Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 41–43. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 3. cikkére,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálásának EBB általi, 2016. október 7-i jóváhagyására,

–  tekintettel az EBB-csoport 2018. november 13-án közzétett, panaszkezelési mechanizmussal kapcsolatos eljárásaira,

–  tekintettel az EBB 2019. november 14-én közzétett energiahitel-nyújtási politikájára,

–  tekintettel az EBB 2013. július 25-i energetikai hitelezési kritériumaira,

–  tekintettel a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló klímabanki ütemtervnek az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én történt elfogadására és az EBB 2020. november 15-i új klímastratégiájára,

–  tekintettel az EBB-csoportnak a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, 2023. február 2-án közzétett operatív tervére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank „Biztonságos Európa” címmel 2023. február 2 án közzétett 2022. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az EBB éghajlat-politikai fellépést és környezeti fenntarthatóságot érintő, 2023. február 2-án közzétett 2023. évi áttekintő jelentésére,

–  tekintettel az „EBB Globál” című, 2023. február 2-án közzétett dokumentumra,

–  tekintettel az EBB csoport 2022. április 22-én közzétett, „Az EBB csoport Covid19‑válságra adott operatív válaszának gyors értékelése” című értékelő jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2022. május 31-én közzétett, „Az európai unióbeli városi tömegközlekedéshez nyújtott EBB-támogatás értékelése (2007–2019)” című tájékoztatójára,

–  tekintettel az EBB Számvizsgáló Bizottságának 2022. július 21-én közzétett, 2021. évi éves jelentéseire,

–  tekintettel az EBB-csoport 2022. augusztus 9-én közzétett, 2021. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére,

–  tekintettel az EBB „Az EBB különleges tevékenységeinek értékelése” címmel, 2022. május 30-án közzétett tájékoztatójára,

–  tekintettel az EBB-nek a sokszínűség és a befogadás terén elért eredményekről szóló, 2022. december 9-én közzétett 2021. évi jelentésére,

–  tekintettel az EBB „Az EBB-csoport tevékenységei az EU kohéziós régióiban 2021-ben” címmel, 2022. július 27-én közzétett jelentésére,

–  tekintettel az EBB 2021. október 13-án közzétett, a 2020–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós orientációjára,

–  tekintettel az EBB 2021. október 26-án közzétett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tervére,

–  tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti, 2021 novemberében hatályba lépett háromoldalú megállapodásra,

–  tekintettel az EBB csoport 2021. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló, 2022. november 7-én közzétett EBB-jelentésre,

–  tekintettel az EBB 2022. évi beruházási felmérésének európai uniós áttekintésére, amelyet 2022. november 8-án tettek közzé,

–  tekintettel az EBB-csoport 2022. július 26-án közzétett 2021. évi vállalatirányítási jelentésére,

–  tekintettel az EBB-csoport által a szerződő feleknek a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás folyamatában nyújtott támogatásra vonatkozó PATH-keretrendszer 2023. február 1-jén közzétett, 2022. októberi 1.1 verziójára,

–  tekintettel az EBB Európai Beruházási Tanácsadó Platformjának 2022. július 5-én közzétett 2021. évi jelentésére,

–  tekintettel az EBB „Crisis Solutions” (Válságmegoldások) című, 2021. január 20-án közzétett 2020. évi tevékenységi jelentésére és a „The Innovation Response” (Innovatív válaszintézkedések) című, 2022. január 27-én közzétett 2021. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel a Törvényszék T‑299/20. sz. ügyben hozott, 2022. március 30-i ítéletére(1),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által 2021 augusztusában az EBB csoport környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretének tervezetéről kiadott észrevételekre,

–  tekintettel az EBB-vel kapcsolatos 1065/2020/PB, 1251/2020/PB és 1252/2020/PB ügyekre, amelyekről az európai ombudsman 2022. április 21-én határozott,

–  tekintettel az európai ombudsman 2168/2019/KR számú ügyben született, arra vonatkozó ajánlására, hogy az Európai Bankhatóság hogyan kezelte korábbi ügyvezető igazgatójának átigazolását a pénzügyi ágazat egyik lobbiszervezetének vezérigazgatói posztjára, valamint az OI/3/2021/KR ügyben hozott, arra vonatkozó határozatára, hogy az Európai Védelmi Ügynökség hogyan kezelte korábbi ügyvezető igazgatójának arra irányuló kérelmét, hogy vezető tisztséget töltsön be az Airbusnál,

–  tekintettel az EBB-csoportnak a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó, 2022. január 27-én közzétett operatív tervére,

–  tekintettel az EBB-csoport 2022. február 2-án elfogadott környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretére,

