Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Libanonról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a libanoni helyzetről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozataira, különösen az 1559 (2004), az 1701 (2006), a 2539 (2020), a 2591 (2021) és a 2650 (2022) sz. határozatoka,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodásra(2),

–  tekintettel a Libanonnak nyújtandó közösségi makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2007. december 10-i 2007/860/EK tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel a Mashreq-országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségnek a 2023. június 19. és 23. között Libanonba tett hivatalos látogatásáról szóló sajtónyilatkozatára,

–  tekintettel az EU–Libanon partnerségi prioritások keretében 2016 novemberében elfogadott kötelezettségvállalásokra, a CEDRE (Conférence économique pour le développement, par les réformes et avec les entreprises) 2018. április 6-i konferenciájára, a 2020. decemberi libanoni reform-, helyreállítási és újjáépítési keretre (3RF), valamint a Libanont támogató nemzetközi csoport 2019. december 11-i, 2020. szeptember 23-i és 2021. május 19-i üléseire,

–  tekintettel az EU választási megfigyelő küldöttségének a 2022. május 15-i parlamenti választásokról szóló zárójelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2022. július 26-i határozatára a célzott szankciók uniós keretrendszerének egy évvel történő meghosszabbításáról,

–  tekintettel a Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által 2022. november 1-jén tett, a Libanonban tapasztalható politikai helyzetről szóló, és a 2023. április 8-án tett, az erőszak eszkalálódásáról szóló nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Unió küldöttségének a jelenlegi libanoni helyzetről szóló, 2022. november 13-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ libanoni helyhatósági választásokkal foglalkozó különleges koordinátorának 2023. április 3-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának és szóvivőjének a libanoni helyzetről szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel a menekültek jogállásáról szóló 1949. évi négy genfi egyezményre és azok Libanon által ratifikált kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a jelenlegi libanoni helyzet rendkívüli aggodalomra ad okot a politikai, gazdasági, társadalmi, pénzügyi és egészségügyi válság, valamint az intézményi összeomlás miatt; mivel a villamosenergia-, gáz- és vízárak inflációja 2022 júniusában csaknem 600%-on tetőzött; mivel a libanoni lakosság többsége szegénységben él, és a hatóságok nem képesek biztosítani mindenki számára a megfelelő életszínvonalhoz való jogot, beleértve az élelemhez való jogot is; mivel a romló gazdasági helyzet és a szegénység növekedése megnehezítette az olyan alapvető jogokhoz való hozzáférést, mint az egészségügyi ellátás és a lakhatás, valamint fokozta a kivándorlást;

B.  mivel Libanon az Európai Unió közeli és fontos partnere; mivel e partnerség közös érdekeken, hosszú múltra visszatekintő történelmi és kulturális kapcsolatokon, rendszeres politikai és társadalmi párbeszéden, valamint széles körű, emberek közötti kapcsolatokon alapul; mivel Libanon élénk civil társadalommal és sok politikai párttal rendelkezik, amelyben számos aktivista, közösségi vezető, tudós, művész és ifjúsági csoport igyekszik aktivizálni a társadalmat és szólít fel sürgős reformokra;

C.  mivel 2022. május 15-én parlamenti választásokat tartottak Libanonban, amelyeket követően a Hezbollah és szövetségesei elvesztették többségüket a parlamentben, és a többség ismét Nadzsib Mikatit kérte fel a kormányalakításra, aki ezt a politikai ellenállás miatt nem tudta megtenni; mivel a helyzet mindaddig fennállt, amíg Michel Aoun elnök megbízatása le nem járt, és Mikati ügyvivő kormányára nem bízta az ország vezetését;

