Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),

–  tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

–  tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (a késedelmes fizetésekről szóló irányelv),

–  tekintettel az európai kkv-kra vonatkozó új stratégiáról szóló, 2020. december 16-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottság „2022/2023. évi jelentés az európai kkv-król – A kkv-k teljesítményértékelése 2022/2023” című, 2023. június 27-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az Unió 2022. évi helyzetéről szóló, az Európai Parlament 2022. szeptember 14-i plenáris ülésén tartott beszédére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentős kihívásokkal és nehézségekkel szembesültek a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt, amelyek a globális értékláncok zavaraihoz és tartós inflációhoz vezettek;

B.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdése a belső piacra, a fenntartható fejlődésre és a szociális piacgazdaságra vonatkozik;

C.  mivel a kkv-k gazdaságunk gerincét képezik, hiszen az EU összes vállalkozásának 99%-át teszik ki, mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak, és Európa bruttó hazai termékének több mint felét adják;

D.  mivel az európai kkv-k jelentős részét a mikrovállalkozások teszik ki, és nagyon gyakran nehézségekbe ütköznek a finanszírozáshoz való hozzáférés és az európai és nemzeti szinten rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű megismerése terén; mivel a Covid19-válság az e kategóriába tartozó vállalkozásokat ugyancsak nagyon súlyosan érintette, és – a kkv-k jelenlegi fogalommeghatározásának sérelme nélkül – megérdemlik, hogy több segítséget kapjanak és jobb támogatásban részesüljenek;

E.  mivel az Európai Központi Bank és a Bizottság 2022. októberi közös felmérésében a kkv-k most voltak a legpesszimistábbak az általános gazdasági kilátásokat illetően; mivel a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférése tekintetében a kkv-k kiemelték a bankok csökkenő hitelezési hajlandóságát és a hitelkeretek csökkenő rendelkezésre állását is;

F.  mivel az európai kkv-król szóló 2022/2023. évi éves jelentés kiemelte, hogy az inflációs ráták a kamatlábak emelkedését idézték elő, ami viszont csökkentette a köz- és magánfinanszírozáshoz való hozzáférést; mivel ugyanez a jelentés azt ajánlotta, hogy az infláció negatív hatásainak enyhítésére irányuló intézkedéseknek a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférésére kell összpontosítaniuk; mivel a jelentés hangsúlyozta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya EU-szerte akadályt jelent a kkv-k számára;

G.  mivel Európában az ipari működési kiadások magasak a globális versenytársakhoz képest; mivel ezeket a kiadásokat nagyrészt a magas energiaárak, valamint a magas szabályozási terhek okozzák;

H.  mivel Európa versenyképessége elmarad a többi fejlett gazdaságétól, ami veszélybe sodorja a gazdagság és jólét megteremtésére vonatkozóan Európában rejlő lehetőségeket; mivel az uniós jogszabályoknak megfelelően egyensúlyt kell teremteniük a növekedés, a vállalkozói szellem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az üzleti termelékenység előmozdítása között;

I.  mivel a szabályozási terheket jelentősen csökkenteni kell, beleértve a túlszabályozás és a túlságosan bonyolult adminisztratív eljárások és jelentéstételi kötelezettségek által okozott megfelelési költségeket is;

J.  mivel a kkv-knak csupán 17%-a építette be sikeresen a digitális technológiát a vállalkozásába; mivel a digitalizáció elengedhetetlen az erőteljes gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez az egységes piacon;

K.  mivel az innovációs elv Bizottság általi alkalmazása az új jogalkotási javaslatok előkészítése során jelentősen javítaná az innovatív kkv-k piaci feltételeit Európában, hiszen elősegítené az egészséges versenyt az egységes piacon, és felgyorsítaná Európa kettős átállását;

L.  mivel az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében a Bizottság elnöke bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot fog tenni egy kkv-segélycsomagra; mivel azt is bejelentette, hogy felül fogják vizsgálni a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet, mivel méltánytalan, hogy az EU-ban minden negyedik csőd annak tudható be, hogy a számlákat nem fizették ki időben;

