Audiovizuális és médiapolitika

Az Európai Unióban az audiovizuális politikát elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. és 173. cikke szabályozza. Ezen a területen a legfontosabb jogszabály az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, amelyet 2018-ban felülvizsgáltak. Az ágazatot (kiváltképp a filmgyártást) támogató legfőbb uniós eszköz a Kreatív Európa program MEDIA ága. Az Európai Unió Alapjogi Chartája felszólít arra, hogy „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.

Jogalap

A Római Szerződés az audiovizuális és médiapolitika területén nem biztosított közvetlen hatáskört, és ezen az Európai Unióról szóló szerződés sem változtat. A médiapolitika területére vonatkozó hatáskört inkább az EUMSZ különböző tárgyú cikkeiből vezették le olyan politikák kialakítása érdekében, amelyekkel szabályozás alá vonhatók a média és a kommunikációs technológiák különböző ágazatai. Ez a médiatermékek és -szolgáltatások összetett jellegéből fakadóan szükséges, hiszen ezek nem tekinthetők kizárólag kulturális vagy egyszerűen gazdasági javaknak. A jogalapot az EUMSZ tartalmazza az alábbi cikkek formájában: 28, 30., 34. és 35. cikk (az áruk szabad mozgása); 45–62. cikk (a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása); 101–109. cikk (versenypolitika); 114. cikk (technológiai harmonizáció és közelítés); 165. cikk (oktatás); 166. cikk (szakképzés); 167. cikk (kultúra); 173. cikk (ipar); és 207. cikk (közös kereskedelempolitika).

Célkitűzések

Az EUMSZ 167. cikke értelmében az Európai Unió előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést, és szükség esetén támogatja és kiegészíti tevékenységüket a művészeti és irodalmi alkotás terén, beleértve az audiovizuális szektort is. Az audiovizuális kérdésekben az Unió szerepe az audiovizuális szolgáltatások egységes uniós piacának létrehozására irányul. Ezenkívül valamennyi uniós politikában figyelembe kell venni a kulturális szempontokat. A határozatokat a rendes jogalkotási eljárás keretében hozzák meg.

Eredmények

A. Szabályozási keret

1. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv

A közvetítési technológiák terén bekövetkezett fejlemények az 1980-as években az EU-n belül a kereskedelmi tévéadók számának növekedéséhez vezettek, továbbá azt eredményezték, hogy közvetítéseiket számos országban lehetett fogni. Ezzel közös minimumstandardok kidolgozása vált szükségessé, amelyeket első alkalommal a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv (89/552/EGK) rögzített 1989-ben. Ennek első felülvizsgálata során bevezették a „származási ország” elvét, azaz azt, hogy a műsorszolgáltatók a székhelyük szerinti tagállam joghatósága alá tartoznak. A 2007-es felülvizsgálat olyan új szolgáltatásokat figyelembe vevő rendelkezésekkel egészült ki, mint például az „online videotéka” (VOD). 2010-ben egységes szerkezetbe foglalták az irányelvet, és elnevezését audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre változtatták.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló, 2012. évi bizottsági jelentés és „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című, 2013. évi bizottsági zöld könyv a médiaszolgáltatások konvergenciájának állandó fokozódására, valamint e szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának módjára összpontosít.

A legújabb fejleményekkel való lépéstartás érdekében a Bizottság 2016-ban javaslatot tett az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv további felülvizsgálatára. A szövegről szóló intézményközi háromoldalú tárgyalások 2018 közepén lezárultak. Az elfogadott szöveg legfontosabb elemei: (1) a kereskedelmi célú közleményekre vonatkozó óránként 12 perces korlátozás helyett a napi 20%-os korlátozás bevezetése a reggel 6 és este 6 óra közötti időszakban; (2) a kiskorúak védelme a „számukra esetlegesen káros” tartalmaktól, továbbá ugyanaz a szabályozás vonatkozik a hagyományos műsorszolgáltatásokra, valamint a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra; (3) az európai alkotásokra vonatkozó rendelkezések kiterjesztése a lekérhető szolgáltatások szolgáltatóira, amelyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy katalógusaikban az ilyen művek aránya legalább 30% legyen; és (4) az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatályának kiterjesztése a videómegosztó platformokra a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem és a kiskorúak káros tartalmaktól való védelme érdekében. A módosított irányelvet ((EU) 2018/1808) a Parlament és a Tanács 2018. november 14-én fogadta el.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv nemzeti jogba történő átültetésében, a Bizottság 2020-ban két iránymutatást fogadott el: (1) a videomegosztó platformokra vonatkozó iránymutatások; valamint (2) az európai alkotásokról szóló iránymutatások. Ezek az iránymutatások várhatóan hozzájárulnak majd az irányelv összehangolt végrehajtásához és betartatásához. A tagállamoknak 2020. szeptember 19-ig kellett átültetniük az irányelvet a saját nemzeti jogukba. 2021. szeptember 23-án a Bizottság jogi lépéseket tett 19 olyan tagállammal szemben, amelyek nem tartották be ezt a határidőt.

