Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvre(1) (a továbbiakban: a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv),

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)(2),

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv)(3),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatforgalmi rendelet)(4),

–  tekintettel a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet)(5),

–  tekintettel a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. május 11-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0209) és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

–  tekintettel a „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia” című, 2022. május 11-i bizottsági közleményre (COM(2022)0212),

–  tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közleményre (COM(2021)0118),

–  tekintettel „Az EU gyermekjogi stratégiája” című, 2021. március 24-i bizottsági közleményre (COM(2021)0142),

–  tekintettel az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0625),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság „Európai nyilatkozat a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről” című, 2023. január 23-i közös nyilatkozatára(6) (a továbbiakban: európai nyilatkozat),

–  tekintettel a digitális világban a gyermekek védelméről szóló, 2012. november 20-i állásfoglalására(7), valamint a Bizottság által 2013. február 20-án elfogadott nyomonkövetési intézkedésekre,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztályának „A közösségi média hatása a gyermekek és fiatalok fejlődésére” című, 2023. február 15-i tanulmányára(8),

–  tekintettel az EU Kids Online által készített „Az EU-ban élő gyermekek az online térben: 19 ország 2020. évi felmérési eredményei” című, 2020. február 12-i tanulmányra(9),

–  tekintettel a Közös Kutatóközpont „Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020-as tavaszi lezárások idején” című, 2021. február 9-i tanulmányára(10),

–  tekintettel a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégiáról szóló, Bizottsághoz intézett kérdésre (O‑000030/2023 – B9‑0029/2023),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, a Chartában és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben rögzített valamennyi jog és érték érvényes a gyermekekre, beleértve digitális jogaikat is; mivel a gyermek mindenek felett álló érdekének elsődleges szempontnak kell lennie a rájuk, valamint fizikai és mentális egészségükre, biztonságukra és jóllétükre vonatkozó valamennyi, a digitális területet érintő intézkedés és döntés során;

B.  mivel az általános adatvédelmi rendelet, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv elismeri, hogy a gyermekek különleges védelmet érdemelnek a folyamatosan változó digitális környezetben való online jelenlétük tekintetében;

C.  mivel a gyermekek megfelelő online védelmének biztosításához egyedi intézkedésekre és oktatási programokra van szükség, amelyek nemcsak a gyermekeknek, hanem tanáraiknak, szüleiknek és gondviselőiknek is szólnak; mivel ezeknek az intézkedéseknek elsősorban megelőzési technikák, figyelemfelhívó és digitális jártassági kampányok kidolgozására és végrehajtására kell irányulniuk; mivel a szülőket és a gondviselőket tájékoztatni kell azon digitális eszközök létezéséről és működéséről, amelyekkel korlátozni és irányítani tudják gyermekük/gyermekeik online jelenlétét, és megakadályozhatják az életkoruknak nem megfelelő vagy káros online tartalomhoz való hozzáférést;

D.  mivel fontos, hogy a gyermekek ne passzív technológiafogyasztók legyenek, hanem tudatosan használják azokat; mivel e tekintetben a Chartával, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, az európai nyilatkozattal és a digitális iránytűvel összhangban a gyermekek – különösen a veszélyeztetett csoportokból származó gyermekek –, a szülők és a nevelők digitális oktatásának, valamint digitális készségeinek és kompetenciáinak – többek között a médiatudatosság – javítása kulcsfontosságú a gyermekek biztonságos digitális jelenlétének garantálásához, valamint a digitális felelősségvállalás elősegítéséhez, illetve aktív online részvételükhöz;

E.  mivel a digitális szakadék leküzdésére és az esélyegyenlőség javítására irányuló célzott intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy inkluzív és hozzáférhető digitális környezetet biztosítsanak minden gyermek számára az EU-ban, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokból származó, például a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű gyermekekre, többek között a modern digitális infrastruktúrával való ellátás révén, a távoli vagy vidéki területeken is;

F.  mivel a Covid19-világjárvány alatti lezárások rávilágítottak az oktatási és digitális szakadékokra, amelyek hatással voltak a gyermekek digitális oktatási eszközökhöz és információkhoz való hozzáférésére, valamint társadalmi részvételükre és befogadásukra, illetve negatív hatást gyakoroltak fizikai és mentális egészségükre is; mivel ezzel párhuzamosan a látható és a dark weben egyaránt nőtt a kapcsolati és a nemi alapú erőszak, valamint a gyermekek online szexuális bántalmazása és kizsákmányolása;

G.  mivel számos megfigyelési tanulmány igazolta, hogy a gyermekek már korai életkortól kezdve aktívak a közösségi médiában, és jelentős számban vannak jelen a legtöbb közösségimédia-platform által meghatározott alsó korhatárnál fiatalabb gyermekek is;

