Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „Russiagate: állítólagos orosz beavatkozás az Európai Unió demokratikus folyamataiba” című, 2024. február 8-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó ajánlásokról szóló, 2023. július 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló, 2023. június 1-jei állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló, 2022. március 9-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszországi Föderációnak a terrorizmust támogató állammá nyilvánításáról szóló, 2022. november 23-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) „2nd EEAS Report on Foreign Information Manipulation and Interference Threats – A Framework for Networked Defence” (Az EKSZ 2. jelentése a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetésekről – A hálózatos védelem kerete) című, 2024. január 23-i jelentésére,

–  tekintettel a demokrácia védelméről szóló, 2023. december 12-i bizottsági közleményre (COM(2023)0630), valamint az abban szereplő, demokráciavédelmi csomagra irányuló javaslatokra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2024. április 17-i következtetéseire,

–  tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzatára és az európai parlamenti képviselők magatartási kódexére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel jelentések szerint a harmadik országokból származó állami és nem állami szereplők egyre gyakrabban tesznek kísérletet arra, hogy közvetlenül vagy közvetve beavatkozzanak a demokratikus döntéshozatali és választási folyamatokba az Unióban és tagállamaiban; mivel egyértelmű bizonyíték van arra, hogy Oroszország világszerte – és különösen az EU-val és tagállamaival szemben – ilyen kísérleteket tesz a választási folyamatokba és a politikai döntéshozatalba való beavatkozásra különböző hibrid hadviselési módszerek széles skáláján keresztül, amelyek az európai demokratikus folyamatok és jogalkotási eljárások megfelelő működésének aláásására irányuló átfogóbb stratégiába ágyazódnak; mivel ezek a módszerek többek között kibertámadásokat, köztük az Európai Parlament elleni támadásokat, az európai döntéshozó elit befolyásolását és a választásokba való beavatkozást foglalnak magukban, emellett mozgalmak és lobbik finanszírozása révén valósulnak meg;

B.  mivel újabb kutatások és beszámolók azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban a jól ismert dezinformációs hálózatok egyre több Kreml-párti narratívát tettek közzé a közösségi médiában, különösen olyan platformokon, mint az X (korábban Twitter) és a Tiktok; mivel bizonyítékok vannak arra, hogy az orosz befolyásoló hálózatok mesterséges intelligenciát és internetes robotprogramokat alkalmaztak a közösségi médiában, és hamis felhasználói fiókokon keresztül vásárolt politikai hirdetéseket tettek közzé széles körben; mivel a hagyományos médiaorgánumokat is felhasználták arra, hogy képviseljék érdekeiket a politikai napirenden; mivel ez a hibrid háború volt Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborújának előfutára, és továbbra is támogatja azt; mivel ez a külföldi beavatkozás a külső nyomás olyan formája, amely jelentősen alááshatja az EU és a tagállamok szuverenitásának gyakorlását;

C.  mivel Oroszország rendszeres kapcsolatot tart fenn szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártokkal és más személyiségekkel és mozgalmakkal annak érdekében, hogy támogatást szerezzen az Unión belüli intézményi szereplőktől jogellenes fellépései és bűntettei legitimálásához; mivel az Európai Parlamenten belüli szavazási mintázatuk és felszólalásaik elemzése alapján ezek a pártok mutatták a legnagyobb szimpátiát Oroszország iránt, beleértve olyan szélsőséges megnyilvánulásokat is, mint Miroslav Radačovský európai parlamenti képviselő – aki orosz forrásokból is kapott fizetést a 2021. évi oroszországi parlamenti választások megfigyeléséért – 2024 januári nyilvános felhívása Európa lerombolására; mivel a Fidesz magyar párt Kreml-barát üzeneteket és propagandát terjeszt;

D.  mivel a fősodorba tartozó politikai pártokban is vannak „Russlandversteher” (Oroszországot megértő) politikusok; mivel az uniós tagállamok számos közéleti személyisége, köztük korábbi kormányfők és kabinettagok – közülük a legismertebb Gerhard Schröder – jól fizetett pozíciókat töltöttek be a Kreml irányítása alatt álló energiavállalatokban; mivel közülük néhányan még az Ukrajna ellen indított teljes agressziót követően is úgy döntöttek, hogy nem mondanak le, és továbbra is átveszik a Kreml vérdíját, politikai pártjaik néma bűnsegédletével; mivel továbbra is felhasználják oroszbarát befolyásukat mind saját hazájuk politikai színterén, mind az európai politikai színtéren;

E.  mivel Putyin elnök alatt Oroszország a demokráciát, az emberi jogokat és az európai életmódot diktatórikus kormányára jelentett fenyegetésként azonosította, és ezért évek óta olyan stratégiát követ, amelynek célja a demokráciák módszeres gyengítése és végső soron lerombolása mind az EU-ban, mind a tagjelölt országokban, például Ukrajnában, Grúziában, Moldovában, a Nyugat-Balkánon és más szomszédos országokban, például Örményországban;

F.  mivel a lengyel, cseh és belga biztonsági szolgálatok, valamint Belgium és Csehország miniszterelnöke által megerősített médiajelentések szerint egyes európai parlamenti képviselők és a közelgő európai választásokon részt vevő jelöltek pénzt kaptak az orosz kormánytól vagy annak megbízottjaitól azért, hogy propagandát és dezinformációt terjesszenek, és különböző európai országokban befolyásolják az európai parlamenti választásokat;