A kiskorúak tekintetében e szabályokat a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről szóló, 1998. és 2006. évi ajánlások egészítették ki. 2012-ben elfogadták „Az európai stratégia gyermekeink internetes biztonságáért” című dokumentumot, amelyet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében többek között a „Horizont 2020” keretprogram támogat. Az e területen indított különféle kezdeményezések közé tartozik a Gyermekbarát internet program és a biztonságosabb internetközpontok.

2. A szerzői jog a digitális egységes piacon

2019. április 17-én a Parlament és a Tanács elfogadta a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelvet ((EU) 2019/790). A jogalkotási szöveg a szerzői joggal kapcsolatos kérdésekről szóló két korábbi irányelvet (96/9/EK és 2001/29/EK irányelv) módosított. Az irányelv elsődleges célja a digitális egységes piac szerzői jogaira vonatkozó szabályok korszerűsítése számos alapvető cél teljesítése érdekében: (1) az online tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségének fokozása; (2) tágabb lehetőségek álljanak rendelkezésre a szerzői joggal védett anyagok oktatásban, kutatásban és a kulturális örökség területén való felhasználására; (3) a szerzői jogok szempontjából jobban működő piac álljon rendelkezésre; és (4) a marrákesi szerződést hajtsák végre az uniós jogban. Az új jogszabály a legnagyobb hatást az olyan online platformokra gyakorolja, mint a YouTube, a Facebook és a Google News.

B. Finanszírozási programok és támogatási kezdeményezések

1. Kreatív Európa

A Kreatív Európa program MEDIA ágának célja az audiovizuális ágazat versenyképességének erősítése. 2020. december 14-én a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a következő Kreatív Európa program (2021–2027) 2,44 milliárd eurós finanszírozásáról, amelynek legalább 58%-át a MEDIA ágra kell fordítani, és ennek legfeljebb 9%-át a CROSS-SECTORAL ágra kell fordítani, amely részben az audiovizuális ágazatot is érinti. A Tanács 2021. április 13-án fogadta el első olvasatban kialakított álláspontját, a Parlament pedig a 2021. május 19-i plenáris ülésen második olvasatban elfogadta a szöveget. Az új program a Hivatalos Lapban való kihirdetését követően 2021. május 28-án hatályba lépett. Azonban az előző programozási időszakról a következőre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a rendelet visszamenőleges hatályra vonatkozó rendelkezései biztosították, hogy az új Kreatív Európa program 2021. január 1-jétől már hatályba lépett.

A MEDIA ág célja, hogy segítse az audiovizuális szakembereket az új készségek fejlesztésében, valamint hogy ösztönözze a határokon átnyúló együttműködést és mobilitást, valamint fellendítse az innovációt az európai audiovizuális alkotások – például filmek és televíziós műsorok (fiktív, gyermek- és animációs filmek, dokumentumfilmek és rövidfilmek), interaktív alkotások (videójátékok) és európai és nemzetközi koprodukciók – létrehozása és gyártása terén. Támogatja továbbá az európai alkotások terjesztését, népszerűsítését és online és színházi terjesztését (terjesztési platformokon és feliratozáson, szinkronizáláson és hangos leíráson keresztül) az új digitális környezetben. Elődjei, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok sikerére építve 2021-ben a MEDIA program az európai filmek támogatásának 30. évfordulóját ünnepelte.

A KULTURÁLIS-KREATÍV ág olyan tevékenységeket támogat, amelyek célja a média előtt álló strukturális és technológiai kihívásokhoz való alkalmazkodás, ideértve a szabad, sokszínű és plurális médiakörnyezet, a minőségi újságírás és a médiatudatosság megerősítését.

