Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása a tömegtájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadságáról Algériában – Ihszán el-Kádi újságíró ügye (2023/2661(RSP))

P9_TA(2023)0198 RC-B9-0242/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Ihszán el-Kádi neves algériai újságírót, a Radio M és a Maghreb Emergent online sajtóorgánumokat üzemeltető egyik utolsó független algériai médiavállalat, az Interface Médias vezetőjét 2022. december 23-áról 24-ére virradó éjjel letartóztatási parancs nélkül letartóztatták;

B.  mivel 2023. április 2-án az algériai bíróság el-Kádit három év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre és 700 millió algériai dinár pénzbüntetésre ítélte, valamint elrendelte médiavállalatának felszámolását és vagyonának lefoglalását azt követően, hogy az újságírót az algériai büntető törvénykönyv 95. és 95a. cikke alapján emelt vádakkal – amelyek szerint „politikai propagandát szolgáló finanszírozást kapott” és „veszélyeztette az állam biztonságát” – elítélték; mivel a fellebbezésével kapcsolatos meghallgatásra 2023 májusának második felében kerül sor;

C.  mivel a Hirak mozgalom 2019-es tüntetéseit követően az algériai hatóságok jelentős mértékben korlátozták a tömegtájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a Riporterek Határok Nélkül 2023. évi sajtószabadság-indexe szerint Algéria 180 ország közül a 136. helyen áll, és 2020-ban a 146. helyen állt; mivel 2019 óta legalább 11 további újságírót és médiamunkást vontak büntetőeljárás alá és tartanak fogva, köztük Musztafa Bendzsamát; mivel az algériai hatóságok fokozták a kormányt bíráló híroldalakat és kiadványokat blokkoló intézkedéseket;

1.  felszólítja az algériai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Ihszán el-Kádit és mindazokat, akiket önkényesen tartanak fogva és a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt helyeztek vád alá;

2.  felszólítja az algériai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben és érvényesítsék az alapvető szabadságokat, különös tekintettel a tömegtájékoztatás szabadságára – amelyet az algériai alkotmány 54. cikke is rögzít –, valamint hogy indítsák újra a bezárt sajtóorgánumokat, és szüntessék be a politikai aktivisták, újságírók, emberi jogi jogvédők és szakszervezeti tagok letartóztatását és fogva tartását; szolidaritását fejezi ki a 2019 óta békésen tiltakozó algériai polgárokkal;

3.  sürgeti az algériai hatóságokat, hogy módosítsák a büntető törvénykönyv biztonsági záradékait, amelyek büntethetővé teszik a véleménynyilvánítás szabadságát, beleértve annak 95a. és 196a. cikkeit, valamint hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó jogszabályokat hozzák összhangba a nemzetközi emberi jogi normákkal, különösen az Algéria által ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával;

4.  emlékeztet arra, hogy az EU–Algéria partnerségi prioritásokban közösen elfogadottaknak megfelelően a sokszínű sajtó fontos szerepet játszik a jogállamiság és az alapvető szabadságok, többek között a tömegtájékoztatás és a véleménynyilvánítás szabadságának megszilárdításában;

5.  felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vessék fel El-Kadi ügyét az algériai hatóságoknál, és nyíltan ítéljék el a tömegtájékoztatás szabadságának elnyomását; arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy szólítsák fel az algériai hatóságokat annak biztosítására, hogy a külföldi újságírók indokolatlan késedelem nélkül kaphassanak vízumot és akkreditációt, és szabadon működhessenek;

6.  felhívja az EU küldöttségét és a tagállamok algériai nagykövetségeit, hogy kérjék a bebörtönzött újságírókkal való kapcsolatfelvételt és kövessék figyelemmel a tárgyalásaikat;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Algéria kormányának és parlamentjének, valamint kérelmezi az állásfoglalás arab nyelvű fordítását.

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása Belaruszról: A Viktar Babarika prominens ellenzéki vezetővel szembeni embertelen bánásmódról és kórházi kezeléséről (2023/2693(RSP))

P9_TA(2023)0199 RC-B9-0251/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2021 júliusában Viktar Babarika korábbi elnökjelöltet politikai indíttatású vádak alapján 14 év börtönbüntetésre ítélték;

B.  mivel Babarikát verések nyomaival kórházba szállították, és műtétre volt szüksége; mivel ügyvédei és családja tájékoztatásra vagy a vele való kapcsolatfelvételre irányuló kéréseit elutasítják;

C.  mivel a prominens belarusz politikai foglyokat, köztük Marija Kalesznyikava, Makszim Znak, Szjarhej Cihanouszki, Pavel Szevjarinyec és Mikola Sztatkevics ellenzéki vezetőket teljes elszigeteltségben tartják fogva, róluk semmilyen tájékoztatást nem adnak; mivel Andrzej Poczobut, egy lengyel kisebbségi vezető bebörtönzése Belaruszban jó példa a nemzeti kisebbségek üldözésére az országban;

D.  mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2023. február 3-i jelentésében megállapította, hogy a belarusz fogva tartási körülmények kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot és kínzást jelentenek; mivel a fogvatartottak nem kapnak kellő időben orvosi segítséget vagy jogi tanácsadást; mivel Belaruszban 1 500 politikai fogoly van, és Aljakszandr Vihor, Dzjanisz Kuznyacou, Vitold Asurak és Mikalaj Klimovics fogságban halt meg;

1.  sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a Viktar Babarikával és más politikai foglyokkal szembeni rossz bánásmódnak, és biztosítsanak megfelelő orvosi segítséget és hozzáférést az ügyvédekhez, családhoz, diplomatákhoz és nemzetközi szervezetekhez, hogy felmérhessék állapotukat és segítséget nyújthassanak;

2.  felszólít Viktar Babarika és fia, Eduard, továbbá Marija Kalesznyikava, Makszim Znak, Szjarhej Cihanouszki, Pavel Szevjarinyec, Mikalaj Sztatkevics, Raman Prataszevics, Andrzej Poczobut, Alesz Bjaljacki és minden más belarusz politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására;

3.  határozottan elítéli a politikai foglyokkal és családjaikkal szembeni embertelen bánásmódot, valamint a politikai ellenzék, a civil társadalom, a szakszervezetek, az ügyvédek, a független média és a nemzeti kisebbségek folyamatos elnyomását Belaruszban;

4.  ismételten szolidaritását fejezi ki a belarusz néppel a szabad, szuverén és demokratikus Belaruszért folytatott küzdelmében; elítéli, hogy Belarusz részt vesz Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújában;

5.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki célzott uniós segítségnyújtási programot a politikai elnyomás áldozatainak megsegítésére, többek között azáltal, hogy javítják a menekültügyi eljárásokat és ideiglenes menedéket biztosítanak az EU-ban azok számára, akik politikai menedéket kérnek;

6.  megismétli az EU-hoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy terjesszék ki és biztosítsák az uniós szankciók megfelelő végrehajtását a belarusz elnyomásért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben, beleértve a bírákat, az ügyészeket, a bűnüldöző szervek, a börtönök és a büntetőtáborok tisztviselőit, valamint a rezsimet támogató személyeket; szankciók kiszabására szólít fel az ukrán gyermekek Belaruszba történő illegális kitoloncolásáért felelős személyekkel szemben;

7.  ismételten kéri, hogy a Lukasenka-rezsim alatti rendszeres emberi jogi jogsértések valamennyi elkövetője esetében biztosítsák a felelősségre vonást;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak, a belarusz demokratikus erők képviselőinek és Belarusz de facto hatóságainak.

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása Mianmarról, nevezetesen a demokratikus politikai pártok feloszlatásáról (2023/2694(RSP))

P9_TA(2023)0200 RC-B9-0240/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a mianmari helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Mianmarról szóló, 2023. március 29-i nyilatkozataira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel 2023. március 28-án negyven mianmari politikai pártot – többek között a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnevezésű pártot – feloszlattak, mivel azok nem regisztráltatták magukat a rezsim politikai pártok nyilvántartásba vételéről szóló törvényével összhangban;

B.  mivel 2022 januárja óta a junta bebörtönözte az NLD több száz tagját, akik közül néhányan meghaltak a fogva tartás során;

C.  mivel 2022. december 21-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben felszólított az erőszak beszüntetésére és az önkényesen fogva tartott személyek azonnali szabadon bocsátására;

D.  mivel az Újságírók Védelmével Foglalkozó Bizottság szerint Mianmar az újságírók bebörtönzése tekintetében Irán és Kína után a harmadik legrosszabb helyzetben levő nemzet pozíciójába került; mivel a Nemzetközi Sajtóintézet meggyilkolt újságírókat számon tartó adatbázisa szerint 2021 februárja óta négy újságírót öltek meg Mianmarban, és valószínűleg mindannyiukat a junta gyilkolta meg; mivel Mianmarban még mindig több tucat újságírót tartanak fogva börtönökben, még azt követően is, hogy a katonai junta a közelmúltban tömegesen kegyelemben részesített foglyokat;

1.  határozottan elítéli a junta erőszakos és illegitim uralmát, amely Mianmart emberi jogi és humanitárius válságba sodorta; elutasítja a katonai vezetők minden arra irányuló kísérletét, hogy látszatválasztások révén legitimálják antidemokratikus hatalmukat;

2.  határozottan elítéli a katonai rezsim által kinevezett mianmari Szövetségi Választási Bizottság negyven politikai párt feloszlatásáról szóló határozatát és a politikusok ezt követő letartóztatását; felszólít e pártok azonnali visszaállítására;

3.  felszólítja a juntát, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon az összes politikai foglyot; felszólít a törvénytelen szükségállapot és az erőszak megkülönböztetés nélküli alkalmazásának azonnali megszüntetésére, a polgári kormány helyreállítására, a demokrácia felé vezető útra való visszatérésre és a parlament mielőbbi megnyitására valamennyi megválasztott képviselőjének részvételével;

4.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy jelentősen növeljék a mianmari lakosságnak és menekülteknek, köztük a rohindzsáknak nyújtott humanitárius segélyt;

5.  határozottan elítéli a nemi erőszak fegyverként való alkalmazását és a katonaság rendszeres légicsapásait polgári célpontok ellen;

6.  sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy hangolja össze és használja fel az összes rendelkezésre álló politikai lehetőséget az ASEAN-nal és más regionális szereplőkkel való együttműködésre a válság leküzdése érdekében, beleértve a nemzeti egységkormánynak (NUG) és a demokratikus ellenzéki csoportoknak nyújtott támogatás jelentős növelését, a Mianmarral szembeni globális fegyverembargó bevezetésére irányuló munkát, valamint az ország Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalását;

7.  felhívja az EU-t, hogy vezessen be további célzott szankciókat a katonaság és üzleti érdekei ellen, beleértve a légijármű-üzemanyagokra, a No.2 Mining Enterprise-ra és a Mianmari Külkereskedelmi Bankra vonatkozó szankciókat, és mielőbb hajtsa végre azokat;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy bizonyítsa, hogy a „fegyver kivételével mindent” rendszer semmilyen módon nem kedvez a juntának, vagy pedig ideiglenesen vonja vissza e mechanizmust;

9.  felhívja az EU-t, hogy bizonyítsa, hogy a Mianmarral – többek között magánvállalatok és uniós székhelyű vállalkozások, mint például a MADE által – folytatott bármilyen együttműködésre megerősített emberi jogi átvilágítási eljárások vonatkoznak a munkavállalói jogok védelme és garantálása érdekében;

10.  elítéli Oroszországot és Kínát amiatt, hogy politikai, gazdasági és katonai támogatást nyújt a mianmari juntának;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a nemzeti egységkormánynak, a mianmari országgyűlést [Pjidangszu Hluto] képviselő bizottságnak (CRPH), a mianmari fegyveres erőknek (Tatmadaw), az ASEAN-nak, az ENSZ-nek, az alelnöknek/főképviselőnek, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2023. május 11-én elfogadott módosításai a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0143 – C9-0128/2022 – 2022/0092(COD))(1)

