Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101–109. cikkére és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, a belső piacról és a versenyről szóló 27. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, 2016. november 22-i bizottsági közleményre (COM(2016)0733),

–  tekintettel a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a Horizont Európa rendelet),

–  tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),

–  tekintettel a Bizottság „Új európai innovációs menetrend” című, 2022. július 5-i közleményére (COM(2022)0332),

–  tekintettel az Európai Innovációs Tanács végrehajtásáról szóló, 2022. november 22-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kkv-k uniójának helyzetéről szóló, 2023. július 13-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a kkv-segélycsomagról szóló, 2023. szeptember 12-i bizottsági közleményre (COM(2023)0535),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0383/2023),

A.  mivel bár az uniós intézmények különböző közleményeket tettek közzé az induló innovatív vállalkozásokról, még nem fogadták el az induló és a növekvő innovatív vállalkozások konkrét fogalommeghatározásait;

B.  mivel az induló és növekvő innovatív vállalkozások jellemzően korlátozott személyzeti erőforrásokkal rendelkeznek, és viszonylag korlátozott mértékben képesek megfelelni az összetett szabályozási rendszereknek vagy finanszírozási eljárásoknak; mivel üzleti szükségleteik és sajátos kihívásaik gyakran eltérnek a már stabilan működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) szükségleteitől és kihívásaitól;

C.  mivel az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) a Horizont Európáról szóló rendelet hozta létre,

D.  mivel a Bizottság számos kezdeményezést indított a vállalkozói készség, az innováció és a digitális átalakulás előmozdítására az EU-ban, mint például az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó kezdeményezés, az ökoinnovációs eredménytábla, a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek), az európai klaszteregyüttműködési platform, a digitális évtized és a digitális egységes piaci stratégia, valamint az innovációra irányuló finanszírozási programok más szakpolitikai területeken;

E.  mivel Európa és a világ más régióinak befektetési kultúrája között jelentős történelmi különbségek vannak, különösen a kockázatitőke- és az üzletiangyal-befektetések terén;

F.  mivel az EU elkötelezett amellett, hogy javítsa ipari és technológiai versenyképességét a globális piacon, reziliens és diverzifikált ellátási láncokat hozzon létre, és vezető szerepet töltsön be a zöld és digitális átállásban, és ezért elismeri, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedésének folyamatos támogatása révén javítani kell pozícióját, mivel ezek elősegíthetik az innovációt, és előmozdíthatják a zöld és digitális átállás célkitűzéseit;

G.  mivel az EU elismer az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokban rejlő lehetőségeket az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés EU-n belüli előmozdítása terén, a társadalmi kihívások kezelésében, a fenntarthatóság előmozdításában, valamint hogy hozzá tudnak járulni az európai zöld megállapodásban, a Digitális Európa programban, az új európai innovációs menetrendben és az EU aktualizált iparpolitikai stratégiájában meghatározott célkitűzésekhez;

H.  mivel az ágazatközi innováció előmozdítása, a különböző iparágak közötti együttműködés és tudáscsere ösztönzése elengedhetetlen a kreativitás, a hatékonyság és a transzformatív növekedés ösztönzéséhez az induló és növekvő innovatív vállalkozások körében;

I.  mivel az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat jelenleg az egységes piaci integráció hiánya, a szabályozási eltérések és a túlzott adminisztratív terhek gátolják; mivel Európa versenyképessége elmarad a többi fejlett gazdaságétól, ami veszélybe sodorja a növekedés és jólét megteremtésére vonatkozóan Európában rejlő lehetőségeket;

J.  mivel a gyengülő uniós állami támogatási és versenyszabályok növelhetik a piacra lépés akadályait, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások esetében, és akadályozhatják a tőke érdemeken alapuló versenyképes elosztását;

K.  mivel az induló innovatív vállalkozások inkluzív ökoszisztémájának előmozdítása kiemelkedő fontosságú, hiszen a csapatok és a vezetőség sokszínűsége az innováció, a kreativitás és a reziliencia katalizátoraként szolgál;

L.  mivel a stabil digitális infrastruktúra és a széles körű konnektivitás alapvető előfeltételei az induló és növekvő innovatív vállalkozások inkluzív digitális innovációjának, és elősegítik azt; mivel e tekintetben az EU-n belül jelentős regionális különbségek tapasztalhatók; mivel a digitális infrastruktúra terén további beruházásokra és előrelépésre van szükség ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődő technológiákkal, és az EU továbbra is a globális innováció élvonalában tudjon maradni;

