– tekintettel a magyarországi Kecskeméti Járásbíróság 2022. október 21-i, a 2022. november 24-i plenáris ülésen bejelentett kérelmére, amelyben a bíróság Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztését kérte a vele szemben indított, jelenleg zajló magánvádas büntetőeljárással összefüggésben,
– tekintettel arra, hogy Donáth Anna Júlia az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban lemondott a meghallgatáshoz való jogáról,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdésére és 12. § (1) bekezdésére, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. paragrafusára,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0071/2023),
A. mivel 2022. október 21-én a Kecskeméti Járásbíróság Donáth Anna Júlia Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be a vele szemben rágalmazás miatt indított magánvádas büntetőeljárással összefüggésben; mivel a kérelem magában foglal egy, a Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló korábbi, ugyanezen járásbíróság által, 2022. június 28-án benyújtott kérelmet is, amelyet azonban úgy tűnik, hogy az Európai Parlament nem kapott meg;
B. mivel 2022. január 20-án a párt online újságjában és Facebook-oldalán közzétették a Momentum Mozgalom Párt elnökségének nyilatkozatát a felperes párttagságának felfüggesztéséről és arról, hogy a felfüggesztésre a felperes sorozatos etikai vétségei után került sor; mivel 2021. november 21. és 2022. május 29. között Donáth Anna Júlia volt a Momentum Mozgalom elnökségének elnöke;
C. mivel 2022. január 31-én a felperes magánkeresetet indított a Kecskeméti Járásbíróságon Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom Párt elnökségének akkori elnöke ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló, 2012. évi C. törvény 226. § (2) bekezdésének b) pontjába ütköző, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt; mivel a magyar Büntető Törvénykönyv 231. § (2) bekezdése értelmében e bűncselekmény csak magánindítványra büntethető;
D. mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben, velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;
E. mivel a feltételezett bűncselekmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében nem minősülnek Donáth Anna Júlia európai parlamenti képviselői tisztségének gyakorlása során kifejtett véleménynek vagy szavazatnak; mivel az állítólagos bűncselekmény nemzeti jellegű tevékenységekre vonatkozik, amelyeket nemzeti pártjának elnökeként végzett;
F. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének értelmében az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az országuk parlamentjének képviselőire vonatkozó mentességet élvezik, és a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra irányuló intézkedés alól; mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze;
G. mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló, 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, valamint mivel a 12. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet; mivel az Országgyűlésről szóló, 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése értelmében a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás;
H. mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionis-ra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy az eljárás mögött a képviselő európai parlamenti képviselőként végzett politikai tevékenysége hátráltatásának szándéka húzódna meg;
I. mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos határozata meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját(2); mivel Donáth Anna Júlia kijelentette, hogy nem kifogásolja parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;
J. mivel egyrészről a Parlament nem járhat el bíróságként, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak(3);
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Donáth Anna Júlia mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését Magyarország illetékes hatóságának és Donáth Anna Júliának.
A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.
Az Európai Parlament 2023. március 30-i jogalkotási állásfoglalása a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0756 – C9-0448/2021 – 2021/0391(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0756),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9‑0448/2021),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2022. december 20-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0245/2022),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. március 30-án került elfogadásra a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/969 rendelettel.)
Az Európai Parlament 2023. március 30-i jogalkotási állásfoglalása a készségek 2023-as európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2022)0526 – C9-0344/2022 – 2022/0326(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0526),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 149. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0344/2022),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2022. december 15-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2023. március 17-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság levelére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0028/2023),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. március 30-án került elfogadásra a készségek európai évéről szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/936 határozattal.)
Az Európai Parlament 2023. március 30-i jogalkotási állásfoglalása az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0346 – C9-0245/2021 – 2021/0170(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0346),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0245/2021),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. október 20-i véleményére(1),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2022. december 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság véleményére,
– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0191/2022),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. március 30-án került elfogadásra az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/988 rendelettel.)
Az Európai Parlament 2023. március 30-i jogalkotási állásfoglalása a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2021)0093 – C9-0089/2021 – 2021/0050(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0093),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 157. cikkének (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0089/2021),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. június 9-i véleményére(1),
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2022. december 21-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel az eljárási szabályzat 58. cikke alapján a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által folytatott közös tanácskozásokra,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0056/2022),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. március 30-án került elfogadásra a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/970 irányelvvel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
A Bizottság nyilatkozata
A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotók között létrejött kompromisszumot a bérek átláthatóságára vonatkozó új szabályok alkalmazásának megkezdésére rendelkezésre álló hároméves átültetési határidőre vonatkozóan. A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy a szokásos kétéves átültetési időszaktól való eltérés nem tekinthető precedensnek. Célja csupán annak biztosítása, hogy a munkáltatók rendelkezzenek azokkal a megkülönböztetésmentes bérezési struktúrákkal, amelyek az átültetés időpontjában biztosítják az új szabályok teljes körű alkalmazását.
Az Európai Parlament 2023. március 30-án elfogadott módosításai a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0150 – C9-0142/2022 – 2022/0099(COD))(1)
(1) Az európai zöld megállapodás, amely új növekedési stratégiát indított el az Unió számára, az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. A stratégia egyrészről újólag megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy fokozza éghajlat-politikai célkitűzéseit, és 2050-re Európát az első klímasemleges kontinenssé tegye; másrészről célja, hogy megvédje a polgárok egészségét és jólétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ezen túlmenően az EU elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak fenntartható fejlődési céljai mellett.
(1) Az európai zöld megállapodás, amely új növekedési stratégiát indított el az Unió számára, az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik. A megállapodás megerősíti a Bizottság azon törekvését, hogy Európát 2050-re az első klímasemleges és szennyezőanyag-mentes kontinenssé tegye; másrészről célja, hogy megvédje a polgárok egészségét és jóllétét a környezeti kockázatokkal és hatásokkal szemben. Ezen túlmenően az EU elkötelezett az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet1a (európai klímarendelet), a 8. környezetvédelmi cselekvési program, továbbá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és annak fenntartható fejlődési céljai mellett.
_________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
(3) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet26 azért fogadták el, hogy vissza lehessen fordítani a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Amint azt a Bizottság által készített értékelés megállapította, az 517/2014/EU rendelet évről évre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezte. A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) kínálata 2015 és 2019 között metrikus tonnában kifejezve 37 %-kal, míg tonna CO2-egyenértékben megadva 47 %-kal csökkent. A hagyományosan fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó berendezések számos típusa esetében is egyértelmű elmozdulás történt az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal („GWP”) rendelkező alternatívák használata felé, beleértve a természetes alternatívákat (pl. CO2, ammónia, szénhidrogének, víz).
(3) Az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet26 azért fogadták el, hogy vissza lehessen fordítani a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését. Amint azt a Bizottság által készített értékelés megállapította, az 517/2014/EU rendelet évről évre a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését eredményezte. A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) kínálata 2015 és 2019 között metrikus tonnában kifejezve 37 %-kal, míg tonna CO2-egyenértékben megadva 47 %-kal csökkent. A hagyományosan fluortartalmú üvegházhatású gázokat használó berendezések számos típusa esetében is egyértelmű elmozdulás történt az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal („GWP”) rendelkező alternatívák használata felé, beleértve a természetes alternatívákat (pl. levegő, CO2, ammónia, szénhidrogének, víz).
_________________
_________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a) A RePowerEU terv 2026-ig további 20 millió, 2030-ig pedig közel 60 millió új hőszivattyú telepítését irányozza elő az Unióban. A HFC-k legkésőbb 2050-re végrehajtott teljes kivezetésének összhangban kell lennie többek között az európai zöld megállapodásban, az energiahatékonysági irányelvben (2012/27/EU irányelv), az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben (2010/31/EU irányelv) és a RePowerEU tervben meghatározott uniós energiahatékonysági törekvésekkel, és azokat ki kell egészítenie, beleértve az alacsony éghajlati hatású hulladékhő-visszanyerési alkalmazások, például a hőszivattyúk elterjedését, valamint a villamosításba történő beruházásokat, a villamosenergia-hálózat bővítését és az akkumulátorok fokozott alkalmazását az energia- és a közlekedési ágazatban.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
(6b) Rendkívül fontos, hogy a Bizottság figyelembe vegye a HFC-k fokozatos megszüntetését a soron következő jogalkotási javaslataiban, például a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről és engedélyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) felülvizsgálata során, a per- és polifluoroalkil-anyagok (PFAS) fokozatos kivonása tekintetében.
(7) A jegyzőkönyv szerinti jelentéstételi követelményekkel való összhang biztosítása érdekében a HFC-k globális felmelegedési potenciálját az IPCC által elfogadott negyedik értékelő jelentés alapján egy kilogramm gáznak egy kilogramm CO2-hez viszonyított 100 éves globális felmelegedési potenciálja viszonylatában kell kiszámítani. Más anyagok esetében az IPCC legutóbbi értékelő jelentését kell használni. Amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni a 20 éves globális felmelegedési potenciált, hogy hatékonyabb tájékoztatást lehessen nyújtani az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok éghajlati hatásairól.
(7) A jegyzőkönyv szerinti jelentéstételi követelményekkel való összhang biztosítása érdekében a HFC-k globális felmelegedési potenciálját az IPCC által elfogadott negyedik értékelő jelentés alapján egy kilogramm gáznak egy kilogramm CO2-hez viszonyított 100 éves globális felmelegedési potenciálja viszonylatában kell kiszámítani. Más anyagok esetében az IPCC legutóbbi értékelő jelentését kell használni. Amennyiben rendelkezésre áll, meg kell adni a 20 éves globális felmelegedési potenciált, hogy hatékonyabb tájékoztatást lehessen nyújtani az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok éghajlati hatásairól. A Bizottságnak szorgalmaznia kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-értékeinek nemzetközi szintű aktualizálását, összhangban az IPCC által elfogadott hatodik értékelő jelentéssel.
(8) A fluortartalmú anyagok szándékos kibocsátása, amennyiben jogellenes, e rendelet súlyos megsértésének minősül, és kifejezetten be kell tiltani; a berendezések üzemeltetőit és gyártóit kötelezni kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az ilyen anyagok szivárgását, többek között a legrelevánsabb berendezések szivárgásvizsgálata révén.
(8) A fluortartalmú anyagok szándékos kibocsátása, amennyiben jogellenes, e rendelet súlyos megsértésének minősül, és kifejezetten be kell tiltani; a berendezések üzemeltetőit és gyártóit kötelezni kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzzék az ilyen anyagok szivárgását, többek között a legrelevánsabb berendezések szivárgásvizsgálata és szivárgásészlelő rendszerek – többek között lakossági hőszivattyúkra történő – fokozatos felszerelése révén, ami megakadályozná a káros hűtőközegek légkörbe jutását, ezáltal segítve a felhasználókat abban, hogy minimalizálják környezeti hatásukat, valamint növeljék a készülékek tartósságát és energiahatékonyságát.
(9) Tekintettel arra, hogy egyes fluorozott vegyületek gyártási folyamata további fluortartalmú üvegházhatású gázok melléktermékként történő jelentős kibocsátását eredményezheti, a melléktermékekből származó kibocsátásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalának feltételeként meg kell semmisíteni vagy későbbi felhasználás céljából vissza kell nyerni. A gyártók és importőrök számára elő kell írni, hogy dokumentálják a trifluor-metán gyártási folyamat során történő kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott intézkedéseket.
(9) Tekintettel arra, hogy egyes fluorozott vegyületek gyártási folyamata további fluortartalmú üvegházhatású gázok melléktermékként történő jelentős kibocsátását eredményezheti, a melléktermékekből származó kibocsátásokat a fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalának feltételeként meg kell semmisíteni vagy későbbi felhasználás céljából vissza kell nyerni, a Jegyzőkönyvvel összhangban. A gyártók és importőrök számára elő kell írni, hogy dokumentálják a trifluor-metán gyártási folyamat során történő kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedéseket, és hogy tanúsítsák a melléktermékekből származó kibocsátások az elérhető legjobb technológia alkalmazásával történő megsemmisítését és visszanyerését.
(10) A fluorozott anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében rendelkezéseket kell megállapítani az anyagoknak a termékekből és berendezésekből történő visszanyerésére és az ilyen anyagok szivárgásának megelőzésére vonatkozóan. A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habokat a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek30 megfelelően kell kezelni. A kibocsátáscsökkentés maximalizálása érdekében a visszanyerési kötelezettségeket ki kell terjeszteni az épülettulajdonosokra és az építési vállalkozókra is, amikor bizonyos habokat eltávolítanak az épületekből.
(10) A fluorozott anyagok kibocsátásának megelőzése érdekében rendelkezéseket kell megállapítani az anyagoknak a termékekből és berendezésekből történő visszanyerésére és az ilyen anyagok szivárgásának megelőzésére vonatkozóan. A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habokat a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek30 megfelelően kell kezelni. A kibocsátáscsökkentés maximalizálása érdekében a visszanyerési kötelezettségeket ki kell terjeszteni az épülettulajdonosokra és az építési vállalkozókra is, amikor bizonyos habokat eltávolítanak az épületekből. A tagállamokban jelentős mértékben fejleszteni kell az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó rendszereket annak érdekében, hogy hatékonyabban elősegítsék a hűtőközegek visszanyerését, újrahasznosítását és regenerálását, többek között a lakossági hőszivattyúkból.
_________________
_________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).
30 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
(10a) A szulfuril-fluorid magas GWP-értéke és növekvő használata ellenére e fluortartalmú üvegházhatású gáz kibocsátását nem szabályozták, illetve nem követték nyomon, és a Párizsi Megállapodás szerinti jelentéstételi kötelezettség sem vonatkozik rá. 2025-től az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy – amennyiben ez műszakilag kivitelezhető és nem aránytalanul költséges – a gázosítás után visszanyerjék a szulfuril-fluoridot.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új)
(10b) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy gyártói felelősségvállalási rendszereket hozzanak létre a fluortartalmú üvegházhatású gázok életciklus végi kezelésére. A Bizottságnak meg kell határoznia a gyártói felelősségvállalási rendszerekre – többek között az összegyűjtésre, regenerálásra, újrahasznosításra, az ártalmatlanításra szolgáló létesítményekre, a tanúsított technikusoknak biztosítandó felszerelésre, a jelentéstételre és a tudatosságnövelésre – vonatkozó minimumkövetelményeket.
(11) Az éghajlatra hatást nem gyakorló vagy csak kisebb hatást gyakorló, mérgező, tűzveszélyes vagy nagynyomású anyagok használatával járó technológiák alkalmazásának ösztönzése érdekében a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző természetes személyek képzésének ki kell terjednie a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát helyettesítő vagy csökkentő technológiákra, ezen belül az energiahatékonysági szempontokkal, valamint az alkalmazandó szabályozással és műszaki szabványokkal kapcsolatos információkra. Felül kell vizsgálni vagy ki kell igazítani az 517/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a nemzeti szakképzési rendszerekbe integrálható képesítési és képzési programokat, lehetővé téve a technikusok számára az alternatív technológiák biztonságos kezelését.
(11) Az éghajlatra hatást nem gyakorló vagy csak kisebb hatást gyakorló, mérgező, tűzveszélyes vagy nagynyomású anyagok használatával járó technológiák alkalmazásának ösztönzése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy jelentős számú, a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal, és a fluortartalmú üvegházhatású gázok használatát helyettesítő vagy csökkentő technológiákkal kapcsolatos tevékenységet végző természetes személyt képezzenek ki és tanúsítsanak. A képzésnek ki kell terjednie az energiahatékonysági szempontokkal, valamint az alkalmazandó szabályozással és műszaki szabványokkal kapcsolatos információkra. Felül kell vizsgálni vagy ki kell igazítani az 517/2014/EU rendelet alapján létrehozott, a nemzeti szakképzési rendszerekbe integrálható képesítési és képzési programokat, lehetővé téve a technikusok számára az alternatív technológiák biztonságos kezelését.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
(11a) Az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott nehézségekre és a globális energiapiaci zavarokra válaszul az Európai Bizottság 2022 májusában előterjesztette a RePowerEU tervet, amelynek célja az Unió orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének megszüntetése és az éghajlati válság kezelése. A terv célul tűzi ki, hogy 2027-ig 10 millió hidromotoros hőszivattyút építsenek ki, 2030-ig pedig megkétszerezzék a hőszivattyúk telepítésének ütemét. Bár a hőszivattyú-ágazat megkezdte a HFC-k alternatíváiba való beruházást, kihívást jelenthet, hogy a HFC-alapú hőszivattyúk gyártását rövid idő alatt természetes alternatívákkal váltsák fel, és a hőszivattyúk a RePowerEU által megcélzott mennyiségét forgalomba hozzák. A Bizottságnak ezért szorosan figyelemmel kell kísérnie a piaci fejleményeket, és további HFC-kvótákat kell biztosítania a hőszivattyú-ágazat számára, amennyiben a VII. mellékletben meghatározott HFC-kvóták fokozatos csökkentése olyan mértékű zavart okozna az uniós hőszivattyú-piacon, amely veszélyeztetné a hőszivattyúk telepítésére vonatkozó, a RePowerEU által kitűzött célok elérését.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 11 b preambulumbekezdés (új)
(11b) A fluorozott szénhidrogének helyettesítőinek használatára való átállás költségmegtakarítást eredményez a vállalkozások számára a HFC-kvótavásárlás elkerülésének köszönhetően, és ösztönzi a zöld innovációt és a zöld foglalkoztatást.A tagállamoknak azonban – hogy senkit se hagyjanak hátra – méltányos és igazságos átmenetet kell biztosítaniuk az olyan vállalkozások által alkalmazott személyzet számára, amelyeknek nem sikerül átállniuk a természetes alternatívákra.
(12) A kén-hexafluorid – a legismertebb éghajlatkárosító anyag – konkrét felhasználására vonatkozó jelenlegi tilalmakat fenn kell tartani, és az energiaelosztás kritikus ágazatában történő felhasználásra vonatkozó további korlátozásokkal kell kiegészíteni.
(12) A kén-hexafluorid – a legismertebb éghajlatkárosító anyag – konkrét felhasználására vonatkozó jelenlegi tilalmakat fenn kell tartani, és az energiaelosztás kritikus ágazatában történő felhasználásra vonatkozó további korlátozásokkal kell kiegészíteni. Ez a rendelet nem írja elő az elektromos hálózatba a IV. mellékletben megjelölt időpontokban már beépített kapcsolóberendezések cseréjét. A hálózatüzemeltetők számára csak akkor kell előírni az említett mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő új kapcsolóberendezések telepítését, ha az ott megjelölt időpontoktól kezdődően úgy döntenek, hogy a már telepített kapcsolóberendezéseket lecserélik, vagy további kapcsolóberendezéseket szerelnek be az elektromos hálózatba.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
(12a) A légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések piacának felgyorsulása és a hűtés terén tapasztalható technológiai átalakulás rávilágít arra, hogy a tagállamokban fokozott erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsítási programok és a képzések elegendőek legyenek az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.
(13) Amennyiben bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre, meg kell tiltani az olyan új hűtő-, légkondicionáló és tűzvédelmi berendezések forgalomba hozatalát, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyek ilyen gázokkal működnek. Amennyiben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók, vagy ha ezen alternatívák használata aránytalan költségekkel járna, a Bizottság korlátozott időre mentességet engedélyezhet az ilyen termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében.
(13) Amennyiben bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára megfelelő alternatívák állnak rendelkezésre, meg kell tiltani az olyan új hűtő-, légkondicionáló és tűzvédelmi berendezések, habok és technikai aeroszolok forgalomba hozatalát, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyek ilyen gázokkal működnek. Amennyiben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók, vagy ha ezen alternatívák használata aránytalan költségekkel járna, a Bizottság maximum 4 évre mentességet engedélyezhet az ilyen termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében. A mentességnek megújíthatónak kell lennie, ha egy új, indokolással ellátott mentességi kérelem értékelését követően a Bizottság a bizottsági eljárás keretében arra a következtetésre jut, hogy alternatívák még mindig nem állnak rendelkezésre.
Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) Annak biztosítása érdekében, hogy a már beszerelt meglévő berendezések teljes élettartamuk alatt javíthatók és karbantarthatók maradjanak, az ilyen berendezések javításához és szervizeléséhez szükséges alkatrészekre az e rendelet értelmében betiltott berendezésekhez tartozó alkatrészek forgalomba hozatalának tilalma nem alkalmazandó, elkerülve ezáltal a meglévő energetikai berendezések és infrastruktúra indokolatlan cseréjének szükségességét, ami negatív hatással lehet a dekarbonizációs erőfeszítésekre. Az a javítás vagy szervizelés, amelyhez ezeket a pótalkatrészeket használják, nem eredményezheti a berendezés kapacitásának növekedését vagy a berendezésben található fluortartalmú gázok vagy a felhasznált fluortartalmú gázok mennyiségének növekedését.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
(13b) A Bizottságnak fel kell kérnie az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzák ki és frissítsék a releváns harmonizált szabványokat az e rendeletben meghatározott, forgalomba hozatalra vonatkozó korlátozások gördülékeny végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szabványok és építési szabályzatok aktualizálását, hogy tükrözzék a gyúlékony hűtőközegek megengedett töltési határértékeit, beleértve az IEC 60335-2-89 és az IEC 60335-2-40 szabványt, és jelentést kell tenniük az erre irányuló erőfeszítéseikről és az aktualizálással kapcsolatos kivételekről.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 13 c preambulumbekezdés (új)
(13c) Annak vizsgálatakor, hogy léteznek-e alternatívák az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok használatára, a Bizottságnak nemcsak azt kell mérlegelnie, hogy létezik-e műszaki alternatíva, hanem az adott alternatívát is a lehető legkörültekintőbben meg kell vizsgálnia.A Bizottságnak ezért többek között meg kell vizsgálnia, hogy az alternatíva gazdaságilag életképes-e, és hogy az alternatíva gyakorlati szempontból széles körben alkalmazható-e.Annak értékelésekor, hogy egy alternatíva reálisan alkalmazható-e, a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie a kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyzetét.A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a kkv-kra alkalmazandó kivételekről is rendelkezzen.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 13 d preambulumbekezdés (új)
(13d) A gyógyszerösszetevők szállítására szolgáló adagolószelepes inhalátorok (MDI-k) előállítása során az Unióban forgalomban lévő összes HFC nem elhanyagolható hányadát használják fel. Az ágazat azonban jelenleg dolgozza ki az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat és természetes alternatívákat alkalmazó MDI-ket. Ez a rendelet az MDI-ágazatot beépíti a HFC-kvótarendszerbe, és ezáltal arra ösztönzi az ágazatot, hogy folytassa a tisztább alternatívák felé vezető utat. A tiszta alternatívákra való zökkenőmentes átállás lehetővé tétele érdekében e rendelet VII. és VIII. melléklete az MDI-ágazat számára fenntartott kvótákra vonatkozó mechanizmust vezet be az első két kvótakiosztási időszakra. Az MDI-ágazat számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet hatálybalépését követő első kiosztási időszakban az aktuális teljes felhasználásának megfelelő mennyiségű kvótát kapjon, a második kiosztási időszakban pedig az aktuális felhasználás 70%-ának megfelelő kvótamennyiséget kapjon.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 13 e preambulumbekezdés (új)
(13e) Az MDI-k olyan gyógyászati termékek, amelyek szigorú értékelésnek vannak alávetve, beleértve a betegbiztonság biztosítása érdekében végzett klinikai vizsgálatokat is. A Bizottságnak, a tagállamoknak és illetékes hatóságaiknak, valamint az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) szorosan együtt kell működniük az alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú gázokat és a fluortartalmú gázok alternatíváit használó MDI-k zökkenőmentes jóváhagyási folyamatának biztosítása érdekében, ezáltal biztosítva a tiszta megoldásokra való átállást anélkül, hogy ez érintené az alapvető gyógyszerek hozzáférhetőségét, rendelkezésre állását és megfizethetőségét.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 13 f preambulumbekezdés (új)
(13f) Az Unió energetikai átállásához szükséges akkumulátorokkal együtt használt hűtőberendezések fluortartalmú gázokat is tartalmazhatnak. Ezt az ágazatot azonban az e rendeletet kísérő hatásvizsgálat nem elemezte. Az e rendelet végrehajtásáról szóló, 2027. január 1-jéig esedékes jelentésében a Bizottságnak értékelnie kell e rendelet hatását az uniós akkumulátorpiacra.