–  tekintettel az EBB 2022. március 4-én elfogadott, Ukrajnát támogató sürgősségi szolidaritási csomagjára,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2022. május 18-i, „A védelmi beruházások hiányosságainak elemzése és a további teendők” témájú közös közleményére (JOIN(2022)0024),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640), és az erről szóló 2020. január 15-i európai parlamenti állásfoglalásra(2),

–  tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című (COM(2020)0380), valamint „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című (COM(2020)0381), 2020. május 20-i bizottsági közleményekre,

–  tekintettel a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: »Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé«” című, 2021. május 12-i bizottsági közleményre (COM(2021)0400),

–  tekintettel a „REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért” című, 2022. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2022)0108),

–  tekintettel „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményre (COM(2023)0062),

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2021. december 1-jei, „A Global Gateway” című közös közleményére (JOIN(2021)0030),

–  tekintettel az InvestEU program létrehozásáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4) és az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszközről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1229 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

–  tekintettel a Counter Balance „Felkészült az EBB a csalás és a korrupció elleni küzdelemre? Az uniós bank irányítási keretének kihívásai” című, 2019. évi jelentésére,

–  tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az európai ombudsman által az EBB elnökéhez intézett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, 2016. július 22-i levélre és az EBB elnökének 2017. január 31-i válaszára,

–  tekintettel az európai ombudsmannak az OI/1/2021/KR sz. ügyben 2022. május 18-án készült, azzal kapcsolatos vizsgálati jelentésére, hogy a Bizottság hogyan kezeli a személyzetének (korábbi) tagjait érintő „forgóajtó-jelenség” kihívását,

–  tekintettel az EBB „Resilience and Renewal in Europe” (Reziliencia és megújulás Európában) című, 2023. február 28-án közzétett 2022/2023-as beruházási jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0210/2023),

A.  mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében az EBB feladata, hogy hozzájáruljon az EU célkitűzéseinek eléréséhez többek között különféle befektetési eszközök, például hitelek, tulajdonrészek, biztosítékok, kockázatmegosztási eszközök és tanácsadási szolgáltatások révén;

B.  mivel az EBB az Európai Unió hosszú lejáratú hitelezéssel foglalkozó szerve és a világ legnagyobb multilaterális hitelezője, és fontos szerepet tölt be a digitális és zöld átállást támogató pénzügyi intézményként;

C.  mivel a 27 uniós tagállam tulajdonában lévő EBB-nek mindig az uniós célkitűzések támogatására, és elsősorban az Unió munkahelyteremtési, gazdasági növekedési és versenyképességi potenciáljának fokozására kell törekednie; mivel ez a megbízatás magában foglalja az uniós szakpolitikák nem uniós országokban történő előmozdítását is;

D.  mivel 2022-ben az EBB „EBB Globál” néven új üzletágat indított az EU-n kívüli beruházások kezelésére; mivel a 2022. évi számos geopolitikai kihívás tükrében az EBB Globál nagyon fontos szerepet játszott a beruházások és Európa világban betöltött pozíciója tekintetében; mivel e külső tevékenységet össze kell hangolni az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel, különösen a Global Gateway-t illetően;

E.  mivel az EBB – a zöld átállás megvalósításához szükséges további beruházásokra tekintettel – újabban az EU klímabankjaként azonosítja magát;

F.  mivel az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez évi 1 billió EUR összegű beruházásra van szükség az EU-ban, ami évi 356 milliárd euróval több, mint a 2010–2020 közötti időszakban; mivel egy jól működő beruházási bank, például az EBB magántőke bevonása révén segíthet áthidalni a szakadékot;

G.  mivel az EBB – az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül – jelentős szerepet tölt be az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásában és – a kockázati tőkétől kezdve a mikrofinanszírozásig – a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésük elősegítésében, ezáltal garantálva az erős és versenyképes tőkepiaci unió létrehozását;

H.  mivel az EBB a következő öt évben kölcsönök és tőkefinanszírozás formájában további 45 milliárd euróval támogatja a RePowerEU tervet;

I.  mivel egy integráltabb tőkepiaci unió megkönnyítené az EBB számára, hogy ösztönözze a beruházásokat, fellendítse és diverzifikálja a reálgazdaságba – különösen a kkv-kba – irányuló beruházásokat, valamint ösztönözze a további, határokon átnyúló részesedésszerzést és kereskedelmet;

J.  mivel az EBB támogathatósági listája jelenleg kizárja a katonai felhasználásra alkalmas berendezéseket és infrastruktúrát; mivel a kettős felhasználású technológiákba való beruházások támogatása nincs kizárva;

