Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (06600/2023),

–  tekintettel az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodásra (FTA), amelyet 2023. július 9-én írtak alá,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikkének (1) bekezdésével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v) alpontjával, valamint 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0247/2023),

–  tekintettel az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló, 2007. szeptember 21-i együttes nyilatkozatra(1),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti, a kapcsolatokról és az együttműködésről szóló, 2016. október 5-én aláírt partnerségi megállapodásra(2),

–  az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti, a kapcsolatokról és az együttműködésről szóló partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2022. június 20-i (EU) 2022/1007 tanácsi határozatra(3),

–  tekintettel az Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó, 2018. május 8-i tanácsi tárgyalási irányelvekre,

–  tekintettel az Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2017. szeptember 13-i bizottsági ajánlásra (COM(2017)0469) és az azt kísérő bizottsági hatásvizsgálatra (SWD(2017)0289),

–  tekintettel a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló 15 pontos cselekvési terv bizottsági felülvizsgálatának eredményéről szóló, 2022. október 6-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó, a kereskedelem és a beruházások területén alkalmazandó stratégiáról szóló, 2022. július 5-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Új-Zélanddal folytatandó kereskedelmi tárgyalásokra vonatkozóan javasolt tárgyalási meghatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett parlamenti ajánlást tartalmazó, 2017. október 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások megnyitásáról szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága által közzétett, „Az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat támogató kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat” című, 2020. március 13-i végleges jelentésre(8),

–  tekintettel az EU és Új-Zéland közötti egyéb kétoldalú megállapodásokra, különösen az élő állatok és az állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodásra(9) és a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló megállapodásra(10),

–   tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló, 2023. június 20-i közös közleményére (JOIN(2023)0020),

–  tekintettel „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért” című, 2022. június 22-i bizottsági közleményre (COM(2022)0409),

–  tekintettel „A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” című, 2021. február 18-i bizottsági közleményre (COM(2021)0066),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése szerint a 2/15. sz. ügyben kiadott, a Bizottság által 2015. július 10-én kért 2017. május 16-i véleményre(11),

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeire,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményére, ideértve a 2015. évi Párizsi Megállapodást is,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a 2023. november 22-i határozattervezetről szóló jogalkotási állásfoglalására(12),

–  tekintettel az EUMSZ-re és a 218. cikk (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával összefüggésben értelmezve különösen annak 91., 100., 168. és 207. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0314/2023),

A.  mivel az EU és Új-Zéland hasonló gondolkodású partnerek, amelyek osztoznak olyan alapvető értékekben, mint az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása, és mindkettő támogatja a szabályokon alapuló kereskedelmi rendszert, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll; mivel mindkét fél elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a szociális jogok védelme mellett, és kötelezi őket a Párizsi Megállapodás és az ILO-egyezmények;

B.  mivel Új-Zéland a dinamikus és stratégiai szempontból jelentős indiai–csendes-óceáni térségben található; mivel Új-Zéland tagja a csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodásnak, a regionális átfogó gazdasági partnerségnek, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek, valamint a jólétet szolgáló indiai–csendes-óceáni gazdasági keretnek;

C.  mivel az EU és Új-Zéland közötti kétoldalú árukereskedelem értéke 2022-ben 9 milliárd EUR volt, a szolgáltatáskereskedelem értéke pedig 2021-ben 3,5 milliárd EUR-t tett ki;

D.  mivel Új-Zéland az EU 53. legnagyobb árukereskedelmi partnere; mivel az EU Új-Zéland harmadik legjelentősebb árukereskedelmi partnere; mivel az Új-Zélandra irányuló mezőgazdasági export 2022-ben az Új-Zélandra irányuló teljes exportjának 11,5%-át (722 millió EUR) tette ki; mivel a mezőgazdasági export 2022-ben az EU-ba irányuló teljes kivitelének 64,9%-át (1 822 millió EUR) tette ki;

E.  mivel Új-Zéland 2020-ban 8,5 milliárd EUR összegű uniós közvetlen külföldi tőkebefektetésben részesült, így az EU a második legnagyobb befektető Új-Zélandon;

F.  mivel a Bizottság által végzett gazdasági hatásvizsgálat megállapította, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás eredményeként az Új-Zélandra irányuló uniós beruházások 80%-kal növekedhetnek, a kétoldalú kereskedelem pedig 30%-kal nőhet; mivel a megnövekedett kereskedelem gazdasági lehetőségeket és gazdasági növekedést kínál a vállalatok és a fogyasztók számára mindkét oldalon;

G.  mivel Új-Zéland egyike annak a mindössze hat WTO-tagnak, amely nem rendelkezik preferenciális piacra jutási megállapodással az EU-val; mivel Új-Zéland olyan kereskedelmi megállapodásokkal rendelkezik, amelyek a preferenciális rendelkezések hatálya alá tartozó tíz legfontosabb kereskedelmi partnere közül nyolc számára biztosítanak preferenciális hozzáférést;

