– tekintettel a Georgios Kyrtsos mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, melyet az athéni elsőfokú bíróság ügyésze nyújtott be egy büntetőeljárással kapcsolatban, és amelyet a görög Legfelsőbb Bíróság helyettes ügyésze 2023. január 27-i levelében továbbított és a plenáris ülésen 2023. február 14-én jelentettek be,
– tekintettel arra, hogy Georgios Kyrtsos az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban lemondott a meghallgatáshoz való jogáról,
– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),
– tekintettel az Görög Köztársaság alkotmányának 62. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0231/2023),
A. mivel az athéni elsőfokú bíróság ügyésze kérte Georgios Kyrtsos, Görögországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az ellene a görög államnak járó összegek meg nem fizetése miatt indított büntetőeljárás keretében;
B. mivel Georgios Kyrtsos-t a Free Sunday Publishing House Ltd. vállalat vezérigazgatójaként és jogi képviselőjeként azzal vádolják, hogy nem fizette meg a görög államnak járó 459 918,18 eurót;
C. mivel a Georgios Kyrtsos által állítólagosan elkövetett cselekmény megvalósítja az államnak járó összegek késedelmes kifizetésének bűncselekményét az 1882/90. sz. görög törvény 25. cikke alapján, kiegészítve a 2298/95. sz. görög törvény 20. cikkének (8) bekezdésével, amelynek helyébe a 3220/2004. sz. görög törvény 34. cikkével módosított 2523/97 görög törvény 23. cikkének (1) bekezdése lépett, amelynek helyébe a 3943/2011. sz. görög törvény 3. cikkének (1) bekezdése, a 4321/2015. sz. görög törvény 20. cikke és a 4337/2015. sz. görög törvény 8. cikke lépett;
D. mivel egyrészről a Parlamentet nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak”(2);
E. mivel a feltételezett bűncselekmények az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében nem minősülnek az általa európai parlamenti képviselői tisztségének gyakorlása során kifejtett véleménynek vagy szavazatnak;
F. mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól; mivel az állítólagos bűncselekmény kétséget kizáróan nem áll közvetlen összefüggésben Georgios Kyrtsos európai parlamenti képviselői tevékenységével, hanem a lapterjesztő vállalatánál korábban betöltött igazgatói tisztségéhez kapcsolódik;
G. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének értelmében az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az országuk parlamentjének képviselőire vonatkozó mentességet élvezik, és a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra irányuló intézkedés alól; mivel nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetésekor tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely képviselőjének mentességét felfüggessze;
H. mivel a Görög Köztársaság alkotmányának 62. cikke értelmében a parlamenti ciklus alatt a parlamenti képviselőkkel szemben a Parlament előzetes engedélye nélkül vád nem emelhető, nem tartóztathatók le, nem börtönözhetők be, illetve egyéb módon nem tarthatók fogva;
I. mivel a jelen esetben a Parlament nem talált fumus persecutionis-ra utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy a szóban forgó igazságügyi vizsgálat mögött a képviselő európai parlamenti képviselőként végzett politikai tevékenysége hátráltatásának szándéka húzódna meg;
1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Georgios Kyrtsos mentelmi jogát;
2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Görög Köztársaság illetékes hatóságainak és Georgios Kyrtsos-nak.
A Bíróság 2008. október 21-i Marra kontra De Gregorio és Clemente ítélete, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello-ügy, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.
A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.
Az EU/Euratom–Moldova közötti társulási megállapodás értelmében a moldovai termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményeket kiegészítő ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedések
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás értelmében a moldovai termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményeket kiegészítő ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0245 – C9-0166/2023 – 2023/0144(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0245),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0166/2023),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Tanács képviselőjének 2023. június 14-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A9-0219/2023),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. július 11-én került elfogadásra az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás értelmében a Moldovai Köztársaságból származó termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményeket kiegészítő ideiglenes kereskedelemliberalizációs intézkedésekről szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/1524 rendelettel.)
Az építési termékekről szóló új rendelet
634k
188k
Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról, az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0144 – C9-0129/2022 – 2022/0094(COD))(1)
(2) Az építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. E kötelezettség alól bizonyos mentességek biztosíthatók.
(2) A harmonizált műszaki specifikáció hatálya alá tartozó építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. Bizonyos termékeket, például az egyedileg gyártott vagy rendelésre készült termékeket mentesíteni kell e kötelezettség alól.
(4) Jól működő – többek között elektronikus úton történő – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnak hozzá egymás meg nem feleléséhez.
(4) Jól működő – többek között elektronikus úton és géppel olvasható formátumban történő – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnak hozzá egymás meg nem feleléséhez.
7. A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet – szükségessé teszi új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozásának és alkalmazásának megalapozását. Ugyanebből az okból ki kell terjeszteni a szabályozott gazdasági szereplők körét, mivel a forgalmazóknak, szállítóknak és gyártóknak egyaránt szerepet kell játszaniuk az építőipari ágazat környezeti fenntarthatóságának kiszámításában. Ezt a kört ezért két irányban kell kiterjeszteni: downstream a forgalmazóktól az építési termékek újrahasználatát előkészítő és az építési termékeket újragyártó gazdasági szereplőkig, valamint upstream a gyártótól a köztes termékek és/vagy nyersanyagok beszállítóiig. Ezen túlmenően a használt termékek vagy az építmények egyéb részeinek bontásában, illetve azok újragyártásában és újrafelhasználásában szerepet játszó egyes gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk az építési termékek biztonságos második életéhez.
7. A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a körforgásos gazdaságra való átállás – szükségessé teszi a bürokrácia és a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k költségeinek aránytalan növelése nélkül új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozását és alkalmazását az EN 15804 szabvány és az építési termékek gyártói által széles körben használt környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k) alapján. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az EN 15978 szabványnak megfelelően helyesen számítsák ki az épületek szintjén a környezeti hatást. Ugyanebből az okból ki kell terjeszteni a szabályozott gazdasági szereplők körét, mivel a forgalmazóknak, szállítóknak és gyártóknak egyaránt szerepet kell játszaniuk az építőipari ágazat környezeti fenntarthatóságának kiszámításában. Ezt a kört ezért két irányban kell kiterjeszteni: downstream a forgalmazóktól az építési termékek újrahasználatát előkészítő és az építési termékeket újragyártó gazdasági szereplőkig, valamint upstream a gyártótól a köztes termékek és/vagy nyersanyagok beszállítóiig. Ezen túlmenően a használt termékek vagy az építmények egyéb részeinek bontásában, illetve azok újragyártásában és újrafelhasználásában szerepet játszó egyes gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk az építési termékek biztonságos második életéhez.
(8) Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények biztonságának és működőképességének biztosítása érdekében el kell kerülni, hogy azokat az árucikkeket, amelyeket gyártóik nem építési terméknek szánnak, építési termékként hozzanak forgalomba. Az importőröknek, forgalmazóknak és más downstream gazdasági szereplőknek ezért biztosítaniuk kell, hogy ezeket a látszólagos építési termékeket ne értékesítsék építési termékként. Emellett egyes szolgáltatók, például a teljesítési szolgáltatók vagy a 3D nyomtatási szolgáltatók nem járulhatnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.
(8) Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények, valamint a munkavállalók és a fogyasztók biztonságának és működőképességének biztosítása érdekében bizonyos szolgáltatók, például a teljesítési szolgáltatók nem járulhatnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.
(9) Előfordulhat, hogy a 3D nyomtatási adatkészletet, a 3D nyomtatógépet vagy öntőformát, valamint az azokban használandó anyagot különböző gazdasági szereplők bocsátják rendelkezésre, minek következtében egyik gazdasági szereplő sem lenne felelős a 3D nyomtatással előállított termék biztonságosságáért és megfelelő teljesítményéért.Az ilyen jellegű esetleges biztonsági kockázatok elkerülése érdekében ezért rendelkezéseket kell megállapítani a 3D nyomtatási adatkészletekre, a 3D nyomtatás során felhasználandó anyagokra és az építési termékek 3D nyomtatását lehetővé tevő 3D nyomtatási szolgáltatásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy e rendelkezések tiszteletben tartásával a gazdasági szereplők együttesen a hagyományos építési termékek esetében biztosítotthoz hasonló biztonsági szintet érjenek el.
(9) Előfordulhat, hogy különböző természetes vagy jogi személyek 3D nyomtatású építési termékeket bocsátanak rendelkezésre.Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ügyfeleknek szánt termékek forgalomba hozatalakor a 3D nyomtatású építési termékeket szolgáltató természetes vagy jogi személyeknek teljesíteniük kell a gyártókra háruló kötelezettségeket. Biztosítani kell továbbá, hogy az adott személy használja a megfelelő 3D adatkészleteket, valamint hogy a felhasznált anyagokon elvégezzék a termékekre vonatkozó eljárásokat, és hogy a 3D-adatkészlet gyártója által szolgáltatott információk és a nyomdai anyag gyártója által szolgáltatott információk összhangban legyenek.
(10) A biztonság és a környezetvédelem biztosítása, valamint egy máskülönben létező szabályozási hézag megszüntetése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az építési területen gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi építési termékre. A mikrovállalkozások azonban gyakran egyénileg gyártanak és telepítenek termékeket a helyszínen. Ha ezekre a mikrovállalkozásokra minden körülmények között ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi vállalkozásra, az aránytalanul érintené ezeket a mikrovállalkozásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos helyzetekben mentességet biztosítsanak a mikrovállalkozásoknak a teljesítménynyilatkozat elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ez nem érinti más tagállamok érdekeit.
(10) Ha a mikrovállalkozásokra minden körülmények között ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi vállalkozásra, az aránytalanul érintené ezeket a mikrovállalkozásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos helyzetekben mentességet biztosítsanak a mikrovállalkozásoknak a teljesítménynyilatkozat elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ez nem érinti más tagállamok érdekeit. A helyi önkormányzatok számára biztosítani kell az ahhoz szükséges finanszírozási mechanizmusokat, hogy segítsék a mikrovállalkozásokat a fenntartható termékpiachoz való hozzáférésben és az abban való részvételben.
(11) Az építési termékek készleteinek vagy rendszereinek esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása kézzelfogható előnyökkel fog járni mindenekelőtt a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára.A jogbiztonság érdekében azonban pontosan meg kell határozni az összetételüket a harmonizált műszaki leírásokban vagy az európai értékelési dokumentumokban.
(11) Az építési termékek készleteinek esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása kézzelfogható előnyökkel fog járni mindenekelőtt a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára.
(12) A kis méretű, előre gyártott családi házak uniós piacának létrehozása csökkentheti a lakásárakat, valamint pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal járhat. A fogyasztókkal szembeni méltányosság továbbra is kiemelt szerepet kap, kifejezetten, de nem kizáró jelleggel ide tartozik a lakhatás megfizethetőségének biztosítása a zöld átállással összefüggésben, összhangban a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal40, különös tekintettel a 7. a)–c) ajánlásra. Ezért meg kell határozni az ilyen kis házakra vonatkozó harmonizált szabályokat. A kis házak azonban építmények is, amelyek tekintetében a tagállamok rendelkeznek illetékességgel. Mivel előfordulhat, hogy az előre gyártott kis családi házakra vonatkozó valamennyi nemzeti követelményt nem lehet összesítve beépíteni a jövőbeli harmonizált műszaki leírásokba, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák az ilyen előre gyártott családi házakra alkalmazandó szabályokat.
törölve
__________________
40A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat, COM(2021) 801 final 2021/0421 (NLE).
(14) A már értékelt és újrafelhasznált építési termékekre nem vonatkozhatnak az új építési termékekre vonatkozó szabályok. Az uniós piacon korábban forgalomba nem hozott használt építési termékekre azonban ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az új építési termékekre, mivel ezeket a termékeket még soha nem értékelték.
(14) A már értékelt és újrafelhasznált építési termékekre nem vonatkozhatnak az új építési termékekre vonatkozó szabályok. Az uniós piacon korábban forgalomba nem hozott használt építési termékekre azonban ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az új építési termékekre, mivel ezeket a termékeket még soha nem értékelték. Ez az építési területen az építményekbe történő azonnali beépítés céljából gyártott építési termékekre vonatkozik.
(15) Az építési termékek biztonságosságának és működőképességének védelme érdekében az új építési termékekre alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az olyan használt építési termékekre is, amelyek rendeltetésszerű felhasználása megváltozott – kivéve a díszítési célokat –, azokra a használt építési termékekre, amelyek eredeti rendeltetésszerű felhasználása nem egyértelmű, a jelentős átalakításon átesett használt építési termékekre, valamint azokra a használt építési termékekre, amelyek a gazdasági szereplő állítása szerint további jellemzőkkel rendelkeznek vagy teljesítik a termékkövetelményeket.
(15) Az építési termékek biztonságosságának és működőképességének védelme érdekében az új építési termékekre alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az olyan használt építési termékekre is, amelyek rendeltetésszerű felhasználása megváltozott – kivéve a díszítési célokat –, azokra a használt építési termékekre, amelyek eredeti rendeltetésszerű felhasználása nem egyértelmű, a jelentős átalakításon átesett használt építési termékekre, azokra a használt építési termékekre, amelyek a gazdasági szereplő állítása szerint további jellemzőkkel rendelkeznek vagy teljesítik a termékkövetelményeket, valamint azokra a használt építési termékekre, amelyeket a gazdasági szereplő első alkalommal hoz forgalomba.
(17) Az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott vagy közvetlenül felhasznált építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.
(17) Az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.
(18) A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell épülnie. A termékjogszabályok közelmúltbeli tendenciáját követve tartalékmegoldást dolgoz ki, amennyiben az európai szabványügyi szervezetek nem dolgoznak ki a Hivatalos Lapban hivatkozható harmonizált szabványokat. Mivel 2019 vége óta az építési termékekre vonatkozóan nem lehet harmonizált szabványokra hivatkozni a Hivatalos Lapban, és a 305/2011/EU rendelet hatálybalépése óta csak néhány tucatra lehet hivatkozni, a Bizottságnak szóló új tartalékfelhatalmazásoknak még átfogóbbaknak kell lenniük, lehetővé téve a műszaki leírások általános teljesítményének optimalizálását a műszaki fejlődéshez való késedelmes hozzáigazítás orvoslása érdekében.
(18) A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell épülnie. A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal összhangban azonban ez a rendelet tartalékmegoldást biztosít olyan kivételes és jól meghatározott esetekben, amikor a jogalkotási aktus alkalmazása veszélyben van. Mivel 2019 vége óta az építési termékekre vonatkozóan nem lehet harmonizált szabványokra hivatkozni a Hivatalos Lapban, és a 305/2011/EU rendelet hatálybalépése óta csak néhány tucatra lehet hivatkozni, a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezetekkel együttműködve működőképes megoldást kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi a műszaki előírások általános teljesítményének optimalizálását a műszaki fejlődéshez való késedelmes hozzáigazítás orvoslása érdekében.
(19) Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában a harmonizált szabványokat kötelezővé kell tenni, mivel csak az ilyen szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy egyedi nemzeti helyzetükre tekintettel biztonsági és környezetvédelmi – többek között éghajlati – termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek a szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.
(19) Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában a harmonizált szabványokat kötelezővé kell tenni, mivel csak az ilyen szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy a tagállamok egyedi nemzeti helyzetének megfelelő éghajlati, geológiai, földrajzi és egyéb feltételekre tekintettel biztonsági és környezetvédelmi – többek között éghajlati – termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek a szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.
(20) Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van biztonsággal, funkcionalitással és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos, eredendő termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a potenciális hozzájárulásukat az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek a követelmények nem csupán az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EK irányelvvel ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen eredendő termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak olyan eredendő termékkövetelményeket, amelyek vonatkozhatnak a környezetre, a biztonságra vagy egyszerűen a termék megfelelő működésére. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a biztonságra, a környezetre vagy egyszerűen a termékek működésére vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke mint e rendelet jogalapja szintén előírja a környezet, az egészség és az emberi biztonság magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek (újra) be kell vezetnie vagy hitelesítenie kell az eredendő termékkövetelményeket.Bár ezeket a követelményeket a jogalkotónak kell meghatároznia, meg kell határozni őket a több mint 30 termékcsaládra vonatkozóan, amelyek mindegyike több kategóriát tartalmaz. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adott építésitermék-családra vagy -kategóriára vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében.
(20) Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van biztonsággal, funkcionalitással és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos, eredendő termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak foglalkoznia kell a biztonsági kockázatokkal és figyelembe kell vennie a követelmények potenciális hozzájárulását az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek a követelmények nem csupán az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EK irányelvvel ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen eredendő termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak olyan eredendő termékkövetelményeket, amelyek vonatkozhatnak a környezetre, a biztonságra vagy egyszerűen a termék megfelelő működésére. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a biztonságra, a környezetre vagy egyszerűen a termékek működésére vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke mint e rendelet jogalapja szintén előírja a környezet, az egészség és az emberi biztonság magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek (újra) be kell vezetnie vagy hitelesítenie kell az eredendő termékkövetelményeket. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adott építésitermék-családra vagy -kategóriára vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében.
(21) Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például teljesítési szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban, a gyártásban, a forgalmazásban, a saját márkajelzésben, az újracsomagolásban vagy a másodlagos kereskedelemben, a telepítésben, az újrafelhasználás vagy újragyártás céljából történő leszerelésben, valamint magában az újragyártásban. Ezenkívül a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a környezeti fenntarthatóság értékelése céljából működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal. Ezen okokból és a kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell meghatározni, és valamennyi szereplőre ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az alapvető általános kötelezettségeket egyszerre lehessen előírni valamennyi szereplőre vonatkozóan.
(21) Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például teljesítési szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban, a gyártásban, a forgalmazásban, a saját márkajelzésben vagy a másodlagos kereskedelemben, a telepítésben, az újrafelhasználás vagy újragyártás céljából történő leszerelésben, valamint magában az újragyártásban. Ezenkívül a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a környezeti fenntarthatóság értékelése céljából működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal. Ezen okokból és a kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell meghatározni, és valamennyi szereplőre ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az alapvető általános kötelezettségeket egyszerre lehessen előírni valamennyi szereplőre vonatkozóan. E kötelezettségek hatályának a szolgáltatókra való kiterjesztését azonban nem szabad tévesen úgy értelmezni, mint olyan kötelezettséget, amely azon szolgáltatókra vonatkozik, amelyek pusztán azon termékek CE-jelöléssel ellátott termékekbe történő beszerelését végzik, amelyeket szakmájukkal összefüggésben kezelnek. Ez a kötelezettség kizárólag a gyártóra, illetve a nevében eljáró természetes vagy jogi személyekre vonatkozik.
(23) A jogbiztonság javítása és az építési termékek uniós piacának a nemzeti követelmények és jelölések miatti széttagoltságának csökkentése érdekében egyértelműen meg kell határozni az uniós szinten szabályozott területet, az úgynevezett „harmonizált övezetet”, szemben a tagállamok nemzeti szabályozási hatáskörében maradó elemekkel.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 23 a preambulumbekezdés (új)
(23a) A tagállamok a polgárok felé fennálló felelősségük alapján határozzák meg az építmények biztonsági szintjét, míg a belső piac keretfeltételeit az Unió határozza meg. Az építési munkákra vonatkozó rendelkezések elfogadása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az e rendelet I. mellékletének A. részében szereplő, az építményekre vonatkozó alapvető követelmények meghatározzák a műszakilag szükséges építési termékekkel való összefüggéseket, és alapul szolgálnak az európai szabványügyi szervezetek számára az építési termékekre vonatkozó szabványok kidolgozásához, valamint az európai értékelési dokumentumok és a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozására irányuló szabványosítási kérelmek kiadásához.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 23 b preambulumbekezdés (új)
(23b) A harmonizált terület a pénzügyi ösztönzők kivételével a közbeszerzési szerződésekre, a vissza nem térítendő támogatásokra vagy más pozitív ösztönzőkre is alkalmazandó.
(24) Ugyanakkor a piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő jogos érdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban integrálja a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. Ugyanezen okból létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő indokai alapján további követelményeket határozzanak meg az építési termékek vonatkozásában.
(24) Ugyanakkor a piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő hatáskörei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban integrálja a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. A tagállamok felelnek a magas- és mélyépítési munkákra vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és energetikai követelményekért. Ezen okból létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő indokai alapján további követelményeket határozzanak meg az építési termékek vonatkozásában, hogy a tagállamok reagálni tudjanak a területükre jellemző különleges körülményekre.
(25) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a fel nem használt termékek visszavételére vonatkozó kötelezettséggel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen intézkedéseket hozzanak.
(25) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a használt vagy fel nem használt, nem rendelésre készített termékek visszavételére vonatkozó kötelezettséggel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy intézkedéseket hozzanak az építési termékek szükségtelen megsemmisítésének megtiltására.
(26) A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogszabályok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti, amennyiben ellenkező esetben az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – az éghajlatot is beleértve – ugyanazon vonatkozását e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék.
(26) A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogszabályok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti.
(27) Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes építési termékek az építési termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.
(27) Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében egy vagy több tagállam kérésére a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes építési termékek az építési termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.
(28) Különösen a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint a köztes termékek esetében – a cement kivételével – [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Ez a helyzet például a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is beavatkozhat kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében a jövőben szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.
(28) A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint a köztes termékek esetében – a cement kivételével – [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Az érintett köztes termékek a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is beavatkozhat kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében a jövőben szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.
(33) A gazdasági szereplők és különösen a gyártók terheinek csökkentése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gazdasági szereplőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk ezeket a nyilatkozatokat, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy ezeket a nyilatkozatokat állandó hivatkozáson keresztül egy nem módosítható dokumentumba foglalják, vagy ezekben a nyilatkozatokban nem módosítható dokumentumokra mutató, állandó hivatkozásokat foglaljanak bele.
(33) A gazdasági szereplők és különösen a gyártók terheinek csökkentése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gazdasági szereplőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk ezeket a nyilatkozatokat, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy ezeket a nyilatkozatokat állandó hivatkozáson keresztül egy nem módosítható dokumentumba foglalják, vagy ezekben a nyilatkozatokban nem módosítható dokumentumokra mutató, állandó hivatkozásokat foglaljanak bele. Az ellátási láncra vonatkozó kommunikáció egyszerűsítése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat ezenkívül géppel olvasható formátumban is rendelkezésre kell bocsátani. Ez lehetővé tenné a felhasználó számára, hogy egy alkalmazáson keresztül ellenőrizze a termék felhasználási helye szerinti tagállam alkalmazási szabályainak való megfelelést. A géppel olvasható nyilatkozatok fontos előfeltétele a szabványosított informatikai formátum, amelyet minden egyes harmonizált műszaki előíráshoz meg kell követelni. A CEN CWA 17316 „Intelligens CE-jelölés építési termékekhez” című, munkaértekezleten kötött megállapodása alapul szolgál a teljesítménynyilatkozatok harmonizált XML-formátumainak kidolgozásához, amelyek ennek megfelelően kiegészíthetnék a harmonizált szabványokat és a harmonizált műszaki előírásokat.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új)
(33a) A harmonizált műszaki előírások e rendelet szerinti felülvizsgálatáig a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok tartalmazhatnak a kért információkat magukban foglaló, nem módosítható környezetvédelmi terméknyilatkozatokra vagy más, nem módosítható dokumentumokra utaló állandó hivatkozásokat.
(35) A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, illetve tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó termékkövetelményeknek.
(35) A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, illetve tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó termékkövetelményeknek. A CE-jelölésnek elegendő bizonyítéknak kell lennie a termék e rendeletben meghatározott jellemzőknek és követelményeknek való megfelelésére. A tagállamok ezért nem vezethetnek be olyan akadályokat piacaikon, amelyek olyan jellemzőkön és követelményeken alapulnak, amelyekre a harmonizált terület nem terjed ki.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új)
(35a) A CE-jelöléstől eltérő jelölések, beleértve a magánjellegű jelöléseket is, tartalmazhatnak olyan további információkat, amelyek segíthetik a felhasználókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogy melyik termék felel meg leginkább az építési munkájuk igényeinek.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 35 b preambulumbekezdés (új)
(35b) Az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban biztosítani kell valamennyi gazdasági szereplő, valamint a nevükben eljáró természetes és jogi személyek eljárási jogait az illetékes nemzeti hatóságok intézkedései, határozatai vagy végzései tekintetében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedésekkel, határozatokkal vagy végzésekkel szemben megfelelő fellebbezési eljárások álljanak rendelkezésre.
(36) Az építési termékek biztonságosságának, működőképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási és forgalmazási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba vagy tegyenek elérhetővé a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.
(36) Az építési termékek biztonságosságának, működőképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba vagy tegyenek elérhetővé a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.
(38) A félrevezető állítások elkerülése érdekében az építési termékek gyártói által tett állításoknak a harmonizált műszaki leírásokban foglalt értékelési módszeren, vagy ilyen értékelési módszer hiányában az elérhető legjobb technikákat képviselő módszereken kell alapulniuk, amennyiben nem létezik harmonizált műszaki leírásban előírt értékelési módszer.
(39) Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti a hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék környezeti fenntarthatóságának értékelését.
(39) Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti a hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék életciklusával kapcsolatos alapvető jellemzőket.
(40) Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetésszerű felhasználását. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e, vagy fogyasztói felhasználásra is. Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, fel kell tüntetni a gyártót a terméken, vagy ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges, akkor annak csomagolásán, vagy ha ez sem lehetséges, akkor a kísérő dokumentumban.
(40) Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetésszerű felhasználását. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e, különösen abban az esetben, ha a termék használatához szakértelemre van szükség. Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, fel kell tüntetni a terméken a gyártó azonosítását lehetővé tevő információkat, vagy ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges, akkor annak csomagolásán, vagy ha ez sem lehetséges, akkor a kísérő dokumentumban.
(42) Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok megvalósításának optimalizálása érdekében a gyártókat kötelezni kell a környezeti fenntarthatóság méltányos szintjének elérésére, mind termékeik, mind azok gyártása tekintetében. Ez a kötelezettség megköveteli a különböző környezeti tényezők, valamint a környezeti és biztonsági tényezők közötti kompromisszumot, miközben a környezeti és biztonsági tényezők egyaránt vonatkozhatnak magára a termékre vagy az építményekre. Annak érdekében, hogy a gyártók biztosak lehessenek abban, hogyan hozzák meg ezeket a kompromisszumokon alapuló döntéseket, e rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a kompromisszumok tekintetében.
(42) Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok megvalósításának optimalizálása érdekében a gyártókat kötelezni kell annak biztosítására, hogy termékeik környezeti lábnyomának lényeges javítása révén mind termékeik, mind azok gyártása jelentősen hozzájáruljon az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez. Ez a kötelezettség megköveteli a különböző környezeti tényezők, valamint a környezeti és biztonsági tényezők közötti kompromisszumot, miközben a környezeti és biztonsági tényezők egyaránt vonatkozhatnak magára a termékre vagy az építményekre. Annak érdekében, hogy a gyártók biztosak lehessenek abban, hogyan hozzák meg ezeket a kompromisszumokon alapuló döntéseket, e rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a kompromisszumok tekintetében.
(43) Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek nagyon hosszú ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a tartalék alkatrészekhez való hozzáférésre van szükség.
(43) Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek a lehető leghosszabb ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a tartalék alkatrészekhez való hozzáférésre van szükség.
(44) Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival összhangban – a gyártóknak előnyben kell részesíteniük termékeik újrahasználatát, újragyártását és újrafeldolgozását. Az újrahasználat, az újragyártás és az újrafeldolgozás (illetve az azokra való felkészülés) bizonyos tervezést igényel, nevezetesen az összetevők és anyagok szétválasztásának az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő elősegítésével, valamint a kevert anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás nem feltétlenül jut el az újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért (vagy azok előkészítéséért) felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat a használati útmutató mellett hozzáférhetővé kell tenni a termékadatbázisokban vagy -rendszerekben, valamint a gyártó honlapján is.
(44) Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival és a hulladékhierarchiával összhangban – a gyártóknak meg kell előzniük a hulladék keletkezését azáltal, hogy megkönnyítik és előnyben részesítik a javítást, az újrafelhasználást és az újragyártást. A gyártóknak a melléktermékek megfelelő felhasználása révén növelniük kell az erőforrás-hatékonyságot, és amikor a termékek életciklusuk végére érnek, biztosítaniuk kell termékeik újrafeldolgozását. Az újrafelhasználás, az újragyártás és az újrafeldolgozás (illetve az azokra való felkészülés) konkrét tervezési döntéseket igényel, nevezetesen a termékek, az alkatrészek és anyagok szétválasztásának a leszerelés, a szétszerelés és bontás, valamint az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő elősegítésével, valamint az elegyített, kevert, illetve összetett anyagok, továbbá az aggodalomra okot adó anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás nem feltétlenül jut el az újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért (vagy azok előkészítéséért) felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat a használati útmutató mellett a digitális termékútlevélben és a gyártó honlapján vagy QR-kódokon keresztül is hozzáférhetővé kell tenni.
(45) A biztonságos, működőképes és környezeti szempontból fenntartható építési termékek előállítása érdekében átfogó fenntarthatósági és biztonsági kötelezettségeket kell megállapítani a gyártók tekintetében. Tekintettel e kötelezettségek fontosságára, valamint a funkcionalitás, a biztonság és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúly elérésére, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott termékcsalád vagy -kategória esetében e kötelezettségek teljesülnek, vagy feltételezhető, hogy teljesülnek.
(45) A biztonságos, működőképes és környezeti szempontból fenntartható építési termékek előállítása érdekében átfogó fenntarthatósági és biztonsági kötelezettségeket kell megállapítani a gyártók tekintetében. Tekintettel e kötelezettségek fontosságára, valamennyi gyártóra alkalmazni kell a környezeti teljesítmény fokozatos javítására, a környezetbarát anyagok előnyben részesített használatára, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó kötelezettségekre, valamint a termékek használatára, javítására, újragyártására vagy újrafeldolgozására vonatkozó információk rendelkezésre állására vonatkozó általános követelményeket. E követelmények bizonyos termékcsaládok vagy -kategóriák tekintetében történő meghatározása, valamint további követelmények megállapítása, és a funkcionalitás, a biztonság és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott termékcsalád vagy -kategória esetében e kötelezettségek teljesülnek, vagy feltételezhető, hogy teljesülnek.
(47) Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából, amelyek a könnyen érthető, színkódos címkézésre is kiterjedhetnek.
(47) Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából.
(50) A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket úgy módosítja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára. Ez a kötelezettség azonban nem írható elő azon gazdasági szereplő számára, aki a termékek újracsomagolását egy másik tagállamban történő forgalmazás céljából végzi el, mivel ellenkező esetben a másodlagos kereskedelem és ezáltal a termékek szabad mozgása akadályokba ütközne, az újracsomagolás pedig elvben nem befolyásolhatja az építési termék teljesítményét vagy biztonságosságát. Mindazonáltal és a termékek teljesítményének és biztonságosságának megőrzése érdekében az újracsomagolást végző gazdasági szereplőnek felelősséget kell vállalnia e műveletek megfelelő végrehajtásáért annak biztosítása érdekében, hogy a termék ne sérüljön, és hogy a felhasználókat továbbra is megfelelően tájékoztassák a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven.
(50) A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket tárolja vagy úgy módosítja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára.
(51) Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a szolgáltatókat, az online piactereket és a közvetítőket fel kell hatalmazni és kérni arra, hogy ellenőrizzék a termékek és gyártóik bizonyos, könnyen ellenőrizhető jellemzőit, például a terméktípus meghatározását és az átfogó műszaki dokumentáció elkészítését, továbbá aktívan hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.
(51) Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a teljesítési szolgáltatókat, az online piactereket, az eladókat és a közvetítőket fel kell hatalmazni és kérni arra, hogy dokumentációs szinten ellenőrizzék a termékek és gyártóik eleget tettek-e a műszaki dokumentációval kapcsolatos kötelezettségeiknek, továbbá hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.
(52) Annak elkerülése érdekében, hogy a 3D nyomtatást az e rendelet szerinti kötelezettségek megkerülésére használják, a 3D nyomtatást végző szolgáltatók számára bizonyos tájékoztatási kötelezettségeket kell előírni.
(52) Annak elkerülése érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeket megkerüljék azokban az esetekben, amikor a gyártási technológia, például a 3D nyomtatás több, az építési termék tervezéséhez és gyártásához hozzájáruló szereplőt érinthet, egyértelműen meg kell határozni a gyártó szerepét. Az építési terméket kinyomtató természetes és jogi személynek e rendelet értelmében felelősséget kell vállalnia az egész termékért, kivéve, ha van egy másik személy, aki a terméket saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, vagy aki a termékért a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításával felelősséget vállal.
(54) A termékek teljesítménye és biztonságossága a felhasznált alkatrészektől, valamint a kalibrátorok vagy más szolgáltatók által azok kialakítása és gyártása során nyújtott szolgáltatásoktól is függ. Ezen okokból a termékek gyártásában részt vevő alkatrész-beszállítók és szolgáltatók számára bizonyos kötelezettségeket kell megállapítani. Amennyiben egy bizonyos gazdasági szereplő által szállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás következtében meg nem felelés vagy kockázat alakulhatott ki, a szállítónak vagy szolgáltatónak tájékoztatnia kell az ugyanazon alkatrészt vagy szolgáltatást megvásárló többi ügyfelet annak érdekében, hogy a meg nem felelés esetei és a kockázatok más termékek esetében is hatékonyan kezelhetők legyenek.
(55) Egyes, építési célra használt cikkeknek több lehetséges rendeltetése is van. A gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ezeket az árucikkeket építési célú felhasználásra szánják-e vagy sem, többek között annak elkerülése érdekében, hogy akkor is teljesítmény- és megfelelőségértékelésre kényszerüljenek, amikor az nem szükséges. Ha azonban a gyártók és más gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy egy adott árucikket nem építési célú felhasználásra szántak, miközben az arra is felhasználható („pszeudotermék”), a gyártóknak és más gazdasági szereplőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az árucikket építményekben ne használják. Ellenkező esetben az árucikkek egy része építési célú felhasználásra kerülne, miközben nem felel meg e rendelet követelményeinek.
(55) Egyes, építési célra használt cikkeknek több lehetséges rendeltetése is van. A gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ezeket az árucikkeket építési célú felhasználásra szánják-e vagy sem, többek között annak elkerülése érdekében, hogy akkor is teljesítmény- és megfelelőségértékelésre kényszerüljenek, amikor az nem szükséges. Ha azonban a gyártók és más gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy egy adott árucikket nem építési célú felhasználásra szántak, miközben az arra is felhasználható, „nem építési célra” jelöléssel kell ellátni, és a gyártóknak és más gazdasági szereplőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az árucikket építményekben ne használják. Ellenkező esetben az árucikkek egy része építési célú felhasználásra kerülne, miközben nem felel meg e rendelet követelményeinek.
(58) Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén kiaknázhassa a digitalizálás további lehetőségeit.
(58) Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is.
(59) Mivel az építési termékekre kidolgozott harmonizált szabványok (a továbbiakban: az építési termékekre vonatkozó szabványok) – a jogbiztonság megteremtése érdekében – jórészt kötelező érvényűek, e szabványoknak nem csupán a vonatkozó szabványosítási kérelemmel és e rendelettel, hanem az uniós jog általános elveivel is összhangban kell állniuk.
(60) Annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékekre vonatkozó szabványok hivatkozásai időben megjelenjenek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendelet szerinti joghatások tekintetében korlátozza a hiányos szabványok hatályát vagy felülbírálja e szabványokat oly módon, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ahelyett, hogy megtagadná e szabványok hivatkozásainak a Hivatalos Lapban való feltüntetését.
törölve
Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 61 a preambulumbekezdés (új)
(61a) A szabványok megfelelő formájára és tartalmára vonatkozó iránymutatások kidolgozásakor a Bizottságnak a közös szabványosítási kezdeményezés keretében előterjesztett, közös rendelkezésekről szóló, 2018. június 28-i európai bizottsági iránymutatásokban már elvégzett fontos munkára kell építenie.
(65) Mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, meg kell erősíteni a bejelentő hatóságok erőforrás-kapacitását, nevezetesen minimumkövetelmények meghatározásával; a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, és ellenőrizni kell a személyzet megfelelőségét, amihez a képesítési mátrix eszköze bizonyult a leghatékonyabbnak;biztosítani és ellenőrizni kell, hogy a bejelentett szervezet, ne pedig valamely alvállalkozó, leányvállalat vagy egy másik, ugyanahhoz a cégcsaládhoz tartozó vállalat rendelkezzen tényleges irányítással a személyzet, a külső szakértők kirendelése, az eljárások, kritériumok és a döntéshozatal felett; továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.
(65) Mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, meg kell erősíteni a bejelentő hatóságok erőforrás-kapacitását, nevezetesen minimumkövetelmények meghatározásával; a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, hogy a bejelentett szervezet elegendő és független személyzettel rendelkezzen, továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.
(68) A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében a bejelentett szervezeteknek biztosítaniuk kell a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.
(68) A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a bejelentett szervezetek biztosíthassák a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.
(71) A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, az e tevékenységekben való részvételt kötelezővé kell tenni.
(71) A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, abban közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül a tagállamoknak kell biztosítaniuk a részvételt.
(72) A 305/2011/EU rendeletben a kis- és középvállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a kkv-k támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.
(72) A 305/2011/EU rendeletben a mikrovállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a mikrovállalkozások támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.
(74) A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedhető meg, ha mind a két érintett gazdasági szereplő, mind pedig a két érintett bejelentett szervezet kötelezettséget vállal az együttműködésre, és ha a tanúsítást megszerző gazdasági szereplő műszaki irányítást gyakorol a termék felett.
(74) A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedélyezhető, ha az értékelt és ellenőrzött gazdasági szereplők megállapodnak abban, hogy együttműködnek az elismert bejelentett szervezettel és megosztják vele az adatokat.
(75) A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást az esetleges meg nem felelésekről.
(75) A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a Bizottság által létrehozott és fenntartott panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást a meg nem felelésről.
(76) A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a tagállami hatóságok és a Bizottság számára több felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.
(76) A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a tagállami hatóságok és a Bizottság számára több indokolt felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.
(78) A tagállamokban a követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása és a piacfelügyelet megerősítése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a piacfelügyeleti hatóságok által az egyes termékcsoportokra vagy -családokra, illetve az egyes követelményekre vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések minimális számát, továbbá meghatározza az erőforrásokra vonatkozó minimumkövetelményeket.
(79) Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit.
(79) Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit, amennyiben azok nem megfelelő termékekkel rendelkeznek.
(81) A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni.
(81) A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni. A tagállamoknak emellett fel kell hívniuk a gazdasági szereplők figyelmét a területükön található építésitermék-információs kapcsolattartó pontokra.
(84) A termékinformációk központosított regisztrálása a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberi egészség védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy létrehozza az építési termékek központosított uniós adatbázisát vagy rendszerét.Jelenleg nem lehet felmérni a lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben az esetleges útvonalak bármelyikét kövesse.
(84) A termékinformációk regisztrálása a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberi egészség védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy létrehozza az építési termékek digitális termékútlevelét és az építési termékek termékútlevél-nyilvántartását.
(87) Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Mivel a harmadik országok aligha állnak készen arra, hogy támogassák az uniós jog érvényesítését a saját területükön, amennyiben az Unió cserébe nem rendelkezik a részükre nyújtandó támogatás lehetőségéről, e rendeletben rendelkezni kell bizonyos, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhatalmazásokról.
(87) Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Mivel a harmadik országok aligha állnak készen arra, hogy támogassák az uniós jog érvényesítését a saját területükön, amennyiben az Unió cserébe nem rendelkezik a részükre nyújtandó támogatás lehetőségéről, e rendeletben rendelkezni kell a Bizottságnak a nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhatalmazásáról.
(88) Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek uniós adatbázisában vagy rendszerében, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.
(88) Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért a tagállamokkal folytatott konzultációt követően lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek uniós adatbázisában, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.
(90) A fenntartható építési termékek használatának fokozása és a piaci torzulások elkerülése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatának a leginkább fenntartható termékekre kell irányulnia. A végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó követelményeket objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell megállapítani.
(90) A fenntartható építési termékek használatának fokozása és a piaci torzulások elkerülése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatának a leginkább fenntartható termékekre kell irányulnia. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, kifejezetten zöld közbeszerzési szerződésként meghirdetett közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó követelményeket a Bizottságnak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell megállapítania, figyelembe véve a kis helyi hatóságok sajátos korlátait és a kkv-k igényeit.
(91) A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A klímasemlegesség elérésére, az energia- és erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a népegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára adott esetben elő kell írni, hogy közbeszerzéseiket hangolják össze az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal vagy célokkal. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az egyes termékcsoportokra vonatkozóan meghatározott kritériumokat vagy célokat nemcsak akkor kell teljesíteni, ha e termékeket árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések keretében közvetlenül szerzik be, hanem az építési beruházásra vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések tárgyát képező tevékenységekhez fogják felhasználni.Az önkéntes megközelítéshez képest a kötelező kritériumok vagy célok biztosítják, hogy a közpénzből történő ráfordításokat a jobban teljesítő termékek iránti kereslet növelése érdekében maximálisan ki lehessen aknázni. A kritériumoknak átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.
(91) A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A klímasemlegesség elérésére, az energia- és erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a népegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérőket adott esetben arra kell ösztönözni, hogy közbeszerzéseiket hangolják össze az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal vagy célokkal. A fenntarthatósági kritériumok lehetnek kötelező műszaki leírások vagy teljesítményszintek, vagy adott esetben kiválasztási szempontok, odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési záradékok, ugyanakkor az ajánlatkérő szervek mérlegelési jogkört gyakorolhatnak a közbeszerzéshez szükséges kritériumok összességére vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az egyes termékcsoportokra vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági kritériumokat nemcsak akkor lehet alkalmazni, ha e termékeket árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések keretében közvetlenül szerzik be, hanem az építési beruházásra vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések tárgyát képező tevékenységekhez fogják felhasználni. A kritériumoknak átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.
(92) A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban: a termékspecifikus műszaki rendelkezések és követelmények megállapítása; az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az egyéb uniós jogszabályok szerinti kötelezettségek megfelelnek az e rendeletben foglalt bizonyos kötelezettségeknek; a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat mintájának módosítása; a gyártókra vonatkozó további kötelezettségek megállapítása; az európai értékelési dokumentumok kidolgozására vonatkozó eljárási szabályok felülvizsgálata és kiegészítése; a piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása; az építési termékek uniós adatbázisának vagy rendszerének létrehozása; zöld közbeszerzési követelmények és minimális szankciók meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak41 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(92) A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban: a termékspecifikus műszaki rendelkezések és követelmények megállapítása; az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az egyéb uniós jogszabályok szerinti kötelezettségek megfelelnek az e rendeletben foglalt bizonyos kötelezettségeknek; a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat mintájának módosítása; a gyártókra vonatkozó további környezetvédelmi kötelezettségek meghatározása; az európai értékelési dokumentumok kidolgozására vonatkozó eljárási szabályok felülvizsgálata és kiegészítése; zöld közbeszerzési követelmények meghatározása. E felhatalmazásnak a tagállamok azonosított és a munkatervben szereplő szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak41 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. E jogi aktusok kidolgozása során a Bizottságnak törekednie kell a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésére, és figyelembe kell vennie a kkv-k igényeit.
(93) Az e rendelet végrehajtását szolgáló egységes feltételeik biztosítása érdekében a Bizottságra a következőkre irányuló végrehajtási hatásköröket kell ruházni: az információ továbbítására szolgáló eszközök meghatározása; részletes tájékoztatás a gazdasági szereplők kötelezettségeinek és jogainak érvényesítéséről; az európai műszaki értékelés formátumának elfogadása; a bejelentett szervezetek számára szükséges minimális erőforrások meghatározása, valamint hozzáférés biztosítása a harmadik országok hatóságai számára az építési termékek uniós adatbázisához vagy rendszeréhez, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerekhez, valamint az e rendelettel összefüggésben nyújtott képzésekhez. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek42 megfelelően kell gyakorolni.
(93) Az e rendelet végrehajtását szolgáló egységes feltételeik biztosítása érdekében a Bizottságra a következőkre irányuló végrehajtási hatásköröket kell ruházni: az információ továbbítására szolgáló eszközök meghatározása; az európai műszaki értékelés formátumának elfogadása; valamint az e rendelettel összefüggésben nyújtott képzések. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek42 megfelelően kell gyakorolni.
__________________
__________________
42 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(98) Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E célok és az összehangolt szankciók biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban elfogadott jogi aktusok révén minimális szankciókat állapítson meg.
(98) Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(100) A jogbiztonság megteremtése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott európai értékelési dokumentumok alapján forgalomba hozott termékek mennyi ideig maradhatnak a forgalmazási láncban, és így mennyi ideig forgalmazhatók a piacon. A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályok szerinti gyakorlathoz hasonlóan a megfelelő időszak a termékek forgalomba hozatalának alapjául szolgáló európai műszaki értékelés lejártát követő öt év. Ily módon hat évvel az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követően a felhasználók részére értékesített valamennyi termék meg fog felelni az említett harmonizált műszaki előírásnak és e rendeletnek.
Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg az építési termékek forgalmazására és közvetlen beépítésére vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ezt szolgáltatás keretében végzik-e vagy sem, a következők meghatározása révén:
Ez a rendelet a következők meghatározása révén harmonizált szabályokat állapít meg az építési termékek piaci forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ezt szolgáltatás keretében végzik-e vagy sem:
Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az építési termékek környezeti – többek között éghajlati – és biztonsági teljesítményének a szóban forgó termékek alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó szabályok;
a) az építési termékek környezeti – ideértve az életciklus-értékelést – és biztonsági teljesítményének a szóban forgó termékek alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó harmonizált szabályok;
Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) az építési termékekre vonatkozó környezeti – többek között éghajlati –, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.
b) az építési termékekre vonatkozó környezeti, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.
Ez a rendelet megállapítja továbbá az építési termékekkel, azok alkatrészeivel vagy olyan termékekkel foglalkozó gazdasági szereplőkre vonatkozó kötelezettségeket, amelyek építési terméknek tekinthetők ugyan, bár a gyártójuk nem építési terméknek szánta azokat.
Ez a rendelet kötelezettségeket állapít meg az építési termékekkel vagy azok összetevőivel, valamint a kettős felhasználású termékekkel – ideértve e termékek leszerelését és újrafelhasználását – foglalkozó gazdasági szereplők számára is.
Ez a rendelet a biztonságos és fenntartható építési termékek Unión belüli szabad mozgásának biztosításával hozzájárul a belső piac hatékony működéséhez, valamint a zöld és digitális átállás célkitűzéseihez azáltal, hogy megelőzi és csökkenti az építési termékek környezetre, valamint az emberek egészségére és biztonságára gyakorolt hatását.
Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek 3D nyomtatásának lehetővé tétele céljából forgalomba hozott 3D adatkészletek, valamint 3D nyomtatású építési termékek és öntőformák;
a) 3D nyomtatású építési termékek;
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az építési termékeknek az építési területen vagy annak közelében történő 3D nyomtatására, vagy az építési területen vagy annak közelében öntőforma felhasználásával történő gyártására szánt anyagok;
törölve
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) az építési területen, a forgalomba hozatalra irányuló külön kereskedelmi tevékenység nélkül gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékek;
törölve
Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
f) készletek vagy részegységek, amennyiben ezek összetételét harmonizált műszaki előírások vagy európai értékelési dokumentumok határozzák meg és szabályozzák;
törölve
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – g pont
g) 180 m2-nél kisebb összterületű, egyszintes vagy 100 m2-nél kisebb összterületű, kétszintes előre gyártott családi házak.
A tagállamok a Bizottságnak küldött értesítés útján dönthetnek úgy, hogy ezt a rendeletet nem alkalmazzák a g) pontban említett házakra.
törölve
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a gazdasági szereplő a használt építési termékek vagy árucikkek rendeltetését az eredeti gyártó által a szóban forgó építési termékekhez vagy árucikkekhez rendelt rendeltetéshez képest más módon változtatta meg, mint csökkentés a teljesítmény vagy a rendeltetés tekintetében, illetve pusztán dekorációs célú változtatás, amely célt az építmény szempontjából betöltött szerkezeti funkció hiánya határozza meg;
b) a gazdasági szereplő a használt építési termékek vagy árucikkek rendeltetését az eredeti gyártó által a szóban forgó építési termékekhez vagy árucikkekhez rendelt rendeltetéshez képest más módon változtatta meg, mint csökkentés a teljesítmény vagy a rendeltetés tekintetében, illetve pusztán „dekorációs” célú változtatás;
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da) a gazdasági szereplő első alkalommal hoz forgalomba használt építési terméket;
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – d b pont (új)
db) a használt termékeket további felhasználás vagy újragyártás céljából leszerelő vagy kezelő gazdasági szereplők kötelezettségei nem teljesülnek.
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés– b pont
b) kazánok, csövek, tartályok és kiegészítők, valamint egyéb, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek;
b) kazánok, csövek, tartályok és kiegészítők, valamint egyéb, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek higiéniai tulajdonságai;
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) szennyvízkezelő rendszerek;
törölve
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – d pont
d) szaniteráruk;
törölve
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – e pont
e) közlekedési jelzőberendezések.
törölve
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea) a 2014/35/EU, 2014/53/EU és 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó világítástechnikai termékek;
Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 3 bekezdés – e b pont (új)
eb) a 2014/35/EU, a 2014/30/EU, a 2014/53/EU irányelv, a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv vagy a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló [XXX] rendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus termékek.
(4) Ezt a rendeletet az építési termékek és az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatási szolgáltatásaira is alkalmazni kell. A 3D nyomtatási szolgáltatások az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékekhez és árucikkekhez használható 3D nyomtatók bérbeadását is magukban foglalják.
törölve
Ezt a rendeletet a következőkhöz kapcsolódó szolgáltatásokra is alkalmazni kell:
— az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek és/vagy árucikkek gyártása és forgalmazása, valamint
— az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek vagy árucikkek leszerelése, újrahasználatra való előkészítése, újragyártása és kezelése.
(5) A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régiókban forgalomba hozott vagy ott közvetlenül beépített, e rendelet hatálya alá tartozó építési termékeket és árucikkeket. A tagállamok értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen mentességeket biztosító rendelkezésekről. A tagállamok biztosítják, hogy a mentességet élvező építési termékeken vagy árucikkeken ne szerepeljen a 16. cikk szerinti CE-jelölés. Az ilyen mentesség alapján forgalomba hozott vagy közvetlenül beépített építési termékek vagy árucikkek nem tekintendők e rendelet értelmében az Unióban forgalomba hozottnak vagy közvetlenül beépítettnek.
(5) A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régiókban forgalomba hozott, e rendelet hatálya alá tartozó építési termékeket. A tagállamok értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen mentességeket biztosító rendelkezésekről. A tagállamok biztosítják, hogy a mentességet élvező építési termékeken ne szerepeljen a 16. cikk szerinti CE-jelölés. Az ilyen mentesség alapján forgalomba hozott építési termékek vagy nem tekintendők e rendelet értelmében az Unióban forgalomba hozottnak.
1. minden olyan formált vagy formálatlan fizikai árucikk, beleértve annak csomagolását és használati utasítását, vagy az ilyen árucikkeket tartalmazó készlet vagy részegység, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék az Unión belül, kivéve azokat az árucikkeket, amelyeket az építményekbe állandó jelleggel való beépítésüket megelőzően szükségszerűen először részegységbe, készletbe vagy más építési termékbe szerelnek be; „állandó”:
1. „építési termék”: minden olyan termék vagy készlet, amelyet az Unióban építményekbe vagy azok részeibe állandó jelleggel történő beépítés céljából gyártanak, forgalomba hoznak vagy az építési területre szállítanak, beleértve a 3D-nyomtatott termékeket vagy az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb termékeket a 2. cikk (1)–(3) bekezdésével összhangban;
2. „állandó”: olyan módon beépített vagy beszerelt, hogy jelentősen befolyásolhatja a munka alapvető követelményeit, és azzal a szándékkal építik be, hogy építményben vagy annak részeiben maradjon, és az építkezést vagy a felújítást követően szerszám vagy mechanikus erő nélkül nem távolítható el;
5. „közvetlen beépítés”: terméknek az ügyfél építményébe történő beépítése előzetes forgalmazás nélkül, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó családi ház üzembe helyezése, függetlenül attól, hogy szolgáltatásnyújtás keretében történik-e vagy sem;
7. „alapvető jellemzők”: a terméknek az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó, vagy az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt jellemzői;
7. „alapvető jellemzők”: a terméknek az I. melléklet A. részében meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó jellemzői, vagy az I. melléklet B. részében felsorolt környezeti jellemzői;
8. „termékkövetelmények”: küszöbszint vagy egyéb jellemző, amelyet a terméknek a forgalomba hozatal vagy közvetlen beépítés előtt teljesítenie kell, beleértve a címkézésre, a használati utasításra vagy a megadandó egyéb információkra vonatkozó követelményeket is;
8. „termékkövetelmények”: az I. melléklet C1. és C2. részében rögzített, és az 5. cikkel összhangban megállapított küszöbszint vagy egyéb jellemző, amelynek az építési termék a forgalomba hozatal előtt meg kell hogy feleljen;
9. „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, a 3D nyomtatási szolgáltatást nyújtó szolgáltató, a termékek 3D nyomtatására szánt anyagok gyártója, importőre vagy forgalmazója, online értékesítő, a közvetítő, a beszállító, a szolgáltató, a saját márkás terméket forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, kivéve a hatóságokat, a bejelentett szervezeteket, a műszaki értékelést végző szerveket és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak a termékek gyártása, újrahasználat, újragyártás vagy újracsomagolás céljából történő leszerelése vagy e termékek forgalmazása vagy közvetlenül az e rendelettel összhangban történő beépítése tekintetében, valamint az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet44 3. cikkének 13. pontjában meghatározott gazdasági szereplők;
9. „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, a termékek 3D nyomtatására szánt anyagok gyártója, importőre vagy forgalmazója, online értékesítő, a közvetítő, a beszállító, a szolgáltató, a saját márkás terméket forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelet hatálya alá tartozik a termékek gyártása, újrahasználat céljából történő leszerelése, újragyártása vagy e rendelettel összhangban történő forgalmazása tekintetében;
__________________
44 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
10. nyomtatást végző szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során az alábbi szolgáltatások egyikét kínálja: nyomtatók lízingbe vagy bérbeadása, 3D nyomtatási adatkészletek kinyomtatása vagy e szolgáltatások egyikének közvetítése, függetlenül attól, hogy a nyomtatási anyagot e személy biztosítja-e vagy sem;
15. „épületek”: olyan, a konténerektől eltérő létesítmények, amelyek embereknek, állatoknak vagy tárgyaknak nyújtanak menedéket, és amelyek vagy tartósan a talajhoz vannak rögzítve, vagy csak különleges berendezések segítségével szállíthatók, ugyanakkor egy vagy több szinten legalább 20 m2 alapterülettel rendelkeznek;
22. „részegység”: legalább két különálló árucikkből álló együttes, amelyek közül az egyik termék;
törölve
Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 24 pont – a pont
a) nem esett át az eredeti gyártó által a használati utasításban meghatározott vagy az általános építőmérnöki ismeretek szerint szükségesnek ítélt javításon, tisztításon vagy rendszeres karbantartáson túlmutató eljáráson;
a) nem esett át az eredeti gyártó által a használati utasításban meghatározott vagy az a legfrissebb területspecifikus műszaki ismeretek szerint szükségesnek ítélt javításon, tisztításon vagy rendszeres karbantartáson túlmutató eljáráson;
25. „rendeltetés”: a gyártó által tervezett felhasználás, beleértve a műszaki dokumentációban, a címkén, a használati utasításban vagy a reklámanyagokban meghatározott felhasználási feltételeket, miközben a csak az egyikben említett felhasználási módok már a „rendeltetés” részét képezik;
25. „rendeltetés”: az építési termék gyártója által meghatározott, az alkalmazandó harmonizált műszaki specifikációban foglalt rendeltetés;
26. „javítás”: a hibás termék olyan állapotba való visszaállításának folyamata, amelyben az teljesíteni tudja rendeltetését;
26. „javítás”: a hibás termék javításának vagy hibás alkatrészei kicserélésének folyamata a termék olyan állapotba való visszaállítása érdekében, amelyben az teljesíteni tudja rendeltetését;
31. „terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a rendeltetés és olyan jellemzők összessége határoz meg, amelyek kizárnak minden eltérést a teljesítmény vagy az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban meghatározott termékkövetelmények teljesítése tekintetében, és amely modellt egy adott gyártási folyamat során, nyersanyagok vagy alkatrészek adott kombinációjának felhasználásával állítottak elő, miközben a különböző gyártók ugyanolyan árucikkei szintén különböző terméktípusokhoz tartoznak;
31. „terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a nyilatkozatban megadott teljesítmények ugyanazon sorozata határoz meg;
32. „a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, és így a választható módok átlaga feletti;
32. „a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, és így meghaladja a választható módok átlagos szintjét, vagy olyan teljesítmény, amely a szokásos technológiák alkalmazásával jelenleg elérhető, függetlenül attól, hogy ez a technológiailag a legfejlettebb megoldás-e;
38. „harmonizált terület”: az e rendelet, a harmonizált műszaki előírások és az e rendelet alapján elfogadott, általánosan alkalmazandó bizottsági jogi aktusok közös hatálya alá tartozó terület;
38. „harmonizált terület”: az e rendelet, a harmonizált műszaki előírások és az e rendelet alapján elfogadott, és az építési termékekre vonatkozó, általánosan alkalmazandó bizottsági jogi aktusok közös hatálya alá tartozó terület;
39. „uniós jog”: az EUSZ, az EUMSZ, a jog általános elvei, az EUMSZ 288. cikkének második, harmadik és negyedik bekezdésében említett, általánosan alkalmazandó jogi aktusok, valamint minden olyan nemzetközi megállapodás, amelynek az Unió részes fele, vagy amelynek az Unió és tagállamai részes felei;
42. „egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt a gyártási módszer tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest;
42. „egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termék gyártásához képest az ezen ügyfélnek szánt termékek gyártásához a gyártóberendezést át kell állítani;
44. „rendelésre készült”: az ügyfél előírásai miatt a méret vagy az anyag tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest.
törölve
Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 45 a pont (új)
45a. „adathordozó”: egy készülékkel leolvasható lineáris vonalkód-szimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő adathordozó;
46. „harmonizált műszaki előírások”: az építési termékekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított szabványok, amelyek hivatkozását a 34. cikkel összhangban a Hivatalos Lapban közzétették, és amelyek ezáltal az e rendelet, valamint a 4. cikk (3) és (4) bekezdésével, az 5. cikk (2) bekezdésével vagy a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott, műszaki előírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása céljából kötelezővé váltak;
46. „harmonizált műszaki előírások”: az építési termékekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdése szerint, valamint a 4. cikk (3) és (4) bekezdésével, az 5. cikk (1) bekezdésével vagy a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott, műszaki előírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban megállapított szabványok;
48. „kettős felhasználású termék”: olyan termék, amelyet a gyártó termékként és más rendeltetésű olyan árucikként való felhasználásra szánt, amely nem tartozna e rendelet hatálya alá, ha kizárólag az említett másik rendeltetése lenne;
48. „kettős felhasználású termék”: olyan termék, amelyet a gyártó termékként vagy olyan más rendeltetésű árucikként való felhasználásra szánt, amely nem tartozna e rendelet hatálya alá, ha kizárólag az említett másik rendeltetése lenne;
51. „teljes munkaidős egyenérték”: egy teljes munkaidőben foglalkoztatott személynek az érintett tagállam által meghatározott munkaereje, vagy több, részmunkaidőben foglalkoztatott, összesen ugyanannyi napi vagy heti óraszámban foglalkoztatott személy munkaereje;
57. „közvetítő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termékek forgalomba hozatalához vagy közvetlen beépítéséhez közvetítői szolgáltatást nyújt;
57. „közvetítő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termékek forgalomba hozatalához közvetítői szolgáltatást nyújt;
69. „hatóság”: az Európai Bizottság, annak ügynökségei, valamint bármely bejelentő hatóság, kijelölő hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság, kivéve, ha a vonatkozó rendelkezés másként rendelkezik: függetlenül attól, hogy mely tagállamban található;
70. „kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely teljes életciklusa alatt és még akkor is, ha közvetetten keletkezett, potenciálisan káros hatással lehet az emberek egészségére és biztonságára, a környezetre vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésére, amikor azokat a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetésszerű használat szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;
70. „kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely elválaszthatatlan jellemzői miatt teljes életciklusa alatt potenciálisan káros hatással lehet az emberek egészségére és biztonságára, a környezetre vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésére, amikor azokat a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetésszerű használat szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;
Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 71 a pont (új)
71a. „dekorációs célok”: olyan célok, amelyek nem hozhatók összefüggésbe az építményt szolgáló szerkezeti funkciókkal vagy az I. mellékletben felsorolt, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel.
Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 71 b pont (új)
71b. „melléktermék”: a 2008/98/EK irányelv 5. cikke értelmében vett melléktermék;
Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 71 c pont (új)
71c. „újrafeldolgozhatóság”: a hulladékanyagok vagy termékek kapcsán fennálló azon lehetőség, hogy újrafeldolgozásra való előkészítésük céljából meghatározott hulladékáramokként hatékonyan és eredményesen különítsék el, gyűjtsék, szétválogassák és tárolják, majd a megfelelő ipari folyamatokon keresztül újrafeldolgozzák és újrafeldolgozott anyagokká vagy termékekké dolgozzák fel őket, miközben minimálisra csökkentik az eredeti anyaghoz vagy termékhez viszonyított minőségi vagy funkcionalitásbeli veszteségeket.
(1) A szabványosítási kérelmek és a harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, az építményekre vonatkozó alapkövetelmények képezik.
(1) Az építési termékek alapvető jellemzőit az I. melléklet A. részében meghatározott, az építményekre vonatkozó alapkövetelmények alapján kell meghatározni. Az építési termékek alapvető jellemzőit a Bizottság határozza meg, figyelembe véve a tagállamok szabályozási igényeit és az Unió biztonsági, környezetvédelmi, körforgásos gazdasághoz kapcsolódó és éghajlat-politikai célkitűzéseit. A szabványosítási kérelmek és a harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját a meghatározott alapvető jellemzők, valamint az I. melléklet B. részében felsorolt alapvető környezeti jellemzők képezik.
Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott vagy az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt alapvető jellemzőket és az értékelésük módszereit olyan szabványokban kell meghatározni, amelyek e rendelet alkalmazásában kötelezővé válnak. A termékek alapvető jellemzőit az építményekre vonatkozó alapvető követelmények figyelembevételével kell meghatározni, tekintettel a tagállamok szabályozási igényeire.
Az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott alapvető jellemzőket vagy az I. melléklet B. részében felsorolt alapvető környezeti jellemzőket és az értékelésük módszereit olyan szabványokban kell meghatározni, amelyek e rendelet alkalmazásában, a 6a. cikk (9) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén válnak kötelezővé.
A Bizottság szabványosítási kérelmeket adhat ki az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban, amely az ezen alapvető jellemzők és értékelési módszereik megállapítására vonatkozó alapelveket és sarökköveket határozza meg.
Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság szabványosítási kérelmeket ad ki az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban, amely az ezen alapvető jellemzők és értékelési módszereik megállapítására vonatkozó alapelveket és sarökköveket határozza meg. Ezek a szabványosítási kérelmek magukban foglalhatják az ezen alapvető jellemzőkre vonatkozó küszöbszintek és teljesítményosztályok meghatározására irányuló kérést, valamint azt, hogy a gyártók mely alapvető jellemzőket tüntethetik fel, illetve melyeket kell megadniuk. Ebben az esetben a Bizottság a szabványosítási kérelemben meghatározza a küszöbszintek, teljesítményosztályok és kötelező jellemzők megállapításához teljesítendő követelményeket.
A küszöbszintek és teljesítményosztályok meghatározására vonatkozó szabványosítási kérelmeket a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 13. pontjával összhangban hatásvizsgálatnak kell kísérnie.
A Bizottság szabványosítási kérelmeket ad ki a használt építési termékek alapvető jellemzőire vonatkozó egyedi követelmények megállapítása céljából.Ezeket a szabványosítási kérelmeket a 93a. cikkel összhangban kidolgozott munkatervvel összhangban kell kiadni.
A vonatkozó szabványosítási kérelmek olyan kérést is tartalmazhatnak, hogy az európai szabványügyi szervezet az első albekezdésben említett szabványokban határozza meg az alapvető jellemzők tekintetében az önkéntes vagy kötelező küszöbszinteket és teljesítményosztályokat, valamint azt, hogy a gyártók mely alapvető jellemzőkről nyilatkozhatnak, illetve melyekről kell nyilatkozniuk. Ebben az esetben a Bizottság a szabványosítási kérelemben meghatározza a küszöbszintek, osztályok és kötelező jellemzők megállapításának alapelveit és sarokköveit.
A Bizottság a hivatkozásnak a Hivatalos Lapban a 34. cikkel összhangban történő közzététele előtt ellenőrzi, hogy a szabványok tiszteletben tartják-e az alapelveket és a sarokköveket, valamint az uniós jogot.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve, valamint a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkében foglalt célok elérése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározott termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza az önkéntes vagy kötelező alapvető jellemzőket és azok értékelési módszereit az alábbi esetek bármelyikében:
(3) Bár elsőbbséget kell biztosítani a szabványok kidolgozásának, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározott termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza az önkéntes vagy kötelező alapvető jellemzőket és azok értékelési módszereit, amennyiben az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban benyújtott kérelem alapján nem került sor a szóban forgó alapvető jellemzőkre vonatkozó harmonizált szabvány kidolgozására, és észszerű időn belül nem is várható ilyen szabvány bejelentése, továbbá az alábbi feltételek bármelyike teljesül:
Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – -a pont (új)
-a) a Bizottság felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványt a követelményekre vonatkozóan, és a felkérést egyik európai szabványügyi szervezet sem fogadta el;
Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) indokolatlan késedelmet szenved a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes szabványoknak az európai szabványügyi szervezetek általi elfogadása, miközben indokolatlan késedelem áll fenn, mivel az európai szabványügyi szervezet a szabványosítási kérelemben meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a szabványt;
a) indokolatlan késedelmet szenved a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes szabványoknak az európai szabványügyi szervezetek általi elfogadása; indokolatlan késedelemnek az minősül, ha az európai szabványügyi szervezet a kérelemben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a szabványosítási kérelem átvételét követő két éven belül nem nyújtja be a szabványt;
Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés– b pont
b) sürgetően szükséges olyan, fokozottan harmonizált műszaki előírások elfogadása, amelyek nem feleltethetők meg kizárólag a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványoknak;
törölve
Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, illetve az I. melléklet A. részének 2. pontjában található alapvető munkakövetelményekre utaló egy vagy több alapvető jellemzőre nem terjednek ki a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok, amelyek hivatkozásait a Hivatalos Lapban már közzétették;
c) az I. melléklet A. részében meghatározott, illetve az I. melléklet B. részében található alapvető munkakövetelményekre utaló egy vagy több alapvető jellemzőre nem terjednek ki a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok, amelyek hivatkozásait a Hivatalos Lapban már közzétették, és az európai szabványügyi szervezetek megtagadták a vonatkozó szabvány kellő időben történő felülvizsgálatát vagy módosítását;
Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – d pont
d) a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok egyéb okok miatt nem tekinthetők elégségesnek a tagállamok szabályozási igényeinek vagy a gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez;
törölve
Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)
da) szükség van a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabvány felülvizsgálatára vagy módosítására a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése vagy az Unió biztonsági, környezetvédelmi, körforgásos gazdasághoz kapcsolódó és éghajlat-politikai célkitűzéseihez való igazodás érdekében, és az európai szabványügyi szervezetek megtagadták a vonatkozó szabvány felülvizsgálatát vagy módosítását, illetve nem tudták azt kellő időben elvégezni;
Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – e pont
e) a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett előírások nem állnak összhangban az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályaival és törekvéseivel;
törölve
Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés – f pont
f) a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat a 34. cikk (4) bekezdésében meghatározott okok vagy egyéb jogi okok miatt nem lehet közzétenni a Hivatalos Lapban;
f) szükség van egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott, de a Hivatalos Lapban – a 6a. cikk (8) bekezdése értelmében – közzé nem tehető valamely szabvány vagy annak egy részének kiigazítására;
Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 albekezdés – g pont
g) a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat törölték a Hivatalos Lapból, vagy korlátozással tették közzé.
(4) A tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkében foglalt környezetvédelmi, biztonsági és harmonizációs célok megvalósítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet bizonyos termékcsaládok és -kategóriák tekintetében, a következők meghatározása révén:
(4) Bár elsőbbséget kell biztosítani a szabványok kidolgozásának, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítésére felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok sürgős szabályozási igényeinek kielégítése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkében foglalt környezetvédelmi, biztonsági és harmonizációs célok megvalósítása érdekében. Ilyen esetben a Bizottság meghatározott termékcsaládok és -kategóriák tekintetében meghatározhatja a következőket:
(4a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesülnek a (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételek.
(4b) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kidolgozása során a Bizottság konzultál az érintett európai szabványügyi szervezetekkel és az 1025/2012/EU rendelet alapján uniós finanszírozásban részesülő európai érdekelt szervezetekkel.
(4c) Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet harmonizált szabványt fogad el, és az a 6a. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén kötelezővé válik, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (3) vagy (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagy e jogi aktusok azon részeit, amelyek a szabványban foglalt követelményekkel foglalkoznak.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, valamint az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az I. melléklet A. részét.
(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele, valamint a 93a. cikk (2) bekezdése alapján megállapított szabványosítási prioritásoknak való megfelelés érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet A. részének módosítása céljából.
Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat 4 a cikk (új)
4a. cikk
Tájékoztatási termékkövetelmények
Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi építési terméknek a forgalomba hozatalt megelőzően meg kell felelnie az I. melléklet C3. részében meghatározott termékinformációs követelményeknek.
Az I. melléklet C3. részében meghatározott termékinformációs követelményeket az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan a Bizottság által a 87. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy a Bizottság által a 4. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott szabványosítási kérelem nyomán elfogadott szabványok útján lehet meghatározni.
Az I. melléklet C3. részében meghatározott kötelező termékinformációkat minden építési termék esetében fel kell tüntetni a termék csomagolásán vagy kísérő dokumentumban a 21. cikk (5) bekezdésének megfelelően. A harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó építési termékek esetében a kötelező termékinformációknak elérhetőnek kell lenniük a digitális termékútlevélen keresztül.
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék a forgalomba hozatal vagy közvetlen beépítés előtt megfelel az I. melléklet D. részében meghatározott általános, közvetlenül alkalmazandó termékkövetelményeknek és az I. melléklet B. és C. részében meghatározott, az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott termékkövetelményeknek.Az I. melléklet B. és C. részében meghatározott termékkövetelmények csak akkor alkalmazandók, ha azokat a (2) bekezdéssel összhangban határozták meg.
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyek kiegészítik ezt a rendeletet azáltal, hogy az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározzák az I. melléklet C1. és C2. részében meghatározott termékkövetelményeket.
Az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékeknek a forgalomba hozatalt megelőzően meg kell felelniük az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott termékkövetelményeknek.
(2) Az I. melléklet B., C. és D. részében megállapított termékkövetelmények meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy bizonyos termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza ezeket a termékkövetelményeket, és megállapítja a megfelelő értékelési módszereket. Miután a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározta ezeket a termékkövetelményeket, szabványosítási kérelmeket adhat ki, amelyek célja olyan önkéntes harmonizált szabványok kidolgozása, amelyek az e felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező termékkövetelményeknek való megfelelés vélelmét biztosítják.
(2) Az I. melléklet C1. és C2. részében megállapított termékkövetelményeknek az e cikk (1) bekezdése szerinti meghatározásakor a Bizottság bizonyos termékcsaládok és -kategóriák tekintetében meghatározhatja, hogy e követelmények közül melyeket kell alkalmazni az adott termékcsaládra vagy -kategóriára, és megállapíthatja a megfelelő értékelési módszereket. Miután a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározta ezeket a termékkövetelményeket, szabványosítási kérelmeket ad ki, amelyek célja olyan harmonizált szabványok kidolgozása, amelyek biztosítják az e kötelező termékkövetelményeknek való megfelelés vélelmét. Amennyiben nincs harmonizált szabvány, a Bizottság egyértelmű iránymutatásokat dolgoz ki a gyártók számára a termékkövetelményeknek való megfelelés igazolásának módjáról.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, valamint különösen az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa az I. melléklet B., C. és D. részét.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően – a műszaki fejlődéshez való igazodás, az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele, valamint a 93a. cikk (2) bekezdése alapján megállapított szabványosítási prioritásoknak való megfelelés érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet B., C. és D. részének módosítása céljából.
Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – cím
Értékelési és ellenőrzési rendszerek és azok termékspecifikus módozatai
(1) Az egyedi megközelítés alkalmazása és a gyártókra háruló esetleges terhek minimalizálása, továbbá az egészség, a biztonság és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy minden egyes termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza az V. mellékletben felsoroltak közül az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszert. A Bizottság az alapvető jellemző vagy termékkövetelmény alapján történő differenciálás révén ugyanazon termékcsalád vagy -kategória vonatkozásában eltérő értékelési és ellenőrzési rendszereket is meghatározhat.
(1) Az egyedi megközelítés alkalmazása és a gyártókra háruló esetleges terhek minimalizálása, továbbá az egészség, a biztonság és a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy minden egyes termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza, hogy az V. mellékletben felsorolt értékelési és ellenőrzési rendszerek közül melyeket kell alkalmazni. A Bizottság az alapvető jellemző vagy termékkövetelmény alapján történő differenciálás révén ugyanazon termékcsalád vagy -kategória vonatkozásában eltérő értékelési és ellenőrzési rendszereket is meghatározhat.
(1a) Az értékelési és ellenőrző rendszereket a harmonizált műszaki előírásokkal együtt kell meghatározni a rendeltetésszerű használattól függően, valamint egyértelmű, érthető és átlátható kritériumok alapján. Figyelembe kell venni a termékhibákból eredő potenciális károkat, a kissé eltérő termelési feltételek esetén várható teljesítményváltozást, a gyártási folyamat hibáinak lehetőségét, valamint azt, hogy mennyire könnyen ismerhetők fel a gyártási hibák.
(2) Az V. mellékletben foglalt követelmények vagy kötelezettségek alkalmazásának megkönnyítése és harmonizálása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy egy adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza ezeket a követelményeket és kötelezettségeket.
(2) Az V. mellékletben foglalt követelmények vagy kötelezettségek alkalmazásának megkönnyítése és harmonizálása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet oly módon, hogy egy adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatározza ezeket az értékelési és ellenőrzési követelményeket és kötelezettségeket.
(3) A bejelentett szervezetek vagy gyártók rendszeres meg nem feleléseinek ellensúlyozása, illetve a műszaki fejlődéshez való igazodás érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa ezt a rendeletet oly módon, hogy további értékelési vagy ellenőrzési lépéseket vezet be az V. mellékletben szereplő rendszerekbe.
törölve
Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
6a. cikk
Az építési termékekre vonatkozó szabványok
(1) Az építési termékekre vonatkozó szabványokat az európai szabványügyi szervezetek a Bizottság által kiadott szabványosítási kérelem alapján állapítják meg.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, melyekben egyértelmű és stabil szabályokat rögzít a teljes szabványosítási folyamatra vonatkozóan, beleértve a szerepeket, a felelősségi köröket, a hatásköröket és az általános eljárási határidőket valamennyi érintett fél számára, valamint az alkalmazandó sablonokat.
Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legkésőbb [e rendelet hatályba lépését követő 1 év]-ig el kell fogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) Valamely európai szabványügyi szervezet kérésére a Bizottság adminisztratív támogatást nyújthat az európai szabványügyi szervezeten belüli belső jogi részleg létrehozásához, amelynek feladata a szabványok jogi ellenőrzése, valamint a szabványok koherenciájának, illetve annak biztosítása, hogy azok jogi szempontból kifogástalanok legyenek.
(4) A 4. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, építési termékekre vonatkozó szabványok e rendelet alkalmazásában az e cikk (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közzétételét követő 12 hónap elteltével kötelezően alkalmazandók. Az említett közzététel időpontjától a szabványok a gyártó kérésére önkéntesen alkalmazhatók. A szabványok meghatározzák a termékek által alapvető jellemzőik tekintetében nyújtott teljesítmény értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat. A szabványok megállapíthatnak egyszerűsített és kevésbé költséges vizsgálati módszereket a termékek alapvető jellemzőikkel, osztályaikkal, küszöbszintjeikkel vagy termékkövetelményeikkel kapcsolatos teljesítményének értékelésére, ahol ez indokolt és az eredmények pontosságát, hitelességét és állandóságát nem veszélyezteti.
(5) Az 5. cikk (2) bekezdésének második mondata vagy a 22. cikk (4) bekezdésének harmadik mondata alapján kidolgozott, építési termékekre vonatkozó szabványok önkéntesek. Azokról a termékekről, amelyek megfelelnek az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott olyan önkéntes szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az I. melléklet C1. és C2. részében meghatározott követelményeknek, amelyeket az 5. cikk (2) bekezdésének második mondatával összhangban elfogadott harmonizált műszaki leírások az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan meghatároznak, amennyiben e követelmények az említett önkéntes szabványok hatálya alá tartoznak, és ezt a hatályt az adott harmonizált szabványban pontosan megállapították. Azokról a gyártókról, amelyek betartják a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott olyan önkéntes szabványokat vagy azok részeit, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, amennyiben e követelmények az önkéntes szabványok hatálya alá tartoznak, és ezt a hatályt az adott harmonizált szabványban pontosan megállapították.
(6) A Bizottságnak kötelezően értékelnie kell, hogy az európai szabványügyi szervezetek által megállapított, építési termékekre vonatkozó szabványok megfelelnek-e a vonatkozó szabványosítási kérelmeknek, e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak.
A Bizottság a szabvány átvételét követő hat hónapon belül elvégzi az e bekezdés első albekezdésében említett értékelést. Annak érdekében, hogy a Bizottság az említett határidőn belül eleget tehessen ennek a kötelezettségnek, az európai szabványügyi szervezetek az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a szabvány jellegű dokumentum előrehaladásáról és tartalmáról.
(7) A Bizottság lehetőség szerint részt vesz a kért európai szabvány jellegű dokumentumokat kidolgozó európai szabványügyi szervezetek informális és hivatalos vizsgálataiban, különösen azokban, amelyek a szabvány jellegű dokumentumok e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak való megfelelésével kapcsolatosak.
(8) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy szabvány vagy annak valamely része nem kielégítő, és ezért úgy dönt, hogy nem fogad el e cikk (9) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust a szóban forgó szabvány életbe léptetésére, a szabványtervezet átvételét követő 6 hónapon belül erről írásos indokolást nyújt az európai szabványügyi szervezet számára, amelyben ismerteti a szükséges javításokat. Ilyen esetben a Bizottság megbízhatja az európai szabványügyi szervezetet a szabvány kijavításával, vagy a 4. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészítse ezt a rendeletet a szóban forgó szabványok vagy azok részeinek módosítása révén.
(9) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban benyújtott kérelem alapján kidolgozott szabvány teljes mértékben megfelel a szabványosítási kérelemben foglalt követelményeknek, a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben életbe lépteti a szabványt e rendelet kiegészítése céljából.
(10) A Bizottság a kedvező értékelést követő 90 napon belül közzéteszi vagy korlátozásokkal közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az építési termékekre vonatkozó, megfizethető áron rendelkezésre bocsátott, elfogadott, önkéntes és megfelelő szabványok hivatkozásainak jegyzékét.
(1) A harmonizált területet átfogó jellegűnek kell tekinteni, amely kiterjed az egyéb uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó termékekre vonatkozó összes lehetséges követelményre.
(1) A harmonizált területet átfogó jellegűnek kell tekinteni, amely kiterjed az építési termékekre vonatkozó összes érvényben lévő és jövőbeli jogi követelményre.
Ez a bekezdés közbeszerzési pályázatokra vagy közvetlenül odaítélt szerződésekre is alkalmazandó, amennyiben a szóban forgó közbeszerzési eljárásokat vagy közvetlen odaítéléseket közjogi intézmények közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, illetve a közbeszerzési eljárásokra vagy közvetlenül odaítélt szerződésekre vonatkozó állami rendelkezésekre való hivatkozással hajtják végre. Ez a bekezdés a pénzügyi ösztönzők kivételével a vissza nem térítendő támogatásokra vagy más pozitív ösztönzőkre is alkalmazandó. A harmonizált műszaki leírások azonban lehetővé tehetik vagy ajánlhatják a tagállamoknak, hogy a közbeszerzési pályázatok, szerződések, vissza nem térítendő támogatások vagy más pozitív ösztönzők odaítélésére vonatkozó döntéseket a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott alosztályoktól vagy további osztályoktól eltérő alosztályokhoz vagy további osztályokhoz kössék, amennyiben azok továbbra is a szóban forgó harmonizált műszaki leírásokkal összhangban értékelt környezeti teljesítményekre vonatkoznak.
(3) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az egyes termékcsaládok vagy -kategóriák tekintetében általuk megkövetelt alapvető jellemzőkről, a vonatkozó termékkövetelményekről és az általuk alkalmazott értékelési módszerekről. Ezekre az alapvető jellemzőkre, követelményekre és értékelési módszerekre proaktív módon hivatkoznak minden, a harmonizált műszaki előírások kidolgozása szempontjából releváns fórumon és alkalommal. A harmonizált műszaki előírásokat kidolgozó fórumok figyelembe veszik ezeket az alapvető jellemzőket, követelményeket és értékelési módszereket.Az alapvető jellemzőket a harmonizált műszaki előírások a lehető legteljesebb mértékben tartalmazzák.
(3) A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot az egyes termékcsaládok vagy -kategóriák tekintetében általuk megkövetelt alapvető jellemzőkről, a vonatkozó termékkövetelményekről és az általuk alkalmazott értékelési módszerekről. E tájékoztatás megkönnyítése érdekében a tagállamok az egységes digitális kapun keresztül nyilvántartásba veszik az építési termékek területükön való felhasználhatóságát közvetlenül vagy közvetve befolyásoló valamennyi nemzeti szabályozási és közigazgatási intézkedésüket.
(4) Amennyiben egy tagállam valamely, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezetvédelemmel – beleértve az éghajlatot is – összefüggő kényszerítő okból szükségesnek tartja, hogy a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérve rendelet útján követelményeket állapítson meg vagy közigazgatási intézkedéseket hozzon, értesíti erről a Bizottságot, aminek során megindokolja a megállapított eljárási kötelezettségek szükségességét, és kifejti, hogy milyen szabályozási igényt kíván kielégíteni, továbbá bizonyítja mind a szabályozási igény fennállását, mind pedig a harmonizált terület és az egyéb uniós jog hatálya alá tartozó területek lefedettségének hiányát. A tagállamok e célból adott esetben az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti értesítési eljárást alkalmazzák.
(4) Amennyiben egy tagállam valamely, az egészséggel, biztonsággal vagy a személyek védelmével, valamint a környezetvédelemmel összefüggő kényszerítő okból – beleértve az éghajlattal összefüggő okokat vagy a vészhelyzeteket – szükségesnek tartja, hogy a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérve rendelet útján követelményeket állapítson meg vagy közigazgatási intézkedéseket hozzon, értesíti erről a Bizottságot, aminek során megindokolja a megállapított eljárási kötelezettségek szükségességét, és kifejti, hogy milyen szabályozási igényt kíván kielégíteni, továbbá bizonyítja mind a szabályozási igény fennállását, mind pedig a harmonizált terület és az egyéb uniós jog hatálya alá tartozó területek lefedettségének hiányát. A tagállamok e célból adott esetben az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti értesítési eljárást alkalmazzák.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezi a (4) bekezdés szerint bejelentett nemzeti intézkedést, amennyiben:
A Bizottság a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából az e cikk (4) bekezdése szerint bejelentett nemzeti intézkedés engedélyezése révén, amennyiben:
Módosítás 158 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) meggyőződik arról, hogy a rendelet vagy a közigazgatási intézkedés a (4) bekezdésben említett, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezet védelmével kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokoltnak tűnik;
a) meggyőződött arról, hogy a rendelet vagy a közigazgatási intézkedés a (4) bekezdésben említett, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezet védelmével kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokolt;
A Bizottság a 88. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el, ha az emberek egészségével és biztonságával vagy a környezet védelmével összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges.
(6) A tagállamok valamennyi, a termékek területükön való felhasználhatóságát közvetlenül vagy közvetve befolyásoló nemzeti szabályozásukat és közigazgatási intézkedésüket regisztrálják az egységes digitális kapun keresztül.
(7) Ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy kötelező betétdíjas rendszereket vezessenek be, kötelezzék a gyártókat arra, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül visszavegyék a használt vagy nem használt termékeket, valamint hogy kötelezettségeket állapítsanak meg a hulladékká vált termékek gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan, feltéve, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:
(7) Ez a rendelet nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy kötelező betétdíjas rendszereket vezessenek be, kötelezzék a gyártókat arra, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül visszavegyék a használt vagy nem használt, nem rendelésre készült termékeket, valamint hogy kötelezettségeket állapítsanak meg a hulladékká vált termékek gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan, feltéve, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:
(8) A tagállamok megtilthatják a 22. cikk (2) bekezdésének j) pontjával és a 26. cikkel összhangban visszavett termékek megsemmisítését, vagy e termékek megsemmisítését attól tehetik függővé, hogy azokat előzetesen valamely, a termékek nem kereskedelmi célú felhasználását szolgáló nemzeti közvetítő platformon forgalmazták-e.
(8) A tagállamok megtilthatják feleslegessé vált és el nem adott termékek, valamint a 22. cikk (2) bekezdésének j) pontjával és a 26. cikkel összhangban visszavett termékek megsemmisítését, vagy e termékek megsemmisítését attól tehetik függővé, hogy azokat előzetesen valamely, a termékek nem kereskedelmi célú felhasználását szolgáló nemzeti közvetítő platformon forgalmazták-e.
A termékek kettős értékelésének elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészítse ezt a rendeletet azon feltételek meghatározása révén, amelyek alapján az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése bizonyos, az e rendelet szerinti kötelezettségeknek is eleget tesz, amennyiben ellenkező esetben az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem ugyanazon szempontját e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék.
Annak érdekében, hogy elkerüljék a termékek egészséghez, biztonsághoz vagy környezetvédelemhez kapcsolódó azonos jellemzőinek kettős értékelését, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészítse ezt a rendeletet azon feltételek meghatározása révén, amelyek alapján az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése bizonyos, az e rendelet szerinti kötelezettségeknek is eleget tesz.
Amennyiben ez a rendelet és az (EU) 2019/1020 rendelet, az 1025/2012/EU rendelet, a 765/2008/EK rendelet, a 2001/95/EK irányelv, az (EU) 2019/1937 irányelv és a(z) [XXX] rendelet (a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet) között összeütközés merül fel, ez a rendelet az irányadó.
(1) Amennyiben egy termék a 4. cikk (2) vagy (3) bekezdésének megfelelően elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gyártó aláveti magát az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszernek, és a termék forgalomba hozatala előtt teljesítménynyilatkozatot állít ki. Harmonizált műszaki előírás hatálya alá nem tartozó termék gyártója a vonatkozó európai értékelési dokumentummal és az európai műszaki értékeléssel összhangban teljesítménynyilatkozatot adhat ki.
(1) Amennyiben egy építési termék a 4. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gyártó aláveti magát az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszernek, és a termék forgalomba hozatala előtt teljesítménynyilatkozatot állít ki. Harmonizált műszaki előírás hatálya alá nem tartozó termék gyártója a vonatkozó európai értékelési dokumentummal és az európai műszaki értékeléssel összhangban teljesítménynyilatkozatot adhat ki.
(3) A teljesítménynyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli még akkor is, ha nem járt el gondatlanul. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.
(3) A teljesítménynyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítménynyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.
Módosítás 168 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az egyedi vagy rendelésre készült, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – a termék biztonságos beépítéséért is felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kijelölt, az építmény biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;
a) a terméket egyedileg vagy rendelésre, nem sorozatgyártás keretében meghatározott célra gyártotta a termék építményekbe történő biztonságos beépítéséért is felelős gyártó, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kijelölt, az építmény biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;
Módosítás 169 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – az építkezés helyszínén, nem sorozatban gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az építménybe való beépítés céljával, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; vagy
(3) A tagállamok mentesíthetik a 9. cikk (1) bekezdése alól az építményeknek az újrahasználatra előkészített vagy újragyártott termékektől eltérő részeit, feltéve, hogy a szóban forgó rész az adott tagállam területén kívül nem kerül forgalomba.
(2) A teljesítménynyilatkozatot a II. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani. A teljesítménynyilatkozat kiterjed legalább az I. melléklet A. részének 2. pontjában felsorolt kötelező alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményre, a műszaki előírások vagy a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében kötelező fő jellemzőkre, valamint a környezeti fenntarthatóság 22. cikk (1) bekezdésében említett értékelésére.
(2) A teljesítménynyilatkozatot a II. mellékletben található minta felhasználásával kell kiállítani – a melléklet 12. és 13c. pontjának figyelmen kívül hagyásával.
(4) Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet45 31. vagy adott esetben 33. cikkében említett információkat a teljesítménynyilatkozattal együtt kell rendelkezésre bocsátani.
(4) Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet45 31. cikkében említett biztonsági adatlapokat a teljesítménynyilatkozattal együtt kell rendelkezésre bocsátani, amennyiben az építési terméket ipari vagy szakmai felhasználónak szállítják.
Az 1907/2006/EK rendelet 33. cikkében említett információkat a teljesítménynyilatkozattal együtt kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani.
__________________
__________________
45 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
45 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(2) Amennyiben a használt termék esetében nem áll rendelkezésre az eredeti gyártó vagy másik gazdasági szereplő által e rendelet vagy a 305/2011/EU rendelet alapján kiállított teljesítménynyilatkozat, a gazdasági szereplő az e rendelet szerinti teljes eljárás lefolytatása nélkül is kiállíthat új teljesítménynyilatkozatot, amennyiben a rendeltetést „díszítési célra” korlátozza. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „használt termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.
