Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire,

–  tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i és 2022. május 5-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a jogállamiságról és a lengyel nemzeti helyreállítási terv lehetséges jóváhagyásáról (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a lengyelországi jogállamisági válságról és az uniós jog elsőbbségéről szóló, 2021. október 21-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Lengyelországban a tömegtájékoztatás szabadságáról és a jogállamiság helyzetének további romlásáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament öt képviselőcsoportja vezetőinek 2023. június 6-i, a lengyelországi parlamenti választásokra teljes körű választási megfigyelő misszió indításának szükségességéről szóló levelére,

–  tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseinek Lengyelországról szóló országfejezeteire,

–  tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az Emberi Jogok Európai Bírósága Xero Flor w Polsce sp. z o.o. kontra Lengyelország ügyben hozott ítéletének végrehajtásáról szóló, 2023. június 7-i időközi állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke meghatározza, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák;

B.  mivel az EUSZ 49. cikkével összhangban az EU olyan államokból áll, amelyek szabadon és önként elkötelezték magukat az EUSZ 2. cikkében említett közös értékek mellett;

C.  mivel az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek tagállam általi tiszteletben tartása a Szerződések e tagállamra való alkalmazásából eredő valamennyi jogból való részesülés feltételét képezi; mivel Lengyelország maga is csatlakozott az EUSZ 2. cikkében rögzített értékekhez; mivel annak bármely egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket, nemcsak ezt az adott tagállamot érinti, hanem jelentős hatást gyakorol a többi tagállamra, a köztük lévő kölcsönös bizalomra, valamint magára az Unió jellegére és polgárai alapvető jogaira is;

D.  mivel a jogállamiság helyzete Lengyelországban évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként; mivel ezt a helyzetet nem kezelték megfelelően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos új kérdés merül fel; mivel ez negatív hatással van az EU-ról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén; mivel ezt a problémát összehangolt uniós fellépéssel kell kezelni;

E.  mivel 2023. január 26-án a lengyel parlament alsóháza, a Szejm módosításokat fogadott el az ország választási törvényéhez, amelyek 2023. március 31-én léptek hatályba, kevesebb mint hat hónappal a parlamenti választások várható időpontja előtt; mivel ez sérti a Velencei Bizottság által elfogadott választási magatartási kódexet és a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatát;

F.  mivel 2023. április 14-én a Szejm elfogadta a 2007 és 2022 között a Lengyel Köztársaság belső biztonságára gyakorolt orosz befolyás kivizsgálásával foglalkozó állami bizottságról szóló törvényt (a továbbiakban: a vizsgálóbizottságról szóló törvény); mivel 2023. június 8-án a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mivel úgy ítélte meg, hogy az új törvény sérti a demokrácia elvét, a szankciók jogszerűsége és visszaható hatálya tilalmának elvét, a jogbiztonság és a jogerő általános elveit, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot és azt az elvet, hogy ugyanazon jogalap miatt nem lehet kétszer büntetőeljárást indítani, a szakmai titoktartás védelmét, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós jog követelményeit; mivel 2023. június 16-án a Szejm módosításokat fogadott el a vizsgálóbizottságról szóló törvényhez anélkül, hogy azt lényegében megváltoztatta volna;

G.  mivel 2023. január 13-án a Szejm módosításokat fogadott el a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez és bizonyos egyéb törvényekhez; mivel a lengyel elnök az említett módosításokat tartalmazó törvénytervezet aláírása előtt úgy határozott, hogy a törvényt az „Alkotmánybíróság” elé utalja, hogy az döntsön az ország alkotmányával való összeegyeztethetőségéről; mivel 2023. február 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt az uniós jognak az „Alkotmánybíróság” és annak ítélkezési gyakorlata általi megsértése miatt; mivel 2023. június 5-én az EUB a C-204/21. sz. ügyben ismételten megerősítette, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó lengyel nemzeti rendelkezések sértik a jogállamiságot;

H.  mivel a Tanács 2022. június 17-én végrehajtási határozatot fogadott el Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról, amely több olyan mérföldkövet határozott meg, amelyeket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végre kell hajtani;

1.  megismétli a Lengyelországról szóló korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott megállapításokat, aggályokat és ajánlásokat; elítéli a lengyel kormány arra irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit, hogy aláássa az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós alapértékeket, különösen a jogállamiságot; emlékeztet arra, hogy a lengyel kormány felel az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek való megfelelés helyreállításáért;