Általános megjegyzések

1.  hangsúlyozza, hogy az EBB fontos szerepet játszik az Európai Unió hitelező ágaként és az egyetlen olyan multilaterális pénzügyi intézményként, amely teljes egészében a tagállamok tulajdonában van, és amely az uniós politika által vezérelt és az uniós jogi normák hatálya alá tartozó műveleteket végez az Unió célkitűzéseinek támogatása céljából; tudomásul veszi az EBB 2022. évi tevékenységi jelentését és az EBB-csoport 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó operatív tervét;

2.  nagyra értékeli, hogy az EBB mindig készen áll arra, hogy a változó uniós szakpolitikai követelményekhez igazítsa működését, és annak új irányt szabjon, miközben tiszteletben tartja hosszú távú céljait;

3.  megállapítja, hogy az Unióban állandósult a beruházási hiány, és fokozott szükség van anticiklikus beruházásokra, mivel az EU a világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következtében már a negyedik olyan évet kezdi meg, amelyet válságkörülmények jellemeznek; e tekintetben üdvözli, hogy az EBB döntő szerepet játszik az uniós beruházási politikában, mivel ott lép színre, ahol hiány van magánfinanszírozásban; felhívja az EBB-t, hogy biztosítsa a reálgazdasági beruházások addicionalitásának maximális szintjét;

4.  üdvözli, hogy az EBB 2022-ben 72,4 milliárd EUR összegű finanszírozási beruházást hajtott végre, és hogy a bank az EU versenyképességgel, termelékenységgel, társadalmi kohézióval, éghajlatváltozással, fenntarthatósággal és digitális átalakulással kapcsolatos hosszú távú kihívásaira összpontosít;

5.  hangsúlyozza, hogy jó lenne, ha az EBB figyelembe venné a kék gazdaság jelentős finanszírozási igényeit, mivel az ágazat gazdasági növekedéssel és fontos tudományos felfedezésekkel kecsegtet;

6.  megjegyzi, hogy fel kell készülni a jövőre, és terveket kell kidolgozni Ukrajna hosszabb távú újjáépítésére; úgy véli, hogy az EBB jövőbeli ukrajnai beruházási stratégiáját leginkább az uniós politikai prioritásokkal való összehangolásnak kell vezérelnie;

7.  üdvözli az új kohéziós orientációt, megjegyezve, hogy az EBB-nek forrásainak nagy részét a gazdasági, társadalmi és területi konvergencia előmozdítására kell fordítania, és a kohéziónak kell a befektetési stratégiája általános prioritásává válnia; hangsúlyozza, hogy az EBB fontos tanácsadási szolgáltatásokat nyújt az alacsony adminisztratív kapacitással rendelkező ügyfeleknek a projektek előkészítésében és végrehajtásában, és ezzel segíti a vállalatokat a változó uniós szakpolitikai célokhoz, különösen az éghajlatváltozással és a digitalizációval kapcsolatos célokhoz való alkalmazkodásban;

8.  tudomásul veszi az EBB azon kijelentését, hogy a kohéziós régiókban a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférés terén tapasztalt nehézségei „strukturálisabbak”; kéri az EBB-t, hogy e strukturális akadályok leküzdése érdekében igazítsa ki megközelítését, hogy az általa nyújtott finanszírozásból a kohéziós régiókban működő kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok is teljes mértékben részesülhessenek;

9.  úgy véli, hogy az EBB többet tehetne annak érdekében, hogy igazodjon az EU regionális sokszínűségéhez annak érdekében, hogy növelje pénzeszközei vonzerejét; elvárja, hogy az EBB jobban törekedjen különösen a rendszerszintű hiányosságok kezelésére, fokozva ezzel a hozzáférhetőséget, hogy az összes uniós régió részesülhessen az EBB pénzügyi támogatásából;

10.  elismerését fejezi ki az Európai Garanciaalap létrehozásának jó időzítése kapcsán a Covid19-világjárvány vállalkozásokra gyokorolt gazdasági hatásainak enyhítése tekintetében; üdvözli, hogy az alap értékelése szerepel az EBB értékelési részlegének 2024-es programjában;

11.  üdvözli az EBB és a Bizottság által 2022. március 7-én aláírt InvestEU-megállapodásokat, amelyek alapján az uniós költségvetési garancia és az InvestEU Tanácsadó Platform költségvetésének nem kevesebb, mint 75%-át az EBB számára különítették el; üdvözli, hogy jelentős piaci kereslet mutatkozik az InvestEU program iránt, és azt nagy számban veszik igénybe;