(2) Amennyiben a használt termék esetében nem áll rendelkezésre az eredeti gyártó vagy másik gazdasági szereplő által e rendelet vagy a 305/2011/EU rendelet alapján kiállított teljesítménynyilatkozat, a gazdasági szereplő az e rendelet szerinti teljes eljárás lefolytatása nélkül is kiállíthat új teljesítménynyilatkozatot, amennyiben a rendeltetést díszítési célokra korlátozza. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „teljesítménynyilatkozat használt, dekorációs célú termékre” jelöléssel kell ellátni.
A tagállamok követelményeket állapítanak meg a leszerelést végző szakemberekre és az utolsó mondatnak megfelelően nyújtandó tanúsításra vonatkozóan, beleértve a terméket alkalmatlanná tevő megterhelések meghatározását is.
A tagállamok követelményeket állapítanak meg a leszerelést végző szakemberekre és az e bekezdésnek megfelelően nyújtandó tanúsításra vonatkozóan, beleértve a terméket alkalmatlanná tevő megterhelések meghatározását is.
(4) Az (1)–(3) bekezdést az újragyártott termékekre is alkalmazni kell, ha az átalakítási folyamat, amely túlmutat a javításon, tisztításon, rendszeres karbantartáson vagy a leszerelést követően végzett, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 16. pontjában meghatározott, újrahasználatra való előkészítésen, nem veszélyezteti az e rendeletnek való megfelelést vagy a termék teljesítményét a vonatkozó jellemzők tekintetében, mivel a termék kialakításánál fogva az átalakítási folyamat nem befolyásolhatja hátrányosan a teljesítményt és a megfelelést, vagy mert a használt tartalék alkatrészt azonos teljesítményűnek és megfelelésűnek értékelték. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „újragyártott termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.
(4) Az (1)–(3) bekezdést az újragyártott termékekre is alkalmazni kell, ha az átalakítási folyamat nem veszélyezteti a termék teljesítményét a vonatkozó jellemzők tekintetében. Amennyiben a gazdasági szereplő élt ezzel az eltéréssel, a teljesítménynyilatkozatot „újragyártott termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat” jelöléssel kell ellátni.
A 21. cikk (2) bekezdése az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltérések hatálya alá tartozó termékekre nem alkalmazandó. A gazdasági szereplők azonban az I. melléklet D. részében előírt információkat rendelkezésre bocsátják.
A 21. cikk (2) bekezdése az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltérések hatálya alá tartozó termékekre nem alkalmazandó. A gazdasági szereplők azonban az I. melléklet C3. részében előírt információkat rendelkezésre bocsátják.
(9) Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékekre, amelyeket soha nem hoztak forgalomba az Unió piacán, vagy amelyeket soha nem építettek be az Unióban.
(9) Ez a cikk nem alkalmazandó azokra a használt, újragyártott vagy feleslegessé vált termékekre, amelyeket soha nem hoztak forgalomba az Unió piacán.
Módosítás 179 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e az I. melléklet B. és C. részében foglalt termékkövetelményeknek, amennyiben azokat az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozzák meg, valamint az I. melléklet D. részében foglalt termékkövetelményeknek;
a) ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e az I. melléklet C1. és C2. részében foglalt termékkövetelményeknek, amennyiben azokat az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok határozzák meg, valamint az I. melléklet C3. részében foglalt termékinformációs követelményeknek;
(3) A megfelelőségi nyilatkozattal a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a termékkövetelményeknek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli még akkor is, ha nem járt el gondatlanul. Meg nem felelés vagy megfelelőségi nyilatkozat hiányában a termék nem forgalmazható. A tagállamok a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.
(3) A megfelelőségi nyilatkozattal a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a termékkövetelményeknek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli. A tagállamok a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.
(1) A megfelelőségi nyilatkozat azt fejezi ki, hogy a termék megfelel az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett termékkövetelményeknek.
(1) A megfelelőségi nyilatkozat azt fejezi ki, hogy a termék megfelel az 5. cikkben említett termékkövetelményeknek és a 4a. cikkben említett termékinformációs követelményeknek.
(4) A gyártó az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan a teljesítménynyilatkozatnak a harmonizált műszaki előírás alkalmazásának kezdőnapját követő első felülvizsgálatától kezdve, de legkésőbb az említett időponttól számított 3 éven belül teljesíti az e cikkben foglalt kötelezettségeket.
(4) A gyártó a vonatkozó harmonizált műszaki előírás alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap letelte után teljesíti az e cikkben foglalt kötelezettségeket.
Amennyiben a nyilatkozatot elektronikus úton nyújtják be, a gyártó ezt a nyilatkozatot általánosan olvasható, de nem módosítható elektronikus formátumban állítja ki.Alternatív megoldásként a gyártó állandó hivatkozást is használhat, feltéve, hogy az állandó hivatkozás és az azon keresztül hozzáférhető dokumentum nem módosítható.A 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet46 e rendelet értelmében alkalmazni kell.
A gyártó a nyilatkozatot elektronikus úton állítja ki géppel olvasható, de nem módosítható elektronikus formátumban.
A Bizottság szabványosítási kérelmeket ad ki, amelyek célja a géppel olvasható nyilatkozatok egységes formátumának kidolgozása minden egyes harmonizált műszaki előírás esetében.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezeket a szabványos formátumokat egységes koncepció szerint dolgozzák ki. Az általánosan olvasható elektronikus formátum részeként a gyártó állandó hivatkozást vagy egy adathordozót használhat, feltéve, hogy az állandó hivatkozás vagy az adathordozó és az állandó hivatkozáson vagy az adathordozón keresztül hozzáférhető dokumentum nem módosítható.A 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet46 e rendelet értelmében alkalmazni kell.
__________________
__________________
46 A Bizottság 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 30.) az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről HL L 52., 2014.2.21, 1. o.
46 A Bizottság 157/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 30.) az építési termékek teljesítménynyilatkozatának weboldalon való közzétételére vonatkozó feltételekről HL L 52., 2014.2.21, 1. o.
(3) A nyilatkozatok tartalmazhatnak megváltoztathatatlan környezetvédelmi terméknyilatkozatokra vagy más módosíthatatlan, a kért információkat tartalmazó dokumentumokra mutató állandó hivatkozásokat, amennyiben ezek a dokumentumok a nyilatkozatok sorrendjét és szerkezetét követik, vagy ha az állandó hivatkozással együtt a nyilatkozatok sorrendjét e dokumentumok sorrendjével összekapcsoló megfelelési táblázat is rendelkezésre áll.
(2) A CE-jelölés olyan termékeken helyezhető el, amelyek tekintetében a gyártó a 9. és a 11–14. cikknek megfelelően teljesítménynyilatkozatot vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A CE-jelölést a fő alkatrészeken kell elhelyezni. A CE-jelölés nem helyezhető el olyan részeken, amelyek nem fő alkatrészek.
(2) A CE-jelölés olyan termékeken helyezhető el, amelyek tekintetében a gyártó a 9. és a 11–14. cikknek megfelelően teljesítménynyilatkozatot vagy adott esetben teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A CE-jelölést a fő alkatrészeken kell elhelyezni.
A tagállamok nemzeti intézkedéseikben nem vezetnek be olyan jelölésekre való hivatkozásokat – vagy adott esetben visszavonják azokat –, amelyek azt tanúsítják, hogy a jelöléssel ellátott termék a harmonizált terület szerinti alapvető jellemzők tekintetében megfelel a követelményeknek vagy a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.
A tagállamok nemzeti intézkedéseikben nem vezetnek be olyan jelölésekre való hivatkozásokat – vagy adott esetben visszavonják azokat –, amelyek azt tanúsítják, hogy a termék megfelel a követelményeknek vagy az alapvető jellemzőknek, hacsak e hivatkozások jogalapja nincs lefektetve a 7. cikk (5) bekezdésével összhangban.
A tagállamok saját területükön vagy hatáskörükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozóan megállapított követelményeknek.
A tagállamok saját területükön vagy hatáskörükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a teljesítménynyilatkozatban foglaltak megfelelnek az érintett tagállamban az adott felhasználásra vonatkozóan megállapított követelményeknek. Az adott tagállam csak a harmonizált területre vonatkozó követelményeket veszi figyelembe.
A tagállamok területükön vagy felelősségi körükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását vagy felhasználását, amennyiben a termék megfelel az e rendeletben vagy az e rendelet segítségével meghatározott termékkövetelményeknek, kivéve, ha a vonatkozó harmonizált műszaki leírás meghatározza, hogy a vonatkozó követelmények csak minimumkövetelménynek számítanak.
A tagállamok területükön vagy felelősségi körükben nem tiltják vagy akadályozzák meg a CE-jelöléssel ellátott termékek forgalmazását, vagy felhasználását, amennyiben a bejelentett teljesítmények megfelelnek az adott tagállamban érvényes követelményeknek vagy a termék megfelel az e rendeletben vagy az e rendelet segítségével meghatározott termékkövetelményeknek, kivéve, ha a vonatkozó harmonizált műszaki leírás meghatározza, hogy a vonatkozó követelmények csak minimumkövetelménynek számítanak.
Módosítás 190 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) a termék típusának egyedi azonosító kódja, a gyártó uniós adatbázisokban szereplő termékregisztrációjára mutató állandó hivatkozás, valamint az adatbázisokon belül az a pontos hely, ahol a termék megtalálható;
d) a termék típusának egyedi azonosító kódja, a gyártó uniós adatbázisokban szereplő termékregisztrációjára vagy a gyártó honlapjára mutató állandó hivatkozás vagy adathordozó;
Módosítás 191 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e) a gyártó termékmegjelenítéssel foglalkozó saját weboldalára mutató állandó hivatkozás, ha van ilyen;
törölve
Módosítás 192 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – g pont
g) adott esetben a bejelentett szervezet azonosító száma.
A d)–f) pontban felsorolt elemek helyettesíthetők a kombinált teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatra mutató állandó hivatkozással (elektronikus CE-jelölés).
A d)–f) pontban felsorolt elemek helyettesíthetők a kombinált teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatra mutató állandó hivatkozással vagy adathordozóval (elektronikus CE-jelölés).
(3) A CE-jelölést az építési termék forgalomba hozatala vagy építménybe történő beépítése előtt kell a terméken elhelyezni. A jelölést később bármilyen egyéb, különleges kockázatot vagy felhasználást jelölő piktogram vagy jelölés követheti.
(3) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala előtt kell a terméken elhelyezni. A jelölést később bármilyen egyéb, különleges kockázatot vagy felhasználást jelölő piktogram vagy jelölés követheti.
A CE-jelöléstől eltérő jelölések – beleértve a saját jelöléseket is – csak akkor helyezhetők el a terméken, ha azok nem fedik le a harmonizált műszaki leírásokat, illetve nem hivatkoznak azokra, továbbá ha nem hivatkoznak a harmonizált terület alá tartozó termékkövetelményekre, alapvető jellemzőkre vagy értékelési módszerekre.
A CE-jelöléstől eltérő jelölések – beleértve a saját jelöléseket is – csak akkor helyezhetők el a terméken, ha azok nem csupán azt jelzik, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek vagy az e rendeletben meghatározott termékkövetelményeknek, és ha ezek a követelmények nem kötelezőek a termék forgalmazása vagy felhasználása tekintetében. E korlátozások nem alkalmazandók az uniós ökocímkére és más, hivatalosan elismert I-es típusú ökocímkékre (ISO 14024).
A terméken az uniós jogszabályokban meghatározott jelölésen kívül másjelölésnem helyezhető el a CE-jelölés hosszának kétszeresénél kisebb, a CE-jelölés és az uniós jogban meghatározott egyéb jelölés bármely pontjától mért távolságra.
A terméken az uniós jogszabályokban meghatározott jelöléstől eltérőjelölésekis elhelyezhetők, feltéve, hogy e jelölések nem rontják a CE-jelölés láthatóságát, olvashatóságát, és nem homályosítják el annak jelentését.
(1) A gazdasági szereplő minden szükséges intézkedést megtesz az e rendeletnek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében, a termék megfelelését is beleértve. Amennyiben megállapítást nyert a gazdasági szereplő vagy a termék meg nem felelése, és a piacfelügyeleti hatóság a 70. cikk (1) bekezdésével összhangban korrekciós intézkedést kért, a gazdasági szereplő jelentést nyújt be az említett hatóságnak az elért eredményekről mindaddig, amíg az említett hatóság úgy nem határoz, hogy a korrekciós intézkedés lezárható.
(1) A gazdasági szereplő minden szükséges intézkedést megtesz az e rendeletnek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben megállapítást nyert a gazdasági szereplő vagy a termék meg nem felelése, és a piacfelügyeleti hatóság a 70. cikk (1) bekezdésével összhangban korrekciós intézkedést kért, a gazdasági szereplő jelentést nyújt be az említett hatóságnak az elért eredményekről mindaddig, amíg az említett hatóság úgy nem határoz, hogy a korrekciós intézkedés lezárható.
(2) Amennyiben egy gazdasági szereplő vagy egy termék meg nem felelésére vonatkozó eltérő nyilatkozatok és korrekciós intézkedés iránti kérelmek érkeznek a különböző tagállamok hatóságaitól, a gazdasági szereplő differenciált intézkedéseket hoz attól függően, hogy a termékeket hol kívánja forgalmazni vagy közvetlenül beépíteni. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az egyik tagállam által bevezetett szigorúbb intézkedés egy másik tagállam által bevezetett kevésbé szigorú intézkedést is magában foglal, a szigorúbb intézkedést kell alkalmazni. Amennyiben ezek a szabályok nem vezetnek egyértelmű eredményre, az érintett tagállamok és a Bizottság, valamint – kérésükre – a többi tagállam megpróbál közös megoldást találni, és szükség esetén a 33. cikkel összhangban végrehajtási jogi aktus elfogadására kerül sor.
Az első albekezdésben említett gazdasági szereplők azonosításakor a gazdasági szereplő tájékoztatja a hatóságot az összes kapcsolódó adatról, beleértve a következőket:
Az első albekezdésben említett gazdasági szereplők azonosításakor a gazdasági szereplő tájékoztatja a hatóságot a következőkről:
i. az első albekezdésben említett gazdasági szereplők címe;
törölve
Módosítás 203 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – ii pont
ii. e gazdasági szereplők kapcsolattartási adatai;
ii. az első albekezdésben említett gazdasági szereplők kapcsolattartási adatai, ideértve a címeket, e-mail-címeket és honlapokat;
Módosítás 204 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – iii pont
iii. e gazdasági szereplők e-mail-címe, weboldala és közösségimédia-profilja;
törölve
Módosítás 205 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – v pont
v. e gazdasági szereplők bankszámlaszáma; valamint
törölve
Módosítás 206 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – vi pont
vi. az említett gazdasági szereplők nevében eljáró természetes vagy jogi személyek neve, címe és elérhetősége.
vi. az említett gazdasági szereplők nevében eljáró természetes vagy jogi személyek neve, címe és elérhetősége, amennyiben releváns, és összhangban az általános adatvédelmi rendelettel [GDPR].
(4) A gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie arra, hogy az e fejezetben említett valamennyi dokumentumot és információt a szóban forgó termék utolsó birtoklását vagy kezelését követően tíz évig benyújtsa a hatóságoknak, kivéve, ha azok a 78. cikkel összhangban létrehozott terméknyilvántartási adatbázison vagy rendszeren keresztül folyamatosan hozzáférhetők. Az illetékes hatóság felkérésének kézhezvételétől számított 10 napon belül a gazdasági szereplő benyújtja a dokumentumokat és az információkat.
(4) A gazdasági szereplőnek az érintett termék utolsó birtoklását vagy kezelését követően tíz évig képesnek kell lennie arra, hogy az építési termékek digitális útlevelén keresztül az e fejezetben említett valamennyi dokumentumot – beleértve a teljesítménynyilatkozatot és a megfelelőségi nyilatkozatot is –, valamint információt benyújtsa a hatóságoknak. Az illetékes hatóság felkérésének kézhezvételétől számított 10 napon belül a gazdasági szereplő benyújtja a dokumentumokat és az információkat.
A gazdasági szereplő az adatbázis vagy rendszer rendelkezésre állásának a Hivatalos Lapban való kihirdetésétől számított két hónapon belül megadja az összes kért adatot a 78. cikknek megfelelően létrehozott adatbázis vagy rendszer részére, és viseli az ahhoz kapcsolódó regisztrációs díjakat. A gazdasági szereplő legalább félévente ellenőrzi a szolgáltatott adatok helyességét.
(6) A gazdasági szereplő tájékoztathatja a hatóságokat e rendelet bármely olyan lehetséges megsértéséről, amelyről tudomást szerez. Amennyiben ez a gazdasági szereplő úgy ítéli meg, hogy a nem megfelelő termékek kockázatot jelentenek az emberek biztonságára vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a terméket forgalomba hozta, és részletes tájékoztatást ad különösen a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(6) A gazdasági szereplő tájékoztatja a hatóságokat e rendelet bármely olyan lehetséges megsértéséről, amelyről tudomást szerez. Amennyiben ez a gazdasági szereplő úgy ítéli meg, hogy a nem megfelelő termékek kockázatot jelentenek az emberek biztonságára vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben a terméket forgalomba hozta, és részletes tájékoztatást ad különösen a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.
(1) A hatóságok által e rendelet alapján valamely gazdasági szereplővel és a nevükben eljáró természetes vagy jogi személyekkel szemben hozott bármely végleges vagy ideiglenes intézkedés, határozat vagy végzés pontosan megjelöli az alapjául szolgáló indokokat.
(2) Bármely ilyen intézkedést, határozatot és végzést haladéktalanul közölni kell az érintett gazdasági szereplővel és a nevében eljáró természetes vagy jogi személyekkel, amely ezzel egy időben tájékoztatást kap az érintett tagállam nemzeti joga szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőkről.
(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalát megelőzően az érintett gazdasági szereplő lehetőséget kap egy megfelelő, tíz munkanapnál nem rövidebb időszakon belüli meghallgatásra, kivéve, ha a meghozandó intézkedés, határozat vagy végzés egészségügyi vagy biztonsági követelményekre vagy e rendelet hatálya alá tartozó egyéb közérdekre alapozott sürgőssége ezt nem teszi lehetővé.
(4) Ha az intézkedés, határozat vagy végzés meghozatalára anélkül kerül sor, hogy a gazdasági szereplő lehetőséget kapna a meghallgatásra, a gazdasági szereplő számára azt követően a lehető leghamarabb meg kell adni e lehetőséget, és ezt az intézkedést, határozatot vagy végzést a piacfelügyeleti hatóság azonnal felülvizsgálhatja.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk hatálya alá tartozó bármely intézkedéssel szemben – előzetes közigazgatási fellebbezési eljárással vagy anélkül – az illetékes bíróság előtt fellebbezéssel lehessen élni. A szóban forgó bíróság arra vonatkozóan is rendelkezik hatáskörrel, hogy a közérdekre és a gazdasági szereplő érdekeire tekintettel határozzon a fellebbezés vagy a bíróság által kiszabható ideiglenes intézkedések halasztó hatályáról.
(1) A gyártó meghatározza a terméktípust, ugyanakkor tiszteletben tartja a 3. cikk 31. pontjában szereplő fogalommeghatározásban meghatározott határokat. A terméktípust az V. mellékletben meghatározott, alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerrel összhangban kell feldolgozni.A gyártó a 9. és 11–15. cikknek megfelelően kiállítja a teljesítménynyilatkozatot és a megfelelőségi nyilatkozatot, valamint a 16. és 17. cikknek megfelelően elhelyezi a CE-jelölést.
(1) A gyártó meghatározza a terméktípust, ugyanakkor tiszteletben tartja a 3. cikk 31. pontjában szereplő fogalommeghatározásban meghatározott határokat. A gyártó a 9. és 11–15. cikknek megfelelően kiállítja a teljesítménynyilatkozatot és a megfelelőségi nyilatkozatot, valamint a 16. és 17. cikknek megfelelően elhelyezi a CE-jelölést.
(2) A gyártó tartózkodik a termék jellemzőivel kapcsolatos minden olyan állítástól, amely nem a következőkön alapul:
(2) A gyártó tartózkodik a termék alapvető jellemzőivel kapcsolatos minden olyan állítástól, amely nem az alkalmazandó műszaki előírásban szereplő értékelési módszeren alapul.
a) a harmonizált műszaki előírásban szereplő értékelési módszer, amennyiben a vonatkozó jellemzőre vonatkozik ilyen előírás; vagy
b) amennyiben ilyen értékelési módszer nem létezik, olyan értékelési módszer, amely a pontos értékelés eléréséhez a legeredményesebb és legfejlettebb.
A gyártó az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok alapjaként műszaki dokumentációt készít, amelyben leírja a rendeltetést, beleértve a használat pontos feltételeit, valamint a teljesítmény és a megfelelőség igazolásához szükséges valamennyi elemet.
A gyártó az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok alapjaként műszaki dokumentációt készít, amelyben leírja a rendeltetést, beleértve a használat feltételeit, valamint a teljesítmény és a megfelelőség igazolásához szükséges valamennyi elemet.
A műszaki dokumentáció tartalmazza az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírásokkal vagy az e rendelet alapján elfogadott bizottsági jogi aktusokkal összhangban értékelt környezeti, többek között éghajlati fenntarthatóság kötelező vagy fakultatív kiszámítását.
A műszaki dokumentáció tartalmazza az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírásokkal összhangban értékelt, életciklushoz kapcsolódó alapvető jellemzők kötelező vagy fakultatív kiszámítását.
A gyártó biztosítja, hogy termékén fel legyen tüntetve a gyártóspecifikus típusszám és a tétel- vagy sorozatszám. Ha ez nem lehetséges, a szükséges információkat a csomagoláson, a hozzá erősített címkén vagy végső esetben a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.
A gyártó biztosítja, hogy termékein fel legyen tüntetve a gyártóspecifikus típusszám, a tétel- vagy sorozatszám vagy a termék azonosítását lehetővé tevő bármely más jelzés. Ha ez nem lehetséges, a szükséges információkat a csomagoláson, a hozzá erősített címkén vagy végső esetben a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.
A gyártó az első albekezdésben meghatározottakkal azonos módon feltünteti a terméken a „kizárólag szakmai felhasználásra” feliratot, ha azt nem fogyasztóknak vagy más, nem szakmai felhasználóknak szánják. A „kizárólag szakmai felhasználásra” felirattal nem rendelkező termékeket e rendelet és az (EU) …/… rendelet [általános termékbiztonságról szóló rendelet] értelmében nem szakmai felhasználóknak és fogyasztóknak szánt termékeknek is kell tekinteni.
A gyártó az első albekezdésben meghatározottakkal azonos módon feltünteti a terméken a „kizárólag szakmai felhasználásra” feliratot, ha a használathoz szakértelemre van szükség, és a címkét az adásvételi szerződés megkötése előtt láthatóvá kell tennie a vásárlók számára, távértékesítés esetén is. A „kizárólag szakmai felhasználásra” felirattal nem rendelkező termékeket e rendelet és az (EU) …/… rendelet [általános termékbiztonságról szóló rendelet] értelmében nem szakmai felhasználóknak és fogyasztóknak szánt termékeknek is kell tekinteni.
A gyártó az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve– látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat.
Egy terméknek egy adott tagállamban történő forgalmazásakor a gyártó gondoskodik arról, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet D. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott nyelven, vagy ilyen meghatározás hiányában a felhasználók számára könnyen érthető nyelven.
Egy termék forgalmazásakor a gyártó – amennyiben nem élvez az e rendelet 10. cikke szerinti mentességet – gondoskodik arról, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet C3. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott nyelven, vagy ilyen meghatározás hiányában a felhasználók számára könnyen érthető nyelven.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a gyártó által az első albekezdéssel összhangban benyújtandó információk formátumát és továbbításuk módját.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a gyártó által az első albekezdéssel összhangban benyújtandó információk elektronikus formátumának és továbbításuk módjának meghatározása céljából.
(7) A gyártó feltölti a teljesítménynyilatkozat, a megfelelőségi nyilatkozat adatait, a (6) bekezdésben említett információkat és a műszaki dokumentációt a 78. cikknek megfelelően létrehozott uniós termékadatbázisba vagy -rendszerbe.
(7) A gyártó feltölti a teljesítménynyilatkozat, a megfelelőségi nyilatkozat adatait, a (6) bekezdésben említett információkat az építési termékekhez a IXa. fejezetnek megfelelően létrehozott digitális termékútlevélbe és a termékútlevelek nyilvántartásába.
(9) Amennyiben a termék kockázatot jelent vagy valószínűleg kockázatot jelent, a gyártó a megállapítástól számított két munkanapon belül tájékoztatja a forgalmazásban érintett meghatalmazott képviselőt, az importőröket, a forgalmazókat, a logisztikai szolgáltatókat és az online piactereket, valamint azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gyártó vagy – tudomása szerint – más gazdasági szereplők forgalmazták a terméket. A gyártó e célból megad minden hasznos adatot, és megnevezi mindenekelőtt a meg nem felelés típusát, a balesetek vagy váratlan események gyakoriságát, valamint a meghozott vagy ajánlott korrekciós intézkedéseket. A végső felhasználóhoz vagy fogyasztóhoz már eljutott termékek által okozott kockázatok esetén a gyártó a médiát is értesíti, és tájékoztatja a kockázatok megszüntetésére vagy – ha ez nem lehetséges – azok csökkentésére irányuló megfelelő intézkedésekről. A 3. cikk 71. pontja értelmében vett „súlyos kockázat” esetén a gyártó saját költségére a forgalomból kivonja és visszahívja a terméket.
(9) Amennyiben a termék kockázatot jelent, a gyártó indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a 3 munkanapon belül tájékoztatja a forgalmazásban érintett valamennyi meghatalmazott képviselőt, az importőröket, a forgalmazókat, a logisztikai szolgáltatókat és az online piactereket, valamint azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gyártó vagy – tudomása szerint – más gazdasági szereplők forgalmazták a terméket. A gyártó e célból megad minden hasznos adatot, és megnevezi mindenekelőtt a meg nem felelés típusát, a balesetek vagy váratlan események gyakoriságát, valamint a meghozott vagy ajánlott korrekciós intézkedéseket. A valamely végső felhasználóhoz vagy olyan fogyasztóhoz már eljutott termékek által okozott kockázatok esetén, akit nem lehet közvetlenül azonosítani vagy vele kapcsolatba lépni, a gyártó a médián és más megfelelő csatornákon keresztül, biztosítva a lehető legszélesebb körű hozzáférést, tájékoztatást nyújt a kockázatok kiküszöbölésére vagy – ha nem lehetséges – csökkentésére irányuló megfelelő intézkedésekről. A 3. cikk 71. pontja értelmében vett „súlyos kockázat” esetén a gyártó saját költségére a forgalomból kivonja és visszahívja a terméket.
Módosítás 222 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont – bevezető rész
a) a termékek kialakítása és gyártása, valamint csomagolása oly módon történik, hogy általános környezeti, többek között éghajlati fenntarthatóságuk elérje a technika állásának megfelelő szintet, kivéve, ha valamely alacsonyabb szint:
a) a termékek kialakítása és gyártása, valamint csomagolása oly módon történik, hogy a lehető legmagasabb szinten biztosítsa az emberi egészség védelmét és a termékek általános környezeti fenntarthatóságát, többek között az éghajlat és a biológiai sokféleség, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság, a beltéri levegőminőség és az aggodalomra okot adó anyagok elkerülése tekintetében, kivéve, ha valamely alacsonyabb szint:
Módosítás 223 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)
aa) az e cikk a) pontja i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek mellett biztosítja, hogy – amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, és nem befolyásolja az építési munkálatok biztonságát – a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja vagy az 5. cikk (2) bekezdése szerinti teljesítményosztályok elfogadásától számított 10 éven belül valamennyi forgalomba hozott termék a két legmagasabb környezeti teljesítményosztályba tartozzon;
Módosítás 224 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek mellett előnyben részesíti az újrafeldolgozható anyagokat és az újrafeldolgozás során nyert anyagokat;
b) az a) pont i. és ii. alpontjában meghatározott feltételek mellett és az egységes piac indokolatlan akadályozása nélkül előnyben kell részesíteni a helyi, újrafelhasználható, fenntartható forrásból származó bioalapú vagy újrafeldolgozható anyagokat, az újrahasználatból vagy újrafeldolgozásból nyert anyagokat és a melléktermékeket, figyelembe véve az ilyen anyagok szállításának környezeti és éghajlati hatásait;
Módosítás 225 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) tiszteletben tartja a minimális újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó azon kötelezettségeket és más határértékeket a környezetvédelmi szempontok, többek között az éghajlati fenntarthatóság tekintetében, amelyeket a harmonizált műszaki előírások tartalmaznak;
c) tiszteletben tartja a minimális újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó azon kötelezettségeket és más határértékeket a környezeti fenntarthatóság, többek között az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fenntarthatóság, valamint az erőforrás- és az energiahatékonyság tekintetében, amelyeket a harmonizált műszaki előírások tartalmaznak;
Módosítás 226 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) megelőzi a termékek korai elavulását, megbízható alkatrészeket használ, és a termékeket úgy alakítja ki, hogy tartósságuk ne essen az adott kategóriába tartozó termékek átlagos tartósságának tartományán kívül;
d) megelőzi a termékek korai elavulását, megbízható alkatrészeket használ, és a termékeket úgy alakítja ki, hogy tartósságuk jelentősen javuljon az adott kategóriába tartozó, ugyanazt a célt szolgáló termékek átlagos tartósságához képest;
Módosítás 227 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
f) a termékadatbázisokban elérhetővé teszi a használati útmutatót és a saját honlapjára mutató állandó hivatkozáson keresztül megosztja a termékek javításának módjára vonatkozó információkat, valamint a javításhoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket is beleértve;
f) legalább saját honlapjára mutató állandó hivatkozásokon vagy QR-kódokon keresztül és a 78. cikkel összhangban létrehozott digitális termékútlevélben elérhetővé teszi a vonatkozó használati utasításokat, a termékek javításának módjára vonatkozó információkat, valamint a javításhoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket is beleértve;
Módosítás 228 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – g pont
g) az adott típushoz tartozó utolsó termék forgalomba hozatalát vagy közvetlen beszerelését követő 10 évig saját maga vagy külön erre a célra kijelölt forgalmazók vagy tartalékalkatrész-gyártók által, észszerűen rövid szállítási idővel forgalmazza termékei tartalék alkatrészeit, és proaktív módon tájékoztatást ad a tartalék alkatrészek elérhetőségéről;
g) az adott típushoz tartozó utolsó termék forgalomba hozatalát vagy közvetlen beszerelését követő 10 évig saját maga vagy külön erre a célra kijelölt forgalmazók vagy tartalékalkatrész-gyártók által, észszerű és megkülönböztetéstől mentes áron és észszerűen rövid szállítási idővel forgalmazza termékei tartalék alkatrészeit, és proaktív módon tájékoztatást ad a tartalék alkatrészek elérhetőségéről;
Módosítás 229 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – h pont
h) a termékeket úgy alakítja ki, hogy megkönnyítse az újrahasználatot, az újragyártást és az újrafeldolgozást, nevezetesen azáltal, hogy az újrafeldolgozás későbbi szakaszában megkönnyíti az alkatrészek és anyagok szétválasztását, és kerüli az elegyített, kevert, illetve összetett anyagokat, kivéve, ha az újragyártás és az újrafeldolgozás kockázatot jelent az emberi biztonságra vagy a környezetre nézve. Ebben az esetben a gyártó tartózkodik az ilyen kialakítástól, és óva int a következő pont szerinti újragyártástól és újrafeldolgozástól;
h) a termékek alkotóelemeit és anyagait oly módon alakítja ki, hogy azok újrafelhasználhatók, újragyárthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, nevezetesen azáltal, hogy az újrafeldolgozás későbbi szakaszában megkönnyíti a termékek alkotóelemeinek és anyagainak szétválasztását a leszerelés, szétszerelés és bontás során, és kerüli az elegyített, kevert, illetve összetett anyagokat és aggodalomra okot adó anyagokat, és amennyiben az újragyártás és az újrafeldolgozás kockázatot jelent az emberi biztonságra vagy a környezetre nézve, óva int a következő pont szerinti újragyártástól és újrafeldolgozástól;
i. a termékadatbázisokban elérhetővé teszi a használati útmutatót és a saját honlapján megosztja a termékek újragyártásának vagy újrafeldolgozásának módjára vonatkozó információkat, valamint az újrahasználathoz, újragyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket is beleértve;
i. legalább saját honlapján vagy QR-kódokon keresztül és a 78. cikkel összhangban létrehozott digitális termékútlevélben elérhetővé teszi a termékek újragyártásának vagy újrafeldolgozásának módjára vonatkozó releváns információkat, valamint az újrafelhasználáshoz, újragyártáshoz vagy újrafeldolgozáshoz szükséges minden további információt, a vonatkozó figyelmeztetéseket és az újrafeldolgozó létesítmények jegyzékét is beleértve;
j) vállalja, hogy közvetlenül vagy importőrein és forgalmazóin keresztül visszaszerzi az olyan feleslegessé vált és el nem adott termékek felett gyakorolt tulajdonjogát, amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint amelyben azokat forgalomba hozták.
j) vállalja, hogy közvetlenül vagy importőrein és forgalmazóin keresztül díjmentesen visszaszerzi az olyan feleslegessé vált és el nem adott termékek felett gyakorolt tulajdonjogát, amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint amelyben azokat forgalomba hozták, kivéve, ha több mint 5 év telt el azóta, hogy a terméket forgalomba hozták;
Módosítás 232 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – j a pont (új)
ja) a 2008/98/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kiterjesztett gyártói felelősségük van azon termékek tekintetében, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén, beleértve az építési hulladék közvetlen vagy közvetett gyűjtésének, szállításának, rendeltetése módosításának és újragyártásra való előkészítésének, kezelésének és újrafeldolgozásának finanszírozását, valamint az életciklus végi információk szolgáltatását.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy bizonyos termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza ezeket a kötelezettségeket. Alternatív megoldásként a Bizottság szabványosítási kérelmeket is kiadhat olyan harmonizált szabványok kidolgozása céljából, amelyek egy adott termékcsalád vagy -kategória tekintetében vélelmezik a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek való megfelelést. A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók mindaddig, amíg az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy harmonizált szabvány alkalmazandóvá nem válik.
(4) Az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek pontosítása érdekében a Bizottság ... [egy évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészíti ezt a rendeletet azáltal, hogy bizonyos termékcsaládokra és -kategóriákra vonatkozóan meghatározza ezeket a kötelezettségeket. Alternatív megoldásként a Bizottság szabványosítási kérelmeket is kiadhat olyan harmonizált szabványok kidolgozása céljából, amelyek egy adott termékcsalád vagy -kategória tekintetében vélelmezik az e cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek való megfelelést. Az e cikk (2) bekezdésének a), d), e) g), h), j) és ja) pontjában foglalt kötelezettségek nem alkalmazandók mindaddig, amíg az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy harmonizált szabvány alkalmazandóvá nem válik.
(5) A felhasználók számára az átláthatóság biztosítása és a fenntartható termékek népszerűsítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezt a rendeletet a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal egészítse ki a környezeti fenntarthatóságot jelölő címkézésre vonatkozó konkrét követelmények megállapítása céljából, beleértve az (1) bekezdésben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos „színkódos címkézést” is, valamint az I. melléklet C. részének 2. pontjában meghatározott, a termékkel szorosan összefüggő környezetvédelmi követelményeket és a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott környezetiteljesítmény-osztályokat.
(5) A felhasználók számára az átláthatóság biztosítása és a fenntartható termékek népszerűsítése érdekében a Bizottság ezt a rendeletet a 87. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal egészíti ki a környezeti fenntarthatóságot jelölő címkézésre vonatkozó konkrét követelmények megállapítása céljából a végső fogyasztók számára forgalmazott termékek esetében az (1) bekezdésben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatosan, valamint az I. melléklet C. részének 2. pontjában meghatározott, a termékkel szorosan összefüggő környezetvédelmi követelményeket és a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott környezetiteljesítmény-osztályokat.
(6) A gyártónak az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módon kell elhelyeznie a színkódos címkét.
(6) A gyártónak az (5) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módon kell elhelyezniea címkét, többek között jól látható módon az értékesítés helyén, beleértve az online értékesítést is, és a gyártó honlapján.
(6a) Adott esetben a legjobb fenntarthatósági teljesítményt felmutató termékek piaci elérhetőségének előmozdítása érdekében a Bizottság támogatja a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett uniós ökocímke használatát a legjobban teljesítő termékek címkézése céljából.
(1) A gyártó írásbeli megbízással az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személyt kijelölhet egyetlen meghatalmazott képviselőként. A nem az Unióban letelepedett gyártó egyetlen meghatalmazott képviselőt jelöl ki.
(1) Az Unióban székhellyel rendelkező gyártó írásbeli megbízással az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személyt kijelölhet egyetlen meghatalmazott képviselőként. A nem az Unióban letelepedett gyártó egyetlen meghatalmazott képviselőt jelöl ki.
(2) A meghatalmazott képviselők kellő gondossággal járnak el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli őket súlyos gondatlanság vagy az e cikk és a 19. cikk tudatos megsértése esetén.
(2) A meghatalmazott képviselők kellő gondossággal járnak el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli őket e cikk és a 19. cikk megsértése esetén.
Módosítás 239 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) felmondja a szerződést, amennyiben a gyártó megsérti ezt a rendeletet, és erről tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot;
c) felmondja a szerződést, amennyiben úgy véli, hogy a gyártó az e rendelet szerinti kötelezettségeivel ellentétesen jár el, és erről tájékoztatja a gyártót és azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot;
Módosítás 240 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) amennyiben okkal feltételezi, hogy a szóban forgó termék nem megfelelő vagy kockázatot jelent, erről tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot; valamint
d) amennyiben okkal feltételezi, hogy a szóban forgó termék nem megfelelő vagy kockázatot jelent, erről tájékoztatja a gyártót és azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot; valamint
(5) Amennyiben a meghatalmazott képviselő úgy ítéli meg, hogy fennáll a (4) bekezdésben említett meg nem felelés, a meghatalmazott képviselő felkéri a gyártót, hogy orvosolja a meg nem felelés eseteit. A gyártó ekkor leállítja a forgalomba hozatalt, és felkéri a forgalmazásban részt vevő többi gazdasági szereplőt, hogy szüntessék be kereskedelmi tevékenységüket, amíg a meghatalmazott képviselő úgy nem ítéli meg, hogy megtörtént a jogsértések orvoslása.Amennyiben a meg nem felelés eseteit egy hónapon belül nem orvosolják, miközben a termékeket esetleg továbbra is forgalmazzák, a meghatalmazott képviselő felmondhatja a gyártóval kötött szerződését, és erről tájékoztathatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a termékeket forgalomba hozzák, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot. Ez utóbbi koordinálja az összes illetékes hatóság együttes intézkedéseit, kivéve, ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy állapodnak meg, hogy egy másik illetékes nemzeti hatóság végzi a koordinációt.
(5) Amennyiben a meghatalmazott képviselő megállapítja, hogy fennáll a (4) bekezdésben említett meg nem felelés, a meghatalmazott képviselő felkéri a gyártót, hogy orvosolja a meg nem felelés eseteit. A gyártó ekkor leállítja a forgalomba hozatalt, és felkéri a forgalmazásban részt vevő többi gazdasági szereplőt, hogy szüntessék be kereskedelmi tevékenységüket, amíg a megfelelés helyreállítása meg nem történt.
(2) Az importőr ellenőrzi, hogy a gyártó pontosan és helyesen határozta-e meg a termék rendeltetését, és biztosítja, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet D. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat.
(2) Az importőr biztosítja, hogy a termékhez mellékeljék a harmonizált műszaki előírások és az I. melléklet C3. része szerinti információkat az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint címkézendő információkat.
(4) A gyártótól és a leszerelést végző szakembertől származó valamennyi rendelkezésre álló termékinformáció összeállítása után az importőr megvizsgálja különösen a használt és az újragyártott termékeket, nevezetesen a károkra vagy a teljesítménycsökkenésre, illetve a meg nem felelésre, valamint a megváltozott mechanikai vagy kémiai tulajdonságokra utaló jelek tekintetében, és értékeli az összes kockázatot; amennyiben az a biztonság vagy a környezetvédelem biztosításához szükséges, az importőr korlátozza a termék rendeltetését, vagy tartózkodik az értékesítéstől.Ez a kötelezettség az olyan használt és újragyártott termékekre is vonatkozik, amelyek esetében nem kötelező teljesítménynyilatkozatot kiállítani.
(4) Az importőr a gyártótól és a leszerelést végző szakembertől származó valamennyi rendelkezésre álló termékinformáció összeállítása után megvizsgálja a használt és az újragyártott termékeket a károkra vagy a teljesítménycsökkenésre, illetve a meg nem felelésre utaló jelek tekintetében, értékelve ugyanakkor az összes kockázatot;
(5) Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a földrajzilag felelős nemzeti illetékes hatóságot is.
(5) Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítménynyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítménynyilatkozatot nem helyesbítették. Abban az esetben, ha a terméket már forgalomba hozták, az importőr megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket a termék megfelelőségének biztosítására, vagy adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására.
(2) A termék forgalmazásakor a forgalmazó teljesíti a 24. cikk (1)–(5) bekezdésével összhangban az importőrökre háruló kötelezettségeket, míg a „forgalomba hozatalra” való hivatkozásokat „további forgalmazásra” való hivatkozásként kell érteni.
(2) A termék forgalmazásakor a forgalmazók dokumentációs szinten ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr megfelelt-e a 21. cikk (1), (5) és (6) bekezdésében és adott esetben a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott követelményeknek, és teljesítik a 24. cikk (3)–(5) bekezdésével összhangban az importőrökre háruló kötelezettségeket, míg a „forgalomba hozatalra” való hivatkozásokat „további forgalmazásra” való hivatkozásként kell érteni.
(3) A forgalmazó biztosítja, hogy a „kizárólag szakmai felhasználásra” címkével ellátott termékeket ne értékesítsék fogyasztóknak vagy más, nem szakmai felhasználóknak. Ezek a termékek a telephelyen, online és papíralapú reklámanyagokban kizárólag szakmai felhasználásra szánt termékként mutathatók be.
törölve
Módosítás 247 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) nem létezik az e rendelet értelmében vett gyártó;
törölve
Módosítás 248 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) oly módon módosítja a terméket, hogy az befolyásolhatja a teljesítménynyilatkozatnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak, illetve az e rendeletben és az e rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek való megfelelést;
c) oly módon tárolja vagy módosítja a terméket, hogy az befolyásolhatja a teljesítménynyilatkozatnak és a megfelelőségi nyilatkozatnak, illetve az e rendeletben és az e rendelettel összhangban meghatározott követelményeknek való megfelelést;
Módosítás 249 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) azt állítja, hogy a termék a gyártó által hivatkozott jellemzőktől eltérő jellemzőkkel rendelkezik.
f) azt állítja, hogy a termék a gyártó által bejelentett jellemzőktől eltérő jellemzőkkel rendelkezik.
Módosítás 250 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa) az importált vagy forgalmazott használt vagy újragyártott terméket a leszerelést követően olyan átalakítási eljárásnak vetette alá, amely túlmutat a javításon, a tisztításon és a rendszeres karbantartáson;
Módosítás 251 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb) használt vagy újragyártott terméket importál, kivéve, ha az említett terméket felhasználás előtt forgalomba hozták az Unió piacán;
Módosítás 252 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
(2) Az (1) bekezdést a következőkre is alkalmazni kell:
törölve
a) a használt vagy újragyártott termékek importőre, kivéve, ha a használt vagy újragyártott terméket felhasználás előtt forgalomba hozták az Unió piacán;
b) használt termékek importőre vagy forgalmazója, aki teljesíti a következők valamelyikét:
i. a használt termékeket a leszerelést követően olyan átalakítási eljárásnak veti alá, amely túlmutat a javításon, a tisztításon és a rendszeres karbantartáson;
(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a gazdasági szereplő csak:
törölve
a) hozzáadja a gyártó által szolgáltatott információk fordítását;
b) a már forgalomba hozott termék külső csomagolását lecseréli, beleértve a csomag méretének megváltoztatását is, ha az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az nem befolyásolja a termék eredeti állapotát, és az e rendelettel összhangban nyújtandó tájékoztatás továbbra is megfelelő.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt tevékenységeket végző gazdasági szereplő tájékoztatja erről a gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét, függetlenül attól, hogy a termékek tulajdonosai-e vagy nyújtanak-e szolgáltatásokat. Az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az újracsomagolás ne befolyásolja a termék eredeti állapotát, és az e rendelettel összhangban nyújtandó tájékoztatás továbbra is megfelelő. A gazdasági szereplő kellő gondossággal jár el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban. E rendelet megsértéséért felelősség terheli.
törölve
Módosítás 256 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – cím
(1) Egy termék forgalmazásához vagy közvetlen beépítéséhez való hozzájáruláskor a logisztikai szolgáltató vagy a közvetítő kellő gondossággal jár el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.
(1) Egy termék forgalmazásához való hozzájáruláskor a logisztikai szolgáltató vagy a közvetítő kellő gondossággal jár el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban. A szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk és a 19. cikk megsértése esetén felelősség terheli.
Módosítás 258 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) ellenőrzi, hogy a gyártó eleget tett-e a 21. cikk (1), (3) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeknek;
b) dokumentációs szinten ellenőrzi, hogy a gyártó eleget tett-e a 21. cikk (1), (3) és (5)–(7) bekezdésében, valamint a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott kötelezettségeknek;
Módosítás 259 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) saját kezdeményezésére vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérésére két munkanapon belül megszünteti a 21. cikk (9) bekezdésének utolsó mondata értelmében nem megfelelő vagy valószínűleg kockázatos termékekre vonatkozó valamennyi ajánlatot;
d) a piacfelügyeleti hatóságok kérésére eltávolítja a kínálatából a nem megfelelő vagy a 21. cikk (9) bekezdése értelmében veszélyt jelentő termékeket;
Módosítás 260 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben öt munkanapon belül (e célból az adott online piactér tevékenységi helye szerinti tagállam munkanapjait kell figyelembe venni) megfelelő választ ad a balesetekre és egyéb váratlan eseményekre vonatkozóan a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) […/…] rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) [14. cikkével] összhangban kapott értesítésekre;
c) megfelelő választ ad a balesetekre és egyéb váratlan eseményekre vonatkozóan a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) […/…] rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) [14. cikkével] összhangban kapott értesítésekre;
(6) Az (1) és (2) bekezdés, a (3) bekezdés b)–i) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés azokra a gyártókra, importőrökre, forgalmazókra vagy más gazdasági szereplőkre is alkalmazandó, amelyek online kínálnak termékeket, online piactér bevonása nélkül („online boltok”).
(6) Az (1) és (2) bekezdés, a (3) bekezdés b)–i) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés azokra a gyártókra, importőrökre, forgalmazókra vagy más gazdasági szereplőkre is alkalmazandó, amelyek online kínálnak termékeket, online piactér bevonása nélkül.
(8) A logisztikai szolgáltató biztosítja, hogy a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények nem veszélyeztetik a termékeknek az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését.
(8) A logisztikai szolgáltató biztosítja, hogy a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények nem veszélyeztetik a termékeknek az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését. Az építési termékek gyártója vagy importőre a logisztikai szolgáltatók rendelkezésére bocsátja a termék biztonságos tárolásának, csomagolásának, címzésének vagy feladásának és további működésének biztosításához szükséges részletes információkat.
Módosítás 264 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – cím
A 3D nyomtatási szolgáltatók, valamint az öntőformák, a 3D nyomtatási adatkészletek és a 3D nyomtatási anyagok szolgáltatóinak kötelezettségei
Az építési termékek 3D nyomtatásával kapcsolatos kötelezettségek
(1) Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely 3D nyomtatással építési termékeket készít:
Módosítás 266 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) tartózkodni attól, hogy a gyártókat terhelő kötelezettségek teljesítése nélkül hozzanak forgalomba vagy közvetlenül telepítsenek termékeket az ügyfelek számára;
a) termékeik forgalomba hozatalakor eleget tesznek a gyártókra háruló kötelezettségeknek;
Módosítás 267 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D nyomtatási szolgáltatásokat csak saját használatra szánt termékek előállításához vehetik igénybe, kivéve, ha eleget tesznek a gyártókra háruló kötelezettségeknek;
b) használni a megfelelő 3D adatkészleteket;
Módosítás 268 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D adatkészleteknek és a felhasználandó anyagoknak át kell esniük az e rendelet szerinti termékekre alkalmazandó eljárásokon; valamint
c) biztosítani, hogy a felhasznált anyagok átestek az e rendelet szerinti termékekre alkalmazandó eljárásokon; valamint
Módosítás 269 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy a 3D adatkészlet gyártója és a nyomtatási anyag gyártója által szolgáltatott információknak meg kell egyezniük, és meg kell erősíteniük az anyag használhatóságát az adott típusú 3D adatkészlethez és az adott 3D nyomtatási technológiához.
d) biztosítani, hogy a 3D adatkészlet gyártója és a nyomtatási anyag gyártója által szolgáltatott információk megegyeznek.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek előállítására szánt öntőformák és 3D adatkészletek szolgáltatói kötelesek 10 ilyen árucikket előállítani, és azokat kérésre a bejelentett szerv, a műszaki értékelést végző szerv és a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek előállítására szánt öntőformák és 3D adatkészletek szolgáltatói kötelesek értékelni és dokumentálni az e rendelet követelményeinek teljesülését az előállított árucikkek tekintetében.
(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatására az építkezés helyszínén vagy annak közelében felhasználni kívánt anyagok szolgáltatói minden egyes tervezett felhasználás esetén kötelesek 10 ilyen árucikket előállítani, és azokat kérésre a bejelentett szerv, a műszaki értékelést végző szerv és a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Az e rendelet hatálya alá tartozó árucikkek 3D nyomtatásához az építési helyszínen vagy annak közelében felhasználni kívánt anyagok szolgáltatói kötelesek értékelni és dokumentálni az e rendeletben foglalt követelmények teljesülését az előállított árucikkek tekintetében.
A termékek gyártásában részt vevő beszállítók és szolgáltatók kötelezettségei
(1) A termékek gyártásában részt vevő beszállítók és szolgáltatók kötelesek:
a) a gyártók, bejelentett szervezetek és a hatóságok rendelkezésére bocsátani az általuk szállított alkotóelem vagy szolgáltatás környezeti fenntarthatóságára vonatkozó összes rendelkezésre álló információt;
b) biztosítani az ilyen információk helyességét, nevezetesen e rendelet tiszteletben tartásával, és kijavítani az esetleges hibákat az összes ügyfelükkel, valamint – ha ez hasznos lehet – a bejelentett szervezetekkel és hatóságokkal való közlés útján;
c) ilyen információ hiányában lehetővé tenni felhasználóik számára, hogy saját költségükön értékeljék a környezeti fenntarthatóságot, és kötelesek oly módon is támogatni ezt az értékelést, hogy hozzáférést biztosítanak minden olyan dokumentumhoz, beleértve a kereskedelmi jellegű dokumentumokat is, amelyek az értékelés szempontjából relevánsak;
d) lehetővé tenni a bejelentett szervezetek számára, hogy ellenőrizzék a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó számítások helyességét, és támogatniuk kell ezt az ellenőrzést;
e) lehetővé tenni a bejelentett szervezetek számára, hogy ellenőrizzék a szállított alkotóelem vagy szolgáltatás teljesítményét és megfelelőségét, és kötelesek támogatni ezt az ellenőrzést.
(2) Amennyiben a beszállító vagy szolgáltató a 21. cikk (8) bekezdésének utolsó mondatával összhangban tájékoztatást kapott, továbbítania kell ezt az információt a többi olyan ügyfelének, akik az elmúlt 5 évben az adott kérdés tekintetében azonos alkotóelemeket vagy szolgáltatásokat kaptak. A 3. cikk 71. pontjában meghatározott súlyos kockázat vagy a 21. cikk (9) bekezdésének utolsó mondata alá tartozó kockázat esetén a szállító vagy a szolgáltató köteles azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait is tájékoztatni, ahol az adott alkotóelemet tartalmazó termék vagy gyártási szolgáltatás piaci hozzáférhetőségét biztosították vagy azt közvetlenül beépítették; amennyiben nem tudja azonosítani ezeket a tagállamokat, az összes illetékes nemzeti hatóságot tájékoztatnia kell.
Módosítás 273 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – cím
(1) A kettős felhasználású termékek gyártójának eleget kell tennie a jelen rendeletben foglalt kötelezettségeknek az adott típusba tartozó valamennyi árucikk esetében, kivéve, ha azokat kifejezetten „nem építési célra” jelöléssel látják el.
(1) A kettős felhasználású termékek gyártójának és az azokkal foglalkozó más gazdasági szereplőknek eleget kell tennie a jelen rendeletben foglalt kötelezettségeknek, kivéve, ha azokat „nem építési célra” jelöléssel látják el.
(2) A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó egyéb gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell az e rendelettel összhangban rájuk háruló kötelezettségeket. Kereskedelmi szerződéseikben arra kell kötelezniük az ügyfeleiket, hogy ugyanezt tegyék, és ne adjanak el vagy ne használjanak építési célra olyan árucikkeket, amelyeket „nem építési célra” jelzéssel láttak el.
(3) Az olyan, építésre alkalmas árucikkek esetében, amelyeket a gyártó soha nem szánt ilyen felhasználásra, és amelyek ezért nem kaptak CE-jelölést („pszeudotermékek”), az egyéb gazdasági szereplők kötelesek:
(3) A „nem építési célra” megjelölésű kettős felhasználású termékek esetében az egyéb gazdasági szereplők kötelesek:
Módosítás 277 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a gazdasági szereplő a tagállamok pénznemét vagy az (EU) […] rendelet47 hatálya alá tartozó kriptovalutát használ, kivéve, az utóbbi esetben, ha az Uniónak történő értékesítést kifejezetten és hatékony eszközökkel kizárják;
b) a gazdasági szereplő a tagállamok pénznemét használja;
__________________
47 Az Európai Parlament és a Tanács jövőbeli rendelete a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, lásd: COM(2020) 593 final.
A gazdasági szereplők kötelezettségeire és jogaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
Amennyiben ez szükséges e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához, és kizárólag a gazdasági szereplők számára egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtő eltérő gyakorlatok megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák a gazdasági szereplők e fejezetben foglalt kötelezettségei és jogai végrehajtásának módját.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Módosítás 279 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – cím
ÉPÍTÉSI TERMÉKSZABVÁNYOK ÉS EURÓPAI ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMOK
(1) Az európai értékelési dokumentumokra a 4. cikk (1) és (4) bekezdését, a 6. cikket, a 9. cikket és a 11–17. cikket kell alkalmazni. Amennyiben a CE-jelölést európai értékelési dokumentum és európai műszaki értékelés alapján adják ki, a teljesítménynyilatkozatban és a megfelelőségi nyilatkozatban hivatkozni kell az európai értékelési dokumentumra.
Egy gyártó vagy gyártócsoport európai műszaki értékelés iránti kérelmét követően vagy a Bizottság kezdeményezésére a műszaki értékelést végző szervek szervezete a Bizottsággal egyetértésben európai értékelési dokumentumot készíthet és fogadhat el bármely olyan termékre vonatkozóan, amelyre nem terjed ki:
Egy gyártó vagy gyártócsoport európai műszaki értékelés iránti kérelmét követően vagy a Bizottság kezdeményezésére a műszaki értékelést végző szervek szervezete a Bizottsággal egyetértésben európai értékelési dokumentumot készíthet és fogadhat el bármely olyan jellegű vagy kategóriájú termékre vonatkozóan, amelyre nem terjed ki:
Módosítás 283 Rendeletre irányuló javaslat 35 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) olyan harmonizált műszaki leírás, amelyet a Bizottsággal való ellenőrzés időpontjától kezdődő következő két évben szándékoznak elfogadni;
b) olyan harmonizált műszaki leírás, amelyet a Bizottsággal való ellenőrzés időpontjától kezdődő következő 1 évben szándékoznak elfogadni;
(2a) A Bizottság megbízza az EOTA-t és a CEN-t annak koordinálásával, hogy az európai értékelési dokumentum és a harmonizált szabványok vagy azok részei között ne legyen átfedés.
(3) A műszaki értékelést végző szervek szervezete és a Bizottság összekapcsolhatja vagy elutasíthatja az európai értékelő dokumentum kidolgozására irányuló kérelmeket. Az európai értékelési dokumentum elfogadására irányuló folyamat során tiszteletben kell tartani a 36. cikket, valamint be kell tartani a 37. cikkben és a III. mellékletben szereplő szabályokat.
(3) A műszaki értékelést végző szervek szervezete és a Bizottság összekapcsolhatja vagy elutasíthatja az európai értékelő dokumentum kidolgozására irányuló kérelmeket. Az európai értékelési dokumentum elfogadására irányuló eljárásnak meg kell felelnie a 36. cikknek és a IIIa. mellékletben megállapított eljárásnak.
3a. Az európai értékelési dokumentumokra a 4. cikk (1) és (4) bekezdését, a 6. cikket, a 9. cikket és a 11–17. cikket kell alkalmazni. Amennyiben a CE-jelölést európai értékelési dokumentum és európai műszaki értékelés alapján adják ki, a teljesítménynyilatkozatban és a megfelelőségi nyilatkozatban hivatkozni kell az európai értékelési dokumentumra.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítsa a III. mellékletet az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok megállapítása érdekében, amennyiben ez szükséges az európai értékelési dokumentumok rendszere megfelelő működésének biztosításához.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal módosítsa a IIIa. mellékletet az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok megállapítása érdekében, amennyiben ez szükséges az európai értékelési dokumentumok rendszere megfelelő működésének biztosításához.
Módosítás 288 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által védett információk lehető legkisebb mértékű nyilvánosságra hozatala, valamint az üzleti titok és a titoktartás védelme;
b) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által védett információk nyilvánosságra hozatalának kiküszöbölése, valamint az üzleti titok és a titoktartás védelme;
Módosítás 289 Rendeletre irányuló javaslat 36 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) a tagállamok és a Bizottság megfelelő részvételének lehetővé tétele minden szakaszban;
d) a tagállamok és a Bizottság megfelelő részvételének lehetővé tétele;
Az a) és b) pontban meghatározott elvek kiegyensúlyozása lehetővé teszi legalább a termék nevének közzétételét a jóváhagyási szakaszban és a III. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerinti munkaprogram, valamint a III. melléklet 7. pontjában meghatározott európai értékelési dokumentumtervezet részletes tartalmának közlését.
Az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elvek kiegyensúlyozása lehetővé teszi legalább a termék nevének közzétételét a jóváhagyási szakaszban és a IIIa. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerinti munkaprogram, valamint a IIIa. melléklet 5. pontjában meghatározott európai értékelési dokumentumtervezet részletes tartalmának közlését.
Módosítás 291 Rendeletre irányuló javaslat 37 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) ha a termékre nem vonatkozik harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum, és ha a következő két évben nem tervezik ilyen harmonizált műszaki előírás elfogadását, illetve ha ilyen vagy európai értékelési dokumentum kidolgozása még nincs folyamatban a III. melléklet szerint, a műszaki értékelést végző szerv a III. mellékletben meghatározott vagy a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított eljárásokat alkalmazza.
c) ha a termékre nem vonatkozik harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum, és ha a következő évben nem tervezik ilyen harmonizált műszaki előírás elfogadását, illetve ha ilyen vagy európai értékelési dokumentum kidolgozása még nincs folyamatban a IIIa. melléklet szerint, a műszaki értékelést végző szerv a IIIa. mellékletben meghatározott vagy a 35. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított eljárásokat alkalmazza.
(2) Csak az e jegyzékben említett és a Bizottság vagy a műszaki értékelést végző szervek szervezete által az Unió legalább egy nyelvén közzétett európai értékelési dokumentumok engedélyezik a 42. cikk szerinti európai műszaki értékelések kiadását és váltanak ki joghatásokat a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően, többek között az európai értékelési dokumentum kidolgozását kérő gyártó tekintetében is. Az európai értékelési dokumentumok e joghatása tíz évvel az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első hivatkozásuk után megszűnik, kivéve, ha a lejáratot megelőző utolsó évben megújították őket, és a Bizottság úgy dönt, hogy fenntartja a jegyzékbe vételt.
(2) Csak az e jegyzékben említett és a Bizottság vagy a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közzétett európai értékelési dokumentumok engedélyezik a 42. cikk szerinti európai műszaki értékelések kiadását és váltanak ki joghatásokat a 42. cikk (5) bekezdésének megfelelően, többek között az európai értékelési dokumentum kidolgozását kérő gyártó tekintetében is. Az európai értékelési dokumentumok e joghatása tíz évvel az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első hivatkozásuk után megszűnik, illetve azonnali hatállyal az európai műszaki értékelési dokumentum visszavonása esetén, kivéve, ha a lejáratot megelőző utolsó évben megújították őket, és a Bizottság úgy dönt, hogy fenntartja a jegyzékbe vételt.
(2a) Az európai értékelési dokumentumok magas minőségének biztosítása és a kapcsolódó európai műszaki értékelés kérelmezője titoktartási igényeinek kielégítése érdekében azt megelőzően, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában új európai értékelési dokumentumra hivatkoznának, ki kell adni az említett európai értékelési dokumentumon alapuló első európai műszaki értékelés tervezetét. Szükség esetén az európai értékelési dokumentum végleges tervezetét módosítani kell az első európai műszaki értékelés kibocsátása során szerzett tapasztalatok alapján. Az Európai Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetével közösen közli az európai értékelési dokumentumra való hivatkozás dátumát.
Módosítás 294 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az érintett termék leírása; valamint
a) az érintett termékek jellegének vagy kategóriájának leírása; valamint
Módosítás 295 Rendeletre irányuló javaslat 40 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a termék gyártó által meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a gyártó és a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közösen megállapított alapvető jellemzők felsorolása és azok a módszerek és feltételek, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek.
b) a gyártó által meghatározott jellegű vagy kategóriájú termék rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a gyártó és a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közösen megállapított alapvető jellemzők felsorolása és azok a módszerek és feltételek, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek.
(2) Az európai értékelési dokumentum meghatározza az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve a szóban forgó termék gyártási eljárásának körülményeit.
(2) Az európai értékelési dokumentum meghatározza az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve az adott jellegű vagy kategóriájú termék gyártási eljárásának körülményeit.
(3) Amennyiben a termék egyes alapvető jellemzőinek teljesítménye megfelelően értékelhető harmonizált műszaki előírásokban vagy európai értékelési dokumentumokban meghatározott módszerekkel és kritériumokkal, ezeket a meglévő módszereket és kritériumokat az európai értékelési dokumentum részeként kell beépíteni, kivéve, ha alapos okok indokolják az ettől a szabálytól való eltérést.
(3) Amennyiben az adott jellegű vagy kategóriájú termék egyes alapvető jellemzőinek teljesítménye megfelelően értékelhető harmonizált műszaki előírásokban vagy európai értékelési dokumentumokban meghatározott módszerekkel és kritériumokkal, ezeket a meglévő módszereket és kritériumokat az európai értékelési dokumentum részeként kell beépíteni.
Az európai műszaki értékelést a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv adja ki a 37. cikkben és a III. mellékletben szereplő rendelkezésekkel összhangban kidolgozott európai értékelési dokumentum alapján, amelynek hivatkozása a 38. cikkel összhangban szerepel az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Az európai műszaki értékelést a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv adja ki az európai értékelési dokumentum alapján, amelynek hivatkozása a 38. cikkel összhangban szerepel az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(1) A műszaki értékelést végző szerveket kijelölni kívánó tagállamok kijelölnek egy, a műszaki értékelést végző szervekért felelős hatóságot (a továbbiakban: a kijelölő hatóság). A kijelölő hatóságoknak meg kell felelniük a 48. cikk (1) bekezdésében és a 49. cikkben a bejelentő hatóságokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A kijelölő hatóság nem jogosult a 44. cikk (1) bekezdése szerinti kijelölésre.
(2) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bejelentő hatóságokra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó rendelkezések a kijelölő hatóságokra és a kijelölési eljárásokra is vonatkoznak. A tagállamok azonban nem használhatnak akkreditációt.
A tagállamok saját területükön műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki a IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt egy vagy több termékterületre. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosítsa ezt a táblázatot a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.
A tagállamok saját területükön műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki a IV. melléklet 1. táblázatában felsorolt egy vagy több termékterületre. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy műszaki értékelést végző szervet jelöl ki, a műszaki értékelést végző szervekért felelős egyetlen hatóságot (a továbbiakban: „kijelölt hatóság”) nevez ki.
A 43. cikkel összhangban kijelölt kijelölő hatóság figyelemmel kíséri a saját tagállamukban kijelölt műszaki értékelést végző szervek, valamint szükség esetén leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenységét és szakértelmét, és értékeli őket az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban. A kijelölő hatóság utasítja a műszaki értékelést végző szerveket minden olyan esetben, amikor a tagállamok és a Bizottság által elfogadott jogszabály vagy közös gyakorlat megsértésére kerül sor. A jogszabály ismételt megsértése esetén visszavonhatja a műszaki értékelést végző szerv kijelölését.
A kijelölt hatóság figyelemmel kíséri a saját tagállamukban kijelölt műszaki értékelést végző szervek, valamint szükség esetén leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenységét és szakértelmét, és értékeli őket az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban. A kijelölt hatóság utasítja a műszaki értékelést végző szerveket minden olyan esetben, amikor a tagállamok és a Bizottság által elfogadott jogszabály vagy közös gyakorlat megsértésére kerül sor. A jogszabály ismételt megsértése esetén visszavonhatja a műszaki értékelést végző szerv kijelölését.
(5) A Bizottság vizsgálhatja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megfelelnek-e az e fejezetben meghatározott követelményeknek, valamint azt, hogy a felelős kijelölő hatóságok teljesítik-e nyomonkövetési kötelezettségeiket.
(5) A Bizottság vizsgálhatja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megfelelnek-e az e fejezetben meghatározott követelményeknek, valamint azt, hogy a felelős kijelölt hatóságok teljesítik-e nyomonkövetési kötelezettségeiket.
(6) A műszaki értékelést végző szervek az illetékes kijelölő hatóság kérésére minden olyan információt és dokumentumot átadnak, amely a hatóság, a Bizottság és a tagállamok számára a megfelelés ellenőrzéséhez szükséges.
(6) A műszaki értékelést végző szervek az illetékes kijelölt hatóság kérésére minden olyan információt és dokumentumot átadnak, amely a hatóság, a Bizottság és a tagállamok számára a megfelelés ellenőrzéséhez szükséges.
i. gondoskodik arról, hogy az elfogadott európai értékelési dokumentumok és az európai műszaki értékelésekre való hivatkozások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek az EU valamennyi nyelvén.
i. gondoskodik arról, hogy az elfogadott európai értékelési dokumentumok és az európai műszaki értékelésekre való hivatkozások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
(6) A Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetének finanszírozását – függetlenül attól, hogy az támogatás vagy közbeszerzési pályázat útján történik-e – bizonyos szervezeti és teljesítménybeli követelmények teljesítésétől teheti függővé, többek között a műszaki értékelést végző szervek méltányos földrajzi eloszlása tekintetében.
(6) A Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetének finanszírozását – függetlenül attól, hogy az támogatás vagy közbeszerzési pályázat útján történik-e – szervezeti és teljesítménybeli követelmények teljesítésétől teheti függővé, többek között a műszaki értékelést végző szervek méltányos földrajzi eloszlása tekintetében.
A bejelentő hatóságnak elegendő számú hozzáértő személyzettel és elegendő pénzeszközzel kell rendelkeznie feladatai megfelelő ellátásához. A Bizottság a bejelentett szervezetek megfelelő ellenőrzéséhez elegendőnek tartott teljes munkaidős egyenértékek minimális számát meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, adott esetben a konkrét megfelelőségértékelési feladatok tekintetében. Amennyiben az ellenőrzést nemzeti akkreditáló testület vagy a 48. cikk (3) bekezdésében említett testület végzi, ez a minimális szám az adott testületre vonatkozik.
A bejelentő hatóságnak elegendő számú hozzáértő személyzettel és elegendő pénzeszközzel kell rendelkeznie feladatai megfelelő ellátásához.
A megfelelőségértékelő szervezet független az általa értékelt termékekben érdekelt szervezetekkel, gyártókkal, azok kereskedelmi partnereivel vagy részvénytulajdonos befektetőivel, valamint más bejelentett szervezetekkel és azok vállalkozói szövetségeivel, anyavállalataival vagy leányvállalataival fennálló minden üzleti kapcsolattól. Ez nem zárja ki azt, hogy a bejelentett szervezet versenytárs gyártók számára végezzen értékelési és ellenőrzési tevékenységeket.
Ilyen független szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és nem áll fenn összeférhetetlenség vele kapcsolatban.
Ilyen független szervezetnek tekinthető az a megfelelőségértékelő szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és nem áll fenn összeférhetetlenség vele kapcsolatban.
Az eljáró bejelentett szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem lehet az értékelt termék tervezője, gyártója, szállítója, importőre, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, sem ezek képviselője. Ez nem zárja ki azoknak az értékelt termékeknek a használatát, amelyekre a bejelentett szervezetnek munkája során szüksége van, illetve a személyes célokra történő használatot.
A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem lehet az értékelt termék tervezője, gyártója, szállítója, importőre, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, sem ezek képviselője. Ez nem zárja ki azoknak az értékelt termékeknek a használatát, amelyekre a megfelelőségértékelő szervezetnek munkája során szüksége van, illetve a személyes célokra történő használatot.
Az eljáró bejelentett szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetlenül ezeknek a termékeknek a tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek befolyásolhatják a bejelentett feladataikkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket, valamint tanácsadói szolgáltatásokat sem nyújthatnak.
A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetlenül ezeknek a termékeknek a tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek befolyásolhatják a bejelentett feladataikkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket, valamint tanácsadói szolgáltatásokat sem nyújthatnak.
A bejelentett szervezet biztosítja, hogy anya- és testvérvállalatainak továbbá leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységeinek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.
A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy anya- és testvérvállalatainak továbbá leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységeinek bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.
(5) A bejelentett szervezet és személyzete az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzett feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi el, és független minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná ítélőképességét vagy az értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységei eredményeit.
(5) A megfelelőségértékelő szervezet és személyzete az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzett feladatait az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzi el, és független minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – különösen pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná ítélőképességét vagy az értékelési és/vagy ellenőrzési tevékenységei eredményeit.
A bejelentett szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára az V. mellékletben foglaltak szerint kijelölt, az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként folytatandó azon feladatok mindegyikének ellátására, amelyek tekintetében bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a bejelentett szervezet maga, vagy a nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.
A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára az V. mellékletben foglaltak szerint kijelölt, az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként folytatandó azon feladatok mindegyikének ellátására, amelyek tekintetében bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga, vagy a nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.
Módosítás 317 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) olyan személyzettel, amely az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokhoz szükséges műszaki tudással, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Az értékelési döntések meghozataláért felelős személyzetnek a bejelentő tagállam nemzeti joga szerint a bejelentett szervezet alkalmazásában kell állnia, nem rendelkezhet más, esetlegesen összeférhetetlenséget okozó lojalitási kötelezettséggel vagy potenciális összeférhetetlenséggel, és illetékesnek kell lennie a többi munkatárs, külső szakértő vagy alvállalkozó által készített értékelések ellenőrzésére. A személyzet számának elegendőnek kell lennie az ügymenet folytonosságának és a megfelelőségértékelések következetes megközelítésének biztosításához;
a) olyan hozzáértő személyzettel, amely az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokhoz szükséges műszaki tudással, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik.
Módosítás 318 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) az eljárások átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása érdekében azoknak az eljárásoknak a leírásaival, amelyek szerint az értékelést végzik. Ennek tartalmaznia kell egy képesítési mátrixot, amely a megfelelőségértékelő szervezeten belül az érintett személyzetet, annak státuszát és feladatait összeveti azokkal a megfelelőségértékelési feladatokkal, amelyekkel kapcsolatban a szervezetet be kívánják jelenteni;
b) az eljárások átláthatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása érdekében azoknak az eljárásoknak a leírásaival, amelyek szerint az értékelést végzik. Megfelelő politikákkal és eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek különbséget tesznek a bejelentett szervezetként végzett feladatai és az egyéb tevékenységek között, és személyzetét ezekre a feladatokra kell beosztania.
Módosítás 319 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – c pont
c) megfelelő szabályokkal és eljárásokkal bejelentett szervezetként végrehajtott feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;
A bejelentett szervezet rendelkezik azokhoz a tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.
A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik azokhoz a tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.
(9) A bejelentett szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel az elvégzett értékelésért és/vagy ellenőrzésért.
(9) A megfelelőségértékelő szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel az elvégzett értékelésért és/vagy ellenőrzésért.
(10) A bejelentett szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az V. mellékletben foglalt feladatai végrehajtása során jutott birtokába, kivéve annak a tagállamnak az illetékes közigazgatási hatóságaival szemben, ahol a szervezet a tevékenységét végzi. A tulajdonjogokat védelmezni kell.
(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az V. mellékletben foglalt feladatai végrehajtása során jutott birtokába, kivéve annak a tagállamnak az illetékes közigazgatási hatóságaival szemben, ahol a szervezet a tevékenységét végzi. A tulajdonjogokat védelmezni kell.
(11) A bejelentett szervezet gondoskodik arról, hogy az értékelő személyzetét tájékoztassa a vonatkozó szabványosítási tevékenységről, valamint részt vesz a bejelentett szervezetek e rendelet alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve értékelő személyzetét tájékoztatja ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.
(11) A megfelelőségértékelő szervezet részt vesz a releváns szabványosítási tevékenységekben és a bejelentett szervezetek e rendelet alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve értékelő személyzetét tájékoztatja ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az e munka eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.
Módosítás 324 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – cím
A megfelelőség vélelme
A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme
(2) A bejelentett szervezet teljes felelősséget vállal az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül azok letelepedési helyétől. Az érintett bejelentett szervezetek az 50. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett képesítési mátrix figyelembevételével eljárásokat hoznak létre alvállalkozóik vagy leányvállalataik alkalmasságának, tevékenységeinek és teljesítményének folyamatos ellenőrzésére.
(2) A bejelentett szervezet teljes felelősséget vállal az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül azok letelepedési helyétől.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a végzendő tevékenységek és azon értékelési és/vagy ellenőrzési eljárások leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, az 50. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett képesítési mátrixot, továbbá – amennyiben van ilyen – a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely igazolja, hogy a szervezet teljesíti az 50. cikkben rögzített követelményeket. Az akkreditálási okirat csak a bejelentést kérő konkrét megfelelőségértékelő szervezetre vonatkozik, és nem veszi figyelembe az anya- vagy testvérvállalatok kapacitásait vagy személyzetét. Az akkreditálási okiratnak a vonatkozó harmonizált szabványok mellett az egyedi követelményeken és az értékelési feladatokon kell alapulnia.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a végzendő tevékenységek és azon értékelési és/vagy ellenőrzési eljárások leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely igazolja, hogy a szervezet teljesíti az 50. cikkben rögzített követelményeket. Az akkreditálási okirat csak a bejelentést kérő konkrét megfelelőségértékelő szervezetre vonatkozik, és nem veszi figyelembe az anya- vagy testvérvállalatok kapacitásait vagy személyzetét. Az akkreditálási okiratnak a vonatkozó harmonizált szabványok mellett az egyedi követelményeken és az értékelési feladatokon kell alapulnia.
(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg az 50. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, annak függvényében, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket.
(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg az 50. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, annak függvényében, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A bejelentő hatóságnak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
3a. Ha a Bizottság úgy találja, hogy egy bejelentett szerv nem, illetve már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felszólítja a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.
A bejelentett szervezetek kötelezettségeire és jogaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok
Amennyiben ez szükséges e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához, és kizárólag a gazdasági szereplőket érintő egyenlőtlen bánásmódhoz vezető és számukra egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtő eltérő gyakorlatok megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák a bejelentett szervezetek 60. cikkben és 61. cikkben foglalt kötelezettségei végrehajtásának módját.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervezetek csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a 47. cikk szerint bejelentett szervezetek között, és az megfelelően működjön. Az (1) bekezdésben említett csoportokon belüli koordináció és együttműködés célja e rendelet összehangolt alkalmazásának biztosítása.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a bejelentett szervezetek csoportja formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre a 47. cikk szerint bejelentett szervezetek között, és az megfelelően működjön. A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport munkájában. Az (1) bekezdésben említett csoportokon belüli koordináció és együttműködés célja e rendelet összehangolt alkalmazásának biztosítása.
(1) A gyártó a típusvizsgálatot helyettesítheti olyan megfelelő műszaki dokumentációval, amely igazolja, hogy:
(1) A gyártó a típusvizsgálatot vagy a típusszámítást helyettesítheti olyan megfelelő műszaki dokumentációval, amely igazolja, hogy:
Módosítás 335 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az általa forgalomba hozott termék egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetően elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásban vagy bizottsági jogi aktusban e célból meghatározott feltételeknek megfelelően; vagy
a) az általa forgalomba hozott termék egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetően elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásban e célból meghatározott feltételeknek megfelelően; vagy
Módosítás 336 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) az általa forgalomba hozott, harmonizált műszaki előírás által szabályozott termék olyan árucikkekből álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer valamely alkatrészének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, beleértve egyedi árucikkek esetén a megfelelőségi kritériumokat is, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy az árucikket egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásnak megfelelően. Ha ezek a feltételeknek megfelelnek, és ha a gyártó ellenőrizte mindenekelőtt azt, hogy a szolgáltató pontos megfelelőségi kritériumai teljesülnek, a gyártó jogosult a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy árucikk tekintetében a vizsgálati eredmények egészének vagy egy részének megfelelő teljesítményről nyilatkozni.
b) az általa forgalomba hozott, harmonizált műszaki előírás vagy európai műszaki értékelés által szabályozott termék olyan árucikkekből álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer szolgáltatója vagy a rendszer valamely alkatrészének beszállítója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, beleértve egyedi árucikkek esetén a megfelelőségi kritériumokat is, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy az árucikket egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásnak vagy európai műszaki értékelésnek megfelelően. Ha ezek a feltételeknek megfelelnek, és ha a gyártó ellenőrizte mindenekelőtt azt, hogy a szolgáltató pontos megfelelőségi kritériumai teljesülnek, a gyártó jogosult a rendszer vagy árucikk tekintetében rendelkezésére bocsátott vizsgálati eredmények egészének vagy egy részének megfelelő teljesítményről nyilatkozni. vagy
Módosítás 337 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) az általa forgalomba hozott, harmonizált szabvány által szabályozott építési termék típusa megfelel egy olyan, más gyártó által előállított másik építési termék típusának, amelyet a vonatkozó harmonizált szabványnak megfelelően már megvizsgáltak. E feltételek teljesülése esetén a gyártó jogosult arra, hogy a teljesítményről részben vagy egészben e másik termék vizsgálati eredményeinek megfelelően nyilatkozzon. A gyártó csak akkor használhatja fel más gyártó vizsgálati eredményeit, ha erre engedélyt kapott az érintett gyártótól, aki továbbra is felel a vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért.
Rendelésre készített, nem sorozatban gyártott termékek
(1) A harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó, egyedileg gyártott vagy nem sorozatgyártási eljárás keretében egyedi megrendelésre egyedileg készített termékek esetében, amelyeket egyetlen meghatározott építménybe olyan gyártók szerelnek be, akik az említett termékek építményekbe történő biztonságos beépítéséért is felelősek, a gyártó az alkalmazandó rendszer V. mellékletben meghatározott teljesítményértékelési részét helyettesítheti olyan egyedi műszaki dokumentációval, amely igazolja, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és amely az e rendeletben és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban előírtakkal egyenértékű adatokat szolgáltat. Az egyenértékűség akkor áll fenn, ha az adott építményre és annak jövőbeli bontására – beleértve a beépített termékek újrafelhasználását, újragyártását és újrafeldolgozását – vonatkozó valamennyi szükséges adatot és követelményt a legkorszerűbb módszerek alapján adják meg vagy teljesítik.
(2) A bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv az V. mellékletben meghatározott feladatokon túlmenően értékeli és tanúsítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségek megfelelő teljesítését.
A bejelentett szervezet (a továbbiakban: az elismerő bejelentett szervezet) eltekinthet egy adott, e rendelet szerint értékelendő vagy ellenőrizendő árucikk értékelésétől és ellenőrzésétől, és elismerheti egy másik bejelentett szervezet által ugyanazon gazdasági szereplő számára végzett értékelést és ellenőrzést, ha:
A bejelentett szervezet (a továbbiakban: az elismerő bejelentett szervezet) eltekinthet egy adott, e rendelet szerint értékelendő vagy ellenőrizendő árucikk értékelésétől és ellenőrzésétől, és elismerheti egy másik bejelentett szervezet által ugyanazon gazdasági szereplő számára végzett értékelést és ellenőrzést, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
Módosítás 340 Rendeletre irányuló javaslat 67 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) a két bejelentett szervezet között megállapodás van érvényben, amely kötelezi őket az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos valamennyi információ, valamint a vonatkozó tanúsítványok és jelentések megosztására;
(1) A Bizottság létrehoz egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy megossza az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket.
(1) A gazdasági szereplők e rendelet szerinti kötelezettségeinek és a piacfelügyeleti hatóságok (EU) 2019/1020 rendelet szerinti tevékenységeinek sérelme nélkül a Bizottság emellett létrehoz egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy megossza az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket.
(2) Amennyiben a Bizottság egy panaszt vagy bejelentést relevánsnak és megalapozottnak ítél, azt egy piacfelügyeleti hatóságnak adja át, hogy az az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az érintett természetes vagy jogi személlyel lefolytassa a nyomon követést.
(2) Amennyiben a Bizottság egy panaszt vagy bejelentést egyértelműen meghatározott kritériumok alapján relevánsnak és megalapozottnak ítél, azt indokolatlan késedelem nélkül egy piacfelügyeleti hatóságnak adja át, hogy az az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az érintett természetes vagy jogi személlyel lefolytassa a nyomon követést.
(2a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett kritériumokat és ütemezést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2b) A fogyasztók egészségére és biztonságára esetlegesen kockázatot jelentő építési termékek tekintetében bármely érdekelt természetes vagy jogi személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Safety Gate portál egy külön részén keresztül tájékoztassa a Bizottságot. A Bizottság kellőképpen figyelembe veszi a kapott információkat, és adott esetben – azok pontosságának ellenőrzését követően – indokolatlan késedelem nélkül továbbítja azokat az érintett tagállam piacfelügyeleti hatóságához a panaszok megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében.
(2) A tagállamok illetékes hatóságaik közül kijelölik azt a „illetékes nemzeti hatóságot”, amelyen keresztül a többi tagállammal való kapcsolattartás működik.
(2) A tagállamok illetékes hatóságaik közül kijelölik azt az „illetékes nemzeti hatóságot”, amely egyedüli kapcsolattartó pontként működik a többi tagállammal való kommunikáció során.
(2a) A kijelölt illetékes hatóságok rendelkeznek az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében felsorolt valamennyi hatáskörrel. E rendelet alkalmazásában ezeket a hatásköröket az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági szereplőre ki kell terjeszteni.
(2b) Piacfelügyelet, vizsgálat és végrehajtás céljából az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy más hatóságoktól vagy szervektől az azok birtokában lévő releváns információkat bekérjék.
Módosítás 348 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – cím
Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságának elegendő oka van azt feltételezni, hogy egy építési termékszabvány hatálya alá tartozó vagy európai műszaki értékeléssel rendelkező bizonyos termékek vagy azok gyártója nem felel meg a követelményeknek, akkor az érintett termékek és az érintett gyártó tekintetében értékelést végez, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményekre. Az érintett gazdasági szereplők szükség szerint együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságának elegendő oka van azt feltételezni, hogy egy harmonizált műszaki leírás hatálya alá tartozó vagy európai műszaki értékeléssel rendelkező bizonyos termékek vagy azok gyártója nem felel meg a követelményeknek, akkor az érintett termékek és az érintett gyártó tekintetében értékelést végez, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményekre. Az érintett gazdasági szereplők szükség szerint együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termékek vagy a gyártó nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek és kötelezettségeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő és arányos korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a termék vagy ő maga megfeleljen az említett követelményeknek és kötelezettségeknek, vagy – a meg nem felelés jellegével és mértékével arányosan észszerű időn belül – kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. A gazdasági szereplők által meghozandó korrekciós intézkedések közé tartozhatnak az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében felsorolt intézkedések.
Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termékek vagy a gyártó nem felelnek meg az e rendeletben megállapított követelményeknek és kötelezettségeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő és arányos korrekciós intézkedések megtételére, azért, hogy a termékek vagy azok gyártói megfeleljenek az említett követelményeknek és kötelezettségeknek, vagy – a meg nem felelés jellegével és mértékével arányosan észszerű időn belül – kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. A gazdasági szereplők által meghozandó korrekciós intézkedések közé tartozhatnak az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében felsorolt intézkedések.
(7) Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emeltek kifogást az adott tagállam által az érintett termékkel kapcsolatban hozott átmeneti intézkedés ellen, az intézkedés indokoltnak tekintendő.
(7) Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított 3 hónapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emeltek kifogást az adott tagállam által az érintett termékkel kapcsolatban hozott átmeneti intézkedés ellen, az intézkedés indokoltnak tekintendő.
Ha a 70. cikk (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság az elfogadott végrehajtási jogi aktus útján határoz arra vonatkozóan, hogy az intézkedés indokolt-e.
Ha a 70. cikk (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság a 70. cikk (4) bekezdésében említett bejelentéstől számított négy hónapon belül végrehajtási jogi aktus elfogadásával határoz arról, hogy az intézkedés indokolt-e.
(2) Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.
(2) Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, valamennyi tagállam késedelem nélkül meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.
(3a) Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak tekintik, és az építési termék meg nem feleléséről megállapítják, hogy az a jelen rendelet 70. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett európai értékelési dokumentum hiányosságainak a következménye, a Bizottság a hiányosságról tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, és szükség esetén kéri az érintett európai értékelési dokumentum felülvizsgálatát.
Az ellenőrzések minimális száma és a humán erőforrások minimális szintje
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a rendeletet az egyes tagállamok piacfelügyeleti hatóságai által a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó egyes termékeken vagy az ilyen intézkedésekben meghatározott egyedi követelményekkel kapcsolatban elvégzendő ellenőrzések minimális számának meghatározásával annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzéseket az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításához megfelelő mértékben végezzék el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben meghatározhatják az előírt ellenőrzések jellegét és az alkalmazandó módszereket.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tekintetében a tagállamok által a piacfelügyelet céljából mozgósítandó humán erőforrások minimális szintjének meghatározásával.
Módosítás 356 Rendeletre irányuló javaslat 74 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) iránymutatásokat dolgoz ki a 4. cikk (3) és (4) bekezdésében és az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, valamint a 22. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények és kötelezettségek alkalmazására és érvényesítésére, beleértve a hatékony piacfelügyelet közös gyakorlatait és módszereit.
d) iránymutatásokat dolgoz ki az ezen rendeletnek megfelelően elfogadott harmonizált műszaki előírásokban meghatározott követelmények és kötelezettségek alkalmazására és érvényesítésére, beleértve a hatékony piacfelügyelet közös gyakorlatait és módszereit, például a piacfelügyeleti hatóságok által elvégzendő ellenőrzések számát és típusát;
Módosítás 357 Rendeletre irányuló javaslat 74 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d a pont (új)
da) iránymutatásokat dolgoz ki a gazdasági szereplők számára e rendelet harmonizált alkalmazásáról.
A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak a nem megfelelő terméket birtokló gazdasági szereplőktől vagy a gyártóktól behajtani a dokumentumellenőrzés és a fizikai termékvizsgálat költségeit.
Amennyiben egy terméket nem megfelelőnek találtak, a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak behajtani a dokumentum-ellenőrzés és a fizikai termékvizsgálat költségeit – e költségek igazolása mellett – azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek a terméket forgalomba hozták vagy elérhetővé tették.
Az építési termékek uniós adatbázisa vagy rendszere
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kiegészítse ezt a rendeletet az építési termékek olyan uniós adatbázisának vagy rendszerének létrehozásával, amely a lehető legnagyobb mértékben az (EU) … rendelettel [a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelettel] létrehozott digitális termékútlevélre épül.
(2) A gazdasági szereplők hozzáférhetnek minden olyan, az adatbázisban vagy a rendszerben tárolt információhoz, amely kifejezetten őket érinti. Kérhetik a helytelen információk helyesbítését.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján hozzáférést biztosíthat ehhez az adatbázishoz vagy rendszerhez olyan harmadik országok egyes hatóságai számára, amelyek önkéntesen alkalmazzák ezt a rendeletet, vagy amelyek az építési termékekre vonatkozóan e rendelethez hasonló szabályozási rendszerrel rendelkeznek, feltéve, hogy ezek az országok:
a) biztosítják a titoktartást;
b) az (EU) 2016/679 rendeletnek48 megfelelő, a személyes adatok jogszerű továbbítására szolgáló mechanizmus partnerei;
c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy aktívan részt vesznek az olyan tények bejelentésében, amelyek kiválthatják a piacfelügyeleti hatóságok fellépésének szükségességét; és
d) kötelezettséget vállalnak arra, hogy fellépnek az e rendeletet a területükről megsértő gazdasági szereplőkkel szemben.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (1) bekezdése szerinti tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
__________________
48Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.).
(1) A tagállamok az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok révén támogatják a gazdasági szereplőket. A tagállamok a területükön legalább egy építésitermék-információs kapcsolattartó pontot jelölnek ki és tartanak fenn, és biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontjaik elegendő hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik megfelelő ellátásához, valamint tagállamonként legalább egy teljes munkaidős egyenértékkel és minden tízmillió lakos után további egy teljes munkaidős egyenértékkel rendelkezzenek. Biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az (EU) 2018/1724 rendelettel49 összhangban nyújtsák szolgáltatásaikat, és hogy összehangolják tevékenységüket a 2019/515/EU rendelet50 9. cikkének (1) bekezdése által létrehozott kölcsönös elismerési kapcsolattartó pontokkal.
