Ifjúságügy
Az ifjúság nemzeti szakpolitikai terület, ezért nincs lehetőség uniós szintű harmonizációra. Ennélfogva az EU-ra támogató szerep hárul, különösen az EU-n belüli mobilitással és lehetőségekkel kapcsolatban. Az Erasmus+ program egyéni mobilitásról szóló 1. fő intézkedése például ösztönzi a fiatalok Európai Unión belüli és harmadik országokkal megvalósuló csereprogramjait. Az Európai Unió az elmúlt néhány évben megerősítette a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikáit, amint azt az Európai Szolidaritási Testület program és a DiscoverEU projekt is tanúsítja.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikke képezi az ifjúságpolitika terén megvalósuló uniós fellépések jogalapját.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája magában foglal egy gyermekek jogairól szóló cikket (24. cikk), valamint egy gyermekmunka tilalmáról és a fiatalok munkahelyi védelméről szóló cikket is (32. cikk).
Célkitűzések
Az EUMSZ 165. cikke olyan uniós fellépésekről rendelkezik, melyek célja, hogy ösztönözzék az ifjúságsegítői és ifjúsági csereprogramok fejlesztését, valamint arra motiválják a fiatalokat, hogy részt vegyenek Európa demokratikus életében. A 166. cikk lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan szakképzési politikát folytasson, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét. Az Unió feladatai közé sorolja továbbá a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítését és az oktatók és szakképzésben részt vevők – különösen a fiatalok – mobilitásának ösztönzését.
E rendelkezéseken túlmenően a gyermekek és a fiatalok más területeken is részesülnek az uniós szakpolitikák előnyeiből, például az oktatás, a képzés és az egészségügy terén, valamint a gyermekek és fiatalok jogaival és védelmével összefüggő intézkedések révén.
Eredmények
A. Stratégiai keretrendszer
Az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája a 2018. november 26-i tanácsi állásfoglaláson alapul. A szöveg azt javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a következő pontokra:
- a fiatalok részvételének növelése az állampolgári és demokratikus életben;
- a fiatalok összekapcsolása az Európai Unión belül és azon kívül annak érdekében, hogy elősegítsék a fiatalok önkéntes szerepvállalását és tanulási célú mobilitását, valamint növeljék a szolidaritást és a kultúrák közötti megértést;
- a fiatalok felelősségvállalásának ösztönzése az ifjúsági munka minősége, innovációja és elismerése révén.
2021 júniusában e stratégia részeként a Bizottság első alkalommal nevezett ki „európai uniós ifjúsági koordinátort” Biliana Sirakova személyében. Szerepe a Bizottságon belüli ágazatközi együttműködés megerősítése.
B. Az ifjúságot célzó uniós finanszírozási programok
1. Erasmus+
Az Erasmus+ az EU oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogató programja. A 2021 és 2027 közötti időszakra az EU a költségvetés 10,3%-át, azaz több mint 2,5 milliárd eurót különít el az ifjúsági ágazatban folytatott tevékenységekre.
A DiscoverEU kezdeményezés 2021-ben szerves része lett az Erasmus+ program ifjúsági ágának. A kezdeményezés lehetőséget biztosít a 18 éves fiataloknak, hogy akár egy hónapon át utazzanak Európa-szerte. Így felfedezhetik Európa sokszínűségét és kulturális örökségét, és Európa legkülönbözőbb tájain élő emberekkel léphetnek kapcsolatba.
2. Európai Szolidaritási Testület
A 2018 októberében elindított Európai Szolidaritási Testület egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a 18–35 év közötti fiatalok számára önkéntes munka, szakmai gyakorlat vagy munkaszerződés révén lehetőséget biztosítson arra, hogy külföldön vagy a saját országukban szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt különböző területeken, például az egészségügyben vagy a környezetvédelemben.
C. Egyéb európai uniós kezdeményezések
1. A megerősített ifjúsági garancia
A 2013-ban létrehozott ifjúsági garancia egy olyan program, amely biztosítja, hogy a fiatalok a munkanélkülivé válásukat vagy az iskolarendszerből való kikerülésüket követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. Ezt a programot a sikerére való tekintettel 2020-ban az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlás alapján kibővítették.