M.  mivel a digitális évtized helyzetéről szóló 2023. évi jelentés(4) hangsúlyozza, hogy nagyobb előrelépésre van szükség a vállalkozások digitális átalakulása terén, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a nagy adathalmazok és a felhőalapú számítástechnika elterjedésére;

N.  mivel a sikeres vállalkozói tevékenység központi eleme az innovációra, az alkalmazkodásra és a piaci rések azonosítására való képesség annak érdekében, hogy versenyképes termékeket és szolgáltatásokat lehessen nyújtani a fogyasztóknak, végső soron nyereséges szinten; mivel a politikai döntéshozók számára ez azt jelenti, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások Unión belüli előmozdítására irányuló leghatékonyabb intézkedés egy olyan kedvező szabályozási környezet támogatása, amely megkönnyíti a piacra lépést, a vállalkozások terjeszkedését és a tőkéhez való hozzáférést, azzal a céllal, hogy ösztönözze az innovációt, előmozdítsa az egészséges versenyt és a lehető legnagyobb előnyöket biztosítsa a fogyasztók számára;

Fogalommeghatározások

1.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben tegyen javaslatot az induló, illetve a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó, a méretezhetőségen alapuló, harmonizált és tág fogalommeghatározásra, figyelembe véve ugyanakkor, hogy ezek miben különböznek egymástól, figyelembe véve továbbá sajátos státuszukat a kkv-khoz képest, annak elkerülése érdekében, hogy bizonyos induló vagy növekvő innovatív vállalkozások a korlátozó fogalommeghatározások miatt véletlenül kiszoruljanak;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a kkv-kon belül határozza meg az induló és növekvő innovatív vállalkozásokat, és használja ezt a fogalommeghatározást a szakpolitikák és a statisztikák összefüggésében;

3.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelő fogalommeghatározások elfogadásának elmulasztása alááshatja a meglévő politikák és jogszabályok hatékonyságát; megjegyzi, hogy bár az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k érdekei részben átfedésben vannak, azonban jelentős eltérést mutatnak, amint belépnek a forrásbevonás, növekedés és kiforrottság szakaszába; kiemeli továbbá, hogy az induló innovatív vállalkozások bizonytalansággal és a kudarc magas kockázatával szembesülnek, és az ökoszisztémákra és a befektetők egy másik csoportjára támaszkodnak; ezért úgy véli, hogy az induló vállalkozások kkv-k közé való egyszerű besorolása korlátozza növekedésüket, piacra jutásukat és befektetési lehetőségeiket;

4.  meggyőződése, hogy a célzott fogalommeghatározások növelni fogják az olyan intézkedések révén megvalósuló támogatási lehetőségeket, amelyek igazodnak az induló és a növekvő innovatív vállalkozások sajátos igényeihez azáltal, hogy javítják az európai tőkepiacokhoz és magánbefektetőkhöz való hozzáférésüket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jobban hangolják össze az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy magántőkét vonjanak be az induló és növekvő innovatív vállalkozásokba annak érdekében, hogy átjussanak az egymást követő, a „halál völgyének” nevezett időszakokon, és pótolják a vonatkozó hiányosságokat; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az induló és növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó átfogó európai stratégiát, amely előmozdítja az innovációt, és kezeli az egyes innovátorok, alapítók, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások előtt álló kihívásokat az EU-ban;

Finanszírozáshoz való hozzáférés

5.  hangsúlyozza azokat a kihívásokat, amelyekkel az európai induló vállalkozások szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, beleértve a vállalkozások gyors növekedése előtt álló nehézségeket Európa-szerte; sürgeti a kormányokat, a pénzügyi intézményeket és a magánbefektetőket, hogy működjenek együtt és dolgozzanak ki stratégiákat egy kockázattűrőbb befektetési kultúra kialakítása érdekében;

6.  kiemeli, hogy a késedelmes fizetések jelentős hatást gyakorolnak az induló és a növekvő innovatív vállalkozások pénzforgalmára; megjegyzi, hogy a digitális megoldások felhasználhatók a számlák átláthatóságának növelésére és a számlák gyorsabb kifizetésére;