12.  üdvözli, hogy az EBB részt vesz az uniós igazságos átmenet mechanizmusban annak érdekében, hogy kezelje az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés társadalmi-gazdasági hatásait, és új fenntartható fejlődési lehetőségeket teremtsen az érintett régiókban, például a széntermelő régiókban, a bányavidékeken és más régiókban, egy olyan igazságos átmenetet garantálva, amely során senkit nem hagynak magára; felkéri az EBB-t, hogy dolgozzon ki kommunikációs és tanácsadási stratégiát annak érdekében, hogy a potenciális kedvezményezettek körében növelje e pénzügyi eszközök ismertségét és vonzerejét;

13.  megjegyzi, hogy az EBB tőkeáttételt alkalmazó intézmény; hangsúlyozza, hogy az EBB „AAA” minősítése fontos erőforrás, amely lehetővé teszi az EBB számára, hogy a közérdekű projektek finanszírozása során a kereskedelmi magánbankoknál nagyobb kockázatot vállaljon;

14.  felhívja az EBB-t, hogy hitelezési tevékenysége során továbbra is megfelelően értékelje a potenciális kockázatokat, különösen ebben a kihívásokkal teli gazdasági és pénzügyi környezetben, biztosítva ugyanakkor, hogy finanszírozása hozzájáruljon a piaci hiányosságok kezeléséhez és ne gyakoroljon kiszorító hatásokat;

15.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban fontos tiszteletben tartani a jogállamiságot, ahogy azt az EUSZ is rögzíti; felkéri az EBB-t, hogy tevékenységét igazítsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerhez;

16.  felkéri az EBB részvényeseit, hogy vizsgálják meg, mi lenne az optimális tőkeszerkezet; felhívja az EBB részvényeseit, hogy vegyék fontolóra a tőkeemelést annak érdekében, hogy fenntartsák és fokozzák az EBB cselekvőképességét, megőrizve annak hitelminősítését, és biztosítva, hogy tevékenységei nem szorítják ki a magánhitelezőket;

17.  megjegyzi, hogy az EBB legsikeresebb programjai közül egyesek a magánszektorral kiépített partnerségre épülnek magánberuházások bevonása révén, például oly módon, hogy a magasabb kockázatú hitelrészleteket átvállalja az EBB;

18.  tudomásul veszi a továbbra is magas inflációs szintet, és ezzel kapcsolatban arra kéri az EBB-t, hogy projektenként mérje fel az esetlegesen megnövekedett pénzügyi igényeket;

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei az EBB 2022. évi tevékenységeire

19.  méltányolja az EBB ukrajnai szerepvállalását, amelynek keretében 2022-ben 1,7 milliárd EUR értékben került sor kifizetésekre; hangsúlyozza Ukrajna további támogatásának fontosságát, továbbá azt, hogy az EBB-nek a jövőben fontos szerepet kell játszania az ukrán gazdaság és infrastruktúra újjáépítésében; e tekintetben melegen üdvözli az EBB Ukrajnáért indított, az ország helyreállításának és újjáépítésének finanszírozására irányuló kezdeményezését;

20.  üdvözli, hogy az EBB támogatja és a 2023–2025-ös operatív tervvel összhangban továbbra is támogatni fogja az uniós védelmi ipart és a közös közbeszerzést a kettős felhasználás elve alapján; üdvözli az EBB európai biztonságra irányuló új stratégiai kezdeményezését (SESI), amelynek célja, hogy a kutatás-fejlesztésbe és innovációba, a polgári biztonsági infrastruktúrába és az élvonalbeli technológiai projektekbe irányuló, 2027-ig akár 6 milliárd EUR nagyságrendet elérő beruházás mozgósítása révén megerősítsék az európai biztonságot és védelmet;

21.  felkéri az EBB-t, hogy terjessze ki a SESI-programot, és fokozza tovább beruházásait az európai biztonság és védelem terén; megjegyzi, hogy az elmúlt években akadályozták a védelmi ipar banki finanszírozását; felkéri az EBB-t, hogy mérje fel, hogy a vonatkozó nemzetközi jogi megfontolások figyelembevételével hol tud hozzájárulni a beruházási hiány megszüntetéséhez és hogyan játszhat szerepet az EU biztonságának megőrzésében;

22.  üdvözli az EBB növekvő erőfeszítéseit az élelmezésbiztonság, az energiabiztonság és a konnektivitás támogatására a folyamatban lévő háborúval összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a háború súlyos humanitárius válságot okozott, növelte az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, és alapvető hatást gyakorolt az EU és szomszédsága gazdasági és biztonsági helyzetére; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli beruházástervezés során figyelembe kell venni az ellátási láncokban, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban a háború miatt bekövetkezett változásokat;

