Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2022/0117(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0223/2023

Előterjesztett szövegek :

A9-0223/2023

Viták :

PV 10/07/2023 - 16
CRE 10/07/2023 - 16

Szavazatok :

PV 11/07/2023 - 8.15
CRE 11/07/2023 - 8.15
PV 27/02/2024 - 7.5
CRE 27/02/2024 - 7.5

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2023)0264
P9_TA(2024)0085

Elfogadott szövegek
PDF 258kWORD 80k
2023. július 11., Kedd - Strasbourg
Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szemben
P9_TA(2023)0264A9-0223/2023

Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0177 – C9-0161/2022 – 2022/0117(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Irányelvre irányuló javaslat
2 a bevezető hivatkozás (új)
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
Módosítás 2
Irányelvre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy minden polgárnak joga van részt venni az Unió demokratikus életében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) többek között rendelkezik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához (7. cikk), a személyes adatok védelméhez (8. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogról, amely magában foglalja a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását (11. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról (47. cikk).
 (2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy minden polgárnak joga van részt venni az Unió demokratikus életében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) többek között rendelkezik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához (7. cikk), a személyes adatok védelméhez (8. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogról, amely magában foglalja a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását (11. cikk), a gyülekezés és az egyesülés szabadságáról (12. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról (47. cikk).
Módosítás 3
Irányelvre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  A véleménynyilvánítás szabadságához való jog olyan alapvető jog, amelyet kötelességtudattal és felelősséggel kell gyakorolni, tekintettel az emberek azon alapvető jogára, hogy pártatlan tájékoztatáshoz jussanak, valamint a hírnév, a személyes adatok és a magánélet védelméhez való alapvető jog tiszteletben tartására. E jogok ütközése esetén minden érintett félnek joga van ahhoz, hogy ügyét bíróság elé vigye, és azt a bíróság a tisztességes eljárás elvének megfelelően tárgyalja.
Módosítás 4
Irányelvre irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
(3b)  A demokráciának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének az Unióban történő megerősítéséről szóló, 2021. november 11-i állásfoglalásában az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy „puha” és „kemény” jogi eszközökből álló csomagra annak a problémának a kezelése érdekében, hogy egyre nő az újságírókat, a nem kormányzati szervezeteket, a tudományos szakembereket és a civil társadalmat érintő, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek száma az Unióban. A Parlament jogalkotási intézkedéseket javasolt a polgári és a büntető eljárásjog területén, például a visszaélésszerű polgári peres eljárások korai megszüntetési mechanizmusát, a vádlott részéről felmerülő költségek teljes körű megtérítéséhez való jogot, valamint a kártérítéshez való jogot. A 2021. november 11-i állásfoglalásban szerepelt továbbá a bírák és a jogi szakemberek megfelelő képzésére irányuló felhívás a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatban, egy külön alap, amely pénzügyi támogatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatainak, valamint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekben hozott bírósági határozatok nyilvános nyilvántartása. Emellett a Parlament felszólított az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a („Brüsszel I. rendelet”) és a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1b („Róma II. rendelet”) felülvizsgálatára a „rágalmazási turizmus” vagy „az igazságszolgáltatási fórum megválasztásának” megelőzése érdekében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) ( HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).
Módosítás 5
Irányelvre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Ezen irányelv célja, hogy védelmet nyújtson a közérdekű ügyekben közéletben részt vevő természetes és jogi személyeknek, különösen az újságíróknak és az emberijog-védőknek a közéleti részvételtől való elrettentés céljából ellenük indított bírósági eljárásokkal szemben (közismert néven: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek).
 (4)  Ezen irányelv célja, hogy uniós szinten minimumszabályokat állapítson meg a közérdekű ügyekben közéleti részvételt vállaló természetes és jogi személyeknek, többek között újságíróknak, kiadóknak, médiaszervezeteknek, visszaélést bejelentő személyeknek és emberijog-védőknek, továbbá civil társadalmi szervezeteknek, nem kormányzati szervezeteknek, szakszervezeteknek, művészeknek, kutatóknak és tudományos szakembereknek a közéleti részvételtől való elrettentés céljából ellenük indított bírósági eljárásokkal (közismert néven: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) vagy ilyen eljárásokkal való fenyegetéssel szembeni védelmének biztosítására vonatkozóan.
Módosítás 6
Irányelvre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az újságírók fontos szerepet játszanak a nyilvános vita elősegítésében, valamint az információk, vélemények és elképzelések terjesztésében és befogadásában. Alapvető fontosságú, hogy a nyílt, szabad és tisztességes vitához való hozzájárulás és a dezinformáció, az információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem érdekében szükséges teret biztosítsunk számukra. Az újságírók számára lehetővé kell tenni, hogy hatékonyan végezhessék tevékenységüket annak érdekében, hogy az európai demokráciák polgárai többféle nézetet megismerhessenek.
 (5)  Az újságírók fontos szerepet játszanak a nyilvános vita elősegítésében, valamint az információk, vélemények és elképzelések terjesztésében és befogadásában. A független, professzionális és felelős újságírás, valamint a sokszínű tájékoztatáshoz való hozzáférés a demokrácia kulcsfontosságú pillérei. Alapvető fontosságú, hogy a nyílt, szabad és tisztességes vitához való hozzájárulás és a dezinformáció, az információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem érdekében szükséges teret biztosítsunk az újságírók számára. Az újságírók számára lehetővé kell tenni, hogy hatékonyan és félelem nélkül végezhessék tevékenységüket annak érdekében, hogy az európai demokráciák polgárai többféle nézetet megismerhessenek.
Módosítás 7
Irányelvre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Különösen az oknyomozó újságírók kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés, a korrupció és a szélsőségesség elleni küzdelemben. Munkájuk különösen nagy kockázattal jár, és egyre több támadásnak és zaklatásnak vannak kitéve. Szükség van egy szilárd biztosítéki rendszerre, amely lehetővé teszi számukra, hogy betölthessék kulcsfontosságú őrszem szerepüket a jogos közérdeket képviselő ügyekben.
 (6)  Különösen az oknyomozó újságírók és médiaszervezetek kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés, a hatáskörrel való visszaélés, a korrupció, az alapvető jogok megsértése és a szélsőségesség leleplezésében és az ezek elleni küzdelemben. Munkájuk különösen nagy kockázattal jár, és egyre több támadásnak, gyilkosságnak, fenyegetésnek, megfélemlítésnek és zaklatásnak vannak kitéve. Szükség van egy szilárd biztosítéki és védelmi rendszerre, amely a fizikai biztonságuk védelmére is kiterjed, és lehetővé teszi az oknyomozó újságírók számára, hogy kulcsfontosságú őrszem szerepüket úgy tölthessék be a közérdekű ügyekben, hogy nem kell tartaniuk büntetéstől azért, mert az igazságot keresik és tájékoztatják a nyilvánosságot.
Módosítás 8
Irányelvre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A jogvédők szintén fontos szerepet játszanak az európai demokráciákban, különösen az alapvető jogok, a demokratikus értékek, a társadalmi befogadás, a környezetvédelem és a jogállamiság érvényesítésében. Lehetővé kell tenni számukra, hogy aktívan részt vehessenek a közéletben, és a politikai kérdésekben és a döntéshozatali folyamatokban megfélemlítés nélkül hangot adhassanak véleményüknek. Az emberijog-védő kifejezés olyan egyénekre vagy szervezetekre utal, akik vagy amelyek az alapvető jogok és számos más jog – például a környezetvédelmi és éghajlati jogok, a nők jogai, az LMBTIQ-személyek jogai, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogai, a munkavállalói jogok vagy a vallásszabadság – védelmével foglalkoznak. A nyilvános viták egyéb résztvevői, például a tudományos szakemberek és a kutatók szintén megfelelő védelmet érdemelnek.
 (7)  A jogvédők szintén fontos szerepet játszanak az európai demokráciákban, különösen az alapvető jogok, a demokratikus értékek, a társadalmi befogadás, a környezetvédelem, a nemek közötti egyenlőség és a jogállamiság érvényesítésében. Tekintettel az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikáira, figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi jogok védelmezőinek védelmére is. Lehetővé kell tenni az emberijog-védők számára, hogy aktívan részt vehessenek a közéletben, előmozdíthassák az elszámoltathatóságot, és a politikai kérdésekben és a döntéshozatali folyamatokban megfélemlítés nélkül hangot adhassanak véleményüknek. Az emberijog-védő kifejezés olyan egyénekre vagy szervezetekre utal, akik vagy amelyek az alapvető jogok és számos más jog – például a környezetvédelmi és éghajlati jogok, a nők jogai, az LMBTIQ+-személyek jogai, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogai, a munkavállalói jogok vagy a vallásszabadság – védelmével foglalkoznak.
