Idegenforgalom

2009 decembere óta az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok idegenforgalmi vonatkozású intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására. Bár a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem irányoz elő külön költségvetési sort az idegenforgalmi politikára, a 2022–2023-as időszakban az egységes piac program keretében sor került külön idegenforgalmi tevékenységekre szánt költségvetés elkülönítésére.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének d) pontja és XXII. címe.

Célkitűzések

Az Európai Unióban a szűkebb értelmében vett idegenforgalmi ágazat (azaz a hagyományos utazási szolgáltatók és idegenforgalmi szolgáltatások) körülbelül 2,3 millió vállalkozásból, főként kis- és középvállalkozásból (kkv-k) áll, és körülbelül 12,3 millió főt foglalkoztat.

A turizmus jelentős gazdasági tevékenység az Európai Unióban, amely GDP-jének 10%-át teszi ki, és széles körű hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra és a társadalmi fejlődésre. Hatékony eszköz lehet a gazdasági visszaesés és a munkanélküliség elleni küzdelemben.

Az uniós politika célja, hogy megőrizze Európa mint turisztikai célpont vezető szerepét, miközben maximalizálja az ágazat hozzájárulását a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, és előmozdítsa az uniós országok közötti együttműködést, különösen a bevált gyakorlatok cseréje révén.

Eredmények

A. Általános politika

2001 óta a Bizottság számos közleményt tett közzé – legutóbb 2014-ben – az idegenforgalmi ágazat fejlesztését célzó politikai irányvonalakról. Ezek az alábbiak:

B. Különleges intézkedések

1. A turisták (utazók és/vagy nyaralók) érdekét szolgáló intézkedések

Az említett intézkedések magukban foglalják a határok átlépésének megkönnyítését, valamint a turisták egészségének és biztonságának, illetve anyagi érdekeinek védelmét. Ide tartozik a szállodák tűzbiztonságáról szóló 86/666/EGK tanácsi ajánlás, a szálláshelyek időben megosztott használati jogáról szóló 2008/122/EK irányelv és az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről szóló (EU) 2015/2302 irányelv. Ehhez kapcsolódik a közlekedés valamennyi területén az utasok jogainak védelmét szolgáló rendeletek elfogadása (2.2.3.). Az idegenforgalom és az EU hatáskörébe tartozó más területek közötti kapcsolat másik példája a fürdővizek minőségéről szóló, 2006. február 15-i 2006/7/EK irányelv, amely a célcsoportok vagy a kiemelt területek érdekeit tartja szem előtt. Az irányelv továbbá 2014. december 31-i hatállyal hatályon kívül helyezi az 1975. december 8-i 76/160/EGK irányelvet.

A Bizottság – az EP kérésére – több kezdeményezést indított az európai idegenforgalom meghatározott aktuális kérdéseit illetően.

Az „EDEN” elnevezésű kezdeményezés középpontjában a kiváló európai idegenforgalmi úti célok előmozdítása, azaz az újonnan megjelenő vagy még kevéssé ismert, ám a fenntarthatósági elveket tiszteletben tartó úti célok ismertségének növelése áll.

A „fenntartható turizmus” koncepciója magában foglalja az „Európai Zöld Sávot” (6800 kilométernyi turistaút a Barents-tengertől a Fekete-tengerig), amelynek célja, hogy a régi vasfüggöny mentén gyalogösvényekből és kerékpárutakból álló hálózat jöjjön létre. Az EU társfinanszírozást nyújt a fenntartható turizmus azon határ menti projektjeihez is, melyek célja az európai idegenforgalmi kínálat változatossá tétele.

A „DiscoverEU” kezdeményezés – a turizmust népszerűsítő számos egyéb program mellett – lehetővé teszi a 18 éves európaiak számára, hogy bejárják az EU-t, és többet megtudjanak Európa sokszínűségéről.

2. Az idegenforgalmi ágazat és a régiók javát szolgáló felelős idegenforgalmi intézkedések

A Bizottság támogatja a legfőbb európai idegenforgalmi régiók közötti hálózatok kialakítását is. Az EU számos finanszírozási forrást kínált és kínál az idegenforgalomnak az érintett régiókban a regionális fejlődéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulás érdekében.