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 13 g preambulumbekezdés (új)
(13g) A Bizottság a 2020. október 14-i, „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért" című közleményében rámutat, hogy a per- és polifluorozott alkilezett anyagok (PFA-k) különleges figyelmet igényelnek a talaj és a víz – többek között az ivóvíz – szennyezettségével összefüggő esetek magas száma miatt uniós és világszinten egyaránt, valamint a betegségek széles köre által érintett személyek száma és az ezzel összefüggő társadalmi és gazdasági költségek miatt, és célul tűzi ki a PFA-k használatának fokozatos kivezetését az Unióban, azon esetek kivételével, amikor annak társadalmi nélkülözhetetlensége igazolt. Az uniós politikával való összhang, valamint az egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében, továbbá a nem mérgező alternatívák rendelkezésre állása miatt e rendelet nem ösztönözheti a HFC-k olyan fluortartalmú üvegházhatású gázokkal való helyettesítését, amelyek PFA-k is, amelyek előállítása során PFA-k termelődnek, vagy amelyek más módon PFA-kká bomlanak le. Amennyiben a IV. mellékletben foglalt tilalmak lehetővé teszik a PFA-kat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatalát és kivitelét, fontos, hogy a tagállamok az ágazattal együttműködve alternatív megoldások felé irányítsák a beruházásokat. Ez megakadályozza az eszközök beragadását is, amennyiben a REACH-rendelet felülvizsgálata a PFA-kra vonatkozó tilalmakat vezet be. A Bizottságnak közvetlenül a felülvizsgált REACH-rendelet elfogadását követően értékelnie kell az e rendelet és az említett rendelet közötti koherenciát.
(15) Az ózonkárosító anyagok nem újratölthető tartályait be kell tiltani, tekintettel arra, hogy a hűtőközegből egy bizonyos mennyiség kiürítéskor elkerülhetetlenül ezekben a tartályokban marad, majd a légkörbe kerül. E tekintetben e rendeletnek meg kell tiltania behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi szállításukat vagy forgalmazásukat, felhasználásukat, kivéve laboratóriumi és analitikai felhasználásukat, valamint kivitelüket.
(15) A fluortartalmú üvegházhatású gázok nem újratölthető tartályait be kell tiltani, tekintettel arra, hogy a hűtőközegből egy bizonyos mennyiség kiürítéskor elkerülhetetlenül ezekben a tartályokban marad, majd a légkörbe kerül. E tekintetben e rendeletnek meg kell tiltania behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi szállításukat vagy forgalmazásukat, felhasználásukat, kivéve laboratóriumi és analitikai felhasználásukat, valamint kivitelüket. Annak megakadályozása érdekében, hogy az újratölthető tartályokat az újratöltés helyett kidobják, elő kell írni a vállalkozások számára, hogy az újratölthető tartályok forgalomba hozatalakor megfelelőségi nyilatkozatot nyújtsanak be, amely tartalmazza az újratöltés céljából történő visszajuttatást célzó intézkedésekre vonatkozó bizonyítékokat.
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
(15a) Mivel előfordulhat, hogy harmadik országok – különösen a fejlődő országok – nem írnak elő szigorú kötelezettségeket a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésére vonatkozóan, vagy nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával e gázok életciklus végi kezeléséhez, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések harmadik országokba történő kivitele azzal a következménnyel járhat, hogy gázok kerülnek a légkörbe. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális uniós erőfeszítések keretében ezért a IV. mellékletben meghatározott termékekre és berendezésekre vonatkozó tilalmakat mind az uniós piacon történő forgalomba hozatalukra, mind az Unióból harmadik országokba irányuló exportjukra alkalmazni kell.
(17) A jegyzőkönyv végrehajtása érdekében, beleértve a HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentését is, a Bizottságnak továbbra is ki kell osztania a kvótákat az egyes gyártók és importőrök között a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozóan, biztosítva, hogy ne lépjék túl az engedélyezett és a jegyzőkönyv szerinti általános mennyiségi korlátot. Annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentése ne szenvedjen csorbát, a berendezésekbe töltött HFC-ket továbbra is be kell számítani a kvótarendszerbe.
(17) A jegyzőkönyv végrehajtása érdekében, beleértve a HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentését is, a Bizottságnak továbbra is ki kell osztania a kvótákat az egyes gyártók és importőrök között a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozóan, biztosítva, hogy ne lépjék túl az engedélyezett és a jegyzőkönyv szerinti általános mennyiségi korlátot. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes esetben legfeljebb négy évre mentességet engedélyezzen a szénhidrogéneknek a kvótarendszerből való, meghatározott alkalmazásokban vagy termék- vagy berendezéskategóriákban történő felhasználás céljából történő kizárása tekintetében. A mentességnek megújíthatónak kell lennie, ha egy új, indokolással ellátott mentességi kérelem értékelését követően a Bizottság a bizottsági eljárás keretében arra a következtetésre jut, hogy alternatívák még mindig nem állnak rendelkezésre. Annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott HFC-k mennyiségének fokozatos csökkentése ne szenvedjen csorbát, a berendezésekbe töltött HFC-ket továbbra is be kell számítani a kvótarendszerbe.
(20) Figyelembe véve a kiosztott kvóta piaci értékét, helyénvaló a kiosztásra vonatkozó árat megszabni. Ezzel elkerülhető a piac további széttagoltsága azon vállalkozások kárára, amelyeknek szükségük van a HFC-ellátásra, és amelyek a hanyatló piacon már most is függnek a HFC-kereskedelemtől. Feltételezhetően azok a vállalkozások, amelyek úgy döntenek, hogy nem igényelnek és nem fizetnek olyan kvótát, amelyre a referenciaértékek kiszámítását megelőző év(ek)ben jogosultak lennének, úgy döntöttek, hogy elhagyják a piacot, és így nem kapnak új referenciaértéket. A bevételt az igazgatási költségek fedezésére kell felhasználni.
(20) Figyelembe véve a kiosztott kvóta piaci értékét, helyénvaló a kiosztásra vonatkozó árat megszabni. Ezzel elkerülhető a piac további széttagoltsága azon vállalkozások kárára, amelyeknek szükségük van a HFC-ellátásra, és amelyek a hanyatló piacon már most is függnek a HFC-kereskedelemtől. Feltételezhetően azok a vállalkozások, amelyek úgy döntenek, hogy nem igényelnek és nem fizetnek olyan kvótát, amelyre a referenciaértékek kiszámítását megelőző év(ek)ben jogosultak lennének, úgy döntöttek, hogy elhagyják a piacot, és így nem kapnak új referenciaértéket. A kvótaárnak idővel növekednie kell, hogy stabil bevételi forrást biztosítson. A bevételt az igazgatási költségek fedezésére, a kapacitásépítés, a végrehajtás és az érvényesítés támogatására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok alternatívái bevezetésének felgyorsítására kell fordítani.
(25) Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős mennyiségű anyagra vonatkozó jelentések pontosak legyenek, és hogy az előtöltött berendezésekben található HFC-mennyiségeket az uniós kvótarendszer keretében lehessen elszámolni, harmadik fél általi ellenőrzést kell előírni.
(25) Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős mennyiségű anyagra vonatkozó jelentések pontosak legyenek, és hogy az előtöltött berendezésekben található HFC-mennyiségeket az uniós kvótarendszer keretében lehessen elszámolni, független harmadik fél általi ellenőrzést kell előírni.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új)
(28a) A vámhatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, árutovábbítás alatt állóként bejelentett termékek ténylegesen elhagyták-e az Unió vámterületét. E célból a vámhatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az árutovábbítást végző vállalkozásról.
(29) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzéseket végző vámhatóságok – például a rendelkezésükre bocsátott képzések révén – megfelelő erőforrásokkal és ismeretekkel rendelkezzenek, és megfelelő eszközök birtokában legyenek az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális kereskedelme eseteinek kezeléséhez. A tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a vámhivatalokat, amelyek teljesítik az említett feltételeket, és amelyek ezért felhatalmazást kapnak arra, hogy vámellenőrzéseket végezzenek a behozatal, a kivitel és az árutovábbítás esetében.
(29) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzéseket végző vámhatóságok – például a rendelkezésükre bocsátott képzések révén – megfelelő erőforrásokkal és ismeretekkel rendelkezzenek, és megfelelő eszközök birtokában legyenek az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális kereskedelme eseteinek kezeléséhez.
(32) 2028-tól meg kell tiltani a HFC-k, valamint a HFC-ket tartalmazó vagy e gázokkal működő termékek és berendezések olyan államból való behozatalát, illetve olyan államból való kivitelét, amely nem részese a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyvben 2033-tól előirányzott párhuzamos tilalmat így továbbfejlesztették annak biztosítására, hogy a kigali módosításban foglalt globális HFC-csökkentési intézkedések a lehető leghamarabb biztosítsák az éghajlatra gyakorolni kívánt előnyöket.
(32) 2028-tól meg kell tiltani a HFC-k, valamint a HFC-ket tartalmazó vagy e gázokkal működő termékek és berendezések olyan államból való behozatalát, illetve olyan államból való kivitelét, amely nem részese a jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv ezt a tilalmat 2033-tól irányozza elő, és e rendelet értelmében korábbi alkalmazásának célja annak biztosítása, hogy a kigali módosításban foglalt globális HFC-csökkentési intézkedések a lehető leghamarabb biztosítsák az éghajlatra gyakorolni kívánt előnyöket.
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új)
(34a) A tagállamok hatásköreinek és szuverenitásának sérelme nélkül a szankcióknak a lehető legkoherensebbnek kell lenniük.A Bizottságnak ezért négyévente fel kell térképeznie a szankciók tagállamok közötti különbségeit, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(37) A visszaélést bejelentő személyek új információkat hozhatnak az illetékes hatóságok tudomására, amelyek segíthetik az illetékes hatóságokat e rendelet megsértésének felderítésében, és lehetővé tehetik számukra szankciók kiszabását. Biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a visszaélést bejelentő személyek számára, hogy felhívják az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésére, valamint hogy megvédjék a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól. E célból e rendeletben elő kell írni, hogy e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv36 alkalmazandó.
(37) A visszaélést bejelentő személyek új információkat hozhatnak az illetékes hatóságok tudomására, amelyek segíthetik az illetékes hatóságokat e rendelet megsértésének felderítésében, és lehetővé tehetik számukra szankciók kiszabását. Ezért gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, másrészt hatékonyan megvédik a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól. E célból e rendeletben elő kell írni, hogy e rendelet megsértésének bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv36 alkalmazandó.
_________________
_________________
36 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
36 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
(37a) „Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosításának javítása az EU-ban és tagállamaiban” című, 2020. október 14-i bizottsági közlemény hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket bele kell foglalni a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó új vagy felülvizsgált uniós jogszabályokra irányuló uniós jogalkotási javaslatokba. Ez a rendelet tartalmaz az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (az „Aarhusi Egyezmény”) összhangban egyenlő feltételeket biztosítson a tagállamokban az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében.
(39) E rendelet végrehajtása során a Bizottságnak létre kell hoznia egy úgynevezett konzultációs fórumot, amely biztosítja a tagállamok és a civil társadalom, köztük a környezetvédelmi szervezetek, a gyártók, a gazdasági szereplők és a tanúsított személyek képviselőinek kiegyensúlyozott részvételét.
(39) E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy úgynevezett konzultációs fórumot. A konzultációs fórumnak biztosítania kell a tagállamok képviselőinek és az összes érintett érdekelt fél, köztük a környezetvédelmi szervezetek, a betegképviseleti szervezetek és az egészségügyi szakembereket tömörítő szervezetek, a gyártók, az üzemeltetők és a tanúsított személyek képviselőinek kiegyensúlyozott részvételét. A konzultációs fórumnak együtt kell működnie az érintett uniós ügynökségekkel, különösen az EMA-val.
(40) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a trifluor-metán más fluortartalmú anyagok gyártása során történő megsemmisítésére vagy visszanyerésére vonatkozó bizonyítékok tekintetében; a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmények tekintetében; a nyilvántartások formátuma, létrehozása és karbantartása tekintetében; a képesítési programokra és képzési tanúsítványokra vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében; a képesítési és képzési programok bejelentésének formátuma tekintetében; a forgalombahozatali tilalom hatálya alá tartozó termékekre és berendezésekre vonatkozó mentességek tekintetében; a címkék formátuma tekintetében; a HFC-gyártók gyártási jogainak meghatározása tekintetében; a HFC-k meghatározott alkalmazásokban, illetve bizonyos termékkategóriákban vagy berendezésekben való felhasználása esetében alkalmazandó, a kvótára vonatkozó követelmény alóli mentességek tekintetében; a gyártók és importőrök számára a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek meghatározása tekintetében; az esedékes összeg kifizetésének módozatai és részletes szabályai tekintetében; az előtöltött berendezések megfelelőségi nyilatkozatának és hitelesítésének, valamint a hitelesítők akkreditálásának részletes szabályai tekintetében; a nyilvántartás zökkenőmentes működése tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanyokkal folytatott kereskedelem engedélyezése tekintetében; a jelentések hitelesítésének és a hitelesítők akkreditációjának részletei, valamint a jelentések benyújtási formátuma tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek37 megfelelően kell gyakorolni.
(40) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a trifluor-metán más fluortartalmú anyagok gyártása során történő megsemmisítésére vagy visszanyerésére vonatkozó bizonyítékok tekintetében; a szivárgásvizsgálatra vonatkozó követelmények tekintetében; a nyilvántartások formátuma, létrehozása és karbantartása tekintetében; a képesítési programokra és képzési tanúsítványokra vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében; a képesítési és képzési programok bejelentésének formátuma tekintetében; a forgalombahozatali tilalom hatálya alá tartozó termékekre és berendezésekre vonatkozó mentességek tekintetében; a címkék formátuma tekintetében; a HFC-gyártók gyártási jogainak meghatározása tekintetében; a fluortartalmú üvegházhatású gázok újratölthető tartályaira vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat részleteinek meghatározása, beleértve annak igazolását is, hogy a tartály újratöltésére vonatkozó intézkedések vannak érvényben; a HFC-k meghatározott alkalmazásokban, illetve bizonyos termékkategóriákban vagy berendezésekben való felhasználása esetében alkalmazandó, a kvótára vonatkozó követelmény alóli mentességek tekintetében; a gyártók és importőrök számára a HFC-k forgalomba hozatalára vonatkozó referenciaértékek meghatározása tekintetében; az esedékes összeg kifizetésének módozatai és részletes szabályai tekintetében; az előtöltött berendezések megfelelőségi nyilatkozatának és hitelesítésének, valamint a hitelesítők akkreditálásának részletes szabályai tekintetében; a nyilvántartás zökkenőmentes működése tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanyokkal folytatott kereskedelem engedélyezése tekintetében; a jelentések hitelesítésének és a hitelesítők akkreditációjának részletei, valamint a jelentések benyújtási formátuma tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek37 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
37 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
37 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(41) E rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon termékek és berendezések listájának összeállítása és az alkalmazandó technológiák meghatározása tekintetében, amelyek esetében a gázok visszanyerése vagy megsemmisítése műszakilag és gazdaságilag megvalósítható; a címkézési követelmények tekintetében; a HFC-k kvótakövetelmények alóli, a jegyzőkönyvben részes felek határozataival összhangban történő kizárása tekintetében; a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztásának mechanizmusa tekintetében; az átmeneti megőrzés és vámeljárás alá vont az anyagok, valamint termékek és berendezések nyomon követésére vonatkozó kiegészítő intézkedések tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanytól importált, illetve jogalanyhoz exportált termékek és berendezések szabad forgalomba bocsátására vonatkozó szabályok tekintetében; a listában szereplő anyagok globális felmelegedési potenciáljának aktualizálása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor38. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(41) E rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon termékek és berendezések listájának összeállítása és az alkalmazandó technológiák meghatározása tekintetében, amelyek esetében a gázok visszanyerése vagy megsemmisítése műszakilag és gazdaságilag megvalósítható; az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, újrafeldolgozásával, regenerálásával vagy megsemmisítésével kapcsolatos gyártói felelősségi rendszerekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása tekintetében, beleértve a gyűjtésre, a regenerálásra, az újrafeldolgozásra, a hulladékártalmatlanító létesítményekre, a tanúsított technikusoknak biztosítandó felszerelésekre, a jelentéstételre és a figyelemfelhívásra vonatkozó minimumkövetelményeket; a címkézési követelmények tekintetében; a HFC-k kvótakövetelmények alóli, a jegyzőkönyvben részes felek határozataival összhangban történő kizárása tekintetében; a fluorozott szénhidrogének félvezető anyagainak vagy a gőzfázisú leválasztásra szolgáló kamráknak a félvezető-ágazaton belüli forgalomba hozatalának a kvótarendszerből való kizárása tekintetében, amennyiben bizonyos esetekben hiány vagy zavar áll fenn a félvezető anyagok vagy gőzfázisú kamrák uniós piaci ellátásában; bizonyos esetekben a hőszivattyúkban felhasználandó fluorozott szénhidrogének uniós forgalomba hozatalára vonatkozó kvóták 2029-ig történő növelése tekintetében;a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztásának mechanizmusa tekintetében; az átmeneti megőrzés és vámeljárás alá vont az anyagok, valamint termékek és berendezések nyomon követésére vonatkozó kiegészítő intézkedések tekintetében; a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó jogalanytól importált, illetve jogalanyhoz exportált termékek és berendezések szabad forgalomba bocsátására vonatkozó szabályok tekintetében; az e rendelettel összhangban gyűjtött információk rögzítésére szolgáló központosított elektronikus rendszerek tervezésére vonatkozó közös általános keret elfogadása tekintetében; valamint a jegyzékben szereplő anyagok globális felmelegedési potenciáljának aktualizálása és az ilyen anyagok forgalomba hozatalára vonatkozó tilalmak megerősítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, különösen az e rendelet 33. cikke alapján létrehozott konzultációs fórummal, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak38 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(1) Ezt a rendeletet az I., II. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy önmagukban vagy keverékekben vannak-e jelen.
(1) Ezt a rendeletet az I., II. és III. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy önmagukban vagy keverékekben vannak-e jelen.
(2) Ez a rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire is alkalmazandó.
(2) Ez a rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy részben vagy egészben ilyen gázokkal működő termékekre és berendezésekre is alkalmazandó.
5. „üzemeltető”: az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések műszaki működése felett tényleges hatáskört gyakorló vállalkozás vagy a tulajdonos, amennyiben valamely tagállam meghatározott esetekben az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként jelöli ki;
5. „üzemeltető”: az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések műszaki működése felett tényleges hatáskört gyakorló vállalkozás vagy a jogalany, amennyiben valamely tagállam meghatározott esetekben az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként jelöli ki;
6. „forgalomba hozatal”: egy másik személy számára első alkalommal, ellenérték fejében vagy ingyenesen az Unióban történő szabad forgalomba bocsátás, valamint az előállított anyagok felhasználása vagy a saját használatra gyártott termékek vagy berendezések felhasználása;
6. „forgalomba hozatal”: más személy számára az Unión belül első alkalommal, térítés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy hozzáférhetővé tétel, az Unióban történő szabad forgalomba bocsátás, valamint az előállított anyagok, illetve a saját célra gyártott termékek vagy berendezések hasznosítása;
27. „alapanyag”: olyan, az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;
27. „alapanyag”: olyan, az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik;
E bizonyíték szolgáltatása céljából az importőrök és a gyártók megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki, és csatolják a gyártóüzemre, valamint a trifluor-metán kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó alátámasztó dokumentációt. A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az igazoló dokumentumot a forgalomba hozatalt követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
E bizonyíték szolgáltatása céljából az importőrök és a gyártók megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki, és csatolják az alátámasztó dokumentációt, amely a következőket tartalmazza:
a) a gyártóüzemre vonatkozó információk;
b) a gyártóüzemben az elérhető legjobb kibocsátáscsökkentési technológia rendelkezésre állásának és működésének igazolása;
c) az elérhető legjobb technológiával összhangban a trifluor-metán kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedések igazolása;
d) a kibocsátott trifluor-metán bármilyen mennyiségének az elérhető legjobb technológiával összhangban és a 8. cikk (7) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően történő megsemmisítésének vagy visszanyerésének igazolása.