Módosítás 9
Irányelvre irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  A nyilvános vitákban részt vevők – az újságírók, médiaszervezetek vagy emberijog-védők mellett például a tudományos szakemberek, a kutatók vagy a művészek – szintén megfelelő védelmet érdemelnek. Egy demokratikus társadalomban lehetővé kell tenni számukra, hogy a megtorlástól való félelem nélkül kutathassanak, taníthassanak, tanulhassanak, tevékenykedhessenek és kommunikálhassanak. A tudományos szakemberek és a kutatók alapvetően hozzájárulnak a nyilvános diskurzushoz és a tudás terjesztéséhez, valamint biztosítják, hogy a demokratikus vita megalapozott legyen, és fellépnek a dezinformációval szemben.
Módosítás 10
Irányelvre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  E környezet előmozdítása érdekében lényeges, hogy az újságírók és a jogvédők védelemben részesüljenek a közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásoktól. Az ilyen eljárásokat nem az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása, hanem a nyilvános vita elhallgattatása céljából indítják, jellemzően zaklatás és megfélemlítés alkalmazásával.
 (9)  E környezet előmozdítása érdekében lényeges, hogy természetes és jogi személyek védelemben részesüljenek a közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásoktól. Az ilyen eljárásokat nem az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása, hanem a nyilvános vita elhallgattatása, valamint annak megakadályozása céljából indítják, hogy kivizsgálják és jelentsék az uniós és a nemzeti jog megsértését, például a korrupciót és az egyéb visszaélésszerű gyakorlatokat, jellemzően zaklatás és megfélemlítés alkalmazásával.
Módosítás 11
Irányelvre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket jellemzően erős jogalanyok, például egyének, lobbicsoportok, nagyvállalatok és állami szervek indítják. Gyakran jellemzi őket a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága, mivel a felperes az alperesnél erősebb pénzügyi vagy politikai helyzetben van. Bár az erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága nem nélkülözhetetlen eleme az ilyen eseteknek, amennyiben ez fennáll, az jelentősen fokozza a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások káros következményeit és visszatartó hatását.
 (10)  A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket jellemzően erős jogalanyok, például egyének, lobbicsoportok, nagyvállalatok, közhivatalt viselő személyek, állami ellenőrzés alatt álló szervezetek, politikusok, igazságügyi hatóságok és állami szervek indítják a nyilvános vita elhallgattatására törekedve. Gyakran jellemzi őket a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága, mivel a felperes az alperesnél erősebb pénzügyi vagy politikai helyzetben van. Bár az erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága nem nélkülözhetetlen eleme az ilyen eseteknek, amennyiben ez fennáll, az jelentősen fokozza a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások káros következményeit és visszatartó hatását.
Módosítás 12
Irányelvre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások árthatnak az újságírók és a jogvédők hitelességének és hírnevének, és kimeríthetik pénzügyi és egyéb erőforrásaikat. Az ilyen eljárások miatt késlekedhet vagy teljesen ellehetetlenülhet a közérdekkel kapcsolatos információk közzététele. A hosszadalmas eljárások és a pénzügyi nyomás elrettentő hatást gyakorolhat az újságírókra és a jogvédőkre. Az ilyen gyakorlatok ezért visszatartó erővel hathatnak munkájukra, mivel a lehetséges jövőbeli bírósági eljárások árnyékában öncenzúrához vezethetnek, elszegényítve a nyilvános vitát az egész társadalom kárára.
 (11)  A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások árthatnak a közéletben részt vevő természetes és jogi személyek hitelességének és hírnevének, és kimeríthetik pénzügyi és egyéb erőforrásaikat. Az ilyen eljárások miatt késlekedhet vagy teljesen ellehetetlenülhet a közérdekkel kapcsolatos információk közzététele. A hosszadalmas eljárások és a pénzügyi nyomás elrettentő hatást gyakorolhat a közéletben részt vevő természetes és jogi személyekre. Az ilyen gyakorlatok ezért visszatartó erővel hathatnak munkájukra, mivel a lehetséges jövőbeli bírósági eljárások árnyékában öncenzúrához vezethetnek, elszegényítve a nyilvános vitát az egész társadalom kárára.
Módosítás 13
Irányelvre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban érintett személyek egyszerre több, esetenként különböző joghatóságokban elindított üggyel is szembesülhetnek. Az egyik tagállam joghatósága alatt egy másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személlyel szemben indított eljárások általában bonyolultabbak és költségesebbek az alperes számára. A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások felperesei eljárási eszközökkel is növelhetik a peres eljárás hosszát és költségeit azáltal, hogy nem a kereset elbírálására legalkalmasabb bíróság előtt, hanem az ügyük szempontjából kedvezőnek vélt joghatóságban indítanak pert. Az ilyen gyakorlatok szükségtelen és káros terheket rónak a nemzeti bírósági rendszerekre is.
 (12)  A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban érintett személyek egyszerre több, esetenként különböző joghatóságokban elindított üggyel is szembesülhetnek, ezek lehetnek polgári, közigazgatási vagy büntetőügyek, vagy ezek kombinációi. Az egyik tagállam joghatósága alatt egy másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személlyel szemben indított eljárások általában bonyolultabbak és költségesebbek az alperes számára. A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások felperesei eljárási eszközökkel is növelhetik a peres eljárás hosszát és költségeit azáltal, hogy nem a kereset elbírálására legalkalmasabb bíróság előtt, hanem az ügyük szempontjából kedvezőnek vélt joghatóságban indítanak pert (a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása). Az eljárások hossza és sokfélesége, a pénzügyi nyomás és a büntetéssel való fenyegetés hatékony eszközök a kritikus hangok megfélemlítésére és elhallgattatására. Az ilyen gyakorlatok szükségtelen és káros terheket rónak a nemzeti bírósági rendszerekre is, és visszaélnek azok erőforrásaival, ezért az igazságszolgáltatási rendszerekkel való visszaélést jelentenek.
Módosítás 14
Irányelvre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az ezen irányelvben előírt biztosítékokat minden közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyre alkalmazni kell. Védeniük kell azokat a természetes vagy jogi személyeket is, akik vagy amelyek szakmai vagy személyes alapon a közérdekű ügyben történő közéleti részvételhez közvetlenül kapcsolódó célokból más személyt támogatnak, segítenek, vagy árut vagy szolgáltatást nyújtanak részére. Ez jelenthet például internetszolgáltatókat, kiadókat vagy nyomdákat, amelyek a bírósági eljárással célzott személy számára történő szolgáltatások nyújtása miatt szembesülnek bírósági eljárásokkal vagy ilyen eljárások fenyegetésével.
 (13)  Az ezen irányelvben előírt biztosítékokat minden, a közéletben közvetlenül vagy közvetve részt vevő természetes vagy jogi személyre alkalmazni kell. Védeniük kell azokat a természetes vagy jogi személyeket is, akik vagy amelyek szakmai vagy személyes alapon a közérdekű ügyben történő közéleti részvételhez közvetlenül kapcsolódó célokból más személyt támogatnak, segítenek, vagy árut vagy szolgáltatást nyújtanak részére. Ez jelenthet például ügyvédeket, családtagokat, internetszolgáltatókat, kiadókat vagy nyomdákat, amelyek a bírósági eljárás alá vont személy számára segítség, támogatás vagy szolgáltatások nyújtása miatt szembesülnek bírósági eljárásokkal vagy ilyen eljárásokkal fenyegetik őket.
Módosítás 15
Irányelvre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  Az irányelv nem vonatkozik az államnak a közhatalom gyakorlása során tett cselekedetekért vagy mulasztásokért (acta iure imperii) viselt felelősségéből fakadó követelésekre és az állam nevében eljáró tisztviselőkkel szembeni követelésekre, valamint a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos felelősségre, beleértve a hatóságilag kinevezett tisztségviselők felelősségét is.
 (15)  Az irányelv nem vonatkozik az államnak a közhatalom gyakorlása során tett cselekedetekért vagy mulasztásokért (acta iure imperii) viselt felelősségéből fakadó követelésekre és az állam nevében eljáró tisztviselőkkel szembeni követelésekre, valamint a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos felelősségre, beleértve a hatóságilag kinevezett tisztségviselők felelősségét is, hacsak a nemzeti jog ekként nem rendelkezik. Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban előfordulhat, hogy bírósági eljárások ennek ellenére az ezen irányelvben meghatározott „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe tartoznak, ha az állam vagy valamely közjogi szerv érintett fél, és a cselekményre vagy a mulasztásra nem a közhatalom gyakorlása során került sor.
Módosítás 16
Irányelvre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a közéletben részt vevő személyek számára kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, ideértve a hatékonyabb eljárási biztosítékokat megállapító nemzeti jogszabályokat, például a kettős büntetést, amelynek értelmében a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett nemcsak a költségeket vagy kártérítést ítélheti meg az alperesnek, hanem a felperes által az államnak fizetendő bírságot is kiszabhat, amennyiben egyértelmű, hogy az általa indított peres eljárás zaklató, komolytalan vagy rosszhiszemű volt. Ezen irányelv végrehajtása a tagállamok egyikében sem szolgálhat alapul visszalépéshez az adott tagállamban már meglévő védelmi szinthez képest.