H.  mivel ez az első olyan uniós kereskedelmi megállapodás, amely összhangban áll az EU kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, az együttműködés elvén alapuló új megközelítésével, és végső eszközként végrehajtható szankciós rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor megsértik a Párizsi Megállapodást és az alapvető ILO-egyezményeket;

I.  mivel a nyitott és méltányos kereskedelem az EU zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervében meghatározott négy pillér egyike; mivel a kereskedelmi megállapodásoknak összhangban kell lenniük az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel és céljaival, továbbá ezen összehangolást szorosan nyomon kell követni;

1.  úgy véli, hogy ez a megállapodás nagy jelentőséggel bír az EU és Új-Zéland közötti kétoldalú kapcsolatok, valamint a szabályokon és értékeken alapuló kereskedelem előmozdítása szempontjából, az európai zöld megállapodással összhangban; úgy véli továbbá, hogy a tisztán gazdasági előnyökön túlmutató haszonnal fog járni;

2.  hangsúlyozza a megállapodás stratégiai fontosságát a jelenlegi geopolitikai környezetben, és úgy véli, hogy jelentős előrelépést jelent az EU azon törekvése felé, hogy elmélyítse kapcsolatait a régióval, amint azt az indiai–csendes-óceáni térségre vonatkozó, a kereskedelem és a beruházások területén alkalmazandó stratégiáról szóló, 2022. július 5-i parlamenti állásfoglalás is körvonalazza;

3.  üdvözli, hogy a megállapodás átfogó és gazdaságilag kiegyensúlyozott, valamint a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet vonatkozásában az eddigi legambiciózusabb és legelőremutatóbb uniós kereskedelmi megállapodás; kiemeli, hogy a megállapodás megfelel a Parlament 2016. február 25-i és 2017. október 26-i állásfoglalásában meghatározott prioritásoknak; megjegyzi, hogy a megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a megállapodás egy vitarendezési mechanizmust is tartalmaz, lehetővé téve, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók élvezhessék a megállapodás előnyeit;

4.  kifejezetten üdvözli, hogy a megállapodás első alkalommal integrálja a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új uniós megközelítést, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) részes felek által ratifikált alapvető egyezményeinek, illetve a Párizsi Megállapodás hatékony végrehajtása érdekében példátlan szintű környezetvédelmi és munkaügyi kötelezettségvállalásokat tartalmaz; üdvözli, hogy a Párizsi Megállapodás és az ILO alapvető normáinak súlyos megsértése esetén végső megoldásként kereskedelmi szankciókat lehet alkalmazni; felszólítja a feleket olyan irányelvek meghatározására, amelyek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez nélkülözhetetlennek tekintendők; kéri, hogy a fenntartható gyakorlatok megvalósítása érdekében határozzanak meg konkrét célokat és határidőket az elsősorban együttműködési tevékenységek kiegészítése céljából; elvárja, hogy Új-Zéland észszerű időn belül konkrét előrelépést tegyen két alapvető (az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jogról szóló 87. számú, valamint az alsó korhatárról szóló 138. számú) ILO-egyezmény ratifikálása és tényleges végrehajtása terén, a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásokkal összhangban; üdvözli, hogy az EU és Új-Zéland megállapodtak abban, hogy figyelembe veszik az ILO közelmúltbeli döntését, miszerint a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot adott esetben felveszik az alapvető munkaügyi normák közé; üdvözli, hogy a megállapodás a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezeten belül tartalmaz egy, a kereskedelemről és a nemek közötti egyenlőségről szóló cikket; megjegyzi, hogy a felektől elvárják, hogy a gazdasági életben és a foglalkoztatásban a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával összefüggésben teljesítsék az ILO és az ENSZ-egyezményekből eredő, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségeiket; üdvözli a kereskedelem, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának reformjáról és a fokozatos csökkentésről szóló célzott rendelkezést; felhívja a feleket, hogy fokozzák a WTO-n belüli szerepvállalásukat e kérdésben, és dolgozzanak ki végrehajtási ütemtervet, amely pontosítja kétoldalú törekvéseiket és a vonatkozó nemzetközi fórumokon tett közös erőfeszítéseiket; üdvözli, hogy a megállapodás hatálybalépésekor liberalizálja a zöld áruk és szolgáltatások kereskedelmét, és tartalmazza az ilyen áruk és szolgáltatások jegyzékét; kéri e jegyzék rendszeres és szisztematikus felülvizsgálatát; rámutat arra, hogy az EU és Új-Zéland együtt fog működni a körforgásos gazdaság, az erdőirtásmentes ellátási láncok és a szén-dioxid-árazás terén; hangsúlyozza, hogy a megállapodás tartalmaz egy csökkentést kizáró rendelkezést, amely megtiltja a feleknek, hogy a kereskedelem ösztönzése érdekében gyengítsék, csökkentsék vagy ne érvényesítsék a munkaügyi és környezetvédelmi normákat; úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás mércét állít a fenntartható kereskedelem területén, és a jelenlegi és jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások és felülvizsgálatok során etalonnak kell tekinteni;