A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az igazoló dokumentumot a forgalomba hozatalt követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és igazoló dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és alátámasztó dokumentációra vonatkozó részletes szabályokat és azok pontos elemeit. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.
(6a) Az (1)–(6) bekezdés sérelme nélkül, az üzemeltetők biztosítják a szulfuril-fluorid leválasztását és gázosítás utáni visszanyerését. Az üzemeltetők biztosítják, hogy a visszanyerést megfelelően képzett természetes személyek végezzék annak érdekében, hogy a gázokat újrahasznosítsák, regenerálják vagy megsemmisítsék.
A megsemmisítésre vonatkozó bizonyíték szolgáltatása céljából az üzemeltetők megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki, és csatolják az üzemmel kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb visszanyerési technológia üzemben történő rendelkezésre állásának és működésének igazolását és a szulfuril-fluorid-kibocsátás visszanyerése érdekében elfogadott intézkedések igazolását tartalmazó alátámasztó dokumentációt. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban független, tudományos ellenőrzést kell végezni.
Amennyiben a visszanyerés műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható, az üzemeltetőknek alternatív kezelési lehetőségeket kell alkalmazniuk, kivéve, ha ilyen alternatív kezelési lehetőségek nem állnak rendelkezésre. Ilyen esetben az üzemeltetőnek dokumentációt kell készítenie, amely bizonyítja a szulfuril-fluorid visszanyerésének lehetetlenségét és az alternatív kezelési lehetőségek hiányát.
Az üzemeltető öt évig megőrzi a megfelelőségi nyilatkozatot és az alátámasztó dokumentációt, és kérésre a tagállam illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.
Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 6 kg-ot nem hab formában tartalmazó berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról.
Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 5 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 1 kg-ot nem hab formában tartalmazó berendezések gyártóinak és üzemeltetőinek gondoskodniuk kell a berendezések szivárgásvizsgálatáról, többek között a gyártásuk során is.
Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértékben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt 2 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hermetikusan zárt berendezéseken nem kell szivárgásvizsgálatot végezni, feltéve, hogy a berendezés hermetikusan lezártként van felcímkézve, és a csatlakoztatott alkatrészek igazolt szivárgási mértéke a legnagyobb megengedett nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomáson kevesebb, mint évi 3 gramm.
Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat kevesebb mint 10 tonna CO2-egyenértékben vagy a II. melléklet I. szakaszában felsorolt 2 kg fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó hermetikusan zárt helyi berendezéseken nem kell szivárgásvizsgálatot végezni, feltéve, hogy a berendezés hermetikusan lezártként van felcímkézve, és a csatlakoztatott alkatrészek igazolt szivárgási mértéke a legnagyobb megengedett nyomás legalább egynegyedének megfelelő nyomáson kevesebb, mint évi 3 gramm.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – c pont
c) 6 kg-nál kevesebb, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak.
törölve
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e) hűtőkamionok és -pótkocsik hűtőegységei;
e) hűtőkamionok, -pótkocsik, -furgonok és -hajók hűtőegységei;
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e a pont (új)
ea) légkondicionáló berendezések metrókban, vonatokban, hajókban, repülőgépekben és közúti járművekben, a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* hatálya alá tartozók kivételével;
* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).
(2) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában felsorolt, 2017. január 1-jétől telepített berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást.
(2) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat legalább 500 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő mennyiségben tartalmazó, az 5. cikk (2) bekezdésének f) és g) pontjában felsorolt, 2017. január 1-jétől telepített berendezések üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a berendezés fel legyen szerelve szivárgásészlelő rendszerrel, amely szivárgás esetén riasztja az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalkozást. Az 5. cikk (2) bekezdése g) pontjának alkalmazásában a szivárgásészlelő rendszernek nagyobb érzékenységűnek kell lennie, mint egy nyomás- vagy sűrűségfigyelő eszköznek.
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a telepítés, karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott gázok mennyisége;
b) a telepítés, karbantartás vagy szervizelés során, vagy szivárgás miatt hozzáadott gázok mennyisége, beleértve a hozzáadás pontos idejét is;
Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a gázok mennyiségeit újrahasznosították vagy regenerálták-e, feltüntetve az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény nevét és uniós címét és adott esetben a képesítési igazolás számát is;
c) a visszanyert gázokat újrahasznosították vagy regenerálták-e, és milyen mennyiségben, feltüntetve az újrahasznosító vagy regeneráló létesítmény nevét és uniós címét és adott esetben a képesítési igazolás számát is;
Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött berendezések és hűtőkamionok vagy hűtőpótkocsik hűtőegységei üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából gondoskodniuk kell arról, hogy e gázok visszanyerését olyan természetes személyek végezzék, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.
Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, nem hab formájában tárolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött berendezések és hűtőfurgonok, -kamionok, pótkocsik és -hajók hűtőegységei üzemeltetőinek e gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása céljából gondoskodniuk kell arról, hogy e gázok visszanyerését olyan természetes személyek végezzék, akik rendelkeznek a 10. cikkben előírt megfelelő képesítéssel.
Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) a hűtőkamionok vagy -pótkocsik hűtőegységeinek hűtőköre;
b) a hűtőfurgonok, -kamionok, -pótkocsik és -hajók hűtőegységeinek hűtőköre;
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését szolgáló termékek és berendezések jegyzékének összeállításával; az ilyen gázokat tartalmazó termékeknek és berendezéseknek a gázok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítését műszaki és gazdasági szempontból megvalósíthatónak kell tekinteni, meghatározva adott esetben az alkalmazandó technológiákat.
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére azon termékek és berendezések jegyzékének összeállításával, amelyek esetében az I. mellékletben és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, illetve az ilyen gázokat tartalmazó termékeknek és berendezéseknek a gázok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítését műszaki és gazdasági szempontból megvalósíthatónak kell tekinteni, meghatározva adott esetben az alkalmazandó technológiákat.
(9) A tagállamok előmozdítják az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, újrafeldolgozását, regenerálását és megsemmisítését.
(9) A tagállamok előmozdítják az I. mellékletben és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, újrafeldolgozását, regenerálását és megsemmisítését.
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – cím
Gyártói felelősségvállalási rendszerek
Kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszerek
A hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok ösztönzik az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, valamint újrahasznosításával, regenerálásával és megsemmisítésével kapcsolatos gyártói felelősségvállalási rendszerek létrehozását.
A hatályos uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok előírják, hogy 2027. december 31-ig az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerésével, újrahasznosításával, regenerálásával vagy megsemmisítésével kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszereket kell létrehozni, a már alkalmazandó gyártói felelősségvállalási rendszerek figyelembevételével.
A Bizottság 2025. december 31-ig a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az (1) bekezdésben említett gyártói felelősségvállalási rendszerekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása révén, többek között a begyűjtésre, a regenerálásra, az újrahasznosításra, a hulladékártalmatlanító létesítményekre, a tanúsított technikusok berendezésekkel való felszerelésére, a jelentéstételre és a figyelemfelkeltésre vonatkozóan.
A tagállamok biztosítják, hogy az I. és II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártói és importőrei fedezzék a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek* a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezései szerinti költségeket, és amennyiben azokról még nincs rendelkezés, legalább a következő költségeket fedezzék:
____________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).”
Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 b bekezdés – a pont (új)
a) a begyűjtés költségei, beleértve a hozzáférhető gyűjtőhelyek biztosítását, a tárolást és a szállítást;
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 b bekezdés – b pont (új)
b) a 10. cikkel összhangban a helyszíni újrafeldolgozás céljából a tanúsított természetes személyek újrafeldolgozó egységeinek költségei.
(1) A tagállamok az (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki, beleértve az értékelési eljárásokat is, és biztosítják, hogy a gyakorlati készségekre és az elméleti ismeretekre vonatkozó képzés rendelkezésre álljon az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváival kapcsolatos alábbi feladatokat ellátó természetes személyek számára:
(1) A tagállamok az (5) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján képesítési programokat hoznak létre vagy igazítanak ki, beleértve az értékelési eljárásokat is, és biztosítják, hogy a gyakorlati készségekre és az elméleti ismeretekre vonatkozó képzés rendelkezésre álljon az I. mellékletben és a II. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváival kapcsolatos alábbi feladatokat ellátó természetes személyek számára:
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően képzési programok álljanak rendelkezésre az I. mellékletben és a II. melléklet I. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42 hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből történő visszanyerését végző természetes személyek számára.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően képzési programok álljanak rendelkezésre az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázoknak, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváinak a 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42 hatálya alá tartozó gépjárművek légkondicionáló berendezéseiből történő visszanyerését végző természetes személyek számára.
_________________
_________________
42 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/40/EK irányelve (2006. május 17.) a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 161., 2006.6.14., 12. o.).
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt képesítési programoknak és képzésnek az alábbiakra kell kiterjednie:
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt képesítési programoknak és képzésnek legalább az alábbiakra kell kiterjednie:
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea) a természetes alternatívákra vonatkozó képesítés (jellemzőik és előnyeik a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználásához képest, valamint biztonságos kezelésük a telepítés, szervizelés, karbantartás, javítás és leszerelés során).
(6a) A tagállamok az (1), (2), (3) és (6) bekezdés szerinti képesítési rendszereket és képzési programokat az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül szükség szerint létrehozzák vagy kiigazítják.
(7) Az 517/2014/EU rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képesítési igazolások és képzési igazolások továbbra is érvényben maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően.
(7) Az 517/2014/EU rendeletnek megfelelően kiállított meglévő képzési igazolások továbbra is érvényben maradnak, az eredeti kiállításuk szerinti feltételeknek megfelelően. A meglévő képzési igazolások érvényessége kiegészítő követelményekhez köthető, amennyiben a képesítési rendszert kiterjesztik a fluortartalmú üvegházhatású gázok egyéb releváns alternatíváira.
A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó] január 1-jéig értesítik a Bizottságot a képesítési és képzési programokról.
A tagállamok ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = egy évvel e rendelet hatálybalépését követően] január 1-jéig értesítik a Bizottságot a képesítési és képzési programokról és a fluortartalmú üvegházhatású gázokra és az egyes ágazatokban releváns alternatívákra vonatkozóan képesített és képzett személyek számáról.Amennyiben a releváns alternatívákra vonatkozó képesítés és képzés egy minimális küszöbérték alá esik, a tagállamok egy, az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel egyeztetve összeállított tervet csatolnak az értesítéshez, amelyben a következő naptári évtől kezdődően intézkedéseket határoznak meg a releváns alternatívákkal kapcsolatos képesítés és képzés bővítésére.
(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a (8) bekezdésben említett értesítés formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(9) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza a releváns alternatívákkal kapcsolatos képesítés és képzés bővítésére irányuló intézkedések minimális küszöbértékét és a (8)bekezdésben említett értesítés formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(10) Minden olyan vállalkozásnak, amely egy másik vállalkozást bíz meg az (1) bekezdésben említett valamely feladat elvégzésével, a szükséges észszerű lépések megtétele révén meg kell bizonyosodnia arról, hogy az általa megbízott vállalkozás rendelkezik az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges képesítési igazolásokkal.
(10) Egy vállalkozás csak azt követően bízhat meg egy másik vállalkozást az (1) bekezdésben említett valamely feladat elvégzésével, hogy megbizonyosodott arról, hogy a másik vállalkozás rendelkezik az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges képesítési igazolásokkal.
Az első albekezdéstől eltérve, a meglévő berendezések javításához és szervizeléséhez szükséges berendezés-alkatrészek forgalomba hozatala engedélyezhető, feltéve, hogy a javítás vagy szervizelés nem eredményezi a berendezés kapacitásának növekedését vagy a berendezésben található fluortartalmú gázok, illetve a felhasznált fluortartalmú gázok mennyiségének növekedését.
A IV. mellékletben felsorolt egyes időpontoktól számított két év elteltével az első albekezdésben említett időpontot megelőzően jogszerűen forgalomba hozott termékeknek vagy berendezéseknek az Unióban egy másik fél részére fizetés ellenében vagy ingyenesen történő későbbi szállítása vagy hozzáférhetővé tétele csak akkor engedélyezhető, ha bizonyítást nyer, hogy a terméket vagy berendezést az adott időpontot megelőzően jogszerűen hozták forgalomba.
A IV. mellékletben felsorolt egyes időpontoktól számított hat hónap elteltével az első albekezdésben említett időpontot megelőzően jogszerűen forgalomba hozott termékeknek vagy berendezéseknek az Unióban egy másik fél részére fizetés ellenében vagy ingyenesen történő későbbi szállítása vagy hozzáférhetővé tétele csak akkor engedélyezhető, ha bizonyítást nyer, hogy a terméket vagy berendezést az adott időpontot megelőzően jogszerűen hozták forgalomba.
(3) A IV. melléklet 1. pontjában meghatározott forgalombahozatali tilalom mellett tilos az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok nem újratölthető tartályainak üres, illetve teljesen vagy részben feltöltött állapotban való behozatala, forgalomba hozatala, későbbi szállítása, illetve az Unión belüli más személyek számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, felhasználása vagy kivitele. Az ilyen tartályokat csak későbbi ártalmatlanítás céljából szabad tárolni vagy szállítani. Ez a tilalom nem vonatkozik a laboratóriumi vagy analitikai felhasználásra szánt tartályokra.
(3) A IV. melléklet 1. pontjában meghatározott forgalombahozatali tilalom mellett tilos a fluortartalmú üvegházhatású gázok nem újratölthető tartályainak üres, illetve teljesen vagy részben feltöltött állapotban való behozatala, forgalomba hozatala, későbbi szállítása, illetve az Unión belüli más személyek számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő rendelkezésre bocsátása, felhasználása vagy kivitele. Az ilyen tartályokat csak későbbi ártalmatlanítás céljából szabad tárolni vagy szállítani. Ez a tilalom nem vonatkozik a laboratóriumi vagy analitikai felhasználásra szánt tartályokra.
(3a) A fluortartalmú üvegházhatású gázok utántölthető tartályait forgalomba hozó vállalkozások megfelelőségi nyilatkozatot nyújtanak be, amely bizonyítékot tartalmaz az adott tartály utántöltés céljából történő visszavételére vonatkozó intézkedésekről. Ezeknek az intézkedéseknek a végfelhasználók számára tartályokat szállító fél számára kötelezettségeket kell tartalmazniuk az intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozóan.
Az első albekezdésben említett vállalkozások az intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékokat az újratölthető tartályok forgalomba hozatalát követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátják. A végfelhasználók számára tartályokat szállító fél az intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékokat a végfelhasználók számára történő leszállítást követően legalább öt évig köteles megőrizni, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátani.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kiegészítheti ezt a rendeletet a megfelelőségi nyilatkozat részleteinek meghatározásával. Az ilyen végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell elfogadni.
Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet a IV. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések – beleértve azok részeit is – forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve ilyen gázokkal működnek, amennyiben bizonyított, hogy:
Az alkatrészekre vonatkozóan az (1a) albekezdésben meghatározott eltérés sérelme nélkül, valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérését követően, és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével, a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet a IV. mellékletben felsorolt olyan termékek és berendezések forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve ilyen gázokkal működnek, amennyiben bizonyított, hogy:
(6a) A vállalkozások csak akkor hozhatnak forgalomba és értékesíthetnek fluortartalmú üvegházhatású gázokat, ha:
a) a vállalkozások rendelkeznek a 10. cikkben előírt bizonyítvánnyal vagy képzési tanúsítvánnyal, vagy ilyen bizonyítvánnyal vagy képzési tanúsítvánnyal rendelkező személyeket alkalmaznak; és
b) a vállalkozás letelepedési helye az Unióban van vagy kijelölt az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt, aki teljes körű felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért.
Az egyedüli képviselő lehet az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke értelmében megbízott képviselő.
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
11a. cikk
Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egyes termékek és berendezések kivitelének korlátozása
Bizonyos, a IV. mellékletben felsorolt termékeket és berendezéseket és azok alkatrészeit – a katonai felszerelések kivételével – a mellékletben meghatározott időponttól kezdve tilos exportálni, adott esetben alkalmazva az e termékekben vagy berendezésekben található gáz típusa vagy globális felmelegedési potenciálja szerinti megkülönböztetést.
(2) A 11. cikk (4) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket ennek megfelelően kell címkézni, annak feltüntetésével, hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.
(2) A 11. cikk (4) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó termékeket vagy berendezéseket ennek megfelelően kell címkézni, annak feltüntetésével, hogy meddig érvényes a mentesség, és hogy az adott terméket vagy berendezést kizárólag arra a célra lehet felhasználni, amelyre az említett cikk szerinti mentesség vonatkozik.
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) 2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegegységben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, illetve a fluortartalmú üvegházhatású gáz azon mennyisége, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja.
c) 2017. január 1-jétől a termékben vagy berendezésben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok tömegben és CO2-egyenértékben kifejezett mennyisége, illetve az a fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiség, amelyre a berendezést tervezték, valamint e gázok globális felmelegedési potenciálja 100 és 20 éves időskálán.
Adott esetben az utólagosan átalakított, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékeket vagy berendezéseket az e bekezdésben említett frissített információkkal újra kell címkézni.
(5a) Adott esetben a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal újratöltött tartályokat a (3) bekezdés első albekezdésében említett frissített információkkal újra kell címkézni.
(10) Az I. és II. mellékletben felsorolt és a félvezetőgyártó ágazatban a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából forgalomba hozott fluortartalmú üvegházhatású gázokat annak feltüntetésével kell címkézni, hogy a tartály tartalma kizárólag erre a célra használható.
Fluorozott szénhidrogének esetében a (7)–(11) bekezdésben említett címkén fel kell tüntetni a következő szöveget: „az (EU) …/… rendelet értelmében mentesült a kvóta alól [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet hivatkozását]”.
Fluorozott szénhidrogének esetében a (7)–(9) és (11) bekezdésben említett címkén fel kell tüntetni a következő szöveget: „az (EU) …/… rendelet értelmében mentesült a kvóta alól [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet hivatkozását]”.
Az első albekezdésben és a (7)–(11) bekezdésben említett címkézési követelmények hiányában a fluorozott szénhidrogénekre a 16. cikk (1) bekezdése szerinti kvótakövetelmények vonatkoznak.
Az első albekezdésben és a (7)–(9) és (11) bekezdésben említett címkézési követelmények hiányában a fluorozott szénhidrogénekre a 16. cikk (1) bekezdése szerinti kvótakövetelmények vonatkoznak.
2024. január 1-jétől tilos az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok hűtőberendezések szervizeléséhez vagy karbantartásához történő felhasználása.
2024. január 1-jétől tilos a következő felhasználási módok alkalmazása: légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, mobil és helyhez kötött hűtőberendezések és hűtőtartályok szervizelése vagy karbantartása legalább 2500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokkal.
2030. január 1-jétől tilos a következő felhasználási módok alkalmazása:a hűtőtartályok kivételével a helyhez kötött hűtőberendezések szervizelése vagy karbantartása az I. mellékletben felsorolt, 150-es vagy annál nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokkal.
Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai felszerelésekre vagy a termékek −50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre.
Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai felszerelésekre vagy a gyógyszerkészítmények -50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezésekre, vagy az atomerőművek hűtésére tervezett berendezésekre.
Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a pont
a) az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el;
a) az I. mellékletben felsorolt, legalább 150-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő, helyhez kötött hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel a hűtőtartályokkivételével, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el;
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a a pont (új)
aa) az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező regenerált fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, mobil hűtőberendezések és hűtőtartályok karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat a 12. cikk (6) bekezdésének megfelelően címkével látták el;
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – b pont
b) az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.
b) az I. mellékletben felsorolt, legalább 150-es globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő, helyhez kötött hűtőberendezések karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel a hűtőtartályokkivételével, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.
Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – b a pont (új)
ba) az I. mellékletben felsorolt, legalább 2 500-as globális felmelegedési potenciállal rendelkező újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázokra, amelyeket meglévő légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, mobil hűtőberendezések és hűtőtartályok karbantartásához vagy szervizeléséhez használnak fel, feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza; az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.
(4) A deszflurán inhalációs érzéstelenítőként való alkalmazása 2026. január 1-jétől tilos, kivéve, ha ez az alkalmazás szigorúan szükséges, és orvosi okokból más érzéstelenítő nem alkalmazható. A felhasználónak kérésre igazolnia kell az orvosi indokot a tagállam illetékes hatósága és a Bizottság felé.
(4) A deszflurán inhalációs érzéstelenítőként való alkalmazása 2026. január 1-jétől tilos, és csak akkor lehet engedélyezni, ha ez az alkalmazás szigorúan szükséges, és orvosi okokból más érzéstelenítő nem alkalmazható, vagy ha garantált, hogy azt gázleválasztási rendszerrel együtt használják. Az egészségügyi intézmény megőrzi az orvosi indoklásról szóló igazolást, és kérésre be kell nyújtania a tagállam illetékes hatóságához és a Bizottsághoz.
(4a) 2030. január 1-jétől tilos a szulfuril-fluorid használata a faanyagok és fatermékek kitermelés utáni füstöléssel történő fertőtlenítésére és kártevők elleni kezelésére, kivéve, ha a növényegészségügyi bizonyítvány azt szigorúan megköveteli, és más kezelés nem alkalmazható.
Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – e pont
e) a gyártó vagy importőr a félvezetőgyártó ágazatban működő vállalkozásoknak a félvezető anyagok marása, vagy a gőzfázisú kémiai réteg-előállítás céljára szolgáló kamrák tisztítása céljából közvetlenül adott át.
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Unió félvezető-ellátási piacát. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének módosítása céljából, és a félvezető-ágazaton belül kizárja az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kvótarendszerből a félvezető anyagokat vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrákat, amennyiben megállapítja, hogy a félvezető-ágazatnak a fluorozott szénhidrogének kvótarendszerébe való bevonása következtében hiány vagy zavar áll fenn a félvezető anyagok vagy a gőzfázisú kémiai rétegelőállítás céljára szolgáló kamrák uniós piacán.