M.  mivel az uniós polgárok érdekeit képviselő Európai Parlament elismeri a kkv-k kulcsfontosságú szerepét a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió előmozdításában;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az uniós jogszabályok kkv-kra gyakorolt összesített hatásának átfogó értékelését annak érdekében, hogy szükség esetén egyszerűsítéseket javasoljon, valamint egy olyan támogató keretet, amely biztosítja, hogy a versenyképesség és a növekedés szempontjából az EU legyen a legjobb hely a kkv-k létrehozásához;

2.  hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a túlzott bürokráciát és a túlszabályozást, valamint minimalizálni kell a kkv-k szabályozási terheit, miközben a legmagasabb szintű normákat kell fenntartani a fogyasztók, a munkavállalók, az egészség és a természet védelme érdekében;

A kkv-segélycsomag

3.  felszólít a késedelmes fizetésekről szóló felülvizsgált irányelv mielőbbi elfogadására, amely szilárd és kiszámítható jogi keretet biztosít a kkv-k számára a késedelmes fizetések kezelésére mind a vállalkozások közötti, mind a vállalkozások és a kormányzat közötti kapcsolatokban, ugyanakkor olyan kiegyensúlyozott megközelítést biztosít, amely mellett fennmarad a szerződési szabadság;

4.  megjegyzi, hogy a késedelmes fizetések továbbra is komoly veszélyt jelentenek a kkv-k túlélésére, különösen a jelenlegi magas infláció és megnövekedett energiaköltségek közepette; kiemeli, hogy becslések szerint az EU-ban négy csődből egy annak tudható be, hogy a számlákat nem fizetik ki időben;

5.  támogatja, hogy a kkv-stratégiában bejelentetteknek megfelelően hozzák létre a késedelmes kifizetések megfigyelőközpontját annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a kkv-knak történő kifizetések időszerűségével kapcsolatos tendenciákat és fejleményeket, ugyanakkor tiszteletben tartsák az üzleti szempontból érzékeny információkat; sürgeti a Bizottságot, hogy az átláthatóság, a biztonság és a hatékonyság növelése érdekében támogassa az olyan digitális eszközök széles körű használatát, mint az e-számlázás és az automatizált fizetési folyamatok;

6.  sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ideiglenes válság- és átállási keret végrehajtása során teljes mértékben kiterjedjen a kkv-kra; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt a kkv-k számára, és előzze meg az állami támogatásokra vonatkozó szabályok átmeneti lazítása által az egységes piacon okozott torzulásokat; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetleges felülvizsgálatát annak megállapítása érdekében, hogy miként védik a kkv-k érdekeit;

7.  hangsúlyozza, hogy értékelni kell a kkv-k jelenlegi fogalommeghatározását a kockázati tőkéhez való hozzáférésük megkönnyítése érdekében, továbbá ki kell dolgozni a közepes tőkeértékű vállalatok egységes fogalommeghatározását; sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem született javaslat az InvestEU kkv-keretének megerősítésére;

8.  üdvözli, hogy a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében bejelentette, hogy az európai üzleti tevékenységre vonatkozó egységes adószabályokra irányuló, a kkv-segélycsomag részét képező javaslatot terjesztettek be „Vállalkozások Európában: társaságiadó-keret” (BEFIT) címmel; tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy 2023. szeptember 12-én előterjeszti a BEFIT javaslatát egy új és egységes uniós társaságiadó-szabálykönyv kidolgozása céljából; megérti, hogy a BEFIT kezdeményezésnek lehetőséget kell kínálnia az adózási fegyelemmel kapcsolatos költségek kezelésére és az adminisztratív terhek csökkentésére, miközben hozzá kell járulnia az agresszív adótervezés minimalizálásához és az egyenlő versenyfeltételek előmozdításához a kkv-k számára;