(1) A tagállamok az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok révén támogatják a gazdasági szereplőket. A tagállamok a területükön legalább egy építésitermék-információs kapcsolattartó pontot jelölnek ki és tartanak fenn, és biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontjaik elegendő hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik megfelelő ellátásához. Biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az (EU) 2018/1724 rendelettel49 összhangban nyújtsák szolgáltatásaikat, és hogy összehangolják tevékenységüket a 2019/515/EU rendelet50 9. cikkének (1) bekezdése által létrehozott kölcsönös elismerési kapcsolattartó pontokkal.
__________________
__________________
49 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról HL L 295., 2018.11.21, 1–38. o.
49 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról HL L 295., 2018.11.21, 1–38. o.
50 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HL L 91., 2019.3.29, 1–18. o.
50 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről HL L 91., 2019.3.29, 1–18. o.
(3) Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak a (3) bekezdés szerinti megkeresésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül válaszolniuk kell.
(3) Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak a (3) bekezdés szerinti megkeresésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül válaszolniuk kell vagy díjmentesen tájékoztatást kell nyújtaniuk.
(4) Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok a (3) bekezdés szerinti információ rendelkezésre bocsátásáért nem számíthatnak fel díjat.
törölve
Módosítás 364 Rendeletre irányuló javaslat IX a fejezet (új)
IXa. fejezet
Az építési termékek digitális termékútlevele és az építési termékek termékútlevél-nyilvántartása
81a. cikk
Az építési termékek digitális termékútlevelének létrehozása
(1) A Bizottság a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az építési termékek e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelő digitális termékútlevelének létrehozása révén történő kiegészítése céljából.
Az építési termékek digitális termékútlevélnek kompatibilisnek és interoperábilisnak kell lennie az (EU) [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] rendelettel létrehozott digitális termékútlevéllel, az épületinformációs modellezéssel (BIM) való interoperabilitás veszélyeztetése nélkül, figyelembe véve az építési termékekre vonatkozó egyedi jellemzőket és követelményeket.
(2) Az építési termékek digitális termékútlevele a következőkből áll:
a) a teljesítménynyilatkozat vagy az együttes teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat;
b) az I. melléklet D. részében meghatározott termékinformációk; valamint
c) a 64. cikk (1) bekezdésében, a 65. cikk (1) bekezdésében, a 66. cikk (1) bekezdésében és a II. melléklet 11. pontjának b) alpontjában említett műszaki dokumentáció.
(3) Az építési termékek digitális termékútlevelének elektronikus úton elérhetőnek kell lennie egy adathordozón keresztül.
(4) Az alábbi adathordozók vagy azokhoz hasonló eszközök használhatók az építési termékek digitális termékútleveléhez való hozzáféréshez:
a) QR-kód;
b) vonalkód;
c) RFID-chip;
d) állandó hivatkozás.
(5) Az építési termékek digitális termékútlevelének az adathordozón keresztül ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie minden gazdasági szereplő, ügyfél, felhasználó és hatóság számára. A hozzáférés különböző szintjei biztosíthatók, figyelembe véve, hogy védeni kell a szellemi tulajdonjogokat és az érzékeny kereskedelmi információkat, valamint biztosítani kell az építmények biztonságát.
(6) Az építési termék digitális termékútlevelét az építési termék utolsó forgalomba hozatalát követően 10 évig hozzáférhetővé kell tenni a gyártó honlapján, adatbázisában vagy az adott termék gyártója által választott online platformon. Ezen időszakot követően az információkat a gyártónak vagy továbbra is hozzáférhetővé kell tennie, vagy át kell adnia a 81d. cikkel összhangban létrehozott központi bizottsági nyilvántartásba.
(7) A gyártónak legalább kétévente ellenőriznie kell az építési termék digitális termékútlevelében szereplő információk helyességét.
(8) Az építési termék forgalomba hozatalát követően az építési termék digitális termékútlevelében szereplő információk nem módosíthatók. A módosításoknak ugyanazon adathordozón kell rendelkezésre állniuk, és részletes információkat kell tartalmazniuk az új verzióról és a frissítés indokairól.
81b. cikk
Az építési termékek digitális termékútlevelére vonatkozó általános követelmények
(1) Az építési termékek digitális termékútlevelének a következő feltételeknek kell megfelelnie:
a) egy vagy több adathordozón keresztül kapcsolódnia kell a terméktípus egyedi azonosító kódjához;
b) az adathordozót jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni a terméken vagy az ahhoz csatolt címkén. Amennyiben a termék jellege ezt nem teszi lehetővé vagy nem garantálja, azt fel kell tüntetni a csomagoláson vagy a kísérő dokumentumokon;
c) az adathordozónak meg kell felelnie az ISO/IEC 15459:2015 szabványnak;
d) az építési termékek digitális termékútlevelében szereplő valamennyi információnak nyílt szabványokon kell alapulnia, azoknak interoperábilis formátumban kidolgozottnak, valamint géppel olvashatónak, strukturáltnak és lekérdezhetőnek kell lenniük, összhangban a 81c. cikkben meghatározott alapvető követelményekkel; A 81a. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett műszaki dokumentáció mentesül e kötelezettség alól, amennyiben azt műszaki okok indokolják;
e) az építési termékek digitális termékútlevelében szereplő információknak a terméktípus egyedi azonosító kódjának megfelelő termékre kell vonatkozniuk.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk első albekezdése c) pontjának a műszaki és tudományos fejlődésre figyelemmel történő módosítására az abban a pontban említett szabvány felváltásával vagy más olyan európai vagy nemzetközi szabványok hozzáadásával, amelyeknek az adathordozónak és az egyedi azonosítóknak meg kell felelniük az e cikkben meghatározott feltételek teljesítése érdekében.
(2) A terméket forgalomba hozó gazdasági szereplő köteles a többi gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátani az adathordozó digitális másolatát, hogy a többi gazdasági szereplő azt a fogyasztók számára hozzáférhetővé tegye, ha a termékhez fizikailag nem férhetnek hozzá. A terméket forgalomba hozó gazdasági szereplő ezt a digitális másolatot a többi gazdasági szereplő kérésétől számított 5 munkanapon belül ingyenesen biztosítja.
81c. cikk
Az építési termékek digitális termékútlevelének műszaki kialakítása és működése
Az építési termékek digitális termékútlevele műszaki kialakításának és működésének meg kell felelnie a következő alapvető követelményeknek:
a) az építési termékek digitális termékútlevelei egymással teljes mértékben interoperábilisak a végpontok közötti kommunikáció és adattovábbítás technikai, szemantikai és szervezési vonatkozásai tekintetében;
b) az építési termékek digitális termékútlevelében szereplő adatokat az annak létrehozásáért felelős gyártó vagy a képviseletében eljárni jogosult gazdasági szereplő tárolja;
c) ha az építési termékek digitális termékútlevelében szereplő adatokat a képviselőként eljárásra felhatalmazott gazdasági szereplők tárolják vagy más módon kezelik, ezek a gazdasági szereplők ezeket az adatokat sem részben, sem egészben nem értékesíthetik, használhatják vagy dolgozhatják fel a vonatkozó tárolási vagy feldolgozási szolgáltatások nyújtásához szükséges mértéken túlmenően;
d) az építési termékek digitális termékútlevele az adott építési termék utolsó forgalmazási időpontját követő legalább 10 évig hozzáférhető kell maradjon, a termékútlevelet létrehozó gazdasági szereplő fizetésképtelenségét, felszámolását vagy tevékenységének az Unióban történő megszűnését követően is; ezen időszakot követően az információkat a gyártó továbbra is hozzáférhetővé teheti, vagy át kell adnia azokat a központi bizottsági nyilvántartásba;
e) biztosítani kell az adatok hitelesítését, megbízhatóságát és integritását;
f) az építési termékek digitális termékútlevelét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy biztosított legyen a biztonság és a magánélet védelmének magas szintje, és meg lehessen előzni a csalást.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikkben részletezett alapvető követelményeknek a műszaki és tudományos fejlődés fényében történő módosítása céljából.
81d. cikk
Az építési termékútlevelek nyilvántartása
(1) A Bizottság létrehozza és fenntartja az építési termékútlevelekben szereplő, a 87. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által előírt információk tárolására szolgáló nyilvántartást.
Az első albekezdésben említett nyilvántartás kiterjed legalább a következőkre:
a) a 81b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adathordozók és egyedi termékazonosítók jegyzéke;
b) a gyártó által átadott, a 81a. cikk (2) bekezdésében meghatározott információk.
A Bizottság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett nyilvántartásban tárolt információkat biztonságosan és az uniós joggal összhangban kezeljék, beleértve a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat is.
(2) A Bizottság a 87. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el azon információk meghatározása céljából, amelyeket a termékútlevélben való feltüntetés mellett az e cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásban is tárolni kell, figyelembe véve legalább a következő kritériumokat:
a) annak szükségessége, hogy a termékútlevél hitelessége ellenőrizhető legyen;
b) az információk relevanciája az építési termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti ellenőrzések és a vámellenőrzések hatékonyságának és eredményességének javítása szempontjából;
c) a gazdasági szereplőkre nehezedő aránytalan adminisztratív terhek elkerülésének szükségessége.
(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett nyilvántartás létrehozásával és kezelésével kapcsolatos felelősségével, valamint az e tevékenységből esetlegesen eredő személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott adatkezelőnek minősül.
(4) A (2) bekezdésben említett információkat a terméket forgalomba hozó gazdasági szereplő tölti fel az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba.
Módosítás 365 Rendeletre irányuló javaslat 82 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a termékbiztonság vagy a környezetvédelem javítása;
e) tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a termékbiztonság vagy a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem javítása;
A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az első albekezdés alapján végzett együttműködési tevékenységekről.
(2) A Bizottság a 78. cikkben említett termékadatbázisból vagy rendszerből, a 77. cikkben említett rendszerből és az e rendelettel összhangban a hatóságok között kicserélt információkból kiválasztott információkat harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsáthatja, és megkaphatja a termékekre és az e harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat. A Bizottság adott esetben megosztja ezeket az információkat a nemzeti hatóságokkal.
(2) A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az építési termékek digitális termékútleveléből, a 77. cikkben említett rendszerből és az e rendelettel összhangban a hatóságok között kicserélt információkból meghatározott információkat harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek rendelkezésére bocsáthat, és e harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől a termékekkel vagy az általuk hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos releváns információkat kaphat. A Bizottság adott esetben megosztja ezeket az információkat a nemzeti hatóságokkal.
(5) Amennyiben a harmadik országokkal kötött megállapodások lehetővé teszik a kölcsönös támogatást a végrehajtás tekintetében, a tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a VIII. fejezetben meghatározott hatásköröket a harmadik országokban vagy harmadik országokkal szemben jogellenesen eljáró gazdasági szereplőkkel szembeni fellépésre is felhasználhatják, feltéve, hogy a harmadik országok tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében említett alapvető értékeket, beleértve a jogállamiságot. A tagállamok a Bizottságon keresztül harmadik országoktól kérhetik a VIII. fejezetnek megfelelően elfogadott intézkedések végrehajtását. Az e bekezdés szerinti együttműködésre nem kerülhet sor, ha nincs tényleges viszonosság, vagy ha a Bizottság egyéb aggályokat vet fel, nevezetesen az e cikkben meghatározott jogi feltételek vagy az adatok bizalmas kezelése tekintetében.
Amennyiben a tagállamok a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti teljesítményosztályokat megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékkategóriára vagy a 22. cikk (5) bekezdése szerinti „színkódos címkézésre” vonatkozóan ösztönzőket biztosítanak, az ösztönzőknek a két legmagasabb, leggyakrabban használt olyan osztály/színkód elérésére kell irányulniuk, amelyekhez a szóban forgó termék tartozik, vagy magasabb osztályokra/jobb színkódokra kell irányulniuk.
Amennyiben a tagállamok a 4. cikk szerinti teljesítményosztályokba tartozó termékkategóriára vagy a 22. cikk (5) bekezdése szerinti címkére vonatkozóan ösztönzőket biztosítanak, az ösztönzőknek a két legmagasabb osztály elérésére kell irányulniuk.
Amennyiben egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus egynél több fenntarthatósági paraméter tekintetében határoz meg teljesítményosztályokat, abban fel kell tüntetni, hogy e cikket melyik paraméter tekintetében kell végrehajtani.
Amennyiben teljesítményosztályokat egynél több fenntarthatósági paraméter alapján határoznak meg, azokban fel kell tüntetni, hogy e cikket melyik paraméter tekintetében kell végrehajtani.
(2) Amennyiben a 4. cikk (4) bekezdése alapján nem fogadnak el felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság a 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározhatja, hogy a tagállami ösztönzőknek a termékparaméterekhez kapcsolódóan mely teljesítményszintekre kell vonatkozniuk.
törölve
Ennek során a Bizottság az alábbi kritériumokat veszi figyelembe:
a) a termékek viszonylagos megfizethetősége a teljesítményszintjük függvényében;
b) a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek iránti megfelelő kereslet biztosításának szükségessége.
(2a) A tagállamok az állami támogatási szabályokkal összhangban az olyan környezetbarát és fenntartható építési termékek előmozdítására is biztosíthatnak ösztönzőket, amelyekre nem vonatkoznak harmonizált műszaki előírások.
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse ezt a rendeletet a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó fenntarthatósági követelmények megállapításával, beleértve e követelmények tagállamok általi végrehajtását, nyomon követését és jelentéstételét.
(1) A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv sérelme nélkül a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása útján kiegészítse ezt a rendeletet a tagállamok által a kifejezetten zöld közbeszerzési szerződésként meghirdetett közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó fenntarthatósági követelmények megállapításával, beleértve e követelmények tagállamok általi végrehajtását, nyomon követését és jelentéstételét. Az első felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2026. december 31-ig fogadja el. A tagállamok és a Bizottság technikai és pénzügyi segítséget nyújtanak a nemzeti ajánlatkérő szerveknek a zöld közbeszerzésért felelős személyzet továbbképzéséhez és átképzéséhez.
(2) A 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek vagy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek által odaítélt közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján elfogadott követelmények adott esetben kötelező műszaki leírás, kiválasztási kritériumok, odaítélési kritériumok, a szerződés teljesítésére vonatkozó záradékok vagy célok formájában kerülhetnek elfogadásra.
(2) A 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervek vagy a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt zöld közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján meghatározott fenntarthatósági követelmények kötelező teljesítményszintek vagy műszaki leírás, vagy adott esetben kiválasztási kritériumok, odaítélési kritériumok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó záradékok formájában kerülhetnek elfogadásra, egyszersmind figyelembe véve a kis helyi hatóságok és a kkv-k sajátos igényeit és korlátait.
(3) A Bizottság a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó követelmények (1) bekezdés szerinti megállapításakor a következő kritériumokat veszi figyelembe:
(3) A Bizottság a zöld közbeszerzési szerződésekre vonatkozó fenntarthatósági követelmények (1) bekezdés szerinti megállapításakor a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 13. és 28. pontjával összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és az érintett érdekelt felekkel, hatásvizsgálatot végez, és figyelembe veszi legalább a következő kritériumokat:
Módosítás 376 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
aa) a két legmagasabb teljesítményosztályba tartozó termékek elterjedéséből származó környezeti előnyök;
Módosítás 377 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek beszerzésének gazdasági megvalósíthatósága, anélkül, hogy ez aránytalan költségekkel járna.
c) az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek beszerzésének gazdasági megvalósíthatósága, anélkül, hogy ez aránytalan költségekkel járna, valamint tekintetbe véve e termékek piaci rendelkezésre állását;
Módosítás 378 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) a tagállamok szabályozási szükségletei és eltérő éghajlati feltételei;
Módosítás 379 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – c b pont (új)
cb) a kkv-kra gyakorolt hatás és a kkv-k szükségletei.
(3a) A zöld közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján megállapított fenntarthatósági követelmények nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy ambiciózusabb követelményeket állapítsanak meg.
(3b) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 43. cikkével összhangban odaítélési szempontként, műszaki leírásként vagy szerződésteljesítési követelményként használhatják az uniós ökocímkét és a 66/2010/EK rendelet 11. cikkének megfelelően hivatalosan elismert, EN ISO 14024 I. típusú nemzeti vagy regionális ökocímkézési rendszereket.
(1) A Bizottság munkáját az építési termékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni (tanácsadó-bizottsági eljárás).
(1) A Bizottság munkájához iránymutatást nyújt az építési termékekkel foglalkozó bizottság. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni (tanácsadó-bizottsági eljárás).
A 19. cikk (7) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 64–66. cikkben és az V. mellékletben előírt valamennyi dokumentáció benyújtható papíron vagy egy általánosan használt elektronikus formátumban és olyan módon, amely lehetővé teszi a nem módosítható linkeken (állandó hivatkozásokon) keresztül történő letöltést.
A 19. cikk (7) bekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 64–66. cikkben és az V. mellékletben előírt valamennyi dokumentáció benyújtható papíron vagy egy általánosan használt elektronikus formátumban és olyan módon, amely lehetővé teszi a nem módosítható linkeken (állandó hivatkozásokon vagy egyéb adathordozókon) keresztül történő letöltést.
A 7. cikk (3), (4) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 21. cikk (6)–(9) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 24. cikk (6) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28–39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 47. cikkben, a 49. cikk (5) bekezdésében, az 50. cikk (11) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében, az 58. cikk (1) bekezdésében, az 59. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikkben, a 70. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, a 71. cikk (2) bekezdésében, a 72. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében, a 76. cikkben, a 77. cikkben, a 78. cikk (3) bekezdésében, a 79. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 80. cikk (2) bekezdésében, a 82. cikk (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében és a 91. cikkben meghatározott valamennyi tájékoztatási kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető. Az I. melléklet D. részével és az azt előíró harmonizált műszaki előírásokkal összhangban nyújtandó információkat azonban a „nem fogyasztók számára” vagy „csak szakmai felhasználásra” címkével el nem látott termékek esetében papíron kell megadni. Ezen túlmenően a fogyasztók kérhetik bármely más információ papíron történő megadását is.
A 7. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 19. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdésében, a 21. cikk (6)–(9) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésének f) és i) pontjában, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 24. cikk (6) bekezdésében, a 25. cikk (2) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében, a 28. cikkben, a 29. cikkben, a 31. cikkben, a 32. cikkben, a 34–39. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 45. cikk (3) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében, a 47. cikkben, a 49. cikk (5) bekezdésében, az 50. cikk (11) bekezdésében, az 53. cikk (1) bekezdésében, az 58. cikk (1) bekezdésében, az 59. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikkben, a 70. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, a 71. cikk (2) bekezdésében, a 72. cikk (1), (3) és (5) bekezdésében, a 76. cikkben, a 77. cikkben, a 79. cikk (2) bekezdésében, a 79. cikk (3) bekezdésében, a 80. cikk (2) bekezdésében, a 82. cikk (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében és a 91. cikkben meghatározott valamennyi tájékoztatási kötelezettség elektronikus úton is teljesíthető.
Az I. melléklet C3. részével összhangban közlendő információkat, valamint minden egyéb információt egy hónapon belül díjmentesen, papírformátumban kell rendelkezésre bocsátani, ha ezt a fogyasztó a vásárláskor kéri.
Módosítás 385 Rendeletre irányuló javaslat 90 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da) olyan adatok vagy műszaki dokumentáció visszatartása, amelyek az építési termék vagy alkatrészei visszahívásához, illetve a megfelelőségi nyilatkozat megtagadásához vagy visszavonásához vezethetnek;
Módosítás 386 Rendeletre irányuló javaslat 90 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea) hamis nyilatkozatok tétele a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok kiállítása céljából végzett értékelési és ellenőrzési eljárások során;
Módosítás 387 Rendeletre irányuló javaslat 90 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)
fa) a megfelelőség vagy a piacfelügyelet vizsgálati eredményeinek meghamisítása;
Módosítás 388 Rendeletre irányuló javaslat 90 cikk – 2 albekezdés – g pont
g) az I. melléklet D. részével és a harmonizált műszaki előírásokkal összhangban benyújtandó információk hiányoznak, hiányosak vagy helytelenek;
g) az I. melléklet C3. részével és a harmonizált műszaki előírásokkal összhangban benyújtandó információk hiányoznak, hiányosak vagy helytelenek;
Módosítás 389 Rendeletre irányuló javaslat 90 cikk – 2 bekezdés – m pont
m) nyomtatási szolgáltatások nyújtására a 28. cikket megsértő módon kerül sor.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kiegészítse ezt a rendeletet annak érdekében, hogy arányos minimális szankciókat állapítson meg, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek megsértésében közvetlenül vagy közvetve érintett valamennyi gazdasági szereplőre, műszaki értékelést végző szervre és bejelentett szervezetre irányulnak.
Legkorábban 8 évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően a Bizottság elvégzi e rendelet és az egységes piac működéséhez, valamint a termékek, az építmények és az épített környezet környezeti fenntarthatóságának javításához való hozzájárulásának értékelését. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.
Legkorábban 5 évvel e rendelet alkalmazásának időpontját követően a Bizottság elvégzi e rendelet és az egységes piac működéséhez, valamint a termékek, az építmények és az épített környezet környezeti fenntarthatóságának javításához való hozzájárulásának értékelését. Az értékelés kiterjed többek között az építési termékekről szóló felülvizsgált rendeletnek az (EU) ... [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] rendelettel való összhangjára. A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.
Az (EU) 305/2011 rendelet 2045. január 1-jével hatályát veszti.
A 305/2011/EU rendelet [e rendelet hatálybalépésének dátuma]-val/-vel hatályát veszti, a 2–9., 11., 27. és 28. cikk kivételével, amelyek [az e rendelet hatálybalépésétől számított tíz év]-val/-vel vesztik hatályukat.
Az első albekezdésben felsorolt cikkek csak a 305/2011/EU rendelettel összhangban hivatkozott és a későbbiekben nem visszavont európai értékelési dokumentumokra és harmonizált szabványokra alkalmazandó.
(3) A 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok közül a következő szabványok maradnak érvényben e rendelet értelmében:
(3) A ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én hatályban lévő valamennyi szabvány mindaddig érvényben marad, amíg azokat a Bizottság vissza nem vonja, vagy más módon hatályon kívül nem helyezi.
Módosítás 395 Rendeletre irányuló javaslat 93 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)
törölve
Módosítás 396 Rendeletre irányuló javaslat 93 cikk – 3 bekezdés– b pont
b)
törölve
Módosítás 397 Rendeletre irányuló javaslat 93 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) [a jogalkotók tárgyalásai során kell beilleszteni].
(4) A [a hatálybalépést követően 1 évvel] előtt kiállított európai értékelési dokumentumok [a hatálybalépést követően 3 évvel]-ig maradnak érvényben, kivéve, ha más okból lejártak. Az ezek alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.
(4) A ... [a hatálybalépést követően 1 évvel]-ig kiállított európai értékelési dokumentumok [a hatálybalépést követően 5 évvel]-ig maradnak érvényben, kivéve, ha más okból lejártak. Az ezek alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.
(5) A bejelentett szervezetek által a 305/2011/EU rendelet alapján kiadott tanúsítványok vagy vizsgálati jelentések és európai műszaki értékelések a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozó harmonizált műszaki előírások hatálybalépésétől számított öt évig maradnak érvényben, kivéve, ha e dokumentumok más okból lejártak. Az e dokumentumok alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.
(5) A bejelentett szervezetek által a 305/2011/EU rendelet alapján kiadott tanúsítványok és európai műszaki értékelések a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, az adott termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozó harmonizált műszaki előírások hatálybalépésétől számított öt évig maradnak érvényben, kivéve, ha e dokumentumok más okból lejártak. Az e dokumentumok alapján forgalomba hozott termékeket további öt évig lehet a piacon elérhetővé tenni.
Módosítás 400 Rendeletre irányuló javaslat 93 a cikk (új)
93a. cikk
Az átmenetre és a szabványosítási prioritásokra vonatkozó munkaterv
(1) A Bizottság legkésőbb [a hatálybalépés után 6 hónappal]-ig munkatervet dolgoz ki a következő legalább hároméves időszakra vonatkozóan.
A Bizottságot a tagállamok által kijelölt szakértőkből, valamint az európai szabványügyi szervezetek és az 1025/2012/EU rendelet alapján uniós finanszírozásban részesülő érintett európai érdekelt szervezetek képviselőiből álló szakértői csoport (a továbbiakban: az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport) segíti.
Az első albekezdésben említett munkatervet közzé kell tenni. Amíg a rendelet hatályban marad, a Bizottság egy évvel a munkaterv lejárta előtt megújítja és a következő hároméves időszakra aktualizálja azt.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem tudja elérni a munkatervben meghatározott célokat, azt indokolatlan késedelem nélkül módosítja.
(2) A munkaterv tartalmazza azon termékcsaládok vagy termékkategóriák listáját, amelyek a harmonizált műszaki leírások kidolgozása és az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdése, 4a. cikke és 5. cikke szerinti szabványosítási kérelmek kiadása szempontjából prioritást élveznek. Ezt a listát az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően évente frissíteni kell.
(3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti prioritások meghatározása során a Bizottság különös figyelmet fordít a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírások felváltására, a tagállamok szabályozási igényeire, az építményekre kapcsolódó biztonsági kérdésekre, valamint az EU éghajlattal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseire. A Bizottság a munkatervvel együtt közzétett átlátható és kiegyensúlyozott módszertant alkalmaz.
(4) A munkaterv kidolgozását követően a tagállamok közlik a Bizottsággal az adott építési termékcsalád vagy -kategória tekintetében általuk megkövetelt alapvető jellemzőket, beleértve az általuk alkalmazott értékelési módszereket, az általuk szükségesnek ítélt küszöbértékeket vagy teljesítményosztályokat, valamint az egyéb termékkövetelményeket.
Amikor a tagállamok közlik a Bizottsággal az első albekezdés szerinti szabályozási igényeiket, a Bizottság 12 hónapon belül belefoglalja azokat a szabványosítási kérelembe. A Bizottság megindokolja, ha elutasítja az említett szabályozási igények integrálását.
(5) A Bizottság évente egyszer beszámol a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek a munkaterv végrehajtásának előrehaladásáról, beleértve a kiadott szabványosítási kérelmeket, valamint adott esetben a végrehajtási késedelmeket és azok okait is. A jelentés információkat tartalmaz az európai szabványügyi szervezetek által javasolt szabványok számáról, a szabványok Bizottság általi értékeléséhez szükséges átlagos időről, valamint a Bizottság által elfogadott és elutasított szabványok arányáról.
Módosítás 401 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – cím
Követelmények
Az építményekre és az építési termékekre vonatkozó követelmények
Módosítás 402 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – cím
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények és a lefedendő alapvető jellemzők
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények
Módosítás 403 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1 bekezdés
Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények
törölve
Módosítás 404 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.1 pont – 2 bekezdés
Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és elbontani, hogy az összes vonatkozó terhelést és azok bármely kombinációját biztonságosan, az építmény bármely részének meghajlását vagy deformációját, illetve a talaj mozgását nem okozva, az építmény tartósságát, szerkezeti ellenállását, használhatóságát és robusztusságát nem veszélyeztető módon vegyék fel és továbbítsák a talajba.
Az építményeket és azok releváns részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és elbontani, hogy az összes vonatkozó terhelést és azok bármely kombinációját biztonságosan, az építmény bármely részének meghajlását vagy deformációját, illetve a talaj mozgását nem okozva, az építmény tartósságát, szerkezeti ellenállását, használhatóságát és robusztusságát nem veszélyeztető módon vegyék fel és továbbítsák a talajba.
Módosítás 405 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés
Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és lebontani, hogy a tűzveszély megfelelően megelőzhető legyen. Tűz esetén a tüzet észlelni kell, és késedelem nélkül riasztást vagy figyelmeztető jelzést kell kiadni. A tüzet és a füstöt meg kell fékezni és el kell fojtani, az építményben tartózkodókat pedig meg kell védeni a tűz és a füst ellen. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az építményben tartózkodó valamennyi személyt biztonságosan ki lehessen menekíteni és evakuálni.
Az építményeket és azok releváns részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és lebontani, hogy a tűzveszély megfelelően megelőzhető legyen. Tűz esetén a tüzet észlelni kell, és késedelem nélkül riasztást vagy figyelmeztető jelzést kell kiadni. A tüzet és a füstöt meg kell fékezni és el kell fojtani, az építményben tartózkodókat pedig meg kell védeni a tűz és a füst ellen. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az építményben tartózkodó valamennyi személyt biztonságosan ki lehessen menekíteni és evakuálni.
Módosítás 406 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés – bevezető rész
Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne jelentsenek akut vagy krónikus veszélyt a munkavállalók, a lakók vagy a szomszédok egészségére és biztonságára az alábbiak bármelyike miatt:
Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne legyenek káros hatással a munkavállalók, a lakók vagy a szomszédok higiéniájára, egészségére és biztonságára az alábbiak bármelyike miatt:
Módosítás 407 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés – a pont
a) veszélyes anyagok, illékony szerves vegyületek vagy veszélyes részecskék kibocsátása a beltéri levegőbe;
a) veszélyes anyagok, illékony szerves vegyületek, szagok vagy veszélyes részecskék kibocsátása a beltéri levegőbe;
Módosítás 408 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea) mikroműanyagok kibocsátása;
Módosítás 409 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.3 pont – 2 bekezdés – e b pont (új)
eb) amennyire lehetséges, aggodalomra okot adó anyagoknak a beltéri levegőbe vagy vízbe történő kibocsátása;
Módosítás 410 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.7 pont – 1 bekezdés
Veszélyes kibocsátások az építmények kültéri környezetébe
Kibocsátások az építmények kültéri környezetébe
Módosítás 411 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.7 pont – 2 bekezdés – a pont
a) veszélyes anyagok vagy sugárzás kibocsátása talaj- vagy tengervízbe, felszíni vizekbe vagy a talajba;
a) veszélyes anyagok, mikroműanyagok vagy sugárzás kibocsátása a levegőbe, talaj- vagy tengervízbe, felszíni vizekbe vagy a talajba;
Módosítás 412 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.7 pont – 2 bekezdés – d pont
d) üvegházhatású gázok nettó kibocsátása a légkörbe.
d) üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe.
Módosítás 413 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.8 pont – 2 bekezdés – a pont
a) magas környezeti fenntarthatóságú és így alacsony környezeti lábnyomú nyersanyagok és másodnyersanyagok felhasználása;
a) a melléktermékek és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható forrásból származó bioalapú vagy helyi másodnyersanyagok, valamint a magas környezeti fenntarthatóságú és így alacsony környezeti lábnyomú nyersanyagok erőforrás-hatékony felhasználásának maximalizálása;
Módosítás 414 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.8 pont – 2 bekezdés – b pont
b) a felhasznált nyersanyagok összmennyiségének minimalizálása;
b) a felhasznált nyersanyagok összmennyiségének minimalizálása és adott esetben a másodnyersanyagok felhasználásának maximalizálása;
Módosítás 415 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.8 pont – 2 bekezdés – c a pont (új)
ca) a keletkezett hulladék összmennyiségének minimalizálása;
Módosítás 416 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont – 1.8 pont – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea) könnyű bontás, fenntartható forrásból származó, használt és újrafeldolgozott anyagok használata.
Módosítás 417 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – cím
A lefedendő alapvető jellemzők
B. RÉSZ:Az építési termékek alapvető környezeti jellemzői
Módosítás 418 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – bevezető rész
A harmonizált műszaki előírásoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell terjedniük az életciklus-értékeléssel kapcsolatos következő alapvető jellemzőkre:
A harmonizált műszaki előírásoknak ki kell terjedniük az életciklus-értékeléssel kapcsolatos következő alapvető jellemzőkre:
Módosítás 419 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – a pont
a) az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások (kötelező);
a) teljes globális felmelegedési potenciál (kötelező);
Módosítás 420 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa) globális felmelegedési potenciál a fosszilis tüzelőanyagok esetében (kötelező);
Módosítás 421 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – a b pont (új)
ab) globális felmelegedési potenciál biogén anyagok esetében (kötelező);
Módosítás 422 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – a c pont (új)
ac) globális felmelegedési potenciál földhasználat és földhasználat-változtatás esetén (kötelező);
Módosítás 423 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – b pont
b) az ózonréteg lebontása;
b) a sztratoszférikus ózonréteg lebontásának potenciálja (kötelező);
Módosítás 424 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – c pont
c) savnövelési potenciál;
c) savnövelési potenciál, halmozott túllépés (kötelező);
Módosítás 425 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – d pont
d) az édesvíz eutrofizálódása;
d) eutrofizációs potenciál, az édesvízi végső közeget elérő tápanyagok hányada (kötelező);
Módosítás 426 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – e pont
e) a tengervíz eutrofizálódása;
e) eutrofizációs potenciál, a tengervízi végső közeget elérő tápanyagok hányada (kötelező);
Módosítás 427 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés – f pont
Módosítás 432 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 3 bekezdés
A harmonizált műszaki előírásokban fel kell tüntetni, hogy az a) pont szerinti, az éghajlatváltozás hatásaira vonatkozó alapvető jellemző tekintetében a gyártónak kötelezően nyilatkoznia kell a termék teljesítményéről a 11. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.
A harmonizált műszaki előírásokban fel kell tüntetni, hogy az a)–j) pont első albekezdése szerinti alapvető jellemzők tekintetében a gyártónak kötelezően nyilatkoznia kell a termék teljesítményéről a 11. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint. [E rendelet hatálybalépésétől számított 5 év]-ig a gyártó köteles nyilatkozni a k)–p) pont szerinti alapvető jellemzőkről.
Módosítás 433 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – B rész – cím
C. RÉSZ: Termékkövetelmények
B. RÉSZ: A termékek megfelelő működését és teljesítményét biztosító követelmények
C1. RÉSZ: A termékek megfelelő működését és teljesítményét biztosító követelmények
Módosítás 434 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – cím
C. RÉSZ: Eredendő termékkövetelmények
C2. RÉSZ: Eredendő termékkövetelmények
Módosítás 435 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 1 pont – 1.2 pont – 2 bekezdés – c pont
c) amennyiben a kockázat elkerülése nem lehetséges, a kockázatokat a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban feltüntetett figyelmeztetésekkel kell csökkenteni, mérsékelni és kezelni;
c) amennyiben a kockázat elkerülése nem lehetséges, a kockázatokat csökkenteni, mérsékelni és kezelni kell azáltal, hogy figyelmeztetést helyeznek el a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban, amennyiben ilyen figyelmeztetéseket más alkalmazandó uniós jogszabályok még nem írnak elő;
Módosítás 436 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont – 2 bekezdés
A környezetvédelem az anyagok kitermelésével és előállításával, a termék gyártásával, karbantartásával, a körforgásos gazdaságban való lehető leghosszabb fennmaradásával és a termék életciklusának végfázisával kapcsolatos.
A környezetvédelem az anyagok kitermelésével és előállításával, az anyagok és a termékek szállításával, karbantartásával, a körforgásos gazdaságban való lehető leghosszabb fennmaradásával és a termék életciklusának végfázisával kapcsolatos.
Módosítás 437 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – bevezető rész
2.1. A termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és csomagolni, hogy a technika jelenlegi állásának megfelelően kezeljék a következő eredendő környezeti terméktényezőket:
2.1. A termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és csomagolni, hogy lehetőség szerint a biztonság csökkenése nélkül kezeljék a következő eredendő környezeti terméktényezőket:
Módosítás 438 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – a pont
a) a tartósság maximalizálása a várható átlagos élettartam, a legrosszabb, de még reális körülmények között várható minimális élettartam, valamint a minimális élettartamra vonatkozó követelmények tekintetében;
a) a termék vagy összetevői tartósságának és megbízhatóságának maximalizálása a termék garantált élettartama, műszaki élettartama, a tényleges használatra vonatkozó információk terméken való feltüntetése, az épületek élettartamának és használati szakaszának meghosszabbítása érdekében a terheléssel vagy az öregedési mechanizmusokkal szembeni ellenálló képesség, a tartósság maximalizálása a várható átlagos élettartam, a legrosszabb, de még reális körülmények között várható minimális élettartam, valamint a minimális élettartamra vonatkozó követelmények tekintetében. Az életciklus meghosszabbításából származó kibocsátásokat a bontást megelőző vizsgálatok során értékelni kell és össze kell hasonlítani a bontási és újjáépítési kibocsátásokkal;
Módosítás 439 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – c pont
c) az újrahasznosított tartalom maximalizálása, ahol csak lehetséges, a biztonság csökkenése vagy a negatív környezeti hatások ellensúlyozása nélkül;
c) az újrafelhasznált, újrafeldolgozott megújuló és melléktermék-tartalom maximalizálása;
Módosítás 440 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – d pont
d) biztonságos, környezetbarát anyagok kiválasztása;
d) biztonságos, fenntartható tervezésű és környezetbarát anyagok kiválasztása;
Módosítás 441 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – f pont
f) erőforrás-hatékonyság;
f) anyagok és erőforrás-hatékonyság, beleértve a megújuló anyagok használatának maximalizálását;
Módosítás 442 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – f a pont (új)
fa) modularitás;
Módosítás 443 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – i alpont
i. javíthatóság a várható élettartam alatt;
i. javíthatóság egyszerűsége a várható élettartam alatt;
Módosítás 444 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – j pont
j) karbantartás és felújítás lehetősége a várható élettartam alatt;
j) karbantartás és felújítás egyszerűsége a várható élettartam alatt;
Módosítás 445 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l a pont (új)
la) fenntartható forrásból való beszerzés, amit adott esetben a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok és a fenntartható beszerzésre vonatkozó tanúsítvány igazol;
Módosítás 446 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l b pont (új)
lb) a termékhez viszonyítva a csomagolás arányának minimalizálása;
Módosítás 447 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l c pont (új)
lc) az emberi egészségre káros hatású szagok vagy anyagok kibocsátása a beltéri levegőbe;
Módosítás 448 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l d pont (új)
ld) mikroműanyag-kibocsátás;
Módosítás 449 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l e pont (új)
le) a keletkező hulladék mennyisége, különösen a veszélyes hulladék és az azonosított újrafeldolgozás nélküli hulladék mennyisége;
Módosítás 450 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.1 pont – l f pont (új)
lf) az egyéb módon újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható, végső ártalmatlanításra – beleértve az energetikai hasznosítással történő égetést vagy feltöltést – került hulladék hiánya.
Módosítás 451 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.2 pont – 1 bekezdés
A harmonizált műszaki előírásoknak adott esetben meg kell határozniuk ezeket az eredendő környezetvédelmi termékkövetelményeket, amelyek kapcsolódhatnak a terméknek az építménybe történő beépítésének szakaszához, de lényegében függetlenek attól.
Az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak adott esetben meg kell határozniuk ezeket a termékcsaládokra vagy -kategóriákra vonatkozó eredendő környezetvédelmi termékkövetelményeket, amelyek kapcsolódhatnak a terméknek az építménybe történő beépítésének szakaszához, de lényegében függetlenek attól.
Módosítás 452 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.2 pont – 2 bekezdés – bevezető rész
Az eredendő környezetvédelmi termékkövetelmények meghatározásakor a harmonizált műszaki előírásoknak legalább a következő elemekre kell kiterjedniük:
Az eredendő környezetvédelmi termékkövetelmények meghatározásakor a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legalább a következő elemekre kell kiterjedniük:
Módosítás 453 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.2 pont – 2 bekezdés – a pont
a) ha lehetséges, határozza meg a környezetvédelmi szempontok kezelésének a technika mindenkori állásának megfelelő módját az adott termékkategória tekintetében, beleértve a minimális újrafeldolgozott tartalmat is;
a) határozza meg az adott termékkategóriával kapcsolatos környezeti tényezőket, amelyek magukba foglalják legalább a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást, az erőforrás-hatékonyságot, beleértve a minimális újrafeldolgozott tartalmat és az újrafelhasználhatóságot is;
Módosítás 454 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.2 pont – 2 bekezdés – c pont
c) amennyiben az elkerülés nem lehetséges, a negatív hatásokat és kockázatokat a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban feltüntetett figyelmeztetésekkel kell csökkenteni, mérsékelni és kezelni.
c) amennyiben az elkerülés nem lehetséges, a termék bármilyen típusú teljesítményéből származó negatív hatásokat és kockázatokat a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban feltüntetett figyelmeztetésekkel kell csökkenteni, mérsékelni és kezelni.
Módosítás 455 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – C rész – 2 pont – 2.2 pont – 3 bekezdés
Az eredendő környezetvédelmi termékkövetelmények meghatározásakor a harmonizált műszaki előírások ezeket teljesítményosztályok szerint differenciálhatják.
Az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben kötelező küszöbszinteket és teljesítményosztályokat határoznak meg az egyes termékcsaládok és -kategóriák tekintetében a (2) bekezdésben említett eredendő környezetvédelmi termékkövetelményekkel összefüggésben.
Módosítás 456 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – cím
D. RÉSZ: Tájékoztatási termékkövetelmények
C3. RÉSZ: Tájékoztatási termékkövetelmények
Módosítás 457 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – 1 pont – bevezető rész
1. A termékeknek tartalmazniuk kell a következő információkat:
1. A termékeknek adott esetben tartalmazniuk kell a következő információkat:
Módosítás 458 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – 1 pont – 1.3 pont – bevezető rész
1.3. Szállítási, telepítési, karbantartási, szétszerelési és bontási szabályok:
1.3. Szállítási, telepítési, karbantartási, szétszerelési, leszerelési és bontási szabályok, adott esetben:
Módosítás 459 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – 1 pont – 1.3 pont – a pont – bevezető rész
a) Biztonsági szabályok a szállítás, telepítés, karbantartás, szétszerelés és bontás során:
a) Biztonsági szabályok a szállítás, beszerelés, leszerelés, karbantartás, szétszerelés és bontás során:
Módosítás 460 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – 1 pont – 1.3 pont – c pont –ii alpont
ii. a biztonsági okokból szükséges ellenőrzések és karbantartások típusa és gyakorisága, valamint adott esetben a kopásnak kitett alkatrészek és a csere kritériumai;
ii. a biztonsági és tartóssági okokból szükséges ellenőrzések és karbantartások típusa és gyakorisága, valamint adott esetben a kopásnak kitett alkatrészek és a csere kritériumai;
Módosítás 461 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – D rész – 1 pont – 1.6 pont – 1 a bekezdés (új)
Amennyiben rendelkezésre állnak, a termék teljesítményére vonatkozó információk, a termékhez kapcsolódó környezetvédelmi követelmények alapján mérve.
Módosítás 462 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 2 pont – a pont
a) a gyártónak az uniós adatbázisokban található terméknyilvántartása(i) és azokon belül az a pontos hely, ahol a termék megtalálható, valamint a gyártó saját termékbemutató weboldala;
a) a gyártónak az uniós adatbázisokban található terméknyilvántartása(i), valamint a gyártó saját termékbemutató weboldala;
Módosítás 463 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 3 pont – h pont
h) közösségi média elérhetőségei;
h) közösségi média elérhetőségei, amennyiben vannak ilyenek;
Módosítás 464 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 4 pont – h pont
h) közösségi média elérhetőségei;
h) közösségi média elérhetőségei, amennyiben vannak ilyenek;
Módosítás 465 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 5 pont – h pont
h) közösségi média elérhetőségei.
h) közösségi média elérhetőségei, amennyiben vannak ilyenek.
Módosítás 466 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 6 pont – h pont
h) közösségi média elérhetőségei.
h) közösségi média elérhetőségei, amennyiben vannak ilyenek.
Módosítás 467 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 11 pont – a pont
a) a harmonizált műszaki előírásban vagy az európai értékelési dokumentumban meghatározott alapvető jellemzők listája az adott termékkategóriára vonatkozóan, amely tekintetében teljesítményt jelentenek be.
a) a harmonizált műszaki előírásban vagy az európai értékelési dokumentumban meghatározott alapvető jellemzők listája az adott termékkategóriára vonatkozóan, amely tekintetében teljesítményt jelentenek be. Ha egy alapvető jellemző tekintetében nem tüntetnek fel teljesítményt, annak neve továbbra is feltüntethető, és az a hely, ahol a teljesítményt lehetne feltüntetni, üresen marad.
Módosítás 468 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – cím
Az európai értékelési dokumentum elfogadási eljárása
Az európai műszaki értékeléssel kapcsolatos eljárás
Módosítás 469 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 pont – c pont
c) Európai műszaki értékelésre irányuló kérelem hiányában, amikor a Bizottság kezdeményezi az európai értékelési dokumentum kidolgozását, a műszaki értékelést végző szervek szervezetének átad egy műszaki dokumentációt, amely leírja a terméket, annak felhasználását és az alkalmazandóvá váló üzemi gyártásellenőrzés részleteit. A Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetével folytatott konzultációt követően választja ki a felelős műszaki értékelést végző szervet.
c) Európai műszaki értékelésre irányuló kérelem hiányában, amikor a Bizottság kezdeményezi az európai értékelési dokumentum kidolgozását, a műszaki értékelést végző szervek szervezetének átad egy műszaki dokumentációt, amely leírja a terméket, annak felhasználását és az alkalmazandóvá váló üzemi gyártásellenőrzés részleteit. Az európai értékelési dokumentum kidolgozásáért felelős műszaki értékelést végző szervet a műszaki értékelést végző szervek szervezete nevezi ki.
Módosítás 470 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 1 pont – c a pont (új)
ca) Európai műszaki értékelésre irányuló kérelem hiányában a műszaki értékelést végző szervek szervezete kezdeményezheti egy európai értékelési dokumentum kidolgozását. Ebben az esetben egy olyan műszaki dokumentációt bocsát az európai értékelési dokumentum kidolgozásáért felelős munkacsoport rendelkezésére, amely leírja a terméket, annak használatát és az alkalmazandóvá váló üzemi gyártásellenőrzés részleteit. Az európai értékelési dokumentumért felelős, az azt kidolgozó munkacsoport elnöki tisztét betöltő, műszaki értékelést végző szervet a műszaki értékelést végző szervek szervezete nevezi ki.
Módosítás 471 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 3 pont
3. Munkaprogram
törölve
Miután szerződést kötött a gyártóval vagy a csoporttal, a műszaki értékelést végző szervek szervezete tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramjáról, a munkaprogram végrehajtásának ütemtervéről, valamint feltünteti az értékelési programot. A szóban forgó tájékoztatást az európai műszaki értékelés iránti kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül meg kell küldeni.
Módosítás 472 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 4 pont
4. Az európai értékelési dokumentum tervezete
törölve
A műszaki értékelést végző szervek szervezete az európai értékelési dokumentum tervezetét a műszaki értékelést végző felelős szerv által koordinált munkacsoport keretében véglegesíti, majd erről az érintetteknek tájékoztatást küld az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott esetekben a Bizottság munkaprogramról való tájékoztatásától, az 1. pont c) alpontjában meghatározott esetben pedig azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a Bizottság közölte a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit a felelős műszaki értékelést végző szervvel.
Módosítás 473 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 5 pont
5. A Bizottság részvétele
törölve
A Bizottság egy képviselője megfigyelőként részt vehet a munkaprogram végrehajtásának valamennyi fázisában. A Bizottság bármely szakaszban kérheti a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, hogy hagyjon fel egy adott európai értékelési dokumentum kidolgozásával vagy módosítsa azt, beleértve annak összevonását vagy felosztását is.
Módosítás 474 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 6 pont
6. Tagállami konzultáció
törölve
Az 1. pont c) alpontjában meghatározott esetben a Bizottság a munkaprogram véglegesítését követően tájékoztatja a tagállamokat az európai értékelő dokumentum kidolgozásáról. Kérésre a tagállamok adott esetben részt vehetnek a végrehajtásban.
Módosítás 475 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 7 pont
7. Meghosszabbítás és késedelem
törölve
A munkacsoport jelentést küld a műszaki értékelést végző szervek szervezetének és a Bizottságnak az e melléklet 1–4. pontjában meghatározott határidőkhöz viszonyított bármely késedelemről.
Amennyiben az európai értékelési dokumentum kidolgozására megadott határidő meghosszabbítása indokolt, többek között azon az alapon, hogy nem áll rendelkezésre a termék értékelési és ellenőrzési rendszeréről szóló, hatályos bizottsági határozat, vagy azon az alapon, hogy új vizsgálati módszer kifejlesztésére van szükség, a Bizottság meghosszabbított határidőt határoz meg.
Módosítás 476 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 8 pont
8. Az európai értékelési dokumentum módosítása és elfogadása
törölve
8.1. Az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv az európai értékelési dokumentum tervezetét elküldi a gyártónak vagy adott esetben a csoportnak, mely utóbbi tizenöt munkanapon belül elküldi észrevételeit. Ezt követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete:
a) adott esetben tájékoztatja a gyártót vagy a csoportot arról, hogy az általuk küldött észrevételeket milyen módon vették figyelembe;
b) elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét;
c) annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.
8.2. Az 1. pont c) alpontjában meghatározott esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv:
a) elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét;
b) annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.
Ha a Bizottság az átvételtől számított harminc munkanapon belül az európai értékelési dokumentum tervezetével kapcsolatban kifogást juttat el a műszaki értékelést végző szervek szervezetéhez, akkor ez utóbbi, miután lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen, a bizottsági kifogásoknak megfelelően módosítja a dokumentumot, majd pedig az elfogadott európai értékelési dokumentum egy példányát elküldi az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott esetben a gyártónak vagy megfelelően a csoportnak, továbbá minden esetben a Bizottságnak.
Módosítás 477 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet – 9 pont
9. A kihirdetendő végleges európai értékelési dokumentum
törölve
A végleges európai értékelési dokumentumot a műszaki értékelést végző szervek európai szervezete fogadja el, a dokumentum egy példányát pedig az európai értékelési dokumentum címének az Unió hivatalos nyelveire lefordított változatával együtt megküldi a Bizottságnak annak érdekében, hogy a Bizottság kihirdethesse annak hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A műszaki értékelést végző szervek szervezete közzéteszi az európai értékelési dokumentumot.
Módosítás 478 Rendeletre irányuló javaslat III a melléklet (új)
IIIa. MELLÉKLET
Az európai értékelési dokumentum elfogadási eljárása
1. Munkaprogram
A III. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában említett esetekben a gyártóval és a csoporttal kötött megállapodást követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramjáról, a munkaprogram végrehajtásának ütemtervéről, valamint feltünteti az értékelési programot. E tájékoztatásnak attól számított három hónapon belül kell megtörténnie, hogy a műszaki értékelést végző szervhez beérkezik az európai műszaki értékelés iránti kérelem, amely megindítja a III. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott eljárást.
A III. melléklet 1. pontjának c) alpontjában meghatározott esetben a műszaki értékelést végző szervek szervezete ugyanilyen tartalommal és az előző albekezdésben említett ugyanezen határidőn belül benyújtja a Bizottságnak az európai értékelési dokumentum elkészítésére vonatkozó munkaprogramot. Ezt követően a Bizottság 30 munkanapon belül közli a műszaki értékelést végző szervek szervezetével a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit. A műszaki értékelést végző felelős szerv, illetve a műszaki értékelést végző szervek szervezete – miután lehetőséget kapott észrevételei megtételére – ennek megfelelően módosítja a munkaprogramot.
A III. melléklet 1. pontjának d) alpontjában említett esetekben a műszaki értékelést végző szervek szervezete tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramjáról, a munkaprogram végrehajtásának ütemtervéről, valamint feltünteti az értékelési programot.
2. Az európai értékelési dokumentum tervezete
A műszaki értékelést végző szervek szervezete az európai értékelési dokumentum tervezetét a műszaki értékelést végző felelős szerv által koordinált munkacsoport keretében véglegesíti, majd erről az érintetteknek tájékoztatást küld a III. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott esetekben a Bizottság munkaprogramról való tájékoztatásától, a III. melléklet 1. pontjának c) alpontjában meghatározott esetben pedig azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a Bizottság közölte a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit a felelős műszaki értékelést végző szervvel.
3. A Bizottság részvétele
A Bizottság egy képviselője megfigyelőként részt vehet a munkaprogram végrehajtásának valamennyi fázisában. A Bizottság bármely szakaszban kérheti a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, hogy módosítsa egy adott európai értékelési dokumentum kidolgozását, beleértve annak összevonását vagy felosztását is.
4. Tagállami konzultáció
A III. melléklet 1. pontjának c) alpontjában meghatározott esetben a Bizottság a munkaprogram véglegesítését követően tájékoztatja a tagállamokat az európai értékelő dokumentum kidolgozásáról. Kérésre a tagállamok adott esetben részt vehetnek a végrehajtásban.
A tagállamok észrevételeiről tájékoztatni kell a Bizottságot, és azokkal a Bizottságnak foglalkoznia kell. A Bizottság az európai értékelési dokumentum kidolgozásának megkezdése előtt tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek szervezetét a munkaprogramban bekövetkező minden olyan változásról, amelyet a Bizottság a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételek megtételére biztosított időkereten belül szükségesnek tartott és jóváhagyott.
5. Meghosszabbítás és késedelem
A munkacsoport jelentést küld a műszaki értékelést végző szervek szervezetének és a Bizottságnak a III. melléklet 2. pontjában vagy ezen melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott határidőkhöz viszonyított bármely késedelemről.
Amennyiben az európai értékelési dokumentum kidolgozására megadott határidő meghosszabbítása indokolt, többek között azon az alapon, hogy nem áll rendelkezésre a termék értékelési és ellenőrzési rendszeréről szóló, hatályos bizottsági határozat, vagy azon az alapon, hogy új vizsgálati módszer kifejlesztésére van szükség, a Bizottság meghosszabbított határidőt határoz meg.
6. Az európai értékelési dokumentum módosítása és elfogadása
6.1. A III. melléklet 1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv az európai értékelési dokumentum tervezetét elküldi a gyártónak vagy adott esetben a csoportnak, mely utóbbi tizenöt munkanapon belül elküldi észrevételeit. Ezt követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete:
a) adott esetben tájékoztatja a gyártót vagy a csoportot arról, hogy az általuk küldött észrevételeket milyen módon vették figyelembe;
b) elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét; valamint
c) annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.
6.2. A III. melléklet 1. pontjának c) és d) alpontjában meghatározott esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv:
a) elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét; valamint
b) annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.
Ha a Bizottság az átvételtől számított harminc munkanapon belül az európai értékelési dokumentum tervezetével kapcsolatban kifogást juttat el a műszaki értékelést végző szervek szervezetéhez, akkor ez utóbbi, miután lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen, a bizottsági kifogásoknak megfelelően módosítja a dokumentumot, majd pedig az elfogadott európai értékelési dokumentum egy példányát elküldi az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott esetekben a gyártónak vagy megfelelően a csoportnak, továbbá minden esetben a Bizottságnak.
Ha a Bizottságtól két hónapon belül nem érkezik észrevétel, az európai értékelési dokumentumot elfogadottnak kell tekinteni.
7. A kihirdetendő végleges európai értékelési dokumentum
A végleges európai értékelési dokumentumot a műszaki értékelést végző szervek európai szervezete fogadja el, a dokumentum egy példányát pedig az európai értékelési dokumentum címének az Unió hivatalos nyelveire lefordított változatával együtt megküldi a Bizottságnak annak érdekében, hogy a Bizottság kihirdethesse annak hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kihirdetésre 90 napon belül kerül sor. A műszaki értékelést végző szervek szervezete közzéteszi az európai értékelési dokumentumot.
Az európai értékelési dokumentum korábban hivatkozott változatának helyébe lépő, módosított európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében a műszaki értékelést végző szervek szervezete párhuzamos hatályossági időszakra vonatkozó javaslatot tesz a Bizottságnak. A bejelentett szervezeteknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában hatályon kívül helyezett európai értékelési dokumentumon alapuló bejelentései nem vesztik hatályukat, hanem az 58. és 59. cikkben foglalt feltételek szerint érvényben maradnak.
Módosítás 479 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – 1 táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
1. táblázat – Termékkörök
TERMÉKKÖR KÓDJA
TERMÉKKÖR
1
ELŐRE GYÁRTOTT NORMÁL/KÖNNYŰSÚLYÚ/AUTOKLÁVOZOTT PÓRUSBETON-TERMÉKEK
2
AJTÓK, ABLAKOK, ABLAKTÁBLÁK, KAPUK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VASALATOK
3
MEMBRÁNOK, BELEÉRTVE A FOLYADÉKKÉNT FELHORDOTTAKAT ÉS A KÉSZLETEKET IS (VÍZ- ÉS/VAGY VÍZGŐZ-SZIGETELÉSI CÉLRA)
4
HŐSZIGETELŐ ANYAGOK
TÖBBRÉTEGŰ SZIGETELŐ KÉSZLETEK/RENDSZEREK
5
SZERKEZETI TEHERHORDÓ ELEMEK
SZERKEZETI ILLESZTÉSEKNÉL HASZNÁLT CSAPOK
6
KÉMÉNYEK, FÜSTGÁZVEZETÉKEK ÉS SPECIÁLIS TERMÉKEK
7
GIPSZTERMÉKEK
8
GEOTEXTÍLIÁK, GEOMEMBRÁNOK ÉS KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK
9
FÜGGÖNYFALAK/KÜLSŐ FALBURKOLAT/SZERKEZETLEZÁRÓ ÜVEGEZÉSI RENDSZEREK
10
RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK (TŰZJELZŐ- ÉS -ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK, RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, TŰZ- ÉS FÜSTÉRZÉKELŐ ÉS ROBBANÁSELFOJTÓ TERMÉKEK)
11
SZERKEZETI FAANYAGOK/ELEMEK ÉS SEGÉDANYAGAIK
12
FAALAPÚ PANELEK ÉS ELEMEK
13
CEMENT, ÉPÍTÉSI MÉSZ ÉS EGYÉB HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK
14
BETONHOZ ALKALMAZOTT BETONACÉL ÉS FESZÍTETT ACÉL (ÉS SEGÉDANYAGAIK),
UTÓFESZÍTŐ RENDSZEREK
15
FALAZAT ÉS EZZEL KAPCSOLATOS TERMÉKEK
FALAZÓEGYSÉGEK, VAKOLÓHABARCS, SEGÉDANYAGOK
16
SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI TERMÉKEK
17
PADLÓBURKOLATOK
18
FÉMBŐL KÉSZÜLT SZERKEZETI ANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK
19
BELSŐFAL-, KÜLSŐFAL- ÉS MENNYEZETBURKOLATOK BELSŐ VÁLASZFALRENDSZEREK
20
TETŐBURKOLATOK, TETŐ-FELÜLVILÁGÍTÓK, TETŐABLAKOK ÉS SEGÉDTERMÉKEK,
TETŐSZERKEZETEK
21
ÚTÉPÍTÉSI TERMÉKEK
22
ADALÉKANYAGOK
23
ÉPÍTŐIPARI RAGASZTÓANYAGOK
24
BETONNAL, VAKOLÓ- ÉS FALAZÓHABARCCSAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK
25
LÉGFŰTŐ BERENDEZÉSEK
26
EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL NEM ÉRINTKEZŐ CSÖVEK, TARTÁLYOK ÉS EZEK SEGÉDANYAGAI
ÉPÜLETSZERKEZETEK, ÉPÜLETELEMEK, ELŐRE GYÁRTOTT ELEMEK
32
TŰZGÁTLÓ, TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ, ÉS TŰZVÉDELMI TERMÉKEK,
TŰZKÉSLELTETŐ TERMÉKEK
32a
RÖGZÍTETT LÉTRÁK
33
A FENTI TERMÉKKÖRÖKBEN NEM SZEREPLŐ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK
Módosítás 480 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 bekezdés
A gyártó a 3. cikk 31. pontja szerinti terméktípust és a megfelelő termékkategóriát az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás alapján helyesen határozza meg. Amennyiben egy bejelentett szerv részt vesz az értékelésben és az ellenőrzésben, a bejelentett szerv ellenőrzi ezeket a meghatározásokat, beleértve annak ellenőrzését, hogy nem jelentenek-e be azonos tételt más típusúnak.
A gyártó a 3. cikk 31. pontja szerinti terméktípust és a megfelelő termékkategóriát az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás alapján helyesen határozza meg. Amennyiben egy bejelentett szervrészt vesz az értékelésben és az ellenőrzésben, a bejelentett szerv ellenőrzi ezeket a meghatározásokat.
Módosítás 481 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 pont – b pont – bevezető rész
b) A bejelentett szerv a teljesítménytanúsítványt és a megfelelőségi tanúsítványt a következők alapján adja ki:
b) A bejelentett szerv a termék teljesítményének állandóságára és megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt a következők alapján adja ki:
Módosítás 482 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 pont – b pont – ii alpont
ii. a termék teljesítményének értékelése típusvizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő tétel[ek]ből történő mintavételt), típusszámítás vagy táblázatos értékek alapján, és mindezen esetekben a termék dokumentációjának felülvizsgálata;
ii. a termék teljesítményének értékelése típusvizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő tétel[ek]ből történő mintavételt), típusszámítás vagy táblázatos értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján, és mindezen esetekben a termék dokumentációjának felülvizsgálata;
Módosítás 483 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 1 pont – c pont
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését. Ez alkalommal 50, az a) pont ii–iv. alpontja alá tartozó, véletlenszerűen kiválasztott pont ellenőrzését végzi el, és visszavonja a tanúsítványt, amennyiben ezen 50 pont és az e bekezdéssel összhangban elvégzendő egyéb ellenőrzések között több mint 2 meg nem felelést vagy egy különösen súlyos meg nem felelést észlel.
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését.
Módosítás 484 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 2 pont – b pont – bevezető rész
b) A bejelentett szerv a teljesítménytanúsítványt és a megfelelőségi tanúsítványt a következők alapján adja ki:
b) A bejelentett szerv a termék teljesítményének állandóságára és megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt a következők alapján adja ki:
Módosítás 485 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 2 pont – c pont
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését. Ez alkalommal 40, az a) pont ii–iv. alpontja alá tartozó, véletlenszerűen kiválasztott pont ellenőrzését végzi el, és visszavonja a jelentést vagy tanúsítványt, amennyiben ezen 40 pont és az e bekezdéssel összhangban elvégzendő egyéb ellenőrzések között több mint 2 meg nem felelést vagy egy különösen súlyos meg nem felelést észlel.
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését.
Módosítás 486 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 3 pont – c pont
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését. Ez alkalommal 30, az a) pont iii–v. alpontja alá tartozó, véletlenszerűen kiválasztott pont ellenőrzését végzi el, és visszavonja a tanúsítványt, amennyiben ezen 30 pont és az e bekezdéssel összhangban elvégzendő egyéb ellenőrzések között több mint 2 meg nem felelést vagy egy különösen súlyos meg nem felelést észlel.
c) A bejelentett szerv biztosítja az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyeletét, felmérését és értékelését.
Módosítás 487 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 pont – a pont – i alpont
i. a termék teljesítményének értékelése vizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő tétel[ek]ből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy az adott termék leíró dokumentációja alapján;
törölve
Módosítás 488 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 pont – b pont – i alpont
i. a terméktípus és a termékkategória helyes meghatározásának megerősítése, valamint a termék teljesítménye helyes értékelésének megerősítése típusvizsgálat (a gyártó által végzett mintavétel alapján), típusszámítás vagy táblázatos értékek, és mindezen esetekben a termék dokumentációjának felülvizsgálata alapján;
i. teljesítményértékelés a bejelentett vizsgáló laboratórium által végzett vizsgálat (többek között a gyártó által végrehajtott mintavétel), számítás, táblázatos értékek vagy az építési termék leíró dokumentációja alapján;
Módosítás 489 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 5 pont – b pont – ii alpont
ii. 20, az a) pont iii. és iv. alpontja alá tartozó, véletlenszerűen kiválasztott pont ellenőrzését végzi el, és megtagadja a tanúsítvány kiadását, amennyiben ezen 20 pont és az e bekezdéssel összhangban elvégzendő egyéb ellenőrzések között több mint 2 meg nem felelést vagy egy különösen súlyos meg nem felelést észlel.
ii. a terméktípus és a termékkategória helyes meghatározásának megerősítése.
Módosítás 490 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – a pont – bevezető rész
a) A gyártóüzem ellenőrzésének ki kell terjednie az üzem teljes műszaki részére, legalább a következő elemek tekintetében, amelyek biztosítják a folyamatos, szabályos gyártási folyamatot:
a) Az 1+, 1. és 2+ rendszerek esetében a gyártóüzem ellenőrzésének ki kell terjednie az üzem teljes műszaki részére, legalább a következő elem tekintetében, amely biztosítja a folyamatos, szabályos gyártási folyamatot:
Módosítás 491 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – a pont – i alpont
i. a személyzet megfelelő kompetenciája;
i. az üzemi gyártásellenőrzés, amely meghatározza a teljesítmény állandóságának biztosítására előirányzott intézkedéseket és azok gyakoriságát, beleértve a teljesítmény szempontjából kritikus paraméterek állandóságát is;
Módosítás 492 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – a pont – ii alpont
ii. a műszaki berendezések megfelelősége;
törölve
Módosítás 493 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – a pont – iii alpont
iii. a létesítmények megfelelősége és a gyártást befolyásoló egyéb feltételek;
törölve
Módosítás 494 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – b pont
b) Az üzemi gyártásellenőrzésnek a gyártás megkezdését követően a nyersanyagok és alkatrészek átvételétől a termék elküldéséig tartó folyamatra kell kiterjednie („kaputól a kapuig” megközelítés). Értékeli, hogy ezt a folyamatot úgy tervezték-e meg és optimalizálták-e, hogy a termékek megfeleljenek a terméktípusnak, és ezáltal elérjék a teljesítménynyilatkozatban megadott teljesítményt, valamint megfeleljenek az e rendeletben vagy az e rendelet alapján meghatározott követelményeknek.
b) Az üzemi gyártásellenőrzésnek a gyártás megkezdését követően ki kell terjednie a nyersanyagok és alkatrészek átvételétől a termék elküldéséig tartó folyamat egészére („kaputól a kapuig” megközelítés), és magában kell foglalnia legalább a teljesítmény szempontjából kritikus paraméterek ellenőrzését. Az 1+, 1. és 2+ rendszerek esetében a bejelentett szerv értékeli, hogy ezt a folyamatot úgy tervezték-e meg és optimalizálták-e, hogy a termékek megfeleljenek a terméktípusnak, és ezáltal elérjék a teljesítménynyilatkozatban megadott teljesítményt, valamint megfeleljenek az e rendeletben vagy az e rendelet alapján meghatározott követelményeknek.
Módosítás 495 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – 7 pont – d pont
d) A tételek ellenőrzése 50%-ban azokra a tételekre irányul, amelyek a legnagyobb valószínűséggel tartalmaznak hiányosságokat, további 50 %-ban pedig véletlenszerűen kiválasztott tételekre.
d) A 3+ rendszer esetében az ellenőrzés az összes számítás és bemeneti adat ellenőrzését jelenti. Ebben az összefüggésben a bejelentett szervnek ellenőriznie kell, hogybetartják-e a Bizottság által megadott harmonizált műszaki leírásban vagy módszertanban meghatározott, modellezésre és számításra vonatkozó szabályokat, továbbá hogy a számítási modell és a bemeneti adatok tükrözik-e a gyártási folyamatot. Amennyiben ellenőrzött informatikai eszközt vagy a Bizottság által biztosított informatikai eszközt használnak, az ellenőrzés az eszköz helyes használatára összpontosít. Másodlagos adatok használata esetén a bejelentett szerv ellenőrzi, hogy az alkalmazandó harmonizált műszaki leírásban vagy a Bizottság által biztosított módszertanban szereplő, alkalmazandó termékspecifikus számítási szabályok által előírt helyes adatkészleteket használnak-e fel. Amennyiben vállalatspecifikus adatokat használnak, az adatok megbízhatóságát ellenőrizni kell. E célból a bejelentett szerv ellenőrizheti az adatokban hivatkozott gyártóüzemet, és ebben az esetben az adatok megbízhatóságának ellenőrzése érdekében megvizsgálja a dokumentációt.
Módosítás 496 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – 7 pont – f alpont
f) Ha a fent említett hibaarányt túllépik, illetve ha súlyos hibát vagy csalási szándékot észlelnek, a bejelentett szerv legalább egy évig megtagadja a tanúsítvány kiadását, vagy visszavonja a tanúsítványt, és csak egy év elteltével engedélyezi az új tanúsítvány kiadását.
f) Az 1+, 1., 2+ vagy 3. rendszerek esetében, amennyiben bizonyíték van arra, hogy a gyártó nem végezte el megfelelően a feladatát, vagy a termék teljesítménye nem felel meg a bejelentett teljesítménynek, a bejelentett szerv legalább egy évre megtagadja a tanúsítvány kiadását vagy visszavonja a tanúsítványt, és csak a hiányosságok orvoslása után engedélyezi új tanúsítvány kiadását.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0207/2023).
2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezet: a 2022. évi pénzügyi év többletének bevitele
130k
47k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó, 2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezetéről – a 2022. évi pénzügyi év többletének a költségvetésbe való beviteléről – szóló tanácsi álláspontról (09682/2023 – C9-0208/2023 – 2023/0103(BUD))
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,
– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
– tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 44. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére, amelyet 2022. november 23-án fogadtak el véglegesen(2),
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(3) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet),
– tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(4),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra(5),
– tekintettel a Bizottság által 2023. április 12-én elfogadott, 2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezetre (COM(2023)0250),
– tekintettel a Tanács által 2023. június 19-én elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2023. június 20-án továbbított, a 2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló álláspontra (09682/2023 – C9-0208/2023),
– tekintettel az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz növekvő hitelfelvételi költségeinek a 2024. évi uniós költségvetésre gyakorolt hatásáról szóló 2023. május 10-i állásfoglalására(6),
– tekintettel eljárási szabályzata 94. és 96. cikkére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0225/2023),
A. mivel a 2/2023. sz. költségvetés-módosítási tervezet arra hivatott, hogy a 2022. évi pénzügyi év 2 519 millió eurós többletét bevezesse a 2023. évi költségvetésbe;
B. mivel az említett többlet két fő összetevője egy 2 198,4 millió EUR-s, a bevételi oldalon jelentkező pozitív bevételi kimutatás, valamint a kiadási oldalon egy 320,6 millió EUR‑s alulköltés;
C. mivel a bevételi oldalon a többlet túlnyomórészt a vámok vártnál magasabb összegéből (valamivel több mint 2 milliárd EUR) adódik; mivel az igazgatási bevételekben jelentkező, 170 millió EUR összegű többlet főként a bérkiigazítás eredetileg előre jelzettnél magasabb mértékének tudható be, amely növelte az adók, az illetékek és a nyugdíjjárulékok szintjét; mivel a pénzügyi bevételek, a késedelmi kamatok és a bírságok többlete 141 millió EUR-t tesz ki;
D. mivel a kiadási oldalon a Bizottság által fel nem használt kifizetési előirányzatok összege 2022-ben 247 millió EUR-t, a 2021-es átvitelek esetében pedig 75 millió EUR-t tett ki; mivel a többi intézmény által fel nem használt előirányzatok és előirányzatok megszüntetése az előző évek szintjéhez képest alacsony;
E. mivel a Németországra, Hollandiára, Dániára, Svédországra és Ausztriára vonatkozó éves egyösszegű GNI-csökkentések valamivel meghaladják a nettó 5 milliárd EUR-t; mivel az uniós költségvetés mozgástere nagyon szűk, és a költségvetés korlátozott rugalmasságát az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (a továbbiakban: EURI) visszafizetésével kapcsolatos megnövekedett költségek valószínűleg elnyelik,
1. tudomásul veszi a 2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezetet a Bizottság által benyújtott formájában, amely a 2022. évi 2519 millió EUR összegű többlet költségvetésbe való bevezetésére hivatott, a költségvetési rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban;
2. emlékeztet arra, hogy a többlet csökkenti a tagállamoknak a 2023. évi költségvetés finanszírozásához való teljes hozzájárulását; emlékeztet továbbá az Unió előtt álló számos kihívás – például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményei és az éghajlatváltozás – kezeléséhez szükséges magas finanszírozási igényekre, valamint az EURI növekvő hitelfelvételi költségeire, amelyek súlyosan korlátozhatják az uniós költségvetés azon képességét, hogy finanszírozza az Unió prioritásait és szakpolitikáit és hogy reagáljon az újonnan felmerülő igényekre; ennek megfelelően sürgeti a tagállamokat, hogy használják ki a GNI-alapú hozzájárulásaiknak a 2022. évi többletből eredő csökkentését az említett területeken hozott intézkedések finanszírozására, vagy használják azt további rugalmasságként annak érdekében, hogy eleget tegyenek az annak biztosítására vonatkozó ismételt felhívásnak, hogy az uniós költségvetésben elegendő rugalmasság és mozgástér álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a már elfogadott költségvetési előirányzatok veszélyeztetése nélkül tudjanak reagálni a sürgős helyzetekre;
3. emlékeztet régóta képviselt álláspontjára, amely szerint a bírságokat és díjakat az uniós költségvetés többletbevételeként kell felhasználni, és azok nem vezethetnek a GNI-hozzájárulások ennek megfelelő csökkenéséhez;
4. tudomásul veszi az egyes tagállamokra vonatkozó éves egyösszegű GNI-csökkentések kiszámítását, amelyek összege valamivel haladja meg a nettó 5 milliárd EUR-t; kiemeli azt a tényt, hogy az említett visszatérítéseket az Unióra vonatkozó legfrissebb GDP-deflátor, nem pedig a standard 2%-os deflátor alapján számítják ki; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi magas inflációs ráta ezért növeli a visszatérítések mértékét, ugyanakkor csökkenti az uniós költségvetés reálértékét, ezáltal tovább növelve az uniós költségvetés finanszírozási hiányát; emlékeztet régóta képviselt azon álláspontjára, miszerint a visszatérítéseket és más korrekciós mechanizmusokat meg kell szüntetni;
5. jóváhagyja a 2/2023. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;
6. utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 2/2023. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Belgium EGF/2023/001 BE/ LNSA referenciaszámú kérelme nyomán történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2023)0210 – C9-0194/2023 – 2023/0152(BUD))
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0210 – C9 - 0194/2023),
– tekintettel az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: EGAA-rendelet),
– tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i Intézményközi Megállapodásra(3) („IIA”, 2020. december 16.) és különösen annak 8. pontjára,
– tekintettel a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 9. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,
– tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0228/2023),
A. mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következményei által sújtott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;
B. mivel Belgium a 2022. augusztus 23. és 2022. december 23. közötti referencia-időszakban Brabant Wallon tartományban, a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 52. ágazatban („Raktározás és szállítást kiegészítő tevékenység”) 603 elbocsátást követően „EGF/2023/001 BE/LNSA” referenciaszámmal kérelmet(4) nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (a továbbiakban: EGAA) nyújtandó pénzügyi hozzájárulás iránt;
C. mivel a kérelem a Logistics Nivelles SA (a továbbiakban: LNSA) és a SuperTransport SA/NV, a Logistics Nivelles egyik beszállítójától elbocsátott 603 munkavállalóra vonatkozik;
D. mivel a kérelmet az EGAA-rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti beavatkozási kritériumok alapján nyújtották be, amely a támogatást a következőkhöz köti: legalább 200 elbocsátott munkavállaló egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalaton belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy az ellátási lánc következő szintjein álló termelők körében elbocsátott munkavállalókat és/vagy a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;
E. mivel a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszíós háború csökkentette a gazdasági versenyképességet, és negatív hatást gyakorolt Belgium gazdasági növekedésére;
F. mivel az LNSA a Carrefour számára friss és száraz élelmiszeripari termékekkel, borokkal és szeszes italokkal kapcsolatos logisztikai szolgáltatásokat nyújtott; mivel az elbocsátások oka az LNSA anyavállalata, a Kuehne + Nagel azon döntése volt, hogy az LNSA pénzügyi nehézségeit és a vállalkozás 2020-as, a 2020-as teljes költségvetést meghaladó jelentős veszteségeit, és 2021-ben a vártnál is nagyobb veszteségeket követően bezárja belga leányvállalatát;
G. mivel a Kuehne + Nagel úgy döntött, hogy regionális forgalmazását nemzeti forgalmazássá alakítja, és leányvállalatára, a Kontich NV-re támaszkodik a Carrefour üzleteinek Belgiumban történő kiszolgálása során; mivel a Kuehne + Nagel Kampenhoutban is rendelkezik létesítményekkel (közúti logisztika); mivel egyetlen munkavállalót sem helyeztek át Kuehne + Nagel logisztikai központjai között;
H. mivel az LNSA a csoportos létszámcsökkentésről szóló belga törvénynek megfelelően tájékoztatta a munkavállalók képviselőit és konzultált velük: mivel ez a kötelező eljárás munkavállalónként 1 500 EUR-t biztosított az átképzési költségek fedezésére;
I. mivel az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedésekre és személyre szabott szolgáltatásokra kell irányulniuk, amelyek célja a kedvezményezettek tisztességes és fenntartható foglalkoztatásba való gyors visszailleszkedése az eredeti tevékenységi ágazatukon belül vagy azon kívül, miközben felkészítik őket a zöldebb és digitálisabb európai gazdaságra;
J. mivel a 2020/2093/EU, Euratom tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározottaknak megfelelően az EGAA éves maximális összege (2018-as árakon számítva) nem haladhatja meg a 186 millió EUR-t;
1. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Belgium jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 2 153 358 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 2 533 363 EUR-t kitevő összes kiadás 85%-a, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 2 484 363 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint az ellenőrzési és beszámolási tevékenységekre szánt 49 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;
2. megállapítja, hogy a belga hatóságok 2023. február 17-én nyújtották be a kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság – a kiegészítő információk Belgium általi benyújtását követően – 2023. június 6-án fejezte be, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;
3. megjegyzi, hogy a kérelem a Logistics Nivelles SA (LNSA) és a SuperTransport SA/NV, a Logistics Nivelles egyik beszállítójától elbocsátott 603 munkavállalóra vonatkozik; megjegyzi továbbá, hogy a 603 támogatható kedvezményezettből 542-t bocsátottak el a referencia-időszakban, míg 61 munkavállalót a referencia-időszak előtt vagy után bocsátottak el, de elbocsátásukat ugyanaz az esemény váltotta ki, amely az előbbiek elbocsátásához vezetett; üdvözli, hogy várhatóan valamennyi munkavállaló részt vesz az intézkedésekben;
4. tudomásul veszi, hogy az LNSA-n belüli elbocsátások várhatóan különösen az 50 évesnél idősebb és/vagy alacsonyan képzett munkavállalókat érintik, mivel ők nehezebben integrálhatók a stabil foglalkoztatásba, különös tekintettel arra, hogy Brabant Wallonban a munkanélküliségi ráta 8,4%, 2,8%-kal magasabb a nemzeti szintnél és arra, hogy 2023 februárjában a regisztrált álláskeresők több mint 30%-a 50 évesnél idősebb volt; rámutat arra, hogy az elbocsátott munkavállalók 86,3%-a Hainaut tartományban él, ahol a regisztrált álláskeresők száma éves szinten 9,8%-kal nőtt; hangsúlyozza, hogy az LNSA korábbi munkavállalóinak 53,3%-a 45 évnél idősebb, és hogy az LNSA munkavállalóinak többsége árukezelői profillal rendelkezik;
5. megjegyzi, hogy egyetlen munkavállalót sem helyeztek át Kuehne + Nagel logisztikai központjai között; megjegyzi, hogy a Logistics Nivelles SA megfelelt a csoportos létszámcsökkentésről szóló azon belga törvénynek, amely kötelező eljárást ír elő a munkavállalók képviselőinek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, amely lehetővé teszi az elbocsátások elkerülésének vagy számának csökkentésére irányuló lehetőségek feltárását;
6. üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját Belgium a célzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel és a szociális partnerekkel konzultálva dolgozta ki;
7. emlékeztet, hogy a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások a következőket foglalják magukban: tájékoztatási szolgáltatások, álláskereséshez nyújtott támogatás, többek között a más régiókban vagy tagállamokban található álláslehetőségek azonosítása révén, pályaorientációs tanácsadás és az újbóli elhelyezkedéshez nyújtott támogatás, képzés, átképzés és szakképzés, valamint vállalkozásalapításhoz nyújtott támogatás és ahhoz való hozzájárulás, továbbá ösztönzők és juttatások;
8. üdvözli, hogy a Regionális Közfoglalkoztatási és Szakképzési Szolgálat (Forem) standard képzési kínálatának részeként azt az ESZA+ által társfinanszírozott, a körforgásos gazdaságra és a források hatékony felhasználására vonatkozó modult is kínálják, amelyet a Swissport dolgozói számára fejlesztettek ki (EGF/2020/005 BE/Swissport); ezzel összefüggésben megismétli, hogy az Uniónak fontos szerepet kell játszania az európai zöld megállapodással összhangban az igazságos átalakuláshoz szükséges képesítések biztosításában; határozottan támogatja, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időszakában az EGAA továbbra is mutasson szolidaritást az érintett személyekkel, és továbbra is állítsa középpontba a szerkezetátalakítás munkavállalókra gyakorolt hatását; felszólít arra, hogy a jövőbeli kérelmek esetén maximalizálják a szakpolitikai koherenciát;
9. megjegyzi, hogy a digitális és zöld átállás a munkaerőpiacra is hatással lesz, különösen a logisztikai ágazatban; kéri ezért, hogy fordítsanak különös figyelmet a szakmai tanulmányokra, többek között a szakképzésre és az úgynevezett duális szakképzési rendszer előmozdítására, amely más tagállamokban hatékonynak bizonyult;
10. megjegyzi, hogy Belgium 2022. augusztus 1-jén kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célzott kedvezményezetteknek, és hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka ezért 2022. augusztus 1-jétől a finanszírozási határozat hatálybalépésétől számított 24. hónap végéig fog tartani;
11. megjegyzi, hogy Belgium részéről az EGAA végrehajtásával összefüggésben 2021. szeptember 22-től kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint az ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások ezért 2021. szeptember 22-től a finanszírozási határozat hatálybalépését követően 31 hónapon keresztül támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;
12. hangsúlyozza, hogy a belga hatóságok megerősítették, hogy a támogatható tevékenységek más uniós alapokból vagy pénzügyi eszközökből nem részesülnek támogatásban, és hogy a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása során tiszteletben fogják tartani az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;
13. ismételten hangsúlyozza, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalkozások felelősségi körébe tartoznak, a juttatás teljesen kiegészítő jellegének biztosítása érdekében pedig nem léphet az áthelyezett munkavállalók juttatásainak vagy jogainak helyébe sem; emlékeztet, hogy az EGAA-ból nyújtott finanszírozási támogatást kérelmező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tettek, és hogy az érintett vállalkozás ennek megfelelően gondoskodott munkavállalóiról;
14. jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
15. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Belgium EGF/2023/001 BE/LNSA referenciaszámú kérelme nyomán történő igénybevételéről
(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2023/1558 határozattal.)
EU–Chile-megállapodás: az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosítása
122k
43k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (6618/2023 – C9-0202/2023 – 2023/0036(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (6618/2023),
– tekintettel az Európai Unió és a Chilei Köztársaság közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodás tervezetére (6619/2023),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke (4) bekezdése első albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9‑0202/2023),
– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére, valamint 114. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A9-0222/2023),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Chilei Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.
EU-Japán megállapodás: légi közlekedés
118k
42k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az Unió és Japán közötti, az Európai Unió tagállamai és Japán közötti légiközlekedési megállapodások bizonyos rendelkezéseiről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (07028/2023 – C9-0119/2023 – 2022/0419(NLE))
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07028/2023),
– tekintettel az Európai Unió és Japán közötti, a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás tervezetére (16232/2022),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 100. cikkének (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9‑0119/2023),
– tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 114. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság ajánlására (A9-0221/2023),
1. egyetért a megállapodás megkötésével;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Japán kormányainak és parlamentjeinek.
Felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás: az élelmiszerben és takarmányban történő felhasználásra szánt ökológiai tengeri só és egyéb ökológiai sók előállítására vonatkozó részletes szabályok
123k
44k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletet az élelmiszerben és takarmányban történő felhasználásra szánt ökológiai tengeri só és egyéb ökológiai sók előállítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében módosító felhatalmazáson alapuló 2023. május 2-i bizottsági rendeletről (C(2023)02781 - 2023/2676(DEA))
– tekintettel a (C(2023)02781) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 21. cikke (1) bekezdésére, 30. cikke (7) bekezdésének a) pontjára, valamint 54. cikke (6) bekezdésére,
– tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
A. mivel az (EU) 2018/848 rendelet részletes követelményeket állapít meg a feldolgozott élelmiszerek és takarmányok előállítására vonatkozóan;
B. mivel az élelmiszerben és takarmányban, valamint az ivóvízben történő felhasználásra szánt só nem tartozik e követelmények hatálya alá;
C. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet indokolása elismeri, hogy a só nem mezőgazdasági termék;
D. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet lenne az egyetlen, amely egy ásványra vonatkozóan állapítana meg előállítási szabályokat;
E. mivel a Bizottság ösztönzi a modern technológiák használatát, de az ökológiai címkével ellátott kősó előállítása tekintetében a modern bányászati technológiákra vonatkozó korlátozások környezetvédelmi előnyeihez képest túl szigorúak, ami az ökológiai asztali só kősóból történő előállítását nem tenné vonzóvá, és az ökológiai kősó nagyon korlátozott piaci hozzáférhetőségéhez vezetne;
F. mivel semmi nem indokolja a kősóra vonatkozó legalább hat hónapos átállási időszak bevezetését, ugyanis a végtermék minősége nem javítható az átállási időszakkal;
G. mivel az ökológiai algatermesztésre és víziállat-tenyésztésre vonatkozó előállítási szabályok előírják, hogy a termelésnek olyan helyen kell történnie, amelyet nem ér ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékek vagy anyagok, illetve olyan szennyező anyagok általi szennyezés, amely veszélyeztetné a termékek ökológiai jellegét; mivel míg az algatermesztésre és akvakultúrára szánt tavak helyszíne változtatható, a tengeri sót előállító üzemek telephelye végleges, ami rendkívül megnehezíti a tengerisó-termelők számára a szóban forgó előállítási szabályok végrehajtását;
H. mivel az ökológiai tengeri só előállítására előirányzott követelmények – különösen a tengervizekben előforduló mikroműanyagok miatt – azt eredményezhetik, hogy a tengeri szerves só nagyon korlátozottan áll majd rendelkezésre a piacon;
I. mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mindenféle sótermelés tekintetében szennyeződésmentes termelést ír elő az ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékek vagy anyagok tekintetében, ami a gazdálkodásból származó ökológiai termékek esetében nem előírás, és amely ezért egyértelműen meghaladja az (EU) 2018/848 rendeletet, és nincs összhangban azzal;
1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0156 – C9-0144/2022 – 2022/0104(COD))(1)
(1) Az európai zöld megállapodás55 Európa arra irányuló stratégiája, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaság jöjjön létre, optimalizálva az erőforrás-gazdálkodást és minimalizálva a szennyezést, elismerve ugyanakkor, hogy mélyreható átalakulást hozó szakpolitikákra van szükség. Emellett az Unió elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend56 és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok57 mellett is. A 2020. októberi, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia58 és a 2021 májusában elfogadott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv59 kifejezetten az európai zöld megállapodás környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. Ezzel párhuzamosan az új európai iparstratégia60 még inkább hangsúlyozza a transzformatív technológiák potenciális szerepét. Az e kezdeményezés szempontjából különleges jelentőséggel bíró egyéb szakpolitikák között megemlíthető az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag61, az uniós metánstratégia62 és a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó glasgow-i kötelezettségvállalás63, az uniós alkalmazkodási stratégia64, a biodiverzitási stratégia65, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia66 és a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés67. Emellett a 2022-ben zajló orosz-ukrán háborúra adott uniós válasz részeként a REPowerEU kezdeményezés68 közös európai fellépést javasol az energiaellátás diverzifikálásának támogatása, a megújuló energiára való átállás felgyorsítása és az energiahatékonyság javítása érdekében.
(1) Az európai zöld megállapodás55 Európa arra irányuló stratégiája, hogy 2050-re klímasemleges, tiszta és körforgásos gazdaság jöjjön létre, optimalizálva az erőforrás-(újra)felhasználást és -gazdálkodást és minimalizálva a szennyezést, elismerve ugyanakkor, hogy mélyreható átalakulást hozó szakpolitikákra, igazságos átmenetre van szükség, és meg kell védeni a polgárok egészségét és jóllétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Emellett az Unió elkötelezett a Párizsi Megállapodás55a, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend56 és az abban foglalt fenntartható fejlődési célok57, valamint a WHO-ban való szerepvállalás mellett is. A 2020. októberi, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia58 és a 2021 májusában elfogadott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv59 kifejezetten az európai zöld megállapodás környezetszennyezési aspektusaival foglalkozik. Ezzel párhuzamosan az új európai iparstratégia60 még inkább hangsúlyozza a transzformatív technológiák potenciális szerepét. Az e kezdeményezés szempontjából különleges jelentőséggel bíró egyéb szakpolitikák között megemlíthető az európai klímarendelet60a, az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag61, az uniós metánstratégia62 és a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó glasgow-i kötelezettségvállalás63, az uniós alkalmazkodási stratégia64, a biodiverzitási stratégia65, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia66, a talajvédelmi stratégia66a és a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés67. Emellett a 2022-ben zajló orosz-ukrán háborúra adott uniós válasz részeként a REPowerEU kezdeményezés68 közös európai fellépést javasol az energiaellátás diverzifikálásának támogatása, a megújuló energiára való átállás felgyorsítása és az energiahatékonyság javítása érdekében.
_________________
_________________
55 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás; COM(2019)0640.
55 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás; COM(2019)0640.
55a A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
58 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020)0667.
58 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért, COM(2020)0667.
59 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021)0400.
59 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé”, COM(2021)0400.
60 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020)0102.