7.  kiemeli az intézményi befektetők, például a nyugdíjalapok és a biztosítótársaságok szerepét, és kéri, hogy engedélyezzék számukra, hogy portfólióik nagyobb részét kockázati tőkébe és korai szakaszban lévő befektetésekbe fektessék be, mivel ez az induló vállalkozások hosszú távú finanszírozásának létfontosságú forrása lenne; emlékeztet arra, hogy a megelőző szerkezetátalakítási keretekről és a második esélyekről szóló (EU) 2019/1023 irányelv(5) végrehajtásának célja a kockázatkerülő európai kultúra megváltoztatása;

8.  emlékeztet arra, hogy a vissza nem térítendő támogatások, hitelek és hitelgaranciák formájában nyújtott célzott állami támogatás katalizátorszerepet játszik az induló és a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozási hiányának áthidalásában, amikor a magánberuházások elégtelenek vagy nem állnak rendelkezésre; úgy véli, hogy az uniós közintézményeknek a tőkebefektetéseket továbbra is csak kivételes esetben kellene szakpolitikai eszközként bevetniük, és általános vezérelvként csak a piaci hiányosságokkal kellene foglalkozniuk; elvárja, hogy a Bizottság az állami támogatásra vonatkozó szabályok alóli kivételek, az összefonódás-ellenőrzési szabályok és a versenypolitikai rendelkezések lazításának értékelése során a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe az induló és növekvő innovatív vállalkozások érdekeit a versenypiaci hozzáférés terén;

9.  hangsúlyozza, hogy a piacgazdaságokban a vállalkozások – többek között az induló és növekvő innovatív vállalkozások – tőkeszükségleteinek finanszírozását szolgáló elsődleges mechanizmus a magán hitel- és tőkepiacok révén valósul meg; sürgeti a tőkepiaci unió kiteljesítését a magántőke mozgósítása és az ilyen tőke Unión belüli határokon átnyúló mozgásának javítása érdekében; átfogó megközelítést szorgalmaz az európai induló innovatív vállalkozások ökoszisztémáján belül a finanszírozáshoz való hozzáférést akadályozó regionális egyenlőtlenségek és akadályok kezelésére, elismerve a tagállamok és régiók eltérő pénzügyi környezetét;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa és könnyítse meg az induló és növekvő innovatív vállalkozások részvételét az uniós finanszírozási programokban, és biztosítsa az uniós finanszírozási programokhoz és pályázatokhoz való könnyebb hozzáférést és egyszerűbb pályázati eljárásokat, valamint ezen alapok jobb, gyorsabb és könnyebb kiáramlását; elismeri a jelenlegi pénzügyi környezetet, amelyben az induló vállalkozások a bürokratikus akadályok és a támogatás jóváhagyását követő hosszabb várakozási idők miatt nehézségekbe ütköznek a támogatások, garanciák és hitelek formájában nyújtott célzott finanszírozáshoz való hozzáférés terén; hangsúlyozza, hogy a meglévő uniós finanszírozási struktúrát az induló vállalkozások sajátos követelményeihez kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó pénzügyi támogatásra ne háruljanak indokolatlan adminisztratív terhek; hangsúlyozza különösen, hogy fel kell gyorsítani a jóváhagyott pénzeszközök folyósítását, minimalizálva a támogatás jóváhagyása és az összegek folyósítása közötti várakozási időt;

11.  elismeri, hogy egyedi szükségleteik miatt a kulturális és kreatív ágazatoknak és iparágaknak hozzáférhető és testre szabott pénzügyi mechanizmusokra van szükségük; felszólít az induló és a növekvő innovatív vállalkozások célzott finanszírozására a kulturális és kreatív ágazatokban és iparágakban;

