszennyezés-megelőzési intézkedések szükségességét, ugyanakkor figyelembe veszi az igazságos és inkluzív ipari átállás szükségességét, és a 2003/87/EK irányelv 8. cikkében említett felülvizsgálatot.
Az említett jelentés – az alábbi kritériumok alapján – értékelést tartalmaz arról, hogy szükség van-e uniós fellépésre a kibocsátási határértékekre vonatkozó, Unió-szerte érvényes minimumkövetelmények, valamint az ellenőrzésre és megfelelésre vonatkozó szabályok megállapítása vagy aktualizálása révén a megelőző ötéves időszakban elfogadott BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében:
Az említett jelentés – az alábbi kritériumok alapján – értékelést tartalmaz arról, hogy szükség van-e uniós fellépésre a kibocsátási határértékekre vonatkozó, Unió-szerte érvényes minimumkövetelmények, valamint az ellenőrzésre és megfelelésre vonatkozó szabályok megállapítása vagy aktualizálása révén a megelőző ötéves időszakban elfogadott BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében, ideértve azokat a tevékenységeket is, amelyekre vonatkozóan ezen irányelv 13. cikkének (7) bekezdése értelmében nem fogadtak el BAT-következtetéseket:
Módosítás 208 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont 2010/75/EU irányelv 73 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba) egyenlő versenyfeltételek az ipar környezeti teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében az Unióban és a harmadik országokban.
(2) Annak érdekében, hogy ezen irányelv rendelkezései elérhessék a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. vagy az Ia. mellékletnek a következő kritériumoknak megfelelő agráripari tevékenység hozzáadásával történő módosítására:
törölve
a) hatással van vagy várhatóan hatással lesz az emberi egészségre vagy a környezetre, különösen a szennyezőanyag-kibocsátás és az erőforrások felhasználása következtében;
b) környezeti teljesítménye eltérő az Unión belül;
c) környezeti hatásának jelentős mértékű javítására van lehetőség az elérhető legjobb technikák vagy innovatív technikák alkalmazása révén;
d) a tevékenység környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai alapján végzett értékelés szerint a tevékenységnek az irányelv hatálya alá történő bevonása esetén kedvező a társadalmi előnyök gazdasági költségekhez viszonyított aránya.
(2a) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónapot követő hónap első napját]-ig hatásvizsgálat alapján a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet 3.6. pontjának módosítása céljából azáltal, hogy azt kiegészíti a barit, bentonit, diatomit, földpát, folypát, grafit, kaolin, magnezit, perlit, hamuzsír, só, kén és talkum nem energetikai célú ipari ásványok kitermelési és kezelési eljárásainak kimerítő jegyzékével, amennyiben az ilyen ásványok kitermelési és kezelési eljárásai jelentős környezeti hatást gyakorolnak a kibocsátásokra és/vagy a víz- és energiafogyasztásra a vonatkozó küszöbértékekkel.
(2b) [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépését 24 hónappal követő hónap első napját] után és hatásvizsgálat alapján a Bizottság a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el az I. melléklet 3.6. pontjának az Unióban újonnan felfedezett, nem energetikai célú ásványokkal való kiegészítése céljából, amennyiben kitermelésük és kezelésük jelentős környezeti hatást gyakorol a kibocsátásokra és/vagy a víz- és energiafogyasztásra.
(2a) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ETC/ATNI 2020/4. sz. jelentése alapján 2026. június 30-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 200 legszennyezőbb létesítménynek a légszennyező anyagok (PM2.5, PM10, SO2, NH3, NOX, NMVOCs, As, Cd, CrVI, Pb, Hg, Ni, 1,3 butadién, benzol, formaldehid, benzo(a)pirén, dioxinok és furánok) és üvegházhatású gázok (CO2, CH4 és N2O) határkár-költségei alapján való jegyzékének a jelentéssel összhangban történő összeállítása céljából. A jegyzék összeállításakor a Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vonatkozó szennyező anyagok által a vízi környezetben okozott szennyezést.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető érintett tagállamban elért éves forgalmának legalább 8 %-a.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető az Unióban kiszabott bírság évét megelőző pénzügyi évben elért éves forgalmának legalább 4%-a.