Módosítás 17
Irányelvre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Közéleti részvétel alatt értendő a természetes vagy jogi személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog közérdekben történő gyakorlása során kifejezett vagy végzett bármely nyilatkozat vagy tevékenység, mint például újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti, kommentár jellegű vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozása, kiállítása, reklámozása vagy egyéb népszerűsítése, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő tevékenységek. Ide tartozhatnak az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek, mint például lobbitevékenység, tüntetések és tiltakozások szervezése vagy az azokban való részvétel, vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlásából eredő tevékenységek, például panaszok, petíciók, közigazgatási és bírósági kérelmek benyújtása, nyilvános meghallgatásokon való részvétel. A közéleti részvételnek magában kell foglalnia az olyan előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységeket is, amelyek közvetlenül és eredendően kapcsolódnak a szóban forgó nyilatkozathoz vagy tevékenységhez, és amelyeket a közéleti részvétel megakadályozása érdekében vesznek célba. Ide tartozhatnak továbbá a közvélemény tájékoztatására vagy befolyásolására, illetve a nyilvánosság, beleértve bármely magán- vagy közjogi szervezet közérdekű kérdéssel kapcsolatos további fellépésére irányuló egyéb tevékenységek, mint például kutatás, felmérés, kampány vagy bármely más kollektív fellépés szervezése vagy az abban való részvétel.
 (16)  Közéleti részvétel alatt értendő a természetes vagy jogi személy által az alapvető és emberi jogok és szabadságok, például a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog közérdekben történő gyakorlása során kifejezett vagy végzett bármely nyilatkozat, tevékenység vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő cselekmény, mint például újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti, kommentár jellegű vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozása, kiállítása, reklámozása vagy egyéb népszerűsítése, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő tevékenységek. Ide tartozhatnak a tudományos élet és a művészet szabadságához, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek, mint például lobbitevékenység, tüntetések és tiltakozások szervezése vagy az azokban való részvétel, vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlásából eredő tevékenységek, például panaszok, petíciók, közigazgatási és bírósági kérelmek benyújtása, nyilvános meghallgatásokon való részvétel. A közéleti részvételnek magában kell foglalnia az olyan előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységeket is, amelyek közvetlenül és eredendően kapcsolódnak a szóban forgó nyilatkozathoz vagy tevékenységhez, és amelyeket a közéleti részvétel megakadályozása érdekében vesznek célba. Ide tartozhatnak továbbá a közvélemény tájékoztatására vagy befolyásolására, illetve a nyilvánosság, beleértve bármely magán- vagy közjogi szervezet közérdekű kérdéssel kapcsolatos további fellépésére irányuló egyéb tevékenységek, mint például kutatás, felmérés, kampány vagy bármely más kollektív fellépés szervezése vagy az abban való részvétel.
Módosítás 18
Irányelvre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  A közérdek fogalmába az áruk, termékek vagy szolgáltatások minőségével, biztonságával vagy más releváns vonatkozásaival kapcsolatos szempontok is beletartoznak, amennyiben ezek a kérdések a közegészségügy, a biztonság, a környezet, az éghajlat, vagy az alapvető jogok gyakorlása szempontjából relevánsak. A fogyasztó és a gyártó vagy szolgáltató közötti, áruval, termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, tisztán egyedi vitára csak akkor alkalmazható, ha az ügy tartalmaz közérdekű elemet, például olyan termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, amely nem felel meg a környezetvédelmi vagy biztonsági előírásoknak.
 (18)  A közérdekű ügy fogalmának ki kell terjednie az alapvető jogok érvényesítéséhez kapcsolódó kérdésekre, ideértve a nemek közötti egyenlőséget, a nemi alapú erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelmet, valamint a jogállamiság, a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, valamint a környezet védelmét. Az áruk, termékek vagy szolgáltatások minőségével, biztonságával vagy más releváns vonatkozásaival kapcsolatos szempontok is beletartoznak, amennyiben ezek a kérdések a közegészségügy, a biztonság, a környezet, az éghajlat, vagy a fogyasztói és munkavállalói jogok gyakorlása szempontjából relevánsak. A fogyasztó és a gyártó vagy szolgáltató közötti, áruval, termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, tisztán egyedi vitára csak akkor alkalmazható, ha az ügy tartalmaz közérdekű elemet, például olyan termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, amely nem felel meg a környezetvédelmi vagy biztonsági előírásoknak.
Módosítás 19
Irányelvre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A korrupcióra, csalásra, sikkasztásra, pénzmosásra, zsarolásra, kényszerítésre, szexuális zaklatásra és nemi alapú erőszakra vagy a megfélemlítés és a bűnelkövetés egyéb formáira, illetve bármilyen más bűncselekményre vagy szabálysértésre – ideértve a pénzügyi és környezeti bűncselekményeket – vonatkozó állítások közérdekű ügynek minősülnek. Az olyan tevékenységek, amelyek célja az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelme, a demokratikus folyamatokba való be nem avatkozás elvének védelme, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása vagy megkönnyítése a dezinformáció elleni küzdelem céljából, szintén közérdekűnek minősülnek.
Módosítás 20
Irányelvre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A visszaélésszerű bírósági eljárások jellemzően rosszhiszeműen alkalmazott pereskedési taktikákat foglalnak magukban, például az eljárás késleltetése, aránytalan költségek okozása az alperesnek az eljárásban vagy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választása. Ezeket a taktikákat a felperes nem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés céljaira használja. Az ilyen taktikák gyakran – bár nem mindig – a megfélemlítés, a zaklatás vagy a fenyegetés különböző formáival párosulnak.
 (20)  A felek közötti egyenlőtlen erőviszonyok, amelyek a jogi megalapozottság hiánya mellett jellemzőek a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre, jellemzően a gazdasági előnnyel való visszaélésből vagy a felperes által az alperessel szemben gyakorolt politikai befolyásból erednek. Visszaélésszerű bírósági eljárásokra utalhat továbbá az is, ha azok rosszhiszeműen alkalmazott pereskedési taktikákat foglalnak magukban, például egy vagy több teljes mértékben vagy részben megalapozatlan kereseten alapulnak, túlzott kártérítési igényeket támasztanak, késleltetik az eljárást vagy az eljárás későbbi szakaszában megszüntetik az ügyet, több eljárást kezdeményezésnek ugyanabban az ügyben vagy hasonló ügyben, aránytalan eljárási költségeket okoznak az alperesnek vagy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választják. A felperes múltbeli magatartását és különösen a jogi megfélemlítés korábbi eseteit is figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy a bírósági eljárás visszaélésszerű-e. Ezeket a taktikákat a felperes nem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés vagy vagy valamely jog tényleges érvényesítése céljaira használja. Az ilyen taktikák gyakran – bár nem mindig – a megfélemlítés, a zaklatás vagy a fenyegetés különböző formáival párosulnak.
Módosítás 21
Irányelvre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárások egyre fondorlatosabbak és eredményesebbek, és egyik technikájuk, hogy ugyanazon személy ellen azonos tárgyban több eljárás is indul, amelyekben az alperesnek egyidejűleg kell védekeznie, ami aránytalanul megnöveli a költségeket.
Módosítás 22
Irányelvre irányuló javaslat
20 b preambulumbekezdés (új)
(20b)  A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket következetesen a felperes és az alperes közötti hatalmi egyensúly hiánya jellemzi a pénzügyi és jogi források tekintetében. Ez a kiegyensúlyozatlan erőviszony különösen akkor ad okot aggodalomra, ha a visszaélésszerű pereket közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák, és a független médiaszervezetekkel, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.
Módosítás 23
Irányelvre irányuló javaslat
20 c preambulumbekezdés (új)
(20c)  A közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárások gyakran sértik az alpereseknek a Charta által elismert védelemhez való jogát, és hatással lehetnek a tisztességes eljáráshoz való jogukra és az ártatlanság vélelmére is.
Módosítás 24
Irányelvre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Egy ügy határokon átnyúló vonatkozásúnak tekintendő, kivéve, ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye ugyanabban a tagállamban található, mint az eljáró bíróság. Ugyanakkor még ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye is az eljáró bíróság szerinti tagállamban található, az ügyet két másik esetben is határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni. Az első eset az, amikor a szóban forgó közérdekkel kapcsolatos konkrét közéleti részvételi cselekmény egynél több uniós tagállamot érint. Idetartozik az uniós intézmények által szervezett eseményeken való nyilvános részvétel, például a nyilvános meghallgatásokon való megjelenés, vagy az egynél több tagállam számára különös jelentőséggel bíró ügyekkel – például a határokon átnyúló szennyezéssel vagy a potenciálisan határokon átnyúló érintettséggel járó állítólagos pénzmosással – kapcsolatos nyilatkozatok vagy tevékenységek. A második eset, amikor egy ügyet határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni, az, amikor a felperes vagy vele kapcsolatban álló szervezet ugyanazon vagy kapcsolt alperessel szemben más tagállamban párhuzamosan vagy korábban bírósági eljárást indított. E kétféle eset figyelembe veszi a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek sajátos körülményeit.