2. Cselekvési terv a média- és az audiovizuális ágazat számára

2020 decemberében a Bizottság cselekvési tervet indított „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” címmel. Ezek az ágazatok, amelyeket különösen súlyosan érintett a koronavírus-válság, továbbra is alapvető fontosságúak a „demokrácia, Európa kulturális sokszínűsége és digitális autonómiája” szempontjából. A cselekvési terv három tevékenységi területre és tíz konkrét intézkedésre összpontosít annak érdekében, hogy segítse az ágazatot (1) a válságból való kilábalásban (azaz az uniós támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a beruházások fellendítésével és a fellépések és támogatások összevonását célzó „NEWS” kezdeményezés elindításával); (2) az átalakulásban a digitális és zöld átállást előmozdító beruházások ösztönzésével (azaz az európai média adatterei fejlesztésének ösztönzésével, a virtuális és kiterjesztett valósággal kapcsolatos európai iparági koalíció elősegítésével, valamint azzal, hogy elősegíti az olyan vitákat és a fellépéseket, amelyek az ágazat számára lehetővé teszik az éghajlatsemlegesség elérését 2050-re); végül pedig (3) az egyének és a vállalkozások társadalmi szerepének megerősítésében Európában annak érdekében, hogy párbeszéd induljon az audiovizuális iparral, hogy támogassa az európai médiatehetségeket, helyzetbe hozza az egyéneket Európában és erősítse a szabályozók közötti együttműködést.

3. Médiatudatosság, médiapluralizmus és médiaszabadság

Médiatudatosságon a médiához való hozzáférésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szemmel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük. Alapkészség a fiatal generációk és a felnőttek számára. Az Unió napjaink információs társadalmában a médiatudatosságot az aktív szerepvállalás egyik fontos tényezőjének tekinti. A médiatudatosságnak és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló, 2016. május 30-i tanácsi következtetések kiemelik, hogy az internet és a közösségi média korában a médiatudatosság fontosabb, mint valaha, valamint hogy minden szinten az oktatás és képzés szerves részét kell képeznie. Emellett 2019-ben a Bizottság megszervezte az első uniós szintű médiatudatossági hetet, és összehívta a médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoport ülését, amelyen különböző érdekelt felek vesznek részt, és évente egyszer üléseznek. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 2018. évi felülvizsgálata szintén megerősítette a médiatudatosság szerepét (33. cikk a) pont és 28. cikk b) pont). Ezen túlmenően a Kreatív Európa MEDIA ága (2021–2027) keretében új médiatudatossági program indul.

A médiapluralizmus átláthatóságot, szabadságot és sokszínűséget jelent a tömegtájékoztatás területén. 2011-ben az Európai Doktori Intézet uniós társfinanszírozással létrehozta a tömegtájékoztatás sokszínűségével és szabadságával foglalkozó központot. Emellett az EU valamennyi tagállamban bevezette a Médiapluralizmus Monitort, és 2016-ban kiválasztotta a tagjelölt országokat. Ez egy tudományos eszköz, amelynek célja a médiapluralizmust fenyegető potenciális kockázatok azonosítása mutatók alapján. 2018-ban kiigazították és korszerűsítették a Médiapluralizmus Monitort. Ezek a kezdeményezések jól mutatják az EU folyamatos erőfeszítését, hogy Európában jobb védelmet kapjon a médiapluralizmus és a médiaszabadság, és hogy meghatározásra kerüljenek az e célok megvalósulásának elősegítéséhez uniós vagy nemzeti szinten szükséges fellépések.

A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme érdekében a Bizottság a 2021. október 19-én közzétett 2022-es munkaprogramjában szereplő egyik új szakpolitikai kezdeményezésként előterjesztette az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló új jogszabály célja, hogy kielégítse az olyan mechanizmusok iránti igényt, amelyek növelik a sajtószabadságot érintő fellépések átláthatóságát, függetlenségét és elszámoltathatóságát, megerősítik a közszolgálati média irányítását, és megelőzik a média átpolitizálódásának kockázatát.