12.  ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezeljék prioritásként a digitális infrastruktúrába történő beruházásokat a városi és vidéki területeken, olyan előretekintő megközelítés elfogadásával, amely támogatja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások növekedését és fenntarthatóságát, és megerősíti Európa digitális vezető szerepét;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel azokat az akadályokat, amelyekkel az induló és a növekvő innovatív vállalkozások szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés és a személyre szabott finanszírozás kérelmezésének folyamata során, lehetővé téve a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférést; kéri, hogy az erőfeszítések összpontosítsanak a tőkepiacok uniós szintű harmonizációjának felgyorsítására;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg az induló és a növekvő innovatív vállalkozások finanszírozási mechanizmusait, beleértve a közbeszerzést, valamint a vissza nem térítendő támogatások, kölcsönök, garanciák és közösségi finanszírozás nyújtását, ügyelve arra, hogy ne szorítsa ki a magánberuházásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy irányítsa át a meglévő forrásokat az európai induló és növekvő innovatív vállalkozások hatékonyabb megcélzása érdekében, többek között a mélytechnológiára és a zöld technológiára irányuló projektekre vonatkozó külön pályázati felhívás révén; hangsúlyozza, hogy a bankhitelek tekintetében elutasított induló és növekvő innovatív vállalkozások számára önkéntes páneurópai hitelátutalási rendszert kell kidolgozni; hangsúlyozza, hogy ki kell terjeszteni a kockázatitőke-alapok alapjához (VentureEU) hasonló kezdeményezéseket, hogy hosszú távon nagyobb magánbefektetéseket vonzzanak az induló és növekvő innovatív vállalkozásokba; sürgeti a Bizottságot, hogy biztassa a tagállamokat arra, hogy fokozzák az üzleti angyalok és befektetők általi, korai szakaszban történő befektetések ösztönzőit; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a vonatkozó bevált gyakorlatokat az egész EU-ban, és tegyen ajánlásokat egy közös keret előmozdítására;

15.  ösztönzi a kormányzati ügynökségeket és a magánbefektetőket, hogy a növekedés különböző szakaszaiban nyújtsanak célzottabb támogatásokat és alacsony kamatozású kölcsönöket az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, fenntartva a versenyképes tőkeallokációs mechanizmusokat, és a lehető legnagyobb figyelmet fordítva arra, hogy ne szorítsák ki a magánberuházásokat;

16.  támogatja az ágazatközi projektek támogatását célzó ösztönzők és finanszírozási mechanizmusok kialakítását, amelyek lehetővé teszik az induló és növekvő innovatív vállalkozások számára, hogy feltárják a nem hagyományos együttműködési lehetőségeket és kihasználják a különféle szaktudást, különösen az olyan területeken, mint a megújuló energia, a biotechnológia, az intelligens városok, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak;

Az Európai Innovációs Tanács

17.  üdvözli az Európai Innovációs Tanács (EIC) létrehozását, amelynek célja, hogy vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök révén támogassa azokat az induló és növekvő innovatív vállalkozásokat, amelyek – annak ellenére, hogy megalapozott üzleti esettanulmánnyal rendelkeznek – piaci hiányosságok miatt nem tudtak finanszírozáshoz jutni; kéri, hogy az EIC-alap fordítson különös figyelmet a földrajzi egyensúlyra; üdvözli az EIC bővítésre vonatkozó cselekvési tervét és azt az általános célt, hogy az EIC-testület ajánlásának megfelelően a részvétel szélesítésében értinett országok részvételét az EIC valamennyi eszközében legalább 15%-ra növeljék; felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul hajtsa végre az EIC-testület által ajánlott intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EIC-alap valóban európai hatást fejtsen ki;

18.  hangsúlyozza, hogy az EIC-nek hiteles piaci szereplőnek kell lennie; emlékeztet arra, hogy az EIC beruházásainak inkább a magánbefektetők bevonására kell irányulniuk, ahelyett, hogy kiszorítanák őket; az EIC fokozódó tevékenységére tekintettel felszólít az EIC-alap irányítására vonatkozó egyértelmű stratégia kidolgozására, többek között a tőkeallokáció módszerei és kritériumai, valamint az alapkezelők teljesítményének értékelése tekintetében; nagyra értékeli az Európai Beruházási Bank (EBB) által végzett magas színvonalú átvilágítást, és sürgeti a Bizottságot, hogy a piaci normákkal összhangban biztosítsa e minőség fenntartását; üdvözli és ösztönzi az EIC-testület arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyértelmű és átlátható szabályok révén proaktívan kezelje az összeférhetetlenségeket; üdvözli az EIC pályázati felhívásaira pályázóknak szolgáltatásokat nyújtó tanácsadókra vonatkozóan elfogadott magatartási kódexet;

