Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2024. március 14-i és 19-i határozataira, amelyek támogatják az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkében említett intézmények és tanácsadó szervek tagjaira vonatkozó etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület létrehozásáról szóló intézményközi megállapodás tervezetét,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága között az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkében említett intézmények és tanácsadó szervek tagjaira vonatkozó etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) tervezetére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikkére,

–  tekintettel az intézményközi etikai testületre irányuló javaslatról szóló, 2023. június 8-i bizottsági közleményre és annak mellékleteire (COM(2023)0311),

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a katari eredetű korrupció gyanújáról, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság európai intézményeken belüli érvényesítésének általános szükségességéről szóló, 2022. december 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a független uniós etikai testület létrehozásáról szóló, 2023. február 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Parlament által az európai intézmények integritásának megerősítése érdekében kért intézkedések nyomon követéséről szóló, 2023. február 16-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az uniós etikai testület létrehozásáról szóló, 2023. július 12-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó ajánlásokról szóló, 2023. július 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 148. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0181/2024),

A.  mivel az uniós intézmények függetlensége, átláthatósága és elszámoltathatósága rendkívül fontos demokratikus legitimitásuk és a polgárok bizalmának erősítése szempontjából; mivel az Európai Parlament jelenleg a világ legátláthatóbb jogalkotói közé tartozik;

B.  mivel kezelni kell a jelenlegi, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek között széttagolt, eltérő szabályokkal, eljárásokkal és végrehajtási szintekkel bíró etikai keret hiányosságait;

C.  mivel a Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában(7) javasolta egy ambiciózus, valódi és független etikai testület létrehozását, és későbbi, 2023. február 16-i(8) és 2023. július 12-i(9) állásfoglalásaiban megismételte ezt a javaslatát;

D.  mivel a Bizottság 2023. június 8-án előterjesztette az intézményközi etikai testület létrehozására irányuló javaslatát, amelyben egy normákat meghatározó testületet javasol; mivel a Bizottság javaslata messze elmaradt a Parlament állásfoglalásaiban megfogalmazott törekvéstől, elsősorban az egyedi esetek és az etikai szabályok esetleges megsértésének kivizsgálására, valamint a szankciók ajánlására vonatkozó kapacitás hiánya miatt;

E.  mivel a 2023. február 16-i(10), valamint a 2023. július 12-i(11) parlamenti állásfoglalások a Parlament tárgyalási megbízatásaként szolgáltak;

F.  mivel egy intézményközi etikai szerv hozzá fog járulni az uniós intézményekbe és azok demokratikus legitimitásába vetett bizalom megerősítéséhez, valamint a legmagasabb etikai normákon alapuló intézményi kultúra kiépítéséhez;

G.  mivel a Parlament eljárási szabályzatában foglalt jelenlegi etikai szabályok számos szabványosított írásbeli nyilatkozatot írnak elő, beleértve a magánérdekeltségi nyilatkozatokat, a vagyonnyilatkozatokat, a tisztségviselők, az előadók, az árnyékelőadók és a hivatalos küldöttségek vagy intézményközi tárgyalások résztvevői számára az összeférhetetlenségről való tudomásszerzésről szóló nyilatkozatokat, az érdekképviselőkkel tervezett találkozókról szóló nyilatkozatokat, még akkor is, ha asszisztenseikre bízzák őket, az előadók beadványairól szóló nyilatkozatokat, a harmadik felek által szervezett rendezvényeken való részvételről szóló nyilatkozatokat, az ajándékokról szóló nyilatkozatokat, valamint a közös munkacsoportoknak vagy nem hivatalos csoportosulásoknak a külső pénzügyi támogatásról szóló nyilatkozatait;

1.  üdvözli e megállapodást, amely lehetővé teszi az erős közös etikai normák kidolgozását és a bevált gyakorlatok megosztását, és azt, hogy az egyedi eseteket független szakértők vizsgálják meg a megállapodást aláíró intézmények vagy tanácsadó testületek kérésére a tagjaik bárminemű nyilatkozataira vonatkozóan;

2.  hangsúlyozza, hogy a végrehajtással kapcsolatos végső döntéshozatali hatáskör továbbra is az intézmények vagy szervek illetékes hatóságainak hatáskörébe tartozik; megjegyzi, hogy a független szakértőkkel egyedi ügyekben folytatott konzultációk a belső szabályokkal összhangban a megállapodás valamely részes felének a saját tagjaira vonatkozó kérelmével kezdődnek; hangsúlyozza, hogy a biztosjelöltek pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatait – mint az érintett intézmény érdekeit meghaladó magas szintű eseteket – főszabályként független szakértőknek kell megvizsgálniuk;