Módosítás 214 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont 2010/75/EU irányelv 79 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.
c) a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást, beleértve a jogsértés következtében okozott bármely kár visszafordíthatóságát és az ilyen kár visszafordításához szükséges időt.
Módosítás 215 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont 2010/75/EU irányelv 79 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) az üzemeltető vagy a létesítmény által elkövetett releváns korábbi jogsértések.
(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciókból származó bevételeket elsődlegesen a helyi közösségeknek az engedélyek megsértéséből fakadóan okozott károk ellentételezésére használják fel, beleértve a gazdasági tevékenységek megszüntetésének társadalmi következményeit is. A 79a. cikk sérelme nélkül a szankciókból származó bevételek nem használhatók fel a 79a. cikk céljára.
(3b) A Bizottság nyomon követi az e bekezdésben említett szankciók tagállamok általi végrehajtását, és a tagállamok szankciórendszerei közötti nyilvánvaló eltérések esetén adott esetben iránymutatásokat fogad el.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, az érintett személyek jogosultak legyenek arra, hogy az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve – adott esetben – illetékes hatóságoktól.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, az érintett személyek jogosultak legyenek arra, hogy az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve – adott esetben – az illetékes hatóságoktól, amennyiben a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása okozta a kárt vagy hozzájárult ahhoz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset esetén, amelyet olyan bizonyítékokkal támasztanak alá, amelyek alapján feltételezhető, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a kár és a jogsértés között, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogsértésért felelős személy feladata legyen bizonyítani, hogy a kárt nem a jogsértés okozta, illetve a jogsértés nem járult hozzá a kárhoz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset esetén, amelyet olyan egyértelmű és következetes tudományos adatok támasztanak alá, amelyek igazolják, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a kár és a jogsértés között, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezeket az adatokat mind az anyagi, mind az eljárásjogban bizonyítékként ismerjék el, és a nemzeti bíróságok kellő súllyal vegyék azokat figyelembe a nemzeti jog szerinti minden más releváns bizonyítékkal együtt, a védelemhez való jog sérelme nélkül.
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a felperes észszerűen elérhető bizonyítékokat szolgáltatott egy (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset kellő alátámasztására, és ésszerűen alátámasztotta, hogy további bizonyítékok állnak az alperes vagy valamely harmadik fél rendelkezésére, a bíróság vagy közigazgatási hatóság az említett felperes kérelmére elrendelhesse, hogy az alperes vagy a harmadik fél a nemzeti eljárásjognak megfelelően – a titoktartás és az arányosság tekintetében alkalmazandó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel – rendelkezésre bocsássa e bizonyítékokat.
(5a) E cikk alkalmazásában az „egyértelmű és következetes tudományos adatok” olyan statisztikai, járványügyi és egyéb adatok, amelyek relevánsak az adott szennyezéstípusok és az adott egészségügyi állapotok közötti statisztikailag szilárd ok-okozati összefüggés érintett nemzeti bíróság általi értékelése szempontjából. A tagállamok központi rendszert hoznak létre az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó egyértelmű és következetes adatok fogadására, összegyűjtésére és nyilvánosságra hozatalára, figyelembe véve mind a belföldi, mind a nemzetközi kutatást, a hatástényezővel kapcsolatos megfontolásokat, a lektorált publikációkat, az egyetemek és kutatóintézetek rangsorát, a tudományos közösség általi elfogadottság mértékét, az ok-okozati összefüggést mutató eredmények megismétlésének kielégítő szintjét és az ezen irányelv szerinti jogi eljárásokban való elfogadhatóságukat.
(5b) A tagállamok megfelelő tudományos adatokat nyújtanak be az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a szennyezés bizonyos típusai és bizonyos egészségügyi feltételek közötti ok-okozati összefüggésekről. Az Ügynökség a források tudományos megbízhatóságának kezdeti vizsgálatát követően beépíti az adatokat az (EU).../... rendelettel létrehozott ipari kibocsátási portálba. (COM(2022)0157 – C9-0145/2022 – 2022/0105(COD)).
