Audiovizuális és médiapolitika
Az Európai Unióban az audiovizuális politikát elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. és 173. cikke szabályozza. Ezen a területen a legfontosabb jogszabály az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, amelyet 2018-ban felülvizsgáltak. Az ágazatot (kiváltképp a filmgyártást) támogató legfőbb uniós eszköz a Kreatív Európa program MEDIA ága. Az Európai Unió Alapjogi Chartája felszólít arra, hogy „a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani”.
Jogalap
A Római Szerződés az audiovizuális és médiapolitika területén nem biztosított közvetlen hatáskört, és ezen az Európai Unióról szóló szerződés sem változtat. A médiapolitika területére vonatkozó hatáskört inkább az EUMSZ különböző tárgyú cikkeiből vezették le olyan politikák kialakítása érdekében, amelyekkel szabályozás alá vonhatók a média és a kommunikációs technológiák különböző ágazatai. Ez a médiatermékek és -szolgáltatások összetett jellegéből fakadóan szükséges, hiszen ezek nem tekinthetők kizárólag kulturális vagy egyszerűen gazdasági javaknak. A jogalapot az EUMSZ tartalmazza az alábbi cikkek formájában: 28, 30., 34. és 35. cikk (az áruk szabad mozgása); 45–62. cikk (a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása); 101–109. cikk (versenypolitika); 114. cikk (technológiai harmonizáció és közelítés); 165. cikk (oktatás); 166. cikk (szakképzés); 167. cikk (kultúra); 173. cikk (ipar); és 207. cikk (közös kereskedelempolitika).
Célkitűzések
Az EUMSZ 167. cikke értelmében az EU előmozdítja a tagállamok közötti együttműködést, és szükség esetén támogatja és kiegészíti tevékenységüket a művészeti és irodalmi alkotás terén, beleértve az audiovizuális szektort is. Az audiovizuális kérdésekben az Unió szerepe az audiovizuális szolgáltatások egységes uniós piacának létrehozására irányul. Ezenkívül valamennyi uniós politikában figyelembe kell venni a kulturális szempontokat. A határozatokat a rendes jogalkotási eljárás keretében hozzák meg.
Eredmények
A. Szabályozási keret
1. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv
A közvetítési technológiák terén bekövetkezett fejlemények az 1980-as években az EU-n belül a kereskedelmi tévéadók számának növekedéséhez vezettek, továbbá azt eredményezték, hogy közvetítéseiket számos országban lehetett fogni. Ezzel közös minimumstandardok kidolgozása vált szükségessé, amelyeket első alkalommal a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv (89/552/EGK) rögzített 1989-ben. Ennek első felülvizsgálata során bevezették a „származási ország” elvét, azaz azt, hogy a műsorszolgáltatók a székhelyük szerinti tagállam joghatósága alá tartoznak. A 2007-es felülvizsgálat olyan új szolgáltatásokat figyelembe vevő rendelkezésekkel egészült ki, mint például az „online videotéka” (VOD). 2010-ben egységes szerkezetbe foglalták az irányelvet, és elnevezését audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre változtatták.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló, 2012. évi bizottsági jelentés és „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című, 2013. évi bizottsági zöld könyv a médiaszolgáltatások konvergenciájának állandó fokozódására, valamint e szolgáltatások igénybevételének és nyújtásának módjára összpontosít.
A legújabb fejleményekkel való lépéstartás érdekében a Parlament és a Tanács 2018 novemberében jóváhagyta az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot. A Parlament és a Tanács által elfogadott módosított irányelv legfontosabb elemei: (1) a kereskedelmi célú közleményekre vonatkozó óránként 12 perces korlátozás helyett a napi 20%-os korlátozás bevezetése a reggel 6 és este 6 óra közötti időszakban; (2) a kiskorúak védelme a „számukra esetlegesen káros” tartalmaktól, továbbá ugyanaz a szabályozás vonatkozik a hagyományos műsorszolgáltatásokra, valamint a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra; (3) az európai alkotásokra vonatkozó rendelkezések kiterjesztése a lekérhető szolgáltatások szolgáltatóira, amelyeknek gondoskodniuk kell arról, hogy katalógusaikban az ilyen művek aránya legalább 30% legyen; és (4) az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatályának kiterjesztése a videómegosztó platformokra a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem és a kiskorúak káros tartalmaktól való védelme érdekében.
Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv nemzeti jogba történő átültetésében, a Bizottság 2020-ban két iránymutatást fogadott el: (1) a videomegosztó platformokra vonatkozó iránymutatások; valamint (2) az európai alkotásokról szóló iránymutatások. Ezek az iránymutatások várhatóan hozzájárulnak majd az irányelv összehangolt végrehajtásához és betartatásához. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje a legtöbb tagállam esetében 2020. szeptember 19. volt. Írország, ahol a legtöbb videómegosztó platform székhelye van, volt az utolsó ország, amely 2023 februárjában bejelentette az irányelvet átültető jogszabályait.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv egyik célja, hogy megvédje a kiskorúakat a nem megfelelő lekérhető tartalmaktól. 2022-ben új stratégiát fogadtak el a gyermekbarát internetre (BIK+). Az e területen indított különféle kezdeményezések közé tartozik a Gyermekbarát internet program és a biztonságosabb internetközpontok.
2. A szerzői jog a digitális egységes piacon
2019. április 17-én a Parlament és a Tanács elfogadta a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelvet ((EU) 2019/790). A jogalkotási szöveg a szerzői joggal kapcsolatos kérdésekről szóló két korábbi irányelvet (96/9/EK és 2001/29/EK irányelv) módosított. Az irányelv elsődleges célja a digitális egységes piac szerzői jogaira vonatkozó szabályok korszerűsítése számos alapvető cél teljesítése érdekében: (1) az online tartalmak határokon átnyúló hozzáférhetőségének fokozása; (2) tágabb lehetőségek álljanak rendelkezésre a szerzői joggal védett anyagok oktatásban, kutatásban és a kulturális örökség területén való felhasználására; (3) a szerzői jogok szempontjából jobban működő piac álljon rendelkezésre; és (4) a marrákesi szerződést hajtsák végre az uniós jogban. Az új jogszabály a legnagyobb hatást az olyan online platformokra gyakorolja, mint a YouTube, a Facebook és a Google News.
3. Az online tartalomszolgáltatások Unió-szerte való hordozhatósága
2017. június 14-én a Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2017/1128 rendeletet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a saját uniós országukban az online tartalomszolgáltatások előfizetői – például a filmeket, sporteseményeket, e-könyveket, videojátékokat és zenei tartalmat nyújtó szolgáltatásoké – akkor is hozzáférhessenek ezekhez, ha ideiglenesen más uniós országokban tartózkodnak. Erre a rendeletre azt követően került sor, hogy ugyanebben az évben új barangolási szabályokat fogadtak el, amelyek az EU digitális egységes piaci stratégiájának részét képezik.
B. Finanszírozási programok és támogatási kezdeményezések
A Kreatív Európa program MEDIA ágának célja az audiovizuális ágazat versenyképességének erősítése. 2020. december 14-én a Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a Kreatív Európa program (2021–2027) 2,44 milliárd eurós finanszírozásáról, amelynek legalább 58%-át a MEDIA ágra kell fordítani, és ennek legfeljebb 9%-át a CROSS-SECTORAL ágra kell fordítani, amely részben az audiovizuális ágazatot is érinti. A Parlament a 2021. május 19-i plenáris ülésen második olvasatban elfogadta a szöveget.