P9_TA(2023)0201 A9-0099/2023

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés (1)  Azon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – így például az áruk korai elavulásával kapcsolatos gyakorlatok, a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állítások („zöldrefestés”), a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék és fenntarthatósági információs eszközök – elleni küzdelem érdekében, amelyek megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak, külön szabályokat kell rögzíteni az uniós fogyasztóvédelmi jogban. Ez lehetővé tenné az illetékes nemzeti szervek számára, hogy eredményesen kezeljék az említett gyakorlatokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások tisztességességének a biztosítása nyomán a fogyasztók képesek lesznek arra, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek valóban környezetbarátabbak, mint a konkurens termékek. Ez ösztönözni fogja a versenyt a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek előállításával kapcsolatban, ezáltal csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat. (1)  Azon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – így például az áruk korai elavulásával kapcsolatos gyakorlatok, a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő vagy hamis állítások („zöldrefestés”), a nem átlátható, nem tanúsított és nem hiteles fenntarthatósági címkék és fenntarthatósági információs eszközök – elleni küzdelem érdekében, amelyek félrevezetik a fogyasztókat és megakadályozzák őket abban, hogy fenntartható fogyasztási döntéseket hozzanak, külön szabályokat kell rögzíteni az uniós fogyasztóvédelmi jogban. Ez lehetővé tenné az illetékes nemzeti szervek számára, hogy eredményesen kezeljék az említett gyakorlatokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások megbízhatóságának, egyértelműségének, érthetőségének és tisztességességének biztosítása révén a fogyasztók képesek lesznek arra, hogy olyan termékeket válasszanak, amelyek valóban környezetbarátabbak, mint a konkurens termékek. Ez ösztönözni fogja a versenyt a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek előállításával kapcsolatban, ezáltal csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat. A vállalkozásoknak ugyancsak szerepet kell vállalniuk a zöld átállás és az általuk előállított és a belső piacon értékesített termékek nagyobb fenntarthatóságának előmozdításában. Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Annak érdekében, hogy a kereskedőket visszatartsák a fogyasztók megtévesztésétől termékeik környezeti vagy társadalmi hatása, tartóssága vagy javíthatósága tekintetében, többek között a termékek általános megjelenítése révén, a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell módosítani, hogy a termékek azon főbb jellemzőinek a felsorolását, amelyek tekintetében a kereskedők gyakorlatai – eseti értékelést követően – megtévesztőnek tekinthetők, ki kell egészíteni a termék környezeti vagy társadalmi hatásával, tartósságával és javíthatóságával. A kereskedők által a termékek társadalmi fenntarthatóságáról – például a munkafeltételekről, a jótékonysági hozzájárulásokról vagy az állatjólétről – nyújtott tájékoztatás szintén nem vezetheti félre a fogyasztókat. (3)  Annak érdekében, hogy a kereskedőket visszatartsák a fogyasztók megtévesztésétől termékeik környezeti vagy társadalmi hatása, tartóssága vagy javíthatósága tekintetében, többek között a termékek általános megjelenítése révén, a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell módosítani, hogy a termékek azon főbb jellemzőinek a felsorolását, amelyek tekintetében a kereskedők gyakorlatai – eseti értékelést követően – megtévesztőnek tekinthetők, ki kell egészíteni a termék környezeti vagy társadalmi hatásával, tartósságával, újrahasználhatóságával, újrafeldolgozhatóságával és javíthatóságával. A kereskedők által a termékek társadalmi fenntarthatóságáról – például a munkafeltételekről, a jótékonysági hozzájárulásokról vagy az állatjólétről – nyújtott tájékoztatás szintén nem vezetheti félre a fogyasztókat. Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  A környezetbarát jellegre vonatkozó, különösen az éghajlattal kapcsolatos állítások egyre inkább a jövőbeli teljesítményhez kapcsolódnak, és a karbon- vagy klímasemlegességre való áttérés, illetve más hasonló célkitűzés egy adott időpontig történő elérése formájában jelennek meg. Ezekkel az állításokkal a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók a termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz. A szóban forgó állítások tisztességességének és hitelességének biztosítása érdekében a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése úgy módosítandó, hogy eseti értékelést követően minden olyan esetben meg kell tiltani az ilyen állítások alkalmazását, amikor azok mögött nem állnak a kereskedő által közölt egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések. Ezeket az állításokat egy olyan független nyomonkövetési rendszernek is alá kell támasztania, amelynek segítségével nyomon követhető a kereskedő által a kötelezettségvállalások és a célkitűzések tekintetében elért előrehaladás. (4)  A környezetbarát jellegre vonatkozó, különösen az éghajlattal kapcsolatos állítások egyre inkább a jövőbeli teljesítményhez kapcsolódnak, és a karbon- vagy klímasemlegességre való áttérés, illetve más hasonló célkitűzés egy adott időpontig történő elérése formájában jelennek meg. Ezekkel az állításokkal a kereskedők azt a benyomást keltik, hogy a fogyasztók a termékeik megvásárlásával hozzájárulnak a karbonszegény gazdasághoz. A szóban forgó állítások tisztességességének és hitelességének biztosítása érdekében a 2005/29/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése úgy módosítandó, hogy eseti értékelést követően minden olyan esetben meg kell tiltani az ilyen állítások alkalmazását, amikor azok kizárólag kibocsátáskompenzációs programokon alapulnak, vagy amikor azok mögött nem állnak a kereskedő által közölt egyértelmű, objektív, számszerűsített, tudományos eredményeken alapuló és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, ezen belül pedig a jövőbeni környezeti teljesítmény elérésére szolgáló részletes és reális végrehajtási terv. A tervnek konkrét célértékeket kell tartalmaznia, amelyek összhangban vannak a kereskedő hosszú távú kötelezettségvállalásával, a tervet elégséges költségvetésnek kell alátámasztania, és arra el kell különíteni a szükséges erőforrásokat. Az állításokat egy olyan független nyomonkövetési rendszernek is alá kell támasztania, amelynek segítségével nyomon követhető a végrehajtási terv, valamint a kereskedő kötelezettségvállalásai és célkitűzései tekintetében elért előrehaladás. Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A termékek környezeti vagy társadalmi szempontok alapján – többek között fenntarthatósági információs eszközök segítségével – történő összehasonlítása egyre elterjedtebb értékesítési módszer. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jellegű összehasonlítás ne tévessze meg a fogyasztókat, módosítani kell a 2005/29/EK irányelv 7. cikkét annak rögzítése céljából, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell az összehasonlítás módszeréről, az összehasonlítás tárgyát képező termékekről és e termékek szállítóiról, valamint az információk naprakészen tartására irányuló intézkedésekről. Ezzel biztosítható, hogy a fogyasztók tájékozottabb ügyleti döntéseket hozzanak az említett szolgáltatások igénybevételekor. Az összehasonlításnak objektívnek kell lennie, vagyis azonos funkciót betöltő termékeket kell összehasonlítani, azonos módszer és azonos feltételezések alkalmazásával, az összehasonlított termékek lényeges és ellenőrizhető jellemzőinek az összehasonlításával. (6)  A termékek környezeti vagy társadalmi szempontok alapján – többek között fenntarthatósági információs eszközök segítségével – történő összehasonlítása egyre elterjedtebb értékesítési módszer, amely félrevezető lehet a fogyasztók számára, akik nem mindig tudják értékelni ezen információk megbízhatóságát. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen jellegű összehasonlítás ne tévessze meg a fogyasztókat, módosítani kell a 2005/29/EK irányelv 7. cikkét annak rögzítése céljából, hogy a fogyasztót tájékoztatni kell az összehasonlítás módszeréről, az összehasonlítás tárgyát képező termékekről és e termékek szállítóiról, valamint az információk naprakészen tartására irányuló intézkedésekről. Ezzel biztosítható, hogy a fogyasztók tájékozottabb ügyleti döntéseket hozzanak az említett szolgáltatások igénybevételekor. Az összehasonlításnak objektívnek kell lennie, vagyis azonos funkciót betöltő termékeket kell összehasonlítani, azonos módszer és azonos feltételezések alkalmazásával, az összehasonlított termékek lényeges és ellenőrizhető jellemzőinek az összehasonlításával. Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapuló, illetve nem a hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkék feltüntetését az ilyen gyakorlatoknak a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében szereplő felsorolásban történő rögzítése útján meg kell tiltani. A tanúsítási rendszernek meg kell felelnie az átláthatóságra és a hitelességre vonatkozó minimumfeltételeknek. A fenntarthatósági címkék feltüntetése tanúsítási rendszer nélkül továbbra is lehetséges, amennyiben az ilyen címkéket hatóság vezeti be, vagy az 1169/2011/EU rendelet 35. cikkével összhangban az élelmiszerek további kifejezési és megjelenítési formái esetében. Ez a szabály a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 4. pontját egészíti ki, amely tiltja annak állítását, hogy egy kereskedőt, valamely kereskedő kereskedelmi gyakorlatait vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, illetve tiltja ennek állítását ha az adott kereskedő, gyakorlat vagy termék nem felel meg az elismerési, jóváhagyási vagy engedélyezési feltételeknek. (7)  A nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapuló, illetve nem a hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkék feltüntetését az ilyen gyakorlatoknak a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében szereplő felsorolásban történő rögzítése útján meg kell tiltani. A tanúsítási rendszernek meg kell felelnie az átláthatóságra és a hitelességre vonatkozó minimumfeltételeknek. A tanúsítási rendszer keretén belül a megfelelést olyan módszerekkel kell ellenőrizni, amelyek arányosak és relevánsak a rendszer hatálya alá tartozó termékek, eljárások és vállalkozások jellege szempontjából. Az ellenőrzést olyan harmadik félnek kell elvégeznie, akinek kompetenciáit és a rendszer tulajdonosától, illetve a kereskedőtől való függetlenségét a tagállamok ellenőrizték. Ezen túlmenően a tanúsítási rendszernek magában kell foglalnia egy panasztételi rendszert, amely hozzáférhető a fogyasztók és egyéb külső érdekelt felek számára, amely a meg nem felelés eseteinek feltárására szolgál, és amely meg nem felelés esetén biztosítja a fenntarthatósági címke visszavonását. A fenntarthatósági címkék feltüntetése tanúsítási rendszer nélkül továbbra is lehetséges, amennyiben az ilyen címkéket hatóság vezeti be, vagy az 1169/2011/EU rendelet 35. cikkével összhangban az élelmiszerek további kifejezési és megjelenítési formái esetében. Ez a szabály a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 4. pontját egészíti ki, amely tiltja annak állítását, hogy egy kereskedőt, valamely kereskedő kereskedelmi gyakorlatait vagy egy terméket valamely közjogi vagy magánszervezet elismert, jóváhagyott, vagy engedélyezett, illetve tiltja ennek állítását, ha az adott kereskedő, gyakorlat vagy termék nem felel meg az elismerési, jóváhagyási vagy engedélyezési feltételeknek. Az állami hatóságok által létrehozott fenntarthatósági címkéket észszerű díj ellenében minden vállalkozás számára hozzáférhetővé kell tenni, függetlenül azok méretétől és pénzügyi képességétől. Ösztönözni kell az olyan tanúsítási rendszereket és fenntarthatósági címkéket, amelyek elősegítik a fenntartható gyakorlatok kis- és középvállalkozások általi növekvő mértékű alkalmazását. Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Ezenkívül a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét módosítani kell a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások megfogalmazásának abban az esetben történő megtiltása céljából, ha azokhoz nem kapcsolódik elismert kiváló környezeti teljesítmény. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítás például a „környezetbarát”, „ökobarát”, „öko”, „zöld”, „a természet barátja”, „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású”, „karbonsemleges”, „szén-dioxid-semleges”, „klímasemleges”, „energiahatékony”, „biológiailag lebontható”, „bioalapú” és minden más hasonló állítás, valamint az olyan általánosabb állítások is, mint a „tudatos” vagy „felelős”, amelyek kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítások alkalmazását minden olyan esetben meg kell tiltani, amikor nincs igazoltan kiváló környezeti teljesítmény, vagy az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a médiumban, például ugyanabban a reklámban, a termék csomagolásán vagy az online értékesítési felületen. Például a „biológiailag lebontható” állítás egy termékre vonatkozásában általánosnak minősül, azonban az az állítás, hogy „a csomagolás egy hónap alatt házi komposztálással biológiailag lebontható” olyan konkrét állításnak minősül, amely nem tartozik e tilalom hatálya alá. (9)  Ezenkívül a 2005/29/EK irányelv I. mellékletét módosítani kell oly módon, hogy tilos legyen a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítások megfogalmazása abban az esetben, ha azokhoz nem nyújtanak a kiváló környezeti teljesítményt igazoló bizonyítékokat. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítás például a „környezetbarát”, „ökobarát”, „öko-”, „zöld”, „a természet barátja”, „természetes”, „állatbarát”, „kegyetlenségmentes”, „fenntartható”, „ökológiai”, „környezetvédelmi szempontból helyes”, „klímabarát”, „környezetkímélő”, „erdőirtásmentes”, „alacsony szén-dioxid-kibocsátású”, „klímasemleges”, „energiahatékony”, „biológiailag lebomló”, „műanyagsemleges”, „műanyagmentes”, „bioalapú” és minden más hasonló állítás, valamint az olyan általánosabb állítások is, mint a „tudatos”, vagy „felelős”, amelyek kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik. A környezetbarát jellegre vonatkozó ilyen általános állítások alkalmazását minden olyan esetben meg kell tiltani, amikor azok a környezeti hatások ellensúlyozásán – például szén-dioxid-kreditek vásárlásán – alapulnak, vagy a kiváló környezeti teljesítmény nincs igazolva, illetve azt nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, vagy az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanazon a hordozón, például ugyanabban a reklámban, a termék csomagolásán vagy az online értékesítési felületen, ahol a szóban forgó állítások. Például a „biológiailag lebontható” állítás egy termékre vonatkozásában általánosnak minősül, azonban az az állítás, hogy „a csomagolás egy hónap alatt házi komposztálással biológiailag lebontható” olyan konkrét állításnak minősül, amely nem tartozik e tilalom hatálya alá. Azokban az esetekben, amikor ezt tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, különösen fontos az olyan állítások betiltása, melyek a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján sugallják azt, hogy egy termék vagy szolgáltatás szén-dioxid-kibocsátás szempontjából semleges, illetve annak ilyen jellegű környezeti hatása mérsékelt, kompenzált vagy pozitív, mivel a fogyasztókban azt a tévhitet keltik, hogy az általuk vásárolt termék vagy a kereskedő üzleti tevékenysége nincs hatással a környezetre. Ez nem akadályozhatja meg a vállalatokat abban, hogy a környezetvédelmi kezdeményezésekbe való befektetéseiket reklámozzák, amennyiben e reklámokban nem állítják azt, hogy az ilyen beruházások vagy kezdeményezések ellensúlyozzák, semlegesítik vagy pozitívvá teszik a termék vagy a kereskedő üzleti tevékenységének környezetre gyakorolt hatását. Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  A fogyasztók jólétének javítása érdekében a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének a módosítása során a korai elavulással kapcsolatos egyes gyakorlatokkal is foglalkozni kell, ideértve azokat a tervezett elavulási gyakorlatokat is, amelyek olyan kereskedelmi politikaként határozhatók meg, amelyek keretében valamely terméket szándékosan korlátozott hasznos élettartamúra terveznek annak érdekében, hogy bizonyos idő elteltével idő előtt elavulttá vagy működésképtelenné váljon. Az olyan termékek megvásárlása, amelyek a vártnál rövidebb ideig működnek, kárt okoz a fogyasztóknak. A korai elavulási gyakorlatok ezenkívül a megnövekedett hulladékmennyiség miatt összességében negatívan hatnak a környezetre. Ezért e gyakorlatok kezelése várhatóan csökkenteni fogja a hulladék mennyiségét, ezáltal pedig hozzájárul a fenntarthatóbb fogyasztáshoz. (14)  A fogyasztók jólétének javítása érdekében a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének a módosítása során a korai elavulással kapcsolatos egyes gyakorlatokkal is foglalkozni kell, ideértve azokat a tervezett elavulási gyakorlatokat is, amelyek olyan kereskedelmi politikaként határozhatók meg, amelyek keretében valamely terméket szándékosan korlátozott hasznos élettartamúra terveznek annak érdekében, hogy bizonyos idő elteltével idő előtt elavulttá vagy működésképtelenné váljon. Kárt okoz a fogyasztóknak az olyan gyakorlatok alkalmazása, amelyek a termék élettartamának lerövidülését eredményezik, vagy az olyan termékek megvásárlása, amelyek a vártnál rövidebb ideig működnek. A korai elavulást előmozdító gyakorlatok ezenkívül a megnövekedett hulladékmennyiség miatt összességében negatívan hatnak a környezetre. Ezért e gyakorlatok kezelése várhatóan csökkenteni fogja a hulladék mennyiségét, ezáltal pedig hozzájárul a fenntarthatóbb fogyasztáshoz. Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  Meg kell tiltani továbbá a fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztását, hogy az áru olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet tartósságának a korlátozása érdekében alakítottak ki. Ilyen tulajdonság lehet például egy olyan szoftver, amely bizonyos idő elteltével leállítja vagy lerontja az áru funkcionalitását, vagy egy olyan hardver, amelyet úgy terveztek meg, hogy bizonyos idő elteltével meghibásodjon. Az áruk e tulajdonságaival kapcsolatban a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatás elmulasztására vonatkozó tilalom kiegészíti, és nem érinti az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 értelmében vett hibás teljesítés esetén a fogyasztók számára elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ahhoz, hogy egy ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősüljön, nem kell bizonyítani, hogy az adott tulajdonság célja az érintett áru lecserélésének az ösztönzése. Az áruk tartósságát korlátozó tulajdonságok alkalmazását meg kell különböztetni azoktól a gyártási gyakorlatoktól, amelyek általánosságban rossz minőségű anyagokat vagy eljárásokat alkalmaznak, ami az áruk korlátozott tartósságához vezet. Arra az esetre, ha az áru a rossz minőségű anyagok vagy eljárások alkalmazása miatt nem megfelelő, továbbra is az (EU) 2019/771 irányelvben az áruk szerződésszerűségére vonatkozóan meghatározott szabályok az irányadók. (16)  Meg kell tiltani továbbá az olyan tulajdonságok árukba történő beépítését, amelyek korlátozzák azok tartósságát. Ilyen tulajdonság lehet például egy olyan szoftver, amely bizonyos idő elteltével leállítja vagy lerontja az áru funkcionalitását, vagy egy olyan hardver, amelyet úgy terveztek meg, hogy bizonyos idő elteltével meghibásodjon. Az ilyen tulajdonságok árukba történő beépítésére vonatkozó tilalom nem érinti az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 értelmében vett hibás teljesítés esetén a fogyasztók számára elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ahhoz, hogy egy ilyen kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősüljön, nem kell bizonyítani, hogy az adott tulajdonság célja az érintett áru lecserélésének az ösztönzése. Az áruk tartósságát korlátozó tulajdonságok alkalmazását meg kell különböztetni azoktól a gyártási gyakorlatoktól, amelyek általánosságban rossz minőségű anyagokat vagy eljárásokat alkalmaznak, ami az áruk korlátozott tartósságához vezet. Arra az esetre, ha az áru a rossz minőségű anyagok vagy eljárások alkalmazása miatt nem megfelelő, továbbra is az (EU) 2019/771 irányelvben az áruk szerződésszerűségére vonatkozóan meghatározott szabályok az irányadók. __________________ __________________ 26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.).” 26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.). Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Szintén a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében tiltandó az a gyakorlat, melynek keretében azt állítják, hogy az áru bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Ez a helyzet például akkor, amikor egy kereskedő arról tájékoztatja a fogyasztókat, hogy valamely mosógép várhatóan egy adott számú mosási ciklusig fog működni, azonban a mosógép tényleges használata alapján ez nem felel meg a valóságnak. (17)  Szintén a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében tiltandó az a gyakorlat, melynek keretében azt állítják, hogy az áru bizonyos szintű tartóssággal rendelkezik, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Ez a helyzet például akkor, amikor egy kereskedő arról tájékoztatja a fogyasztókat, hogy valamely mosógép várhatóan egy adott számú mosási ciklusig fog működni szokásos és a használati útmutatónak megfelelő használati körülmények mellett, azonban a mosógép tényleges használata során kiderül, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos a termékeket javíthatóként bemutatni, ha a javításuk nem lehetséges, valamint tilos elmulasztani a fogyasztók arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az árukat nem lehet a jogszabályi követelményeknek megfelelően javítani. (18)  A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos olyan árukat forgalmazni, amelyek jogi követelményeknek megfelelő javítása nem lehetséges, illetve tilos a fogyasztó elől eltitkolni, hogy egy áru nem javítható. Ezenkívül a módosítás során a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében rögzíteni kell azt is, hogy a fogyasztót mindig tájékoztatni kell a javítást érintő korlátozásokról, például arról, hogy javítási szolgáltatások nem elérhetők, hogy pótalkatrészek nem állnak rendelkezésre, vagy hogy a javítást megtagadják abban az esetben, ha a terméket független szakemberrel vagy nem szakképzett személlyel javíttatták, vagy a felhasználó maga javította. Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 20 preambulumbekezdés (20)  Szintén a korai elavulással kapcsolatos betiltandó és a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében meghatározott felsorolásban rögzítendő gyakorlat a fogyasztó arra való ösztönzése, hogy a termék fogyóeszközeit korábban cserélje ki, mint ahogy arra műszaki okokból szükség lenne. Ezek a gyakorlatok megtévesztik a fogyasztót, és elhitetik vele, hogy a termék nem fog tovább működni, ha a fogyóeszközöket nem cserélik ki, ezáltal arra ösztönzik őket, hogy a szükségesnél több fogyóeszközt vásároljanak. Tilos lenne például az a gyakorlat, amely a nyomtató beállításain keresztül arra ösztönzi a fogyasztót, hogy a nyomtató tintapatronjait még azelőtt cserélje ki, hogy azok ténylegesen kiürülnének, ezáltal további tintapatronok vásárlására ösztönözve a fogyasztót. (20)  Szintén a korai elavulással kapcsolatos betiltandó és a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében meghatározott felsorolásban rögzítendő gyakorlat az olyan áruk forgalmazása, amelyek korábban igénylik a termék fogyóeszközeinek cseréjét, mint ahogy arra műszaki okokból szükség lenne. Ezek a gyakorlatok megtévesztik a fogyasztót, és elhitetik vele, hogy a termék nem fog tovább működni, ha a fogyóeszközöket nem cserélik ki, ezáltal arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy a szükségesnél több fogyóeszközt vásároljanak. Tilos lenne például az olyan nyomtató forgalmazása, amely azt igényli a fogyasztótól, hogy a nyomtató tintapatronjait még azelőtt cserélje ki, hogy azok ténylegesen kiürülnének, ezáltal további tintapatronok vásárlására ösztönözve a fogyasztót. Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos elmulasztani a fogyasztó arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az árut úgy tervezték meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. Például azok a nyomtatók, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított tintapatronok használata korlátozza a nyomtató funkcionalitását, nem forgalmazhatók, ha ezt az információt nem közlik a fogyasztóval. Ez a gyakorlat megtévesztheti a fogyasztókat, és olyan alternatív tintapatronok megvásárlására késztetheti őket, amelyek nem használhatók az adott nyomtatóhoz; ez szükségtelen javítási költséghez, hulladékáramhoz vagy az eredeti gyártótól származó fogyóeszközök használatára vonatkozó kötelezettségből adódó olyan többletköltségekhez vezet, amelyeket a fogyasztó a vásárláskor nem láthatott előre. Az olyan okoseszközök forgalmazása, amelyeket úgy terveztek meg, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított töltők vagy tartalék alkatrészek használata korlátozza a funkcionalitásukat, szintén tilos lesz, ha ezt az információt nem közlik a fogyasztóval. (21)  A módosítás során azt is rögzíteni kell a 2005/29/EK irányelv I. mellékletében, hogy tilos az olyan áruk forgalmazása, amelyeket úgy terveztek meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. Például azok a nyomtatók, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított tintapatronok használata korlátozza a nyomtató funkcionalitását, nem forgalmazhatók. Ez a gyakorlat megtévesztheti a fogyasztókat, és olyan alternatív tintapatronok megvásárlására késztetheti őket, amelyek nem használhatók az adott nyomtatóhoz; ez szükségtelen javítási költséghez, hulladékáramhoz vagy az eredeti gyártótól származó fogyóeszközök használatára vonatkozó kötelezettségből adódó olyan többletköltségekhez vezet, amelyeket a fogyasztó a vásárláskor nem láthatott előre. Az olyan okoseszközök forgalmazása, amelyeket úgy terveztek meg, hogy a nem az eredeti gyártó által biztosított töltők vagy tartalék alkatrészek használata korlátozza a funkcionalitásukat, szintén tilos lesz. Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, valamint a tartósabb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében külön tájékoztatást kell nyújtani a termék tartósságáról és javíthatóságáról. A digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások tekintetében a fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy meddig érhetők el az ingyenes szoftverfrissítések. Ezért a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet27 módosítani kell annak rögzítése érdekében, hogy a fogyasztókat a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell a tartósságról, a javíthatóságról és a frissítések elérhetőségéről. A tájékoztatást a fogyasztók számára egyértelműen és közérthető módon, továbbá az (EU) 2019/882 irányelv28 akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell nyújtani. Az említett információk fogyasztókkal való közlésének kötelezettsége kiegészíti, és nem érinti az (EU) 2019/77029 és az (EU) 2019/77130 európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt fogyasztói jogokat. (22)  Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabb döntéseket hozhassanak, valamint a tartósabb áruk keresletének és kínálatának ösztönzése érdekében a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében külön tájékoztatást kell nyújtani a termék tartósságáról és javíthatóságáról. A digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások tekintetében a fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy az uniós vagy a nemzeti jog követelményeivel összhangban meddig érhetők el ingyenes szoftverfrissítések, és ezen időtartamnak magában kell foglalnia legalább az uniós jogban megállapított időtartamot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsát ilyen információt. Ezért a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet27 módosítani kell annak rögzítése érdekében, hogy a fogyasztókat a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell a tartósságról, a javíthatóságról és a frissítések elérhetőségéről. A tájékoztatást a fogyasztók számára egyértelműen és közérthető módon, továbbá az (EU) 2019/882 irányelv28 akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell nyújtani, többek között annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben az árut megvételre kínálják. Az említett információk fogyasztókkal való közlésének kötelezettsége kiegészíti, és nem korlátozza az (EU) 2019/77029, az (EU) 2019/77130 és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt fogyasztói jogokat. __________________ __________________ 27 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.). 27 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.). 28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.). 28 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.). 29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.). 29 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1. o.). 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.).” 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.). Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  Jól mutatja az áru tartósságát, ha a gyártó az (EU) 2019/771 irányelv 17. cikke szerint a tartósságra vonatkozó jótállást vállalt. Ezért a 2011/83/EU irányelvet úgy kell módosítani, hogy az árukat értékesítő kereskedőket kifejezetten kötelezze arra, hogy valamennyi árutípus esetében tájékoztassák a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről, amennyiben a gyártó közölte ezt az információt. (23)  Az áru tartósságának egyik jó mutatója a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartama, valamint annak a gyártó által nyújtott, az (EU) 2019/771 irányelv 17. cikke szerinti – és a fentivel egyenértékű – tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítása, amely az egész árura kiterjed és a fogyasztó számára nem jár további költségekkel. Ezért a 2011/83/EU irányelvet úgy kell módosítani, hogy kifejezetten előírja a kereskedők számára, hogy a szerződés megkötése előtt bocsássanak rendelkezésre egy címkét, amely tartalmazza legalább a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettségre vonatkozó emlékeztetőt, valamint adott esetben annak a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását. Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új) (23a)  Amikor az árukat a fogyasztók és más végfelhasználók rendelkezésére bocsátják, a címkét jól láthatóan és jól olvasható módon kell megjeleníteni. Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)  A fogyasztói elvárásokhoz képest korlátozottabb tartósság problémája leginkább az energiafelhasználó áruk, azaz a külső energiaforrás segítségével működő termékek esetében áll fenn. A fogyasztók is leginkább ezen árukategória esetében érdekeltek abban, hogy tájékoztatást kapjanak a termékek várható tartósságáról. Ezen okok miatt a fogyasztókat csak e termékkategória esetében kell tájékoztatni arról, hogy a gyártó nem adott tájékoztatást arról, hogy a gyártó nem adott tájékoztatást a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétére vonatkozó információról. törölve Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  Nem minősülnek energiafelhasználó árunak az energiafelhasználó összetevőket tartalmazó áruk, ha az említett összetevők csupán tartozékok, és nem járulnak hozzá az érintett áru fő funkciójához; ilyen lehet például a ruházathoz vagy lábbelihez tartozó dekoratív világítás vagy a kerékpárok elektromos világítása. törölve Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés (26)  Tekintettel arra, hogy az (EU) 2019/771 irányelv szerint az eladók legalább két évig felelősséggel tartoznak a hibás teljesítésért, valamint arra, hogy számos termékhiba két év eltelte után következik be, a kereskedő azon kötelezettsége, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról, a két évet meghaladó időtartamú jótállások esetében alkalmazandó. törölve Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  Annak érdekében, hogy az áruk szerződéskötés előtti összehasonlításakor megkönnyítsék a fogyasztók számára a tájékozott ügyleti döntés meghozatalát, a kereskedőknek nemcsak az áru egyes összetevői, hanem az egész áru tekintetében tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról. törölve Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  Biztosítani kell, hogy a gyártó és az eladó továbbra is szabadon nyújthasson bármilyen időtartamú, más típusú jótállásokat és értékesítés utáni szolgáltatásokat. A fogyasztó ilyen egyéb jótállásokról vagy szolgáltatásokról történő tájékoztatása azonban nem zavarhatja össze a fogyasztót az egész árura kiterjedő, két évnél hosszabb időtartamú, tartósságra vonatkozó gyártói jótállás elérhetőségét és időtartamát illetően. (28)  Biztosítani kell, hogy a gyártó és az eladó továbbra is szabadon nyújthasson bármilyen időtartamú, más típusú jótállásokat és értékesítés utáni szolgáltatásokat. A fogyasztó ilyen egyéb jótállásokról vagy szolgáltatásokról történő tájékoztatása azonban nem zavarhatja össze a fogyasztót. Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A digitális elemeket tartalmazó áruk tartósságával kapcsolatos, gyártók közötti verseny előmozdítása érdekében az ilyen árukat értékesítő kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időtartamról, amely alatt a gyártó vállalja, hogy a szóban forgó árukhoz szoftverfrissítéseket biztosít. A fogyasztók információkkal való túlterhelésének elkerülése érdekében azonban csak akkor kell ilyen tájékoztatást nyújtani, ha ez az időtartam hosszabb, mint a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás időtartama, mivel ez utóbbi jótállás a frissítések – köztük a digitális elemeket tartalmazó áruk előírt funkcióinak és teljesítményének fenntartásához szükséges biztonsági frissítések – biztosítását is magában foglalja. Továbbá a gyártó szoftverfrissítések biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kapcsolatos tájékoztatás csak akkor releváns, ha a digitális elemeket tartalmazó árukra vonatkozó adásvételi szerződés az (EU) 2019/771 irányelv 7. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik. Ezzel szemben nem indokolt e tájékoztatás nyújtására vonatkozó új kötelezettséget előírni, ha az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egy meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik, mivel az ilyen szerződések esetében az (EU) 2019/771 irányelv 7. cikke (3) bekezdésének b) pontja a 10. cikk (2) vagy (5) bekezdésére hivatkozva határozza meg azt az időszakot, amely alatt az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a frissítésekről, valamint hogy megkapja azokat. (29)  A digitális elemeket tartalmazó áruk tartósságával kapcsolatos, gyártók közötti verseny előmozdítása érdekében az ilyen árukat értékesítő kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időtartamról, amely alatt a gyártó a szóban forgó árukhoz szoftverfrissítéseket biztosít, beleértve minimálisan azt az uniós jogban rögzített időtartamot – illetve annak önkéntes meghosszabbítását –, amely alatt a gyártó ilyen információkat rendelkezésre bocsát; csak akkor kell ilyen tájékoztatást nyújtani, ha ez az időtartam hosszabb, mint a gyártói jótállás időtartama. Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  A digitális tartalmakat és szolgáltatásokat kínáló kereskedőknek szintén tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időszakról, amely alatt a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – amennyiben az nem azonos a kereskedővel – vállalja a digitális tartalma és szolgáltatások szerződésszerűségének a fenntartásához szükséges szoftverfrissítések – köztük a biztonsági frissítések – biztosítását. A szolgáltató szoftverfrissítések biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kapcsolatos tájékoztatás csak akkor releváns, ha a szerződés olyan egyszeri szolgáltatásról vagy egyedi szolgáltatási cselekmények sorozatáról rendelkezik, amely esetében alkalmazandó az (EU) 2019/770 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja. Ezzel szemben nem indokolt e tájékoztatás nyújtására vonatkozó új kötelezettséget előírni, ha a szerződés a szolgáltatás meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik, mivel az ilyen szerződések esetében az (EU) 2019/770 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja határozza meg azt az időszakot, amely alatt a kereskedőnek biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon a frissítésekről, valamint hogy megkapja azokat. (30)  A digitális tartalmakat és szolgáltatásokat kínáló kereskedőknek szintén tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról a minimális időszakról, amely alatt a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – amennyiben az nem azonos a kereskedővel – a piaci forgalomba helyezést követően biztosítja a digitális tartalmak és szolgáltatások szerződésszerűségének a fenntartásához szükséges szoftverfrissítéseket, köztük a biztonsági frissítéseket. E tájékoztatásnak tartalmaznia kell minimálisan azt az időtartamot, amely alatt az uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani. A szolgáltató minden esetben biztosítja e tájékoztatást a kereskedő számára. Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott ügyleti döntést hozhassanak, és a könnyebben megjavítható árukat választhassák, a kereskedőknek adott esetben a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében közölniük kell az árura vonatkozó – a gyártó által az uniós jognak megfelelően megadott – javíthatósági pontszámot. (31)  Annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott ügyleti döntést hozhassanak, és a könnyebben megjavítható árukat választhassák, a kereskedőknek adott esetben a szerződéskötés előtt minden árutípus esetében közölniük kell az árura vonatkozó – a gyártó által az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően megadott – javíthatósági pontszámot. Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 32 preambulumbekezdés (32)  A 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 6. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében a kereskedők kötelesek tájékoztatni a fogyasztót – mielőtt a fogyasztó szerződést kötne – az értékesítés utáni szolgáltatások elérhetőségéről feltételeiről, ideértve a javítási szolgáltatásokat is, amennyiben azok elérhetők. Emellett annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk megvásárolt áruk javíthatóságáról, a kereskedők minden árutípus esetében kötelesek megosztani a gyártó által rendelkezésre bocsátott egyéb releváns javítási információkat, például a pótalkatrészek elérhetőségére vonatkozó információkat, valamint a használati utasítást és a javítási kézikönyvet, amennyiben nem került sor az uniós jognak megfelelő javíthatósági pontszám megállapítására. (32)  A 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 6. cikke (1) bekezdésének m) pontja értelmében a kereskedők kötelesek tájékoztatni a fogyasztót – mielőtt a fogyasztó szerződést kötne – az értékesítés utáni szolgáltatások elérhetőségéről feltételeiről, ideértve a javítási szolgáltatásokat is. Emellett annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk megvásárolt áruk javíthatóságáról, a kereskedők minden árutípus esetében kötelesek megosztani az egyéb releváns javítási információkat, például az áru javításához szükséges pótalkatrészek elérhetőségére és várható maximális árára vonatkozó információkat, ideértve azt is, hogy az áru megvásárlását követően minimálisan mennyi ideig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, azok hogyan rendelhetők meg, rendelkezésre áll-e használati utasítás és a javítási kézikönyv, valamint diagnosztikai és javító eszközök, amennyiben nem került sor javíthatósági pontszám megállapítására. Ezeket az információkat az áruk gyártójának kell az érintett kereskedők számára biztosítania. Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  A kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról, a frissítések biztosításának minimális időtartamáról és a javíthatósági pontszámon kívüli egyéb javítási információkról, amennyiben a gyártó, illetve a digitális tartalom vagy szolgáltatás szolgáltatója – ha nem azonos a kereskedővel – rendelkezésre bocsátja a megfelelő információkat. Az áruk tekintetében a kereskedőnek különösen azokat az információkat kell közölnie a fogyasztókkal, amelyeket a gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátott, vagy egyéb módon – magán a terméken vagy annak csomagolásán feltüntetve, illetve a fogyasztó által a szerződés megkötése előtt általában megtekintett címkéken és feliratokon keresztül – könnyen hozzáférhetővé kívánt tenni a fogyasztó számára a szerződéskötés előtt. A kereskedő nem köteles aktívan rákeresni ezekre a gyártói információkra, például a termékre vonatkozó weboldalakon. (33)  A kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a címke meglétéről, a frissítések biztosításának minimális időtartamáról és a javíthatósági pontszámon kívüli egyéb javítási információkról. Az áruk tekintetében a kereskedőnek különösen azokat az információkat kell közölnie a fogyasztókkal, amelyeket a gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátott, vagy egyéb módon – magán a terméken vagy annak csomagolásán feltüntetve, illetve a fogyasztó által a szerződés megkötése előtt általában megtekintett címkéken és feliratokon keresztül – könnyen hozzáférhetővé kívánt tenni a fogyasztó számára a szerződéskötés előtt. A kereskedő nem köteles aktívan rákeresni ezekre a gyártói információkra, például a termékre vonatkozó weboldalakon. Amennyiben a kereskedők nem a kínált áruk előállítói, a termékek tervezésére gyakorolt befolyásuk és a termékeket kísérő információkhoz való hozzájárulásuk korlátozott lehet. Ebben az esetben a gyártóknak kell megadniuk a vonatkozó információkat a fogyasztókkal kapcsolatba kerülő kereskedők számára. A kereskedőknek ezen információk fogyasztóknak történő továbbításáért kell felelősséget vállalniuk. Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új) (36a)  A Bizottságnak közérthető iránymutatásokat kell készítenie a vállalkozások számára ezen irányelv követelményeiről. Ezen iránymutatások kidolgozása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kkv-k igényeit annak érdekében, hogy az adminisztratív és pénzügyi terhek a lehető legkisebbek legyenek, ugyanakkor megkönnyítse a kkv-k ezen irányelvnek való megfelelését. A Bizottságnak konzultálnia kell a marketing területén szakértelemmel rendelkező érdekelt felekkel. Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – l pont – bevezető rész 1)   A 2. cikk a következő o)-y) ponttal egészül ki: 1.   A 2. cikk a következő o)–ya) pontokkal egészül ki: Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – o pont o)  »a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás«: az uniós vagy a nemzeti jog alapján nem kötelezően alkalmazandó üzenet vagy ábrázolás – ideértve a kereskedelmi kommunikáció keretében bármilyen formában alkalmazott szöveget, képi, grafikus vagy jelképes ábrázolást, így a címkéket, a márkaneveket, a cégneveket és a termékneveket is –, amely azt állítja vagy sugallja, hogy egy adott termék vagy kereskedő kedvezően hat a környezetre, semmilyen hatást nem gyakorol a környezetre, illetve kevésbé ártalmas a környezetre, mint más termékek vagy kereskedők, illetve hogy idővel javult a termék vagy a kereskedő környezetre gyakorolt hatása; o)  »a környezetbarát jellegre vonatkozó állítás«: az uniós vagy a nemzeti jog alapján nem kötelezően alkalmazandó üzenet vagy ábrázolás – ideértve a kereskedelmi kommunikáció keretében bármilyen formában alkalmazott szöveget, képi, grafikus vagy jelképes ábrázolást, így a címkéket, a márkaneveket, a cégneveket és a termékneveket is –, amely azt állítja vagy sugallja, hogy egy adott termék, termékkategória, márka vagy kereskedő kedvezően hat a környezetre, semmilyen hatást nem gyakorol a környezetre, illetve kevésbé ártalmas a környezetre, mint más termékek, márkák vagy kereskedők, illetve hogy a környezetre gyakorolt hatásuk idővel javult; Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – p pont p)  »a környezetbarát jellegre vonatkozó kifejezett állítás«: a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állítás, amely szöveges formában jelenik meg, vagy fenntarthatósági címkén szerepel; törölve Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – q pont q)  »a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás«: a környezetbarát jellegre vonatkozó minden olyan kifejezett állítás, amely nem fenntarthatósági címkén szerepel, ha az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a médiumban; q)  »a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás«: a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állítás, amely nem fenntarthatósági címkén szerepel, ha az állítás részletes kifejtése nem szerepel egyértelműen és jól láthatóan ugyanabban a médiumban; Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – s pont s)  »tanúsítási rendszer«: olyan harmadik fél által biztosított ellenőrzési rendszer, amely átlátható, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett minden olyan kereskedő számára elérhető, aki hajlandó és képes megfelelni a rendszer követelményeinek, amely tanúsítja egy adott termék bizonyos követelményeknek való megfelelőségét, és amelynek esetében a megfelelés ellenőrzését objektív, nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványok és eljárások alapján a rendszer tulajdonosától és a kereskedőtől egyaránt független fél végzi; s)  »tanúsítási rendszer«: olyan harmadik fél által biztosított ellenőrzési rendszer: i.   amely nyilvánosan hozzáférhető, átlátható, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes feltételek és észszerű költségek mellett az olyan kereskedők és szervezetek számára elérhető, akik hajlandók és képesek megfelelni a rendszer követelményeinek; ii.   amely tanúsítja egy adott termék, eljárás vagy vállalkozás bizonyos nyilvánosan elérhető és függetlenül kidolgozott követelményeknek való megfelelőségét; iii.   amelynek esetében a megfelelés ellenőrzése és a tanúsítás odaítélése objektív, nemzetközi, uniós vagy nemzeti szabványokon és eljárásokon alapul, figyelembe véve az érintett termékek, eljárások vagy vállalkozások jellegét; iv.   amely biztosítja, hogy a megfelelésnek a iii. pontban említett ellenőrzését olyan harmadik fél végezze, amelynek a tagállamok ellenőrizték alkalmasságát és függetlenségét mind a rendszer tulajdonosától, mind a kereskedőtől; és v.   amely magában foglal egy panasztételi rendszert, amely hozzáférhető a fogyasztók és egyéb külső érdekelt felek számára, amely a meg nem felelés eseteinek feltárására szolgál, és amely meg nem felelés esetén biztosítja a fenntarthatósági címke visszavonását; Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – t pont t)  »fenntarthatósági információs eszköz«: a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftver – ideértve a weboldalakat, a weboldalak különböző részeit és az alkalmazásokat is –, amely a fogyasztók számára tájékoztatást nyújt a termékek környezeti vagy társadalmi vonatkozásairól, illetve összehasonlítja a termékeket e szempontok alapján; t)  »fenntarthatósági információs és összehasonlítási eszköz«: a kereskedő által vagy nevében üzemeltetett szoftver – ideértve a weboldalakat, a weboldalak különböző részeit és az alkalmazásokat is –, amely a fogyasztók számára tájékoztatást nyújt a termékek környezeti vagy társadalmi vonatkozásairól, illetve összehasonlítja a termékeket e szempontok alapján; Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – w pont w)  »szoftverfrissítés«: olyan ingyenes frissítés – beleértve a biztonsági frissítést is –, amely szükséges ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv értelmében szerződésszerűek maradjanak; w)  »szoftverfrissítés«: olyan ingyenes frissítés – beleértve a biztonsági frissítést, vagy egyéb, a funkciókat vagy a funkcionalitást érintő frissítést is –, amely szükséges ahhoz, hogy a digitális elemeket tartalmazó áruk, a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások az (EU) 2019/770 és az (EU) 2019/771 irányelv értelmében szerződésszerűek maradjanak, vagy amely javítja vagy csökkenti azok tartósságát; Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – w a pont (új) wa)  »biztonsági frissítés«: az operációs rendszer frissítése, beleértve adott esetben az adott eszközre vonatkozó biztonsági javításokat is, amelynek fő célja az eszköz fokozott biztonságának biztosítása; Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – w b pont (új) wb)  »funkcionalitást érintő frissítés«: az operációs rendszer olyan frissítése, amelynek fő célja új funkciók bevezetése; Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – x pont x)  »fogyóeszköz«: az áruk olyan alkotórésze, amely rendszeresen elhasználódik, és amelyet ki kell cserélni ahhoz, hogy az adott áru rendeltetésszerűen működjön; x)  »fogyóeszköz«: az áruk olyan alkotórésze, amely rendszeresen elhasználódik, és amelyet ki kell cserélni vagy fel kell tölteni ahhoz, hogy az adott áru rendeltetésszerűen működjön; Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 2005/29/EK irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – y a pont (új) ya)  »kibocsátáskompenzáció«: szén-dioxid-kreditek vásárlása vagy pénzügyi támogatás nyújtása olyan környezetvédelmi projektekhez, amelyek célja a vásárló saját – vagy termékei vagy szolgáltatásai – környezeti hatásának semlegesítése, csökkentése, kompenzálása vagy ellensúlyozása. Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2005/29/EK irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a környezeti vagy társadalmi hatás, a tartozékok, a tartósság, a javíthatóság, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és időpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői; b)  a termék lényeges tulajdonságai, úgymint a hozzáférhetőség, az előnyök, a kockázatok, a kivitelezés, az összetétel, a környezeti vagy társadalmi hatás, a tartozékok, a tartósság, a javíthatóság, a további felhasználhatóság, az újrafeldolgozhatóság, az ügyfélszolgálat és a panaszkezelés, a gyártás vagy szolgáltatás módszere és időpontja, a szállítás, az adott célra való alkalmasság, a használat, a mennyiség, a leírás, a földrajzi vagy kereskedelmi eredet vagy a használattól várható eredmények, illetve a terméken végrehajtott vizsgálat vagy ellenőrzés eredménye és főbb jellemzői; Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új) 2005/29/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés – c pont aa)  a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép: c)  azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamokban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják. „c) azok a gyakorlatok, amelyek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy annak kiszerelése látszólag megegyezik egy más tagállamokban ugyanazon márkanév, védjegy vagy megjelölés alatt forgalmazott másik árujéval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben – beleértve érzékszervi profilját is – eltérések vannak;”; Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont – bevezető rész b)  a (2) bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki: b)  a (2) bekezdés a következő d)–ea) ponttal egészül ki: Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 2005/29/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó állítások megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, valamint független nyomonkövetési rendszer kísérné; d)  a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozó, kizárólag kibocsátáskompenzációs programokon alapuló állítások megfogalmazása anélkül, hogy azt egyértelmű, objektív, számszerűsített, tudományosan megalapozott és ellenőrizhető kötelezettségvállalások és célkitűzések, a költségvetési és technológiai kötelezettségvállalásokra is utaló, részletes és reális végrehajtási terv, valamint releváns adatokon alapuló független nyomonkövetési rendszer kísérné; Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 2005/29/EK irányelv 6 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új) ea)  olyan gyakorlatok, amelyek eredményeként vagy valószínűsíthetően az online interfész vagy annak egy része szerkezetén, kialakításán vagy funkcionalitásán keresztül szándékosan vagy ténylegesen torzul vagy sérül a szolgáltatás igénybe vevőjének autonómiája, döntéshozatali képessége vagy választási lehetőségei. Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – 3a pont a)  a szöveg a következő 3a. ponttal egészül ki: törölve „3a. »energiafelhasználó áru«: minden olyan áru, amelynek rendeltetésszerű működése energiabeviteltől (villamos energiától, fosszilis tüzelőanyagoktól és megújuló energiaforrásoktól) függ;” Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont 2011/83/EU irányelv 2 cikk – 1 bekezdés – 14d pont 14d.  »javíthatósági pontszám«: egy adott áru javíthatóságát kifejező pontszám, amely az uniós joggal összhangban megállapított módszer alapján kerül meghatározásra; 14d.  »javíthatósági pontszám«: egy adott áru javíthatóságát kifejező pontszám, amely az uniós szinten megállapított harmonizált módszer alapján kerül meghatározásra; Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új) -a)  az e) pontot el kell hagyni; Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont – bevezető rész a)  a szöveg a következő ea)–ed) ponttal egészül ki: a)  a szöveg a következő ea)–ec) ponttal egészül ki: Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – ea pont ea)  valamennyi áru esetében az az információ – ha a gyártó rendelkezésre bocsátja azt –, hogy az árura a tartósságra vonatkozó jótállás vonatkozik, valamint annak időegységekben kifejezett időtartama, amennyiben a jótállás az egész árura kiterjed, és az időtartama meghaladja a két évet; ea)  valamennyi áru esetében a Z. mellékletben meghatározott címke, amely feltünteti a jogszabályban előírt megfelelőségi garancia időtartamát, és adott esetben annak a tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását; Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – eb pont eb)  energiafelhasználó áruk esetében – ha a gyártó nem bocsátja rendelkezésre az ea) pontban említett információkat – az arra vonatkozó információ, hogy a gyártó nem nyújtott tájékoztatást a két évnél hosszabb időtartamú tartósságra vonatkozó jótállás elérhetőségéről. Ennek az információnak legalább olyan jól láthatónak kell lennie, mint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállások elérhetőségére és feltételeire vonatkozóan az e) pont szerint nyújtott egyéb információknak; törölve Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – ec pont ec)  a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében – ha a gyártó rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik. Amennyiben az ea) pontnak megfelelően tájékoztatást nyújtanak a tartósságra vonatkozó jótállás rendelkezésre állásáról, a frissítésekre vonatkozóan akkor kell tájékoztatást nyújtani, ha a frissítéseket a tartósságra vonatkozó jótállásnál hosszabb ideig biztosítják; ec)  digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a forgalomba hozatal időpontját követő, az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, amely magában foglalja legalább az uniós jogban előírt időszakot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsátja azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a frissítéseket biztosítani kell; Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – ed pont ed)  a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval, és rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik; ed)  a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval – az az időegységben kifejezett, a forgalomba hozatal időpontját követő minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, és amely legalább azt az időtartamot lefedi, amely az alkalmazandó uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani; Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – j pont j)  ha az i) pont nem alkalmazandó, a gyártó által a pótalkatrészek, a használati utasítások és a javítási kézikönyvek elérhetőségéről rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy hogyan lehet pótalkatrészeket rendelni.” j)  ha az i) pont nem alkalmazandó, a gyártó által az áruk javításához szükséges pótalkatrészek, továbbá a használati utasítások és a javítási kézikönyvek, valamint a javító eszközök és szolgáltatások elérhetőségéről és várható maximális áráról rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy az áru megvásárlását követően legalább milyen hosszú időszakig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, és hogyan lehet azokat rendelni.«; Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) Az ea) pont ellenére, ha a kereskedők egynél több tagállamban kínálnak termékeket, dönthetnek úgy, hogy a Z. mellékletben említett címkén a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség kétéves uniós minimumidőtartamára hivatkoznak. E lehetőség szerint a kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy a címkét olyan nyilatkozat kísérje, amely szerint »a fogyasztót a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség kétéves minimumidőtartama illeti, kivéve, ha az alkalmazandó nemzeti jog kétévesnél hosszabb szavatosságról rendelkezik«. Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b a pont (új) 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 a bekezdés (új) ba)  a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a XXX. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Z. mellékletnek az e cikkben meghatározott információkkal vagy szöveges elemekkel kapcsolatos részletek beillesztésével, módosításával, hozzáadásával vagy törlésével történő módosítása céljából.” Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b b pont (új) 2011/83/EU irányelv 5 cikk – 1 b bekezdés (új) bb)  a cikk a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) A gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátja az összes releváns információt – beleértve az ea), eb), ec), i) és j) pontban felsorolt információkat is – annak érdekében, hogy a kereskedő teljesíteni tudja az (1) bekezdésben meghatározott vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket.” Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új) 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – g pont -a)   a g) pont helyébe a következő szöveg lép: „g) a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételei, az a határidő, amelyen belül a kereskedő vállalja, hogy leszállítja az árut vagy teljesíti a szolgáltatást, és adott esetben az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó szállítási lehetőségek megléte, valamint adott esetben a kereskedő panaszkezelési módja;”; Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -aa pont (új) -aa)   az l) és m) pontot el kell hagyni; Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – ma pont ma)  valamennyi árutípus esetében az az információ – ha a gyártó rendelkezésre bocsátja azt –, hogy az árura a tartósságra vonatkozó jótállás vonatkozik, valamint annak időegységekben kifejezett időtartama, amennyiben a jótállás az egész árura kiterjed, és az időtartama meghaladja a két évet; ma)  valamennyi áru esetében a Z. mellékletben meghatározott címke, amely feltünteti a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartamát, és adott esetben annak a tartósságra vonatkozó jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbítását; Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – mb pont mb)  energiafelhasználó áruk esetében – ha a gyártó nem bocsátja rendelkezésre az ma) pontban említett információkat – az arra vonatkozó információ, hogy a gyártó nem nyújtott tájékoztatást a két évnél hosszabb időtartamú tartósságra vonatkozó jótállás elérhetőségéről. Ennek az információnak legalább olyan jól láthatónak kell lennie, mint az értékesítés utáni szolgáltatások és a jótállások elérhetőségére és feltételeire vonatkozóan az m) pont szerint nyújtott egyéb információknak; törölve Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – mc pont mc)  a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében – ha a gyártó rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik. Amennyiben az ma) pontnak megfelelően tájékoztatást nyújtanak a tartósságra vonatkozó jótállás rendelkezésre állásáról, a frissítésekre vonatkozóan akkor kell tájékoztatást nyújtani, ha a frissítéseket a tartósságra vonatkozó jótállásnál hosszabb ideig biztosítják; mc)  digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az az időegységben kifejezett minimális időtartam a forgalomba hozatal időpontját követően, amely alatt a gyártó szoftverfrissítéseket biztosít, amely magában foglalja legalább az uniós jogban előírt időszakot és annak önkéntes meghosszabbítását, amennyiben a gyártó rendelkezésre bocsátja azokat az információkat, amelyekre vonatkozóan a frissítéseket biztosítani kell; Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – md pont md)  a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval, és rendelkezésre bocsátja ezt az információt – az az időegységben kifejezett minimális időtartam, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, kivéve, ha a szerződés a digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak egy adott időszakon keresztül történő folyamatos nyújtásáról rendelkezik; md)  a digitális tartalmak és a digitális szolgáltatások esetében – ha a szolgáltató nem egyezik meg a gyártóval – az az időegységben kifejezett minimális időtartam a forgalomba hozatal időpontját követően, amely alatt a szolgáltató szoftverfrissítéseket biztosít, és amely magában foglalja legalább azt az időtartamot, amely alatt az alkalmazandó uniós joggal összhangban frissítéseket kell biztosítani;” Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – v pont v)  ha az u) pont nem alkalmazandó, a gyártó által a pótalkatrészek, a használati utasítások és a javítási kézikönyvek elérhetőségéről rendelkezésre bocsátott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy hogyan lehet pótalkatrészeket rendelni; v)  ha az u) pont nem alkalmazandó, a gyártó által az áruk javításához szükséges pótalkatrészek, továbbá a használati utasítások és a javítási kézikönyvek, valamint a javító eszközök és szolgáltatások elérhetőségéről és várható maximális áráról nyújtott információk, ideértve az arra vonatkozó információt is, hogy az áru megvásárlását követően legalább milyen hosszú időszakig állnak majd rendelkezésre pótalkatrészek és tartozékok, és hogyan lehet azokat rendelni.”; Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 bekezdés – v a pont (új) va)  a rendelkezésre álló javítóközpontok címe, ahová az árut a fogyasztónak javítás céljából vissza kell küldenie. Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b b pont (új) 2011/83/EU irányelv 6 cikk – 1 a bekezdés (új) bb)  a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A gyártó a kereskedő rendelkezésére bocsátja az összes releváns információt – beleértve az (1) bekezdés ea), eb), ec), i) és j) pontjában felsorolt információkat is – annak érdekében, hogy a kereskedő teljesíteni tudja az (1) bekezdésben meghatározott vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket.” Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés [Az irányelv elfogadását 5 évvel követő dátum]-ig a Bizottság átfogó jelentést nyújt be ezen irányelv alkalmazásáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ... [Az irányelv elfogadását 5 évvel követő dátum]-ig a Bizottság átfogó jelentést nyújt be ezen irányelv alkalmazásáról és az elért haladásról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új) A jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy az irányelv hozzájárult-e a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és a fenntarthatóként reklámozott termékek megtévesztő reklámozásával szembeni védelmének fokozásához, valamint tartalmaznia kell a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt pozitív és negatív hatások összefoglalását. Módosítás 66 Irányelvre irányuló javaslat Z melléklet Z. MELLÉKLET A címke tartalma és formátuma 1.   A címkének a következő formátumúnak kell lennie: XX év + YY év 2.   Az „XX” betűk helyébe a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartamának megfelelő szám lép. Az YY betűk helyébe a megfelelőség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettség időtartamának a tartósságra vonatkozó egyenértékű kereskedelmi jótállás formájában történő önkéntes meghosszabbításának megfelelő szám lép. 3.   A címkét jól láthatóan és a fogyasztó számára jól olvasható módon kell megjeleníteni. Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont – bevezető rész 2.  A szöveg a következő 4a. és 4b. ponttal egészül ki: 2.  A szöveg a következő 4a–4bb. ponttal egészül ki: Módosítás 68 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 4a pont 4a.  A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a kereskedő nem képes igazolni az állítással kapcsolatos elismert kiváló környezeti teljesítményt. 4a.  A környezetbarát jellegre vonatkozó általános állítás megfogalmazása, ha a kereskedő nem szolgáltat bizonyítékot az állítással kapcsolatos elismert kiváló környezeti teljesítményre. Módosítás 69 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 4b pont 4b.  A környezetbarát jellegre vonatkozó állítás egész termék tekintetében történő alkalmazása, ha az ténylegesen a terméknek csak egy adott aspektusára vonatkozik.; 4b.  A környezetbarát jellegre vonatkozó állításnak az egész termék vagy a kereskedő tevékenysége tekintetében történő alkalmazása, ha az ténylegesen a terméknek vagy a kereskedő által végzett tevékenységnek csak egy adott aspektusára vonatkozik. Módosítás 70 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 4ba pont (új) 4ba.  Annak állítása – kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges vagy pozitív hatással van a környezetre. Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 4bb pont (új) 4bb.  A környezetbarát jellegre vonatkozó olyan állítás megfogalmazása, amely nem támasztható alá a jogszabályi követelményeknek megfelelően. Módosítás 72 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2005/29/EK irányelv I melléklet – 7 a pont (új) 2a.  A szöveg a következő 7a. ponttal egészül ki: „7a. i.  egyes választási lehetőségek kiemelése az online szolgáltatás igénybe vevőjének döntésre való felkérésekor; ii.  a szolgáltatás megszüntetésének lényegesen körülményesebbé tétele a szolgáltatásra való feliratkozáshoz képest.” Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 2005/29/EK irányelv I melléklet – 13 a pont (új) 3a.  A szöveg a következő 13a. ponttal egészül ki: „13a. Egy áru forgalmazása úgy, hogy az azonosnak vagy látszólag azonosnak tűnjön egy vagy több tagállamban forgalmazott másik áruval, miközben ezek az áruknak eltérő az összetétele vagy eltérők a jellemzőik amelyeket nem tüntettek fel egyértelműen – a fogyasztó számára látható módon – a csomagoláson.” Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont – bevezető rész 2005/29/EK irányelv I melléklet – 4 pont 4.  A szöveg a következő 23d–23i. ponttal egészül ki: 4.  A szöveg a következő 23d–23ib. ponttal egészül ki: Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23d a pont (új) 23da.  A fogyasztó arról való világos és érthető tájékoztatásának elmulasztása, hogy a funkcionalitási frissítés nem szükséges a termék szerződésszerűségének fenntartásához. Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23e pont 23e.  A fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztása, hogy az áru olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet tartósságának a korlátozása érdekében alakítottak ki. 23e.  Olyan tulajdonság kialakítása, amely korlátozza az áru tartósságát. Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23e a pont (új) 23ea.  Áru forgalmazása anélkül, hogy ismertté válását követően észszerű időn belül kijavítanának egy olyan tervezési problémát, amely így az említett áru korai meghibásodásához vezet. Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23g pont 23g.  Az áruk javíthatóként történő feltüntetése, ha az nem felel meg a valóságnak, vagy a fogyasztó arról való tájékoztatásának az elmulasztása, hogy az áruk nem teszik lehetővé a javítást a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 23g.  Olyan áru forgalmazása, amely nem teszi lehetővé a javítást a jogszabályi előírásoknak megfelelően, vagy a fogyasztó arról való tájékoztatásának elmulasztása, hogy egy adott áru nem javítható. Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23g a pont (új) 23ga.  A fogyasztó pótalkatrészek elérhetőségének hiányáról és a javítást korlátozó egyéb tényezőkről való tájékoztatásának az elmulasztása. Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23 g b pont (új) 23gb.  A fogyasztó arról való tájékoztatásának elmulasztása, hogy a kereskedő meg fogja tagadni a korábban egy független szakember, nem szakember vagy a felhasználó által javított termék javítását. Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23h pont 23h.  A fogyasztó arra való ösztönzése, hogy az áru fogyóeszközeit korábban cserélje ki, mint ahogy arra műszaki okból szükség lenne. 23h.  Olyan áru forgalmazása, amely megköveteli a fogyóeszközök műszaki okból szükségesnél korábban történő cseréjét. Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23i pont 23i.  Az arra vonatkozó tájékoztatás elmulasztása, hogy az árut úgy tervezték meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. 23i.  Olyan termék forgalmazása, amelyet úgy terveztek meg, hogy funkcionalitása korlátozott legyen, ha a fogyasztó olyan fogyóeszközöket, pótalkatrészeket vagy tartozékokat használ, amelyeket nem az eredeti gyártó biztosított. Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23i a pont (új) 23ia.  Ugyanazon termék kedvezőtlenebb feltételekkel vagy rövidebb kereskedelmi jótállással való kínálása egy vagy több tagállamban ugyanazon gyártó vagy kereskedő által, ami a fogyasztók számára hátrányos helyzetet eredményez. Módosítás 84 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – 4 pont 2005/29/EK irányelv I melléklet – 23i b pont (új) 23ib.  Olyan áru forgalmazása, amely nem felel meg az uniós termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0099/2023).