2022 áprilisában a Bizottság javaslatot fogadott el a nem mezőgazdasági termékek (például kézműves termékek) földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó uniós szintű rendszer létrehozásáról (COM(2022) 0174). Ezek a termékek gyakran jelentősek a helyi identitás szempontjából, és vonzzák az idegenforgalmat. A javaslat több rendeletet is felülvizsgál többek között azzal a céllal, hogy fellendítse a regionális gazdaságot és a turizmust ezeken a területeken. A javaslat jelenleg a Tanács első olvasatbeli álláspontjára vár.

Az idegenforgalomra vonatkozó harmonizált statisztikai adatokat az EU-ban 1996 óta gyűjtik. A 2011. július 6-i 692/2011/EU rendelet közös keretet alakított ki a tagállamokban gyűjtött, az idegenforgalommal kapcsolatos európai statisztikai információk rendszeres begyűjtésére, feldolgozására és terjesztésére vonatkozóan. 2013-ban a Bizottság létrehozott egy virtuális turisztikai megfigyelőközpontot az információgyűjtés és -tárolás összehangolása, valamint az idegenforgalmat érintő különböző politikai szintek közötti minél nagyobb szinergia biztosítása érdekében. 2022 októberében a Bizottság elindította az uniós turisztikai jelzőrendszert, amely az idegenforgalmi statisztikák hozzáférhetőségének javításával segíti a regionális és nemzeti politikai döntéshozókat a szakpolitikák és stratégiák irányításában az idegenforgalmi ágazatban, valamint segíti a turisztikai célpontokat és az állami ügynökségeket a zöld és digitális átállás terén elért előrehaladásuk nyomon követésében. Ez az egyik javasolt intézkedés a Bizottságnak a turizmus átállási pályájára vonatkozó, 2022. évi stratégiájában (a stratégiát részletesebben lásd alább).

2022 novemberében a Bizottság elfogadta a rövid távú szálláshely-bérlési szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló (EU) 2018/1724 rendelet felülvizsgálatát (COM(2022) 0571). Ez a kezdeményezés – különösen a kkv-kra összpontosítva – a kiegyensúlyozott idegenforgalmi ökoszisztéma részeként a rövid távú szálláshely-kiadás felelősségteljes, átlátható és méltányos növekedésére törekszik.

3. Egyéb célzott intézkedések

A Bizottság egy turizmusról szóló konferenciát is szervezett, amelyre 2019. március 19-én került sor Brüsszelben.

2023-ban a Bizottság az úti okmányok digitalizálásáról szóló rendelet elfogadását tervezi. Ez megkönnyítené az utazást, mivel egyszerűbb digitális úti okmányokat kiállítani, ami kedvezne az idegenforgalmi ágazatnak is.

Az Európai Parlament szerepe

Jóval a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt a Parlament több állásfoglalást fogadott el a Bizottság turizmusra vonatkozó iránymutatásairól és kezdeményezéseiről.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja” című saját kezdeményezésű jelentésére alapozva a Parlament 2011. szeptember 27-én állásfoglalást fogadott el. 2021. március 25-én saját kezdeményezésű állásfoglalást fogadott el egy fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról. Az állásfoglalásban felszólított az uniós idegenforgalmi ágazat Covid19 utáni újjáépítésére, az irányítási politika uniós kereten belüli újratájolására, a fenntartható, felelős és intelligens turizmusra való átállás megerősítésére, valamint a jövőbeli turizmus tervezésének újragondolására.

2015. október 27-én a Parlament második olvasatban álláspontot fogadott el egy új irányelv létrehozásáról, amely megerősíti a szervezett társasutazásban részt vevő utasok védelmét, valamint hatályon kívül helyezi a 90/314/EGK irányelvet. A társjogalkotók készen állnak az utazási csomagokról (szervezett utakról) szóló irányelv újbóli módosítására. A munka várhatóan 2023 végén kezdődik. 2015. október 29-én a Parlament állásfoglalást fogadott el az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről. Ez többek között megemlíti a forgalmazási csatornák digitalizációját, a megosztásalapú gazdaság fejlődését, a felhasználói magatartás változásait, a képzett személyzet megszerzésének és megtartásának szükségességét, a demográfiai változást és a szezonalitást. A Parlament ebben felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be új idegenforgalmi stratégiát, amely felváltja vagy frissíti az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja” című közleményt.