23.  támogatásáról biztosítja az EBB Globált, és hangsúlyozza annak alapvető fontosságát Ukrajna megsegítésében, felkészülve a gyors újjáépítésre;

24.  hangsúlyozza, hogy az EBB fontos szerepet tölt be az uniós tagállamok és nem uniós országok – különösen az uniós tagjelölt országok – kockázatitőke-piacokhoz való hozzáférésének támogatásában, bővítve ezáltal a beruházási lehetőségeket;

Az innováció, a kis- és középvállalkozások, az ipar és a digitalizáció támogatása

25.  emlékeztet arra, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét; emlékeztet arra, hogy az EU 23 millió kkv-ja az összes vállalkozás 99%-át teszi ki, és az összes munkahely mintegy háromnegyedét biztosítja; rámutat, hogy az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei további kihívásokat jelentenek számukra;

26.  üdvözli, hogy 2022-ben az EBB összesen 16,35 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosított a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára; megjegyzi, hogy az EBB értékelése szerint az EBB csoport kkv-knak hiteltámogatást nyújtó műveletei keretében a 2010 és 2020 közötti időszakban aláírt éves nettó összegek csaknem 20 milliárd EUR-t tettek ki; kéri az EBB-t, hogy gondolja át, hogyan könnyíthetné meg még inkább a kkv-knak nyújtott támogatását, különösen a kisebb finanszírozási projektek esetében;

27.  kiemeli, hogy a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok támogatását a jelenlegi szintről tovább kell növelni, különösen a magas energiaárakra és az emelkedő nyersanyag- és kamatköltségekre tekintettel; hangsúlyozza, hogy a kkv-k gyakran korlátozott adminisztratív erőforrásokkal rendelkeznek, és a rosszabb feltételekkel nyújtott banki kölcsönök következtében többet fizetnek a hitelért, mint a nagyvállalatok, így nagy előnyt jelentenének számukra a könnyen hozzáférhető finanszírozási csatornák; ezért arra kéri az EBB-t, hogy programjait úgy alakítsa ki, hogy elkerülje a felesleges bürokráciát és szabályozási terheket, és ezáltal a lehető legjobban elérhetővé tegye azokat a kkv-k számára;

28.  rámutat, hogy a stabil energiaellátás a sikeres iparpolitika alapja, különösen a kkv-k esetében;

29.  ismételten felhívja az EBB-t, hogy egészítse ki az adatközpontú – különösen a kkv-k versenyképességét célzó – megoldások kialakítására irányuló erőfeszítéseket, és az e területen végrehajtott beruházásai során összpontosítson az Unión belüli, valamint az EU és a világ más, technológiailag fejlettebb régiói közötti digitális szakadékok áthidalására;

30.  megjegyzi, hogy az EBB kisvállalkozásokkal kapcsolatos megközelítése felülvizsgálatra szorul, mivel a bank rendszerint vonakodik finanszírozni a jelentős kockázati összetevővel rendelkező projekteket, illetve olyan mechanizmusokat alkalmazni, amelyek ellensúlyoznák ezt a problémát; kéri az EBB-t, hogy dolgozzon ki az uniós kkv-szektor támogatására vonatkozó hosszú távú stratégiát;

31.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek a biztonságos és jó minőségű munkahelyek létrehozása érdekében nagy súlyt kell fektetnie az induló vállalkozásokra, valamint az ifjúsági munkanélküliség növekvő problémájának kezelésére irányuló projektekre;

32.  sürgeti az EBB-t, hogy növelje az európai induló innovatív vállalkozások felfuttatására irányuló támogatást, többek között azáltal, hogy nagyobb kockázatot vállal a kockázati tőke biztosítása terén annak érdekében, hogy az európai induló innovatív vállalkozások EU-ban növekedhessenek, és ne azon kívül;

33.  emlékeztet arra, hogy a digitalizáció és a decentralizáció fontos tendenciát jelent a pénzügyi piacokon és a bankszektorban, ezért kéri az EBB-t, hogy a fenntartható, innovatív és jövőorientált projektekre irányuló beruházásokra összpontosítson;

Az EU klímabankja

34.  megjegyzi, hogy az EBB csoport 2021 és 2025 közötti időszakra szóló klímabanki ütemterve felvázolja az EBB klímafinanszírozással kapcsolatos céljait, amelyek támogatják az európai zöld megállapodást, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon;

35.  tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az EBB-vel és a nemzeti fejlesztési bankokkal együttműködve lehetőségeket keressenek a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló ipar ellátási láncába irányuló beruházások támogatásának növelésére, többek között vegyes finanszírozási műveletek létrehozása révén;