9.  megállapítja, hogy – különösen azt követően, hogy a tagállamok nemzetközi megállapodásokat kötöttek – a vállalatok ingatag üzleti környezettel és egyre több uniós adóügyi irányelvvel néznek szembe; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a multinacionális vállalatok tényleges adókulcsa általában sokkal alacsonyabb, mint a kkv-ké; úgy véli, hogy az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2523 tanácsi irányelv(3) elő fogja segíteni a jelenlegi eltérés csökkentését;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kkv-k sajátos igényeinek kielégítését azáltal, hogy a BEFIT-et a kkv-k számára mindig választhatóvá teszi, különösen azok számára, amelyek nem folytatnak határokon átnyúló üzleti tevékenységet;

11.  tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy a javasolt BEFIT-szabályok értelmében lehetővé tegye a más tagállamokban határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára, hogy az általuk legjobban ismert adóhatóság szerint működjenek;

A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása

12.  megjegyzi, hogy a jelenlegi gazdasági kihívások és a növekvő kamatlábak szigorúbb feltételekhez vezettek a finanszírozáshoz hozzáférni kívánó kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a tőkepiaci unióval kapcsolatos erőfeszítéseit, és biztosítson finanszírozást Európa növekedéséhez;

13.  üdvözli a Bizottságnak a jegyzési jogszabálycsomaggal kapcsolatos munkáját, amelynek célja a részvénypiacokhoz való hozzáférés javítása, különösen a kkv-k számára, a vállalkozások tőzsdei jegyzésével kapcsolatos adminisztratív terhek enyhítése révén; üdvözli a tőzsdei jegyzésről szóló jogi aktus közzétételét; megállapítja, hogy elősegítheti a kkv-k tőkéhez való hozzáférését és méretezhetőségüket; elismeri a tőkepiaci unió megerősítésének lehetőségét annak érdekében, hogy Unió-szerte növeljék a kkv-kba irányuló beruházásokat, és hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unióra irányuló projekten belül prioritásként kell kezelni a kkv-k sajáttőke-bevonását;

14.  megismétli annak fontosságát, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében a beruházásokat a kkv-k felé irányítsák;

15.  kéri, hogy gyorsítsák fel a kkv-knak nyújtott exporthitelekre vonatkozó európai stratégiával kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy Unió-szerte következetes és hatékony exporthitel-garanciák álljanak rendelkezésre;

16.  hangsúlyozza, hogy a csőd elkerülése érdekében megfelelő pénzügyi és nem pénzügyi támogatást kell nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő kkv-k számára; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megelőző szerkezetátalakításról szóló irányelvet(4);

17.  tudomásul veszi a lakossági befektetési stratégiára irányuló bizottsági javaslatot, amely a fogyasztók érdekeit helyezi a lakossági befektetések középpontjába; ismételten hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy a kkv-k jobb finanszírozási lehetőségei javuljanak a lakossági befektetők tőkepiacokon való nagyobb részvételének eredményeként, amihez e stratégiának kell elvezetnie;

18.  felszólít a dekarbonizáció és a digitalizáció kettős átállásának támogatására, mivel a kkv-k gazdaságunk gerincét képezik, és ezért az európai hosszú távú versenyképesség sarokkövét képezik;

19.  emlékeztet arra, hogy egyenlő digitális versenyfeltételekre van szükség, amelyek biztosítják az interoperabilitást és az adatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, ami lehetővé tenné a kkv-k számára a tisztességes európai adatgazdaságban való boldogulást;

20.  kéri, hogy könnyítsék meg a mesterséges intelligencia elterjedését azáltal, hogy előmozdítják a mesterséges intelligenciával foglalkozó kkv-szövetségek létrehozását a stratégiai értékláncokban;

21.  elismeri, hogy az éghajlati válság kkv-k millióinak nettó nulla kibocsátásra való átállását teszi szükségessé az EU-ban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a fenntartható finanszírozás jobban megfeleljen a kkv-knak;

22.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kkv-kat bevonják a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv szerinti célzott programokba és erőforrásokba, különösen a tiszta technológiák fejlesztésébe;