60 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai iparstratégia, COM(2020)0102.
60a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet).
61 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021)0550.
61 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében, COM(2021)0550.
62 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról, COM(2020)0663.
62 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról, COM(2020)0663.
63 https://www.globalmethanepledge.org/
63 https://www.globalmethanepledge.org/
64 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021)0082.
64 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021)0082.
65 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
65 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
66 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
66 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
66a A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kiaknázása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából; COM(2021)0699.
68 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022)0108.
68 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – REPowerEU: Közös európai fellépés a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiáért, COM(2022)0108.
(2) Az európai zöld megállapodás bejelentette az uniós intézkedések felülvizsgálatát a nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelése érdekében, beleértve a jogszabályok ágazati hatályának felülvizsgálatát, valamint annak vizsgálatát, hogy miként lehet azokat teljes mértékben összhangba hozni az éghajlat-politikával, az energiapolitikával és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikával. Emellett a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a szennyező anyagok kibocsátásának a forrásnál történő csökkentésére szólít fel, beleértve azokat a forrásokat is, amelyek jelenleg nem tartoznak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv69 hatálya alá. A bizonyos agráripari tevékenységekből származó szennyezés kezelése érdekében tehát e tevékenységeket az említett irányelv hatálya alá kell vonni.
(2) Az európai zöld megállapodás bejelentette az uniós intézkedések felülvizsgálatát a nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelése érdekében, beleértve a jogszabályok ágazati hatályának felülvizsgálatát, valamint annak vizsgálatát, hogy miként lehet azokat teljes mértékben összhangba hozni az éghajlat-politikával, az energiapolitikával, a vízpolitikával, a levegőminőségi politikával és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikával, egyúttal megvédve a polgárok egészségét és jóllétét, valamint védelmet nyújtva az állatoknak a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben és figyelembe véve az emberi egészség és az állati gyógyulás közötti összefüggéseket. Emellett a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a erőforrás-hatékonyság és az újrafelhasználás javítására szólít fel, a szennyező anyagok kibocsátásának a forrásnál történő csökkentése mellett, beleértve azokat a forrásokat is, amelyek jelenleg nem tartoznak a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv69 hatálya alá. A bizonyos agráripari tevékenységekből származó szennyezés kezelése és ezzel egyidejűleg az európai zöld megállapodás környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzései szempontjából számos járulékos előnnyel járó fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása érdekében tehát e tevékenységeket az említett irányelv hatálya alá kell vonni.
_________________
_________________
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése); HL L 334., 2010.12.17., 17-119. o.
69 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése); HL L 334., 2010.12.17., 17-119. o.
(3) Az Unió nyersanyag-kitermelő ipara kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás és az uniós iparstratégia – ideértve annak aktualizált változatát is – céljainak eléréséhez. A nyersanyagok stratégiai jelentőséggel bírnak a digitális és zöld átállás, az energetikai és a nyersanyagszektor átalakulása és a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából, továbbá az EU gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. E célkitűzések eléréséhez tovább kell fejleszteni a fenntartható hazai kapacitásokat. Ehhez hatékony, testreszabott és összehangolt intézkedésekre van szükség az elérhető legjobb technikák kidolgozásának és alkalmazásának biztosítása érdekében, olyan eljárások alkalmazása révén, amelyek a leghatékonyabbak és a lehető legkisebb hatást gyakorolják az emberi egészségre és a környezetre. A 2010/75/EU irányelv irányítási mechanizmusai, amelyek szorosan bevonják az ipari szakértőket a konszenzuson alapuló és testre szabott környezetvédelmi követelmények kidolgozásába, támogatni fogják e tevékenységek fenntartható növekedését az Unióban. A közösen elfogadott előírások kidolgozása és rendelkezésre állása egyenlő versenyfeltételeket eredményez az Unióban, biztosítva egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. Ezért helyénvaló ezeket a tevékenységeket a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonni.
(3) Az Unió nyersanyag-kitermelő ipara kulcsfontosságú az európai zöld megállapodás és az uniós iparstratégia – ideértve annak aktualizált változatát is – céljainak eléréséhez. A nyersanyagok stratégiai jelentőséggel bírnak a digitális és zöld átállás, az energetikai és a nyersanyagszektor átalakulása és a körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából, továbbá az EU gazdasági rezilienciájának és autonómiájának megerősítése érdekében. E célkitűzések eléréséhez tovább kell fejleszteni a fenntartható hazai kapacitásokat és kínálatot, különösen a növekvő globális kereslet, az ellátási láncok sebezhetősége és a geopolitikai feszültségek fényében. Ehhez – csak a környezetre és/vagy a víz- és energiafogyasztásra jelentős hatást gyakorló egyes fémtartalmú ércekkel és meghatározott ipari ércekkel kapcsolatos tevékenységekre, például a vegyi feldolgozásra vonatkozó, hatásvizsgálat által megerősített – hatékony, testreszabott és összehangolt intézkedésekre van szükség az elérhető legjobb technikák kidolgozásának és alkalmazásának biztosítása érdekében, olyan eljárások alkalmazása révén, amelyek a leghatékonyabbak és a lehető legkisebb hatást gyakorolják az emberi egészségre és a környezetre. A Bizottságnak hatásvizsgálat alapján össze kell állítania az egyes ipari ércekre vonatkozó említett tevékenységek kimerítő listáját.A 2010/75/EU irányelv irányítási mechanizmusai, amelyek szorosan bevonják az ipari szakértőket a konszenzuson alapuló és testre szabott környezetvédelmi követelmények kidolgozásába, támogatni fogják e tevékenységek fenntartható növekedését az Unióban. A közösen elfogadott előírások kidolgozása és rendelkezésre állása egyenlő versenyfeltételeket eredményez az Unióban, biztosítva egyúttal az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. Ezért helyénvaló ezeket a tevékenységeket a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonni, továbbá felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy nagy mennyiségű, jelentős környezeti hatással járó ásványi anyagok Unióban történő felfedezése esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 2010/75/EU irányelv I. melléklete vonatkozó rendelkezéseinek módosítása céljából.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) A szagokkal kapcsolatos tartós problémák („szagszennyezés”), valamint az ipari szennyvíz kibocsátásával kapcsolatos problémák, amelyeket a környezeti feltételek szezonális ingadozásai súlyosbíthatnak, számos területen különös aggodalomra adnak okot az Unión belül, és a meglévő uniós jogszabályok nem foglalkoznak megfelelően ezekkel. E módosító jogi aktusnak egyértelműen figyelembe kell vennie a szagszennyezés és az ipari szennyvízkibocsátásból származó szennyezés egészségre, a környezet minőségére és az uniós polgárok életminőségére gyakorolt hatását.
(4) A sertés-, baromfi- és szarvasmarhatartás révén jelentős mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe és a vízbe. Az ilyen szennyező anyagok – többek között ammónia, metán, nitrát és üvegházhatású gázok – kibocsátásának csökkentése, és ezáltal a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása érdekében lejjebb kell vinni azt a küszöbértéket, amely felett a sertés- és baromfitelepek a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, és az irányelv hatálya alá kell vonni a szarvasmarhatartást is. A vonatkozó BAT-követelmények figyelembe veszik e létesítmények jellegét, méretét, sűrűségét és összetettségét – ideértve a legeltetésen alapuló szarvasmarhatartási rendszerek sajátosságait, ahol az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben –, valamint azok lehetséges környezeti hatásait. Az elérhető legjobb technikák arányossági követelményei arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy egyre inkább környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokra térjenek át.
(4) A sertés-, baromfi- és szarvasmarhatartás – noha hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz – jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe és a vízbe. Az ilyen szennyező anyagok – többek között ammónia, metán, nitrát és üvegházhatású gázok – kibocsátásának csökkentése, és ezáltal a levegő, a víz és a talaj minőségének javítása érdekében lejjebb kell vinni azt a küszöbértéket, amely felett a nagy sertés- és baromfitelepek a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, és az irányelv hatálya alá kell vonni a nagy méretű szarvasmarhatartó gazdaságokat is. A vonatkozó BAT-követelmények figyelembe veszik e létesítmények jellegét, méretét, sűrűségét és összetettségét – ideértve a legeltetésen alapuló szarvasmarhatartási rendszerek sajátosságait, ahol az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben –, valamint azok lehetséges környezeti hatásait. A BAT-követelmények nem tartalmazhatnak olyan ajánlást, amely a legelőkre épülő rendszerekről a teljesen zárt tartásra való áttéréshez vezetne. Az elérhető legjobb technikák arányossági követelményei arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy egyre inkább környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokra térjenek át. A szigorú környezetvédelmi normák mind az ipari tevékenységek, mind az intenzív állattenyésztés esetében általában növelik a termékek termelési értékét, megfelelve az uniós környezetvédelmi jogszabályok követelményeinek. Ezért a szigorúbb környezetvédelmi normák világszerte történő előmozdítása érdekében elengedhetetlen a kölcsönösség megteremtése az Unión kívüli termelőkkel, ezáltal ösztönözve a hasonló környezetvédelmi kötelezettségeknek megfelelő termékek belső piacra történő behozatalát, kezdve az ezen irányelvben előírt, Ia. melléklet szerinti mezőgazdasági termeléssel, és potenciálisan kiterjesztve ezt a viszonosságot az ipari tevékenységekre.
(5) Az Unióban 2040-ig valószínűleg jelentősen megnő majd az elektromos meghajtású gépjárművekben használt akkumulátorok gyártására szolgáló nagy méretű létesítmények száma, növelve az Unió globális akkumulátorgyártásban való részesedését. Bár az akkumulátorok értékláncán végzett számos tevékenység már a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, az akkumulátorokat pedig – mint termékeket – az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* + szabályozza, akkor is ki kell terjeszteni az irányelv hatályát a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre, és biztosítani kell, hogy azokra a 2010/75/EU irányelvben meghatározott követelmények is vonatkozzanak, hozzájárulva ezáltal az akkumulátorgyártás fenntarthatóbb növekedéséhez. A 2010/75/EU irányelv hatályának a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre való kiterjesztése révén átfogó módon javítható az akkumulátorok fenntarthatósága, és minimálisra csökkenthető azok környezetre gyakorolt hatása az életciklusuk során.
(5) Az Unióban 2030-ig valószínűleg jelentősen megnő majd az elektromos meghajtású gépjárművekben használt akkumulátorok gyártására szolgáló nagy méretű létesítmények száma, növelve az Unió globális akkumulátorgyártásban való részesedését. Bár az akkumulátorok értékláncán végzett számos tevékenység már a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozik, más tevékenységek, például az akkumulátormodulok és -csomagok összeszerelése egyértelműen nem tartozik az irányelv hatálya alá. Ezen túlmenően az akkumulátorokat – mint termékeket – az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* + szabályozza.Ennek ellenére azonban – a kizárólag akkumulátormodulokat és -csomagokat összeszerelő létesítmények kivételével – ki kell terjeszteni az irányelv hatályát a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre, ezáltal biztosítva, hogy a 2010/75/EU irányelvben meghatározott követelmények ezekre a nagy gyártólétesítményekre is vonatkozzanak, hozzájárulva ezáltal az akkumulátorgyártás fenntarthatóbb növekedéséhez. A 2010/75/EU irányelv hatályának a nagy akkumulátorgyártó létesítményekre való kiterjesztése révén átfogó módon javítható az akkumulátorok fenntarthatósága, és minimálisra csökkenthető azok környezetre gyakorolt hatása az életciklusuk során.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A megújuló hidrogén kulcsfontosságú szerepet fog játszani a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásában a nehezen dekarbonizálható, energiaigényes iparágakban és a közlekedésben, az Unió energiaszerkezetének diverzifikálásában, valamint a legkésőbb 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség irányába tett előrehaladás előmozdításában. A vízelektrolízissel történő hidrogéntermelés sokkal kisebb környezeti hatással jár, mint a hagyományos hidrogénüzemekben történő előállítás, mivel a vízlábnyom kulcsfontosságú és nagyon helyspecifikus paraméter, amely függ attól, hogy helyben milyen a víz rendelkezésre állása, a vízfogyasztás, a vízminőség romlása és a vízszennyezés. Bár a hidrogén előállításához kiváló minőségű vízre van szükség, a hidrogén mint energiahordozó nagy lehetőséget kínál a kis- és középvállalkozások számára az önellátás szempontjából.
(6) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés fokozása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján a létesítmények számára kiadott engedélyeket az interneten díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanilyen feltételek mellett az engedélyek egységes összefoglalóját is elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
(6) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés fokozása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján a létesítmények számára kiadott engedélyeket az interneten díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, biztosítva egyúttal a bizalmas üzleti információk védelmét. Ugyanilyen feltételek mellett az engedélyek egységes összefoglalóját is elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. E célból a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia az engedélyek közzétételére vonatkozóan.
(8) A tagállamoknak a 2010/75/EU irányelv alapján megfelelésbiztosítási intézkedéseket kell elfogadniuk a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A megfelelésbiztosítási intézkedések részeként az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben az engedélyben foglalt feltételek folyamatos megsértése és az ellenőrzési jelentésben foglalt határozatok végrehajtásának elmulasztása veszélyt jelent vagy okozhat az emberi egészségre, illetve jelentős káros hatással járhat a környezetre nézve, felfüggesszék a létesítmény működését a veszély megszüntetése érdekében.
(8) A tagállamoknak a 2010/75/EU irányelv alapján megfelelésbiztosítási intézkedéseket kell elfogadniuk a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében. A megfelelésbiztosítási intézkedések részeként e veszély elhárítása érdekében az illetékes hatóságoknak fel kell függeszteniük a létesítmény működését, amennyiben az engedélyben foglalt feltételek folyamatos megsértése és az ellenőrzési jelentésben foglalt határozatok végrehajtásának elmulasztása veszélyt jelent vagy okozhat az emberi egészségre, illetve jelentős káros hatással járhat a környezetre egy vagy több tagállamban – például szennyvízkibocsátások révén –, és káros hatást gyakorol az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, például az ivóvízellátásra.Az illetékes hatóságnak javítania kell az érintett érdekelt felekkel folytatott kommunikációt, és tájékoztatnia kell az ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztelep-üzemeltetőket, valamint a jogsértés által érintett, határokon átnyúló illetékes hatóságokat.
(9) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó, a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények energiahatékonyságának fokozása érdekében helyénvaló energiahatékonysági követelményeket meghatározni e létesítmények számára a telephelyen lévő égetőegységek vagy más, szén-dioxidot kibocsátó egységek vonatkozásában.
(9) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó, a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket folytató létesítmények energiahatékonyságának fokozása érdekében helyénvaló az energiahatékonyság elsődlegességének elvét alkalmazni és energiahatékonysági követelményeket meghatározni a tanúsított energiagazdálkodási rendszer megvalósítását vagy tanúsított energetikai audit eredményeinek végrehajtását elmulasztó létesítmények számára a telephelyen lévő égetőegységek vagy más, szén-dioxidot kibocsátó egységek vonatkozásában. A REPowerEU terv kimondja, hogy az energiahatékonysági intézkedések javíthatják a rezilienciát a harmadik országokból az Unióba és tagállamaiba irányuló energiaimport zavara esetén, különösen geopolitikai konfliktusok idején.
(10) A 2010/75/EU irányelv értékelése azzal a következtetéssel zárult, hogy a vegyi anyagok felhasználásával járó kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében meg kell erősíteni az említett irányelv és az 1907/2006/EK rendelet71 közötti kapcsolatokat a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a vegyi anyagokkal kapcsolatban végzett munka és a BAT-referenciadokumentumok 2010/75/EU irányelvvel összhangban történő elkészítése közötti szinergiák kialakítása érdekében az ECHA-t hivatalos szereppel kell felruházni a BAT-referenciadokumentumok elkészítésében.
(10) A 2010/75/EU irányelv értékelése azzal a következtetéssel zárult, hogy a vegyi anyagok felhasználásával járó kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében meg kell erősíteni az említett irányelv és az 1907/2006/EK rendelet71 közötti kapcsolatokat a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményekben. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által a vegyi anyagokkal kapcsolatban végzett munka és a BAT-referenciadokumentumok 2010/75/EU irányelvvel összhangban történő elkészítése közötti – különösen a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok kibocsátásának minimalizálásával kapcsolatos – szinergiák kialakítása érdekében az ECHA-t hivatalos szereppel kell felruházni a BAT-referenciadokumentumok elkészítésében. Emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakértelme is hasznos lenne e folyamat számára.
_________________
_________________
71 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
71 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) létrehozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(11) Az elérhető legjobb technikákhoz (BAT) kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek meghatározását alátámasztó információk cseréjének megkönnyítése érdekében – a bizalmas üzleti információk integritásának megőrzése mellett – eljárásokat kell meghatározni a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő, valamint a Bizottság által a BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata vagy frissítése céljából szervezett információcsere keretében az iparágtól gyűjtött információk kezelésére. Biztosítani kell, hogy az információcserében részt vevő magánszemélyek ne osszanak meg bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információkat az érintett ipari tevékenységekben és a kapcsolódó piacokon gazdasági érdekeltséggel rendelkező vállalkozások vagy szakmai szövetségek képviselőivel. Az ilyen információcsere nem érinti az uniós versenyjogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkét.
(11) Az elérhető legjobb technikákhoz (BAT) kapcsolódó kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek meghatározását alátámasztó információk cseréjének megkönnyítése érdekében – a bizalmas üzleti információk integritásának megőrzése mellett – eljárásokat kell meghatározni a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő, valamint a Bizottság által a BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata vagy frissítése céljából szervezett információcsere keretében az iparágtól gyűjtött információk kezelésére. Többek között például titoktartási megállapodások és az adatok anonimizálása révén biztosítani kell, hogy az információcserében részt vevő magánszemélyek ne osszanak meg bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információkat az érintett ipari tevékenységekben és a kapcsolódó piacokon gazdasági érdekeltséggel rendelkező vállalkozások vagy szakmai szövetségek képviselőivel. Az ilyen információcsere nem érinti az uniós versenyjogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikkét.
(12) Egészében véve az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében a végrehajtás valamennyi szakaszában szinergiákra és koordinációra van szükség más vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. Ennélfogva a 2010/75/EU irányelv szerinti engedélyezés előtt megfelelő konzultációt kell folytatni minden érintett illetékes hatósággal, amelynek feladata, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést.
(12) Egészében véve az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítása érdekében a végrehajtás valamennyi szakaszában szinergiákra és koordinációra van szükség más vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályokkal. Ennélfogva a 2010/75/EU irányelv szerinti engedélyezés előtt megfelelő konzultációt kell folytatni minden érintett illetékes hatósággal, amelynek feladata, hogy biztosítsa a vonatkozó uniós környezetvédelmi jogszabályoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 irányelvének való megfelelést.
(13) A létesítmény környezeti teljesítményének és biztonságának folyamatos javítása érdekében – többek között a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrás-felhasználás és a víz-újrafelhasználás optimalizálása, valamint a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése révén – az üzemeltetőnek a vonatkozó BAT-következtetésekkel összhangban környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) kell létrehoznia és alkalmaznia, és azt a nyilvánosság számára elérhetővé kell tennie. Az EMS-nek ki kell terjednie a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok kezelésére, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való lehetséges helyettesítésének elemzésére is.
(13) A létesítmény környezeti teljesítményének és biztonságának folyamatos javítása érdekében – többek között a hulladékkeletkezés megelőzése, az erőforrás-felhasználás és a vízfelhasználás és -újrafelhasználás optimalizálása, valamint a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok megelőzése vagy csökkentése révén – az üzemeltetőnek a vonatkozó BAT-következtetésekkel összhangban környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) kell létrehoznia és alkalmaznia. Az EMS-t oly módon kell kidolgozni, hogy az tükrözze a létesítmény jellegét, méretét és összetettségét, valamint lehetséges környezeti hatását. Az EMS-t ellenőrizni kell, és az interneten keresztül a nyilvánosság számára szabadon elérhetővé kell tenni. Az EMS-nek ki kell terjednie a veszélyes anyagok használatával járó kockázatok kezelésére, valamint a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való lehetséges helyettesítésének elemzésére is.
(14) Pontosabban meg kell határozni, hogy az illetékes hatóság milyen feltételek mellett veheti figyelembe a 2010/75/EU irányelvvel összhangban megadott engedélyben a vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása során a szennyvíztisztító telep további kezelési eljárásait, hogy az ilyen kibocsátások ne vezessenek a befogadó vizekben a szennyező anyagok mennyiségének növekedéséhez ahhoz a helyzethez képest, amikor a létesítmény BAT-ot alkalmaz és teljesíti az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a közvetlen kibocsátások vonatkozásában.
(14) Pontosabban meg kell határozni, hogy az illetékes hatóság milyen feltételek mellett veheti figyelembe a 2010/75/EU irányelvvel összhangban megadott engedélyben a vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása során a szennyvíztisztító telep további kezelési eljárásait, hogy az ilyen kibocsátások ne vezessenek a befogadó vizekben a szennyező anyagok mennyiségének növekedéséhez, vagy ne akadályozzák a szennyvíztisztító áramból való erőforrás-visszanyerési kapacitást vagy potenciált ahhoz a helyzethez képest, amikor a létesítmény BAT-ot alkalmaz és teljesíti az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket a közvetlen kibocsátások vonatkozásában.
(15) Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosításához többek között olyan kibocsátási határértékek megállapítására van szükség az engedélyekben, amelyek biztosítják a BAT-következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó alkalmazandó kibocsátási szinteknek való megfelelést. Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-ek) általában nem egyedi értékekként, hanem tartományokban fejezik ki, hogy tükrözzék az adott típusú létesítményeken belüli különbségeket, amelyek következtében a BAT alkalmazása során eltérő mértékű környezeti teljesítmény érhető el. Például egy adott BAT nem fog ugyanolyan teljesítményt biztosítani a különböző létesítmények tekintetében, előfordulhat, hogy egyes BAT-ok nem alkalmasak bizonyos létesítményekben való alkalmazásra, vagy a BAT-ok bizonyos kombinációja hatékonyabb lehet egyes szennyező anyagok vagy környezeti elemek esetében, mint más kombinációk. Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérését aláássa az a gyakorlat, hogy a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek tartományának legkevésbé szigorú végén határozzák meg, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott létesítmény az elérhető legjobb technikák alkalmazása révén képes lenne alacsonyabb kibocsátási szinteket is elérni. Ez a gyakorlat eltántorítja az élenjáró gazdasági szereplőket attól, hogy hatékonyabb technikákat alkalmazzanak, és megakadályozza, hogy az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme mellett egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki. Az illetékes hatóságok számára ezért elő kell írni, hogy az engedélyekben a lehető legalacsonyabb kibocsátási határértékeket állapítsák meg, amelyek tükrözik a BAT teljesítményét a konkrét létesítmények vonatkozásában, figyelembe véve a BAT-AEL-ek teljes tartományát, és törekedve a lehető legjobb környezeti teljesítmény elérésére a létesítmények vonatkozásában; kivéve, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák alkalmazása csak azt teszi lehetővé az érintett létesítmény számára, hogy kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket teljesítsen.
(15) Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosításához többek között olyan kibocsátási határértékek megállapítására van szükség az engedélyekben, amelyek biztosítják a BAT-következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó alkalmazandó kibocsátási szinteknek való megfelelést. Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-ek) általában nem egyedi értékekként, hanem tartományokban fejezik ki, hogy tükrözzék az adott típusú létesítményeken belüli különbségeket, amelyek következtében a BAT alkalmazása során eltérő mértékű környezeti teljesítmény érhető el. Például egy adott BAT nem fog ugyanolyan teljesítményt biztosítani a különböző létesítmények tekintetében, előfordulhat, hogy egyes BAT-ok nem alkalmasak bizonyos létesítményekben való alkalmazásra, vagy a BAT-ok bizonyos kombinációja hatékonyabb lehet egyes szennyező anyagok vagy környezeti elemek esetében, mint más kombinációk. Egészében véve az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérését aláássa az a gyakorlat, hogy a kibocsátási határértékeket az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek tartományának legkevésbé szigorú végén határozzák meg, figyelmen kívül hagyva, hogy az adott létesítmény az elérhető legjobb technikák alkalmazása révén képes lenne alacsonyabb kibocsátási szinteket is elérni. Ez a gyakorlat eltántorítja az élenjáró gazdasági szereplőket attól, hogy hatékonyabb technikákat alkalmazzanak, és megakadályozza, hogy az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme mellett egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki. Ezért az illetékes hatóságnak a BAT-AEL-ek teljes tartományát figyelembe véve, az adott létesítmény esetében elérhető legszigorúbb kibocsátási határértékeket kell meghatároznia. A kibocsátási határértékeknek figyelembe kell venniük a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, az üzemeltető által végzett értékelésen kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát és normál üzemi körülmények között törekedve a legjobb általános környezeti teljesítmény elérésére, figyelembe véve a rövid távú átlagok esetén a standard működési ingadozásokat, kivéve, ha az üzemeltető bizonyítja, hogy a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikák alkalmazása csak azt teszi lehetővé az érintett létesítmény számára, hogy kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket teljesítsen.
Módosítás 290 és 299 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
(15a) A BAT-következtetéseknek meg kell határozniuk azokat a technikákat, amelyeket az ipari szereplők alkalmazhatnak annak érdekében, hogy összhangban legyenek az EU szennyezőanyag-mentességi és körforgásos gazdasággal kapcsolatos törekvéseivel, valamint karbonsemlegességi célkitűzéseivel. Az ipari üzemeltetők számára elegendő időt kell biztosítani a BAT-következtetésekben leírt és egy átalakítási tervben meghatározott mélyreható ipari átalakulási technikák alkalmazására.
(16) A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyeknek lehetőség szerint kötelező környezetiteljesítmény-határértékeket kell megállapítaniuk a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL).
(16) A 2010/75/EU irányelvnek az Unió erőforrás- és energiahatékonyságához, valamint körforgásos gazdaságához való hozzájárulását hatékonyabbá kell tenni, figyelembe véve, hogy az uniós energiapolitika egyik vezérelve az energiahatékonyság elsődlegessége. Ezért az engedélyeknek lehetőség szerint indikatív környezetiteljesítmény-határértékeket kell megállapítaniuk – feltéve, hogy a kötelező tartomány alacsonyabb teljesítményű szélső értéke biztosítva van – a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szintek, így a víz, az energia és az újrafeldolgozott anyagok felhasználása tekintetében is, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek alapján (BAT-AEPL), figyelembe véve az egyes dekarbonizációs és szennyezésmentesítési tevékenységekhez, valamint az új keletű és innovatív technikákhoz kapcsolódó magasabb energiafogyasztást, továbbá az ipari ökoszisztéma egészét.Az illetékes hatóságok csak akkor engedélyezhetnek ideiglenes eltéréseket, ha az értékelés azt mutatja, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek a BAT-következtetésekben leírt elérhető legjobb technikákkal való elérése aránytalanul magasabb költségekkel járna a környezeti előnyökhöz és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokhoz képest, és ha megvalósul a környezet egészének magas szintű védelme.
(17) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának megelőzése vagy minimalizálása, valamint az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében pontosabban meg kell határozni azokat a feltételeket – általános elvek révén –, amelyek mellett engedélyezhetők a kibocsátási határértékektől való eltérések, annak érdekében, hogy az ilyen eltérések alkalmazása Unió-szerte összehangoltabb módon történjen. Emellett nem engedélyezhetők ilyen eltérések, ha azok veszélyeztethetik a környezetminőségi előírásoknak való megfelelést.
(17) A 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának megelőzése vagy minimalizálása, valamint az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében pontosabban meg kell határozni azokat a feltételeket – általános elvek révén –, amelyek mellett engedélyezhetők a kibocsátási határértékektől való eltérések. Annak érdekében, hogy az ilyen eltérések alkalmazása Unió-szerte összehangoltabb módon történjen, világos kritériumokat kell megállapítani, többek között meg kell határozni az eltérések maximális időtartamát és felülvizsgálatának menetrendjét. Emellett nem engedélyezhetők ilyen eltérések, ha azok veszélyeztethetik a környezetminőségi előírásoknak való megfelelést.
(18) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy van némi ellentmondás az említett irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó megfelelésértékelési megközelítések között. Annak érdekében, hogy a környezet egésze magas szintű védelmet élvezzen, az uniós jog végrehajtása következetes legyen, az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek a lehető legkisebbek legyenek, a Bizottságnak közös szabályokat kell megállapítania a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére és a levegőbe és vízbe történő kibocsátások mért szintjeinek az elérhető legjobb technikák alapján történő érvényesítésére vonatkozóan. Ez utóbbi megfelelésértékelési szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük azokkal a szabályokkal szemben, amelyeket a 2010/75/EU irányelv III. és IV. fejezete határoz meg az irányelv V. és VI. mellékletében foglalt kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése tekintetében.
(18) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy van némi ellentmondás az említett irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó megfelelésértékelési megközelítések között. Annak érdekében, hogy a környezet egésze magas szintű védelmet élvezzen, az uniós jog végrehajtása következetes legyen, az egész Unióban egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, valamint a vállalkozásokra és a hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek a lehető legkisebbek legyenek, és megelőzhetők legyenek a korrupciós kockázatok, a Bizottságnak közös szabályokat kell megállapítania a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére és a levegőbe és vízbe történő kibocsátások mért szintjeinek az elérhető legjobb technikák alapján történő érvényesítésére vonatkozóan. Ez utóbbi megfelelésértékelési szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük azokkal a szabályokkal szemben, amelyeket a 2010/75/EU irányelv III. és IV. fejezete határoz meg az irányelv V. és VI. mellékletében foglalt kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelése tekintetében.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 18 a preambulumbekezdés (új)
(18a) A tagállamoknak a Bizottság támogatásával gondoskodniuk kell, a megfelelő szennyező anyagok kimutatására szolgáló harmonizált környezeti nyomonkövetési módszerek – ezen belül az új keletű, például a mézelő méhek kolóniái útján végzett nyomonkövetési technikák – észszerűsítéséről.
(19) A környezetminőségi előírások az uniós jogban – például a levegőre és a vízre vonatkozó uniós jogszabályokban – meghatározott valamennyi követelményre vonatkoznak; azokat egy adott környezetnek vagy annak egy adott részének egy adott időpontban teljesítenie kell. Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy egy létesítmény engedélyének megadásakor az illetékes hatóságoknak nem csupán azokat a feltételeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a létesítmény üzemeltetésének megfelelőségét az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetések révén, hanem – adott esetben a létesítmény adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulásának csökkentése céljából – különleges kiegészítő feltételeket is bele kell foglalniuk az engedélybe, amelyek szigorúbbak a vonatkozó BAT-következtetésekben foglaltaknál, annak biztosítása érdekében, hogy a létesítmény megfeleljen a környezetminőségi előírásoknak. Ezek a feltételek szigorúbb kibocsátási határértékeket is magukban foglalhatnak, vagy korlátozhatják a létesítmény működését vagy kapacitását.
(19) A környezetminőségi előírások az uniós jogban – például a levegőre és a vízre vonatkozó uniós jogszabályokban – meghatározott valamennyi követelményre vonatkoznak; azokat egy adott környezetnek vagy annak egy adott részének egy adott időpontban teljesítenie kell. Ezért helyénvaló egyértelművé tenni, hogy egy létesítmény engedélyének megadásakor az illetékes hatóságoknak nem csupán azokat a feltételeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a létesítmény üzemeltetésének megfelelőségét az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetések révén, hanem – adott esetben a létesítmény adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulásának csökkentése céljából és az ugyanazon földrajzi területen található létesítmények kumulatív hatását figyelembe véve – különleges kiegészítő feltételeket is bele kell foglalniuk az engedélybe, amelyek szigorúbbak a vonatkozó BAT-következtetésekben foglaltaknál, annak biztosítása érdekében, hogy a létesítmény megfeleljen a környezetminőségi előírásoknak. Ezek a feltételek szigorúbb kibocsátási határértékeket is magukban foglalhatnak, vagy korlátozhatják a létesítmény működését vagy kapacitását.
(20) Az illetékes hatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség esetén frissítenie kell az engedélyben foglalt feltételeket a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Erre a felülvizsgálatra vagy frissítésre akkor is sort kell keríteni, ha a létesítménynek meg kell felelnie valamely – akár új vagy felülvizsgált – környezetminőségi előírásnak, vagy ha a befogadó környezet állapota szükségessé teszi az engedély felülvizsgálatát az uniós jogszabályokban foglalt terveknek és programoknak, például a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek való megfelelés érdekében.
(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv alapján kiadott engedélyek foglalkozzanak a környezeti teljesítmény javításának szükségességével, az illetékes hatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia és szükség esetén frissítenie kell az engedélyben foglalt feltételeket a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. E felülvizsgálatokat 8 évenkénti gyakorisággal kell elvégezni. Az engedély említett úrjaértékelésére akkor is sort kell keríteni, ha a létesítménynek meg kell felelnie valamely – akár új vagy felülvizsgált – környezetminőségi előírásnak, vagy ha a befogadó környezet állapota szükségessé teszi az engedély felülvizsgálatát az uniós jogszabályokban foglalt terveknek és programoknak, például a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv72 szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek való megfelelés érdekében.
_________________
_________________
72 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
72 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
(20a) A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmának általános elvére tekintettel a kibocsátási határértékekkel és a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékekkel kapcsolatos új követelményeket csak akkor kell alkalmazni a létesítményekre, ha ezen irányelv átültetését követően új BAT-következtetés elfogadása eredményeként az engedély frissítésére van szükség, vagy ha a környezetminőségi előírások vagy a létesítmény üzemeltetési biztonsága miatt és a hatálybalépés után legkésőbb 10 évvel szükségessé válik az engedély frissítése. Ezzel szemben azon új létesítmények esetében, amelyek a kérelmezési eljárást ezen irányelv átültetésének időpontja után kezdték meg, a kibocsátási határértékekre vonatkozó új követelmények alkalmazandók.
(23) Amennyiben egy létesítmény üzemeltetése egynél több tagállamot érinthet, határokon átnyúló együttműködésre van szükség az engedélyek kiadása előtt, és az együttműködésnek ki kell terjednie az esetlegesen érintett többi tagállam az érintett nyilvánosságának és illetékes hatóságainak előzetes tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra.
(23) Amennyiben egy létesítmény üzemeltetése egynél több tagállamot érinthet, megfelelő regionális kommunikációs csatornákon keresztül zajló határokon átnyúló együttműködésre van szükség az engedélyek újraértékelése vagy kiadása előtt, és az együttműködésnek ki kell terjednie az esetlegesen érintett többi tagállam az érintett nyilvánosságának és illetékes hatóságainak előzetes tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra.
(24) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy noha az az európai ipar átalakulására irányul, nem elég dinamikus, és nem támogatja kellőképpen az innovatív folyamatok és technológiák bevezetését. Ezért helyénvaló megkönnyíteni a jobb környezeti teljesítményű, új keletű technikák tesztelését és bevezetését, csakúgy, mint a kutatókkal és az iparágakkal való együttműködést az államilag finanszírozott kutatási projektekben a vonatkozó európai és nemzeti finanszírozási eszközökben előírt feltételek mellett, valamint létrehozni egy célzottan az innováció támogatásával foglalkozó központot, amely összegyűjti és elemzi az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó innovatív technikákra – köztük az új keletű technikákra – vonatkozó információkat, és leírja az innovatív technikák fejlettségi állapotát a kutatástól egészen azok bevezetéséig (technológiai készenléti szint vagy TRL), valamint környezeti teljesítményét. Ez a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával, felülvizsgálatával és frissítésével kapcsolatos információcserét is elősegíti majd. A központ által gyűjtendő és elemzendő innovatív technikáknak legalább a releváns környezetben (kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezetben) vagy a rendszerprototípus-demonstráció során üzemi környezetben igazolt technológiai szinten kell lenniük (6–7. TRL).
(24) A 2010/75/EU irányelv értékelése során megállapítást nyert, hogy noha az az európai ipar átalakulására irányul, nem elég dinamikus, és nem támogatja kellőképpen az innovatív folyamatok és technológiák bevezetését, beleértve azokat, amelyek elengedhetetlenek a zöld és a digitális átállás kettős céljának, valamint az európai klímarendelet célkitűzéseinek eléréséhez. Ezért bármely technika vagy konkrét technológia előírása nélkül helyénvaló megkönnyíteni a jobb környezeti teljesítményű, új keletű technikák tesztelését és bevezetését, csakúgy, mint a kutatókkal és az iparágakkal való együttműködést az államilag finanszírozott kutatási projektekben a vonatkozó európai és nemzeti finanszírozási eszközökben előírt feltételek mellett, valamint létrehozni egy célzottan az innováció támogatásával foglalkozó központot, amely összegyűjti és elemzi az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó innovatív technikákra – köztük az új keletű technikákra – vonatkozó információkat, és leírja az innovatív technikák fejlettségi állapotát a kutatástól egészen azok bevezetéséig (technológiai készenléti szint vagy TRL), valamint értékeli e technikák környezeti teljesítményét, figyelembe véve egyúttal minden potenciális korlátot az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatban. Ez a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával, felülvizsgálatával és frissítésével kapcsolatos információcserét is elősegíti majd. A központ által gyűjtendő és elemzendő innovatív technikáknak legalább a releváns környezetben (kulcsfontosságú alaptechnológiák esetében iparilag releváns környezetben) vagy a rendszerprototípus-demonstráció során üzemi környezetben igazolt technológiai szinten kell lenniük (6–7. TRL).
(25) A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv75 szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, mivel eszközöket biztosítanak e követelményeknek a létesítmények szintjén történő konkrét végrehajtásához. Az első prioritás az I. mellékletben felsorolt energiaigényes tevékenységek átalakítása. Ezért az energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek 2030. június 30-ig el kell készíteni az átalakítási terveket. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig elő kell írni, hogy a BAT-következtetésekről szóló határozatok 2030. január 1-je utáni közzétételét követő engedély-újraértékelés és -frissítés keretében dolgozzák ki az átalakítási terveket. Míg az átalakítási terveknek továbbra is az üzemeltetők felelősségi körében készített indikatív dokumentumoknak kell maradniuk, az üzemeltetők által a környezetközpontú irányítási rendszereik részeként megbízott ellenőrző szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy azok tartalmazzák-e azokat a minimális információkat, amelyeket az Európai Bizottság fog egy végrehajtási jogi aktusban meghatározni, az üzemeltetőknek pedig nyilvánosságra kell hozniuk az átalakítási terveket.
(25) A tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez az uniós gazdaság mélyreható átalakítására van szükség. A 8. környezetvédelmi cselekvési programmal összhangban ezért a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetői számára elő kell írni, hogy környezetközpontú irányítási rendszereik keretében a csoport, a vállalat vagy a létesítmény szintjén indikatív átalakítási terveket is kidolgozzanak. Ezek az átalakítási tervek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv75 szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó követelmények kiegészítéseként is érthetők, míg a más uniós jogszabályok, például az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv75a vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a 2022/0051(COD) hivatkozási számát]75b értelmében már bejelentett átalakítási tervek, információk vagy adatok tekintetében lehetővé kell tenni az egyszerű hivatkozást, amennyiben azok megfelelnek az átalakítási tervek elemeinek. Az első prioritás az I. mellékletben felsorolt energiaigényes tevékenységek átalakítása. Ezért azon energiaigényes létesítmények üzemeltetőinek, amelyek számára eltérést engedélyeztek, vagy amelyek a 200 legszennyezőbb létesítmény közé tartoznak – a 2035-re vonatkozó bezárási tervvel rendelkező létesítmények kivételével – 2027. június 30-ig el kell készíteni az átalakítási terveket a létesítmények szintjén. A második prioritás az, hogy az energiaigényes létesítmények összes többi üzemeltetőjének 2029. június 30-ig csoport- vagy vállalati szintű átalakítási tervet kell készítenie minden egyes létesítményekre vonatkozóan. Az I. mellékletben felsorolt egyéb tevékenységeket végző létesítmények üzemeltetői számára pedig hasonló módon elő kell írni, hogy 2030. január 1-ig dolgozzák ki az átalakítási terveket. Míg az átalakítási terveknek továbbra is az üzemeltetők felelősségi körében készített indikatív dokumentumoknak kell maradniuk, az üzemeltetők által a környezetközpontú irányítási rendszereik részeként megbízott ellenőrző szervezetnek meg kell győződnie arról, hogy azok tartalmazzák-e azokat a minimális információkat, amelyeket az Európai Bizottság fog felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározni, az üzemeltetőknek pedig az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett és az érzékeny üzleti információk közlése nélkül nyilvánosságra kell hozniuk az átalakítási terveket. A Bizottságnak 2035-ben el kell végeznie az átalakítási tervre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus félidős felülvizsgálatát, ezt követően pedig felül kell vizsgálnia az átalakítási terveket.
_________________
_________________
75 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 182., 2013.6.29, 19–76. o.
75 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. HL L 182., 2013.6.29, 19–76. o.
75a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16, 15. o.).
75b Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács irányelve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról.
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új)
(25a) Figyelembe véve az ipari tevékenységeket érintő, vízzel kapcsolatos kockázatokat, valamint az ipari tevékenységek vizeket érintő kockázatait, különös tekintettel az európai aszályokkal és áradásokkal kapcsolatos jelenlegi helyzetre vagy a tengerszint emelkedésére, a digitális eszközök, például a digitalizált irányítási rendszerek segíthetnek a vízzel kapcsolatos kockázatok mennyiségi és minőségi értékelésében és kezelésében, valamint segíthetik az üzemeltetőket létesítményeik átalakításában.
(29) Annak érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv továbbra is teljesítse a szennyezőanyag-kibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse az említett irányelvet a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó követelményeket tartalmazó üzemeltetési szabályok megállapítása céljából, valamint hogy az említett irányelv I. és Ia. mellékletét agráripari tevékenység hozzáadásával módosítsa. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak77 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(29) Annak érdekében, hogy a 2010/75/EU irányelv továbbra is teljesítse a szennyezőanyag-kibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse az említett irányelvet az ezen irányelv Ia. melléklete szerinti tömeges állattartással kapcsolatos tevékenységekre – engedélyezési és nyilvántartási eljárásaiktól függetlenül – vonatkozó követelményeket tartalmazó üzemeltetési szabályok megállapítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak77 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
_________________
_________________
77 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.
77 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról; HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.
(30) A 2010/75/EU irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása tekintetében: i. az engedély-összefoglaló formátuma, ii. a BAT-következtetések végrehajtási költségei és a lehetséges környezeti előnyök közötti aránytalanság értékelésére szolgáló egységes módszertan, iii. az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszer, iv. az ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ létrehozásához és működéséhez szükséges részletes szabályok, valamint v. az átalakítási tervekhez használandó formátum. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek78 megfelelően kell gyakorolni.
(30) A 2010/75/EU irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása tekintetében: i. az engedély-összefoglaló formátuma, ii. a BAT-következtetések végrehajtási költségei és a lehetséges környezeti előnyök közötti aránytalanság értékelésére szolgáló egységes módszertan, adott esetben figyelembe véve a „statisztikai emberélet-érték”-módszert, iii. az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszer, iv. az ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ létrehozásához és működéséhez szükséges részletes szabályok, valamint v. az átalakítási tervekhez használandó formátum. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek78 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
78 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
78 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(31) A 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségek hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében meg kell határozni a szankciók ahhoz szükséges minimális tartalmát, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A szankciórendszerek közötti eltérések, a tagállamok közötti egységes végrehajtás hiánya, valamint az, hogy a kiszabott szankciók sok esetben túl enyhék ahhoz, hogy valóban elrettentsenek a jogellenes magatartástól, aláássa az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket az ipari kibocsátások tekintetében. Amennyiben az ezen irányelv alapján feltárt jogsértés a 2008/99/EK irányelv hatálya alá tartozó büntetendő cselekménynek minősül, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet is figyelembe kell venni.
(31) A 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségek hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében meg kell határozni a szankciók ahhoz szükséges minimális tartalmát, hogy azok hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A szankciórendszerek közötti eltérések, a tagállamok közötti egységes végrehajtás hiánya, valamint az, hogy a kiszabott szankciók sok esetben túl enyhék ahhoz, hogy valóban elrettentsenek a jogellenes magatartástól, aláássa az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket az ipari kibocsátások tekintetében. A Bizottságnak iránymutatások elfogadásával kell támogatnia a tagállamokat az egységes végrehajtásban. Ezeknek az iránymutatásoknak tartalmazniuk kell azt az elvet, hogy elsődlegesen azon helyi közösségeket kompenzálják, ahol a károkozás történt. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit, különösen a ne bis in idem és az arányosság elvét. Amennyiben az ezen irányelv alapján feltárt jogsértés a 2008/99/EK irányelv hatálya alá tartozó büntetendő cselekménynek minősül, a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet is figyelembe kell venni.
(32) Amennyiben a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve adott esetben az illetékes hatóságoktól. Ezek a kártérítési szabályok hozzájárulnak a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására, valamint az emberi egészség védelmére vonatkozóan az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához. Alátámasztják továbbá az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2., 3., 35., illetve 47. cikke rögzít. A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ezen túlmenően magánszemélyeknek nem biztosít kártérítési jogot környezeti kárból vagy ilyen jellegű közvetlen kárveszélyből következően.
(32) Amennyiben a 2010/75/EU irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személyek az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve adott esetben az illetékes hatóságoktól, amennyiben a hatóság döntése, aktusa vagy mulasztása okozta a kárt vagy hozzájárult ahhoz. Ezek a kártérítési szabályok hozzájárulnak a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására, valamint az emberi egészség védelmére vonatkozóan az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához. Alátámasztják továbbá az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, az egészségügyi ellátáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2., 3., 35., illetve 47. cikke rögzít. A 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ezen túlmenően magánszemélyeknek nem biztosít kártérítési jogot környezeti kárból vagy ilyen jellegű közvetlen kárveszélyből következően.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
(32a) A Covid19-világjárványhoz vagy az Ukrajna elleni orosz háborúhoz hasonló kivételes körülmények esetén, amikor valamely létesítmény a nyersanyag- vagy üzemanyag-ellátás tartós megszakadásával vagy valamely kibocsátáscsökkentési technika elemeinek vis maior miatti ellátási zavarával szembesül, szükség lehet kevésbé szigorú kibocsátási vagy környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek ideiglenes megállapítására a környezet általános védelmének biztosítása mellett.
(33) Ezért helyénvaló, hogy a 2010/75/EU irányelv szabályozza az egyéneknek okozott károk megtérítéséhez való jogot. Annak érdekében, hogy az egyének megvédhessék jogaikat a 2010/75/EU irányelv megsértéséből fakadó egészségkárosodás esetén, és ezáltal az említett irányelv végrehajtása hatékonyabb módon történjen, az emberi egészség, illetve a környezet védelmét előmozdító, többek között a fogyasztók védelmét támogató és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket mint az érintett nyilvánosság tagjait fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok döntésének megfelelően bármely sértett nevében vagy érdekében részt vegyenek az eljárásokban, a bíróságok előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül. A tagállamok általában eljárási autonómiával rendelkeznek az uniós jog megsértésével szembeni hatékony jogorvoslat biztosítását illetően, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett. Bár a környezetszennyezésnek a lakosságra gyakorolt negatív egészségügyi hatásaira vonatkozóan meggyőző járványügyi bizonyítékok állnak rendelkezésre – különösen a levegő tekintetében –, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamokban általánosan alkalmazandó, bizonyítási teherre vonatkozó eljárási szabályok alapján a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértetteknek nehéz bizonyítaniuk az elszenvedett kár és a jogsértés közötti ok-okozati összefüggést. Így az esetek többségében a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértettek nem rendelkeznek hatékony eszközzel ahhoz, hogy kártérítéshez jussanak az ilyen jogsértések által okozott kár tekintetében. Az egyének azon jogának megerősítése érdekében, hogy kártérítésben részesüljenek a 2010/75/EU irányelv megsértése esetén, valamint az irányelv előírásainak az Unió egész területén történő hatékonyabb érvényesítéséhez való hozzájárulás gyanánt módosítani kell az ilyen helyzetekben alkalmazandó, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat. Ha tehát egy egyén kellően meggyőző bizonyítékkal tud szolgálni, amely alapján vélelmezhető, hogy egészségkárosodását a 2010/75/EU irányelv megsértése okozta, illetve az ahhoz jelentős mértékben hozzájárult, az alperes feladata, hogy megdöntse ezt a vélelmet annak érdekében, hogy mentesüljön a felelősség alól.
(33) Ezért helyénvaló, hogy a 2010/75/EU irányelv szabályozza az egyéneknek okozott károk megtérítéséhez való jogot. Annak érdekében, hogy az egyének megvédhessék jogaikat a 2010/75/EU irányelv megsértéséből fakadó egészségkárosodás esetén, és ezáltal az említett irányelv végrehajtása hatékonyabb módon történjen, az emberi egészség, illetve a környezet védelmét előmozdító, többek között a fogyasztók védelmét támogató és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket mint az érintett nyilvánosság tagjait fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamok döntésének megfelelően bármely sértett nevében vagy érdekében részt vegyenek az eljárásokban, a bíróságok előtti képviseletre és védelemre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül. A tagállamok eljárási autonómiával rendelkeznek az uniós jog megsértésével szembeni hatékony jogorvoslat biztosítását illetően, az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett. Bár a környezetszennyezésnek a lakosságra gyakorolt negatív egészségügyi hatásaira vonatkozóan meggyőző járványügyi bizonyítékok állnak rendelkezésre – különösen a levegő tekintetében –, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértetteknek nehéz bizonyítaniuk az elszenvedett kár és a jogsértés közötti ok-okozati összefüggést. Így az esetek többségében a 2010/75/EU irányelv megsértése miatt kárt szenvedő sértettek nem rendelkeznek hatékony eszközzel ahhoz, hogy kártérítéshez jussanak az ilyen jogsértések által okozott kár tekintetében. Az egyének azon jogának megerősítése érdekében, hogy kártérítésben részesüljenek a 2010/75/EU irányelv megsértése esetén, valamint az irányelv előírásainak az Unió egész területén történő hatékonyabb érvényesítéséhez való hozzájárulás gyanánt módosítani kell az ilyen helyzetekben alkalmazandó, a megdönthető vélelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokat.A megdönthető vélelem általánosan alkalmazott mechanizmus a felperes bizonyítási nehézségeinek enyhítésére, az alperes jogainak megőrzése mellett. A megdönthető vélelem csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazható. A kockázat méltányos megosztásának fenntartása és a bizonyítási teher megfordulásának elkerülése érdekében a felperestől meg kell követelni olyan kellően releváns bizonyíték – többek között tudományos adatok – bemutatását, amely alapján vélelmezhető, hogy a kárt a jogsértés okozta vagy az ahhoz hozzájárult. Tekintettel azokra a bizonyítási kihívásokra, amelyekkel a károsultaknak – különösen az összetett ügyekben – szembe kell nézniük, a megdönthető vélelem mechanizmusa méltányos egyensúlyt teremtene az egészségkárosodást elszenvedő személyek, az ipar és adott esetben a hatóságok számára. Lehetővé kell tenni a vonatkozó tudományos adatok bizonyítékként való felhasználását is a nemzeti joggal összhangban, függetlenül attól, hogy azokat közzéteszik-e a portálon. Amennyiben ilyen vonatkozó tudományos adatok nem állnak rendelkezésre, a nemzeti joggal összhangban lehetővé kell tenni más bizonyítékok felhasználását az állítás alátámasztására.
(35) A 2010/75/EU irányelv végrehajtása során a különböző tagállamok eltérően értelmezték, hogy a kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények közül melyek tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel e tevékenység fogalommeghatározása a tagállamokra bízta annak mérlegelését, hogy a termelési kapacitásra és a kemencekapacitásra vonatkozó két kritérium közül csak az egyiket vagy mindkettőt alkalmazzák-e. Az említett irányelv következetesebb végrehajtásának biztosítása és az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az ilyen létesítményeket minden olyan esetben az említett irányelv hatálya alá kell, amikor e két kritérium közül már az egyik teljesül.
(35) A 2010/75/EU irányelv végrehajtása során a különböző tagállamok eltérően értelmezték, hogy a kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények közül melyek tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel e tevékenység fogalommeghatározása a tagállamokra bízta annak mérlegelését, hogy a termelési kapacitásra és a kemencekapacitásra vonatkozó két kritérium közül csak az egyiket vagy mindkettőt alkalmazzák-e. Az említett irányelv következetesebb végrehajtásának biztosítása, valamint a 2003/87/EK irányelvnek való megfelelés és az Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében világos és egyértelmű kritériumokat kell megállapítani a kerámiatermékek égetéssel történő, ipari méretű gyártásának a 2010/75/EU irányelv hatálya alá vonása tekintetében. E kritériumoknak meg kell felelniük a 2003/87/EK irányelvben meghatározott kritériumoknak.
(36) A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározásakor az illetékes hatóságnak minden olyan anyagot figyelembe kell vennie, amelyet az adott létesítmény kibocsáthat, és amely jelentős hatást gyakorolhat a környezetre vagy az emberi egészségre; idetartoznak az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok is. Ennek során figyelembe kell venni a kibocsátott anyagok veszélyességi jellemzőit, mennyiségét és jellegét, valamint arra irányuló képességüket, hogy valamely környezeti elemben szennyeződést okozzanak. Adott esetben a BAT-következtetések jelentik a hivatkozási alapot azon anyagok kiválasztásához, amelyekre vonatkozóan kibocsátási határértékeket kell megállapítani, bár az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy további anyagokat választ ki. Jelenleg a 2010/75/EU irányelv II. melléklete nem kimerítő jelleggel sorolja fel az egyes szennyező anyagokat, ami nem egyeztethető össze az említett irányelvben alkalmazott holisztikus megközelítéssel, és nem tükrözi azt, hogy az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az összes releváns szennyező anyagot, beleértve az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat is. A szennyező anyagok nem kimerítő listáját ezért törölni kell. Ehelyett a szennyező anyagoknak a 166/2006/EK rendelet79 II. mellékletében szereplő jegyzékére kell hivatkozni.
(36) A szennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékek meghatározásakor az illetékes hatóságnak minden olyan anyagot figyelembe kell vennie, amelyet az adott létesítmény a levegőbe, a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe kibocsáthat, és amely jelentős hatást gyakorolhat a környezetre vagy az emberi egészségre; idetartoznak az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok és a szagszennyezés is. Ennek során figyelembe kell venni a kibocsátott anyagok veszélyességi jellemzőit, mennyiségét és jellegét, valamint arra irányuló képességüket, hogy valamely környezeti elemben szennyeződést okozzanak, továbbá a környezet szezonális ingadozásait. Adott esetben a BAT-következtetések jelentik a hivatkozási alapot azon anyagok kiválasztásához, amelyekre vonatkozóan kibocsátási határértékeket kell megállapítani, bár az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy további anyagokat választ ki. Jelenleg a 2010/75/EU irányelv II. melléklete nem kimerítő jelleggel sorolja fel az egyes szennyező anyagokat, ami nem egyeztethető össze az említett irányelvben alkalmazott holisztikus megközelítéssel, és nem tükrözi azt, hogy az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az összes releváns szennyező anyagot, beleértve az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat is. A szennyező anyagok nem kimerítő listáját ezért törölni kell. Ehelyett a szennyező anyagoknak a 166/2006/EK rendelet79 II. mellékletében szereplő jegyzékére kell hivatkozni.
_________________
_________________
79 Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
79 Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
(37) Bár a hulladéklerakók az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, nincsenek idevágó BAT-következtetések, mivel ez a tevékenység az 1999/31/EK tanácsi irányelv80 hatálya alá tartozik, és ez utóbbi irányelv előírásai BAT-nak minősülnek. Az 1999/31/EK irányelv elfogadása óta végbement műszaki fejlődésnek és innovációnak köszönhetően ma már azonban hatékonyabb technikák állnak rendelkezésre az emberi egészség és a környezet védelmére. A 2010/75/EU irányelv szerinti BAT-következtetések elfogadásával lehetővé válna a hulladéklerakók üzemeltetésével kapcsolatos legfontosabb környezetvédelmi problémák kezelése, ideértve a jelentős metánkibocsátást is. Az 1999/31/EK irányelvnek ezért lehetővé kell tennie hulladéklerakókra vonatkozó BAT-következtetések elfogadását a 2010/75/EU irányelv értelmében.
(37) Bár a hulladéklerakók az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartoznak, nincsenek idevágó BAT-következtetések, mivel ez a tevékenység az 1999/31/EK tanácsi irányelv80 hatálya alá tartozik, és ez utóbbi irányelv előírásai BAT-nak minősülnek. Az 1999/31/EK irányelv elfogadása óta végbement műszaki fejlődésnek és innovációnak köszönhetően ma már azonban hatékonyabb technikák állnak rendelkezésre az emberi egészség és a környezet védelmére. A 2010/75/EU irányelv szerinti BAT-következtetések elfogadásával lehetővé válna a hulladéklerakók üzemeltetésével kapcsolatos legfontosabb környezetvédelmi problémák kezelése, ideértve a jelentős metánkibocsátást is. Az 1999/31/EK irányelvnek ezért lehetővé kell tennie hulladéklerakókra vonatkozó BAT-következtetések elfogadását a 2010/75/EU irányelv értelmében. A 2010/75/EU és az 1999/31/EK irányelvet tehát ennek megfelelően módosítani kell.
_________________
_________________
80 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
80 A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(38) A 2010/75/EU és az 1999/31/EK irányelvet tehát ennek megfelelően módosítani kell.
törölve
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 38 a preambulumbekezdés (új)
(38a) Az érintett iparágak véleménye szerint a 2010/75/EU irányelv szerinti eljárások, köztük az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos előkészítési és nemzeti engedélyezési eljárások túlságosan hosszadalmasak, és bizonytalanságot okoznak az érintett nyilvánosság számára, amit nagyrészt az elégtelen igazgatási kapacitások okoznak. E tekintetben a 2010/75/EU irányelv hatályának jelentős kiterjesztése további kihívást jelent a Bizottság, a 13. cikk szerinti fórum és különösen az illetékes nemzeti hatóságok számára. A Bizottságnak az uniós és nemzeti szintű igazgatási kapacitás bővítésére vonatkozó cselekvési tervet kell előterjesztenie, lehetővé téve ezáltal az irányelvben előírt eljárások felgyorsítását, különösen az alaptechnológiák esetében. A Bizottságnak továbbá – például az engedélykérelmek benyújtására szolgáló egységes digitális eszköz biztosítása révén – technikai segítséget kell nyújtania a tagállamoknak az új jogalkotási és technikai eljárásoknak való megfeleléssel kapcsolatban.
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 38 b preambulumbekezdés (új)
(38b) E módosító jogi aktus hatálybalépésétől a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek kezelni az ezen irányelvvel módosított 2010/75/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos megnövekedett munkaterhet, és gyors, hatékony és zökkenőmentes engedélyezési eljárásokról gondoskodjanak – különösen az új keletű technikákat alkalmazó létesítmények számára gyorsított eljárásban kiadott engedélyek esetében –, ezáltal minimálisra csökkentve a bizonytalanságot a vállalkozások számára és támogatva a tiszta, körforgásos és klímasemleges iparra való átállást, egyúttal biztosítva az érintett nyilvánosság egészségének és jogainak védelmét.
Módosítás 291 Irányelvre irányuló javaslat 41 a preambulumbekezdés (új)
(41a) A kis, szigetüzemben működő rendszerek részét képező tüzelőberendezések – különösen a legkülső régiókban találhatók – földrajzi elhelyezkedésük és a tagállamok szárazföldi hálózatával vagy egy másik tagállam hálózatával való összeköttetésük hiánya miatt különleges kihívásokkal szembesülhetnek, így több időre van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek a 2010/75/EU irányelvben meghatározott kötelezettségeknek. Az érintett tagállamoknak a kis, szigetüzemben működő rendszer részét képező tüzelőberendezések tekintetében megfelelési tervet kell kidolgozniuk, amely meghatározza a tagállam által a kibocsátási határértékeknek való megfelelés legkésőbb 2029. december 31-re történő biztosítása érdekében hozott intézkedéseket. A tervnek ismertetnie kell a megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket, alkalmaznia kell az alkalmazandó legjobb elérhető technikákat és a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjének és időtartamának a terv által lefedett időszakban történő minimalizálására irányuló intézkedéseket, továbbá tartalmaznia kell a keresletszabályozási intézkedésekre és a tisztább alternatívákra való átállás lehetőségeire – például a megújuló energiaforrások alkalmazására és a szárazföldi hálózatokkal vagy más tagállam hálózatával való összekapcsolásra – vonatkozó információkat. Az érintett tagállamoknak meg kell küldeniük megfelelési tervüket a Bizottságnak. Amennyiben a Bizottság kifogást emel, a tagállamoknak aktualizálniuk kell a tervet. Az érintett tagállamoknak évente jelentést kell tenniük a megfelelés elérése terén tett előrehaladásról,
Módosítás 292 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont 2010/75/EU irányelv Cím
-1. A cím helyébe a következő szöveg lép:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)
„Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari és mezőgazdasági kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)”
Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.
Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, a vízbe vagy a talajba történő kibocsátások folyamatos csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki az emberi egészség és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében.
Ezenkívül az erőforrás-hatékonyság javítását célzó szabályokat állapít meg a víz-, az energia- és a nyersanyag-felhasználás csökkentése érdekében.
Módosítás 263 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 1 cikk – 2 b bekezdés (új)
1a. Az 1. cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeik teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtása során a tagállamok mérlegelik annak szükségességét, hogy mindenki számára igazságos és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak. A Bizottság iránymutatást adhat ki a tagállamok e tekintetben történő támogatása céljából.”
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
-a) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
2. „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;
„2. „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő, zaj vagyszagok (szagszennyezés) közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát;”;
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
-aa) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„2a.„szagszennyezés”: a légkörbe történő gáz-halmazállapotú kibocsátások által okozott szennyezés, amely a létesítmény közelében élő személyek számára sérülést vagy általános, jelentős rosszullétet vagy betegséget okozhat;”;
Módosítás 44 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a b pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
ab) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„5a.„környezeti teljesítményre vonatkozó határérték”: indikatív környezeti teljesítményérték a környezeti teljesítményszintek kötelező tartományán belül, beleértve az anyagok, a víz és az energiaforrások, a hulladék és más tényezők tekintetében – meghatározott referenciafeltételek mellett – elért fogyasztási, erőforrás-hatékonysági szinteket, ahol a tartományt egy vagy több időszak alatt nem lehet túllépni.”;
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a c pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
ac) a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:
9. „jelentős változtatás”: egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű bővítése, illetve a jellegét vagy működését érintő változtatás, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;
„9. „jelentős változtatás”: egy létesítmény, tüzelőberendezés, hulladékégető vagy hulladék-együttégető mű bővítése vagy engedélye érvényességi idejének meghosszabbítása, illetve a jellegét vagy működését érintő változtatás, amely jelentős káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;”;
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a d pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b és c pont
ad) a 10. pont b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) „elérhető technikák”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők;
„b) „elérhető technikák”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy az Unióban az adott technikákat alkalmazzák, illetve előállítják vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők;
c) a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének általánosan magas színvonalú védelme;
c) a „legjobb” azt jelenti, hogy a leghatékonyabban érhető el vele a környezet egészének – beleértve az emberi egészséget és az éghajlatot – általánosan magas színvonalú védelme;”
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
12. „BAT-következtetések”: a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer minimális tartalmát, ideértve a rendelkezésre álló legjobb technikákhoz kapcsolódó referenciamutatókat, a kapcsolódó monitoringot és a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
12. „BAT-következtetések”: a BAT-referenciadokumentum azon részeit tartalmazó dokumentum, amely következtetéseket von le az elérhető legjobb technikákra vonatkozóan, továbbá tartalmazza azok leírását, az alkalmazhatóságuk értékelésével kapcsolatos információkat, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó kibocsátási szinteket, az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a környezetközpontú irányítási rendszer minimális tartalmát, ideértve a rendelkezésre álló legjobb technikákhoz kapcsolódó referenciamutatókat, az új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket, az új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, a kapcsolódó monitoringot és a kapcsolódó fogyasztási szinteket, valamint adott esetben a vonatkozó helyreállítási intézkedéseket;
Módosítás 48 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont
13a. „az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, amelyet BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez;
13a. „az elérhető legjobb technikához kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó és – például energiahordozók, nyersanyagok, termelési egységek és végtermékek tekintetében – hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítményekre vonatkozó környezeti teljesítményszintek kötelező tartománya, amennyiben a BAT meghatározásának alapjául szolgáló információcsere során rendelkezésre bocsátott adatok Unió-szerte kellően megalapozottak, amelyek magukban foglalják a fogyasztási és erőforrás-hatékonysági szinteket, a [beillesztendő e módosító irányelv átültetésének végső dátuma] utáni első következtetést követő BAT-következtetések esetében a víz, az energia és a nyersanyagok újrafelhasználási szintjét – a kibocsátási szintek kivételével –, amelyet BAT vagy BAT-ok együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 49 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a pont (új)
ca) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„13aa.„ipari szennyvíztisztító telep”: a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó szennyvíztisztító telep;”
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c b pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 13 a b pont (új)
cb) a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„13ab.„települési szennyvíztisztító telep”: a 91/271/EGK irányelv hatálya alá tartozó szennyvíztisztító telep;”
Módosítás 51 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c c pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
cc) a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:
14. „új keletű technika”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet magasabb szintű általános védelmét vagy legalább azonos szintű védelem mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;
„14. „új keletű technika”: egy ipari tevékenység során alkalmazható újszerű technika, amely üzleti megvalósítása esetén a környezet és az emberi egészség magasabb szintű általános védelmét vagy az egészség és a környezet legalább azonos szintű védelme mellett nagyobb költségmegtakarítást biztosít az aktuálisan elérhető legjobb technikáknál;”
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
da) a 23. pont helyébe a következő szöveg lép:
23. „baromfi”: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelv* 2.cikkének 1.pontja szerint meghatározott baromfi;
„23. „baromfi”: a fertőző állatbetegségekről szóló (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 4.cikkének 9. pontja szerint meghatározott baromfi;”
__________________
__________________
* HL L 303., 1990.10.31., 6. o.
* HL L 84., 2016.3.31., 1. o.
Módosítás 251 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont
23b. »szarvasmarha«: a Bos taurus fajhoz tartozó háziállat;
törölve
Módosítás 252 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 c pont
23c. »számosállategység«: évente 3 000 kg tejet termelő kifejlett tejelő tehén legeltetési egyenértéke kiegészítő tápanyagkoncentrátumok nélkül, amelyet a különböző állatkategóriákat tartó gazdaságok méretének kifejezésére használnak, a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet** II. mellékletében meghatározott átváltási arányok alkalmazásával, utalva a naptári éven belüli tényleges termelésre.
23c. »számosállategység«: olyan szabványos mértékegység, amely az említett kategóriák összehasonlítása céljából lehetővé teszi a sertésre és baromfira vonatkozó számosállategységek azon kategóriáinak összesítését, amelyek együtthatói a -Ia. mellékletben szerepelnek;
* A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.).
** A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).”;
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 23 c a pont (új)
23ca. „külterjes gazdálkodás”: az állattenyésztés olyan típusa, amelyet az egységnyi földterületre vetített alacsony ráfordítás jellemez, amelynek keretében extenzív módszereken alapuló legeltetést végeznek hektáronként legfeljebb 2,0 számosállat állománysűrűség mellett vagy az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően tanúsított gazdálkodási gyakorlatokon alapuló legeltetést vagy takarmánytermesztést végeznek hektáronként legfeljebb 2,0 számosállat állománysűrűség mellett vagy olyan tenyésztési módszereket alkalmaznak, ahol az állatállománnyal évente legalább 180 napban vagy az éghajlati viszonyok által lehetővé tett ideig vándorlegeltetést végeznek, különösen az alpesi régiókban.
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 48 pont
48. „ipari ásványok”: az iparban félkész vagy késztermékek előállítására használt ásványok, a fémtartalmú ércek, az energiahordozó ásványok, az építőipari ásványok és a drágakövek kivételével;
törölve
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 49 pont
49. „fémtartalmú ércek”: olyan ércek, amelyekből fémek vagy fémtartalmú anyagok vonhatók ki;
törölve
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 50 pont
50. „új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek”: a kibocsátási szintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
50. „új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek”: a kibocsátási szintek azon tartománya, amelyet valamely új keletű technikának vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között, a BAT-következtetésekben leírtak szerint történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 51 pont
51. „új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: a környezeti teljesítményszintek azon tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett történő alkalmazása eredményez;
51. „új keletű technikákhoz kapcsolódó környezeti teljesítményszintek”: az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó és – például energiahordozók, nyersanyagok, termelési egységek és végtermékek tekintetében – hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítmények esetében a környezeti teljesítményszintek azon indikatív tartománya, a kibocsátási szintek kivételével, beleértve az anyag-, a víz- és az energiafogyasztást, amelyet valamely új keletű technika vagy ilyen technikák együttesének normál üzemeltetési feltételek mellett, a megadott referenciafeltételek között történő alkalmazása eredményez, és amelyet egy adott időszakra vonatkozó átlagértékként kell kifejezni;
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – a pont
a) fogyasztási szintek;
a) víz- és energiafogyasztási szintek;
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – b pont
b) erőforrás-hatékonysági szintek és az anyagokra, a vízre és az energiaforrásokra vonatkozó újrafelhasználási szintek;
b) víz-, energia- és nyersanyaghatékonysági szintek;víz-, energia- és nyersanyag-újrafelhasználási szintek;
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 pont – f pont
e) meghatározott referenciafeltételek mellett elért hulladék- és egyéb szintek.
e) a BAT-következtetésekben leírt, egy adott időszak átlagában kifejezett hulladék- és egyéb szintek.
Módosítás 62 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 a pont (új)
53a. „víz-újrafelhasználási rendszer”: visszanyert víz előállításához, szolgáltatásához és felhasználásához szükséges infrastruktúra vagy egyéb technikai elemek; magában foglalja az összes elemet a termelési folyamat kezdetétől a visszanyert víz felhasználásáig, beleértve adott esetben az elosztási és tárolási infrastruktúrát is;
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 b pont (új)
53b. „visszanyert víz”: korábbi felhasználásokból visszanyert víz, amelyet más hasznos célra újra felhasználnak;
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – f pont 2010/75/EU irányelv 3 cikk – 1 bekezdés – 53 c pont (új)
53c. „víz-újrafelhasználás”: az a folyamat, amelynek keretében a vizet víz-újrafelhasználási rendszeren keresztül korábbi felhasználásból visszanyerik és olyan vízzé alakítják, amely különböző célokra újra felhasználható;
Módosítás 65 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 3 a cikk (új)
3a. A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:
3a. cikk
Bizalmas üzleti információk
(1) A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kizárólag nem bizalmas információk tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé ezen irányelv rendelkezései alapján.
(2) Függetlenül attól, hogy ki teszi közzé az információt, a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők a közzététel előtt lehetőséget kapjanak arra, hogy az illetékes hatóságtól arányos módon, észszerű és egyértelműen meghatározott határidőn belül kérjék a releváns elemek bizalmas kezelését. Bizalmas üzleti információk esetében az információk kitakarhatók, vagy ha ez nem lehetséges, kizárhatók.
(3) Az illetékes hatóság legkésőbb a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül értékeli a kérelmet, és döntéséről értesíti az üzemeltetőt. Amennyiben nem születik megállapodás, az üzemeltető legkésőbb az illetékes hatóság határozatától számított egy hónapon belül megtámadhatja a döntést a tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatóságánál.
(4) Ha az üzemeltető bizalmas kezelést kér, az illetékes hatóság csak felfüggeszti a kifogásolt elemek közzétételét, amíg megállapodás nem születik az illetékes hatóságokkal, vagy amíg a tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága végleges határozatot nem hoz.
4a. Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy egynél több illetékes hatóság vagy üzemeltető bevonása, illetve egynél több engedély kiadása esetén az engedélyben foglalt feltételek és az engedélyezési eljárások teljes mértékben koordinálva legyenek, biztosítva a hatékony, integrált megközelítésmód alkalmazását az eljárásban érintett valamennyi hatóság által.
„(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy egynél több illetékes hatóság vagy üzemeltető bevonása, illetve egynél több engedély kiadása esetén az engedélyben foglalt feltételek és az engedélyezési eljárások teljes mértékben koordinálva legyenek.Annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásban érintett valamennyi hatóság hatékony, integrált megközelítésmódot alkalmazzon, elektronikus engedélyezési rendszert kell bevezetni.
Módosítás 67 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont 2010/75/EU irányelv 5 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) az engedélyben foglalt főbb feltételek áttekintése;
a) az engedélyben foglalt főbb feltételek, köztük a kibocsátások nyomon követésére vonatkozó követelmények áttekintése;
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a második albekezdésben említett összefoglaló formátumának meghatározása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság 2024. december 31-ig végrehajtási jogi aktust fogad el a második albekezdésben említett összefoglaló formátumának meghatározása céljából, és iránymutatásokat ad ki az engedélyek első albekezdésben említett közzétételével kapcsolatban. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4a) A tagállamok 2024. december 31-ig értékelést nyújtanak be a Bizottságnak az ezen irányelv változásai miatt szükséges intézkedésekről, beleértve az illetékes hatóságokra háruló munkateher előrejelzését és becslését annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő igazgatási kapacitással rendelkezzenek az engedélyezési eljárás időben történő, hatékony és zökkenőmentes biztosításához.
(4b) Más vonatkozó uniós jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 27c. cikkel összhangban a létesítmény fő tevékenységéhez kapcsolódó új keletű technikát alkalmazó létesítmények esetében a gyorsított engedélyezési eljárás ne haladja meg a 18 hónapot, kivéve, ha kivételes körülmények merülnek fel.
Ha legfeljebb hat hónapos hosszabbításra van szükség, a tagállam tájékoztatja az üzemeltetőt a hosszabbítást indokoló kivételes körülményekről.
Az illetékes hatóságok legkésőbb a kézhezvételtől számított 90 napon belül elvégzik az engedélykérelmek feldolgozását.
A kérelem kérelmező általi benyújtásától számított 90 napon belül az illetékes hatóság véleményt ad ki a környezeti hatásvizsgálatban szerepeltetendő információk köréről és részletességéről. Ha a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát más uniós jogszabály is előírja, az illetékes nemzeti hatóság gondoskodik olyan összehangolt és közös eljárásokról, amelyek megfelelnek az adott uniós jogszabály követelményeinek.
Az illetékes hatóságok az engedély iránti kérelem üzemeltető általi benyújtásától számított 12 hónapon belül befejezik a projekt környezeti hatásvizsgálatának nyilvános konzultációval járó részét.
(4c) A (4a) bekezdésben említett szabályok alkalmazandók akkor is, ha az üzemeltető a 4. cikk (2) bekezdése alapján egynél több létesítményre kiterjedő engedélyt kér.
5a. A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén az engedélyben elegendő erre egyszerű utalást tenni.
„Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén az engedélyben elegendő erre utalást tenni. Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.”
Az ivóvízforrásokat – beleértve a határokon átnyúló forrásokat – érintő szennyezés, illetve közvetett kibocsátás esetén a szennyvíz-infrastruktúrát érintő szennyezés esetében az illetékes hatóság tájékoztatja az érintett ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket – a határokon átnyúló szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket is beleértve – a szennyezés által az emberi egészségben és a környezetben okozott károk megelőzése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.
Az emberi egészségre vagy a környezetre valamely más tagállamban jelentős hatást gyakorló bármely váratlan esemény vagy baleset bekövetkezése esetén az a tagállam, amelynek a területén a baleset vagy a váratlan esemény történt, gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának azonnali tájékoztatásáról. Az érintett tagállamok közötti, határokon átnyúló és multidiszciplináris együttműködés célja a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése és az esetleges további váratlan események vagy balesetek megelőzése.
Az emberi egészségre vagy a környezetre valamely más tagállamban jelentős hatást gyakorló bármely váratlan esemény vagy baleset bekövetkezése esetén az a tagállam, amelynek a területén a baleset vagy a váratlan esemény történt, a 26. cikk (5) bekezdése szerint kialakított tájékoztatási csatornákon keresztül gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának azonnali tájékoztatásáról. Az érintett tagállamok közötti, határokon átnyúló és multidiszciplináris együttműködés célja a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkentése és az esetleges további váratlan események vagy balesetek megelőzése.
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont 2010/75/EU irányelv 8 cikk – cím
Emellett megfelelésbiztosítási intézkedéseket fogadnak el az ezen irányelv alapján a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, ellenőrzése és érvényesítése érdekében.
Emellett megfelelésbiztosítási intézkedéseket fogadnak el az ezen irányelv* alapján a természetes vagy jogi személyekre rótt kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, nyomon követése és érvényesítése érdekében.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, illetve jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, a megfelelésnek az első albekezdés b) és c) pontjával összhangban történő helyreállításáig haladéktalanul felfüggesztik a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megszegése közvetlen veszélyt jelent az emberi egészségre, az ivóvízre, illetve jelentős mértékű, azonnali káros hatással fenyeget a környezetre nézve, a megfelelésnek az első albekezdés b) és c) pontjával összhangban történő helyreállításáig haladéktalanul felfüggesztik a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
(2a) Az ivóvízforrásokat – beleértve a határokon átnyúló forrásokat –, illetve közvetett kibocsátás esetén a szennyvíz-infrastruktúrát érintő meg nem felelés esetében az illetékes hatóság tájékoztatja az érintett ivóvíz-szolgáltatókat és szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőket és az érintett környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelést biztosító összes érintett hatóságot, beleértve a határokon átnyúló hatóságokat is, az emberi egészségben és a környezetben okozott károk megelőzése vagy orvoslása érdekében hozott intézkedésekről.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megsértése továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre vagy jelentős mértékű káros hatást gyakorol a környezetre, és amennyiben nem hajtották végre a 23. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jegyzőkönyvben meghatározott, a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedéseket, az illetékes hatóság az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
Amennyiben az engedélyben foglalt feltételek megsértése továbbra is veszélyt jelent az emberi egészségre vagy jelentős mértékű káros hatást gyakorol a környezetre, és amennyiben nem hajtották végre a 23. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési jegyzőkönyvben meghatározott, a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedéseket, az illetékes hatóság az engedélyben foglalt feltételeknek való megfelelés helyreállításáig felfüggeszti a létesítmény, a tüzelőberendezés, a hulladékégető mű, a hulladék-együttégető mű vagy annak érintett része üzemeltetését.
(3a) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett felfüggesztést hatékonyan kell érvényesíteni, és az semmilyen módon nem halasztható el vagy szüntethető meg, ideértve azt az esetet is, ha az üzemeltető közigazgatási vagy bírósági úton megtámadja a felfüggesztési határozatot, kivéve, ha végleges bírósági határozat állapítja meg, hogy az üzemeltetés folytatható.
(3b) Az engedélyezési feltételek bármely, az emberi egészséget vagy a környezetet érintő megsértése esetén az a tagállam, amelynek a területén az engedélyezési feltételek megsértése történt, a 26. cikk (5) bekezdése szerint kialakított tájékoztatási csatornákon keresztül gondoskodik a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatásáról.
fb) adott esetben figyelembe veszik az ellátási lánc teljes életciklusra vetített környezeti teljesítményét;
törölve
Módosítás 88 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 11 cikk – 1 bekezdés – g pont
8a. A 11. cikk (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
g) megteszik a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására;
„g) megteszik a szükséges intézkedéseket az emberi egészség védelmére, a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására;”
Módosítás 89 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – b pont
8b. A 12. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) a létesítmény által felhasznált vagy termelt nyers- és segédanyagok, egyéb anyagok, valamint energia;
„b) a létesítmény által felhasznált vagy termelt nyers- és segédanyagok, egyéb anyagok, valamint energia és víz;”
Módosítás 90 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 c pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – c pont
8c. A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
c) a létesítményből származó kibocsátások forrásai;
„c) a létesítményből származó kibocsátások, ideértve a szagkibocsátást is, forrásai;”
Módosítás 91 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 8 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 12 cikk – 1 bekezdés – f pont
8d. A 12. cikk (1) bekezdése f) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:
f) a létesítményből származó, előre látható kibocsátások mennyisége és természete az egyes környezeti elemekbe, és a környezetbe való kibocsátások jelentős hatásainak azonosítása;
„f) a létesítményből származó, előre látható kibocsátások mennyisége és természete – beleértve a szagkibocsátást is, koncentrációban és ahol lehetséges, legalább a víz esetében, terhelésben kifejezve – az egyes környezeti elemekbe, és a környezetbe való kibocsátások jelentős hatásainak azonosítása;
Módosítás 92 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 1 bekezdés
(1) BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata és – adott esetben – frissítése céljából a Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak, a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, az Európai Vegyianyag-ügynökség, valamint a Bizottság részvételével.
(1) BAT-referenciadokumentumok kidolgozása, felülvizsgálata és – adott esetben – frissítése céljából a Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett iparágak, az emberi egészséggel és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek, az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, valamint a Bizottság részvételével.
Módosítás 93 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 1 a bekezdés (új)
aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
(1a) A Bizottság ezen irányelv átültetésének végső határidejéig módosítja a 2012/119/EU végrehajtási határozatot, és ellátja a sevillai műszaki munkacsoportot és az ezen irányelv 13. cikkében említett fórumot a szükséges erőforrásokkal, és ezen irányelv hatályának kiterjesztésével összhangban kiigazítja felépítésüket, hatásköreiket és finanszírozásukat.
Módosítás 94 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b pont 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az uniós versenyjog sérelme nélkül a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információ csak a Bizottsággal és a következő személyekkel osztható meg, titoktartási megállapodás aláírását követően: a tagállamokat vagy uniós ügynökségeket képviselő köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, valamint az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek képviselői. A bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információk cseréje a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásához, felülvizsgálatához és – szükség esetén – frissítéséhez szükséges mértékre korlátozódik, és az ilyen bizalmas üzleti információk vagy bizalmas üzleti adatok nem használhatók fel más célokra.
A 3a. cikktől eltérve és az uniós versenyjog sérelme nélkül a bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információ csak a Bizottsággal osztható meg. Ezeket az információkat anonimizálni kell, hogy azok ne utaljanak konkrét üzemeltetőre vagy létesítményre, mielőtt titoktartási megállapodás aláírását követően megosztják azokat a következő személyekkel: a tagállamokat vagy uniós ügynökségeket képviselő köztisztviselők és egyéb közalkalmazottak, valamint az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek képviselői, továbbá az érintett ipari ágazatokat képviselő szövetségek képviselői. A bizalmas üzleti információnak vagy bizalmas üzleti adatnak minősülő információk cseréje a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásához, felülvizsgálatához és – szükség esetén – frissítéséhez technikailag szükséges mértékre korlátozódik, és az ilyen bizalmas üzleti információk vagy bizalmas üzleti adatok nem használhatók fel más célokra. A Bizottság végrehajtási jog aktust fogad el, amelyben biztosítja a titoktartási megállapodás mintáját, lehetővé téve az e bekezdés szerinti információcserét.
Módosítás 95 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b a pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
ba) a (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság létrehozza és rendszeresen összehívja a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórumot.
„A Bizottság létrehozza és rendszeresen összehívja a tagállamok, az érintett iparágak és az emberi egészség vagy a környezet védelmével foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló, kiegyensúlyozott fórumot.”
Módosítás 96 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b b pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont
bb) a (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
d) a BAT referenciadokumentumok kidolgozására és minőségbiztosításukra vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is.
„d) a többek között a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokról szóló BAT referenciadokumentumok kidolgozására – figyelembe véve a dekarbonizációval és az energiafüggetlenséggel kapcsolatos jogalkotási ambíciót – és minőségbiztosításukra vonatkozó iránymutatások, beleértve tartalmuk és formájuk megfelelőségét is, valamint a megfelelő eszköz, például referenciaértékek vagy határértékek egyértelmű meghatározását (a technikai munkacsoport ajánlásainak figyelembevételével).”
Módosítás 97 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b c pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 5 bekezdés
bc) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(5) A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
„(5) A BREF-dokumentum elkészítéséhez, felülvizsgálatához és szükség esetén aktualizálásához szükséges információcsere nem haladhatja meg a négy évet. A (3) bekezdésben említett fórumnak a BREF felülvizsgálatáért felelős szakértői csoport záróülésétől számított 6 hónapon belül be kell nyújtania a BREF javasolt tartalmáról szóló véleményét.
A BAT-következtetésekről szóló határozatokat a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A BAT-referenciadokumentumokat legalább 8 évente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell.”
Módosítás 98 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – b d pont (új) 2010/75/EU irányelv 13 cikk – 6 bekezdés
bd) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(6) A határozat (5) bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot, és biztosítja, hogy a BAT-következtetéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetővé tegyék.
„(6) A határozat (5)bekezdéssel összhangban történő elfogadását követően a Bizottság egy könnyen elérhető honlapon egy hónapon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a BAT-referenciadokumentumot és a BAT-következtetéseket. A BAT-következtetést az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni, és online elérhetővé kell tenni az ipari kibocsátási portálon.”
Módosítás 99 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – i a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
ia. a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:
Ha egy ipari létesítmény közvetlenül vagy közvetve szennyvizet bocsát ki felszíni vízbe, az engedély kiadása előtt konzultálni kell az ivóvíz-szolgáltatókkal és a szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőkkel a kibocsátások infrastruktúráikra, valamint az emberi egészség és a környezet védelmére gyakorolt lehetséges következményeiről. A hatóságok ezeket az információkat megfelelően figyelembe veszik az engedély feltételeinek meghatározásakor. Ez az eljárás nem késleltetheti indokolatlanul az engedély megadását.
Módosítás 100 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – ii alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a kibocsátási határértékeket a 166/2006/EK rendelet* II. mellékletében felsorolt szennyező anyagokra és más olyan szennyező anyagokra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre;
a) a kibocsátási határértékeket a 166/2006/EK rendelet* II. mellékletében felsorolt szennyező anyagokra és más olyan szennyező anyagokra, különösen a szagkibocsátásokra és az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletében szereplő különös aggodalomra okot adó anyagokra, a 2000/60/EK vagy a 2008/105/EK irányelv értelmében elsőbbségi anyagnak minősülő anyagokra, a 2006/118/EK vagy a 2008/105/EK irányelv keretében létrehozott megfigyelési listákon szereplő anyagokra vagy az ipari kibocsátási portálról szóló rendelet II. mellékletét kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig a 2008/50/EK, a 2004/107/EK vagy a 2006/118/EK irányelv szerinti határértékek vagy egyéb korlátozások hatálya alá tartozó egyéb anyagokra nézve, amelyeket valószínűleg jelentős mértékben bocsát ki az illető létesítmény, tekintettel természetükre és a szennyezés egyik közegből a másikba való átjuttatására való képességükre, figyelembe véve a szezonális környezeti ingadozásokat;
______________________
___________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).”;
* Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).”;
Módosítás 101 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – iii alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a a pont
aa) a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket;
aa) a környezeti teljesítményre vonatkozó, a 3. cikkben és a 15. cikk (3a) bekezdésében említett határértékeket;
Módosítás 102 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – iv alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) megfelelő követelményeket a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz védelmének biztosítására és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék ellenőrzésére és kezelésére;
b) megfelelő követelményeket a talaj, a felszín alatti víz és a felszíni víz védelmének biztosítására és intézkedéseket a létesítmény által termelt hulladék ellenőrzésére és kezelésére, külön figyelmet szentelve az ivóvíz előállításának;
Módosítás 103 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – v alpont 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – ba pont
ba) megfelelő követelményeket a 14a. cikkben meghatározott környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozóan;
ba) a 14a. cikkel összhangban a környezetközpontú irányítási rendszer általános jellemzőit meghatározó megfelelő követelményeket;
Módosítás 104 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – vi a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont – ii a alpont (új)
via. a c) pont a következő iia. (új) alponttal egészül ki:
iia. az ellenőrzést végző laboratóriumok minőség-ellenőrzésére vonatkozó követelményeket, amelyek olyan nemzetközi szabványokon alapulnak, mint például az ISO 17025.
Módosítás 105 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont – vii a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont
viia. az e) pont helyébe a következő szöveg lép:
e) megfelelő követelményeket a talajba és a felszín alatti vízbe történő kibocsátás b) pont szerinti megelőzését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a talajnak és a felszín alatti vizeknek a helyszínen valószínűsíthetően előforduló, vonatkozó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoring megfelelő követelményeit, tekintettel a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére a létesítmény telephelyén;
„e) megfelelő követelményeket a talajba, a felszíni és a felszín alatti vízbe történő kibocsátás b) pont szerinti megelőzését célzó intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, valamint a talajnak, a felszíni és a felszín alatti vizeknek a helyszínen valószínűsíthetően előforduló, vonatkozó veszélyes anyagokkal kapcsolatos monitoring megfelelő követelményeit, tekintettel a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére a létesítmény telephelyén;”
Módosítás 106 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a a pont (új) 2010/75/EU irányelv 14 cikk – 2 a bekezdés (új)
aa) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) A tagállamok legfeljebb tizenkét hónapra eltérést engedélyezhetnek az (1) bekezdés második albekezdésének bb) pontjában említett intézkedéstől. Ilyen eltérés csak az engedély megadását követően alkalmazható, feltéve, hogy az említett időszakon belül már elegendő erőfeszítést tettek a környezetközpontú irányítási rendszer véglegesítésére.
A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi létesítményre vonatkozóan környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) dolgozzon ki és vezessen be. Az EMS-nek meg kell felelnie a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt rendelkezéseknek, amelyek meghatározzák az EMS keretében figyelembe veendő szempontokat.
A tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó valamennyi létesítményre, köztük a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egy engedély hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozóan környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) dolgozzon ki és vezessen be. A tagállamok biztosítják, hogy az engedély feltételeiben az EMS jellemzőire vonatkozóan említendő követelmények kizárólag általános jellegűek legyenek.
Az EMS-nek meg kell felelnie a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt rendelkezéseknek, amelyek a 13. cikkben említett fórum véleménye alapján az Európai Bizottság által kiadott BAT-referenciadokumentumok szerinti szabványosított szöveg formájában meghatározzák az EMS keretében figyelembe veendő szempontokat.