Valamely tagállam illetékes hatóságának indoklással ellátott kérésére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, illetve a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmező kérelmében igazolta, hogy:
Valamely tagállam illetékes hatóságának vagy valamely uniós ügynökségnek az indoklással ellátott kérésére és e rendelet célkitűzéseinek figyelembevételével a Bizottság kivételes esetben, végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb négy évre mentességet engedélyezhet annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben meghatározott, kvótára vonatkozó követelmény alól mentesítsen meghatározott alkalmazásokban való felhasználásra szánt fluorozott szénhidrogéneket, illetve a termékek vagy berendezések bizonyos kategóriáit, amennyiben a kérelmező kérelmében igazolta, hogy:
Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) e konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból nem alkalmazhatók; és
a) e konkrét alkalmazások, termékek vagy berendezések esetében nem állnak rendelkezésre alternatívák, illetve azok műszaki vagy biztonsági okokból, illetve közegészségügyi kockázatok miatt nem alkalmazhatók; és
A kvóták kiosztása az esedékes összeg kifizetésétől függ, amely a kiosztandó kvóta minden tonna CO2-egyenértéke után 3 EUR-nak felel meg. Az F-gázok portálján keresztül az importőröket és a gyártókat értesíteni kell a következő naptári évre vonatkozóan kiszámított maximális kvótakiosztásukért esedékes teljes összegről, valamint a kifizetés teljesítésének határidejéről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az esedékes összeg kifizetésének módozatait és részletes szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A kvóták kiosztása a 2024–2026 közötti időszakban az esedékes összeg kifizetésétől függ, amely a kiosztandó kvóta minden tonna CO2-egyenértéke után 5 EUR-nak felel meg, amelyet azt követően háromévente növelni kell annak érdekében, hogy a VII. mellékletben meghatározott kvótacsökkentésre való tekintettel állandó bevételt biztosítsanak. Az F-gázok portálján keresztül az importőröket és a gyártókat értesíteni kell a következő naptári évre vonatkozóan kiszámított maximális kvótakiosztásukért esedékes teljes összegről, valamint a kifizetés teljesítésének határidejéről. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az esedékes összeg kifizetésének módozatait és részletes szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az (5) bekezdést a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztására szolgáló mechanizmus tekintetében, amennyiben ez a fluorozott szénhidrogének piacán bekövetkező jelentős zavarok megelőzése érdekében szükséges, vagy ha a mechanizmus nem éri el célját, és nemkívánatos vagy nem szándékosan előidézett hatásokkal jár.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az (5) bekezdést a kvótakiosztásért járó összegek és a fennmaradó kvóták kiosztására szolgáló mechanizmus tekintetében, amennyiben ez a fluorozott szénhidrogének piacán bekövetkező jelentős zavarok megelőzése érdekében szükséges, vagy ha a mechanizmus nem éri el célját, és nemkívánatos vagy nem szándékosan előidézett hatásokkal jár többek között a közegészségügyre és az adagolószelepes inhalátorok használóira.
(6a) A Bizottság [egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig és azt követően évente – az érdekelt felekkel konzultálva – értékeli a HFC-k fokozatos csökkentésének az uniós hőszivattyú-piacra gyakorolt hatását, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a VII. melléklet módosítása céljából, és 2029-ig korlátozott mennyiségű kiegészítő kvótát engedélyez az uniós piacon HFC-k hőszivattyúkban való felhasználására, amennyiben az első albekezdésben említett értékelés arra a következtetésre jut, hogy a HFC-k VII. mellékletben meghatározott fokozatos csökkentése olyan mértékű zavart okoz az uniós hőszivattyú-piacon, amely veszélyeztetné a RePowerEU terv hőszivattyúk telepítésére vonatkozó céljainak elérését.
Az első albekezdésben említett jelentésben a Bizottság megindokolja a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntését.
Amennyiben a Bizottság a második albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, a kiegészítő kvótákat értékesítési szerződések formájában a gyártók és importőrök között kell kiosztani az F-gáz-portálhoz benyújtott, arra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazó kérelmüket követően, hogy a kvótákat hőszivattyúkra szándékoznak felhasználni.
(7) A kvótakiosztás összegéből származó bevétel a 2018/1046 rendelet (EU, Euratom) 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül. Ezt a bevételt a LIFE programhoz és a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez (Európai közigazgatás) kell rendelni az e rendelet végrehajtásához és a jegyzőkönyvben foglaltak betartásának biztosításához szükséges kvótakiosztás, informatikai szolgáltatások és engedélyezési rendszerek kezelésével foglalkozó külső személyzet költségeinek fedezésére. Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.
(7) A kvótakiosztás összegéből származó bevétel a 2018/1046 rendelet (EU, Euratom) 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül. Ezt a bevételt a LIFE programhoz és a többéves pénzügyi keret 7. fejezetéhez (Európai közigazgatás) kell rendelni:
a) az e rendelet végrehajtásához szükséges kvótakiosztás, informatikai szolgáltatások és engedélyezési rendszerek kezelésével foglalkozó külső személyzet költségeinek fedezésére;
b) a jegyzőkönyvben foglaltak betartásának biztosításához szükséges költségek fedezésére;
c) a nemzeti szintű kapacitásépítés, valamint e rendelet tagállami végrehajtásának és érvényesítésének támogatására, többek között az illegális fluortartalmú gázok online értékesítése elleni küzdelem és a lefoglalt illegális fluortartalmú gázok megsemmisítése tekintetében; és
d) a fluortartalmú gázok alternatívái bevezetésének felgyorsítása, különösen a magas mérséklési költségekkel járó ágazatokban és a hőszivattyú-ágazatban, beleértve a szükséges berendezések gyártásának növelését, a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítését, a fogyasztói árak csökkentését, a 10. cikk szerinti természetes személyek képzését és tanúsítását, valamint a gázkazán-szerelők átképzését.
Az e költségek fedezése után fennmaradó bevételeket az Unió általános költségvetésében kell szerepeltetni.
(1) Kvóta csak azoknak a gyártóknak vagy importőröknek osztható ki, amelyek az Unión belül telephellyel rendelkeznek, vagy amelyek uniós telephellyel rendelkező olyan egyedüli képviselőt bíztak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő ugyanaz a személy is lehet, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke értelmében megbízott egyedüli képviselő43.
(1) Kvóta csak azoknak a gyártóknak vagy importőröknek osztható ki, amelyek az Unión belül telephellyel rendelkeznek, vagy amelyek uniós telephellyel rendelkező olyan egyedüli képviselőt bíztak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek, valamint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címében foglalt követelményeknek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő ugyanaz a személy is lehet, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke értelmében megbízott egyedüli képviselő43.
_________________
_________________
43 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999//EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
43 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(1) A fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az e berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogének a jelen fejezetben említett kvótarendszerben beszámításra kerültek.
(1) A fluorozott szénhidrogénekkel töltött hűtő-, légkondicionáló, adagolószelepes inhalátor és hőszivattyú-berendezések csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha az e berendezésekbe töltött fluorozott szénhidrogének a jelen fejezetben említett kvótarendszerben beszámításra kerültek.
Az (1) bekezdésben említett előtöltött berendezések forgalomba hozatalakor a berendezések gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.
Az (1) bekezdésben említett, előtöltött berendezések vagy termékek forgalomba hozatalakor a berendezések vagy termékek gyártóinak és importőreinek gondoskodniuk kell az (1) bekezdés előírásainak való megfelelés teljes körű dokumentációjáról, és megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítaniuk.
A megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a berendezések gyártói és importőrei felelősséget vállalnak az e bekezdésnek és az (1) bekezdésnek való megfelelésért.
A megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a berendezések vagy termékek gyártói és importőrei felelősséget vállalnak az e bekezdésnek és az (1) bekezdésnek való megfelelésért.
A berendezések gyártói és importőrei ezt a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot a berendezés forgalomba hozatalát követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
A berendezések vagy termékek gyártói és importőrei ezt a dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot a berendezés vagy termék forgalomba hozatalát követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
Amennyiben az (1) bekezdésben említett berendezésekben található fluorozott szénhidrogéneket a berendezés feltöltése előtt nem hozták forgalomba, a berendezés importőrei biztosítják, hogy [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig és azt követően minden évben az F-gázok portálján regisztrált független ellenőr az előző naptári évre vonatkozóan észszerű megbízhatósági szinten megerősíti a dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat és a 26. cikk szerinti jelentés helytállóságát.
Amennyiben az (1) bekezdésben említett berendezésekben vagy termékekben található fluorozott szénhidrogéneket a berendezés vagy termék feltöltése előtt nem hozták forgalomba, a berendezés importőrei biztosítják, hogy [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig és azt követően minden évben az F-gázok portálján regisztrált független ellenőr az előző naptári évre vonatkozóan észszerű megbízhatósági szinten megerősíti a dokumentáció, a megfelelőségi nyilatkozat és a 26. cikk szerinti jelentés helytállóságát.
(5) Az (1) bekezdésben említett berendezések azon importőrei, amelyek nem rendelkeznek uniós telephellyel, az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt bíznak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő megegyezhet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján megbízott képviselővel.
(5) Az (1) bekezdésben említett berendezések vagy termékek azon importőrei, amelyek nem rendelkeznek uniós telephellyel, az Unióban letelepedett egyedüli képviselőt bíznak meg, amely teljes felelősséget vállal az e rendeletnek való megfelelésért. Az egyedüli képviselő megegyezhet az 1907/2006/EK rendelet 8. cikke alapján megbízott képviselővel.
(6) Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek az (1) bekezdésben említett berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből évente kevesebb mint 100 tonna CO2-egyenértéknyit hoznak forgalomba.
(6) Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a vállalkozásokra, amelyek az (1) bekezdésben említett berendezésekben vagy termékekben található fluorozott szénhidrogénekből évente kevesebb mint 100 tonna CO2-egyenértéknyit hoznak forgalomba.
A vállalkozásoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatalát vagy kivitelét megelőzően, illetve az ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala vagy kivitele előtt érvényes regisztrációval kell rendelkezniük az F-gázok portálján, kivéve az átmeneti tárolást és a következő tevékenységeket:
A vállalkozásoknak a fluortartalmú üvegházhatású gázok és a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatalát vagy kivitelét megelőzően, illetve az ilyen gázokkal működő termékek és berendezések behozatala vagy kivitele előtt érvényes regisztrációval kell rendelkezniük az F-gázok portálján, kivéve a következő tevékenységeket:
Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) fluorozott szénhidrogének szállítása vagy fogadása a 16. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt célokra;
c) fluorozott szénhidrogének szállítása vagy fogadása a 16. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt célokra;
A fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatala és kivitele – az átmeneti megőrzés esetét kivéve – a 20. cikk (4) bekezdésének megfelelően érvényes engedély bemutatásához kötött.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ilyen gázokat tartalmazó termékek és berendezések behozatala és kivitele a 20. cikk (4) bekezdésének megfelelően érvényes engedély bemutatásához kötött.
E cikk első bekezdésétől és a 20. cikktől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyszerűsített szabályokat állapít meg az F-gázok portálján való regisztrációra vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (17) bekezdésében meghatározott átmeneti tárolás esetén. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 34. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(6) Az I. mellékletben és a II. melléklet 1. szakaszában felsorolt, újratölthető tartályban lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok importőrei a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak egy megfelelőségi nyilatkozatot, amely tartalmazza a tartály újratöltés céljából történő visszajuttatására vonatkozó intézkedéseket megerősítő bizonyítékokat.
(6) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat újratölthető tartályban behozó importőrök a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozat benyújtásakor a vámhatóságok rendelkezésére bocsátanak egy megfelelőségi nyilatkozatot, amely tartalmazza a tartály újratöltés céljából történő visszajuttatására vonatkozó intézkedéseket megerősítő bizonyítékokat.
A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják az e rendeletben tiltott, nem újratölthető tartályokat. A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet45 16. cikkével összhangban ki kell vonniuk vagy vissza kell hívniuk a piacról az ilyen tartályokat.
A vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják az e rendeletben tiltott, nem újratölthető tartályokat, és megsemmisítik őket. A piacfelügyeleti hatóságoknak az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet45 16. cikkével összhangban ki kell vonniuk vagy vissza kell hívniuk a piacról az ilyen tartályokat.
_________________
_________________
45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb anyagok, termékek és berendezések esetében alternatív intézkedéseket lehet hozni a jogellenes behozatal, a további szállítás vagy a kivitel megakadályozása érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor a fluorozott szénhidrogéneket ömlesztve vagy a termékekbe és berendezésekbe töltve hozzák forgalomba az e rendeletben meghatározott kvóta- és engedélyezési követelmények megsértésével.
Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb anyagok, termékek és berendezések esetében a vámhatóságok lefoglalják és elkobozzák az e rendelet megsértésével behozott vagy kivitt fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a [környezetvédelmi bűncselekményekről szóló irányelvvel 2021/0422(COD)] összhangban, a jogellenes behozatal, a további szállítás vagy a kivitel megakadályozása érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor a fluorozott szénhidrogéneket ömlesztve vagy a termékekbe és berendezésekbe töltve hozzák forgalomba az e rendeletben meghatározott kvóta- és engedélyezési követelmények megsértésével.
(-1) A Bizottság 2025. június 30-ig jelentést tesz közzé, amelyben értékeli az illegális kereskedelem lehetséges kockázatait, és további intézkedéseket határoz meg a fluortartalmú üvegházhatású gázok, valamint az ilyen gázokat tartalmazó vagy az ilyen gázokkal működő termékek és berendezések mozgásához kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében, amikor azokat átmeneti megőrzés vagy vámeljárás alá vonják, beleértve a vámraktározási vagy vámszabadterületi eljárást, illetve az Unió vámterületén keresztül történő tranzitforgalmat, ideértve a forgalomba hozott gázok nyomon követési módszereit, például a QR-kódokat.
[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázok egy metrikus tonnáját vagy 100 tonna CO2-egyenértékét meghaladó mennyiséget gyártott, importált vagy exportált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról. E bekezdés az összes olyan vállalkozásra is alkalmazandó, amely a 21. cikk (1) bekezdése szerint részesül kvótában.
... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan gyártó, importőr és exportőr, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyártott, importált vagy exportált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról. E bekezdés az összes olyan vállalkozásra is alkalmazandó, amely a 21. cikk (1) bekezdése szerint részesül kvótában.
(2) Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluorozott szénhidrogéneket vagy más fluortartalmú üvegházhatású gázok egy metrikus tonnáját vagy 100 tonna CO2-egyenértékét meghaladó mennyiséget semmisített meg, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(2) ... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben fluortartalmú üvegházhatású gázokat semmisített meg, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(3) [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 000 tonna CO2-egyenértéknél nagyobb mennyiséget használt fel alapanyagként, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(3) ... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat használt fel alapanyagként, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(4) [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben vagy berendezésekben található fluorozott szénhidrogénekből legalább 100 tonna CO2-egyenértéket vagy egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokból legalább 500 tonna CO2-egyenértéket hozott forgalomba, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(4) ... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig minden olyan vállalkozás, amely az előző naptári évben a termékekben vagy berendezésekben található fluortartalmú üvegházhatású gázokat hozott forgalomba, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(6) [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, majd azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokból 1 metrikus tonnát vagy 100 tonna CO2-egyenértéket meghaladó mennyiséget regenerált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(6) ... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] március 31-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokat regenerált, az adott naptári évre vonatkozóan jelentést tesz a Bizottságnak az egyes anyagokra vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott adatokról.
(7) [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig a 19. cikkben említett, legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogént tartalmazó előtöltött berendezés minden importőrének – amennyiben ezeket a fluorozott szénhidrogéneket a berendezés megtöltése előtt nem hozták forgalomba – a 19. cikk (3) bekezdése szerint kibocsátott ellenőrzési jelentést kell benyújtania a Bizottságnak.
(7) ... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig a 19. cikkben említett, fluorozott szénhidrogént tartalmazó előtöltött berendezés minden importőrének – amennyiben ezeket a fluorozott szénhidrogéneket a berendezés megtöltése előtt nem hozták forgalomba – a 19. cikk (3) bekezdése szerint kibocsátott ellenőrzési jelentést kell benyújtania a Bizottságnak.
[Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozásnak, amely az (1) bekezdés alapján az előző naptári évben legalább 1 000 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő fluorozott szénhidrogén forgalomba hozatalát jelentette be, biztosítania kell továbbá, hogy jelentésének valódiságát egy független ellenőr észszerű megbízhatósági szinten megerősítse. Az ellenőrnek regisztrálnia kell az F-gázok portálján, és a következő feltételeknek kell megfelelnie:
... [Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be e rendelet alkalmazásának évét] április 30-ig, és azt követően évente minden olyan vállalkozásnak, amely az (1) bekezdés alapján az előző naptári évben fluorozott szénhidrogén forgalomba hozatalát jelentette be, biztosítania kell továbbá, hogy jelentésének valódiságát egy független ellenőr észszerű megbízhatósági szinten megerősítse. Az ellenőrnek regisztrálnia kell az F-gázok portálján, és a következő feltételeknek kell megfelelnie:
A Bizottság 2024. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a közös általános keretről, amelyet a tagállamok a központosított elektronikus rendszerek tervezéséhez használnak fel.
(1) A tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.
(1) A tagállamok illetékes hatóságai rendszeres ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.
Az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések magukban foglalják a létesítmények megfelelő gyakorisággal történő helyszíni látogatását, valamint a vonatkozó dokumentációk és berendezések ellenőrzését.
Az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések magukban foglalják a létesítmények megfelelő gyakorisággal történő helyszíni látogatását, valamint a vonatkozó dokumentációk és berendezések ellenőrzését, továbbá azon online platformok ellenőrzését, amelyek ömlesztve értékesítenek fluortartalmú gázokat vagy ilyen gázokat tartalmazó termékeket és berendezéseket.
(5) Egy másik tagállam kérésére egy tagállam ellenőrzéseket végezhet az e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések jogellenes szállításával gyanúsított és az adott tagállam területén működő vállalkozásoknál. A kérelmező tagállamot tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről.
(5) Valamely tagállam egy másik tagállam kérésére ellenőrzéseket végez a területén működő, e rendelet hatálya alá tartozó gázok, termékek és berendezések illegális szállításában való közreműködéssel gyanúsított vállalkozások tekintetében. A kérelmező tagállamot tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről.
(7a) A tagállamok minden év április 1-jéig éves összefoglalót nyújtanak be a Bizottságnak a naplókból gyűjtött adatokról. A Bizottság éves összefoglalót és értékelést tesz közzé a tagállamoktól kapott adatokról.
Fluortartalmú üvegházhatású gázok, illetve ilyen gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékek és berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetén a tagállamok az érintett gázok, termékek és berendezések piaci értékének legalább ötszörösét kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő. Öt éven belüli ismételt jogsértés esetén a tagállamok az érintett gázok vagy termékek és berendezések értékének legalább nyolcszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő.
Fluortartalmú üvegházhatású gázok, illetve ilyen gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő termékek és berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetén a tagállamok az érintett gázok, termékek és berendezések piaci értékének legalább négyszeresét kitevő minimális, valamint az érintett gázok, termékek és berendezések piaci értékének legalább hatszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot írnak elő. Öt éven belüli ismételt jogsértés esetén a tagállamok az érintett gázok vagy termékek és berendezések piaci értékének legalább hétszeresét kitevő minimális, valamint az érintett gázok, termékek és berendezések értékének legalább nyolcszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot írnak elő.
(2) A Bizottságnak a 8. cikk (8) bekezdésében, a 12. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 24. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében és a 35. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [a rendelet alkalmazásának napjától kezdődő hatállyal].
(2) A Bizottságnak a 8. cikk (8) bekezdésében, a 9. cikk (1a) bekezdésében, a 12. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (6a) bekezdésében, a 24. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk harmadik albekezdésében, a 35. cikk (1) bekezdésében, a 35. cikk (1a) bekezdésében és a 35. cikk (1b) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [a rendelet alkalmazásának napja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (8) bekezdése, a 12. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 24. cikke, a 25. cikk (2) bekezdése és a 35. cikke szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (8) bekezdésében, a 9. cikk (1a) bekezdésében, a 12. cikk (17) bekezdésében, a 16. cikk (3) elsőalbekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 17. cikk (6a) bekezdésében, a 24. cikkben, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk harmadik albekezdésében,a 35. cikk (1), (1a) és (1b) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(6) A 8. cikk (8) bekezdése, a 12. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 24. cikk, a 25. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6) A 4. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (1a) bekezdése, a 12. cikk (17) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése második albekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, az 17. cikk (6a) bekezdése, a 24. cikk, az 25. cikk (2) bekezdése, a 27. cikk harmadik albekezdése, a 35. cikk (1) bekezdése, a 35. cikk (1a) bekezdése és a 35. cikk (1b) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
A Bizottság konzultációs fórumot hoz létre az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás és szakértelem biztosítása céljából. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság alakítja ki, és azt közzé kell tenni.
A Bizottság konzultációs fórumot hoz létre az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás és szakértelem biztosítása céljából. A konzultációs fórumban kiegyensúlyozott arányban vesznek részt:
i. a tagállamok képviselői;
ii. valamennyi érdekelt fél, többek között a környezetvédelmi, a betegképviseleti és az egészségügyi szakmai szervezetek, valamint a gyártók és az üzemeltetők képviselői.
A konzultációs fórumnak együtt kell működnie az érintett uniós ügynökségekkel. A konzultációs fórum eljárási szabályzatát a Bizottság alakítja ki, és azt közzé kell tenni.
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a fluortartalmú üvegházhatású gázok és természetes alternatíváik felhasználásával kapcsolatos technológiai és piaci fejleményeket az Unióban. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása és az érintett termékekben vagy berendezésekben található, magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozatalára vonatkozó tilalmak megerősítése céljából, amennyiben az alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok vagy természetes alternatívák uniós piacon forgalomba hozott termékekben és berendezésekben való használatának megjelenésére vagy felgyorsulására utaló bizonyítékot talál.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázoknak a III. mellékletből az I. vagy a II. mellékletbe való áthelyezésével vagy a fluortartalmú üvegházhatású gázoknak az I. vagy II. mellékletbe való felvételével módosítsa az I., a II. és a III. mellékletet, amennyiben bizonyítékkal rendelkezik a III. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok vagy az I., II. vagy III. mellékletben fel nem sorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok forgalomba hozataláról.