H.  mivel a folyamatosan változó digitális környezet központi szerepet játszik a gyermekek mindennapi életében, beleértve oktatásukat, kommunikációjukat és adatmegosztásukat is; mivel a gyermekek internethez és közösségimédia-platformokhoz való hozzáférése és az azokon való jelenléte számos előnnyel jár, ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, és elterjedtségük miatt veszélyes magatartási formáknak és tartalomnak is kiteszi a gyermekeket, mint például a gyermekek online szexuális bántalmazása és a gyermekekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel (behálózás), az online gyűlölködés, az internetes megfélemlítés különböző formái, a szexualizált tartalmak, az erőszakos képek, az étkezési zavarokat népszerűsítő tartalmak és a dezinformáció; mivel ez hatással lehet a gyermekek fizikai és mentális egészségére, köztük fokozott agresszió, problémás szexuális magatartások, egészségtelen étkezési szokások, testképpel való elégedetlenség, valamint torz értékek és attitűdök formájában;

I.  mivel az EU Kids Online 2020-as felmérésében szereplő becslés szerint a 9 és 16 év közötti gyermekek 23%-át bántalmazták már az interneten; mivel a „Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020-as tavaszi lezárások idején” című tanulmány szerint a gyermekek 49%-a tapasztalta már az online agresszió vagy bántalmazás legalább egy formáját; mivel még ha nincs is a legmodernebb követelményeknek megfelelő, racionalizált megközelítés, egyes tagállamok már intézkedtek, Írország például a Coco-törvény elfogadásával;

J.  mivel a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia az EU gyermekjogi stratégiájának egyik sarokköve, amely olyan kezdeményezéseket is magában foglal, amelyek célja a gyermekek online védelmének és önrendelkezésének biztosítása az adott tematikus területeken belül;

1.  üdvözli és támogatja a Bizottság gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégiáját;

2.  hangsúlyozza, hogy minden gyermeknek online védelemre van szüksége, de egyes gyermekek kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, például a fogyatékossággal élő vagy a hátrányos helyzetű gyermekek, és lehetőséget kell biztosítani, hogy adott esetben célzott intézkedések szolgálják a javukat a digitális szakadék áthidalása, valamint digitális készségeik és kompetenciáik – többek között a médiatudatosság – fejlesztése érdekében;

3.  megismétli felhívását, hogy az EU fokozza erőfeszítéseit a gyermekek online biztonságának megteremtése, valamint a gyermekek szexuális bántalmazására, többek között a gyermekekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvételre (online csábításra) vonatkozó figyelemfelhívás és annak megelőzése érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségeket és kompetenciákat, többek között a médiatudatosságot kötelezően elsajátítandó készségekként kell elismerni, és azokat Unió-szerte be kell építeni az iskolai tantervbe; kiemeli, hogy ezek az oktatás és az egész életen át tartó tanulás alapvető részét képezik, és ennek során a gyermekek, a szülők, a gondozók, a pedagógusok és a nagyközönség online biztonságára, többek között az online szülői felügyeletre, valamint a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvételnek a felismerésére és jelentésére kell összpontosítani;

5.  sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék beruházásaikat az oktatás és a képzés területén a digitális jártasság biztosítása érdekében, beleértve az iskolai és iskolán kívüli, kortársak közötti megfélemlítéssel és internetes megfélemlítéssel szembeni védelmet a különböző korcsoportokba tartozó gyermekek számára, figyelembe véve az új technológiai fejleményeket, például a metaverzumot;

6.  felhívja a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy garantálják az inkluzív oktatáshoz való jogot, és az életkornak megfelelő módon támogassák a szexuális nevelést, a digitális készségek és kompetenciák elsajátítását, többek között a médiatudatosságot és a kiberbiztonságot a pedagógusokat, a szülőket, a gondozókat és a tanulókat célzó iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli és informális oktatás révén;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai oktatási térséggel együttműködve dolgozzon ki az iskolai megfélemlítés és az internetes megfélemlítés ellen európai stratégiát, és vezessen be egy olyan intézkedéscsomagot, amely az adatgyűjtés javítását célozza, valamint a tagállamokkal együttműködve tegyen javaslatot a szükséges megoldásokra;

8.  hangsúlyozza, hogy a stratégia keretein belül fel kell szólítani a tagállamokat arra, hogy biztosítsanak minden szükséges erőforrást a forróvonalak, a segélyvonalak és a biztonságosabb internetközpontok kapacitásának megerősítésére, valamint hogy a kisgyermekkori nevelési-oktatási tantervek és az oktatási intézmények létfontosságú elemeként dolgozzanak ki és valósítsanak meg érdemi, bizonyítható eredményeket felmutató megelőző és figyelemfelkeltő kampányokat iskoláikban; úgy véli, hogy e tekintetben kulcsfontosságú a kutatók és a gyakorló szakemberek közötti együttműködés;