23.  emlékeztet arra, hogy az Európai Innovációs Tanács (EIC) egy új és egyedülálló európai finanszírozási program, amelynek célja, hogy egyablakos finanszírozási rendszert biztosítson a deep-tech startupoknak, lehetővé téve számukra, hogy innovációjukat a korai ötlettől a piacképes termékig fejlesszék, valamint hogy bővítsék a vállalkozást; üdvözli az EIC megnövelt költségvetési előirányzatát, valamint tőkefinanszírozási tevékenységeinek kiterjesztését az európai stratégiai technológiák platformjára irányuló javaslat keretében; ösztönzi a Bizottságot, hogy a javasolt stratégiai technológiák európai platformjának egy részét különítse el kifejezetten a kkv-k számára;

24.  további ösztönzőket kér a kkv-k Horizont Európa finanszírozásra vonatkozó pályázatain való részvételének elősegítésére, biztosítva, hogy az Európai Innovációs Tanácson belül a kkv-kra vonatkozó alpillér rugalmasan mozgósíthassa a forrásokat, és szükség esetén növelni tudja költségvetését;

25.  kéri, hogy a Bizottságon belül jelöljenek ki egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely egyértelmű iránymutatást és támogatást nyújt a kkv-k számára; sürgeti egy egységes digitális kapu létrehozását, amely összes vállalkozás, köztük a kkv-k számára nyújtott valamennyi releváns pénzügyi és nem pénzügyi támogatást, formát és információt összefogó egyablakos ügyintézési pontként szolgál; kéri, hogy az uniós jogszabályok által előírt, valamint az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagból eredő valamennyi jelentéstételi követelményt foglaljanak bele egy egységes jelentéstételi eszközbe, amelyet a vállalatokra vonatkozó egyedi követelményekkel és rugalmasan használható, használatra kész fő teljesítménymutatókkal lehetne kialakítani; hangsúlyozza, hogy ennek az eszköznek kapcsolódnia kell az uniós pályázati és finanszírozási lehetőségekhez is, lehetővé téve ezáltal a vállalkozások számára, hogy sikeresek legyenek a digitális és zöld kettős átállásban;

26.  ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással bevált gyakorlataikat és nemzeti szinten dolgozzanak ki kiegészítő eljárásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozások javára;

27.  támogatja a kkv-k közbeszerzésben való részvételének növelésére irányuló intézkedések bevezetését, beleértve az egyszerűsített pályázati eljárásokat és a digitális eszközök határokon átnyúló közbeszerzésekben való fokozott használatát;

28.  felszólít a határokon átnyúló üzleti műveletek és az EU-n belüli beruházások előtt álló akadályok sürgős felszámolására annak érdekében, hogy valamennyi gazdasági tevékenység számára létrejöjjön a teljes körű egységes piac;

29.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul nevezze ki az ígért uniós kkv-követet; úgy véli, hogy az uniós kkv-követnek központi szereplőként közvetlenül a Bizottság elnökének felügyelete alá kell tartoznia, lehetővé téve az összes főigazgatóság kkv-kat érintő ügyeinek áttekintését; úgy véli, hogy az uniós kkv-követ egyik fő feladata az lenne, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a határokon átnyúló üzleti tevékenységek számára, és kezelje a túlszabályozást;

30.  úgy véli, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testületet bővíteni kell, és személyzetét főként független szakértőkkel kell feltölteni;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát egy olyan nyomonkövetési rendszer lehetővé tétele érdekében, amely képes nyomon követni a kkv-kat, mint kedvezményezetteket; hangsúlyozza a részletes adatok gyűjtésének fontosságát az egyes ágazatokban működő kkv-k értékelése érdekében;

32.  hangsúlyozza, hogy a „Héa (hozzáadottérték-adó) a digitális korban” csomagba be kell építeni a kkv-k szempontjait; felszólít a kkv-kra szabott iránymutatások kidolgozására az egységes piac előnyeihez való szerény hozzáférésük támogatása érdekében;