Módosítás 254 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 33 a pont (új) 2010/75/EU irányelv -Ia melléket (új)
33a. A szöveg az ezen irányelv Ia. mellékletében szereplő -Ia. melléklettel egészül ki.
Módosítás 223 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – -a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 1.2 a pont (új)
-a) Az I. melléklet (3) bekezdése a következő 1.2a ponttal egészül ki:
1.2a Szárazföldi olaj és fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése, fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása
Módosítás 224 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – -a a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 1.2 b pont (új)
-aa) az I. melléklet (3) bekezdése a következő 1.2b ponttal egészül ki:
1.2b Tengeri olaj és fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése
Módosítás 306 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – a a pont
aa) több mint 10 tonna nyersacél/óra kapacitású hideghengersorok tevékenysége;
törölve
Módosítás 307 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – a b pont
ab) több mint 2 tonna nyersacél/óra kapacitású húzógépek tevékenysége;
törölve
Módosítás 225 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – b pont
b) kalapácsos kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja a 20 kJ/kalapács értéket;
b) kalapácsos kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja az 50 kJ/kalapács értéket;
Módosítás 226 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – b a pont
ba) kovácssajtós kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a sajtónkénti energia meghaladja a 10 meganewton (MN)/sajtó értéket;
törölve
Módosítás 227 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – c pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.7 pont
2.7. Lítium-ion akkumulátorok gyártása (beleértve az akkumulátorcellák és akkumulátorcsomagok összeszerelését is), legalább 3,5 GWh évi gyártási kapacitás mellett.;
2.7. Lítium-ion akkumulátorok gyártása, a kizárólag cellák csomagokba és modulokba történő összeszerelése kivételével, legalább évi 17 500 tonna akkumulátorcella (katód, anód, elektrolit, szeparátor és kapszula) gyártókapacitással.
Módosítás 228 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – d pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.5 pont – a pont
a) 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett; vagy
a) 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett, és/vagy
Módosítás 229 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – bevezető rész
3.6. A következő, nem energetikai célú ásványok kitermelése és kezelése (például szétzúzása, méretellenőrzése, dúsítása és nemesítése):
3.6. A következő, nem energetikai célú fémtartalmú ásványok kitermelése és kezelése (például szétzúzása, méretellenőrzése, dúsítása és nemesítése): bauxit, króm, kobalt, réz, arany, ezüst, vas, ólom, lítium, mangán, nikkel, palládium, platina, ón, volfrám és cink.
Módosítás 230 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – a pont
a) ipari ásványok, beleértve a baritot, a bentonitot, a diatomitot, a földpátot, a folypátot, a grafitot, a gipszet, a kaolint, a magnezitet, a perlitet, a hamuzsírt, a sót, a ként és a talkumot;
törölve
Módosítás 231 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – b pont
b) fémtartalmú ércek, beleértve a bauxitot, a krómot, a kobaltot, a rezet, az aranyat, a vasat, az ólmot, a lítiumot, a mangánt, a nikkelt, a palládiumot, a platinát, az ónt, a volfrámot és a cinket.”
törölve
Módosítás 232 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 4.2 pont – a pont
ea) Az I. melléklet 4.2. pontjának a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, foszgén
„a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kivéve a hidrogén előállítására szolgáló vízelektrolízist, amennyiben a hidrogéntermelési kapacitás nem éri el az 50 MW villamosenergia-bevitelt, kén-dioxid, foszgén.”