A Bizottság legkésőbb három hónappal a felülvizsgált REACH-rendelet elfogadását követően értékeli, hogy ez a rendelet összhangban áll-e az említett rendelettel. A Bizottság adott esetben az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatot csatol az értékeléshez, amennyiben arra a következtetésre jut, hogy e rendelet nem áll összhangban a PFA-k használatára vonatkozóan az említett rendeletben meghatározott esetleges új korlátozásokkal.
A Bizottság 2033. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról.
A Bizottság 2027. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról, többek között e rendeletnek az egészségügyi ágazatra gyakorolt hatásáról, különösen az adagolószelepes inhalátorok rendelkezésre állásáról a gyógyszerösszetevők szállításával összefüggésben, valamint az akkumulátorokkal együtt használt hűtőberendezések piacára gyakorolt hatásról.
A 401/2009/EK rendelet 10a. cikke alapján létrehozott, éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület (a továbbiakban: a tanácsadó testület) saját kezdeményezésére tudományos tanácsot adhat vagy jelentéseket készíthet e rendeletnek a 401/2009/EK rendelet célkitűzéseivel és az Unió Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásaival való koherenciájáról.
Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – 3 szakasz
A Bizottság által javasolt szöveg
3. szakasz: Egyéb perfluorozott vegyületek
kén-hexafluorid
SF6
25 200
18 300
Módosítás
3. szakasz: Egyéb (per)fluorozott vegyületek és fluorozott ketonok
1 Ren et al. (2019). Atmospheric Fate and Impact of Perfluorinated Butanone and Pentanone (A perfluorozott butanon és a pentanon légköri sorsa és hatása). Environ. Sci. Technol. 2019, 53, 15, 8862–8871
Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 szakasz – 37 sor
1 Ren et al. (2019). Atmospheric Fate and Impact of Perfluorinated Butanone and Pentanone (A perfluorozott butanon és a pentanon légköri sorsa és hatása). Environ. Sci. Technol. 2019, 53, 15, 8862–8871
Módosítás
törölve
Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 2 szakasz – 4 sor
Módosítás 145, 153cp1, 157cp1, 153 cp2, 153 cp3 és 153cp4 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
Termékek és berendezések
A 3. cikk 1. pontja értelmében a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékek globális felmelegedési potenciálját (GWP) adott esetben a VI. mellékletnek megfelelően kell kiszámítani.
Tilalom időpontja
(1) A hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek vagy kapcsolóberendezések szervizelésére, karbantartására vagy feltöltésére, illetve oldószerként használt, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok tárolására szolgáló, nem utántölthető tartályok, üresen, illetve részben vagy egészben feltöltve
2007. július 4.
(2) Hűtőközegként HFC-ket és PFC-ket tartalmazó, nem zárt, közvetlen párologtatású rendszerek
2007. július 4.
(3) Tűzvédelmi berendezések,
amelyek PFC-ket tartalmaznak
2007. július 4.
amelyek HFC-23-at tartalmaznak
2016. január 1.
amelyek az I. mellékletben felsorolt egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak vagy ilyen gázokon alapulnak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
2024. január 1.
(4) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartásban használt ablakok
2007. július 4.
(5) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egyéb ablakok
2008. július 4.
(6) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó lábbelik
2006. július 4.
(7) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó gumiabroncsok
2007. július 4.
(8) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egykomponensű habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
2008. július 4.
(9) Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 40. pontjában felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgáló, a lakosság számára forgalomba hozott aeroszolok, valamint a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó jelzőkürtök
2009. július 4.
(10) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó háztartási hűtőszekrények és fagyasztógépek
2015. január 1.
(11) Kereskedelmi célú hűtő- és fagyasztógépek (önálló berendezések),
- amelyek 2 500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2020. január 1.
- amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2022. január 1.
- amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak
2024. január 1.
(12) Minden olyan önálló hűtőberendezés, amely 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz.
2025. január 1.
(13) Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek 2 500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket
2020. január 1.
(14) Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek 2 500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket
2024. január 1.
(15) Legalább 40 kW kapacitású, kereskedelmi célú csoportaggregátos központi hűtőrendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy működésük ilyen gázokon alapul, kivéve a kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőkörét, amelyekben 1 500-nál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok alkalmazhatók
2022. január 1.
(16) Hordozható beltéri légkondicionáló berendezések (önálló, a végfelhasználó által egyik helyiségből a másikba átvihető berendezések) amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2020. január 1.
(17) Hordozható beltéri és más önálló légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak.
2025. január 1.
(18) Helyhez kötött osztott légkondicionáló és osztott hőszivattyú-berendezések:
a) az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 3 kg-nál kevesebbet tartalmazó osztott mono rendszerek, amelyek az I. mellékletben felsorolt, 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy működésük ilyen gázokon alapul;
2025. január 1.
b) legfeljebb 12 kW kapacitású osztott rendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokon alapulnak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;
c) 12 kW-nál nagyobb kapacitású osztott rendszerek, amelyek 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokon alapulnak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;
2027. január 1.
(19) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
- Extrudált polisztirolhab (XPS)
2020. január 1.
- Egyéb habok
2023. január 1.
(20) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó technikai aeroszolok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazásokban használják azokat
2018. január 1.
(21) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó testápolási termékek (pl. habok, krémek)
2024. január 1.
(22) A bőr hűtésére használt berendezések, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve, ha azokat orvosi célra használják
2024. január 1.
(23) A következő elektromos kapcsolóberendezések beszerelése és cseréje:
a) elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek legalább 10-es vagy annál nagyobb GWP-vel, vagy 2000-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy a fent említett alacsonyabb GWP-tartományokon belül műszaki okokból nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva;
2026. január 1.
b) elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, 24 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 52 kV-os középfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek legalább 10-es vagy annál nagyobb GWP-vel, vagy 2000-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy a fent említett alacsonyabb GWP-tartományokon belül műszaki okokból nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva;
2030. január 1.
c) 52 kV-tól 145 kV-ig terjedő feszültségű és 50 kA-ig terjedő rövidzárlati áramú nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek legalább 10-es vagy annál nagyobb GWP-vel, vagy 2000-nél nagyobb GWP-vel rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy műszaki okokból nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva; a fent említett alacsonyabb GWP-tartományokon belül;
2028. január 1.
d) 145 kV-nál nagyobb feszültségű vagy 50 kA-nál nagyobb rövidzárlati áramú nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek legalább 10-es vagy annál nagyobb GWP-vel, vagy2000-nél nagyobb GWP-vel rendelkező gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy műszaki okokból nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva;
2031. január 1.
Módosítás
Termékek és berendezések
A 3. cikk 1. pontja értelmében a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó keverékek globális felmelegedési potenciálját (GWP) adott esetben a VI. mellékletnek megfelelően kell kiszámítani.
Tilalom időpontja
(1) A hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek vagy kapcsolóberendezések szervizelésére, karbantartására vagy feltöltésére, illetve oldószerként használt, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok tárolására szolgáló, nem utántölthető tartályok, üresen, illetve részben vagy egészben feltöltve
2007. július 4.
(2) Hűtőközegként HFC-ket és PFC-ket tartalmazó, nem zárt, közvetlen párologtatású rendszerek
2007. július 4.
(3) Tűzvédelmi berendezések,
amelyek PFC-ket tartalmaznak
2007. július 4.
amelyek HFC-23-at tartalmaznak
2016. január 1.
amelyek az I. mellékletben felsorolt egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak vagy ilyen gázokon alapulnak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
2024. január 1.
(4) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartásban használt ablakok
2007. július 4.
(5) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egyéb ablakok
2008. július 4.
(6) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó lábbelik
2006. július 4.
(7) Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó gumiabroncsok
2007. július 4.
(8) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó egykomponensű habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
2008. július 4.
(9) Az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 40. pontjában felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgáló, a lakosság számára forgalomba hozott aeroszolok, valamint a 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó jelzőkürtök
2009. július 4.
(10) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó háztartási hűtőszekrények és fagyasztógépek
2015. január 1.
(10a) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, háztartási hűtő- és fagyasztógépek
2025. január 1.
(11) Kereskedelmi célú, helyhez kötött hűtő- és fagyasztógépek (önálló berendezések),
- amelyek 2 500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2020. január 1.
- amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2022. január 1.
amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak
2024. január 1.
(12) Minden olyan helyhez kötött önálló hűtőberendezés, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz.
2025. január 1.
(13) Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek 2 500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket
2020. január 1.
(14) Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokkal működnek, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve a termékek – 50 °C-os hőmérséklet alá történő hűtésére tervezett berendezéseket.
2025. január 1.
(14a) Helyhez kötött hűtőberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul;
2027. január 1.
(15) Legalább 40 kW kapacitású, kereskedelmi célú csoportaggregátos központi hűtőrendszerek, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező, az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy működésük ilyen gázokon alapul, kivéve a kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőkörét, amelyekben 1 500-nál kisebb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok alkalmazhatók
2022. január 1.
(15a) Szállításhoz használt hűtőberendezések
kisteherautókban vagy hajókon, amely hűtőberendezések fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul;
2027. január 1.
tehergépkocsikban, pótkocsikban és hűtőkonténerekben, amely hűtőberendezések fluortartalmú gázokat tartalmaznak, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul;
2029. január 1.
(16) Hordozható beltéri légkondicionáló berendezések (önálló, a végfelhasználó által egyik helyiségből a másikba átvihető berendezések) amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmaznak
2020. január 1.
(17) Hordozható beltéri monoblokkos és más önálló légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak.
2026. január 1.
(18) Helyhez kötött osztott légkondicionáló és osztott hőszivattyú-berendezések:
a) az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokból 3 kg-nál kevesebbet tartalmazó osztott mono rendszerek, köztük fix kétcsöves rendszerek, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy működésük ilyen gázokon alapul;
2028. január 1.
b) legfeljebb 12 kW névleges kapacitású osztott rendszerek, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy működésük ilyen gázokon alapul;
c) 12 kW-nál nagyobb és legfeljebb 200 kW névleges kapacitású osztott rendszerek, amelyek 750-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokon alapulnak, kivéve, ha erre a biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség;
ca) 200 kW-nál nagyobb névleges kapacitású osztott rendszerek, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy ilyen gázokon alapulnak.
2028. január 1.
(19) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
- Extrudált polisztirolhab (XPS)
2020. január 1.
- Egyéb habok
2023. január 1.
(19a) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó habok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség
2030. január 1.
(20) 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező HFC-ket tartalmazó technikai aeroszolok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazásokban használják azokat
2018. január 1.
(20a) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó technikai aeroszolok, kivéve, ha erre a nemzeti biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, illetve ha gyógyászati alkalmazásokban használják őket.
2030. január 1.
(22) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó testápolási termékek (pl. habok, krémek)
2024. január 1.
(22) A bőr hűtésére használt berendezések, amelyek 150-es vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, vagy amelyek működése ilyen gázokon alapul, kivéve, ha azokat orvosi célra használják
2024. január 1.
(23) A következő elektromos kapcsolóberendezések beszerelése és cseréje:
a) elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, legfeljebb 24 kV-os középfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva;
2026. január 1.
b) elsődleges és másodlagos elosztásra szolgáló, 24 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 52 kV-os középfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva;
2028. január 1.
c) 52 kV-tól 145 kV-ig terjedő feszültségű és 50 kA-ig terjedő rövidzárlati áramú nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatásúgázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, amely esetben legfeljebb 1000 GWP-vel rendelkező gázok használhatók;
2028. január 1.
d) 145 kV-nál nagyobb feszültségű vagy 50 kA-nál nagyobb rövidzárlati áramú nagyfeszültségű kapcsolóberendezések, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázokkal működő szigetelő vagy árammegszakító közeggel vannak ellátva, kivéve, ha bizonyítható, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, amely esetben legfeljebb 1000 GWP-vel rendelkező gázok használhatók.
2031. január 1.
(23a) fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy ilyen gázokkal működő hordozható légkondicionálás személy- és teherszállító hajókon, autóbuszokon, villamosokon és vonatokon.
2029. január 1.
(23b) kisméretű, térfogat-kiszorításos és centrifugális hűtőtartályok, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve amelyek működése ilyen gázokon alapul.
2027. január 1.
Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 2 pont
2. A 23. pontban említett bizonyítéknak tartalmaznia kell egy azt igazoló dokumentációt, hogy nyílt ajánlati felhívást követően – tekintettel a pályázat bizonyított sajátosságaira – műszaki okokból nem állt rendelkezésre olyan alternatíva, amely megfelelhetne a 23. pontban meghatározott feltételeknek. A dokumentációt az üzemeltetőnek legalább öt évig meg kell őriznie, és kérésre a tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.
2. A 23. pont c) és d) alpontjában említett kivételt valamely tagállam illetékes hatósága egy üzemeltető kellő indokolással ellátott kérelmére engedélyezheti. Az üzemeltető kérelmének tartalmaznia kell az arra vonatkozó dokumentációt, hogy a 23. pontban említett időpontokat követő ajánlattételi határidővel rendelkező nyílt ajánlati felhívást követően – tekintettel a pályázat bizonyított sajátosságaira – műszaki okokból nem áll rendelkezésre olyan alternatíva, amely megfelelhetne a 23. pont c) és d) alpontjában meghatározott feltételeknek, vagy a 23. pont c) és d) alpontjában említett időpontokat követő két évig csak egy ajánlatot tettek az olyan szigetelő vagy megszakító közeget tartalmazó kapcsolóberendezésekre, amelyek nem használnak fluortartalmú üvegházhatású gázokat, vagy amelyek működése nem támaszkodik fluortartalmú üvegházhatású gázokra.Az illetékes hatóság kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja a dokumentációt.
Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 bekezdés – d pont
d) 2036. január 1-jétől kezdődően a 2011–2013-as gyártása éves átlagának 15 %-a.
d) a 2036. január 1. és 2049. december 31. közötti időszakban a 2011–2013-as gyártás éves átlagának 15%-a;
Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 bekezdés – d a pont (új)
da) 2050. január 1-jétől kezdődően a 2011–2013-as gyártása éves átlagának 0%-a;
Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – cím
A keverékre vonatkozó, a 3. cikk 1. pontjában említett teljes globális felmelegedési potenciál (GWP) kiszámítására vonatkozó módszer
A keverékre vonatkozó, a 3. cikk 2. pontjában említett teljes globális felmelegedési potenciál (GWP) kiszámítására vonatkozó módszer
Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat VII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
Évek
Maximális mennyiség
tonna CO2-egyenértékben
2024 – 2026
41 701 077
2027 – 2029
17 688 360
2030 – 2032
9 132 097
2033 – 2035
8 445 713
2036 – 2038
6 782 265
2039 – 2041
6 136 732
2042 – 2044
5 491 199
2045 – 2047
4 845 666
2048-tól
4 200 133
Módosítás
Évek
Maximális mennyiség
tonna CO2-egyenértékben
2024 – 2026
41 701 077
2027 – 2029
20 888 360
2030 – 2032
9 132 097
2033 – 2035
8 445 713
2036 – 2038
6 782 265
2039 – 2041
4 138 941
2042 – 2044
3 247 259
2045 – 2047
1 623 629
2048 - 2049
811 814
2050-tól
0
Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat VIII melléklet – 1 pont – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés
– ezenkívül adott esetben a VII. melléklet 4. pontjának ii. alpontjában említett referenciaértéknek megfelelő kvóta, megszorozva az arra az évre vonatkozó maximális mennyiséggel, amelyre a kvótát kiosztották, elosztva a 2024. évre vonatkozó maximális mennyiséggel.
– ezenkívül adott esetben a VII. melléklet 4. pontjának ii. alpontjában említett referenciaértéknek megfelelő kvóta. 2027-től ezt a kvótát a referenciaérték és a 0,7-es tényező szorzataként kapjuk meg.2030-tól kezdődően e kvóta megfelel a referenciaértéknek, megszorozva az arra az évre vonatkozó maximális mennyiséggel, amelyre a kvótát kiosztották, elosztva a 2024. évre vonatkozó maximális mennyiséggel.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0048/2023).
Az ózonréteget lebontó anyagok
235k
69k
Az Európai Parlament 2023. március 30-án elfogadott módosításai az ózonréteget lebontó anyagokról és az 1005/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0151 – C9-0143/2022 – 2022/0100(COD))(1)
(4) Az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet18 biztosítja többek között, hogy az Unió megfeleljen a jegyzőkönyvben foglaltaknak. A Bizottság az 1005/2009/EK rendelet értékelésében19 arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelet alapján bevezetett ellenőrzési intézkedések általában véve megfelelnek a célnak.
(4) Az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet biztosítja többek között, hogy az Unió megfeleljen a jegyzőkönyvben foglaltaknak. A Bizottság az 1005/2009/EK rendelet19 értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy az említett rendelet alapján bevezetett ellenőrzési intézkedések általában véve megfelelnek a célnak, hatékonyak, és jelentősen hozzájárultak a sztratoszferikus ózonréteg helyreállításához és az éghajlat felmelegedésének csökkentéséhez.
__________________
__________________
18 Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.9.16., 1. o.).
18 Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.9.16., 1. o.).
19 Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti tanácsi rendelet értékelése (2019. november 26.), SWD(2019) 407 final.
19 Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti tanácsi rendelet értékelése (2019. november 26.), SWD(2019)0407.
(5) Az, hogy az ózonkárosító anyagok légkört terhelő hatása egyre csökken, és a sztratoszferikus ózonréteg helyreállása folyamatban van, egyértelműen bizonyított tény. Mindazonáltal az ózonréteg koncentrációjának 1980 előtti szintre történő helyreállása várhatóan leghamarabb csak a 21. század második felében fog bekövetkezni. Ezért a megnövekedett UV-sugárzás továbbra is jelentős veszélyt jelent az egészségre és a környezetre. Annak érdekében, hogy az ózonréteg helyreállítása ne szenvedjen további késedelmet, a meglévő kötelezettségeket teljeskörűen végre kell hajtani, és gondoskodni kell a felmerülő kihívások gyors és hatékony kezeléséhez szükséges intézkedésekről.
(5) Az, hogy az ózonkárosító anyagok légkört terhelő hatása egyre csökken, és a sztratoszferikus ózonréteg helyreállása folyamatban van, egyértelműen bizonyított tény. Mindazonáltal az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az ózonlyuk az elmúlt években 2021-ben volt az egyik legnagyobb és legmélyebb, és meghaladta az elmúlt öt és tíz év átlagát.Az ózonréteg helyreállítása még mindig nagyon bizonytalan, és az 1980 előtti koncentrációs szintre való visszaállás várhatóan leghamarabb csak a 21. század második felében fog bekövetkezni. Ezért a megnövekedett UV-sugárzás továbbra is jelentős veszélyt jelent az egészségre és a környezetre. Annak érdekében, hogy az ózonréteg helyreállítása ne szenvedjen további késedelmet, a meglévő kötelezettségeket teljeskörűen végre kell hajtani, további lépéseket kell tenni, és gondoskodni kell a felmerülő kihívások gyors és hatékony kezeléséhez szükséges intézkedésekről.
(7) Az ózonkárosító anyagok globális felmelegedési potenciáljával kapcsolatos tudatosság növelése érdekében e rendelet előírja, hogy az anyagok ózonkárosító potenciálja mellett azok globális felmelegedési potenciálját is meg kell adni.
(7) Az ózonkárosító anyagok globális felmelegedési potenciáljával kapcsolatos tudatosság növelése érdekében e rendeletben, valamint az ózonkárosító anyagok tartályainak címkéin az anyagok ózonkárosító potenciálja mellett azok globális felmelegedési potenciálját is meg kell adni, és a rendeletben a globális felmelegedési potenciállal is foglalkozni kell.Amennyiben rendelkezésre állnak, ezeknek az információknak magukban kell foglalniuk a 100 és 20 éves időskálára egyaránt kivetített globális felmelegedési potenciált is, hogy felhívják a figyelmet egyes ózonkárosító anyagok rövid távú magas globális felmelegedési potenciáljára.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
(7a) A tagállamoknak a Bizottság által meghatározott iránymutatások alapján kötelező cselekvési terveket kell kidolgozniuk a erdőtüzek kiváltotta füstviharfelhő-képződés kockázatának, valamint a sztratoszférára és az ózonrétegre gyakorolt negatív hatásuk csökkentése érdekében.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) A szabályozott ózonkárosító anyagok uniós termelése 2021-ben meghaladta az előző tíz évben tapasztalt szintet, és 2020-hoz képest 2021-re 27%-kal nőtt. E növekedés 90%-a az alapanyagként való felhasználásuknak tudható be. Az alapanyagként való felhasználás 2020-hoz képest 11%-kal nőtt1a. Bár az egyes áruk – többek között gyógyszerek – vegyipari előállításához alapanyagként felhasznált ózonkárosító anyagokra vonatkozó eltérést indokolja, hogy ezek alacsony kombinált ózonkárosító potenciállal bírnak (>1tODP) és a helyettesítésükre felmerülő alternatív lehetőségek nem megvalósíthatók, lehetséges, hogy az alapanyagként történő felhasználásból származó kibocsátást alábecsülik1b. A Bizottságnak ezért össze kell állítania azon ózonkárosító anyagok jegyzékét, amelyek alapanyagként való felhasználása megengedett, és rendszeresen értékelnie kell alternatíváik rendelkezésre állását. Az olyan felhasználások fokozatos megszüntetése érdekében, ahol léteznek alternatívák, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy idővel alacsonyabb felső határértékeket javasoljon.
__________________
1a Ózonkárosító anyagok 2022, Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
1b „Narrowing feedstock exemptions under the Montreal Protocol has multiple environmental benefits” (A montreali jegyzőkönyv által az alapanyagokra vonatkozóan meghatározott mentességek körének szűkítése számos környezetvédelmi előnnyel jár), Stephen O. Andersen és mások, 2021 (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8665836/) és „ Unfinished business after five decades of ozone-layer science and policy” (Befejezetlen ügyek az ózonréteggel kapcsolatos tudomány és politika öt évtizede után)”, Susan Salomon és mások, 2020.
(12) A jegyzőkönyv alapján létrehozott, a halonok technikai alternatíváival foglalkozó bizottság (HTOC) jelezte, hogy a kritikus felhasználási célokra szánt nem gyári új halonkészletek 2030-tól globális szinten valószínűleg nem lesznek elegendőek a szükségletek kielégítésére. Annak érdekében, hogy a jövőbeli igények kielégítése érdekében ne kerüljön sor új halonkészletek gyártásra, fontos, hogy intézkedések szülessenek a berendezésekből visszanyert halonkészletek hozzáférhetőségének növelésére.