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (D087929/02 – 2023/2605(RSP))

P9_TA(2023)0202 B9-0232/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 281-24-236×3006-210-23 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D087929/02),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére és 23. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában 2023. február 21-én tartott szavazásra, amelyen nem született vélemény, valamint a fellebbviteli bizottságban 2023. március 23-án tartott szavazására, amelyen ugyancsak nem született vélemény,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére(2),

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2010. május 26-án elfogadott és 2010. június 15-én közzétett véleményre(3),

–  tekintettel az EFSA által 2022. szeptember 28-án elfogadott és 2022. november 10-én közzétett véleményre(4),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(5),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel a 2011/891/EU bizottsági határozat(6) engedélyezte a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 gyapotot (a továbbiakban: géntechnológiával módosított gyapot) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát; mivel az engedély hatálya kiterjedt a géntechnológiával módosított gyapotot tartalmazó vagy abból álló – élelmiszeren és takarmányon kívüli – olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket – a termesztésen kívül – ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más gyapotot;

B.  mivel 2020. november 16-án a franciaországi székhelyű Dow AgroSciences Distribution S.A.S. az egyesült államokbeli székhelyű Dow AgroSciences LLC nevében az 1829/2003/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével és 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett engedély megújítására vonatkozóan;

C.  mivel az EFSA 2022. szeptember 28-án kedvező véleményt adott, amelyet 2022. november 10-én tettek közzé; mivel az EFSA a géntechnológiával módosított gyapotra vonatkozó első engedély kapcsán 2010. május 26-án egy korábbi kedvező véleményt adott ki, amelyet 2010. június 15-én tettek közzé;

D.  mivel a géntechnológiával módosított gyapot ellenállást biztosít a glufozinát alapú gyomirtó szerekkel szemben, és inszekticid hatású fehérjéket („Bt-toxinokat”) termel;

A kiegészítő gyomirtó szer értékelésének hiánya

E.  mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete(7) előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

F.  mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb mértékű használatát eredményezi, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt(8); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a géntechnológiával módosított gyapot nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glufozinátnak, és hogy emiatt a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag és bomlástermék (metabolit) lehet jelen;

G.  mivel a glufozinát 1B. kategóriájú, reprodukciós toxicitású anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá(9); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt(10);

H.  mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (a továbbiakban: az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

A Bt-toxinokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések

I.  mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek(11), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

J.  mivel tudományos vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Bt-toxinok toxicitását a gyomirtó szerekkel történő permetezésből származó maradékanyagokkal fellépő kölcsönhatás is erősítheti, és további vizsgálatok szükségesek a többszörös genetikai események (géntechnológiai módosítással a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett és inszekticid hatású Bt-toxinokat termelő növények) kombinált hatásairól(12); mivel a gyomirtó szerek maradékanyagainak és metabolitjainak a Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát azonban nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

Bt-növények: a nem célzott élőlényekre gyakorolt hatások

K.  mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a géntechnológiával módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinokkal szembeni folyamatos expozíciójához vezet;

L.  mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni(13); mivel a jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások különféle formában; mivel egy közelmúltban készült áttekintés 39 olyan lektorált publikációt említ, amelyek a Bt-toxinok számos „tartományon kívüli” fajra gyakorolt, jelentős káros hatásáról számolnak be(14);

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

M.  mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre(15); mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra(16); mivel a géntechnológiával módosított gyapot behozatalának engedélyezése növelné a glufozináton alapuló gyomirtó szerekkel kezelt növény iránti keresletet, ezáltal növelve a munkavállalók és a környezet kitettségét harmadik országokban; mivel a munkavállalók és a környezet fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, a gyomirtó szereknek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

N.  mivel, bár a glufozinát használata 2018. július vége óta nem engedélyezett az Unióban, a számadatok azt mutatják, hogy 2020 óta az Unióból Brazíliába, Mexikóba és Ausztráliába exportálják(17), amely országok jóváhagyták a géntechnológiával módosított gyapot termesztését(18);

O.  mivel az Unió az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének részes feleként felelős annak biztosításáért, hogy a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó tevékenységek ne okozzanak kárt más országok környezetében(19);

P.  mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszereknek vagy takarmányoknak nem szabad káros hatást kifejteniük az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket is; mivel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

Nem demokratikus döntéshozatal

Q.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2023. február 21-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel az Unió lakosságának 29,79 %-át képviselő 10 tagállam az engedélyezés mellett, az Unió lakosságának 20,54 %-át képviselő 13 tagállam az engedélyezés ellen szavazott, és 49,67 %-ot képviselő 4 tagállam tartózkodott, mivel a fellebbviteli bizottságban 2023. március 23-án tartott szavazáson ismét nem született vélemény;

R.  mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezésére vonatkozó határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés terén meglehetősen kivételes esetnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében normává vált;

S.  mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. parlamenti ciklusban a Parlament már 31 kifogást fogadott el GMO-k forgalomba hozatala ellen; mivel a tagállamok minősített többsége ezen GMO-k egyikénél sem támogatta az engedélyezést; mivel a tagállamok többek között az elővigyázatosság elvének az engedélyezési eljárás során való figyelmen kívül hagyása, valamint a kockázatértékeléssel kapcsolatos tudományos aggályok miatt nem támogatják az engedélyezést;

T.  mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

U.  mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésétől olyan esetben, amikor a Fellebbviteli Bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása(20);

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(21) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozattervezetét;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növények behozatalát, mert ennek következményeként megnő a kiegészítő gyomirtó szerek használata, és ezáltal megnőnek a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-biztonságot és a munkavállalók egészségét fenyegető kockázatok is;

5.  kiemeli e tekintetben, hogy az Unióban betiltott gyomirtó szerekkel – például a glufozináttal – szemben ellenállóvá tett, géntechnológiával módosított növények élelmiszerként vagy takarmányként való felhasználás céljával történő behozatalának engedélyezése nincs összhangban az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival, többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményével, beleértve a közelmúltban elfogadott kunming-montreali keretstratégiát is(22);

6.  elvárja, hogy a Bizottság sürgősen és kellő időben e jogalkotási ciklusban teljesítse azon kötelezettségvállalását(23), hogy javaslatot terjeszt elő annak biztosítására, hogy az Unióban betiltott veszélyes vegyi anyagokat ne gyártsák exportra;

7.  üdvözli, hogy a Bizottság a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében végül elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot(24); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja GMO-k behozatalának engedélyezését, jóllehet a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz;

8.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit; ismételten kéri, hogy a végrehajtási jogi aktusok tervezetéhez mellékeljenek indokolást arról, hogy azok hogyan tartják tiszteletben a „ne árts” elvet(25);

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Scientific opinion of the EFSA Panel on Genetically Modified Organisms on application (EFSA-GMO-NL-2005-16) for the placing on the market of insect resistant genetically modified cotton (Gossypium hirsutum L.) 281-24-236 × 3006-210-23 for food and feed uses, import and processing under Regulation (EC) No 1829/2003 from Dow AgroSciences [Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete tudományos szakvéleménye a rovaroknak ellenálló géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 gyapot (Gossypium hirsutum L) élelmiszerként és takarmányként való felhasználás, import és feldolgozás céljából való forgalomba hozatalára irányuló, a Dow AgroSciences által az 1829/2003/EK rendelet értelmében előterjesztett kérelemről (EFSA-GMO-NL-2005-16)], EFSA Journal 2010, 8(6):1644, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.2903/j.efsa.2010.16447. (4) Scientific opinion of the EFSA Panel on Genetically Modified Organisms on the assessment of genetically modified cotton 281-24-236 × 3006-210-23 for renewal authorisation under Regulation (EC) No 1829/2003 (application EFSA-GMO-RX-019) [Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 gyapot 1829/2003/EK rendelet szerinti engedélyezésének megújítása céljából történő értékeléséről (EFSA-GMO-RX-019 sz. kérelem)], EFSA Journal 2022, 20(11):7587, https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2022.7587. (5) ––––––––––––––––––––––––––––––– A 8. parlamenti ciklusban a Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a GMO-k engedélyezésével szemben. Emellett a 9. parlamenti ciklus során a következő további állásfoglalásokat fogadta el:Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 202., 2021.5.28., 11. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 202., 2021.5.28., 15. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 202., 2021.5.28., 20. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 208., 2021.6.1., 2. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 208., 2021.6.1., 7. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 208., 2021.6.1., 12. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 208., 2021.6.1., 18. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 323., 2021.8.11., 7. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 415., 2021.10.13., 2. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 415., 2021.10.13., 8. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. november 11.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 415., 2021.10.13., 15. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87751 × MON 87701 × MON 87708 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 445., 2021.10.29., 36. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × MON 87411 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és MON 87411 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 445., 2021.10.29., 43. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 445., 2021.10.29., 49. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 445., 2021.10.29., 56. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. december 17.) a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 445., 2021.10.29., 63. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított GHB614 × T304-40 × GHB119 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 474., 2021.11.24., 66. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. március 11.) a géntechnológiával módosított MZIR098 (SYN-ØØØ98-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 474., 2021.11.24., 74. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 99., 2022.3.1., 45. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított DAS-81419-2 × DAS–44406–6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 99., 2022.3.1., 52. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát, valamint az 1507, MIR162, MON810 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 99., 2022.3.1., 59. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2021. július 7.) a géntechnológiával módosított Bt 11 (SYN-BTØ11-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 99., 2022.3.1., 66. o.).Az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GMB151 (BCS-GM151-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 342., 2022.9.6., 22. o.).Az Európai Parlament 2022. február 15-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB614 (BCS-GHØØ2-5) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 342., 2022.9.6., 29. o.).Az Európai Parlament 2022. március 9-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított GHB811 (BCS-GH811-4) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 347., 2022.9.9., 48. o.).Az Európai Parlament 2022. március 9-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított 73496 (DP-Ø73496-4) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 347., 2022.9.9., 55. o.).Az Európai Parlament állásfoglalása (2022. április 6.) a géntechnológiával módosított MON 87769 × MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 434., 2022.11.15., 42. o.).Az Európai Parlament 2022. június 23-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított DP4114 × MON 810 × MIR604 × NK603 kukoricát, valamint a DP4114, MON 810, MIR604 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (HL C 32., 2023.1.27., 6. o.).Az Európai Parlament 2022. június 23-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított NK603 × T25 × DAS-40278-9 kukoricát és annak T25 × DAS-40278-9 alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2022. május 19-i (EU) 2022/797 bizottsági végrehajtási határozatról (HL C 32., 2023.1.27., 14. o.).A Európai Parlament állásfoglalása (2022. december 13.) a géntechnológiával módosított A5547-127 (ACS-GMØØ6-4) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0433).Az Európai Parlament állásfoglalása (2023. március 14., kedd) a géntechnológiával módosított MON 94100 (MON-941ØØ-2) olajrepcét tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0063). (6) A Bizottság 2011/891/EU határozata (2011. december 22.) a géntechnológiával módosított 281-24-236 × 3006-210-23 fajtájú gyapotot (DAS-24236-5×-DAS-21Ø23-5) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 344., 2011.12.28., 51. o.). (7) A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.). (8) Lásd például: Bonny, S., Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact” (A géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények, gyomok és a gyomirtó szerek: áttekintés és hatások), Environmental Management, 2016. január; 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C.M., „Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years” (A géntechnológiával módosított növények hatása a gyomirtóhasználatra az USA-ban – az első tizenhat év), Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(1), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24 (9) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.). (10) https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/eu-pesticides-database/start/screen/active-substances (11) Az áttekintést lásd itt: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L., „An overview of the safety and biological effects of  Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals” (Körkép az emlősökben jelen lévő Bacillus thuringiensis Cry-toxinok biztonságosságáról és biológiai hatásairól), Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36(5), 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jat.3252. (12) https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0278691516300722?via%3Dihub (13) Lásd például: Hilbeck, A., Otto, M.:Specificity and combinatorial effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in the context of GMO environmental risk assessment (A Bacillus thuringiensis Cry-toxinok sajátosságai és kombinált hatásai a GMO-k környezeti kockázatértékelésével összefüggésében), Frontiers in Environmental Science, 2015., 3:71, https://doi.org/10.3389/fenvs.2015.00071 (14) Hilbeck, A., Defarge, N., Lebrecht, T., Bøhn, T., „Insecticidal Bt crops. EFSA’s risk assessment approach for GM Bt plants fails by design” [Inszekticid Bt-növények. Az EFSA géntechnológiával módosított Bt-növényekre vonatkozó kockázatértékelési megközelítése eleve kudarcot vallott], RAGES 2020, 4. o., https://www.testbiotech.org/sites/default/files/RAGES_report-Insecticidal%20Bt%20plants.pdf (15) https://www.ohchr.org/en/documents/thematic-reports/ahrc3448-report-special-rapporteur-right-food (16) https://indicators.report/targets/3-9/ (17) A „glufozinát” kifejezésre történő keresés révén megtalálható információk: https://echa.europa.eu/information-on-chemicals/pic/export-notifications?p_p_id=exportnotifications_WAR_echapicportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_exportnotifications_WAR_echapicportlet_summaryDetails=summaryTab&_exportnotifications_WAR_echapicportlet_viewTab=searchTab (18) https://www.isaaa.org/gmapprovaldatabase/event/default.asp?EventID=51 (19) Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye, 3. cikk: https://www.cbd.int/convention/articles/?a=cbd-03 (20) A 182/2011/EU rendelet (6. cikkének (3) bekezdése) szerint az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többsége által biztosított támogatás. (21) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). (22) 2022 decemberében a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján megállapodás született a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keretről, amely magában foglalja azt a globális célt, hogy 2030-ra legalább 50%-kal csökkenteni kell a peszticidek kockázatát (lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834) (23) „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című 2020. október 14-i bizottsági közlemény COM(2020)0667, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM%3A2020%3A667%3AFIN#document2 mellékletében foglaltaknak megfelelően. (24) https://tillymetz.lu/wp-content/uploads/2020/09/Co-signed-letter-MEP-Metz.pdf (25) Az Európai Parlament 2020. január 15-i állásfoglalása az európai zöld megállapodásról (HL C 270., 2021.7.7., 2. o.), 102. bekezdés.

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása a szociális Európáról szóló ütemtervről: két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után (2023/2586(RSP))

P9_TA(2023)0203 B9-0235/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki ünnepélyesen,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervről szóló, 2021. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2021)0102),

–  tekintettel az Európai Tanács 2021. május 8-i Portói Nyilatkozatára,

–  tekintettel az európai gondozási stratégiáról szóló, 2022. szeptember 7-i bizottsági közleményre (COM(2022)0440),

–  tekintettel a megfizethető magas színvonalú tartós ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférésről szóló, 2022. december 8-i tanácsi ajánlásra(1),

–  tekintettel az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. január 30-i tanácsi ajánlásra(2),

–  tekintettel az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. március 15-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése; mivel a fenntartható fejlődés három, egymással összefüggő pillére a gazdasági, a szociális és a környezeti pillér; mivel a fenntartható fejlődés többek között a teljes foglalkoztatottságon, a társadalmi fejlődésen és méltányosságon alapul; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint az EU alapvető célja, hogy megvalósítsa a teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságot; mivel a hangsúly jelenleg a gazdasági és környezeti fenntarthatóságon van;

B.  mivel a szociális jogok európai pillérét 2017-ben Göteborgban hirdették ki, ahol rögzítettek 20 elvet, és létrehoztak egy szociális szabálykönyvet is, amely egy méltányos, inkluzív és a lehetőségek széles körét biztosító, 21. századi, erős, szociális Európa alapjait képezi; mivel a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón a Tanács elkötelezte magát három, 2030-ra kitűzött kiemelt cél mellett a foglalkoztatás, a képzés és a szegénység tekintetében; mivel ezek értelmében 2030-ra a 20 és 64 év közötti lakosság legalább 78%-ának foglalkoztatásban kell lennie; mivel a foglalkoztatás minősége és a munkakörülmények továbbra sem tartoznak e cél hatálya alá; a felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésen; mivel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számát 2030-ig legalább 15 millióval kell csökkenteni, közülük 5 milliónak gyermeknek kell lennie; mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartások körében a lefelé irányuló mobilitás kockázata az elmúlt két évtizedben nőtt és várhatóan tovább fog nőni(4); mivel a három kiemelt cél nem fedi le a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtását;

C.  mivel a Bizottság által meghatározott kiemelt célok végrehajtását a tagállamok egy éve kezdték meg; mivel a célokról való döntés óta bekövetkezett újabb válságok további nyomást gyakoroltak e célok elérésére; mivel öt tagállam elérte a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti célkitűzéseit, és a tagállamok fele meghaladta a 78%-os foglalkoztatási célt; mivel azonban az előrejelzések azt mutatják, hogy 2030-ig nem minden tagállam fogja elérni a foglalkoztatási célt(5);

D.  mivel a szociális gazdaság kulcsszerepet játszik a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, és aktívan hozzájárulhat a 2030-ra kitűzött kiemelt célok eléréséhez;