 (22)  Egy ügy határokon átnyúló vonatkozásúnak tekintendő, kivéve, ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye ugyanabban a tagállamban található, mint az eljáró bíróság. Ugyanakkor még ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye is az eljáró bíróság szerinti tagállamban található, az ügyet két másik esetben is határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni. Az első eset az, amikor a közéleti részvételi cselekmény egynél több tagállamot érint, akár magának a cselekménynek a határokon átnyúló jellege, akár a cselekmény által érintett ügyben fennálló jogos közérdek miatt, beleértve azt az esetet is, ha a cselekmény elektronikus úton hozzáférhető. Idetartoznak többek között a közéleti részvételi cselekmények, például az uniós intézmények által szervezett események, a nyilvános meghallgatásokon való megjelenés, vagy a széles körben terjesztett közlemények. Magukban foglalhatnak olyan kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat vagy tevékenységeket is, mint a határokon átnyúló szennyezés vagy a potenciálisan határokon átnyúló összefüggésekkel bíró pénzmosásra vonatkozó állítások. Egy közéleti részvételi cselekményt különösen akkor kell több tagállamban is hozzáférhetőnek tekinteni, ha azt az interneten hajtják végre, például a közösségi médiában folytatott kampányok vagy az online médiatudósítások esetében. Az internet mindenütt jelen lévő jellege indokolja, hogy az egynél több tagállamban hozzáférhető közéleti részvételi cselekmények határokon átnyúló vonatkozású ügynek minősüljenek. A digitális kommunikációs eszközöknek a határokon átnyúló elemek fogalmára gyakorolt hatását az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata már elismerte. A második eset, amikor egy ügyet határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni, az, amikor a felperes vagy vele kapcsolatban álló szervezet ugyanazon vagy kapcsolt alperessel szemben más tagállamban párhuzamosan vagy korábban bírósági eljárást indított. E kétféle eset figyelembe veszi a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek sajátos körülményeit.
Módosítás 25
Irányelvre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az ezen irányelvben meghatározott jogokkal összhangban támogatást kell nyújtani a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által megcélzott személyek számára attól a pillanattól kezdve, hogy az illetékes hatóságok tudomást szereznek ezekről a személyekről egészen az eljárás lezárultáig. A támogatást többféle módon kell rendelkezésre bocsátani, többek között átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető és ingyenes tájékoztatás és tanácsadás révén a rendelkezésre álló eljárásokról és jogorvoslatokról, a megfélemlítéssel, zaklatással vagy jogi fellépéssel való fenyegetéssel szembeni védelemről, az érintett személy jogairól, valamint a határokon átnyúló polgári eljárások során nyújtott költségmentesség, a további eljárásokban biztosított költségmentesség, továbbá a megfelelőnek ítélt jogi tanácsadás vagy egyéb jogi segítségnyújtás révén. A tagállamok pénzügyi segítségnyújtásról és támogatási intézkedésekről rendelkeznek, beleértve a pszichológiai támogatást is, a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek számára.
Módosítás 26
Irányelvre irányuló javaslat
22 b preambulumbekezdés (új)
(22b)  A közéleti részvételt akadályozó eljárásokban való részvétel különleges pszichológiai stressznek teszi ki a célzott személyeket. Az ilyen eljárásokra való felkészülés és az azokban való részvétel emellett leköti az alperesek értékes erőforrásait, amelyekkel gyakran nem is rendelkeznek, vagy amelyeket egyébként a közéleti részvételbe fektettek volna be. Ezért olyan egyesületek, szervezetek és egyéb kollektív testületek, például szakszervezetek, valamint bármely más jogi személy, amelyeknek a nemzeti jogukban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke fűződik az alperes jogainak védelméhez, az alperes nevében vagy érdekében, az alperes jóváhagyásával vagy tájékoztatás céljából részt vehetnek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek érvényesítésére irányuló bármely bírósági eljárásban. A jogi képviselet e lehetősége nem sértheti a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek azon jogát és hatáskörét, hogy más uniós és nemzeti szabályokkal összhangban a munkavállalók nevében vagy támogatása céljából bírósági eljárásokban vegyenek részt.
Módosítás 27
Irányelvre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az alperesek számára lehetővé kell tenni, hogy a következő eljárási biztosítékokat igényeljék: az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a károk fedezésére szolgáló biztosíték iránti kérelem, a nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárás korai szakaszban történő megszüntetése iránti kérelem, a visszaélésszerű bírósági eljárások elleni jogorvoslati lehetőségek iránti kérelem (költségek megállapítása, kártérítés és szankciók), vagy egyidejűleg ezek mindegyike.
 (23)  Az alperesek számára lehetővé kell tenni, hogy a következő eljárási biztosítékokat igényeljék: az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a károk fedezésére szolgáló biztosíték iránti kérelem, a nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárás korai szakaszban történő megszüntetése iránti kérelem, a visszaélésszerű bírósági eljárások elleni jogorvoslati lehetőségek iránti kérelem (költségek megállapítása, kártérítés és szankciók), vagy egyidejűleg ezek mindegyike. A természetes vagy jogi személyek ellen közéleti részvételük miatt indított bírósági eljárásokat gyorsan és hatékonyan kell kezelni, figyelembe véve az ügy körülményeit, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Módosítás 28
Irányelvre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az alperes számára további biztosítékként lehetővé kell tenni, hogy az eljárási költségek és/vagy a kártérítés fedezetére biztosíték álljon rendelkezésére, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a követelés ugyan nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak, azonban vannak olyan tényezők, amelyek az eljárással való visszaélésre utalnak, és az alapeljárásban a siker esélye csekély. A biztosíték nem von maga után érdemi ítéletet, hanem biztosítási intézkedésként szolgál az eljárással való visszaélést megállapító jogerős határozat joghatásainak biztosítása érdekében. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy a bíróságnak hivatalból vagy az alperes kérelmére kell-e biztosítékot elrendelnie.
 (26)  Az alperes számára további biztosítékként lehetővé kell tenni, hogy az eljárási költségek és/vagy a kártérítés fedezetére biztosíték álljon rendelkezésére, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a követelés ugyan nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak, azonban vannak olyan tényezők, amelyek az eljárással való visszaélésre utalnak, és az alapeljárásban a siker esélye csekély. Amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, lehetővé kell tenni, hogy a bírósági eljárás bármely szakaszában biztosítékot nyújtsanak az alperesnek, és a bíró számára lehetővé kell tenni, hogy elrendelje, hogy az alperes támogatást kapjon a bírósági költségek fedezésére, és azokat a felperes viselje, adott esetben figyelembe véve a felek pénzügyi helyzetét és az eljárás előrelátható költségeit. A biztosíték nem von maga után érdemi ítéletet, hanem biztosítási intézkedésként szolgál az eljárással való visszaélést megállapító jogerős határozat joghatásainak biztosítása érdekében, és fedezi az alperesnek okozott költségeket és károkat. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy a bíróságnak hivatalból vagy az alperes kérelmére kell-e biztosítékot elrendelnie.
Módosítás 29
Irányelvre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem esetén a gyorsított eljárás késedelem nélküli lebonyolításának biztosítása érdekében a tagállamok határidőt szabhatnak a tárgyalások megtartására vagy a bírósági határozathozatalra. A tagállamok az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokhoz hasonló rendszereket is elfogadhatnak. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy amikor az alperes más eljárási biztosítékokat kért, az erre vonatkozó döntést szintén gyorsan hozzák meg. A gyorsított eljárás érdekében a tagállamok figyelembe vehetik többek között azt, hogy a felperes hasonló ügyekben kezdeményezett-e több vagy összehangolt eljárást, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
 (29)  Az eljárási biztosítékok iránti kérelemmel megkeresett bíróságoknak vagy törvényszékeknek a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló leghatékonyabb eljárások alkalmazásával gyorsan kell eljárniuk a kérelemmel kapcsolatban. Korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem esetén a gyorsított eljárás késedelem nélküli lebonyolításának biztosítása érdekében a tagállamok határidőt szabhatnak a tárgyalások megtartására vagy a bírósági határozathozatalra. A tagállamok az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokhoz hasonló rendszereket is elfogadhatnak. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy amikor az alperes más eljárási biztosítékokat kért, az erre vonatkozó döntést szintén gyorsan hozzák meg. A gyorsított eljárás érdekében a tagállamok figyelembe vehetik többek között azt, hogy a felperes hasonló ügyekben kezdeményezett-e több vagy összehangolt eljárást, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
Módosítás 30
Irányelvre irányuló javaslat
30 preambulumbekezdés
(30)  Ha az alperes korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelmet nyújtott be, az alapeljárás felperesének kell gyorsított eljárásban bizonyítania, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ez nem jelenti az igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozását, figyelembe véve, hogy az alapeljárásban a felperesre hárul a bizonyítási teher e követeléssel kapcsolatban, és a korai szakaszban történő megszüntetés elkerülése érdekében csak azt a jóval alacsonyabb küszöböt kell teljesítenie, amely bizonyítja, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan.