(12) A jegyzőkönyv alapján létrehozott, a halonok technikai alternatíváival foglalkozó bizottság (HTOC) jelezte, hogy a kritikus felhasználási célokra szánt nem gyári új halonkészletek 2030-tól globális szinten valószínűleg nem lesznek elegendőek a szükségletek kielégítésére. Annak érdekében, hogy a jövőbeli igények kielégítése érdekében ne kerüljön sor új halonkészletek gyártásra, fontos, hogy intézkedések szülessenek a berendezésekből visszanyert halonkészletek hozzáférhetőségének növelésére és megfelelő nyomon követésére.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a II. mellékletben felsorolt egyes új anyagok globális kibocsátásának hatása, beleértve például a diklór-metán légköri koncentrációjának gyors növekedését, amely jelentősen, több mint egy évtizeddel késleltetheti az ózonlyuk helyreállítását1a. 2021-ben a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó új ózonkárosító anyagok előállítása metrikus tonnában kifejezve körülbelül négyszer annyi volt, mint a szabályozott anyagok előállítása1b. Ezért mindenképpen további ellenőrzésre és nyomon követésre van szükség. Az I. mellékletben felsorolt anyagokra a szivárgásokkal és az engedélyezési rendszerben történő regisztrációval kapcsolatban alkalmazott követelményeket a II. mellékletben felsorolt anyagokra is ki kell terjeszteni. Ez a megközelítés nemcsak csökkenti a lehetséges káros környezeti és egészségügyi hatásokat, hanem összhangban van a fluortartalmú üvegházhatású gázokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról és az 517/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU)2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében alkalmazott megközelítéssel.
__________________
1a„The increasing threat to stratospheric ozone from dichloromethane” (A diklór-metánból származó sztratoszferikus ózon növekvő veszélye), Hossaini és mások, 2017: https://doi.org/10.1038/s41467-019-13899-4
1b„Ózonkárosító anyagok 2022”, Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
(16) Az ózonkárosító anyagok nem utántölthető tartályait be kell tiltani, tekintettel arra, hogy kiürülés után elkerülhetetlenül visszamarad bennük bizonyos anyagmennyiség, mely később a légkörbe jut. Éppen ezért meg kell tiltani behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi értékesítésüket vagy forgalmazásukat, felhasználásukat, kivéve laboratóriumi és analitikai célra, valamint kivitelüket.
(16) Az ózonkárosító anyagok nem utántölthető tartályait be kell tiltani, tekintettel arra, hogy kiürülés után elkerülhetetlenül visszamarad bennük bizonyos anyagmennyiség, mely később a légkörbe jut. Éppen ezért meg kell tiltani behozatalukat, forgalomba hozatalukat, későbbi értékesítésüket vagy forgalmazásukat, felhasználásukat, kivéve laboratóriumi és analitikai célra, valamint kivitelüket. Annak biztosítása érdekében, hogy az utántölthető tartályokat kidobás helyett utántöltsék, a vállalkozások számára elő kell írni, hogy az ilyen tartályok forgalomba hozatalakor szolgáltassanak bizonyítékot az utántöltés céljából történő visszajuttatásra vonatkozó intézkedésekről.
(17) Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24 rendelkezik az ózonkárosító anyagként besorolt anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek címkézéséről. Mivel az uniós piacon engedélyezett az alapanyagként, reakcióközegként, valamint laboratóriumi és analitikai célra előállított ózonkárosító anyagok szabad forgalomba bocsátása, ezeket az anyagokat meg kell különböztetni az egyéb felhasználás céljából előállított anyagoktól.
(17) Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet24 rendelkezik az ózonkárosító anyagként besorolt anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek címkézéséről. Mivel engedélyezett a halon és a metil-bromid, valamint az ilyen ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy működésük tekintetében azokon alapuló berendezések, továbbá az alapanyagként, reakcióközegként, valamint laboratóriumi és analitikai célra előállított egyéb ózonkárosító anyagok uniós piacon történő szabad forgalomba bocsátása vagy az Unión belüli megsemmisítés céljából történő forgalomba hozatala, ezeket az anyagokat meg kell különböztetni az egyéb felhasználás céljából előállított anyagoktól.
__________________
__________________
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(18) A hidroklór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitele kivételesen engedélyezhető azokban az esetekben, amikor előnyösebb lehet e termékek és berendezések természetes életciklusának harmadik országban történő befejezése, mint az Unióban történő leszerelés és ártalmatlanítás.
(18) A hidroklór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitele kivételesen engedélyezhető azokban az esetekben, amikor előnyösebb lehet e termékek és berendezések természetes életciklusának harmadik országban történő befejezése, mint az Unióban történő leszerelés és ártalmatlanítás, feltéve, hogy a további környezetszennyezés elkerülése érdekében rendelkezésre állnak az ehhez szükséges megfelelő létesítmények, valamint az ilyen műveletek elvégzéséhez szükséges szakemberek.
(19) Minthogy egyes ózonkárosító anyagok előállítása együtt járhat egy fluortartalmú üvegházhatású gáz, a trifluor-metán mint melléktermék kibocsátásával, az ózonkárosító anyagok forgalomba hozatalát ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy az ilyen kibocsátott melléktermékeket megsemmisítik vagy visszanyerik. A gyártók és az importőrök számára elő kell írni továbbá, hogy dokumentálják a trifluor-metán-kibocsátás megelőzésére a gyártási folyamat során alkalmazott intézkedéseket.
(19) Minthogy egyes ózonkárosító anyagok előállítása együtt járhat egy fluortartalmú üvegházhatású gáz, a trifluor-metán mint melléktermék kibocsátásával, az ózonkárosító anyagok forgalomba hozatalát ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy az ilyen kibocsátott melléktermékeket szigorúan nyomon követik, megsemmisítik vagy visszanyerik. A gyártók és importőrök számára azt is elő kell írni, hogy dokumentálják a trifluor-metán gyártási folyamat során történő kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott intézkedéseket, valamint a rendelkezésre álló legjobb technikák szerinti megsemmisítés és hasznosítás igazolását.Elő kell írni továbbá, hogy jelentést tegyenek az e rendeletnek való megfelelésről.
(23) Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, az uniós piacra illegálisan behozott anyagok, termékek és berendezések ne kerüljenek újból piacra, ezeket az illetékes hatóságoknak ártalmatlanítás céljából el kell kobozniuk vagy le kell foglalniuk. Az e rendeletnek meg nem felelő termékek újrakivitelét minden esetben meg kell tiltani.
(23) Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, az uniós piacra illegálisan behozott anyagok, termékek és berendezések ne kerüljenek újból piacra, ezeket az illetékes hatóságoknak el kell kobozniuk vagy le kell foglalniuk, és meg kell semmisíteniük. Az e rendeletnek meg nem felelő termékek újrakivitelét minden esetben meg kell tiltani.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 28 a preambulumbekezdés (új)
(28a) Az ózonkárosító anyagokat tartalmazó habok építőanyagokból való visszanyerésére vonatkozó követelmény ösztönözheti a bontási, regenerálási és újrafeldolgozási technológiákkal kapcsolatos innovációt, kutatást és fejlesztést, és pozitív hatással lehet a foglalkoztatásra a leszerelési folyamat munkaigényessége és az ilyen típusú hulladékok kezeléséhez szükséges nagyobb kapacitás szükségessége miatt. Ez a követelmény azonban némi többletigényt támaszthat a szakemberek képzésére az érintett vállalkozásoknál, amelyek gyakran kis- és középvállalkozások. A tagállamoknak ezért képesítési minimumkövetelményeket kell megállapítaniuk az érintett személyzet számára, valamint fokozniuk kell a munkavállalók továbbképzésére és a fenntartható technikák alkalmazására irányuló képzési programok rendelkezésre állását.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 28 b preambulumbekezdés (új)
(28b) Az ózonkárosító anyagok alternatíváinak használatára való átállás ösztönözni fogja a zöld innovációt és a foglalkoztatást. A tagállamoknak azonban – hogy senkit se hagyjanak hátra – méltányos és igazságos átmenetet kell biztosítaniuk az olyan vállalkozások által alkalmazott személyzet számára, amelyeknek nem sikerül átállniuk az ilyen alternatívákra.
(32) A jegyzőkönyv jelentéstételi kötelezettséget ír elő az ózonkárosító anyagok kereskedelméről. Az ózonkárosító anyagok gyártóinak, importőreinek és exportőreinek ezért évente jelentést kell tenniük az ózonkárosító anyagok kereskedelméről. A jegyzőkönyv hatálya alá még nem tartozó (a II. mellékletben felsorolt) ózonkárosító anyagok kereskedelmét is jelenteni kell annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy az I. mellékletben felsorolt anyagokra vonatkozó ellenőrzési intézkedések egy részét vagy egészét ki kell-e terjeszteni ezekre az anyagokra is.
(32) A jegyzőkönyv jelentéstételi kötelezettséget ír elő az ózonkárosító anyagok kereskedelméről. Az ózonkárosító anyagok gyártóinak, importőreinek és exportőreinek ezért évente jelentést kell tenniük az ózonkárosító anyagok kereskedelméről. A jegyzőkönyv hatálya alá még nem tartozó (a II. mellékletben felsorolt) ózonkárosító anyagok kereskedelmét is jelenteni kell annak érdekében, hogy fel lehessen mérni az I. mellékletben felsorolt anyagokra alkalmazandó, hasznosításra, megsemmisítésre, újrafeldolgozásra vagy regenerálásra vonatkozó ellenőrzési intézkedések jövőbeli kiterjesztését ezekre az anyagokra is.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új)
(33a) A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segíthetik az illetékes hatóságokat e rendelet megsértése eseteinek felderítésében, és lehetővé teszik számukra, hogy szankciókat szabjanak ki. Ezért gondoskodni kell arról, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek egyrészt lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, másrészt megvédik a visszaélést bejelentő személyeket a megtorlástól.
(36) E rendelet súlyos megsértése esetén a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel27 összhangban büntetőjogi eljárást kell indítani.
(36) E rendelet súlyos megsértése esetén a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel27 összhangban büntetőjogi eljárást kell indítani. Jóllehet a szabálysértés és a bűncselekmény eltérő jellegű, azok nem zárják ki egymást, így az illetékes hatóság közigazgatási eljárás keretében közigazgatási szankciókat, a tagállamok büntetőbíróságai pedig büntetőjogi szankciókat szabhatnak ki a 2008/99/EK irányelvvel összhangban.
__________________
__________________
27 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
27 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 40 a preambulumbekezdés (új)
(40a) A dinitrogén-oxid (N2O) – amely főként a talajban lévő nitrogénalapú műtrágyák feleslegéből kerül a levegőbe – bizonyítottan ózonkárosító anyag. A klórfluor-kémiai anyagok és más ózonkárosító halokarbonok csökkentése óta a dinitrogén-oxidot tekintik az egyik legjelentősebb ózonkárosító anyagnak, és alááshatja a jegyzőkönyv1a által elért eredményeket. „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy lépéseket tesz a tápanyagveszteség legalább 50%-os csökkentése érdekében, aminek 2030-ig a műtrágyahasználat legalább 20%-os csökkentését kell eredményeznie.
__________________
1a Lásd pl.: „Drawing Down N2O To Protect Climate and the Ozone Layer” (Az N2O csökkentése az éghajlat és az ózonréteg védelme érdekében), UNEP, 2013.
Ez a rendelet az ózonkárosító anyagok gyártására, behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, további szállítására, felhasználására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására és megsemmisítésére, az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos információk jelentésére, valamint az ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy működésük tekintetében azokon alapuló termékeknek és berendezéseknek a behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, további szállítására és felhasználására vonatkozó szabályokat állapít meg.
Ez a rendelet az ózonkárosító anyagok gyártására, behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, tárolására, további szállítására, felhasználására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására és megsemmisítésére, az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos információk jelentésére, valamint az ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy működésük tekintetében azokon alapuló termékeknek és berendezéseknek a behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, további szállítására és felhasználására vonatkozó szabályokat állapít meg.
(2) Ez a rendelet továbbá az ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy működésük tekintetében azokon alapuló termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire is alkalmazandó.
(2) Ez a rendelet továbbá az ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy működésük tekintetében részben vagy egészben azokon alapuló termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire is alkalmazandó.
1. „alapanyag”: bármely olyan ózonkárosító anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása elhanyagolható;
1. „alapanyag”: bármely olyan ózonkárosító anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik;
5. „forgalomba hozatal”: más személy számára az Unión belül első alkalommal, térítés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy hozzáférhetővé tétel, az Unióban történő szabad forgalomba bocsátás, valamint az előállított anyagok, illetve a saját használatra gyártott termékek vagy berendezések felhasználása;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
6a. „gyártó”: minden természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Unión belül ózonkárosító anyagokat állít elő;
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)
10a. „tartály”: a(z) xxxx/xxxx rendelet [F-gázokról szóló rendelet] [X.] cikkében meghatározott tartály;
11. „termékek és berendezések”: minden termék és berendezés, ideértve azok részeit is, kivéve az ózonkárosító anyagok szállítására vagy tárolására használt tartályokat;
A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok alapanyagként való felhasználás céljából előállíthatók, forgalomba hozhatók, ezt követően szállíthatók vagy az Unión belül más személy számára térítés ellenében vagy ingyenesen hozzáférhetővé tehetők.
A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok előállíthatók, forgalomba hozhatók, ezt követően szállíthatók vagy az Unión belül más személy számára térítés ellenében vagy ingyenesen hozzáférhetővé tehetők, ha alapanyagként történő felhasználásuk engedélyezett.
A Bizottság ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, jegyzékbe foglalva az I. mellékletben felsorolt, alapanyagként történő felhasználásra engedélyezett ózonkárosító anyagokat, az egyes ilyen anyagok alapanyagként történő felhasználását, valamint kibocsátási szintjüket.
A Bizottság 2025. január 1-jéig, majd azt követően 2,5 évente értékeli az I. mellékletben felsorolt azon ózonkárosító anyagok alternatíváinak jelenlegi és jövőbeli rendelkezésre állását, amelyek alapanyagként való felhasználása engedélyezett az Unióban, figyelembe véve a tudományos ajánlásokat, az ózonlebontó potenciállal kapcsolatos hatásokat és az alapanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó pontosabb adatok rendelkezésre állását, a műszakilag megvalósítható alternatívák rendelkezésre állását eredményező technológiai fejlődést, valamint ezen alternatívák energiafelhasználását, hatékonyságát, gazdasági megvalósíthatóságát és költségeit. A Bizottság benyújtja az említett értékelések eredményeit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Amennyiben a Bizottság értékelésében arra a következtetésre jut, hogy egy ózonkárosító anyag alapanyagként való valamely konkrét felhasználása tekintetében rendelkezésre áll egy megvalósítható alternatíva, a Bizottság a 29. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítéseként három hónapon belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a maximális kibocsátási szintet és az e cikk második bekezdésében említett listán szereplő ózonkárosító anyagok felhasználására vonatkozó mennyiségi korlátok fokozatos megszüntetésének ütemtervét.
Azok az ózonkárosító anyagok, amelyeket az Unión belül más személy számára – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – alapanyagként történő felhasználás céljából gyártanak, hoznak forgalomba, majd ezt követően szállítanak vagy bocsátanak rendelkezésre, kizárólag erre a célra használhatók fel. Az ilyen felhasználási célokra szánt ózonkárosító anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amelyen egyértelműen jelölik, hogy az anyagot csak az adott célra lehet felhasználni. Amennyiben az ilyen anyagokra az 1272/2008/EK rendeletben előírt címkézési követelmények vonatkoznak, az említett rendelet szerinti címkéken is fel kell tüntetni a szóban forgó jelölést.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan, amennyiben az említett mellékletben felsorolt felhasználások tekintetében nem állnak rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívák vagy technológiák az V. mellékletben meghatározott határidőkön belül, vagy azok a környezetre vagy az egészségre gyakorolt hatásaik miatt nem fogadhatók el, illetve ha erre azért van szükség, mert biztosítani kell az Uniónak a halonok kritikus felhasználásaira vonatkozó, különösen a jegyzőkönyv, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vagy a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásainak való megfelelést.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítására vonatkozóan, amennyiben az említett mellékletben felsorolt felhasználások tekintetében az adott mellékletben meghatározott határidők valamelyikén belül rendelkezésre állnak műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívák vagy technológiák, vagy az említett mellékletben felsorolt felhasználások tekintetében az adott mellékletben meghatározott határidőkön belül ilyenek nem állnak rendelkezésre, vagy azok a környezetre vagy az egészségre gyakorolt hatásaik miatt nem fogadhatók el, illetve ha erre azért van szükség, mert biztosítani kell az Uniónak a halonok kritikus felhasználásaira vonatkozó, különösen a jegyzőkönyv, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vagy a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (MARPOL) szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásainak való megfelelést.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján és valamely tagállam illetékes hatóságának indokolt kérésére egy meghatározott esetben korlátozott időre szóló eltérést engedélyezhet az V. mellékletben megállapított vég- vagy részhatáridőktől, amennyiben a kérelem bizonyítja, hogy az adott alkalmazás tekintetében nem áll rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatíva. A Bizottság a szóban forgó végrehajtási jogi aktusokba jelentéstételi követelményeket is belefoglalhat, és előírhatja az eltérés alkalmazásának nyomon követéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékok benyújtását, beleértve az újrahasznosítás vagy regenerálás céljából visszanyert mennyiségekre, a szivárgási ellenőrzések eredményeire és a halonkészletek fel nem használt mennyiségeire vonatkozó bizonyítékokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján és valamely tagállam illetékes hatóságának indokolt kérésére egy meghatározott esetben korlátozott időre szóló eltérést engedélyezhet az V. mellékletben megállapított vég- vagy részhatáridőktől, amennyiben a kérelem bizonyítja, hogy az adott alkalmazás tekintetében nem áll rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatíva. A Bizottság a szóban forgó végrehajtási jogi aktusokba jelentéstételi követelményeket is belefoglal, és előírja az eltérés alkalmazásának nyomon követéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékok benyújtását, beleértve az újrahasznosítás vagy regenerálás céljából visszanyert mennyiségekre, a szivárgási ellenőrzések eredményeire és a halonkészletek fel nem használt mennyiségeire vonatkozó bizonyítékokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1) Szükséghelyzetben, ha bizonyos növénybetegségek vagy kártevők váratlan elszaporodása ezt szükségessé teszi, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a metil-bromid ideiglenes gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását, feltéve, hogy a metil-bromid forgalomba hozatalát és felhasználását az 1107/2009/EK rendelet és az 528/2012/EU rendelet engedélyezi. A fel nem használt metil-bromid-mennyiségeket meg kell semmisíteni.
(1) Szükséghelyzetben, ha bizonyos növénybetegségek vagy kártevők váratlan elszaporodása ezt szükségessé teszi, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére végrehajtási jogi aktusok útján és az ózonnal foglalkozó titkárságnak a jegyzőkönyv részes felei IX/7. határozatával összhangban történő értesítését követően engedélyezheti a metil-bromid ideiglenes gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását, feltéve, hogy a metil-bromid forgalomba hozatalát és felhasználását az 1107/2009/EK rendelet és az 528/2012/EU rendelet engedélyezi. A fel nem használt metil-bromid-mennyiségeket meg kell semmisíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok meghatározzák a felhasználás során a metil-bromid kibocsátásának csökkentése érdekében meghozandó intézkedéseket; ezek 120 napot meg nem haladó időszakra és legfeljebb 20 metrikus tonna metil-bromidra érvényesek. A Bizottság a szóban forgó végrehajtási jogi aktusokba jelentéstételi követelményeket is belefoglalhat, és előírhatja a metil-bromid felhasználásának nyomon követéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékok benyújtását, beleértve az arra vonatkozó bizonyítékokat is, hogy az anyagokat az eltérés lejártát követően megsemmisítik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok meghatározzák a felhasználás során a metil-bromid kibocsátásának csökkentése érdekében meghozandó intézkedéseket; ezek 120 napot meg nem haladó időszakra és legfeljebb 20 metrikus tonna metil-bromidra érvényesek. A Bizottság a szóban forgó végrehajtási jogi aktusokba jelentéstételi követelményeket is belefoglal, és előírja a metil-bromid felhasználásának nyomon követéséhez szükséges alátámasztó bizonyítékok benyújtását, beleértve az arra vonatkozó bizonyítékokat is, hogy az anyagokat az eltérés lejártát követően megsemmisítik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett engedély átmeneti megőrzés esetén nem kötelező.
E bekezdés első albekezdésétől és a 16. cikktől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyszerűsített szabályokat állapít meg az engedélyezésre vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (17) bekezdésében meghatározott átmeneti megőrzés esetén.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a hidroklór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitelét, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott áru gazdasági értékére és várható hátralévő élettartamára tekintettel a kiviteli tilalom aránytalan terhet róna az exportőrre, és az ilyen kivitel összhangban van a rendeltetési ország nemzeti jogszabályaival. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a hidroklór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitelét, amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott áru gazdasági értékére és várható hátralévő élettartamára tekintettel a kiviteli tilalom aránytalan terhet róna az exportőrre, és az ilyen kivitel összhangban van a rendeltetési ország nemzeti jogszabályaival, és az ilyen termékeket és berendezéseket életciklusuk végén és a nemzeti jogszabályok alapján a rendeltetési ország úgy kezelné, hogy azokból ne kerüljenek a külső környezetbe ózonkárosító anyagok. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett engedély átmeneti megőrzést követő újrakivitel esetén nem kötelező.
E bekezdés első albekezdésétől és a 16. cikktől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyszerűsített szabályokat állapít meg az engedélyezésre vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének (17) bekezdésében meghatározott átmeneti megőrzés esetén.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett tiltott, nem utántölthető tartályokat a vámhatóságoknak vagy a piacfelügyeleti hatóságoknak ártalmatlanítás céljából el kell kobozniuk, le kell foglalniuk, ki kell vonniuk vagy vissza kell hívniuk a forgalomból. Tilos a tilalom hatálya alá tartozó, nem utántölthető tartályok újrakivitele.