D.  mivel a Hezbollah, az Amal és szövetségeseik a parlamenti szavazás lezárásának megakadályozása érdekében alkotmányellenes taktikákhoz folyamodtak, például az első fordulót követően kisétáltak, vagy meghiúsították a határozatképességet az ellenzéki jelölt megválasztásának megakadályozása érdekében; mivel a libanoni parlament elnöke, Nabih Berri a libanoni alkotmány rendelkezéseivel ellentétesen nem hajlandó nyílt választási fordulókat tartani az elnök megválasztása céljából; mivel ez 10 hónapja akadályozza az elnökválasztást egy olyan időszakban, amikor égető szükség lett volna egy elnökre a szükséges reformok végrehajtása, a teljes összeomlás megelőzése, valamint az állami intézmények és a demokratikus rendszer helyreállítása érdekében; mivel ez a politikai patthelyzet a libanoni állam minden területét érintő, többrétű politikai, gazdasági és társadalmi válság következménye;

E.  mivel a 2021. július 30-i (KKBP) 2021/1277 tanácsi határozat értelmében szankciókat lehet bevezetni azon személyekkel és szervezetekkel szemben, akik a libanoni demokrácia és jogállamiság aláásásáért felelősek;

F.  mivel Libanonban 2023. május 31-én helyhatósági választásokat terveztek tartani, amit immár második éve elhalasztottak; mivel Bassam Mawlawi ügyvezető libanoni belügyminiszter gondoskodott arról, hogy az ország készen álljon a helyhatósági választások megtartására; mivel az ENSZ libanoni különleges koordinátora teljes mértékben támogatja ezeket a választásokat, és úgy véli, hogy azok fontosak a libanoni alkotmányos határidők és demokratikus gyakorlatok betartása szempontjából egy olyan időszakban, amikor az országban az elnöki poszt betöltetlen és az intézmények működése megbénult; mivel a libanoni parlament a Hezbollah, az Amal, a Szabad Hazafias Mozgalom és a szövetséges képviselőcsoportok szavazatával úgy határozott, hogy finanszírozási hiány miatt legfeljebb egy évvel, 2024. május 31-ig elhalasztja az ország helyhatósági választásait; mivel ez a halasztás tovább fokozhatja a meglévő intézményi ellehetetlenülést és a libanoni nép demokráciába vetett bizalmának hiányát;

G.  mivel a gazdasági nehézségek, a megszorító politikák és a széles körű korrupció az elmúlt években több tiltakozási hullámot is kiváltottak, amelyek közül a legnagyobb 2019-ben kezdődött, és az október 17-i forradalom évfordulója idején zajlott; mivel a tiltakozások és társadalmi zavargások még mindig gyakoriak ezen okok miatt, és továbbra is előfordulnak az egész országban;

H.  mivel 2020. augusztus 4-én a világ még mindig legnagyobb nem nukleáris robbanása következett be a bejrúti kikötőben, amely több mint 220 ember, köztük több mint 20 uniós polgár halálát okozta, 7000 embert megsebesített, 300 000 embernek el kellett hagynia az otthonát, és 74 000 házat rombolt le vagy rongált meg;

I.  mivel három évvel a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbanás után az ahhoz vezető okokra vonatkozó belföldi vizsgálatot még mindig aktívan akadályozzák, főként politikai szereplők, köztük a Hezbollah, annak szövetségesei, az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész hatalommal való visszaélése miatt; mivel a régóta fennálló korrupció, a rossz gazdálkodás és a hanyagság, valamint a kikötő irányítási struktúrája miatt a rendkívül robbanóképes vegyületeket (ammónium-nitrát) a helyi tisztviselők figyelmeztetései ellenére közel hat évig tárolták a kikötőben; mivel 2021. augusztus 4‑én tömeges utcai tiltakozásra került sor Bejrútban, amelynek során a tüntetők a kikötői robbanás felelőseinek elszámoltatását követelték; mivel a Hezbollah és az Amal által a Bitar vizsgálófőbíró ellen 2021. október 14-én tartott másik tömeges tiltakozás a Hezbollah és az Amal által az Ain El Remmeneh körzet elleni és a bejrúti kikötőben történt robbanás kivizsgálását támogató Libanoni Erők párt elleni szervezett támadásba torkollott;