G.  mivel egy, a prágai székhelyű „Voice of Europe” hírportálon keresztül Csehországra és az EU-ra irányuló befolyásolási műveleteket megkísérlő oroszbarát hálózat leleplezését követően a cseh külügyminisztérium 2024. március 27-én bejelentette, hogy szankciókkal sújtotta Viktor Medvedcsuk ukrán oligarchát, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesét, valamint az őt közvetítőként segítő Artyom Marcsevszkijt, amiért az említett hírportál felhasználásával orosz befolyásolási műveletet bonyolítottak Csehország területéről azzal a céllal, hogy az EU-t háborús szervezetnek, Ukrajnát pedig helyrehozhatatlanul korrupt országnak beállítva aláássák az Ukrajnának nyújtott európai támogatást és befolyásolják a 2024. évi európai parlamenti választásokat; mivel röviddel e leleplezést követően a hatóságok letiltották a hálózatról a honlapot, de az 2024. április 11-én ismét üzemelt egy kazahsztáni székhelyű felhőszolgáltatáson és webhelyszolgáltatón keresztül;

H.  mivel 2024. március 28-án Alexander De Croo belga miniszterelnök a belga parlamentben folytatott vita során kijelentette, hogy a belga hírszerző szolgálatok által cseh kollégáikkal együttműködésben folytatott nyomozás alapján nyilvánvaló, hogy Oroszország megkörnyékezett európai parlamenti képviselőket, és néhányuknak pénzt is fizetett az orosz propaganda terjesztéséért; mivel De Croo miniszterelnök 2024. április 12-én bejelentette továbbá, hogy az ügyben büntetőeljárás indul, sürgős egyeztetésre kérte az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (Eurojust), és kérte az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség mandátumának kiszélesítését;

I.  mivel a lengyel Belbiztonsági Hivatal 2024. március 28-án bejelentette, hogy a „Voice of Europe” hírportálhoz köthető, állítólagos orosz kémtevékenység felderítésére irányuló, más európai biztonsági szolgálatokkal közösen folytatott nyomozás részeként házkutatásokat végzett, és nagy összegű készpénzt foglalt le, aminek eredményeképpen Oroszországnak való kémkedés gyanújával vádat emeltek egy lengyel állampolgár ellen; mivel a Belbiztonsági Hivatal szerint a gyanúsítottat vélhetően azzal a céllal építették be lengyel és európai parlamenti körökbe, hogy ott az orosz hírszerzéstől kapcsolattartókon keresztül érkező és általuk fizetett megbízásokat hajtson végre;

J.  mivel 2024. március 29-én az osztrák hatóságok több vád alapján letartóztattak egy volt osztrák hírszerző tisztet, aki többek között állítólag magas rangú korábbi osztrák tisztviselők mobiltelefon-adatait adta ki az orosz hírszerzésnek, részt vett egy prominens újságíró lakásába való betörés megtervezésében, valamint „javítási célú javaslatokat” fogalmazott meg egy Oroszország által elrendelt, németországi merénylet kapcsán, annak elkövetése után; mivel a letartóztatott volt osztrák hírszerző tiszt szoros kapcsolatban állt az Osztrák Szabadság Párt (FPÖ) szélsőjobboldali politikusaival az ország parlamentjében és kormányában;

K.  mivel 2024. április 16-án médiabeszámolók jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóirodája (FBI) tavaly decemberben New Yorkban kihallgatta az AfD (Alternatíva Németország számára) párt német európai parlamenti képviselőjét, Maximilian Krah-t – aki az AfD európai választási listavezetője és a Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságának tagja – azzal a gyanúval kapcsolatban, hogy pénzt fogadott el a Kreml ügynökeitől; mivel 2024. április 23-án sajtóbeszámolók jelentek meg arról, hogy Maximilian Krah európai parlamenti képviselő asszisztensét Kína számára folytatott kémkedés gyanúja miatt letartóztatták, ami az európai demokratikus értékek és folyamatok aláásására törekvő rosszindulatú külföldi szereplőkkel való együttműködés mintázatát mutatja;

L.  mivel 2024. április 18-án a német hatóságok Bajorországban letartóztattak két feltételezett szabotőrt, akik állítólag katonai létesítményeket figyeltek meg egy orosz hírszerző szolgálat megbízásából végrehajtandó, esetleges bombatámadás vagy gyújtogatás elősegítésére, amelynek célja állítólag az Oroszország elleni háborúhoz Ukrajna számára nyújtott német támogatás szabotálása lett volna; mivel a letartóztatások azt jelzik, hogy Oroszország titkosszolgálatai nyilvánvalóan új szintre lépnek, ahol a dezinformációs kampányokon és kibertámadásokon túl már a katonai létesítmények elleni támadások is lehetségesek;

M.  mivel egy cseh médiaorgánum állítása szerint a cseh titkosszolgálatok hangfelvételekkel rendelkeznek arról, hogy orosz eredetű pénzt fizettek Petr Bystronnak, aki az európai választások jelöltje, a német Bundestag képviselője és az AfD külpolitikai tisztviselője; mivel a Der Spiegel német napilap szerint a kifizetést vagy készpénzben, Prágában tartott fedett találkozókon, vagy kriptovalutában teljesítették; mivel neves német médiaorgánumok a közelmúltban azt is feltárták, hogy a német Bundestag egyik AfD-képviselőjének alkalmazottját az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) kapcsolattartójaként azonosították; mivel médiabeszámolók szerint ugyanezt a személyt a német hatóságok kétszer ellenőrizték az Oroszországból Németországba való belépéskor, és 9 000 EUR készpénz volt nála;

N.  mivel 2024. február 12-én a VIGINUM, a külföldi digitális beavatkozás azonosításáért felelős francia kormányzati ügynökség jelentést tett közzé, amelyben részletes tájékoztatást nyújtott a „Portal Kombat” elnevezésű nagyszabású orosz dezinformációs kampányról, amelynek keretében 193 weboldalról terjesztenek oroszpárti narratívákat az orosz ajkú és az európai lakosság körében Európa-szerte és az Egyesült Államokban; mivel 2023 végén a francia hatóságok jelezték, hogy a Párizsban több helyszínen épületekre felfestett Dávid-csillagok egy moldovai oroszbarát üzletemberhez köthető destabilizációs művelet részét képezték;

O.  mivel a médiaelemzések szerint 2023 augusztusa óta 16, Németországból, Franciaországból, Hollandiából, Olaszországból, Szlovákiából, Észtországból, Spanyolországból, Horvátországból, Dániából és Belgiumból származó szélsőjobboldali európai parlamenti képviselő vett részt a „Voice of Europe” által szervezett vitákon és interjúkon; mivel e politikusok nagy többsége hajlamos normalizálni a fajon, nemzeti származáson vagy szexuális irányultságon alapuló gyűlölet és intolerancia megnyilvánulásait és Oroszországot úgy festi le, mint a hagyományos családi értékek hiteles őrzőjét; mivel e politikusok nyilvános megszólalásai veszélyes megosztottsághoz vezetnek a társadalom egészében és fenyegetést jelentenek a demokráciára nézve;

P.  mivel oknyomozó újságírók leleplezték „Az Oroszországi Föderáció külpolitikai koncepciója” című, hivatalos orosz álláspont titkosított függelékét, amelyben az orosz külügyminisztérium „agresszív tájékoztatási kampányra” és „a katona-politikai, gazdasági, kereskedelmi és információs pszichológiai szférára kiható” egyéb intézkedésekre szólít fel az Egyesült Államok vezette „barátságtalan országok koalíciója” ellen, megjegyezve, hogy „fontos a külső és belső politikáik sérülékeny pontjait azonosító mechanizmust létrehozni azzal a céllal, hogy gyakorlati lépéseket dolgozzunk ki Oroszország ellenfeleinek gyengítésére”, és hogy Oroszország ukrajnai háborújának kimenetele „nagy mértékben meghatározza a jövőbeli világrend irányvonalait”;

Q.  mivel a Bizottság egy közelmúltbeli tanulmánya(7) megállapította, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának első évében az online platformok „teret adtak a Kreml számára ahhoz, hogy nagyszabású dezinformációs kampányt folytasson az Európai Unió és szövetségesei ellen, és hogy a kampány összesen legalább 165 millió embert szólított meg és legalább 16 milliárd nézetet generált”; mivel az Európai Unión belüli politikai tevékenységek és politikusok orosz finanszírozása hozzájárul a Kreml-párti online propaganda terjedéséhez is, ami aránytalanul negatív hatást gyakorol az online civil diskurzusra;

R.  mivel Oroszország a kapcsolatok és ismeretségek ápolása révén politikai és gazdasági befolyást kíván kiépíteni az Európai Unióban a demokrácia destabilizálása érdekében; mivel sajtóbeszámolók felhívták a figyelmet egyes katalóniai szakadárok olyan kapcsolataira, amelyek olyan messzire mentek, hogy a 2017. októberben tartott jogellenes katalán népszavazás előestéjén Barcelonában találkozóra került sor Nyikolaj Szadovnyikov volt orosz diplomata és Carles Puigdemont akkori szeparatista vezető, Katalónia volt elnöke és jelenlegi európai parlamenti képviselő között; mivel egyes EP-képviselők, valamint nemzeti és regionális parlamenti képviselők következetesen hangot adtak oroszbarátnak tekinthető nézeteiknek, például azáltal, hogy a konfliktus kirobbanásáért Ukrajnát tették felelőssé, nem hivatalos minőségben választási megfigyelőként tevékenykedtek a Krím félszigeten, kifejezték azon reményüket, hogy Ukrajna vesztesként kerül ki a háborúból, lekicsinyelték Ukrajna uniós csatlakozásának valószínűségét, ellenezték az Ukrajnába irányuló további fegyverszállításokat, és szorgalmazták, hogy a kijevi kormány mondjon le az ország egyes területeiről; mivel márciusban a bajor regionális parlament AfD-képviselőinek küldöttsége meghívást kapott az Oroszországban tartott úgynevezett elnökválasztás megfigyelésére, majd nyilvános nyilatkozatokban nyíltnak, demokratikusnak és szabadnak értékelte a választásokat;

S.  mivel a Kreml számos szélsőjobboldali pártot szponzorált és támogatott Európában, többek között Marine Le Pen pártjának 2013-ban 9,4 millió EUR összegű kölcsönt nyújtott; mivel azóta Le Pen és pártjának tagjai tovább erősítették Kreml-barát irányvonalukat azzal, hogy részt vettek oroszországi politikai eseményeken, többek között a regionális vagy nemzeti választások során hamis választási megfigyelő missziókban;

T.  mivel számos vizsgálat szerint állítólagosan a harmadik országokból, nevezetesen Oroszországból származó rejtett finanszírozás segítségével, orosz beavatkozás eredményeként megsértettek vagy kijátszottak választási szabályokat, különösen a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket;

U.  mivel hitelt érdemlő bizonyítékok támasztják alá, hogy 2020-ban Peter Pelligrini, Szlovákia akkori miniszterelnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök közbenjárását kérte ahhoz, hogy a 2020. évi szlovákiai parlamenti választások előtt megkapja a Kreml támogatását; mivel ennek eredményeként Pelligrini miniszterelnök 2020 februárjában, három nappal a választások megtartása előtt Oroszországba látogatott; mivel a 2023. évi parlamenti választások további orosz beavatkozási és dezinformációs kampányok célkeresztjébe kerültek; mivel Peter Pelligrini immár Szlovákia megválasztott elnöke és 2024 júniusában hivatalba lép;

V.  mivel azt követően, hogy jelentések szerint egy lett európai parlamenti képviselő széles körű segítséget nyújtott az orosz hírszerző szolgálatoknak, a Parlament is elindította a maga adminisztratív vizsgálatát, amelynek eredményeként Metsola elnök szankciókat szabott ki a képviselővel szemben, többek között ötnapi napidíjának megfelelő, 1 750 EUR összegű pénzbüntetést, valamint az idén júliusban záruló parlamenti ciklus végéig eltiltotta bizonyos tisztségektől, amelyekben a Parlamentet képviselhette volna;

W.  mivel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság (INGE és ING2) részletesen feltárta azokat az Oroszország által vezetett tevékenységeket és műveleteket, amelyek célja az európai demokráciákba és az uniós intézményekbe való beszivárgás, azok befolyásolása és a beavatkozás;

X.  mivel egyes képviselőcsoportok sikertelenül próbálták megakadályozni az ING2 megbízatásának az Európai Parlamenten belüli korrupció és külföldi beavatkozás minden formájának kezelésére való legutóbbi kiterjesztését, és ehelyett egy kizárólag a Katargate-ügyre összpontosító vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazták;

Y.  mivel bár az EP-képviselőkre már eddig is rendszeresen irányítottak kémszoftvereket, amit a Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága két képviselőjének és egy alkalmazottjának a közelmúltban napvilágra került korábbi célba vétele is bizonyít, az európai parlamenti választásokat megelőző időszakban az Európai Parlament munkáját célzó kibertámadások és külföldi beavatkozási kísérletek fokozódtak;

Z.  mivel a Katargate-ügyben napvilágra került információkat követően a Parlament 2023 szeptemberében frissítette, és jelentősen megerősítette belső feddhetetlenségi keretét, többek között eljárási szabályzata, az európai parlamenti képviselők magatartási kódexe és a vonatkozó elnökségi határozatok mélyreható felülvizsgálata révén; mivel a felülvizsgált magatartási kódex kimondja, hogy az átláthatósági szabályokat megsértő európai parlamenti képviselőkkel szemben az Európai Parlament elnöke szankciót szabhat ki;

AA.  mivel kulcsfontosságú, hogy felvegyük a harcot a dezinformáció terjedésével és az európai demokráciába való külföldi beavatkozással szemben, és további intézkedéseket hozzunk az európai polgárok pontos és megbízható hírforrásokhoz való jogának védelme, valamint az európai információs környezet tekintélyelvű rendszerek általi manipulációval szembeni védelme érdekében; mivel a Riporterek Határok Nélkül a közelmúltban 12 javaslatot terjesztett elő egy tájékoztatáshoz való jogról szóló új megállapodás kidolgozásához;

AB.  mivel az Európai Tanács a 2024. április 17-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy „a közelgő európai választásokra tekintettel az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az Unió és tagállamai eltökéltek amellett, hogy szorosan felügyeljék és korlátozzák azokat a kockázatokat, amelyek a dezinformációból, ezen belül a mesterséges intelligencia révén terjesztett dezinformációból, valamint a külföldi információmanipulációból és a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásból származnak. Az Európai Tanács felkéri az uniós intézményeket és a nemzeti hatóságokat, hogy működjenek együtt e kérdésekben”;

AC.  mivel az európai parlamenti képviselők felszólították Metsola elnököt az orosz beavatkozási kísérletek sürgős kivizsgálására a közelgő európai választások előtt; mivel e felhívásra eddig nem érkezett válasz;

1.  megdöbbentőnek tartja azokat a hiteles állításokat, amelyek szerint egyes európai parlamenti képviselők pénzt kaptak az orosz propaganda terjesztéséért, valamint Oroszország arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásáért, hogy szisztematikusan függőségi hálózatot hozzon létre az európai politikai pártokon keresztül, amelyek azután a Kreml propagandájának szócsöveként működnek;

2.  felháborodását fejezi ki amiatt, hogy az Európai Parlament képviselői egy oroszbarát médiaorgánumban, a „Voice of Europe” hírportálon szerepeltek, miközben Oroszország jogellenes agressziós háborúját vívja Ukrajna ellen; hangsúlyozza, hogy a „Voice of Europe” hírportálon európai parlamenti képviselők által terjesztett nézetek többnyire nem tükrözik az európai parlamenti képviselők túlnyomó többségének álláspontját, akik elsöprő többséggel elítélik Oroszország Ukrajna elleni jogellenes invázióját, az európai demokrácia elleni hibrid hadviselési taktikák Oroszország általi alkalmazását, valamint az elmúlt években hozott egyéb agresszív és antidemokratikus politikai döntéseit;

3.  határozottan elítél az európai demokratikus folyamatok működésének aláásására irányuló – különösen az Oroszországi Föderáció általi – minden kísérletet, és hangsúlyozza, hogy ezeknek a taktikáknak következményekkel kell járniuk; felhívja az EU és tagállamai politikai vezetését, hogy végre a kellő gyorsasággal és elszántsággal foglalkozzanak ezekkel az orosz erőfeszítésekkel; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább és tökéletesítsék az Oroszországi Föderációval szemben elfogadott szankciócsomagokat, hogy hatékonyabban tudják korlátozni az Oroszországi Föderáció agressziós háborújának folytatására való képességét, és szüntessék meg a jelenleg hatályos korlátozó intézkedések végrehajtása terén meglévő joghézagokat; megismétli arra irányuló felhívását, hogy vezessenek be szankciórendszert a rosszindulatú külföldi információmanipulációban és beavatkozásban részt vevő elkövetőkkel szemben;

4.  megdöbbentőnek tartja azokat a közelmúltbeli hiteles beszámolókat, amelyek szerint Petr Bystron, az AfD vezető tagja (ID képviselőcsoport) és a Bundestag parlamenti képviselője 25 000 EUR összegig terjedő kifizetéseket fogadott el az oroszbarát propaganda terjesztéséért;

5.  aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a közelmúltban kihallgatták Maximilian Krah európai parlamenti képviselőt, az AfD párt tagját, és felszólítja az AfD-t, hogy haladéktalanul nyilvánosan jelentse be a Kremllel fennálló pénzügyi kapcsolatait, és tegye közzé a Kremlhez kapcsolódó forrásokból származó valamennyi kifizetés célját és pontos összegét; rendkívüli aggodalmának ad hangot továbbá amiatt, hogy 2024. április 23-án letartóztatták Krah európai parlamenti képviselő asszisztensét Kínának való kémkedés súlyos vádjával;

6.  rendkívül aggasztják azok a közelmúltbeli, 2024. április 17-i jelentések, amelyek szerint két német-orosz kettős állampolgárságú állítólagos orosz kémet tartóztattak le Bajorországban, és azzal vádolják őket, hogy – többek között katonai létesítmények ellen irányuló – potenciális támadásokhoz és szabotázsműveletekhez kerestek célpontokat; ismételten komoly aggodalmának ad hangot az orosz kémkedési tevékenységek mértéke miatt Németországban és más országokban, például Lengyelországban, ahol 2023 márciusában fedeztek fel hasonló tevékenységeket, és megismétli határozott felhívását, hogy erőteljes választ kell adni a Németországban és azon kívül működő orosz ügynökök jelentette fenyegetésre;

7.  határozottan elítéli Oroszország azon gyakorlatát, hogy eszközként használja fel az illegális bevándorlókat azáltal, hogy a szomszédos tagállamok, különösen Lengyelország, Litvánia, Lettország és Finnország destabilizálása érdekében az EU területére kényszeríti őket;

8.  hasonlóképpen aggasztónak tartja, hogy 2024. április 22-én letartóztattak három német személyt azzal a gyanúval, hogy együttműködtek a kínai állambiztonsági minisztériummal katonai célokra felhasználható technológiák átadása céljából; megismétli a tagállamokhoz intézett korábbi felhívásait, hogy hatékonyabban lépjenek fel az EU-ban a kémkedés valamennyi formája ellen, aminek magában kell foglalnia a kritikus infrastruktúrák jobb védelmét, valamint az azon államokkal való nyílt és egyértelmű konfrontációt is, ahonnan a kémkedés ered; hangsúlyozza továbbá, hogy e kémtevékenységek napvilágra kerülése valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelenti, és e tevékenységek komoly fenyegetést jelentenek biztonságunkra és demokráciánkra nézve;

9.  határozottan elítéli a neves német médiaorgánumok által februárban napvilágra hozott riasztó információkat, amelyek felfedték, hogy egy az AfD párthoz tartozó és a Bundestag egyik képviselőjével kapcsolatban álló alkalmazottat az orosz FSZB kapcsolattartójaként azonosították, ami komoly aggályokat vet fel a német politikai környezeten belüli esetleges külföldi befolyással kapcsolatban; határozottan elítéli továbbá, hogy amikor ugyanezt a személyt az Oroszországból Németországba való belépéskor a német hatóságok többször is feltartóztatták, minden alkalommal 9 000 EUR készpénz volt nála;

10.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy fogadjanak el a cseh kormány által a „Voice of Europe”, valamint Viktor Medvedcsuk és Artyom Marcsevszkij ellen elfogadottakhoz hasonló szankciókat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „Voice of Europe” 2024. április 11-én Kazahsztánból újra tudta indítani működését; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a „Voice of Europe” ne legyen elérhető az egész Európai Unióban; megjegyzi továbbá, hogy a „Voice of Europe” számára kiadott, az Európai Parlament épületeibe való belépésre jogosító belépőkártyákat felfüggesztették;

11.  teljes körű támogatásáról és együttműködéséről biztosítja a nemzeti hatóságokat az érintett európai parlamenti képviselők magatartásával kapcsolatos vizsgálataik során; üdvözli, hogy a belga hatóságok vizsgálatot indítottak az uniós választásokba való orosz beavatkozás gyanújával kapcsolatban, és felhívja az érintett tagállamokat annak megállapítására, hogy az érintett európai parlamenti képviselők büntetőjogi felelősségre vonhatók-e a nemzeti büntetőjog alapján; felszólít a nemzetközi partnerekkel folytatott igazságügyi és bűnüldözési együttműködés megerősítésére annak érdekében, hogy megkönnyítsék az európai választásokba való beavatkozásra és a demokrácia EU-n belüli aláásására irányuló korrupt gyakorlatokat előmozdító rosszindulatú külföldi szereplők transznacionális bűnözői tevékenységeinek és hálózatainak felderítését, kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását; kötelezettséget vállal arra, hogy ehhez teljes körű támogatást és együttműködést biztosít; felhívja az illetékes parlamenti szerveket, hogy tegyenek meg mindent annak biztosítására, hogy időben elbírálják az európai parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmeket, valahányszor az illetékes hatóságokhoz ilyen kérelem érkezik; felhívja az említett szerveket, hogy a közelgő európai választásokat követő alakuló üléseiket követően a lehető leghamarabb üljenek össze annak érdekében, hogy ilyen kérelmek beérkezése esetén azonnal megkezdhessék eljárásukat; továbbra is kész arra, hogy a legmagasabb szintű normák alapján javítsa belső etikai szabályzatát, felügyeleti és elszámoltathatósági keretének működését, valamint a Parlament feddhetetlenségi keretének megállapított megsértése esetén rendelkezésre álló szankcionálási mechanizmusokat; kéri, hogy a legmagasabb szintű figyelmet fordítsák az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó, 2023. július 13-án elfogadott ajánlásokra és az átláthatóságra és feddhetetlenségre vonatkozó, 2023 szeptemberében elfogadott új szabályainak teljes körű végrehajtására, valamint az Elnöksége által jóváhagyott valamennyi belső magatartási kódexének és határozatának nyomon követésére, különös tekintettel a harmadik országokkal való interakcióra;

12.  üdvözli, hogy az érintett képviselők ügyét a magatartási kódexszel foglalkozó tanácsadó bizottság elé utalták; kötelezettséget vállal arra, hogy teljes körűen érvényesíti az alkalmazandó belső szankciórendszerét, és felszólít azon hivatalban lévő európai parlamenti képviselők vagy a soron következő európai választásokon induló jelöltek kilétének felfedésére, akik az orosz kormánytól vagy annak megbízottjaitól pénzt fogadtak el vagy hagyták magukat általuk megvesztegetni; megjegyzi, hogy az állításokban említett esetek megelőzték a Parlament feddhetetlenségi keretrendszere reformjának közelmúltbeli elfogadását; úgy véli, hogy a szabályok önmagukban nem akadályozták volna meg az európai parlamenti képviselő állítólagos, elítélendő magatartását; mindazonáltal továbbra is készen áll arra, hogy tovább értékelje és tökéletesítse a Parlament Katargate-ügyet követően megerősített feddhetetlenségi keretének működését és szankciós rendszerét;

13.  üdvözli Alexander De Croo belga miniszterelnöknek az Eurojust sürgős ülésének összehívására irányuló kezdeményezését; üdvözli továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal és az Európai Ügyészség mandátumának felülvizsgálatára és szükség esetén kiszélesítésére irányuló kérelmet, melynek célja, hogy ilyen ügyekben jogosultak legyenek büntetőeljárást kezdeményezni; üdvözli továbbá a belga elnökség által bejelentett megállapodást egy ideiglenes válságkezelő munkacsoportot létrehozásáról azzal a céllal, hogy fellépjen Oroszország közelgő európai választásokba való beavakozási kísérleteivel szemben, és hangsúlyozza, hogy a közelgő európai választásokkal összefüggésben valamennyi nemzeti és uniós hatóságnak fokoznia kell a külföldi beavatkozással szembeni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítani lehessen e fontos választások teljes integritását; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a szólásszabadság, a média szabadsága és a jogszabályok betartása minden demokratikus folyamatban egyformán fontos, és azokat nem szabad indokolatlanul korlátozni;

14.  ismételten elítéli az európai szélsőjobboldali pártok és az orosz vezetés közötti politikai partnerségek korábbi eseteit, mint például a franciaországi Le Pen pártjának nyújtott banki kölcsönt, az osztrák FPÖ párt és Putyin Egységes Oroszország pártja közötti partnerségi megállapodást, valamint különböző megválasztott EP-képviselők, köztük a német AfD párt vezetése közötti számos találkozót és eszmecserét;

15.  aggodalmát fejezi ki az osztrák kémkedési ügy miatt, amelyben a korábbi osztrák hírszerző tisztet, Egisto Ottot – aki állítólag szoros kapcsolatban áll Hans-Jörg Jeneweinnel, az FPÖ párthoz tartozó politikussal – azzal vádolják, hogy Oroszországnak kémkedett és rendőrségi adatbázisokból jogellenesen személyes adatokat kérdezett le, többek között volt magas rangú osztrák tisztviselők mobiltelefon-adatait adta át az orosz hírszerzésnek;

16.  aggodalmát fejezi ki azon hiteles jelentések miatt, amelyek szerint Oroszország fokozta arra irányuló erőfeszítéseit, hogy beavatkozzon a közelgő, 2024. június 9-én tartandó bolgár nemzeti parlamenti választásokba; komoly aggodalmának ad hangot a közösségimédia-platformokon, a hagyományos médiában, a tudományos életben, a nem kormányzati szervezetekben és a politikai pártokban tevékenykedő dezinformációs ügynökök hálózatának létezése és orosz ellenőrzése miatt; rendkívüli aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelenleg az orosz hatóságok tulajdonában van számos, Bulgária területén található ingatlan, amelyek közül néhány stratégiai jelentőségű, és amelyek az ország demokratikus folyamataira irányuló orosz befolyásolás és nyomásgyakorlás központjaiként szolgálnak;

17.  komoly aggodalmának ad hangot a magyar kormány számos politikája és álláspontja miatt, amely Orbán miniszterelnök vezetésével számos kritikus alkalommal helyezkedett oroszbarát vagy Kína-barát álláspontra;

18.  elítéli Oroszország dezinformációs kampányokban való részvételét, valamint az orosz beavatkozásáért felelős ügynökök és egy katalán szeparatista csoport közötti állítólagos intenzív kapcsolatokat és a köztük megvalósult nagy számú találkozót; javasolja, hogy a Helsinkiben működő, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai kiválósági központja készítsen tanulmányt az esetről; felszólítja az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják meg a Kremlhez köthető európai parlamenti képviselők kapcsolatait, valamint az Oroszország által az EU-ban és tagállamaiban a destabilizálásra és beavatkozásra tett kísérleteket; sajnálatosnak tart a beavatkozási tevékenységeket vizsgáló bírák elleni minden támadást;

19.  úgy véli, hogy a közelmúltbeli állításokban említettek a magatartási kódexe értelmében szankcionálható magatartásnak minősülhetnek, és azokra – amennyiben beigazolódnak – a leghatározottabb választ kell adni; kiemelten fontosnak tartja egy alapos belső vizsgálat azonnali lefolytatását annak érdekében, hogy felmérjék az Európai Parlamentre irányuló, Oroszországból és más országokból eredő külföldi beavatkozás valamennyi lehetséges esetét; kiemeli, hogy ezek a napvilágra került információk az orosz beavatkozások szélesebb mintájának részét képezik, amint azt az INGE és az ING2 végleges jelentései is kiemelik;

20.  úgy véli, hogy az érintett európai parlamenti képviselőkkel kapcsolatos állítások kiemelik az Európai Parlamenten belül a fokozott biztonság kultúrájának szükségességét; megismétli ezért az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó ajánlásokról szóló, 2023. július 13-i állásfoglalásában foglalt ajánlások teljes körű végrehajtására irányuló felhívását, beleértve az európai parlamenti képviselők és a személyzet kötelező biztonsági képzését, a személyzet, különösen a zárt üléseken részt vevők megfelelő biztonsági ellenőrzését és megerősített átvilágítását; hangsúlyozza, hogy számos nemzeti parlament és nemzetközi szervezet jogszerű és jól működő rendszerekkel rendelkezik ezen a területen, és felszólít a bevált gyakorlatok értékelésére;

21.  felhívja a Parlamentet, hogy vezessen be kötelező, hatékony és rendszeres képzést a biztonságról, a beavatkozásról, az etikai normákról, a megfelelésről és a feddhetetlenségről valamennyi európai parlamenti képviselő és irodáik, valamint a Parlament teljes személyzete számára, tudatosítva bennük, hogy külföldi állami és nem állami szereplők potenciális célpontjai; felhívja a Parlament szervezeti egységeit, hogy hozzanak létre hatékony nyomonkövetési és megfigyelési rendszereket a külföldi beavatkozás felderítésére, tiszteletben tartva ugyanakkor az európai parlamenti képviselők mandátumszabadságát;

22.  emlékeztet arra, hogy a külföldi beavatkozás rendszerszintű fenyegetés, amely ellen határozottan fel kell lépni; emlékeztet továbbá arra, hogy bár az Európai Unióban továbbra is Oroszország a külföldi beavatkozás és a dezinformáció fő forrása, más országok is folytattak ilyen kampányokat; hangsúlyozza, hogy az e fenyegetésekre adott uniós válasz csak akkor lehet hatékony, ha az az EU és tagállamai által közösen végrehajtott átfogó, holisztikus és hosszú távú szakpolitikai megközelítésen alapul; továbbra is elkötelezett amellett, hogy az elkövetkező években folytassa az EU-ban kifejtett külföldi beavatkozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, többek között egy erre a célra létrehozott parlamenti szerven keresztül; hangsúlyozza, hogy az idei európai választások előkészítése során különösen szükség van a külföldi beavatkozással szembeni éberségre és védelemre;

23.  kiemeli az Európai Unió által az elmúlt években elfogadott, a tömegtájékoztatás szabadságáról és a digitális jogokról szóló kulcsfontosságú jogszabályokat, például a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletet, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt vagy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt; kiemeli azonban, hogy további intézkedésekre van szükség a rosszindulatú dezinformáció online terjedésének megállítása és az európai polgárok megbízható hírekhez való jogának védelme érdekében;

24.  üdvözli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló jogalkotási csomag elfogadását, amely új uniós szintű szabályokat tartalmaz a politikai közszereplőkkel kapcsolatos pénzmosási kockázatok kezelésére;

25.  felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a közelgő 14. szankciócsomagba foglaljanak bele új, Kreml által támogatott médiaorgánumokat és más műsorszolgáltató és médiaszervezeteket, valamint az EU-n belüli propagandáért és dezinformációs kampányokért felelős személyeket;

26.  hangsúlyozza az oknyomozó újságírás kulcsfontosságú szerepét a külföldi beavatkozásra és a titkos tevékenységekre irányuló kísérletek feltárásában; ismételten felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő és fenntartható finanszírozást az oknyomozó újságírás számára; határozottan elítéli a német külügyminisztérium által januárban leleplezett nagyszabású dezinformációs kampányt, amelyet állítólag Oroszország irányított az X-en (korábban Twitter), és amelynek célja a közvélemény manipulálása volt;

27.  határozottan elítéli Oroszország arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy bemocskolja és meghamisítsa Európa legtragikusabb időszakaival, például a náci rezsim terrorjával kapcsolatos történelmi emlékezetet annak érdekében, hogy megpróbálja igazolni jelenlegi brutális, jogellenes és embertelen agresszióját és terjeszkedési politikáját, valamint a hamis történelmi narratívák szisztematikus terjesztésére tett kísérleteit;

28.  kitart amellett, hogy többet kell tenni az európai információs környezet és az uniós polgárok megbízható információkhoz való hozzáférésének védelme érdekében; emlékeztet arra, hogy a Parlament korábbi jelentéseiben foglaltaknak megfelelően olyan „tükörklauzulákat” kell létrehozni, amelyek értelmében az európai információs tér harmadik országok felé való nyitottsága arányos lenne az európai médiaorgánumok ezen országok médiapiacaihoz való hozzáférésével; hangsúlyozza, hogy ellenséges és tekintélyelvű rezsimeknek dolgozó médiaorgánumok nem léphetnek be az Európai Parlament épületeibe; kitart amellett, hogy a platformokon történő címkézésnek túl kell mutatnia a deep fake-ek beazonosításán, és pozitív címkézést is alkalmazni kell a médiaágazat által létrehozott eszközök, például az újságírás iránti bizalomra irányuló kezdeményezés felhasználásával; ezzel összefüggésben általános támogatását fejezi ki a Riporterek Határok Nélkül által javasolt, a tájékoztatáshoz való joggal kapcsolatos új megállapodás iránt;

29.  úgy véli, hogy nagyobb erőfeszítésre van szükség az európai demokrácia szívének megfelelő védelme érdekében, és határozottan felszólítja a nemzeti hatóságokat, hogy teljes körűen tájékoztassák a „Voice of Europe” ügyében érintett tagállamok polgárait;

30.  megjegyzi, hogy az orosz beavatkozás végső célja az EU aláásása, megosztása és gyengítése, valamint az Ukrajna iránti támogatás erodálása; hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderáció hibrid taktikái a legkevésbé sem mozdítják elő Oroszország politikai ütemtervét az EU-n belül, hanem inkább további lendületet adnak az EU által Ukrajnának a jogellenes megszállóval szembeni védelméhez nyújtott rendíthetetlen támogatásnak;

31.  hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja rávilágított az EU-t és közvetlen szomszédságát, nevezetesen a Nyugat-Balkánt és a keleti partnerség országait érintő nagymértékű külföldi információmanipulációra; felhívja az EU-t és a szomszédos országokat, hogy fokozzák együttműködésüket a dezinformáció, a hibrid fenyegetések és a kiberbiztonság elleni küzdelem terén;

32.  éberségre inti az Európai Uniót a demokratikus folyamatainak bármely harmadik ország – köztük Oroszország – általi jogtalan befolyásolására irányuló kísérletekkel kapcsolatban; figyelmezteti az Oroszországi Föderációt, hogy a hibrid dezinformációs kampányok, a kibertámadások és a befolyásolási műveletek már most is az európai demokrácia elleni súlyos támadásoknak minősülnek, és minden, Európa területén végrehajtott fizikai fellépés drámai eszkalációt vonna maga után; felhívja a tagállamokat, hogy tárják fel és vizsgálják ki a kritikus infrastruktúra szabotálására irányuló orosz kísérleteket; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a választási infrastruktúra védelmét szolgáló biztosítékokat, amely különösen ki van téve a választások előtti és alatti fizikai támadásoknak és kibertámadásoknak;

33.  emlékeztet arra, hogy még abban az esetben is, ha a törvény korlátozza a politikai finanszírozás forrásait, az orosz szereplők módot találtak ezek megkerülésére, és támogatást ajánlottak fel szövetségeseik számára; emlékeztet különösen a külföldi bankoktól (például a franciaországi Nemzeti Front párt esetében 2016-ban) kapott hitelekre, beszerzési és kereskedelmi megállapodásokra (például a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung által 2019. május 17-én az FPÖ pártról, valamint Buzzfeed és a L’Espresso által 2019. július 10-én Olaszországban a Legáról/Salvini miniszterelnökről napvilágra hozott állítások esetében), valamint a pénzügyi tevékenységek megkönnyítéséről szóló bizonyítékokra (amint arról a brit sajtó beszámolt a Leave.eu kampány kapcsán);

34.  elítéli, hogy a külföldi beavatkozási kampányok gyakran meghatározott kisebbségek és kiszolgáltatott csoportok ellen irányulnak, és megjegyzi, hogy e kisebbségek célkeresztbe állítása azt az átfogó célt szolgálja, hogy aláássák a demokratikus és egyenlőségen alapuló társadalmak vonzerejét;

35.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0079. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0292. (3) HL C, C/2023/1226., 2023.12.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1226/oj. (4) HL C 347., 2022.9.9., 61. o. (5) HL C 167., 2023.5.11., 18. o. (6) HL C 125., 2022.3.18., 2. o. (7) Európai Bizottság, Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága: „A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: – A kockázatkezelési keret alkalmazása az orosz dezinformációs kampányokra”, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023, https://data.europa.eu/doi/10.2759/764631.