Az első albekezdésben említett tiltott, nem utántölthető tartályokat a vámhatóságoknak vagy a piacfelügyeleti hatóságoknak el kell kobozniuk, le kell foglalniuk, ki kell vonniuk vagy vissza kell hívniuk a forgalomból és meg kell semmisíteniük. Tilos a tilalom hatálya alá tartozó, nem utántölthető tartályok újrakivitele.
(1a) Az ózonkárosító anyagok utántölthető tartályait forgalomba hozó vállalkozások megfelelőségi nyilatkozatot nyújtanak be, amely bizonyítékot tartalmaz az adott tartály utántöltés céljából történő visszavételére vonatkozó intézkedésekről. Ezeknek az intézkedéseknek a végfelhasználók számára tartályokat szállító fél számára kötelezettségeket kell tartalmazniuk a megfelelésre vonatkozóan.
Az első albekezdésben említett vállalkozások az intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékokat az újratölthető tartályok forgalomba hozatalát követően legalább 5 évig megőrzik, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják. A végfelhasználók számára tartályokat szállító fél az intézkedéseknek való megfelelésre vonatkozó bizonyítékokat a végfelhasználók számára történő leszállítást követően legalább 5 évig köteles megőrizni, és kérésre a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátani.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a megfelelőségi nyilatkozat részleteinek meghatározásával kiegészítheti ezt a rendeletet. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A bizonyítékok benyújtása céljából az importőrök és a gyártók megfelelőségi nyilatkozatot tesznek, és ahhoz a gyártólétesítményre, valamint a trifluor-metán kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozóan alátámasztó dokumentumokat csatolnak. A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az alátámasztó dokumentumokat a forgalomba hozatalt követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre az illetékes nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
Az (1a) bekezdés első albekezdésében említett bizonyítékok szolgáltatása céljából az importőrök és a gyártók akkreditált auditorok által hitelesített megfelelőségi nyilatkozatot tesznek, és ahhoz az alábbiakat tartalmazó alátámasztó dokumentumokat csatolják:
a) a gyártólétesítményre vonatkozó információk;
b) az elérhető legjobb kibocsátáscsökkentési technológia gyártólétesítményben való rendelkezésre állásának és működésének igazolása;
c) az elérhető legjobb technológiával összhangban a trifluor-metán kibocsátásának megelőzése érdekében elfogadott kockázatcsökkentő intézkedések igazolása;
d) a kibocsátott trifluor-metán bármilyen mennyiségének az elérhető legjobb technológiával összhangban és a 20. cikk (7) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően történő megsemmisítésének vagy visszanyerésének igazolása.
A gyártók és az importőrök a megfelelőségi nyilatkozatot és az alátámasztó dokumentumokat a forgalomba hozatalt követően legalább öt évig megőrzik, és kérésre az illetékes hatóságok és a Bizottság rendelkezésére bocsátják.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és alátámasztó dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a második albekezdésben említett megfelelőségi nyilatkozatra és alátámasztó dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokat és azok részletes elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 28. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az alapanyagként, reakcióközegként vagy a 6., 7. és 8. cikkben említett nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célokra előállított vagy forgalomba hozott ózonkárosító anyagok csak ezekre a célokra használhatók fel.
Az előállított vagy forgalomba hozott ózonkárosító anyagok, valamint az ózonkárosító anyagokat tartalmazó termékek és berendezések, vagy amelyek működése a 6., 7., 8., 9. és 10. cikkben említettek szerint előállított vagy forgalomba hozott és ezt követően leszállított vagy rendelkezésre bocsátott anyagokon alapul, csak ezekre a célokra használhatók fel.A 12. cikkben említett, megsemmisítés céljából forgalomba hozott ózonkárosító anyagok, valamint az ózonkárosító anyagokat tartalmazó vagy a működésükhöz ilyen anyagokra támaszkodó termékek és berendezések csak erre a célra használhatók fel.
A 6., 7. és 8. cikkben említett felhasználási célokra szánt anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amelyen egyértelműen jelölik, hogy az anyagot csak az adott célra lehet felhasználni. Amennyiben az ilyen anyagokra az 1272/2008/EK rendeletben előírt címkézési követelmények vonatkoznak, az említett rendelet szerinti címkéken is fel kell tüntetni a szóban forgó jelölést.
A 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. cikkben említett felhasználási célokra szánt anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amelyen egyértelműen jelölik, hogy az anyagot csak az adott célra lehet felhasználni. A címkén fel kell tüntetni az érintett ózonkárosító anyag elfogadott ipari megnevezését, vagy ha ilyen megnevezés nem áll rendelkezésre, az érintett anyag kémiai nevét, ózonkárosító potenciálját, és amennyiben rendelkezésre áll, százéves, illetve amennyiben rendelkezésre áll, húszéves időskálára kivetített globális felmelegedési potenciálját. Amennyiben az ilyen anyagokat visszanyerték vagy újrahasznosították, a címkén fel kell tüntetni ezt az információt, a tételszámra vonatkozó információkat, valamint a visszanyerő vagy újrahasznosító létesítmény nevét és címét. Amennyiben az ilyen anyagokra az 1272/2008/EK rendeletben előírt címkézési követelmények vonatkoznak, az említett rendelet szerinti címkéken is fel kell tüntetni a szóban forgó jelölést. Adott esetben az újratöltött tartályokat a naprakész információk feltüntetésével újra kell címkézni.
(1) A Bizottság az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokra, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó termékekre és berendezésekre vonatkozóan elektronikus engedélyezési rendszert (a továbbiakban: engedélyezési rendszer) hoz létre, és gondoskodik annak működéséről.
(1) A Bizottság az I. és a II. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokra, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó termékekre és berendezésekre vonatkozóan elektronikus engedélyezési rendszert (a továbbiakban: engedélyezési rendszer) hoz létre, és gondoskodik annak működéséről.
(5) Az engedéllyel rendelkező valamennyi vállalkozás az engedély érvényességi ideje alatt értesíti a Bizottságot minden olyan változásról, amely az engedély érvényességi ideje alatt a VII. mellékletnek megfelelően benyújtott információkkal kapcsolatban bekövetkezhet.
(5) Az engedéllyel rendelkező valamennyi vállalkozás az engedély érvényességi ideje alatt indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Bizottságot minden olyan változásról, amely az engedély érvényességi ideje alatt a VII. mellékletnek megfelelően benyújtott információkkal kapcsolatban bekövetkezhet.
(3) Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében azokon alapuló termékek és berendezések behozatala esetén a vám-árunyilatkozatban vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban feltüntetett importőr, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, a nyilatkozattevő, illetve kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr a nyilatkozatban adott esetben a következő adatokat nyújtja be a vámhatóságoknak:
(3) Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében részben vagy egészben azokon alapuló termékek és berendezések behozatala esetén a vám-árunyilatkozatban vagy az átmeneti megőrzési árunyilatkozatban feltüntetett importőr, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, a nyilatkozattevő, illetve kivitel esetén a vámáru-nyilatkozatban feltüntetett exportőr a nyilatkozatban adott esetben a következő adatokat nyújtja be a vámhatóságoknak:
Az e rendelet által tiltott anyagokat, termékeket és berendezéseket a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják. Az ilyen anyagokat, termékeket és berendezéseket a piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 16. cikkével összhangban kivonják vagy visszahívják a forgalomból.
Az e rendelet által tiltott anyagokat, termékeket és berendezéseket a vámhatóságok a 952/2013/EU rendelet 197. és 198. cikkével összhangban ártalmatlanítás céljából elkobozzák vagy lefoglalják. Az ilyen anyagokat, termékeket és berendezéseket a piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 16. cikkével összhangban kivonják vagy visszahívják a forgalomból.
__________________
__________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
A tagállamok vámhatóságai vámhivatalokat vagy egyéb vámellenőrzési pontokat jelölnek ki vagy hagynak jóvá, ahol az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében azokon alapuló termékeket és berendezéseket vám elé kell állítani az Unió vámterületére való beléptetésükkor vagy onnan való kiléptetésükkor, és a 952/2013/EU rendelet 135. és 267. cikkével összhangban meghatározzák az említett vámhivatalokhoz vagy vámellenőrzési pontokhoz vezető útvonalat. Ezeknek a vámhivataloknak vagy vámellenőrzési pontoknak elegendő felszereléssel kell rendelkezniük a kockázatelemzésen alapuló megfelelő fizikai ellenőrzések elvégzéséhez, és jártasaknak kell lenniük az e rendelet szerint jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos kérdésekben.
A tagállamok vámhatóságai vámhivatalokat vagy egyéb vámellenőrzési pontokat jelölnek ki vagy hagynak jóvá, ahol az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében azokon alapuló termékeket és berendezéseket vám elé kell állítani az Unió vámterületére való beléptetésükkor vagy onnan való kiléptetésükkor, és a 952/2013/EU rendelet 135. és 267. cikkével összhangban meghatározzák az említett vámhivatalokhoz vagy vámellenőrzési pontokhoz vezető útvonalat. Ezeknek a vámhivataloknak vagy vámellenőrzési pontoknak elegendő emberi és anyagi erőforrással kell rendelkezniük a kockázatelemzésen alapuló megfelelő fizikai ellenőrzések elvégzéséhez, és jártasaknak kell lenniük az e rendelet szerint jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos kérdésekben.
(1) Azokat az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat, amelyek hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekben, oldószereket tartalmazó berendezésekben vagy tűzvédelmi rendszerekben és tűzoltó készülékekben találhatók, a berendezés karbantartása vagy javítása során, vagy a berendezés leszerelése vagy ártalmatlanítása előtt megsemmisítés vagy újrahasznosítás, illetve regenerálás céljából vissza kell nyerni.
(1) Azokat az I. és II. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat, amelyek hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekben, oldószereket tartalmazó berendezésekben vagy tűzvédelmi rendszerekben és tűzoltó készülékekben találhatók, a berendezés karbantartása vagy javítása során, vagy a berendezés leszerelése vagy ártalmatlanítása előtt megsemmisítés vagy újrahasznosítás, illetve regenerálás céljából vissza kell nyerni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben említetteken kívüli, egyéb termékekben és berendezésekben található, az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat – ha technikailag és gazdaságilag kivitelezhető – megsemmisítés, újrahasznosítás vagy regenerálás céljából vissza kell nyerni, vagy előzetes visszanyerés nélkül meg kell semmisíteni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben említetteken kívüli, egyéb termékekben és berendezésekben található, az I. és II. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat – ha technikailag és gazdaságilag kivitelezhető – megsemmisítés, újrahasznosítás vagy regenerálás céljából vissza kell nyerni, vagy előzetes visszanyerés nélkül meg kell semmisíteni.
(9) A tagállamok előmozdítják az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok visszanyerését, újrahasznosítását, regenerálását és megsemmisítését, és kidolgozzák az érintett személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket.
(9) A tagállamok előmozdítják az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok visszanyerését, újrahasznosítását, regenerálását és megsemmisítését, és kidolgozzák az érintett személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. A tagállamok biztosítják, hogy az e feladatokat végző természetes személyek számára megfelelő képzési programok álljanak rendelkezésre.
(2) A vállalkozások minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék és minimálisra csökkentsék az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok nem szándékos kibocsátását a gyártás során, ideértve a más vegyi anyagok gyártása, a berendezések gyártási folyamata, a felhasználás, a tárolás, az egyik tartályból vagy rendszerből a másikba történő átvitel vagy a szállítás során véletlenül keletkezett anyagokat is.
(2) A vállalkozások minden szükséges óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék és minimálisra csökkentsék az I. és II. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok nem szándékos kibocsátását a gyártás során, ideértve a más vegyi anyagok gyártása, a berendezések gyártási folyamata, a felhasználás, a tárolás, az egyik tartályból vagy rendszerből a másikba történő átvitel vagy a szállítás során véletlenül keletkezett anyagokat is.
(3) Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat tartalmazó berendezéseket üzemeltető vállalkozások biztosítják az észlelt szivárgás haladéktalan megszüntetését, az ózonkárosító anyagok felhasználására vonatkozó tilalom sérelme nélkül.
(3) Az I. és II. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat tartalmazó berendezéseket üzemeltető vállalkozások biztosítják az észlelt szivárgás haladéktalan megszüntetését, az ózonkárosító anyagok felhasználására vonatkozó tilalom sérelme nélkül.
(3a) Az ózonkárosító anyagokat tartalmazó hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezéseket, valamint tűzvédelmi rendszereket – és ezek hűtőköreit – üzemeltető vállalkozások a helyhez kötött berendezések vagy rendszerek tekintetében az alábbiakat biztosítják:
a) a legalább 3 kg ózonkárosító anyagot tartalmazó töltőfolyadék esetén legalább 12 havonta ellenőrzik a szivárgást; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló szövegű címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb szabályozott anyagot tartalmaznak;
b) a legalább 30 kg ózonkárosító anyagot tartalmazó töltőfolyadék esetén legalább 6 havonta ellenőrzik a szivárgást;
c) a legalább 300 kg ózonkárosító anyagot tartalmazó töltőfolyadék esetén legalább 3 havonta ellenőrzik a szivárgást; és minden észlelt szivárgást a lehető leggyorsabban, de mindenképpen legfeljebb 14 napon belül megjavítanak; a szivárgás megjavítása után számított egy hónapon belül a javítás eredményességéről való meggyőződés érdekében a berendezést vagy rendszert szivárgási szempontból ellenőrizni kell.
(5) A tagállamok kidolgozzák a (3) bekezdésben említett tevékenységeket végző személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket.
(5) A tagállamok kidolgozzák a (3) bekezdésben említett tevékenységeket végző személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. A tagállamok biztosítják, hogy az e tevékenységeket végző természetes személyek számára megfelelő képzési programok álljanak rendelkezésre.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletnek a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciálja és ózonkárosító potenciálja tekintetében történő módosítása céljából, amennyiben erre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által készített új értékelő jelentések vagy a jegyzőkönyv alapján létrehozott tudományos értékelő testület új jelentései fényében szükség van.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy – amennyiben erre az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által készített új értékelő jelentések vagy a jegyzőkönyv alapján létrehozott tudományos értékelő testület új jelentései fényében szükség van – a felsorolt anyagok globális felmelegedési potenciáljának és ózonkárosító potenciáljának aktualizálása érdekében módosítsa az I. és a II. mellékletet, valamint hogy kiegészítse azokat ezen anyagok húszéves időskálára kivetített globális felmelegedési potenciáljával.
... [e rendelet alkalmazásának éve] március 31-ig és azt követően minden évben minden olyan vállalkozás, amely ózonkárosító anyagokat hozott forgalomba, jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben igazolja a 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést.
(2) A Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai megfelelő intézkedéseket tesznek az e cikkel összhangban hozzájuk benyújtott információk bizalmas jellegének védelme érdekében.
(2) A Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai megfelelő intézkedéseket tesznek az e cikkel összhangban hozzájuk benyújtott információk bizalmas jellegének védelme érdekében, valamint meghatározzák az adatokhoz való hozzáférés megadásának feltételeit.
(1) A tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.
(1) A tagállamok illetékes hatóságai rendszeres ellenőrzéseket végeznek annak megállapítására, hogy a vállalkozások teljesítik-e az e rendelet szerinti kötelezettségeiket.
Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 4 bekezdés – c pont
c) a tevékenységek végzésére vonatkozó engedély felfüggesztése vagy visszavonása, amennyiben azok e rendelet hatálya alá tartoznak.
c) a tevékenységek végzésére vonatkozó engedély ideiglenes felfüggesztése vagy visszavonása, amennyiben azok e rendelet hatálya alá tartoznak.
Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében azokon alapuló termékek és berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetére a tagállamok az érintett anyagok, termékek és berendezések piaci értékének legalább ötszörösét kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő. Öt éven belül ismétlődő jogsértés esetére a tagállamok az érintett anyagok, termékek és berendezések piaci értékének legalább nyolcszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő.
Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó, illetve működésük tekintetében azokon alapuló termékek és berendezések jogellenes előállítása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása esetére a tagállamok az érintett ózonkárosító anyagok vagy termékek és berendezések piaci értékének legalább négyszeresét kitevő minimális, valamint az érintett anyagok, termékek és berendezések piaci értékének legalább hatszorosát kitevő maximális közigazgatási bírságot irányoznak elő. Öt éven belül ismétlődő jogsértés esetére a tagállamok az érintett ózonkárosító anyagok vagy termékek és berendezések piaci értékének legalább hétszeresét kitevő minimális, valamint az érintett anyagok, termékek és berendezések piaci értékének legalább tízszeresét kitevő maximális közigazgatási bírságot írnak elő.
Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 27 a cikk (új)
27a. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 27. cikk (5) bekezdése alapján közigazgatási bírságok kiszabására kerül sor, azok magukban foglalják a bírságok adminisztratív eljárások révén történő kiszabásának vagy a bírság kiszabására irányuló jogi eljárások megindításának lehetőségét, vagy mindkettőt.
(2) A Bizottságnak a 7. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (13) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikkben, a 23. cikk (3) bekezdésében és a 24. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól.
(2) A Bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésében, a 7. cikk (4) bekezdésében, a 8. cikk (7) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 16. cikk (13) bekezdésében, a 18. cikkben, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikkben, a 23. cikk (3) bekezdésében és a 24. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól.
A Bizottság 2033. január 1-jéig jelentést tesz közzé e rendelet végrehajtásáról.
A Bizottság 2030. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és hatékonyságáról.A Bizottság különösen az olyan ózonkárosító anyagok alternatíváinak rendelkezésre állását értékeli, amelyekre a 6., 7., 8. és 9. cikk alapján eltérést engedélyeztek. A Bizottság értékeli továbbá e rendeletnek az ózonkárosító anyagok illegális kereskedelme elleni küzdelemre gyakorolt hatását. E jelentés és a kért értékelések benyújtását követően a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújthat be.
A 401/2009/EK rendelet 10a. cikkével létrehozott éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület (a továbbiakban: a tanácsadó testület) saját kezdeményezésére tudományos tanácsadást végezhet és jelentéseket adhat ki ezen rendelethez kapcsolódóan. A Bizottság figyelembe veszi a tanácsadó testület vonatkozó tanácsait és jelentéseit, különösen e rendeletnek a 401/2009/EK rendelet célkitűzéseivel és az Unió Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásaival való összhangja tekintetében.
Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 2 pont – f pont
f) a teljes raktárkészlet;
f) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő teljes raktárkészlet;
Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 3 pont – d pont
d) a teljes raktárkészlet;
d) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő teljes raktárkészlet;
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 4 pont – b pont
b) a teljes raktárkészlet;
b) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő teljes raktárkészlet;
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – a pont
a) a megsemmisített anyagok mennyisége, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;
a) a megsemmisített anyagok mennyisége, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket és a melléktermékként megsemmisített mennyiségeket is;
Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 5 pont – 1 bekezdés – b pont
b) a megsemmisítésre váró készletek, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;
b) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő megsemmisítésre váró készletek, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 5 pont – 2 bekezdés
Az I. mellékletben felsorolt, de az e melléklet 2. pontja e) alpontjának hatálya alá nem tartozó ózonkárosító anyagokat megsemmisítő valamennyi vállalkozás közli az Unióban működő más vállalkozásoktól történő beszerzésekre és azok részére történő értékesítésekre vonatkozó adatokat is.
Az e melléklet 2. pontja e) alpontjának hatálya alá nem tartozó ózonkárosító anyagokat megsemmisítő valamennyi vállalkozás közli az Unióban működő más vállalkozásoktól történő beszerzésekre és azok részére történő értékesítésekre vonatkozó adatokat is.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – b pont
b) a teljes raktárkészlet;
b) a jelentéstételi időszak kezdetén és végén meglévő teljes raktárkészlet;
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 6 pont – 1 bekezdés – c pont
c) a folyamatok és bármely kibocsátás, beleértve a szállításhoz és a tároláshoz – ideértve az egyik tartályból a másikba történő áttöltést is – kapcsolódó kibocsátásokat.
c) az alapanyaként történő felhasználás típusai, a folyamatok és bármely kibocsátás, beleértve a szállításhoz és a tároláshoz – ideértve az egyik tartályból a másikba történő áttöltést is – kapcsolódó kibocsátásokat.
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 6 pont – 2 bekezdés
Az I. mellékletben felsorolt ózonkárosító anyagokat alapanyagként vagy reakcióközegként felhasználó valamennyi vállalkozás közli az Unióban működő más vállalkozásoktól történő beszerzésekre és azok részére történő értékesítésekre vonatkozó adatokat is.
Az ózonkárosító anyagokat alapanyagként vagy reakcióközegként felhasználó valamennyi vállalkozás közli az Unióban működő más vállalkozásoktól történő beszerzésekre és azok részére történő értékesítésekre vonatkozó adatokat is.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0050/2023).