Az EMS-t rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is alkalmas, kielégítő és hatékony legyen.
Az EMS-t legalább háromévente ellenőrzi az 1221/2009/EK rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározott környezetvédelmi hitelesítő, aki ellenőrzi, hogy az EMS és annak végrehajtása megfelel-e ennek a cikknek. Az 1221/2009/EK rendelet 2. cikkének 20. pontjában említett engedélynek vagy akkreditációnak tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott követelményeket.
(2) Az EMS-nek tartalmaznia kell legalább a következőket:
(2) Az EMS-nek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:
Módosítás 110 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2010/75/EU irányelv 14 a cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók, amelyek figyelembe veszik a vonatkozó BAT-következtetésekben meghatározott referenciaértékeket és az ellátási lánc életciklus-alapú környezeti teljesítményét;
b) a jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos célkitűzések és teljesítménymutatók, amelyek figyelembe veszik a vonatkozó BAT-következtetésekben meghatározott referenciaértékeket;
Módosítás 111 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont 2010/75/EU irányelv 14a cikk – 2 bekezdés – d pont
d) azokat a veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag-nyilvántartás, amelyek a létesítményben jelen vannak akár más anyagok összetevőiként vagy keverékek részeként is, az ilyen anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának kockázatértékelése, valamint a biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésük tekintetében rendelkezésre álló lehetőségek elemzése;
d) azokat a vonatkozó veszélyes anyagokat tartalmazó vegyianyag-nyilvántartás, amelyek a létesítményben jelen vannak akár más anyagok összetevőiként vagy keverékek részeként is, az ilyen anyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásának kockázatértékelése, valamint a biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésük tekintetében rendelkezésre álló lehetőségek elemzése;
Az EMS részletességének összhangban kell lennie a létesítmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint az esetleges környezeti hatások körével.
Abban az esetben, ha a BAT-következtetésben szerepel EMS, de az EMS nem terjed ki a 14a. cikk (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott elemekre, a tagállamok előírják az üzemeltető számára, hogy ezen irányelv átültetésétől számított 12 hónapon belül készítse el és valósítsa meg az EMS-t.
Amennyiben az EMS elemeit vagy a kapcsolódó teljesítménymutatókat, célkitűzéseket és intézkedéseket más vonatkozó uniós jogszabályban már kidolgozták, és azok megfelelnek e bekezdésnek, az EMS-ben elegendő hivatkozni a vonatkozó dokumentumokra.
(3) A létesítmény EMS-ét díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni az interneten.
(3) A létesítmény EMS-ét ezen irányelv 4a. cikkével összhangban díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül elérhetővé kell tenni az interneten.
A vízbe történő közvetett szennyezőanyag-kibocsátások vonatkozásában a szennyvíztisztító telep hatását számításba lehet venni, amikor a kibocsátási határértéket megállapítják az adott létesítményre, feltéve, hogy az üzemeltető biztosítja valamennyi alábbi követelmény teljesülését:
A vízbe történő közvetett szennyezőanyag-kibocsátások vonatkozásában első lépésben a létesítményen kívüli települési vagy ipari szennyvíztisztító telep hatását akkor vehetik számításba, amikor a kibocsátási határértékeket az irányelv [a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (átdolgozás)] 14. cikkével összhangban megállapítják az adott létesítményre vonatkozóan. Második lépésként a létesítményen kívüli települési vagy ipari szennyvíztisztító telep hatását figyelembe lehet venni az adott létesítmény kibocsátási határértékeinek meghatározásakor. Az e bekezdésben említett lépéseket végre kell hajtani, feltéve, hogy biztosítják a környezet egészének ugyanolyan szintű védelmét, és ezek a lépések nem vezetnek a környezet nagyobb mértékű szennyezéséhez, és feltéve, hogy az üzemeltető biztosítja valamennyi alábbi követelmény teljesülését:
Módosítás 115 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a kibocsátott szennyező anyagok nem akadályozzák a szennyvíztisztító telep működését;
a) a kibocsátott szennyező anyagok nem akadályozzák a szennyvíztisztító telep működését vagy a szennyvíztisztító áramból való erőforrás-visszanyerési kapacitást;
Az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek megfelelnek a létesítményben a BAT alkalmazásával elérhető legalacsonyabb kibocsátásoknak, és amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A kibocsátási határértékeknek az üzemeltető által végzett értékelésen kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát, és igazolja a legjobb teljesítményt, amit a létesítmény elérhet a BAT-következtetésekben ismertetett BAT alkalmazásával. A kibocsátási határértékek meghatározására az alábbiak egyike révén kerül sor:
Új vagy módosított BAT-következtetések közzétételére figyelemmel ezen irányelvnek a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban történő átültetését követően, vagy az engedélynek a 21. cikk (5) bekezdése szerinti megadásakor vagy aktualizálásakor vagy [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 10 évet követő hónap első napja]-án/-én – amelyik korábban bekövetkezik – és azon üzemeltetők számára, amelyek ezen irányelv átültetésének időpontját követően engedélykérelmet nyújtottak be és a 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozatot (a továbbiakban: BREF-iránymutatás) figyelembe véve az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, amelyek megfelelnek a létesítményben a BAT alkalmazásával elérhető legalacsonyabb kibocsátásoknak. E határértékek figyelembe veszik a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, és biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A kibocsátási határértékeknek a teljes BAT-AEL tartomány üzemeltető által végzett értékelésén kell alapulniuk, melynek során az üzemeltető elemzi a BAT-AEL-tartomány legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát, és igazolja a legjobb általános teljesítményt, amelyet az adott létesítmény normál üzemi körülmények között a rövid távú átlagok esetén a standard működési ingadozásokat figyelembe véve elérhet a BAT-következtetésekben ismertetett BAT alkalmazásával. A kibocsátási határértékek meghatározására az alábbiak egyike révén kerül sor:
A 15. cikk (3) bekezdésére vonatkozó általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok csak az ugyanazon ágazati tevékenységekhez tartozó, hasonló jellemzőkkel rendelkező létesítmények kategóriái tekintetében és a tagállamok által végzett, a tartomány elérhető legszigorúbb végpontjának való megfelelés megvalósíthatóságát elemző értékelés alapján állapítanak meg általánosan kötelező szabályokat a BAT alkalmazásával elérhető legszigorúbb kibocsátási határértékekre vonatkozóan.
(3a) Az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan határértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
(3a) Az ezen irányelv szerint közzétett új vagy módosított BAT-következtetésekre figyelemmel és az irányelv átültetését követően, valamint a 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: BREF-iránymutatás) figyelembevételével az illetékes hatóság a környezeti teljesítményre vonatkozóan olyan indikatív környezeti teljesítményértékeket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett ezek a teljesítmény-határértékek ne haladják meg a 13. cikk (5) bekezdésében említett, a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, BAT-hoz kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket, figyelembe véve a létesítményekben a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat, többek között a heterogén kibocsátások és az ipari kibocsátások tekintetében.
Módosítás 119 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői.
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői, beleértve a létesítménynek a BAT-következtetés közzétételétől számított 4 éven belüli bezárásáról elfogadott terv esetén.
Az ebben a bekezdésben említett eltérések megadása során tiszteletben kell tartani a II. mellékletben meghatározott elveket. Az illetékes hatóságnak minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős szennyezés, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetik a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az ezen irányelv átültetését követően engedélyezett, ebben a bekezdésben említett eltéréseket legfeljebb öt éves időszakra és a II. mellékletben meghatározott elveknek megfelelően kell megadni. Az illetékes hatóságnak törekednie kell a szennyezés megelőzésére, és minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős szennyezés, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetik a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az illetékes hatóság négyévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben az ilyen újraértékelésre az eltérés engedélyezését követő négy éven belül kerül sor – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
Az illetékes hatóság ötévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben az ilyen újraértékelésre az eltérés engedélyezését követő öt éven belül kerül sor – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
Módosítás 122 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont 2010/75/EU irányelv 15 cikk – 4 a bekezdés (új) – 1 és 2 albekezdés
(4a) A (3a) bekezdéstől eltérve és a 18. cikk sérelme nélkül, az illetékes hatóság bizonyos esetekben a tartomány kötelező felső szintjénél kevésbé szigorú környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket is meghatározhat. Ez az eltérés csak akkor alkalmazható, ha az értékelés azt mutatja, hogy a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek a BAT-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb technikákkal való elérése aránytalanul magas költségekkel járna a környezeti előnyökhöz és a környezeti elemek közötti kölcsönhatásokhoz képest, az alábbiak miatt:
a) az érintett létesítmény földrajzi helye vagy helyi éghajlati viszonyai; vagy
b) az érintett létesítmény műszaki jellemzői, beleértve a létesítménynek a BAT-következtetések közzétételétől számított 4 éven belüli bezárásáról elfogadott terv esetén.
Az első albekezdésben említett, vízzel kapcsolatos környezeti teljesítményre vonatkozó határértékekre vonatkozó eltérés engedélyezésének feltétele a létesítmény vízzel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli kockázatának alapos értékelése.
Az illetékes hatóság az engedélyezési feltételekhez csatolt mellékletben dokumentálja az első albekezdés alkalmazását alátámasztó indokokat, ideértve az értékelés eredményét és az alkalmazott feltételek indokolását is.
Az illetékes hatóságnak minden esetben biztosítania kell, hogy ne keletkezzen jelentős környezeti hatás, és a környezet egészének magas szintű védelme érvényesüljön. Az olyan eltérések nem engedélyezhetők, amelyek veszélyeztethetnék a 18. cikkben foglalt környezetminőségi szabványoknak való megfelelést.
Az illetékes hatóság ötévente vagy az engedélyben foglalt feltételek 21. cikk szerinti újraértékelése keretében – amennyiben ezt az újraértékelést az eltérés engedélyezését követő öt éven belül végzik el – újra elbírálja, hogy az e bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérés indokolt-e.
A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett elemek értékelésére szolgáló szabványosított módszertan megállapítása céljából. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4b) A 18. cikk sérelme nélkül, a (3) és (3a) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság abban az esetben, ha valamely létesítmény a nyersanyag- vagy tüzelőanyag-ellátás tartós megszakadásával vagy a kibocsátáscsökkentési technika elemeinek vis maior miatti zavarával szembesül, kevésbé szigorú kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményszinteket állapíthat meg legfeljebb három hónapra, amelyek 3 hónappal meghosszabbíthatók, amennyiben az e bekezdésben említett rendkívüli körülmények fennállnak, a szóban forgó ideiglenes kiigazítás okait és időtartamát indokoló egyszerűsített értékelés mellett. Amint az ellátási vagy kibocsátáscsökkentési feltételek helyreállnak, a tagállam biztosítja, hogy ez az eltérés érvényét veszítse.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett rendkívüli körülmények alapján engedélyezett eltérésekről.
A Bizottság értékeli, hogy az eltérési záradék alkalmazása indokolt-e az ebben az albekezdésben meghatározott kritériumok kellő figyelembevételével. Amennyiben a Bizottság kifogást emel, a tagállamok ennek megfelelően haladéktalanul felülvizsgálják az engedélyezett eltérést. Amint az ellátási feltételek helyreállnak, az eltérés hatályát veszíti.
(1) A kibocsátási határértékeknek való megfelelésnek a 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti értékelése során az érvényesített átlagos kibocsátási értékek meghatározása érdekében végzett mérések korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a mérési módszer mérési bizonytalanságát.
(1) A kibocsátási határértékeknek való megfelelésnek a 14. cikk (1) bekezdésének h) pontja szerinti értékelése során az érvényesített átlagos kibocsátási értékek meghatározása érdekében végzett mérések korrekciójának mértéke nem haladhatja meg a környezetszennyezés integrált megelőzésével és csökkentésével foglalkozó európai iroda (European Integrated Pollution Prevention and Control Bureau – EIPPCB) monitoringról szóló referenciajelentésében szereplő módszer szerint meghatározott mérési bizonytalanságot.
Az EIPPCB monitoringról szóló referenciajelentését [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napja]-ig naprakésszé kell tenni.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló mérési módszert. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az engedélyben a levegőbe és vízbe történő kibocsátások tekintetében meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékelésére szolgáló módszert. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett módszernek ki kell térnie legalább az érvényesített átlagos kibocsátási értékek megállapítására, és meg kell határoznia, hogy a megfelelésértékelés során hogyan kell figyelembe venni a mérési bizonytalanságot és a kibocsátási határértékek túllépésének gyakoriságát.
Az első albekezdésben említett módszernek ki kell térnie legalább az érvényesített átlagos kibocsátási értékek megállapítására, és meg kell határoznia, hogy a megfelelésértékelés során hogyan kell figyelembe venni az EIPPCB monitoringról szóló referenciajelentésében meghatározott mérési bizonytalanságot és a kibocsátási határértékek túllépésének gyakoriságát.
13a. A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2) A 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett időszakos monitoring gyakoriságát az illetékes hatóság az egyes létesítmények engedélyében, illetve általánosan kötelező erejű szabályok keretében határozza meg.
„(2) A 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett időszakos monitoring gyakoriságát az illetékes hatóság az egyes létesítmények engedélyében, illetve általánosan kötelező erejű szabályok keretében határozza meg.
Az első albekezdésben foglaltak sérelme nélkül az időszakos monitoringot a felszín alatti víz tekintetében legalább ötévente, a talaj tekintetében legalább tízévente kell elvégezni, kivéve, ha az ilyen ellenőrzés a szennyezés szisztematikus kockázatértékelésén alapul.
Az első albekezdésben foglaltak sérelme nélkül az időszakos monitoringot a BAT-következtetésekben meghatározottak szerint adott esetben és a felszín alatti víz tekintetében legalább háromévente, a talaj tekintetében legalább hétévente kell elvégezni, kivéve, ha az ilyen ellenőrzés a szennyezés szisztematikus kockázatértékelésén alapul.”
Módosítás 132 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 13 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 16 cikk – 2 a bekezdés (új)
13b. a 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) az ellenőrzést végző laboratóriumok minőség-ellenőrzésének olyan nemzetközi szabványokon kell alapulnia, mint például az ISO 17025.
14a. a 17. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1) Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.
„(1) Általánosan kötelező szabályok elfogadása esetén a tagállamok a 15. cikk (3) bekezdésének (új) (2a) albekezdésével összhangban biztosítják az integrált megközelítést és az egyedi engedélyezési feltételekkel elérhető szinttel egyenértékű magas szintű környezetvédelmet.”
Amennyiben egy környezetminőségi szabvány szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyenek az elérhető legjobb technikákkal megvalósíthatók, az engedélybe további intézkedéseket kell belefoglalni annak érdekében, hogy csökkentjen a létesítménynek az adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulása.
Amennyiben egy környezetminőségi szabvány szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyenek az elérhető legjobb technikákkal megvalósíthatók, a környezetminőségi előírásoknak való megfelelés érdekében hozható egyéb intézkedések sérelme nélkül az engedélybe további intézkedéseket – például az érintett szennyező anyagokra vonatkozó kiegészítő terhelési határértékek megállapítását – kell belefoglalni annak érdekében, hogy csökkentjen a létesítménynek az adott területen előforduló szennyezéshez való konkrét hozzájárulása.
Amennyiben az engedélyben az első bekezdéssel összhangban szigorúbb feltételeket határoztak meg, az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell az érintett létesítmények üzemeltetéséből származó releváns szennyező anyagok koncentrációját a befogadó környezetben, és az ilyen ellenőrzés eredményeit továbbítani kell az illetékes hatóságnak. Amennyiben az érintett szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési és mérési módszereket más vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg, az ebben a bekezdésben említett ellenőrzés céljára azokat a módszereket kell alkalmazni.
Amennyiben az engedélyben az első bekezdéssel összhangban szigorúbb feltételeket határoztak meg, az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell az érintett létesítmények üzemeltetéséből származó releváns szennyező anyagok koncentrációját és súlyát a befogadó környezetben, és az ilyen ellenőrzés eredményeit az információ keletkezését követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az információ keletkezését követő egy hónapon belül továbbítani kell az illetékes hatóságnak, illetve a relevancia függvényében a folyásiránnyal megegyező irányban található ivóvíztelep-üzemeltetőknek és/vagy szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőknek. Amennyiben az érintett szennyező anyagokra, többek között az úgynevezett koktélhatásra vonatkozó ellenőrzési és mérési módszereket más vonatkozó uniós jogszabályok határozzák meg, az ebben a bekezdésben említett ellenőrzés céljára azokat a módszereket kell alkalmazni.
Módosítás 136 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 19 cikk
15a. a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:
19. cikk
„19. cikk
Az elérhető legjobb technikák fejlődése
Az elérhető legjobb technikák fejlődése
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést és az új vagy frissített BAT-következtetések közzétételét, vagy azokról tájékoztatást kapjon, és az említett információt tegye elérhetővé az érintett nyilvánosság számára.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérje az elérhető legjobb technikákban bekövetkező fejlődést és az új vagy frissített BAT-következtetések vagy üzemeltetési szabályok közzétételét, vagy azokról tájékoztatást kapjon, és az említett információt tegye elérhetővé az érintett nyilvánosság számára.”
15b. A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető tájékoztassa az illetékes hatóságot bármilyen, a létesítmény jellegében vagy működésében tervezett változtatásról vagy a létesítmény bővítéséről, amelynek hatása lehet a környezetre. Ahol szükséges, az illetékes hatóság módosítja az engedélyt.
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető legalább hat hónappal az ilyen változtatás vagy bővítés végrehajtása előtt tájékoztassa az illetékes hatóságot bármilyen, a létesítmény jellegében vagy működésében tervezett változtatásról vagy a létesítmény bővítéséről, amelynek hatása lehet a környezetre. Adott esetben az illetékes hatóság megújítja az engedélyt, beleértve a meghosszabbításra vonatkozó eljárásokat is.
15c. A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban időszakonként újraértékelje és szükség esetén az ezen irányelvnek való megfelelés céljából frissítse az engedélyben foglalt valamennyi feltételt.
„(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóság a (2)–(5) bekezdéssel összhangban időszakonként újraértékelje és szükség esetén az ezen irányelvnek való megfelelés céljából frissítse az engedélyben foglalt valamennyi feltételt. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok legalább nyolcévenként felülvizsgálják az engedélyt.”
Módosítás 139 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 21 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
15d. A 21. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
a) az érintett létesítményre vonatkozó engedélyben foglalt valamennyi feltételt újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az ezen irányelvnek, és, adott esetben, különösen a 15. cikk (3) és (4) bekezdésének való megfelelés érdekében;
„a) az érintett létesítményre vonatkozó engedélyben foglalt valamennyi feltételt újraértékeljék és szükség esetén frissítsék az ezen irányelvnek, és, adott esetben, különösen a 15. cikk (3), (3a) és (4) bekezdésének való megfelelés érdekében;”
Módosítás 305 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 15 e pont (új) 2010/75/EU irányelv 21 cikk – 3 a bekezdés (új)
15e. A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben a vállalkozások a 3. cikkel összhangban új létesítmények építése vagy új létesítményekre vonatkozó engedély beszerzése révén mélyreható ipari átalakulást hajtanak végre a tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása érdekében, az illetékes hatóság – az ágazatspecifikus fejezetek vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – az átalakulás befejezéséig, de legkésőbb 2035-ig elhalaszthatja az érintett tevékenységekre vonatkozó engedély újraértékelését és frissítését.”
Módosítás 140 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 22 cikk – 2 bekezdés – 1 és 2 albekezdés
16a. A 22. cikk (2) bekezdésében az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja a vonatkozó veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a 2013. január 7-ét követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.
„(2) Amennyiben a tevékenység magában foglalja a vonatkozó veszélyes anyagok felhasználását, előállítását vagy kibocsátását, és tekintettel a létesítmény telephelyén a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségére, az üzemeltetőnek a létesítmény üzembe helyezése előtt vagy a létesítmény engedélyének a 2013. január 7-ét követő első alkalommal történő frissítése előtt alapállapot-jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.
Az alapállapot-jelentésnek tartalmaznia kell a talaj és a felszín alatti víz szennyezettségének meghatározásához szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tevékenység végleges leállításakor fennálló állapottal való, a (3) bekezdés szerinti számszerűsített összehasonlítás.
Az alapállapot-jelentésnek tartalmaznia kell a talaj, a felszíni és a felszín alatti víz szennyezettségének meghatározásához szükséges információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tevékenység végleges leállításakor fennálló állapottal való, a (3) bekezdés szerinti számszerűsített összehasonlítás.”
16b. Az 22. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által a talajban és a felszín alatti vizekben okozott szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a szóban forgó veszélyes anyagok kibocsátásával jelentős mértékű szennyezést okozott a talajban vagy a felszín alatti vizekben, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.
„A tevékenység végleges leállítása esetén az üzemeltető köteles értékelni a létesítmény által felhasznált, előállított vagy kibocsátott vonatkozó veszélyes anyagok által a talajban és a felszín alatti vizekben okozott szennyeződés mértékét. Amennyiben a (2) bekezdésben említett alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a létesítmény a szóban forgó veszélyes anyagok kibocsátásával jelentős mértékű szennyezést okozott a talajban, a felszíni vagy a felszín alatti vizekben, az üzemeltető ezen állapot helyreállítása érdekében megteszi a szennyeződés kezeléséhez szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében figyelembe lehet venni az ilyen intézkedések technikai megvalósíthatóságát.”
16c. A 23. cikk (4) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A két helyszíni szemle közötti időszak hosszát az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelése alapján kell meghatározni, és az a legmagasabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében pedig a három évet.
„A két helyszíni szemle közötti időszak hosszát az érintett létesítmények környezeti kockázatainak szisztematikus értékelése alapján kell meghatározni, és az a legmagasabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatokat hordozó létesítmények esetében pedig a három évet. A nyilvánosságot tájékoztatni kell a létesítmények környezeti kockázatainak értékeléséről.”
16d. A 23. cikk (4) bekezdésének ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó kritériumokról.
Legkésőbb két évvel ezen irányelv átültetését követően a Bizottság iránymutatást fogad el és adott esetben rendszeresen frissít a környezeti kockázatok értékelésére vonatkozó kritériumokról.”
Módosítás 144 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – a pont – -i alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 1 bekezdés – b pont
-i. A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b) jelentős változtatás iránti engedély kiadása;
„b) jelentős változtatás iránti engedély kiadása vagy újraértékelése;”
Módosítás 145 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – i alpont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a), b) és f) pont tekintetében – többek között szisztematikusan az interneten is, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül – a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:”;
(2) Az engedély megadására, újraértékelésére vagy frissítésére vonatkozó határozat meghozatalát követően az illetékes hatóság az a), b) és f) pont tekintetében – többek között szisztematikusan az interneten is, a honlapján, egy könnyen megtalálható weboldalon, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül – a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
Módosítás 146 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – i a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
ia. A 24. cikk (2) bekezdése a következő aa) ponttal (új) egészül ki:
aa) az 5. cikk (4) bekezdésében említett engedély összefoglalója;
Módosítás 147 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – b pont – ii a alpont (új) 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 2 bekezdés – e pont
iia. A 24. cikk (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:
e) a 14. cikkben említett engedélyezési feltételek – beleértve a kibocsátási határértékeket is – meghatározásának módja az elérhető legjobb technikák és az elérhető legjobb technikák révén elérhető kibocsátási szintek viszonylatában;
„e) a 14. cikkben említett engedélyezési feltételek – beleértve a kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményszinteket is – meghatározásának módja az elérhető legjobb technikák és az elérhető legjobb technikák révén elérhető kibocsátási szintek és környezeti teljesítményszintek viszonylatában;”
Módosítás 148 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3) Az illetékes hatóság szintén nyilvánosságra hozza az alábbiakat, többek között szisztematikusan az interneten is, díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül:
(3) Az illetékes hatóság szintén nyilvánosságra hozza az alábbiakat, többek között szisztematikusan az interneten is, a honlapján, egy könnyen megtalálható weboldalon,díjmentesen és a regisztrált felhasználók hozzáférésének korlátozása nélkül:
Módosítás 149 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont – c pont 2010/75/EU irányelv 24 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) a kibocsátások ellenőrzésének eredményei, ahogy azt az engedélyben foglalt feltételek megkövetelik, és amelyek az illetékes hatóság birtokában vannak;
b) a kibocsátások ellenőrzésének eredményei, ahogy azt az engedélyben foglalt feltételek megkövetelik, és amelyek az illetékes hatóság birtokában vannak egy olyan adatbázisban, amely lehetővé teszi a lekérdezésalapú adatállományok letöltését;
Módosítás 150 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 17 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 25 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
17a. A 25. cikk (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintettek körébe tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy a 24. cikk szerinti határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:
„A tagállamok biztosítják, hogy vonatkozó nemzeti jogrendszerükkel összhangban az érintettek körébe tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy a 14. cikk, a 17. cikk (1)–(3) bekezdése, a 22. cikk, valamint a 24. cikk szerinti határozatok, jogi aktusok és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén bíróság vagy jogszabályban létrehozott, más független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:”
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függhet attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függ attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
18a. A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát.
„(3) Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg, összhangban azzal a célkitűzéssel, amely szerint biztosítják az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széleskörű jogát.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti bármely követelménynek megfelelő nem kormányzati szervezet érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti bármely követelménynek megfelelő nem kormányzati szervezet érdekeltségét, valamint bármely olyan szubnacionális hatóság érdekét, amelynek területét vagy lakosságát hátrányosan érintheti az ezen irányelvnek való megfelelés hiánya, az (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.
E szervezetek és hatóságok jogait az (1) bekezdés b) pontjának az alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.”
(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy létesítmény üzemeltetése jelentős negatív hatást gyakorolhat egy másik tagállam környezetére, vagy ha egy tagállam, amely jelentős mértékben érintett lehet, idevágó kérelmet nyújt be, az a tagállam, amelynek a területén a 4. cikk vagy a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtották az engedély iránti kérelmet, a kért vagy a IV. melléklet értelmében rendelkezésre bocsátott információkat továbbítja a másik tagállam számára egyidejűleg azzal, hogy azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. A szóban forgó információk alapján konzultációkat kell folytatni a két tagállam között, biztosítva ugyanakkor, hogy az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam észrevételeit benyújtsák még azt megelőzően, hogy azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén az engedély iránti kérelmet benyújtották, meghozza a határozatát. Amennyiben az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam az érintett nyilvánossággal való konzultációra rendelkezésre álló határidőn belül nem tesz észrevételeket, az illetékes hatóság lefolytatja az engedélyezési eljárást.
(1) Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy létesítmény üzemeltetése jelentős negatív hatást gyakorolhat egy másik tagállam környezetére, vagy ha egy tagállam, amely érintett lehet, idevágó kérelmet nyújt be, az a tagállam, amelynek a területén a 4. cikk vagy a 20. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtották az engedély iránti kérelmet, vagy amelynek a területén a 21. cikk alapján újraértékelték az engedélyt, a kért vagy a IV. melléklet értelmében rendelkezésre bocsátott információkat továbbítja a másik tagállam számára egyidejűleg azzal, hogy azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi és legkésőbb három hónap elteltével. A szóban forgó információk alapján konzultációkat kell folytatni a két tagállam között, biztosítva ugyanakkor, hogy az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam észrevételeit benyújtsák még azt megelőzően, hogy azon tagállam illetékes hatósága, amelynek területén az engedély iránti kérelmet benyújtották, meghozza a határozatát. Amennyiben az esetlegesen jelentős mértékben érintett tagállam az érintett nyilvánossággal való konzultációra rendelkezésre álló határidőn belül nem tesz észrevételeket, az illetékes hatóság lefolytatja az engedélyezési eljárást.
Módosítás 154 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 26 cikk – 4 a bekezdés (új)
19a. A 26. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő regionális, határokon átnyúló kommunikációs csatornákat hozzanak létre.
Módosítás 155 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont 2010/75/EU irányelv IIa fejezet – cím
A tagállamok, ahol ez lehetséges, ösztönzik új keletű technikák kifejlesztését és alkalmazását, különösen abban az esetben, ha a BAT-következtetések, a BAT-referenciadokumentumok vagy a 27a. cikkben említett, ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ megállapításai ilyen technikákat határoztak meg.
Bármilyen technika vagy meghatározott technológia alkalmazásának előírása nélkül, a tagállamok, ahol ez lehetséges, ösztönzik új keletű technikák kifejlesztését és alkalmazását, különösen abban az esetben, ha a BAT-következtetések, a BAT-referenciadokumentumok vagy a 27a. cikkben említett, ipari átalakulással és kibocsátással foglalkozó innovációs központ megállapításai ilyen technikákat határoztak meg.
(2) A központ összegyűjti és elemzi az innovatív technikákkal kapcsolatos információkat, beleértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából releváns új keletű technikákat is, továbbá leírja azok fejlettségi szintjét és környezeti teljesítményét. A Bizottság figyelembe veszi a központ megállapításait a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információcserére vonatkozó munkaprogram kidolgozása során, valamint a 13. cikk (1) bekezdésében említett BAT-referenciadokumentumok elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során.
(2) A központ összegyűjti és elemzi az innovatív technikákkal kapcsolatos információkat, beleértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából releváns új keletű technikákat is, továbbá leírja azok fejlettségi szintjét és környezeti teljesítményét. A Bizottság figyelembe veszi a központ megállapításait a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információcserére vonatkozó munkaprogram kidolgozása során, valamint a 13. cikk (1) bekezdésében említett BAT-referenciadokumentumok az illetékes sevillai technikai munkacsoport általi értékelést követő elkészítése, felülvizsgálata és frissítése során.
Módosítás 158 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2010/75/EU irányelv 27a cikk – 3 bekezdés – e a pont (új)
ea) az érintett mezőgazdasági termelők képviselői;
Módosítás 159 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 pont 2010/75/EU irányelv 27a cikk – 3 bekezdés – g pont
g) a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek;
g) az emberi egészség vagy a környezet védelmét előmozdító nem kormányzati szervezetek;
A 18. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóság összesen legfeljebb 24 hónapig ideiglenes eltérést engedélyezhet a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, valamint a 11. cikk a) és b) pontjában meghatározott elvektől az új keletű technikák tesztelése vonatkozásában.
A 18. cikk és a 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az illetékes hatóság összesen legfeljebb 36 hónapig ideiglenes eltérést engedélyezhet a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményektől, valamint a 11. cikk a) és b) pontjában meghatározott elvektől az új keletű technikák tesztelése vonatkozásában, feltéve, hogy ezen időszak lejárta után vagy felhagynak e technikák alkalmazásával, vagy pedig a tevékenység eléri legalább az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintet.
A 21. cikk (3) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság olyan kibocsátási határértékeket is megállapíthat, amelyek a létesítmény fő tevékenységére vonatkozó BAT-következtetésekről szóló határozatnak a 13. cikk (5) bekezdése szerinti közzétételétől számított hat évig biztosítják, hogy a kibocsátások normál üzemeltetési feltételek mellett ne haladják meg a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.
A 15. cikk (3) és (3a) bekezdésétől, valamint a 21. cikk (3) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság az üzemeltető kérésére olyan indikatív kibocsátási határértékeket is megállapíthat, amelyek a létesítmény fő tevékenységére vonatkozó BAT-következtetésekről szóló határozatnak a 13. cikk (5) bekezdése szerinti közzétételétől számított hat évig biztosítják, hogy a kibocsátások normál üzemeltetési feltételek mellett ne haladják meg a BAT-következtetésekről szóló határozatokban meghatározott, új keletű technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. A tagállamok vagy az illetékes hatóságok értesítik az ipari átalakulással és kibocsátásokkal foglalkozó innovációs központot (INCITE) azokról az új keletű technikákról, amelyekre engedélyt adtak ki.
A tagállamok előírják, hogy 2030. június 30-ig az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I.melléklet 1., 2., 3., 4., 6.1a. és 6.1b.pontjában felsorolt tevékenységeket végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok kérik, hogy 2030. június 30‑ig az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere tartalmazzon egy, a vállalat az I.melléklet 1., 2., 3., 4., 6.1a. és 6.1b. pontjában felsorolt csoportos tevékenységeire vonatkozó indikatív átalakítási tervet. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a vállalat hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához. Az átalakítási tervnek konkrét információkat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a vállalat hogyan tervezi energia-, víz- és erőforrás-hatékonyságának javítását, ezért a tervben meg kell határozni a teljes fogyasztás csökkentése és a műveletek hatékonyságának javítása érdekében végrehajtandó intézkedéseket.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy 2031. december 31-ig az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy az (1) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet legkésőbb az első albekezdésben meghatározott határidőket követő egy éven belül értékelje, hogy az első albekezdés szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
Amennyiben az átalakítási tervek elemeit máshol már kidolgozták, és azok megfelelnek ennek a rendelkezésnek, az átalakítási tervben hivatkozni lehet a vonatkozó dokumentumokra.
(1a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett átalakítási terveket rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén megújítsák.
A tagállamok előírják, hogy az engedélyezési feltételek 21. cikk (3) bekezdése szerinti felülvizsgálatának részeként a BAT-következtetésekre vonatkozó határozatok 2030. január 1-jét követő közzététele után az üzemeltető 14a. cikk szerinti környezetközpontú irányítási rendszere minden olyan létesítményre vonatkozóan tartalmazzon egy átalakítási tervet, amely az I. mellékletben felsorolt, de az (1) bekezdésben nem említett tevékenységet végez. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok előírják, hogy az I. mellékletben felsorolt, az (1) bekezdésben nem említett tevékenységet végző üzemeltető 2030. január 1-jéig az e cikk (1) bekezdésében meghatározott átalakítási tervet foglaljon bele a 14a. cikkben említett környezetközpontú irányítási rendszerébe. A (4) bekezdésben leírt formátumot követve az átalakítási tervnek információkat kell tartalmaznia azzal kapcsolatban, hogy a létesítmény hogyan fog átalakulni a 2030–2050-es időszak során annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni a fenntartható, tiszta, körforgásos és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő kialakulásához.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy a (2) bekezdés első albekezdése szerinti átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az üzemeltető által a környezetközpontú irányítási rendszerének részeként megbízott ellenőrző szervezet értékelje, hogy a (2) bekezdés első albekezdése szerinti indikatív átalakítási tervek megfelelnek-e a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek.
(3) Az üzemeltető a környezetközpontú irányítási rendszere közzétételének részeként nyilvánosságra hozza az átalakítási tervét, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés eredményeit.
(3) A vállalat a környezetközpontú irányítási rendszere közzétételének részeként nyilvánosságra hozza az átalakítási tervét, annak aktualizált változatait, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés eredményeit.
(4) A Bizottság 2028. június 30-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az átalakítási tervek formátumát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 75. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(4) A Bizottság 2026. június 30-ig a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el abból a célból, hogy az átalakítási tervek formátumának és a 200 legszennyezőbb létesítmény jegyzékének meghatározása révén kiegészítse ezt az irányelvet.
A Bizottság 2035-ig felülvizsgálja az átalakítási terv tartalmát és formátumát, és szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészíti az átalakítási terveket olyan elemekkel, mint például az ágazatspecifikus mérföldkövek, valamint szükség esetén az átalakítási tervekre vonatkozó jelentéstétel formátumának leírása, és 2040-ig a 200 legszennyezőbb létesítmény jegyzéke, figyelembe véve a légszennyező anyagok után a vízszennyező anyagokat is.
(4a) A tagállamok adott esetben előírják a létesítmények üzemeltetői számára, hogy értékeljék a digitális eszközök használatának előnyeit annak érdekében, hogy javítsák létesítményeik környezeti teljesítményét.
22a. Az 30. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(5) Az illetékes hatóság kén-dioxid tekintetében engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésben előírt határértékeknek való megfelelési kötelezettségtől legfeljebb hat hónapra történő eltérést olyan tüzelőberendezések számára, amelyek a fenti határértékeknek való megfelelés céljára rendes körülmények között alacsony kéntartalmú tüzelőanyagot használnak, amennyiben az üzemeltető a határértékeket az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag ellátásának súlyos hiányból eredő megszakadása miatt nem tudja betartani.
„(5) Az illetékes hatóság kén-dioxid tekintetében engedélyezheti a (2) és (3) bekezdésben előírt határértékeknek való megfelelési kötelezettségtől legfeljebb hat hónapra történő eltérést olyan tüzelőberendezések számára, amelyek a fenti határértékeknek való megfelelés céljára rendes körülmények között alacsony kéntartalmú tüzelőanyagot használnak, amennyiben az üzemeltető a határértékeket az alacsony kéntartalmú tüzelőanyag ellátásának súlyos hiányból eredő megszakadása miatt nem tudja betartani.
A tagállamok az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
A tagállamok az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják a Bizottságnak a hiány bizonyítékát és az eltérés szükségességére vonatkozó részletes indokolást.”
22b. A 30. cikk (6) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről.
„A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdés alapján engedélyezett bármilyen eltérésről, és a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ellátás megszakadásának bizonyítékait, valamint az eltérés szükségességére vonatkozó részletes indokolást.”
Módosítás 172 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új) 2010/75/EU irányelv 30 cikk – 9 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
22c. A 30. cikk (9) bekezdése első albekezdése c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
c) a földgáztól eltérő gázokat elégető tüzelőberendezések;
„c) a fosszilis vagy biogén gáztól eltérő gázokat elégető tüzelőberendezések;”
Módosítás 294 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új) 2010/75/EU irányelv 34a cikk
22d. A szöveg a következő 34a. cikkel egészül ki:
„(1) A tagállamok 2029. december 31-ig mentesíthetik a [hatálybalépés időpontja]-án/-én kis, szigetüzemben működő rendszer részét képező tüzelőberendezéseket a 30. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékek vagy adott esetben a 31. cikkben említett kéntelenítési arányok betartása alól. Be kell tartani legalább az ezekre a tüzelőberendezésekre vonatkozó engedélyben különösen a 2001/80/EK és a 2008/1/EK irányelv követelményei szerint meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékeket.
A tagállamok intézkedéseket hoznak a kibocsátások nyomon követésének biztosítására, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne kerülhessen sor jelentős szennyezés okozására. A tagállamok csak akkor vonhatják ki a létesítményeket a kibocsátási határértékek hatálya alól, ha már a kevesebb szennyezést eredményező intézkedésekkel kapcsolatos összes lehetőséget kimerítették. A mentesség nem adható meg a szükségesnél hosszabb ideig.
(2) 2030. január 1-jétől az érintett tüzelőberendezéseknek meg kell felelniük a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó, a 15. cikk (3) bekezdésében említett kibocsátási határértékeknek.
(3) Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdéssel összhangban mentességet biztosítottak, megfelelési tervet hajtanak végre az (1) bekezdés szerinti mentességben részesülő tüzelőberendezésekre vonatkozóan. A megfelelési terv tartalmazza a tagállam által annak érdekében hozott intézkedéseket, hogy 2029. december 31-re biztosítsa a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékek betartását. A tervnek tartalmaznia kell továbbá a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjének és időtartamának a terv által lefedett időszakban történő minimalizálására irányuló intézkedéseket, valamint a keresletszabályozási intézkedésekre és a tisztább alternatívákra történő átállás lehetőségeire – például a megújuló energiaforrások alkalmazására és a szárazföldi hálózatokkal való összekapcsolásra – vonatkozó információkat.
(4) A tagállamok legkésőbb [a hatálybalépés időpontja + 6 hónap]-ig tájékoztatják a Bizottságot megfelelési tervükről. A Bizottság értékeli a terveket, és ha a Bizottság a kézhezvételtől számított 12 hónapon belül nem emel ellene kifogást, az érintett tagállam a tervét elfogadottnak tekinti. Abban az esetben, ha a Bizottság kifogást emel azon az alapon, hogy a terv nem garantálja az érintett üzemek megfelelését 2029. december 31-re, vagy a terv által lefedett időszakban nem minimalizálja a szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendjét és időtartamát, a tagállam a Bizottság kifogásairól szóló értesítéstől számított hat hónapon belül megküldi a tagállamnak a felülvizsgált tervet. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében a második albekezdésben említett időszak hat hónap.
(5) A tagállamok legkésőbb [a hatálybalépés időpontja + 18 hónap]-ig és minden ezt követő naptári év végén jelentést tesznek a Bizottságnak a tervben leírt intézkedések előrehaladásáról. A tagállamok a terv bármely későbbi módosításáról tájékoztatják a Bizottságot. A tagállam által a Bizottságnak eljuttatott új tervváltozat értékelése tekintetében az (5) bekezdés második albekezdésében említett időszak hat hónap.
(6) A tagállam a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az eltérést és az előírt feltételeket.”
Módosítás 173 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont 2010/75/EU irányelv 42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) az égetés nem okoz nagyobb kibocsátást, mint a piacon hozzáférhető és a létesítményben elégethető legkevésbé szennyező tüzelőanyagok égetése;
a) az égetés kisebb kibocsátást okoz, mint a piacon hozzáférhető és a létesítményben elégethető legkevésbé szennyező tüzelőanyagok égetése;
Módosítás 174 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 a pont (új) 2010/75/EU irányelv 42 cikk – 2 a bekezdés (új)
23a. A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(2a) A (2) bekezdés b) pontjában említett üzemeknek jelentést kell készíteniük az illetékes hatóságoknak az elégetett összes hulladékról, beleértve a 45. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett veszélyes hulladék mennyiségét és jellemzőit, a levegőbe és vízbe történő kibocsátásokat, a pH-értéket, a hőmérsékletet és a szennyvíz-kibocsátási hozamot.
Módosítás 175 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 b pont (új) 2010/75/EU irányelv 50 cikk – 2 a bekezdés (új)
23b. Az 50. cikk a következő (2a) bekezdéssel (új) egészül ki:
(2a) A hulladékégető és együttégető művekből származó, levegőbe történő kibocsátásokat, különösen a PCDD/F-ek és a dioxin jellegű PCB-k indítási és leállítási műveletek során történő kibocsátását a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek (OTNOC) mellett is nyomon kell követni. A hulladékégető és együttégető műveknek minden üzemidő alatt, ezen belül az OTNOC mellett is meg kell akadályozniuk a PCDD/F-ek és a dioxin jellegű PCB-k kibocsátását, többek között annak biztosítása révén, hogy a füstgáztisztító rendszer a hulladék betáplálása előtt teljes mértékben működjön.
23c. Az 55. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) Az óránként két tonna vagy annál nagyobb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek esetében a 72. cikkben említett jelentésnek információt kell tartalmaznia a létesítmény működéséről és annak ellenőrzéséről, illetve be kell számolnia az égetési és együttégetési technológia működéséről és a levegőbe és vízbe történő kibocsátásoknak a kibocsátási határértékekhez viszonyított szintjéről. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Az óránként két tonna vagy annál nagyobb névleges teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek esetében a 72. cikkben említett jelentésnek információt kell tartalmaznia a létesítmény működéséről és annak ellenőrzéséről, illetve be kell számolnia az égetési és együttégetési technológia működéséről és a levegőbe és vízbe történő kibocsátásoknak a kibocsátási határértékekhez viszonyított szintjéről. Ennek magában kell foglalnia a bruttó értékben megadott kibocsátási adatokat és az eredeti laboratóriumi vizsgálati jelentéseket. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
23d. A 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek az általuk tartalmazott illékony szerves vegyületek miatt az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint karcinogénnek, mutagénnek vagy reprodukciós toxicitásúnak minősülnek, és a H340, H350, H350i, H360D vagy a H360F figyelmeztető mondatot rendelik hozzájuk, amennyire ez lehetséges, a lehető legrövidebb időn belül fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.
Az olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyek az általuk tartalmazott illékony szerves vegyületek miatt az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint karcinogének, mutagének vagy reprodukciós toxicitásúak, és a H340, H350, H350i, H360D vagy a H360F figyelmeztető mondatot rendelik hozzájuk, vagy amelyek az 1272/2008 rendelet szerint perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy endokrin károsító tulajdonságúnak minősülnek, amennyire ez lehetséges, a lehető legrövidebb időn belül fel kell váltani kevésbé ártalmas anyagokkal vagy keverékekkel.
23e. Az 63. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) Ha a meglévő létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik az irányelv hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, ami jelentős változtatáson megy keresztül, vagy új létesítményként sorolják be, vagy meglévő létesítményként, feltéve, hogy az egész létesítmény teljes kibocsátása nem haladja meg azt az értéket, amit az eredményezett volna, ha a jelentősen megváltoztatott részt új létesítményként kezelik.
„(2) Ha a meglévő létesítmény jelentős változtatáson megy keresztül, vagy jelentős változtatást követően először esik az irányelv hatálya alá, a létesítménynek azt a részét, ami jelentős változtatáson megy keresztül, új létesítményként sorolják be.”
Módosítás 179 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 23 f pont (új) 2010/75/EU irányelv 64 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
23f. A 64. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
da) a szerves oldószerek újrafeldolgozása és újrafelhasználása előtt álló akadályok és ezen akadályok felszámolásának módjai.
23g. A 70. cikk harmadik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) Az ellenőrzést a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni, illetve ha CEN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-szabványokat, országos vagy más nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.
„(3) Az ellenőrzést a CEN-szabványoknak megfelelően kell elvégezni, illetve ha CEN-szabványok nem állnak rendelkezésre, olyan ISO-szabványokat, országos vagy más nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Ez a követelmény az ellenőrzést végző laboratórium minőségbiztosítási rendszerére is vonatkozik. ”
Ezt a fejezetet az Ia. mellékletben meghatározottazon tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek elérik az ugyanabban a mellékletben megállapított küszöbértékeket.
Ezt a fejezetet az alábbi, az alsó küszöbértéket elérő sertés- és baromfitartási tevékenységekre kell alkalmazni:
a) gazdaság vagy mezőgazdasági létesítmény:
i. több mint 40 000 férőhellyel baromfi számára;
ii. több, mint 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára; vagy
iii. több mint 750 férőhellyel tenyészkocák számára;
vagy
b) gazdaság vagy mezőgazdasági létesítmény legalább 750 számosállategység számára. A számosállategységben kifejezett hozzávetőleges egyenértéknek az ezen irányelv -Ia. mellékletében meghatározott együtthatókon kell alapulnia.
A [a (3) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a VIa. fejezet hatálya alá tartozó tenyésztési tevékenységekből származó termékek forgalomba hozhatók az uniós piacon, feltéve, hogy a tenyésztési tevékenységet végző létesítmény megfelel az e cikkben említett működési szabályok egységes feltételeinek, vagy ha az importőrök olyan harmadik országokból származó származási garanciákat nyújtanak, amelyek a hatékonyság szempontjából összehasonlíthatónak tekinthetők. A behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik a behozott termékek megfelelőségét. A Bizottság [az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napja]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust terjeszt elő egy WTO-konzisztens módszertan létrehozása céljából, amely az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a termékek uniós forgalomba hozatalára vonatkozó eljárást és az illetékes hatóság számára ellenőrzési eljárást állapít meg.
Ha két vagy több létesítmény egymáshoz közel helyezkedik el, és azok üzemeltetője azonos, vagy ha a létesítmények egymással gazdasági vagy jogi kapcsolatban lévő üzemeltetők ellenőrzése alatt állnak, az érintett létesítményeket a 70a. cikkben említett kapacitási küszöbérték kiszámítása céljából egyetlen egységnek kell tekinteni.
A tagállamok intézkedéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy ha két vagy több, tenyésztési tevékenységet végző létesítmény egymáshoz közel helyezkedik el, és azok üzemeltetője azonos, vagy ha a létesítmények egymással gazdasági vagy jogi kapcsolatban lévő üzemeltetők ellenőrzése alatt állnak, az érintett létesítményeket a 70a. cikkben említett kapacitási küszöbérték kiszámítása céljából egyetlen egységnek kell tekinteni. A tagállamok biztosítják, hogy ezt a szabályt ne használják az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megkerülésére. ... [az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónap első napja]-ig a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat tesz közzé azokról a kritériumokról, amelyek alapján a különböző létesítményeket az (1) bekezdés szerint egyetlen egységnek kell tekinteni.
Módosítás 183 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70c cikk – cím
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó egyetlen létesítmény se üzemelhessen engedély nélkül, és hogy a létesítmények üzemeltetése megfeleljen a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó egyetlen létesítmény se üzemelhessen engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, és hogy az Ia. mellékletben említett valamennyi létesítmény üzemeltetése egységes feltételek mellett megfeleljen a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak.
Az adminisztratív terhek elkerülése érdekében a tagállamok bármely hasonló, már létező eljárást alkalmaznak a nyilvántartásba vételre. A tagállamok minden esetben engedélyezési eljárást alkalmaznak az intenzív baromfi- és sertéstartásra:
a) több mint 40 000 férőhellyel baromfi számára,
b) több, mint 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára, vagy
c) több mint 750 férőhellyel tenyészkocák számára.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot az e fejezet hatálya alá tartozó létesítményekben tervezett minden olyan lényeges változtatásról, amelynek hatása lehet a környezetre. Ahol szükséges, az illetékes hatóság újraértékeli és frissíti az engedélyt.
(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltető haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot az e fejezet hatálya alá tartozó létesítményekben tervezett minden olyan lényeges változtatásról, amelynek hatása lehet a környezetre. Az illetékes hatóság adott esetben újraértékeli és frissíti az engedélyt, vagy felkéri az üzemeltetőt, hogy nyújtson be engedély iránti kérelmet vagy végezzen új nyilvántartásba vételt.
(4a) A Bizottság az üzemeltetési szabályok teljes körű végrehajtását követő két éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, amelyben értékeli a rendszernek az ezen irányelv hatálya alá tartozó mezőgazdasági létesítmények gazdasági életképességére gyakorolt hatását, az engedélyezési és nyilvántartási rendszerekhez kapcsolódó költségeket, valamint a végrehajtott intézkedések által elért kibocsátáscsökkentéseket, figyelembe véve a meghatározott feltételeknek való megfeleléshez kapcsolódó valamennyi költséget és hasznot, annak érdekében, hogy az irányelv egyes végrehajtási rendelkezéseit ennek megfelelően kiigazítsa.
A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető a 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrizze a kibocsátásokat és a kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltető a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrizze a kibocsátásokat és a kapcsolódó környezeti teljesítményszinteket.
Az üzemeltető legalább hat éven keresztül nyilvántartást vezet az ellenőrzési eredményekről és feldolgozza azokat oly módon, hogy lehetővé tegye a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékeknek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolását.
A monitoringadatok előállításához mérési módszereket, vagy ahol ez nem lehetséges, olyan számítási módszereket kell használni, mint például a kibocsátási tényezők alkalmazása. A mérési és adott esetben a számítási módszereket egyaránt le kell írni az üzemeltetési szabályokban.
Az üzemeltető legalább hat éven keresztül nyilvántartást vezet az ellenőrzési eredményekről és feldolgozza azokat oly módon, hogy lehetővé tegye az üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékeknek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeknek való megfelelés igazolását.
A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónap első napja]-ig iránymutatásokat tesz közzé a mérési és számítási módszerek kritériumairól, figyelembe véve a tenyésztési gyakorlatok sajátosságait és heterogenitását az Unióban.
(2) A 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokban meghatározott kibocsátási határértékek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek be nem tartása esetén a tagállamok megkövetelik, hogy az üzemeltető tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelés a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon.
(2) A 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított üzemeltetési szabályokban meghatározott egységes feltételek melletti kibocsátási határértékek és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek be nem tartása esetén a tagállamok megkövetelik, hogy az üzemeltető tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelés a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon.
(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a létesítmény által termelt hulladék, állati melléktermékek vagy egyéb maradékanyagok talajon történő szétterítésére a 70i. cikkben foglalt üzemeltetési szabályokban és más vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott elérhető legjobb technikákkal összhangban kerüljön sor, és az ne okozzon jelentős környezetszennyezést.
(3) Az üzemeltető biztosítja, hogy a trágyagazdálkodásra, így a létesítmény által termelt hulladék, állati melléktermékek vagy egyéb maradékanyagok talajon történő szétterítésére az üzemeltetési szabályokban és más vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott elérhető legjobb technikákkal összhangban kerüljön sor, és az ne okozzon jelentős környezetszennyezést.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő ellenőrzésre kerüljön sor a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő, egyenlő feltételek melletti ellenőrzésre kerüljön sor a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított üzemeltetési szabályokkal összhangban.
(3) Az üzemeltető a (2) bekezdésben felsorolt adatokat és információkat kérésre késedelem nélkül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja. Ezt az illetékes hatóság a 70i. cikkben említett üzemeltetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében kérheti. Az illetékes hatóság köteles ezt kérni akkor, ha egy magánszemély hozzáférést kér az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokhoz vagy információkhoz.
(3) Az üzemeltető a (2) bekezdésben felsorolt adatokat és információkat kérésre késedelem nélkül az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja. Ezt az illetékes hatóság az üzemeltetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében kérheti. Az illetékes hatóság köteles ezt kérni akkor, ha egy magánszemély hozzáférést kér az e cikk (2) bekezdésében felsorolt adatokhoz vagy információkhoz.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 70i.cikkben említett üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrzött kibocsátási értékek és környezeti teljesítményszintek ne haladják meg az említett cikkben meghatározott kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 70i. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított egységes feltételek mellett, az üzemeltetési szabályokkal összhangban ellenőrzött kibocsátási értékek és környezeti teljesítményszintek ne haladják meg az említett cikkben meghatározott kibocsátási határértékeket és környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket.
Módosítás 198 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70g cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a nyilvántartásba vételi eljárásban abban az esetben, ha nem fogadnak el általános kötelező érvényű szabályokat, és a tagállamok csak a létesítmény nyilvántartásba vételét engedélyezik.
Módosítás 199 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont 2010/75/EU irányelv 70g cikk – 2 bekezdés – a pont
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függhet attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A felülvizsgálati eljárásban való részvétel nem függ attól, hogy a nyilvánosság érintett tagja milyen szerepet töltött be az ezen irányelv szerinti döntéshozatali eljárások részvételi szakaszában.
A Bizottság az Ia. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében az elérhető legjobb technikák alkalmazásával összhangban lévő előírásokat tartalmazó üzemeltetési szabályokat állapít meg, amelyek a következőket foglalják magukban:
törölve
a) kibocsátási határértékek;
b) ellenőrzési követelmények;
c) a talajon való szétterítésre vonatkozó gyakorlatok;
d) a környezetszennyezés megelőzésére és mérséklésére vonatkozó gyakorlatok;
e) a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékek;
f) egyéb intézkedések a III. melléklettel összhangban.
(1a) A Bizottság információcserét szervez a tagállamok, az érintett ágazatok, a környezetvédelmet előmozdító nem kormányzati szervezetek és a Bizottság között, mielőtt a (2) bekezdéssel összhangban egységes feltételek mellett működési szabályokat állapítana meg.
Az információcserének különösen az alábbiakra kell kiterjednie:
a) a létesítmények és technikák kibocsátási és környezeti teljesítményszintjei a kibocsátások, a fogyasztás és a nyersanyagok jellege, a vízfogyasztás, az energiafelhasználás és a hulladékkeletkezés, valamint a III. melléklettel összhangban lévő egyéb intézkedések tekintetében;
b) alkalmazott technikák, kapcsolódó monitoring, környezeti elemek közötti kölcsönhatások, gazdasági és műszaki életképesség, valamint az e tekintetben bekövetkezett fejlemények;
c) az a) és b) pontokban említettek megfontolását követően azonosított legjobb rendelkezésre álló technikák.
(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályok megállapításával.
(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az Ia. mellékletben említett, az e cikkben említett információcsere eredményeként létrejövő valamennyi tevékenységre vonatkozó egységes feltételek szerinti üzemeltetési szabályok megállapítása céljából.
Ezeknek az egységes feltételek melletti üzemeltetési szabályoknak összhangban kell lenniük az Ia. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében elérhető legjobb technikák alkalmazásával, és figyelembe kell venniük e létesítmények jellegét, típusát, méretét és sűrűségét, a vegyes gazdaságok esetén az egyes állatkategóriák állományának méretét, valamint a legelőalapú tartási rendszerek sajátosságait, amennyiben az állatokat csak szezonálisan tartják beltéri létesítményekben.
Az üzemeltetési szabályoknak magukban kell foglalniuk az állattenyésztésben alkalmazott új keletű technikákat, és meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóság engedélyt adhat az ilyen technikákat alkalmazó mezőgazdasági létesítményeknek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett létesítményekre vonatkozó valamennyi engedélyezési feltétel megfeleljen az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályoknak az e szabályokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 42 hónapon belül.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett létesítményekre és az éppen nyilvántartásba vett létesítményekre vonatkozó valamennyi engedélyezési feltétel megfeleljen az (1) bekezdésben említett üzemeltetési szabályoknak az e szabályokat megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított 42 hónapon belül.
25a. A 72. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(5) A tagállamok minden évben elektronikus úton a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő elemeket, amelyeket könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát formátumban közzé kell tenni a portálon:
a) az engedély-összefoglaló az ezen irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktussal összhangban;
b) az EMS-re mutató közvetlen link, ezen irányelv 14a. cikke szerinti közvetlen kapcsolat;
c) direkt link az ezen irányelv 5. cikkének (4) bekezdése szerinti engedélyhez és adott esetben az ezen irányelv 15. cikke második albekezdésének alkalmazására vonatkozó engedély mellékletéhez;
d) direkt link az ezen irányelv 27d. cikke szerinti átalakítási tervekhez;
e) a 79a. cikkben említett, rendelkezésre álló tudományos adatok.
f) az ezen irányelv 79. cikke szerinti, a követelményeknek meg nem felelő létesítmények jegyzéke azt követően, hogy az érintett tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága a nemzeti joggal összhangban jogerős határozatot hozott a meg nem felelésről;
g) direkt link az illetékes hatóságok minden egyes létesítményére vonatkozó nyilvános hirdetmények honlapjához.
A Bizottság a tagállamok által bejelentett információkat az első albekezdésben említett információk kézhezvételétől számított két hónapon belül beépíti a portálba.
A Bizottság a közzétételt követő két hónapon belül beépíti a portálba a következő információkat:
a) az ezen irányelv 13. cikkének (6) bekezdésében említett BAT-következtetés.
A Bizottság 2028. június 30-ig, majd azt követően ötévente ezen irányelv végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a jelentés figyelembe veszi az innováció dinamikáját és a 2003/87/EK irányelv 8. cikkében említett felülvizsgálatot.
A Bizottság 2028. június 30-ig, majd azt követően ötévente ezen irányelv végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés figyelembe veszi az innováció dinamikáját, az új keletű technikákat, a további környezetszennyezés-megelőzési intézkedések szükségességét, ugyanakkor figyelembe veszi az igazságos és inkluzív ipari átállás szükségességét, és a 2003/87/EK irányelv 8. cikkében említett felülvizsgálatot.
Az említett jelentés – az alábbi kritériumok alapján – értékelést tartalmaz arról, hogy szükség van-e uniós fellépésre a kibocsátási határértékekre vonatkozó, Unió-szerte érvényes minimumkövetelmények, valamint az ellenőrzésre és megfelelésre vonatkozó szabályok megállapítása vagy aktualizálása révén a megelőző ötéves időszakban elfogadott BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében:
Az említett jelentés – az alábbi kritériumok alapján – értékelést tartalmaz arról, hogy szükség van-e uniós fellépésre a kibocsátási határértékekre vonatkozó, Unió-szerte érvényes minimumkövetelmények, valamint az ellenőrzésre és megfelelésre vonatkozó szabályok megállapítása vagy aktualizálása révén a megelőző ötéves időszakban elfogadott BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében, ideértve azokat a tevékenységeket is, amelyekre vonatkozóan ezen irányelv 13. cikkének (7) bekezdése értelmében nem fogadtak el BAT-következtetéseket:
Módosítás 208 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 26 pont 2010/75/EU irányelv 73 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba) egyenlő versenyfeltételek az ipar környezeti teljesítményére vonatkozó követelmények tekintetében az Unióban és a harmadik országokban.
(2) Annak érdekében, hogy ezen irányelv rendelkezései elérhessék a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy csökkentésére, valamint az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére vonatkozó célkitűzéseket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. vagy az Ia. mellékletnek a következő kritériumoknak megfelelő agráripari tevékenység hozzáadásával történő módosítására:
törölve
a) hatással van vagy várhatóan hatással lesz az emberi egészségre vagy a környezetre, különösen a szennyezőanyag-kibocsátás és az erőforrások felhasználása következtében;
b) környezeti teljesítménye eltérő az Unión belül;
c) környezeti hatásának jelentős mértékű javítására van lehetőség az elérhető legjobb technikák vagy innovatív technikák alkalmazása révén;
d) a tevékenység környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai alapján végzett értékelés szerint a tevékenységnek az irányelv hatálya alá történő bevonása esetén kedvező a társadalmi előnyök gazdasági költségekhez viszonyított aránya.
(2a) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépésének időpontját követő 24 hónapot követő hónap első napját]-ig hatásvizsgálat alapján a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet 3.6. pontjának módosítása céljából azáltal, hogy azt kiegészíti a barit, bentonit, diatomit, földpát, folypát, grafit, kaolin, magnezit, perlit, hamuzsír, só, kén és talkum nem energetikai célú ipari ásványok kitermelési és kezelési eljárásainak kimerítő jegyzékével, amennyiben az ilyen ásványok kitermelési és kezelési eljárásai jelentős környezeti hatást gyakorolnak a kibocsátásokra és/vagy a víz- és energiafogyasztásra a vonatkozó küszöbértékekkel.
(2b) [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépését 24 hónappal követő hónap első napját] után és hatásvizsgálat alapján a Bizottság a 76. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el az I. melléklet 3.6. pontjának az Unióban újonnan felfedezett, nem energetikai célú ásványokkal való kiegészítése céljából, amennyiben kitermelésük és kezelésük jelentős környezeti hatást gyakorol a kibocsátásokra és/vagy a víz- és energiafogyasztásra.
(2a) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ETC/ATNI 2020/4. sz. jelentése alapján 2026. június 30-ig a 76. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 200 legszennyezőbb létesítménynek a légszennyező anyagok (PM2.5, PM10, SO2, NH3, NOX, NMVOCs, As, Cd, CrVI, Pb, Hg, Ni, 1,3 butadién, benzol, formaldehid, benzo(a)pirén, dioxinok és furánok) és üvegházhatású gázok (CO2, CH4 és N2O) határkár-költségei alapján való jegyzékének a jelentéssel összhangban történő összeállítása céljából. A jegyzék összeállításakor a Bizottság adott esetben figyelembe veheti a vonatkozó szennyező anyagok által a vízi környezetben okozott szennyezést.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető érintett tagállamban elért éves forgalmának legalább 8 %-a.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogsértést elkövető jogi személy forgalmával, illetve természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A pénzbírságok mértékét úgy kell kiszámítani, hogy azok ténylegesen megfosszák a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. Ismétlődő jogsértések esetén a pénzbírságok mértékét fokozatosan növelni kell. Jogi személy által elkövetett jogsértés esetén az ilyen pénzbírságok maximális összege az üzemeltető az Unióban kiszabott bírság évét megelőző pénzügyi évben elért éves forgalmának legalább 4%-a.
Módosítás 214 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont 2010/75/EU irányelv 79 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást.
c) a jogsértés által érintett lakosság vagy környezet, szem előtt tartva a jogsértés által az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmére irányuló célkitűzésre gyakorolt hatást, beleértve a jogsértés következtében okozott bármely kár visszafordíthatóságát és az ilyen kár visszafordításához szükséges időt.
Módosítás 215 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont 2010/75/EU irányelv 79 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) az üzemeltető vagy a létesítmény által elkövetett releváns korábbi jogsértések.
(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciókból származó bevételeket elsődlegesen a helyi közösségeknek az engedélyek megsértéséből fakadóan okozott károk ellentételezésére használják fel, beleértve a gazdasági tevékenységek megszüntetésének társadalmi következményeit is. A 79a. cikk sérelme nélkül a szankciókból származó bevételek nem használhatók fel a 79a. cikk céljára.
(3b) A Bizottság nyomon követi az e bekezdésben említett szankciók tagállamok általi végrehajtását, és a tagállamok szankciórendszerei közötti nyilvánvaló eltérések esetén adott esetben iránymutatásokat fogad el.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, az érintett személyek jogosultak legyenek arra, hogy az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve – adott esetben – illetékes hatóságoktól.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések megsértése következtében károsodott az emberi egészség, az érintett személyek jogosultak legyenek arra, hogy az adott kár tekintetében kártérítést igényelhessenek és kaphassanak a jogsértésért felelős megfelelő természetes vagy jogi személyektől, illetve – adott esetben – az illetékes hatóságoktól, amennyiben a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása okozta a kárt vagy hozzájárult ahhoz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset esetén, amelyet olyan bizonyítékokkal támasztanak alá, amelyek alapján feltételezhető, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a kár és a jogsértés között, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogsértésért felelős személy feladata legyen bizonyítani, hogy a kárt nem a jogsértés okozta, illetve a jogsértés nem járult hozzá a kárhoz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset esetén, amelyet olyan egyértelmű és következetes tudományos adatok támasztanak alá, amelyek igazolják, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn a kár és a jogsértés között, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezeket az adatokat mind az anyagi, mind az eljárásjogban bizonyítékként ismerjék el, és a nemzeti bíróságok kellő súllyal vegyék azokat figyelembe a nemzeti jog szerinti minden más releváns bizonyítékkal együtt, a védelemhez való jog sérelme nélkül.
(4a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a felperes észszerűen elérhető bizonyítékokat szolgáltatott egy (1) bekezdés szerinti kártérítési kereset kellő alátámasztására, és ésszerűen alátámasztotta, hogy további bizonyítékok állnak az alperes vagy valamely harmadik fél rendelkezésére, a bíróság vagy közigazgatási hatóság az említett felperes kérelmére elrendelhesse, hogy az alperes vagy a harmadik fél a nemzeti eljárásjognak megfelelően – a titoktartás és az arányosság tekintetében alkalmazandó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel – rendelkezésre bocsássa e bizonyítékokat.
(5a) E cikk alkalmazásában az „egyértelmű és következetes tudományos adatok” olyan statisztikai, járványügyi és egyéb adatok, amelyek relevánsak az adott szennyezéstípusok és az adott egészségügyi állapotok közötti statisztikailag szilárd ok-okozati összefüggés érintett nemzeti bíróság általi értékelése szempontjából. A tagállamok központi rendszert hoznak létre az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó egyértelmű és következetes adatok fogadására, összegyűjtésére és nyilvánosságra hozatalára, figyelembe véve mind a belföldi, mind a nemzetközi kutatást, a hatástényezővel kapcsolatos megfontolásokat, a lektorált publikációkat, az egyetemek és kutatóintézetek rangsorát, a tudományos közösség általi elfogadottság mértékét, az ok-okozati összefüggést mutató eredmények megismétlésének kielégítő szintjét és az ezen irányelv szerinti jogi eljárásokban való elfogadhatóságukat.
(5b) A tagállamok megfelelő tudományos adatokat nyújtanak be az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a szennyezés bizonyos típusai és bizonyos egészségügyi feltételek közötti ok-okozati összefüggésekről. Az Ügynökség a források tudományos megbízhatóságának kezdeti vizsgálatát követően beépíti az adatokat az (EU).../... rendelettel létrehozott ipari kibocsátási portálba. (COM(2022)0157 – C9-0145/2022 – 2022/0105(COD)).
Módosítás 254 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 33 a pont (új) 2010/75/EU irányelv -Ia melléket (új)
33a. A szöveg az ezen irányelv Ia. mellékletében szereplő -Ia. melléklettel egészül ki.
Módosítás 223 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – -a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 1.2 a pont (új)
-a) Az I. melléklet (3) bekezdése a következő 1.2a ponttal egészül ki:
1.2a Szárazföldi olaj és fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése, fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása
Módosítás 224 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – -a a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 1.2 b pont (új)
-aa) az I. melléklet (3) bekezdése a következő 1.2b ponttal egészül ki:
1.2b Tengeri olaj és fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése
Módosítás 306 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – a a pont
aa) több mint 10 tonna nyersacél/óra kapacitású hideghengersorok tevékenysége;
törölve
Módosítás 307 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – a b pont
ab) több mint 2 tonna nyersacél/óra kapacitású húzógépek tevékenysége;
törölve
Módosítás 225 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – b pont
b) kalapácsos kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja a 20 kJ/kalapács értéket;
b) kalapácsos kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja az 50 kJ/kalapács értéket;
Módosítás 226 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – b pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.3 pont – b a pont
ba) kovácssajtós kovácsműhelyek tevékenysége, ahol a sajtónkénti energia meghaladja a 10 meganewton (MN)/sajtó értéket;
törölve
Módosítás 227 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – c pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 2.7 pont
2.7. Lítium-ion akkumulátorok gyártása (beleértve az akkumulátorcellák és akkumulátorcsomagok összeszerelését is), legalább 3,5 GWh évi gyártási kapacitás mellett.;
2.7. Lítium-ion akkumulátorok gyártása, a kizárólag cellák csomagokba és modulokba történő összeszerelése kivételével, legalább évi 17 500 tonna akkumulátorcella (katód, anód, elektrolit, szeparátor és kapszula) gyártókapacitással.
Módosítás 228 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – d pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.5 pont – a pont
a) 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett; vagy
a) 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett, és/vagy
Módosítás 229 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – bevezető rész
3.6. A következő, nem energetikai célú ásványok kitermelése és kezelése (például szétzúzása, méretellenőrzése, dúsítása és nemesítése):
3.6. A következő, nem energetikai célú fémtartalmú ásványok kitermelése és kezelése (például szétzúzása, méretellenőrzése, dúsítása és nemesítése): bauxit, króm, kobalt, réz, arany, ezüst, vas, ólom, lítium, mangán, nikkel, palládium, platina, ón, volfrám és cink.
Módosítás 230 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – a pont
a) ipari ásványok, beleértve a baritot, a bentonitot, a diatomitot, a földpátot, a folypátot, a grafitot, a gipszet, a kaolint, a magnezitet, a perlitet, a hamuzsírt, a sót, a ként és a talkumot;
törölve
Módosítás 231 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 3.6 pont – b pont
b) fémtartalmú ércek, beleértve a bauxitot, a krómot, a kobaltot, a rezet, az aranyat, a vasat, az ólmot, a lítiumot, a mangánt, a nikkelt, a palládiumot, a platinát, az ónt, a volfrámot és a cinket.”
törölve
Módosítás 232 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e a pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 4.2 pont – a pont
ea) Az I. melléklet 4.2. pontjának a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, foszgén
„a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kivéve a hidrogén előállítására szolgáló vízelektrolízist, amennyiben a hidrogéntermelési kapacitás nem éri el az 50 MW villamosenergia-bevitelt, kén-dioxid, foszgén.”
Módosítás 233 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – e b pont (új) 2010/75/EU irányelv I melléklet – 5.2 pont – bevezető rész
(eb) az I. melléklet (3) bekezdése harmadik albekezdése 5.2. pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:
Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben:
„Hulladékok ártalmatlanítása vagy hasznosítása hulladékégető művekben vagy hulladék-együttégető művekben, kivéve, ha a hulladékok kizárólag ezen irányelv 3. cikke 31. bekezdésének b) pontjában meghatározott biomasszából állnak:”
Módosítás 234 Irányelvre irányuló javaslat I melléklet – 1 bekezdés – g pont 2010/75/EU irányelv I melléklet – 5.3 pont – a pont – i alpont
i. biológiai tisztítás (például anaerob lebontás);
i. biológiai tisztítás (például anaerob lebontás vagy kombinált fermentáció);
Módosítás 255 Irányelvre irányuló javaslat I a melléklet (új) 2010/75/EU irányelv -I a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Az állatoknak a számosállategység fogalommeghatározásában említett számosállategységekre (száe) történő átváltásának arányai
Sertések
Tenyészkoca > 50 kg
0,5 száe
Egyéb sertés > 30 kg
0,3 száe
Baromfi
Brojlercsirkék
0,007 száe
Tojótyúkok
0,014 száe
Struccok
0,35 száe
Pulykák
0,03 száe
Kacsák
0,01 száe
Ludak
0,02 száe
Máshova nem sorolt egyéb baromfi
0,001 száe
Módosítás 256 Irányelvre irányuló javaslat II melléklet 2010/75/EU irányelv I a melléklet
Ia. MELLÉKLET
törölve
1. Szarvasmarha-, sertés- vagy baromfitartás legalább 150 számosállategységet számláló létesítményben.
2. A következő állatok tartása bármilyen összetételben: szarvasmarha, sertés, baromfi, legalább 150 számosállategységet számláló létesítményekben.
A számosállategységben kifejezett hozzávetőleges egyenérték a 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet* II. mellékletében meghatározott átváltási arányokon alapul.
* A Bizottság 808/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 18. o.).
Módosítás 237 Irányelvre irányuló javaslat III melléklet 2010/75/EU irányelv II melléklet – 1.5 pont
1.5. Az illetékes hatóság az üzemeltető által benyújtott költségértékelést más forrásokból származó információk alapján értékeli, például technológiaszolgáltatók, szakértői vélemények vagy más olyan üzemek adatai, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.
1.5. Az illetékes hatóság az üzemeltető által benyújtott költségértékelést más forrásokból származó információk alapján értékeli, például technológiaszolgáltatók, szakértők által értékelt kutatás, szakértői vélemények vagy más olyan üzemek adatai, ahol az elérhető legjobb technikákat a közelmúltban bevezették.
Módosítás 238 Irányelvre irányuló javaslat III a melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 2 pont
a III. melléklet 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
2. kevésbé veszélyes anyagok használata;
„2. kevésbé veszélyes anyagok és egyéb, különös aggodalomra okot adó anyagok használata;”
Módosítás 239 Irányelvre irányuló javaslat III b melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 5 pont
A III. melléklet 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:
5. technológiai előnyök, és a tudományos ismeretek és megértés változása;
„5. technológiai előnyök, ideértve a digitális eszközöket, és a tudományos ismeretek és megértés változása;”
Módosítás 240 Irányelvre irányuló javaslat III c melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 9 pont
A III. melléklet 9. pontja helyébe a következő szöveg lép:
9. a folyamatban használt nyersanyagok felhasználása és azok jellemzője (beleértve a vizet is), valamint az energiahatékonyság;
„9. a folyamatban használt nyersanyagok felhasználása, újrafeldolgozása és azok jellemzője (beleértve a vizet is), valamint az energiahatékonyság és a dekarbonizáció;”
Módosítás 241 Irányelvre irányuló javaslat III d melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 11 pont
A III. melléklet 11. pontja helyébe a következő szöveg lép:
11. a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre gyakorolt következményeinek csökkentése;
11. a balesetek megelőzésének szükségessége és azok környezetre és a munkavállalókra gyakorolt következményeinek csökkentése;
Módosítás 242 Irányelvre irányuló javaslat III e melléklet (új) 2010/75/EU irányelv III melléklet – 12b pont (új)
A III. melléklet a következő ponttal egészül ki:
12b. A biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatások megelőzésének és minimalizálásának szükségessége.
Módosítás 243 Irányelvre irányuló javaslat III f melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 1 bekezdés – bevezető rész
A IV. melléklet (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép:
(1) A nyilvánosságot (közzététel vagy más alkalmas eszköz, például ha rendelkezésre áll, elektronikus média útján) a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:
„(1) A nyilvánosságot (közzététel és a hatóságok honlapján található, könnyen megtalálható weboldalon keresztül, amelyhez korlátlan hozzáférés áll rendelkezésre) a döntéshozatali eljárás kezdetén, vagy legkésőbb amint az információ ésszerű módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatják a következőket illetően:”
Módosítás 244 Irányelvre irányuló javaslat III g melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 3 bekezdés
A IV. melléklet (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) Az érintetteknek jogában áll észrevételeiket és véleményüket a határozat meghozatala előtt az illetékes hatósághoz eljuttatni.
„(3) Az érintetteknek jogában áll észrevételeiket és véleményüket a határozat meghozatala előtt, az illetékes hatósághoz időben eljuttatni.”
Módosítás 245 Irányelvre irányuló javaslat III h melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 5 bekezdés
A IV. melléklet (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(5) A nyilvánosság tájékoztatására (például plakátok kihelyezése egy adott körzeten belül, vagy a helyi újságokban történő közzététel útján) és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra (például írásbeli beadványok vagy közvélemény-kutatás révén) vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintettek felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.
„(5) A különböző szakaszokra ésszerű időkereteket kell előírni, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintettek felkészülésére és a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban történő hatékony részvételére e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel.”
Módosítás 246 Irányelvre irányuló javaslat III i melléklet (új) 2010/75/EU irányelv IV melléklet – 5 a bekezdés (új)
A IV. melléklet a következő bekezdéssel egészül ki:
(5a) A tevékenység végzésének helye szerinti tagállammal határos tagállamban élő érintett nyilvánosságot ugyanolyan hatékonyan kell tájékoztatni, mint a tevékenység végzésének helye szerinti tagállamban élő érintett nyilvánosságot. Ez magában foglalja az (1) és (2) bekezdés szerinti releváns információk lefordítását is.
Módosítás 247 Irányelvre irányuló javaslat III j melléklet (új) 2010/75/EU irányelv V melléklet – 3 rész – 8 bekezdés – 3 albekezdés
Az V. melléklet 3. része (8) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Az üzemeltető értesíti az illetékes hatóságot az automatikus mérési rendszerek ellenőrzésének eredményéről.
Az üzemeltető három hónapon belül értesíti az illetékes hatóságot az automatikus mérési rendszerek ellenőrzésének eredményéről.
Módosítás 248 Irányelvre irányuló javaslat III k melléklet (új) 2010/75/EU irányelv V melléklet – 3 rész – 10 bekezdés – 2 albekezdés
Az V. melléklet 3. része (10) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
Bármelyik nap, amikor háromnál több óránkénti átlagérték érvénytelen az automatikus mérési rendszer hibája vagy karbantartása miatt, érvénytelenítésre kerül. Amennyiben egy év során ilyen okból tíznél több napot érvénytelenítenek, az illetékes hatóság az üzemeltető számára az automatikus mérési rendszer megbízhatóságának növelését célzó intézkedéseket ír elő.
Bármelyik nap, amikor háromnál több óránkénti átlagérték érvénytelen az automatikus mérési rendszer hibája vagy karbantartása miatt, érvénytelenítésre kerül. Amennyiben egy év során ilyen okból tíznél több napot érvénytelenítenek, az illetékes hatóság az üzemeltető számára három hónapon belül az automatikus mérési rendszer megbízhatóságának növelését célzó intézkedéseket ír elő.
Módosítás 249 Irányelvre irányuló javaslat III l melléklet (új) 2010/75/EU irányelv VI melléklet – 6 rész – 1.2 pont
A VI. melléklet 6. részének 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
1.2. Valamennyi szennyező anyag mintavételét és elemzését, ideértve a dioxinokat és furánokat is, valamint az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és az azok kalibrálására szolgáló referenciaméréseket, a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) szabványok szerinti módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-s, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrzik.
1.2. Valamennyi szennyező anyag mintavételét és elemzését, ideértve a dioxinokat és furánokat is, valamint a laboratóriumok és az automatikus mérési rendszerek minőségbiztosítását és ez utóbbiak kalibrálására szolgáló referenciaméréseket, a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) szabványok szerinti módszer szerint kell elvégezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő CEN-szabvány, olyan ISO-s, országos vagy egyéb nemzetközi szabványokat kell figyelembe venni, amelyek az adatszolgáltatást ezzel tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani. Az automatikus mérési rendszereket a referencia-módszerekkel végzett párhuzamos mérésekkel évente legalább egyszer ellenőrzik.
Módosítás 250 Irányelvre irányuló javaslat III m melléklet (új) 2010/75/EU irányelv VI melléklet – 8 rész – 1.2. pont
A VI. melléklet 8. részének 1.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
A félórás átlagértékek és a tízperces átlagok meghatározását a 6. rész 1.3. pontjában megadott konfidencia-intervallumnak a mért értékekből történő levonása után, a tényleges üzemidőre kell elvégezni (vagyis az indítási és leállítási időszakok kizárásával, ha azokban hulladék égetése nem történik). A napi átlagértékeket ezekből az érvényesített átlagértékekből kell meghatározni.
A félórás átlagértékek és a tízperces átlagok meghatározását a 6. rész 1.3. pontjában megadott konfidencia-intervallumnak a mért értékekből történő levonása után, a tényleges üzemidőre kell elvégezni (beleértve az indítási és leállítási időszakokat a dioxinok, furánok és dioxin jellegű poliklórozott bifenilek tekintetében, még abban az esetben is, ha azokban hulladék égetése nem történik). A napi átlagértékeket ezekből az érvényesített átlagértékekből kell meghatározni.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0216/2023).
Ipari kibocsátási portál
211k
64k
Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről és az ipari kibocsátások portáljának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2022)0157 – C9-0145/2022 – 2022/0105(COD))(1)
(2) Az Európai Közösség által 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal megerősített Aarhusi Egyezmény elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső soron a jobb környezethez.
(2) Az Európai Közösség által 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal megerősített Aarhusi Egyezmény elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső soron a jobb környezethez. Amennyiben a nemzeti vagy az uniós jog valamely jogos gazdasági érdek védelme érdekében előírja a kereskedelmi vagy ipari információk bizalmas kezelését, az ilyen jogos gazdasági érdekek védelme érdekében ezt a titoktartást meg kell őrizni.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a) Az Aarhusi Egyezmény elismeri az olyan természetes személyekre vonatkozó személyes adatok és/vagy akták védelméhez való jogot, akik nem járultak hozzá az információ nyilvánosságra hozatalához, amennyiben az ilyen információk bizalmas jellegét a nemzeti jog előírja. Ezen kívül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete értelmében a tagállamok1a tájékoztatják az érintetteket az adatvédelmi szabályok alapján őket megillető jogokról és a szóban forgó jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról.
_________________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(7) A 166/2006/EK rendelet végrehajtásáról szóló második bizottsági jelentés következtetéseivel összhangban a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) támogatásával 2021 júniusában kidolgozta az ipari kibocsátások portálját (a továbbikaban: a portál)38, hogy felváltsa az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást, és ezáltal javítsa a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstétellel való szinergiákat.
(7) A 166/2006/EK rendelet végrehajtásáról szóló második bizottsági jelentés következtetéseivel összhangban a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) támogatásával 2021 júniusában kidolgozta az ipari kibocsátások portálját (a továbbiakban: a portál)38, hogy felváltsa az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást, javítandó a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstétellel való szinergiákat.
(8) A portálnak ingyenes és online hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az ipari létesítmények által okozott főbb környezeti terhelésekre vonatkozó további integrált és koherens adatkészlethez, mivel ezek az adatok költséghatékony eszközt jelentenek az összehasonlításokhoz és a környezetvédelmi kérdésekben való döntéshozatalhoz, a jobb környezeti teljesítmény ösztönzéséhez, a tendenciák nyomon követéséhez, a szennyezéscsökkentés terén elért haladás bemutatásához, a létesítmények összehasonlító teljesítményértékeléséhez, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés nyomon követéséhez, a prioritások meghatározásához, valamint az uniós és nemzeti környezetvédelmi politikák és programok révén elért eredmények értékeléséhez.
(8) A portálnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén ingyenes és online hozzáférést kell biztosítania a nyilvánosság számára az ipari létesítmények által okozott főbb környezeti terhelésekre vonatkozó további integrált és koherens adatkészlethez, ideértve a/az XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 74. cikkének (2a) bekezdése értelmében szolgáltatandó információkat is, mivel ezek az adatok költséghatékony eszközt jelentenek az összehasonlításokhoz és a környezetvédelmi kérdésekben való döntéshozatalhoz, a jobb környezeti teljesítmény ösztönzéséhez, a tendenciák nyomon követéséhez, a szennyezéscsökkentés terén elért haladás bemutatásához, a létesítmények összehasonlító környezeti teljesítményértékelésének javításához, egyszersmind elismerve az egyes létesítmények sajátosságait, a vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés nyomon követéséhez, a prioritások meghatározásához, valamint az uniós és nemzeti környezetvédelmi politikák és programok révén elért eredmények értékeléséhez.
(9) A portálnak összesített és nem összesített formában kell megjelenítenie a benne szereplő adatokat, hogy a felhasználók célzott kereséseket végezhessenek.
(9) A portálnak összesített és nem összesített formában kell megjelenítenie a benne szereplő adatokat, hogy a felhasználók célzott kereséseket végezhessenek, valamint hogy lehetővé tegye az adatok – többek között a lekérdezésen alapuló adatkészletek – felhasználóbarát, elektronikus úton történő kinyerését
(10) A jelentéstételi követelményeket „létesítményszinten” kell alkalmazni annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre a portál és az ipari létesítmények – ideértve a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményeket is – által okozott környezeti terhelésre vonatkozó adatbázisok között, valamint, hogy biztosítani lehessen az említett irányelvvel való koherenciát és a végrehajtás támogatását.
(10) A jelentéstételi követelményeket „létesítményszinten” vagy – azokban az esetekben, amelyekre a 2010/75/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó és egy engedély két vagy több olyan létesítményre vagy létesítményrészre vonatkozik, amelyet ugyanazon üzemeltető ugyanazon a telephelyen üzemeltet – „engedélyszinten” kell alkalmazni annak érdekében, hogy szinergiák jöjjenek létre a portál és az ipari létesítmények – ideértve a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó létesítményeket is – által okozott környezeti terhelésre vonatkozó adatbázisok között, valamint, hogy biztosítani lehessen az említett irányelvvel való koherenciát és a végrehajtás támogatását.
(13) A portálnak a víznek, az energiának és a nyersanyagoknak az érintett létesítmények általi felhasználására vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a körforgásos, rendkívül erőforrás-hatékony gazdaság felé tett előrehaladást.
(13) Amennyiben az ilyen adatok tartalma nem haladja meg a szükséges mértéket, a portálnak a víznek, az energiának és a nyersanyagoknak az érintett létesítmények általi felhasználására vonatkozó alapvető adatokat is tartalmaznia kell annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a körforgásos, rendkívül erőforrás-hatékony gazdaság felé tett előrehaladást.
(15) A létesítmények üzemeltetőinek be kell jelenteniük továbbá az érintett létesítmény gyártási volumenére, alkalmazottai számára és munkaidejére vonatkozó információkat, valamint a kibocsátáshoz vezető balesetekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szennyezőanyag-kibocsátásra, valamint a hulladék és a szennyvíz telephelyről való elszállítására vonatkozó bejelentett adatok kontextusba helyezése.
(15) Amennyiben az ilyen adatok tartalma nem haladja meg a szükséges mértéket, a létesítmények üzemeltetőinek be kell jelenteniük továbbá az érintett létesítmény gyártási volumenére, alkalmazottai számára és munkaidejére vonatkozó általános információkat, valamint a kibocsátáshoz vezető balesetekre vonatkozó információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szennyezőanyag-kibocsátásra, valamint a hulladék és a szennyvíz telephelyről való elszállítására vonatkozó bejelentett adatok kontextusba helyezése.
(16) A portál által az ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében nyújtott előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályokból – többek között a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv41, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42 és a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstételből – eredő egyéb információáramlásokra mutató linkek beillesztésével. Továbbá annak érdekében, hogy a portál a lehető legnagyobb értéket képviselje a felhasználók számára, a portált úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse az egyéb releváns környezeti adatáramlásokkal való jövőbeli integrációt.
(16) A portál által az ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférés tekintetében nyújtott előnyöket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az engedély összefoglalójára, az környezetközpontú irányítási rendszerre és az átalakítási tervre, valamint az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós környezetvédelmi jogszabályokból – többek között a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv41, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv42 és a 2010/75/EU irányelv szerinti jelentéstételből – eredő egyéb információáramlásokra mutató linkek beillesztésével. Továbbá annak érdekében, hogy a portál a lehető legnagyobb értéket képviselje a felhasználók számára, a portált úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse az egyéb releváns környezeti adatáramlásokkal való jövőbeli integrációt.
_________________
_________________
41 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).
41 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
42 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(20) A jelen rendeletben foglalt, a tagállamok általi jelentéstételre vonatkozó rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a szolgáltatandó információk típusa és formátuma, valamint a jelentéstételi határidők meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek43 megfelelően kell gyakorolni.
(20) A jelen rendeletben foglalt, a tagállamok általi jelentéstételre vonatkozó rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a szolgáltatandó információk típusa és formátuma, ideértve adott esetben szabványosított elektronikus formanyomtatványokat is, valamint a jelentéstételi határidők meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek43 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
43 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
43 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(21) Tekintettel arra, hogy az uniós polgárok számára fontos a környezeti információkhoz való gyors hozzáférés, elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a Bizottság a technikailag megvalósítható legrövidebb időn belül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az adatokat. E célból, mivel a pontos jelentéstételi határidőt végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, erre legkésőbb a jelentéstételi év végét követő 11 hónapon belül kell sort keríteni.
(21) Tekintettel arra, hogy az uniós polgárok számára fontos a környezeti információkhoz való gyors hozzáférés, elengedhetetlen, hogy a tagállamok és a Bizottság a technikailag megvalósítható legrövidebb időn belül, de legkésőbb az információ létrehozását követő egy hónapon belül nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az adatokat. E célból, mivel a pontos jelentéstételi határidőt végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni, erre legkésőbb a jelentéstételi év végét követő 11 hónapon belül kell sort keríteni.
(23) A tagállamok által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen pontosságuk, teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell az üzemeltetők által szolgáltatott adatok minőségét.
(23) A tagállamok és az üzemeltetők által elektronikus úton jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen pontosságuk, teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Az illetékes hatóságoknak ezért értékelniük kell az üzemeltetők által szolgáltatott adatok minőségét.
(25) Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét a portál továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló észrevételek, információk, elemzések és vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén.
(25) Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét a portál továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló észrevételek, információk, elemzések és vélemények benyújtására biztosított korai, rendszeres és hatékony lehetőségek révén.
(26) A portál hasznosságának és hatásának fokozása érdekében a Bizottságnak – az Ügynökség támogatásával – iránymutatást kell kidolgoznia e rendelet végrehajtásának támogatására.