E.  mivel az uniós szintű infláció mintegy 10%-kal növelte a medián háztartások megélhetési költségeit, körülbelül 2%-kal növelte az anyagi és szociális nélkülözés előfordulását, és körülbelül 5%-kal növelte az energiaszegénység és az abszolút pénzügyi szegénység arányát; mivel egyes tagállamokban és a veszélyeztetett csoportok körében a kapcsolódó jóléti hatások ennél várhatóan többszörösen erősebbek lesznek; mivel ez valószínűleg növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés terén meglévő különbségeket az EU-ban(6); mivel Európának új jövőképre van szüksége ahhoz, hogy 2050-re innovatív ipari helyszínné váljon, különösen az Egyesült Államok infláció csökkentéséről szóló jogszabályának és más, nem uniós országok hasonló beruházási terveinek összefüggésében;

F.  mivel az Eurofound szerint 2021-ben egyetlen tagállamban sem érték el a munkáltató által fizetett képzésekre kitűzött 60%-os célt; mivel az adatok azt is mutatják, hogy a képzésekben az arra leginkább rászorulók (fiatalok, alacsonyabb iskolai végzettségűek és alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokat végzők) részesültek a legkevésbé;

G.  mivel a Bizottság 2022 szeptemberében uniós gondozási stratégiát terjesztett elő, a Tanács pedig 2022 decemberében tanácsi ajánlást fogadott el a tartós ápolásról-gondozásról a szociális jogok európai pillére 18. elvének végrehajtása érdekében; mivel a Covid19-világjárvány hangsúlyosan rávilágított a hivatásos gondozók fenntarthatatlan munkakörülményeire, a formális gondozási szolgáltatások hiányában a nem hivatásos gondozókra nehezedő nagy terhekre, valamint arra, hogy az ápolásra-gondozásra szoruló személyek nagymértékben ki vannak téve a fertőzéseknek, valamint a súlyos és halálos kimenetelű betegségeknek; mivel a közösségi és az otthoni ápolás-gondozás bizonyítottan csökkenti az ápolásra-gondozásra szoruló személyek fertőzéseknek való kitettségét; mivel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság a tartós ápolásról-gondozásról szóló 2021. évi jelentésében rámutatott arra, hogy a tartós ápolási-gondozási szükségletek növelik a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát; mivel a demográfiai fejlemények fényében hozzáférhetőbbé kell tenni a tartós ápolást-gondozást, garantálni kell a függetlenséget és az ellátás minőségét, fenntartható munkakörülményeket kell biztosítani, valamint támogatni kell a nem hivatásos gondozókat;

1.  megismétli a 2021. évi portói szociális csúcstalálkozó következtetései elfogadásának fontosságát, amelyek hangsúlyozzák, hogy még mindig példátlan időkben élünk; megjegyzi, hogy a Covid19 és az Ukrajna elleni, jelenleg is folyó orosz agresszív háború a közvetlen szomszédságunkban megélhetési és energiaválságot eredményezett, amely társadalmunk legsérülékenyebb csoportjait sújtja a legkeményebben, fokozva az egyenlőtlenségeket; ismételten hangsúlyozza a szociális jogok európai pillérének mint a szociálisabb Európa iránytűjének fontosságát, és üdvözli az ezzel kapcsolatos cselekvési tervét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális innovációt a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésének fő mozgatórugójaként használják fel, és sürgeti őket, hogy vegyék figyelembe a Parlamentnek a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló állásfoglalásában megfogalmazott ajánlását(7); hangsúlyozza azonban, hogy a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénységre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott és a Tanács által jóváhagyott, 2030-ra vonatkozó kiemelt célok nem elegendőek a pillér teljes körű végrehajtásának biztosításához; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillére hatékony eszköz annak biztosítására, hogy az európai projekt erős pajzsként védje polgárai egészségét, biztonságát és életkörülményeit; hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd, a munkahelyi demokrácia és a kollektív tárgyalásokhoz való jog kulcsfontosságú a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és az európai élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának elérése szempontjából;

2.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a foglalkoztatási ráták és a szociális hozzájárulások magas szinten tartása érdekében hozzon intézkedéseket a válságok emberekre és a tagállamok munkaerőpiacaira gyakorolt hatásainak enyhítésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a munkaerőpiacok működését, és segítsék elő a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációját; felhívja ezért a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy törekedjenek arra, hogy a kollektív tárgyalások lefedettsége 2030-ra legalább 80%-ra emelkedjen, és ezáltal javuljanak az élet- és munkakörülmények az Unióban, ami hozzá fog járulni a munkahelyi jóléthez és a társadalmi felzárkózáshoz, valamint a dolgozói szegénység, a társadalmi kirekesztés és a béregyenlőtlenség csökkentéséhez; megjegyzi, hogy a dolgozói szegénységgel szemben tisztességes bérek biztosításával kell fellépni; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a továbbképzési és átképzési programok elterjedését a munkavállalók szerepének növelése és a versenyképesség erősítése érdekében;

3.  üdvözli az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv(8) elfogadását és a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet(9); kéri, hogy a Tanács állapodjon meg a platformalapú munkavégzésről szóló irányelvre(10) vonatkozó általános megközelítésről a munkavállalók platformgazdaságon belüli munkakörülményeinek javítása és a tisztességes verseny megteremtése érdekében; üdvözli a Bizottság munkahelyi egészségvédelem és biztonság iránti elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség a munkával összefüggő halálesetek nullára csökkentésére irányuló célkitűzés elérése érdekében; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a Parlament 2023. február 2-i állásfoglalásának(11) elfogadását követően jogalkotási javaslatot tesz; üdvözli az uniós szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultáció elindítását;

4.  megjegyzi, hogy az európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer részét képező szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) dacára a Covid19-válság gazdasági következményei a vártnál tovább tartottak; kiemeli azonban, hogy ennek az eszköznek köszönhetően több ezer munkahelyet sikerült megmenteni, és így a munkaerőpiacot érő sokk a vártnál kevésbé volt súlyos; e tekintetben megjegyzi, hogy az eszközt továbbra is használni kell mindaddig, amíg a jelenlegi kivételes helyzet fennáll, annak továbbra is hiteleken kell alapulnia, és azt új, külső pénzügyi vagy gazdasági sokkok esetén kell gyorsan aktiválni;

5.  rendkívül aggasztónak tartja a gazdaságaink gerincét alkotó, nemzeti szociális védelmi rendszereinkben kulcsfontosságú szerepet játszó és demokráciáink stabilitása szempontjából elengedhetetlen közepes jövedelmű csoportok általános visszacsúszását az EU-ban, és ezáltal a gazdasági polarizációt, különösen amiatt, hogy a gazdasági visszaesés, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fejlemények és az elmúlt években elfogadott adóreformok miatt az alacsonyabb jövedelmű csoportok száma egyre nő; ezzel összefüggésben uniós cselekvési tervet szorgalmaz a közepes jövedelmű csoportok méretének növelése és megszilárdítása érdekében;

6.  üdvözli a Bizottság „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményét, amelynek célja a jelentéstételi követelmények 25%-kal történő észszerűsítése és egyszerűsítése a zöld, a digitális és a gazdasági tematikus területen, valamint a Bizottság által előterjesztett javaslatot, amely szerint ezt 2023 őszéig el kell érni; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tanúsítsa ez iránti elkötelezettségét, ezáltal javítva valamennyi uniós vállalkozás, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, és javítva a társadalmi igazságosság és jólét alapvető feltételeit; emlékeztet arra, hogy a kkv-k képezik társadalmi kohéziónk gerincét;

7.  kiemeli a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének és a szegénység elleni küzdelemnek a fontosságát, mivel 2021-ben az EU népességének 21,7%-a (95,4 millió ember) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, és e tekintetben a szegénység visszaszorításával kapcsolatos uniós célkitűzés teljesítése iránti kötelezettségvállalásra szólít fel; emlékeztet a szociális jogok európai pillérének 14. elvére, amely kimondja, hogy mindenkinek, aki nem rendelkezik elegendő forrással, joga van a megfelelő minimumjövedelmet garantáló juttatásokhoz, amely az élet minden szakaszában biztosítja a méltósággal élhető életet; megismétli az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. március 15-i állásfoglalásában foglaltakat;

8.  kiemeli, hogy a szociális jogok európai pillérének 15. elvével összhangban idős korban mindenkinek joga van olyan forrásokhoz, amelyek lehetővé teszik számára a méltósággal élhető életet, és hogy a nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra legyenek jogosultak; ugyanakkor úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jövedelmek hosszú távú biztonságát, hogy a minimálnyugdíjak elég magasak legyenek az időskori szegénység megelőzéséhez, valamint hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez és a nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetéséhez; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a nyugdíjba vonulás fokozatos átmenetét elősegítő célzott ösztönzőket, többek között a rugalmas munkaidő-beosztás támogatásával és a munkahelyek megfelelő átalakításával; megismétli a portói szociális kötelezettségvállalásnak a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy hozzanak intézkedéseket a nemzeti szociális védelmi rendszerek megerősítésére annak érdekében, hogy mindenki számára méltóságteljes életet biztosítsanak, megőrizve ugyanakkor e rendszerek fenntarthatóságát; kiemeli, hogy a Bizottság hozzájárulhatna az idősek jogairól szóló ENSZ-egyezmény létrehozásához;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb kövesse nyomon az EU-ban folytatott színvonalas szakmai gyakorlatokról szóló, hamarosan elkészülő parlamenti jogalkotási jelentést; üdvözli a készségek európai évét, és kiemeli annak fontosságát, hogy a munkavállalók hozzáférjenek a képzéshez és az átképzéshez, különösen az olyan iparágakban és ágazatokban, amelyeknek alapvető változásokon kell átesniük a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében, biztosítva, hogy senki se maradjon le; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a zöld gazdaságra vonatkozó készségfejlesztési stratégiák kidolgozásában minden szinten, annak biztosítása érdekében, hogy ilyen képzésekre bércsökkentés nélkül munkaidőben kerüljön sor, valamint hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak a kettős átálláshoz szükséges készségekről; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az európai társadalombiztosítási igazolványra vonatkozóan annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, például a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyelőségek, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási ellenőrzésekben részt vevő szociális partnerek valós idejű eszközt kapjanak a nemzeti és az uniós jog hatékony végrehajtásához;

10.  üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2023 végéig javaslatot terjeszt elő egy valamennyi tagállamban elismerendő uniós fogyatékossági kártya létrehozásáról; üdvözli a szociális partnereknek a távmunkáról és a lecsatlakozáshoz való jogról szóló, folyamatban lévő tárgyalásait, amelyek célja egy irányelv révén végrehajtandó, jogilag kötelező erejű megállapodás előterjesztése; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gondozók támogatása érdekében törekedjenek az európai gondozási stratégia gyors végrehajtására; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megfizethető, magas színvonalú tartós ápolásról-gondozásról szóló tanácsi ajánlást; üdvözli a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés bevezetésére irányuló bizottsági kezdeményezést, és megismétli a munkahelyi pszichológiai kockázatokról és jóllétről szóló irányelvre irányuló felhívását;

11.  megjegyzi, hogy bár a Bizottság számos jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést indított, az EU eddig nem hajtotta végre teljes körűen a szociális jogok európai pillérét; hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervet rendszeresen felül kell vizsgálni; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak további jogalkotási intézkedéseket kell hozniuk a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása érdekében, különös tekintettel a 11. (gyermekgondozás), a 12. (szociális védelem), a 19. (lakhatás) és a 20. (alapvető szolgáltatások) elv végrehajtására; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó következő cselekvési tervet a társadalmi kirekesztés többdimenziós problémájának kezelése érdekében egy szegénység elleni uniós integrált stratégiának kell támogatnia;

12.  konkrét intézkedéseket szorgalmaz a mindenkit megillető oktatáshoz és képzéshez való jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, minden munkavállaló számára garantálva a magas színvonalú képzést és a fizetett oktatási szabadságot;

13.  ismételten kéri, hogy a Tanács fogadja el a 2008 óta függőben lévő, megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvet(12), hogy maradéktalanul végrehajtsák a szociális jogok európai pillérének 3. elvét (esélyegyenlőség), valamint maradéktalanul teljesítsék az EU alapító szerződéseiben foglalt, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ígéreteket;

14.  emlékeztet arra, hogy a gyermekgondozásról és a gyermekek támogatásáról szóló 11. elv végrehajtása további fellépést igényel a nemzedékeken átívelő szegénységből való kitörés és a társadalmi mobilitás fellendítése érdekében; úgy véli, hogy minden gyermek számára hozzáférést kell biztosítani a megfizethető, minőségi oktatási és gondozási szolgáltatásokhoz, különösen a kisgyermekkori neveléshez; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a Parlament azzal kapcsolatos ismételt felhívásaira, hogy biztosítsanak további finanszírozást az európai gyermekgarancia számára, hogy az legalább 20 milliárd EUR összegű célzott költségvetéssel rendelkezzen; felhívja a tagállamokat, hogy terjesszék elő nemzeti cselekvési terveiket, és gondoskodjanak azok hatékony végrehajtásáról, valamint az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlás(13) fő elveinek való megfelelésről; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak folytatniuk kell a megerősített ifjúsági garancia teljes körű bevezetését;

15.  úgy véli, hogy a gondozás azon időszakait, amikor a gondozó részmunkaidős munkarendre vált vagy feladja fizetett munkáját, be kell számítani a nyugdíjjárulékba(14);

16.  figyelmeztet arra, hogy a 12. elv helyes végrehajtása érdekében a megfelelő szociális védelemnek figyelembe kell vennie az éghajlatváltozáshoz, a gazdaság digitalizációjához és a népesség elöregedéséhez hasonló trendeket, és az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak a különböző jövedelmi csoportokra és a különböző ágazatokban dolgozókra gyakorolt egyenlőtlen hatásával, valamint társadalmaink klímasemlegességre való átállásának társadalmi következményeivel kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében ki kell terjeszteni a szociális védelmet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a szociális védelemre vonatkozó európai cselekvési tervre, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő társadalmi kirekesztés kockázatát; felhívja a tagállamokat, hogy építsenek a Szociális Klímaalapra, és uniós támogatással teremtsék meg a zöld szociális védelmi rendszerek nemzeti szintű fejlesztésének alapjait;

17.  üdvözli a hajléktalanság elleni küzdelemmel foglalkozó uniós platform elindítását, és hangsúlyozza, hogy a lisszaboni nyilatkozat szerinti törekvések és célok megvalósítása érdekében biztosítani kell az EU támogatását; kiemeli, hogy a 19. elv szerint a rászorulók számára biztosítani kell a jó minőségű szociális lakhatáshoz vagy lakhatási támogatáshoz való hozzáférést; sürgeti a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban dolgozzon ki ambiciózus cselekvési tervet a hozzáférhető, zöld és megfizethető szociális lakhatás megvalósítása érdekében valamennyi uniós polgár lakhatási igényeinek kielégítése és a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolása érdekében; hangsúlyozza a jelenlegi helyzetben, hogy véget kell vetni az energiaszegénységnek, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és az energiaszegénységben élő fogyasztók esetében a kritikus időszakokban vezessenek be tilalmat a kikapcsolásra; ismét kéri, hogy a lakáshoz jutás elősegítése érdekében fogadják el a „lakhatás mindenek előtt” elvet, és megjegyzi, hogy az akadálymentesség biztosítása érdekében az említett lakhatásnak az „egyetemes tervezés” elvein kell alapulnia;

18.  aggodalmát fejezi ki a rászorulók jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz – többek között a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, az energiaellátáshoz, a közlekedési, a pénzügyi és digitális távközlési szolgáltatásokhoz – való hozzáférésének hiánya (20. elv) miatt, mivel ezekre a szolgáltatásokra további nyomás nehezedik; kiemeli, hogy ez aránytalanul nagy mértékben sújtotta a kevésbé fejlett régiókat, a vidéki és a ritkán lakott területeket, ami tovább súlyosbította az EU régiói közötti növekvő gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket; sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg, hogy a 360/2012/EU rendeletben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében(15) milyen szigorúbb szociális rendelkezésekre van szükség, és ezen értékelés alapján terjesszen elő felülvizsgálatot a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, az energiaellátáshoz, a közlekedési, a pénzügyi és digitális távközlési szolgáltatásokhoz, valamint a lakhatáshoz való hozzáférés javítása érdekében;

19.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv keretében az uniós finanszírozást – beleértve az állami támogatást is – a közpolitikai célkitűzésektől, különösen a szociális követelményektől kell függővé tenni a minőségi munkahelyek biztosítása, a kollektív tárgyalások előmozdítása, az uniós munkavállalói jogok és normák tiszteletben tartása és a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy érvényesítsék a közbeszerzésről szóló hatályos irányelvben(16) szereplő szociális záradékot, és hatásvizsgálat alapján vegyék fontolóra az irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy tovább erősítsék a közbeszerzési szerződések szociális záradékait, megkövetelve a gazdasági szereplőktől és alvállalkozóktól, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a munkavállalók – többek között kollektív tárgyaláshoz való – jogát, figyelembe véve az Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, nemrégiben elfogadott irányelvet;

20.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai szemeszter szociális dimenzióját és a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, különösen a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának fényében; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy eszköz előterjesztését a szociális konvergencia keretrendszeréről, amellyel megelőzhetők a szociális konvergenciát érintő kockázatok, feltárhatók a szociális jogok európai pillérének megfelelő végrehajtását potenciálisan hátráltató tényezők, és szociális célok határozhatók meg; úgy véli, hogy a társadalmi megosztottság kockázatait bele kell építeni az országspecifikus ajánlásokba, és figyelembe kell venni a költségvetési kiigazítási pályák meghatározásakor;

21.  úgy véli, hogy a méltányos és szociális Európa megvalósítása, valamint a zöld és digitális átállás során a legmagasabb szintű szociális védelem biztosítása érdekében fenntartható, méltányos és befogadó Európát kell biztosítani, ahol a szociális jogok teljes körű, és legalább a gazdasági és környezetvédelmi normákkal azonos szintű védelemben részesülnek; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a szociális jogok európai pillére szerepének megerősítésére azért, hogy a szociális szempontokat a gazdasági és környezetvédelmi szempontokkal egyenrangúként kezeljék, valamint hogy Európában a szociális jogok az EU jövőbeli politikáinak középpontjába kerüljenek, továbbá hogy a társadalmi felzárkózás az EU egyik legfontosabb politikai prioritása legyen; megjegyzi, hogy ennek következményeként a következő finanszírozási kezdeményezések keretében és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során gondoskodni kell a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális beruházásokról;