J.  mivel 2021. július 2-án Tarek Bitar bíró kérte, hogy a libanoni parlament függessze fel három képviselőjének mentelmi jogát annak érdekében, hogy a kikötőben bekövetkezett robbanással összefüggésben gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és vélhetően szándékos emberölés miatt vádat lehessen emelni ellenük, mivel a veszélyes anyag tárolása idején miniszteri felelősséggel bírtak; mivel a megvádolt volt miniszterek közül kettőt azóta újraválasztottak, és jelenleg is parlamenti képviselők; mivel a libanoni parlament többsége 2023 júniusáig nem függesztette fel mentelmi jogukat;

K.  mivel a Human Rights Watch, az Amnesty International, a Legal Action Worldwide, a Jogi Menetrend és a Nemzetközi Jogászbizottság a belső vizsgálatban számos olyan eljárási és rendszerszintű hiányosságot dokumentált, amelyek miatt nem lehet hitelt érdemlően igazságot szolgáltatni, ideértve a kirívó politikai beavatkozást, a magas rangú politikai tisztviselők mentességét, valamint a tisztességes eljárás és a tisztességes eljárásra vonatkozó normák tiszteletben tartásának hiányát; mivel ilyen körülmények között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által engedélyezett nemzetközi tényfeltáró misszió létrehozása még fontosabb; mivel több mint 162 libanoni és nemzetközi jogi szervezet, túlélők és áldozatok családja sürgette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait, hogy hozzanak ilyen határozatot;

L.  mivel 2017-ben meggyilkolták Joseph Skaf ezredest, a kikötői kábítószerügyi osztály korábbi igazgatóját, aki 2014-ben bejelentő személyként figyelmeztette feletteseit a vegyi anyagok tárolásának veszélyére; mivel Joe Bejjany-t, aki a robbanás előtt és után fényképezte a veszélyes hangárt, 2020 decemberében meggyilkolták, telefonját pedig ellopták; mivel Lokman Slim aktivistát és kiadót 2021 februárjában meggyilkolták, 10 nappal azután, hogy azzal vádolta a Hezbollahot, hogy ammónium-nitrátot szállított Bassár el-Aszad rezsimjének;

M.  mivel 2021. szeptember 22. óta 21 jogi eljárást indítottak a robbanás főnyomozója, Tarek Bitar bíró és az ügyeket vizsgáló más bírák ellen, akik főként a Hezbollah politikusait és szövetségeseiket, a főügyészt és az igazságügyi minisztert érintő ügyeket vizsgáltak; mivel a robbanással kapcsolatos belföldi vizsgálatot 2021. december 23-án 2023 januárjáig felfüggesztették, miután az ügyben vád alá helyezett két politikus újabb panaszt nyújtott be Bitar bíró, valamint Libanon legfelsőbb bírósága, a Bírói Főtanács ellen, amely korábban megvizsgálta és elutasította a Bitar bíró hivatalából való felmentésére irányuló korábbi kérelmet; mivel a Libanoni Semmítőszék közgyűlése, amely jelenleg hatáskörrel rendelkezik, nem tud határozatot hozni ezekben az ügyekben, mivel jelenleg nem rendelkezik határozatképességgel, mivel az egyik tagja 2021 végén nyugdíjba vonult, és az ügy nem folytatódhat mindaddig, amíg új bírói kinevezésekre nem kerül sor; mivel Youssef Khalil ügyvivő pénzügyminiszter megtagadta a bírói kinevezésekről szóló rendelet aláírását, ami arra kényszerítette Bitar bírót, hogy ismét függessze fel a vizsgálatot;