(26) A portál hasznosságának és hatásának fokozása érdekében a Bizottságnak – az Ügynökség támogatásával – elő kell segítenie az elektronikus adatszolgáltatás harmonizációját annak érdekében, hogy megkönnyítse azok terjesztését és közzétételét, továbbá iránymutatást kell kidolgoznia e rendelet végrehajtásának támogatására, valamint technikai segítséget kell nyújtania például az elektronikus formanyomtatványok fejlesztésének támogatásához.
(29) A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítására az adatszolgáltatási küszöbértékek meghatározása, a víz- és levegőminőségre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet52, a 2000/60/EK53, a 2004/107/EK54, a 2006/118/EK55, a 2008/50/EK56 és a 2008/105/EU57 európai parlamenti és tanácsi irányelv – hatálya alá tartozó szennyező anyagok felvétele, valamint az említett melléklet tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.
(29) A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének módosítására az adatszolgáltatási küszöbértékek meghatározása, a víz- és levegőminőségre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet52, a 2000/60/EK53, a 2004/107/EK54, a 2006/118/EK55, a 2008/50/EK56 és a 2008/105/EU57 európai parlamenti és tanácsi irányelv – hatálya alá tartozó szennyező anyagok, elsősorban a különös aggodalomra okot adó vagy újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó anyagok, például a mikroszennyező anyagok vagy a mikroműanyagok – beleértve ezek nanoformáit is – felvétele, valamint az említett melléklet tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.
_________________
_________________
52 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396, 2006.12.30., 1. o.).
52 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396, 2006.12.30., 1. o.).
53 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
53 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
54 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).
54 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/107/EK irányelve (2004. december 15.) a környezeti levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről (HL L 23., 2005.1.26., 3. o.).
55 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).
55 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).
56 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
56 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).
57 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).
57 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).
(30) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban58 meghatározott alapelveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(30) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten és a releváns szakemberek és ipari ágazatok szintjén, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban58 meghatározott alapelveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Ez a rendelet a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyvet („a jegyzőkönyv”) hajtja végre azáltal, hogy szabályokat állapít meg az ipari létesítményekkel kapcsolatos környezeti adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozóan, és uniós szinten létrehozza az ipari kibocsátások portálját („portál”), amely online adatbázis formájában hozzáférést biztosít az ilyen adatokhoz.
Ez a rendelet a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyvet („a jegyzőkönyv”) hajtja végre azáltal, hogy szabályokat állapít meg az ipari létesítményekkel kapcsolatos környezeti adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozóan, és uniós szinten létrehozza az ipari kibocsátások portálját („a portál”), amely online adatbázis formájában hozzáférést biztosít az ilyen adatokhoz.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
9a. „uniós hulladékkód”: a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő módosításáról szóló, 2014. december 18-i 2014/995/EU bizottsági határozat1a hulladékjegyzékében szereplő hatjegyű kód;
_________________
1a A Bizottság 2014/955/EU határozata (2014. december 18.) a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról.
(1) A portálnak a következőkről kell adatokat tartalmaznia:
(1) A portálnak az adatok kinyerését lehetővé tevő szabványosított formátumban kell tartalmaznia az alábbi adatokat:
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) az engedély összefoglalója a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban meghatározottak szerint, valamint az engedély melléklete az ipari kibocsátásokról szóló, a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított 2010/75/EU irányelv 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea) amennyiben rendelkezésre állnak, a tagállamok által a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 79a. cikkében említett, rendelkezésre álló tudományos adatokra vonatkozó rendszerezett információk.
(1a) A portálnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 79. cikke szerinti nem megfelelő létesítmények jegyzéke az érintett tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a nemzeti joggal összhangban kibocsátott, a meg nem felelésről szóló végleges határozatot követően;
b) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikkének (6) bekezdésében említett BAT-következtetés.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) egyéb, tagállami vagy uniós szinten létrehozott, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, adatbázisok vagy weboldalak, amelyek hozzáférést biztosítanak az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályokban meghatározott jelentéstételi követelményekhez.
b) egyéb, tagállami vagy uniós szinten létrehozott, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások, adatbázisok vagy weboldalak, amelyek – amennyiben az adatkinyerés lehetséges – a szabványosított formában történő adatkinyerést lehetővé tevő hozzáférést biztosítanak az éghajlatváltozással, a levegő-, víz- és talajvédelemmel, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályokban meghatározott jelentéstételi követelményekhez.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében említett engedély;
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)
bb) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 14a. cikkében említett EMS;
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b c pont (új)
bc) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 27d. cikkében említett átalakítási tervek.
(1) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a portált, összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatva az adatokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye a következők szerinti keresést:
(1) A Bizottság a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé és felhasználóbaráttá teszi a portált, összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatva az adatokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye a következők szerinti keresést, adatkinyerést és az adatkészletek lekérdezésen alapuló letöltését:
Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a létesítmény, beleértve – adott esetben – a létesítmény anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;
a) a létesítmény vagy a 2010/75/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban ugyanazon engedély hatálya alá tartozó két vagy több létesítményből vagy létesítményrészből álló csoport, beleértve – adott esetben – a létesítmény anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) hulladék telephelyről történő elszállításai és adott esetben annak célállomásai;
f) hulladék telephelyről történő elszállításai és adott esetben annak célállomásai a 2008/98/EK irányelv I. és II. mellékletével összhangban, „R”, illetve „D” betűvel jelölve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják-e;
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete előírásai értelmében, amennyiben személyes adatok érintettek, a tagállamok tájékoztatják az érintetteket az említett rendelet értelmében érvényes adatvédelmi jogaikról és a szóban forgó jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról.
(1) Minden olyan létesítmény üzemeltetője, amely az I. mellékletben meghatározott egy vagy több tevékenységet végez, és megfelel az abban a mellékletben meghatározott alkalmazandó kapacitásküszöböknek, évente jelentést tesz illetékes hatóságának a következő adatokról, kivéve, ha ezek az adatok már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak:
(1) Minden olyan létesítmény vagy a 2010/75/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban ugyanazon engedély hatálya alá tartozó két vagy több létesítményből vagy létesítményrészből álló csoport üzemeltetője, amely az I. mellékletben meghatározott egy vagy több tevékenységet végez, és megfelel az abban a mellékletben meghatározott alkalmazandó kapacitásküszöböknek, legalább évente elektronikus adatbeviteli űrlapot használva jelentést tesz illetékes hatóságának a következő adatokról, kivéve, ha ezek az adatok már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak:
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) az a)–d) pont szerint jelentett adatok kontextusba helyezését lehetővé tevő információk, beleértve a gyártási volument, az alkalmazottak számát, az üzemórák számát, valamint a kibocsátást eredményező balesetekre vonatkozó információkat;
e) az a)–d) pont szerint jelentett adatok kontextusba helyezését lehetővé tevő információk, beleértve a gyártási volument, az üzemórák számát, valamint a kibocsátást eredményező balesetekre vonatkozó információkat;
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa) az engedélynek a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási aktusban rögzített összefoglalója;
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f b pont (új)
fb) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 14a. cikkében említett EMS-re mutató közvetlen link;
Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f c pont (új)
fc) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 5. cikkének (4) bekezdésében említett engedélyre mutató közvetlen link;
Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – f d pont (új)
fd) a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 27d. cikkében említett átalakítási tervekre mutató közvetlen link.
(4) Az üzemeltetőknek a jelentésben meg kell határozniuk az adatok megszerzéséhez használt módszereket. Ha az adatokat méréssel nyerték, fel kell tüntetni az analitikai módszert. Ha az adatokat számítással nyerték, fel kell tüntetni a számítási módszert.
(4) Az üzemeltetőknek a jelentésben meg kell határozniuk az adatok megszerzéséhez használt módszereket. Ha az adatokat méréssel nyerték, fel kell tüntetni az analitikai módszert. Ha az adatokat számítással nyerték, fel kell tüntetni a számítási módszert, ideértve a kapcsolódó mérési bizonytalanságot is.
(11) Tekintettel a 6. cikkben meghatározott követelményekre, a tagállamok meghatározzák azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk az e cikkben említett adatokat illetékes hatóságukhoz.
(11) Tekintettel a 6. cikkben meghatározott követelményekre, a tagállamok meghatározzák azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk az e cikkben említett adatokat illetékes hatóságukhoz. A tagállamok az e cikkben megállapított jelentéstételi követelmények teljesítése céljából elektronikus adatbeviteli űrlapot bocsátanak az üzemeltető rendelkezésére.
(11a) Amennyiben a 2010/75/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az engedély ugyanazon üzemeltető által ugyanazon a telephelyen üzemeltetett két vagy több létesítményre vagy létesítményrészre vonatkozik, az üzemeltető úgy is eleget tehet az e cikkben megállapított jelentéstételi követelményeknek, hogy egyetlen jelentésben nyújtja be az ugyanazon engedély hatálya alá tartozó létesítményekkel vagy létesítményrészekkel kapcsolatos összes adatot.
(1) A tagállamok a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó formátumban és időpontig minden évben elektronikus úton jelentést tesznek a Bizottságnak, és a jelentésben feltüntetnek minden, az 5. cikkben említett adatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jelentéstétel időpontja semmiképpen sem lehet későbbi, mint a jelentéstétel tárgyévének végétől számított 11 hónap.
(1) A tagállamok a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó formátumban és időpontig minden évben elektronikus úton jelentést tesznek a Bizottságnak, és a jelentésben feltüntetnek minden, az 5. cikkben említett adatot, az illetékes hatóságoknak az egyes létesítményekre vonatkozó nyilvános hirdetményeket tartalmazó honlapjára mutató közvetlen linket, valamint a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátások tekintetében alkalmazandó 2010/75/EU irányelv 79. cikke szerinti, a követelményeknek meg nem felelő létesítmények jegyzékét az érintett tagállam illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a nemzeti joggal összhangban kibocsátott, a meg nem felelésről szóló végleges határozatot követően, lehetőség szerint a keresést és az adatkinyerést lehetővé tevő szabványosított formátumban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jelentéstétel időpontja semmiképpen sem lehet későbbi, mint a jelentéstétel tárgyévének végétől számított 11 hónap.
(2a) A tagállamok a Bizottságnak és az Ügynökségnek is a rendelkezésére bocsátják a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 79a. cikkében említett, rendelkezésre álló tudományos adatokra vonatkozó rendszerezett információkat. Az Ügynökség a források tudományos megbízhatóságának vizsgálatát követően beviszi az adatokat a portálra.
(2) Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel pontosságukra, teljességükre, egységességükre és hitelességükre.
(2) Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel pontosságukra, teljességükre, egységességükre és hitelességükre. Abban az esetben, ha az 5. cikk szerint szolgáltatott adatok minőségi hiányosságokat mutatnak, az illetékes hatóságok elektronikus úton küldött kérésére az érintett létesítmény üzemeltetői haladéktalanul benyújtják a helyesbített adatokat az illetékes hatóságoknak.
Amennyiben egy tagállam valamely adatot a 2003/4/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésével összhangban titkosnak, illetve bizalmasnak tekint, az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az adott jelentéstételi évre vonatkozóan minden létesítmény esetében elkülönítve feltünteti, hogy mely adatot nem lehet nyilvánosságra hozni, és megadja ennek indokait.
Amennyiben egy tagállam valamely adatot a 2003/4/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésével összhangban titkosnak, illetve bizalmasnak tekint, az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jelentésben az adott jelentéstételi évre vonatkozóan minden létesítmény esetében elkülönítve vagy e rendelet 5. cikkének (11a) bekezdésével összhangban a két vagy több létesítményből vagy létesítményrészből álló csoportra vonatkozó egyetlen jelentésben feltünteti, hogy mely adatot nem lehet nyilvánosságra hozni, és megadja ennek indokait. A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetőknek legyen lehetőségük kifogást emelni az ilyen adatoknak a(z) XX/XXXX európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (COM(2022)0156) módosított, az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 3a. cikke szerinti közzétételével szemben.
(2) A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket és véleményeket nyújtson be észszerű időn belül.
(2) A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket és véleményeket nyújtson be észszerűen hosszú időn belül az Unió bármely hivatalos nyelvén.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – cím
A Bizottság az Ügynökség segítségével kidolgozza és rendszeresen aktualizálja az e rendelet végrehajtását támogató iránymutatásokat, amelyek legalább a következőkre terjednek ki:
A Bizottság az Ügynökség segítségével és az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) szakértői csoportjával folytatott konzultációt követően kidolgozza és rendszeresen aktualizálja az e rendelet végrehajtását támogató iránymutatásokat, amelyek legalább a következőkre terjednek ki:
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) jelentéstételi eljárások,
a) szabványosított jelentéstételi eljárások az Unióban;
A tagállamok és a Bizottság előmozdítják a portál ismertségét, valamint a portálon szereplő adatok megértését és felhasználását.
A tagállamok és a Bizottság a nyilvánossággal szoros együttműködésben előmozdítják a portál ismertségét, valamint a portálon szereplő adatok megértését és felhasználását.
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) a mellékletek módosításának elfogadását követően hozzáigazítás a jegyzőkönyvhöz.
d) a jegyzőkönyv mellékleteihez hozzáadott szennyező anyagok hozzáadása.
(2a) A Bizottság 2026. december 31-ig felülvizsgálja e rendelet II. mellékletét az e cikkben említett kritériumok és a 2010/75/EU irányelv II. mellékletében felsorolt anyagok alapján. E felülvizsgálat alapján a Bizottság adott esetben a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet II. mellékletének módosítása céljából.
(2) A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól …-tól kezdődő hatállyal [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésének időpontja]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2) A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól …-tól kezdődő hatállyal [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésének időpontja]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogi személy forgalmával vagy a jogsértést elkövető természetes személy jövedelmével arányos pénzbírságokat. A bírság mértékét úgy kell kiszámítani, hogy az ténylegesen megfossza a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. A bírságok mértékét ismétlődő jogsértések esetén fokozatosan növelni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók magukban foglalják a jogi személy forgalmával vagy a jogsértést elkövető természetes személy jövedelmével arányos, a jogsértés helye szerinti tagállamban kiszabott pénzbírságokat. A bírság mértékét úgy kell kiszámítani, hogy az ténylegesen megfossza a jogsértésért felelős személyt a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől. A bírságok mértékét ismétlődő jogsértések esetén fokozatosan növelni kell.
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) az e cikk alapján korábban kapott szankciók.
Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
I. melléklet
Tevékenységek
Tevékenység
Kapacitási küszöb
1
A 2010/75/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek
A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
2
A 2010/75/EU irányelv Ia. mellékletében felsorolt tevékenységek
A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
3
Az (EU) 2015/2193 irányelv 2. cikkében említett tevékenységek (amennyiben azok nem tartoznak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Legalább 20 MW, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések
4
Földfelszín alatti bányászat és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a nyersolaj vagy földgáz szárazföldi vagy tengeri kitermelését (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Nincs kapacitási küszöbérték (minden létesítményre jelentéstételi kötelezettség vonatkozik)
5
Külszíni bányászat és külfejtés (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Amennyiben a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt
6
Települési szennyvíztisztító telepek
Legalább 100 000 lakosegyenérték kapacitás
7
Akvakultúra
100 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás
8
Hajók építésére és/vagy bontására, festésére és a festésük eltávolítására szolgáló létesítmények
100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás
Módosítás
I. melléklet
Tevékenységek
Tevékenység
Kapacitási küszöb
1
A 2010/75/EU irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek
A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
2
A 2010/75/EU irányelv Ia. mellékletében felsorolt tevékenységek
A 2010/75/EU irányelvben meghatározott alkalmazandó kapacitási küszöb fölött
3
Az (EU) 2015/2193 irányelv 2. cikkében említett tevékenységek (amennyiben azok nem tartoznak a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Legalább 20 MW, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések
4
Földfelszín alatti bányászat és kapcsolódó tevékenységek, beleértve a nyersolaj vagy földgáz szárazföldi vagy tengeri kitermelését (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Nincs kapacitási küszöbérték (minden létesítményre jelentéstételi kötelezettség vonatkozik)
5
Külszíni bányászat és külfejtés (amennyiben az nem tartozik a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének hatálya alá)
Amennyiben a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt
6
Települési szennyvíztisztító telepek
Legalább 100 000 lakosegyenérték kapacitás
7
Intenzív akvakultúra
500 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás
8
Hajók építésére és/vagy bontására, festésére és a festésük eltávolítására szolgáló létesítmények
100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás
Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 33 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
33a
115-32-2
Dikofol
1
1
1
Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 49 a sor (új)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
49a
335-67-1, 355-46-4 és egyebek
PFA-k, köztük PFOA1a, PFHxS1b, ezek sói és rokonvegyületek
1
1
1
_________________
Perfluoroktánsav
Perfluorhexán-szulfonsav
Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 12 lábjegyzet
(12) A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE.
(12) A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE, hepta-BDE, hexa-BDE, tetra-BDE.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0211/2023).
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0559 – C9-0331/2021 – 2021/0223(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0559),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9–0331/2021),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a francia Nemzetgyűlés által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. december 9-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2022. január 26-i véleményére(2),
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2023. április 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0234/2022),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(3);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. július 11-én került elfogadásra az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 20231804/ rendelettel.)
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0562 – C9-0333/2021 – 2021/0210(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0562),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0333/2021),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Seanad Éireann által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. december 8-i véleményére(1),
– a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2023. április 26-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére,
– tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0233/2022),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. július 11-én került elfogadásra a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri szállításban való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/1805 rendelettel.)
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2021)0558 – C9-0330/2021 – 2021/0203(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0558),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0330/2021),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a cseh szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. december 9-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottsága 2022. április 28-i véleményére(2),
– tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),
– tekintettel az eljárási szabályzata 110. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett, 2022. szeptember 6-i levélre,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2023. március 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. és 59. cikkére,
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0221/2022),
A. mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. július 11-én került elfogadásra az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/1791 irányelvvel.)
Az újságírók és emberijog-védők védelme a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szemben
258k
80k
Az Európai Parlament 2023. július 11-én elfogadott módosításai a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2022)0177 – C9-0161/2022 – 2022/0117(COD))(1)
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy minden polgárnak joga van részt venni az Unió demokratikus életében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) többek között rendelkezik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához (7. cikk), a személyes adatok védelméhez (8. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogról, amely magában foglalja a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását (11. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról (47. cikk).
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy minden polgárnak joga van részt venni az Unió demokratikus életében. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) többek között rendelkezik a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához (7. cikk), a személyes adatok védelméhez (8. cikk), a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogról, amely magában foglalja a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének tiszteletben tartását (11. cikk), a gyülekezés és az egyesülés szabadságáról (12. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról (47. cikk).
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) A véleménynyilvánítás szabadságához való jog olyan alapvető jog, amelyet kötelességtudattal és felelősséggel kell gyakorolni, tekintettel az emberek azon alapvető jogára, hogy pártatlan tájékoztatáshoz jussanak, valamint a hírnév, a személyes adatok és a magánélet védelméhez való alapvető jog tiszteletben tartására. E jogok ütközése esetén minden érintett félnek joga van ahhoz, hogy ügyét bíróság elé vigye, és azt a bíróság a tisztességes eljárás elvének megfelelően tárgyalja.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 3 b preambulumbekezdés (új)
(3b) A demokráciának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének az Unióban történő megerősítéséről szóló, 2021. november 11-i állásfoglalásában az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy „puha” és „kemény” jogi eszközökből álló csomagra annak a problémának a kezelése érdekében, hogy egyre nő az újságírókat, a nem kormányzati szervezeteket, a tudományos szakembereket és a civil társadalmat érintő, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek száma az Unióban. A Parlament jogalkotási intézkedéseket javasolt a polgári és a büntető eljárásjog területén, például a visszaélésszerű polgári peres eljárások korai megszüntetési mechanizmusát, a vádlott részéről felmerülő költségek teljes körű megtérítéséhez való jogot, valamint a kártérítéshez való jogot. A 2021. november 11-i állásfoglalásban szerepelt továbbá a bírák és a jogi szakemberek megfelelő képzésére irányuló felhívás a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatban, egy külön alap, amely pénzügyi támogatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatainak, valamint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekben hozott bírósági határozatok nyilvános nyilvántartása. Emellett a Parlament felszólított az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a („Brüsszel I. rendelet”) és a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1b („Róma II. rendelet”) felülvizsgálatára a „rágalmazási turizmus” vagy „az igazságszolgáltatási fórum megválasztásának” megelőzése érdekében.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) ( HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).
(4) Ezen irányelv célja, hogy védelmet nyújtson a közérdekű ügyekben közéletben részt vevő természetes és jogi személyeknek, különösen az újságíróknak és az emberijog-védőknek a közéleti részvételtől való elrettentés céljából ellenük indított bírósági eljárásokkal szemben (közismert néven: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek).
(4) Ezen irányelv célja, hogy uniós szinten minimumszabályokat állapítson meg a közérdekű ügyekben közéleti részvételt vállaló természetes és jogi személyeknek, többek között újságíróknak, kiadóknak, médiaszervezeteknek, visszaélést bejelentő személyeknek és emberijog-védőknek, továbbá civil társadalmi szervezeteknek, nem kormányzati szervezeteknek, szakszervezeteknek, művészeknek, kutatóknak és tudományos szakembereknek a közéleti részvételtől való elrettentés céljából ellenük indított bírósági eljárásokkal (közismert néven: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) vagy ilyen eljárásokkal való fenyegetéssel szembeni védelmének biztosítására vonatkozóan.
(5) Az újságírók fontos szerepet játszanak a nyilvános vita elősegítésében, valamint az információk, vélemények és elképzelések terjesztésében és befogadásában. Alapvető fontosságú, hogy a nyílt, szabad és tisztességes vitához való hozzájárulás és a dezinformáció, az információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem érdekében szükséges teret biztosítsunk számukra. Az újságírók számára lehetővé kell tenni, hogy hatékonyan végezhessék tevékenységüket annak érdekében, hogy az európai demokráciák polgárai többféle nézetet megismerhessenek.
(5) Az újságírók fontos szerepet játszanak a nyilvános vita elősegítésében, valamint az információk, vélemények és elképzelések terjesztésében és befogadásában. A független, professzionális és felelős újságírás, valamint a sokszínű tájékoztatáshoz való hozzáférés a demokrácia kulcsfontosságú pillérei. Alapvető fontosságú, hogy a nyílt, szabad és tisztességes vitához való hozzájárulás és a dezinformáció, az információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem érdekében szükséges teret biztosítsunk az újságírók számára. Az újságírók számára lehetővé kell tenni, hogy hatékonyan és félelem nélkül végezhessék tevékenységüket annak érdekében, hogy az európai demokráciák polgárai többféle nézetet megismerhessenek.
(6) Különösen az oknyomozó újságírók kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés, a korrupció és a szélsőségesség elleni küzdelemben. Munkájuk különösen nagy kockázattal jár, és egyre több támadásnak és zaklatásnak vannak kitéve. Szükség van egy szilárd biztosítéki rendszerre, amely lehetővé teszi számukra, hogy betölthessék kulcsfontosságú őrszem szerepüket a jogos közérdeket képviselő ügyekben.
(6) Különösen az oknyomozó újságírók és médiaszervezetek kulcsszerepet játszanak a szervezett bűnözés, a hatáskörrel való visszaélés, a korrupció, az alapvető jogok megsértése és a szélsőségesség leleplezésében és az ezek elleni küzdelemben. Munkájuk különösen nagy kockázattal jár, és egyre több támadásnak, gyilkosságnak, fenyegetésnek, megfélemlítésnek és zaklatásnak vannak kitéve. Szükség van egy szilárd biztosítéki és védelmi rendszerre, amely a fizikai biztonságuk védelmére is kiterjed, és lehetővé teszi az oknyomozó újságírók számára, hogy kulcsfontosságú őrszem szerepüket úgy tölthessék be a közérdekű ügyekben, hogy nem kell tartaniuk büntetéstől azért, mert az igazságot keresik és tájékoztatják a nyilvánosságot.
(7) A jogvédők szintén fontos szerepet játszanak az európai demokráciákban, különösen az alapvető jogok, a demokratikus értékek, a társadalmi befogadás, a környezetvédelem és a jogállamiság érvényesítésében. Lehetővé kell tenni számukra, hogy aktívan részt vehessenek a közéletben, és a politikai kérdésekben és a döntéshozatali folyamatokban megfélemlítés nélkül hangot adhassanak véleményüknek. Az emberijog-védő kifejezés olyan egyénekre vagy szervezetekre utal, akik vagy amelyek az alapvető jogok és számos más jog – például a környezetvédelmi és éghajlati jogok, a nők jogai, az LMBTIQ-személyek jogai, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogai, a munkavállalói jogok vagy a vallásszabadság – védelmével foglalkoznak. A nyilvános viták egyéb résztvevői, például a tudományos szakemberek és a kutatók szintén megfelelő védelmet érdemelnek.
(7) A jogvédők szintén fontos szerepet játszanak az európai demokráciákban, különösen az alapvető jogok, a demokratikus értékek, a társadalmi befogadás, a környezetvédelem, a nemek közötti egyenlőség és a jogállamiság érvényesítésében. Tekintettel az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikáira, figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi jogok védelmezőinek védelmére is. Lehetővé kell tenni az emberijog-védők számára, hogy aktívan részt vehessenek a közéletben, előmozdíthassák az elszámoltathatóságot, és a politikai kérdésekben és a döntéshozatali folyamatokban megfélemlítés nélkül hangot adhassanak véleményüknek. Az emberijog-védő kifejezés olyan egyénekre vagy szervezetekre utal, akik vagy amelyek az alapvető jogok és számos más jog – például a környezetvédelmi és éghajlati jogok, a nők jogai, az LMBTIQ+-személyek jogai, a faji vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek jogai, a munkavállalói jogok vagy a vallásszabadság – védelmével foglalkoznak.
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
(7a) A nyilvános vitákban részt vevők – az újságírók, médiaszervezetek vagy emberijog-védők mellett például a tudományos szakemberek, a kutatók vagy a művészek – szintén megfelelő védelmet érdemelnek. Egy demokratikus társadalomban lehetővé kell tenni számukra, hogy a megtorlástól való félelem nélkül kutathassanak, taníthassanak, tanulhassanak, tevékenykedhessenek és kommunikálhassanak. A tudományos szakemberek és a kutatók alapvetően hozzájárulnak a nyilvános diskurzushoz és a tudás terjesztéséhez, valamint biztosítják, hogy a demokratikus vita megalapozott legyen, és fellépnek a dezinformációval szemben.
(9) E környezet előmozdítása érdekében lényeges, hogy az újságírók és a jogvédők védelemben részesüljenek a közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásoktól. Az ilyen eljárásokat nem az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása, hanem a nyilvános vita elhallgattatása céljából indítják, jellemzően zaklatás és megfélemlítés alkalmazásával.
(9) E környezet előmozdítása érdekében lényeges, hogy természetes és jogi személyek védelemben részesüljenek a közéleti részvételt akadályozó, megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásoktól. Az ilyen eljárásokat nem az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása, hanem a nyilvános vita elhallgattatása, valamint annak megakadályozása céljából indítják, hogy kivizsgálják és jelentsék az uniós és a nemzeti jog megsértését, például a korrupciót és az egyéb visszaélésszerű gyakorlatokat, jellemzően zaklatás és megfélemlítés alkalmazásával.
(10) A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket jellemzően erős jogalanyok, például egyének, lobbicsoportok, nagyvállalatok és állami szervek indítják. Gyakran jellemzi őket a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága, mivel a felperes az alperesnél erősebb pénzügyi vagy politikai helyzetben van. Bár az erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága nem nélkülözhetetlen eleme az ilyen eseteknek, amennyiben ez fennáll, az jelentősen fokozza a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások káros következményeit és visszatartó hatását.
(10) A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket jellemzően erős jogalanyok, például egyének, lobbicsoportok, nagyvállalatok, közhivatalt viselő személyek, állami ellenőrzés alatt álló szervezetek, politikusok, igazságügyi hatóságok és állami szervek indítják a nyilvános vita elhallgattatására törekedve. Gyakran jellemzi őket a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága, mivel a felperes az alperesnél erősebb pénzügyi vagy politikai helyzetben van. Bár az erőviszonyok kiegyensúlyozatlansága nem nélkülözhetetlen eleme az ilyen eseteknek, amennyiben ez fennáll, az jelentősen fokozza a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások káros következményeit és visszatartó hatását.
(11) A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások árthatnak az újságírók és a jogvédők hitelességének és hírnevének, és kimeríthetik pénzügyi és egyéb erőforrásaikat. Az ilyen eljárások miatt késlekedhet vagy teljesen ellehetetlenülhet a közérdekkel kapcsolatos információk közzététele. A hosszadalmas eljárások és a pénzügyi nyomás elrettentő hatást gyakorolhat az újságírókra és a jogvédőkre. Az ilyen gyakorlatok ezért visszatartó erővel hathatnak munkájukra, mivel a lehetséges jövőbeli bírósági eljárások árnyékában öncenzúrához vezethetnek, elszegényítve a nyilvános vitát az egész társadalom kárára.
(11) A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások árthatnak a közéletben részt vevő természetes és jogi személyek hitelességének és hírnevének, és kimeríthetik pénzügyi és egyéb erőforrásaikat. Az ilyen eljárások miatt késlekedhet vagy teljesen ellehetetlenülhet a közérdekkel kapcsolatos információk közzététele. A hosszadalmas eljárások és a pénzügyi nyomás elrettentő hatást gyakorolhat a közéletben részt vevő természetes és jogi személyekre. Az ilyen gyakorlatok ezért visszatartó erővel hathatnak munkájukra, mivel a lehetséges jövőbeli bírósági eljárások árnyékában öncenzúrához vezethetnek, elszegényítve a nyilvános vitát az egész társadalom kárára.
(12) A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban érintett személyek egyszerre több, esetenként különböző joghatóságokban elindított üggyel is szembesülhetnek. Az egyik tagállam joghatósága alatt egy másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személlyel szemben indított eljárások általában bonyolultabbak és költségesebbek az alperes számára. A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások felperesei eljárási eszközökkel is növelhetik a peres eljárás hosszát és költségeit azáltal, hogy nem a kereset elbírálására legalkalmasabb bíróság előtt, hanem az ügyük szempontjából kedvezőnek vélt joghatóságban indítanak pert. Az ilyen gyakorlatok szükségtelen és káros terheket rónak a nemzeti bírósági rendszerekre is.
(12) A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban érintett személyek egyszerre több, esetenként különböző joghatóságokban elindított üggyel is szembesülhetnek, ezek lehetnek polgári, közigazgatási vagy büntetőügyek, vagy ezek kombinációi. Az egyik tagállam joghatósága alatt egy másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személlyel szemben indított eljárások általában bonyolultabbak és költségesebbek az alperes számára. A közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások felperesei eljárási eszközökkel is növelhetik a peres eljárás hosszát és költségeit azáltal, hogy nem a kereset elbírálására legalkalmasabb bíróság előtt, hanem az ügyük szempontjából kedvezőnek vélt joghatóságban indítanak pert (a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztása).Az eljárások hossza és sokfélesége, a pénzügyi nyomás és a büntetéssel való fenyegetés hatékony eszközök a kritikus hangok megfélemlítésére és elhallgattatására. Az ilyen gyakorlatok szükségtelen és káros terheket rónak a nemzeti bírósági rendszerekre is, és visszaélnek azok erőforrásaival, ezért az igazságszolgáltatási rendszerekkel való visszaélést jelentenek.
(13) Az ezen irányelvben előírt biztosítékokat minden közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyre alkalmazni kell. Védeniük kell azokat a természetes vagy jogi személyeket is, akik vagy amelyek szakmai vagy személyes alapon a közérdekű ügyben történő közéleti részvételhez közvetlenül kapcsolódó célokból más személyt támogatnak, segítenek, vagy árut vagy szolgáltatást nyújtanak részére. Ez jelenthet például internetszolgáltatókat, kiadókat vagy nyomdákat, amelyek a bírósági eljárással célzott személy számára történő szolgáltatások nyújtása miatt szembesülnek bírósági eljárásokkal vagy ilyen eljárások fenyegetésével.
(13) Az ezen irányelvben előírt biztosítékokat minden, a közéletben közvetlenül vagy közvetve részt vevő természetes vagy jogi személyre alkalmazni kell. Védeniük kell azokat a természetes vagy jogi személyeket is, akik vagy amelyek szakmai vagy személyes alapon a közérdekű ügyben történő közéleti részvételhez közvetlenül kapcsolódó célokból más személyt támogatnak, segítenek, vagy árut vagy szolgáltatást nyújtanak részére. Ez jelenthet például ügyvédeket, családtagokat, internetszolgáltatókat, kiadókat vagy nyomdákat, amelyek a bírósági eljárás alá vont személy számára segítség, támogatás vagy szolgáltatások nyújtása miatt szembesülnek bírósági eljárásokkal vagy ilyen eljárásokkal fenyegetik őket.
(15) Az irányelv nem vonatkozik az államnak a közhatalom gyakorlása során tett cselekedetekért vagy mulasztásokért (acta iure imperii) viselt felelősségéből fakadó követelésekre és az állam nevében eljáró tisztviselőkkel szembeni követelésekre, valamint a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos felelősségre, beleértve a hatóságilag kinevezett tisztségviselők felelősségét is.
(15) Az irányelv nem vonatkozik az államnak a közhatalom gyakorlása során tett cselekedetekért vagy mulasztásokért (acta iure imperii) viselt felelősségéből fakadó követelésekre és az állam nevében eljáró tisztviselőkkel szembeni követelésekre, valamint a hatósági intézkedésekkel kapcsolatos felelősségre, beleértve a hatóságilag kinevezett tisztségviselők felelősségét is, hacsak a nemzeti jog ekként nem rendelkezik.Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban előfordulhat, hogy bírósági eljárások ennek ellenére az ezen irányelvben meghatározott „polgári és kereskedelmi ügyek” körébe tartoznak, ha az állam vagy valamely közjogi szerv érintett fél, és a cselekményre vagy a mulasztásra nem a közhatalom gyakorlása során került sor.
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
(15a) Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a közéletben részt vevő személyek számára kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, ideértve a hatékonyabb eljárási biztosítékokat megállapító nemzeti jogszabályokat, például a kettős büntetést, amelynek értelmében a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett nemcsak a költségeket vagy kártérítést ítélheti meg az alperesnek, hanem a felperes által az államnak fizetendő bírságot is kiszabhat, amennyiben egyértelmű, hogy az általa indított peres eljárás zaklató, komolytalan vagy rosszhiszemű volt. Ezen irányelv végrehajtása a tagállamok egyikében sem szolgálhat alapul visszalépéshez az adott tagállamban már meglévő védelmi szinthez képest.
(16) Közéleti részvétel alatt értendő a természetes vagy jogi személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog közérdekben történő gyakorlása során kifejezett vagy végzett bármely nyilatkozat vagy tevékenység, mint például újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti, kommentár jellegű vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozása, kiállítása, reklámozása vagy egyéb népszerűsítése, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő tevékenységek. Ide tartozhatnak az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek, mint például lobbitevékenység, tüntetések és tiltakozások szervezése vagy az azokban való részvétel, vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlásából eredő tevékenységek, például panaszok, petíciók, közigazgatási és bírósági kérelmek benyújtása, nyilvános meghallgatásokon való részvétel. A közéleti részvételnek magában kell foglalnia az olyan előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységeket is, amelyek közvetlenül és eredendően kapcsolódnak a szóban forgó nyilatkozathoz vagy tevékenységhez, és amelyeket a közéleti részvétel megakadályozása érdekében vesznek célba. Ide tartozhatnak továbbá a közvélemény tájékoztatására vagy befolyásolására, illetve a nyilvánosság, beleértve bármely magán- vagy közjogi szervezet közérdekű kérdéssel kapcsolatos további fellépésére irányuló egyéb tevékenységek, mint például kutatás, felmérés, kampány vagy bármely más kollektív fellépés szervezése vagy az abban való részvétel.
(16) Közéleti részvétel alatt értendő a természetes vagy jogi személy által az alapvető és emberi jogok és szabadságok, például a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog közérdekben történő gyakorlása során kifejezett vagy végzett bármely nyilatkozat, tevékenység vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő cselekmény, mint például újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti, kommentár jellegű vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozása, kiállítása, reklámozása vagy egyéb népszerűsítése, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő tevékenységek. Ide tartozhatnak a tudományos élet és a művészet szabadságához, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságához való jog gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek, mint például lobbitevékenység, tüntetések és tiltakozások szervezése vagy az azokban való részvétel, vagy a megfelelő ügyintézéshez való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlásából eredő tevékenységek, például panaszok, petíciók, közigazgatási és bírósági kérelmek benyújtása, nyilvános meghallgatásokon való részvétel. A közéleti részvételnek magában kell foglalnia az olyan előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységeket is, amelyek közvetlenül és eredendően kapcsolódnak a szóban forgó nyilatkozathoz vagy tevékenységhez, és amelyeket a közéleti részvétel megakadályozása érdekében vesznek célba. Ide tartozhatnak továbbá a közvélemény tájékoztatására vagy befolyásolására, illetve a nyilvánosság, beleértve bármely magán- vagy közjogi szervezet közérdekű kérdéssel kapcsolatos további fellépésére irányuló egyéb tevékenységek, mint például kutatás, felmérés, kampány vagy bármely más kollektív fellépés szervezése vagy az abban való részvétel.
(18) A közérdek fogalmába az áruk, termékek vagy szolgáltatások minőségével, biztonságával vagy más releváns vonatkozásaival kapcsolatos szempontok is beletartoznak, amennyiben ezek a kérdések a közegészségügy, a biztonság, a környezet, az éghajlat, vagy az alapvető jogok gyakorlása szempontjából relevánsak. A fogyasztó és a gyártó vagy szolgáltató közötti, áruval, termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, tisztán egyedi vitára csak akkor alkalmazható, ha az ügy tartalmaz közérdekű elemet, például olyan termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, amely nem felel meg a környezetvédelmi vagy biztonsági előírásoknak.
(18) A közérdekű ügy fogalmának ki kell terjednie az alapvető jogok érvényesítéséhez kapcsolódó kérdésekre, ideértve a nemek közötti egyenlőséget, a nemi alapú erőszakkal és megkülönböztetéssel szembeni védelmet, valamint a jogállamiság, a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, valamint a környezet védelmét. Az áruk, termékek vagy szolgáltatások minőségével, biztonságával vagy más releváns vonatkozásaival kapcsolatos szempontok is beletartoznak, amennyiben ezek a kérdések a közegészségügy, a biztonság, a környezet, az éghajlat, vagy a fogyasztói és munkavállalói jogok gyakorlása szempontjából relevánsak. A fogyasztó és a gyártó vagy szolgáltató közötti, áruval, termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, tisztán egyedi vitára csak akkor alkalmazható, ha az ügy tartalmaz közérdekű elemet, például olyan termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, amely nem felel meg a környezetvédelmi vagy biztonsági előírásoknak.
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
(19a) A korrupcióra, csalásra, sikkasztásra, pénzmosásra, zsarolásra, kényszerítésre, szexuális zaklatásra és nemi alapú erőszakra vagy a megfélemlítés és a bűnelkövetés egyéb formáira, illetve bármilyen más bűncselekményre vagy szabálysértésre – ideértve a pénzügyi és környezeti bűncselekményeket – vonatkozó állítások közérdekű ügynek minősülnek. Az olyan tevékenységek, amelyek célja az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelme, a demokratikus folyamatokba való be nem avatkozás elvének védelme, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása vagy megkönnyítése a dezinformáció elleni küzdelem céljából, szintén közérdekűnek minősülnek.
(20) A visszaélésszerű bírósági eljárások jellemzően rosszhiszeműen alkalmazott pereskedési taktikákat foglalnak magukban, például az eljárás késleltetése, aránytalan költségek okozása az alperesnek az eljárásban vagy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választása. Ezeket a taktikákat a felperes nem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés céljaira használja. Az ilyen taktikák gyakran – bár nem mindig – a megfélemlítés, a zaklatás vagy a fenyegetés különböző formáival párosulnak.
(20) A felek közötti egyenlőtlen erőviszonyok, amelyek a jogi megalapozottság hiánya mellett jellemzőek a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre, jellemzően a gazdasági előnnyel való visszaélésből vagy a felperes által az alperessel szemben gyakorolt politikai befolyásból erednek. Visszaélésszerű bírósági eljárásokra utalhat továbbá az is, ha azok rosszhiszeműen alkalmazott pereskedési taktikákat foglalnak magukban, például egy vagy több teljes mértékben vagy részben megalapozatlan kereseten alapulnak, túlzott kártérítési igényeket támasztanak, késleltetik az eljárást vagy az eljárás későbbi szakaszában megszüntetik az ügyet, több eljárást kezdeményezésnek ugyanabban az ügyben vagy hasonló ügyben, aránytalan eljárási költségeket okoznak az alperesnek vagy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórumot választják. A felperes múltbeli magatartását és különösen a jogi megfélemlítés korábbi eseteit is figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy a bírósági eljárás visszaélésszerű-e. Ezeket a taktikákat a felperes nem az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés vagy vagy valamely jog tényleges érvényesítése céljaira használja. Az ilyen taktikák gyakran – bár nem mindig – a megfélemlítés, a zaklatás vagy a fenyegetés különböző formáival párosulnak.
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 20 a preambulumbekezdés (új)
(20a) A közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárások egyre fondorlatosabbak és eredményesebbek, és egyik technikájuk, hogy ugyanazon személy ellen azonos tárgyban több eljárás is indul, amelyekben az alperesnek egyidejűleg kell védekeznie, ami aránytalanul megnöveli a költségeket.
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 20 b preambulumbekezdés (új)
(20b) A közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket következetesen a felperes és az alperes közötti hatalmi egyensúly hiánya jellemzi a pénzügyi és jogi források tekintetében. Ez a kiegyensúlyozatlan erőviszony különösen akkor ad okot aggodalomra, ha a visszaélésszerű pereket közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák, és a független médiaszervezetekkel, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 20 c preambulumbekezdés (új)
(20c) A közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárások gyakran sértik az alpereseknek a Charta által elismert védelemhez való jogát, és hatással lehetnek a tisztességes eljáráshoz való jogukra és az ártatlanság vélelmére is.
(22) Egy ügy határokon átnyúló vonatkozásúnak tekintendő, kivéve, ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye ugyanabban a tagállamban található, mint az eljáró bíróság. Ugyanakkor még ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye is az eljáró bíróság szerinti tagállamban található, az ügyet két másik esetben is határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni. Az első eset az, amikor a szóban forgó közérdekkel kapcsolatos konkrét közéleti részvételi cselekmény egynél több uniós tagállamot érint. Idetartozik az uniós intézmények által szervezett eseményeken való nyilvános részvétel, például a nyilvános meghallgatásokon való megjelenés, vagy az egynél több tagállam számára különös jelentőséggel bíró ügyekkel – például a határokon átnyúló szennyezéssel vagy a potenciálisan határokon átnyúló érintettséggel járó állítólagos pénzmosással – kapcsolatos nyilatkozatok vagy tevékenységek. A második eset, amikor egy ügyet határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni, az, amikor a felperes vagy vele kapcsolatban álló szervezet ugyanazon vagy kapcsolt alperessel szemben más tagállamban párhuzamosan vagy korábban bírósági eljárást indított. E kétféle eset figyelembe veszi a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek sajátos körülményeit.
(22) Egy ügy határokon átnyúló vonatkozásúnak tekintendő, kivéve, ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye ugyanabban a tagállamban található, mint az eljáró bíróság. Ugyanakkor még ha mindkét fél lakóhelye vagy székhelye is az eljáró bíróság szerinti tagállamban található, az ügyet két másik esetben is határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni. Az első eset az, amikor a közéleti részvételi cselekmény egynél több tagállamot érint, akár magának a cselekménynek a határokon átnyúló jellege, akár a cselekmény által érintett ügyben fennálló jogos közérdek miatt, beleértve azt az esetet is, ha a cselekmény elektronikus úton hozzáférhető. Idetartoznak többek között a közéleti részvételi cselekmények, például az uniós intézmények által szervezett események, a nyilvános meghallgatásokon való megjelenés, vagy a széles körben terjesztett közlemények. Magukban foglalhatnak olyan kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozatokat vagy tevékenységeket is, mint a határokon átnyúló szennyezés vagy a potenciálisan határokon átnyúló összefüggésekkel bíró pénzmosásra vonatkozó állítások. Egy közéleti részvételi cselekményt különösen akkor kell több tagállamban is hozzáférhetőnek tekinteni, ha azt az interneten hajtják végre, például a közösségi médiában folytatott kampányok vagy az online médiatudósítások esetében. Az internet mindenütt jelen lévő jellege indokolja, hogy az egynél több tagállamban hozzáférhető közéleti részvételi cselekmények határokon átnyúló vonatkozású ügynek minősüljenek. A digitális kommunikációs eszközöknek a határokon átnyúló elemek fogalmára gyakorolt hatását az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata már elismerte. A második eset, amikor egy ügyet határokon átnyúló vonatkozásúnak kell tekinteni, az, amikor a felperes vagy vele kapcsolatban álló szervezet ugyanazon vagy kapcsolt alperessel szemben más tagállamban párhuzamosan vagy korábban bírósági eljárást indított. E kétféle eset figyelembe veszi a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek sajátos körülményeit.
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
(22a) Az ezen irányelvben meghatározott jogokkal összhangban támogatást kell nyújtani a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által megcélzott személyek számára attól a pillanattól kezdve, hogy az illetékes hatóságok tudomást szereznek ezekről a személyekről egészen az eljárás lezárultáig. A támogatást többféle módon kell rendelkezésre bocsátani, többek között átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető és ingyenes tájékoztatás és tanácsadás révén a rendelkezésre álló eljárásokról és jogorvoslatokról, a megfélemlítéssel, zaklatással vagy jogi fellépéssel való fenyegetéssel szembeni védelemről, az érintett személy jogairól, valamint a határokon átnyúló polgári eljárások során nyújtott költségmentesség, a további eljárásokban biztosított költségmentesség, továbbá a megfelelőnek ítélt jogi tanácsadás vagy egyéb jogi segítségnyújtás révén. A tagállamok pénzügyi segítségnyújtásról és támogatási intézkedésekről rendelkeznek, beleértve a pszichológiai támogatást is, a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek számára.
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 22 b preambulumbekezdés (új)
(22b) A közéleti részvételt akadályozó eljárásokban való részvétel különleges pszichológiai stressznek teszi ki a célzott személyeket. Az ilyen eljárásokra való felkészülés és az azokban való részvétel emellett leköti az alperesek értékes erőforrásait, amelyekkel gyakran nem is rendelkeznek, vagy amelyeket egyébként a közéleti részvételbe fektettek volna be. Ezért olyan egyesületek, szervezetek és egyéb kollektív testületek, például szakszervezetek, valamint bármely más jogi személy, amelyeknek a nemzeti jogukban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke fűződik az alperes jogainak védelméhez, az alperes nevében vagy érdekében, az alperes jóváhagyásával vagy tájékoztatás céljából részt vehetnek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek érvényesítésére irányuló bármely bírósági eljárásban. A jogi képviselet e lehetősége nem sértheti a szakszervezetek és a munkavállalók képviselőinek azon jogát és hatáskörét, hogy más uniós és nemzeti szabályokkal összhangban a munkavállalók nevében vagy támogatása céljából bírósági eljárásokban vegyenek részt.
(23) Az alperesek számára lehetővé kell tenni, hogy a következő eljárási biztosítékokat igényeljék: az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a károk fedezésére szolgáló biztosíték iránti kérelem, a nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárás korai szakaszban történő megszüntetése iránti kérelem, a visszaélésszerű bírósági eljárások elleni jogorvoslati lehetőségek iránti kérelem (költségek megállapítása, kártérítés és szankciók), vagy egyidejűleg ezek mindegyike.
(23) Az alperesek számára lehetővé kell tenni, hogy a következő eljárási biztosítékokat igényeljék: az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a károk fedezésére szolgáló biztosíték iránti kérelem, a nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárás korai szakaszban történő megszüntetése iránti kérelem, a visszaélésszerű bírósági eljárások elleni jogorvoslati lehetőségek iránti kérelem (költségek megállapítása, kártérítés és szankciók), vagy egyidejűleg ezek mindegyike. A természetes vagy jogi személyek ellen közéleti részvételük miatt indított bírósági eljárásokat gyorsan és hatékonyan kell kezelni, figyelembe véve az ügy körülményeit, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
(26) Az alperes számára további biztosítékként lehetővé kell tenni, hogy az eljárási költségek és/vagy a kártérítés fedezetére biztosíték álljon rendelkezésére, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a követelés ugyan nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak, azonban vannak olyan tényezők, amelyek az eljárással való visszaélésre utalnak, és az alapeljárásban a siker esélye csekély. A biztosíték nem von maga után érdemi ítéletet, hanem biztosítási intézkedésként szolgál az eljárással való visszaélést megállapító jogerős határozat joghatásainak biztosítása érdekében. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy a bíróságnak hivatalból vagy az alperes kérelmére kell-e biztosítékot elrendelnie.
(26) Az alperes számára további biztosítékként lehetővé kell tenni, hogy az eljárási költségek és/vagy a kártérítés fedezetére biztosíték álljon rendelkezésére, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a követelés ugyan nem tekinthető nyilvánvalóan megalapozatlannak, azonban vannak olyan tényezők, amelyek az eljárással való visszaélésre utalnak, és az alapeljárásban a siker esélye csekély. Amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, lehetővé kell tenni, hogy a bírósági eljárás bármely szakaszában biztosítékot nyújtsanak az alperesnek, és a bíró számára lehetővé kell tenni, hogy elrendelje, hogy az alperes támogatást kapjon a bírósági költségek fedezésére, és azokat a felperes viselje, adott esetben figyelembe véve a felek pénzügyi helyzetét és az eljárás előrelátható költségeit. A biztosíték nem von maga után érdemi ítéletet, hanem biztosítási intézkedésként szolgál az eljárással való visszaélést megállapító jogerős határozat joghatásainak biztosítása érdekében, és fedezi az alperesnek okozott költségeket és károkat. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy a bíróságnak hivatalból vagy az alperes kérelmére kell-e biztosítékot elrendelnie.
(29) Korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem esetén a gyorsított eljárás késedelem nélküli lebonyolításának biztosítása érdekében a tagállamok határidőt szabhatnak a tárgyalások megtartására vagy a bírósági határozathozatalra. A tagállamok az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokhoz hasonló rendszereket is elfogadhatnak. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy amikor az alperes más eljárási biztosítékokat kért, az erre vonatkozó döntést szintén gyorsan hozzák meg. A gyorsított eljárás érdekében a tagállamok figyelembe vehetik többek között azt, hogy a felperes hasonló ügyekben kezdeményezett-e több vagy összehangolt eljárást, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
(29) Az eljárási biztosítékok iránti kérelemmel megkeresett bíróságoknak vagy törvényszékeknek a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló leghatékonyabb eljárások alkalmazásával gyorsan kell eljárniuk a kérelemmel kapcsolatban. Korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem esetén a gyorsított eljárás késedelem nélküli lebonyolításának biztosítása érdekében a tagállamok határidőt szabhatnak a tárgyalások megtartására vagy a bírósági határozathozatalra. A tagállamok az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokhoz hasonló rendszereket is elfogadhatnak. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy amikor az alperes más eljárási biztosítékokat kért, az erre vonatkozó döntést szintén gyorsan hozzák meg. A gyorsított eljárás érdekében a tagállamok figyelembe vehetik többek között azt, hogy a felperes hasonló ügyekben kezdeményezett-e több vagy összehangolt eljárást, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
(30) Ha az alperes korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelmet nyújtott be, az alapeljárás felperesének kell gyorsított eljárásban bizonyítania, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ez nem jelenti az igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozását, figyelembe véve, hogy az alapeljárásban a felperesre hárul a bizonyítási teher e követeléssel kapcsolatban, és a korai szakaszban történő megszüntetés elkerülése érdekében csak azt a jóval alacsonyabb küszöböt kell teljesítenie, amely bizonyítja, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan.
(30) Ha az alperes korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelmet nyújtott be, az alapeljárás felperesének kell gyorsított eljárásban bizonyítania, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ez nem jelenti az igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozását, figyelembe véve, hogy az alapeljárásban a felperesre hárul a bizonyítási teher e követeléssel kapcsolatban, és a korai szakaszban történő megszüntetés elkerülése érdekében csak azt a jóval alacsonyabb küszöböt kell teljesítenie, amely bizonyítja, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. Ezen túlmenően a korai szakaszban történő megszüntetésről szóló határozatot mindig bírónak kell meghoznia eseti alapon, és a felpereseknek mindig jogukban áll fellebbezni a korai szakaszban történő megszüntetésről szóló határozat ellen.
(31) A költségeknek tartalmazniuk kell az eljárás valamennyi költségét, beleértve a jogi képviseletnek az alperesnél felmerült összes költségét, feltéve, hogy ezek a költségek nem túlzottak. A jogi képviselet jogszabályban előírt díjtáblázatokban meghatározott összegeket meghaladó költségei önmagukban nem tekinthetők túlzottnak. A teljes kártérítésnek ki kell terjednie a vagyoni és a nem vagyoni károkra, például a testi és pszichológiai sérülésekre.
(31) A költségeknek tartalmazniuk kell az eljárás valamennyi költségét, beleértve a jogi képviseletnek az alperesnél felmerült összes költségét, a tárgyalást megelőzően felmerült költségekkel együtt, feltéve, hogy ezek a költségek nem túlzottak. A jogi képviselet jogszabályban előírt díjtáblázatokban meghatározott összegeket meghaladó költségei önmagukban nem tekinthetők túlzottnak, de lehetővé kell tenniük a költségek teljes körű megtérítését. Amennyiben a nemzeti jog nem rendelkezik a jogszabályban előírt díjakon felüli költségek teljes körű megítéléséről, a bíróság számára lehetővé kell tenni, hogy az összes költséget a nemzeti joggal összhangban bármely más rendelkezésre álló módon megítélje, ideértve a kártérítési kötelezettséget is.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 31 a preambulumbekezdés (új)
(31a) A teljes kártérítésnek ki kell terjednie a vagyoni és a nem vagyoni károkra, például a testi sérülésekre, a hírnevet érintő károkra és pszichológiai sérülésekre. Annak érdekében, hogy az alperes könnyen és időben kártérítést követelhessen, lehetővé kell tenni, hogy az alperessel szemben indított eljárásokkal azonos eljárásban követeljen kártérítést, adott esetben viszontkereset útján. Az anyagi kár magában foglalja az ügyvédi költségeket, amennyiben azok nem téríthetők meg költségként, az utazási költségeket és orvosi költségeket, különösen a pszichológiai segítségnyújtást. Az anyagi kár magában foglalja a tárgyalást megelőzően felmerült költségeket is, amennyiben azok a nemzeti jog vagy ezen irányelv értelmében nem minősülnek költségnek. A tárgyalást megelőzően felmerült költségeknek magukban kell foglalniuk az adott személy jogainak a visszaélésszerű követelésekkel szembeni védelmével kapcsolatban felmerült szükséges költségeket is, beleértve az ügyvédi díjakat is. Az anyagi károk közé tartozik a bírósági eljáráshoz kapcsolódó fizikai és/vagy lelki sérelem, fájdalom és szenvedés vagy érzelmi szorongás, a jó hírnév megsértése és általában bármilyen jellegű nem vagyoni kár.
(32) Annak biztosítása, hogy a bíróságok szankciókat szabhassanak ki, elsősorban arra irányul, hogy visszatartsa a potenciális felpereseket attól, hogy visszaélésszerű bírósági eljárásokat indítsanak a közéleti részvétel akadályozására. Az ilyen szankcióknak arányosnak kell lenniük a visszaélés azonosított elemeivel. A bírság összegének megállapításakor a bíróságoknak figyelembe kell venniük, hogy az eljárás káros vagy visszatartó hatást gyakorolhat a közéleti részvételre, ideértve a kereseti követelés jellegét, azt, hogy a felperes hasonló ügyekben több eljárást vagy összehangolt eljárásokat kezdeményezett-e, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
(32) Annak biztosítása, hogy a bíróságok szankciókat szabhassanak ki, elsősorban arra irányul, hogy visszatartsa a potenciális felpereseket attól, hogy visszaélésszerű bírósági eljárásokat indítsanak a közéleti részvétel akadályozására. Az ilyen szankciókat eseti alapon kell meghatározni, és ezeknek arányosnak kell lenniük a visszaélés azonosított elemeivel. A bírság összegének megállapításakor a bíróságoknak figyelembe kell venniük, hogy az eljárás káros vagy visszatartó hatást gyakorolhat a közéleti részvételre, ideértve a kereseti követelés jellegét, azt, hogy a felperes hasonló ügyekben több eljárást vagy összehangolt eljárásokat kezdeményezett-e, valamint hogy megkísérelték-e megfélemlíteni, zaklatni vagy megfenyegetni az alperest.
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 32 a preambulumbekezdés (új)
(32a) Annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság tudomást szerezhessen a bírósági határozatokról, a tagállamoknak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban létre kell hozniuk az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető nemzeti nyilvántartását. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartást kell létrehoznia a tagállami nyilvántartásokból származó, az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatokra vonatkozó információk alapján, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban.
(33) A több országot érintő ügyek összefüggésében fontos felismerni az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező újságírók, jogvédők és más közéletben részt vevő személyek ellen harmadik országokból indított stratégiai perek veszélyét. Ezekben a perekben az uniós újságírókkal, jogvédőkkel és másokkal szemben túlzott mértékű kártérítéseket ítélhetnek meg. A célpontok szempontjából a harmadik országokban folytatott bírósági eljárások bonyolultabbak és költségesebbek. A demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelmében az Európai Unióban, valamint annak érdekében, hogy az ezen irányelv által nyújtott biztosítékokat más joghatóságok bírósági eljárásai ne áshassák alá, fontos védelmet nyújtani a harmadik országokban folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben is.
(33) A több országot érintő ügyek összefüggésében fontos felismerni az Európai Unióban lakóhellyel rendelkező újságírók, jogvédők és más közéletben részt vevő személyek ellen harmadik országokból indított stratégiai perek veszélyét. Ezekben a perekben a közéletben részt vevő személyekkel szemben túlzott mértékű kártérítéseket ítélhetnek meg. A célpontok szempontjából a harmadik országokban folytatott bírósági eljárások bonyolultabbak és költségesebbek. A demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának védelmében az Európai Unióban, valamint annak érdekében, hogy az ezen irányelv által nyújtott biztosítékokat más joghatóságok bírósági eljárásai ne áshassák alá, fontos védelmet nyújtani a harmadik országokban folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben is.
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 33 a preambulumbekezdés (új)
(33a) Ami a becsületsértési keresetekre vagy a polgári vagy kereskedelmi jogon alapuló egyéb olyan keresetekre vonatkozó joghatóságot illeti, amelyek a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárásnak minősülhetnek, az alperes lakóhelye szerinti tagállamot kell egyedüli fórumnak tekinteni, kellően figyelembe véve azokat az eseteket, amikor a rágalmazási ügy alperesei magánszemélyek. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó szabály kivételével ez az irányelv nem érintheti a Brüsszel I. rendelet alkalmazását.
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 33 b preambulumbekezdés (új)
(33b) Ez az irányelv külön jogalapot hoz létre a közzétételekre mint közéleti részvételi cselekményekre alkalmazandó jog tekintetében. A közzétételre mint közéleti részvételi cselekményre vonatkozó keresetek esetében azon hely jogát kell alkalmazandó jognak tekinteni, amelyre a közzététel irányul. Amennyiben ez a hely nem azonosítható, a szerkesztői ellenőrzés vagy a közéleti részvételi cselekmény helye szerinti jog alkalmazandó. Az e kivétel alá nem tartozó esetekben ez az irányelv nem érintheti a Róma II. rendelet alkalmazását.
(34) Ez az irányelv új, különös joghatósági alapot hoz létre annak érdekében, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontjai hatékony uniós jogorvoslattal rendelkezzenek a harmadik ország bírósága előtt indított, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. Ez a különös joghatósági alap lehetővé teszi az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontok számára, hogy a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti bíróság előtt kérjék a harmadik ország bírósága előtti eljárással kapcsolatban felmerült károk és költségek megtérítését. Ez a jog attól függetlenül alkalmazható, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
(34) Ez az irányelv új, különös joghatósági alapot hoz létre annak érdekében, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontjai hatékony uniós jogorvoslattal rendelkezzenek a harmadik ország bírósága előtt indított, visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben. Ez a különös joghatósági alap lehetővé teszi az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező célpontok számára, hogy a lakóhelyük vagy székhelyük szerinti bíróság előtt kérjék a harmadik ország bírósága előtti eljárással kapcsolatban felmerült vagy észszerűen várhatóan felmerülő károk és költségek megtérítését. Ez a jog attól függetlenül alkalmazható, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 34 a preambulumbekezdés (új)
(34a) A tagállamoknak ösztönözniük kell és szorosan együtt kell működniük a civil társadalmi szervezetekkel, köztük az elismert és aktív nem kormányzati szervezetekkel, amelyek a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyekkel dolgoznak, különös tekintettel a politikai döntéshozatali kezdeményezésekre, a tájékoztatási és figyelemfelkeltő kampányokra, a kutatási és oktatási programokra, a képzésre, valamint az ilyen intézkedések hatásának nyomon követésére és értékelésére.
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 34 b preambulumbekezdés (új)
(34b) Ezen irányelv rendelkezéseit és biztosítékait alkalmazni kell a közéleti részvételt akadályozó valamennyi olyan visszaélésszerű bírósági eljárásra, amely az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabály hatálybalépésekor valamely nemzeti bíróság előtt folyamatban van, illetve amelyet azt követően indítanak meg.
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 34 c preambulumbekezdés (új)
(34c) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket együttműködésük megkönnyítésére annak érdekében, hogy javítsák a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hozzáférését az ezen irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokra vonatkozó információkhoz. Ennek az együttműködésnek ki kell terjednie a határokon átnyúló ügyekben a tagállamokon belüli jelenlegi gyakorlatokra vonatkozó információcserére, valamint adott esetben az olyan európai hálózatok és szervek – például az Alapjogi Ügynökség – számára történő segítségnyújtásra, amelyek a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett ügyekhez közvetlenül kapcsolódó kérdésekkel foglalkoznak.
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 34 d preambulumbekezdés (új)
(34d) A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak ösztönözniük kell, hogy a szakmai szövetségek olyan etikai szabályokat fogadjanak el, amelyek a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű perek indításától való elrettentés érdekében a jogi szakemberek magatartására irányadóak, ideértve adott esetben az említett szabályok megsértése esetén alkalmazandó fegyelmi szankciókat is. Ezeket az intézkedéseket az érintett érdekelt felekkel, köztük a szakmai szövetségekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 34 e preambulumbekezdés (új)
(34e) Az adatgyűjtés kiemelten fontos a visszaélésszerű bírósági eljárások eseteinek dokumentálásához és a megelőzésükre szolgáló megoldások kidolgozásához. Az irányelvnek közös kritériumokat kell megállapítania a tagállamok adatgyűjtési eljárásainak egységesítésére, és biztosítania kell az összehasonlítható adatok gyűjtését. A tagállamoknak rendszeresen a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek bemutatják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hogyan fértek hozzá az ezen irányelvben meghatározott biztosítékokhoz. A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján a Bizottságnak ötévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv értékeléséről és felülvizsgálatáról. E jelentéseket közzé kell tenni.
(36) Ez az irányelv kiegészíti a Bizottság ajánlását a közéletben részt vevő újságírók és az emberijog-védők védelméről a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (a továbbiakban: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) szemben. Az ajánlás a tagállamoknak szól, akik számára átfogó intézkedési eszköztárat biztosít, ideértve a képzést, tájékoztatást, a visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjainak támogatását, valamint a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások bejelentését és nyomon követését.
(36) Ez az irányelv kiegészíti a Bizottság ajánlását a közéletben részt vevő újságírók és az emberijog-védők védelméről a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (a továbbiakban: közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek) szemben. Az ajánlás a tagállamoknak szól, akik számára átfogó intézkedési eszköztárat biztosít, ideértve a képzést, tájékoztatást, a visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjainak támogatását, valamint a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások bejelentését és nyomon követését. Ezen irányelv átültetésekor a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a Bizottság ajánlásainak végrehajtására, különösen ami az irányelvben előírtakhoz hasonló biztosítékoknak az irányelv hatálya alá nem tartozó belföldi ügyek tekintetében történő beépítését, valamint az alperesek számára biztosított, megfizethető és könnyen hozzáférhető jogi segítségnyújtást illeti, és fontolóra kell venniük az ilyen értelmű célzott rendelkezések beépítését a nemzeti átültető jogszabályaikba. A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy fontolják meg egy olyan alap létrehozását a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek áldozatainak támogatására, amelyet közvetlenül jogi díjakra vagy jogi segítségnyújtásra és pszichológiai támogatásra kell fordítani.
Módosítás 45 Irányelvre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új)
(36a) Ez az irányelv szabályokat ír elő az átfogó támogatási és megelőző intézkedések, a nem pénzügyi támogatási mechanizmusok – például a jogi segítségnyújtás és a pszichológiai támogatás –, valamint képzési, tudatosságnövelő és adatgyűjtési intézkedések tekintetében. Azt is igyekszik biztosítani, hogy az adatgyűjtés uniós szinten közös kritériumok alapján történjen. Létre kell hozni egy nemzeti kapcsolattartó pontot, amely összegyűjti és megosztja az összes olyan szervezetre vonatkozó információt, amely iránymutatást és támogatást nyújt a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjai számára. Ilyen szervezetek lehetnek a jogi szakemberek szövetségei, a média- és sajtótanácsok, az emberi jogi jogvédők ernyőszervezetei, uniós és nemzeti szintű szövetségek, a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások célpontjait pro bono alapon védő ügyvédi irodák, az egyetemek jogsegélyszolgálatai és egyéb nem kormányzati szervezetek.
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 36 b preambulumbekezdés (új)
(36b) A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek indításának megelőzése és a célba vett természetes vagy jogi személyek védelme érdekében elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás, a tudatosságnövelés, a kampányok, az oktatás és a képzés előmozdítása, többek között e személyek jogaira és az őket védő mechanizmusokra vonatkozóan is.
Módosítás 47 Irányelvre irányuló javaslat 36 c preambulumbekezdés (új)
(36c) Az újságírók, az egyéb médiaszakemberek és az emberijog-védők számára szervezett képzésnek meg kell erősítenie a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások kezelésére való képességüket. A képzésnek az ilyen bírósági eljárások felismerésére kell összpontosítania, továbbá arra, hogyan kezeljék az érintettek, ha ilyen eljárás célpontjává válnak, valamint tájékoztatást kell nekik adnia a jogaikról és a kötelezettségeikről annak érdekében, hogy megtehessék a szükséges lépéseket az ilyen eljárásokkal szembeni védekezés érdekében. A jogi szakembereket is képzésben kell részesíteni annak érdekében, hogy tudatosabban viszonyuljanak a visszaélésszerű bírósági eljárásokhoz, és képesek legyenek azokat nagyon korai szakaszban felismerni.
Ez az irányelv a természetes és jogi személyekkel, különösen újságírókkal és emberijog-védőkkel szemben közéleti részvételük miatt határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben indított, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások elleni biztosítékokat ír elő.
Ez az irányelv védelmi minimumkövetelményeket rögzít és biztosítékokat nyújt a közéletben részt vevő természetes és jogi személyek számára az ellenük polgári ügyekben indított, határokon átnyúló vonatkozású, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal, valamint az ilyen eljárás indítására vonatkozó fenyegetésekkel szemben.
Ezen irányelvet a határokon átnyúló vonatkozású polgári vagy kereskedelmi ügyekre kell alkalmazni, tekintet nélkül a bíróság jellegére. Az irányelv hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai (acta iure imperii) miatti felelősségére.
Ezt az irányelvet a határokon átnyúló vonatkozású polgári vagy kereskedelmi jellegű ügyekre kell alkalmazni, ideértve az ideiglenes és biztosítási intézkedéseket, viszontkereseteket vagy más jogi eszközök alapján rendelkezésre álló egyéb jogorvoslatokat is, függetlenül a bíróság jellegétől. Az irányelv hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai (acta iure imperii) miatti felelősségére.
Módosítás 50 Irányelvre irányuló javaslat 2 a cikk (új)
2a. cikk
Minimumkövetelmények
(1) A tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak az ezen irányelvben a polgári ügyekben folytatott, nyilvánvalóan megalapozatlan és visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szemben előírt biztosítékoknál kedvezőbb rendelkezéseket is.
(2) Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között nem szolgálhat jogalapként az ezen irányelv hatálya alá tartozó területeken a biztosítékok tagállamok által már biztosított szintjének csökkentéséhez.
1. „közéleti részvétel”: valamely természetes vagy jogi személy által a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának közérdekkel kapcsolatos gyakorlása keretében kifejezett nyilatkozat vagy végzett tevékenység, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységek. Ez magában foglalja a panaszokat, a petíciókat, a közigazgatási vagy bírósághoz benyújtott kérelmeket és a nyilvános meghallgatásokon való részvételt;
1. „közéleti részvétel”: valamely természetes vagy jogi személy által a szabad véleménynyilvánításhoz és tájékozódáshoz, a tudományos élet szabadságához, a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog gyakorlása keretében valamilyen közérdekű ügyben kifejezett nyilatkozat vagy végzett tevékenység, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó előkészítő, támogató vagy segítő tevékenységek. Ez magában foglalja a panaszokat, a petíciókat, a közigazgatási vagy bírósághoz benyújtott kérelmeket, a nyilvános meghallgatásokon való részvételt, az újságírói, politikai, tudományos, akadémiai, művészeti vagy szatirikus közlemények, kiadványok vagy művek létrehozását, kiállítását, reklámozását vagy egyéb népszerűsítését;
Módosítás 52 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont
a) közegészségügy, biztonság, környezet, éghajlat, vagy az alapvető jogok gyakorlása;
a) alapvető jogok, beleértve a nemek közötti egyenlőséget, a tömegtájékoztatás szabadságát, a fogyasztói és munkavállalói jogokat, valamint közegészségügy, biztonság, környezet vagy éghajlat;
Módosítás 53 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont
b) közfigyelmet élvező vagy közérdeklődésre számot tartó személy vagy szervezet tevékenysége;
b) közfigyelmet élvező vagy közérdeklődésre számot tartó személy vagy szervezet tevékenysége, ideértve a kormánytisztviselők és magánszervezetek tevékenységét is;
Módosítás 54 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – d pont
d) korrupcióra, csalásra vagy bűncselekményre vonatkozó állítások;
d) korrupcióra, csalásra, sikkasztásra, pénzmosásra, zsarolásra, kényszerítésre, szexuális zaklatásra és nemi alapú erőszakra vagy a megfélemlítés egyéb formáira, illetve bármilyen más bűncselekményre vagy szabálysértésre – ideértve a környezeti bűncselekményeket – vonatkozó állítások;
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e pont
e) a dezinformáció elleni küzdelmet célzó tevékenységek;
e) olyan tevékenységek, amelyek célja az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek védelme, a demokratikus folyamatokba való be nem avatkozás elvének védelme, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása vagy megkönnyítése a dezinformáció elleni küzdelem céljából;
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – e a pont (új)
ea) felsőoktatási, tudományos, kutatási és művészeti tevékenységek.
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – bevezető rész
„a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás”: a közéleti részvétel kapcsán indított bírósági eljárás, amely részben vagy egészben megalapozatlan, és amelynek fő célja a közéleti részvétel megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása. Ilyen célra utalhat:
„a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás”: a közéleti részvétel kapcsán indított bírósági eljárás, amely részben vagy egészben megalapozatlan, amelyet a bírósági eljárás visszaélésszerű, nem valamely jog tényleges érvényesítését, fenntartását vagy gyakorlását célzó igénybevételére utaló elemek jellemeznek, és amelynek fő célja a közéleti részvétel visszaélésszerű megakadályozása, korlátozása vagy szankcionálása. Ilyen célra utalhat:
Módosítás 58 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – -a pont (új)
-a) a gazdasági előnnyel vagy a politikai befolyással való visszaélés a felperes által az alperessel szemben, ami a két fél közötti erőviszonyok egyenlőtlenségéhez vezet;
Módosítás 59 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c pont
c) megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy képviselői részéről.
c) megfélemlítés, zaklatás vagy fenyegetés a felperes vagy képviselői részéről az eljárást megelőzően vagy annak során, valamint a felperes által esetlegesen alkalmazott jogi megfélemlítés korábbi esetei;
Módosítás 60 Irányelvre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – c a pont (új)
ca) olyan eljárási taktikák rosszhiszemű alkalmazása, mint az eljárás késleltetése, a követelést legkedvezőbben elbíráló bíróság joghatósága alá tartozó kereset indítása, vagy az ügyeknek az eljárás későbbi szakaszában történő megszüntetése.
Módosítás 61 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) a közérdekkel kapcsolatos közéleti részvétel cselekménye, amely ellen a bírósági eljárást indították, egynél több tagállamot érint, vagy
a) a közéleti részvétel cselekménye egynél több tagállamot érint, akár magának a cselekménynek a határokon átnyúló jellege, akár a cselekmény által érintett ügyben fennálló jogos közérdek miatt, beleértve azt az esetet is, ha a cselekmény elektronikus úton hozzáférhető, vagy
(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a III. és IV. fejezettel összhangban az ügyben eljáró bíróság hivatalból meghozhatja az eljárási biztosítékokra vonatkozó intézkedéseket.
(3) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy a III. és IV. fejezettel összhangban az ügyben eljáró bíróság hivatalból meghozhatja az eljárási biztosítékokra vonatkozó intézkedéseket.
Módosítás 63 Irányelvre irányuló javaslat 5 a cikk (új)
5a. cikk
Gyorsított bírósági eljárások
A tagállamok biztosítják, hogy azok a bíróságok vagy törvényszékek, amelyekhez az 5. cikkben említett kérelemmel fordultak, a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat alkalmazva járjanak el azon eljárásokban, amelyekkel kapcsolatban a kérelmet benyújtották, figyelembe véve az ügy körülményeit, valamint a jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.
Módosítás 64 Irányelvre irányuló javaslat 5 b cikk (új)
5b. cikk
A közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyeknek nyújtott támogatás
A tagállamok biztosítják, hogy a közéletben részt vevő természetes vagy jogi személyek adott esetben hozzáférjenek támogató intézkedésekhez, különösen a következőkhöz:
a) a rendelkezésre álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a megfélemlítés, zaklatás vagy jogi eljárással való fenyegetés elleni védelemről, valamint az érintett személy jogairól szóló átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető díjmentes tájékoztatás és tanácsadás; továbbá
b) költségmentesség a 2003/8/EK tanácsi irányelvvel összhangban, valamint – a nemzeti joggal összhangban – költségmentesség a további eljárásokban, valamint jogi tanácsadás vagy egyéb jogi segítségnyújtás;
c) pénzügyi segítségnyújtás és támogató intézkedések, beleértve a pszichológiai támogatást is, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások által érintett személyek számára.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó ügyben eljáró bíróság elfogadhassa a közéletben részt vevő személy jogait védő vagy előmozdító nem kormányzati szervezetek részvételét az eljárásban az alperes támogatása vagy tájékoztatás céljából.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó ügyben eljáró bíróság elfogadhassa, hogy olyan egyesületek, szervezetek és egyéb kollektív testületek, például szakszervezetek, valamint bármely más jogi személy, amelyeknek a nemzeti jogukban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke fűződik a közéleti részvételt vállaló személyek jogainak védelméhez vagy előmozdításához, az alperes nevében vagy érdekében, az alperes jóváhagyásával vagy tájékoztatás céljából részt vehessenek az ezen irányelv szerinti kötelezettségek érvényesítésére irányuló bármely bírósági eljárásban.Ez a rendelkezés nem sérti az egyéb uniós vagy nemzeti szabályok által biztosított meglévő képviseleti és beavatkozási jogokat.
A tagállamok garantálják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban eljáró bíróság saját hatáskörében a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse az eljárási költségek, vagy az eljárási költségek és a kártérítés fedezeteként, amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy ezen biztosíték a visszaélésszerű bírósági eljárásra utaló tényezőkre tekintettel indokolt.
A tagállamok garantálják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárásokban eljáró bíróság saját hatáskörében a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse az eljárási költségek, többek között az alperes jogi képviseletének teljes költsége és a kártérítés fedezeteként, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a biztosíték a visszaélésszerű bírósági eljárásra utaló tényezőkre tekintettel indokolt. Amennyiben a nemzeti jog ilyen lehetőséget biztosít, az alperesnek a bírósági eljárás bármely szakaszában nyújtható biztosíték.
(2) A tagállamok a korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem benyújtásához való jog gyakorlására határidőt állapíthatnak meg. A határidőnek arányosnak kell lennie, és nem lehetetlenítheti el vagy nehezítheti meg túlzottan a kérelem benyújtását.
(2) A tagállamok a korai szakaszban történő megszüntetés iránti kérelem benyújtásához való jog gyakorlására határidőt állapítanak meg. A határidőnek arányosnak és észszerűnek kell lennie, és nem lehetetlenítheti el vagy nehezítheti meg túlzottan a kérelem benyújtását.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indító felperes kötelezhető legyen az eljárás valamennyi költségének viselésére, beleértve az alperesnél felmerült jogi képviselet összes költségét is, feltéve, hogy e költségek nem túlzottak.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indító felperes kötelezett legyen az eljárás valamennyi költségének viselésére, beleértve az alperesnél felmerülő, jogi képviselethez kapcsolódó összes költséget is, feltéve, hogy e költségek nem túlzottak. Amennyiben a nemzeti jog a jogszabályban előírt díjtáblázatokon túl nem garantálja a jogi képviselet költségeinek teljes körű megtérítését, a tagállamok biztosítják, hogy ezeket a költségeket a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló más eszközökkel, és adott esetben a 15. cikkel összhangban nyújtott kártérítés révén teljes mértékben fedezzék.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás következtében kárt szenvedett, teljes körű kártérítést igényelhessen és kaphasson.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárás következtében kárt szenvedett, teljes körű, az anyagi és nem anyagi károkra – többek között a hírnevet érintő károkra – is kiterjedő kártérítést igényelhessen és kaphasson, anélkül, hogy e célból külön bírósági eljárást kellene indítania.
(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a szankciókat kiszabó bíróságok kellően figyelembe vegyék a következőket:
i. a felperes gazdasági helyzete;
ii. az azonosított visszaélésre utaló elemek jellege és száma.
Módosítás 71 Irányelvre irányuló javaslat 16 a cikk (új)
16a. cikk
Nemzeti nyilvántartások
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal összhangban létrehozzák az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartását.
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen közéleti részvétel miatt harmadik ország bírósága előtt visszaélésszerű bírósági eljárást indítanak, ezen személy a lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt kérheti a harmadik ország bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítését, függetlenül attól, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy ellen közéleti részvétel miatt harmadik ország bírósága előtt visszaélésszerű bírósági eljárást indítanak, az érintett jogosult legyen a lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság előtt kérni a harmadik ország bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítését, függetlenül attól, hogy a harmadik országban indított eljárás felperese hol rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.
Módosítás 73 Irányelvre irányuló javaslat V a fejezet (új)
Va. fejezet
Joghatóság, alkalmazandó jog és kapcsolat az Unió nemzetközi magánjogi eszközeivel
Módosítás 74 Irányelvre irányuló javaslat 18 a cikk (új)
18a. cikk
A rágalmazási keresetekre vonatkozó joghatóság
A becsületsértési keresetek vagy a polgári vagy kereskedelmi jogon alapuló, ezen irányelv hatálya alá tartozó keresetek esetében az alperes lakóhelyét kell egyedüli fórumnak tekinteni, kellően figyelembe véve azokat az eseteket, amikor a rágalmazás áldozatai természetes személyek.
Módosítás 75 Irányelvre irányuló javaslat 18 b cikk (új)
18b. cikk
Kapcsolat a Brüsszel I. rendelettel
Ezen irányelv 18a. cikkének kivételével ez az irányelv nem érinti a Brüsszel I. rendelet alkalmazását.
Módosítás 76 Irányelvre irányuló javaslat 18 c cikk (új)
18c. cikk
A közzétételekre mint közéleti részvételi cselekményekre alkalmazandó jog
A közzétételre mint közéleti részvételi cselekményre vonatkozó keresetek esetében azon hely jogát kell alkalmazandó jognak tekinteni, amelyre a közzététel irányul. Amennyiben nem azonosítható, hogy a közzététel hová irányul, a szerkesztői ellenőrzés vagy közéleti részvételi cselekménnyel összefüggő szerkesztői tevékenység helye szerinti jog alkalmazandó.
Módosítás 77 Irányelvre irányuló javaslat 18 d cikk (új)
18d. cikk
Kapcsolat a Róma II. rendelettel
Ezen irányelv 18c. cikkének kivételével ez az irányelv nem érinti a Róma II. rendelet alkalmazását.
Módosítás 78 Irányelvre irányuló javaslat V b fejezet (új)
Vb. fejezet
Egyéb rendelkezések
Módosítás 79 Irányelvre irányuló javaslat 18 e cikk (új)
18e. cikk
Uniós nyilvántartás
A Bizottság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 16a. cikknek megfelelően nyújtott információk alapján létrehozza az ezen irányelv hatálya alá tartozó releváns bírósági határozatok nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartását, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban.
Módosítás 80 Irányelvre irányuló javaslat 18 f cikk (új)
18f. cikk
Tudatosságnövelés
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – többek között elektronikus úton – annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre és az ezen irányelvben ezekkel szemben meghatározott eljárási biztosítékokra. Ezek az intézkedések magukban foglalhatnak tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat, valamint kutatási és oktatási programokat, adott esetben az érintett civil társadalmi szervezetekkel és más érdekeltekkel együttműködésben.
Módosítás 81 Irányelvre irányuló javaslat 18 g cikk (új)
18g. cikk
Egyablakos kapcsolattartó pont
A tagállamok a Bizottság támogatásával megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy létrehozzák a szakosodott ügyvédek, jogi szakemberek és pszichológusok célzott nemzeti hálózatait magában foglaló egyablakos kapcsolattartó pontot, amellyel a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek célpontjai kapcsolatba léphetnek, és amelyen keresztül iránymutatást és könnyű hozzáférést kaphatnak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos információkhoz és az azokkal szembeni védelemhez, többek között a költségmentesség, valamint a pénzügyi és pszichológiai támogatás tekintetében.
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 18 h cikk (új)
18h. cikk
A gyakorlati szakemberek képzése
(1) A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamok javasolják, hogy az ügyvédek képzéséért felelős személyek biztosítsanak általános és szakképzést egyaránt a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel és az ezen irányelvben előírt, velük szembeni eljárási biztosítékokkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében.
(2) A bírói függetlenségnek és az igazságszolgáltatási rendszer felépítésében az Unión belül fennálló különbségeknek a sérelme nélkül a tagállamok felkérik a bírák képzéséért felelős személyeket, hogy tegyenek lehetővé általános és szakképzést is annak érdekében, hogy felhívják a bírák figyelmét a közéleti részvételt vállaló természetes vagy jogi személyek szükségleteire.
(3) A tagállamok közszolgáltatásaikon keresztül vagy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekhez kapcsolódóan támogatást nyújtó szervezetek finanszírozása révén ösztönzik azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások által érintettek számára támogatást nyújtó személyek megfelelő képzését.
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 18 i cikk (új)
18i. cikk
A szolgálatok együttműködése és koordinációja
A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak együttműködésük megkönnyítésére annak érdekében, hogy javítsák a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások által célzott személyek hozzáférését az ezen irányelvben és a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokra vonatkozó információkhoz. Az említett együttműködés célja legalább:
a) az aktuális módszerek egymással való megosztása; továbbá
b) segítségnyújtás azoknak az európai hálózatoknak, amelyek a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal érintett személyek számára közvetlen relevanciával bíró ügyekkel foglalkoznak.
Szakmai etikai szabályok a jogi szakemberek számára
A jogászi szakma függetlenségének kellő tiszteletben tartása mellett a tagállamok ösztönzik, hogy a szakmai szövetségek fogadjanak el olyan etikai szabályokat, amelyek úgy szabályozzák a szakmai magatartást, hogy a jogi szakemberek számára ne legyen kifizetődő közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű pereket vállalni, továbbá ösztönzik adott esetben az említett szabályok megsértése esetén alkalmazandó intézkedések fontolóra vételét.
Módosítás 85 Irányelvre irányuló javaslat 18 k cikk (új)
18k. cikk
Adatgyűjtés
(1) A tagállamok megbíznak – az igazságügyi statisztikákra vonatkozó intézményi rendelkezéseik figyelembevételével – egy vagy több hatóságot azzal, hogy az adatvédelmi követelmények maradéktalan tiszteletben tartása mellett gyűjtsék és összesítsék a joghatóságukon belül indított, közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárásokra vonatkozó adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett adatok különösen az alábbi kritériumokra terjednek ki:
a) az adott évben indított, a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások száma;
b) a közéleti részvételt akadályozó, olyan visszaélésszerű bírósági eljárások száma, amelyeket korai szakaszban visszautasítottak, mert teljesen vagy részben megalapozatlan kereseten alapultak;
c) a bírósági eljárások száma az alperes típusa szerint (pl. újságíró, emberijog-védő, sajtószervezet);
d) a bírósági eljárások száma a felperes típusa szerint (pl. politikus, magánszemély, vállalat, valamint aszerint, hogy a felperes külföldi jogalany-e);
e) a közéleti részvétel azon eseteire vonatkozó számadatok, amelyek miatt bírósági eljárást indítottak;
f) a felperesek által kért eredeti kártérítés hozzávetőleges összegére vonatkozó számadatok;
g) a felperesek által hivatkozott különböző jogalapok leírása és a kapcsolódó számadatok;
h) az eljárások hosszára vonatkozó adatok, valamennyi fokú eljárást beleértve;
i) a határokon átnyúló elemeket érintő számadatok;
j) amennyiben rendelkezésre állnak, egyéb adatok, többek között az eljárások bírósági költségeire vonatkozó adatok, valamint – adott esetben, ha ez helyénvaló – az ügyek történeti hátterére vonatkozó releváns adatok;
k) az ezen irányelv és adott esetben az azt kiegészítő bizottsági ajánlás alapján kibocsátott kereset típusa.
A tagállamok [az átültetés időpontját követő 5 év elteltével] a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos valamennyi lényeges információt. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság legkésőbb [az átültetés időpontját követő 6 év elteltével]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentés értékeli a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások alakulását és az irányelv hatását a tagállamokban. Szükség esetén a jelentést javaslatok kísérik az irányelv módosítására.
A tagállamok [az átültetés időpontját követő 3 év elteltével] a Bizottság rendelkezésére bocsátják az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos valamennyi lényeges információt, különösen azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek bemutatják, hogy a közéleti részvételt akadályozó bírósági eljárások által érintett személyek hogyan vették igénybe az ezen irányelvben meghatározott biztosítékokat. A rendelkezésre bocsátott információk alapján a Bizottság legkésőbb [az átültetés időpontját követő 4 év elteltével]-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentés értékeli a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások alakulását és az irányelv hatását a tagállamokban, ugyanakkor figyelembe veszi az egyes tagállamokban jellemző nemzeti környezetet, ideértve a bizottsági ajánlás végrehajtását. Szükség esetén a jelentést javaslatok kísérik az irányelv módosítására. Az említett jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(1a) A tagállamok ezt az irányelvet az azt átültető nemzeti szabályok hatálybalépésekor a nemzeti bíróságok előtt már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazzák.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0223/2023).
Az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapítása
119k
42k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás (SIOFA) hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, állományvédelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2022)0563 – C9-0370/2022 – 2022/0348(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0563),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0370/2022),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
Az Európai Parlament 2023. július 11-i jogalkotási állásfoglalása az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a félvezetőkről szóló rendelet) irányuló javaslatról (COM(2022)0046 – C9-0039/2022 – 2022/0032(COD))
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0046),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 173. cikkének (3) bekezdésére, 182. cikkének (1) bekezdésére, 183. cikkére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0039/2022),
– tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 172. cikkének (3) bekezdésére és 114. cikkére,
– tekintettel a cseh szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2022. június 15-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2022. október 12-i véleményére(2),
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2023. május 10-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
– tekintettel eljárási szabályzata 40. és 59. cikkére,
– tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Jogi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,
– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0014/2023),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. jóváhagyja a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;
3. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2023. július 11-én került elfogadásra az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról szóló (EU) 2023/... európai parlamenti és tanácsi rendelet (csiprendelet) elfogadására tekintettel
(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2023/1781 rendelettel.)
MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ
Együttes politikai nyilatkozat a visszavont forrásoknak a Horizont Európa keretprogrammal összefüggésben történő újbóli felhasználásáról
Elkülönítés a meglévő 500 millió EUR összegű keretből
A visszavont pénzeszközöknek a kutatási programmal összefüggésben történő újbóli felhasználásáról szóló együttes nyilatkozatban(3) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy a Horizont Európa keretprogramhoz vagy annak elődprogramjához, a „Horizont 2020” keretprogramhoz(4) tartozó projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 2021–2027-es időszakban (2018-as árakon) 0,5 milliárd EUR összeghatárig újból rendelkezésre bocsáthatók a kutatási program javára.
A költségvetési hatóság éves költségvetési eljárás keretében fennálló hatásköreinek, valamint a Bizottság költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül az Európai Parlament és a Tanács megállapodik abban, hogy a visszavont pénzeszközök újbóli felhasználásáról szóló, fent említett együttes nyilatkozatból eredő 0,5 milliárd EUR (2018-as árakon) allokációján belül (folyó árakon) 75 millió EUR indikatív összeget különítenek el csipekkel kapcsolatos európai kutatási tevékenységekre, ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben megőrzik a csipekhez nem szorosan kapcsolódó klaszterek allokációját(5).
Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedések finanszírozásáról (csiprendelet)
A költségvetési hatóság jövőbeli éves költségvetési eljárások keretében fennálló előjogainak sérelme nélkül, valamint a csiprendeletre vonatkozó, közösen kifejezett költségvetési kötelezettségvállalásukkal összhangban az Európai Parlament és a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy kiemelt kérdésként vizsgálja meg a csiprendelet költségvetésének növelésére irányuló javaslatokat az 1. fejezetben szereplő finanszírozás rendelkezésre bocsátásával, hogy az elérje az 50 millió EUR-t a csiprendeletben szereplő 3,3 milliárd EUR összegű pénzügyi keret kiegészítése céljából.
Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
Az újságírók védelme a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája
184k
66k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása az újságírók védelméről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról (2022/2057(INI))
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának az egyezségokmány véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 19. cikkéhez fűzött 34. sz. általános megjegyzésére,
– tekintettel az ENSZ 2005. évi Korrupció elleni Egyezményére és az UNESCO 2005. évi, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményére,
– tekintettel a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadónak a dezinformációról és a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, 2021. április 13-i, valamint a „Reinforcing media freedom and the safety of journalists in the digital age” [A média szabadságának és az újságírók biztonságának megerősítése a digitális korban] című, 2022. április 20-i jelentésére,
– tekintettel az újságírók biztonságával és a büntetlenség kérdésével foglalkozó, 2012. április 12-i ENSZ cselekvési tervre,
– tekintettel a III. genfi egyezmény haditudósítókról szóló 4. cikkére, az I. kiegészítő jegyzőkönyvnek a fegyveres konfliktusokban az újságírók védelmére vonatkozó intézkedésekről szóló 79. cikkére, és az említett szakembereket fegyveres konfliktusok idején a polgári lakosság tagjaiként védő többi cikkre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a polgári lakosság fegyveres konfliktusok során történő védelméről szóló, 2006. december 23-i 1738 (2006). számú határozatára, amely elítéli a konfliktushelyzetekben az újságírók ellen intézett támadásokat,
– tekintettel a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadónak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tömegtájékoztatás szabadságával foglalkozó képviselőjének, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadójának, valamint a Népek Jogai Afrikai Bizottsága véleménynyilvánítás szabadságával és az információhoz való hozzáféréssel foglalkozó különleges előadójának a politikusokról és a hivatalos személyekről, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, 2021. október 20-i együttes nyilatkozatára,
– tekintettel az EBESZ Miniszteri Tanácsa 2018. december 7-i 25. ülésének záródokumentumaira, és különösen az újságírók biztonságáról szóló 3/18. sz. döntésre,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen az EUMSZ az Unió politikáinak és tevékenységeinek meghatározásáról és végrehajtásáról szóló 10. cikkére,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, és különösen annak a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. cikkére,
– tekintettel az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, a Tanács által 2014. május 12-én elfogadott európai emberi jogi iránymutatásokra,
– tekintettel az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),
– tekintettel a Bizottságnak a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexére, amelyet 2016 májusában adtak ki, valamint annak 2021. október 7-i hetedik értékelésére, amelynek zárásaként született a „Tájékoztató – A magatartási kódex 7. értékelése” című dokumentum,
– tekintettel a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2022. április 27-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0177),
– tekintettel a Tanács „Médiatudatosság egy folyamatosan változó világban” című, 2020. május 25-i következtetéseire,
– tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az újságírók biztonsága az Európai Unió egyik prioritása” című, 2022. május 3-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európa Tanács által az újságírók védelmének és biztonságának előmozdítása érdekében végzett munkájára, különösen a Miniszteri Bizottság tagállamoknak címzett, az újságírás védelméről és az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról szóló, 2016. április 13-i CM/Rec(2016)4. számú ajánlására, valamint a Miniszteri Bizottság tagállamoknak címzett, a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról szóló, 2018. március 7-i CM/Rec(2018)1. számú ajánlására,
– tekintettel a Bizottság 2021. szeptember 16-i C(2021)6650 ajánlására,
– tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a digitális korban a minőségi újságírás pénzügyi fenntarthatóságáról szóló, 2019. február 13-i nyilatkozatára, valamint a Miniszteri Bizottság „A sajtószabadság védelme feszültségekkel és konfliktusokkal terhes időszakokban” című, 2022. évi éves jelentésére,
– tekintettel a karikatúrakészítés alapvető jogként történő elismeréséről szóló addisz-abebai nyilatkozatra, amelyet a sajtószabadság világnapja alkalmából 2019. május 3-án terjesztettek az UNESCO elé,
– tekintettel az egyrészről az EU, másrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete (AKCSÁSZ) közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelyet az EU és az AKCSÁSZ tárgyalóküldöttségének vezetői 2021. április 15-én parafáltak, és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel arra, hogy a 2021. évi Nobel-békedíjat Maria Ressa és Dmitrij Muratov Fülöp-szigeteki, illetve orosz újságíróknak ítélték oda az újságírók szabadságának védelme érdekében tett kiemelkedő erőfeszítéseik elismeréseként,
– tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a közösségi média kormányzásra, fejlődésre, demokráciára és stabilitásra gyakorolt hatásáról szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására (ACP-EU/102.745/19/fin.),
– tekintettel eljárási szabályzatának 144. cikke alapján az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitára előterjesztett állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0206/2023),
A. mivel minden embernek joga van a véleménynyilvánítás, a véleményalkotás és a tájékozódás szabadságához; mivel ez magában foglalja azt a jogot, miszerint nézetei miatt senki sem zaklatható, valamint az információ kereséséhez és megismeréséhez, illetve a mindenfajta adat és gondolat bármilyen média segítségével történő, határokra való tekintet nélküli terjesztéséhez való jogot; mivel a demokráciák működésének előfeltétele, hogy a polgárok hozzáférjenek független és megbízható információhoz, és hogy a média és más külső megfigyelők hatékonyan ellenőrizzék a hatóságokat, valamint napvilágra kerüljenek az emberi jogi jogsértések; mivel a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog alapvető eleme, amely emellett lehetővé teszi a demokratikus, szabad és részvételen alapuló társadalmak létrejöttét; mivel az újságírók és a független média kulcsfontosságú demokratikus feladatai közé tartozik az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság megszilárdítása; mivel a tájékozódás szabadsága az EU Alapjogi Chartája által elismert alapvető jog; mivel az újságírók fontos szerepet játszhatnak a demokratikus értékek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításában;
B. mivel az újságíró olyan magánszemély, aki megfigyel, leír, dokumentál, megvizsgál és elemez eseményeket, nyilatkozatokat, politikákat és minden olyan javaslatot, amely érintheti a társadalmat, azzal a céllal, hogy rendszerezze ezt az információt, és hogy összegyűjtse és elemezze a tényeket a társadalom online és offline szegmenseinek és a társadalom egészének tájékoztatása érdekében; mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a 34 (2011). számú általános észrevételében az újságírást a szereplők széles körének közös feladataként határozza meg, beleértve a teljes munkaidőben dolgozó hivatásos újságírókat és elemzőket, valamint a bloggereket és más olyan személyeket, akik nyomtatott formában, az interneten vagy másutt önállóan publikálnak;
C. mivel az államoknak kötelezettségük védeni az újságíráshoz és a média szabadságához társítható alapvető jogokat, például a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, valamint a különböző formájú újságírói tudósításokhoz fűződő jogokat; mivel a nemzetközi humanitárius jog biztosítja az újságírók és a haditudósítók védelmét azáltal, hogy fegyveres konfliktus esetén különleges védelmet biztosít számukra; mivel a nemzetközi emberi jogi normák tiltják a megkülönböztetés valamennyi formáját, ideértve a faj, a bőrszín, a nem, a nyelv, a vallási, politikai vagy más meggyőződés, a nemzeti vagy társadalmi származás, a vagyoni helyzet, a születési vagy egyéb státusz alapján történő diszkriminációt; mivel egyes esetekben az újságírók számára biztosított védelem elégtelensége, valamint az egyes közszereplők által a velük szemben kinyilvánított ellenséges érzelmek jelentős mértékben aláássák alapvető szabadságaikat;
D. mivel az újságírók és általában a médiában dolgozók feladata, hogy a lehető legfelelősségteljesebben és legobjektívebben tájékoztassák a nyilvánosságot az érdeklődésre számot tartó általános vagy speciális területeken; mivel fontos figyelembe venni minden médiában dolgozó és a támogató személyzet, valamint a közösségi médiában dolgozók és az úgynevezett civil újságírók társadalmi szerepét;
E. mivel az elmúlt években csökkent a sajtószabadság, és egyre nagyobb számban fordulnak elő fizikai támadások, zaklatások, többek között online zaklatások és megfélemlítések, amelyek célja az újságírók elhallgattatása és rágalmazása, különösen a háborús tudósítók, a korrupció, az emberkereskedelem, a politikai szereplők vállalati bántalmazása vagy törvénysértései leleplezésén dolgozó oknyomozó újságírók, valamint egyes totalitárius államokban vagy diktatúrákban kialakult helyzetről tudósító újságírók esetében; mivel egyre több újságírót ölnek meg fegyveres konfliktusövezeteken kívül; mivel a legtöbb áldozat a helyi történeteket feldolgozó helyi újságírók közül kerül ki; mivel a fegyveres konfliktusokra vonatkozó megbízható információk összegyűjtésével és terjesztésével az újságírók kulcsfontosságú közérdekű feladatot látnak el; mivel ez a helyzet sürgős fellépést kíván, hogy fenn lehessen tartani a független médiának az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításában betöltött alapvető szerepét;
F. mivel a kijutó információk monopolizálása, a visszaélést bejelentő személyek elhallgattatása, az emberi jogok megsértésének eltussolása és a közvélemény ellenőrzése érdekében egyes hatóságok tudatosan megakadályozzák az újságírók számára a konfliktusövezetekbe való belépést; mivel a médiatudósítók sok esetben nehézségekkel és szándékosan támasztott akadályokkal szembesülnek egy olyan országba vagy konkrét területre való belépés során, ahol konfliktus zajlik vagy súlyos emberi jogi visszaélések történnek; mivel az e területekre való bejutás ellehetetlenítése rontja a helyi fejleményekről szóló tudósítás minőségét, ami nagyobb léptékű dezinformációs kampányokat és félretájékoztatást tesz lehetővé mind az offline, mind az online médiában;
G. mivel az újságíróknak sokféle kihívással kell szembenézniük munkájuk során, ideértve a szabad mozgás korlátozását, például a kiutasítást vagy egy adott országba vagy területre való belépés megtagadását, az utazási tilalmat, az önkényes letartóztatást és fogva tartást, a kínzást, a különösen az újságírónőkkel szembeni szexuális bántalmazást, a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértését, a koholt vádak alapján történő elítélést, a berendezések elkobzását és megrongálását, az információlopást, az illegális megfigyelést és az irodai betöréseket, a megfélemlítést, a családtagok zaklatását, a halálos fenyegetéseket, a megbélyegzést és az újságírók lejáratását szolgáló rágalomhadjáratokat, visszaélésszerű jogi eljárásokat, az elrablásokat, az erőszakos eltüntetéseket, az emberölést és az egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést;
H. mivel az oknyomozó újságírók, akik a korrupció feltárásán és a szervezett bűnözés elleni küzdelmen munkálkodnak, kiemelt célpontnak tekinthetők; mivel az újságíróknak az információkhoz való közvetlen, azonnali és akadálytalan hozzáférésre van szükségük a döntéshozók megfelelő ellenőrzése érdekében;
I. mivel az újságíróknak megbízható forrásokra van szükségük oknyomozó munkájukhoz; mivel a visszaélést bejelentő személyek kulcsfontosságú információforrásokat biztosítanak az újságírók számára, többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és alapvető szerepet játszhatnak a szabálytalanságok és jogsértések felderítésében és bejelentésében; mivel ezáltal erősíthetik a demokratikus elszámoltathatóságot és az átláthatóságot; mivel a visszaélést bejelentő személyek megfelelő védelme a hatékonyságuk biztosításának előfeltétele; mivel az emberi jogok nemzetközi joga erős védelmet biztosít a visszaélést bejelentő személyek, a sajtóforrások és a közérdekű bejelentések számára;
J. mivel a technológiai innováció miatt a magánszemélyek, a kormányzatok és más szereplők egyre nagyobb mértékben képesek arra, hogy az újságírók után kémkedjenek, megsértsék a magánélethez és a források titkosságához való jogukat, veszélyeztessék a digitális biztonságukat és cenzúrát erőltessenek rájuk; mivel az ilyen támadások magukban foglalhatják az adatok illegális vagy az emberi jogok nemzetközi jogába és a nemzetközi adatvédelmi normákba ütköző gyűjtését, az újságírók fiókjainak feltörését, a fiókjaikból való kizárásukat, a rosszindulatú behatoló szoftvereknek való alávetésüket, a gyűlöletkeltő vagy erőszakos tartalommal való elárasztásukat, nyilvános lejáratásukat, valamint a rájuk vagy családjukra vonatkozó személyes információk gyűjtését és közzétételét, sőt a megszerzett információk meggyőzésére való felhasználását; mivel a leplezett figyelés és a digitális fenyegetések világszerte negatív hatással vannak a sajtószabadságra, és korlátozzák az újságírók oknyomozási és tudósítási képességét;
K. mivel az újságírókat egyre gyakrabban zaklatják, továbbá fenyegetik biztonságukat és életüket az online platformokon, például fórumokon, közösségi oldalakon, e-mailben és csevegőoldalakon rosszindulatú személyek és egyes kormányok, különösen azoknak az országoknak vagy régióknak a kormányai, ahol ezek az újságírók a tevékenységükkel megpróbálják leleplezni vagy sikeresen leleplezik az emberi jogi problémákat, a kormányzati vagy vállalati szereplők korrupcióját, valamint a dezinformációs, megfélemlítési és félretájékoztatási kampányok révén a közvélemény félrevezetésére tett kísérleteket;
L. mivel az Újságírókat Védő Bizottság szerint 2022-ben 67 újságírót öltek meg, 64 pedig eltűnt; mivel a Riporterek Határok Nélkül (RSF) által közzétett adatok szerint 2003 és 2022 között világszerte 1 668 újságírót öltek meg a munkájukkal összefüggésben, és az RSF újságírókkal szembeni erőszakkal és visszaélésekkel kapcsolatos, 2022-ben közzétett éves jelentése szerint 2022-ben összesen 533 újságírót tartottak fogva; mivel az UNESCO 2023. január 17-én közzétett, a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 2021–2022. évi jelentése megállapítja, hogy 2022-ben 86 újságíró halt meg – négynaponta egy –, szemben a 2021-ben elkövetett 55 gyilkossággal;
M. mivel az újságírók biztonsága döntő fontosságú annak garantálása szempontjából, hogy a munkájukat megfelelően tudják végezni; mivel az országoknak biztosítaniuk kell a területükön tevékenykedő újságírók védelmét; mivel hiányoznak az újságírók védelmére és az újságírókkal szemben elkövetett bűncselekmények büntetlenségének kezelésére irányuló határozott nemzetközi intézkedések; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala az újságírók elleni támadások megelőzésével, nyomozásával és a vádeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi munkacsoport létrehozására szólított fel;
N. mivel a Covid19-válság rámutatott arra, hogy az újságíróknak mennyire fontos szerepük van abban, hogy a polgárok megbízható és hiteles információkhoz jussanak; mivel ezért fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni az újságírók és a médiában dolgozók biztonságos és megfelelő munkafeltételeinek biztosítása érdekében; mivel egyes kormányok igazságtalanul alkalmazták a Covid19-cel kapcsolatos korlátozásokat az újságírók munkájának jogellenes korlátozására, különösen az emberi jogok megsértéséről szóló beszámolók tekintetében;
O. mivel a tényellenőrzés olyan sajátos újságírói tevékenység, amely magában foglalja a tényekről való meggyőződést és a hivatalos narratívák megkérdőjelezését a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a félretájékoztatás feltárása céljából, az online és offline környezetben egyaránt; mivel a tényellenőrzők egy kiterjedt információáramlással jellemzett világban dolgoznak, amelyben algoritmusok polarizálják a vitákat; mivel ez azzal a kockázattal jár, hogy a tényellenőrzők online támadásoknak, fenyegetéseknek, zaklatásnak, a hatóságoktól érkező nyomásnak és visszaélésszerű jogi eljárásoknak vannak kitéve;
P. mivel az online és a közösségi média gyors növekedése felerősítette a félretájékoztatást és a dezinformációt, valamint az álhírek terjedését; ezek célja pedig a hiteles információforrások lejáratása, és azokat az újságírókat, tényellenőrzőket és a médiában dolgozókat veszik célba, akik az ilyen információk terjedésének megfékezésére törekednek; mivel egyre többen fordulnak az internethez és a közösségi hálózatokhoz tájékozódás céljából;
Q. mivel a dezinformáció és a félretájékoztatás súlyos következményekkel járhat az emberi jogok védelmére nézve, és számottevő fenyegetést jelenthet a demokrácia és az egyéni szabadságok értékeire nézve; mivel az álhírek gyakran kihasználják az emberek érzelmeit és figyelemfelkeltő módon vannak kialakítva, és ezért könnyebben és gyorsabban terjednek, mint a valós hírek; mivel a dezinformáció elleni küzdelmet szolgáló tevékenységek közérdekű ügynek minősülnek;
R. mivel a Bizottság szerint a politikai újságírás különös kockázatnak van kitéve, minthogy a társadalmi sokkok vagy válságok gyakran váltanak ki a tömegtájékoztatás szabadságát, sokszínűségét és függetlenségét korlátozó kormányzati intézkedéseket;
S. mivel az újságírók, karikaturisták, bloggerek és médiában dolgozók megtámadása, megfélemlítése, száműzetésbe kényszerítése, megölése és bebörtönzése továbbra is általánosan elterjedt jelenség, ahogy e cselekmények büntetlensége is; mivel az online terek egyre ellenségesebb környezetté válnak, és erősödik különösen az újságírónőkkel szembeni gyűlöletbeszéd és erőszak; mivel ezek a bűncselekmények miatt a nyilvánosság csak korlátozottan képes megfelelően tájékozódni és elképzeléseket kialakítani, ennélfogva hatással vannak a tájékoztatáshoz való jogra, valamint a szólásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a politikai részvételhez való jog gyakorlására; mivel az újságírók számára megfelelő munkakörülmények akkor adottak, ha elkerülhető az indokolatlan belső és külső nyomás, a függőség, a kiszolgáltatottság és az instabilitás, és ennélfogva az öncenzúra kockázata;
T. mivel a fogva tartott újságíróktól egyes országokban megtagadták az ügyvédi védelmet, és embertelen körülmények között fenyegetésnek és rossz bánásmódnak vannak kitéve; mivel az igazságszolgáltatáshoz való független és átlátható hozzáféréshez való jog a jogállamiság alapvető eleme, és biztosítani kell a tisztességes eljáráshoz való jogot világszerte;
U. mivel az újságírókkal szemben erőszak és az újságírók megfélemlítése, zaklatása és meggyilkolása mellett a büntetlenség és a büntetőeljárás lefolytatásának hiánya elrettentő hatást gyakorol vagy öncenzúrához vezet;
V. mivel a média foglyul ejtését, az intézményi átláthatóság hiányát, a gyűlöletbeszédet és a dezinformációt állami és egyes esetekben nem állami szereplők – különösen antidemokratikus politikai mozgalmak – egyre gyakrabban politikai célokra használják fel a társadalmi polarizáció kiélezése érdekében; mivel ezeket a gyakorlatokat autoriter rezsimek arra használják, hogy hatalmon maradjanak;
W. mivel a jól finanszírozott és erős közszolgálati média a demokratikus társadalmak garanciája; mivel azonban a közszolgálati média és újságírói egyre növekvő kihívásokkal szembesülnek, ideértve a politikai és piaci nyomást, valamint a médiaszolgáltatásokra szánt köziadások csökkentését, amit a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított;
X. mivel a médiatulajdon és -finanszírozás átláthatósága rendkívül fontos a médiapluralizmus és a független újságírás biztosításához; mivel minden erőfeszítést meg kell tenni a médiaszektor szilárdságának biztosítása, a függetlenség biztosítása, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének növelése érdekében; mivel a médiafinanszírozás átláthatósága alapvető elem az európai polgárok bizalmának előmozdításában;
Y. mivel az újságírónők az erőszak nemspecifikus formáival, például szexuális és online zaklatással szembesülnek; mivel az online zaklatás és bántalmazás gyakran szexuális jellegű, és nem az áldozatok munkája, hanem fizikai tulajdonságaik, kulturális hátterük, illetve magánéletük ellen irányul; mivel az ilyen jellegű fenyegetések miatt az újságírónők öncenzúrára kényszerülhetnek, és ezek a fenyegetések korlátozhatják a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a szakértők folyamatosan találnak bizonyítékot arra, hogy a nők a média minden szektorában, különösen a kreatív ágazatokban kisebbségben vannak, és a magas beosztású, döntéshozatali szinten súlyosan alulreprezentáltak; mivel számos ország eltántorítja a nőket az újságírástól, sőt akár el is tiltja őket e pályától; mivel a női újságírókkal szemben az online térben tanúsított nőgyűlölő magatartás és nemi alapú erőszak nem tolerálható és nem normalizálható; mivel a szexista gyűlöletbeszéd megbélyegző, félelmet és szégyent kelt, pszichológiai és szakmai kárt okoz, a jó hírnév megsértését eredményezi, továbbá aggályokat vet fel a digitális adatvédelemmel és a biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban; mivel szélsőséges esetekben az újságírók online fenyegetése, amelyeket nem nyilvánítanak bűncselekménnyé, offline környezetben fizikai erőszakká, zaklatássá és visszaéléssé válhatnak;
Z. mivel az újságírók hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, etnikai hovatartozásuk, vallásuk, meggyőződésük, életkoruk, társadalmi helyzetük, szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk alapján is megnyilvánulhat; mivel az LMBTIQ+-újságírók esetében nagyobb az online támadások kockázata; mivel az online támadások gyakran súlyosbítják a biztonságot offline környezetben fenyegető veszélyeket; mivel az ilyen jellegű fenyegetések öncenzúrát eredményezhetnek, továbbá korlátozhatják a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát;
AA. mivel számos országban a politikai és pénzügyi szereplők a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket alkalmaznak a kritikus hangok elnémítására vagy az újságíróknak a korrupció és más közérdekű kérdések feltárásától való elrettentésére; mivel az ilyen perek komoly fenyegetést jelentenek a véleménynyilvánítás szabadságára és az információszabadságra, mivel az újságírókat meg lehet akadályozni a közérdekű ügyekben való felszólalásban, és meg lehet őket büntetni ezért; mivel ez különösen jellemző azokban az országokban, ahol a rágalmazásra vagy a becsületsértésre vonatkozó jogszabályokkal könnyebb visszaélni, valamint a tekintélyelvű rendszerek utalta országokban; mivel nem uniós országok vagy azok képviselői jelenleg részt vesznek európai újságírókkal szembeni, közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekben, amelyekre az EU nemzeti joghatósági területein kerül sor;
AB. mivel az újságírók biztonságára és a büntetlenség kérdésére vonatkozó ENSZ cselekvési terv célja, hogy szabad és biztonságos környezetet teremtsen az újságírók és a médiában dolgozók számára mind konfliktushelyzetekben, mind konfliktustól mentes helyzetekben a béke, a demokrácia és a fejlődés világméretű megerősítése érdekében; mivel az ENSZ cselekvési tervének megfelelő végrehajtásához megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokra van szükség;
AC. mivel a félretájékoztatás, az álhírek, a propaganda és a dezinformáció terjedése olyan légkört teremt, amelyben a lakosság világszerte szkeptikusan áll az információhoz általában, aminek eredményeként az újságíróknak bizalomvesztéssel kell számolniuk, és ami fenyegetést jelent az információhoz való szabad hozzáféréssel, a demokratikus vitákkal és a média függetlenségével szemben, és ami miatt egyre inkább kiváló minőségű tömegtájékoztatási forrásokra lenne szükség; mivel nem történt elég erőfeszítés annak érdekében, hogy megvédjék az újságírókat és a polgárokat a propagandától, az álhírektől és a dezinformációtól az online térben;
AD. mivel az adatelemzés és az algoritmusok egyre nagyobb hatással vannak a polgárok számára hozzáférhetővé tett információkra; mivel számos ország olyan törvényeket fogadott el, amelyek megtévesztő módon a kiberbűnözés elleni küzdelemre hivatkoznak, miközben valójában független és kritikus újságírókat vesznek célba és elnyomják a sajtószabadságot; mivel újságírókat bebörtönöztek, elűztek és megkínoztak azért, mert tudósítottak korrupcióról és más emberi jogi visszaélésekről;
AE. mivel a „Partnerség a tájékoztatásért és a demokráciáért” kezdeményezés, amelyben szerte a világból 50 állam vesz részt, demokratikus biztosítékok megteremtését szorgalmazza a kommunikációs és információs térben, és elismeri, hogy valamennyi polgárnak joga van a megbízható tájékoztatáshoz; mivel a partnerség egy sor ajánlást dolgozott ki az információs káosz problémájának kezelésére, amelyeket az EU felhasználhat az Unión kívüli demokratikus országok törekvéseinek támogatására;
AF. mivel egyre több európai újságíró kénytelen biztosítás nélkül konfliktusövezetekbe utazni, mert a biztosítótársaságok nem hajlandók biztosítani a tartózkodásukat;
AG. mivel az Európai Parlament Daphne Caruana Galizia-díja, amelyet 2019 decemberében hoztak létre Daphne Caruana Galizia máltai korrupcióellenes oknyomozó újságíró és blogger emlékére, aki 2017-ben egy autójába rejtett pokolgéppel elkövetett támadásban vesztette életét, évente jutalmazza az olyan kiemelkedő újságírást, amely előmozdítja vagy védi az Európai Unió alapvető elveit és értékeit, például az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat,
1. hangsúlyozza és kitart amellett, hogy az ENSZ emberi jogokról szóló nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően minden embernek joga van a véleménynyilvánítás, a véleményalkotás és a tájékozódás szabadságához, e jog pedig magában foglalja azt a szabadságot, miszerint nézetei miatt senki sem zaklatható, valamint az információ kereséséhez és megismeréséhez, illetve a mindenfajta adat és gondolat bármilyen média segítségével történő, határokra való tekintet nélküli terjesztéséhez való jogot; emlékeztet arra, hogy az újságírók fontos szerepet játszhatnak a demokratikus értékek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításában és védelmében; hangsúlyozza, hogy az újságírókat az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben (2020–2024) foglaltaknak megfelelően védeni kell az erőszak minden formájával szemben;
2. emlékeztet arra, hogy a demokrácia működésének előfeltétele, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre, és hogy ahhoz hozzá lehessen férni online és offline környezetben egyaránt; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az újságírók függetlenségének védelmét, a véleménynyilvánítás szabadságának megóvását, a média sokszínűségének garantálását és a polgárok tájékoztatáshoz való alapvető jogának megőrzését;
3. emlékeztet arra, hogy az újságírás rosszindulatú és szándékos korlátozásoktól mentes gyakorlásának szabadsága a demokrácia értékeiről tanúskodik, ennélfogva az újságírás korlátozásoktól mentes gyakorlásának lehetővé tétele hozzájárul a demokratikus értékekhez;
4. elítéli az újságírók, a médiában dolgozók és munkatársaik ellen világszerte – többek között az EU-ban – elkövetett bűncselekményeket, beleértve a fizikai támadásokat, az emberrablást, a kínzást, a megfélemlítést és a gyűlöletbeszédet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy e bűncselekmények világszerte nagyfokú büntetlenséget élveznek, és kéri, hogy a felelősöket a nemzetközi kötelezettségekkel és a jogállamisággal összhangban álló, független, időben elvégzett és hatékony vizsgálatok lefolytatása révén vonják felelősségre; hangsúlyozza, hogy az áldozatoknak és családtagjaiknak joguk van ahhoz, hogy az eljárás során megfelelő jogorvoslathoz és jogi tanácsadáshoz jussanak;
5. határozottan elítéli az újságírók önkényes fogva tartását és a politikai kritériumokon vagy visszaélésszerű bűnüldözési gyakorlatokon alapuló ideiglenes fogva tartásokat; felszólít az összes olyan újságíró azonnali és feltétel nélküli szabadlábra bocsátására, akiket anélkül tartanak fogva, hogy bizonyított lenne valamilyen bűncselekményben való egyéni részvételük, vagy hogy vádat emeltek volna ellenük; felszólítja az érintett hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a gyanúsított újságírók családtagjait is potenciális gyanúsítottként kezeljék, és ne alkalmazzanak e családtagokkal szemben sem közigazgatási, sem más szankciókat;
6. rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az Újságírókat Védő Bizottság szerint 2022-ben világszerte 67 újságírót öltek meg azokon kívül, akiket megfenyegettek, erőszaknak vetettek alá vagy önkényesen bebörtönöztek; tisztelettel adózik mindazoknak, akik a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása során online és offline módon életüket vesztették és támadásokat szenvedtek el, és kiáll mindazok mellett, akiknek van bátorságuk felszólalni az igazságtalanság, a korrupció és a törvénytelenség ellen; hangsúlyozza, hogy az újságírók és a médiában dolgozók elleni egyes bűncselekményeket, amennyiben azok a joghatósága alá tartoznak, ki kell vizsgálnia a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő támogatást a nyomozáshoz;
7. emlékeztet az újságírók, köztük a politikai és oknyomozó újságírók alapvető szerepére, akik megbízható és releváns információk gyűjtésével, a hatóságok és választott tisztviselők tevékenységének ellenőrzésével és a nemzeti és nemzetközi jogi jogsértések, pénzügyi és vállalati bűncselekmények, háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények, állami elnyomás, korrupció, bűnözői hálózatok és tevékenységek, környezeti bűncselekmények és mindenfajta emberi jogi visszaélések feltárásával foglalkoznak, ami hozzájárul a jogsértésekért felelős személyek – köztük a hatalmon lévő személyek – felelősségre vonásához szükséges fékek és ellensúlyok biztosításához; felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a tevékenységek az újságírókat fokozott személyes kockázatnak teszik ki;
8. ismételten hangot ad folyamatos mély aggodalmának a tömegtájékoztatás szabadságának a világban fennálló állapota miatt, összefüggésben az újságírókkal és médiában dolgozókkal szemben számos országban még mindig elkövetett visszaélésekkel és támadásokkal, valamint az egyre növekvő mértékű, nyilvános rágalmazásukkal, amelyek negatív hatással vannak az újságírói gyakorlatra, különösen a politikai, az oknyomozó és a határokon átnyúló újságírást illetően; különös aggodalmátnak ad hangot az újságírók és a médiaszervezetek helyzete miatt azokban az országokban, amelyekben a Riporterek Határok Nélkül szerint globális viszonylatban a legrosszabb a helyzet; sajnálatát fejezi ki az újságírókat – többek között szexuális irányultságuk, nemi hovatartozásuk és nemi identitásuk alapján – számos országban érő széles körű online és offline visszaélések és cenzúra miatt;
9. hangsúlyozza, hogy az újságírók fontos szerepet játszanak a tüntetések és demonstrációk tudósításában, és védelmükre szólít fel annak érdekében, hogy munkájukat félelem,megtorlás és zaklatás nélkül láthassák el; aggodalmát fejezi ki a nyilvános tiltakozások megfékezését célzó fokozott korlátozások és megtorlások miatt, amelyek magukban foglalják az újságírók és független megfigyelők általi tudósítások elfojtását is;
10. ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy globális szinten nem védi konkrét jogi vagy szakpolitikai keretszabályozás az újságírókat és a médiában dolgozókat az erőszakkal, fenyegetésekkel és a megfélemlítéssel szemben, és ismét hangsúlyozza, hogy küzdeni kell az újságírók és a médiában dolgozók elleni támadásokat elkövetők büntetlensége ellen; elítéli, hogy egyes közéleti személyiségek és állami hatóságok képviselői nyilvánosan rágalmazzák az újságírókat, mivel ez aláássa a társadalomban a médiába vetett bizalmát;
11. kiemeli a hatóságok azon kötelezettségét, hogy megvédjék a véleménynyilvánítás szabadságát és az újságírók biztonságát, és felszólítja az országokat, hogy az újságírók tapasztalataira építve – a nemzetközi joggal és normákkal összhangban – fogadjanak el jogszabályokat és politikákat azzal a céllal, hogy jogi környezetet biztosítsanak az újságírók elnyomásával kapcsolatos ügyek megelőzéséhez, védelméhez és szigorú büntetőeljárás alá vonásához, valamint biztosítsák a megfelelő nyomozást és nyomon követést, beleértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazását is; sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az ilyen jellegű erőszak megakadályozása, az elszámoltathatóság biztosítása és a büntetlenség felszámolásának biztosítása érdekében;
12. sajnálatosnak tartja, hogy az újságírók és a médiában dolgozók gyakran bizonytalan és romló foglalkoztatási és biztonsági körülmények között dolgoznak, ami veszélyezteti a biztonságos és támogató környezetben való munkavégzésüket; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatal újságírókra és a szabadúszó újságírókra, és emlékeztet a médiaszervezetek azon újságírókkal és médiamunkásokkal szembeni gondossági kötelezettségére, akikkel együttműködnek; hangsúlyozza, hogy az újságírók és a médiában dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítása döntő fontosságú a kiváló minőségű újságírás előmozdításához, mivel lehetővé teszi az újságírók számára feladatuk teljesítését és a tájékoztatáshoz és a tájékozódáshoz való jog védelmezését; felszólítja a hatóságokat, hogy az újságíró szervezetekkel szorosan együttműködve hozzanak létre nemzeti cselekvési terveket, hogy javítsák az újságírók munkakörülményeit és megvédjék az újságírókat a fizikai és lelki erőszaktól;
13. felszólít arra, hogy fordítsanak különös figyelmet a konfliktusövezetekben dolgozó újságírók és médiaszakemberek munkájának folyamatosságára, mivel a konfliktusok miatt nagyon gyakran pénzügyileg akadályozzák őket fontos munkájuk folytatásában; úgy véli, hogy a konfliktusövezetekbe utazó újságírók számára megfelelő biztosítást kell nyújtani;
14. hangsúlyozza, hogy az újságíróknak meg kell kapniuk a médiaszervezetektől a szükséges képzést, különösen a biztonság és az elsősegélynyújtás terén; felszólítja a vállalatokat, különösen a digitális ágazatban, hogy végezzenek hatékony és alapos átvilágítást a nem uniós országokban a véleménynyilvánítás szabadságára, a médiapluralizmusra és az újságírók jogaira gyakorolt káros hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében;
15. emlékeztet a szólásszabadság védelmének kötelezettségére, beleértve a szatirikusok és karikaturisták védelmét is, mivel tájékoztató tevékenységet végeznek, előmozdítják a demokratikus értékeket, valamint védik az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, miközben tiltakoznak a bűnözés, a korrupció és a hatalommal való visszaélés ellen, és fényt derítenek a cenzúrára és az emberi jogok megsértésére, illetve küzdenek ezek ellen;
16. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vallási és állami hatóságok egyre több kísérletet tesznek a véleménynyilvánítás és a kritika szabadságának korlátozására vallási vagy istenkáromlási törvények ürügyén, különösen a szatíra vagy az újságírói, kreatív munka és véleménynyilvánítás formájában megjelenő kritika esetében;
17. hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani a tényellenőrző újságírók biztonságát és jóllétét, mivel ezek az újságírók kifejezett célpontok amiatt, hogy feltárják a félretájékoztatást és a dezinformációt, illetve leleplezik a propaganda terjesztőit, ezáltal gyakran fednek fel olyan tényeket, amelyeket mások nagy erőfeszítésekkel igyekeztek eltitkolni vagy torzítani; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket e kérdés kezelésére, például a célzott médiaorgánumok jogi keretét és a működésükhöz szükséges hatékony eszközöket;
18. rámutat arra, hogy a források bizalmas jellegének garantálása az oknyomozó újságírás és a független sajtó előfeltétele, és hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos forrásnak bizonyulnak az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása szempontjából; hangsúlyozza ezért, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak az állami és nem állami szereplők korrupciós tevékenységei elleni küzdelemben és a nyilvánosság tájékoztatásában; támogatását fejezi ki a visszaélést bejelentő személyek és kiadóik felé, akik világszerte leleplezik a visszaéléseket;
19. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincsenek megbízható adatok az ellenséges munkakörnyezetben dolgozó újságírók helyzetéről; tisztelettel adózik az olyan szervezetek előtt, mint például a Riporterek Határok Nélkül, az Újságírókat Védő Bizottság, a Frontline, az Újságírók Nemzetközi Szövetsége, az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma, hogy csak néhányat említsünk, mivel támogatják azokat az újságírókat és a médiában dolgozókat, akik a biztonságukat és jóllétüket fenyegető veszélyben vannak; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki holisztikus és kifinomult módszereket az újságírókkal szembeni erőszak különböző típusaira vonatkozó, hosszabb időszakon át tartó adatgyűjtésre; kéri, hogy az újságírószervezetekkel együttműködve dolgozzanak ki hatékony ellenőrzési eszköztárakat, és hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) továbbra is rendszeresen készítsen jelentést a Parlamentnek a médiaszabadság globális helyzetéről és az újságírók jogainak világszerte tapasztalható megsértéséről;
20. a lehető leghatározottabban elítéli a független média elhallgattatására, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének aláásására, valamint az arra irányuló kísérleteket, hogy korlátozzák a nyilvánosság megbízható információkhoz való hozzáférését az internet leállítása, az online tartalmak jogellenes és/vagy aránytalan megfigyelése, letiltása vagy szűrése, illetve a platformokról tartalom eltávolítására vagy a kommunikációs weboldalak és a közösségi média letiltására irányuló jogellenes vagy válogatás nélküli kérelmek révén; figyelmeztet a független média pénzügyi támogatás révén történő közvetett befolyásolására irányuló gyakorlatokra, és elítéli különösen a közszolgálati média ellenőrzésére irányuló kísérleteket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes nem uniós országok úgynevezett „külföldi ügynökökre” vonatkozó törvényeket fogadtak el, amelyeket az újságírás elhallgattatására és elnyomására használnak fel; felhívja a kormányokat, hogy lépjenek fel hathatósan a visszaéléssel szemben, és ne éljenek vissza a véleménynyilvánítás szabadságát akadályozó és a cenzúrát lehetővé tévő védintézkedésekkel; javasolja, hogy a kormányok tegyék lehetővé a társadalmi és politikai párbeszéd és a bírálat szabadságát; emlékeztet arra, hogy – amint azt a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges ENSZ-előadó kijelentette – a médiatulajdon koncentrációja olyan gyakorlat, amely ellentétes a demokráciával és a pluralizmussal, mivel akadályozza a társadalom különböző rétegeinek sokszínű kifejeződését;
21. elítéli azt, hogy egyre gyakrabban használnak megfigyelési eszközöket és kémszoftvereket az újságírók munkájának nyomon követésére, lehallgatására és cenzúrázására; elítéli az állami és magánszereplők részvételét ebben a jogellenes megfigyelésben, amely többek között sérti a magánélethez való jogot és az újságírók forrásainak védelmét; szorgalmazza az újságírók jogellenes megfigyelésével kapcsolatos állítások független kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását, valamint az elkövetők felelősségre vonását; hangsúlyozza, hogy jogorvoslatot kell biztosítani a kémszoftverekkel jogellenesen megcélzott újságírók számára; felszólít a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet szigorú érvényesítésére és nyomon követésére, hogy ne lehessen olyan uniós exportot végrehajtani, amely lehetővé teszi a tekintélyelvű rendszerek számára, hogy önkényesen újságírókat célozzanak vagy támadjanak meg;
22. elítéli, hogy a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket alkalmaznak – többek között nem uniós országok hatóságai uniós székhelyű újságírókkal és médiával szemben – újságírók és médiaorgánumok elhallgattatására vagy megfélemlítésére, valamint a félelem légkörének kialakítására, hogy eltussolják tudósításaikat; e tekintetben üdvözli az újságírókkal szemben az Unióban alkalmazott, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvre irányuló bizottsági javaslatot; szorgalmazza, hogy a jogszabály megfelelően terjedjen ki az ilyen perek külső dimenziójára annak érdekében, hogy megvédje az uniós székhelyű újságírókat a nem uniós országok hatóságai vagy azok képviselői által indított visszaélésszerű perektől; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy ösztönözzön arra nem uniós országokat, különösen a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy amennyiben még nem tették meg, indítsanak hasonló kezdeményezéseket nemzeti szinten, és hogy vállaljanak kötelezettséget e kérdésben nemzetközi szinten; felszólítja az EU-t, hogy nyújtson jogi támogatást és egyéb segítséget a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek által megcélzott újságíróknak, és dolgozzon ki átfogó iránymutatásokat a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel foglalkozó ügyészek számára, valamint biztosítson számukra és a bírák számára képzést az ügyben; úgy véli, hogy külső kormányzásának javítása érdekében az EU-nak jó példával kell elöl járnia, és teljesen koherens és következetes módon teljesítenie kell belső médiapolitikai törekvéseit; ezzel összefüggésben üdvözli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadását(1), és hatékony intézkedések bevezetését szorgalmazza a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelvre (SLAPP-irányelv) (COM(2022)0177) és a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabályra (COM(2022)0457) irányuló, nemrégiben közzétett irányelvjavaslatokban, amelyek azt jelzik, hogy az EU határozottabb megközelítést alkalmaz a médiapolitika tekintetében; úgy véli, hogy ezek az intézkedések ösztönzést adhatnak a világ más régiói számára, és elősegíthetik a pozitív globális normák meghatározását; emlékeztet az Európa Tanács rágalmazásra vonatkozó ajánlásaira(2), amelyek iránymutatást adnak a szankciók arányosságának és az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítására vonatkozóan;
23. üdvözli azokat a fellépéseket, amelyek célja, hogy tájékoztassanak azon uniós és más nemzetközi védelmi mechanizmusok és eszközök teljes köréről, amelyeket sürgősen be lehet vetni a veszélyben lévő újságírók támogatása érdekében, és amelyek már az EU/ENSZ személyzetének, az újságírók védelmével foglalkozó szervezeteknek és a civil társadalmi szervezeteknek a rendelkezésére állnak; úgy véli, hogy az EU küldöttségei munkája révén fokozhatja jelenlétét az újságírók külföldi védelme terén, egyrészt azáltal, hogy közvetlenül együttműködik az újságírókkal, másrészt kommunikációs stratégiái révén annak biztosítása érdekében, hogy küldöttségei a távoli területeken is ismertek és hozzáférhetők legyenek az újságírók számára, valamint a veszélyben lévő újságírókra vonatkozó meglévő nemzetközi riasztási mechanizmusok támogatása és előmozdítása révén; szorgalmazza e védelmi mechanizmusok és eszközök megerősítését a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítés, valamint az EU és a tagállamok által nyújtott finanszírozás növelése révén; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek és az uniós küldöttségeknek ehhez megfelelő pénzügyi és személyzeti erőforrásokkal kell rendelkezniük;
24. kéri az uniós intézményeket, hogy mozdítsák elő a médiaműveltség olyan eszközként történő alkalmazását, amely támogatja az újságírás társadalmi szerepének polgárok és társadalmak általi átfogóbb megértését, és hogy mozdítsák elő az újságíróknak szóló csereprogramokat; szorgalmazza különösen olyan programok és politikák előmozdítását, amelyek célja a média- és hírműveltség előmozdítása az újságírók és a média szereplői számára; úgy véli, hogy az újságírás megerősítése alapvető a dezinformáció, a polarizáció és az erőszak megelőzése szempontjából, és a politikai részvétel lehetővé tételével erősítheti a demokráciákat; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú biztosítani az újságírók számára azokat a feltételeket, amelyek révén hozzájárulhatnak a nyílt, szabad és tisztességes nyilvános vitához, amely döntően segíti a társadalmat abban, hogy fellépjen a dezinformációval, az információmanipulációval és a beavatkozással szemben; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a médiaoktatást formális és informális keretek között, többek között oktatási tantervek révén is be kell építeni az oktatásba a médiaműveltség, a médiakészségek és -kompetenciák előmozdítása, valamint a kritikus gondolkodás elősegítése és támogatása érdekében; e tekintetben várakozással tekint a digitális oktatási cselekvési terv (2012–2027) félidős bizottsági értékelése elé; megjegyzi, hogy a médiaszabadság biztosításának szükségességét be kell építeni a nem uniós országokkal folytatott uniós partnerségi programokba;
25. ösztönzi az online platformok, a kormányok és a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés fokozását, hogy hatékonyan tudják kezelni az olyan üzenetek elterjedését, amelyek gyűlöletet szítanak vagy erőszakra uszítanak az újságírókkal és a médiában dolgozókkal szemben, figyelembe véve azt, hogy a nők kiemelt célpontjai e gyűlöletnek és erőszaknak; hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell hozni az újságírók ellen a közösségi médiában és más digitális platformokon elkövetett online és nemi alapú erőszakkal szembeni védelmére; felszólítja a platformokat, hogy haladéktalanul távolítsák el az újságírókat zaklató, erőszakra és gyűlöletre uszító vagy az újságírók biztonságát veszélyeztető online kommenteket vagy reakciókat; sürgeti az EU-n kívüli hatóságokat, hogy vizsgálják ki és üldözzék az online zaklatással és visszaéléssel kapcsolatos ügyeket az elkövetők felelősségre vonása érdekében;
26. kiemeli, hogy az elmúlt években egyre elterjedtebbé vált a médiában az online és offline gyűlöletbeszéd és megkülönböztetés, valamint az újságírókkal szembeni internetes erőszak, ami veszélyezteti a média szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust; emlékeztet arra, hogy az online gyűlöletbeszéd az interneten kívüli erőszakra és online zaklatásra uszíthat; hangsúlyozza, hogy a női újságírók különösen ki vannak téve szexuális zaklatásnak és szexuális erőszaknak, és sokkal nagyobb valószínűséggel szembesülnek online zaklatással, mint férfi kollégáik; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy gyakoroljanak politikai és diplomáciai nyomást a nem uniós országok azon politikájának és gyakorlatának megváltoztatására, amelyek arra irányulnak, hogy eltántorítsák a nőket az újságírástól, sőt akár el is tiltsák őket e pályától;
27. kéri az uniós küldöttségeket, valamint az uniós tagállamok diplomáciai képviseleteit, hogy határozottan, egységesen és következetesen alkalmazzák az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós iránymutatásokat, mivel ezek az újságírók és a sajtószabadság védelmét szolgálják; határozottan arra ösztönzi az EKSZ-t, a küldöttségeit és a tagállamokat, hogy tegyen meg minden erőfeszítést a bevált gyakorlatok népszerűsítésére, hasznosítására és megosztására, különösen az uniós tisztviselők körében, mielőtt e tisztviselőket kiküldenék az EU-n kívüli országokba; arra ösztönzi a nem uniós országokban működő uniós küldöttségeket, hogy folytassanak tájékoztató kampányokat annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet az álhírek veszélyeire, és biztosítsanak eszközöket a nagyközönség számára azok azonosításához és megbízható információforrások kereséséhez;
28. kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az emberi jogok érdekében mindig mérlegeljék a hangos nyilvános fellépést mint a csendes diplomácia alternatíváját; kiemeli, hogy az újságírói tevékenység, valamint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében fontos bővíteni a civil társadalom uniós küldöttségek működésével kapcsolatos ismereteit; e tekintetben ösztönzi az uniós küldöttségeket, hogy világszerte a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog súlyos megsértésére vagy korlátozására válaszul lehetőség szerint tegyenek több nyilvános nyilatkozatot, különösen a nem uniós országokban elkövetett támadások és újságírók fogva tartása esetén;
29. felszólítja az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy tegye az egyik legfontosabb prioritásává az újságírók, a médiában dolgozók és munkatársaik biztonságát a nem uniós országok hatóságaival folytatott kapcsolataikban; úgy véli, hogy többet lehetne tenni e tekintetben; határozottan kitart amellett, hogy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nagyobb figyelmet kell fordítania az újságírók törvénytelen letartóztatásának és büntetőeljárás alá vonásának konkrét eseteire és jogaik korlátozására, és hangsúlyozza, hogy nem tétlenkedhetünk, amikor közvetlen veszélyben lévő újságírók védelméről van szó;
30. kéri az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki az uniós küldöttségek által alkalmazandó vészhelyzeti reagálási tervet, amely több védelmi eszközt tartalmaz, például nyilatkozatok kiadását, nyilvános lejárató kampányokra való reagálást, bírósági ügyek nyomon követésének összehangolását, börtönlátogatásokat, a kockázatnak kitett újságírók otthonának vagy irodájának felkeresését, az ügyek hatóságok elé vitelét sürgősségi jelleggel, kétoldalú párbeszédek alkalmazását a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályok felvetésére, a kockázatnak kitett vagy traumatizált újságírók pihenését és kíméletét szolgáló lehetőségek megkönnyítését, az ideiglenes áthelyezés és/vagy kivonás támogatását, fizikai kíséret biztosítását rendkívüli helyzetekben, valamint a törekvést arra, hogy támogassák és kiépítsék a helyi bűnüldözési, igazságszolgáltatási és kormányzati hatóságoknak az újságírók védelmére irányuló kapacitását, többek között a sajtószabadsággal való visszaélésekkel kapcsolatos teljes elszámoltathatóság szorgalmazásával; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a túszul ejtett újságírókra, valamint a célkeresztbe került újságírók családtagjainak védelmére; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek célzottan és gyorsan figyelmeztetik a médiában dolgozókat a nem uniós országokban jelentkező közvetlen fenyegetésekre, és dolgozzanak ki testreszabott iránymutatásokat az újságírók számára; emlékezteti a tagállamokat, hogy a humanitárius célú vízumok felhasználhatók a veszélybe került újságírók védelmének és biztonságának mechanizmusaként; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni és támogatni kell a veszélyeztetett újságírókat, többek között áttelepítési folyamat és a száműzetésben végzett munkájuk támogatása révén, és továbbra is támogatni kell az államilag támogatott cenzúra és propagandakampányok elől menekülő újságírókat azáltal, hogy segítik őket abban, hogy más területre helyezzék át magukat, és továbbra is biztonságos helyről működhessenek vagy független médiájukat az országukon kívülre költöztessék annak érdekében, hogy továbbra is szabad tudósításon alapuló és megbízható információkat tudjanak nyújtani;
31. kiemeli az újságírók elleni erőszak megelőzésével kapcsolatos képzés és figyelemfelkeltő intézkedések előmozdításának fontosságát a társadalom minden szintjén és a kormányokon belül; sürgeti az EKSZ-t hogy dolgozzon ki strukturált megközelítést azon újságírók támogatására, akik digitális fenyegetéseknek vannak kitéve; e tekintetben kéri, hogy erősítsék meg az uniós küldöttségek e probléma kezelésére irányuló kapacitását, többek között az újságírók olyan képzésekhez való hozzáférésének támogatásával, amellyel növelhetők a megelőző digitális biztonsággal és a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos ismereteik; hangsúlyozza, hogy készenléti terveket kell kidolgozni azokra az esetekre, ha és amikor a digitális biztonságot megsértik a kommunikáció során, és szorgalmazza, hogy foglalkozzanak az újságírók online zaklatásának pszichés hatásaival; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a média fejlesztéséhez nyújtott uniós támogatás ne korlátozódjon az újságírók és a médiában dolgozók képzésére, hanem tegye lehetővé a technikai munkaeszközök beszerzését is, amely kérést az EU-n kívüli független újságírók rendszeresen kifejezésre juttatják;
32. felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy erősítsék tovább kapacitásépítési támogatásukat azáltal, hogy segítik a nem uniós országokat a médiapluralizmust, az újságírók védelmét, a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az online és offline információszabadságot támogató jogi keretek megteremtésében, valamint annak biztosításában, hogy az újságírók elleni támadásokat kivizsgálják és büntetőeljárás alá vonják, illetve hogy megfelelő védelmi mechanizmusokat vezessenek be; e célból kéri, hogy az EU támogassa a partnerországokban az újságírók és más médiaszakemberek védelme szempontjából releváns valamennyi szakmában a kompetenciák és készségek folyamatos fejlesztését, különösen a bűnüldöző hatóságok, a bírák és az ügyészek, valamint a digitális biztonsággal foglalkozó valamennyi érintett hatóság védelme szempontjából releváns szakmákban;
33. felszólítja az EKSZ-t, hogy ösztönözze a bűnüldöző szervek és az újságíró közötti véleménycserét annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós küldöttségek országaiban zajló tüntetésekről és demonstrációkról szóló akadálytalan tudósításokat és egyéb médiatevékenységeket, és alakítson ki az újságírók jogaira vonatkozó közös megegyezést;
34. hangsúlyozza, hogy az újságírók, a médiában dolgozók és munkatársaik biztonsága és hatékony védelme terén fokozott multilaterális szerepvállalásra és koordinációra van szükség egy olyan átfogó politikai megközelítés kialakítása érdekében, amely magában foglalja a megelőzés, a védelem és a büntetőeljárás pilléreit; hangsúlyozza, hogy az EU-nak példát kell mutatnia, és meg kell erősítenie és fokoznia kell az újságírók, a véleménynyilvánítás és a véleménynyilvánítás szabadsága iránti elkötelezettségét, valamint az újságírók, a médiában dolgozók és munkatársaik elleni bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelmet, amely az egyik fő prioritása, és ennek érdekében paktumot kell kötnie és szövetségben kell működnie más demokráciákkal és hasonlóan gondolkodó partnerekkel;
35. kéri az uniós küldöttségeket, az uniós tagállamok diplomáciai képviseleteit és a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy vegyenek részt a nem uniós országok újságíróinak és független médiaszervezeteinek proaktív bevonásában és támogatásában, hogy támogatást nyújtsanak munkájukhoz és munkafeltételeikhez, rendszeresen értékeljék a sajtószabadság környezetét minden érintett országban, többek között az újságírókat érő folyamatos és újonnan megjelenő veszélyeket, és hogy keressenek lehetőségeket a visszaélések megelőzésére alkalmas vagy védelmi intézkedések bevezetésére, ideértve a kockázatnak kitett újságíróknak és független médiának nyújtott kimutatható és látható erkölcsi támogatás biztosítását; javasolja egy olyan kapcsolattartó pont létrehozását, ahol az újságírók védelmet és támogatást kérhetnek és amely nyomon követi az erőszakos megnyilvánulásokat;
36. felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy az EU globális emberi jogi szankciói (az EU globális emberi jogi szankciórendszere) alapján szabjanak ki célzott szankciókat az újságírókkal és a médiában dolgozókkal szemben elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős személyekre és szervezetekre;
37. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsenek elő olyan fenntartható intézkedéseket valamennyi, nem uniós országokkal fenntartott megállapodásukban és partnerségükben, amelyek célja a médiapluralizmus és a független újságírás védelme, finanszírozása és támogatása; e célból emlékeztet arra, hogy az EU kétoldalú megállapodásaiban központi helyet foglal el az emberi jogi záradék, és kéri, hogy e záradék aktiválása és alkalmazása során fordítsanak különös figyelmet az újságírók jogainak súlyos megsértésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e célhoz rendeljenek hozzá pénzeszközöket, többek között a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI – Globális Európa) emberi jogokra és demokráciára vonatkozó tematikus programjának nyújtott juttatások növelése révén;
38. kéri a Bizottságot és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozási programokat megismertessék az újságírók biztonságával és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó helyi civil társadalmi szervezetekkel, és tegyék elérhetővé e programokat a számukra, valamint adott esetben ösztönözzék e szervezeteket az ilyen programok alkalmazására és támogassák őket ebben, továbbá vállaljanak vezető szerepet a megfelelő projektek kialakításában és végrehajtásában; hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni az újságírók védelmét előmozdító projektek és a média fejlődését támogató projektek uniós finanszírozása között, összhangban az NDICI emberi jogokra és demokráciára vonatkozó tematikus programjával, valamint a többéves indikatív programjával és a kapcsolódó mutatókkal; megismétli arra irányuló kérését, hogy a pályázati eljárásokat egyszerűsítsék, hogy azok kevésbé bürokratikusak legyenek;
39. emlékeztet arra, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadsága terén elért előrelépések az EU csatlakozási folyamatának kulcsfontosságú részét képezik; emlékeztet arra, hogy a szilárd és versenyképes médiakörnyezetű tagjelölt országok hajlamosabbak a gyors előrelépésre az uniós csatlakozási tárgyalások során; e tekintetben üdvözli a Demokráciáért Európai Alapítvány által nyújtott támogatást, de úgy véli, hogy több intézkedést kell tenni a független újságírás támogatása érdekében azokon a területeken, amelyeket rosszindulatú külföldi szereplők befolyásolnak; ezért megismétli az európai demokratikus médiaalap létrehozására irányuló felhívását, amelynek célja a független újságírás támogatása a bővítési országokban, az európai szomszédságpolitika országaiban és a tagjelölt országokban;
40. olyan megfelelő és fenntartható jogi keret kialakítását szorgalmazza, amely a szabad információs tér védelmére irányuló, a nyitottsági követelmények kölcsönösségén alapuló mechanizmust hoz létre; úgy véli, hogy a demokratikus információs terek védelmét szolgáló rendszernek az alábbi két pillérre kell épülnie: 1) egyenlő bánásmód – az EU-ban sugárzó valamennyi audiovizuális médiaorgánum számára; 2) kölcsönösség – a közéleti tér megnyitása az uniós műsorszolgáltatók számára nem uniós országokban;
41. úgy véli, hogy az olyan uniós programokat, alapokat és kezdeményezéseket, mint például a Kreatív Európa, a média- és audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési terv, a Médiapluralizmus Monitor, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós emberi jogi iránymutatások és az uniós emberijogvédő-mechanizmus, teljes mértékben alkalmazni kell az EU külső kormányzásában annak érdekében, hogy célzott támogatást nyújtsanak a nem uniós országok média- és hírszervezeteinek, annak ellenére, hogy a médiaszervezetek kötelesek kellő gondossággal eljárni az újságírókkal szemben, különösen az Európa Tanács újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról szóló ajánlásai(3) 16. bekezdésének és az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló, 2021. évi bizottsági ajánlásnak való megfelelés révén;
42. határozottan ösztönzi az olyan finanszírozási programoknak, nyilatkozatoknak és nyilvános eseményeknek nyújtott támogatás növelését, amelyek célja az ENSZ és a regionális emberi jogi mechanizmusok, köztük az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága szintjén működő nyomonkövetési és védelmi mechanizmusok javítása az újságírókkal és az újságírókat támogató civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultáció alapján; üdvözli az újságírók elleni fenyegetések kezelésére irányuló különleges ENSZ-eljárások keretében végzett munkát, többek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadó arra irányuló ajánlását, hogy hozzanak létre egy, az újságírók elleni támadások megelőzésével, kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, és aktívan mérlegeljék annak lehetőségét, hogy az egész világon jelöljenek ki különleges ENSZ-képviselőt az újságírók védelmére;
43. üdvözli a „Partnerség a tájékoztatásért és a demokráciáért” kezdeményezés munkáját, amelyben szerte a világból 50 állam vesz részt, és amely demokratikus biztosítékok megteremtését szorgalmazza a kommunikációs és információs térben, és elismeri a megbízható tájékoztatáshoz való jogot; támogatja a Partnerség a tájékoztatásért és a demokráciáért ajánlásainak végrehajtását;
44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).
Európa Tanács, „A jó hírnév megsértésének dekriminalizálása: Az Európa Tanács iránymutatása a jogszabályok arányosságáról és az emberi jogokkal való összeegyeztethetőségről”, 2018. július 13.
A Miniszteri Bizottságnak az újságírás védelméről, valamint az újságírók és más médiaszereplők biztonságáról szóló ajánlása a tagállamok számára (CM/Rec(2016)4).
A választási törvény, a vizsgálóbizottság és a jogállamiság Lengyelországban
142k
48k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása a lengyelországi választási törvényről, vizsgálóbizottságról és jogállamiságról (2023/2747(RSP))
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 7. cikkének (1) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),
– tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és annak jegyzőkönyveire,
– tekintettel a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2020. szeptember 17-i állásfoglalására(2),
– tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i és 2022. május 5-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a jogállamiságról és a lengyel nemzeti helyreállítási terv lehetséges jóváhagyásáról (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a lengyelországi jogállamisági válságról és az uniós jog elsőbbségéről szóló, 2021. október 21-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a Lengyelországban a tömegtájékoztatás szabadságáról és a jogállamiság helyzetének további romlásáról szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(6),
– tekintettel az Európai Parlament öt képviselőcsoportja vezetőinek 2023. június 6-i, a lengyelországi parlamenti választásokra teljes körű választási megfigyelő misszió indításának szükségességéről szóló levelére,
– tekintettel a Bizottság éves jogállamisági jelentéseinek Lengyelországról szóló országfejezeteire,
– tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának az Emberi Jogok Európai Bírósága Xero Flor w Polsce sp. z o.o. kontra Lengyelország ügyben hozott ítéletének végrehajtásáról szóló, 2023. június 7-i időközi állásfoglalására,
A. mivel az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke meghatározza, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák;
B. mivel az EUSZ 49. cikkével összhangban az EU olyan államokból áll, amelyek szabadon és önként elkötelezték magukat az EUSZ 2. cikkében említett közös értékek mellett;
C. mivel az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek tagállam általi tiszteletben tartása a Szerződések e tagállamra való alkalmazásából eredő valamennyi jogból való részesülés feltételét képezi; mivel Lengyelország maga is csatlakozott az EUSZ 2. cikkében rögzített értékekhez; mivel annak bármely egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket, nemcsak ezt az adott tagállamot érinti, hanem jelentős hatást gyakorol a többi tagállamra, a köztük lévő kölcsönös bizalomra, valamint magára az Unió jellegére és polgárai alapvető jogaira is;
D. mivel a jogállamiság helyzete Lengyelországban évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként; mivel ezt a helyzetet nem kezelték megfelelően, számos aggály továbbra is fennáll, és továbbra is számos új kérdés merül fel; mivel ez negatív hatással van az EU-ról kialakult képre, valamint az EU hatékonyságára és hitelességére az alapvető jogok, az emberi jogok és a demokrácia globális védelme terén; mivel ezt a problémát összehangolt uniós fellépéssel kell kezelni;
E. mivel 2023. január 26-án a lengyel parlament alsóháza, a Szejm módosításokat fogadott el az ország választási törvényéhez, amelyek 2023. március 31-én léptek hatályba, kevesebb mint hat hónappal a parlamenti választások várható időpontja előtt; mivel ez sérti a Velencei Bizottság által elfogadott választási magatartási kódexet és a lengyel alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatát;
F. mivel 2023. április 14-én a Szejm elfogadta a 2007 és 2022 között a Lengyel Köztársaság belső biztonságára gyakorolt orosz befolyás kivizsgálásával foglalkozó állami bizottságról szóló törvényt (a továbbiakban: a vizsgálóbizottságról szóló törvény); mivel 2023. június 8-án a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mivel úgy ítélte meg, hogy az új törvény sérti a demokrácia elvét, a szankciók jogszerűsége és visszaható hatálya tilalmának elvét, a jogbiztonság és a jogerő általános elveit, a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot és azt az elvet, hogy ugyanazon jogalap miatt nem lehet kétszer büntetőeljárást indítani, a szakmai titoktartás védelmét, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós jog követelményeit; mivel 2023. június 16-án a Szejm módosításokat fogadott el a vizsgálóbizottságról szóló törvényhez anélkül, hogy azt lényegében megváltoztatta volna;
G. mivel 2023. január 13-án a Szejm módosításokat fogadott el a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez és bizonyos egyéb törvényekhez; mivel a lengyel elnök az említett módosításokat tartalmazó törvénytervezet aláírása előtt úgy határozott, hogy a törvényt az „Alkotmánybíróság” elé utalja, hogy az döntsön az ország alkotmányával való összeegyeztethetőségéről; mivel 2023. február 15-én a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt az uniós jognak az „Alkotmánybíróság” és annak ítélkezési gyakorlata általi megsértése miatt; mivel 2023. június 5-én az EUB a C-204/21. sz. ügyben ismételten megerősítette, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó lengyel nemzeti rendelkezések sértik a jogállamiságot;
H. mivel a Tanács 2022. június 17-én végrehajtási határozatot fogadott el Lengyelország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról, amely több olyan mérföldkövet határozott meg, amelyeket az első kifizetési kérelem benyújtása előtt ténylegesen végre kell hajtani;
1. megismétli a Lengyelországról szóló korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott megállapításokat, aggályokat és ajánlásokat; elítéli a lengyel kormány arra irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit, hogy aláássa az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós alapértékeket, különösen a jogállamiságot; emlékeztet arra, hogy a lengyel kormány felel az uniós jognak és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek való megfelelés helyreállításáért;
2. mélységes aggodalmának ad hangot a lengyel választási törvény módosításai miatt, amelyeket röviddel az ország közelgő, 2023. évi parlamenti választásai, valamint a nemsokára esedékes 2024. évi európai parlamenti választások előtt fogadtak el; jelzi, hogy a módosítások megkülönböztető hatással járhatnak a külföldön leadott szavazatok számlálására vonatkozó korlátokra való tekintettel, ami azzal a veszéllyel jár, hogy e szavazatok érvénytelenné válnak; emlékeztet arra, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsa, amelynek hatáskörébe tartoznak a választási viták, nem tekinthető a Charta és az emberi jogok európai egyezménye értelmében törvényben létrehozott független és pártatlan bíróságnak; sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy a választások lebonyolítását hozzák összhangba az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjai által vállalt kötelezettségekkel, valamint a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal; kéri, hogy a hazai rendelkezéseket hozzák összhangba az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2019. évi korlátozott választási megfigyelő missziójának ajánlásaival és a Velencei Bizottság választási jogszabályokra vonatkozó ajánlásaival; felhívja az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát, hogy szervezzen teljes körű választási megfigyelő missziót a közelgő lengyelországi parlamenti választásokra; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen értékelje, hogy a lengyel választási törvény közelmúltbeli módosításai megfelelnek-e az uniós jognak, ossza meg ezen értékelés eredményét az Európai Parlamenttel, és tegye meg a megfelelő végrehajtási intézkedéseket abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a módosítások nem felelnek meg az uniós jognak;
3. üdvözli a Bizottságnak a vizsgálóbizottságról szóló törvény ügyében indított gyorsított kötelezettségszegési eljárását; sürgeti a lengyel hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényt, vagy legalább függesszék fel annak hatályát mindaddig, amíg a Velencei Bizottság ki nem adja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoringbizottsága által kért sürgős véleményét, és a törvényt e véleménnyel összhangban módosítják; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben a jogi aktus hatályban marad, a lehető leghamarabb folytassa le a kötelezettségszegési eljárást, különösen gyorsított kötelezettségszegési eljárás alkalmazásával, és forduljon az EUB-hez ideiglenes intézkedések iránti kérelemmel;
4. emlékeztet azon álláspontjára, hogy Lengyelország jelenlegi „Alkotmánybírósága” illegitim és nem független, és nem alkalmas az ország alkotmányának értelmezésére, ezért a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításairól alkotott véleményét semmisnek kell tekinteni; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen előrelépést az általa indított peres eljárás terén, és az „Alkotmánybíróság” folyamatban lévő ügyében is kérjen ideiglenes intézkedéseket az EUB-től; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen indítson kötelezettségszegési eljárást az illegitim Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal (NCJ) és az általa kinevezett valamennyi bíróval, különösen a Legfelsőbb Bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó, a választási vitákat is vizsgáló tanácsába kinevezett bírákkal kapcsolatban;
5. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény és egyes más törvények módosításai – amennyiben azokat a javasoltaknak megfelelően fogadják el – új megbízatást adnának a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak a bírákat érintő fegyelmi ügyek kezelésére, anélkül, hogy különbséget tennének a jogszerűen kinevezett bírák és az illegitim NCJ által kinevezett bírák között; úgy véli, hogy ezek a módosítások nem oldják meg a lengyel bírák uniós jognak meg nem felelő fegyelmi rendszere problémáját;
6. ismételten kifejezi sajnálatát amiatt, hogy a Tanács nem tudott érdemi előrelépést tenni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, Lengyelországgal kapcsolatos folyamatban lévő eljárásokban; megjegyzi, hogy a Bizottság indokolással ellátott 2017. december 20-i javaslata korlátozott hatályú, nevezetesen a jogállamiság lengyelországi helyzetére korlátozódik, szigorú értelemben véve az igazságszolgáltatás függetlenségét; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy terjessze ki a Lengyelországra vonatkozó, indokolással ellátott javaslat hatályát azzal, hogy belefoglalja az EUSZ 2. cikkében rögzített egyéb alapvető értékek, különösen a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát; ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy foglalkozzon a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat érintő valamennyi új fejleménnyel; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy ezen eljárás keretében tegyen ajánlásokat;
7. megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy teljes mértékben használja ki az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek jelenlegi és esetleges megsértéseinek kezelésére szolgáló összes rendelkezésre álló eszközt;
8. sürgeti a Bizottságot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely arra utalhat, hogy nem átlátható tárgyalásokra vagy az intézmények hivatalos álláspontját befolyásoló megállapodásokra került sor; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy függetlenül és objektíven értékelje, hogy Lengyelország megfelel-e a mérföldköveknek és feltételeknek, anélkül, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok sérülnének; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament számára nem állt rendelkezésre elegendő információ arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan értékelte a lengyel hatóságok mérföldköveknek és feltételeknek való megfelelését, ami akadályozza a Parlamentet abban, hogy gyakorolja költségvetési és mentesítésért felelős hatóságként betöltött szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben a Parlament szerepét;
9. megismétli a lengyel hatóságokhoz intézett azon felhívását, hogy teljesítsék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó mérföldköveket és célokat, és hajtsák végre az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét annak érdekében, hogy az uniós források eljussanak a lengyel néphez;
10. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy uniós technológiai laboratórium létrehozására, amely nyomon követi a kémszoftverek parlamenti választások előtti vagy alatti lehetséges használatát;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
– tekintettel az uniós szerződésekben foglalt áthidaló klauzulákra,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 31. cikkének (3) bekezdésére és 48. cikkének (7) bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 81. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, 153. cikkének (2) bekezdésére, 192. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, 312. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, valamint 333. cikkére,
– tekintettel a Bizottság „Erősebb globális szereplő: az EU közös kül- és biztonságpolitikájában alkalmazott döntéshozatal hatékonyabbá tétele” című, 2018. szeptember 12-i közleményére (COM(2018)0647),
– tekintettel a Bizottság „Úton a hatékonyabb és demokratikusabb uniós adópolitikai döntéshozatal felé” című, 2019. január 15-i közleményére (COM(2019)0008),
– tekintettel a Bizottság „Hatékonyabb és demokratikusabb uniós energia- és éghajlat-politikai döntéshozatal” című, 2019. április 9-i közleményére (COM(2019)0177),
– tekintettel a Bizottság „Hatékonyabb jogalkotás a szociálpolitika területén: a minősített többségi szavazásra való átállás területeinek meghatározása” című, 2019. április 16-i közleményére (COM(2019)0186),
– tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(1),
– tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a Szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozására irányuló felhívásról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására(3),
– tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésének engedélyezési eljárásáról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,
– tekintettel a Külügyi Bizottság és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság levelére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0208/2023),
A. mivel a Tanácson belül az egyhangúság követelménye a gyors, hatékony és ambiciózus döntések meghozatalának egyik legnagyobb akadályává vált; mivel a Tanács még olyan ügyekben is alkalmaz egyhangúságot, amelyekben a Szerződések minősített többségi szavazást írnak elő;
B. mivel bár kívánatos a tagállamok közötti széles körű megállapodás, egyes tagállamok különböző alkalmakkor kifejezetten azzal a céllal éltek az uniós döntéshozatali folyamat megvétózásához, megakadályozásához vagy késleltetéséhez való jogukkal, hogy aggályokat fogalmazzanak meg más, nem kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatban, vagy akár indokolatlan nyomást gyakoroljanak a szóban forgó ügyekben; mivel ez aggodalomra ad okot, hiszen az egyhangúsági követelményt magas szintű felelősségvállalással kellene ellensúlyozni, és annak összhangban kellene lennie az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében rögzített lojális együttműködés elvével;
C. mivel egyre több kihívás és fenyegetés – többek között Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja –, valamint az EU esetleges jövőbeli bővítései rámutatnak, hogy sürgősen meg kell reformálni az Unió döntéshozatali eljárásait, többek között már a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret 2024. évi félidős felülvizsgálata keretében hozott, elegendő forrás elkülönítését célzó döntésekhez;
D. mivel az egyhangúság számos alkalommal megakadályozta az EU-t abban, hogy gyorsan és hatékonyan lépjen fel a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) érintő kérdésekben, valamint hogy meghozzon fontos energia- és környezetpolitikai döntéseket; mivel a nemzeti vétók késleltették kulcsfontosságú adópolitikák, például az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló tanácsi irányelv(4) jóváhagyását is, és megakadályozták olyan javaslatok elfogadását, mint a közös összevont társaságiadó-alap; mivel ezek a kulcsfontosságú szakpolitikák az egységes piac és az Unió gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi és digitális célkitűzéseinek elérésére való képessége szempontjából is előnyösek lehetnek;
E. mivel az áthidaló klauzulák a Szerződésekben előírt mechanizmusok, amelyek rugalmasabbá teszik az uniós döntéshozatalt; mivel ezek nem szűkíthetik vagy bővíthetik az uniós hatásköröket, és csak úgy módosíthatják a döntéshozatali szabályokat, hogy lehetővé teszik az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérést és/vagy a rendes jogalkotási eljárás alkalmazását vezeti be olyan egyedi esetekben, amikor a Szerződések különleges jogalkotási eljárást írnak elő;
F. mivel az áthidaló klauzuláknak két típusa létezik:
a)
általános áthidaló klauzulák, amelyekhez az Európai Tanács egyhangú jóváhagyása és a Parlament egyetértése szükséges, és amelyeket a nemzeti parlamentek megvétózhatnak;
b)
különleges áthidaló klauzulák hat konkrét szakpolitikai területen, amelyekhez az Európai Tanács vagy a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges, és amelyek alkalmazásában a Parlament szerepe sajnálatos módon marginális;
G. mivel a Szerződésekben 94 olyan eset van, amikor az Európai Tanács vagy a Tanács egyhangúlag határozhat; mivel ezen közül 67 esetben alkalmazható áthidaló klauzula az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérés érdekében(5); mivel a többi olyan esetben, amikor a Szerződések egyhangúságot írnak elő, mint például a Szerződés rendes felülvizsgálati eljárása, az új tagállamok csatlakozása, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetében az áthidaló klauzulák nem alkalmazhatók;
H. mivel 2018-ban és 2019-ben a Bizottság négy közleményt terjesztett elő, amelyekben áthidaló klauzulák aktiválását szorgalmazta a kül- és biztonságpolitika, az adópolitika, az energia- és éghajlat-politika és a szociálpolitika területén;
I. mivel a Parlament a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta több mint 40 állásfoglalásban kérte áthidaló klauzulák aktiválását;
J. mivel a Tanács a gyakorlatban soha nem reagált e javaslatokra, és hosszú évek után csak nemrégiben tartotta meg az első érdemi megbeszéléseket az áthidaló klauzulák lehetséges aktiválásáról;
K. mivel az áthidaló klauzulák alkalmazására csak egyszer, 2004-ben került sor annak érdekében, hogy a vízumokat, a menekültügyet, a bevándorlást és a személyek szabad mozgását érintő egyes döntésekhez az egyhangúságról a minősített többségre és az együttdöntésre térjenek át(6); mivel azóta egyszer sem került sor áthidaló klauzula aktiválására;
L. mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslatot tett az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérésre az EU döntéshozatali eljárásainak javítása és az EU gyors és hatékony cselekvésre való képességének biztosítása érdekében, miközben néhány területen, nevezetesen az új országok EU-ba való belépését és az EUSZ 2. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt uniós alapelvek módosítását érintően továbbra is az egyhangúság fenntartását szorgalmazta(7);
M. mivel 2022. június 9-i állásfoglalásában a Parlament a Szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent összehívására szólított fel, és javasolta az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra való áttérést bizonyos területeken, beleértve az áthidaló klauzulák aktiválását is;
Általános megfontolások
1. úgy véli, hogy az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon az előtte álló példátlan kihívásokra ahelyett, hogy a Tanácsban olykor egyhangú szavazást előíró sürgősségi eljárásokra támaszkodna, a Parlament hivatalos bevonása nélkül; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár az Unió konkrét esetekben bizonyította, hogy képes határozottan fellépni, az egyhangú szavazás követelménye gyakran megakadályozta az uniós fellépést a különböző területeken;
2. ezért úgy véli, hogy az EU cselekvési képességének javítása érdekében sürgősen túl kell lépni az egyhangúságon, és a lehető leghamarabb át kell térni a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken; felhívja a Tanácsot, hogy hagyjon fel az egyhangú döntéshozatal gyakorlatával azokon a szakpolitikai területeken is, ahol a Szerződések már biztosítják a minősített többségi szavazás lehetőségét;
3. üdvözli az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseit, és megerősíti az iránti elkötelezettségét, hogy meghozza a polgárok ajánlásait tükröző megfelelő intézkedéseket;
4. megismétli a Szerződések sürgős módosítására irányuló felhívását(8); sürgeti a Tanácsot, hogy továbbítsa a Parlament javaslatát az Európai Tanácsnak, és felhívja a Bizottságot, hogy vállalja e kérdésben az EUSZ 48. cikkének (3) bekezdése értelmében rá háruló felelősséget;
5. kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés „kiaknázatlan potenciálját” és az áthidaló klauzulák esetleges aktiválását gyakran használták fel ürügyül a Szerződés módosításáról szóló konstruktív vita elhalasztására, és arra többé nem lehet hivatkozni a Szerződés felülvizsgálatának alternatívájaként vagy annak előkészítő lépéseként; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tettek kézzelfogható lépéseket e „kiaknázatlan potenciál” kihasználása érdekében;
6. hangsúlyozza, hogy akármennyire is sürgetők a Szerződés esetleges olyan módosításai, amelyek a minősített többségi szavazást kiterjesztik azokra a területekre, ahol jelenleg egyhangúságra van szükség, azok hatálybalépése időbe telne, különösen, ha ezeket a konvent keretében, a Szerződés rendes felülvizsgálati eljárásának részeként javasolják;
7. emlékeztet arra, hogy az egyhangúsági követelmény által okozott tartós patthelyzetek esetén megerősített együttműködés és konstruktív tartózkodás alkalmazható, amennyiben a Szerződések úgy rendelkeznek;
8. hangsúlyozza, hogy az áthidaló klauzulák fontos eszközt jelentenek az EU gyors és hatékony fellépésre való képességének javításához;
9. kiemeli, hogy bár az áthidaló klauzulák azonnal alkalmazhatók, jelenleg csak a Tanácsban vagy az Európai Tanácsban tartott egyhangú szavazást követően aktiválhatók; megismétli(9) ezért, hogy az áthidaló klauzulák aktiválását minősített többségi szavazás révén tegyék lehetővé, és kéri a Szerződések ennek megfelelő módosítását;
10. üdvözli, hogy a Tanácsban a közelmúltban folytatott megbeszélések során a tagállamok többsége kifejezte hajlandóságát arra, hogy bizonyos területeken és eseti alapon alkalmazza az áthidaló klauzulákat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sajnálatos módon még nem született hivatalos döntés azok aktiválásáról;
11. sürgeti a Tanács jelenlegi és soron következő elnökségeit, hogy ténylegesen lépjenek fel e viták nyomán, többek között azáltal, hogy az áthidaló klauzulák aktiválásának kérdését felveszik az általános ügyek munkacsoportja és az Általános Ügyek Tanácsa jövőbeli üléseinek napirendjére;
12. felhívja a Bizottságot, hogy munkaprogramjának kidolgozása során értékelje, és amennyiben lehetséges, ajánlja az áthidaló klauzulák aktiválását az olyan szakpolitikai területeken, ahol egyhangú szavazásra vagy különleges jogalkotási eljárásra van szükség;
Az áthidaló klauzulák aktiválását igénylő területek
Közös kül- és biztonságpolitika
13. hangsúlyozza, hogy a KKBP olyan terület, ahol az EU gyors fellépésre való képessége határozza meg döntéseinek hatékonyságát; kiemeli, hogy az áthidaló klauzulák e területen történő aktiválása ezért nemcsak az Unió gyors és hatékony fellépésre való képességét erősítené meg, hanem a hitelességét is a globális színtéren;
14. hangsúlyozza, hogy az áthidaló klauzulákat fel kell használni a minősített többségi szavazás felé való elmozdulás érdekében a KKBP egyes területein, különösen az alábbiak tekintetében:
a)
korlátozó intézkedések elfogadása nem uniós országok kormányaival, nem állami szervezetekkel és személyekkel szemben, beleértve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében végrehajtott intézkedéseket és az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúval kapcsolatos intézkedéseket is;
b)
nemzetközi emberi jogi kérdésekről szóló nyilatkozatok vagy határozatok elfogadása;
c)
a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári misszióit érintő határozatok;
15. üdvözli, hogy a KKBP említett konkrét területeit a Bizottság olyan területekként azonosította(10), ahol azonnali előnyt jelentene az áthidaló klauzulák alkalmazása, és hogy a Tanácsban a közelmúltban folytatott megbeszélések során számos tagállam határozottan támogatta az áthidaló klauzulák aktiválását ezeken a területeken; sürgeti a Tanács jelenlegi és soron következő elnökségeit, hogy alakítsanak ki konszenzust a Tanácsban az áthidaló klauzulák fokozatos alkalmazásával kapcsolatban a KKBP e területein;
16. üdvözli, hogy egyes tagállamok a közelmúltban – az EUSZ 31. cikkében előírtaknak megfelelően – konstruktív tartózkodást alkalmaztak egyes kulcsfontosságú KKBP-határozatok tekintetében; úgy véli, hogy a KKBP bizonyos területein az áthidaló klauzulák aktiválásáig a tagállamoknak gyakrabban kellene konstruktív tartózkodást alkalmazniuk az egyhangúság által előidézett esetleges patthelyzetek áthidalására;
Költségvetési politika és adózás
17. kiemeli, hogy az adózás területén soha nem alkalmaztak áthidaló klauzulákat;
Energia és környezetvédelem
18. kiemeli, hogy a környezetvédelmi és energiapolitikák bizonyos szempontjai tekintetében különösen sürgős a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra való áttérés, az európai zöld megállapodás végrehajtása, a tiszta és igazságos átmenet elősegítése, valamint a jelenlegi energiaválság és a környezeti és éghajlati vészhelyzet következményeinek kezelésére irányuló hatékony intézkedések elfogadása érdekében, összhangban a Parlament korábbi állásfoglalásaival(11);
Szociális és megkülönböztetésellenes politikák
19. hangsúlyozza, hogy a változó munkaerőpiacokkal összefüggésben egyre fontosabb, hogy az EU támogassa és kiegészítse a szociális kérdések kezelésére irányuló tagállami intézkedéseket;
20. hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 19. cikkében előírt, megkülönböztetés elleni intézkedésekre általános áthidaló klauzulákat kell alkalmazni;
21. fontosnak tartja értékelni az EUMSZ 153. cikkének (2) bekezdésében előírt ágazatspecifikus záradék alkalmazásának lehetséges hatását a tekintetben, hogy erősítené-e az EU azon képességét, hogy a munkavállalók valamennyi jogára kiterjedő intézkedéseket hajtson végre;
22. hangsúlyozza, hogy az áthidaló klauzulák e területeken történő életbe léptetése során párbeszédet kell folytatni az európai szociális partnerekkel, teljes mértékben tiszteletben tartva szerepüket és megállapodásaikat, és gondoskodni kell a szociális vívmányok védelmét szolgáló intézkedésekről is;
Határokon átnyúló vonatkozású családjog
23. hangsúlyozza a rendes jogalkotási eljárásra való áttérés fontosságát az alapvető jogok Unión belüli védelmével kapcsolatos területeken, például a határokon átnyúló vonatkozású családjoghoz kapcsolódó ágazatspecifikus áthidaló klauzula aktiválása révén (az EUMSZ 81. cikke (3) bekezdésének második albekezdése);
Megerősített együttműködés
24. megismétli azon kötelezettségvállalását(12), hogy nem adja egyetértését semmilyen új megerősített együttműködési javaslathoz, amennyiben a a részt vevő tagállamok nem kötelezik el magukat az EUMSZ 333. cikkében foglalt ágazatspecifikus áthidaló klauzula aktiválása mellett, hogy áttérjenek a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra;
Választójog
25. kéri annak a lehetőségnek a megfontolását, hogy elmozduljanak a minősített többségi szavazás felé a Tanácsban, illetve a rendes jogalkotási eljárás felé az EU demokratikus alapjait szabályozó konkrét területeken, különösen az alábbiak tekintetében:
a)
az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztása (az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdése), amelyet a tagállamoknak továbbra is jóvá kell hagyniuk alkotmányos követelményeiknek megfelelően;
b)
az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti és helyhatósági választásokon történő gyakorlásáról (az EUMSZ 22. cikke);
Az áthidaló klauzulák fokozatos aktiválásának ütemezése
Rövid távon kiemelt területek (2023 végéig)
26. felhívja az Európai Tanácsot, hogy az EUSZ 31. cikkének (3) bekezdése alapján fogadjon el határozatot, amely kimondja, hogy az EUSZ 29. cikke szerinti korlátozó intézkedéseket, mint amilyenek többek között az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében hozott intézkedések vagy az Ukrajna elleni orosz agresszív háború miatt hozott válaszintézkedések, minősített többségi szavazással kell elfogadni;
27. felhívja az Európai Tanácsot, hogy a jelenlegi energiaválság fényében aktiválja az általános áthidaló klauzulákat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az elsősorban költségvetési jellegű energiapolitikai intézkedések (az EUMSZ 194. cikkének (3) bekezdése) minősített többségi szavazással és a rendes jogalkotási eljárással történő jóváhagyását;
28. felhívja a Bizottságot, hogy tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzet, valamint az európai zöld megállapodásban foglalt célok tágabb összefüggéseire, terjesszen elő javaslatot az EUMSZ 192. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt egyedi áthidaló klauzula aktiválására, hogy egyes környezeti rendelkezések esetében át lehessen térni a rendes jogalkotási eljárásra;
29. felhívja az Európai Tanácsot, hogy aktiválja az EUMSZ 312. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt áthidaló klauzulát a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának elfogadása érdekében a Bizottság által benyújtandó 2024. évi félidős felülvizsgálatot követően;
Középtávon kiemelt területek (2024 végéig vagy a jelenlegi Bizottság megbízatásának végéig)
30. felhívja az Európai Tanácsot, hogy sürgősen alkalmazza az EUSZ 31. cikkének (3) bekezdése szerinti áthidaló klauzulát annak biztosítása érdekében, hogy a többoldalú fórumokon előterjesztett, emberi jogokkal kapcsolatos uniós álláspontokat (az EUSZ 29. cikke), a KKBP területén kötött nemzetközi megállapodásokat (az EUSZ 37. cikke) és a polgári KBVP-missziókat (az EUSZ 42. cikkének (4) bekezdése és 43. cikke) minősített többségi szavazással fogadják el;
31. ismételten felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszenek elő és fogadjanak el határozatot arról, hogy a nőkkel és lányokkal szembeni erőszakot és a nemi alapú erőszak egyéb formáit az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények közé sorolják;
Hosszú távon kiemelt területek (a következő jogalkotási ciklusban a lehető leghamarabb)
32. sürgeti az Európai Tanácsot, hogy a Szerződés vonatkozó módosításainak hatálybalépéséig aktiválja az áthidaló klauzulákat a minősített többségi szavazásra való áttérés érdekében a KKBP valamennyi területére vonatkozó határozatok esetében, kivéve a KBVP keretében végrehajtási megbízatással rendelkező katonai missziók vagy műveletek létrehozását;
33. felhívja az Európai Tanácsot, hogy aktiválja az általános áthidaló klauzulákat annak érdekében, hogy bizonyos szociálpolitikai és megkülönböztetés elleni intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás és minősített többségi szavazás útján is jóvá lehessen hagyni;
34. felszólítja az Európai Tanácsot vagy a Tanácsot, hogy aktiválja az általános áthidaló klauzulákat a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra való áttérés érdekében az Unió demokratikus működését érintő valamennyi lehetséges területen hozott határozatok esetében, beleértve azokat is, amelyek az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódnak;
35. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a fenti ütemezésnek megfelelően kezdjenek megbeszéléseket a Parlamenttel;
o o o
36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o.).
A Tanács Főtitkársága: „Az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentésben foglalt javaslatok és kapcsolódó konkrét intézkedések: aktualizált előzetes technikai értékelés” 10033/22. sz. feljegyzés, 2022. november 30.
A Tanács 2004/927/EK határozata (2004. december 22.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik részének IV. címében szabályozott egyes területeknek a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás hatálya alá vonásáról (HL L 396., 2004.12.31., 45. o.).