22.  megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy vizsgálja felül a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvet(17) egy olyan jogi keret létrehozása érdekében, amely tisztességes munkakörülményeket és egyenlő bánásmódot biztosít a munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel vagy bármely más típusú munkaerő-piaci közvetítővel – köztük a munkaerő-toborzó ügynökségekkel – kötött, határozott idejű szerződéssel rendelkező EU-n belüli idénymunkások és utazó munkavállalók számára, amint azt a Bizottság a Portói Nyilatkozatban megígérte;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi keretet a zöld és digitális átállás nyomán a munka világában bekövetkező változások előrejelzésére és kezelésére, elsősorban – a munkavállalók munkaerőpiaci átalakulásokon való végigkísérése és a megfelelő képzéshez való hozzáférés biztosítása révén – a magas színvonalú foglalkoztatás megőrzésének fontosságára, másodsorban pedig a szociális partnerek döntéshozatali folyamatokba való bevonására összpontosítva, többek között a változások előrejelzésével és kezelésével kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdításával;

24.  megismétli a jól működő és hatékony Európai Munkaügyi Hatóság fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a 2024. augusztus 1-jén esedékes értékelés által kínált lehetőséget arra, hogy jogalkotási javaslatot nyújtson be az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló rendelet(18) hatályának felülvizsgálatára és az abban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására, különös tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság vizsgálati hatáskörére;

25.  ismételten kiemeli az emberi beavatkozáshoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy az általános adatvédelmi rendeletben(19) foglaltak szerint ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya; hangsúlyozza, hogy uniós fellépésre van szükség az „emberi ellenőrzés” elvének a munka világába való fokozottabb beépítése és az algoritmikus irányítás szabályozása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg jogalkotási javaslat kidolgozását a mesterséges intelligencia munkahelyen történő alkalmazásáról;

26.  a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervnek a kapcsolódó stratégiákkal – többek között az uniós romastratégiai kerettel, a nemi esélyegyenlőségi stratégiával, a hajléktalanság elleni küzdelemre vonatkozó stratégiával és a rasszizmus elleni stratégiával – való szorosabb integrációját szorgalmazza;

27.  az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseivel és a Szerződések felülvizsgálatát szolgáló konvent létrehozására irányuló felhívásról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalásával(20) összhangban kéri, hogy a Szerződésekbe foglaljanak bele egy társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet, amely garantálja, hogy a munkavállalók jogai, a szakszervezeti jogok és a szociális jogok teljes mértékben védve és biztosítva legyenek;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 476., 2022.12.15., 1. o. (2) HL C 41., 2023.2.3., 1. o. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0076. (4) OECD, „Elromlott a társadalmi felvonó? Hogyan mozdítható előre a társadalmi mobilitás?”, OECD Publishing, Párizs, 2018. június 15. (5) Európai Bizottság, „A Bizottság üdvözli a szociálisabb Európa 2030-ig történő megvalósítására irányuló tagállami célokat”, 2022. június 16. (6) Menyhért, B., The effect of rising energy and consumer prices on household finances, poverty and social exclusion in the EU (Az emelkedő energia- és fogyasztói árak hatása a háztartások pénzügyeire, a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre az EU-ban), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022. (7) Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről (HL C 47., 2023.2.7., 171. o.). (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.). (9) A Bizottság javaslata (2021. március 4.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2021)0093). (10) A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2021. december 9-i javaslat (COM(2021)0762). (11) Az Európai Parlament 2023. február 2-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatáról (Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0028). (12) Az Európai Parlament 2009. április 2-i álláspontja a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.). (13) A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (HL L 223., 2021.6.22., 14. o.). (14) Európai Bizottság, Az uniós szociális védelem és jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentése, az EU Kiadóhivatala, Luxembourg, 2023. január. (15) A Bizottság 360/2012/EU rendelete (2012. április 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.). (16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). (17) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.). (18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 21. o.). (19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). (20) HL C 493., 2022.12.27., 130. o.

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása az EU–USA adatvédelmi keret által nyújtott védelem megfelelőségéről (2023/2501(RSP))

P9_TA(2023)0204 B9-0234/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta) és különösen annak 7., 8., 16., 47. és 52. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott, 2015. október 6-i ítéletre (Schrems I)(1),

–  tekintettel az EUB által a C-311/18. sz., Adatvédelmi biztos kontra Facebook Ireland Limited és Maximillian Schrems ügyben hozott, 2020. július 16-i ítéletre (Schrems II)(2),

–  tekintettel az Edward Snowden révén az uniós polgárok tömeges elektronikus megfigyelésével kapcsolatban napvilágra került információkkal kapcsolatos vizsgálatára, beleértve az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különböző tagállamokban megfigyelést végző szervekről és azoknak az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásáról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásában foglalt megállapításokat is(3),

–  tekintettel a transzatlanti adatáramlásokról szóló, 2016. május 26-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről szóló, 2017. április 6-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről szóló, 2018. július 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel 2021. május 20-i állásfoglalására az Európai Bíróság 2020. július 16-i ítéletéről – Adatvédelmi biztos kontra Facebook Ireland Limited és Maximillian Schrems (Schrems II) – C-311/18. sz. ügy(7),

–  tekintettel az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a személyes adatoknak az EU–USA adatvédelmi keret szerinti megfelelő szintű védelméről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére,

–  tekintettel az Egyesült Államok elnökének az Egyesült Államok jelfelderítési tevékenységeire vonatkozó biztosítékok megerősítéséről szóló, 2022. október 7-i 14086. sz. elnöki rendeletére,

–  tekintettel az Egyesült Államok elnökének az Egyesült Államok hírszerzési tevékenységeiről szóló, 1981. december 4-i 12333. sz. elnöki rendeletére,

–  tekintettel az Egyesült Államok főügyésze által kiadott, az adatvédelmi felülvizsgálati bíróságról szóló rendeletre (a továbbiakban: főügyészi rendelet),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(8), és különösen annak V. fejezetére,

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport megfelelőségi referenciájára (WP 254 rev.01), amelyet az Európai Adatvédelmi Testület is megerősített, valamint az Európai Adatvédelmi Testületnek az adattovábbítási eszközöket a személyes adatok uniós védelmi szintjének való megfelelés biztosítása érdekében kiegészítő intézkedésekről szóló 01/2020. számú ajánlásaira és a megfigyelési intézkedésekre vonatkozó alapvető európai garanciákról szóló 02/2020. számú ajánlásaira,

–  tekintettel az Európai Adatvédelmi Testületnek a személyes adatoknak az EU-USA adatvédelmi keret szerinti megfelelő védelméről szóló európai bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló, 2023. február 28-i 5/2023. számú véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EUB a „Schrems I” ítéletben hatályon kívül helyezte a 95/46/EK irányelv alapján az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által a biztonságos kikötő adatvédelmi elvek által biztosított védelem megfelelőségéről és a kapcsolódó gyakran feltett kérdésekről szóló, 2000. július 26-i bizottsági határozatot(10), és rámutatott arra, hogy a hírszerző hatóságoknak az elektronikus hírközlés tartalmához való megkülönböztetés nélküli hozzáférése sérti a közlés bizalmasságához fűződő, a Charta 7. cikkében előírt alapvető jog lényegét; mivel a Bíróság rámutatott arra, hogy a harmadik országnak a megfelelőségi határozat céljaiból nem azonos, hanem az uniós jogban biztosított védelmi szinttel „lényegében azonos” védelmi szintet kell biztosítania, amely különböző eszközökkel valósítható meg;

B.  mivel az EUB a „Schrems II” ítéletben hatályon kívül helyezte a 95/46/EK irányelv alapján az EU–USA adatvédelmi pajzs által nyújtott védelem megfelelőségéről szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1250 bizottsági végrehajtási határozatot(11), és arra a következtetésre jutott, hogy az nem biztosít elegendő jogorvoslati lehetőséget a nem amerikai állampolgárok tömeges megfigyelése ellen, és ez sérti a Charta 47. cikkében előírt jogorvoslathoz való alapvető jog lényegét;

C.  mivel az Egyesült Államok elnöke 2022. október 7-én aláírta az Egyesült Államok jelfelderítési tevékenységeire vonatkozó biztosítékok megerősítéséről szóló, 14086. sz. elnöki rendeletet (14086. sz. elnöki rendelet);

D.  mivel 2022. december 13-án a Bizottság elindította az EU–USA adatvédelmi keretre vonatkozó megfelelőségi határozat elfogadásának folyamatát;

E.  mivel a harmadik ország által nyújtott védelem szintjének vizsgálatakor a Bizottság köteles értékelni az adott országban alkalmazandó, az adott ország nemzeti jogából vagy nemzetközi kötelezettségvállalásaiból eredő szabályok tartalmát, valamint az e szabályoknak való megfelelés biztosítását célzó gyakorlatot; mivel amennyiben egy ilyen értékelés a megfelelőség és az egyenértékűség tekintetében nem bizonyul kielégítőnek, a Bizottságnak tartózkodnia kell megfelelőségi határozat elfogadásától, mivel az a vonatkozó garanciák végrehajtásától függ; mivel a Bizottság köteles felfüggeszteni a megfelelőséget, ha már nem áll fenn egyenértékűség; mivel az általános adatvédelmi rendelet előírja, hogy a vonatkozó értékelésnek folyamatos folyamatnak kell lennie, figyelembe véve az alkalmazandó szabályok és gyakorlatok változásait;

F.  mivel a személyes adatok határokon átnyúló továbbíthatósága az innováció, a termelékenység és a gazdasági versenyképesség kulcsfontosságú mozgatórugója lehet, amennyiben megfelelő biztosítékokat nyújtanak; mivel a szóban forgó adattovábbításoknak a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélethez való jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell történnie; mivel az EU egyik célja a Chartában foglalt alapvető jogok védelme;

G.  mivel az általános adatvédelmi rendelet minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amely uniós érintettek személyes adatait kezeli, amennyiben az adatkezelési tevékenységek az uniós érintettek számára felajánlott áruszállításhoz vagy szolgáltatásnyújtáshoz vagy magatartásuk figyelemmel kíséréséhez kapcsolódik, amennyiben ez a magatartás az Unión belül valósul meg;

H.  mivel az állami szereplők által végzett tömeges megfigyelés, azaz az egyének magánéletébe való beavatkozás korlátozására szolgáló biztosítékok nélküli, válogatás nélküli adatgyűjtés rontja az európai polgárok és vállalkozások digitális szolgáltatásokba, kiterjesztve pedig a digitális gazdaságba vetett bizalmát; mivel míg az amerikai ügynökségek számára tilos az Egyesült Államokban élő amerikai állampolgárok tömeges adatainak gyűjtése, ez a tilalom nem vonatkozik az uniós polgárokra; mivel az állami szereplők általi tömeges megfigyelés jogellenes, és a hatások negatívan befolyásolják az uniós polgárok és vállalkozások digitális szolgáltatásokba, kiterjesztve pedig a digitális gazdaságba vetett bizalmát;

I.  mivel az adatkezelőknek mindig elszámoltathatónak kell lenniük az adatvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, ideértve az adatkezelés megfelelőségének bizonyítását is, függetlenül annak jellegétől, terjedelmétől, összefüggéseitől és céljaitól, valamint az érintettek kockázataitól;

J.  mivel az Egyesült Államokban nincs a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szövetségi jogszabály; mivel a 14086. sz. elnöki rendelet bevezeti az olyan kulcsfontosságú adatvédelmi fogalmak meghatározását, mint a szükségesség és az arányosság elve, ami jelentős előrelépést jelent a korábbi adattovábbítási mechanizmusokhoz képest; mivel ezen elvek értelmezése szoros nyomon követést igényel; mivel előfordulhat, hogy az adatvédelmi felülvizsgálati bíróság (DPRC) eljárásai átláthatóságának hiánya miatt nem lehet átfogóan értékelni, hogy ezeket az elveket hogyan hajtják végre az Egyesült Államok jogrendjében;

1.  emlékeztet arra, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme jogilag érvényesíthető alapvető jogok, melyeket a Szerződések, a Charta és az emberi jogok európai egyezménye, valamint jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat rögzítenek; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendelet alapján hozott megfelelőségi határozatok jogi határozatok, nem pedig politikai választások, és hogy a magánélet tiszteletben tartásához és az adatok védelméhez való jog csak más alapvető jogokkal állítható szembe, nem pedig kereskedelmi vagy politikai érdekekkel;

2.  tudomásul veszi a 14086. sz. elnöki rendelet keretében tett, arra irányuló erőfeszítéseket, hogy korlátozásokat állapítsanak meg az Egyesült Államok jelfelderítési tevékenységeire vonatkozóan azáltal, hogy az arányosság és a szükségesség elvét alkalmazzák az Egyesült Államok jelfelderítési jogi keretére, és felsorolják az ilyen tevékenységek jogszerű céljait; megjegyzi, hogy ezek az elvek kötelezőek lennének az Egyesült Államok teljes hírszerzési közösségére nézve, és azokra az érintettek a 14086. sz. elnöki rendeletben előirányzott eljárás során hivatkozhatnának; hangsúlyozza, hogy ez az elnöki rendelet jelentős javításokat ír elő annak biztosítása érdekében, hogy ezek az elvek az uniós jogban lényegében egyenértékűek legyenek; rámutat azonban, hogy ezek az elvek az uniós adatvédelmi rendszer régóta fennálló kulcsfontosságú elemei, és hogy anyagi jogi meghatározásuk a 14086. sz. elnöki rendeletben nincs összhangban az uniós jog szerinti fogalommeghatározásukkal és az EUB általi értelmezésükkel; rámutat továbbá, hogy az EU–USA adatvédelmi keret alkalmazásában ezeket az elveket kizárólag az Egyesült Államok, nem pedig az EU jogának és jogi hagyományainak fényében fogják értelmezni; megjegyzi, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet 12 olyan jogszerű célt sorol fel, amelyek elérése érdekében sor kerülhet jelfelderítési célú adatgyűjtésre, és öt olyan célt, amelyek elérése érdekében tilos a jelfelderítési célú adatgyűjtés; megjegyzi, hogy az Egyesült Államok elnöke módosíthatja és bővítheti a jogos nemzetbiztonsági célkitűzések listáját, anélkül, hogy köteles lenne nyilvánosságra hozni a vonatkozó frissítéseket vagy tájékoztatni az EU-t; rámutat, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet azt írja elő, hogy a jelfelderítést a szükséges és a „validált hírszerzési prioritással” arányos módon végezzék, ami e fogalmak tág értelmezésének tűnik; hangsúlyozza, hogy az arányosság és a szükségesség elvének a 14086. sz. elnöki rendelet összefüggésében történő átfogó értékeléséhez azokat működőképessé kell tenni és végre kell hajtani az Egyesült Államok hírszerző ügynökségeinek politikáiban és eljárásaiban; ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elemzőknek nem kötelező minden egyes megfigyelési határozat esetében arányossági értékelést végezniük;

3.  megállapítja, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet bizonyos esetekben megengedi a jelfelderítés útján történő tömeges adatgyűjtést, ideértve a kommunikációk tartalmát; ugyanakkor megjegyzi, hogy a 14086. sz. elnöki rendeleti rendelet előírja, hogy a célzott adatgyűjtést előnyben kell részesíteni a tömeges adatgyűjtéssel szemben; emlékeztet arra, hogy jóllehet a 14086. sz. elnöki rendelet számos biztosítékot tartalmaz a tömeges adatgyűjtés esetére, nem rendelkezik a tömeges adatgyűjtés független előzetes engedélyezéséről, amelyet a 12333. sz. elnöki rendelet szintén nem irányoz elő; emlékeztet arra, hogy a Schrems II. ügyben a Bíróság kifejtette, hogy az amerikai megfigyelés nem felel meg az uniós jognak, mivel nem ír elő olyan „objektív kritériumot”, amely „képes igazolni” a magánéletbe való kormányzati beavatkozást; rámutat arra, hogy ez aláásná a célkitűzéseknek mint az egyesült államokbeli hírszerzési tevékenységek korlátozására szolgáló biztosítékoknak a célját; emlékeztet arra, hogy az „adatvédelmi pajzsra” vonatkozó megfelelőségi határozat alapját képező 28. elnöki politikai irányelv (PPD-28) után a Polgári Szabadságjogi Felügyelő Tanács (PCLOB) felülvizsgálati jelentést(12) adott ki, és arra a következtetésre jutott, hogy a PPD-28 lényegében fenntartotta a hírszerző közösség meglévő gyakorlatait; meggyőződése, hogy a PPD-28 nem fogja leállítani az uniós polgárok egyesült államokbeli hatóságok általi tömeges elektronikus megfigyelését;

4.  osztja az Európai Adatvédelmi Testület azzal kapcsolatos aggályait, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet nem nyújt elegendő biztosítékot tömeges adatgyűjtés esetén, nevezetesen nincs független előzetes engedélyezés, nincsenek egyértelmű és szigorú adatmegőrzési szabályok, lehetséges az „ideiglenes” tömeges adatgyűjtés, valamint hiányoznak a tömegesen gyűjtött adatok terjesztésére vonatkozó szigorúbb biztosítékok; rámutat különösen arra a konkrét aggodalomra, hogy az egyesült államokbeli hatóságok számára történő terjesztés további korlátozása nélkül a bűnüldöző hatóságok olyan adatokhoz férhetnének hozzá, amelyekhez egyébként tilos lenne hozzáférniük; emlékeztet arra, hogy az újbóli adattovábbítások gyakorlatilag megsokszorozzák az adatvédelmet fenyegető kockázatokat; megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület felszólított egy jogilag kötelező erejű kötelezettség beillesztésére annak elemzésére és meghatározására, hogy egy harmadik ország elfogadható minimális szintű biztosítékokat nyújt-e;

5.  rámutat, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet nem vonatkozik a hatóságok által más módon, például az Egyesült Államok számításifelhő-törvénye vagy a „Patriot Act”, illetve a kereskedelmi adatvásárlások vagy önkéntes adatmegosztási megállapodások révén hozzáférhető adatokra;

6.  rámutat, hogy az alapvető probléma a nem egyesült államokbeli személyeknek az USA joga szerinti megfigyelése, valamint az, hogy az európai polgárok e tekintetben nem tudnak hatékony jogorvoslatért folyamodni; kéri, hogy az uniós polgárok ugyanazokkal a jogokkal és kiváltságokkal rendelkezzenek, mint az amerikai polgárok az amerikai hírszerző közösség tevékenységei és az amerikai bíróságokhoz való hozzáférés tekintetében;