4. Egyéb kezdeményezések

Európai mozgóképörökség

2005. november 16-án a Parlament és a Tanács közzétette a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ipari tevékenységek versenyképességéről szóló ajánlását, amelynek keretében sürgetik a tagállamokat az uniós mozgóképörökség módszeres gyűjtésére, katalogizálására, megőrzésére és helyreállítására annak érdekében, hogy azt tovább lehessen adni a jövő generációinak. Arra is kérik a tagállamokat, hogy kétévente nyújtsanak be jelentést a mindezzel összefüggésben tett intézkedésekről, hogy a Bizottság a begyűjtött információk alapján jelentést készíthessen a végrehajtásról. Európa audiovizuális örökségének előmozdítását az új, 2021–2027-es Kreatív Európa program MEDIA ágának egyik prioritásaként is említik.

Továbbá a Cannes-i Filmfesztivál keretében az EU vitákat és munkacsoportokat szervez olyan kérdésekről, mint a filmfinanszírozás, a filmforgalmazás, a közönségfejlesztés és az innováció. 2005-ben indult az Európai Filmfórum, amely a döntéshozók és az audiovizuális ágazat közötti strukturált párbeszéd platformja. Az „Új tehetség az Európai Unióban” elnevezésű díjat 2004-ben alapították azzal a céllal, hogy nyilvánosságot kapjanak a MEDIA program által támogatott képzésben részt vevő fiatal európai rendezők. A European Border Breakers Award a feltörekvő művészek számára 2004-ben létrehozott díj volt, amelyet a Kreatív Európa program társfinanszírozott. 2019-ben a díjat a Music Moves Europe Talent díjra nevezték át.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament hangsúlyozza, hogy az Uniónak ösztönöznie kell az audiovizuális szektor növekedését és versenyképességét, ugyanakkor el kell ismernie az ágazatnak a kulturális sokszínűség megőrzésében játszott tágabb értelemben vett jelentőségét.

1. Irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokról

A Parlamentnek az 1980-as években és az 1990-es évek elején elfogadott, televíziózásról szóló állásfoglalásai többször is közös műszaki szabványok kidolgozására szólítottak fel a közvetlen műholdas műsorszórás és a nagyfelbontású televízió tekintetében. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet 2010-ben a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások eredményeként fogadták el, amelynek során figyelembe vették a Parlament által első olvasatban felvetett legtöbb aggodalmat.

A Parlament szorosan nyomon követi az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtását. A Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló, 2013. évi állásfoglalásában több észrevételt és ajánlást tett, különösen a hozzáférhetőség, az európai audiovizuális alkotások népszerűsítése, a kiskorúak védelme, a reklámok, a jövőbeni kihívások és a nemzetközi verseny vonatkozásában.

A Parlament a hibrid televíziózásról („connected TV”) szóló, 2013. évi állásfoglalásában felszólította a Bizottságot, hogy értékelje, mennyiben szükséges az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek és a hálózati és médiaszabályozás további jelenlegi előírásainak felülvizsgálata. A felülvizsgálat szükségessége különösen a kereshetőségre és a platformokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó szabályok, a platform fogalmának kibővítése, továbbá a meglévő eszköztárnak az új fejleményekhez való igazítása tekintetében merült fel.

2014. március 12-én a Parlament elfogadott egy állásfoglalást „Az egységes audiovizuális világ felé” címmel (válaszul a Bizottság ugyanezen témáról készült zöld könyvére). Az állásfoglalásban a Parlament felhívja a figyelmet a piacok konvergenciájára, hangsúlyozza a hozzáférhetőség és a kereshetőség fenntartásának, a sokféleség és a finanszírozási modellek megőrzésének fontosságát, valamint elemzi az infrastruktúrákat és a frekvenciákat, az értékeket és a szabályozási keretrendszert.

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel kapcsolatos rendes jogalkotási eljárás részeként a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT bizottság) mint a téma illetékes bizottsága 2017 áprilisában szavazott jelentéséről, és úgy határozott, hogy intézményközi tárgyalásokat kezd a Tanáccsal. A tárgyalások következtetéseinek nyomán a felülvizsgált jogszabály most nemcsak a műsorszolgáltatókra, hanem az online videotéka platformokra és a videomegosztó platformokra, például a Netflixre, a YouTube-ra vagy a Facebookra, valamint a videomegosztó platformokon az élő internetes közvetítésekre is vonatkozik. A parlamenti tárgyalóknak sikerült biztosítani a gyermekek fokozott védelmét, a reklámozásra vonatkozó szigorúbb szabályokat, valamint azt a követelményt, hogy a televíziós csatornák és az online videotéka platformok műsorainak legalább 30%-ban az EU-ban készült tartalmat kell közvetíteniük.