2.  mélységes aggodalmának ad hangot a lengyel választási törvény módosításai miatt, amelyeket röviddel az ország közelgő, 2023. évi parlamenti választásai, valamint a nemsokára esedékes 2024. évi európai parlamenti választások előtt fogadtak el; jelzi, hogy a módosítások megkülönböztető hatással járhatnak a külföldön leadott szavazatok számlálására vonatkozó korlátokra való tekintettel, ami azzal a veszéllyel jár, hogy e szavazatok érvénytelenné válnak; emlékeztet arra, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsa, amelynek hatáskörébe tartoznak a választási viták, nem tekinthető a Charta és az emberi jogok európai egyezménye értelmében törvényben létrehozott független és pártatlan bíróságnak; sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy a választások lebonyolítását hozzák összhangba az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjai által vállalt kötelezettségekkel, valamint a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal; kéri, hogy a hazai rendelkezéseket hozzák összhangba az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2019. évi korlátozott választási megfigyelő missziójának ajánlásaival és a Velencei Bizottság választási jogszabályokra vonatkozó ajánlásaival; felhívja az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát, hogy szervezzen teljes körű választási megfigyelő missziót a közelgő lengyelországi parlamenti választásokra; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen értékelje, hogy a lengyel választási törvény közelmúltbeli módosításai megfelelnek-e az uniós jognak, ossza meg ezen értékelés eredményét az Európai Parlamenttel, és tegye meg a megfelelő végrehajtási intézkedéseket abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a módosítások nem felelnek meg az uniós jognak;

3.  üdvözli a Bizottságnak a vizsgálóbizottságról szóló törvény ügyében indított gyorsított kötelezettségszegési eljárását; sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényt, vagy legalább függesszék fel annak hatályát mindaddig, amíg a Velencei Bizottság ki nem adja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoringbizottsága által kért sürgős véleményét, és a törvényt e véleménnyel összhangban módosítják; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a jogi aktus hatályban marad, a lehető leghamarabb folytassa le a kötelezettségszegési eljárást, különösen gyorsított kötelezettségszegési eljárás alkalmazásával, és forduljon az EUB-hez ideiglenes intézkedések iránti kérelemmel;

4.  emlékeztet azon álláspontjára, hogy Lengyelország jelenlegi „Alkotmánybírósága” illegitim és nem független, és nem alkalmas az ország alkotmányának értelmezésére, ezért a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításairól alkotott véleményét semmisnek kell tekinteni; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen előrelépést az általa indított peres eljárás terén, és az „Alkotmánybíróság” folyamatban lévő ügyében is kérjen ideiglenes intézkedéseket az EUB-től; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen indítson kötelezettségszegési eljárást az illegitim Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal (NCJ) és az általa kinevezett valamennyi bíróval, különösen a Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó, a választási vitákat is vizsgáló tanácsába kinevezett bírákkal kapcsolatban;

5.  mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításai – amennyiben azokat a javasoltaknak megfelelően fogadják el – új megbízatást adnának a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak a bírákat érintő fegyelmi ügyek kezelésére, anélkül, hogy különbséget tennének a jogszerűen kinevezett bírák és az illegitim NCJ által kinevezett bírák között; úgy véli, hogy ezek a módosítások nem oldják meg a lengyel bírák uniós jognak meg nem felelő fegyelmi rendszere problémáját;

6.  ismételten kifejezi sajnálatát amiatt, hogy a Tanács nem tudott érdemi előrelépést tenni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, Lengyelországgal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokban; megjegyzi, hogy a Bizottság indokolással ellátott 2017. december 20-i javaslata korlátozott hatályú, nevezetesen a jogállamiság lengyelországi helyzetére korlátozódik, szigorú értelemben véve az igazságszolgáltatás függetlenségét; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy terjessze ki a Lengyelországra vonatkozó, indokolással ellátott javaslat hatályát azzal, hogy belefoglalja az EUSZ 2. cikkében rögzített egyéb alapvető értékek, különösen a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy foglalkozzon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat érintő valamennyi új fejleménnyel; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy ezen eljárás keretében tegyen ajánlásokat;

7.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy teljes mértékben használja ki az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek jelenlegi és esetleges megsértéseinek kezelésére szolgáló összes rendelkezésre álló eszközt;

8.  sürgeti a Bizottságot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely arra utalhat, hogy nem átlátható tárgyalásokra vagy az intézmények hivatalos álláspontját befolyásoló megállapodásokra került sor; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy függetlenül és objektíven értékelje, hogy Lengyelország megfelel-e a mérföldköveknek és feltételeknek, anélkül, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok sérülnének; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament számára nem állt rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan értékelte a lengyel hatóságok mérföldköveknek és feltételeknek való megfelelését, ami akadályozza a Parlamentet abban, hogy gyakorolja költségvetési és mentesítésért felelős hatóságként betöltött szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a Parlament szerepét;

9.  megismétli a lengyel hatóságokhoz intézett azon felhívását, hogy teljesítsék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó mérföldköveket és célokat, és hajtsák végre az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét annak érdekében, hogy az uniós források eljussanak a lengyel néphez;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy uniós technológiai laboratórium létrehozására, amely nyomon követi a kémszoftverek parlamenti választások előtti vagy alatti lehetséges használatát;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.

(1) HL L 57., 2021.2.18., 17. o. (2) HL C 385., 2021.9.22., 317. o. (3) HL C 270., 2021.7.7., 91. o.; HL C 465., 2022.12.6., 147. o. (4) HL C 493., 2022.12.27., 108. o. (5) HL C 184., 2022.5.5., 154. o. (6) HL C 117., 2022.3.11., 151. o.