N.  mivel Libanonban a több mint 1,5 millió szíriai menekült jelenléte – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalánál (UNHCR) nyilvántartásba vett mintegy 15 800 etiópiai, iraki, szudáni és egyéb származású menekült, valamint mintegy 207 700 palesztin menekült mellett – hatással van a libanoni gazdaságra, és hozzájárult annak sokdimenziós válságához; mivel a Libanonban tartózkodó palesztin menekültek továbbra is jelentős kihívásokkal és korlátozásokkal szembesülnek, többségük szegénységben él, és fő megélhetési forrásuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) által nyújtott segítség;

O.  mivel az arab tavaszt és a 2011-es szíriai népfelkelést követően az Aszad-rezsim brutálisan elnyomta saját lakosságát, több mint félmillió embert ölt meg, és a teljes lakosság közel felét telepítette ki, és emiatt 6 millió ember vált menekültté, 7 millió ember pedig belső menekültté; mivel a Hezbollah segítette és támogatta az Aszad-rezsimet a szíriai háborúban, többek között azáltal, hogy katonákat küldött a helyszínre, és segítette az Iszlám Forradalmi Gárda személyi állományát a szíriai milícia megszervezésében és kiképzésében; mivel a Hezbollah katonai szárnya szerepel a tiltott terrorista szervezetek uniós jegyzékében;

P.  mivel a Human Rights Watch jelentései szerint számos menekültet letartóztattak és a szíriai–libanoni határra szállítottak, és átadták őket a szíriai hatóságoknak;

Q.  mivel 2022. október 11-én Izrael és Libanon történelmi megállapodásra jutott egy állandó tengeri határ létrehozásáról, amely hozzájárulhat a két szomszéd, valamint a tágabb régió stabilitásához és jólétéhez;

R.  mivel 2022. augusztus 31-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a 2650 (2022) sz. határozatot, amely 2023. augusztus 31-ig meghosszabbította az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Libanoni Haderejének (UNIFIL) megbízatását; mivel emlékeztetett arra, hogy a libanoni fegyveres erőket Dél-Libanonban be kell vetni, és valamennyi félnek tiszteletben kell tartania az összetűzések beszüntetését, meg kell akadályoznia a kék vonal megsértését, és biztosítania kell az UNIFIL szabad mozgását és a kék vonalhoz való hozzáférését;

S.  mivel Riad Szalameh, a libanoni központi bank 1993 óta hivatalban lévő elnöke ellen 2023 májusában Franciaország és Németország kérésére nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki pénzmosás, csalás, hamisítás, sikkasztás és bűnszövetkezetben való részvétel vádjával; mivel 2022. március 28-án az Eurojust megerősítette, hogy Franciaország, Németország és Luxemburg hatóságai 120 millió euró értékben foglaltak le ingatlanokat és fagyasztották be Riad Szalameh vagyoni eszközeit; mivel Riad Szalameh tagadja a törvénysértéseket és visszautasítja, hogy lemondjon; mivel Riad Szalameh megbízatása 2023 júliusában lejár;

T.  mivel a monacói főügyész pénzmosás gyanúja miatt vizsgálatot folytat Mikati miniszterelnök ellen, aki a Pandora-iratokban is szerepel;

1.  úgy véli, hogy Libanon jelenlegi helyzetét a hatalmon lévő osztály politikusai és a demokratikus és alkotmányos folyamatot akadályozó, illegálisan felfegyverzett felek okozzák, és felszólít leszerelésükre; felszólítja Libanon politikai elitjét, hogy vállaljon felelősséget az országban kialakult jelenlegi helyzetért;

2.  sürgeti a libanoni parlamentet, hogy a lehető legrövidebb időn belül válasszon elnököt a politikai, gazdasági, társadalmi, pénzügyi és egészségügyi válság, valamint az intézményi összeomlás kezelésének megkezdése érdekében; sürgeti őket, hogy végre támogassák és védelmezzék a libanoni nép követeléseit; komoly aggodalmának ad hangot a szükséges reformok végrehajtása előtt álló akadályok miatt, és felszólítja a libanoni vezetőket, hogy kezeljék prioritásként a nemzeti érdekeket; sajnálja, hogy a libanoni parlamentnek 12 sikertelen elnökválasztást követően még mindig nincs elnöke;