5.  üdvözli a maorikkal való kereskedelemről és gazdasági együttműködésről szóló fejezet felvételét, valamint azt, hogy a megállapodásban több más helyen is szerepelnek maorikra vonatkozó külön rendelkezések, valamint hangsúlyozza, hogy az EU és Új-Zéland valamennyi polgára és vállalata számára lehetővé kell válnia, hogy profitálhasson a megállapodás által kínált kereskedelmi és beruházási lehetőségekből;

6.  úgy véli, hogy a megállapodás egyenlő versenyfeltételeket teremt más olyan kereskedelmi partnerek tekintetében, amelyek már rendelkeznek szabadkereskedelmi megállapodásokkal Új-Zélanddal; tudomásul veszi a megállapodás alapján megvalósuló magas szintű vámliberalizációt, amely a hatálybalépéskor az uniós exportra kivetett új-zélandi vámok 100%-ának eltörlését, valamint hét év elteltével az új-zélandi kereskedelemre kivetett uniós vámok 98,5%-ának eltörlését vonja maga után; megjegyzi, hogy a felek mezőgazdasági termelésére az egymással ellentétes szezonalitás jellemző; megjegyzi, hogy egyes európai mezőgazdasági ágazatok érzékeny jellegét megfelelően figyelembe vették a vámkontingensek és a hosszabb átmeneti időszakok révén; üdvözli, hogy ez a megállapodás a marhahús behozatalát a legmagasabb minőségű, fűvel táplált marha húsára vonatkozó szabványra korlátozza; felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámkontingensek kezelését, és tegyen jelentést az Európai Parlamentnek; üdvözli az egészségügyi és növényegészségügyi kérdésekről, a fenntartható élelmiszer-rendszerekről, illetve az állatjólétről szóló külön fejezet beillesztését, és felszólítja mindkét felet, hogy folytassák a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok eredményeire vonatkozó eszmecseréiket; emlékeztet arra, hogy Új-Zéland megtiltotta az élő állatok tengeri szállítását, és hogy az ezzel kapcsolatos információcsere különösen fontos az EU számára annak érdekében, hogy a közeljövőben javíthassa állatjóléti gyakorlatait;

7.  üdvözli, hogy a megállapodás oltalmat biztosít a 163 európai élelmiszeripari földrajzi jelzés elnevezésére, valamint a földrajzi jelzéssel rendelkező uniós borok és szeszes italok teljes listájára vonatkozóan (közel 2 000 elnevezés); kiemeli, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít további földrajzi jelzések jövőbeli felvételére; megjegyzi, hogy a megállapodás szellemi tulajdonra vonatkozó átfogó rendelkezéseket is tartalmaz a szerzői joggal, a védjegyekkel és a formatervezési mintákkal kapcsolatban; üdvözli az elért eredményeket, és emlékeztet arra, hogy továbbra is a hatékony védelem és végrehajtás a végső cél mindkét oldalon;

8.  úgy véli, hogy az árukra vonatkozó piacra jutási kötelezettségvállalások – tekintettel az ipari termékekre, például a személygépkocsikra és a textiltermékekre kivetett viszonylag magas vámok eltörlésére –, valamint a szolgáltatásokra – többek között a szállítási, távközlési, pénzügyi és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokra – vonatkozó kötelezettségvállalások jelentősen fellendíthetik a kétoldalú kereskedelmet; úgy véli, hogy a piacra jutás megkönnyítése érdekében a megállapodás előmozdítja az átláthatóságot és a nemzetközi normák alkalmazását, ugyanakkor biztosítja az egyes felek által megfelelőnek ítélt védelmi szinteket; megjegyzi, hogy a megállapodás megerősíti mindegyik fél azon jogát, hogy a legitim politikai célok követését szabályozza; nagyra értékeli, hogy Új-Zéland elfogadta az EU-típusbizonyítványokat, valamint a borokra és a szeszes italokra vonatkozó melléklet rendelkezéseit, amelyek megkönnyítik a jármű-, illetve a bor- és szeszesital-ágazat kereskedelmét;

9.  üdvözli, hogy az EU és Új-Zéland a közbeszerzésről szóló WTO-megállapodásban lefektetett mértéken túlmenően kölcsönösen megnyitja egymás előtt közbeszerzési piacait; hangsúlyozza, hogy az uniós vállalatok a helyi vállalatokkal azonos feltételek mellett nyújthatnának majd be közbeszerzési pályázatokat az új-zélandi központi kormányzati szervekhez és a központi szint alatti kormányzati szervekhez; felszólítja mindkét felet, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseivel összhangban fogadjanak el fenntarthatósági kritériumokat a beszerzési piacokra vonatkozóan;