 (30)  Ha az alperes korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelmet nyújtott be, az alapeljárás felperesének kell gyorsított eljárásban bizonyítania, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ez nem jelenti az igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozását, figyelembe véve, hogy az alapeljárásban a felperesre hárul a bizonyítási teher e követeléssel kapcsolatban, és a korai szakaszban történő megszüntetés elkerülése érdekében csak azt a jóval alacsonyabb küszöböt kell teljesítenie, amely bizonyítja, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ezen túlmenően a korai szakaszban történő megszüntetésről szóló határozatot mindig bírónak kell meghoznia eseti alapon, és a felpereseknek mindig jogukban áll fellebbezni a korai szakaszban történő megszüntetésről szóló határozat ellen.
Módosítás 31
Irányelvre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A költségeknek tartalmazniuk kell az eljárás valamennyi költségét, beleértve a jogi képviseletnek az alperesnél felmerült összes költségét, feltéve, hogy ezek a költségek nem túlzottak. A jogi képviselet jogszabályban előírt díjtáblázatokban meghatározott összegeket meghaladó költségei önmagukban nem tekinthetők túlzottnak. A teljes kártérítésnek ki kell terjednie a vagyoni és a nem vagyoni károkra, például a testi és pszichológiai sérülésekre.
 (31)  A költségeknek tartalmazniuk kell az eljárás valamennyi költségét, beleértve a jogi képviseletnek az alperesnél felmerült összes költségét, a tárgyalást megelőzően felmerült költségekkel együtt, feltéve, hogy ezek a költségek nem túlzottak. A jogi képviselet jogszabályban előírt díjtáblázatokban meghatározott összegeket meghaladó költségei önmagukban nem tekinthetők túlzottnak, de lehetővé kell tenniük a költségek teljes körű megtérítését. Amennyiben a nemzeti jog nem rendelkezik a jogszabályban előírt díjakon felüli költségek teljes körű megítéléséről, a bíróság számára lehetővé kell tenni, hogy az összes költséget a nemzeti joggal összhangban bármely más rendelkezésre álló módon megítélje, ideértve a kártérítési kötelezettséget is.
Módosítás 32
Irányelvre irányuló javaslat
31 a preambulumbekezdés (új)
(31a)  A teljes kártérítésnek ki kell terjednie a vagyoni és a nem vagyoni károkra, például a testi sérülésekre, a hírnevet érintő károkra és pszichológiai sérülésekre. Annak érdekében, hogy az alperes könnyen és időben kártérítést követelhessen, lehetővé kell tenni, hogy az alperessel szemben indított eljárásokkal azonos eljárásban követeljen kártérítést, adott esetben viszontkereset útján. Az anyagi kár magában foglalja az ügyvédi költségeket, amennyiben azok nem téríthetők meg költségként, az utazási költségeket és orvosi költségeket, különösen a pszichológiai segítségnyújtást. Az anyagi kár magában foglalja a tárgyalást megelőzően felmerült költségeket is, amennyiben azok a nemzeti jog vagy ezen irányelv értelmében nem minősülnek költségnek. A tárgyalást megelőzően felmerült költségeknek magukban kell foglalniuk az adott személy jogainak a visszaélésszerű követelésekkel szembeni védelmével kapcsolatban felmerült szükséges költségeket is, beleértve az ügyvédi díjakat is. Az anyagi károk közé tartozik a bírósági eljáráshoz kapcsolódó fizikai és/vagy lelki sérelem, fájdalom és szenvedés vagy érzelmi szorongás, a jó hírnév megsértése és általában bármilyen jellegű nem vagyoni kár.
Módosítás 33
Irányelvre irányuló javaslat
32 preambulumbekezdés
(32)  Annak biztosítása, hogy a bíróságok szankciókat szabhassanak ki, elsősorban arra irányul, hogy visszatartsa a potenciális felpereseket attól, hogy visszaélésszerű bírósági eljárásokat indítsanak a közéleti részvétel akadályozására. Az ilyen szankcióknak arányosnak kell lenniük a visszaélés azonosított elemeivel. A bírság összegének megállapításakor a bíróságoknak figyelembe kell venniük, hogy az eljárás káros vagy visszatartó hatást gyakorolhat a közéleti részvételre, ideértve a kereseti követelés jellegét, azt, hogy a felperes hasonló ügyekben több eljárást vagy összehangolt eljárásokat kezdeményezett-e, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
 (32)  Annak biztosítása, hogy a bíróságok szankciókat szabhassanak ki, elsősorban arra irányul, hogy visszatartsa a potenciális felpereseket attól, hogy visszaélésszerű bírósági eljárásokat indítsanak a közéleti részvétel akadályozására. Az ilyen szankciókat eseti alapon kell meghatározni, és ezeknek arányosnak kell lenniük a visszaélés azonosított elemeivel. A bírság összegének megállapításakor a bíróságoknak figyelembe kell venniük, hogy az eljárás káros vagy visszatartó hatást gyakorolhat a közéleti részvételre, ideértve a kereseti követelés jellegét, azt, hogy a felperes hasonló ügyekben több eljárást vagy összehangolt eljárásokat kezdeményezett-e, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
Módosítás 34
Irányelvre irányuló javaslat
32 a preambulumbekezdés (új)
(32a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerezhessen a bírósági határozatokról, a tagállamoknak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban létre kell hozniuk az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető nemzeti nyilvántartását. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartást kell létrehoznia a tagállami nyilvántartásokból származó, az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatokra vonatkozó információk alapján, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban.
Módosítás 35
Irányelvre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)  A több országot érintő ügyek összefüggésében fontos felismerni az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező újságírók, jogvédők és más közéletben részt vevő személyek ellen harmadik országokból indított stratégiai perek veszélyét. Ezekben a perekben az uniós újságírókkal, jogvédőkkel és másokkal szemben túlzott mértékű kártérítéseket ítélhetnek meg. A célpontok szempontjából a harmadik országokban folytatott bírósági eljárások bonyolultabbak és költségesebbek. A demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelmében az Európai Unióban, valamint annak érdekében, hogy az ezen irányelv által nyújtott biztosítékokat más joghatóságok bírósági eljárásai ne áshassák alá, fontos védelmet nyújtani a harmadik országokban folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben is.
 (33)  A több országot érintő ügyek összefüggésében fontos felismerni az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező újságírók, jogvédők és más közéletben részt vevő személyek ellen harmadik országokból indított stratégiai perek veszélyét. Ezekben a perekben a közéletben részt vevő személyekkel szemben túlzott mértékű kártérítéseket ítélhetnek meg. A célpontok szempontjából a harmadik országokban folytatott bírósági eljárások bonyolultabbak és költségesebbek. A demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelmében az Európai Unióban, valamint annak érdekében, hogy az ezen irányelv által nyújtott biztosítékokat más joghatóságok bírósági eljárásai ne áshassák alá, fontos védelmet nyújtani a harmadik országokban folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben is.
Módosítás 36
Irányelvre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Ami a becsületsértési keresetekre vagy a polgári vagy kereskedelmi jogon alapuló egyéb olyan keresetekre vonatkozó joghatóságot illeti, amelyek a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárásnak minősülhetnek, az alperes lakóhelye szerinti tagállamot kell egyedüli fórumnak tekinteni, kellően figyelembe véve azokat az eseteket, amikor a rágalmazási ügy alperesei magánszemélyek. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó szabály kivételével ez az irányelv nem érintheti a Brüsszel I. rendelet alkalmazását.
Módosítás 37
Irányelvre irányuló javaslat
33 b preambulumbekezdés (új)
(33b)  Ez az irányelv külön jogalapot hoz létre a közzétételekre mint közéleti részvételi cselekményekre alkalmazandó jog tekintetében. A közzétételre mint közéleti részvételi cselekményre vonatkozó keresetek esetében azon hely jogát kell alkalmazandó jognak tekinteni, amelyre a közzététel irányul. Amennyiben ez a hely nem azonosítható, a szerkesztői ellenőrzés vagy a közéleti részvételi cselekmény helye szerinti jog alkalmazandó. Az e kivétel alá nem tartozó esetekben ez az irányelv nem érintheti a Róma II. rendelet alkalmazását.
Módosítás 38
Irányelvre irányuló javaslat
34 preambulumbekezdés
(34)  Ez az irányelv új, különös joghatósági alapot hoz létre annak érdekében, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontjai hatékony uniós jogorvoslattal rendelkezzenek a harmadik ország bírósága előtt indított, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. Ez a különös joghatósági alap lehetővé teszi az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontok számára, hogy a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti bíróság előtt kérjék a harmadik ország bírósága előtti eljárással kapcsolatban felmerült károk és költségek megtérítését. Ez a jog attól függetlenül alkalmazható, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
 (34)  Ez az irányelv új, különös joghatósági alapot hoz létre annak érdekében, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontjai hatékony uniós jogorvoslattal rendelkezzenek a harmadik ország bírósága előtt indított, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. Ez a különös joghatósági alap lehetővé teszi az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontok számára, hogy a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti bíróság előtt kérjék a harmadik ország bírósága előtti eljárással kapcsolatban felmerült vagy észszerűen várhatóan felmerülő károk és költségek megtérítését. Ez a jog attól függetlenül alkalmazható, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
Módosítás 39
Irányelvre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  A tagállamoknak ösztönözniük kell és szorosan együtt kell működniük a civil társadalmi szervezetekkel, köztük az elismert és aktív nem kormányzati szervezetekkel, amelyek a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyekkel dolgoznak, különös tekintettel a politikai döntéshozatali kezdeményezésekre, a tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányokra, a kutatási és oktatási programokra, a képzésre, valamint az ilyen intézkedések hatásának nyomon követésére és értékelésére.