3.  sajnálja, hogy a 2022 májusára tervezett helyhatósági választásokat két év alatt másodszor is elhalasztották, ami további politikai patthelyzethez és az állami intézmények működési zavarainak növekedéséhez vezetett; sürgeti a Bel- és Önkormányzatügyi Minisztériumot, hogy kötelezze el magát amellett, hogy a következő hat hónapon belül megtartja a helyhatósági választásokat, és ennek megfelelően folytassa az előkészületeket; felhívja a libanoni hatóságokat, hogy hónapokkal a helyhatósági választásokat megelőzően kérjék fel az alelnököt/főképviselőt, hogy küldjön választási megfigyelő missziót vagy választási szakértői missziót; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adjanak meg minden technikai és pénzügyi segítséget ahhoz, hogy hozzájáruljanak a választások időben és a lehető legjobb feltételek mellett történő megtartásához, és törekedjenek a teljes folyamat tisztességességének és átláthatóságának biztosítására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kormány felelőssége a helyhatósági választások megtartásához szükséges költségvetés elkülönítése;

4.  felszólít egy, az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi humanitárius munkacsoport létrehozására, amely támogatja a humanitárius segítségnyújtás végrehajtását és felügyeli a pénzeszközök felhasználását;

5.  felhívja az EU-t, hogy kínálja fel Libanonnak egy átfogó uniós igazgatási tanácsadó misszió telepítését annak érdekében, hogy egy cselekvési terv és a kapcsolódó szükséges támogatás biztosításával mielőbb ellensúlyozzák a közigazgatás és az alapvető szolgáltatások gyorsuló ütemű összeomlását; méltatja a közszféra alapvető fontosságú dolgozóinak szerepét, akik – annak ellenére, hogy az elmúlt években a megszorító intézkedések miatt fizetésüket kevesebb mint felére csökkentették – továbbra is kulcsfontosságú szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak olyan területeken, mint az egészségügy, az oktatás és a gondozás;

6.  felhívja a libanoni kormányt, hogy mielőbb hajtsa végre azokat a kulcsfontosságú kormányzási, gazdasági és pénzügyi reformokat, amelyek biztosítják a politikai és gazdasági fellendülést, beleértve a kulcsfontosságú gazdasági ágazatok, például a villamosenergia-ágazat hiteles szabályozását; üdvözli a banktitokra vonatkozó libanoni törvény módosításainak elfogadását, amely kulcsfontosságú lépés a Nemzetközi Valutaalap által folyósítandó nemzetközi makroszintű pénzügyi támogatás felszabadítása felé; felkéri az országot, hogy folytassa a – többek között az igazságszolgáltatásra vonatkozó – reformok végrehajtását a függetlenség biztosítása, valamint az igazságszolgáltatási rendszerben a politikai beavatkozás és az intézményesített büntetlenség megelőzése érdekében; emlékeztet arra, hogy sürgősen korlátozni kell a katonai bíróság túlzott hatalmát, és hatáskörét arra kell korlátozni, hogy kizárólag a katonaság által elkövetett katonai bűncselekményekkel kapcsolatos pereket folytasson le, és soha ne bíráskodjon polgári személyek felett; emlékeztet arra, hogy az EU, a Világbank és az ENSZ független és átlátható igazságszolgáltatás létrehozását, korszerű közbeszerzési törvény elfogadását és korrupcióellenes stratégia elfogadását követelte;