36.  ösztönzi az EBB-t, hogy műveleteivel könnyítse meg és gyorsítsa fel az európai zöld megállapodás céljainak végrehajtását és az EU energiafüggetlenségének megteremtését, figyelembe véve az éghajlatváltozással, annak széles körű hatásaival és kockázataival és az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos legújabb ismereteket, valamint azt, hogy egyre sürgetőbb, hogy az EU függetlenedni tudjon a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától, és hogy az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben világszerte emelkedett az élelmiszerek ára, miközben romlott az ellátás biztonsága;

37.  üdvözli, hogy az EBB a világ legnagyobb többdevizás zöldkötvény-kibocsátója; rámutat, hogy az euróban denominált kötvények arányának növelése tovább erősítené az euró nemzetközi szerepét;

38.  üdvözli, hogy 2022-ben a hitelezés 58,3%-a az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódott, szemben a 2021. évi 50,8%-kal;

39.  hangsúlyozza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba irányuló beruházás fontosságát; e tekintetben üdvözli, hogy az EBB további 30 milliárd EUR összegű beruházás formájában járul hozzá a REPowerEU-hoz; üdvözli az EBB e területen végzett tevékenységét, és erőfeszítéseinek fokozására ösztönzi a bankot;

40.  üdvözli az EBB első, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervét, amely a beruházások és a technikai támogatás megerősítését célozza annak érdekében, hogy megvédje a projekteket a szélsőséges időjárás hatásaitól, és növelje az infrastruktúra éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét; tudomásul veszi az éghajlati kockázatértékelési rendszer bevezetését a projektszintű közvetlen hitelezési műveletek során felmerülő fizikai éghajlati kockázatok értékelésére;

41.  megjegyzi, hogy az EBB szerepet játszhat a nyílt tengeri megújuló energiaforrásokba irányuló beruházások terén, különösen az olyan eszközök kialakítását illetően, amelyek segíthetnek az ilyen projektek piaci bevezetésének közelebb hozásában;

42.  megjegyzi, hogy a szerződő felek Párizsi Megállapodáshoz való igazodását célzó (PATH) EBB-keretrendszer közelmúltbeli módosításai csökkenthetik a bank dekarbonizáció ösztönzése terén elért hatékonyságát; emlékeztet arra, hogy az EBB-finanszírozás valamennyi kedvezményezettjének már szerződéses kötelezettsége hiteles stratégiát kidolgozni és közzétenni a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás tekintetében;

43.  üdvözli az EBB új közlekedési hitelezési politikájának 2022. júliusi bevezetését, és felszólít annak gyors végrehajtására; felkéri az EBB-t, hogy vizsgálja meg, miként lehetne ezt a politikát összehangolni a közlekedési ágazat előtt álló, átállásból fakadó kihívásokkal; emlékeztet arra, hogy a tengeri és légi közlekedési ágazat dekarbonizációjához nagyobb mértékű beruházásokra van szükség;

44.  kéri az EBB-t, hogy finanszírozza az olyan életképes projekteket, amelyek megfelelnek az uniós taxonómiának és a tengeri ágazat szénlábnyomának csökkentését célzó egyéb projekteket, például a zöld folyosókkal kapcsolatos projekteket;

45.  kéri az EBB-t, hogy a jelentős beruházási igényeknek megfelelve fokozza a megfizethető és energiahatékony lakások építésének és az épületek felújításának támogatását; hangsúlyozza, hogy a lakhatás területén meg kell erősíteni a tanácsadási szolgáltatásokat, és be kell vonni a helyi, regionális, szociális és állami lakásszolgáltatókat annak biztosítása érdekében, hogy igénybe vegyék szakértelmüket az EBB által finanszírozott projektek kidolgozása során;

46.  kéri az EBB-t, hogy fordítson kiemelt figyelmet a peremterületekkel, a hegyvidéki, ritkán lakott vagy szigeti régiókkal kapcsolatos finanszírozási döntésekre, tekintettel arra, hogy e régiók nehézségekbe ütköznek, amikor összeköttetéseik fenntartásával és növelésével egyidejűleg igyekeznek eleget tenni az európai zöld megállapodás követelményeinek;

Az EBB szociális infrastruktúrát célzó és jóléti beruházásai

47.  elvárja, hogy a szociális jogok európai pillérében meghatározott elvekkel összhangban és a jelenlegi uniós lakhatási válságra tekintettel növeljék az EBB által a szociális lakhatás területén finanszírozott műveleteket; kéri továbbá az EBB-t, hogy az új finanszírozások tervbe vételekor továbbra is összpontosítson a nők gazdasági szerepvállalására és a nemek közötti egyenlőségre;