10.  megjegyzi, hogy a digitális kereskedelemre vonatkozóan a megállapodás külön fejezetet tartalmaz, amely biztosítja a digitális kereskedelmi tranzakciókban a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot, valamint megkönnyíti az adatok nemzetközi áramlását, ugyanakkor tiszteletben tartja az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós vívmányokat; üdvözli, hogy a megállapodás hozzájárul a fogyasztók biztonságos online környezetének garantálásához, valamint megőrzi a személyes adatok és a magánélet magas szintű uniós védelmét; üdvözli a forráskód védelméről és a papírmentes kereskedelemről szóló ambiciózus cikkek felvételét;

11.  kiemeli, hogy az uniós és az új-zélandi vállalatok túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás (kkv); üdvözli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásba külön fejezetet illesztenek be a kkv-król, amely a kkv-k sajátos igényeivel foglalkozik, és lehetővé teszi, hogy a megállapodás a lehető legnagyobb hasznot hajtsa a számukra, nevezetesen olyan záradékok révén, amelyek értelmében mindkét fél kötelezettséget vállal a piacra jutás átláthatóságára és a releváns információk megosztására; kéri, hogy mindegyik fél haladéktalanul hozzon létre kkv-kapcsolattartó pontokat és egy digitális médiumot (például kkv-specifikus weboldalt) annak biztosítása érdekében, hogy a piacra jutással kapcsolatos releváns információk könnyen hozzáférhetők legyenek a kkv-k számára;

12.  felszólítja a feleket, hogy a megállapodás hatálybalépését követően mielőbb hozzák létre saját belföldi tanácsadó csoportjukat, és gondoskodjanak arról, hogy azok megfelelően működhessenek, és aktívan hozzájárulhassanak a megállapodás végrehajtásához, különösen a fenntarthatósági hatások tekintetében;

13.  üdvözli a kkv-kra vonatkozó külön fejezetet; úgy véli azonban, hogy mivel ez a szabadkereskedelmi megállapodás a jövőbeli kereskedelmi megállapodások viszonyítási alapjának tekintendő, többet lehet tenni a kkv-k szükségleteinek figyelembevétele és a megállapodásból származó előnyeik teljes mértékű kihasználása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az EU kereskedelmi megállapodásaiban szereplő, kkv-król szóló valamennyi fejezet hatékonyságát, beleértve annak elemzését is, hogy azok megfelelnek-e a kkv-k igényeinek, a megállapodásokból származó előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében, valamint hogy ez alapul szolgáljon a kereskedelmi megállapodások kkv-kra vonatkozó fejezeteinek jövőbeli kidolgozásához.

14.  úgy véli, hogy ez a megállapodás teljes mértékben összhangban van a közelmúltban elfogadott európai gazdasági biztonsági stratégiával, amely keretet biztosít a megbízható partnerek számára a közös biztonsági aggályok kezelésére közös, magas szintű normák meghatározásával, valamint a diverzifikáció biztosításával, amelynek célja a fenntartható fejlődés, és amely modellként szolgál más megbízható partnerek számára;

15.  üdvözli a megállapodást, amely fenntarthatóbb, szabad és méltányos kereskedelmi lehetőségeket teremt az EU és Új-Zéland között; felkéri az Európai Parlamentet, hogy adja egyetértését a megállapodáshoz;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Új-Zéland kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 32., 2008.2.6., 1. o. (2) HL L 321., 2016.11.29., 3. o. (3) HL L 171., 2022.6.28., 1. o. (4) HL C 132., 2023.4.14., 99. o. (5) HL C 47., 2023.2.7., 15. o. (6) HL C 346., 2018.9.27., 219. o. (7) HL C 35., 2018.1.31., 136. o. (8) Végleges jelentés – „Trade Sustainability Impact Assessment in support of FTA negotiations between the European Union and New Zealand” (Az Európai Unió és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokat támogató kereskedelmi fenntarthatósági hatásvizsgálat), Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, C. Igazgatóság – Ázsia és Latin-Amerika, C2 osztály – Dél- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland, 2020. március 13. (9) Megállapodás az Európai Közösség és Új-Zéland között az élő állatok és állati termékek kereskedelme esetében alkalmazandó állat-egészségügyi intézkedésekről (HL L 57., 1997.2.26., 5. o.). (10) Megállapodás az Európai Közösség és Új-Zéland között a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről (HL L 229., 1998.8.17., 62. o.). (11) A Bíróság 2017. május 16-i véleménye, 2/15, ECLI:EU:C:2017:376. (12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0417.