7.  felhívja a Tanácsot, hogy a Tanács által 2021. július 30-án elfogadott keret alapján alkalmazzon célzott szankciókat mindazokkal a személyekkel szemben, akik megsértik a libanoni intézmények demokratikus és választási folyamatát, akik súlyos pénzügyi kötelezettségszegést követtek el, valamint akik akadályozzák a korrupcióval kapcsolatos nyomozásokat vagy a bejrúti kikötőben történt robbanással kapcsolatos belföldi nyomozást vagy a közelgő nemzetközi tényfeltáró missziót, és kobozzák el vagyonukat az EU-ban; megjegyzi, hogy a tanácsi keret 2023. július 30-án lejár; felhívja a Tanácsot, hogy tegyen azonnali lépéseket annak meghosszabbítása és megújítása érdekében;

8.  emlékeztet arra, hogy a bejrúti kikötőben történt robbanás átlátható, független, semleges és hatékony kivizsgálása prioritást élvez, és azt biztosítani kell; sürgeti a libanoni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a bírósági eljárásokat és az igazságszolgáltatás függetlenségét, és támogassanak minden olyan erőfeszítést, amely lehetővé tenné a bejrúti kikötőben történt robbanáshoz vezető döntésekért felelős személyek megfelelő kivizsgálását és elszámoltatását; kéri a nemzetközi közösséget, hogy küldjön független tényfeltáró missziót Libanonba a bejrúti robbanás ENSZ keretében történő kivizsgálása céljából; kitart amellett, hogy a közvetlenül vagy közvetve felelős személyeket felelősségre kell vonni az áldozatokért és a libanoni népnek okozott károkért; kitart amellett, hogy a bejrúti kikötő kulcsfontosságú infrastruktúra Libanon számára, és azt helyre kell állítani; sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt Bitar bíróval, aki a kikötőben bekövetkezett robbanás kivizsgálását vezeti;

9.  ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy segítsék a bejrúti kikötői robbanás áldozatainak családjait abban, hogy feltárják a külföldi nemzeti bíróságok előtti perindítás lehetőségeit, valamint vizsgálják meg az atrocitásokkal vádolt politikusok egyetemes joghatóság gyakorlása révén való büntetőeljárás alá vonásának lehetőségeit; felhívja az Emberi Jogi Tanácsot, hogy hozzon határozatot egy független és pártatlan tényfeltáró misszió létrehozásáról és kiküldéséről a bejrúti robbanás tényeinek és körülményeinek – többek között kiváltó okainak – megállapítása, az állam és az egyének vétkességének megállapítása, valamint az igazságszolgáltatás és az áldozatok kárpótlásának előmozdítása érdekében;

10.  határozottan elítéli a büntetlenség Libanonban virágzó kultúráját; aggodalmát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyek különböző eszközökkel próbálják megfélemlíteni a civil társadalom független tagjait; megjegyzi, hogy az áldozatok és a családok nem tudnak tovább várni az igazságszolgáltatásra; szorgalmazza, hogy haladéktalanul vessenek véget a büntetlenség libanoni intézményekben uralkodó kultúrájának, és sürgeti a hatóságokat, hogy számolják fel a folyamatban lévő igazságügyi vizsgálatok előtt álló valamennyi akadályt, különösen a korrupciós ügyekben;

11.  kiemeli, hogy fenntartható megoldásokat kell előmozdítani az élelmezési bizonytalanság és az energiaválság kezelésére, valamint hogy az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet ajánlásaival összhangban közvetlen humanitárius támogatást kell nyújtani; kéri, hogy az EU humanitárius támogatását párosítsák a mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági dolgozók támogatásával és a helyi élelmiszertermelés támogatásának egyéb formáival, valamint az ország megújuló energia előállítására szolgáló infrastruktúráiba történő beruházásokkal;