Európai Beruházási Bank

19.  ösztönzi az EBB csoportot, többek között az Európai Beruházási Alapot és a nemzeti fejlesztési bankokat, hogy méltányosan növeljék az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatást, beleértve a feltörekvő és nagy potenciállal rendelkező ágazatokban működő vállalkozásokat is, különösen az EU energetikai és éghajlatváltozással szembeni rezilienciája, valamint a digitális átalakulás területén; megjegyzi, hogy számos induló innovatív vállalkozás nem ismeri kellőképpen az EBB által kínált lehetőségeket, és hangsúlyozza, hogy az EBB jobb kommunikációs és tájékoztatási erőfeszítései elengedhetetlenek annak biztosításához, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások teljes mértékben részesülhessenek az EBB eszközeiből és pénzügyi támogatásából;

20.  különösen elismeri, hogy az EBB csoport döntő szerepet játszik abban, hogy Unió-szerte biztosítsa a tiszta technológiával foglalkozó induló és növekvő innovatív vállalkozások támogatásához szükséges pénzügyi eszközöket és erőforrásokat; támogatja a zöld és digitális átállásban részt vevő induló és növekvő innovatív vállalkozásoknak nyújtott célzott EBB-hiteltámogatást az infrastrukturális és gyártási kapacitásba történő beruházások finanszírozási hiányának kezelése érdekében, bizonyos feltételek mellett; kiemeli az EBB kulcsfontosságú szerepét az Unió európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás iránti elkötelezettségében;

Közbeszerzés

21.  hatékony és átlátható mechanizmusok kidolgozására szólít fel a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében azon induló és növekvő innovatív vállalkozások számára, amelyek a már meglévő vállalkozásokhoz képest nem rendelkeznek ugyanolyan jogi és adminisztratív kapacitással, elért eredményekkel vagy tapasztalattal a közigazgatással való kapcsolattartás terén, és arra, hogy ösztönözzék részvételüket a közszféra kihívásainak innovatív megoldásában;

A szabályozásból eredő terhek

22.  üdvözli a Bizottság azon célkitűzését, hogy a politikai célkitűzések aláásása nélkül 25%-kal csökkentse a jelentéstételi követelményekhez kapcsolódó terheket; úgy véli, hogy a költségnyomás csökkentése és a versenyképesség előmozdítása érdekében a Bizottságnak e tekintetben figyelembe kell vennie az induló és a növekvő innovatív vállalkozások sajátos és strukturális korlátait; felszólít a növekedés, a vállalkozói szellem és a kettős átállás előmozdítására vonatkozó uniós jogszabályokra vonatkozó kiegyensúlyozott megközelítés kialakítására; felszólít a „gondolkozz először kicsiben” elv következetes alkalmazására a belső tanácskozások során és a vonatkozó jogalkotási javaslatokban és szakpolitikai kezdeményezésekben;

23.  kiemeli, hogy a közigazgatási eljárásokban – uniós és tagállami szinten egyaránt – nagy jelentőséggel bír a közigazgatási szervek közötti adatmegosztáshoz kapcsolódó „egyszeri adatszolgáltatás elvének”, valamint az „alapértelmezésben digitális” elv észszerűsítése és előmozdítása; úgy véli, hogy az eljárások és űrlapok ezen elvekkel összhangban történő szabványosítása és digitalizálása az adminisztratív terhek csökkentésével hosszú távon jelentős segítséget jelent majd az induló és növekvő innovatív vállalkozások számára; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést ezen elvek megvalósítása terén;

24.  felszólít az induló innovatív vállalkozások számára kedvező szabályok és keretek létrehozására, amelyek megkönnyítik az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a növekedést, a méretezhetőséget és a határokon átnyúló működést, miközben biztosítják a fogyasztóvédelmet, az adatvédelmet és a tisztességes versenyt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy korlátozzák az induló és a növekvő innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; kéri a Bizottságot, hogy a jogi tanácsadást támogató programok bővítésével terjessze ki a kkv-k és az induló és növekvő innovatív vállalkozások számára az összetett szabályozásban való eligazodás terén nyújtott támogatást, például a Digitális Európa program keretében a digitális innovációs központok kapcsán;