A MEDIA ág célja, hogy segítse az audiovizuális szakembereket az új készségek fejlesztésében, valamint hogy ösztönözze a határokon átnyúló együttműködést és mobilitást, valamint fellendítse az innovációt az európai audiovizuális alkotások létrehozása és gyártása terén. Támogatja továbbá az európai alkotások terjesztését, népszerűsítését és színházi terjesztését az új digitális környezetben. Európa audiovizuális örökségének előmozdítását a MEDIA ág egyik prioritásaként is említik.
A KULTURÁLIS-KREATÍV ág olyan tevékenységeket támogat, amelyek célja a média előtt álló strukturális és technológiai kihívásokhoz való alkalmazkodás, ideértve a szabad, sokszínű és plurális médiakörnyezet, a minőségi újságírás és a médiatudatosság megerősítését.
2. Cselekvési terv a média- és az audiovizuális ágazat számára
2020 decemberében a Bizottság cselekvési tervet indított „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” címmel. Az audiovizuális és médiaágazatok, amelyeket különösen súlyosan érintett a Covid19-válság, továbbra is alapvető fontosságúak a „demokrácia, Európa kulturális sokszínűsége és digitális autonómiája” szempontjából. A cselekvési terv három tevékenységi területre és tíz konkrét intézkedésre összpontosít annak érdekében, hogy segítse az ágazatot: (1) a válságból való kilábalás; (2) az ágazat zöld és digitális átállásának támogatása; végül pedig (3) az egyének és a vállalkozások társadalmi szerepének megerősítése Európában.
3. Médiatudatosság, médiapluralizmus és médiaszabadság
Médiatudatosságon a médiához való hozzáférésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szemmel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük. Alapkészség a fiatal generációk és a felnőttek számára. Az Unió napjaink információs társadalmában a médiatudatosságot az aktív szerepvállalás egyik fontos tényezőjének tekinti. A médiatudatosságnak és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló, 2016. május 30-i tanácsi következtetések kiemelik, hogy az internet és a közösségi média korában a médiatudatosság fontosabb, mint valaha. 2019-ben a Bizottság megszervezte az első uniós szintű médiatudatossági hetet, és összehívta a médiatudatossággal foglalkozó szakértői csoport ülését, amelyen különböző érdekelt felek vesznek részt, és évente egyszer üléseznek. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 2018. évi felülvizsgálata megerősítette a médiatudatosság szerepét (33. cikk a) pont és 28. cikk b) pont). Ezen túlmenően a Kreatív Európa MEDIA ága (2021–2027) keretében új médiatudatossági program indult.
A médiapluralizmus átláthatóságot, szabadságot és sokszínűséget jelent a tömegtájékoztatás területén. 2011-ben az Európai Doktori Intézet uniós társfinanszírozással létrehozta a tömegtájékoztatás sokszínűségével és szabadságával foglalkozó központot. Emellett az EU valamennyi tagállamban bevezette a Médiapluralizmus Monitort, és 2016-ban kiválasztotta a tagjelölt országokat. Ez egy tudományos eszköz, amelynek célja a médiapluralizmust fenyegető potenciális kockázatok azonosítása mutatók alapján.
A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének védelme érdekében a Bizottság a 2022. szeptember 16-án új jogszabályt fogadott el, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabályt. A javaslat célja mechanizmusokat meghatározni a médiapiacokat, a szabadságot és a pluralizmust az EU-n belül érintő fellépések átláthatóságának, függetlenségének és elszámoltathatóságának növelésére. A háromoldalú egyeztetést követően a Parlament 2024. március 13-án (a részleteket lásd alább), a Tanács pedig 2024. március 26-án elfogadta a szöveget. Az eljárás e két utolsó lépését követően a rendelet kihirdetésre kerül majd a Hivatalos Lapban, majd 20 nappal a kihirdetés után hatályba lép.