Módosítás 233 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e b pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 5.2 pont – bevezető rész
(eb) az I. melléklet (3) bekezdése harmadik albekezdése 5.2. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben:
„Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben, kivéve, ha a hulladékok kizárólag ezen irányelv 3. cikke 31. bekezdésének b) pontjában meghatározott biomasszából állnak:”
Módosítás 234 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – g pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 5.3 pont – a pont – i alpont
i. biológiai tisztítás (például anaerob lebontás);
i. biológiai tisztítás (például anaerob lebontás vagy kombinált fermentáció);
Módosítás 255 Irányelvre irányuló javaslat I a melléklet (új) 2010/75/EU irányelv -I a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Az állatoknak a számosállategység fogalommeghatározásában említett számosállategységekre (száe) történő átváltásának arányai
Sertések
Tenyészkoca > 50 kg
0,5 száe
Egyéb sertés > 30 kg
0,3 száe
Baromfi
Brojlercsirkék
0,007 száe
Tojótyúkok
0,014 száe
Struccok
0,35 száe
Pulykák
0,03 száe
Kacsák
0,01 száe
Ludak
0,02 száe
Máshova nem sorolt egyéb baromfi
0,001 száe
Módosítás 256 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet 2010/75/EU irányelv I a melléklet
Ia. MELLÉKLET
törölve
1. Szarvasmarha-, sertés- vagy baromfitartás legalább 150 számosállategységet számláló létesítményben.
2. A következő állatok tartása bármilyen összetételben: szarvasmarha, sertés, baromfi, legalább 150 számosállategységet számláló létesítményekben.
A számosállategységben kifejezett hozzávetőleges egyenérték a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet* II. mellékletében meghatározott átváltási arányokon alapul.
* A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).
Módosítás 237 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet 2010/75/EU irányelv II melléklet – 1.5 pont
1.5. Az illetékes hatóság az üzemeltető által benyújtott költségértékelést más forrásokból származó információk alapján értékeli, például technológiaszolgáltatók, szakértői vélemények vagy más olyan üzemek adatai, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.
1.5. Az illetékes hatóság az üzemeltető által benyújtott költségértékelést más forrásokból származó információk alapján értékeli, például technológiaszolgáltatók, szakértők által értékelt kutatás, szakértői vélemények vagy más olyan üzemek adatai, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.
Módosítás 238 Irányelvre irányuló javaslat III a melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 2 pont
a III. melléklet 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
2. kevésbé veszélyes anyagok használata;
„2. kevésbé veszélyes anyagok és egyéb, különös aggodalomra okot adó anyagok használata;”
Módosítás 239 Irányelvre irányuló javaslat III b melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 5 pont
A III. melléklet 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:
5. technológiai előnyök, és a tudományos ismeretek és megértés változása;
„5. technológiai előnyök, ideértve a digitális eszközöket, és a tudományos ismeretek és megértés változása;”
Módosítás 240 Irányelvre irányuló javaslat III c melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 9 pont
A III. melléklet 9. pontja helyébe a következő szöveg lép:
9. a folyamatban használt nyersanyagok felhasználása és azok jellemzője (beleértve a vizet is), valamint az energiahatékonyság;
„9. a folyamatban használt nyersanyagok felhasználása, újrafeldolgozása és azok jellemzője (beleértve a vizet is), valamint az energiahatékonyság és a dekarbonizáció;”
Módosítás 241 Irányelvre irányuló javaslat III d melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 11 pont
A III. melléklet 11. pontja helyébe a következő szöveg lép:
11. a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre gyakorolt következményeinek csökkentése;
11. a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre és a munkavállalókra gyakorolt következményeinek csökkentése;
Módosítás 242 Irányelvre irányuló javaslat III e melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 12b pont (új)
A III. melléklet a következő ponttal egészül ki:
12b. A biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások megelőzésének és minimalizálásának szükségessége.
Módosítás 243 Irányelvre irányuló javaslat III f melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A IV. melléklet (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
(1) A nyilvánosságot (közzététel vagy más alkalmas eszköz, például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján) a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:
„(1) A nyilvánosságot (közzététel és a hatóságok honlapján található, könnyen megtalálható weboldalon keresztül, amelyhez korlátlan hozzáférés áll rendelkezésre) a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:”
Módosítás 244 Irányelvre irányuló javaslat III g melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 3 bekezdés
A IV. melléklet (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) Az érintetteknek jogában áll észrevételeiket és véleményüket a határozat meghozatala előtt az illetékes hatósághoz eljuttatni.
„(3) Az érintetteknek jogában áll észrevételeiket és véleményüket a határozat meghozatala előtt, az illetékes hatósághoz időben eljuttatni.”