25.  felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el egy „induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó tesztet”, hasonlóan a 2021-ben elfogadott kkv-teszthez, annak érdekében, hogy jobban felmérje az innovációra, a finanszírozásra és a versenyképességre összpontosító jogszabályok hatását; tudomásul veszi a Bizottság elnökének arra irányuló javaslatát, hogy alakítsanak ki egy független testület által elvégzendő versenyképességi ellenőrzést az új uniós jogszabályokra vonatkozóan; úgy véli, hogy ennek a versenyképességi ellenőrzésnek különleges kerettel kell rendelkeznie az induló innovatív vállalkozások, a növekvő innovatív vállalkozások és a kkv-k tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a szabályozás ösztönözze az új vállalkozások indítását Európában;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra a kkv-kra, az iparra és az innovációra összpontosító jövőbeli jogszabályok induló innovatív vállalkozásokra gyakorolt hatását, figyelembe véve az induló innovatív vállalkozások sajátos igényeit és jellemzőit;

27.  megemlíti az új minőségi jogalkotási eszközöket és az „egy be, egy ki” elvet; úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak még nagyobb ambícióra van szükségük a szabályozás egyszerűsítése és a megfelelés költségeinek csökkentése tekintetében, többek között az uniós jog tagállamok közötti következetes alkalmazása és az egységes piacon belül az egymást átfedő jogszabályok kezelése révén, különösen az induló és a növekvő innovatív vállalkozások esetében; úgy véli, hogy ez az egyszerűsítés elengedhetetlen az innováció és a versenyképesség előmozdításához;

A szakértők bevonzása

28.  kiemeli, hogy sürgősen át kell hidalni a tapasztalható szakemberhiányt, és olyan ökoszisztémát kell létrehozni, amely nemcsak bővelkedik a szakemberekben, hanem amelynek keretében teljes mértékben integrálódnak a technológiai ágazatba; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Unió összességében kevesebb felsőfokú tanulmányi programmal rendelkezik a mesterséges intelligencia terén, mint néhány sokkal kisebb ország; úgy véli, hogy ennek orvoslása érdekében célzott uniós szintű megközelítésre van szükség; e tekintetben megjegyzi, hogy a digitális oktatási cselekvési terv, az „Európai Egyetemek” kezdeményezés és tágabb értelemben az európai oktatási térség kiterjeszthető a felsőoktatási intézmények és az iparágak közötti stratégiai együttműködések kialakításának további elősegítése érdekében, ezáltal biztosítva, hogy a diplomások kellően felkészültek legyenek, és felvértezzék őket a dinamikus munkaerőpiac által megkövetelt készségekkel; felkéri a tagállamokat, hogy a vállalkozói és technológiai készségekre összpontosító tanulmányi programok és tanfolyamok létrehozásával, valamint az ágazatban már aktív vállalkozóknak, különösen a növekvő innovatív vállalkozásoknak szóló, egész életen át tartó tanulási kezdeményezések integrálásával fokozzák a képzési és oktatási beruházásokat;

29.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek az oktatás minden szintjén előmozdítják a digitális és ágazati készségeket, az együttműködést, a tudásmegosztást, a vállalkozói készséget és a mentorálást, biztosítva az egyének számára a digitális korban való boldoguláshoz szükséges ismereteket és készségeket; megemlíti e tekintetben a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) készségek fontosságát;

30.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki tudatosító kampányokat a digitális és ipari környezetbeli munkahelyek népszerűsítésére, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy több női szakembert kell ezen ágazatokba vonzani;

31.  sürgeti a Bizottságot, hogy vonja be az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat a készségfejlesztéssel és tehetséggondozással kapcsolatos programjaiba, és emelje ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az induló és a növekvő innovatív vállalkozások kínálnak a fiatal diplomások számára, beleértve a foglalkoztatást is; úgy véli, hogy a meglévő uniós oktatási programok és kezdeményezések – legfőképpen az Erasmus+ – kihasználhatók e célkitűzések eléréséhez;