7.  megjegyzi, hogy az egyesült államokbeli értelmezéssel összhangban a „jelfelderítés” a külföldi hírszerzési megfigyelésről szóló törvényben (FISA) előírt valamennyi adathozzáférési módszert lefedi, beleértve az adatoknak a 2008-ban a FISA-t módosító törvény 1881a. szakaszával beillesztett „távoli számítástechnikai szolgáltatások” szolgáltatóitól való beszerzését is; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli tárgyalások során tisztázza a „jelfelderítés” 14086. sz. elnöki rendelet szerinti meghatározását és hatályát; emlékeztet arra, hogy a FISA 702. szakasza értelmében az Egyesült Államok kormánya továbbra is azt állítja, hogy hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tágan értelmezett külföldi hírszerzési információk megszerzése érdekében külföldön bármely nem egyesült államokbeli személyt célba vegyen;

8.  rámutat arra, hogy új jogorvoslati mechanizmust hoztak létre, amely lehetővé teszi az uniós érintettek számára, hogy panaszt nyújtsanak be; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a DPRC határozatait minősítenék, és nem hoznák nyilvánosságra, illetve nem bocsátanák a panaszos rendelkezésére, akit csak arról tájékoztatnának, hogy a felülvizsgálat vagy nem tárt fel érintett jogsértéseket, vagy hogy a DPRC megfelelő intézkedést igénylő határozatot hozott, ezáltal aláásva a panaszosok adataikhoz való hozzáféréshez vagy azok helyesbítéséhez való jogát; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez azt jelenti, hogy az ügyet benyújtó személynek nem volna esélye arra, hogy tájékoztatást kapjon az ügy érdemi kimeneteléről, és a határozat végleges lenne; megjegyzi, hogy a javasolt jogorvoslati eljárás nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a szövetségi bíróságok előtt, és ezért többek között nem biztosít lehetőséget a panaszosnak arra, hogy kártérítést követeljen; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az ezen aggályok kezeléséhez szükséges változtatások elérése érdekében;

9.  megjegyzi, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet bevezet néhány garanciát a DPRC bírái függetlenségének biztosítására, amint azt az Európai Adatvédelmi Testület véleményében elismerte; rámutat, hogy a DPRC a végrehajtó hatalom része, nem pedig az igazságszolgáltatásé, és bíráit négyéves határozott időtartamra nevezik ki; és az Egyesült Államok elnöke akár titokban is felülbírálhatja a DPRC döntéseit; rámutat, hogy bár az új jogorvoslati mechanizmus nem teszi lehetővé az Egyesült Államok főügyésze számára, hogy felmentse és felügyelje a DPRC bíráit, nem érinti az Egyesült Államok elnökének vonatkozó hatásköreit; hangsúlyozza, hogy amíg az Egyesült Államok elnöke elmozdíthatja a DPRC bíráit hivatali idejük alatt, e bírák függetlensége nem garantált; megjegyzi, hogy elfogadása esetén a Bizottságnak szorosan nyomon kellene követnie a biztosítékok alkalmazását a függetlenség gyakorlati biztosítása érdekében; rámutat, hogy a panaszost a DPRC által kijelölt „különleges ügyvéd” képviselné, akire nem vonatkozik a függetlenség követelménye; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelőségi határozat elfogadása esetén biztosítsa a függetlenségre vonatkozó követelmény bevezetését; arra a következtetésre jut, hogy a DPRC jelenlegi formájában nem felel meg a Charta 47. cikkében foglalt függetlenségi és pártatlansági normáknak; megjegyzi, hogy míg a PCLOB függetlenül felülvizsgálná az új jogorvoslati eljárás működését, e felülvizsgálat hatóköre korlátozott lenne;

10.  megjegyzi, hogy az Egyesült Államok új jogorvoslati mechanizmust hozott létre a hatóságok adatokhoz való hozzáférésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, de továbbra is kérdések merülnek fel a kereskedelmi ügyekben rendelkezésre álló jogorvoslatok hatékonyságával kapcsolatban, amelyek a megfelelőségi határozat értelmében változatlanok; megjegyzi, hogy az e kérdések megoldására irányuló mechanizmusok nagyrészt a vállalatok mérlegelésére vannak bízva, amelyek alternatív jogorvoslati lehetőségeket választhatnak, például vitarendezési mechanizmusokat vagy a vállalatok adatvédelmi programjainak alkalmazását; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelőségi határozat elfogadása esetén alaposan elemezze e jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságát;

11.  megjegyzi, hogy az európai vállalkozásoknak jogbiztonságra van szükségük és megérdemlik azt; hangsúlyozza, hogy az egymást követő adattovábbítási mechanizmusok, amelyeket később az EUB hatályon kívül helyezett, többletköltségeket okoztak az európai vállalkozások számára; elismeri ezért, hogy biztosítani kell a jogbiztonságot és el kell kerülni azt a helyzetet, hogy a vállalkozásoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új jogi megoldásokhoz, ami különösen nagy terhet jelenthet a mikro-, kis- és középvállalkozások számára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a megfelelőségi határozatot – elfogadása esetén – az EUB érvénytelenítheti (az elődeihez hasonlóan), ami a jogbiztonság folyamatos hiányához, további költségekhez és zavarokhoz vezethet az európai polgárok és vállalkozások számára;

12.  rámutat, hogy az összes többi olyan harmadik országgal ellentétben, amelyek az általános adatvédelmi rendelet alapján megfelelőségi határozatot kaptak, az Egyesült Államok még mindig nem rendelkezik szövetségi adatvédelmi törvénnyel; rámutat arra, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet alkalmazása nem egyértelmű, pontos vagy előre látható, mivel azt az Egyesült Államok elnöke bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, aki titkos vezetői utasítások kibocsátására is felhatalmazással rendelkezik; megjegyzi, hogy a megfelelőség megállapításának felülvizsgálatára a megfelelőségi határozat tagállamokkal való közlésétől számított egy év elteltével, majd ezt követően legalább négyévente kerülne sor; felhívja a Bizottságot, hogy bármely jövőbeli megfelelőségi határozat elfogadása esetén az Európai Adatvédelmi Testület véleményében kérteknek megfelelően legalább háromévente végezzen további felülvizsgálatokat; aggodalmát fejezi ki egy olyan, hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés hiánya miatt, amelynek következtében a határozat a hatálybalépése után négy évvel automatikusan hatályát vesztené, ezt követően pedig a Bizottságnak új döntést kellene hoznia; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e megfelelőségi határozat hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének hiánya megengedőbb megközelítést jelent az Egyesült Államokkal szemben annak ellenére, hogy az Egyesült Államok adatvédelmi kerete egy olyan elnöki rendeleten alapul, amely titkos módosításokat tesz lehetővé, és amely a Kongresszus jóváhagyása vagy az uniós partnerek tájékoztatása nélkül módosítható; ezért felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be ilyen rendelkezést;

13.  tudomásul veszi az Európai Adatvédelmi Testület által az érintettek jogaival, az automatizált döntéshozatalra és profilalkotásra vonatkozó kulcsfontosságú fogalommeghatározások és konkrét szabályok hiányával, az adatvédelmi keret elveinek az adatfeldolgozókra való alkalmazásával kapcsolatos egyértelműség hiányával, valamint a védelem szintjét aláásó újbóli továbbítások elkerülésével kapcsolatban kifejezett aggályokat;

14.  hangsúlyozza, hogy a megfelelőségi határozatoknak egyértelmű és szigorú nyomon követési és felülvizsgálati mechanizmusokat kell tartalmazniuk annak biztosítása érdekében, hogy a határozatok időtállóak legyenek, vagy azokat szükség szerint hatályon kívül helyezzék vagy módosítsák, és hogy mindenkor garantálják az uniós polgárok adatvédelemhez való alapvető jogát; hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli megfelelőségi határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni, figyelembe véve az Egyesült Államokban bekövetkező jogi és gyakorlati fejleményeket;

Következtetés

15.  emlékeztet arra, hogy 2021. május 20-i állásfoglalásában a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy ne fogadjon el új megfelelőségi határozatot az Egyesült Államokkal kapcsolatban, kivéve, ha érdemi reformokat vezetnek be, különösen a nemzetbiztonsági és hírszerzési célok vonatkozásában; úgy véli, hogy a 14086. sz. elnöki rendelet nem elég érdemi; megismétli, hogy a Bizottságnak nem szabadna az Európai Unió Bíróságára bíznia az uniós polgárok alapvető jogainak védelmét e polgárok panaszait követően;

16.  emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a harmadik országok megfelelőségének értékelését a Schrems I. és a Schrems II. ügyben hozott ítélet és az általános adatvédelmi rendelet ((104) preambulumbekezdés) alapján megállapított módon nemcsak a bevezetett jogszabályok és gyakorlatok tartalmára, hanem azok gyakorlati alkalmazására is kell alapoznia;

17.  megjegyzi, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által kiadott adatvédelmi keret elveit az adatvédelmi pajzsban szereplőkhöz képest nem módosították megfelelően ahhoz, hogy az általános adatvédelmi rendelet által biztosított védelemmel lényegében egyenértékű védelmet biztosítsanak;

18.  megjegyzi, hogy bár az Egyesült Államok fontos kötelezettséget vállal arra, hogy javítja a jogorvoslathoz és a hatóságok általi adatkezelésre vonatkozó szabályokhoz való hozzáférést, az Egyesült Államok hírszerző közösségének 2023 októberéig aktualizálnia kell politikáit és gyakorlatait a 14086. sz. elnöki rendelet kötelezettségvállalásával összhangban, és hogy az Egyesült Államok főügyészének még meg kell neveznie az EU-t és tagállamait olyan országokként, amelyek jogosultak a DPRC keretében rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek igénybevételére; hangsúlyozza, hogy ez azt jelenti, hogy a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy értékelje a javasolt korrekciós intézkedések és az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban javasolt intézkedések hatékonyságát „a gyakorlatban”; ezért arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság csak akkor teheti meg a megfelelőségi határozathoz kapcsolódó következő lépést, ha az Egyesült Államok először teljesítette ezeket a határidőket és mérföldköveket biztosítva ezzel a kötelezettségvállalások gyakorlati megvalósulását;

19.  arra a következtetésre jut, hogy az EU–USA adatvédelmi keret nem teremt lényegében vett egyenértékűséget a védelem szintjén; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a tárgyalásokat egyesült államokbeli partnereivel egy olyan mechanizmus létrehozása céljából, amely biztosítaná ezt az egyenértékűséget, és amely garantálná az uniós adatvédelmi jog és a Charta által megkövetelt megfelelő szintű védelmet az EUB értelmezése szerint; felhívja a Bizottságot, hogy mindaddig ne fogadja el a megfelelőség megállapítását, amíg az ebben az állásfoglalásban tett valamennyi ajánlást és az Európai Adatvédelmi Testület véleményében foglaltakat nem hajtották végre teljes mértékben;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel az uniós vállalkozások és polgárok érdekében, biztosítva, hogy a javasolt keret szilárd, elégséges és jövőorientált jogalapot biztosítson az EU és az USA közötti adattovábbításhoz; arra számít, hogy bármely megfelelőségi határozat elfogadása esetén azt megtámadják az EUB előtt; kiemeli, hogy a Bizottság felelős azért, hogy nem védi az uniós polgárok jogait abban az esetben, ha a megfelelőségi határozatot az EUB ismét érvényteleníti;

o
o   o

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Amerikai Egyesült Államok Elnökének és Kongresszusának.

(1) A C-362/14. sz. Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott 2015. október 6-i ítélet, ECLI:EU:C:2015:650. (2) A C-31/18. sz., Adatvédelmi biztos kontra Facebook Ireland Limited és Maximillian Schrems ügyben hozott, 2020. július 16-i ítélet, ECLI:EU:C:2020:559. (3) HL C 378., 2017.11.9., 104. o. (4) HL C 76., 2018.2.28., 82. o. (5) HL C 298., 2018.8.23., 73. o. (6) HL C 118., 2020.4.8., 133. o. (7) HL C 15., 2022.1.12., 176. o. (8) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (9) HL L 201., 2002.7.31., 37. o. (10) HL L 215., 2000.8.25., 7. o. (11) HL L 207., 2016.8.1., 1. o. (12) PCLOB, Jelentés az elnök számára a 28. elnöki irányelv végrehajtásáról: Jelfelderítési tevékenységek.

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása az erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozásáról (2023/2547(RSP))

P9_TA(2023)0205 B9-0233/2023

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról (COM(2019)0640), „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról (COM(2020)0381), valamint a fenntartható kék gazdaságról (COM(2021)0240) szóló bizottsági közleményekre,

–  tekintettel a három fent említett bizottsági közleményre vonatkozó állásfoglalásaira(1)(2)(3),

–  tekintettel a „Stratégiai iránymutatások a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúra érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakra” című bizottsági közleményre (COM(2021)0236),

–  tekintettel a „Törekvés a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára: a további teendők” című, 2022. október 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, az erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozásáról szóló kérdésre (O-000015/2023 – B9‑0018/2023),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

1.  üdvözli az „Erős és fenntartható uniós algaágazat létrehozása” című bizottsági közleményt (COM(2022)0592), és egyetért azzal, hogy ebben az ágazatban kiaknázatlan lehetőségek rejlenek; rámutat arra, hogy míg az alga iránti általános kereslet a következő években várhatóan növekedni fog, az algatermelés előre jelzett növekedésének megvalósulása esetén további 85 000 munkahely jöhetne létre az Unióban;

2.  üdvözli azt a célkitűzést, amely az alga élelmiszercélú és nem élelmiszercélú felhasználása piacainak fejlesztésére irányul, és amely elérhetővé kívánja tenni e piacokat a szélesebb körű nyilvánosság számára is; kiemeli, hogy az algák többek között állati és haltakarmány, gyógyszerek, csomagolások, kozmetikumok és bioüzemanyagok előállítására is felhasználhatók;

3.  rámutat arra, hogy az ágazatot oly módon kell fejleszteni, hogy az ne érintse a tengeri ökoszisztémák egyensúlyát, továbbá el kell kerülni, hogy megismétlődjenek a korábban a szárazföldön elkövetett környezeti hibák;

4.  hangsúlyozza, hogy a növekvő uniós algaágazat hozzájárulhat a kék gazdaság kialakítására irányuló uniós célkitűzések eléréséhez, ami nemcsak új, kis szénlábnyomú élelmiszereket és anyagokat biztosítana számunkra, hanem hozzájárulna az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz, például a szénmegkötéshez és a tápanyag-felszíváshoz, valamint a szennyezés csökkentéséhez is, előmozdítva ezzel part menti ökoszisztémáink regenerálódását; e tekintetben úgy véli, hogy több uniós forrást kell kutatási célokra mozgósítani;

5.  rámutat arra, hogy – amint azt „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia is kiemeli – az algák és mikroalgák fontos kiegészítő fehérjeforrásként szolgálhatnak a fenntartható élelmiszertermelés és globális élelmezésbiztonság terén, valamint felhívja a Bizottságot, hogy az uniós fehérjepolitika felülvizsgálata során vegye figyelembe ezt a kiaknázatlan lehetőséget;

6.  megjegyzi, hogy a közlemény hatalmas olyan területeket azonosít Európában, melyek alkalmasak tengeri moszatok termesztésére; elismeri annak szükségességét, hogy a tagállamok beillesszék az algatermesztést a tengeri területrendezésről szóló irányelv(5) által előírt nemzeti vagy regionális területrendezési terveikbe;

7.  úgy véli, hogy többet kell tenni az algatermesztés módszereivel és piaci viszonyaival kapcsolatos információk terjesztése terén, továbbá hogy az algaágazat növekedését gátló akadályok csökkentése érdekében egységesebb szakpolitikai keretre van szükség; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelemhez – mind az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mind pedig a szén-dioxid-megkötéshez – való pozitív hozzájárulás tekintetében az ágazatban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása érdekében további kutatásokra van szükség;

8.  egy koherensebb ágazatszabályozási keretrendszer létrehozására szólít fel, ösztönözve a tagállamokat „egyablakos ügyintézési pontok” felállítására az algatermesztési tevékenységek megkezdése vagy kiterjesztése iránt érdeklődők számára;

9.  üdvözli, hogy a Bizottság szabványokat tervez kidolgozni az algából készült termékek különböző típusai tekintetében, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy új segédanyagot dolgoz ki az algatermesztők számára; hasonlóképpen üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy külön iránymutatást dolgozzanak ki a halalapú takarmány algaalapú takarmánnyal való helyettesítésének ösztönzésére; üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy kísérleti projekteket finanszírozzanak a tengerimoszat-termesztéssel foglalkozni kívánó halászok számára;

10.  úgy véli, hogy a part menti közösségek számára a jövedelmek diverzifikálását és az óceángazdálkodás fejlesztése tekintetében az új lehetőségek megteremtését a fenntartható halászati gyakorlatok pozitív kiegészítésének kellene tekinteni;

11.  üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy algából készült termékekkel kapcsolatos tudatosságnövelő tevékenységeket szervezzenek a fogyasztói ismeretek bővítésére; megjegyzi, hogy az EU4Ocean platform a tagállamokkal együtt közösen hívhatná fel az iskolákban és az egyetemeken a figyelmet a kék gazdaságban rejlő lehetőségekre;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson megfelelő finanszírozást az uniós algaágazat számára, valamint kéri a tagállamokat, hogy továbbra is ösztönözzék az algatermesztés előremozdítását, és segítsék elő az algák élelmiszerként, illetve takarmányként történő felhasználását és az erre irányuló fejlesztéseket, különösen az engedélyezési eljárások felgyorsítása révén, és az akvakultúrában tenyésztett más fajok figyelmen kívül hagyása nélkül;

13.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy konkrét kezdeményezést terjesszen elő az uniós algafogyasztás támogatására;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1) Az Európai Parlament 2020. január 15-i állásfoglalása az európai zöld megállapodásról (HL C 270., 2021.7.7., 2. o.). (2) Az Európai Parlament 2021. október 20-i állásfoglalása a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról (HL C 184., 2022.5.5., 2. o.). (3) Az Európai Parlament 2022. május 3-i, „A fenntartható kék gazdaság kialakítása az EU-ban: a halászati és akvakultúra-ágazat szerepe” című állásfoglalása (HL C 465., 2022.12.6., 2. o.). (4) HL C 132., 2023.4.14., 2. o. (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).