2019. október 24-én a Parlament állásfoglalást fogadott el a Thomas Cook csődjének az uniós turizmusra gyakorolt negatív hatásáról. A Parlament 2022. május 5-én állásfoglalást fogadott el az Ukrajna elleni illegális orosz agressziós háborúnak az EU közlekedési és idegenforgalmi ágazatára gyakorolt hatásairól is. A Parlament további kapcsolódó állásfoglalásokat is elfogadott, ideértve „A frissített új európai iparstratégia végrehajtása: a kiadások összehangolása a szakpolitikával” című, 2022. szeptember 15-i, valamint a Bizottság legkülső régiókról szóló új közleményének értékeléséről szóló, 2023. június 13-i állásfoglalást.

A képviselők hozzájárultak a turizmust érintő uniós jogszabályok, például a rövid távú szálláshely-bérlési szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2022) 0571) kidolgozásához és megtárgyalásához. Elfogadása esetén a rendelet szabályozza a rövid távú bérbeadással foglalkozó platformok adatgyűjtési tevékenységeit, nagyobb biztonságot nyújt a turisták számára, egyenlő versenyfeltételeket biztosít az idegenforgalmi ágazat számára, valamint megkönnyíti a turizmus által érintett városok számára, hogy tegyenek a fenntarthatóságért és a lakosok jó életminőségének biztosításáért.

A Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága és idegenforgalmi munkacsoportja rendszeres megbeszéléseket folytat a nemzetközi idegenforgalmi szervezetek és érdekelt felek képviselőivel. Az idegenforgalmi munkacsoport emellett következetesebb idegenforgalmi politikát szorgalmazott, és felvetette egy uniós turizmus céljára elkülönített költségvetési sor létrehozásának lehetőségét.

A Covid19-járvánnyal összefüggésben hozott intézkedések

Európa a világ első számú idegenforgalmi célpontja. Az idegenforgalmi ágazat az EU gazdaságának létfontosságú részét képezi, ezért az EU elkötelezett ezen ágazat újjáélesztése mellett.

A 2020-as év első négy hónapjában Európában drámaian, 44%-kal csökkent a nemzetközi turisták száma 2019 azonos időszakához képest, ami összhangban áll az ágazat globális teljesítményével. Elképesztően magas, 14,2 és 29,5 millió közöttire tehető az idegenforgalom területén 2020-ban megszűnt munkahelyek száma Európában.

A Bizottság különböző gyorsreagálási eszközöket dolgozott ki: az uniós repülőtereken alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályainak felfüggesztésére irányuló javaslat (COM(2020) 0111); az utasok jogairól (C(2020) 1830) és a határforgalom-ellenőrzésről szóló uniós iránymutatások (C(2020) 1753); valamint segítségnyújtás az uniós utasok hazaszállításához a 2020 márciusa és májusa közötti lezárás során.

2020 májusában a Bizottság előterjesztette „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azt követően” című közleményét (COM(2020) 0550), amely iránymutatásokat és ajánlásokat tartalmaz a korlátok nélküli szabad mozgás visszaállítására és a belső határok újbóli megnyitására vonatkozóan; a közlekedés, az összeköttetések és a turisztikai szolgáltatások – különösen a vendéglátás – biztonságos helyreállítására, a likviditáshiány kezelésére és a fogyasztói bizalom helyreállítására vonatkozóan, valamint ajánlásokat adott ki az utalványokról. A Parlament a maga részéről a 2020. március 10-i, március 26-i és június 17-i plenáris ülésén vitatta meg a Covid19-járványt. A 2020. március 26-i rendkívüli plenáris ülésén a Parlament három jogalkotási javaslattal kapcsolatban fogadott el álláspontot: a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés elindítása; az EU Szolidaritási Alapjának kiterjesztése a közegészségügyi vészhelyzetekre; valamint a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztése (lásd továbbá a fenti COM(2020) 0111 dokumentumot). Ezenkívül a 2020. június 19-i plenáris ülésén a Parlament elfogadta a „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azt követően” című állásfoglalását, amelyben gyors, rövid és hosszú távú támogatást kért a közlekedési és idegenforgalmi ágazat számára fennmaradásuk és versenyképességük biztosítása érdekében.