32.  hangsúlyozza, hogy feltétlenül meg kell könnyíteni a nemzetközi szakemberek toborzását olyan időkben, amikor az uniós munkaerőpiacok szűkölködnek a szakképzett munkaerőben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy védjék a megkülönböztetésmentesség elvét, az induló és növekvő innovatív vállalkozások alkotta ökoszisztémán belül előmozdítsák a sokszínűséget és az inkluzivitást, valamint mindenki számára – többek között a fiatalok, a gyakorló szakemberek és az alulreprezentált csoportok számára is – biztosítsák az esélyegyenlőséget; e tekintetben tudomásul veszi a Bizottságnak az uniós szakemberbázis létrehozására irányuló kezdeményezését;

Piacra jutás és verseny

33.  meggyőződése, hogy az innovatív vállalkozások egyszerű, világos és kiszámítható környezetben való működéséhez szükséges feltételek megteremtése kulcsfontosságú ahhoz, hogy képesek legyenek a belső piacon való növekedésre és fejlődésre, mivel a szélesebb piachoz való hozzáférés lehetősége növelni fogja azon képességüket, hogy befektetőket vonzzanak; hangsúlyozza azon szakpolitikai keretek fontosságát, amelyek azáltal könnyítik meg és támogatják az együttműködést, hogy felszámolják a következetlen nemzeti szabályozási rendszerekből eredő akadályokat, és biztosítják a szükséges ösztönzőket az innovációs ökoszisztémán belüli valamennyi érdekelt fél aktív részvételének előmozdításához; a nemzetközi terjeszkedéssel kapcsolatos kockázatok mérséklésére szolgáló mechanizmusokat szorgalmaz, biztosítva, hogy az induló és növekvő innovatív vállalkozások megkapják a globális piacokban rejlő bizonytalanságok leküzdéséhez szükséges támogatást és iránymutatást;

34.  elismeri, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal mélytechnológiás keresőjének adatai szerint az európai szabadalmakat bejelentő európai induló innovatív vállalkozások több mint 10%-a részesült már az Európai Innovációs Tanács finanszírozásában; meggyőződése, hogy fel kell hívni a figyelmet a szellemi tulajdon fontosságára; úgy véli, hogy az egységes szabadalmi(6) reform jó például szolgál, amelynek célja, hogy az adminisztratív terhek csökkentése és az ítélkezési gyakorlat következetességének biztosítása révén valamennyi részt vevő országban egyablakos alapon egységes oltalmat biztosítson; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról szóló megállapodást, hogy tegyék meg azt az induló vállalkozások ökoszisztémájának érdekében;

35.  tudomásul veszi a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályra(7) vonatkozó uniós célkitűzéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne további kezdeményezéseket előterjeszteni a nettó zéró kibocsátású technológiai értékláncokban részt vevő európai induló és növekvő innovatív vállalkozások versenyképességének növelése és a nettó zéró kibocsátású technológiák globális versenyfeltételeiben elfoglalt pozíciójukhoz való hozzájárulás érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve értékelje, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá az EU dekarbonizációs célkitűzéseihez, és az olyan tervezési folyamatokhoz, mint a nemzeti energia- és klímatervek;

36.  hangsúlyozza, hogy olyan technológiai környezetet kell kialakítani, amely mind a versenyt, mind az innovációt biztosítja; úgy véli, hogy különösen az európai induló innovatív vállalkozások tekintetében a versenyképesség és az innováció fenntartása érdekében a szabályozási mechanizmusoknak igazodniuk kell a műszaki haladáshoz és a piaci változásokhoz, és azokkal összhangban kell fejlődniük; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó terveket és stratégiákat arra vonatkozóan, hogy a versenyképesség előmozdítása és az éghajlat-politikai célok elérése érdekében miként lehet kihasználni az induló és növekvő innovatív vállalkozások által lehetővé tett technológiai innovációt;

Az adatokhoz való hozzáférés

37.  ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a nyilvános adatok valós idejű megismerését, amelyek elősegítik a jobb döntéshozatalt és ösztönzik az innovációt az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára, miközben az adatokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokkal összhangban védik a személyes adatokat és más érzékeny jellegű adatokat; felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretében működjön együtt az iparral a pénzügyi adatkészletekre vonatkozó következetes és harmonizált szabványok, valamint a vállalkozások, harmadik felek és kormányok közötti megbízhatóbb, hatékonyabb és innovatívabb pénzügyiadat-megosztást biztosító keret létrehozása érdekében;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a közelmúltbeli digitális rendeletek, nevezetesen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály(8), a digitális piacokról szóló jogszabály(9), az adatkormányzási rendelet(10), az adatmegosztási jogszabály(11) és a mesterséges intelligenciáról szóló, küszöbönálló jogszabály(12) harmonizált és hatékony végrehajtását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a nem személyes adatok piactereinek európai vezetésű ökoszisztémáját; olyan keretrendszerek kidolgozását javasolja, amelyek harmonizálják az adatkészletek mint pénzügyi számviteli és beszámolási eszközök kezelését;