9.  hangsúlyozza, hogy a stratégiának intézkedéseket kell bevezetnie a mentális egészséggel és jólléttel kapcsolatos meglévő uniós cselekvési keret aktualizálására, amelynek teljes mértékben inkluzívnak kell lennie annak érdekében, hogy megfeleljen az online szexuális bántalmazást vagy a szexuális céllal történő kapcsolatfelvételt tapasztaló gyermekek, különösen a veszélyeztetett csoportokból származó gyermekek szükségleteinek; kéri, hogy a meglévő szolgáltatások alapos feltérképezése révén értékeljék a gyermekek által igénybe vehető mentális egészségügyi szolgáltatók rendelkezésre állását és megfelelőségét, tekintettel a romló mentális egészségügyi helyzetre, amelyet a Covid19-világjárvány és az online környezet jelentette egyedi kihívások – többek között az internetes megfélemlítés és a káros tartalomnak való kitettség – ténye súlyosbított;

10.  tudomásul veszi, hogy 2024-ig létrehozzák az online életkor-ellenőrzésre vonatkozó európai szabványt, és hogy a közelmúltban megalakult az életkornak megfelelő kialakítás koncepciójára vonatkozó magatartási kódexszel (a továbbiakban: kódex) foglalkozó különleges csoport; hangsúlyozza, hogy fontos a kódex időben történő kidolgozása, biztosítva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel és az általános adatvédelmi rendelettel való teljes körű összehangolását; kiemeli, hogy kulcsfontosságú a civil társadalomnak, a tudományos köröknek és a fiataloknak a kódex kidolgozásának folyamatába való bevonása; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet értelmében a felhasználói hozzájárulásra támaszkodó közösségimédia-platformok kötelesek észszerű erőfeszítéseket tenni a szülői hozzájárulás ellenőrzésére, mielőtt a vonatkozó korhatár alatti gyermekek felhasználói fiókot hoznának létre;

11.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a gyermekek online szexuális bántalmazása vagy a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvétel áldozatainak támogatására szánt összegeket, egyebek között az anonim nyilvános bejelentések, valamint az áldozatoknak és családjuknak nyújtott mentális egészségügyi és pszichoszociális szolgáltatások területén; kéri, hogy biztosítsanak képzést a gyermekeket érintő ügyekkel foglalkozó szakemberek és tisztviselők – köztük a bűnüldöző hatóságok – számára, sajátos szükségleteiktől függően;

12.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak szisztematikusabb adatgyűjtést a megelőzési intézkedésekről és az áldozatokat segítő programokról, ideértve az alapfokú oktatásban figyelemfelkeltő kampányokban részt vevő gyermekek számára vonatkozó adatokat is, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása valamennyi formájának – köztük az online környezet – kockázatairól szóló oktatási programokon keresztül;

13.  hangsúlyozza, hogy nem áll rendelkezésre elegendő uniós szintű összehasonlító kutatás, illetve a gyermekek fejlődéséről és a digitalizáció összefüggéseiről szóló tanulmány; e tekintetben kiemeli, hogy a technológiák rohamos fejlődése miatt az intézkedések gyorsan elavulttá válhatnak, és ezáltal új helyeken válhatnak sebezhetővé a gyermekek; emlékeztet ezért arra, hogy nagyszabású uniós szintű kutatásokat kell indítani;

14.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó stratégia legyen összhangban más prioritásokkal és jogalkotási javaslatokkal, hogy az információkat gyermekre szabott nyelvezettel adják át a gyermekeknek, hogy az ellenőrzési folyamatba és a stratégia hatékony végrehajtásába minden gyermekkorcsoportot vonjanak be, valamint hogy a bevált gyakorlatok és eredmények tagállamok közötti összehasonlítása érdekében kerüljön sor megfelelő nyomon követésre;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 335., 2011.12.17., 1. o. (2) HL L 95., 2010.4.15., 1. o. (3) HL L 149., 2005.6.11., 22. o. (4) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (5) HL L 277., 2022.10.27., 1. o. (6) HL C 23., 2023.1.23., 1. o. (7) HL C 419., 2015.12.16., 33. o. (8) O’Neill, B.: Research for CULT Committee – The influence of social media on the development of children and young people (Kutatás a CULT bizottság számára – A közösségi média hatása a gyermekek és fiatalok fejlődésére) Európai Parlament, Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály, Brüsszel, 2023. február 15. (9) Smahel, D. et al.: EU Kids Online 2020: Survey results from 19 countries (Az EU-ban élő gyermekek az online térben: 19 ország 2020. évi felmérési eredményei), EU Kids Online, 2020. február 12. (10) Lobe, B. et al.: How children (10-18) experienced online risks during the Covid-19 lockdown - Spring 2020 (Miként élték meg a gyermekek (10–18 éves korosztály) az online kockázatokat a Covid19 miatti 2020-as tavaszi lezárások idején) az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2021. február 9.