3.  megismétli azonban, hogy a Parlament továbbra is teljes mértékben elkötelezett egy olyan független etikai testület iránt, amely képes saját kezdeményezésére vizsgálatokat lefolytatni és szankciókra vonatkozó ajánlásokat kiadni a részt vevő intézmények vagy szervek felelős hatóságainak, amely – annak teljes jogú tagjaiként – független szakértőkből áll, és amelynek hatálya a hivatali vagy szolgálati idejük előtt, alatt és után az uniós intézmények és szervek tagjaira, valamint a személyzetre is kiterjed, ahogy azt a Parlament a 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában(12) előirányozta, valamint a 2023. február 16-i(13) és 2023. július 12-(14) i állásfoglalásaiban megismételte;

4.  sajnálja, hogy az Európai Tanács úgy határozott, hogy nem csatlakozik a megállapodáshoz;

5.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem hajlandó kiterjeszteni a megállapodás hatályát legalább a Tanács elnökségét betöltő tagállam miniszteri szintű képviselőire, azzal érvelve, hogy a Szerződések nem tartalmaznak jogalapot a tagállamok képviselőire vonatkozó közös minimumszabályok elfogadására; kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodás első felülvizsgálatát e joghézag kezelésére fogja használni, és addig is arra kéri a Tanács soron következő elnökségeit, hogy önkéntesen alkalmazzák annak rendelkezéseit; úgy véli, hogy a Tanács tagjaira – az Európai Parlament képviselőihez hasonlóan – a Tanács által az önszervezői jogköre alapján meghatározott szabályokat kellene kötelezően alkalmazni, amelyek a nemzeti szabályokkal való ütközés esetén irányadók lennének; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Tanácsban összegyűlt tagállami képviselők a Tanács tagjaiként járnak el az uniós jogi aktusok elfogadásakor; vállalja, hogy jogi pontosítást kér arra vonatkozóan, hogy a Tanács kötelezővé tehet-e közös minimumszabályokat tagjai számára;

6.  úgy véli, hogy a rendelkezésre bocsátott erőforrásoknak lehetővé kell tenniük mind a megállapodás részes feleinek egy-egy képviselőjéből álló, etikai normákkal foglalkozó intézményközi testület (a továbbiakban: a testület), mind pedig az intézményi képviselőket segítő és a testülethez megfigyelőként csatlakozó öt független szakértő megfelelő működését, valamint az ehhez szükséges támogatást; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megállapodás 17. cikke szerint a független szakértőkkel folytatott konzultációból eredő költségeket a kérelmező félnek kell fedeznie, tekintve, hogy ez az ilyen konzultációk számának csökkenéséhez vezethet;

7.  az a véleménye, hogy a megállapodás részes felei által konszenzus alapján kinevezett független szakértőknek – a megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük kifejezetten az etika, a feddhetetlenség és az átláthatóság területén is, és ennek a szaktudásnak az európai, nemzeti vagy nemzetközi közjogi szervezeteknél betöltött magas szintű munkakörökben szerzett kifogástalan szakmai magatartásra és tapasztalatra kell épülnie;

8.  hangsúlyozza, hogy a független szakértők alapvető fontosságú szerepet töltenek be az egyedi eseteknek a megállapodásban részes felek kérésére történő kivizsgálásában; úgy véli, hogy az etikai normák kidolgozása vagy aktualizálása szempontjából rendkívül hasznos lenne, ha minden fél beküldene egy véletlenszerűen kiválasztott kisebb adag ügymintát a független szakértőknek;

9.  úgy véli, hogy a testületnek az intézmények meglévő hatásköreire kell támaszkodnia, hogy információkat kérjen a tagjaiktól, vagy a nemzeti hatóságok beleegyezésére kell támaszkodnia az információk megosztásához; úgy véli, hogy a független szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy a feladataik ellátásához szükséges esetekben információt cseréljenek a nemzeti hatóságokkal, ugyanakkor ezen információkat ugyanolyan bizalmasan kell kezelniük, ahogy azt az eredetileg eljáró hatóság tette; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a független szakértők számára hozzáférést kell biztosítani a részt vevő felek – különösen a valamely ügyben velük konzultáló felek – adminisztratív dokumentumaihoz annak érdekében, hogy megalapozott és jól dokumentált értékeléseket végezhessenek;

10.  megjegyzi, hogy a független szakértőknek ki kell jelölniük maguk közül egy előadót; úgy véli, hogy a független szakértőknek teljes autonómiával kell rendelkezniük munkájuk megszervezése, valamint saját üléseik összehívása terén;

11.  úgy véli, hogy a független szakértők indokolással ellátott ajánlását – az általános adatvédelmi rendelet és a személyiségi jogok sérelme nélkül – az intézménynek vagy tanácsadó szervnek nyilvánosságra kell hoznia az illetékes hatóság határozatával együtt, a hatóságnak pedig magyarázatot kell adnia, ha az ajánlásokat nem teljes mértékben követik;

12.  kéri, hogy a testület jó példával járjon elöl az átláthatóság terén azáltal, hogy az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban géppel olvasható, nyílt adatformátumban minden polgár számára elérhetővé teszi az összes ajánlást, éves jelentést, határozatot és kiadási nyilvántartást, ideértve többek között a független szakértők által a megállapodás 10. cikkével összhangban az intézmények önértékeléséről készített írásbeli véleményt és a minden évben elkészített anonimizált és összesített éves beszámolót, amely összesített és anonimizált formában összefoglalja a konzultációkat és a felek által benyújtott kérdéseket, valamint a megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése szerinti nyomonkövetési intézkedéseket; kiemeli az érintett személyek magánélete megfelelő mértékű védelmének és az ártatlanság vélelmének fontosságát; kéri a megállapodás részes feleit, hogy dolgozzanak ki közös iránymutatást a független szakértőkkel folytatott konzultációkra és az ajánlásaik közzétételére vonatkozóan;

13.  úgy véli, hogy a teljes hatékonyság elérése érdekében a testületnek össze kell vonnia az etikáért felelős meglévő szervek feladatait, és ezért a különleges megfontolást igénylő esetekben, illetve az etikai normák kidolgozása vagy frissítése céljából minden részt vevő félnek konzultálnia kell független szakértőkkel;

14.  hangsúlyozza, hogy meg kell határozni, hogyan történik a Parlamentet a testületben képviselő alelnök megbízatásának meghatározása, és megfelelő elszámoltathatósági mechanizmusokat kell bevezetni;

15.  szükségesnek tartja annak tisztázását, hogy ki lenne a Parlament helyettes képviselője ebben a testületben;

16.  úgy véli, hogy az Alkotmányügyi Bizottságnak szerepet kell játszania a Parlamentet ebben a testületben képviselő alelnök megbízatásának meghatározásában, valamint az alelnök és a helyettes képviselő elszámoltatásában; rendkívül fontosnak tartja, hogy az európai parlamenti képviselők beleszólhassanak a rájuk nézve kötelező normák kidolgozásába;

17.  továbbra is elkötelezett amellett, hogy konstruktívan részt vegyen a megállapodás felülvizsgálatában, amelyet három évvel a megállapodás hatálybalépését követően kell elvégezni a testület javítása és megerősítése érdekében, a megállapodás 21. cikkében előírtak szerint;

18.  emlékeztet azon álláspontjára, miszerint a testületnek képesnek kell lennie saját kezdeményezésére kivizsgálni az etikai szabályoknak az uniós intézmények tisztviselői és személyzete általi állítólagos megsértését, valamint helyszíni és nyilvántartáson alapuló vizsgálatokat folytatni az általa gyűjtött vagy harmadik felektől kapott információk alapján;

19.  jóváhagyja a mellékelt megállapodás megkötését;

20.  utasítja elnökét, hogy írja alá a megállapodást a Tanács elnökével, a Bizottság elnökével, az Európai Unió Bíróságának elnökével, az Európai Központi Bank elnökével, a Számvevőszék elnökével, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökével és a Régiók Bizottságának elnökével, és gondoskodjék annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

21.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot mellékletével együtt minden, a megállapodásban részes félnek.

(1) HL C 117., 2022.3.11., 159. o. (2) HL C 177., 2023.5.17., 109. o. (3) HL C 283., 2023.8.11., 31. o. (4) HL C 283., 2023.8.11., 27. o. (5) Elfogadott szöveg, P9_TA(2023)0281. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0292. (7) HL C 117., 2022.3.11., 159. o. (8) HL C 283., 2023.8.11., 31. o. (9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0281. (10) HL C 283., 2023.8.11., 27. o. és 31. o. (11) Elfogadott szöveg, P9_TA(2023)0281. (12) HL C 117., 2022.3.11., 159. o. (13) HL C 283., 2023.8.11., 31. o. (14) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0281.

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCS, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA, EURÓPAI KÖZPONTI BANK, AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÉS A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA KÖZÖTT AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 13. CIKKÉBEN EMLÍTETT INTÉZMÉNYEK ÉS TANÁCSADÓ SZERVEK TAGJAIRA VONATKOZÓ ETIKAI NORMÁKKAL FOGLALKOZÓ INTÉZMÉNYKÖZI TESTÜLET LÉTREHOZÁSÁRÓL

(E melléklet szövege itt nem szerepel, mivel az megfelel a HL L 2024/1365., 2024.5.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2024/1365/oj.)