48.  aggodalmát fejezi ki számos tagállam egészségügyi rendszereinek siralmas állapota, valamint az Unióban tapasztalható folyamatos gyógyszerhiány miatt, ami olyan alapvető gyógyszereket is érint, mint a paracetamol és az antibiotikumok; ezzel összefüggésben arra kéri az EBB-t, hogy az egészségügyi ágazatban tapasztalható uniós szintű strukturális hiányosságok kezelése érdekében vizsgálja meg az ágazaton belüli további beruházási lehetőségeket;

EBB Globál

49.  üdvözli, hogy az EBB Globál 2022-ben 9,1 milliárd EUR összeggel járult hozzá globális beruházásokhoz az EU-n kívül; elvárja, hogy a nem uniós országokban végrehajtott EBB-beruházások teljes mértékben összhangban legyenek az uniós politikákkal és az EU külső fellépési politikáival; üdvözli az EBB részvételét a Global Gateway kezdeményezésben, amely elsősorban az infrastrukturális beruházásokat és a kkv-kat fogja támogatni, hozzájárulva ezáltal az EU stratégiai autonómiájának növelésére irányuló célkitűzéséhez;

50.  hangsúlyozza, hogy az EBB Globál kulcsszerepet játszik a Global Gateway stratégiában és az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrában; felszólít a Global Gateway és az EBB kapcsolódó globális tevékenységei végrehajtásának rendszeres értékelésére;

51.  kéri az EBB-t, hogy még jobban erősítse meg eljárásait és gyakorlatát az általa közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül finanszírozott projektekből eredő emberi jogi és jó kormányzással kapcsolatos jogsértések tekintetében; felhívja az EBB-t, hogy tisztázza, hogyan értékeli a pénzügyi és reputációs kockázatot annak eldöntésekor, hogy indít-e vizsgálatot a beruházási projektekkel kapcsolatban felmerülő állítólagos csalás vagy korrupció miatt;

52.  emlékeztet az EU azon átfogó kötelezettségvállalására, hogy az EU-n kívüli műveletei során megvédi és előmozdítja az uniós értékeket és a jogállamiságot; kiemeli, hogy az olyan környezetben folytatott műveletekhez, amelyet a jogállamisággal kapcsolatos kihívások és az emberi jogi jogsértések esetében korlátozott jogorvoslati lehetőségek jellemeznek, be kell ruházni az átvilágítási képességekbe; megjegyzi, hogy ehhez további emberi erőforrásokra és célzott ellenőrzésekre van szükség, a fejlesztési bankokra alkalmazandó követelményekkel összhangban;

53.  emlékeztet arra, hogy az EBB Európán kívüli műveletei az EUSZ 21. cikkében meghatározott, az EU külső tevékenységét vezérlő általános elveken – úgymint a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok támogatásán – alapulnak; hangsúlyozza, hogy ezen elveknek kell vezérelniük az EBB fejlesztési megbízatással rendelkező állami bankként végrehajtott műveleteit;

54.  hangsúlyozza, hogy az EBB Globál létrehozásának egyik fő célja a helyi jelenlét fokozása és az uniós küldöttségekkel való együttműködés fokozása volt; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a helyszínen biztosítsanak további személyzetet, különösen annak érdekében, hogy több alkalmazottat szerződtessenek a finanszírozás helye szerinti országokból; támogatja az EBB arra irányuló szándékát, hogy Afrikában regionális irodákat nyisson, és ezekben az irodákban helyi pályázókat alkalmazzon annak érdekében, hogy a helyi igényekhez igazíthassa a követelményeket;

55.  kéri az EBB-t, hogy jobban értékelje hatékonyságát az afrikai kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok finanszírozása terén, mivel a projektek viszonylag kis mérete a jelek szerint gyakran akadályozza a finanszírozáshoz való hozzáférést; kéri, hogy értékeljék az olyan eszközök lehetséges kialakítását, amelyek megkönnyítik uniós kkv-k nem uniós országokban eszközölt beruházásait, és növelik a finanszírozáshoz való hozzáférésüket, többek között a kisebb projektek esetében is; megjegyzi, hogy az EBB fontos szerepet játszik az egyenlő versenyfeltételek azon tagállamokban működő kkv-k számára történő megteremtésében, amelyek nemzeti fejlesztési bankjai nem rendelkeznek kapacitással a beruházások nem uniós országokon belüli előmozdítására;

56.  hangsúlyozza, hogy hatékonyabbak és fenntarthatóbbak azok a fejlesztési beruházások, amelyekbe nőket is bevonnak, és amelyek figyelembe is veszik az igényeiket; felkéri az EBB-t, hogy a nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó intelligens finanszírozási kezdeményezésével összhangban biztosítsa, hogy valamennyi művelete a nők és különösen a nők részvételének előmozdításához hozzájáruló gazdasági ágazatok javát szolgálja;