Módosítás 245 Irányelvre irányuló javaslat III h melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 5 bekezdés
A IV. melléklet (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(5) A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás révén) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintettek felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.
„(5) A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintettek felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.”
Módosítás 246 Irányelvre irányuló javaslat III i melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 5 a bekezdés (új)
A IV. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:
(5a) A tevékenység végzésének helye szerinti tagállammal határos tagállamban élő érintett nyilvánosságot ugyanolyan hatékonyan kell tájékoztatni, mint a tevékenység végzésének helye szerinti tagállamban élő érintett nyilvánosságot. Ez magában foglalja az (1) és (2) bekezdés szerinti releváns információk lefordítását is.
Módosítás 247 Irányelvre irányuló javaslat III j melléklet (új) 2010/75/EU irányelv V melléklet – 3 rész – 8 bekezdés – 3 albekezdés
Az V. melléklet 3. része (8) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Az üzemeltető értesíti az illetékes hatóságot az automatikus mérési rendszerek ellenőrzésének eredményéről.
Az üzemeltető három hónapon belül értesíti az illetékes hatóságot az automatikus mérési rendszerek ellenőrzésének eredményéről.
Módosítás 248 Irányelvre irányuló javaslat III k melléklet (új) 2010/75/EU irányelv V melléklet – 3 rész – 10 bekezdés – 2 albekezdés
Az V. melléklet 3. része (10) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Bármelyik nap, amikor háromnál több óránkénti átlagérték érvénytelen az automatikus mérési rendszer hibája vagy karbantartása miatt, érvénytelenítésre kerül. Amennyiben egy év során ilyen okból tíznél több napot érvénytelenítenek, az illetékes hatóság az üzemeltető számára az automatikus mérési rendszer megbízhatóságának növelését célzó intézkedéseket ír elő.
Bármelyik nap, amikor háromnál több óránkénti átlagérték érvénytelen az automatikus mérési rendszer hibája vagy karbantartása miatt, érvénytelenítésre kerül. Amennyiben egy év során ilyen okból tíznél több napot érvénytelenítenek, az illetékes hatóság az üzemeltető számára három hónapon belül az automatikus mérési rendszer megbízhatóságának növelését célzó intézkedéseket ír elő.
Módosítás 249 Irányelvre irányuló javaslat III l melléklet (új) 2010/75/EU irányelv VI melléklet – 6 rész – 1.2 pont
A VI. melléklet 6. részének 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
1.2. Valamennyi szennyező anyag mintavételét és elemzését, ideértve a dioxinokat és furánokat is, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket, a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) szabványok szerinti módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-s, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrzik.
1.2. Valamennyi szennyező anyag mintavételét és elemzését, ideértve a dioxinokat és furánokat is, valamint a laboratóriumok és az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és ez utóbbiak kalibrálására szolgáló referenciaméréseket, a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) szabványok szerinti módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-s, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrzik.
Módosítás 250 Irányelvre irányuló javaslat III m melléklet (új) 2010/75/EU irányelv VI melléklet – 8 rész – 1.2. pont
A VI. melléklet 8. részének 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
A félórás átlagértékek és a tízperces átlagok meghatározását a 6. rész 1.3. pontjában megadott konfidencia-intervallumnak a mért értékekből történő levonása után, a tényleges üzemidőre kell elvégezni (vagyis az indítási és leállítási időszakok kizárásával, ha azokban hulladék égetése nem történik). A napi átlagértékeket ezekből az érvényesített átlagértékekből kell meghatározni.
A félórás átlagértékek és a tízperces átlagok meghatározását a 6. rész 1.3. pontjában megadott konfidencia-intervallumnak a mért értékekből történő levonása után, a tényleges üzemidőre kell elvégezni (beleértve az indítási és leállítási időszakokat a dioxinok, furánok és dioxin jellegű poliklórozott bifenilek tekintetében, még abban az esetben is, ha azokban hulladék égetése nem történik). A napi átlagértékeket ezekből az érvényesített átlagértékekből kell meghatározni.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0216/2023).