Módosítás 40
Irányelvre irányuló javaslat
34 b preambulumbekezdés (új)
(34b)  Ezen irányelv rendelkezéseit és biztosítékait alkalmazni kell a közéleti részvételt akadályozó valamennyi olyan visszaélésszerű bírósági eljárásra, amely az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabály hatálybalépésekor valamely nemzeti bíróság előtt folyamatban van, illetve amelyet azt követően indítanak meg.
Módosítás 41
Irányelvre irányuló javaslat
34 c preambulumbekezdés (új)
(34c)  A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket együttműködésük megkönnyítésére annak érdekében, hogy javítsák a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hozzáférését az ezen irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokra vonatkozó információkhoz. Ennek az együttműködésnek ki kell terjednie a határokon átnyúló ügyekben a tagállamokon belüli jelenlegi gyakorlatokra vonatkozó információcserére, valamint adott esetben az olyan európai hálózatok és szervek – például az Alapjogi Ügynökség – számára történő segítségnyújtásra, amelyek a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett ügyekhez közvetlenül kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak.
Módosítás 42
Irányelvre irányuló javaslat
34 d preambulumbekezdés (új)
(34d)  A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak ösztönözniük kell, hogy a szakmai szövetségek olyan etikai szabályokat fogadjanak el, amelyek a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű perek indításától való elrettentés érdekében a jogi szakemberek magatartására irányadóak, ideértve adott esetben az említett szabályok megsértése esetén alkalmazandó fegyelmi szankciókat is. Ezeket az intézkedéseket az érintett érdekelt felekkel, köztük a szakmai szövetségekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.
Módosítás 43
Irányelvre irányuló javaslat
34 e preambulumbekezdés (új)
(34e)  Az adatgyűjtés kiemelten fontos a visszaélésszerű bírósági eljárások eseteinek dokumentálásához és a megelőzésükre szolgáló megoldások kidolgozásához. Az irányelvnek közös kritériumokat kell megállapítania a tagállamok adatgyűjtési eljárásainak egységesítésére, és biztosítania kell az összehasonlítható adatok gyűjtését. A tagállamoknak rendszeresen a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek bemutatják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hogyan fértek hozzá az ezen irányelvben meghatározott biztosítékokhoz. A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján a Bizottságnak ötévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv értékeléséről és felülvizsgálatáról. E jelentéseket közzé kell tenni.
Módosítás 44
Irányelvre irányuló javaslat
36 preambulumbekezdés
(36)  Ez az irányelv kiegészíti a Bizottság ajánlását a közéletben részt vevő újságírók és az emberijog-védők védelméről a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (a továbbiakban: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) szemben. Az ajánlás a tagállamoknak szól, akik számára átfogó intézkedési eszköztárat biztosít, ideértve a képzést, tájékoztatást, a visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjainak támogatását, valamint a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások bejelentését és nyomon követését.
 (36)  Ez az irányelv kiegészíti a Bizottság ajánlását a közéletben részt vevő újságírók és az emberijog-védők védelméről a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (a továbbiakban: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) szemben. Az ajánlás a tagállamoknak szól, akik számára átfogó intézkedési eszköztárat biztosít, ideértve a képzést, tájékoztatást, a visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjainak támogatását, valamint a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások bejelentését és nyomon követését. Ezen irányelv átültetésekor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a Bizottság ajánlásainak végrehajtására, különösen ami az irányelvben előírtakhoz hasonló biztosítékoknak az irányelv hatálya alá nem tartozó belföldi ügyek tekintetében történő beépítését, valamint az alperesek számára biztosított, megfizethető és könnyen hozzáférhető jogi segítségnyújtást illeti, és fontolóra kell venniük az ilyen értelmű célzott rendelkezések beépítését a nemzeti átültető jogszabályaikba. A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy fontolják meg egy olyan alap létrehozását a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatainak támogatására, amelyet közvetlenül jogi díjakra vagy jogi segítségnyújtásra és pszichológiai támogatásra kell fordítani.
Módosítás 45
Irányelvre irányuló javaslat
36 a preambulumbekezdés (új)
(36a)  Ez az irányelv szabályokat ír elő az átfogó támogatási és megelőző intézkedések, a nem pénzügyi támogatási mechanizmusok – például a jogi segítségnyújtás és a pszichológiai támogatás –, valamint képzési, tudatosságnövelő és adatgyűjtési intézkedések tekintetében. Azt is igyekszik biztosítani, hogy az adatgyűjtés uniós szinten közös kritériumok alapján történjen. Létre kell hozni egy nemzeti kapcsolattartó pontot, amely összegyűjti és megosztja az összes olyan szervezetre vonatkozó információt, amely iránymutatást és támogatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjai számára. Ilyen szervezetek lehetnek a jogi szakemberek szövetségei, a média- és sajtótanácsok, az emberi jogi jogvédők ernyőszervezetei, uniós és nemzeti szintű szövetségek, a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjait pro bono alapon védő ügyvédi irodák, az egyetemek jogsegélyszolgálatai és egyéb nem kormányzati szervezetek.
Módosítás 46
Irányelvre irányuló javaslat
36 b preambulumbekezdés (új)
(36b)  A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek indításának megelőzése és a célba vett természetes vagy jogi személyek védelme érdekében elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás, a tudatosságnövelés, a kampányok, az oktatás és a képzés előmozdítása, többek között e személyek jogaira és az őket védő mechanizmusokra vonatkozóan is.
Módosítás 47
Irányelvre irányuló javaslat
36 c preambulumbekezdés (új)
(36c)  Az újságírók, az egyéb médiaszakemberek és az emberijog-védők számára szervezett képzésnek meg kell erősítenie a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások kezelésére való képességüket. A képzésnek az ilyen bírósági eljárások felismerésére kell összpontosítania, továbbá arra, hogyan kezeljék az érintettek, ha ilyen eljárás célpontjává válnak, valamint tájékoztatást kell nekik adnia a jogaikról és a kötelezettségeikről annak érdekében, hogy megtehessék a szükséges lépéseket az ilyen eljárásokkal szembeni védekezés érdekében. A jogi szakembereket is képzésben kell részesíteni annak érdekében, hogy tudatosabban viszonyuljanak a visszaélésszerű bírósági eljárásokhoz, és képesek legyenek azokat nagyon korai szakaszban felismerni.
Módosítás 48
Irányelvre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés
Ez az irányelv a természetes és jogi személyekkel, különösen újságírókkal és emberijog-védőkkel szemben közéleti részvételük miatt határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben indított, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások elleni biztosítékokat ír elő.
 Ez az irányelv védelmi minimumkövetelményeket rögzít és biztosítékokat nyújt a közéletben részt vevő természetes és jogi személyek számára az ellenük polgári ügyekben indított, határokon átnyúló vonatkozású, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal, valamint az ilyen eljárás indítására vonatkozó fenyegetésekkel szemben.
Módosítás 49
Irányelvre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
Ezen irányelvet a határokon átnyúló vonatkozású polgári vagy kereskedelmi ügyekre kell alkalmazni, tekintet nélkül a bíróság jellegére. Az irányelv hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai (acta iure imperii) miatti felelősségére.
 Ezt az irányelvet a határokon átnyúló vonatkozású polgári vagy kereskedelmi jellegű ügyekre kell alkalmazni, ideértve az ideiglenes és biztosítási intézkedéseket, viszontkereseteket vagy más jogi eszközök alapján rendelkezésre álló egyéb jogorvoslatokat is, függetlenül a bíróság jellegétől. Az irányelv hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai (acta iure imperii) miatti felelősségére.
Módosítás 50
Irányelvre irányuló javaslat
2 a cikk (új)
2a. cikk
Minimumkövetelmények
(1)  A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben a polgári ügyekben folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben előírt biztosítékoknál kedvezőbb rendelkezéseket is.
(2)  Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között nem szolgálhat jogalapként az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a biztosítékok tagállamok által már biztosított szintjének csökkentéséhez.