12.  aggodalmát fejezi ki az uniós finanszírozású projektek esetében az átláthatóság és a felügyelet hiánya, valamint a nem megfelelő kiválasztási és ajánlattételi kritériumok és a hiányos nyilvántartás következtében a nem megfelelő gazdálkodással és csalással kapcsolatos esetek nagy száma miatt; felkéri a Bizottságot és az Európai Ügyészséget (EPPO), hogy vizsgálja meg a hulladékgazdálkodási létesítményekre fordított uniós forrásokkal való állítólagos visszaélés ügyét; hangsúlyozza, hogy az EU-nak figyelemmel kell kísérnie a projekteket, és a Libanonban fennálló magas korrupciós kockázat ellensúlyozása érdekében a finanszírozást – az érintett projektek minden egyes szakasza tekintetében elvégzett független ellenőrzéseket követően – részletekben kell folyósítania; felszólítja az EU-t és partnerei, hogy tegyenek közzé minden idevágó dokumentumot, lehetővé téve a civil társadalom számára a független ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy ezeket a normákat és a bevált gyakorlatokat meg kell osztani minden olyan nemzetközi adományozóval, amely Libanon megsegítésére törekszik, mint például a libanoni szilárdhulladék-gazdálkodáshoz nyújtott uniós támogatás esetében; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az uniós finanszírozású libanoni projektek elszámoltathatóságát és nyomon követését; hangsúlyozza, hogy az uniós pénzeszközök nem kerülhetnek a Hezbollah-hoz;

13.  hangsúlyozza, hogy nem teljesülnek a menekülteknek a konfliktus sújtotta szíriai területekre történő önkéntes és méltóságteljes visszatérésének feltételei; emlékeztet a Libanonban élő menekültek kiszolgáltatottságára, és hangsúlyozza, hogy megfelelő, kiszámítható és többszintű finanszírozást kell biztosítani a menekültekkel foglalkozó ügynökségek számára annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatások teljes körű skáláját az ország menekültközösségei számára; felhívja a Bizottságot, hogy a menekültválság kiváltó okainak kezelése érdekében törekedjen a szíriai humanitárius helyzet javítására; hangsúlyozza, hogy a menekültek visszatérésének a nemzetközi kritériumoknak megfelelően önkéntesnek, méltóságteljesnek és biztonságosnak kell lennie; kéri, hogy szigorú ellenőrzés mellett továbbra is nyújtsanak humanitárius segélyt a libanoni lakosságnak és a menekülteknek; felszólítja Libanont, hogy csatlakozzon a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi ENSZ-egyezményhez és annak 1967. évi jegyzőkönyvéhez; felszólít egy nemzetközi munkacsoport létrehozására az EU, az ENSZ és a libanoni hatóságok részvételével a menekültkérdés kezelésére; aggodalmát fejezi ki a libanoni politikai pártok és miniszterek menekültellenes retorikájának eszkalálódása miatt; sürgeti Libanont, hogy a migrációval kapcsolatos bármilyen fellépés esetén tartózkodjon a kitoloncolástól, a diszkriminatív intézkedések bevezetésétől és a szíriai menekültek ellen irányuló gyűlöletkeltéstől; e tekintetben felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is nyújtsanak finanszírozást az UNRWA számára és a szíriai menekülteknek;

14.  támogatásáról biztosítja az UNIFIL által a libanoni–izraeli határ mentén végzett munkát, és határozottan elítéli az ENSZ békefenntartói elleni támadásokat; felszólít a felelősök sürgős felelősségre vonására;

15.  felhívja az EU-t, hogy vegye fel a Hezbollah egészét és az Iszlám Forradalmi Gárdát a tiltott terrorista szervezetek jegyzékébe;

16.  üdvözli a Libanon és Izrael közötti tengeri határ kijelöléséről szóló megállapodás aláírását, és arra ösztönzi a két országot, hogy folytassák konstruktív szerepvállalásukat;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga főtitkárának, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés elnökének, valamint Libanon kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 117., 2022.3.11., 143. o. (2) HL L 143., 2006.5.30., 2. o. (3) HL L 337., 2007.12.21., 111. o.