33.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen közzé egy kkv-kat célzó eszköztárat, amely felvázolja a tagállamok rendelkezésére álló intézkedéseket és eszközöket a kkv-k energiaválság alatti támogatására; ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, különösen az olyan költségvetési politikák tekintetében, amelyek enyhítik az inflációnak és az értékláncok zavarainak a kkv-kra gyakorolt hatását;

A kkv-k számára megfelelő szakpolitikai eszközök

34.  határozottan támogatja, hogy a Bizottság az új jogszabályok előkészítésének részeként bevezesse a versenyképességi tesztet; úgy véli, hogy ezt az ellenőrzést szilárdan be kell építeni a Bizottság intézményi keretébe;

35.  kéri, hogy az innováció elvét hajtsák végre és értékeljék a Bizottság által javasolt valamennyi új és felülvizsgált jogi aktussal kapcsolatban az olyan innovációk ösztönzése érdekében, amelyek hozzájárulnak az EU környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célkitűzéseinek eléréséhez, valamint a jövőbeli technológiai fejlődés megelőlegezéséhez és kiaknázásához; felkéri a Bizottságot, hogy elemezze az új javasolt jogi aktusoknak az innovációk fejlesztésére és piaci bevezetésére gyakorolt lehetséges negatív hatását;

36.  felszólít az „egy be, egy ki” elv alkalmazására az EU szabályozási terheinek jelenlegi, így is igen magas szinten történő stabilizálása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a költségnyomás csökkentésének mérlegelése és a versenyképesség előmozdítása érdekében vegye fontolóra a nemzeti szintű bevált gyakorlatokat, beleértve a kkv-kat érintő szabályozási terhek legalább 30%-os csökkentését; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék az eljárásokat, és hajtsák végre az „egyszeri adatszolgáltatás” és az „alapértelmezésben digitális” elvet, megkönnyítve ezáltal a kkv-k számára az adminisztratív folyamatokat;

37.  felszólít a „gondolkozz először kicsiben” elv következetes alkalmazására a belső tanácskozások során, valamint a kkv-k véleményezési mechanizmusainak megerősítésére és annak ismertetésére, hogy kellően indokolt esetben miért nem veszik figyelembe a kkv-k véleményét; elismeri a kkv-k paneljével folytatott konzultációk fontosságát, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek használatát az erőforrások hiánya korlátozza;

38.  felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy törekedjenek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés javítására; hangsúlyozza a kkv-k munkavállalói készségfejlesztésének, továbbképzésének és átképzésének fontosságát, különös tekintettel arra, hogy 2023 a készségek európai éve; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje azokat a politikákat, amelyek lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy képzett munkaerőt tartsanak fenn; hangsúlyozza, hogy az olyan kezdeményezéseknek, mint a készségfejlesztési paktum, a digitális összeomlással kapcsolatos tanfolyamok, a fenntarthatósági tanácsadók hálózata és a digitális innovációs központok, előnyben kell részesíteniük a kkv-knak nyújtott technikai segítségnyújtást és alkalmazottaik képzését; kéri, hogy az Európai Szociális Alap Plusz, a Méltányos Átállást Támogató Alap és az európai készségfejlesztési program megfelelően kezelje a kkv-k sajátos szükségleteit; úgy véli, hogy a digitális jártasság, a közbeszerzési jártasság, valamint a pénzügyi oktatás és az ellátási lánc irányításával kapcsolatos készségek elengedhetetlenek a kkv-k versenyképességének növeléséhez;

39.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az európai társadalombiztosítási igazolványra vonatkozóan a munkavállalói mobilitás megkönnyítése és a szociális biztonsági jogok digitális érvényesítésének javítása érdekében, azzal a céllal, hogy a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek számára valós idejű eszközt biztosítson a nemzeti és az uniós jog hatékony érvényesítéséhez, beleértve az A1 hordozható dokumentumok ellenőrzését is;

40.  emlékeztet a szociális párbeszéd előmozdításának fontosságára a kkv-politikák kidolgozása és végrehajtása során, a szociális jogok európai pillérével összhangban;