57.  hangsúlyozza a fejlesztési finanszírozás következetességének és hatékonyságának fontosságát, és sürgeti az EBB-t, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt a hazai források mozgósítására az EU elveivel és értékeivel egyetértő, kevésbé fejlett országokban, és általánosságban fokozza kötelezettségvállalásait;

Átláthatóság és irányítás

58.  üdvözli a fejlesztésfinanszírozási intézmények átláthatósági indexének 2023-as elindítását, és azt, hogy a kapcsolódó jelentés az EBB-t a partneri fejlesztésfinanszírozási intézményekéhez hasonló szinten rangsorolja számos területen, többek között a pénzügyi közvetítők, a környezeti, társadalmi és irányítási jellemzők, valamint a közösségekkel szembeni elszámoltathatóság területén; kéri, hogy az uniós intézményekkel, különösen a Parlamenttel osszanak meg egyértelmű és átfogó információkat;

59.  kéri, hogy az EBB vezető pozícióit érdemei, képességei és tapasztalata alapján kiválasztott személyek töltsék be, és hogy az EBB fő tevékenységi területein is ilyen személyeket alkalmazzanak;

60.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB-nél a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban és a fő tevékenységi területeken; emlékeztet azon álláspontjára, hogy ezzel összefüggésben többet kell tenni az EBB-ben a nemek közötti és a földrajzi egyensúly javítása érdekében;

61.  megismétli a Parlament és az EBB közötti intézményközi megállapodás megkötésére irányuló kérését;

62.  megkérdőjelezi, hogy az EBB – feladatainak és felelősségi köreinek folyamatos bővülésére tekintettel – rendelkezik-e a szükséges emberi erőforrásokkal;

63.  ismételten komoly aggodalmának ad hangot az EBB-nél tapasztalható zaklatással, valamint az ottani munkakörnyezettel és munkakörülményekkel kapcsolatos panaszok miatt; tudomásul veszi a Törvényszék által az EBB-t érintő egyik zaklatási ügyben (T-299/20) hozott, 2022. március 30-i ítéletet, amely megsemmisítette az EBB elnökének azon határozatát, mely szerint nem történt zaklatás; elismeri, hogy az EBB erőfeszítéseket tett e problémák és a személyzetet érintő más problémák megoldására; sürgeti az EBB-t, hogy hogy gondoskodjon a mindenféle zaklatással szembeni zéró tolerancia tényleges alkalmazásáról, ideértve a megelőző és óvintézkedéseket, valamint a megfelelő és megbízható panaszkezelési és áldozattámogatási mechanizmusokat; sürgeti az EBB vezetőségét, hogy kezdjen valódi párbeszédet a személyzet képviselőivel aggályaik kezelése érdekében; sajnálatosnak tartja, hogy az EBB-nél nem ismerik el egyik szakszervezetet sem, és a személyzeti küldöttség nem rendelkezik hatáskörrel a tárgyalások keretében való fellépésre; kéri az EBB vezetőségét, hogy legalább a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet olyan alapvető elveit tartsa tiszteletben, mint az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog;

64.  tudomásul veszi az EBB új csalás elleni politikáját, és hangsúlyozza az inkluzív együttműködés fontosságát a csalás elleni politika fontos eszközeinek kidolgozása során; üdvözli, hogy az EBB elfogadta és közzétette az EBB csoportnak a gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal és területekkel, valamint a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos politikáját, amely kiegészíti az EBB-csoport pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó politikáját;

65.  megismétli aggályait annak kapcsán, hogy az EBB alelnökei az ágazati feladataikon felül felügyelik a saját országukból származó projektjavaslatokat, az országokkal kapcsolatos egyéb feladatok mellett; felkéri az EBB-t, hogy teljes mértékben hajtsa végre az európai ombudsmantól az igazgatási bizottsága korábbi tagjainak tevékenységei tekintetében kapott, az ombudsman 1016/2021/KR ügyben 2022. július 27-én hozott határozatában szereplő valamennyi ajánlást;

o
o   o

66.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak.

(1) A Törvényszék 2022. március 30-i KF kontra EBB ítélete, T-299/20, ECLI:EU:T:2022:171. (2) HL C 270., 2021.7.7., 2. o. (3) HL L 107., 2021.3.26., 30. o. (4) HL L 231., 2021.6.30., 1. o. (5) HL L 274., 2021.7.30., 1. o. (6) HL L 209., 2021.6.14., 1. o. (7) HL C 270., 2021.7.7., 113. o.