Módosítás 51
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „közéleti részvétel”: valamely természetes vagy jogi személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának közérdekkel kapcsolatos gyakorlása keretében kifejezett nyilatkozat vagy végzett tevékenység, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységek. Ez magában foglalja a panaszokat, a petíciókat, a közigazgatási vagy bírósághoz benyújtott kérelmeket és a nyilvános meghallgatásokon való részvételt;
 1.  „közéleti részvétel”: valamely természetes vagy jogi személy által a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz, a tudományos élet szabadságához, a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása keretében valamilyen közérdekű ügyben kifejezett nyilatkozat vagy végzett tevékenység, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységek. Ez magában foglalja a panaszokat, a petíciókat, a közigazgatási vagy bírósághoz benyújtott kérelmeket, a nyilvános meghallgatásokon való részvételt, az újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozását, kiállítását, reklámozását vagy egyéb népszerűsítését;
Módosítás 52
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
a)  közegészségügy, biztonság, környezet, éghajlat, vagy az alapvető jogok gyakorlása;
 a)  alapvető jogok, beleértve a nemek közötti egyenlőséget, a tömegtájékoztatás szabadságát, a fogyasztói és munkavállalói jogokat, valamint közegészségügy, biztonság, környezet vagy éghajlat;
Módosítás 53
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
b)  közfigyelmet élvező vagy közérdeklődésre számot tartó személy vagy szervezet tevékenysége;
 b)  közfigyelmet élvező vagy közérdeklődésre számot tartó személy vagy szervezet tevékenysége, ideértve a kormánytisztviselők és magánszervezetek tevékenységét is;
Módosítás 54
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
d)  korrupcióra, csalásra vagy bűncselekményre vonatkozó állítások;
 d)  korrupcióra, csalásra, sikkasztásra, pénzmosásra, zsarolásra, kényszerítésre, szexuális zaklatásra és nemi alapú erőszakra vagy a megfélemlítés egyéb formáira, illetve bármilyen más bűncselekményre vagy szabálysértésre – ideértve a környezeti bűncselekményeket – vonatkozó állítások;
Módosítás 55
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e pont
e)  a dezinformáció elleni küzdelmet célzó tevékenységek;
 e)  olyan tevékenységek, amelyek célja az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelme, a demokratikus folyamatokba való be nem avatkozás elvének védelme, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása vagy megkönnyítése a dezinformáció elleni küzdelem céljából;
Módosítás 56
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e a pont (új)
ea)  felsőoktatási, tudományos, kutatási és művészeti tevékenységek.
Módosítás 57
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész
„a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás”: a közéleti részvétel kapcsán indított bírósági eljárás, amely részben vagy egészben megalapozatlan, és amelynek fő célja a közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása. Ilyen célra utalhat:
 „a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás”: a közéleti részvétel kapcsán indított bírósági eljárás, amely részben vagy egészben megalapozatlan, amelyet a bírósági eljárás visszaélésszerű, nem valamely jog tényleges érvényesítését, fenntartását vagy gyakorlását célzó igénybevételére utaló elemek jellemeznek, és amelynek fő célja a közéleti részvétel visszaélésszerű megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása. Ilyen célra utalhat:
Módosítás 58
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új)
-a)  a gazdasági előnnyel vagy a politikai befolyással való visszaélés a felperes által az alperessel szemben, ami a két fél közötti erőviszonyok egyenlőtlenségéhez vezet;
Módosítás 59
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
c)  megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy képviselői részéről.
 c)  megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy képviselői részéről az eljárást megelőzően vagy annak során, valamint a felperes által esetlegesen alkalmazott jogi megfélemlítés korábbi esetei;
Módosítás 60
Irányelvre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új)
ca)  olyan eljárási taktikák rosszhiszemű alkalmazása, mint az eljárás késleltetése, a követelést legkedvezőbben elbíráló bíróság joghatósága alá tartozó kereset indítása, vagy az ügyeknek az eljárás későbbi szakaszában történő megszüntetése.
Módosítás 61
Irányelvre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a közérdekkel kapcsolatos közéleti részvétel cselekménye, amely ellen a bírósági eljárást indították, egynél több tagállamot érint, vagy
 a)  a közéleti részvétel cselekménye egynél több tagállamot érint, akár magának a cselekménynek a határokon átnyúló jellege, akár a cselekmény által érintett ügyben fennálló jogos közérdek miatt, beleértve azt az esetet is, ha a cselekmény elektronikus úton hozzáférhető, vagy
Módosítás 62
Irányelvre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a III. és IV. fejezettel összhangban az ügyben eljáró bíróság hivatalból meghozhatja az eljárási biztosítékokra vonatkozó intézkedéseket.
 (3)  A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a III. és IV. fejezettel összhangban az ügyben eljáró bíróság hivatalból meghozhatja az eljárási biztosítékokra vonatkozó intézkedéseket.
Módosítás 63
Irányelvre irányuló javaslat
5 a cikk (új)
5a. cikk
Gyorsított bírósági eljárások
A tagállamok biztosítják, hogy azok a bíróságok vagy törvényszékek, amelyekhez az 5. cikkben említett kérelemmel fordultak, a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat alkalmazva járjanak el azon eljárásokban, amelyekkel kapcsolatban a kérelmet benyújtották, figyelembe véve az ügy körülményeit, valamint a jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.
Módosítás 64
Irányelvre irányuló javaslat
5 b cikk (új)
5b. cikk
A közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyeknek nyújtott támogatás
A tagállamok biztosítják, hogy a közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyek adott esetben hozzáférjenek támogató intézkedésekhez, különösen a következőkhöz:
a)   a rendelkezésre álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a megfélemlítés, zaklatás vagy jogi eljárással való fenyegetés elleni védelemről, valamint az érintett személy jogairól szóló átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető díjmentes tájékoztatás és tanácsadás; továbbá
b)   költségmentesség a 2003/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban, valamint – a nemzeti joggal összhangban – költségmentesség a további eljárásokban, valamint jogi tanácsadás vagy egyéb jogi segítségnyújtás;
c)   pénzügyi segítségnyújtás és támogató intézkedések, beleértve a pszichológiai támogatást is, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások által érintett személyek számára.
Módosítás 65
Irányelvre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó ügyben eljáró bíróság elfogadhassa a közéletben részt vevő személy jogait védő vagy előmozdító nem kormányzati szervezetek részvételét az eljárásban az alperes támogatása vagy tájékoztatás céljából.
 A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó ügyben eljáró bíróság elfogadhassa, hogy olyan egyesületek, szervezetek és egyéb kollektív testületek, például szakszervezetek, valamint bármely más jogi személy, amelyeknek a nemzeti jogukban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke fűződik a közéleti részvételt vállaló személyek jogainak védelméhez vagy előmozdításához, az alperes nevében vagy érdekében, az alperes jóváhagyásával vagy tájékoztatás céljából részt vehessenek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek érvényesítésére irányuló bármely bírósági eljárásban. Ez a rendelkezés nem sérti az egyéb uniós vagy nemzeti szabályok által biztosított meglévő képviseleti és beavatkozási jogokat.
Módosítás 66
Irányelvre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok garantálják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban eljáró bíróság saját hatáskörében a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a kártérítés fedezeteként, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy ezen biztosíték a visszaélésszerű bírósági eljárásra utaló tényezőkre tekintettel indokolt.
 A tagállamok garantálják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban eljáró bíróság saját hatáskörében a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse az eljárási költségek, többek között az alperes jogi képviseletének teljes költsége és a kártérítés fedezeteként, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a biztosíték a visszaélésszerű bírósági eljárásra utaló tényezőkre tekintettel indokolt. Amennyiben a nemzeti jog ilyen lehetőséget biztosít, az alperesnek a bírósági eljárás bármely szakaszában nyújtható biztosíték.
Módosítás 67
Irányelvre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok a korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem benyújtásához való jog gyakorlására határidőt állapíthatnak meg. A határidőnek arányosnak kell lennie, és nem lehetetlenítheti el vagy nehezítheti meg túlzottan a kérelem benyújtását.
 (2)  A tagállamok a korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem benyújtásához való jog gyakorlására határidőt állapítanak meg. A határidőnek arányosnak és észszerűnek kell lennie, és nem lehetetlenítheti el vagy nehezítheti meg túlzottan a kérelem benyújtását.
Módosítás 68
Irányelvre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indító felperes kötelezhető legyen az eljárás valamennyi költségének viselésére, beleértve az alperesnél felmerült jogi képviselet összes költségét is, feltéve, hogy e költségek nem túlzottak.
 A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indító felperes kötelezett legyen az eljárás valamennyi költségének viselésére, beleértve az alperesnél felmerülő, jogi képviselethez kapcsolódó összes költséget is, feltéve, hogy e költségek nem túlzottak. Amennyiben a nemzeti jog a jogszabályban előírt díjtáblázatokon túl nem garantálja a jogi képviselet költségeinek teljes körű megtérítését, a tagállamok biztosítják, hogy ezeket a költségeket a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló más eszközökkel, és adott esetben a 15. cikkel összhangban nyújtott kártérítés révén teljes mértékben fedezzék.
Módosítás 69
Irányelvre irányuló javaslat
15 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás következtében kárt szenvedett, teljes körű kártérítést igényelhessen és kaphasson.
 A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás következtében kárt szenvedett, teljes körű, az anyagi és nem anyagi károkra – többek között a hírnevet érintő károkra – is kiterjedő kártérítést igényelhessen és kaphasson, anélkül, hogy e célból külön bírósági eljárást kellene indítania.
Módosítás 70
Irányelvre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A tagállamok biztosítják, hogy a szankciókat kiszabó bíróságok kellően figyelembe vegyék a következőket:
i.   a felperes gazdasági helyzete;
ii.   az azonosított visszaélésre utaló elemek jellege és száma.
Módosítás 71
Irányelvre irányuló javaslat
16 a cikk (új)
16a. cikk
Nemzeti nyilvántartások
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban létrehozzák az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartását.