41.  sajnálja, hogy a nők által vezetett mikro-, kis- és középvállalkozások esetében továbbra is fennáll a nemek közötti egyenlőtlenség a vállalkozói létet és a finanszírozáshoz való hozzáférést tekintve; kéri a Bizottságot, hogy értékelje azokat az akadályokat, amelyek még mindig hátráltatják a nők vállalkozási potenciáljának teljes körű kibontakoztatását, valamint a nők készségei és önbizalma e téren való megerősítésének tekintetében fokozza a bevált gyakorlatok cseréjét;

42.  hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyszerűsíteni kell a képzett nem uniós állampolgárok kkv-k számára történő toborzását, többek között azáltal, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az ipari vagy vállalkozói szövetségek hitelesített munkáltatóként járhassanak el kkv-tagjaik nevében;

43.  kedvező politikák végrehajtására szólít fel a családi vállalkozásként működő KKV-k átadásának támogatása és a következő generáció vállalkozói szellemének előmozdítása érdekében; felszólít a megelőző szerkezetátalakításról szóló irányelv végrehajtásának mielőbbi alapos értékelésére; szorgalmazza, hogy a kkv-kat segítő csomagba építsenek be a vállalkozások átruházását támogató olyan intézkedéseket, mint például egy egész Európára kiterjedő vállalkozásátruházási barométer elősegítése;

44.  üdvözli első lépésként a Bizottság arra irányuló bejelentett törekvését, hogy a jelentéstételi kötelezettségek 25%-os csökkentése révén racionalizálja és egyszerűsítse a vállalatokra és a közigazgatási szervekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket; emlékeztet azonban arra, hogy a jelentéstételi kötelezettségek a szabályozási terheknek csak kis részét teszik ki, ezért drasztikusabb intézkedésekre van szükség; úgy véli, hogy a jelentéstételi kötelezettségek tervezett csökkentését mind a meglévő, mind a jövőbeli jogszabályokra alkalmazni kell;

45.  úgy véli, hogy az EU-nak elő kell mozdítania az egyszerű és felhasználóbarát digitális eszközöket annak érdekében, hogy a kkv-k eligazodhassanak az uniós szabályozási környezetben;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a bevált gyakorlatok terjesztését és a pontos adatokhoz való hozzáférést a biztonságos átadás és a folytonosság támogatása érdekében, különösen a családi vállalkozások esetében, ahol a nemzedékek közötti folytonosság rendkívül fontos;

47.  úgy véli, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a „nagy dolgokban nagy, kis dolgokban kis szerepvállalás” elvét annak érdekében, hogy jobban biztosítsa az arányosságot és a szubszidiaritást, és virágzó üzleti környezetet teremtsen kkv-ink számára;

48.  felszólít az átfogó hatásvizsgálatok javítására, különös tekintettel a kkv-kra, beleértve egy kötelező erejű kkv-tesztet a hatásvizsgálati szakaszban a jogalkotási javaslatok kkv-kra gyakorolt gazdasági hatásának teljes körű értékelése céljából, ideértve a megfelelési költségeket is; kéri, hogy a tesztet a teljes jogalkotási folyamat során frissítsék; javasolja a kkv-teszt átfogó felülvizsgálatát, a kkv-k hozzájárulását elősegítő megfelelő eszközök alkalmazásának, a hatásvizsgálatok rendszeres felülvizsgálatának és a kkv-k különböző méretkategóriái közötti különbségtételnek a bevezetését; felhívja a figyelmet az alapos hatásvizsgálatok fontosságára, amelyek figyelembe veszik az európai vállalkozások versenyképességét;

49.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megfelelés megkönnyítése érdekében a jogalkotási javaslatokban egyszerűsített követelményeket és tartalékidőt vezessenek be a kkv-k számára; felhívja a Bizottságot, hogy vonja be a kkv-kat a másodlagos jogszabályok kidolgozásának folyamatába;

o
o   o

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 48., 2011.2.23., 1. o. (2) HL C 445., 2021.10.29., 2. o. (3) HL L 328., 2022.12.22., 1. o. (4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26., 18. o.).