4. Egyéb kezdeményezések
2005. november 16-án a Parlament és a Tanács közzétette a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ipari tevékenységek versenyképességéről szóló ajánlását, amelynek keretében sürgetik a tagállamokat az uniós mozgóképörökség módszeres gyűjtésére, katalogizálására, megőrzésére és helyreállítására. Arra kérik a tagállamokat, hogy kétévente nyújtsanak be jelentést a mindezzel összefüggésben tett intézkedésekről, hogy a Bizottság a begyűjtött információk alapján jelentést készíthessen a végrehajtásról.
2015-ben indult az Európai Filmfórum, amely a döntéshozók és az audiovizuális ágazat közötti strukturált párbeszéd platformja. Minden évben sor kerül rá, például a Cannes-i Filmfesztivál keretében.
A Music Moves Europe Awards a feltörekvő művészek számára létrehozott díj, amelyet a Kreatív Európa program társfinanszíroz.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament hangsúlyozza, hogy az Uniónak ösztönöznie kell az audiovizuális szektor növekedését és versenyképességét, ugyanakkor el kell ismernie az ágazatnak a kulturális sokszínűség megőrzésében játszott tágabb értelemben vett jelentőségét.
1. Irányelv az audiovizuális médiaszolgáltatásokról
A Parlamentnek az 1980-as években és az 1990-es évek elején elfogadott, televíziózásról szóló állásfoglalásai többször is közös műszaki szabványok kidolgozására szólítottak fel a közvetlen műholdas műsorszórás és a nagyfelbontású televízió tekintetében. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet 2010-ben a Parlament és a Tanács közötti tárgyalások eredményeként fogadták el, amelynek során figyelembe vették a Parlament által első olvasatban felvetett legtöbb aggodalmat. A Parlament 2013-ban felszólította a Bizottságot, hogy értékelje, mennyiben szükséges az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek és a hálózati és médiaszabályozás további jelenlegi előírásainak felülvizsgálata. A felülvizsgálat szükségessége különösen a kereshetőségre és a platformokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférésre vonatkozó szabályok, a platform fogalmának kibővítése, továbbá a meglévő eszköztárnak az új fejleményekhez való igazítása tekintetében merült fel.
Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, 2018. évi felülvizsgált irányelv nemcsak a műsorszolgáltatókra, hanem az online videotéka platformokra és a videomegosztó platformokra, például a Netflixre, a YouTube-ra vagy a Facebookra, valamint a videomegosztó platformokon az élő internetes közvetítésekre is vonatkozik. A parlamenti tárgyalóknak sikerült biztosítani a gyermekek fokozott védelmét, a reklámozásra vonatkozó szigorúbb szabályokat, valamint azt a követelményt, hogy a televíziós csatornák és az online videotéka platformok műsorainak legalább 30%-ban az EU-ban készült tartalmat kell közvetíteniük. 2023 májusában a Parlament végrehajtási jelentést fogadott el az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, 2018. évi felülvizsgált irányelvről, amelyben az uniós audiovizuális médiapiac harmonizációjának felgyorsítását kéri. A témáról szóló tanulmány elkészítésére is megbízást adtak.
2. Kreatív Európa
2018-ban a Parlament az új Kreatív Európa program (2021–2027) forrásainak megduplázására szólított fel. 2020. december 14-én megállapodás született a program 2,2 milliárd EUR összegű finanszírozásáról, amely 36%-kal növelte a program jelenlegi költségvetését. Ami a 2021–2027 közötti időszakban a Kreatív Európa programra vonatkozó bizottsági javaslathoz fűzött módosításokat illeti, a Parlament azt javasolta, hogy a forrásokat – a számadatok helyett – százalékosan osszák szét a különböző programágak között. 2024-ben a Parlament elfogadta a Kreatív Európa program (2021–2027) végrehajtásának értékeléséről szóló jelentését. A Kreatív Európa programmal kapcsolatos további információkért lásd a Kultúra című ismertetőt (3.6.1.).