2. Kreatív Európa

A Parlament „Az európai film a digitális korszakban” című, 2015. április 28-i állásfoglalása, amely „Az európai mozi a digitális korszakban” című, 2011. évi állásfoglalása alapján készült, határozottan támogatja az európai filmkészítőket, és kiemeli a 2014 és 2020 közötti Kreatív Európa program részét képező MEDIA alprogram által nyújtott pénzügyi támogatás szerepét. Kiemeli a filmműveltség és a közönségfejlesztés jelentőségét is.

Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló, 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a szerzői jog aspektusait vizsgálja, és az audiovizuális alkotások digitális hozzáférhetőségéből adódó kihívásokkal foglalkozik. A CULT bizottság 2017 januárjában szavazott a 2014–2020-as Kreatív Európa program és így a MEDIA alprogram végrehajtásáról szóló jelentésről, és a plenáris ülés 2017. március 2-án fogadta el a vonatkozó állásfoglalást. Az állásfoglalás hangsúlyozta a megfelelő költségvetés, az egyszerűsített adminisztratív eljárások és a támogatás fontosságát annak érdekében, hogy a kis méretű szervezetek vagy projektek finanszírozáshoz juthassanak.

A Parlament és a Tanács közötti, a 2021–2027-es Kreatív Európa programról szóló megállapodást a CULT bizottság a 2021. január 11-i ülésén jóváhagyta. A bizottság 2021. május 10-én szavazott a szöveg jóváhagyására vonatkozó ajánlásról, amelyet a 2021. május 19-i plenáris ülésen hivatalosan elfogadtak.

3. Cselekvési terv a média- és az audiovizuális ágazat számára

A Bizottság 2020. évi médiacselekvési tervéhez kapcsolódó, 2021 szeptemberében a CULT bizottság által megszavazott saját kezdeményezésű nyomonkövetési jelentésben, valamint a 2021. október 20-i plenáris ülésen elfogadott megfelelő állásfoglalásban a képviselők az európai újságírás függetlenségének megőrzése érdekében egy állandó uniós hírmédia-alap létrehozását szorgalmazták, figyelmeztettek arra, hogy a média sokszínűsége veszélyben van a tulajdon koncentrációja és az állami foglyul ejtése miatt, és rámutattak arra, hogy sürgősen foglalkozni kell a globális online platformok „hatalmas zavart okozó” hatásának kérdésével.

4. Médiatudatosság

A CULT bizottság 2008 novemberében szavazott a digitális világban a médiatudatosságról szóló saját kezdeményezésű jelentésről, és a 2008. december 16-i plenáris ülésen ennek megfelelő állásfoglalást fogadtak el. Hangsúlyozta, hogy a médiatudatosság központi szerepet játszik „a politikai kultúrában és az uniós polgárok aktív részvételében”. Ez az állásfoglalás fontos lépést jelentett a további uniós fellépés felé ezen a területen.

A választásokba való külföldi beavatkozásról és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformációról szóló, 2019. évi állásfoglalásában a Parlament sürgette a tagállamokat, hogy iskolai tanterveikbe építsenek be a médiaműveltségről szóló külön tanfolyamokat annak érdekében, hogy már fiatal kortól kezdve jobb médiaműveltséggel rendelkezzenek a diákok. A Parlament a médiaszabadság megerősítéséről szóló, 2020. évi állásfoglalásában ismét nagy figyelmet szentelt a médiaműveltség témájának, és felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek többet a médiaműveltséget előmozdító oktatási politikák megerősítése érdekében.

5. LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj

A LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj, amelyet LUX közönségdíjnak is neveznek, az Európai Parlament 2007-ben alapított filmdíjára, a Lux-díjra és az Európai Filmakadémia által 1997-ben alapított közönségdíjra épült új díj. Célja, hogy Unió-szerte előmozdítsa az európai filmek terjesztését és láthatóságát azáltal, hogy felkéri az európai közönséget, hogy aktív főszereplővé váljon kedvenc filmjei megszavazása révén, valamint azáltal, hogy feliratozást biztosít a díjra jelölt három filmhez az EU 24 hivatalos nyelvén, valamint siketek és nagyothallók számára.

 

Katarzyna Anna Iskra