2. Gyermekvédelmi politikák
A Lisszaboni Szerződés egy gyermekjogok uniós védelmére irányuló célkitűzést fogalmaz meg, míg az Alapjogi Charta alapján az uniós intézmények és a tagállamok is biztosítják a gyermekjogok védelmét.
2011. február 15-én a Bizottság elfogadta „Az EU gyermekjogi ütemterve” című közleményt. A dokumentum célja, hogy újra megerősítse az összes uniós intézmény és tagállam határozott elkötelezettségét amellett, hogy valamennyi releváns uniós szakpolitikában előmozdítsa, védelmezze és érvényesítse a gyermekjogokat, valamint hajlandóságukat arra, hogy ezt a kötelezettségvállalást konkrét eredményekre váltsák.
2016-ban a Parlament és a Tanács elfogadta a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvet. Ezen irányelvnek gondoskodnia kell arról, hogy a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek képesek legyenek megérteni és követni ezeket az eljárásokat, és gyakorolhassák a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Meg kell akadályoznia a visszaesést, és elő kell mozdítania a gyermekek társadalmi befogadását.
A „Jogok és értékek” program (2021–2027) szintén előmozdítja és védi a gyermekek jogait, valamint a gyermekek, a fiatalok, a nők és az egyéb hátrányos helyzetű csoportok elleni erőszak megelőzését.
2021. március 24-én a Bizottság elfogadta „Az EU gyermekjogi stratégiája” című közleményt. A stratégia átfogó törekvése az, hogy a lehető legjobb életet alakítsa ki a gyermekek számára az EU-ban és világszerte egyaránt.
3. Ifjúság és média
Az online technológiák kiváló lehetőséget kínálnak a gyermekek és a fiatalok számára a digitális oktatás igénybevételére és a nyilvános vitákban való részvételre. A gyermekek azonban különösen kiszolgáltatottak lehetnek a modern technológiáknak. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv biztosítja a kiskorúak védelmét az olyan tartalmakkal szemben, amelyek károsak lehetnek a számukra, függetlenül attól, hogy azok a hagyományos műsorszolgáltatók vagy a lekérhető szolgáltatások kínálatában fordulnak elő (lásd az audiovizuális és médiapolitikáról szóló (3.6.2. számú) ismertetőt).
4. Az Európai Ifjúsági Portál
Az Európai Ifjúsági Portál olyan weboldal, amely Európa-szerte segíti a fiatalokat abban, hogy el tudjanak igazodni az Unió által kínált számos, különböző érdeklődési körökbe tartozó lehetőség között (önkéntesség, munka, tanulás, kultúra, kreativitás stb.).
5. Európai Ifjúsági Hét
A Bizottság a Parlamenttel együtt kétévente megszervezi az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek célja az, hogy az Erasmus programban részt vevő valamennyi országban rendezvényeket és tevékenységeket kínáljon a fiataloknak, és bemutassa nekik az Unióban rendelkezésükre álló különböző mobilitási lehetőségeket.
6. Az ifjúság európai éve (2022)
2021. december 22-én a Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2021/2316 határozatot az ifjúság európai évéről (2022). Az általános cél az volt, hogy a civil társadalmi szereplőkkel együttműködve fokozzák az EU, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok által tett erőfeszítéseket, hogy ezáltal ösztönözzék a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – felelősségvállalását, kinyilvánítsák megbecsülésüket irántuk, támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat. Az ifjúság európai évét a Covid19-járvány után rendezték meg, azzal a céllal, hogy hosszú távon pozitív hatás érje a fiatalokat. Az EU kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy az ifjúság európai éve (2022) hozzájárulásai és célkitűzései egy hosszú távú örökség részei maradjanak. E cél teljesítése érdekében a Bizottság 2024 januárjában bejelentette az „ifjúsági szempontú ellenőrzést”. Ez a kezdeményezés biztosítja azt, hogy a szakpolitikák ifjúságra gyakorolt hatásait szisztematikusan figyelembe vegyék.