2020. júliusban a Bizottság elfogadta a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési tervet (COM(2020) 0312). Ebben a tervben a Bizottság ismertette a héairányelv felülvizsgálatára vonatkozó célját, különös tekintettel az utazási irodákra vonatkozó különös héaszabályozásra. A Bizottság e felülvizsgálat elfogadását 2023 negyedik negyedévében tervezi. A kezdeményezés célja az utazási irodákra vonatkozó különös héaszabályozás, a személyszállításra vonatkozó héaszabályok és a nem uniós utasokra vonatkozó héamentességi rendszer felülvizsgálata.

2021 márciusában a Parlament elfogadta „A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozása” című állásfoglalását, amelyben felszólította a tagállamokat, hogy haladéktalanul, teljes körűen hajtsák végre a biztonságos utazásra vonatkozó közös és összehangolt kritériumokat. Ez kiterjed egy közös oltási bizonyítványra és az orvosi célú oltási eljárások kölcsönös elismerési rendszerére, miközben elősegíti az uniós utasazonosító űrlap bevezetését, lehetőség szerint digitális formában, az adatvédelmi szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

2022. február 15-én a Parlament állásfoglalást fogadott el a Covid19 utáni időszakban a városi területek előtt álló kihívásokról, amelyben emlékeztetett arra, hogy a városi turizmus alapvető szerepet játszik a várospolitikák kidolgozásában, és rámutatott, hogy a világjárványt követően a legtöbb uniós város a turizmus visszaesésével nézett szembe, és új és fenntarthatóbb működési módokat kellett keresnie az idegenforgalom helyreállítására. Ez az új digitális technológiák fokozott használatához vezetett, ami lehetővé tette a városi terek jobb kezelését és a városi turisták mozgásának jobb irányítását annak megakadályozása érdekében, hogy a világjárvány idején nagyobb csoportok verődjenek össze és kockázatos helyzetek alakuljanak ki.

Az állásfoglalás felhívta a tagállamokat, hogy hozzanak létre az indulás előtti tesztelésre vonatkozó közös és megkülönböztetésmentes uniós egészségvédelmi protokollt, amelynek megbízhatónak és megfizethetőnek kell lennie, beleértve a gyorstesztelési technológiákat, a PCR-teszteket és egyebeket.

2021. március 17-én a Bizottság előterjesztette „A biztonságos és tartós újranyitáshoz vezető közös út” című közleményt (COM(2021) 0129), valamint a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló rendeletre irányuló javaslatot (COM(2021) 0130), valamint egy hasonló keretet a tagállamok területén jogszerűen élő vagy tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan (COM(2021) 0140).

Az uniós digitális Covid-igazolványt valamennyi tagállamban elfogadták, így segítve az EU-ban élők szabad mozgáshoz való jogának biztosítását. A rendelet felülvizsgálatát, valamint a Parlament és a Tanács általi elfogadását követően ((EU) 2022/1034 rendelet) a digitális Covid-igazolvány rendszerét 2023 júniusáig meghosszabbították.

2022 februárjában a Bizottság elfogadta „A turizmus átállási pályája” című tervét. Az aktualizált uniós iparstratégia hangsúlyozta, hogy a Covid19-világjárvány fényében meg kell erősíteni az idegenforgalmi ágazat rezilienciáját, valamint fel kell gyorsítani a digitális és zöld átállást. Az átállási pálya 27 intézkedési területet határozott meg a zöld és a digitális átállás, valamint az uniós idegenforgalmi ágazat reziliensebbé tétele érdekében. E terv nyomán a Tanács 2022 decemberében elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós turisztikai menetrendet. A menetrend öt kiemelt területre összpontosított: zöld és digitális átállás; reziliencia és befogadás; készségek és támogatás; valamint támogató irányítási és szakpolitikai keret, és az egyes kiemelt területek vonatkozásában több intézkedés is szerepel.

 

Davide Pernice