2022. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban
166k
50k
Az Európai Parlament 2023. március 30-i állásfoglalása a 2022. évi jogállamisági jelentésről – a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről (2022/2898(RSP))
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 3. cikke (1) bekezdésére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 5., 6., 7., 11., 19. és 49. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli tiszteletben tartásával, védelmével és előmozdításával kapcsolatos cikkeire, többek között a 70., 258., 259., 260., 263., 265. és 267. cikkre,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel a Bizottság „2022. évi jogállamisági jelentés – A jogállamiság helyzete az Európai Unióban” című, 2022. július 13-i közleményére (COM(2022)0500),
– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet),
– tekintettel a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét szolgáló ENSZ-egyezményekre, az ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálatának ajánlásaira és jelentéseire, valamint az ENSZ-egyezmények végrehajtását felügyelő testületek ítélkezési gyakorlatára és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásaira,
– tekintettel a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, a nemzeti kisebbségi főbiztos, a médiaszabadsággal foglalkozó képviselő és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) más szerveinek ajánlásaira és jelentéseire,
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre és az Európai Szociális Chartára, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Szociális Jogok Európai Bizottságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának, Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának, megkülönböztetésmentességgel, sokféleséggel és befogadással foglalkozó irányító bizottságának, Velencei Bizottságának és más szerveinek egyezményeire, ajánlásaira, határozataira, véleményeire és jelentéseire,
– tekintettel az Európa Tanács és az Európai Unió közötti, 2007. május 23-i egyetértési megállapodásra és az EU-nak az Európa Tanáccsal folytatott együttműködésre vonatkozó prioritásairól (2020–2022) szóló, 2020. július 8-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a Bizottságnak a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban előterjesztett, indokolással ellátott, 2017. december 20-i javaslatára (COM(2017)0835),
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) „Európa civil társadalma: továbbra is nyomás alatt” című, 2022. július 19-i, „Az alapvető jogokról szóló 2022. évi jelentés” című, 2022. június 8-i, „A civil társadalom mozgásterének védelme az EU-ban” című, 2022. augusztus 19-i és az „Antiszemitizmus: Az Európai Unióban 2011 és 2021 között észlelt antiszemita incidensek áttekintése” című, 2022. november 3-i jelentésére, valamint egyéb jelentéseire, adataira és eszközeire, különösen az Európai Unió alapjogi információs rendszerére (EFRIS),
– tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a lengyelországi helyzetre vonatkozóan az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásáról szóló bizottsági határozatról szóló, 2018. március 1-jei állásfoglalására(4),
– tekintettel „Az Európai Értékek Eszköze létrehozásának szükségességéről az olyan civil társadalmi szervezetek támogatására, amelyek az Európai Unióban helyi és nemzeti szinten előmozdítják az alapvető értékeket” című, 2018. április 19-i állásfoglalására(5),
– tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsot felkérő javaslatról szóló, 2018. szeptember 12-i állásfoglalására, amely szerint fennáll az Unió alapját képező értékek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű veszélye(6),
– tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására(7),
– tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2020. október 7-i állásfoglalására(8),
– tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. november 13-i állásfoglalására(9),
– tekintettel a jogállamiság európai unióbeli helyzetéről és a feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló, 2021. június 10-i állásfoglalására(10),
– tekintettel a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalására(11),
– tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer alkalmazására vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2021. július 8-i állásfoglalására(12),
– tekintettel „A demokráciának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének az Unióban való megerősítéséről: polgári és büntetőjogi eljárások indokolatlan alkalmazása újságírók, nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom elhallgattatására” című, 2021. november 11-i állásfoglalására(13),
– tekintettel a sürgősségi alapok és a válsággal kapcsolatos kiadási területek esetében a korrupció, a szabálytalan kiadások, valamint az uniós és nemzeti forrásokkal való visszaélés elkerülését célzó megelőző intézkedések értékeléséről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására(14),
– tekintettel a civil társadalom mozgásterének Európában tapasztalható szűküléséről szóló, 2022. március 8-i állásfoglalására(15),
– tekintettel a jogállamiságról és az Európai Bíróság ítéletének következményeiről szóló, 2022. március 10-i állásfoglalására(16),
– tekintettel a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2022. május 19-i állásfoglalására(17),
– tekintettel a jogállamiságról és a lengyel nemzeti helyreállítási terv lehetséges jóváhagyásáról (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására(18),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására(19),
– tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2020−2021)” című, 2022. szeptember 15-i állásfoglalására(20),
– tekintettel az öt évvel Daphne Caruana Galizia meggyilkolása után Máltán tapasztalható jogállamisági helyzetről szóló, 2022. október 20-i állásfoglalására(21),
– tekintettel a Szlovákiában homofób indíttatásból elkövetett közelmúltbeli gyilkosság fényében az LMBTIQ+-személyek elleni, Európa-szerte növekvő számú gyűlölet-bűncselekményekről szóló, 2022. október 20-i állásfoglalására(22),
– tekintettel a faji igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és a rasszizmus elleni küzdelem EU-n belüli helyzetéről szóló, 2022. november 10-i állásfoglalására(23),
– tekintettel az Európai Parlament 2022. november 24-i állásfoglalására a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti jogállamisági feltételek Magyarország általi teljesítésének értékeléséről és a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelenlegi állásáról(24),
– tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentésre,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság állásfoglalási indítványára,
A. mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeken, vagyis az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának értékein alapul, amelyek a tagállamok közös értékei, és amelyeket az uniós tagjelölt országoknak a koppenhágai kritériumok részeként be kell tartaniuk, ha csatlakozni kívánnak az EU-hoz, továbbá amelyeket nem lehet a csatlakozás után figyelmen kívül hagyni vagy újraértelmezni; mivel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egymást kölcsönösen erősítő értékek, amelyek sérelme rendszerszintű fenyegetést jelenthet az Unióra, valamint a polgárok jogaira és szabadságaira nézve; mivel a jogállamiság tiszteletben tartása az Unió egészét és a tagállamokat is köti minden kormányzati szinten, a nemzeti szint alatti szerveket is ideértve;
B. mivel az Európa jövőjéről szóló konferencián egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy az EU valamennyi tagállamban következetesen tartsa fenn a jogállamiságot, védje a polgárok alapvető jogait, és őrizze meg az EU hitelességét értékeinek az EU-n belül és külföldön történő előmozdítása során;
C. mivel az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elve arra kötelezi az Uniót és a tagállamokat, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák és segítsék egymást a Szerződésekből eredő kötelezettségek végrehajtásában, valamint hogy a tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében tegyenek meg minden megfelelő általános vagy különös intézkedést;
D. mivel a konkrét és jogilag kötelező erejű országspecifikus ajánlások beillesztése segítené a tagállamokat a kihívások és a jogállamiság terén tapasztalható visszaesés megelőzésében, felderítésében és kezelésében;
E. mivel a tagállamok veszélyhelyzeti intézkedéseket hoztak a Covid19-világjárvány kezelésére; mivel ezeknek ahhoz, hogy jogszerűek legyenek, az alapvető jogok vagy alapvető szabadságok korlátozása esetén tiszteletben kell tartaniuk a szükségesség és az arányosság elvét; mivel egyes kormányok a rendkívüli intézkedéseket ürügyként használták fel a demokratikus fékek és ellensúlyok gyengítésére;
F. mivel meg kell erősíteni és egyszerűsíteni kell a meglévő mechanizmusokat, és ki kell dolgozni egy egységes, átfogó uniós mechanizmust a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok hatékony védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az egész Unióban tiszteletben tartsák az EUSZ 2. cikke szerinti értékeket és a tagjelölt országok körében is előmozdítsák ezeket – bár ez utóbbiakra eltérő ellenőrzési rendszereket alkalmazva –, hogy a tagállamok ne dolgozhassanak ki olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek ellentétesek az EUSZ 2. cikke által nyújtott védelemmel; mivel a Bizottság és a Tanács továbbra is elvetette a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusról szóló intézményközi megállapodás szükségességét;
G. mivel 2022 májusa óta a Parlament is foglalkozik állásfoglalásaiban a jogállamiság magyarországi, máltai és lengyelországi helyzetével; mivel a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok nyomon követésével foglalkozó csoportja szintén foglalkozott bizonyos, Bulgáriát, Görögországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Spanyolországot érintő kérdésekkel;
A jelentés átfogó értékelése
1. üdvözli a Bizottság harmadik éves jogállamisági jelentését, amely a Bizottság jogállamisági eszköztárának részét képezi; úgy véli, hogy a jelentés előrelépést jelent az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékek fenntartására irányuló koherens mechanizmus felé, és hogy a fő kihívás most a meglévő eszköztár hatékony és következetes felhasználása ezen értékek védelme és érvényesítése érdekében;
2. megjegyzi, hogy a korábbi éves jelentésekhez képest javulás történt, ilyen például az országspecifikus ajánlások beillesztése; üdvözli, hogy különös figyelmet fordítanak a közszolgálati médiára és a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát biztosító intézkedésekre, többek között a Médiapluralizmus Monitor rangsorolására, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei tagállamok általi végrehajtásának értékelésére, a politikai pártok finanszírozásának kérdésére, kiemelt figyelmet fordítanak az egyenlőséggel foglalkozó szervek, nemzeti emberi jogi intézmények és ombudsmanok szerepére, nyomon követik az igazságszolgáltatási rendszeren belüli magas szintű kinevezéseket és fokozott figyelmet fordítanak a jogi szakmára, ideértve a bírákat, a közjegyzőket és az ügyvédeket;
3. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten aktívabban vegyen részt a nyilvános vitákban, és fordítson nagyobb figyelmet az uniós értékekre és az alkalmazandó eszközökre, köztük az éves jelentésre, különösen azokban az országokban, ahol komoly aggályok merülnek fel; támogatja a Bizottságnak a jelentéstételi módszertan továbbfejlesztésére irányuló munkáját, és úgy véli, hogy a jelentés keretének kibővítésével párhuzamosan növelni kell az erőforrásokat; úgy véli, hogy több időt kell fordítani a Bizottság országlátogatásaira, beleértve a helyszíni látogatásokat is;
4. sajnálatát fejezi ki a sajtószabadsággal, a médiapluralizmussal és az újságírók biztonságával kapcsolatban számos tagállamban tapasztalható aggasztó tendenciák miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy a jelentés jövőbeli kiadásaiban szorosan kövesse nyomon a média helyzetét, többek között a média tulajdonviszonyait és a közszolgálati média finanszírozását, valamint megfelelő szakpolitikai és jogi intézkedések révén tegyen ajánlásokat és kövesse nyomon a helyzetet; elítéli a szerkesztői döntésekbe való zavaró politikai beavatkozást, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű stratégiai pereket (SLAPP) és az újságírók jogellenes megfigyelését, különösen kémprogramok használata révén, és megerősíti, hogy az újságírókat továbbra is veszély fenyegeti mindaddig, amíg az intézmények nem képesek vagy nem hajlandók büntetőeljárást indítani az újságírók által feltárt korrupció esetén;
5. hangsúlyozza, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsok különleges szerepet töltenek be a bíróságok és bírák politikai beavatkozással szembeni függetlenségének védelmében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos országokban e szervek egyre inkább átpolitizálódnak, és hogy ez erodálja igazságszolgáltatási rendszereik függetlenségét és integritását;
6. elismeri, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) fontos szerepet tölt be a jogállamiság biztosítása és a korrupció elleni fellépés tekintetében az Unióban, és ösztönzi a Bizottságot, hogy a későbbi jelentésekben szorosan kövesse nyomon a tagállamok és az Európai Ügyészség közötti együttműködés szintjét; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez;
7. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nem foglalkozott teljes mértékben a Parlament korábbi állásfoglalásaiban(25) megfogalmazott ajánlásokkal, és kéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ezek kezelése érdekében;
8. aggodalmának ad hangot a horizontális jelentés és az ajánlások közötti összhang hiánya miatt, különösen amiatt, hogy a horizontális jelentésben megfogalmazott országspecifikus problémák nincsenek teljesen összhangban az országspecifikus ajánlásokkal; kéri, hogy teremtsenek egyértelmű kapcsolatot a megfogalmazott aggályok és az előterjesztett ajánlások között;
9. kiemeli, hogy a kisebbségi csoportok jogainak egyes tagállamokban történő szándékos célba vétele máshol is hasonló tendenciák megjelenését és megerősödését eredményezte, amit jól bizonyít, hogy visszalépések történtek a nők jogai – többek között a szexuális és reproduktív egészség és jog – , valamint az LMBTIQ+-személyek, migránsok és más kisebbségi csoportok jogai terén; szorgalmazza, hogy a jelentés országfejezetei tartalmazzanak összefoglalót a rasszizmus elleni uniós cselekvési terv végrehajtásáról, valamint egy arra vonatkozó elemzést, hogy a jogállamiság terén tapasztalható visszaesés hogyan érinti a különböző kisebbségi csoportokat;
10. elítéli az olasz kormány által Milánó városi tanácsának az azonos nemű szülők gyermekei nyilvántartásba vételének beszüntetésére vonatkozóan adott utasításokat; úgy véli, hogy ez a döntés elkerülhetetlenül hátrányos megkülönböztetéshez vezet nemcsak az azonos nemű párokkal, hanem elsősorban gyermekeikkel szemben is; úgy véli, hogy ez a fellépés közvetlenül sérti a gyermekeknek a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezményben felsorolt jogait; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a döntés az olaszországi LMBTQI+-közösség elleni szélesebb körű támadás részét képezi; felszólítja az olasz kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza döntését;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy az összes tagjelölt és potenciális tagjelölt ország értékelése során használja fel az éves jogállamisági jelentésekben alkalmazott módszertan releváns elemeit;
Országspecifikus ajánlások
12. üdvözli, hogy a Parlament és a civil társadalom erre irányuló ismételt felhívásainak eredményeképpen a jelentés kiegészült az országspecifikus ajánlásokkal; emlékeztet arra, hogy az éves jelentések a jogállamiság tagállamokbeli és uniós intézményekbeli helyzetéről folytatott érdemi megbeszélések alapjául szolgálnak; elismeri, hogy ezek az országspecifikus ajánlások hozzájárulnak ahhoz, hogy konkrét problémákra irányuljon a figyelem, az adott tagállamban tapasztalható helyzet tényleges javulását célozva; sajnálatosnak tartja azonban, hogy az ajánlások nem kötelező erejűek; felszólítja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az éves jogállamisági ciklust azáltal, hogy a következő éves jelentésben értékeli az országspecifikus ajánlások végrehajtását, konkrét referenciaértékekkel és egyértelmű végrehajtási ütemtervvel, amelyek egyértelműen jelzik az előrehaladást és a visszalépést;
13. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy számos ajánlás túl homályos és nem elég konkrét a hatékony végrehajtás biztosításához; ismét hangsúlyozza, hogy meg kell határozni az ajánlások végrehajtására vonatkozó ütemtervet, és részletezni kell a meg nem felelés lehetséges következményeit;
14. sürgeti a Bizottságot, hogy habozás és késedelem nélkül indítsa meg a vonatkozó eljárásokat, különösen abban az esetben, ha a kormányok nem hajlandók eleget tenni az országspecifikus ajánlásoknak;
15. elismerését fejezi ki a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy jobban együttműködjön a nemzeti érdekelt felekkel; elismeri, hogy a civil társadalom alapvetően fontos szerepet játszik a jogállamiság érvényesülésében, és fontos szerepet tölt be az éves jelentés nyomon követésében és végrehajtásában; felszólítja a Bizottságot, hogy az Alapjogi Ügynökséggel együttműködve továbbra is következetesen és érdemben vonja be a civil társadalmat a jelentés elkészítésébe és nemzeti szintű nyomon követésébe, többek között azáltal, hogy elegendő időt biztosít a folyamathoz való hozzájárulásra, és az országlátogatások során széles körben bevonja a civil társadalmi szervezeteket; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a ciklus inkluzívabb, átláthatóbb és felhasználóbarátabb megközelítését, biztosítva az érdekelt felek érdemi részvételét és elszámoltathatóságát a folyamat során; kéri, hogy a tagállamok kormányai által nyújtott információk kiegészítése érdekében módszeresebben mutassák be a civil társadalom és a szakmai szervezetek – köztük az igazságszolgáltatás – hozzájárulásait;
16. elismeri, hogy a civil társadalom és az egészséges civil társadalmi tér kulcsfontosságú szerepet játszik a jogállamiság fenntartásában és védelmében, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy szenteljenek külön fejezetet a civil társadalom tagállamokon belüli helyzetének; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi tér és a jogállamisággal kapcsolatos kérdések összefüggenek egymással; felhívja a Bizottságot, hogy célzott finanszírozás révén továbbra is fektessen be a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésébe, hogy nyomon követhessék és jelenthessék a tagállamokban a jogállamiság helyzetét, és biztosítson megfelelő védelmet az e folyamatban részt vevő civil társadalom számára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes országokban a finanszírozás elfogult elosztása hatással van a kiszolgáltatott csoportok jogainak előmozdításán vagy általánosságban olyan ügyeken munkálkodó civil társadalmi szervezetekre, amelyeket a kormányok nem támogatnak; ösztönzi e kérdések alapos értékelését a jelentés által érintett valamennyi országban, és hangsúlyozza, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozóan országspecifikus ajánlásokra van szükség; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az uniós források közvetlen kezelését is annak biztosítása érdekében, hogy a végső kedvezményezettek, köztük a kiszolgáltatott csoportokkal foglalkozó civil társadalmi szervezetek megkapják a nekik szánt uniós finanszírozást; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a polgárok egyenlősége, jogok és értékek program által a tagállamok civil társadalmára gyakorolt hatást; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a független és egész Európára kiterjedő minőségi újságírás számára nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;
17. hangsúlyozza, hogy országspecifikus ajánlásokra van szükség a Covid19-világjárványra adott nemzeti válaszok és azoknak az Unión belül a demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatása tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kövesse nyomon ezeket a nemzeti folyamatokat és számoljon be azokról, beleértve a bevált gyakorlatokat is;
18. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a konkrét leleplezések és egyre növekvő bizonyítékok ellenére nincsenek országspecifikus ajánlások az újságírókkal, politikusokkal, bűnüldöző szervek tagjaival, diplomatákkal, jogászokkal, üzletemberekkel, civil társadalmi szereplőkkel és egyéb szereplőkkel szemben az olyan kémszoftver-technológiák bizonyos tagállamok általi jogellenes használatára vonatkozóan, mint például a Pegasus vagy a Predator; rendkívül aggasztónak tartja a civil társadalmat, a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő kapcsolódó kockázatokat, amelyeket a kémszoftverek nemzeti kormányok általi ellenőrizetlen használata jelent; sajnálatosnak tartja, hogy egyes tagállamok hatóságai nem működtek együtt a Parlament vizsgálóbizottságával a Pegasus és az ahhoz hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálása érdekében;
A Parlament függőben lévő felhívásai az éves jogállamisági jelentéssel kapcsolatban
19. megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy a jelentéstétel hatályát terjessze ki az EUSZ 2. cikkében foglalt valamennyi értékre; ismét kiemeli, hogy szerves kapcsolat van a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok között; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Parlamenttel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusról szóló intézményközi megállapodásról, amelynek ki kell terjednie az EUSZ 2. cikke szerinti értékek teljes körére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a migránsok ellen az EU külső határain elkövetett emberi jogi jogsértések nem képezi részét a Bizottság által végzett értékelésnek;
20. kéri, hogy az éves jelentés tartalmazza a Velencei Bizottság 2016. évi jogállamisági ellenőrzőlistájának hiányzó fontos elemeit, például a hatalommal való visszaélés megelőzését, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet;
21. üdvözli a Bizottság által annak érdekében tett lépést, hogy jelentésébe belefoglalja az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatainak a tagállamok általi végrehajtását mint a jogállamiság minőségének és tiszteletben tartásának mutatóját; felhívja a Bizottságot, hogy ezt az elemzést terjessze ki ezen ítéletek nemzeti szintű megfelelő végrehajtási folyamatára is;
22. úgy véli, hogy az Európa Tanáccsal és más nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés különösen fontos a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli előmozdítása szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy elemezze az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szervek egyedi közleményeit;
23. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be az Unió intézményeiről szóló különálló új fejezetet, amely a hatalmi ágak szétválasztásával, a korrupcióellenes kerettel, az elszámoltathatósággal, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos helyzetet értékelné;
24. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem képes érdemi előrelépést tenni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, folyamatban lévő eljárásokban; sürgeti a Tanácsot, hogy foglalkozzon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat érintő valamennyi új fejleménnyel; ismét felszólítja a Tanácsot, hogy ezen eljárás keretében fogalmazzon meg ajánlásokat, és hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések további késleltetése a jogállamiság elve Tanács általi megsértésének minősülne; ragaszkodik a Parlament szerepének és hatásköreinek tiszteletben tartásához;
25. határozottan elítéli azokat a tagállami hatóságokat, amelyek elutasítják a Bizottság évenkénti jogállamisági párbeszédében való részvételt;
26. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés nem ismeri el egyértelműen, hogy több tagállamban a jogállamiság terén szándékos visszalépések tapasztalhatók; felhívja a Bizottságot annak egyértelművé tételére, hogy az EUSZ 2. cikke szerinti értékek adott időn keresztüli szisztematikus, szándékos, súlyos és tartós megsértése esetén előfordulhat, hogy a tagállamok nem felelnek meg a demokrácia meghatározó kritériumainak; emlékeztet arra, hogy a Parlament már jelezte, hogy Magyarország a vonatkozó mutatók szerint a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált; megismétli a Bizottságnak szóló azon ajánlásait, hogy tegyen különbséget a rendszerszintű és az egyedi jogsértések között, a jogállamiság legsúlyosabb megsértésének trivializálását elkerülendő, és hogy az országspecifikus ajánlásokhoz társítson végrehajtási határidőket, célokat és konkrét intézkedéseket;
27. emlékeztet azon álláspontjára, hogy egy független szakértőkből álló testületet kellene bevonni, amely az Alapjogi Ügynökséggel szoros együttműködésben tanácsokkal látná el a három intézményt; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy kérje fel az Alapjogi Ügynökséget, hogy nyújtson módszertani tanácsokat és végezzen összehasonlító kutatásokat az éves jelentés kulcsfontosságú területeinek adatokkal való kiegészítése érdekében, tekintettel az alapvető jogok és a jogállamiság közötti szoros kapcsolatra; kéri Elnökségét, hogy tekintettel a Bizottság és a Tanács vonakodására, bonyolítson le közbeszerzési eljárást e testület – első lépésként a Parlament égisze alatt, a korábbi állásfoglalásaival(26) összhangban történő – létrehozására annak érdekében, hogy az tanácsokkal lássa el a Parlamentet az EUSZ 2. cikke szerinti értékeknek való megfeleléssel kapcsolatban a különböző tagállamokban, és példát mutasson egy ilyen testület gyakorlati működését illetően;
28. ismét hangsúlyozza, hogy az éves jogállamisági ciklusnak hasznos információkkal kell szolgálnia a nemzeti szinten a jogállamiságot érő fenyegetések vagy a jogállamiság megsértése esetén igénybe vehető egyéb eszközök, például az EUSZ 7. cikke, a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet, a jogállamisági keret, a kötelezettségszegési eljárások, köztük a gyorsított eljárások, az Európai Unió Bíróságához benyújtott ideiglenes eljárások iránti kérelmek és az EUB ítéleteinek végre nem hajtásával kapcsolatos intézkedések, továbbá az uniós pénzügyi jogszabályok szerinti eszközök aktiválásához; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre közvetlen kapcsolatot többek között az éves jogállamisági jelentések és a jogállamisági feltételrendszer mechanizmusa között;
o o o
29. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az ENSZ-nek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
A Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalás és a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2022. május 19-i állásfoglalás.
A Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. június 24-i állásfoglalás és a Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2022. május 19-i állásfoglalás.