– tekintettel a „Bankunió – 2021. évi éves jelentés ” című, 2022. július 5-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a Parlament „Bankunió – 2021. évi éves jelentés ” című, 2022. július 5-i állásfoglalásának a Bizottság általi nyomon követésére,
– tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) „Visszajelzés a »Bankunió – 2021. évi éves jelentés« című európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről” című, 2022. október 28-i dokumentumára,
– tekintettel az EKB 2021. évi felügyeleti tevékenységekről szóló, 2022. márciusi éves jelentésére,
– tekintettel az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) a „Bankunió – 2021. évi éves jelentés ” című, 2022. július 5-i parlamenti állásfoglalásra adott, 2022. november 28-i válaszára,
– tekintettel az eurócsoportnak az Európai Unió jövőjéről szóló, 2022. június 16-i nyilatkozatára,
– tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,
– tekintettel a Bizottságnak a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 24-i javaslatára (COM(2015)0586),
– tekintettel a Tanács „Bankágazat: a Tanács megállapodott a Bázel III reformokkal kapcsolatos álláspontjáról” című, 2022. november 8-i sajtóközleményére,
– tekintettel a Tanács „A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács kialakította a megerősített szabálykönyvre vonatkozó álláspontját” című, 2022. december 7-i sajtóközleményére,
– tekintettel az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló, 2022. május 23-i bizottsági jelentésre (COM(2022)0228),
– tekintettel a Bizottságnak a nemteljesítő hiteleknek a Covid19-világjárványt követően történő kezeléséről szóló, 2020. december 16-i közleményére (COM(2020)0822),
– tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) az EU-ban a lakossági banki termékekre vonatkozó díjak és illetékek átláthatóságáról és szintjéről szóló, 2022. december 14-i tematikus vizsgálatára,
– tekintettel az EBH 2022. december 9-én közzétett, 2022. évi, uniós szintű átláthatósági gyakorlatának eredményére,
– tekintettel az EKB 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásairól szóló, 2022. december 12-én közzétett jelentésére,
– tekintettel az ESZT és az EKB „Az idő próbája: bankunió egy évtizede” című, 2022. június 23–24-i konferenciájának eredményeire,
– tekintettel az EKB Kormányzótanácsának az európai bankuniónak a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó értékelési módszertanban való kezeléséről szóló, 2022. június 27-i nyilatkozatára,
– tekintettel az EKB „Pénzügyi stabilitási jelentés” című, 2022. novemberi dokumentumára,
– tekintettel az EKB 2020. december 15-i EKB/2020/62. számú, a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/35 ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló ajánlására,
– tekintettel a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet)(2),
– tekintettel az Andrea Enria, az EKB felügyeleti testületének elnöke által a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2022. június 30-i és 2022. december 1-jei meghallgatásain tett nyilatkozatokra,
– tekintettel a Pénzügyi Stabilitási Tanács „A globálisan rendszerszinten jelentős bankok 2022. évi jegyzéke” című, 2022. november 21-i dokumentumára,
– tekintettel az Elke König, az ESZT elnöke által a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2022. július 13-i és 2022. november 30-i ülésein tett nyilatkozatokra,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak az Európai Bizottság által az ESZT elnöki és egy másik állandó tisztségére javasolt jelöltekkel tartott, 2022. október 24-i nyilvános meghallgatásain elhangzott nyilatkozatokra,
– tekintettel az ESZT „A bankunióban részt vevő bankok szanálhatósága: 2021” című, 2022. július 13-i dokumentumára,
– tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által az uniós pénzügyi rendszerben fennálló sérülékenységekről kiadott, 2022. szeptember 22-i figyelmeztetésre(3),
– tekintettel az EKB „Walking the talk: Banks gearing up to manage risks from climate change and environmental degradation” [A szavak tettekre váltása: a bankok felkészülése az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő kockázatok kezelésére] című, 2022. november 2-án közzétett jelentésére,
– tekintettel az ERKT „Fiscal support and macroprudential policy – Lessons from the COVID-19 pandemic” [Költségvetési támogatás és makroprudenciális politika – A Covid19-világjárvány tanulságai] című, 2022. november 21-i dokumentumára,
– tekintettel az ERKT „Monitoring systemic risks in the EU securitisation market” [A rendszerszintű kockázatok nyomon követése az uniós értékpapírosítási piacon] című, 2022. július 1-jei jelentésére,
– tekintettel az EKB/ERKT éghajlati kockázatok nyomon követésével foglalkozó csoportjának „Climate-related risk and financial stability” [Éghajlattal kapcsolatos kockázat és a pénzügyi stabilitás] című, 2021. júliusi dokumentumára,
– tekintettel az EKB „The state of climate and environmental risk management in the banking sector – Report on the supervisory review of banks’ approaches to manage climate and environmental risks” [Az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének helyzete a bankszektorban – Jelentés az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére szolgáló banki megközelítések felügyeleti felülvizsgálatáról] című, 2021. novemberi jelentésére,
– tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a kriptoeszköz-kitettségek prudenciális kezelésére vonatkozóan 2022. december 16-án kiadott standardjaira,
– tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hatékony kezelésének és felügyeletének elvei” című, 2022. június 15-i dokumentumára,
– tekintettel az Európai Számvevőszék „Jelentés az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság említett rendelet szerinti feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségeiről a 2021. pénzügyi évre vonatkozóan” című, 2022. november 30-i jelentésére,
– tekintettel az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának „Risks and Vulnerabilities in the EU Financial System – March 2022” [Az uniós pénzügyi rendszer kockázatairól és sebezhető pontjairól – 2022. március] címmel, 2022. április 13-án kiadott jelentésére (JC 2022 09),
– tekintettel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont „Tax Planning by European Banks” [Az európai bankok adótervezése] című, 2022. decemberi munkadokumentumára,
– tekintettel az EKB bankfelügyelete, az EBH és az ESZT 2023. március 20-i közös nyilatkozatára a svájci hatóságok 2023. március 19-i bejelentéséről,
– tekintettel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnöke által aláírt és hat parlamenti képviselőcsoport (EPP, S&D, Renew, Verts/ALE, ECR és The Left) koordinátorai által elfogadott, az európai betétbiztosítási rendszerről szóló, 2022. december 7-i nyilatkozatra,
– tekintettel az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az euró nemzetközi szerepének megerősítéséről szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására(5),
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0177/2023),
A. mivel a bankunió jelenleg az egységes felügyeleti mechanizmusból (EFM) és az Egységes Szanálási Mechanizmusból áll, és alapja az egységes szabálykönyv, amely biztosítja a teljes összhangot a bankválságok felügyelete és kezelése között, és szerves részét képezi az Unió pénzügyi stabilitásának; mivel – bár a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv(6) magas szintű minimumszabályokat határoz meg a betétvédelem területén – a bankunió kiépítése mindaddig nem fejeződik be, amíg a gazdasági és monetáris uniót garantáló harmadik pillért, az európai betétbiztosítási rendszert (EDIS) nem hozzák létre;
B. mivel a legnagyobb erőfeszítések ellenére még nem sikerült megállapodásra jutni az európai betétbiztosítási rendszerről (EDIS); mivel az európai parlamenti képviselők szorgalmazták a válságkezelési és betétbiztosítási (CMDI) keret ambiciózus felülvizsgálatát, amely elősegítheti az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályok leküzdését; mivel azonban ez a keret nem tekinthető az európai betétbiztosítási rendszer felváltásának; mivel az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása továbbra is prioritás;
C. mivel megállapodás született az Egységes Szanálási Alap védőhálójának létrehozásáról, annak végrehajtására azonban továbbra sem került sor;
D. mivel a kiteljesített bankunió pozitív fejleményt jelentene a polgárok és az uniós gazdaság számára, amely alapot biztosítana egy stabilabb bankrendszerhez, a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez, a fokozott és tisztességesebb versenyhez, a fogyasztói választék javulásához, a határokon átnyúló banki szolgáltatások és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővüléséhez, a nagyobb mértékű gazdasági beruházásokhoz, a háztartások és a vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáféréséhez, valamint a banki ügyfelek költségeinek csökkentéséhez;
E. mivel a bankunió valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll;
F. mivel a stabil, reziliens, dinamikus és versenyképes bankszektor létfontosságú a gazdasági növekedés, az innováció és a beruházások, valamint a zöld átállás finanszírozása és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása szempontjából;
G. mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak gazdasági és társadalmi következményei közvetlen és közvetett hatással vannak az uniós bankszektorra; mivel ezeket a hatásokat megfelelő intézkedésekkel kell kezelni az ágazat pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében; mivel az uniós bankok kulcsszerepet játszanak az EU által Oroszországgal szemben az invázióra válaszul kiszabott szankciók folyamatos végrehajtásának és betartásának biztosításában;
H. mivel a bankszektor a rendkívüli közpolitikai enyhítő intézkedéseknek és a reziliens uniós szabályozási keretnek köszönhetően ellenállónak bizonyult a Covid19-világjárvány által kiváltott válsággal szemben; mivel folyamatban van az uniós bankszektor világjárványból való kilábalása, és mivel ezért az Uniónak továbbra is magas szintű normákat kell fenntartania, különösen a tőkekövetelmények és a kockázatkezelési gyakorlatok tekintetében, hogy biztosítsa az ágazat jövőbeli rezilienciáját;
I. mivel a világjárvány és az ukrajnai háború által okozott kihívások ellenére a nemteljesítő hitelek összesített aránya 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent, 2,29 %-ra; mivel ezt a hitelmoratóriumok bevezetése és a hitel ügyfelekkel való újratárgyalása is elősegítette; mivel az eszközök minőségének lehetséges romlása és a nemteljesítő hitelek arányának növekedése a Covid19-válság alatt bevezetett átmeneti támogatási intézkedések teljes megszüntetését követően valósulhat meg;
J. mivel a súlyos pénzügyi válságot követően tett kötelezettségvállalás, valamint az eddigi és a jövőben elvégzendő jelentős munka ellenére továbbra sem megfelelő az olyan intézményekkel kapcsolatos problémák kezelése, amelyek „túl nagyok”, vagy „másokkal túlságosan összefonódtak” ahhoz, hogy csődbe menjenek;
K. mivel a nem banki pénzügyi közvetítő ágazat továbbra is növekszik, ami további kockázatokat jelent a pénzügyi stabilitásra nézve; mivel a bankok nem banki pénzügyi közvetítőkkel szembeni általános kitettsége továbbra is magas a pénzügyi összekapcsoltságuk miatt;
L. mivel a bankszektor kulcsfontosságú szerepet játszik a Covid19-válságot és az energiaválságot követő gazdasági helyreállításban, különösen a kkv-k számára, valamint a fenntartható gazdaságra való átállásban; mivel az ágazat kulcsszerepet játszik a megtakarítások termelőberuházásokba való becsatornázásában; mivel a bankszektornak ezért tartózkodnia kell a spekulatív tevékenységeknek való túlzott kitettségtől;
M. mivel a bankszektor gazdaságpolitikájának kialakítása során a fő célnak a következők minimalizálásának kell lennie: (1) a bankcsőd valószínűsége, (2) a csődbe jutott bankok gazdasági hatása és (3) a rendszerszintű bankválságok kockázata;
N. mivel a fenntarthatósági kockázatok különböző módon érintik a bankokat, többek között hitel- vagy reputációs kockázatok révén;
O. mivel a pénzügyek digitalizációja jelentős, a banki szolgáltatásnyújtás hatékonyságát növelő technológiai haladást hozott az uniós bankszektorban, és széles körű lehetőségeket kínál a bankszektor számára, ugyanakkor kihívásokat is támaszt, többek között a kiberkockázatok tekintetében – mivel a bankok egyre inkább támaszkodnak az információs és kommunikációs technológia használatára –, valamint az adatvédelem, a reputációs kockázatok, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kockázatok, a fogyasztóvédelmi aggályok és a társadalmi kirekesztés tekintetében; mivel a digitális működési rezilienciáról szóló, 2025-ben hatályba lépő rendelet szilárd keretet fog biztosítani a bankok számára a kiberfenyegetésekre való felkészüléshez és azok kezeléséhez;
P. mivel a pénzmosás elleni uniós keret fennmaradó joghézagai miatt megerősített, harmonizált és hatékony pénzmosás elleni felügyeletre és végrehajtásra van szükség, ami az uniós pénzügyi rendszer integritásának védelme és a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokból érkező fenyegetésekkel szembeni védelem miatt fontos; mivel továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az uniós nemzeti hatóságok által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem és a pénzmosás elleni uniós jogszabályok alkalmazása terén követett megközelítésben; mivel a pénzmosás elleni csomag véglegesítésének meg kell erősítenie a pénzmosás elleni szabályokat, és biztosítania kell e szabályok következetes és hatékony végrehajtását, többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós felügyeleti hatóság létrehozása révén, ami megerősítené az uniós bankrendszert;
Q. mivel folytatódik az uniós banki csomaggal kapcsolatos munka, amely megfelelő keretet fog nyújtani a bankok tőkemegfeleléséhez, a stressztesztekhez és a likviditási követelményekhez;
R. mivel a bankunió és a tőkepiaci unió középpontjában a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint az összes befektető és betétes magas szintű védelmének biztosítása áll; mivel a fogyasztókat, a befektetőket és a betéteseket megfelelően tájékoztatni kell az őket érintő döntésekről;
S. mivel az európai bankszektor továbbra is messze a vállalatok legnagyobb finanszírozója, ami az ágazattól való jelentős függőséghez vezet, más jogrendszerekkel ellentétben, ahol a tőkepiacok adják a vállalatok finanszírozásának jelentős részét;
T. mivel az EKB inflációcsökkentés céljából hozott kamatemelési döntésének hatásai azonnal megjelentek a háztartások és a vállalatok által a bankoknak fizetett kamatokban, ami növelte a bankok nyereségét és a megtakarítók hozamait, ugyanakkor kedvezőtlenül érintette a hitelfelvevők hiteltörlesztési képességét; mivel a kamatlábak hirtelen megemelkedése kockázatot is jelent a bankok számára, különösen a mérlegükben szereplő egyes eszközök esetleges leértékelődése kapcsán;
U. mivel a tőkepiaci unió kialakításához olyan közös szabályok és hatékony eszközök létrehozására van szükség, amelyek csökkentik az egységes piac széttagoltságát, megkönnyítik az alternatív finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint megakadályozzák a tőkekiáramlást és az adókikerülési rendszereket;
V. mivel a bankunió kiteljesítése jelentős mértékben hozzájárulna az államok és a bankok pénzügyi helyzetének egymásra hatásából adódó negatív spirál megtöréséhez, többek között azáltal, hogy csökkentené a bankok saját államuk felé fennálló kitettségeinek koncentrációját, ami megőrizné az uniós bankszektor rezilienciáját, megakadályozná a csődközelbe került bankok közpénzből való megmentését, és növelné a vállalkozások, a befektetők és a polgárok uniós pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát;
W. mivel az EFM elemzése szerint „az európai betétbiztosítási rendszer végrehajtását nem szabad további kockázatcsökkentési referenciaértékekhez kötni”(7);
X. mivel a válságkezelés továbbra is széttagolt az EU-ban és a bankunióban, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez a bankok és a joghatóságok között; mivel a CMDI keretrendszernek biztosítania kell, hogy valamennyi bank következetes és hatékony megközelítést alkalmazzon, valamint hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, minimalizálnia kell az adófizetők pénzének felhasználását és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az egész Unióban;
Y. mivel a stabilabb, versenyképesebb és konvergensebb gazdasági és monetáris unió megköveteli a bankunió kiteljesítését a teljes körű európai betétbiztosítási rendszer harmadik pillérével, valamint megköveteli a mélyreható és teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió és egy biztonságos euróövezeti eszköz létrehozását;
Z. mivel az Unió és az Egyesült Királyság jelenleg elkötelezett amellett, hogy fenntartsa a szabályozási és felügyeleti együttműködést a pénzügyi szolgáltatások területén, mivel ennek az együttműködésen alapuló megközelítésnek alá kell támasztania az Unió és az Egyesült Királyság közötti hosszú távú kapcsolatokat; mivel a Bizottság meghosszabbítja ideiglenes engedélyét, amely lehetővé teszi az európai bankok és alapkezelők számára, hogy egyesült királyságbeli elszámolóházakat használjanak; mivel a szabályozási együttműködésről szóló, az EU és az Egyesült Királyság közötti ígért egyetértési megállapodást még nem írták alá;
Általános megjegyzések
1. a lehető leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és annak az ukrán népre gyakorolt pusztító hatását; megjegyzi, hogy az orosz invázió társadalmi, gazdasági és pénzügyi következményekkel is járt az EU-ra nézve, többek között súlyosbította az inflációs tendenciákat; megjegyzi, hogy a bankok Oroszországgal és Ukrajnával szembeni közvetlen kitettsége korlátozott, de a bankszektort közvetett hatások érinthetik; felhívja az EKB-t, az EBH-t és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy kövessék nyomon az ukrajnai háborúval kapcsolatos fejleményeket, különösen az uniós pénzügyi intézményekre gyakorolt hatásukat, például az eszközminőség esetleges romlását; kiemeli ezért a prudens kockázatkezelés és a megfelelő céltartalékképzés fontosságát; megjegyzi, hogy az EKB felügyeleti testületének elnöke szerint(8) a bankok energiaigényes vállalatokkal és energiaderivatívákkal szembeni kitettsége az energiaárak megugrását követően nőtt; hangsúlyozza, hogy a bankoknak megnövekedett partnerkockázati kitettséggel kellett szembenézniük az ügyfeleik klíringtagjaként eljáró bankokra vonatkozó megnövekedett letétlehívások miatt; kiemeli, hogy a bankoknak meg kell erősíteniük a makrogazdasági és pénzügyi sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességüket; felhívja az EKB-t és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy fogadjanak el megfelelő felügyeleti intézkedéseket annak megelőzése érdekében, hogy az energiaválság pénzügyi válsághoz vezessen;
2. figyelemmel kíséri a pénzügyi piacokon a Silicon Valley Bank és két másik közepes méretű amerikai bank csődjét, valamint a Credit Suisse UBS általi felvásárlását követően zajló fejleményeket; üdvözli az EBH, az ESZT és az EKB bankfelügyelete 2023. március 20-i közös nyilatkozatát a svájci hatóságok 2023. március 19-i bejelentéséről,
3. hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió elmélyítése és a bankunió kiteljesítése hozzájárul az európai gazdaság finanszírozásának jobb feltételeihez, mind a háztartások, mind a vállalkozások számára, amelyek a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében még mindig nagymértékben a banki hitelekre támaszkodnak, miközben hozzájárul az európai gazdaság rezilienciájához, valamint a fenntartható gazdaságra való átálláshoz is;
4. emlékeztet arra, hogy a bankunió a gazdasági és monetáris unió és az egységes piac lényeges kiegészítő eleme, amely uniós szinten összehangolja a felelősséget a felügyelet, a szanálás és a finanszírozás vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy az euróövezet bankjai ugyanazon szabályokat követik; üdvözli a 2008-as pénzügyi válság óta az egységes szabálykönyv, az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus létrehozása révén elért jelentős előrelépést; kiemeli, hogy az európai bankok stabilabb helyzetben vannak ahhoz, hogy ellenálljanak a pénzügyi sokkoknak, és olyan szanálási mechanizmusok vannak érvényben, amelyek biztosítják a bankcsődök anélküli kezelését, hogy ahhoz az adófizetők pénzét kellene felhasználni;
5. megjegyzi, hogy az állami támogatási intézkedések, valamint az EKB monetáris politikai döntései és szabályozási kiigazításai lehetővé tették a bankszektor számára, hogy sokkelnyelőként működjön a Covid19-világjárvány által kiváltott gazdasági válságban; elismeri, hogy a 2008 után bevezetett prudenciális követelmények megerősítése javította az uniós bankszektor ellenálló képességét; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Covid19-világjárvány állami támogatási intézkedéseinek fokozatos megszüntetésével a nemteljesítő hitelek aránya növekedhet; aggodalmát fejezi ki a hitel-nemteljesítés növekvő kockázatának a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásai és a nemteljesítő hitelek arányának lehetséges emelkedése miatt; megjegyzi, hogy az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlások ideiglenes felfüggesztése hatékonyan biztosította a bankok rezilienciáját a Covid19-válság idején; megállapítja, hogy más pénzügyi intézmények nem alkalmazták következetesen ezt az eszközt annak ellenére, hogy más ágazati felügyeletek hasonló ajánlásokat tettek; kéri, hogy válság idején vegyék fontolóra az osztalékok és visszavásárlások kockázattal korrigált korlátozását;
6. hangsúlyozza, hogy az EU-nak méltányosan és átfogóan, időben és arányos módon végre kell hajtania a Bázel III reformot; úgy véli, hogy amint azt a Parlament 2016. november 23-i állásfoglalása(9) is hangsúlyozza, az uniós bankok versenyképességének és az egyenlő nemzetközi versenyfeltételeknek a biztosítása érdekében figyelembe kell venni az uniós bankok sajátosságait, amennyiben elegendő és szilárd bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi keret nem veszi figyelembe ezeket a sajátosságokat; megjegyzi, hogy az EBH és az EKB közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólították az EU-t, hogy tartsa magát nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz;
7. aggodalmát fejezi ki a magas, 2022-ben 8,4 %-os infláció miatt; megjegyzi, hogy erre az inflációs hullámra reagálva az EKB az irányadó refinanszírozási műveletek fő kamatlábainak 0 %-ról 3 %-ra történő emeléséről döntött; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs roham nagyrészt külső tényezőknek, különösen az Ukrajna elleni orosz háborúnak és az ellátási láncok Covid19-válságból eredő zavarának köszönhető kínálati oldali jelenség, ami a monetáris politikai eszközöket kevésbé hatékonnyá teszi az infláció csökkentésére; emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges célja a középtávon 2 %-os inflációban meghatározott árstabilitás garantálása; elismeri, hogy a magas infláció és a magasabb kamatlábak társadalmi és gazdasági hátrányokkal járnak, többek között azzal kapcsolatban, hogy a háztartások és a vállalkozások képesek-e visszafizetni hiteleiket és végrehajtani az ahhoz szükséges beruházásokat, hogy az EU 2050-re karbonsemleges gazdasággá váljon;
8. kiemeli, hogy a háztartások és a kkv-k számára a tagállamokban kínált kamatlábak rendkívül eltérőek; sürgeti az uniós intézményeket és szerveket, hogy mérlegeljenek olyan intézkedéseket, amelyek enyhítik a jelzáloghitelesek és a kkv-k terheit a magasabb kamatlábakat alkalmazó tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár és vállalkozás tisztességes és versenyképes kamatlábak mellett juthasson hozzá a nélkülözhetetlen tőkéhez;
9. kiemeli a bankrendszer szerepét a karbonsemleges gazdaságra való átállás támogatásában; úgy véli, hogy az új geopolitikai környezet növeli ezen átállás sürgősségét, különösen a megújuló energiákba való beruházás szükségességét; hangsúlyozza a társadalmilag igazságos átmenet kiemelkedő fontosságát; emlékeztet arra, hogy az átállás költségei alacsonyabbak lesznek, mint a tétlenség költségei, amint azt az EKB is elismerte;
10. üdvözli az EFM által 2022-ben elvégzett éghajlati stressztesztet, és tudomásul veszi a 2024-re kitűzött célokat; üdvözli az egységes felügyeleti mechanizmus által már megtett nyomonkövetési intézkedéseket, többek között a bevált gyakorlatok közzétételét, amelyek hozzájárulnak az információk megosztásához és az ismeretek bankszektoron belüli terjesztéséhez; emlékeztet arra, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus a 2. pillérhez tartozó követelményeket határozhat meg azon bankok számára, amelyek nem felelnek meg a stresszteszt részeként kiadott ajánlásnak; ismételten aggodalmát fejezi ki az éghajlati kockázatokból eredő pénzügyi kitettségek miatt;
11. üdvözli az EBH kötelező erejű standardjainak és a bankok környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal kapcsolatos közzétételeire vonatkozó közös sablonjainak elfogadását; úgy véli, hogy ezek a közzétételek bizonyára javítani fogják az érdekelt felek tájékoztatását az intézmények környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségéről és az ezek kezelésére irányuló stratégiáikról, és ezáltal hozzájárulnak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal kapcsolatos adathiány megszüntetéséhez;
12. megállapítja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv(10) elfogadása a pénzügyi és nem pénzügyi ágazat egészében biztosítja a fenntarthatósági információk következetességét, összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát;
13. érdeklődéssel követi a Bizottság és az EKB digitális euróval kapcsolatos, folyamatban lévő munkáját; várakozással tekint a Bizottság jogalkotási javaslata és az EKB Kormányzótanácsának a digitális euróról szóló határozata elé; emlékeztet arra, hogy e határozatnak a központi banki digitális fizetőeszköz kockázatainak és előnyeinek átfogó értékelésén kell alapulnia; rámutat arra, hogy a digitális eurónak előnyben kell részesítenie a magánélet védelmének magas szintjét, az adatvédelmet, a fizetési adatok titkosságát, a kiberrezilienciát és a biztonságot;
14. üdvözli, hogy Horvátország 20. tagállamként csatlakozott az euróövezethez; felkéri azokat az uniós tagállamokat, amelyek még nem tagjai a bankuniónak, hogy tegyenek lépéseket a bankunióhoz való csatlakozás érdekében; emlékeztet arra, hogy az új tagállamok euróövezethez való csatlakozásának feltétele, hogy az érintett tagállamban szilárd és hatékony pénzmosás elleni keretrendszer legyen érvényben;
15. ösztönzi a bankokat, hogy a magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem fenntartása mellett használják ki a digitalizáció kínálta lehetőségeket, többek között az informatikai rendszerekbe és a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások, valamint a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet szerinti követelmények teljes körű végrehajtása révén, különösen az alacsony szintű digitális vagy pénzügyi műveltséggel rendelkező kiszolgáltatott csoportok esetében; üdvözli a digitális pénzügyi csomag kapcsán elért haladást; úgy véli, hogy a digitális környezetben meg kell erősíteni az ügyfelek védelmét, és prioritást kell adni a pénzügyi kirekesztés felszámolásának, különösen a digitális jártasság és a pénzügyi műveltség javításával;
16. hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások számára jól működő egységes piacra van szükség; megállapítja, hogy a pénzügyi intézmények által beszedett díjak és költségek szintje és rendszere jelentős eltéréseket mutat az EU-ban és az ugyanazon tagállamon belüli pénzügyi intézmények között egyaránt, ami akadályozza a szolgáltatók összehasonlíthatóságát és károsítja a fogyasztók érdekeit; kéri a fogyasztóvédelmi keret javítását, többek között a készülő lakossági befektetői stratégiában; megállapítja, hogy egyes tagállamokban a lakossági banki szolgáltatások konszolidációja zajlik, és ebből következően szűkülnek a lakossági banki ügyfelek választási lehetőségei; tudomásul veszi a nagy, rendszerszinten jelentős intézmények által támasztott bankfelügyeleti kihívásokat; hangsúlyozza a diverzifikált és versenyképes európai bankszektor előnyeit; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel, milyen akadályokkal és korlátokkal szembesülnek a fogyasztók a lakossági banki szolgáltatások igénybevétele során, és javasoljon megoldásokat annak biztosítására, hogy a fogyasztók határokon átnyúlóan is kihasználhassák a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat;
17. üdvözli a NextGenerationEU létrehozását, és hangsúlyozza annak fontos szerepét a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállításban és a makrogazdasági stabilitás megőrzésében; úgy véli, hogy ez lehetőséget kell, hogy jelentsen a köz- és magánberuházások fokozására és a gazdaság korszerűsítésének támogatására; hangsúlyozza, hogy egy biztonságos uniós eszköz létrehozása hozzájárulhat az államok és a belföldi bankszektor közötti negatív visszacsatolási spirálok enyhítéséhez; úgy véli, hogy a NextGenerationEU magas színvonalú, alacsony kockázatú európai eszközöket biztosít, lehetővé téve az államkötvények egyensúlyának helyreállítását a bankok mérlegében;
18. sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós pénzügyi intézményekben és szervekben nem sikerült biztosítani a nemek közötti teljes egyensúlyt; sajnálatosnak tartja különösen azt, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületekben és a személyzet körében érvényesülő nemek közötti egyensúly társadalmi és gazdasági haszonnal jár; üdvözli a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelv(11) közelmúltbeli elfogadását, miután több évig nem történt előrelépés e téren; kéri a pénzintézeteket, hogy rendszeresen frissítsék a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikáikat, és segítsék elő a befogadást előtérbe helyező egészséges munkakultúrák kialakítását; felhívja a felügyeleti hatóságokat, hogy éljenek felügyeleti hatáskörükkel a pénzügyi intézmények vezető testületei sokszínűségének és nemek közötti egyensúlyának kapcsán;
19. kifejezetten helyteleníti, hogy sem az EKB Kormányzótanácsa, sem az EKB felügyeleti testülete, sem az ESZT igazgatótanácsa nem kiegyensúlyozott a nemek tekintetében; kéri az uniós intézményeket és szerveket, hogy minél hamarabb prioritásként kezeljék a nemek közötti teljes egyensúly elérését, többek között azáltal, hogy minden olyan jövőbeli kinevezéshez, amelyhez a Parlament egyetértése szükséges, nemi szempontból kiegyensúlyozott jelöltlistákat bocsátanak rendelkezésre, többek között az EKB-nál és az uniós vezető pénzügyi intézményeknél is, törekedve arra, hogy kinevezési eljárásonként legalább egy nőt és egy férfi jelöltet vegyenek fel; emlékeztet 2019. március 14-i állásfoglalására, amelynek célja, hogy a továbbiakban az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciókra vonatkozó jelöltlisták a nemek szempontjából kiegyensúlyozottak legyenek; megismétli amelletti elkötelezettségét, hogy minden olyan jelöltlistát figyelmen kívül hagy, amely nem tartja tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét;
Felügyelet
20. megjegyzi, hogy 2022 eleje óta az EFM-ben lévő bankok elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 14,74 %-ra csökkent, a likviditásfedezeti mutató pedig szintén csökkent, 162,03 %-ra(12); üdvözli, hogy a tagállamonként eltérő szintek ellenére a bankok mérlegében tovább csökkent a nemteljesítő hitelek állománya, bár különböző mértékben; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a magasabb kamatlábak miatt romlik az eszközminőség; megjegyzi, hogy a 2. szakasz szerinti hitelek a bankok összes hitelének 9,5 %-ára nőttek, ami 2018 óta a legmagasabb szint, és hogy ez a növekedés egyes tagállamokban erősen koncentrálódik; hangsúlyozza, hogy egyes piaci szegmensekben, többek között az ingatlanágazatban is erősödnek a sebezhetőségek; hangsúlyozza, hogy a bankoknak elegendő tőkét és likvid eszközt kell fenntartaniuk ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni az orosz háború gazdasági következményeivel;
21. megjegyzi, hogy a bankok mérlegével kapcsolatos kockázatok csökkentése hozzájárulna a stabilabb, erősebb és a gazdasági növekedésre összpontosító bankunióhoz; úgy véli, hogy a nemteljesítő hitelek csökkentésének nyomon követése továbbra is az egyik felügyeleti prioritás kell, hogy maradjon, és ezt kiegyensúlyozott módon, a tőkekivonási kockázatok és az adósokra gyakorolt következmények figyelembevételével kell végezni; felhívja a társjogalkotókat, hogy folytassák az e prioritás kezelésére irányuló megfelelő keret kidolgozását;
22. tudomásul veszi az EKB következő három évre vonatkozó felügyeleti prioritásainak felülvizsgálatát, amelyek a következők: (1) az azonnali makroszintű pénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, (2) a digitalizációs kihívások kezelése és a vezető testületek irányítási képességeinek megerősítése, valamint (3) az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása;
23. megjegyzi, hogy a bankszektor jövedelmezősége tavaly volt a legmagasabb az elmúlt 14 évben, ami bizonyítja az uniós bankok jobb versenyképességét; elismeri annak fontosságát, hogy a nyereséget tartalékképzésre, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésére és az európai gazdaság finanszírozására használják fel;
24. hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok első öt bankja átlagosan az összes banki eszköz 68 %-át birtokolja a piacon, ami egyes esetekben meghaladja a 80 %-ot, és hogy az EU 37 legnagyobb bankja a belföldi banki eszközök 71,4 %-át teszi ki;
25. úgy véli, hogy a vállalatok és a háztartások számára jó megoldás a jól diverzifikált bankszektor, beleértve a kis és helyi bankokat, valamint az állami és szövetkezeti bankokat is; hangsúlyozza az összekapcsoltságból és az összetettségből eredő rendszerszintű kockázatokat, amelyek a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” probléma mögött húzódnak meg, amely az uniós intézmények által e tekintetben végzett jelentős munkát motiválta, és kéri annak folytatását;
26. megjegyzi, hogy a bankok belföldi államadóssággal szembeni kitettsége továbbra is magas, a Covid-válság óta fennálló példátlan állami finanszírozási igényekkel együtt; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők pénzének védelme mellett a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok kockázata közötti kapcsolat megszüntetése; tudomásul veszi a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) szuverén kockázattal kapcsolatos munkáját; úgy véli, hogy az uniós megoldásnak összhangban kell állnia a nemzetközi normákkal;
27. kiemeli, hogy a bankok kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenntartható gazdaságra való átállásban és annak biztosításában, hogy az EU teljesíteni tudja környezetvédelmi kötelezettségvállalásait; megjegyzi, hogy egy ilyen átálláshoz jelentős beruházásokra van szükség; megjegyzi, hogy a kkv-k számára is lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak ehhez az átmenethez; kéri, hogy vizsgálják meg a magas ESG-kockázatokkal járó tevékenységekre vonatkozó egyedi prudenciális követelmények meghatározásának lehetőségét; megjegyzi, hogy a pénzügyi intézmények továbbra is finanszírozzák a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységeket azon felismerés dacára, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a pénzügyi stabilitásra;
28. emlékeztet arra, hogy „a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására irányuló stratégiája” részeként a Bizottság ígéretet tett arra, hogy „lépéseket fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy a releváns környezeti, társadalmi és irányítási tényezők beépüljenek a hitelminősítésekbe”, és érdeklődéssel követi az erre vonatkozóan készülő jogalkotási javaslatot;
29. hangsúlyozza a pénzmosás elleni küzdelem és a prudenciális kockázatok közötti kapcsolatot; sürgeti a prudenciális felügyeleti hatóságokat, hogy felügyeleti tevékenységeik során teljes mértékben vegyék figyelembe a pénzmosás elleni küzdelemmel járó kockázatokat, és működjenek együtt a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságokkal; felhívja a társjogalkotókat, hogy mielőbb állapodjanak meg a pénzmosás elleni küzdelem csomagjáról, beleértve egy pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új hatóság létrehozását is, amely számára biztosítani kell a megfelelő erőforrásokat; kiemeli, hogy a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság létrehozása egyedülálló lehetőség a prudenciális felügyeletek és a pénzmosás elleni hatóságok közötti koordináció és információcsere javítására és egyszerűsítésére; úgy véli, hogy javítani kell a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzékének összeállítására irányuló eljárást, ennek érdekében mérlegelni kell többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság bevonását az uniós pénzügyi ágazat integritásának védelmére irányuló folyamatba; hangsúlyozza, hogy a bankok a pénzmosás elleni küzdelemben kapuőri szerepet töltenek be, ezért szilárd kockázatkezelési keretrendszerekkel kell rendelkezniük, és gondoskodni kell a hatékony felügyeletükről;
30. kéri, hogy a Bizottság gondoskodjon az összes már meglévő pénzmosás elleni szabály alkalmazásáról; tudomásul veszi, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem alkalmazzák megfelelően az ötödik pénzmosási irányelvet(13);
31. megismétli, hogy a bankokéhoz hasonló rendszerszintű kockázatok léphetnek fel, ha a hitelközvetítés olyan környezetben történik, amelyben a szabályozási előírások és a felügyeleti ellenőrzés lazább, mint a hagyományos bankok esetében; hangsúlyozza a bankok árnyékbanki szektornak való kitettségéből eredő kockázatokat; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nem banki pénzügyi közvetítők rezilienciáját, többek között konkrét szabályozási és felügyeleti eszközök kidolgozása révén egy likviditási válság megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben terjesszen elő jogalkotási javaslatokat;
32. hangsúlyozza, hogy tovább kell fokozni az illetékes nemzeti hatóságok közötti felügyeleti konvergenciát az uniós joghatóságok közötti és az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, mivel ez végső soron előmozdítja az uniós és nemzeti szintű pénzügyi stabilitást;
33. megjegyzi, hogy a kriptoeszközök új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a pénzügyi rendszerben; üdvözli ezért a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet, valamint a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet elfogadását; hangsúlyozza, hogy a közelmúlt piaci eseményei rávilágítottak arra, hogy folytatni kell a munkát olyan területeken, mint a decentralizált pénzügy, a kriptohitelezési tevékenységek, a kriptokonglomerátumok és a nem helyettesíthető tokenek; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra jogalkotási javaslatokat e téren; üdvözli a bankok kriptoeszközökkel szembeni kitettségének prudenciális kezelésére vonatkozó, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2022. december 16-án elfogadott standardot, és felhívja a társjogalkotókat, hogy fontolják meg annak a tőkekövetelmény-rendelet(14) jelenlegi felülvizsgálatának részeként végzett vizsgálatát;
34. rámutat arra, hogy a párhuzamosságok és a bürokratikus terhek elkerülése érdekében biztosítani kell a horizontális intézkedések és a pénzügyi piaci szabályozás közötti összhangot, különösen a kiberbiztonság és a digitális politikák területén;
35. hangsúlyozza, hogy azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek közvetlen állami támogatásban részesülnek, jelentős korlátozásokat kell alkalmazniuk az osztalékfizetés, a részvény-visszavásárlások és a változó javadalmazáson alapuló kifizetések tekintetében;
36. rámutat a székhely szerinti és a fogadó tagállam kérdésével kapcsolatos problémákra és kihívásokra; rámutat arra, hogy a nagyobb piaci integrációhoz a fogadó országok számára hiteles biztosítékokat kell nyújtani uniós szinten;
Szanálás
37. üdvözli az ESZT 2022. évi tevékenységeit, többek között a Sberbank ukrajnai orosz háború kitörését követő összeomlásának kezelését; üdvözli, hogy az ESZT hatáskörébe tartozó bankok összességében jó eredményeket értek el a szanálhatóság és a veszteségviselő képesség kiépítése terén;
38. rámutat, hogy ahhoz, hogy a szanálási tervek teljes mértékben megfeleljenek a jogi követelményeknek, azoknak átfogó értékelést kell tartalmazniuk az egyes bankok szanálhatóságáról, beleértve azt is, hogy állnak-e jelentős akadályok a szanálhatóság előtt, és hogyan szüntethetők meg ezek az akadályok; üdvözli a szanálhatósági hőtérkép közzétételét; felhívja az ESZT-t, hogy javítsa tovább döntéseinek átláthatóságát;
39. emlékeztet arra, hogy a bankoknak a szanálási határozat végrehajtását követően is teljesíteniük kell kötelezettségeiket és el kell látniuk kulcsfontosságú feladataikat; aggodalmát fejezi ki amiatt a likviditási kihívás miatt, amellyel egy jelentős bank szanálás esetén szembesülhet; felhívja az uniós intézményeket, hogy állapodjanak meg egy olyan megoldásról, amely bizalmat kelt és növeli a kiszámíthatóságot;
40. tudomásul veszi az ESZT 2023. évi munkaprogramját; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alapot teljes mértékben fel kell tölteni, és 2023 végére minden banknak teljes mértékben szanálhatónak kell lennie, többek között a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos kötelező erejű célok eredményeként; megjegyzi, hogy minden banknál további előrelépésre van szükség;
41. üdvözli az eurócsoport arra vonatkozó megállapodását, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus rulírozó hitelkeretének formájában létrehozzák az Egységes Szanálási Alap védőhálóját; sajnálja, hogy az ESM-szerződés ratifikálásának késedelme miatt a megállapodást 2022-ben nem hajtották végre; kiemeli, hogy az Egységes Szanálási Alap döntő szerepet játszik annak megelőzésében, hogy a bankokat az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alap fontos szerepet játszik a válságkezelési keret megerősítésében; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alap jelentős lépés a Bankunió kiteljesítése felé; felszólít az ESM-szerződés módosításáról szóló megállapodás valamennyi tagállam általi teljes körű ratifikálására, beleértve az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának létrehozását is;
42. rámutat, hogy foglalkozni kell a válságkezelési keretben azonosított joghézagokkal; kéri a közérdek értékelésének további pontosítását és harmonizálását oly módon, hogy az biztosítsa a szanálási stratégiák következetes és kiszámítható alkalmazását; felszólít a kis- és közepes méretű bankok kezelésének fokozottabb harmonizálására, és hangsúlyozza, hogy az ESZT rendelkezésére álló szanálási eszközöket – az adófizetők pénzének kivételével – megfelelő pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésnek kell kísérnie; felszólít a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételek és a legmegfelelőbb szanálási stratégia kialakítására, amely biztosítja a választott szanálási stratégia hatékony végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a szanálási keretnek és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak következetesnek kell lenniük; hangsúlyozza, hogy a bankokról szóló közlemény(15) felülvizsgálata régóta esedékes, mivel azt a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv(16) hatálybalépése előtt adták ki; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a bankokról szóló közleményt, és azt igazítsa a CMDI felülvizsgálatának eredményéhez a két keret közötti összhang biztosítása érdekében;
43. sajnálja, hogy a Bizottság a 2021. évi munkaprogramjában vállalt időkereten belül nem terjesztett elő javaslatot a CMDI-keretre vonatkozó jogalkotási kezdeményezésre; tudomásul veszi a Bizottság javaslatát a CMDI-keret felülvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy a CMDI-keret nagyratörő és átfogó felülvizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy következetesebbé, hitelesebbé és hatékonyabbá váljon; emlékeztet arra, hogy az adófizetők pénzének védelme a válságkezelési keret egyik fő célkitűzése, hogy a veszteségeket elsősorban a részvényeseknek és a hitelezőknek kell viselniük, és hogy amennyiben a szanálási stratégiák hatékony végrehajtásához továbbra is külső finanszírozásra van szükség, a finanszírozásnak az ágazat által finanszírozott biztonsági hálókból kell származnia; hangsúlyozza, hogy egy hiteles és jól működő szanálási rendszer kiemelkedő fontosságú a pénzügyi stabilitás bizonytalan makrogazdasági környezetben történő biztosításához; úgy véli, hogy a CMDI felülvizsgálata szükséges lépés, amely segíthet az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályok leküzdésében, tekintettel a Bankunió kiteljesítésére;
44. tudomásul veszi az ESZT új elnökének és a Testület egy új tagjának a kinevezését; rámutat a nemek közötti egyensúly hiányára az ESZT vezetői tisztségeiben; sürgeti az ESZT-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és biztosítsa a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét a vezetői tisztségeiben;
45. ösztönzi az ESZT-t, hogy tegyen további lépéseket a transzferstratégiák állásfoglalásokban való felhasználása felé, a meglévő bevált módszerekre építve;
Betétbiztosítás
46. sajnálja, hogy a bankunió az európai betétbiztosítási rendszer hiánya miatt még mindig nem teljes; megjegyzi, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv végrehajtásának köszönhetően javult és harmonizálódott a betétesek védelme; elismeri, hogy az európai betétbiztosítási rendszer javítaná a betétesek védelmét az EU-ban, függetlenül attól, hogy hol található a bankjuk; úgy véli, hogy az európai betétbiztosítási rendszer további biztosítékot nyújtana a fogadó tagállamok számára, és ezért a CMDI felülvizsgálatával együtt hozzájárulna a székhely/fogadó ország problémájának kezeléséhez; emlékeztet arra, hogy a Parlament felhatalmazással rendelkezik az európai betétbiztosítási rendszer megtárgyalására, és készen áll arra, hogy folytassa munkáját annak mielőbbi kiteljesítése érdekében;
47. kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány következményei és az ukrajnai háború ellenére a nemteljesítő hitelek aránya 2,29 % -ra csökkent; elismeri a bankszektor kockázatainak csökkentése terén elért jelentős eredményeket; megjegyzi ugyanakkor, hogy a kockázatmegosztás terén az előrelépés csak korlátozott; méltányos kockázatmegosztási mechanizmus bevezetését kéri az európai betétbiztosítási rendszeren keresztül, a kockázatcsökkentési tendencia fenntartása mellett valamennyi uniós országban; hangsúlyozza a folyamatos kockázatcsökkentés fontosságát a bankunió sikere szempontjából;
48. hangsúlyozza a betétbiztosítási rendszerekbe és a jövőbeli európai betétbiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulások kockázatarányos voltának fontosságát; kéri, hogy vizsgálják meg az intézményvédelmi rendszerek sajátosságait; figyelmeztet arra, hogy az ösztönzőkkel összeegyeztethető és kockázatalapú megközelítés hiánya megteremtheti az erkölcsi kockázat veszélyét, ami oda vezet, hogy a spekulatív üzleti modelleket az óvatosak finanszírozzák;
49. rámutat, hogy az európai betétbiztosítási rendszernek egyértelmű szabályokat kell követnie az euróövezeten kívüli tagállamok részvételét illetően;
50. sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok továbbra is a közösségi kereten kívül járnak el, aláásva a Parlament társjogalkotói szerepét; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák az eurócsoport és az európai betétbiztosítási rendszerrel foglalkozó magas szintű munkacsoport szintjén zajló jelenlegi egyeztetésekről;
51. tudomásul veszi az eurócsoportnak az Európai Unió jövőjéről szóló, 2022. június 16-i nyilatkozatát; támogatja az európai betétbiztosítási rendszerről szóló javaslatról tárgyaló európai parlamenti képviselők 2022. december 7-i nyilatkozatában szereplő felhívásokat a válságkezelési és betétbiztosítási (CMDI) keret ambiciózus felülvizsgálatára, ami segíthet lebontani az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályokat, ugyanakkor elismeri, hogy ez a keret nem tekinthető az európai betétbiztosítási rendszer felváltásának, és hogy a 2015. évi EDIS-javaslatot nem szabad visszavonni; ismételten sürgeti a Tanácsot, hogy vessen véget a patthelyzetnek, és konstruktívan működjön együtt a Parlamenttel az európai betétbiztosítási rendszerről szóló megállapodás elérése érdekében;
52. elismeri az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó különböző koncepciókat; mindazonáltal úgy véli, hogy a rövid távú megoldások nem akadályozhatják meg egy teljes körű európai betétbiztosítási rendszer létrehozását, amely konkrét kritériumok alapján lehetővé teszi a veszteségek megosztását;
o o o
53. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Bankhatóságnak és az Egységes Szanálási Testületnek.
Az EKB visszajelzése az Európai Parlament által a bankunió 2020. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott észrevételekre (2021., 11. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2022. november 23-i (EU) 2022/2381 irányelve a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről (HL L 315., 2022.12.7., 44. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
A szakképzés – mint a munkavállalók sikerének eszköze és az EU gazdaságának építőeleme – előmozdítása és átalakítása az új Ipar 4.0-ban
189k
66k
Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása a szakképzés – mint a munkavállalók sikerének eszköze és az EU gazdaságának építőeleme – előmozdításáról és átalakításáról az új Ipar 4.0-ban (2022/2207(INI))
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 179., 180. és 181. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 6., 9., 41., 153., 162., 165., 166. és 174. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 14., 15., 23., 25. és 26. cikkére,
– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRPD),
– tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra, különösen a 4., 8. és 9. számú célra,
– tekintettel az Európai Unió Bírósága által a C-909/19. sz. BX kontra Unitatea Administrativ Teritorială D. ügyben hozott, 2021. október 28-i ítéletre(1),
– tekintettel a szociális jogok európai pillérére, és különösen annak 1., 3., 4. és 5. elvére,
– tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),
– tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),
– tekintettel a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),
– tekintettel a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az ipari versenyképesség, a kereskedelem és a minőségi munkahelyek fellendítését célzó uniós stratégiáról szóló, 2023. február 16-i állásfoglalására(5),
– tekintettel a digitalizáció korában az időskorúak emberi jogairól, részvételéről és jóllétéről szóló, 2020. október 9-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló, 2020. november 24-i tanácsi ajánlásra(6),
– tekintettel a szakképzésnek a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átmenet lehetővé tételében betöltött szerepéről szóló, 2020. november 30-i osnabrücki nyilatkozatra,
– tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(7),
– tekintettel a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló, 2018. november 26-i tanácsi ajánlásra(8),
– tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra(9),
– tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közleményre (COM(2021)0118),
– tekintettel „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0180),
– tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),
– tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),
– tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),
– tekintettel a Bizottság „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára” című, 2020. július 1-jei közleményére (COM(2020)0276),
– tekintettel „Az európai fiatalok szerepvállalásának növelése: a járvány utáni foglalkoztatás és társadalmi fellendülés” című, 2022. február 17-i állásfoglalására(10),
– tekintettel a „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2017)0479),
– tekintettel az európai digitális menetrendről szóló, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményre (COM(2010)0245),
– tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),
– tekintettel az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0625), valamint az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0212),
– tekintettel „Az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozásáról – mikrotanúsítványok, egyéni tanulmányi nyilvántartás és tanulás a fenntartható környezetért” című, 2022. május 19-i állásfoglalására(11),
– tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027 – Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0624) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0209),
– tekintettel a Bizottság „A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2020: Humántőke” című jelentésére,
– tekintettel „Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében” című, 2020. június 8-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről szóló, 2020. június 16-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Ipar 4.0 és a digitális átalakulás: merre tovább?” című, 2016. július 13-i véleményére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés fenntartható finanszírozása a szakképzett munkaerő hiányával összefüggésben” című, 2020. május 7-i véleményére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A munka jövője – a megfelelő ismeretek és készségek megszerzése a jövőbeli munkahelyek igényeinek való megfelelés érdekében” című, 2018. március 15-i véleményére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Kompetencia- és készségfejlesztés a zöld és digitális kettős átállás összefüggésében” című, 2023. április 27-i véleményére,
– tekintettel a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) irányuló, 2021. április 21-i javaslatra (COM(2021)0206),
– tekintettel a készségek európai évéről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/936 európai parlamenti és tanácsi határozatra(12),
– tekintettel a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló, 2022. december 15-én kihirdetett nyilatkozatra,
– tekintettel az EU Global Gateway stratégiájára,
– tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) „Empowering adults through upskilling and reskilling pathways” (A felnőttek felvértezése továbbképzési és átképzési pályák útján) című, 2020. februári tanulmányára,
– tekintettel a Cedefop és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) közös, „Fostering skills use for sustained business performance: Evidence from the European Company Survey” (A készséghasználat előmozdítása a fenntartható gazdasági teljesítményért: adatok az európai vállalati felmérésből) című, 2023. március 30-i közös jelentésére(13),
– tekintettel a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló, 2021. november 29-i tanácsi állásfoglalásra(14),
– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, a 2021–2030-as időszakra vonatkozó európai stratégiára,
– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0232/2023),
A. mivel az oktatási, képzési és készségfejlesztési politikák a tagállamok hatáskörébe tartoznak; mivel az Unió egyre fontosabb szerepet játszik a tagállamok intézkedéseinek támogatásában, motiválásában, koordinálásában és kiegészítésében;
B. mivel a szakképzés, és különösen a munkavállalók és az álláskeresők továbbképzése és átképzése már csak a digitális és zöld átállás miatt is még nagyobb jelentőséggel fog bírni; mivel a tisztességes munkakörülmények elengedhetetlenek a képzett munkaerő megtartásához és megszerzéséhez; mivel a munkáltató által a munkavállalóknak nyújtott képzés nem érintheti hátrányosan a munkavállalók díjazását;
C. mivel a munkavállalók készségeinek és törekvéseinek az uniós munkaerőpiac változó igényeihez való igazítása a készségek európai évének egyik fő célja;
D. mivel a szakmai továbbképzés előtt álló legnagyobb kihívások jelenleg az egyetemi vagy főiskolai oktatás nagyobb vonzereje, valamint a diákok alacsony érdeklődése és a képzett munkaerő hiánya;
E. mivel a digitális és zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha a munkavállalók szert tesznek a szükséges készségekre és kompetenciákra;
F. mivel a magas színvonalú szakmai továbbképzés jelentős anyagi teherrel járhat, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára;
G. mivel rendkívül fontos, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen a szakképzéshez, beleértve az átképzést és továbbképzést, valamint az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket;
H. mivel 2021-ben elmondásuk szerint a munkavállalók 45 %-a részesült az előző 12 hónapban munkáltató által fizetett képzésben; mivel ez az arány alacsonyabb a fiatal munkavállalók, a nők, valamint a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező és a kölcsönzött munkavállalók körében, ami arra utal, hogy nem egyenlők a képzés elérhetőségének feltételei(15);
I. mivel 2021-ben az Unióban a 18–24 évesek 9,7 %-a legfeljebb felső középfokú oktatásban részesült, és nem vett részt továbbképzésben vagy egyéb képzésekben; mivel 2021-ben a 16–24 éves romák 56 %-a 2021-ben nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-fiatal) volt.
J. mivel 2021-ben az EU-ban oktatásban vagy képzésben részesülő 25–64 évesek aránya 10,8 % volt, ami 1,7 százalékpontos növekedést jelent 2020-hoz képest, így arányuk visszatért a 2019-es, azaz a Covid19 előtti szintre(16);
K. mivel Európában egyre kisebbek a munkaerőpiacok, és 2030-ra az európaiak 40 %-a olyan régiókban fog élni, ahol folyamatosan csökken a munkahelyek száma(17); mivel az uniós vállalatok 77 %-a arról számolt be, hogy nehezen találnak olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel; mivel az uniós munkaerőpiacon kialakult strukturális munkaerőhiány jelentős költségekkel jár a gazdaságok, a vállalkozások és az egyének számára; mivel a munkakörülmények és a munkahelyek minőségére vonatkozó tényezők – például a díjazás, a munkavállalói autonómia, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly – javítása a készségekbe és a tanulásba való vállalati szintű beruházások mellett hozzájárulna a munkaerőhiány csökkentéséhez(18);
L. mivel az európai készségfejlesztési program egyik célkitűzése, hogy 2025-re a 25–64 éves felnőttek tanulásban való részvételének aránya 50 % legyen (szemben a 2016-os 38 %-os aránnyal); mivel a legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező, 16–74 év közötti felnőttek esetében a célkitűzés a 70 %-os részvételi arány (szemben a 2019-es 56 %-os aránnyal); mivel az európaiak mintegy 42 %-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, beleértve a munkavállalók 37 %-át; mivel az Unió 2030-ig 80 %-ra szeretné növelni a legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező népesség arányát;
M. mivel a minőségi szakképzés és az egész életen át tartó tanulás alapvető fontosságú a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek megvalósulásához; mivel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés, hogy 2030-ra a felnőttek képzésben való részvételét éves szinten 60 %-ra, foglalkoztatottságát pedig 78 %-ra növeljék;
N. mivel az EU felnőttképzésben való részvételre vonatkozóan az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerben (Oktatás és képzés 2020) meghatározott célértékét (2020-ban 15 %) a korábbi ciklusban nem sikerült elérni, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált csoportokhoz tartozó és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében; mivel az idősebbek alkotják azt a korosztályt, amelyik a legkevésbé vesz részt felnőttképzésben; mivel a kirekesztődés Eurostat által vizsgált egyéb dimenziói nemi vonatkozásúak, és összefüggnek az egyén végzettségi szintjével és munkaerőpiaci aktivitásával;
O. mivel a munkavállalók és az álláskeresők szakképzéshez való hozzáférésében továbbra is egyenlőtlenségek figyelhetők meg; mivel az iskolai végzettség, a foglalkozási csoport, a tevékenység gazdasági ágazata és a létesítmény mérete együttesen határozza meg a felnőttek szakképzésben való részvételét; mivel a felnőttképzés igénybevételének leggyakoribb akadályai a költségek, az akadálymentesítés és a gondozási infrastruktúra hiánya, valamint az írástudás és az önbecsülés alacsony szintje; mivel azon vállalatok közül, amelyek nem szerveznek képzést, ezt háromból egy a nagy munkaterheléssel és az időhiánnyal indokolja, 28 % pedig a folyamatos szakmai továbbképzés magas költségeire hivatkozik(19); mivel az egyén nézőpontjából az idő és a pénz egyaránt a felnőttképzésben való részvétel útjában álló jelentős akadály;
P. mivel az Unióban a munkavállalóknak csupán 45 %-a tudja főtevékenysége során jelentős mértékben hasznosítani a már meglévő ismereteit és készségeit, míg a munkavállalók fennmaradó részének ismeretei és készségei részben kihasználatlanok(20); mivel az elérhető munkahelyek rossz minősége, az emberközpontú humánerőforrás-politika hiánya és a kiaknázatlan munkahely-kialakítási lehetőségek a munkaerőhiány, valamint a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés mellett a képzett munkaerő toborzásának nehézségeiben is megmutatkoznak(21);
Q. mivel a szolgáltatásnyújtási és termelési folyamatok teljes körű digitalizálását magában foglaló negyedik ipari forradalom alakítja napjaink munkaerő- és oktatási piacait és társadalmait, olyan kihívásokat és lehetőségeket teremtve a munkavállalók és a vállalatok számára, mint az egyes feladatok és foglalkozások eltűnése és újak létrehozása, a munkaköri feladatok dinamikus újraelosztása, valamint a munkahelyek tartalmának újratervezése; mivel a vállalatok részéről további beruházásokra van szükség az erős szakképzési rendszerek Unió-szerte történő fejlesztése, valamint az új technológiákkal – például az intelligens termeléssel és gépekkel, a fejlett robotikával, a felhőalapú számítástechnikával, a mesterséges intelligenciával, az adatfeldolgozással és a dolgok internetével – való munkához szükséges kompetenciák előmozdítása érdekében; hangsúlyozza egyrészt a továbbképzési és átképzési igények kielégítésének, másrészt a digitális szakadék kezelésének fontosságát;
R. mivel a felnőttoktatásban és -képzésben részt vevő alkalmazottak (11,8 %) és a munkavállalók (11,5 %) aránya magasabb a felnőtt népesség egészéhez képest, ugyanakkor az elmúlt évek is ehhez hasonló tendenciát mutattak; mivel e tekintetben jelentős különbségek vannak a tagállamok között(22);
S. mivel az Eurostat EU-ban működő és legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra (a pénzügyi szektorhoz tartozó vállalkozások kivételével) vonatkozó adatai azt mutatják, hogy azok 98 %-a használ számítógépet és 97 %-a rendelkezik internet-hozzáféréssel; mivel a munkaerőpiacon aktív emberek mintegy 60 %-a használ számítógépet, laptopot, okostelefont, táblagépet vagy más hordozható eszközt a munkavégzés során(23);
T. mivel – a munkahelyek automatizálása miatt – csökken a közepes képzettséget igénylő és közepes fizetéssel járó munkahelyek száma, ezzel szemben növekszik az alacsonyan fizetett, alacsony képzettséget igénylő munkahelyek száma;
U. mivel az európai munkavállalók 21 %-a jelezte, hogy elsődleges munkaköri feladatai új szoftver vagy hardver bevezetése miatt változtak meg(24);
V. mivel az innovációs eredménytábla 2022-es kiadása javuló innovációs eredményeket mutat 2015 és 2022 között; mivel továbbra is komoly eltérések vannak a tagállamok között(25);
W. mivel négyből három uniós vállalat nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőt(26); mivel készséghiány kezd kialakulni;
X. mivel a transzverzális készségeket, például az interperszonális készségeket, a többnyelvűséget, a tanulási készségeket, a kommunikációt, az ügyfélkezelést, a problémamegoldást, a kritikus gondolkodást, a vállalkozói készséget, a kreativitást, az interkulturális kompetenciákat, a csapatmunkát, valamint a digitális és médiaműveltséget a munkáltatók a foglalkoztatás szempontjából egyre inkább kulcsfontosságúnak tekintik; mivel a transzverzális készségek amellett, hogy hatásuk túlmutat a foglalkoztatáson, megkívánják a szakképzésben érdekelt valamennyi fél gondolkodásmódjának megváltoztatását;
Y. mivel minden tagállam meghatározása és véleménye szerint az egész életen át tartó tanulás szemléletének biztosításához kulcsfontosságúak a következő kompetenciák: írástudás, többnyelvűség, természettudományos, technológiai, műszaki tudományos és matematikai (STEM-) kompetenciák, digitális kompetenciák, személyes, szociális és a tanulás elsajátításához szükséges kompetenciák, állampolgári kompetencia, interkulturális készségek, valamint vállalkozói készség; mivel a STEM-területeken aránytalanul kevés a nő;
Z. mivel 2020 és 2021 között tíz EU+ térségben dolgozó munkavállaló közül hat részt vett legalább egy iskolarendszerű vagy nem formális oktatási vagy képzési tevékenységben, hogy a munkájához kapcsolódó készségekre tegyen szert(27);
AA. mivel a Covid19-világjárvány jelentős kedvezőtlen hatással volt az oktatási és képzési politikák rendszerszintű végrehajtására; mivel az ehhez kapcsolódó válság megváltoztatta a munkavégzés módját, és megerősítette, hogy szükség van az európai munkaerő készségrepertoárjának frissítésére, különösen a digitális készségek tekintetében;
AB. mivel egyre nagyobb a digitális készségek iránti kereslet; mivel a munkahelyek 44 %-a új digitális technológiákat vezetett be 2020 és 2021 között; mivel tíz felnőtt alkalmazott közül négy jellemzően digitális technológiákat használt egyes munkafeladatainak ellátására, és körülbelül harmaduk (36 %) több online munkahelyi oktatásban vett részt mint offline oktatásban(28); mivel az Ipar 4.0 felé történő digitális átálláshoz fejleszteni kell a munkavállalók alapvető digitális készségeit, és elő kell segíteni a magasabb szintű digitális készségek elsajátítását, valamint azok megfelelő elismerését minden tagállamban; mivel különös figyelmet kell fordítani a kiberbiztonsággal és a digitális biztonsággal kapcsolatos kockázatokra és ezáltal a kapcsolódó készségek biztosítására;
AC. mivel a feladatok számos ágazatban és eltérő mértékben automatizálhatók, ami jelentős változásokat eredményez az Unión belül a foglalkoztatásban, a munkatermelékenységben, a készségkövetelményekben és a munkaerő méretében, markáns regionális eltérések mellett; mivel a munkavállalók 35 %-a tart attól, hogy a jövőben az új digitális technológiák részben vagy egészben átvehetik vagy át fogják venni a munkáját(29); mivel 45 %-uk amiatt is aggódik, hogy a technológiai készségei elavulnak, és új ismeretek és készségek elsajátítására lesz szüksége; mivel az emberek világgazdaságban végzett fizetett tevékenységeinek 49 %-a potenciálisan automatizálható már igazolt technológiák alkalmazása révén(30);
AD. mivel az EU+ térségben dolgozó minden ötödik felnőtt munkavállaló (és a digitális technológiát nem használók 31 %-a) számára hasznos lenne a legalapvetőbb digitális készségekkel, például az internethasználattal kapcsolatos képzés; mivel 70–90 %-a átképezhető haladó szintű adatbázis- és számítógép-programozási készségekre(31);
AE. mivel az uniós célértékek szerint az uniós vállalatok 75 %-ának felhőalapú számítástechnikát, MI-t és big data technológiát kell alkalmaznia, és a kkv-k több mint 90 %-ának legalább alapszintű digitális intenzitást kell elérnie(32);
AF. mivel a tagállamok oktatási rendszerei számára az egyik fő kihívást a tanterveknek és az egyéni törekvéseknek a személyes és szakmai érvényesüléshez, valamint a munkaerőpiaci és társadalmi igények kezeléséhez szükséges kompetenciákkal és készségekkel való összehangolása jelenti; mivel az általános iskolai tanulmányaikat megkezdő gyermekeknek több mint a felét olyan munkakörökben fogják alkalmazni, amelyek jelenleg nem léteznek;
AG. mivel létfontosságú, hogy optimális feltételek megteremtésével és ösztönzők kialakításával a munkáltatók számára elérhetővé váljanak az olyan színvonalas továbbképzések, amelyek hasznos tanulási tapasztalatot nyújtanak és lehetővé teszik fontos készségek elsajátítását az alkalmazottak számára;
AH. mivel a kompetenciaalapú tanulási folyamat elősegítésével biztosítható lenne, hogy a tanulási folyamat zökkenőmentesen igazodjon a tanulók igényeihez és a gyors ütemű társadalmi változásokhoz;
AI. mivel az évek során a szakképzés jellege, minősége, érzékelése és társadalmi megítélése – többek között a szakképzésre vonatkozó kampányoknak és szakpolitikáknak, a vonzóbb karrierlehetőségeknek, a mobilitási lehetőségeknek, valamint az oktatásban alkalmazott digitális megoldásoknak köszönhetően – megváltozott; mivel a szakképzés – státuszának és arculatának javulása ellenére – gyakran még mindig nem az első választás a fiatalok körében, és azt az általános oktatást követő második, kevésbé vonzó választási lehetőségnek tekintik;
AJ. mivel számos tagállamban felgyorsult és az elkövetkező évtizedekben várhatóan tovább fog gyorsulni a demográfiai változás, ami miatt még inkább maradéktalanul ki kell használni a munkaképes korú felnőttekben rejlő lehetőségeket a készségeikbe, tudásukba és képesítéseikbe történő folyamatos befektetés, valamint aktív foglalkoztatásuk elősegítése révén; mivel a vállalatoknak problémákat okozhat az idősebb munkavállalók tudásának a nyugdíjba vonulásukkor való elvesztése; mivel a munkahelyeket és a munkafeltételeket hozzá kell igazítani az idősödő munkaerő igényeihez; mivel létfontosságú elősegíteni a kezdő és a tapasztalt munkavállalók közötti tudásmegosztást a munkahelyeken, valamint konzultációs, coaching- és mentorprogramok segítségével biztosítani a tudásátadást;
AK. mivel a tisztességes munkakörülmények, a társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférés, a jó minőségű szociális szolgáltatások és a vonzó lakókörnyezet meghatározó szerepet fognak játszani a szakképzett munkaerő megtartásában és megszerzésében; mivel a személyes fejlődés és a pályaorientáció fiatal kortól kezdődően történő megerősítése, valamint az információhoz való egyenlő hozzáférés támogatása segíthet az embereknek abban, hogy megfelelő, jó minőségű foglalkoztatási lehetőségekhez vezető tanulási pályákat válasszanak;
AL. mivel a demográfiai helyzet folyamatosan változik; mivel becslések szerint Európa munkaképes korú (20 és 64 év közötti) népessége évente 0,4 %-kal fog csökkenni az idei év és 2040 között; mivel a demográfiai csökkenés a munkaerőpiac szerkezetében is változásokat idéz elő, és bizonyos ágazatokban, nevezetesen az egészségügyben és a gondozási szektorban növeli a munkaerő iránti keresletet;
AM. mivel 28 ágazatot minősítettek olyan ágazatnak, amelyben hiány mutatkozik a képzett munkaerőből, köztük az egészségügyet, a vendéglátást, az építőipart, az informatikai szolgáltatásokat és a biztonságot; mivel általános a hiány a STEM ágazatokban háttérrel rendelkező munkavállalókból, különösen a női munkavállalókból; mivel a tanári szakma egyike az öt legmagasabb munkaerőhiánnyal sújtott foglalkozásnak Európában – földrajzi régiók, tantárgyak és országok szerint eltérő mértékben –, és ez befolyásolja azt, hogy mennyire biztosítható minden tanuló részére az az oktatás és képzés, amelyre a kettős átálláshoz és a negyedik ipari forradalomhoz való alkalmazkodáshoz szüksége van;
AN. mivel a munkáltatók speciális készségek iránti növekvő igénye indokolttá teszi, hogy a vállalatok nagyobb szerepet vállaljanak a szakképzésben;
AO. mivel az Európai Parlament több alkalommal elítélte a fizetés nélküli szakmai gyakorlatot mint a fiatal munkavállalók kizsákmányolásának és jogaik megsértésének egyik formáját;
AP. mivel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030) részeként a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy lehetőséget biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára az önálló életre és az élet valamennyi területén való teljes körű részvételre; mivel létfontosságú, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek jobb lehetőségei legyenek a szakképzésben való részvételre és új készségek elsajátítására, ami a foglalkoztatás és a függetlenség előfeltétele;
1. kiemeli, hogy az egyénekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, valamint az Unió fenntartható fejlődése szempontjából mennyire fontos az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés – többek között a továbbképzés és az átképzés, amely egyidejűleg figyelmet fordít a legkiszolgáltatottabb vagy hátrányos helyzetű csoportok sajátos szükségleteire; ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy európai szakképzési térséget (EVETA)(33);
2. kiemeli, hogy lehetővé kell tenni, hogy a munkavállalók munkaidőben részesüljenek szakképzésben;
3. kiemeli, hogy biztosítani kell a munkahelyek fenntartható és méltányos kettős átállását a meglévő munkaerő megtartása mellett; hangsúlyozza, hogy a munkáltatóknak belső képzést kell nyújtaniuk a munkavállalóknak, ugyanakkor a képzéssel kapcsolatban nehézségekkel szembesülő személyek esetében gondoskodniuk kell támogató intézkedésekről;
4. hangsúlyozza, hogy mindenkinek szüksége van a lehetőségre, hogy fejleszteni, frissíteni és korszerűsíteni tudja készségeit annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a munka gyorsan változó valóságával, és sikeres lehessen személyes és szakmai életében; hangsúlyozza, hogy ehhez az egész életen át tartó tanulás és a készségfejlesztés rendszerszintű megközelítésére van szükség, amelyet hozzáférhető, minőségi és inkluzív szakmai alapképzés (IVET), valamint jól működő és korszerű szakmai továbbképzési rendszerek támogatnak annak érdekében, hogy minden felnőtt számára lehetővé váljon a tanulási és képzési lehetőségek kihasználása, valamint hogy támogatást nyújtsanak a munkáltatóknak az ilyen képzés biztosításához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők alulreprezentáltak a STEM-ben és a szakképzésben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növeljék a nők részvételének támogatását e tekintetben, és kezeljék a kapcsolódó sztereotípiákat;
5. hangsúlyozza, hogy a fiatalokat és az időseket tevékenyen be kell vonni a szakmai tanulás folyamatába, hogy a készségekkel és szakképzéssel kapcsolatban ne forduljon elő kor alapján történő megkülönböztetés;
6. kiemeli, hogy vállalati szinten a szakképzést akadályozó tényezők közé tartoznak a következők:
–
a szakképzést nem ismerik el karrierlehetőségként, valamint a reziliencia és a kiválóság javításának módjaként;
–
a munkáltatók azon meggyőződése, hogy alkalmazottaik készségei és képesítései elégségesek és megfelelőek;
–
a vállalatok előnyben részesítik az új alkalmazottak felvételét a meglévő munkaerő átképzése és továbbképzése helyett;
–
a képzés biztosításának akadályai, beleértve a megfizethetőség hiányát, a munkáltató által nyújtott képzésekhez való hozzáférés hiányát (mind a helyszín, mind az időzítés tekintetében) és a vállalkozásokra nehezedő nagy munkaterhet;
–
arra irányuló kísérletek, hogy a képzés felelősségét a munkáltatókról a munkavállalókra hárítsák át;
–
az életkoron alapuló megkülönböztetés, például az idősebb munkavállalók képzésben való részvételének megakadályozása;
–
a munkaerő-piaci igényeken túl, az egyes munkavállalók fejlődése érdekében elsajátított készségek elismerésének hiánya;
7. kiemeli a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepét a szakképzés tekintetében; hangsúlyozza a megfelelően működő szociális párbeszéd fontosságát és a kollektív szerződések szerepét a szakképzés valamennyi munkavállaló számára történő biztosításában;
8. emlékeztet arra, hogy a szakember- és a munkaerőhiány bizonyos esetekben a nem elég vonzó munkahelyek és a rossz munkakörülmények következménye; hangsúlyozza ezért, hogy a megfelelően működő jövőbeli munkaerőpiac szempontjából fontos e problémák kezelése – tisztességes munkakörülmények és a munkaerő megtartását szolgáló politikák segítségével; hangsúlyozza, hogy a silány munkakörülményeket biztosító ágazatokban és vállalatoknál a munkahelyek minőségének javítása fontos eleme az agyelszívás kezelésének, amely a régiók között egyre nagyobb egyenlőtlenségeket, kiegyenlítetlen fejlődést, valamint eltérő kapacitásokat eredményez az innovációra és a munkahelyteremtésre;
9. megjegyzi, hogy az alapvető szoftverek vagy egyszerű számítógépesített eszközök használatához kapcsolódó készségek elsajátítását biztosítania és fizetnie kell minden munkáltatónak, mivel ez alapvető a kettős átállás szempontjából;
10. hangsúlyozza, hogy a szakképzési politikák nemzeti és uniós szinten továbbra is felaprózottak; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevált gyakorlatokra alapozva törekedjenek nagyobb konvergenciára a nemzeti rendszerek között; rámutat arra, hogy a hatékony szakképzési rendszerekhez szisztematikus stratégiák és megfelelő erőforrások kidolgozására van szükség, amelyek összhangban vannak a készségstratégiákkal, és amelyeket a szociális párbeszéd keretében fejlesztettek ki annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az emberek szerepvállalását, segítsék őket abban, hogy a lehető legjobban kiaknázzák a bennük rejlő lehetőségeket, és biztosítsák a fenntartható gazdasági versenyképességet;
11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tiltsák be a fizetés nélküli szakmai gyakorlatokat, és a kizsákmányoló gyakorlatok elkerülése érdekében tegyenek javaslatot közös jogi keretre a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések méltányos díjazásának biztosítása érdekében.
12. kiemeli a szakképzés fontosságát a fogyatékossággal élő és tanulási nehézségekkel küzdő személyek számára; hangsúlyozza, hogy a strukturális munkaerőhiány és a munkaerőhiány kezelése érdekében stratégiákat kell kidolgozni és szakképzési lehetőségeket kell biztosítani mindenki számára, különösen a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok) és a korai iskolaelhagyók, az idősebb munkavállalók, az alacsony képzettségű felnőttek és az álláskeresők, valamint a távoli és vidéki területeken élők, valamint a marginalizált csoportokhoz tartozó, intézményi, környezeti és attitűdbeli akadályokkal szembesülő személyek számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen képzési lehetőségeknek biztosítaniuk kell a jövőorientált munkahelyekhez szükséges készségeket, többek között a zöld és digitális átállás során; kéri a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek szakképesítéshez vezető oktatását és átképzését, annak érdekében, hogy elősegítsék a munkaerőpiacon való aktívabb részvételüket, például azáltal, hogy a képességeikhez és elvárásaikhoz igazítanak továbbképzéseket és átképzéseket, és gondoskodnak a személyre szabott támogatásról; hangsúlyozza, hogy támogatást kell biztosítani a civil szervezeteknek, mivel meghatározó szerepet játszanak a különböző hátterű emberek elérésében;
13. felhívja a figyelmet arra, hogy egyéni szintű szakképzést kell biztosítani a felnőttek számára, beleértve az alacsony képzettségű és alacsony képzettségű személyeket, az alapkészségekkel és kompetenciákkal kapcsolatos képzéshez legkevésbé hozzáférő személyeket, valamint az idősek, a nők, a fogyatékossággal élők és a többek között olyan, a munkaerőpiacon újra beilleszkedni próbáló munkavállalók számára, akik hosszú távollétét krónikus vagy súlyos egészségügyi problémák okozták, vagy az, hogy nem hivatalosan gondozói szolgáltatást kellett nyújtaniuk; hangsúlyozza, hogy megfelelő támogatást és ösztönzőket kell biztosítani, és hogy a szakképzési tanulási pályáknak rugalmasnak, tanulóközpontúnak és eredményorientáltnak kell lenniük; hangsúlyozza a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás, valamint a pályaorientációs és szakképzési tájékoztató kampányok kidolgozásának fontosságát a tanulási és képzési lehetőségekben való nagyobb mértékű és inkluzív részvétel elérése érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a fizetett tanulmányi szabadság fontosságát;
14. ismételten felszólítja a munkáltatókat, hogy fektessenek be munkavállalóik készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésébe, különös tekintettel a digitális és a zöld átálláshoz szükséges készségekre és kompetenciákra, valamint a több területen alkalmazható humán készségekre;
15. rámutat arra, hogy az Európai Uniónak széles körben be kell vonnia, ösztönöznie és támogatnia kell a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat, a szociális gazdaságot és a nonprofit szervezeteket, hogy tanulási és képzési lehetőségeket biztosítsanak; felhívja a tagállamokat, hogy mindenki számára biztosítsanak hozzáférhető és inkluzív átképzést és továbbképzést, senkit sem hagyva hátra;
16. megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok) és más kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiaci integrációja a magas színvonalú szakképzés egyik fő fókuszpontjává és sarokkövévé vált, ami a tanároktól és oktatóktól speciális transzverzális készségeket igényel; emlékeztet arra, hogy a transzverzális készségeket és kompetenciákat egyre gyakrabban veszik fel a tagállamok szakoktatási és szakképzési alaptanterveibe; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel együttműködve javítani kell a készségek és kompetenciák érvényesítését és hivatalos elismerését, különös tekintettel a nem formális és informális oktatás és tapasztalat – például a tartós ápolás-gondozás vagy az önkéntesség – során szerzett készségekre és kompetenciákra, valamint a harmadik országokban szerzett készségekre és kompetenciákra; hangsúlyozza, hogy javítani kell a jelenlegi eszközöket, és meg kell találni azokat az egyéb eszközöket, amelyek elősegítik a harmadik országok állampolgárai készségeinek és képesítéseinek elismerését; felszólít a transzverzális készségek elismerésének közös keretrendszerére;
17. hangsúlyozza, hogy olyan új tanulási kultúrára van szükség, amely a transzverzális készségek formális, informális és nem formális tanulási környezetben történő fejlesztésére irányul, biztosítva, hogy minden felnőtt, fiatal és fiatal képes legyen a munkahelyekre, valamint a társadalomban és a személyes fejlődésben való teljes körű részvételre, különösen olyan készségek elsajátítása révén, mint az ügyfélszolgálat, az interperszonális készségek, beleértve a csapatmunkát és a kommunikációt is, továbbá mint a problémamegoldás, az irányítás – beleértve az időgazdálkodást is –, a kritikus gondolkodás, a helyes tanulási módszerek elsajátítása, a fenntarthatósági kompetenciák és a digitális készségek megszerzése, beleértve a kiberbiztonsági kompetenciákat is;
18. hangsúlyozza a munkahelyi alapú tanulás és a gyakorlati tapasztalatszerzés fontosságát; e tekintetben kiemeli a duális oktatási rendszerekkel kapcsolatban legjobban bevált gyakorlatok példáját, amely rendszerek a vállalatoknál folyó minőségi tanulószerződéses gyakorlati képzést ötvözik a szakiskolai oktatással, egyesítve a munka világát az oktatás világával, és lehetővé téve a fiatalok számára a munkaerőpiacra lépést; ösztönzi a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a duális oktatási rendszereket; felhívja ezért a vállalatokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás szerepére; hangsúlyozza, hogy valamennyi munkáltatónak erőforrásai jelentős részét annak biztosítására kell fordítania, hogy munkavállalóik rendelkezzenek a legújabb technológiákkal és az új szervezeti környezetekben való munkavégzéshez szükséges készségekkel és kompetenciákkal, valamint hogy megelőzzék a digitális kirekesztést; felhívja továbbá a vállalatokat, hogy a munkavállalók számára tegyék lehetővé a magas szintű önálló munkavégzést és szervezeti részvételt, mivel a munkaszervezés ezen formái a képzéshez és a készségfejlesztéshez való jobb hozzáféréssel járnak együtt; kiemeli, hogy a munkáltatóknak törekedniük kell arra, hogy megfelelő feltételeket és biztonságos teret teremtsenek a formális vagy nem formális oktatást végző vagy vállalni kívánó munkavállalók számára, és fejlesszék kompetenciáikat; felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a kkv-kra, amelyek számára különösen nagy kihívást jelent ezeknek az igényeknek a kielégítése; hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak, köztük a kkv-knak hasznukra válna a szakképzés szakértőivel való strukturált együttműködés;
19. emlékeztet a szakképzési intézményekben és a vállalatoknál párhuzamosan dolgozó tanárok és oktatók alapvető szerepére, akik az innováció iskolai bevezetésével és a szakoktatói hiány kezelésével hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakképzési kínálat szorosabban kapcsolódjon a munkaadók igényeihez; emlékeztet arra, hogy a szakképzési intézmények és a vállalatok közötti jobb együttműködés hatékonyan kezelhetné a szakoktatói hiányt, és a szakképzési tanterveket közelebb hozhatná a munkaadók igényeihez; hangsúlyozza, hogy szükséges, hogy a tanárok és oktatók a továbbképzési és átképzési lehetőségekhez való hozzáférés révén új kompetenciákat szerezzenek; hangsúlyozza, hogy a szakképző iskolákban tartott folyamatos szakmai továbbképzéseknek a szakoktatók számára történő megnyitása, és fordítva, a vállalati képzésnek a szakképző iskolák tanárai számára történő felajánlása kölcsönösen előnyös lehet azáltal, hogy kielégíti igényeiket, miközben bevonja őket a tantervek kialakításába; felhívja a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy sürgősen fektessenek a szakoktatóknak szóló folyamatos szakmai továbbképzési stratégiáikba és folytassák azok kidolgozását, és biztosítsanak számukra jobb elismerést;
20. hangsúlyozza, hogy az átalakuló iparágak igényeire és a kettős átállás jelentette kihívásokra való megfelelő reagálás érdekében, valamint az európai ipar globális piacokon való versenyképességének megőrzése érdekében a szakmai továbbképzési infrastruktúrába, a tanárképzésbe és a minőségbiztosítási rendszerekbe történő folyamatos beruházásokra lesz szükség;
21. felhívja az érintett tagállamokat, valamint helyi és regionális önkormányzatokat, hogy erősítsék meg azokat az intézkedéseket, amelyek célja a munkanélküliséggel, szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel szembeni fellépés, többek között azáltal, hogy megerősítik az állami foglalkoztatási szolgálatokat, népszerűsítik az egész életen át tartó tanulást, és célzott intézkedéseket vezetnek be a szakmai továbbképzésre összpontosítva;
22. rámutat arra, hogy az oktatás és a képzés, valamint a munkaerőpiaci beilleszkedés fontos eszköz a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdéséhez; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a hátrányos helyzetű és alacsonyan képzett csoportokat, hangsúlyt helyezve az olyan oktatásra és képzésre, amely lehetővé teszi a szociális, tudományos és szakmai készségek, különösen az alapvető digitális készségek fejlesztését; felhívja az érintett tagállamokat, valamint helyi és regionális önkormányzatokat, hogy biztosítsák az oktatási és képzési kínálat diverzifikálását;
23. hangsúlyozza, hogy a készségek közötti különbségek csökkentése érdekében a munkáltatóknak elő kell mozdítaniuk a tanulást a több és kevésbé tapasztalt munkavállalók között; ezért a demográfiai változások fényében is javasolja a mentorálás ösztönzőinek létrehozását a készségek és tapasztalatok generációk közötti megosztásának lehetővé tétele, valamennyi munkavállaló készségeinek fejlesztése, valamint a munkaerőhiány és a munkaerő-kereslet és -kínálat közötti eltérések kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy mennyire fontos az önkéntesség, amely hozzájárulhat a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez;
24. felszólítja a vállalatokat, hogy alkalmazzák a mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatásának előrejelzésére szolgáló módszereket, például a felügyelt gépi tanulást (SML-t), többek között abból a célból, hogy azonosítsák azokat a foglalkozásokat, amelyekben a legvalószínűbbek a változások, és optimális időben alkalmazkodjanak hozzájuk;
25. ösztönzi a vállalatokat, hogy segítsék a munkavállalókat a szakmai pályafutásukért való nagyobb felelősségvállalásban azáltal, hogy felhívják a figyelmet az alternatív karrierlehetőségekre, és segítséget nyújtanak számukra a céljuk meghatározásában, tegyenek javaslatot az ehhez szükséges készségekre, és szervezzenek megfelelő képzést e tekintetben; azt javasolja hogy ezt az ajánlatot a szakmai és/vagy ipari oktatásban részt vevők (diákok és gyakornokok) számára is biztosítsák a vállalatok és az oktatási intézmények közötti együttműködés keretében;
26. felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre és kihívásokra, amelyek a többek között Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja következtében az EU-ban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok növekvő számából adódnak; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a migránsok, menedékkérők és menekültek támogatása a továbbképzésben és átképzésben, valamint a minőségi munkahelyekhez és a munkakörülményekre és a szociális védelemre vonatkozó információkhoz való hozzáférésben; hangsúlyozza, hogy a bennük rejlő lehetőségek jobb kihasználását célzó kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik a nyelvtanulás finanszírozása mint a kommunikáció és a munka alapja, valamint a készségeik és kompetenciáik elismerésének és érvényesítésének megkönnyítése; hangsúlyozza a szakképzési rendszereknek és pályáknak, köztük az átképzésnek és a továbbképzésnek a harmadik országbeli állampolgárok, a menedékkérők és a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának egyik fő eszközeként betöltött alapvető szerepét;
27. hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás szükségességét a társadalom minden tagja, különösen az idősek számára, lehetővé téve számukra, hogy tanuljanak, új készségeket sajátítsanak el és fizikailag és szellemileg aktívak maradjanak;
28. hangsúlyozza a szakképzés és az új készségek és kompetenciák – különösen a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségek és kompetenciák – elsajátításának fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy a szakképzésben érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel és az érintett regionális és helyi hatóságokkal együttműködve dolgozzanak ki a zöld és digitális átállás kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges foglalkozásokra összpontosító tanterveket;
29. figyelembe véve, hogy ennek az egyik elérési módja a készségfejlesztési paktum előmozdítása, felhívja a Bizottságot, hogy a készségek európai évét (2023) holisztikus és széles körben megalapozott módon alakítsa ki, elkerülve, hogy az oktatás, a képzés és az átképzés vagy a továbbképzés kizárólag a versenyképesség és a foglalkoztathatóság növelésének eszközeként jelenjen meg;
30. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a háromoldalú tanácsadó szervekkel és A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségével együttműködve folytassanak oktatási kampányokat és tevékenységeket, többek között a készségek európai éve során, és olyan rendezvények révén, mint az Euroskills, a színvonalas szakképzés és felnőttképzés vonzóbbá tétele és az általuk kínált lehetőségek népszerűsítése, valamint a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;
31. felhívja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a szakképzéssel kapcsolatos adminisztratív eljárásokat, és nyújtsanak segítséget bizonyos vállalatoknak, mint például a kkv-knak és a szociális gazdasági szervezeteknek – például tanácsadási szolgáltatások formájában – ahhoz, hogy feltárják a képzési igényeket, és pénzügyi támogatást igényeljenek; rámutat arra, hogy amennyiben a kkv-k nem tudnak képzéseket kínálni, az olyan szervezetek, mint a kézműves kamarák vagy a kereskedelmi kamarák is nyújthatnak ilyen képzést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a hátrányos helyzetű fiatalok és a NEET-fiatalok munkaerő-piaci integrációját célzó intézkedésekbe történő beruházásokat, valamint az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentését, ami különösen fontos a roma emberek körében; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek be a tanulók és hallgatók egészségébe, előzzék meg a korai iskolaelhagyást, és támogassák a tanulmányi és pályaválasztási tanácsadást; felhívja a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben jobban használják ki az Európai Szociális Alap Pluszt (ESZA+), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapot és a Méltányos Átállást Támogató Alapot;
32. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Szociális Alap Pluszon (ESZA+) keresztül növeljék a beruházásokat a hátrányos helyzetű fiatalok és a NEET-fiatalok munkaerő-piaci integrációját, valamint az iskolai lemorzsolódási arány csökkentését célzó intézkedések támogatása érdekében;
33. ösztönzi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve hozzanak létre egy mechanizmust a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzést és képzést kínáló vállalkozások tanúsítására a minőségi és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerének minőségi normáival összhangban, hogy azok azonosíthatók és támogathatók legyenek;
34. kiemeli azokat az előnyöket, amelyeket a nemzetközi mobilitás nyújt a szakképzésben részt vevő tanulók és oktatók számára, és hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni az állandó mobilitási rendszereket, csökkentve a mobilitás meglévő akadályait; emlékeztet arra, hogy a szakképzésben részt vevők jogosultak az Erasmus+ programra, és hangsúlyozza, hogy az e program keretében nyújtott támogatást a résztvevők társadalmi-gazdasági hátteréhez és szükségleteihez kell igazítani, figyelembe véve a fogadó tagállamokban a megélhetési költségeket is; sürgeti ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a készségek európai évét használják ki, mint jó alkalmat egy konkrét és hatékony szakképzési mobilitási keret kidolgozására;
35. hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődéssel kapcsolatban egyaránt vannak kihívások és lehetőségek, különösen a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság területén, amelyek megváltoztatják a szakképzés területét, többek között a képzési lehetőségek hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé tétele tekintetében is több vállalat és munkavállaló számára; kiemeli az oktatási intézmények és a munkáltatók felelősségét, hogy felkészítsék a diákokat, a tanulószerződéses tanulókat és a munkavállalókat a mesterséges intelligencia munkahelyi jelenlétére, és különösen e tekintetben fejlesszék a kritikus gondolkodási készségeket; hangsúlyozza az oktatási intézmények és a munkáltatók közötti együttműködés fontosságát a mesterséges intelligenciát és az algoritmikus irányítást alkalmazó eszközökkel kapcsolatos digitális kompetenciák és ismeretek bővítése érdekében;
36. üdvözli az oktatásban és a tanulásban való részvétel növelését célzó olyan kezdeményezéseket, mint az egyéni tanulási számlákról szóló tanácsi ajánlás(34), és az olyan értékes tagállami szakpolitikákat, mint a fizetett tanulmányi szabadság;
37. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
„Munkafeltételek a Covid19 idején: Következmények a jövőre nézve”, Eurofund, 2022. november 29., elérhető itt: https://www.eurofound.europa.eu/hu/publications/report/2022/working-conditions-in-the-time-of-covid-19-implications-for-the-future.
Eurostat, „Adult learning statistics” (Felnőttképzésre vonatkozó statisztikák), elérhető itt: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Adult_learning_statistics.
McKinsey Global Institute, „The future of work in Europe: Automation, workforce transitions, and the shifting geography of employment” (A munka jövője Európában: Automatizálás, munkaerő-átalakítás és a foglalkoztatás változó földrajza), iv. o.
Mellékletek a következőhöz: Javaslat – A Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentése, amely a következőt kíséri: a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, 2019. december 17- biztossági közlemény (COM(2019)0653), elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52019DC0653&rid=5
A Cedefop szakpolitikai összefoglalója: „Challenging digital myths – First findings from Cedefop’s second European skills and jobs” (A digitális mítoszok – a Cedefop második európai készség- és munkahely-felmérésének első megállapításai), https://www.cedefop.europa.eu/files/9173_en.pdf.
Európai Bizottság: Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok, elérhető itt: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/europes-digital-decade-digital-targets-2030_hu
Az európai oktatási térségről szóló, 2021. november 11-i parlamenti állásfoglalás 32. bekezdésében említettek szerint: közös holisztikus megközelítés (HL C 205., 2022.5.20., 17. o.).