Módosítás 72
Irányelvre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen közéleti részvétel miatt harmadik ország bírósága előtt visszaélésszerű bírósági eljárást indítanak, ezen személy a lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt kérheti a harmadik ország bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítését, függetlenül attól, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
 A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen közéleti részvétel miatt harmadik ország bírósága előtt visszaélésszerű bírósági eljárást indítanak, az érintett jogosult legyen a lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt kérni a harmadik ország bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítését, függetlenül attól, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
Módosítás 73
Irányelvre irányuló javaslat
V a fejezet (új)
Va. fejezet
Joghatóság, alkalmazandó jog és kapcsolat az Unió nemzetközi magánjogi eszközeivel
Módosítás 74
Irányelvre irányuló javaslat
18 a cikk (új)
18a. cikk
A rágalmazási keresetekre vonatkozó joghatóság
A becsületsértési keresetek vagy a polgári vagy kereskedelmi jogon alapuló, ezen irányelv hatálya alá tartozó keresetek esetében az alperes lakóhelyét kell egyedüli fórumnak tekinteni, kellően figyelembe véve azokat az eseteket, amikor a rágalmazás áldozatai természetes személyek.
Módosítás 75
Irányelvre irányuló javaslat
18 b cikk (új)
18b. cikk
Kapcsolat a Brüsszel I. rendelettel
Ezen irányelv 18a. cikkének kivételével ez az irányelv nem érinti a Brüsszel I. rendelet alkalmazását.
Módosítás 76
Irányelvre irányuló javaslat
18 c cikk (új)
18c. cikk
A közzétételekre mint közéleti részvételi cselekményekre alkalmazandó jog
A közzétételre mint közéleti részvételi cselekményre vonatkozó keresetek esetében azon hely jogát kell alkalmazandó jognak tekinteni, amelyre a közzététel irányul. Amennyiben nem azonosítható, hogy a közzététel hová irányul, a szerkesztői ellenőrzés vagy közéleti részvételi cselekménnyel összefüggő szerkesztői tevékenység helye szerinti jog alkalmazandó.
Módosítás 77
Irányelvre irányuló javaslat
18 d cikk (új)
18d. cikk
Kapcsolat a Róma II. rendelettel
Ezen irányelv 18c. cikkének kivételével ez az irányelv nem érinti a Róma II. rendelet alkalmazását.
Módosítás 78
Irányelvre irányuló javaslat
V b fejezet (új)
Vb. fejezet
Egyéb rendelkezések
Módosítás 79
Irányelvre irányuló javaslat
18 e cikk (új)
18e. cikk
Uniós nyilvántartás
A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 16a. cikknek megfelelően nyújtott információk alapján létrehozza az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartását, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban.
Módosítás 80
Irányelvre irányuló javaslat
18 f cikk (új)
18f. cikk
Tudatosságnövelés
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – többek között elektronikus úton – annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre és az ezen irányelvben ezekkel szemben meghatározott eljárási biztosítékokra. Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat, valamint kutatási és oktatási programokat, adott esetben az érintett civil társadalmi szervezetekkel és más érdekeltekkel együttműködésben.
Módosítás 81
Irányelvre irányuló javaslat
18 g cikk (új)
18g. cikk
Egyablakos kapcsolattartó pont
A tagállamok a Bizottság támogatásával megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy létrehozzák a szakosodott ügyvédek, jogi szakemberek és pszichológusok célzott nemzeti hálózatait magában foglaló egyablakos kapcsolattartó pontot, amellyel a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek célpontjai kapcsolatba léphetnek, és amelyen keresztül iránymutatást és könnyű hozzáférést kaphatnak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos információkhoz és az azokkal szembeni védelemhez, többek között a költségmentesség, valamint a pénzügyi és pszichológiai támogatás tekintetében.
Módosítás 82
Irányelvre irányuló javaslat
18 h cikk (új)
18h. cikk
A gyakorlati szakemberek képzése
(1)   A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamok javasolják, hogy az ügyvédek képzéséért felelős személyek biztosítsanak általános és szakképzést egyaránt a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel és az ezen irányelvben előírt, velük szembeni eljárási biztosítékokkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében.
(2)   A bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatási rendszer felépítésében az Unión belül fennálló különbségeknek a sérelme nélkül a tagállamok felkérik a bírák képzéséért felelős személyeket, hogy tegyenek lehetővé általános és szakképzést is annak érdekében, hogy felhívják a bírák figyelmét a közéleti részvételt vállaló természetes vagy jogi személyek szükségleteire.
(3)   A tagállamok közszolgáltatásaikon keresztül vagy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekhez kapcsolódóan támogatást nyújtó szervezetek finanszírozása révén ösztönzik azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások által érintettek számára támogatást nyújtó személyek megfelelő képzését.
Módosítás 83
Irányelvre irányuló javaslat
18 i cikk (új)
18i. cikk
A szolgálatok együttműködése és koordinációja
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak együttműködésük megkönnyítésére annak érdekében, hogy javítsák a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások által célzott személyek hozzáférését az ezen irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokra vonatkozó információkhoz. Az említett együttműködés célja legalább:
a)   az aktuális módszerek egymással való megosztása; továbbá
b)   segítségnyújtás azoknak az európai hálózatoknak, amelyek a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal érintett személyek számára közvetlen relevanciával bíró ügyekkel foglalkoznak.
Módosítás 84
Irányelvre irányuló javaslat
18 j cikk (új)
18j. cikk
Szakmai etikai szabályok a jogi szakemberek számára
A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamok ösztönzik, hogy a szakmai szövetségek fogadjanak el olyan etikai szabályokat, amelyek úgy szabályozzák a szakmai magatartást, hogy a jogi szakemberek számára ne legyen kifizetődő közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű pereket vállalni, továbbá ösztönzik adott esetben az említett szabályok megsértése esetén alkalmazandó intézkedések fontolóra vételét.
Módosítás 85
Irányelvre irányuló javaslat
18 k cikk (új)
18k. cikk
Adatgyűjtés
(1)   A tagállamok megbíznak – az igazságügyi statisztikákra vonatkozó intézményi rendelkezéseik figyelembevételével – egy vagy több hatóságot azzal, hogy az adatvédelmi követelmények maradéktalan tiszteletben tartása mellett gyűjtsék és összesítsék a joghatóságukon belül indított, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokra vonatkozó adatokat.
(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok különösen az alábbi kritériumokra terjednek ki:
a)   az adott évben indított, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások száma;
b)   a közéleti részvételt akadályozó, olyan visszaélésszerű bírósági eljárások száma, amelyeket korai szakaszban visszautasítottak, mert teljesen vagy részben megalapozatlan kereseten alapultak;
c)   a bírósági eljárások száma az alperes típusa szerint (pl. újságíró, emberijog-védő, sajtószervezet);
d)   a bírósági eljárások száma a felperes típusa szerint (pl. politikus, magánszemély, vállalat, valamint aszerint, hogy a felperes külföldi jogalany-e);
e)   a közéleti részvétel azon eseteire vonatkozó számadatok, amelyek miatt bírósági eljárást indítottak;
f)   a felperesek által kért eredeti kártérítés hozzávetőleges összegére vonatkozó számadatok;
g)   a felperesek által hivatkozott különböző jogalapok leírása és a kapcsolódó számadatok;
h)   az eljárások hosszára vonatkozó adatok, valamennyi fokú eljárást beleértve;
i)   a határokon átnyúló elemeket érintő számadatok;
j)   amennyiben rendelkezésre állnak, egyéb adatok, többek között az eljárások bírósági költségeire vonatkozó adatok, valamint – adott esetben, ha ez helyénvaló – az ügyek történeti hátterére vonatkozó releváns adatok;
k)   az ezen irányelv és adott esetben az azt kiegészítő bizottsági ajánlás alapján kibocsátott kereset típusa.
Módosítás 86
Irányelvre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok [az átültetés időpontját követő 5 év elteltével] a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos valamennyi lényeges információt. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság legkésőbb [az átültetés időpontját követő 6 év elteltével]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentés értékeli a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások alakulását és az irányelv hatását a tagállamokban. Szükség esetén a jelentést javaslatok kísérik az irányelv módosítására.
 A tagállamok [az átültetés időpontját követő 3 év elteltével] a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos valamennyi lényeges információt, különösen azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek bemutatják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hogyan vették igénybe az ezen irányelvben meghatározott biztosítékokat. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság legkésőbb [az átültetés időpontját követő 4 év elteltével]-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentés értékeli a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások alakulását és az irányelv hatását a tagállamokban, ugyanakkor figyelembe veszi az egyes tagállamokban jellemző nemzeti környezetet, ideértve a bizottsági ajánlás végrehajtását. Szükség esetén a jelentést javaslatok kísérik az irányelv módosítására. Az említett jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.
Módosítás 87
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
 A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Módosítás 88
Irányelvre irányuló javaslat
21 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok ezt az irányelvet az azt átültető nemzeti szabályok hatálybalépésekor a nemzeti bíróságok előtt már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0223/2023).

Utolsó frissítés: 2023. december 20.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat