Az Európai Parlament 2024. április 10-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának a „Parlament 2024” parlamenti reform végrehajtása céljából történő módosításairól (2024/2000(REG))

P9_TA(2024)0176 A9-0158/2024

Az Európai Parlament,

–  tekintettel elnöke 2024. január 31-i levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 236. és 237. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről és a 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti rendeletre irányuló javaslatára(2),

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0158/2024),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  úgy határoz, hogy ezek a módosítások 2024. július 16-án lépnek hatályba; úgy határoz, hogy az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget végrehajtási intézkedések elfogadására felhatalmazó módosításokat azonban e határozat elfogadásának napjától kell alkalmazni;

3.  úgy határoz, hogy átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a jogalkotási eljárásokra, amelyekre vonatkozóan a Parlament a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó plenáris ülésének vége előtt nem fogadott el álláspontot, és amelyekre az 56., 57. vagy 58. cikket alkalmazták; megbízza az Elnökök Értekezletét, hogy a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján a 240. cikknek megfelelően határozza meg ezeket az átmeneti intézkedéseket; úgy határoz, hogy azokra a jogalkotási eljárásokra, amelyekre az 57. cikket alkalmazták, és amelyekre vonatkozóan az illetékes bizottság jelentését az utolsó plenáris ülés vége előtt fogadták el, az 57. cikk a javasolt jogi aktus elfogadásáig továbbra is alkalmazandó;

4.  hangsúlyozza, hogy az elnöki, az alelnöki és a quaestori tisztségekre szánt jelöltek nevének előterjesztésekor és megválasztásukkor a képviselőcsoportok kollektív felelősséget viselnek azért, hogy a jelöltek előterjesztésekor tiszteletben tartsák a nemek közötti egyensúlyt;

5.  elkötelezett, hogy együttműködik a Bizottsággal az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló, 2010. október 20-i keretmegállapodás(3) felülvizsgálatának megkezdése érdekében a „Parlament 2024” parlamenti reform fényében, és üdvözli, hogy a Parlament elnöke e célból kezdeményezte az első lépéseket a Bizottság elnökénél;

6.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 25 cikk – 9 bekezdés (9)  Az Elnökség engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy kiküldetéseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat. (9)  Az Elnökség engedélyezi a meghallgatások költségeit. Az ilyen ülések vagy kiküldetések engedélyezése esetén a nyelvhasználati szabályokat az Elnökség által elfogadott többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni. A küldöttségekre ugyanez a szabály vonatkozik. Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 27 cikk – 7 bekezdés (7)  Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért. (7)  Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a különbizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete a 207a. cikkel összhangban javaslatot tesz a Parlamentnek ideiglenes jogalkotási bizottságok létrehozására. Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 27 cikk – 7 a bekezdés (új) (7a)   Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó kiküldetéseket és parlamentközi üléseket. Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 42 cikk 42. cikk A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata törölve (1)  Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e. (2)  A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel. (3)  Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogi aktus pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét. (4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról. Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 1 bekezdés – 1a és 1 b albekezdés (új) A Parlament állásfoglalása megjelöli a javaslat megfelelő jogalapját. A Parlament megvizsgálja a javaslat esetleges pénzügyi vonatkozásait. Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés A javaslatot az Elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az Elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzés tekintetében illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az Elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalja. A javaslatot az Elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az Elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalhatja. A véleményt indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni. Amennyiben az Elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalja. Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 2 bekezdés – 6a albekezdés Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság úgy határoz, hogy az 54. cikkel összhangban saját kezdeményezésű jelentést készít a javaslatról, és az Elnök nem utalta a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre, a téma szerint illetékes bizottság kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét, amelyet indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni. Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 3 bekezdés (3)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan. (3)  A téma szerint illetékes bizottság saját kezdeményezésére is benyújthat ilyen javaslatot. Véleményt kér a jogalap megfelelőségéről a jogi ügyekben illetékes bizottságtól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni. Módosítás 9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 4 bekezdés (4)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját. (4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményt adhat ki a javaslat esetleges pénzügyi vonatkozásairól a téma szerint illetékes bizottságnak. Köteles erről véleményt nyilvánítani abban az esetben, ha a téma szerint illetékes bizottság ezt kéri. Minden ilyen véleményt indokolatlan késedelem nélkül el kell készíteni. Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)   A Parlament állásfoglalása ajánlásokat tartalmaz a kért javaslat tartalmára vonatkozóan. Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 4 b bekezdés (új) (4b)   A Parlament állásfoglalását a Tanács és a Bizottság tudomására kell hozni a 38. cikk (2) bekezdésében említett éves intézményközi program megalkotásáról szóló együttes nyilatkozatba való esetleges beillesztése céljából. Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 5 bekezdés – 1a és 1b albekezdés (új) Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (16) bekezdésének harmadik albekezdésében és a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésében előírt három hónapos határidő lejártakor a Bizottságot felkérhetik, hogy a 132. cikk alapján tegyen nyilatkozatot a plenáris ülésen, hogy tájékoztassa a Parlamentet az általa meghozni kívánt nyomonkövetési intézkedésekről. Amennyiben egy ilyen nyilatkozat az e bekezdés második albekezdésében említett határidő lejártát követően nem kerül fel az első vagy második plenáris ülés napirendjére, a téma szerint illetékes bizottság felkéri az illetékes biztost, hogy egyik soron következő ülésén adja meg az e bekezdés második albekezdésében említett információkat. Módosítás 13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47 cikk – 6 bekezdés (6)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy a Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni. A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen beszámol ezen ellenőrzés eredményeiről az Elnökök Értekezletének. (6)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi és jelentést tesz az Elnökök Értekezletének arról, hogy a Bizottság eleget tesz-e a keretmegállapodás (16) bekezdése harmadik albekezdésének, valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni. Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – cím A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata A kötelező erejű jogi aktusok és az illetékességgel kapcsolatos kérdések bizottsághoz utalása Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra. A többi bizottságot egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról. (1)  Az Elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz vagy az 58. cikk értelmében az illetékes bizottságokhoz utalja vizsgálatra. Az Elnök ezzel egyidejűleg a javaslatokat egy vagy több bizottsághoz utalhatja, hogy az 56. cikk alapján véleményt nyilvánítsanak. A többi bizottságot és a képviselőcsoportokat egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról. Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   A bizottságok vagy a képviselőcsoportok a bizottsághoz való utalástól számított két héten belül megtámadhatják az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást. Ilyen esetben az adott bizottságnak vagy képviselőcsoportnak az Elnökök Értekezlete következő ülése előtt legalább egy héttel részletes írásbeli indokolást és a VI. melléklet alapján megalapozott alternatívát kell benyújtania. Az Elnökök Értekezlete az ügyben ajánlást kérhet a Bizottsági Elnökök Értekezletétől. A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke a következő ülésén elfogadja az említett ajánlást. Az Elnökök Értekezlete a következő ülésén határoz a bizottsághoz való végleges utalásról, feltéve, hogy a Bizottsági Elnökök Értekezlete legalább egy héttel korábban továbbította ajánlását. Ha az első albekezdésben megállapított határidőn belül egyetlen bizottság vagy képviselőcsoport sem támadja meg az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást, a javaslatnak az Elnök által valamely bizottsághoz való utalása végleges. Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 2 bekezdés (2)  Kétség esetén az elnök azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 211. cikk (2) bekezdésével. (2)  Kétség esetén az Elnök az (1) bekezdés értelmében az illetékes bizottsághoz való utalást megelőzően az illetékesség kérdésében ajánlást kérhet a Bizottsági Elnökök Értekezletétől. A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke a következő ülésén elfogadja az említett ajánlást. Az ajánlás kézhezvételét követően az Elnök bejelentést tesz az illetékes bizottsághoz való utalásról. A képviselőcsoportokat ezzel egyidejűleg tájékoztatni kell az illetékes bizottsághoz való utalásról. A képviselőcsoportok a bizottsághoz való utalástól számított két héten belül megtámadhatják az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást. Ilyen esetben az adott képviselőcsoportnak legalább két héttel az Elnökök Értekezlete következő ülését megelőzően részletes írásbeli indokolást és a VI. melléklet alapján megalapozott alternatívát kell benyújtania. Az Elnökök Értekezlete a következő ülésén határoz az illetékes bizottsághoz való utalás kérdésében. Ha az első albekezdésben megállapított határidőn belül egyetlen képviselőcsoport sem támadja meg az Elnök által az illetékes bizottsághoz vagy bizottságokhoz való utalást, az Elnök által való utalás végleges. Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)   Az utalástól számított két héten belül bármely olyan bizottság, amelyhez az Elnök nem utalta a javaslatot az (1) bekezdés értelmében való véleményezésre, kérheti a Bizottsági Elnökök Értekezletének engedélyét ilyen vélemény készítésére. A kérelemnek írásbeli indokoláson kell alapulnia, amely igazolja, hogy az ügy jelentős mértékben a bizottságnak a VI. melléklet szerinti hatáskörébe tartozik. A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke a következő ülésén határoz, és erről tájékoztatja az Elnököt. Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 3 bekezdés (3)  Az Elnök azután jelenti be az illetékes bizottsághoz való utalást a plenáris ülésen, hogy a javaslatot az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megkapta –a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti, 163. cikk szerinti kérelmek eseteinek kivételével –, és adott esetben azt követően, hogy a 211. cikk (2) bekezdésével összhangban rendezték a bizottságok közötti hatásköri ütközéseket. A plenáris ülésen történő bejelentést követően az illetékes bizottsághoz való utalást közzé kell tenni a Parlament honlapján. (3)  Az Elnök azután jelenti be az illetékes bizottsághoz való utalást a plenáris ülésen, hogy a javaslatot az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megkapta – a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti, 163. cikk szerinti kérelmek eseteinek kivételével –, és adott esetben azt követően, hogy rendezték a bizottságok közötti hatáskörök kérdését. A plenáris ülésen történő bejelentést követően az illetékes bizottsághoz való utalást közzé kell tenni a Parlament honlapján. Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 4 bekezdés (4)  Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel a Bizottság munkaprogramjában. törölve Módosítás 21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 5 bekezdés (5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget. törölve Módosítás 22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  Az e cikkben említett határidők kiszámítása céljából a parlamenti tevékenység nélküli hetek és a külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott hetek nem vehetők figyelembe. Módosítás 23 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 49 cikk – 1 bekezdés Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodhat(nak) egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 38. cikk (2) bekezdése szerinti éves intézményközi programról szóló együttes nyilatkozatban prioritásként meghatározott javaslatok körében. Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodik vagy megállapodnak egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 38. cikk (2) bekezdése szerinti éves intézményközi programról szóló együttes nyilatkozatban prioritásként meghatározott javaslatok körében. Módosítás 24 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 49 cikk – 1 a bekezdés (új) A gyorsított jogalkotási eljárásokat az illetékes bizottság vagy bizottságok jelentése alapján kell lefolytatni. Ennek érdekében a gyorsított eljárásokkal összhangban vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élvezhetnek más napirendi pontokkal szemben. Módosítás 25 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 51 cikk – 2 bekezdés (2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 48. cikk (4) bekezdése alapján még nem történt meg. (2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és feltéve, hogy az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki. Az illetékes bizottság szintén határozhat úgy, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel a Bizottság munkaprogramjában. Módosítás 26 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52 cikk – 2 bekezdés (2)  Az elnök ehelyett azt is javasolhatja, hogy az elnök vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításcsomagot fogalmazzon meg. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak. (2)  Az elnök ehelyett azt is javasolhatja, hogy a módosítások előterjesztésének határidejét az előzetes jelentéstervezet elkészültét megelőzően állapítsák meg. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha a módosításokkal szemben a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 10 munkanapnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 159. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint a 159. cikk (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül kell benyújtani a Parlamentnek. Az előterjesztett módosításokat a bizottság a módosítások határidejének lejártát követő lehető legkorábbi ülésén szavazásra bocsátja, amelyet követően jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és módosításokat kell benyújtani a Parlamentnek. Ha a bizottságban legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport kifogást emel a módosításokkal szemben, ezekről a bizottság következő ülésén kell szavazni. Módosítás 27 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 53 a cikk (új) 53a. cikk Társelőadói feladatkör (1)  Kivételes esetben, az 51. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül és az illetékes bizottság kérésére az Elnökök Értekezlete engedélyezheti legfeljebb három társelőadó kinevezését. Általános szabályként a társelőadók különböző képviselőcsoportokból érkeznek. (2)  A társelőadók kinevezése az (1) bekezdés alapján nincs engedélyezve a bizottságok által az 58. cikk alapján közösen készített jelentések, az 56. cikk szerinti vélemények és a saját kezdeményezésű jelentések esetében, a költségvetési vagy intézményi természetű saját kezdeményezésű jelentések kivételével. Módosítás 28 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 54 cikk – 4 bekezdés (4)  A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 160. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatásra, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy ha azokat a képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 190. cikk alkalmazandó. A 190. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is. (4)  A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 160. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban kell megvitatni vagy közvetlenül a plenáris ülésen történő szavazásra kell bocsátani. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatásra, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy ha azokat a képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 181. cikk (3) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 190. cikk alkalmazandó. A 190. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is. Módosítás 29 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 54 cikk – 5 bekezdés (5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 46. vagy a 47. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként18 engedélyezték. (5)  A (4) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 46. vagy a 47. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, ha a jelentést stratégiai jelentésként, végrehajtási jelentésként, illetve az Elnökök Értekezlete által megállapított végrehajtási rendelkezésekben felsorolt éves tevékenységi és ellenőrzési jelentésként engedélyezték. __________ 18 Lásd az Elnökök Értekezletének vonatkozó határozatát. Módosítás 30 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 54 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)   A bizottsági elnökök megállapodást köthetnek más bizottságok elnökeivel egy saját kezdeményezésű jelentés vagy nem jogalkotási jelentés adott bizottságnak való kiosztásáról. Ha két vagy több állandó bizottság között felmerül a hatáskör kérdése, a Bizottsági Elnökök Értekezlete megvizsgálja az ügyet. Amennyiben e bizottságok között nem születik megállapodás, a Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke ajánlást ad ki. Az Elnökök Értekezlete az említett ajánlás alapján a lehető legkorábbi ülésén, de legkésőbb az ajánlás továbbítását követő hat héten belül határozatot hoz. Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlást elfogadottnak kell tekinteni. Módosítás 31 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés (1)  Ha az a bizottság, amelyhez az ügyet először utalták, egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az üggyel elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, e bizottságok kérhetik az Elnököt, hogy a 210. cikk (2) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleményt nyilvánító bizottságnak jelölje ki. (1)  A bizottságok a 48. és az 54. cikk értelmében engedélyt kaphatnak vélemény készítésére, amennyiben egy ügy a VI. melléklet18a értelmében jelentős mértékben a hatáskörükbe tartozik. __________ 18a Ez az albekezdés nem érinti az eljárási szabályzatnak a horizontális ügyekkel kapcsolatos véleményekre és értékelésekre, valamint a költségvetési és mentesítési ügyekre vonatkozó egyéb rendelkezéseit. Módosítás 32 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)   Az illetékes bizottság és bármely véleményt nyilvánító bizottság elnökeit és előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve. Az említett bizottságok előadói folyamatosan tájékoztatják egymást és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról. Módosítás 33 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 2 bekezdés (2)  Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért azok megfogalmazója felelős, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleményt nyilvánító bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásos indokolásért a vélemény előadója felelős. (2)  Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért azok megfogalmazója felelős, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleményt nyilvánító bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásos indokolásért a vélemény előadója felelős. Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleményt nyilvánító bizottságoknak a véleményüket el kell készíteniük ahhoz, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. Az illetékes bizottság a bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról – a változás indokolásával együtt – haladéktalanul tájékoztatja a véleményt nyilvánító bizottságokat. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően. Amennyiben a vélemény nem kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz. (2a)   Amennyiben a vélemény nem kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság jelentéstervezetének módosításait tartalmazza. Az illetékes bizottság által meghatározott ütemtervnek elegendő időt kell hagynia a véleményt nyilvánító bizottságok számára ahhoz, hogy konkrét határidőt állapítsanak meg módosításaik benyújtására és munkájuk befejezésére. Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról. (2b)   Az illetékes bizottság szavaz a véleményt nyilvánító bizottság módosításairól. A véleményt nyilvánító bizottság azon módosításait, amelyeket az illetékes bizottság nem fogadott el, az említett véleményt nyilvánító bizottság vizsgálat céljából közvetlenül a Parlament elé terjesztheti, kivéve a 93. cikk, a 118. cikk és az V. melléklet szerinti vélemények esetén. A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak. (2c)   A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak. A véleményt nyilvánító bizottság hatáskörén kívül eső módosítások nem fogadhatók el. Módosítás 34 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 3 bekezdés (3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleményt nyilvánító bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról az illetékes bizottság haladéktalanul tájékoztatja a véleményt nyilvánító bizottságot vagy a véleményt nyilvánító bizottságokat. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően. törölve Módosítás 35 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 4 bekezdés (4)  Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy álláspontját olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes izottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a véleményt nyilvánító bizottság nevében. törölve Módosítás 36 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 5 bekezdés (5)  A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (4) bekezdésben említett módosításokat. törölve Módosítás 37 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 6 bekezdés (6)  A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelni kell az illetékes bizottság jelentéséhez. (6)  A véleményt nyilvánító bizottságok által elfogadott valamennyi véleményt mellékelni kell az illetékes bizottság jelentéséhez. Módosítás 38 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 7 bekezdés (7)  E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülés által megfontolandó módosításokat. törölve Módosítás 39 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 cikk – 8 bekezdés (8)  A véleményt nyilvánító bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadóiminőségben meg kell hívni az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire. (8)  A véleményt nyilvánító bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meg kell hívni az illetékes bizottság üléseire. A véleményt nyilvánító bizottság előadóját tanácsadói minőségben szintén meg kell hívni az intézményközi tárgyalások keretében tartott árnyékelőadói ülésekre és előkészítő ülésekre. A rendes jogalkotási eljárás tekintetében ez a bekezdés csak az első olvasat szakaszára alkalmazandó. Módosítás 40 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56 a cikk (új) 56a. cikk A költségvetési vonzattal bíró, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatok költségvetési értékelése (1)  A 48. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat hatással van az Unió költségvetésére, az Elnök a javaslatot a költségvetési ügyekben illetékes bizottsághoz utalja. A bizottság ezt követően költségvetési értékelést készít a javaslatról, ha azt helyénvalónak tartja, vagy ha azt a téma szerint illetékes bizottság kéri. Ez a bekezdés nem érinti annak lehetőséget, hogy a költségvetési ügyekben illetékes bizottság felhatalmazást kapjon arra, hogy az 56. cikk alapján véleményeket terjesszen elő, vagy az 58. cikk alapján egy vagy több bizottsággal közösen járjon el. (2)  A téma szerint illetékes bizottság határidőt állapít meg a költségvetési értékelés elkészítésére. A bejelentett ütemtervet érintő bármely változásról haladéktalanul tájékoztatni kell a költségvetési ügyekben illetékes bizottságot. A téma szerint illetékes bizottság e határidő lejárta előtt nem fogadhatja el jelentését. (3)  A költségvetési értékelés során a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat elegendő pénzügyi forrásról és emberi erőforrásról gondoskodik-e, és értékeli a javasolt finanszírozás más uniós programokra vagy szakpolitikákra gyakorolt lehetséges hatását. Azt is meghatározza, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel, a saját források rendszerével és a megfelelő intézményközi megállapodással, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési elvekkel. Adott esetben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság azt is meghatározza, hogy a javaslat összeegyeztethető-e a Parlamentnek az említett keret, rendszer, megállapodás vagy elvek módosítására vagy felváltására irányuló bármely javaslattal kapcsolatos álláspontjával. (4)  A költségvetési értékelés a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban a (3) bekezdésben említett szempontok értékeléséből áll. A költségvetési értékelés adott esetben tartalmazhat módosításokat is a javaslathoz, amelyek kizárólag a (3) bekezdésben említett szempontokra terjednek ki. A téma szerint illetékes bizottság e szempontokra vonatkozó módosításai nem fogadhatók el. A költségvetési értékelést, beleértve a módosításokat is, be kell építeni magába a jelentésbe. (5)  Amennyiben költségvetési értékelést nyújtanak be, a téma szerint illetékes bizottság és a költségvetési ügyekben illetékes bizottság az eljárás során mindvégig együttműködik a szakpolitikai és a költségvetési célok közötti teljes összhang biztosítása érdekében. E célból meghívják egymás előadóit a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatos parlamenti vitáikra, beleértve az előadók és az árnyékelőadók közötti találkozókat is. (6)  Amennyiben költségvetési értékelést nyújtanak be, a 74. cikk (1) bekezdésében említett tárgyalócsoportba be kell vonni a költségvetési ügyekben illetékes bizottság előadóját a (3) bekezdésben említett szempontok tekintetében. Amennyiben nem nyújtanak be költségvetési értékelést, a téma szerint illetékes bizottság felkérheti a költségvetési ügyekben illetékes bizottságot, hogy az intézményközi tárgyalások bármely szakaszában nyújtson segítséget a 74. cikk (1) bekezdésében említett tárgyalócsoportnak a (3) bekezdésben említett szempontokkal kapcsolatban. Módosítás 41 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 57 cikk 57. cikk törölve A társbizottsági eljárás (1)  Ha a hatáskör kérdését a 211. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete az VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 56. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel: –  az ütemtervről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg; –  az előadó és a vélemények előadói folyamatosan tájékoztatják egymást és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról; –  az érintett bizottsági elnököket, előadókat és a vélemények előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve; közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy megosztott hatáskörükbe tartoznak és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök elhatárolására vonatkozó nézeteltérés esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni; az Elnökök Értekezlete határozhat a hatáskörök kérdésében, vagy dönthet úgy is, hogy az 58. cikkben említett közös bizottsági eljárást kell alkalmazni; az Elnökök Értekezlete határozatát a 211. cikkben megállapított eljárással és határidőn belül hozza meg; –  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak; amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság kizárólagos hatáskörét, a társbizottság közvetlenül a plenáris ülésre nyújthat be módosításokat; ha az illetékes bizottság és a társbizottság megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság nem fogadja el, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a plenáris ülésre; –  ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója. Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó határozata a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik. Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során a felelős bizottságnak tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait. A felelős bizottságnak különösen be kell tartania a jóhiszemű együttműködés elvének betartására vonatkozó kötelezettséget az ütemtervet illetően, és tiszteletben kell tartania a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a plenáris ülésre benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat. (2)  Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 105. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában. (A módosítás az egész szövegben alkalmazandó: az 57. cikkre való hivatkozások törlése és az eljárási szabályzat ennek megfelelő módosítása.) Módosítás 42 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58 cikk – 1 bekezdés (1)  Ha a 211. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben: (1)  Ha egy ügy két vagy három bizottság hatáskörébe tartozik, anélkül, hogy egyikük fő hatáskörébe tartozna, a 48. cikk vagy az 54. cikk alapján közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást lehet alkalmazni. Minden bizottság kijelöl egy előadót. –  a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és –  álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos. Módosítás 43 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58 cikk – 2 bekezdés (2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az érintett bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. (2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az érintett bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. A bizottsági elnökök eltérő megállapodásának hiányában az ülések elnöki tisztét az érintett bizottságok elnökei felváltva látják el. Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából. Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából. A határozatképesség, a többség és a küszöbértékek kiszámításához úgy kell tekinteni, hogy valamennyi érintett bizottság egyetlen bizottságot alkot. Módosítás 44 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58 cikk – 3 bekezdés (3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor. (3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg. Amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni, a közös ülésre a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek üléseire fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor. Módosítás 45 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 71 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő plenáris ülés kezdetén be kell jelenteni. A plenáris ülésen történt bejelentést követő nap végéig a legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport írásban kérheti, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ugyanezen a plenáris ülésen megtartja az említett szavazást. A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő plenáris ülés kezdetén be kell jelenteni. A plenáris ülésen történt bejelentést követő nap végéig a legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport vagy az 56. cikk értelmében véleményt nyilvánító bizottság írásban kérheti, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ugyanezen a plenáris ülésen megtartja az említett szavazást. Módosítás 46 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 71 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az első albekezdésben megállapított határidőn belül, az Elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az Elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat egy, a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot pártoló, és egy, az e határozatot ellenző képviselőnek. E képviselők legfeljebb két percben szólalhatnak fel. Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az első albekezdésben megállapított határidőn belül, az Elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az Elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat minden egyes képviselőcsoportból egy képviselőnek, hogy felszólaljon a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatról. E képviselők legfeljebb egy percben szólalhatnak fel. Módosítás 47 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 cikk – 1 bekezdés (1)  A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottságelnöke által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit. (1)  A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, és az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottság elnöke által kijelölt alelnöke tölti be az elnöki tisztét, aki nem lehet az érintett jelentés árnyékelőadója. Ha sem az elnök, sem az alelnök nem tud részt venni a Tanáccsal és a Bizottsággal tartott adott tárgyaláson („háromoldalú egyeztetés”), az elnök az ülés előtt tájékoztatja a Parlament elnökét, hogy a tárgyalócsoport elnöki tisztét az adott háromoldalú egyeztetésen kivételesen az előadó látja el. Az 56a. cikk sérelme nélkül a tárgyalócsoport magában foglalja a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóját. Ha egy árnyékelőadó nem tud részt venni egy adott háromoldalú egyeztetésen, képviselőcsoportja kijelölhet egy másik képviselőt az árnyékelőadó helyettesítésére. Módosítás 48 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 cikk – 2 bekezdés (2)  A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon (háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt meg kell köröztetni a tárgyalócsoporton belül. (2)  A háromoldalú egyeztetés keretében megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt meg kell köröztetni a tárgyalócsoporton belül. Módosítás 49 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74 cikk – 5 bekezdés (5)  Az 57. és 58. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézeteltérés esetén a tárgyalásokmegnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg. (5)  Az 58. cikk értelmében érintett bizottságok közötti, a tárgyalások megnyitásával és lefolytatásával kapcsolatos nézeteltérés esetén e tárgyalások részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az 58. cikkben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg. Módosítás 50 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 3 fejezet – 4 a szakasz (új) – cím 4A. SZAKASZ SZABÁLYOK ELLENTMONDÁSA Módosítás 51 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78 a cikk (új) 78a. cikk Szabályok ellentmondása Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget. Módosítás 52 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 94 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)   A kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó módosításokat a Bizottság a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodással összhangban előzetesen végrehajthatósági értékelésnek veti alá. A 47. cikknek megfelelően készülő jelentésekhez vagy elfogadott javaslatokhoz közvetlenül kapcsolódó kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Bizottságnak. A költségvetési ügyekben illetékes bizottság minden évre meghatározza a végrehajthatósági értékelésre vonatkozó eljárást és ütemtervet. Ennek az eljárásnak és ütemtervnek elegendő időt kell biztosítania a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz fűzött módosítások kidolgozására. A költségvetési ügyekben illetékes bizottság csak akkor küldheti el a Bizottságnak a javasolt kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, ha ezeket a javaslatokat egy bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő támogatja. Módosítás 53 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 94 cikk – 4 bekezdés (4)  Az illetékes bizottság a módosításokról a plenáris ülésen történő megvitatásukat megelőzően szavaz. (4)  Az illetékes bizottság minden költségvetési módosításról a plenáris ülésen történő megvitatásukat megelőzően szavaz. A szavazás során elsőbbséget élveznek azok a módosítások, amelyek a 47. cikknek megfelelően készülő jelentésekhez vagy elfogadott javaslatokhoz közvetlenül kapcsolódó kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosak. Módosítás 54 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99 cikk – értelmező rész (új) A Bizottság mentesítése magában foglalja a nem hagyományosan finanszírozott eszközöket, a költségvetésen kívüli eszközöket és a teljesítményalapú hibrid eszközöket. Mivel az ilyen eszközök különleges ellenőrzési keretet igényelnek, a mentesítéssel kapcsolatban illetékes bizottságot az 56. cikkel összhangban szisztematikusan be kell vonni ezen eszközök vizsgálatába. Módosítás 55 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 113 cikk – cím Társbizottsági eljárásban vagy közös bizottsági eljárásban történő vizsgálat Közös bizottsági eljárásban történő vizsgálat Módosítás 56 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 113 cikk – 1 bekezdés (1)  Amennyiben az alapul szolgáló jogalkotási aktust a Parlament az 57. cikkben meghatározott eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következő további rendelkezések alkalmazandók: törölve –  a felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítani kell az illetékes bizottságnak és a társbizottságnak; –  az illetékes bizottság elnöke határidőt állapít meg a társbizottság számára, amelyen belül az javaslatokat fogalmazhat meg a kizárólagos hatáskörébe vagy a két bizottság közös hatáskörébe tartozó kérdések kapcsán; –  amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete lényegét illetően a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik, a társbizottság javaslatait az illetékes bizottság szavazás nélkül elfogadja; amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja e szabályt, az Elnök a társbizottság számára engedélyezheti, hogy állásfoglalási indítványt nyújtson be a plenáris ülésre. Módosítás 57 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 1 bekezdés (1)  Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely, e szabályzat 114. cikke hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról e szabályzat 115. cikkének megfelelően. (1)  Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely, e szabályzat 114. cikke hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról e szabályzat 115. cikkének megfelelően. Módosítás 58 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 3 bekezdés (3)  Az ezen ajánlástervezetek elfogadására irányuló eljárás során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani. (3)  Az ezen ajánlástervezetek elfogadására irányuló eljárás során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani. Az 56. cikknek megfelelően más bizottságok véleményt készíthetnek az illetékes bizottság számára. Módosítás 59 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118 cikk – 6 bekezdés (6)  Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét fel kell venni ugyanazon plenáris ülés napirendjére. Ezen ajánlásokat vitára kell bocsátani, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást kell tartani. (6)  Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét fel kell venni ugyanazon plenáris ülés napirendjére. Ezen ajánlásokat vitára lehet bocsátani, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást kell tartani. Módosítás 60 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123 a cikk (új) 123a. cikk Együttműködés a bizottságokkal vagy különleges ellenőrző meghallgatások keretében Az uniós intézmény vagy szerv képviselőjének és bármely más személynek együtt kell működnie a bizottságok ülésein és a különleges ellenőrző meghallgatásokon való részvételre irányuló felkérések esetén, és rendelkezésre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat a bizottságok számára, illetve az ilyen meghallgatásokra. Együttműködés hiányában a bizottság vagy a különleges ellenőrző meghallgatás elnöke felkérheti az Elnököt, hogy intézkedjen. Az Elnök az Elnökök Értekezletével folytatott konzultációt követően dönt arról, hogy alkalmaz-e egyet vagy többet az alábbi intézkedések közül: a)  a főtitkár arra való utasítása, hogy a 123. cikk (3) bekezdésének megfelelően kérjen engedélyt a quaestoroktól hosszú távú belépőkártyák visszavonására vagy deaktiválására; b)  a Parlament elégedetlenségét kifejező hivatalos nyilatkozat; c)  az érintett uniós intézményhez vagy szervhez vagy bármely más szervezethez intézett azon kérés, hogy küldjön képviselőt az Elnökök Értekezletének ülésére, hogy magyarázatot adjon az együttműködés elutasítására; d)  egyéb megfelelő intézkedések. Módosítás 61 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cím – cím KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL KAPCSOLATOK MÁS INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL ÉS POLITIKAI ELSZÁMOLTATHATÓSÁG Módosítás 62 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a feladatköröknek (tárcáknak) a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról. (1)  Az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet az új Bizottság tervezett felépítéséről és a feladatköröknek (tárcáknak) a biztosok javasolt új testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról, valamint egyéb átfogó kérdésekről, többek között az említett testületen belül a nemek egyensúlyáról. Módosítás 63 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125 cikk – 3 bekezdés (3)  A meghallgatásokat a bizottságok végzik. A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális jellegű feladatköre van, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is. (3)  A megerősítő meghallgatásokat a bizottságok végzik. A megerősítő meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális jellegű feladatköre van, feltéve, hogy a megerősítő meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is. A meghallgatások nyilvánosak. A megerősítő meghallgatások nyilvánosak. (A módosítás az egész szövegben alkalmazandó: a „meghallgatások” kifejezés helyébe a „megerősítő meghallgatások” kifejezés lép a 125. cikkben és a VII. mellékletben.) Módosítás 64 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 133 a cikk (új) 133a. cikk Nyilatkozatok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikke jogalapként való alkalmazásának kifejtése céljából (1)  Amennyiben a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktusra irányuló javaslat elfogadását tervezi, az Elnök felkéri a Bizottság elnökét, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentben, amelyben kifejti az említett jogalap kiválasztásának okait, valamint felvázolja a javaslat fő célkitűzéseit és elemeit. A nyilatkozatot a javaslat Bizottság általi hivatalos elfogadása előtt kell megtenni. Amennyiben ez nem történik meg, a nyilatkozatot fel kell venni a javaslat Bizottság általi elfogadását követő első plenáris ülés napirendtervezetébe, kivéve, ha az Elnökök Értekezlete másként határoz. Az Elnökök Értekezlete határozza meg, hogy a nyilatkozatot követően sor kerül-e teljes vitára. A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Amennyiben az említett nyilatkozat nem kerül fel az első albekezdésben említett javaslat elfogadását követő első plenáris ülés napirendjére, a téma szerint illetékes bizottság felkéri az illetékes biztost, hogy a bizottság egyik soron következő ülésén adja meg az első albekezdésben említett információkat. (2)  Az Elnök a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalja a javaslatot a jogalap ellenőrzése céljából. Ha az említett bizottság úgy határoz, hogy megkérdőjelezi a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről szükség esetén szóban jelentést tesz a Parlamentnek. A 149. cikk (3)–(5) bekezdése alkalmazandó. (3)  Amennyiben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktusra irányuló javaslat jelentős hatással lehet az uniós költségvetésre, a Parlament kéri az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatában27a előírt költségvetési vizsgálati eljárás megindítását. Az első albekezdésben említett együttes nyilatkozatban meghatározott vegyes bizottságba delegált parlamenti küldöttség tagjai az egyes képviselőcsoportok egy-egy képviselője a Parlament költségvetési ügyekben illetékes bizottságának tagjai közül, valamint a téma szerint illetékes bizottságok egy-egy képviselője. (4)  Legkorábban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapuló jogi aktus hatálybalépésétől számított három hónap elteltével, majd azt követően megfelelő időközönként az Elnök felkéri az illetékes biztost, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek, beszámolva az érintett jogi aktus végrehajtásáról, valamint arról, hogy a Szerződések követelményeinek fényében szükséges-e fenntartani a jogi aktus rendelkezéseit. A (1) bekezdésben meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó. _________________ 27a HL C 444. I, 2020.12.22., 5. o. Módosítás 65 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cím – 3 fejezet – cím PARLAMENTI KÉRDÉSEK KÜLÖNLEGES ELLENŐRZŐ MEGHALLGATÁSOK ÉS PARLAMENTI KÉRDÉSEK Módosítás 66 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 135 a cikk (új) 135a. cikk Különleges ellenőrző meghallgatások (1)  Egy vagy több biztos valamely kiemelt politikai jelentőségű kérdésben történő meghallgatása céljából az Elnökök Értekezlete az Elnök, egy bizottság, legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport javaslatára rövid időn belül különleges ellenőrző meghallgatást hívhat össze. (2)  Az Elnökök Értekezlete meghatározza a képviselőcsoportok és a független képviselők által az adott különleges ellenőrző meghallgatásra kijelölendő képviselők számát. Adott esetben a képviselőcsoportok biztosítják az érintett bizottságok megfelelő képviseletét. (3)  A különleges ellenőrző meghallgatás elnöki tisztét az Elnök vagy felhatalmazás útján az alelnökök egyike látja el. Amennyiben az Elnökök Értekezlete másként nem határoz, a különleges ellenőrző meghallgatás teljes mértékben nyilvános. (4)  A képviselőcsoportok számára megállapított felszólalási időt egy blokként kell kezelni. Minden képviselőcsoport a saját blokkján belül felosztja a felszólalási időt a meghallgatáson részt vevő tagjai között. A független képviselők számára biztosított felszólalási idő nem tekintendő blokknak. (5)  A különleges ellenőrző meghallgatás lezárását követően az elnök a meghallgatáson részt vevő képviselők nevében írásbeli ajánlásokat terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Módosítás 67 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk – 1 bekezdés (1)  Minden plenáris ülésen legfeljebb körülbelül 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a biztosokhoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több témakörben, amelyet előzetesen és legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg. (1)  Minden plenáris ülésen legfeljebb körülbelül 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható egy biztoshoz vagy biztosokhoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több témakörben, amelyet előzetesen és legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg. Az Elnökök Értekezlete által a kérdések órájára meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. Módosítás 68 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk – 2 bekezdés (2)  Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát plenáris ülésenként kettőre kell korlátozni. A kérdések órájára választott témakör vagy témakörök függvényében lehetőség van azonban egy harmadik biztos meghívására. törölve Módosítás 69 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  Általános szabályként plenáris ülésenként egyszer előre meghatározott téma nélkül a Bizottság elnökével vagy kiválasztott biztosokkal különleges ellenőrző ülést kell tartani. Módosítás 70 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk – 3 bekezdés (3)  A kérdések óráját az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az Európai Tanács elnökével, a Tanács elnökségével, a Bizottság elnökével, a Bizottság alelnökével/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az eurócsoport elnökével is meg lehet tartani. (3)  A kérdések óráját az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az Európai Tanács elnökével, a Tanács elnökségével, a Bizottság elnökével, a teljes biztosi testülettel vagy meghatározott témákkal foglalkozó biztosokkal, a Bizottság alelnökével/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, az eurócsoport elnökével, valamint az uniós intézmények és szervek más releváns képviselőivel is meg lehet tartani. Módosítás 72 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137 cikk – 6 a bekezdés (új) (6a)  A képviselők nem rendelkeznek előre kiosztott ülőhelyekkel, és arra kell ösztönözni őket, hogy az ülésterem első soraiban foglaljanak helyet. Módosítás 73 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 150 cikk – 3 bekezdés (3)  Egy bizottság közvetlen párbeszédet folytathat bizottsági szinten a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit. (3)  Egy bizottság közvetlen párbeszédet folytathat bizottsági szinten a nemzeti parlamentekkel az e célra elkülönített költségvetési előirányzatok határain belül. Ez magában foglalhatja a jogalkotást megelőző és a jogalkotást követő együttműködés megfelelő formáit, beleértve az uniós jog és az uniós szakpolitikák végrehajtásának ellenőrzését is. Módosítás 74 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 154 cikk – 4 a bekezdés (új) (4a)   Az Elnökök Értekezlete valamely bizottság vagy legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport javaslatára dönthet úgy, hogy rendkívüli politikai jelentőségű ügyekben eseti plenáris ülést tart. Ilyen esetekben nem kerülhet sor szavazásra. Az Elnök az Elnökök Értekezletének határozatát követően összehívja a Parlamentet. Módosítás 75 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 158 cikk – 1 bekezdés (1)  A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az Elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az Elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben. (1)  A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezet elfogadását követően bekövetkező eseményekre vagy új politikai fejleményekre válaszul valamely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább a képviselők egytizede egy módosítást javasolhat a végleges napirendtervezethez. Az ilyen módosításokat az Elnöknek legalább egy órával a plenáris ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az Elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben. Módosítás 76 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 160 a cikk (új) 160a. cikk Viták az Európai Unió szempontjából fontos konkrét ügyekről – a Parlament nyilatkozatai (1)  A Parlament a 157. és 158. cikkel összhangban napirendre tűzhet az Európai Unió szempontjából fontos konkrét ügyekről szóló vitákat. (2)  A 132. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Módosítás 77 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 1 bekezdés (1)  Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani. (1)  Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport, legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő, a Bizottság vagy a Tanács váratlan fejlemények miatt kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról szóló határozat sürgős meghozatalát, amelyet a Parlamentnek a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtottak be. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani. A Bizottság vagy a Tanács által benyújtott kérelmek esetében az indokolásnak tartalmaznia kell minden egyes javaslat részletes indokolását és adott esetben a kötelező erejű jogi aktus elfogadására vagy hatálybalépésére vonatkozó, jogszabályban előírt határidők pontos megjelölését. Módosítás 78 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 2 bekezdés (2)  Az Elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik. (2)  A sürgős határozathozatalra irányuló kérelmeket az Elnökhöz való beérkezésüket követően a lehető leghamarabb be kell jelenteni a plenáris ülésen. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén kell szavazni, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották a képviselők részére. Ha több azonos tárgyú, sürgős határozathozatalra irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgős határozathozatalra irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik. Módosítás 79 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 3 bekezdés (3)  A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben. (3)  A sürgős határozathozatalra irányuló kérelemre vonatkozó szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője és egy ellenző felszólaló szólalhat fel, valamint az illetékes bizottság elnöke, vagy előadója, vagy mindkettőjük. E felszólalók egyike sem szólalhat fel három percet meghaladó terjedelemben. Módosítás 80 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 4 bekezdés (4)  A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg. (4)  A sürgős határozathozatalra irányuló kérelem jóváhagyása esetén az érintett napirendi pont elsőbbséget élvez a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita – amennyiben arra szükség van – és a szavazás időpontját az Elnök határozza meg. Módosítás 81 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 5 bekezdés (5)  Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján. (5)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján, az általánosan alkalmazandó szabályokkal összhangban és az ügy sürgősségének kellő figyelembevételével sürgős határozatot hoz a javaslatról. Ilyen esetben a javaslat vizsgálata elsőbbséget élvez a bizottság napirendjén szereplő egyéb pontokkal szemben, és az illetékes bizottság – amennyiben ez célszerű – az 52. cikk szerinti egyszerűsített eljárást alkalmazza. Sürgősségi eljárás alkalmazása és intézményközi tárgyalások folytatása esetén a 70. cikk és a 71. cikk nem alkalmazandó. A 74. cikket értelemszerűen alkalmazni kell. Módosítás 82 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 163 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)   Az Elnök, valamely bizottság, képviselőcsoport vagy az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő kérésére a Parlament kivételes esetben dönthet úgy, hogy a javaslatról szóló sürgős határozatot jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján hozza meg. Ilyen esetekben, amennyiben intézményközi tárgyalásokra kerül sor, a 70. és a 71. cikk nem alkalmazandó, és a 74. cikk értelemszerűen alkalmazandó. Módosítás 83 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 167 cikk – 4 bekezdés (4)  A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről kell tolmácsolást biztosítani. E szabálytól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el. (4)  A munkavégzés szokásos helyén kívüli kiküldetések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről kell tolmácsolást biztosítani. Ennek szabályait a többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni, és azoktól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el. Módosítás 84 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – cím Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája A felszólalási idő felosztása Módosítás 85 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés (3)  Azok a felszólalók, akiknek felszólalása szerepel a felszólalók listáján, a központi szónoki emelvényről szólalnak fel. A fogyatékossággal élő felszólalók tetszés szerint a helyükön is felszólalhatnak. (3)  Azok a felszólalók, akiknek felszólalása szerepel a felszólalók listáján, a központi szónoki emelvényről szólalnak fel, kivéve, ha az Elnök adott esetben másként határoz. A fogyatékossággal élő felszólalók tetszés szerint a helyükön is felszólalhatnak. Módosítás 86 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 4 bekezdés (4)  Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz. (4)  Valamely adott vita első részéhez az Elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok viszonylagos nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz. A képviselőcsoportok részére biztosított felszólalási időt tagjaik összlétszáma arányában kell megállapítani. Módosítás 87 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 5 bekezdés – c pont (c)  a független képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul; c)  a képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők részére együttes felszólalási időt kell megállapítani, amely a b) pontnak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul, a független képviselők összlétszámának arányában, a képviselők számának a 33. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határáig; Módosítás 88 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 7 bekezdés (7)  A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. (7)  A vitára rendelkezésre álló idő fennmaradó részét nem kell előzetesen felosztani. Ehelyett az Elnök általános szabályként legfeljebb egyperces felszólalásra hívhatja fel a képviselőket. Az Elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. A képviselőcsoportok felszólalói részére biztosított felszólalási időt tagjaik összlétszáma arányában kell megállapítani. Az Elnökök Értekezlete határozza meg az összes vitára fennmaradó időt. Módosítás 89 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 8 a bekezdés (új) (8a)   Általános szabályként a képviselőknek jelen kell lenniük azon a vitán, amelyen a tervek szerint felszólalnak, vagy amelyen fel kívánnak szólalni. Módosítás 90 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171 cikk – 9 bekezdés (9)  Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. A kék kártyát feltartó képviselő és a felszólaló nem lehet ugyanabból a képviselőcsoportból, és nem lehetnek mindketten független képviselők. A második mondatban foglalt, értelemszerűen alkalmazott feltételekre is figyelemmel az Elnök engedélyezheti, hogy az ilyen kérdést előterjesztő képviselő legfeljebb fél percig reagáljon a felszólaló válaszára. A felszólaló ezt követően válaszolhat erre a reakcióra. (9)  Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével vagy az elektronikus rendszer használatával jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. A kék kártyát feltartó képviselő és a felszólaló nem lehet ugyanabból a képviselőcsoportból, és nem lehetnek mindketten független képviselők. A második mondatban foglalt, értelemszerűen alkalmazott feltételekre is figyelemmel az Elnök engedélyezheti, hogy az ilyen kérdést előterjesztő képviselő legfeljebb fél percig reagáljon a felszólaló válaszára. A felszólaló ezt követően válaszolhat erre a reakcióra. Módosítás 91 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 207 cikk – -1 bekezdés (új) (-1)  A legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport bármikor kérheti az Elnökök Értekezletétől, hogy javasolja a Parlamentnek különbizottság felállítását. Módosítás 92 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 207 cikk – -1 a bekezdés (új) (-1a)   Az említett kérelemre vonatkozó határozatának meghozatala előtt az Elnökök Értekezlete ajánlást kérhet a Bizottsági Elnökök Értekezletétől. Módosítás 93 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 207 a cikk (új) 207a. cikk Ideiglenes jogalkotási bizottságok (1)  Amennyiben a 48. és az 54. cikk szerinti eljárás eredményeként egy ügy háromnál több bizottság hatáskörébe tartozik, anélkül. hogy az egyik bizottság fő hatáskörébe tartozna, az Elnökök Értekezlete végső esetben, a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján javasolhatja a Parlamentnek ideiglenes jogalkotási bizottság létrehozását egy adott kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat vagy jogalkotást megelőző stratégiai dokumentum kezelése céljából. A Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása megjelöli a jogszabály végrehajtásának ellenőrzéséért felelős bizottságokat. (2)  Az ideiglenes jogalkotási bizottság létszámáról az Elnökök Értekezletének javaslata alapján a Parlament határoz. Megbízatásának időtartama – az ellenőrzési tevékenységek szükségességének sérelme nélkül – alakuló ülésének napjától a kötelező erejű jogi aktus elfogadásáig tart. Jogalkotást megelőző stratégiai dokumentum esetében megbízatása alakuló ülésének időpontjától a jelentés plenáris ülésen történő elfogadásáig tart. Az ideiglenes jogalkotási bizottság tagjait a képviselőcsoportok és a független képviselők jelölik ki elvben az érintett bizottságok tagjai közül. Az Elnökök Értekezlete a bizottság létrehozására irányuló javaslat elfogadásával egyidejűleg dönt arról, hogy egy vagy több előadót kell-e kijelölni. (3)  Más bizottságok nem jogosultak az 56. cikk alapján véleményt készíteni az ideiglenes jogalkotási bizottságok részére. (4)  Az ideiglenes jogalkotási bizottságok nem jogosultak véleményt készíteni más bizottságok részére. Módosítás 94 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 208 cikk – 10 bekezdés (10)  Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre. (10)  A 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozattal összhangban a dokumentumok benyújtására és a tanúvallomások megtételére irányuló kérelmeket a vizsgálóbizottság kérésére hivatalosan az Elnök nyújtja be. A 123a. cikk alkalmazandó abban az esetben, ha a dokumentumok benyújtására vagy tanúvallomásra irányuló kérelmet kellő indokolás nélkül utasítják el. A vizsgálóbizottságok a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozattal és ezen eljárási szabályzattal összhangban: –  tényfeltáró missziókat szervezhetnek a tagállamokba; –  dokumentumokat és szakértői jelentéseket kérhetnek; –  tanúkat hívhatnak; –  az uniós vagy tagállami tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat hallgathatnak meg; –  a nemzeti hatóságoktól segítséget kérhetnek az általuk folytatott vizsgálatok során; –  felkérhetik az érintett tagállam parlamentjeit, hogy működjenek együtt a vizsgálatban. Az Elnök eskü alatt történő tanúvallomásra hívhatja fel a tanúkat. Senki sem kötelezhető eskü alatt történő tanúvallomásra, azonban hivatalos feljegyzést kell készíteni, ha a tanú megtagadja az eskü alatt történő tanúvallomást. Módosítás 147 és 148 A Parlament eljárási szabályzata VIII cím – 1 Fejezet – 209 cikk – 2 bekezdés 2.  A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik. 2.  A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyeket úgy kell elosztani a képviselőcsoportok között, hogy az arányos számítás eredményét felfelé vagy lefelé kerekítik. Az egyes bizottságok összetételének meghatározásakor a képviselőcsoportoknak törekedniük kell a nemek méltányos képviseletének biztosítására. Ha a képviselőcsoportok között nincs megállapodás egy adott bizottságon vagy bizottságokon belüli arányos súlyukról, a kérdésről az Elnökök Értekezlete határoz. Ha a képviselőcsoportok között nincs megállapodás egy adott bizottságon vagy bizottságokon belüli arányos súlyukról vagy a nemek képviseletéről, a kérdésről az Elnökök Értekezlete határoz. Módosítás 95 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 211 cikk 211. cikk törölve Hatásköri kérdések (1)  Ha egy állandó bizottság egy kérdés vizsgálatára vonatkozóan megállapítja hatásköre hiányát, illetve kettő vagy több állandó bizottság hatáskörének ütközése esetén a hatáskör kérdését a 48. cikk (1) bekezdésben foglalt, bizottsághoz való utalást követő két héten belül be kell nyújtani a Bizottsági Elnökök Értekezletéhez. A parlamenti tevékenység nélküli hetek és a külső parlamenti tevékenységek számára fenntartott hetek e határidő tekintetében nem vehetők figyelembe. (2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete vagy annak elnöke legkésőbb az (1) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő második ülésén ajánlást ad ki. Az Elnökök Értekezlete az említett ajánlás alapján az annak továbbítását követő hat héten belül határozatot hoz. Ha az Elnökök Értekezlete ezen időszakon belül nem hozza meg döntését, az ajánlás elfogadottnak tekintendő. (3)  A bizottsági elnökök megállapodásokat köthetnek más bizottságok elnökeivel egy napirendi pontnak egy adott bizottsághoz való utalásáról, adott esetben az 57. cikk szerinti társbizottsági eljárás engedélyezéstől függően. (A módosítás az egész szövegben alkalmazandó: a 211. cikkre való hivatkozások törlése és az eljárási szabályzat ennek megfelelő módosítása.) Módosítás 96 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 222 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  megbízza a VI. mellékletnek megfelelően a téma szerint illetékes bizottságot az (EU) 2019/788 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett közmeghallgatás megszervezésével; a petíciók tárgyában illetékes bizottság automatikusan társbizottsággá válik az 57. cikkben foglaltaknak megfelelően; a)  megbízza a VI. mellékletnek megfelelően a téma szerint illetékes bizottságot az (EU) 2019/788 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett közmeghallgatás megszervezésével; a petíciók tárgyában illetékes bizottság automatikusan részt vesz az 56. cikkben említett jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elvével összhangban; Módosítás 97 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – -1 cikk (új) -1. cikk A Bizottság tárcáinak felépítése és szervezése A 125. cikk értelmében a megerősítő meghallgatások előtt az Elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa az Elnökök Értekezletét a következőkről: –  az új Bizottság tervezett struktúrája, beleértve az egyes tárcák javasolt elnevezését és lehetséges csoportosítását; –  a feladatkörök (tárcák) elosztása a biztosok javasolt testületében, a Bizottság megválasztott elnökének politikai iránymutatásaival összhangban; továbbá –  egyéb horizontális kérdések, többek között a nemek közötti egyensúly az említett testületben. Módosítás 98 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 1 cikk – 3 bekezdés (3)  A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását. A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak. (3)  A Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. A Parlament elvárja, hogy a biztosjelöltek teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a pénzügyi érdekeltségeikkel kapcsolatos információkat. A biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatokat ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak. Módosítás 99 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 2 cikk – cím A pénzügyi érdekeltségről szóló nyilatkozat vizsgálata Az érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata Módosítás 100 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 2 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész (3)  A következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során: (3)  A következő iránymutatásokat kell alkalmazni az érdekeltségi nyilatkozatnak a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során: Módosítás 101 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 2 cikk – 3 bekezdés – a pont a)  amennyiben a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat megfelel a valóságnak, teljes és nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a parlamenti bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak; a)  amennyiben az érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján úgy véli, hogy a nyilatkozat megfelel a valóságnak és teljes, valamint nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a parlamenti bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a megerősítő meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak; ha a jogi ügyekben illetékes bizottság a biztosjelölt érdekeltségi nyilatkozatában olyan, a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatosaktól eltérő elemeket talál, amelyeket a biztosjelölt átfogó értékelése során figyelembe kell venni, haladéktalanul tájékoztatja a megerősítő meghallgatáson részt vevő valamennyi bizottságot; Módosítás 102 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 2 cikk – 3 bekezdés – b pont b)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve az információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján felkéri a biztosjelöltet a további információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy vitára hívja meg a biztosjelöltet; b)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján felkéri a biztosjelöltet a további információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy vitára hívja meg a biztosjelöltet; Módosítás 103 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 2 cikk – 3 bekezdés – c pont c)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről. c)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről. Módosítás 104 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 2 bekezdés (2)  A meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján. A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek. Előadók is kijelölhetők. (2)  A megerősítő meghallgatásokat az Elnökök Értekezlete szervezi a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása alapján, amely meghatározza a hatáskörök bizottságok közötti javasolt elosztását, valamint az egyes megerősítő meghallgatások javasolt hosszát. A szervezés részleteiért az egyes bizottságok elnöke és koordinátorai felelnek. Módosítás 105 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 3 bekezdés (3)  Vegyes tárcák esetében megfelelő intézkedésekre van szükség az illetékes bizottságok kiválasztására. Három eset lehetséges: (3)  Megfelelő intézkedésekre van szükség a megerősítő meghallgatással kapcsolatos felelősségi körök bizottságok közötti elosztásához. Két eset lehetséges: a)  a tárcája kapcsán egy parlamenti bizottság illetékes; ebben az esetben a biztosjelöltet csak ez az egy bizottság (az illetékes bizottság) hallgatja meg; a)  a biztosjelölt tárcája kapcsán egy parlamenti bizottság illetékes, vagy több bizottság illetékes, de a tárca az egyik bizottság fő hatáskörébe tartozik; ebben az esetben a biztosjelöltet csak ez az egy bizottság (az illetékes bizottság) hallgatja meg; más bizottságok is meghívhatók a megerősítő meghallgatásra, ha a tárca kapcsán jelentős mértékben illetékesek; b)  a biztosjelölt tárcája kapcsán nagyjából azonos arányban illetékes több parlamenti bizottság: ebben az esetben a biztosjelöltet az érintett bizottságok (vegyes bizottságok) együttesen hallgatják meg; és b)  a biztosjelölt tárcája kapcsán jelentős részben illetékes két vagy több parlamenti bizottság, de az egyiknek sem tartozik a fő hatáskörébe; ebben az esetben a biztosjelöltet az érintett bizottságok együttesen hallgatják meg; más bizottságok is meghívhatók a megerősítő meghallgatásra, ha a tárca kapcsán jelentős mértékben illetékesek; c)  a biztosjelölt tárcája kapcsán főként egy bizottság illetékes, de kis mértékben legalább egy másik bizottság is érintett; ebben az esetben az illetékes bizottság hallgatja meg a biztosjelöltet a többi érintett bizottság (társbizottságok) részvételével. Módosítás 106 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 5 bekezdés (5)  A bizottságok a meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; alkérdések nem nyújthatók be. Vegyes bizottságok esetében az egyes bizottságok három kérdést fogalmazhatnak meg. (5)  A bizottságok a megerősítő meghallgatás előtt kellő időben írásban eljuttatják a kérdéseket a biztosjelöltekhez. Valamennyi biztosjelöltnek két, a Bizottsági Elnökök Értekezlete által megfogalmazott általános kérdést tesznek fel, amelyek közül az első a jelölt általános alkalmasságával, európai elkötelezettségével és személyes függetlenségével, a második pedig a tárca irányításával és a Parlamenttel való együttműködéssel kapcsolatos. Az illetékes bizottság öt további kérdést terjeszt elő; Abban az esetben, ha a biztosjelöltet két vagy több bizottság közösen hallgatja meg, mindegyik bizottság jogosult három kérdést feltenni. Minden meghívott bizottság jogosult egy kérdést előterjeszteni. Alkérdések nem nyújthatók be. A biztosjelöltek önéletrajzait és írásbeli kérdésekre adott válaszait a meghallgatás előtt a Parlament honlapján közzé kell tenni. A biztosjelöltek önéletrajzait és írásbeli kérdésekre adott válaszait a megerősítő meghallgatás előtt a Parlament honlapján közzé kell tenni. Módosítás 107 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 6 bekezdés (6)  A meghallgatások tervezett időtartama három óra. A meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek egyenlő és méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére. (6)  A megerősítő meghallgatásokra olyan körülmények között és olyan feltételek mellett kerül sor, hogy a biztosjelöltek méltányos lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra és véleményük kifejtésére. Elvben a megerősítő meghallgatások tervezett időtartama három óra. A több bizottságot érintő, különösen nagy vagy összetett tárcával rendelkező biztosjelöltek esetében azonban a Bizottsági Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy a megerősítő meghallgatást legfeljebb négy órára tervezzék. A megerősítő meghallgatás javasolt hossza megfelelően figyelembe veszi a meghívott bizottságok számát annak érdekében, hogy minden elnök feltehessen egy kérdést. Módosítás 108 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 7 bekezdés (7)  A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak legfeljebb 15 perces szóbeli bevezetőt. A meghallgatáson legfeljebb 25 kérdést tesznek fel – amennyiben ez lehetséges – tárgykörönként csoportosítva. Egy nyomon követési kérdést azonnal fel lehet tenni a kijelölt időkereten belül. A felszólalási időt értelemszerűen a 171. cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között. A meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre. (7)  A biztosjelölteket felkérik, hogy tartsanak szóbeli bevezetőt, amely legfeljebb 15 percig tarthat. A felszólalási időt értelemszerűen a 171. cikkel összhangban osztják fel a képviselőcsoportok között. A képviselőcsoportok számára kiosztott felszólalási időt egy blokként kell kezelni, azzal a feltétellel, hogy minden egyes megerősítő meghallgatáshoz egységes, harmonizált formátumot kell fenntartani. A képviselőcsoport feladata, hogy ezt az időt a meghallgatáson részt vevő tagjai között elossza. A független képviselők számára biztosított felszólalási idő nem tekintendő egy blokknak. A biztosjelöltnek a válaszadásra átlagosan kétszer annyi időt kell biztosítani, mint a kérdésre adott idő. A megerősítő meghallgatások lebonyolításánál az a cél, hogy pluralista politikai párbeszéd bontakozzon ki a biztosjelöltek és a képviselők között. A megerősítő meghallgatás végén a biztosjelöltek lehetőséget kapnak egy rövid záróbeszédre. Módosítás 109 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 3 cikk – 8 bekezdés (8)  A meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság és a média számára ingyenesen elérhető. A meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. (8)  A megerősítő meghallgatásokat élőben, audiovizuálisan közvetítik, és e közvetítés a nyilvánosság számára ingyenesen elérhető. A megerősítő meghallgatásokról készült, katalogizált felvételt 24 órán belül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Módosítás 110 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 1 bekezdés (1)  Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A koordinátorok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt. (1)  Az elnök és a koordinátorok késedelem nélkül összeülnek a megerősítő meghallgatás után, hogy értékeljék a biztosjelölteket. Az értékelés zárt ülésen történik. A meghívott bizottságok elnökei meghívást kapnak az értékelő ülésekre. Az illetékes bizottságok koordinátorai nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztosjelölteket mind a testületi tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására. A Bizottsági Elnökök Értekezlete az értékelés megkönnyítésére elkészít egy formanyomtatványt. Módosítás 111 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 2 bekezdés (2)  Vegyes bizottságok esetében az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el. (2)  Abban az esetben, ha a biztosjelöltet két vagy több bizottság közösen hallgatja meg, az érintett bizottságok elnöke és koordinátorai a teljes eljárás során együttesen járnak el, többek között közös értékelő ülések megtartásával. Módosítás 112 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 3 bekezdés (3)  Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni, amely magában foglalja a meghallgatásban részt vevő valamennyi társbizottság véleményét. (3)  Az egyes biztosjelöltekről egyetlen értékelő levelet kell készíteni. A meghívott bizottságok véleményét, amelyet a képviselőcsoportokhoz tartozó bizottsági tagok egyszerű többségét képviselő koordinátorok fogadnak el, csatolni kell az értékelő levélhez. Módosítás 113 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 4 bekezdés – c pont c)  Ha a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni. c)  Ha a koordinátorok – a képviselőcsoportokhoz tartozó bizottsági tagok legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel kell tüntetni ebben a levélben. Módosítás 114 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 4 bekezdés – d pont d)  Ha a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, akkor: d)  Ha a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok nem érik el a képviselőcsoportokhoz tartozó bizottsági tagok legalább kétharmadát képviselő többséget, akkor a következőket kérhetik: –  először további írásbeli kérdéseken keresztül kiegészítő információk kérnek; –  további írásbeli kérdések formájában nyújtott kiegészítő információk, amelyek nem haladhatják meg a biztosjelöltnek eredetileg benyújtott írásbeli kérdések számát, és/vagy –  ha a koordinátorok ezután is elégedetlenek, egy újabb 1,5 órás meghallgatásra kérnek engedélyt az Elnökök Értekezletétől. –  az Elnökök Értekezletének jóváhagyásától függően újabb másfél órás megerősítő meghallgatás. Az első albekezdés első franciabekezdésének alkalmazásában az alkérdések nem fogadhatók el, és a meghívott bizottságok nem jogosultak további írásbeli kérdéseket előterjeszteni. A biztosjelölt értékelésének részeként csak egy további írásbeli kérdéssor és egy újabb megerősítő meghallgatás kérhető. A további írásbeli kérdéseket és a biztosjelölt válaszait közzéteszik a Parlament honlapján. Módosítás 115 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 4 bekezdés – e pont e)  Ha a d) pont alkalmazását követően a koordinátorok – a parlamenti bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel lehet tüntetni. e)  Ha a d) pont alkalmazását követően a koordinátorok – a képviselőcsoportokhoz tartozó parlamenti bizottsági tagok legalább kétharmadát képviselő – többsége elfogadja a biztosjelöltet, az elnök a túlnyomó többség jóváhagyását megállapító levelet küld a nevükben. A kisebbségi véleményeket kérésre fel kell tüntetni ebben a levélben. Módosítás 116 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII melléklet – 4 cikk – 4 bekezdés – f pont f)  Ha a d) pont alkalmazását követően a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok még mindig nem érik el a bizottság tagságának legalább kétharmadát képviselő többséget, az bizottság elnöke bizottsági ülést hív össze és szavazásra bocsátja az (1) bekezdésében említett két kérdést. A bizottság elnöke benyújt egy, a bizottság értékelését tartalmazó levelet. f)  Ha a d) pont alkalmazását követően a biztosjelölt elfogadásához a koordinátorok még mindig nem érik el a képviselőcsoportokhoz tartozó bizottsági tagok legalább kétharmadát képviselő többséget, az bizottság elnöke bizottsági ülést hív össze és szavazásra bocsátja az (1) bekezdésében említett két kérdést. A bizottság elnöke benyújt egy, a bizottság értékelését tartalmazó levelet.

(1) HL L 113., 1995.5.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1995/167/oj. (2) Elfogadott szövegek, 2012. május 23. (HL C 264. E, 2013.9.13., 41. o.) és 2014. április 16. (HL C 443., 2017.12.22., 39. o.). (3) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az Unión belüli nemzetközi védelemre vonatkozó közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0467/COM(2020)0611 – C8-0321/2016 – 2016/0224A(COD))	P9_TA(2024)0177 A8-0171/2018
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0467) és a módosított javaslatra (COM(2020)0611),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének d) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0321/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

–  tekintettel a cseh szenátus, az olasz szenátus és a román képviselőház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i(1) és 2021. február 25-i(2) véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i(3) és 2021. március 19-i(4) véleményére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2024. február 21-i határozatára, amely felhatalmazza az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot arra, hogy a jogalkotási eljárást két különálló eljárásra bontsa és két különálló, egységes szerkezetbe foglalt szöveget terjesszen elő megvitatás céljából a plenáris ülés elé,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0171/2018),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1348 rendelettel.)

(1) HL C 75., 2017.3.10., 97. o. (2) HL C 155., 2021.4.30., 64. o. (3) HL C 207., 2017.6.30., 67. o. (4) HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0613 – C9-0308/2020 – 2020/0277(COD))	P9_TA(2024)0178 A9-0127/2023
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0613),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének c), d) és e) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0308/2020),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjára,

–  tekintettel az olasz szenátus és a magyar Országgyűlés által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. április 30-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2021. március 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0127/2023),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a migrációs és menekültügyi válsághelyzetek és vis maior helyzetek kezeléséről és az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1359 rendelettel.)

(1) HL C 155., 2021.4.30., 58. o. (2) HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a menekültügy és a migráció kezeléséről, valamint a 2003/109/EK tanácsi irányelv és az (EU) XXX/XXX rendeletre [Menekültügyi és Migrációs Alap] irányuló javaslat módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0610 – C9-0309/2020 – 2020/0279(COD))	P9_TA(2024)0179 A9-0152/2023
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0610),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdése a), b) és c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0309/2020),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az olasz szenátus, a magyar Országgyűlés és a szlovák parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. február 25-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2021. március 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9–0152/2023),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1351 rendelettel.)

(1) HL C 155., 2021.4.30., 58. o. (2) HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozásáról és az (EU) 2021/1148 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0467/COM(2020)0611 – C9-0039/2024 – 2016/0224B(COD))

P9_TA(2024)0180 A9-0164/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0467) és a módosított javaslatra (COM(2020)0611),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének d) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9-0039/2024),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i(1) és 2021. február 25-i véleményére(2),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. február 8-i(3) és 2021. március 19-i véleményére(4),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért ezzel az állásponttal, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2024. február 21-i határozatára, amely felhatalmazza az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot a jogalkotási eljárás felosztására, valamint arra, hogy két különálló, egységes szerkezetbe foglalt szöveget terjesszen megvitatás céljából a plenáris ülés elé;

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0164/2024),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozásáról és az (EU) 2021/1148 rendelet módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1349 rendelettel.)

(1) HL C 75., 2017.3.10., 97. o. (2) HL C 155., 2021.4.30., 64. o. (3) HL C 207., 2017.6.30., 67. o. (4) HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2020)0612 – C9-0307/2020 – 2020/0278(COD))	P9_TA(2024)0181 A9-0149/2023
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0612),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0307/2020),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a magyar Országgyűlés és az olasz szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. február 25-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2021. március 19-i véleményére(2).

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0149/2023),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1356 rendelettel.)

(1) HL C 155., 2021.4.30., 58. o. (2) HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról szóló (EU) 2019/816 rendeletnek, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló (EU) 2019/818 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0096 – C9-0088/2021 – 2021/0046(COD))

P9_TA(2024)0182 A9-0148/2023

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0096),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 16. cikke (2) bekezdésére, 74. cikkére, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdésének második albekezdése d) pontjára, 85. cikke (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez C9‑0088/2021),

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 82. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. és 40. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0148/2023),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetése céljából történő módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1352 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0272/COM(2020)0614 – C8-0179/2016 – 2016/0132(COD))

P9_TA(2024)0183 A8-0212/2017

HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás – első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0272) és a módosított javaslatra (COM(2020)0614),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének c), d), e) és g) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0179/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a magyar Országgyűlés és az olasz szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. október 19-i és 2021. február 25-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2016. december 8-i és 2021. március 19-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0212/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a biometrikus adatok összehasonlítására szolgáló Eurodacnak az (EU) 2024/1351 és az (EU) 2024/1350 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2001/55/EK tanácsi irányelv hatékony alkalmazása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek azonosítása érdekében történő létrehozásáról, valamint a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1358 rendelettel.)

(1) HL C 34., 2017.2.2., 144. o. és HL C 155., 2021.4.30., 64. o. (2) HL C 185., 2017.6.9., 91. o. és HL C 175., 2021.5.7., 32. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása az uniós áttelepítési keret létrehozásáról, valamint az 516/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0468 – C8-0325/2016 – 2016/0225(COD))

P9_TA(2024)0184 A8-0316/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0468),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 78. cikke (2) bekezdésének d) és g) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0325/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 25-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0316/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2021/1147 rendelet módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1350 rendelettel.)

(1) HL C 125., 2017.4.21., 40. o. (2) HL C 207., 2017.6.30., 67. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, továbbá a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2016)0466 – C8-0324/2016 – 2016/0223(COD))

P9_TA(2024)0185 A8-0245/2017

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0466),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára és 79. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0324/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére(2),

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0245/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemben részesülő személyként való elismerésére, a menekültek vagy a kiegészítő védelemre jogosult személyek egységes jogállására, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, a 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról és a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1347 rendelettel.)

(1) HL C 75., 2017.3.10., 97. o. (2) HL C 207., 2017.6.30., 67. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-i jogalkotási állásfoglalása a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2016)0465 – C8-0323/2016 – 2016/0222(COD))	P9_TA(2024)0186 A8-0186/2017
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0465),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésének f) pontjára, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0323/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az olasz szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján benyújtott, indokolt véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. február 8-i véleményére(2),

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 110. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottság által az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak küldött, 2017. január 12-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. február 8-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A8-0186/2017),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogi aktusok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogi aktusok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 10-én került elfogadásra a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (átdolgozás)

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2024/1346 irányelvvel.)

(1) HL C 75., 2017.3.10., 97. o. (2) HL C 207., 2017.6.30., 67. o. (3) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

Az Európai Parlament 2024. április 10-én elfogadott módosításai az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtásával kapcsolatos további eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz(1) (COM(2023)0348 – C9-0231/2023 – 2023/0202(COD))

P9_TA(2024)0187 A9-0045/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a határokon átnyúló ügyekben, illetve a testület által a vitarendezés során folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó szabályokat, beleértve a határokon átnyúló panaszok kezelését is. Emiatt szabályokat kell megállapítani a vizsgálat alá vont felek meghallgatáshoz való jogának a felügyeleti hatóságok és adott esetben a testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is. (2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a határokon átnyúló ügyekben, illetve a testület által a vitarendezés során folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó szabályokat, beleértve a határokon átnyúló panaszok kezelését is. Emiatt szabályokat kell megállapítani a felek meghallgatáshoz való jogának a felügyeleti hatóságok és adott esetben a testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is. E rendelet célja ezáltal az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 41. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézéshez való jog védelme. E cél elérése érdekében e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során valamennyi adatvédelmi hatóságnak pártatlanul és függetlenül, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogállamisággal összhangban kell eljárnia. Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) (2a)  Ez a rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezete csak az együttműködési eljárás egyes elemeit szabályozza, amikor egynél több tagállam felügyeleti hatóságai vesznek részt az eljárásban. Ez a rendelet nem alkalmazandó, ha egy fél közvetlenül egy másik tagállam fő felügyeleti hatóságához nyújt be panaszt. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új) (2b)  Amennyiben ez a rendelet nem szabályoz egy adott kérdést, a felügyeleti hatóságokra az egyes tagállamok eljárásjogát kell alkalmazni. Egyes eljárási elemekre, például az adatkezelőre háruló, az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti horizontális bizonyítási teherre már az uniós jog az irányadó. Az uniós jog elsőbbségével összhangban a felügyeleti hatóságok nem alkalmazhatják a nemzeti eljárásjogot, ha az ellentétes ezzel a rendelettel és az (EU) 2016/679 rendelettel. A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés nem korlátozható a nemzeti eljárásjog eltérései okán. A felügyeleti hatóságoknak élniük kell az alkalmazandó nemzeti jog által biztosított valamennyi lehetőséggel annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a másik tagállambeli felek számára az eljárásokban való részvételt. Ez magában foglalhatja a videokonferencia keretében történő távoli részvételt, a tolmácsok vagy az általánosan rendelkezésre álló kommunikációs eszközök igénybevételét. Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés (3)  Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyikhez a panaszt benyújtották. (3)  Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyikhez a panaszt benyújtották. E célból ajánlott egy hatékony kommunikációs mechanizmus létrehozása a felügyeleti hatóságok között, amely megkönnyíti a panaszok adatvédelmi szabályokkal összhangban történő megoldásához szükséges információk gyors és biztonságos megosztását. Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés (4)  Ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen, bizonyos meghatározott információkat kell tartalmaznia. Ezért annak érdekében, hogy a panaszosokat segítsék a szükséges tények benyújtásában a felügyeleti hatóságokhoz, egy panasznyomtatványt kell biztosítani. A formanyomtatványban meghatározott információkat csak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett határokon átnyúló adatkezelés esetén kell benyújtani, de a formanyomtatványt a felügyeleti hatóságok olyan esetekben is használhatják, amelyek nem határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatosak. A formanyomtatványt elektronikusan vagy postai úton lehet benyújtani. A formanyomtatványban felsorolt információk benyújtása feltétele annak, hogy a határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatos panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke szerinti panaszként kezeljék. A panasz befogadhatóvá minősítéséhez nem kérhető további információ. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítsék a panaszok felhasználóbarát elektronikus formában történő benyújtását és a fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételét, amennyiben a panaszos által benyújtandó információk megfelelnek azoknak az információknak, amelyeket a formanyomtatványon fel kell tüntetni, és a panasz befogadhatóságának megállapításához nincs szükség további információkra. (4)  Ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen, bizonyos minimális információkat kell tartalmaznia az állítólagos jogsértésre vonatkozóan, legyen szó akár folyamatban lévő, akár múltbeli jogsértésről. A jogsértés megszűnése nem képezhet elegendő alapot a panasz automatikus elutasítására. Ezért annak érdekében, hogy a panaszosokat segítsék a szükséges tények benyújtásában a felügyeleti hatóságokhoz, egy panaszmintát kell biztosítani. A mintában meghatározott információkat csak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett határokon átnyúló adatkezelés esetén kell benyújtani, de a mintát a felügyeleti hatóságok olyan esetekben is használhatják, amelyek nem határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatosak. Az információkat elektronikusan vagy postai úton lehet benyújtani. A panasz befogadhatóvá minősítéséhez nem kérhető további információ. Ha egy panasz nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a felügyeleti hatóságnak el kell utasítania azt, és tájékoztatnia kell a panaszost a hiányzó információkról. A panaszos ezután újra benyújthatja a teljes panaszt. Bár a panaszosnak nem írható elő, hogy a panasz benyújtása előtt kapcsolatba kell lépnie a vizsgálat alá vont féllel, ha a panaszos a panasz benyújtása előtt felvette a kapcsolatot a vizsgálat alá vont féllel ugyanazon ügy miatt, akkor az e kapcsolatra vonatkozó kommunikációt be kell nyújtania. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítsék a panaszok felhasználóbarát elektronikus formában történő benyújtását és a fogyatékossággal élők igényeinek figyelembe vételét. Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  A felügyeleti hatóságok kötelesek észszerű határidőn belül dönteni a panaszokról. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen annak kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által követett különböző eljárási lépésektől, a feleknek az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ. (5)  A felügyeleti hatóságok kötelesek észszerű határidőn belül dönteni a panaszokról. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen annak kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által követett különböző eljárási lépésektől, a feleknek az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ. Az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 6. cikke, valamint a Charta 41. és 47. cikke az eljárások észszerű általános időtartamát írja elő. Tekintettel arra, hogy ez magában foglalja az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti bírósági jogorvoslatokat is, a felügyeleti hatóságok előtti eljárások általában nem tarthatnak kilenc hónapnál tovább, kivéve, ha kivételes körülmények merülnek fel. Ez a rendelet a fő felügyeleti hatóság befolyásán kívül eső késedelmek vagy zavarok esetén hosszabbítást ír elő. E célból elegendő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani ahhoz, hogy garantálják a megfelelő ügyintézéshez való jogot nem érintő ügyek időben történő és hatékony kezelését. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új) (5a)  A tagállamok felügyeleti hatóságai és a felek közötti közvetlen interakciót a nemzeti eljárásjog szabályozza, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet, e rendelet vagy az uniós jog nem élvez elsőbbséget. Abban az esetben, ha a fő felügyeleti hatóság és a fél közötti közvetett interakció egy másik felügyeleti hatóságon keresztül történik, a féllel való közvetlen interakcióra az utóbbi hatóság eljárásjogát kell alkalmazni. Az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (6) bekezdésével összhangban a panaszosnak joga van kizárólag azzal a felügyeleti hatósággal kommunikálni, amelyhez a panaszt benyújtotta. Ez nem zárja ki, hogy a panaszos közvetlenül kommunikáljon egy másik felügyeleti hatósággal, beleértve a fő felügyeleti hatóságot is, ami adott esetben hatékonyabb lehet. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új) (5b)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tisztességes és hatékony eljárások minimumkövetelményei minden határokon átnyúló ügyben teljesüljenek, azon tagállamokban is, ahol nincs kodifikált nemzeti eljárásjog, a rendelet a Charta 41. cikkén alapuló, közvetlenül alkalmazandó szabályokat állapít meg. Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új) (5c)  Lehetővé kell tenni, hogy – az arra a felügyeleti hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárásjoggal összhangban, amellyel a fél közvetlenül kapcsolatban áll – szigorúan szükséges és arányos korlátozásokat lehessen alkalmazni a jogilag védett információk, például az (EU) 2016/943 irányelv1a alapján védett személyes adatok vagy üzleti titkok nyilvánosságra hozatalával vagy további felhasználásával kapcsolatban. Ez magában foglalhatja a hatóság belső tanácskozásait és döntéshozatalát. A legkevésbé beavatkozó intézkedéseket kell alkalmazni, mint például az információ felhasználásának korlátozását vagy az információk befeketítését. A feleket minden esetben tájékoztatni kell az információ visszatartásáról és annak okáról. __________________ 1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.). Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 5 d preambulumbekezdés (új) (5d)  A fő felügyeleti hatóság az ügyet e rendelettel, az (EU) 2016/679 rendelettel és a nemzeti eljárásjoggal összhangban kezeli, miközben a kölcsönös megértés és bizalom szellemében teljes mértékben együttműködik a többi felügyeleti hatósággal. A többi felügyeleti hatóság minden releváns információt és véleményt a fő felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsát. A fő felügyeleti hatóság hatékonyan és célszerűen strukturálja az ügyet, teljes mértékben figyelembe véve a többi felügyeleti hatóság véleményét. Ugyanakkor az eljárásnak összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendelettel, különösen az egységes vitarendezési struktúrával és a fő felügyeleti hatóság hatásköreivel. Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 5 e preambulumbekezdés (új) (5e)  A felügyeleti hatóságok további eljárásokat is indíthatnak, például rendszerszintű vagy ismétlődő jogsértések esetén. Ez azonban nem vezethet a felek jogainak semmiféle korlátozásához. Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 5 f preambulumbekezdés (új) (5f)  A jogsértések több érintett jogait is érinthetik, ezért a hatékony eljárás és a következetes döntéshozatal elősegítése érdekében szükség lehet arra, hogy az eljárásokból származó bizonyítékokat más eljárásokban is felhasználják. A nem vagyoni kár összegének az átlagos érintett alapján történő objektív értékelése érdekében a polgári bíróságok számára előnyös lehet, ha az (EU) 2016/679 rendelet 82. cikke szerinti kereset elbírálása során már megállapított tényekre és bizonyítékokra támaszkodnak. Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 5 g preambulumbekezdés (új) (5g)  Minden felügyeleti hatóságnak meg kell határoznia egy vagy több olyan nyelvet, amelyen a más felügyeleti hatóságoktól beérkező információkat elfogadja. Meg kell határozni egy további közös „együttműködési nyelvet”, amelyen valamennyi felügyeleti hatóságnak el kell fogadnia a bejövő vagy kimenő információkat. Bírósági jogorvoslat esetén a jogorvoslattal érintett felügyeleti hatóság kötelessége, hogy minden vonatkozó dokumentumot lefordítson az elfogadott nyelvekre. Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  A felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján kezelt minden egyes panaszt a megfelelő mértékben, a kellő gondossággal kell kivizsgálni, szem előtt tartva, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre minden egyes alkalmazásának megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfelelés biztosítása szempontjából. Az egyes illetékes hatóságok mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy milyen mértékben kell kivizsgálni egy panaszt. A vizsgálat megfelelő mértékének értékelése során a felügyeleti hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a panaszos számára kielégítő megoldást találjanak, ami nem feltétlenül igényli a panaszból eredő valamennyi lehetséges jogi és ténybeli elem kimerítő kivizsgálását, de hatékony és gyors jogorvoslatot biztosít a panaszos számára. A szükséges vizsgálati intézkedések terjedelmének megítélése során figyelembe lehet venni az állítólagos jogsértés súlyosságát, annak rendszerszintű vagy ismétlődő jellegét, illetve adott esetben azt a tényt, hogy a panaszos az (EU) 2016/679 rendelet 79. cikke szerinti jogaival is élt. (6)  A felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján kezelt minden egyes panaszt a megfelelő mértékben, a kellő gondossággal kell kivizsgálni, szem előtt tartva, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre minden egyes alkalmazásának hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfelelés biztosítása szempontjából. A vizsgálat megfelelő mértékének értékelése során a felügyeleti hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a panaszos számára kielégítő megoldást találjanak, ami megköveteli a panaszból eredő valamennyi releváns jogi és ténybeli elem kivizsgálását annak biztosítása érdekében, hogy közösen lehessen döntést hozni, és gyorsan hatékony jogorvoslatot lehessen nyújtani a panaszos számára. Annak sérelme nélkül, hogy a panaszos számára rövid határidőn belül kielégítő megoldást kell biztosítani, a felügyeleti hatóságoknak olyan mértékű vizsgálatot kell folytatniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy meggyőződjenek arról, hogy a panasz súlyosabb vagy rendszerszintű jogsértésekre utal-e. Az eljárás megtervezése fontos a gyors eredmény biztosítása érdekében. A felügyeleti hatóságok nem hivatkozhatnak az (EU) 2016/679 rendelet 79. cikke szerinti jogokra indokként a panasz kivizsgálásának korlátozására. A Charta 47. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében a panaszkezelésnek mindig fellebbezhető határozathoz kell vezetnie. A panaszokat, hacsak vissza nem vonják őket, nem lehet bírósági felülvizsgálatra benyújtható döntés nélkül lezárni vagy más módon megszüntetni. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés (7)  A fő felügyeleti hatóságnak a panaszos tájékoztatása céljából meg kell adnia a szükséges információkat a vizsgálat előrehaladásáról annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották. (7)  A fő felügyeleti hatóságnak azonnali távoli hozzáférést kell biztosítania a felügyeleti hatóságok számára a közös ügyirathoz, amely az ügy összes lényeges dokumentumát tartalmazza, beleértve az összes belső vagy bizalmas információt, valamint az összes dokumentumnak az együttműködés nyelvére történő fordítását. Ezen túlmenően a fő felügyeleti hatóságnak aktívan tájékoztatnia kell a többi felügyeleti hatóságot az olyan jelentős változásokról, amelyek azonnali intézkedést vagy fokozott figyelmet igényelhetnek. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat is meg kell határozni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyhez a panaszt benyújtották. Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  Az illetékes felügyeleti hatóságnak hozzáférést kell biztosítania a panaszos számára azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek alapján a felügyeleti hatóság a panasz teljes vagy részleges elutasítására vonatkozó előzetes következtetésre jutott. (8)  Az illetékes felügyeleti hatóságnak távoli hozzáférést kell biztosítania a felek számára a közös ügyirathoz, de bizonyos körülmények között korlátozhatja ezt a hozzáférési jogot. E hozzáférésnek lehetővé kell tennie a hatékony bírósági jogorvoslat igénybevételét a Charta 47. cikkével összhangban. Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan véget vessenek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságoknak adott esetben törekedniük kell a panaszok egyezség útján történő rendezésére. Az a tény, hogy egy egyéni panasz egyezség útján történő rendezéssel megoldódott, nem akadályozza meg az illetékes felügyeleti hatóságot abban, hogy hivatalból eljárást indítson, például az (EU) 2016/679 rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértése esetén. (9)  Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan véget vessenek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy adott esetben a panaszok felek közötti egyezség útján történő rendezésére törekedjenek. A felügyeleti hatóságok nem tehetik függővé a panasz kezelését az egyezség útján történő rendezés eljárásában való részvételtől. Az egyezségeknek a felek között az alkalmazandó jog szerinti szerződés formájában kell létrejönniük, de kötelezniük kell a hatóságokat. Az a tény, hogy egy egyéni panasz egyezség útján történő rendezéssel megoldódott, nem akadályozza meg az illetékes felügyeleti hatóságot abban, hogy hivatalból eljárást indítson, például az (EU) 2016/679 rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértése esetén. Ezzel a hivatalból biztosított lehetőséggel azonban nem szabad visszaélni a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatal elhalasztására. Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a határokon átnyúló ügyeket időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló őszinte és hatékony együttműködés szellemének megfelelően oldják meg. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, hogy konszenzusra törekedjenek, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket. (10)  Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a határokon átnyúló ügyeket időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló őszinte és hatékony együttműködés szellemének megfelelően oldják meg. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, hogy konszenzusra törekedjenek, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket. Ennek összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt „egységességi” mechanizmussal, és adott esetben garantálnia kell a felekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot, a jogbiztonságot és a felügyeleti hatóságok döntéseinek meghozatala során a függetlenséget. Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés (11)  Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, még azelőtt konszenzusra jussanak a vizsgálat kulcsfontosságú szempontjairól, hogy a vádakat közölnék a vizsgálat alá vont felekkel, és elfogadnák az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet, ezáltal csökkentve az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében említett vitarendezési mechanizmus elé kerülő ügyek számát, és végső soron biztosítva a határokon átnyúló ügyek gyors megoldását. (11)  Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, még azelőtt konszenzusra jussanak az ügy kulcsfontosságú szempontjairól a legfontosabb kérdések összefoglalása és az összefoglalóhoz fűzött észrevételek révén, hogy elfogadnák az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet, ezáltal csökkentve az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében említett vitarendezési mechanizmus elé kerülő ügyek számát, és végső soron biztosítva a határokon átnyúló ügyek gyors megoldását. Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek nyílt párbeszédre kell épülnie, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét, kellő tekintettel az egyes felügyeleti hatóságokat megillető mérlegelési jogkörre – többek között annak megítélésében, hogy milyen mértékben indokolt egy ügyet kivizsgálni –, valamint a tagállamok eltérő hagyományaira. Ebből a célból a fő felügyeleti hatóságnak az érintett felügyeleti hatóságokat el kell látnia a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával, amely tartalmazza a vizsgálat fő kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. Ezt kellően korai szakaszban kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett felügyeleti hatóságokat hatékonyan be lehessen vonni, ugyanakkor olyan szakaszban, amikor a fő felügyeleti hatóságnak az ügyről alkotott nézetei már kellően kiforrottak. Az érintett felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kérdések széles körével – például a vizsgálat hatályával és az összetett ténybeli és jogi értékelések meghatározásával – kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. Mivel a vizsgálat hatóköre határozza meg azokat a kérdéseket, amelyeket a fő felügyeleti hatóságnak ki kell vizsgálnia, a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzusra jussanak a vizsgálat hatókörét illetően. (12)  A felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek nyílt párbeszédre kell épülnie, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották vagy amelyik hivatalból intézkedést kér, elláthatja a fő felügyeleti hatóságot a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával, amely tartalmazza a vizsgálat fő kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. A fő felügyeleti hatóságnak kell elkészítenie a kulcsfontosságú kérdések végleges összefoglalóját. A kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának a közös ügyirat részét kell képeznie, és olyan élő dokumentumnak kell lennie, amelyet a fő felügyeleti hatóság az eljárás során frissít. Ezt kellően korai szakaszban kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett felügyeleti hatóságokat hatékonyan be lehessen vonni. Az érintett felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának aktualizált változatával kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a testület előtt vitát kezdeményezzenek. A felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzusra jussanak a vizsgálat hatókörét illetően. Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés (13)  Az összes érintett felügyeleti hatóság és a fő felügyeleti hatóság közötti hatékony és átfogó együttműködés érdekében az érintett felügyeleti hatóságok észrevételeinek tömörnek kell lenniük, és azokat kellően világosan és pontosan kell megfogalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A jogi érveket a fő kérdéseket tartalmazó összefoglaló azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak. Az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei további dokumentumokkal egészíthetők ki. Az érintett felügyeleti hatóság észrevételeiben a kiegészítő dokumentumokra való puszta hivatkozás azonban nem pótolhatja a lényegi jogi vagy ténybeli érvek hiányát, amelyeknek az észrevételekben szerepelniük kellene. Az ilyen dokumentumokban hivatkozott alapvető jogi és ténybeli adatokat legalább összefoglaló formában, koherensen és érthetően kell feltüntetni magában az észrevételben. (13)  Az összes érintett felügyeleti hatóság és a fő felügyeleti hatóság közötti hatékony és átfogó együttműködés érdekében az érintett felügyeleti hatóságok és a felek által benyújtott valamennyi dokumentumnak tömörnek kell lennie, és azokat kellően világosan és pontosan kell megfogalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A felügyeleti hatóságok ezért korlátozhatják a felek beadványainak hosszát. A jogi érveket a fő kérdéseket tartalmazó összefoglaló azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak. Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 14 preambulumbekezdés (14)  A nem vitás kérdéseket felvető ügyek nem igényelnek kiterjedt megbeszéléseket a felügyeleti hatóságok között a konszenzus elérése érdekében, és ezért gyorsabban elintézhetők. Ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tesz észrevételt a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával kapcsolatban, a fő felügyeleti hatóságnak kilenc hónapon belül közölnie kell a 14. cikkben előírt előzetes megállapításokat. (14)  A nem vitás kérdéseket felvető ügyek (nem vitás ügyek) nem igényelnek kiterjedt megbeszéléseket a felügyeleti hatóságok között a konszenzus elérése érdekében, és ezért gyorsabban elintézhetők. Ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tesz észrevételt a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával kapcsolatban, a fő felügyeleti hatóságnak a panasz benyújtásától számított három hónapon belül közölnie kell a döntéstervezetet. Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés (15)  A felügyeleti hatóságoknak az őszinte és hatékony együttműködés szellemében minden szükséges eszközt igénybe kell venniük a konszenzus eléréséhez. Ezért, ha az érintett felügyeleti hatóságok és a fő felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn a panaszalapú vizsgálat hatókörét illetően, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek megsértését vizsgálni fogják, vagy ha az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei a komplex jogi vagy technológiai értékelésben bekövetkezett fontos változásra vonatkoznak, az érintett hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikkében előírt eszközöket kell alkalmaznia. (15)  A felügyeleti hatóságoknak az őszinte és hatékony együttműködés szellemében minden szükséges eszközt igénybe kell venniük a konszenzus eléréséhez. Ezért, ha az érintett felügyeleti hatóságok és a fő felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn egy ügy hatókörét vagy az azzal kapcsolatos eljárási kérdéseket illetően, a felügyeleti hatóságoknak az ügyet gyorsan a testület elé kell vinniük. A testületnek meg kell hoznia a szükséges eljárási döntéseket. A testületnek és a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell a folyamatban lévő eljárások lehető leggyorsabb lezárására. A fő felügyeleti hatóság vagy az érintett felügyeleti hatóságok egyike számára lehetővé kell tenni, hogy a 61. vagy 62. cikk szerinti kérelem benyújtása nélkül sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kérjen a testülettől. Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 16 preambulumbekezdés (16)  Ha ezen eszközök alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a felügyeleti hatóságok konszenzusra jussanak a panaszalapú vizsgálat hatókörét illetően, a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntést kell kérnie a testülettől. E célból a sürgősség követelményét vélelmezni kell. A fő felügyeleti hatóságnak a testület sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntéséből le kell vonnia a megfelelő következtetéseket az előzetes megállapítások céljából. A testület sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntése nem előlegezheti meg a fő felügyeleti hatóság vizsgálatának eredményét vagy a vizsgálat alá vont felek meghallgatáshoz való jogának hatékonyságát. A testület különösen nem terjesztheti ki saját kezdeményezésére a vizsgálat hatókörét. törölve Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés (17)  Annak érdekében, hogy a panaszos élhessen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogával, a panaszt részben vagy egészben elutasító felügyeleti hatóságnak ezt a nemzeti bíróság előtt megtámadható döntésben kell megtennie. (17)  Annak érdekében, hogy a panaszos élhessen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogával, a panaszkezelésnek mindig olyan döntéshez kell vezetnie, amely nemzeti bíróság előtt megtámadható. Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 18 preambulumbekezdés (18)  A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rájuk nézve hátrányos döntés meghozatala előtt kifejthessék álláspontjukat. Ezért a panasz teljes vagy részleges elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben a panaszosnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet vagy a testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntése benyújtását megelőzően ismertesse álláspontját. A panaszos hozzáférést kérhet a panasz teljes vagy részleges elutasításáról szóló döntés alapjául szolgáló dokumentumok nem bizalmas változatához. törölve Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés (19)  A panasz elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során, mint a panaszos kapcsolattartójának, annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, be kell szereznie a panaszos véleményét a panasz javasolt elutasításáról, és felelős a panaszossal folytatott valamennyi kommunikációért. Minden ilyen kommunikációt meg kell osztani a fő felügyeleti hatósággal. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panaszt elutasító végleges döntés elfogadásáért az a felügyeleti hatóság felelős, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet elkészítéséért is ennek a felügyeleti hatóságnak kell felelnie. (19)  A panasz elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során a panaszos kapcsolattartójaként az a felügyeleti hatóság felelős a panaszossal folytatott valamennyi kommunikációért, amelyhez a panaszt benyújtották. Minden ilyen kommunikációt meg kell osztani a fő felügyeleti hatósággal. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panaszt elutasító – és a nemzeti eljárásjognak szükségszerűen megfelelő – végleges döntés elfogadásáért az a felügyeleti hatóság felelős, amelyhez a panaszt benyújtották, ezt a felügyeleti hatóságot a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet, valamint a (7)–(9) bekezdése szerinti bármely végleges határozat elkészítésébe is be kell vonnia. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés (21)  A megfelelő ügyintézéshez való jog és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) rögzített védelemhez való jog hatékony védelme érdekében – ideértve minden személynek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák – fontos, hogy e jog gyakorlására vonatkozóan egyértelmű szabályokat állapítsanak meg. (21)  A megfelelő ügyintézéshez való jog és a Chartában rögzített védelemhez való jog hatékony védelme érdekében – ideértve minden személynek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák – fontos, hogy e jog gyakorlására vonatkozóan egyértelmű szabályokat állapítsanak meg az ügyben érintett valamennyi fél számára. Minden félnek joga van ahhoz, hogy lemondjon a meghallgatáshoz való jogról. Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 22 preambulumbekezdés (22)  A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a vizsgálat alá vont feleknek az eljárás során ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy a felügyeleti hatóság által felhozott tények, kifogások és körülmények valóságtartalmával és helytállóságával kapcsolatos álláspontjukat az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetővé tegyék számukra a védelemhez való joguk gyakorlását. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik a vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A vizsgálat alá vont feleknek biztosítani kell a hatékony védekezéshez szükséges dokumentumokat, és a közigazgatási ügyiratba való betekintés révén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenük felhozott vádakkal kapcsolatban észrevételeket tegyenek. (22)  A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a feleknek az eljárás során ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy éljenek meghallgatáshoz való jogukkal, és hogy a felügyeleti hatóság által felhozott tények, kifogások és körülmények valóságtartalmával és helytállóságával kapcsolatos álláspontjukat az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetővé tegyék számukra a védelemhez való joguk gyakorlását. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik a vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A feleknek a közigazgatási közös ügyiratba való betekintés révén minden szükséges dokumentumot biztosítani kell ahhoz, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges kérdésekkel kapcsolatban ténylegesen észrevételeket tegyenek. Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 23 preambulumbekezdés (23)  Az előzetes megállapítások határozzák meg a vizsgálat hatókörét, és így az (adott esetben a testület által az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kiadott kötelező erejű döntés alapján hozott) jövőbeli végleges döntés hatályát is, amely az adatkezelőknek vagy az adatfeldolgozóknak szólhat. Az előzetes megállapításokat olyan szóhasználattal kell megfogalmazni, amely – még ha tömör is – kellően világos ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. A vizsgálat alá vont felek minden szükséges tájékoztatásának kötelezettsége a megfelelő védekezésük lehetővé tétele érdekében akkor teljesül, ha a végleges döntés nem állítja, hogy a vizsgált felek az előzetes megállapításokban említetteken kívül más jogsértést követtek volna el, és csak olyan tényeket vesz figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a vizsgált feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. A fő felügyeleti hatóság végleges döntése azonban nem feltétlenül kell, hogy az előzetes megállapítások másolata legyen. A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a végleges döntésben figyelembe vegye a vizsgálat alá vont feleknek az előzetes megállapításokra adott válaszait, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetet és a 65. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitát lezáró döntést. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a vizsgálat alá vont felek által előterjesztett jogi minősítéseket annak érdekében, hogy vagy elvesse a kifogásokat, ha a felügyeleti hatóság megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza az általa fenntartott kifogások alátámasztására szolgáló ténybeli és jogi érveit. Például a vizsgált fél által a közigazgatási eljárás során előterjesztett érv figyelembevétele anélkül, hogy a félnek a végleges döntés meghozatala előtt lehetősége lett volna e tekintetben véleményt nyilvánítani, önmagában nem jelentheti a védelemhez való jog megsértését. (23)  Az előzetes megállapításokat olyan szóhasználattal kell megfogalmazni, amely – még ha tömör is – kellően világos ahhoz, hogy a felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. A felek minden szükséges tájékoztatásának kötelezettsége a meghallgatásuk lehetővé tétele érdekében akkor teljesül, ha a végleges döntés csak olyan tényeket vesz figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. A fő felügyeleti hatóság végleges döntése azonban nem feltétlenül kell, hogy az előzetes megállapítások másolata legyen. A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a végleges döntésben figyelembe vegye a feleknek az előzetes megállapításokra adott válaszait, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetet és az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitát lezáró testületi döntést. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a felek által előterjesztett jogi minősítéseket annak érdekében, hogy vagy elvesse a kifogásokat, ha a felügyeleti hatóság megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza az általa fenntartott kifogások alátámasztására szolgáló ténybeli és jogi érveit. Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 24 preambulumbekezdés (24)  Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a testület általi elfogadását megelőzően a vizsgálat alá vont felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot. (24)  Az eljárás megfelelő szakaszaiban, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a testület általi elfogadását megelőzően a felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot. Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 25 preambulumbekezdés (25)  A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését. Az (EU) 2016/679 rendelet adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi esetleges megsértésének felügyeleti hatóság általi vizsgálata azonban nem minősül kontradiktórius eljárásnak a panaszos és a vizsgálat alá vont felek között. Ez egy olyan eljárás, amelyet a felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére vagy panasz alapján indít az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatainak teljesítése során. A vizsgálat alá vont felek és a panaszos tehát nincsenek azonos eljárási helyzetben, és utóbbi nem hivatkozhat a tisztességes eljáráshoz való jogra, ha a döntés nem érinti hátrányosan a jogi helyzetét. A panaszosnak a vizsgálat alá vont felekkel szembeni eljárásban való részvétele nem veszélyeztetheti e felek meghallgatáshoz való jogát. (25)  A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését. Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 25 a preambulumbekezdés (új) (25a)  Annak ellenére, hogy a vizsgálat alá vont felek és a panaszos nincsenek azonos eljárási helyzetben, léteznek olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a panaszosok a vizsgálat során olyan érveket és bizonyítékokat terjeszthetnek elő, amelyek elősegíthetik a vizsgálat előrehaladását. Ez különösen akkor áll fenn, ha egy nonprofit szerv, szervezet vagy egyesület nyújt be az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikke alapján panaszt az érintett nevében vagy saját kezdeményezésére. A felügyeleti hatóságoknak a vizsgálat valamennyi szakaszában meg kell könnyíteniük az ilyen panaszosok meghallgatását, beleértve a hivatalból indított vizsgálatokat is, függetlenségük megőrzése mellett. Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 26 preambulumbekezdés (26)  A panaszosoknak lehetőséget kell adni arra, hogy írásban kifejthessék véleményüket az előzetes megállapításokkal kapcsolatban. Az eljárásban részt vevő más felekre vonatkozó üzleti titokhoz vagy más bizalmas információhoz azonban nem férhetnek hozzá. A panaszosok nem jogosultak a közigazgatási ügyiratba való általános betekintésre. törölve Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 27 preambulumbekezdés (27)  Amikor határidőket szabnak meg a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére, a felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat alá vont feleknek és a panaszosoknak elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. (27)  Amikor határidőket szabnak meg a felek számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére és korlátozzák a beadványok terjedelmét, a felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét, valamint a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok válaszadásra való képességét annak biztosítása érdekében, hogy a feleknek elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ez azonban nem vezethet indokolatlanul hosszú eljárásokhoz. Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 28 preambulumbekezdés (28)  A döntéstervezet elfogadását megelőző véleménycsere nyílt párbeszédet és széles körű véleménycserét foglal magában, amelynek során a felügyeleti hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy konszenzusra jussanak a vizsgálat további menetét illetően. Ezzel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti releváns és megalapozott kifogásokban kifejezett nézeteltérés, amely az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitarendezés lehetőségét felveti, és késlelteti a végleges döntés illetékes felügyeleti hatóság általi elfogadását, abban a kivételes esetben merülhet fel, ha a felügyeleti hatóságok nem jutnak konszenzusra, és ha az szükséges az (EU) 2016/679 rendelet következetes értelmezésének biztosítása érdekében. Az ilyen kifogásokat megfontoltan kell alkalmazni, ha az (EU) 2016/679 rendelet következetes végrehajtását érintő kérdések forognak kockán, mivel a releváns és megalapozott kifogások minden egyes alkalmazása késlelteti az érintett jogorvoslati lehetőségét. Mivel a vizsgálat hatóköréről és a releváns tényekről az előzetes megállapítások közlése előtt kell dönteni, ezeket a kérdéseket az érintett felügyeleti hatóságok nem vethetik fel a releváns és megalapozott kifogásokban. Az érintett felügyeleti hatóságok azonban a 9. cikk (3) bekezdése szerinti, a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeikben felvethetik ezeket, mielőtt az előzetes megállapításokat közlik a vizsgálat alá vont felekkel. törölve Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 29 preambulumbekezdés (29)  A vitarendezési eljárás hatékony és inkluzív lezárása érdekében – amelyben valamennyi felügyeleti hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy véleményével hozzájáruljon ahhoz –, valamint a vitarendezés időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezért a releváns és megalapozott kifogásoknak meghatározott hosszúságra kell korlátozódniuk, világosan meg kell jelölniük a döntéstervezettel való egyet nem értést, és azokat kellően világosan, koherensen és pontosan kell megfogalmazni. (29)  A vitarendezési eljárás hatékony és inkluzív lezárása érdekében – amelyben valamennyi felügyeleti hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy véleményével hozzájáruljon ahhoz –, valamint a vitarendezés időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezért a releváns és megalapozott kifogásoknak világosan meg kell jelölniük a döntéstervezettel való egyet nem értést, és azokat kellően világosan, koherensen és pontosan kell megfogalmazni. Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 30 preambulumbekezdés (30)  A közigazgatási ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog részeként biztosított. A közigazgatási ügyiratba való betekintést biztosítani kell a vizsgálat alá vont felek számára amikor értesítik őket az előzetes megállapításokról, és meg kell határozni az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszuk benyújtásának határidejét. (30)  A közös ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében biztosítható. A közös ügyiratba való betekintést biztosítani kell a felek számára. A felek közös ügyiratba való betekintése valamely fél kérésére e fél jogilag elismert jogainak vagy mások jogainak védelme vagy a közérdek védelme érdekében korlátozható. E korlátozásnak arányosnak kell lennie mások elismert jogaira vagy az elérni kívánt közérdekre tekintettel. Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés (31)  A felügyeleti hatóságoknak a közigazgatási ügyiratba való betekintés lehetővé tétele során biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy természetes személynek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a dokumentumokat vagy nyilatkozatokat benyújtó vagy benyújtott, vizsgálat alá vont felek azonosítsák a bizalmas információkat. (31)  A felügyeleti hatóságoknak a közös ügyiratba való betekintés lehetővé tétele során az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb jogilag védett bizalmas információk, valamint a közérdekű információk védelmét. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy természetes vagy jogi személynek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a dokumentumokat vagy nyilatkozatokat benyújtó vagy benyújtott, vizsgálat alá vont felek azonosítsák a bizalmas információkat, és biztosítsanak egy bizalmas információkat nem tartalmazó változatot. Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 33 preambulumbekezdés (33)  Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges információt meg kell adnia a testületnek ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és meg tudja hozni az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a testület megkapta a 23. cikkben felsorolt valamennyi szükséges dokumentumot, a testület elnökének nyilvántartásba kell vennie az ügy benyújtását az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése értelmében. (33)  Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges információt meg kell adnia a testületnek ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és meg tudja hozni az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a testület megkapta az összes szükséges dokumentumot, a testületnek nyilvántartásba kell vennie az ügy benyújtását az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 34 preambulumbekezdés (34)  A testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésének kizárólag a vitarendezés megindításához fő ügyekre kell vonatkoznia, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a testület döntése alapján, mérlegelési jogkörének fenntartása mellett fogadhassa el végleges döntését. (34)  A testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésének kizárólag a vitarendezés megindításához fő ügyekre kell vonatkoznia, és azt világosan és pontosan kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a testület döntése alapján fogadhassa el végleges döntését. Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 36 preambulumbekezdés (36)  Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések iránti kérelem benyújtásának időpontjára, a testülethez benyújtandó és a testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra, a testület véleményének vagy döntésének címzettjére, valamint a testület véleményének vagy döntésének következményeire vonatkozó eljárási szabályokat. (36)  Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések iránti kérelem benyújtásának időpontjára, a testülethez benyújtandó és a testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra, a testület véleményének vagy döntésének címzettjére, valamint a testület véleményének vagy döntésének következményeire vonatkozó eljárási szabályokat. Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedéseknek az említett rendelet 58. cikke értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozó valamennyi lehetséges intézkedést magukban kell foglalniuk. Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 36 a preambulumbekezdés (új) (36a)  A testület számára lehetővé kell tenni, hogy bekérje az összes olyan további információt, amely szükséges ahhoz, hogy kötelező érvényű döntést hozhasson. Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 36 b preambulumbekezdés (új) (36b)  A panaszosnak bírósági jogorvoslathoz való joggal kell rendelkeznie abban az esetben, ha a felügyeleti hatóság nem él a hatáskörével, vagy más módon nem teszi meg az (EU) 2016/679 rendeletben előírt szükséges intézkedéseket. Ezen túlmenően a felek számára lehetővé kell tenni, hogy tétlenség vagy túlságosan hosszú eljárások esetén felléphessenek a fő felügyeleti hatósággal szemben. Annak érdekében, hogy ne legyen végrehajtási hézag, az ügyben érintett feleket és az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése szerinti szervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy a közérdekre hivatkozva bírósági jogorvoslatot kérjenek, ha a felügyeleti hatóság nem tesz eleget a testület határozatának, és ha megítélésük szerint az érintett személyes adatainak kezelése következtében megsértették az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait. Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés (38)  Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és [ ]-án/-én közös véleményt adtak ki, (38)  Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és 2023. szeptember 19-én közös véleményt adtak ki, Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 1 a szakasz (új) 1a. szakasz Tárgy, hatály és fogalommeghatározások Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – cím 1. cikk 1. cikk Tárgy Tárgy és hatály Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés Ez a rendelet az (EU) 2016/679 rendelet határokon átnyúló végrehajtása során a panaszok kezelésére és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárási szabályokat állapítja meg a felügyeleti hatóságok panaszalapú és hivatalból indított ügyeiben. Ez a rendelet a panaszok kezelésére és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárási szabályokat állapítja meg a felügyeleti hatóságok panaszalapú és hivatalból indított ügyeiben, amennyiben egynél több tagállam felügyeleti hatóságai vesznek részt az ügyben, valamint megállapítja a kapcsolódó bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályokat. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 a bekezdés (új) E rendelet 26b. cikke az egyetlen tagállam felügyeleti hatósága előtti, az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerinti ügyekre is vonatkozik. Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 pont 1.  „vizsgálat alá vont felek”: azok az adatkezelő(k) és/vagy adatfeldolgozó(k), akiket/amelyeket az (EU) 2016/679 rendelet határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatos állítólagos megsértése miatt vizsgálat alá vontak; 1.  „vizsgálat alá vont fél”: az(ok) az adatkezelő(k) és/vagy adatfeldolgozó(k), aki(ke)t/amelye(ke)t az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével vádolnak, vagy emiatt vizsgálat alá vontak, valamint képviselőjük/képviselőik; Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 a pont (új) 1a.  „panaszos”: az az érintett vagy nonprofit testület, szervezet vagy egyesület, amely az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke alapján panaszt nyújtott be, és ezért az eljárásban részt vevő félnek minősül; Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 b pont (új) 1b.  „fél”: a vizsgálat alá vont fél vagy felek, a panaszos(ok) és az eljárásban részt vevő bármely harmadik fél, a tagállami jog meghatározása szerint; Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 c pont (új) 1c.  „nemzeti eljárásjog”: a tagállam azon törvényei, rendeletei és közigazgatási rendelkezései, amelyek a felügyeleti hatóság előtti eljárást szabályozzák; Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 d pont (új) 1d.  „panaszeljárás”: az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke szerinti panasz eredményét meghatározó eljárás; Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 e pont (új) 1e.  „hivatalból indított eljárás”: egy természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy más szerv tevékenységére vonatkozó vizsgálat, amelyet a felügyeleti hatóság kezdeményezésére indítottak az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján; Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 f pont (új) 1f.  „közös ügyirat”: az e rendelet hatálya alá tartozó valamely ügyre vonatkozó, a fő felügyeleti hatóság által kezelt külön elektronikus ügyirat, amelyben az ügyre vonatkozó összes releváns információt, különösen a dokumentumokat, beadványokat, emlékeztetőket és egyéb információkat tárolják, és amelyet az érintett felügyeleti hatóságok és az ügyben érintett felek távolról elérhetnek; Módosítás 57 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 g pont (új) 1g.  „panaszt fogadó hatóság”: az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 22. pontjának c) alpontjában említettek szerint benyújtották; Módosítás 58 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 2 pont 2.  „a legfontosabb kérdések összefoglalója”: a fő felügyeleti hatóság által az érintett felügyeleti hatóságoknak nyújtandó összefoglaló, amely meghatározza a főbb releváns tényeket és a fő felügyeleti hatóságnak az üggyel kapcsolatos álláspontját; 2.  „a legfontosabb kérdések összefoglalója”: a fő felügyeleti hatóság által az érintett felügyeleti hatóságoknak nyújtandó összefoglaló, amely meghatározza a vizsgálat előzetes hatókörébe tartozó főbb releváns ténybeli és jogi kérdéseket és a fő felügyeleti hatóságnak az üggyel kapcsolatos ténybeli és jogi álláspontját; Módosítás 59 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 3 pont 3.  „előzetes megállapítások”: a fő felügyeleti hatóság által a vizsgálat alá vont feleknek átadott dokumentum, amely tartalmazza az állításokat, a releváns tényeket, az alátámasztó bizonyítékokat, a jogi elemzést és adott esetben a javasolt korrekciós intézkedéseket; 3.  „előzetes megállapítások”: a fő felügyeleti hatóság által a feleknek átadott dokumentum, amely tartalmazza az állításokat, a releváns tényeket, az alátámasztó bizonyítékokat, a jogi elemzést és adott esetben a javasolt korrekciós intézkedéseket; Módosítás 60 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 4 a pont (új) 4a.  „a dokumentum bizalmas változata”: bizalmas vagy érzékeny információkat tartalmazó dokumentum, amelyre az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog és adatvédelmi szabályok értelmében titoktartási kötelezettség vonatkozhat; Módosítás 61 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 4 b pont (új) 4b.  „a dokumentum nem bizalmas változata”: a dokumentum olyan változata, amelyből a bizalmas vagy érzékeny információkat kihagyták, és amely az uniós vagy nemzeti jog vagy az adatvédelmi szabályok megsértése nélkül a panaszos rendelkezésére bocsátható. Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 1 b szakasz (új) – cím 1b. szakasz Eljárási szabályok Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 2 a cikk (új) 2a. cikk Alkalmazandó eljárásjog (1)  E rendelet mellett, és amennyiben nem ellentétes ezzel a rendelettel, a felügyeleti hatóság előtt alkalmazandó eljárásjog az irányadó az adott felügyeleti hatóság és az előtte eljáró felek közötti közvetlen interakciókra. Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok olyan eljárási kérdéseket határozzanak meg, amelyeket ez a rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet nem szabályoz. (2)  Ez a rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet szabályozza a különböző tagállamok e rendelet hatálya alá tartozó felügyeleti hatóságai közötti együttműködést. (3)  Az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke értelmében a panaszosnak joga van kizárólag azzal a felügyeleti hatósággal kommunikálni, amelyhez a panaszt benyújtotta. Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 2 b cikk (új) 2b. cikk Közös eljárási szabályok (1)  A nemzeti eljárásjog szerinti további jogok sérelme nélkül valamennyi fél legalább a következő jogokkal rendelkezik: a)  ügyüket pártatlanul és tisztességesen kezeljék, és egyenlő bánásmódban részesüljenek, még akkor is, ha különböző joghatóságok különböző felügyeleti hatóságai előtt állnak („tisztességes eljárás”); b)  meghallgassák őket minden olyan intézkedés meghozatala előtt, amely hátrányosan érintené őket, beleértve a panasznak való helyt adásról vagy annak teljes vagy részleges elutasításáról szóló döntés meghozatalát is („meghallgatáshoz való jog”); c)  hozzáférhessenek a közös ügyirathoz, kivéve a felügyeleti hatóság belső tanácskozásainak, illetve a felügyeleti hatóságok közötti tanácskozásoknak az anyagát („az eljárás átláthatósága”). (2)  A fő felügyeleti hatóság az eljárás megfelelő szakaszaiban tájékoztatja és meghallgatja a feleket annak érdekében, hogy azok ténylegesen kifejthessék véleményüket a fő felügyeleti hatóság által tett valamennyi ténymegállapítással és levont jogi következtetéssel kapcsolatban. (3)  A közös ügyiratnak tartalmaznia kell minden terhelő és felmentő bizonyítékot, beleértve a vizsgálat alá vont felek által rendelkezésre bocsátott dokumentumokat és más bizonyítékokat. (4)  Valamely fél kérésére e fél jogilag elismert jogainak vagy mások jogainak védelme érdekében, közérdekből vagy az üzembiztonság és a kiberbiztonság védelme érdekében a felügyeleti hatóság korlátozhatja az (1) bekezdés c) pontjában említett jogokat. Bármely ilyen korlátozásnak összhangban kell lennie a 2a. cikk (1) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság és a korlátozott információt kapó fél közötti közvetlen interakcióra alkalmazandó nemzeti eljárásjoggal, és arányosnak kell lennie mások elismert jogaira vagy az elérni kívánt közérdekre tekintettel. Az adatainak bizalmas kezelésére igényt tartó félnek az információk bizalmas változatát, valamint egy javasolt, bizalmas információkat nem tartalmazó változatot kell rendelkezésre bocsátania. (5)  A fél által rendelkezésre bocsátott dokumentumok nem bizalmas változatát a (4) bekezdés első mondata alapján döntést hozó felügyeleti hatóság határozza meg, csak olyan szigorúan arányos intézkedéseket alkalmazva, mint például a dokumentumok egyes részeinek szerkesztése. (6)  Az érintett felügyeleti hatóságoknak mindig hozzáféréssel kell rendelkezniük valamennyi dokumentum bizalmas változatához, és tiltakozhatnak az olyan szerkesztéssel szemben, amely megítélésük szerint nem szigorúan arányos. A (4) bekezdés első mondata szerinti felügyeleti hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a feleket az információ visszatartásának tényéről. A fő felügyeleti hatóság nyilvántartja a közös ügyiratokhoz való egyes hozzáféréseket. (7)  A hatékony eljárások érdekében a felügyeleti hatóságok legfeljebb 50 oldalra korlátozzák a felek beadványainak terjedelmét. Az említett hatóságok észszerű és megfelelő, három hétnél nem rövidebb és hat hétnél nem hosszabb határidőket állapítanak meg, kivéve, ha kivételes körülmények észszerű meghosszabbítást tesznek szükségessé. A felügyeleti hatóságok nem kötelesek figyelembe venni a határidő lejárta után beérkezett írásbeli véleményeket. (8)  A fő felügyeleti hatóság a nemzeti eljárásjoggal összhangban egyesíthet és szétválaszthat ügyeket, amennyiben ez nem sérti a felek jogait. Módosítás 65 Rendeletre irányuló javaslat 2 c cikk (új) 2c. cikk A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés (1)  A fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelettel, e rendelettel és az alkalmazandó nemzeti eljárásjoggal összhangban hatékonyan és célszerűen strukturálja, koordinálja és kezeli az ügyet. (2)  Bármely felügyeleti hatóság bejelentheti, hogy érintett, megindokolva, hogy miért felel meg az érintett felügyeleti hatóság (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 22. pontja szerinti fogalommeghatározásának. A fő felügyeleti hatóság a közös ügyiratokban minden egyes ügyre vonatkozóan jegyzéket vezet az érintett felügyeleti hatóságokról. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az érintettségét e bekezdés alapján bejelentő felügyeleti hatóság nem felel meg az érintett felügyeleti hatóság fogalommeghatározásának, tájékoztatja az említett hatóságot az értékelésének eredményéről. Az érintettségét bejelentő felügyeleti hatóság az említett értékelés kézhezvételétől számított egy héten belül visszavonja nyilatkozatát vagy indokolással ellátott véleményt ad ki, amelyben kifejti, hogy miért tartja helytelennek a fő felügyeleti hatóság értékelését. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság és az érintettségét bejelentő felügyeleti hatóság eltérő értékelésére nem lehet más módon megoldást találni, a fő felügyeleti hatóság a 26a. cikk alapján a testülettől kér döntést. (3)  Minden olyan érintett felügyeleti hatóság, amely az ügy szempontjából releváns információt kap, haladéktalanul, de legkésőbb az információ kézhezvételétől számított egy héten belül eljuttatja azt a fő felügyeleti hatóságnak. (4)  Ha az eltérő álláspontok nem áthidalhatók, vagy egy másik felügyeleti hatóság tétlensége esetén a felügyeleti hatóságok élnek az e rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezete szerinti, ilyen helyzetek megoldására szolgáló hatáskörökkel. (5)  A felügyeleti hatóságok valamennyi írásos dokumentumát elektronikus úton, tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell rendelkezésre bocsátani. Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 2 d cikk (új) 2d. cikk Nyelvhasználat és fordítások (1)  A testület meghatároz egy nyelvet, amelyet a hatóságok közötti együttműködés során valamennyi felügyeleti hatóság elfogad („együttműködési nyelv”). (2)  Ha egy felügyeleti hatóság megosztja a vonatkozó információkat egy másik felügyeleti hatósággal, akkor biztosítja azok fordítását az együttműködés nyelvére vagy bármely más, a fogadó felügyeleti hatóság által elfogadott nyelvre. (3)  A fő felügyeleti hatóság a közös ügyiratokba az eredeti nyelven tesz beadványokat, és az együttműködés nyelvére fordítást készít. (4)  A felügyeleti hatóságok a felekkel való közvetlen kapcsolattartás során a feleket eredeti nyelven tájékoztatják, és szükség esetén a nemzeti eljárásjog nyelvére vagy a fél által értett vagy a szokásos külső kommunikációja során használt bármely más nyelvre történő fordítással. (5)  A felügyeleti hatóság automatizált fordítást is készíthet, ha úgy találja, hogy az automatizált fordítás nem tér el lényegesen az eredetitől. (6)  Ha a felügyeleti hatóság ellen bírósági jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, a felügyeleti hatóság a közös ügyiratot és minden egyéb vonatkozó információt a tagállam igazságszolgáltatási szervei által elfogadott nyelven nyújtja be. Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés (1)  Az (EU) 2016/679 rendelet alapján benyújtott, határokon átnyúló adatkezelésre vonatkozó panaszban meg kell adni a mellékletben meghatározott formanyomtatványon előírt információkat. A panasz befogadhatóságához nem szükséges további információ. (1)  Az e rendelet hatálya alá tartozó panaszban meg kell adni a mellékletben meghatározott mintában előírt információkat. A panasz befogadhatóságához nem szükséges további információ. Az információk a hatóság által elfogadott bármilyen módon megadhatók, akár a minta használata nélkül is. Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A panaszosnak nem írható elő, hogy a panasz benyújtása előtt kapcsolatba kell lépnie a vizsgálat alá vont féllel. Amennyiben a panaszos a panasz benyújtása előtt felvette a kapcsolatot a vizsgálat alá vont féllel ugyanazon ügy miatt, akkor az e kapcsolatra vonatkozó kommunikációt a mellékletnek megfelelően be kell nyújtania. Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, két héten belül visszaigazolja a panasz kézhezvételét és befogadhatóságát, vagy amennyiben a panasz nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, a panaszt elfogadhatatlannak nyilvánítja, és tájékoztatja a panaszost a hiányzó információkról. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  A felügyeleti hatóság ügyszámot rendel a panaszhoz, és ezt az információt közli a panaszossal. Ez nem érinti a panasz befogadhatóságának a (2) bekezdés c) pontjának i. alpontja szerinti értékelését. Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés (2)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, megállapítja, hogy a panasz a határokon átnyúló adatkezelésre vonatkozik-e. (2)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a panasz befogadhatóságának (1b) bekezdés szerinti visszaigazolásától számított három héten belül: Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont (új) a)  előzetes következtetésként megállapítja, hogy a panasz a panaszos személyes adatainak határokon átnyúló kezelésére vonatkozik-e, figyelembe véve legalább a következőket: i.  a szóban forgó adatkezelés tekintetében érintett adatkezelő vagy adatfeldolgozó; ii.  az adatkezelő vagy adatfeldolgozó EU-n belüli telephelyeinek száma; iii.  a tevékenységi központ helye; iv.  egynél több tagállamban található telephelyek tevékenységei; v.  több tagállam érintettjeire gyakorolt jelentős vagy valószínűsíthetően jelentős hatás. Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – b pont (új) b)  megállapítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerint melyik felügyeleti hatóság a feltételezett fő felügyeleti hatóság, és hogy az ügy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerint helyi jellegű-e; Módosítás 74 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – c pont (új) c)  megteszi az alábbi lépések egyikét: i.  továbbítja a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételezett fő felügyeleti hatóságnak, és erről tájékoztatja a panaszost. A panasz elfogadhatóságának azon felügyeleti hatóság általi értékelése, amelyhez a panaszt benyújtották, kötelező erejű a fő felügyeleti hatóságra nézve; vagy ii.  az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alapján kezeli a panaszt; Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A fő felügyeleti hatóság haladéktalanul átadja a panaszt a vizsgálat alá vont félnek, és késedelem nélkül, de legkésőbb a vizsgálat alá vont fél fő felügyeleti hatóság általi tájékoztatásától számított három héten belül választ kér. Összetett ügyekben, és amennyiben a vizsgálat alá vont fél ezt kéri és megfelelően megindokolja, a fő felügyeleti hatóság további három héttel meghosszabbíthatja a válaszadási határidőt. Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 b bekezdés (új) (2b)  Amennyiben kifogást kívánnak emelni a feltételezett fő felügyeleti hatóság illetékességével vagy a panasz kezelésével kapcsolatban az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alapján, a feleknek vagy a feltételezett fő felügyeleti hatóságnak a 3. cikk (2) bekezdésének c pontja szerint tett lépésről szóló tájékoztatástól számított három héten belül kell ezt megtenniük. Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 c bekezdés (új) (2c)  Amennyiben a (2b) bekezdés szerinti kifogással éltek, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, visszavonhatja a panasz továbbítását, és két héten belül vagy átveheti saját hatáskörébe az (EU) 2016/679 rendelet 55. vagy 56. cikke alapján, vagy átadhatja azt egy feltételezett fő felügyeleti hatóságnak. Ha e lépések egyike sem történne meg, vagy ha az érintett felügyeleti hatóságok eltérő értékeléseire nem lehet más módon megoldást találni, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a 26a. cikk alapján a testület döntését kéri. Az említett hatóság a testület rendelkezésére bocsátja a kapcsolódó adatkezelési tevékenységeknek és a vállalat szervezetének a leírását, valamint az arra vonatkozó leírást, hogy hol hozzák a döntéseket. Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 3 bekezdés (3)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, egy hónapon belül megállapítja a formanyomtatványban előírt információk teljességét. törölve Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 4 bekezdés (4)  A formanyomtatványban előírt információk teljességének értékelését követően az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották továbbítja a panaszt a fő felügyeleti hatóságnak. törölve Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 5 bekezdés (5)  Amennyiben a panaszos a panasz benyújtásakor bizalmasan kezeli a panaszát, a panaszosnak a panasz nem bizalmas változatát is be kell nyújtania. törölve Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 6 bekezdés (6)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, egy héten belül visszaigazolja a panasz kézhezvételét. Ez a visszaigazolás nem érinti a panasz (3) bekezdés szerinti befogadhatóságának értékelését. törölve Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat II fejezet – cím II. fejezet Panaszok benyújtása és kezelése II. fejezet Panaszok és hivatalból indított eljárások (A „II. fejezet” címsor a 3. cikk után kerül és a címe megváltozik) Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – cím A panaszok kivizsgálása A panaszok kezelése Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész Annak értékelése során, hogy a panasz kivizsgálása milyen mértékben indokolt, a felügyeleti hatóság minden egyes esetben figyelembe veszi az összes releváns körülményt, beleértve az alábbiakat: (1)   Annak értékelése során, hogy a panasz kivizsgálása milyen mértékben indokolt, a fő felügyeleti hatóság minden egyes esetben az alábbiak biztosítására törekszik: Módosítás 85 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  a panaszosnak nyújtott hatékony és időben történő jogorvoslat célszerűsége; a)  a panaszosnak nyújtott hatékony és időben történő jogorvoslat; Módosítás 86 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  az állítólagos jogsértés súlyossága; b)  a panasz közös elbírálásához és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7), (8) és (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalához szükséges releváns ténybeli és jogi elemek vizsgálata; Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  az állítólagos jogsértés rendszerszintű vagy ismétlődő jellege. c)  az (EU) 2016/679 rendelet hatékony végrehajtásához szükséges egyéb elemek vizsgálata, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése, 83. cikke vagy 84. cikke szerinti hatáskörök hivatalból történő gyakorlását, különösen rendszerszintű, súlyos vagy ismétlődő jogsértések esetén. Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A panaszkezelésnek minden esetben jogilag kötelező erejű döntéshez kell vezetnie, amely ellen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke értelmében hatékony bírósági jogorvoslatnak van helye. Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  A fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti határozattervezetet haladéktalanul, de legkésőbb a panasz beérkezésétől számított kilenc hónapon belül megküldi. Ez a határidő kivételes esetben meghosszabbítható: a)  nyolc héttel, amennyiben a legfontosabb kérdések összefoglalójával vagy a legfontosabb kérdések aktualizált összefoglalójával kapcsolatban a 9. cikk (3) bekezdése alapján észrevételeket nyújtanak be; b)  nyolc héttel, amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírságot vagy más büntetést kíván kiszabni; c)  a 26a. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti hivatkozás és a testület határozata közötti időszakkal; d)  a testület által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett meghosszabbítás időtartamával. Az a)–d) pont szerinti hosszabbításra csak egyszer kerülhet sor. Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  Az (1b) bekezdés nem alkalmazandó, ha egy ügyet az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésével összhangban az egységességi mechanizmus keretében kezelnek. Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés A panasz a panaszos és a vizsgálat alá vont felek közötti egyezség útján történő rendezéssel is megoldható. Amennyiben a felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a panasz egyezség útján történő rendezése lehetséges, a javasolt rendezésről tájékoztatja a panaszost. Ha a panaszos egy hónapon belül nem emel kifogást a felügyeleti hatóság által javasolt egyezség útján történő rendezés ellen, a panaszt visszavontnak kell tekinteni. (1)  A panasz a panaszos és a vizsgálat alá vont fél közötti egyezség útján történő rendezéssel is megoldható az eljárás bármely szakaszában. A panaszt fogadó vagy a fő felügyeleti hatóság ösztönözheti és elősegítheti ezt az önkéntes eljárást. Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A panaszos és a vizsgálat alá vont fél közötti egyezség útján történő rendezés akkor tekinthető megvalósultnak, ha kifejezett megállapodás születik. Amennyiben a panasz egyezség útján történő rendezése megtörtént, a felek egy hónapon belül tájékoztatják erről a fő felügyeleti hatóságot és azt a felügyeleti hatóságot, amelyhez a panaszt benyújtották. Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  Az (1a) bekezdés szerinti egyezség útján történő rendezés közlésétől számított egy hónapon belül az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (4) bekezdése szerinti döntéstervezetet kell benyújtani, feltüntetve, hogy: a)  az (1a) bekezdés szerinti egyezség útján történő rendezés feltételei teljesülnek-e, és b)  az (1d) bekezdés szerint indítanak-e hivatalból vizsgálatot. Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  Ha egy hónapon belül a többi érintett felügyeleti hatóság egyike sem emel kifogást az (1b) bekezdés szerinti döntéstervezettel szemben, vagy ha a testület megerősíti az (EU 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás egyezség útján történő rendezését, a panaszt visszavontnak kell tekinteni, és a rendezés érvényessé válik. Módosítás 95 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 d bekezdés (új) (1d)  Az egyezség útján történő rendezés nem akadályozza meg, hogy a fő felügyeleti hatóság ugyanabban az ügyben hivatalból vizsgálatot folytasson le. A fő felügyeleti hatóság ehelyett hivatalból is vizsgálatot indíthat, különösen akkor, ha: a)  a vizsgálat alá vont fél visszaeső jogsértő; b)  a vizsgálat alá vont fél már nagyszámú más, egyezség útján történő rendezés alanya volt; c)  a panasz tágabb tárgya a panaszoson kívül nagyszámú más érintettet érint, hosszú időtartamú vagy súlyos jellegű; vagy d)  a hatáskör gyakorlása egyébként szükséges az (EU) 2016/679 rendelet hatékony, arányos és visszatartó erejű érvényesítéséhez. Módosítás 96 Rendeletre irányuló javaslat 5 a cikk (új) 5a. cikk Hivatalból indított eljárás iránti kérelem (1)  Amennyiben úgy véli, hogy az (EU) 2016/679 rendelet megsértése állhat fenn, amely a tagállamának területén tartózkodó érintetteket érint, bármely érintett felügyeleti hatóság hivatalból indított eljárást kérhet a fő felügyeleti hatósághoz intézett, a (2) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörben hozott intézkedés iránti írásbeli kérelemmel. A kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a)  nyilatkozat arról, hogy érintett felügyeleti hatóságnak minősül, és b)  a legfontosabb kérdések 9. cikk szerinti összefoglalója. (2)  A feltételezett fő felügyeleti hatóság három héten belül: a)  tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot arról, hogy hivatalból eljárást indított; b)  tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot arról, hogy az ügyre az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, és hogy az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (3) bekezdésével összhangban a fő felügyeleti hatóság nem szándékozik az ügyben saját maga eljárni; vagy c)  elutasítja a kérelmet, ha úgy véli, hogy nem ő a fő felügyeleti hatóság, vagy nem áll fenn az (EU) 2016/679 rendelet prima facie megsértése. Az e bekezdés a) pontjában említett esetben az érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (4) bekezdése szerinti döntéstervezetet nyújthat be a fő felügyeleti hatóságnak. Az e bekezdés b) és c) pontjában említett esetben az érintett felügyeleti hatóság hivatalból indított eljárás iránti módosított kérelmet nyújthat be ismételten, vagy kérheti, hogy a testület a 26a. cikk (1) bekezdése alapján döntést hozzon az eljárás megindításáról. (3)  Ha a fő felügyeleti hatóság hivatalból indít eljárást, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet haladéktalanul, de legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított kilenc hónapon belül elkészíti. Ez a határidő kivételes esetben meghosszabbítható: a)  nyolc héttel, amennyiben a legfontosabb kérdések összefoglalójával vagy a legfontosabb kérdések aktualizált összefoglalójával kapcsolatban a 9. cikk (3) bekezdése alapján észrevételeket nyújtanak be; b)  nyolc héttel, amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírságot vagy más büntetést kíván kiszabni; c)  a 26a. cikk szerinti hivatkozás és a testület határozata közötti időszakkal; d)  a testület által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett meghosszabbítás időtartamával. Módosítás 97 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk 6. cikk törölve Fordítások (1)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, felelős a következőkért: a)  a panaszok és a panaszosok véleményének lefordítása a vizsgálatot fő felügyeleti hatóság által a vizsgálat céljából használt nyelvre; b)  a fő felügyeleti hatóság által rendelkezésre bocsátott dokumentumok fordítása a panaszossal való kommunikációhoz használt nyelvre, amennyiben e rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet értelmében ilyen dokumentumokat kell a panaszos rendelkezésére bocsátani. (2)  A testület eljárási szabályzatában meghatározza az érintett felügyeleti hatóságok által a vizsgálat során a fő felügyeleti hatóság által használt nyelvtől eltérő nyelven megfogalmazott észrevételek vagy releváns és megalapozott kifogások fordítására vonatkozó eljárást. Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat III fejezet – cím Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke szerinti együttműködés Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke szerinti és más érintett hatóságokkal való együttműködés Módosítás 99 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés Az e szakaszban foglalt rendelkezések a felügyeleti hatóságok közötti kapcsolatokra vonatkoznak, és nem céljuk, hogy jogokat biztosítsanak az egyéneknek vagy a vizsgálat alá vont feleknek. törölve Módosítás 100 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 bekezdés (1)  A fő felügyeleti hatóság rendszeresen tájékoztatja a többi érintett felügyeleti hatóságot a vizsgálatról, és a lehető leghamarabb a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja az összes releváns információt, amint az rendelkezésre áll. (1)  A fő felügyeleti hatóság azonnali, korlátlan és folyamatos távoli hozzáférést biztosít a többi érintett felügyeleti hatóság számára a teljes közös ügyirathoz, és az ügyhöz kapcsolódó összes releváns információt, különösen a dokumentumokat, beadványokat, emlékeztetőket és egyéb információkat a keletkezésüket vagy a kézhezvételüket követő egy héten belül felveszi a közös ügyiratba. Módosítás 101 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti releváns információk adott esetben a következőket foglalják magukban: (2)  A fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti releváns információkat a keletkezésüktől vagy a kézhezvételüktől számított egy héten belül ténylegesen a többi érintett felügyeleti hatóság és – amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezéshez szükséges – a testület rendelkezésére bocsátja, és értesíti őket ezekről az információkról. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie az eljárás főbb lépéseire vonatkozó információkra, beleértve adott esetben a következőket: Módosítás 102 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértése miatti vizsgálat megindítására vonatkozó információk; a)  a hivatalból indított vizsgálat vagy panaszeljárás megindítására vonatkozó információk; Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – e pont e)  a 9. cikkel összhangban a vizsgálat legfontosabb kérdéseinek összefoglalója; e)  a 9. cikkel összhangban a vizsgálat legfontosabb kérdéseit tartalmazó összefoglaló kiadása vagy frissítése; Módosítás 104 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új) ea)  a legfontosabb kérdések összefoglalójához fűzött észrevételek a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően; Módosítás 105 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – f pont f)  az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének megállapítására irányuló lépésekre vonatkozó információk az előzetes megállapítások elkészítése előtt; f)  az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének megállapítására irányuló lépésekre vonatkozó információk az előzetes megállapítások elkészítése és a döntéstervezet elkészítése előtt; Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – i pont i)  a panaszosnak az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontja; i)  a panaszosnak az előzetes megállapítások nem bizalmas változatával és adott esetben a vizsgálat más olyan szempontjaival kapcsolatos álláspontja, amelyekről a panaszos hivatalos írásbeli beadványt nyújtott be; Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új) ka)  az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti bármely döntéstervezet vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet; Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – k b pont (új) kb)  bármely releváns és megalapozott kifogás az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésével összhangban; Módosítás 109 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés – k c pont (új) kc)  az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke szerinti eljárás során vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7)–(9) bekezdése szerinti döntés ellen benyújtott bármely bírósági jogorvoslat. Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés (1)  Miután a fő felügyeleti hatóság előzetes véleményt alakított ki a vizsgálat legfontosabb kérdéseiről, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti együttműködés céljából összefoglalót készít a fő kérdésekről. (1)  A fő felügyeleti hatóság a panasz vagy a hivatalból indított eljárás megindítása iránti kérelem kézhezvételét követő négy héten belül az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti együttműködés céljából összefoglalót készít azokról a fő kérdésekről, amelyeket az ügy eldöntéséhez feltehetően meg kell határozni, és ezt az összefoglalót az érintett felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja. Az összefoglalót pártatlan módon, az eltérő tényeket és érveket figyelembe véve kell elkészíteni. Az ügynek a 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerinti, fő felügyeleti hatóságnak történő továbbításakor az érintett felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójának tervezetét is rendelkezésre bocsáthatja, amely nem kötelező erejű a fő felügyeleti hatóságra nézve. Módosítás 111 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  a főbb releváns tények; a)  a releváns tények; Módosítás 112 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  a vizsgálat tárgyának előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket a vizsgálandó állítólagos jogsértés érint; b)  a vizsgálat tárgyának előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket az állítólagos jogsértés érint, és adott esetben annak jelzése, hogy a jelek szerint megsértették-e azokat; Módosítás 113 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés – c pont c)  az értékelésük előzetes irányultsága szempontjából releváns komplex jogi és technológiai értékelések azonosítása; c)  előzetes ténybeli vagy jogi értékelések, amelyek foglalkoznak a felek által az összefoglaló készítésekor kifejtett minden releváns véleménnyel, és magukban foglalják a vonatkozó európai ítélkezési gyakorlatot, valamint a testület által kiadott iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat; Módosítás 114 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 a bekezdés (új) (2a)  A fő felügyeleti hatóság késedelem nélkül aktualizálja a legfontosabb kérdések összefoglalóját, hogy az tükrözze az eljárás során felmerülő ténybeli vagy jogi változásokat. Módosítás 115 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 3 bekezdés (3)  Az érintett felügyeleti hatóságok észrevételeket tehetnek a legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket a legfontosabb kérdések összefoglalójának kézhezvételétől számított négy héten belül kell megtenni. (3)  Az érintett felügyeleti hatóságok ténybeli vagy jogi észrevételeket tehetnek a legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket a legfontosabb kérdések összefoglalójának vagy bármilyen új információnak a kézhezvételétől számított négy héten belül kell megtenni, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkével összhangban. Módosítás 116 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 bekezdés (4)  A (3) bekezdés alapján benyújtott észrevételeknek meg kell felelniük a következő követelményeknek: törölve a)  a használt nyelvezet kellően világos és pontos kifejezéseket tartalmaz ahhoz, hogy a fő felügyeleti hatóság és adott esetben az érintett felügyeleti hatóságok kialakíthassák álláspontjukat; b)  a jogi érvek tömören vannak megfogalmazva, és a legfontosabb kérdések összefoglalójának azon részére való hivatkozással vannak csoportosítva, amelyre vonatkoznak; c)  az érintett felügyeleti hatóság észrevételeihez dokumentumokat csatolhatnak, amelyek kiegészíthetik az egyes pontokra vonatkozó észrevételeket. Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 5 bekezdés (5)  A testület eljárási szabályzatában korlátozhatja az érintett felügyeleti hatóságok által a legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatban benyújtott észrevételek maximális hosszát. törölve Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 6 bekezdés (6)  Azokat az eseteket, amelyekben az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tett észrevételt e cikk (3) bekezdése szerint, nem vitás ügyeknek kell tekinteni. Ilyen esetekben a 14. cikkben említett előzetes megállapításokat az e cikk (3) bekezdésében előírt határidő lejártát követő 9 hónapon belül közölni kell a vizsgálat alá vont felekkel. (6)  Azokat az eseteket, amelyekben az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tett olyan észrevételt e cikk (3) bekezdése szerint, amely kifogást emel a legfontosabb kérdések összefoglalója ellen vagy más fontos ténybeli vagy jogi kérdéseket vet fel, nem vitás ügyeknek kell tekinteni. Ilyen esetekben a 4. cikk (1b) bekezdésében említett döntéstervezet kiadásának határideje 3 hónapra csökken. Módosítás 119 Rendeletre irányuló javaslat III fejezet – 2 szakasz – cím 2. szakasz 2. szakasz A panaszok teljes vagy részleges elutasítása Együttműködés más érintett hatóságokkal (A „II. szakasz” címsor a 9. cikk után kerül és a címe megváltozik) Módosítás 120 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Az érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikke, az (EU) 2016/679 rendelet 62. cikke vagy mindkettő alapján kérelmet nyújt be a fő felügyeleti hatósághoz, ha az érintett felügyeleti hatóságok 9. cikk (3) bekezdése szerinti észrevételeit követően az érintett felügyeleti hatóság nem ért egyet a fő felügyeleti hatóság értékelésével a következőkről: (1)  Az érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 61. vagy 62. cikke vagy mindkettő alapján kérelmet nyújt be a fő felügyeleti hatósághoz, ha az érintett felügyeleti hatóságok 9. cikk (3) bekezdése szerinti észrevételeit követően az érintett felügyeleti hatóság nem ért egyet a fő felügyeleti hatóság értékelésével a következőkről: Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott összetett jogi értékelésekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás; b)  a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott előzetes ténybeli vagy jogi értékelések; Módosítás 122 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint meghatározott összetett technológiai értékelésekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás. törölve Módosítás 123 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)  a 9. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti lehetséges korrekciós intézkedés(ek) előzetes meghatározása. Módosítás 124 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés (3)  A fő felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeik alapján, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikke szerinti megkeresésekre adott válaszok alapján egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal a konszenzusra való törekvés érdekében. A konszenzus alapján a fő felügyeleti hatóság folytatja a vizsgálatot, és elkészíti az előzetes megállapításokat, vagy adott esetben a 11. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában megküldi az indoklását annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották. (3)  Az e rendelet 9. cikke (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó ügyekben a fő felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeik alapján, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikke szerinti megkeresésekre adott válaszok alapján megvizsgálja az eltérő álláspontok szempontjából releváns tényeket, és egyeztet – legjobb tudása szerint – az érintett felügyeleti hatóságokkal a konszenzusra való törekvés érdekében. A konszenzus alapján a fő felügyeleti hatóság folytatja a vizsgálatot, és elkészíti az előzetes megállapításokat. Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 4 bekezdés (4)  Amennyiben a panaszon alapuló vizsgálat során a fő felügyeleti hatóság és egy vagy több érintett felügyeleti hatóság között nincs konszenzus az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kérdésben, a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kér a testülettől. Ebben az esetben az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntés iránti kérelem feltételeit teljesültnek kell tekinteni. (4)  Amennyiben az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő négy héten belül az e cikk (3) bekezdésében előírt eljárásban nem születik a fő felügyeleti hatóság és egy vagy több érintett felügyeleti hatóság között konszenzus az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kérdésekben, a fő felügyeleti hatóság vagy az érintett felügyeleti hatóság e rendelet 26a. cikke alapján eljárási döntést kér a testülettől. Módosítás 126 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés – bevezető rész (5)  Ha a fő felügyeleti hatóság e cikk (4) bekezdése alapján sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kér a testülettől, a fő felügyeleti hatóságnak az alábbiakat kell megadnia: (5)  Ha a fő felügyeleti hatóság e cikk (4) bekezdése alapján eljárási döntést kér a testülettől, a megkereső felügyeleti hatóságnak az alábbiakat kell megadnia: Módosítás 127 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés – a pont a)  a 9. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett dokumentumok; a)  a 9. cikk (2) bekezdésében említett releváns információk, beleértve azok bármely módosítását is, ha arra sor kerül; Módosítás 128 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés – b pont b)  azon érintett felügyeleti hatóság észrevételei, amely nem ért egyet a vizsgálat hatókörének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával. b)  azon érintett felügyeleti hatóságok észrevételei, amely nem értenek egyet a vizsgálat hatókörének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával, vagy a legfontosabb kérdések összefoglalója 9. cikk (2) bekezdésében említett elemeinek ténybeli vagy jogi értékelése; Módosítás 129 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új) ba)  a közös ügyirathoz való hozzáférés. Módosítás 130 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 5 a bekezdés (új) (5a)  A testület kérheti a felügyeleti hatóságokat, hogy adjanak meg más, az adott ügyben a testület által megfelelőnek ítélt dokumentumokat vagy információt. Módosítás 131 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 6 bekezdés (6)  A testület az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei és a fő felügyeleti hatóságnak az észrevételekkel kapcsolatos álláspontja alapján sürgősségi eljárás alapján kötelező erejű döntés fogad el a vizsgálat hatóköréről. (6)  A testület a 26a. cikkel összhangban, az összes beérkezett dokumentum alapján sürgősségi eljárás alapján kötelező erejű döntést fogad el a legfontosabb kérdések összefoglalójáról vagy a (4) bekezdésben említett időtartam meghosszabbításáról. Módosítás 132 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új) 10a. cikk Együttműködés más érintett hatóságokkal A felügyeleti hatóságok törekszenek arra, hogy az e rendeletben meghatározott eljárások keretében szerzett nem személyes információkat közöljék az adatvédelem terén és más területeken illetékes nemzeti és uniós felügyeleti hatóságokkal, beleértve a verseny-, pénzügyi szolgáltatási, energiaügyi, távközlési, fogyasztóvédelmi, digitális szolgáltatási vagy mesterséges intelligenciával foglalkozó hatóságokat is, amennyiben az információkat e hatóságok feladatai és kötelezettségei szempontjából relevánsnak ítélik, különös tekintettel a hatáskörükbe tartozó jogszabályok esetleges megsértésével kapcsolatos közigazgatási eljárások és vizsgálatok megindítására. Az információk kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre gyűjtötték őket. Ez azonban nem zárja ki, hogy a felügyeleti hatóság az említett információk alapján más eljárást indítson, vagy hogy e célból megossza azokat más hatóságokkal. Módosítás 133 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk 11. cikk törölve A panaszos meghallgatása a panasz teljes vagy részleges elutasítása előtt (1)  A 9. és 10. cikkben előírt eljárást követően a fő felügyeleti hatóság a panasz teljes vagy részleges elutasítására vonatkozó előzetes álláspontjának indokait megküldi azon felügyeleti hatóság részére, amelyhez a panaszt benyújtották. (2)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost a panasz tervezett teljes vagy részleges elutasításának okairól, és határidőt szab, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját. A határidő legalább három hét. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost az álláspontja ismertetése elmulasztásának következményeiről. (3)  Ha a panaszos azon felügyeleti hatóság által meghatározott határidőn belül, amelyhez a panaszt benyújtották, nem ismerteti álláspontját, a panaszt visszavontnak kell tekinteni. (4)  A panaszos kérheti a panasz javasolt elutasításának alapjául szolgáló dokumentumok nem bizalmas változatához való hozzáférést. (5)  Ha a panaszos azon felügyeleti hatóság által meghatározott határidőn belül, amelyhez a panaszt benyújtották, ismerteti az álláspontját, és az álláspont nem vezet a panasz teljes vagy részleges elutasítására vonatkozó előzetes álláspont megváltoztatásához, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, elkészíti az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet, amelyet a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerint benyújt a többi érintett felügyeleti hatóságnak. Módosítás 134 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk 12. cikk törölve A panaszt részben vagy egészben elutasító módosított döntéstervezet (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet olyan elemeket vet fel, amelyekkel kapcsolatban a panaszosnak lehetőséget kell biztosítani álláspontja kifejtésére, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását megelőzően lehetőséget biztosít a panaszos számára, hogy az ilyen új elemekkel kapcsolatban kifejtse álláspontját. (2)  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, határidőt állapít meg, amelyen belül a panaszos ismertetheti álláspontját. Módosítás 135 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk 13. cikk törölve A panaszt részben vagy egészben elutasító döntés Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) bekezdése szerinti, a panaszt részben vagy egészben elutasító döntés elfogadásakor a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségről az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikkével összhangban. Módosítás 136 Rendeletre irányuló javaslat III fejezet – 3 szakasz – cím Az adatkezelőknek és az adatfeldolgozóknak címzett döntések A vizsgálat alá vont feleknek címzett döntések Módosítás 137 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – cím Előzetes megállapítások és válasz Előzetes megállapítás és a meghallgatáshoz való jog Módosítás 138 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet kíván benyújtani a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyben megállapítja az (EU) 2016/679 rendelet megsértését, előzetes megállapításokat készít. (1)  Az e rendelet 9. és 10. cikke szerinti konzultációkat és eljárásokat követően, ha a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet kíván benyújtani a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyben megállapítja az (EU) 2016/679 rendelet megsértését, előzetes megállapításokat készít. Módosítás 139 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés Az előzetes megállapításoknak kimerítően és kellően világosan kell bemutatniuk a felhozott állításokat ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megismerhessék a fő felügyeleti hatóság által vizsgált magatartást. Az előzetes megállapításoknak különösen világosan ismertetniük kell a vizsgálat alá vont felekkel szemben felhozott valamennyi tényt és a teljes jogi értékelést, hogy a felek kifejthessék véleményüket a tényekről és azokról a jogi következtetésekről, amelyeket a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése értelmében a döntéstervezetben le kíván vonni, és fel kell sorolniuk az alapul szolgáló összes bizonyítékot. Az előzetes megállapításoknak kimerítően és kellően világosan kell bemutatniuk a felhozott állításokat ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megismerhessék a fő felügyeleti hatóság által vizsgált magatartást. Az előzetes megállapításoknak különösen világosan ismertetniük kell a vizsgálat alá vont felekkel szemben felhozott valamennyi tényt – beleértve az alapul szolgáló összes bizonyíték felsorolását – és a teljes jogi értékelést, hogy a feleket meghallgassák és kifejthessék véleményüket a tényekről és azokról a jogi következtetésekről, amelyeket a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése értelmében a döntéstervezetben le kíván vonni, és fel kell sorolniuk az alapul szolgáló összes bizonyítékot. Módosítás 140 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés Az előzetes megállapításokban fel kell tüntetni a fő felügyeleti hatóság által alkalmazni kívánt korrekciós intézkedéseket. Az előzetes megállapításokban fel kell tüntetni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyeket a fő felügyeleti hatóság mérlegel. Módosítás 141 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés Amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírságot kíván kiszabni, az előzetes megállapításokban felsorolja azokat a releváns elemeket, amelyekre a bírság kiszámításakor támaszkodik. A fő felügyeleti hatóság különösen azokat a lényeges tényeket és jogi kérdéseket sorolja fel, amelyek a bírság kiszabásához vezethetnek, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemeket, beleértve az általa figyelembe vett súlyosbító vagy enyhítő tényezőket. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírság kiszabását mérlegeli, az előzetes megállapításokban felsorolja azokat a releváns elemeket, amelyekre a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló döntés meghozatalakor és a bírság kiszámításakor támaszkodni kíván. A fő felügyeleti hatóság különösen azokat a lényeges tényeket és jogi kérdéseket sorolja fel, amelyek a bírság kiszabásához vezethetnek, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemeket, beleértve az általa figyelembe vett súlyosbító vagy enyhítő tényezőket. Módosítás 142 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 3 bekezdés (3)  A fő felügyeleti hatóság az előzetes megállapításokról értesíti a vizsgálat alá vont valamennyi felet. (3)  A fő felügyeleti hatóság az előzetes megállapításokról értesíti a vizsgálat alá vont valamennyi felet, amelyek felett korrekciós hatáskört gyakorolhat, valamint azt a felügyeleti hatóságot, amelyhez a panaszt benyújtották és az érintett felügyeleti hatóságokat. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, értesíti a panaszost az előzetes megállapításokról. Módosítás 143 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 4 bekezdés (4)  A fő felügyeleti hatóság az előzetes megállapítások vizsgálat alá vont felekkel való közlése során határidőt szab, amelyen belül a felek írásban kifejthetik álláspontjukat. A fő felügyeleti hatóság nem köteles figyelembe venni a határidő lejárta után beérkezett írásbeli véleményeket. törölve Módosítás 144 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés (5)  Az előzetes megállapítások vizsgálat alá vont felekkel való közlése során a fő felügyeleti hatóság a 20. cikkel összhangban hozzáférést biztosít a felek számára a közigazgatási ügyirathoz. törölve Módosítás 145 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés (6)  A vizsgálat alá vont felek az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszukban ismertethetnek minden olyan tényt és jogi érvet, amely a fő felügyeleti hatóság állításaival szembeni védekezésük szempontjából releváns. A bemutatott tények bizonyítására bármilyen vonatkozó dokumentumot csatolnak. A fő felügyeleti hatóság a döntéstervezetében csak olyan állításokkal foglalkozik, beleértve a tényeket és az ezeken alapuló jogi értékelést, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. (6)  A vizsgálat alá vont felek az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszukban ismertethetnek minden olyan tényt és jogi érvet, amely a fő felügyeleti hatóság állításaival szembeni védekezésük szempontjából releváns. A bemutatott tények bizonyítására bármilyen vonatkozó dokumentumot csatolnak. A fő felügyeleti hatóság a döntéstervezetében csak olyan állításokkal foglalkozik, beleértve a tényeket és az ezeken alapuló jogi értékelést, amelyekkel kapcsolatban a felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk 15. cikk törölve Az előzetes megállapítások továbbítása a panaszosoknak (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság olyan ügyre vonatkozóan tesz előzetes megállapításokat, amellyel kapcsolatban panasz érkezett hozzá, a panasz benyújtásának helye szerinti felügyeleti hatóság az előzetes megállapítások nem bizalmas változatát a panaszos rendelkezésére bocsátja, és határidőt szab, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti álláspontját. (2)  Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a felügyeleti hatóság adott esetben több panaszt együttesen kezel, a panaszokat több részre osztja, vagy más módon gyakorolja az előzetes megállapításokban meghatározott vizsgálat hatókörére vonatkozó mérlegelési jogkörét. (3)  Amennyiben a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a panaszos rendelkezésére kell bocsátani a közigazgatási ügyiratban szereplő dokumentumokat annak érdekében, hogy a panaszos hatékonyan kifejthesse az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontját, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az (1) bekezdés szerinti előzetes megállapítások megtételekor a panaszos rendelkezésére bocsátja e dokumentumok betekinthető változatát. (4)  A panaszos az előzetes megállapítások nem bizalmas változatát csak annak a konkrét vizsgálatnak a céljaira kapja meg, amelynek során az előzetes megállapításokat kiadták. (5)  Az előzetes megállapítások nem bizalmas változatának és a (3) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvétele előtt a panaszosnak titoktartási nyilatkozatot kell küldenie a fő felügyeleti hatóságnak, amelyben a panaszos kötelezettséget vállal arra, hogy az előzetes megállapítások nem bizalmas változatában szereplő információkat vagy értékeléseket nem hozza nyilvánosságra, és azokat nem használja fel más célokra, mint az a konkrét vizsgálat, amelynek keretében a megállapításokat kiadták. Módosítás 147 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – cím A végleges döntés elfogadása A döntéstervezetek és a felülvizsgált döntéstervezetek benyújtása és a végleges döntés elfogadása Módosítás 148 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés Miután a döntéstervezetet az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtották az érintett felügyeleti hatóságoknak, és ha az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett határidőn belül egyik érintett felügyeleti hatóság sem emelt kifogást a döntéstervezet ellen, a fő felügyeleti hatóság elfogadja az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) bekezdése szerinti döntését és arról értesítést küld az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő telephelyére vagy egyetlen telephelyére, valamint tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és a testületet a szóban forgó döntésről, beleértve a vonatkozó tények és indokok összefoglalását. Miután a döntéstervezetet az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtották az érintett felügyeleti hatóságoknak, és ha az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett határidőn belül egyik érintett felügyeleti hatóság sem emelt kifogást a döntéstervezet ellen, a fő felügyeleti hatóság a 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett időszakok végétől számított négy héten belül elfogadja az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) és (9) bekezdése szerinti döntését és arról értesítést küld az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő telephelyére vagy egyetlen telephelyére, valamint tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és a testületet a szóban forgó döntésről, beleértve a vonatkozó tények és indokok összefoglalását. Módosítás 149 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  Ha valamely érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében említett határidőn belül kifogást emelt a döntéstervezettel szemben, és a fő felügyeleti hatóság a kifogásnak eleget kíván tenni, a fő felügyeleti hatóság négy héten belül az említett rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerint módosított döntéstervezetet nyújt be. Módosítás 150 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 b bekezdés (új) (1b)  Ha valamely érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében említett határidőn belül kifogást emelt a döntéstervezettel szemben, és a fő felügyeleti hatóság nem kíván eleget tenni a releváns és megalapozott kifogásnak, vagy úgy ítéli meg, hogy a kifogás nem releváns és megalapozott, a fő felügyeleti hatóság négy héten belül, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ügyet a 63. cikkben említett, egységességi mechanizmus keretében kezeli. Módosítás 151 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 c bekezdés (új) (1c)  A nemzeti jogban előírt további követelmények sérelme nélkül, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3), (5) vagy (7)–(9) bekezdése szerinti döntéstervezetet vagy végleges döntést írásban kell kiadni, rövid, tömör, átlátható és érthető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva. Pártatlan módon, az eltérő bizonyítékokat és a felek eltérő nézeteit figyelembe véve kell elkészíteni, és tartalmaznia kell legalább a következő elemeket: a)  a döntést kibocsátó felügyeleti hatóság neve; b)  a döntés kibocsátásának napja; c)  az üggyel kapcsolatos releváns tények és azok forrásának pártatlan összefoglalója; d)  a döntés jogalapja; e)  a gyakorolt korrekciós hatáskörök, a szankciók vagy más intézkedések; valamint f)  tájékoztatás az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti tényleges bírósági jogorvoslathoz való jogról és bármely más alkalmazandó nemzeti eljárásjogról. Módosítás 152 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 d bekezdés (új) (1d)  Amennyiben a jogilag kötelező erejű döntést az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) vagy (9) bekezdésével összhangban annak a felügyeleti hatóságnak kell kiadnia, amelyhez a panaszt benyújtották, a fő felügyeleti hatóság gondoskodik arról, hogy a döntés tartalmazza az érintett felügyeleti hatóság alkalmazandó nemzeti eljárásjoga szerint szükséges összes elemet. Az érintett felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, segíti a fő felügyeleti hatóságot a döntés ilyen módon történő megalkotásában. Módosítás 153 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 e bekezdés (új) (1e)  Bármely döntéstervezet vagy végleges döntés kizárólag olyan dokumentumok vagy más bizonyítékok alapján tett ténymegállapításokra támaszkodhat, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. Módosítás 154 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 f bekezdés (új) (1f)  Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7)–(9) bekezdése értelmében a felek rendelkezésére bocsátott információk tartalmazzák a jogilag kötelező erejű döntés egy példányát, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikkével összhangban rendelkezésre álló bírósági jogorvoslatra vonatkozó információkat. Módosítás 155 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 g bekezdés (új) (1g)  A felügyeleti hatóságok késedelem nélkül, de legkésőbb az elfogadástól számított három hónapon belül közzéteszik valamennyi, jogilag kötelező erejű döntésüket, kivéve, ha az új döntések nem térnek el lényegesen a korábban közzétett döntésektől. Az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban a felügyeleti hatóságok törölhetik a felek nevét és bármely más, a felek azonosítását lehetővé tevő információt, valamint az alkalmazandó jog által védett információkat. Módosítás 156 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk 17. cikk törölve Meghallgatáshoz való jog a módosított döntéstervezettel kapcsolatban (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet olyan elemeket vet fel, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont feleknek lehetőséget kell biztosítani álláspontjuk kifejtésére, a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását megelőzően lehetőséget biztosít a vizsgálat alá vont feleknek, hogy az ilyen új elemekkel kapcsolatban ismertessék álláspontjukat. (2)  A fő felügyeleti hatóság határidőt állapít meg, amelyen belül a vizsgálat alá vont felek ismertethetik álláspontjukat. Módosítás 157 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  kizárólag a döntéstervezetben szereplő tényállási elemeken alapulhatnak; valamint a)  a döntéstervezetben szereplő tényállási elemeken, a közös ügyiratban szereplő bizonyítékokon vagy bármely más, a releváns és megalapozott kifogással együtt benyújtott további bizonyítékokon alapulhatnak; Módosítás 158 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  nem változtatják meg az állítások körét azáltal, hogy olyan pontokat emelnek, amelyek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésére vonatkozó további állítások azonosítását jelentik, illetve nem változtatják meg a felhozott állítások lényegi jellegét. b)  nem változtatják meg az ügynek a legfontosabb kérdések összefoglalójának legutóbbi változatában meghatározott körét; valamint Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) ba)  egyértelműen meghatározza a döntéstervezet azon elemeit, amelyeket módosítani kell, beleértve, ahol lehetséges, a javasolt változtatás pontos megfogalmazását vagy a döntéstervezet javasolt módosításának kellően pontos leírását. Módosítás 160 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés – a pont a)  az egyes releváns és megalapozott kifogások terjedelme és a fő felügyeleti hatóságnak az ilyen kifogásokkal kapcsolatos álláspontja nem haladhatja meg a három oldalt, és nem tartalmazhat mellékleteket. Különösen összetett jogi kérdéseket érintő esetekben a maximális terjedelem hat oldalra növelhető, kivéve, ha a testület elfogadja az ennél hosszabb terjedelmet indokoló különleges körülményeket; törölve Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet [...] törölve Módosítás 162 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – cím Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra történő utalás Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra történő utalás Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság nem követi a releváns és megalapozott kifogásokat, vagy úgy véli, hogy a kifogások nem relevánsak vagy nem megalapozottak, a tárgyat az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében meghatározott vitarendezési mechanizmus elé terjeszti. (1)  Ha a fő felügyeleti hatóság nem követi a releváns és megalapozott kifogásokat, vagy úgy véli, hogy a kifogások nem relevánsak vagy nem megalapozottak, a tárgyat az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében meghatározott vitarendezési mechanizmus elé terjeszti az összes releváns és megalapozott kifogás kézhezvételétől vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti határidő lejártától számított négy héten belül. A határidő után beérkezett releváns és megalapozott kifogásokat nem kell figyelembe venni. Módosítás 164 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész (2)  A tárgy vitarendezési eljárásra való utalásakor a fő felügyeleti hatóság a testület rendelkezésére bocsátja az összes alábbi dokumentumot: (2)  A tárgy vitarendezési eljárásra való utalásakor a fő felügyeleti hatóság a testület rendelkezésére bocsátja a következők mindegyikét: Módosítás 165 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új) aa)  a legfontosabb kérdések összefoglalója; Módosítás 166 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – b pont b)  a releváns tények összefoglalása; b)  a releváns tények összefoglalása, beleértve az adatkezelési tevékenységek leírását, az adatkezelő szervezeti leírását és az arra vonatkozó leírást, hogy hol hozzák a személyes adatok kezelésének céljára és eszközeire vonatkozó releváns döntéseket; Módosítás 167 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – d pont d)  a vizsgálat alá vont felek által a 14. és 17. cikk alapján írásban benyújtott álláspont; d)  a felek által a 14. cikk alapján írásban benyújtott álláspontok; Módosítás 168 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – e pont e)  adott esetben a panaszosok által a 11., 12. és 15. cikk alapján írásban benyújtott álláspontok; törölve Módosítás 169 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – f pont f)  azok a releváns és megalapozott kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság nem követett; f)  azok a releváns és megalapozott kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság nem követett, és azok a kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság arra való hivatkozással elutasított, hogy nem relevánsak vagy nem megalapozottak; Módosítás 170 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – g pont g)  azok az okok, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság nem követte a releváns és megalapozott kifogásokat, vagy a kifogásokat nem tekintette relevánsnak vagy megalapozottnak. g)  azok az okok, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság nem követte a kifogásokat, vagy a kifogásokat arra való hivatkozással elutasította, hogy nem relevánsak vagy nem megalapozottak; Módosítás 171 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 2 bekezdés – g a pont (új) ga)  a közös ügyirathoz való hozzáférés. Módosítás 172 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 3 bekezdés (3)  A testület a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumok kézhezvételétől számított négy héten belül azonosítja a fenntartott releváns és megalapozott kifogásokat. (3)  A testület a (2) bekezdésben felsorolt összes dokumentum kézhezvételétől számított két héten belül nyilvántartásba veszi a tárgynak a vitarendezési mechanizmusba történő benyújtását, vagy egy újabb héten belül kéri annak az esetleges hiányzó adatokkal kiegészített, újbóli benyújtását. A testület a beadvány nyilvántartásba vételekor felsorolja és strukturálja azokat a felügyeleti hatóságok közötti vitákat, amelyek a testület előtti eljárás tárgyát képezik, és azokat azonnal a felügyeleti hatóságok elé terjeszti. Módosítás 173 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 3 a bekezdés (új) (3a)  A (2) bekezdésben meghatározott valamennyi információ beérkezését követően a testület elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a bekérje a fő felügyeleti hatóságtól vagy az érintett felügyeleti hatóságoktól az összes olyan további információt, dokumentumot vagy pontosítást, amely ahhoz szükséges, hogy a testület kötelező érvényű döntést hozhasson a releváns és megalapozott kifogások tárgyát képező valamennyi ügyben. A hatóságok legkésőbb a megkeresés kézhezvételét követő egy héten belül benyújtják ezeket a kiegészítő dokumentációkat. Módosítás 174 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 3 b bekezdés (új) (3b)  Az érintett felügyeleti hatóságok a (3) bekezdés szerinti beadvány kézhezvételét követő két héten belül benyújthatják az ügyben rendelkezésükre álló egyéb olyan releváns információkat, amelyek nem szerepeltek a kifogásokban, beleértve, de nem kizárólagosan, a kifogásukhoz kapcsolódó tényeket és dokumentumokat. Módosítás 175 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 3 c bekezdés (új) (3c)  Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése szerinti „ügy benyújtása” azt a pillanatot jelenti, amikor a 22. cikk (2) bekezdésében említett összes dokumentum rendelkezésre áll és a 2d. cikknek megfelelően le van fordítva. Módosítás 176 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 3 d bekezdés (új) (3d)  Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (4) bekezdésében előírt tilalom a felügyeleti hatóságok számára, hogy a testület elé terjesztett tárgyban döntést hozzanak az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett időszakokban, az e cikk (3) bekezdésében említett időszakokban is alkalmazandó. Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk 23. cikk törölve Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntéssel kapcsolatos nyilvántartásba vétel A testület elnöke legkésőbb egy héttel azt követően, hogy az alábbi dokumentumok mindegyikét kézhez kapta, nyilvántartásba veszi a vitás ügynek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra történő utalását: a)  a döntéstervezet vagy a módosított döntéstervezet a releváns és megalapozott kifogásokkal együtt; b)  a releváns tények összefoglalása; c)  a vizsgálat alá vont felek által a 14. és 17. cikk alapján írásban benyújtott álláspont; d)  adott esetben a panaszosok által a 11., 12. és 15. cikk alapján írásban benyújtott álláspontok; e)  a fenntartott releváns és megalapozott kifogások; f)  azok az indokok, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság nem követte a fenntartott releváns és megalapozott kifogásokat. Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat 24 cikk 24. cikk törölve Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntés elfogadását megelőző indokolás (1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntés elfogadását megelőzően a testület elnöke a fő felügyeleti hatóságon keresztül indokolásban ismerteti a vizsgálat alá vont felekkel és/vagy – a panasz teljes vagy részleges elutasítása esetén – a panaszossal, hogy a testület milyen indoklást kíván elfogadni a döntésében. Amennyiben a testület olyan kötelező erejű döntést kíván elfogadni, amely a fő felügyeleti hatóságot a döntéstervezet vagy a módosított döntéstervezet módosítására kötelezi, a testület dönt arról, hogy az indokoláshoz csatolni kell-e a fenntartott releváns és megalapozott kifogásokat, amelyek alapján a testület a döntését el kívánja fogadni. (2)  A vizsgálat alá vont feleknek és/vagy – a panasz teljes vagy részleges elutasítása esetén – a panaszosnak az (1) bekezdésben említett indokolás kézhezvételétől számított egy hét áll rendelkezésére, hogy ismertesse az álláspontját. (3)  A (2) bekezdésben említett határidő egy héttel meghosszabbodik, ha a testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghosszabbítja a kötelező erejű döntés elfogadásának határidejét. (4)  Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében előírt, a testület kötelező erejű döntésének elfogadására vonatkozó határidő szünetel a (2) és (3) bekezdésben előírt időszakok alatt. Módosítás 179 Rendeletre irányuló javaslat 25 cikk 25. cikk törölve Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti döntéssel kapcsolatos eljárás (1)  Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a testület elé utal egy ügyet, a tevékenységi központ tekintetében illetékes ügyet utaló felügyeleti hatóságnak a testület rendelkezésére kell bocsátania az alábbi dokumentumok mindegyikét: a)  a releváns tények összefoglalása; b)  e tények értékelése az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében; c)  azon adatkezelő vagy adatfeldolgozó álláspontja, akinek a tevékenységi központja az utalás tárgyát képezi; d)  az utalásban érintett más felügyeleti hatóságok álláspontja; e)  bármely más dokumentum vagy információ, amelyet az utaló felügyeleti hatóság a tárgyban való állásfoglaláshoz szükségesnek és relevánsnak tart. (2)  A testület elnöke az utalást legkésőbb egy héttel az (1) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételét követően nyilvántartásba veszi. Módosítás 180 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a tárgyban eljáró felügyeleti hatóság vagy a Bizottság véleménye arról, hogy adott esetben a felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése alapján kellett-e közölnie a döntéstervezetet a testülettel, vagy a felügyeleti hatóság nem követte a testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott véleményét. c)  a tárgyban eljáró felügyeleti hatóság vagy a Bizottság véleménye arról, hogy adott esetben a felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése alapján kellett-e közölnie a döntéstervezetet a testülettel, vagy a felügyeleti hatóság nem követte a testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott véleményét, beleértve annak kifejtését, hogy mely pontokat nem követték, valamint az elfogadott döntés megfelelő részére való utalást. Módosítás 181 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A testület elnöke tájékoztatja az összes felügyeleti hatóságot az (1) bekezdés alapján a testület elé terjesztett ügyről, hogy a felügyeleti hatóságok ismertethessék álláspontjukat. Módosítás 182 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 3 bekezdés (3)  A testület elnöke a beterjesztést legkésőbb egy héttel az (1) és (2) bekezdésben említett dokumentumok kézhezvételét követően nyilvántartásba veszi. (3)  A testület elnöke a beterjesztést legkésőbb egy héttel az (1) és (2) bekezdésben említett összes dokumentum kézhezvételét követően nyilvántartásba veszi. Módosítás 183 Rendeletre irányuló javaslat 26 a cikk (új) 26a. cikk A testület eljárási döntései (1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének értelmében a felügyeleti hatóság kérheti, hogy az e rendeletben előírt esetekben a testület hozzon eljárási döntés formájában sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést a felügyeleti hatóságok között felmerülő eljárási vitákban. (2)   Amennyiben a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tudja betartani a 4. cikk (1b) bekezdése vagy az 5a. cikk (3) bekezdése szerinti határidőt, különösen, ha rendkívül összetett ténybeli vizsgálatok szükségesek, az (1) bekezdés szerinti, sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kér a testülettől a határidő legfeljebb további kilenc hónappal történő meghosszabbításáról. A felügyeleti hatóság igazolja, hogy bár eleget tesz a 2c. cikk (1) bekezdésének, a kért hosszabbítás elkerülhetetlen. (3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelmeknek tartalmazniuk kell legalább a következőket: a)   a hivatkozott tények és a hatóság vagy fél rendelkezésére álló bizonyítékok; b)   a kérelem jogalapja; c)   az (1) bekezdés szerinti döntés vagy a (2) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás, amelyet a hatóság vagy a fél a testülettől kér; (4)   A testület a rendelkezésére álló információk alapján két héten belül döntést hoz az ügyben vagy elutasítja a kérelmet. A döntések a felügyeleti hatóságokra nézve kötelező erejűek. Módosítás 184 Rendeletre irányuló javaslat 26 b cikk (új) 26b. cikk A felügyeleti hatósággal szembeni tényleges bírósági jogorvoslathoz való jog (1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti meglévő jogorvoslati lehetőségek és bármely más közigazgatási vagy nem bírósági jogorvoslati lehetőség sérelme nélkül, az eljárásban részt vevő feleknek joguk van tényleges bírósági jogorvoslathoz: a)   ha a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, nem használja fel hatáskörét annak biztosítására, hogy egy másik felügyeleti hatóság lefolytassa az eljárást; b)   ha a fő felügyeleti hatóság nem tartja be az (EU) 2016/679 rendeletben és e rendeletben előírt határidőket; vagy c)   ha a felügyeleti hatóság nem tesz eleget a testület kötelező erejű döntésének. (2)   Az eljárásban részt vevő bármely fél vagy az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikke szerinti nonprofit szervezet az (1) bekezdés c) pontja alapján keresetet indíthat, ha megítélése szerint az érintett személyes adatainak kezelése következtében megsértették az érintett (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogait. (3)   Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati jogkört gyakorló bíróság megállapítja, hogy a felügyeleti hatóság nem teljesítette kötelezettségeit, elrendelheti, hogy a felügyeleti hatóság tegye meg a szükséges intézkedéseket. Módosítás 185 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  a releváns tények összefoglalása; a)  a releváns tények összefoglalása, beleértve az EU 2016/679 rendelet megsértésének bizonyítékait; Módosítás 186 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a saját területén elfogadott ideiglenes intézkedés leírása, időtartama és elfogadásának okai, beleértve az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő, sürgősséggel elfogadott fellépés szükségességének indoklását; b)  a véleményt kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés leírása, időtartama és elfogadásának okai, beleértve az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő, sürgősséggel elfogadott fellépés szükségességének indoklását; Módosítás 187 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a megkereső felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadandó végleges intézkedések sürgős szükségességének indoklása, beleértve az érintett intézkedések elfogadását szükségessé tevő körülmények kivételes jellegének magyarázatát. c)  a végleges intézkedések sürgős szükségességének indoklása, beleértve az érintett intézkedések elfogadását szükségessé tevő körülmények kivételes jellegének magyarázatát. Módosítás 188 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új) ca)  amennyiben a megkereső hatóság nem a fő felügyeleti hatóság, a fő felügyeleti hatóság álláspontja. Módosítás 189 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés (2)  A testület sürgősséggel elfogadott véleményét a kérelmet benyújtó felügyeleti hatóságnak kell címezni. A véleménynek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése szerinti véleményhez hasonlónak kell lennie, és lehetővé kell tennie a megkereső hatóság számára, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (7) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel összhangban fenntartsa vagy módosítsa ideiglenes intézkedését. (2)  A testület sürgősséggel elfogadott véleményét valamennyi felügyeleti hatóságnak kell címezni. A véleménynek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése szerinti véleményhez hasonlónak kell lennie, és lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (7) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel összhangban fenntartsák vagy módosítsák ideiglenes intézkedésüket. Módosítás 190 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – cím Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján sürgősséggel elfogadott döntések Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján sürgősséggel elfogadott kötelező erejű döntések Módosítás 191 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész (1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti sürgősséggel elfogadott döntés iránti kérelmet legkésőbb három héttel az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (8) bekezdése, 62. cikkének (7) bekezdése vagy 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a következő elemek mindegyikét: (1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti sürgősséggel elfogadott, kötelező erejű döntés iránti kérelmet legkésőbb három héttel az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (8) bekezdése, 62. cikkének (7) bekezdése vagy 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések elfogadását követően kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a következő elemek mindegyikét: Módosítás 192 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – a pont a)  a releváns tények összefoglalása; a)  a releváns tények összefoglalása, beleértve az EU 2016/679 rendelet megsértésének bizonyítékait; Módosítás 193 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – b pont b)  a döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés, annak időtartama és az ideiglenes intézkedések elfogadásának okai, különösen az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő sürgős cselekvés szükségességének indoklása; b)  a döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés, annak időtartama és elfogadásának okai, különösen az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő sürgős cselekvés szükségességének indoklása; Módosítás 194 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – c pont c)  a saját területén hozott vizsgálati intézkedésekre vonatkozó információk, valamint a vizsgálat alá vont felek helyi telephelyétől kapott válaszok vagy a megkereső felügyeleti hatóság birtokában lévő bármely más információ; c)  a saját területén hozott vizsgálati intézkedésekre vonatkozó információk, valamint a vizsgálat alá vont felektől kapott válaszok vagy a megkereső felügyeleti hatóság birtokában lévő bármely más információ; Módosítás 195 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – d pont d)  annak indoklása, hogy a megkereső felügyeleti hatóság területén sürgősen szükség van a végleges intézkedések elfogadására, figyelembe véve a végleges intézkedés elfogadását igénylő körülmények kivételes jellegét, vagy annak bizonyítása, hogy a felügyeleti hatóság nem válaszolt az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (3) bekezdése vagy 62. cikkének (2) bekezdése szerinti megkeresésre; d)  annak indoklása, hogy sürgősen szükség van a végleges intézkedések elfogadására, figyelembe véve a végleges intézkedés elfogadását igénylő körülmények kivételes jellegét, vagy annak bizonyítása, hogy a felügyeleti hatóság elmulasztotta az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (5) bekezdése alapján kért információt megadni, vagy nem válaszolt az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (8) bekezdése vagy 62. cikkének (2) bekezdése szerinti megkeresésre; Módosítás 196 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 1 bekezdés – f pont f)  adott esetben azon vizsgálat alá vont felek helyi telephelyének álláspontja, amelyekkel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéseket hoztak. f)  adott esetben a felek álláspontja. Amennyiben a megkereső hatóság nem a fő felügyeleti hatóság, a megkereső hatóság biztosítja a meghallgatáshoz való jogot a vizsgálat alá vont felek számára, amelyekkel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéseket hoztak. Módosítás 197 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés (2)  Az (1) bekezdésben említett sürgősségi döntést a kérelmet benyújtó felügyeleti hatóságnak kell címezni, és lehetővé kell tenni a megkereső hatóság számára az ideiglenes intézkedés fenntartását vagy módosítását. (2)  Az (1) bekezdésben említett sürgősségi, kötelező erejű döntést a fő felügyeleti hatóságnak és az összes érintett felügyeleti hatóságnak kell címezni, és meg kell határozni azokat a felügyeleti hatóságokat, amelyeknek adott esetben végleges intézkedéseket kell elfogadniuk, tekintettel az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti sürgős testületi véleményre vagy döntésre. Módosítás 198 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 3 bekezdés (3)  Amennyiben a testület olyan kötelező erejű döntést fogad el sürgősséggel, amely jelzi, hogy végleges intézkedéseket kell elfogadni, a döntés címzettje szerinti felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt el kell fogadnia ezeket az intézkedéseket. (3)  Amennyiben a testület olyan kötelező erejű döntést fogad el sürgősséggel, amely jelzi, hogy végleges intézkedéseket kell elfogadni, a döntés címzettje szerinti felügyeleti hatóságnak vagy hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt el kell fogadniuk ezeket az intézkedéseket. Módosítás 199 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 4 bekezdés (4)  Az (1) bekezdésben említett kérelmet benyújtó felügyeleti hatóság a végleges intézkedésekről szóló döntéséről értesíti az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tagállamának területén lévő telephelyét, és tájékoztatja a testületet. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság nem a megkereső hatóság, a megkereső hatóság tájékoztatja a fő felügyeleti hatóságot a végleges intézkedésről. (4)  A végleges intézkedések elfogadásáért felelős felügyeleti hatóság a végleges intézkedésekről szóló döntéséről értesíti a vizsgálat alá vont feleket, és tájékoztatja a testületet. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság nem a megkereső hatóság, a megkereső hatóság tájékoztatja a testület döntéséről és a fő felügyeleti hatóság által elfogadott végleges intézkedésről azokat a vizsgálat alá vont feleket, akikkel szemben az ideiglenes intézkedéseket elfogadták. A panaszt fogadó felügyeleti hatóság tájékoztatja a panaszost a testület döntéséről és a fő felügyeleti hatóság által elfogadott végleges intézkedésekről. Módosítás 200 Rendeletre irányuló javaslat 28 a cikk (új) 28a. cikk Az eljárási döntésekkel szembeni jogorvoslatok A felügyeleti hatóság eljárási döntéseivel szemben a nemzeti jog alapján kezdeményezett jogorvoslatok csak a jogerős érdemi döntés elleni jogorvoslattal együtt nyújthatók be. Az alkalmazandó nemzeti jog szerinti eljárási döntések elleni jogorvoslati határidők a felügyeleti hatóság előtti eljárás időtartamára meghosszabbodnak. Módosítás 201 Rendeletre irányuló javaslat 28 b cikk (új) 28b. cikk Végrehajtási statisztikák A felügyeleti hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 59. cikke szerinti tevékenységi jelentésükben a következő számokat jelentik: a)  a felügyeleti hatóság által hivatalból indított vizsgálatok száma; b)  a más felügyeleti hatóságok által hivatalból indított vizsgálatok száma; c)  a beérkezett panaszok száma, beleértve az elutasított, visszautasított, visszavont, részben helyben hagyott, teljes mértékben helyben hagyott vagy más módon lezárt panaszok számát; d)  a jelenleg fellebbezés tárgyát képező, jogilag kötelező érvényű döntések száma; e)  az a)–d) pont szerinti nyitott és eldöntött eljárások eddigi száma és átlagos időtartama; f)  az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkének (2) bekezdésével vagy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban hozott egyes intézkedéstípusok száma; g)  az (EU) 2016/679 rendelet 83. és 84. cikkével vagy az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban kivetett és beszedett pénzbírságok száma és összege; valamint h)  az éves költségvetés és a személyzet létszáma képzésenként, feladatonként és szervezeti egységenként. (2)  A felügyeleti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb június 30-ig közzéteszik az elmúlt évre vonatkozó tevékenységi jelentést. (3)  A testület legkésőbb minden év július 31-ig nyilvánosságra hozza az összes felügyeleti hatóság (1) bekezdésben említett, előző évre vonatkozó információit. (A 28b. cikk a VII. fejezetbe („Általános és záró rendelkezések”) kerül) Módosítás 202 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk 29. cikk törölve Az időszakok kezdete és a munkanap meghatározása (1)  Az (EU) 2016/679 rendelet alapján a felügyeleti hatóságok által előírt vagy rögzített határidőket az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek17 megfelelően kell kiszámítani. (2)  A határidők az (EU) 2016/679 rendelet vagy az e rendelet vonatkozó rendelkezésében említett eseményt követő munkanapon kezdődnek. __________________ 17 A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) a határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.). Módosítás 203 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 1 bekezdés A III. és a IV. fejezetet az e rendelet hatálybalépése után hivatalból indított vizsgálatokra és a panaszon alapuló vizsgálatokra kell alkalmazni, amennyiben a panaszt e rendelet hatálybalépése után nyújtották be. Az I. II. és III. fejezetet az e rendelet hatálybalépése után hivatalból indított vizsgálatokra és a panaszon alapuló vizsgálatokra kell alkalmazni, amennyiben a panaszt e rendelet hatálybalépése után nyújtották be. Módosítás 204 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 2 bekezdés Az V. fejezetet az e rendelet hatálybalépését követően az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra benyújtott valamennyi ügyre alkalmazni kell. Az V. és VI. fejezetet az e rendelet hatálybalépését követően az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra és a 66. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti sürgősségi eljárásra benyújtott valamennyi ügyre alkalmazni kell. Módosítás 205 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 2 a bekezdés (új) A fő felügyeleti hatóság ... [hat hónappal e rendelet alkalmazásának megkezdését követően]-ig a saját aktájában lévő valamennyi dokumentumot kérésre egyéb elektronikus úton a többi felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja. Módosítás 206 Rendeletre irányuló javaslat 30 a cikk (új) 30a. cikk Értékelés és felülvizsgálat A Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 97. cikke értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített jelentései részeként értékeli és felülvizsgálja ezt a rendeletet. Módosítás 207 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – cím Hatálybalépés Hatálybalépés és alkalmazás Módosítás 208 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 a bekezdés (új) (1a)  A rendeletet … [egy évvel e rendelet hatálybalépésének időpontjától számítva]-tól/-től kell alkalmazni. A 2b. cikk (1) bekezdésének c) pontját, a 2b. cikk (3) bekezdésének utolsó mondatát, a 2c. cikk (2) bekezdésének utolsó mondatát és a 2c. cikk (5) bekezdését, a 2d. cikk (3) és (6) bekezdését, a 8. cikk (1) bekezdését és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontját azonban csak ... [hat hónappal e rendelet alkalmazásának megkezdését követően]-tól/-től kell alkalmazni. Módosítás 209 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 1 pont 1.  A panaszt benyújtó személy vagy szervezet azonosítása 1.  A panaszt benyújtó személy vagy szervezet azonosítása Amennyiben a panaszos természetes személy, be kell nyújtania valamilyen formájú azonosító okmányt1a. Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett szerv nyújtja be, bizonyítékot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy a szervet valamely tagállam jogának megfelelően, szabályszerűen hozták létre. Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett szerv, szervezet vagy egyesület nyújtja be, bizonyítékot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy a szervet, szervezetet vagy egyesületet valamely tagállam jogának megfelelően, szabályszerűen hozták létre. Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtják be, bizonyítékot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy a panaszt benyújtó szerv egy érintett megbízása alapján jár el. Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtják be, bizonyítékot kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy a panaszt benyújtó szerv, szervezet vagy egyesület egy érintett megbízása alapján jár el. ------- 1a Például útlevél, vezetői engedély, nemzeti személyazonosító igazolvány. Módosítás 210 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 2 pont 2.  Elérhetőségek1a 2.  Elérhetőségek1a Amennyiben a panaszt elektronikus úton nyújtják be, e-mail-cím. A panaszos neve, címe és egyéb rendelkezésre álló elérhetőségei, beleértve – amennyiben a panaszt elektronikus úton nyújtják be – az e-mail-címet. Amennyiben a panaszt postai úton nyújtják be, postai cím. Telefonszám. ------------ ----------- 1a Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett szerv nyújtja be, a 2. pontban szereplő valamennyi információt meg kell adni. 1a Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett szerv nyújtja be, a 2. pontban szereplő valamennyi információt meg kell adni. Módosítás 211 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet – A rész – 3 pont 3.  Az a szervezet, amely az Ön személyes adatainak kezelésével sérti az (EU) 2016/679 rendeletet 3.  Az a szervezet, amely az Ön személyes adatainak kezelésével sérti az (EU) 2016/679 rendeletet Adja meg a rendelkezésére álló összes olyan információt, amely megkönnyíti a panasz tárgyát képező szervezet azonosítását. Adja meg a rendelkezésére álló összes olyan információt, amely megkönnyíti a panasz tárgyát képező szervezet azonosítását, beleértve az adott szervezet nevét, címét és egyéb elérhetőségeit.