3. Cselekvési terv a média- és az audiovizuális ágazat számára
A Covid19-világjárvány közepette a média- és audiovizuális ágazat helyreállítására irányuló, 2020. évi bizottsági cselekvési tervről szóló, 2021. októberi állásfoglalásában a Parlament új jogalkotási megközelítést szorgalmazott. Javaslatot tett egy állandó uniós hírmédia-alap létrehozására az újságírás függetlenségének védelme érdekében, és aggodalmának adott hangot a média sokszínűségével kapcsolatban, hivatkozva a tulajdoni koncentrációra és az állami befolyásra. Hangsúlyozta továbbá, hogy foglalkozni kell azzal is, hogy a globális online platformok „hatalmas zavart” okoznak.
4. Médiatudatosság, médiapluralizmus és médiaszabadság
A választásokba való külföldi beavatkozásról és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformációról szóló, 2019. évi állásfoglalásában a Parlament sürgette a tagállamokat, hogy iskolai tanterveikbe építsenek be a médiaműveltségről szóló külön tanfolyamokat annak érdekében, hogy már fiatal kortól kezdve jobb médiaműveltséggel rendelkezzenek a diákok. A Parlament a tömegtájékoztatás szabadságának megerősítéséről szóló, 2020. évi állásfoglalásában ismét jelentős figyelmet szentelt a témának.
„A mesterséges intelligencia az oktatásban, a kulturális és az audiovizuális ágazatban” című, 2021. májusi állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta a mesterségesintelligencia-technológiáknak a társadalom alapvető jogaira és értékeire gyakorolt hatását. Kiemelte az olyan potenciális kockázatokat, mint az adatvédelem, a megkülönböztetés, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség korlátozása, amelyek akadályozhatják a médiapluralizmust és a vélemények sokszínűségét. Az állásfoglalás egyértelmű etikai keretre szólított fel az algoritmusok és a mesterséges intelligencia médiában való felelősségteljes használata tekintetében az álhírek és a dezinformáció – különösen deepfake-ek révén történő – terjesztésének megelőzése érdekében.
A Parlament 2024. március 13-án elfogadta a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletet a Tanáccsal folytatott intézményközi tárgyalások során elfogadott formában. A Parlament legfontosabb pontjai a következők: (1) a független médiatartalmakhoz való hozzáférés jogának védelme; (2) az újságírói források, a bizalmassás és a közszolgálati médiaszolgáltatók függetlenségének védelme; (3) a médiaszolgáltatókon belüli szerkesztői döntések átláthatóságának megerősítése; (4) a médiaszolgáltatók és az online óriásplatformok közötti egyensúlyhiány kezelése a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szabályain belül; (5) a szabályozó hatóságok szerepének meghatározása és a jövőbeli Médiaszolgáltatások Európai Testületének bevonása a médiapiaci összefonódással kapcsolatos kérdésekbe; (6) az állami források elosztása átláthatóságának növelése és felülvizsgálati záradék bevezetése.
2024. február 27-én a Parlament plenáris ülésén elfogadta a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan követelésekkel vagy a visszaélésszerű bírósági eljárásokkal szembeni védelméről szóló (EU) 2024/1069 irányelvet (más néven a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek elleni irányelv). 2023-ban a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményt adott ki erről a jogalkotási dossziéról a Jogi Bizottságnak mint illetékes bizottságnak.
5. LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj
A „LUX – a legjobb filmnek járó európai közönségdíj” a Parlament és az Európai Filmakadémia által szervezett díj. Célja, hogy Unió-szerte előmozdítsa az európai filmek terjesztését és láthatóságát azáltal, hogy felkéri az európai közönséget, hogy aktív főszereplővé váljon kedvenc filmjei megszavazása révén, valamint azáltal, hogy feliratozást biztosít a díjra jelölt három filmhez az EU 24 hivatalos nyelvén, valamint siketek vagy nagyothallók számára.
A témával kapcsolatos bővebb információért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Agni Vourtsi / Lina Sasse