Az innovációs ökoszisztéma és a támogatási struktúrák

39.  üdvözli az uniós kkv-követ kinevezéséről szóló bejelentéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy a megbízottnak átfogó elemzéseket kell végeznie, és rendszeres jelentéseket kell kiadnia az európai induló és növekvő innovatív vállalkozások helyzetéről, amelyek kiterjednek a mindennapi akadályokra és a nehézségekre; ösztönzi a Bizottságot, hogy a célzott szakpolitikák jobb koordinálása érdekében az érintett főigazgatóságokon belül jelöljön ki induló és növekvő innovatív vállalkozásokkal foglalkozó kapcsolattartókat; felhívja a Bizottságot, hogy az Enterprise Europe Network részeként hozzon létre külön tanácsadói hálózatot a növekvő innovatív vállalkozások számára;

40.  hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy az induló vállalkozások olyan inkluzív ökoszisztémáját alakítsák ki, amely mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosít, beleértve a fiatalokat, a kialakult szakembereket és az alulreprezentált csoportokat is; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be olyan proaktív kezdeményezéseket és szakpolitikákat, amelyek a rendszerszintű akadályok, az elfogultság és az előítéletek kezelése révén aktívan előmozdítják az inkluzivitást, az alulreprezentált csoportok számára pedig elősegítik az egyenlő versenyfeltételek megteremtését; ösztönzi olyan megfelelő mentorprogramok, hálózatépítési lehetőségek, valamint oktatási és egyéb kezdeményezések kidolgozását, amelyek kifejezetten az alulreprezentált csoportokat veszik célba;

41.  kéri, hogy a tudományos élet, az ágazati szereplők és a kormányzati szervek közötti stratégiai partnerségek, együttműködés, tudás- és erőforrás-megosztás révén egyesítsék a szakértelmet, kihasználva kollektív erősségeiket és szakértelmüket az intelligens szakosodási stratégiák keretében;

42.  javasolja az induló innovatív vállalkozások regionális ökoszisztémáinak megerősítését, amelyek összehozzák a helyi egyetemeket, vállalkozókat, vállalatokat és közszektorbeli intézményeket, többek között innovációs központokon, inkubátorházakon, akcelerátorprogramokon és vállalkozásépítőkön keresztül, annak érdekében, hogy kiaknázzák az egyes régiók erősségeit és erőforrásait; kéri a Bizottságot, hogy uniós szinten jobban hangolja össze a helyalapú innovációs politikát és a kiválóságon alapuló innovációs politikát; megemlíti az induló vállalkozások ökoszisztémáinak sikertörténeteit és a tapasztalataikból levont tanulságokat; javasolja, hogy az induló innovatív vállalkozások ilyen regionális ökoszisztémái fórumként szolgáljanak az ökoszisztéma vezetői számára az ötletek és bevált gyakorlatok megosztásához;

o
o   o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak.

(1) HL L 170., 2021.5.12., 1. o. (2) HL C 167., 2023.5.11., 8. o. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0294. (4) Európai Bizottság, 2023. évi jelentés a digitális évtized helyzetéről, 2023. szeptember 27. (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) (HL L 172., 2019.6.26., 18. o.). (6) Eddig az egységes szabadalom iránti kérelmet benyújtók több mint 35%-a kkv, szemben a rendes európai szabadalmak 20%-ával. (7) Bizottság 2023. március 16-i javaslata az európai nettó zéró technológiai termékek gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a nettó zéró iparról szóló jogszabály) (COM(2023)0161). (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.). (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.). (11) A méltányos adathozzáférésre és adatfelhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról (adatmegosztási jogszabály) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2022. február 23-i bizottsági javaslat (COM(2022)0068). (12) A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) irányuló, 2021. április 21-i bizottsági javaslat (COM(2021)0206).