7. Európa ifjúsági fővárosa
Az Európai Ifjúsági Fórum 2009-ben létrehozta az „Európa ifjúsági fővárosa” kezdeményezést. Minden évben Európa ifjúsági fővárosának választanak egy európai várost, amely lehetőséget kap arra, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok által és érdekében indított innovatív kezdeményezésekre.
8. „Youth4Regions” verseny
A „Youth4Regions” verseny az uniós regionális politika iránt érdeklődő fiatal újságírókat célozza meg. A verseny győztesei egy európai ügyekről szóló képzésen vehetnek részt, tapasztalt újságíróktól kapnak útmutatást, és lehetőségük nyílik arra, hogy a Bizottság szervezésében sajtóutakon vegyenek részt a tagállamokban.
2022. október 4-én a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismertette a 2022 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági cselekvési tervet, melynek célja, hogy világszerte bevonják a fiatalokat az Unió külső tevékenységébe. 2022. november 28-án a Tanács következtetéseket fogadott el, melyek szerint a nemzetközi fórumokon való részvételük és tevékenységük ösztönzése, valamint a szükséges források rendelkezésre bocsátása révén világszerte támogatni kell a fiatalok bevonását a politikai döntéshozatalba, kiemelt figyelmet fordítva a társadalmi szerepvállalásuk növelésére, az aktivisták védelmére, az egészségügyre és a mobilitásra.
Az Európai Parlament szerepe
2021. május 18-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Szolidaritási Testület programot. A Parlament támogatta a több mint egymilliárd euró összegű külön költségvetés létrehozását, amely a teljes időszak alatt mintegy 350 000 fiatal részvételét teszi lehetővé. A Parlament nyomatékosan kérte, hogy a program legyen hozzáférhetőbb és inkluzívabb a fiatalok számára, ideértve a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalokat is. 2023. november 21-én a Parlament elfogadta az Európai Szolidaritási Testület program félidős értékelését. Az állásfoglalás felszólít arra, hogy az Európai Szolidaritási Testület következő ciklusára (2028 utánra) duplázzák meg a pénzügyi keretösszeget, hogy eleget tudjanak tenni a programban való részvételre irányuló keresletnek. Európai parlamenti képviselők hangsúlyozták, hogy a programot jobban kellene népszerűsíteni, hiszen a láthatósága továbbra is korlátozott.
2023. október 5-én a Parlament elfogadott egy állásfoglalást a gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégiáról (BIK+). Ez a stratégia biztosítja, hogy az új digitális évtizedben a gyermekek és a fiatalok az interneten védelemben és tiszteletben részesüljenek, valamint digitális autonómiával rendelkezzenek. A Parlament hangsúlyozta a digitális oktatás fontosságát az online biztonság szempontjából, és szorgalmazza egy európai stratégia kidolgozását az iskolai megfélemlítés és internetes zaklatás ellen.
2021. február 10-én a Parlament elfogadta „A Covid19 hatása a fiatalokra és a sportra” című állásfoglalását. Emellett 2022. szeptember 13-án a Parlament elfogadta állásfoglalását arról, hogy többek között az ifjúsági tevékenységek Covid19 miatti beszüntetése milyen hatással volt az EU-ban élő gyermekekre és fiatalokra. Az állásfoglalás felhívta a figyelmet a gyermekek és fiatalok romló mentális egészségére és jóllétére, és szorgalmazta egy holisztikus uniós megközelítés kialakítását a mentális egészségügyi problémák leküzdésére. Rámutatott a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság és a (pszichológiai) segítő szolgálatokhoz való hozzáférés javítására fordított befektetések szükségességére is.
A Parlament 2014-ben létrehozta a Strasbourgban kétévente megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Rendezvényt (EYE), hogy ösztönözze a fiatalok aktív polgári szerepvállalását és bevonja őket az Unió tevékenységébe. Ennek szellemében születtek meg a „Youth Hub” és a „Youth Ideas” elnevezésű weboldalak is, ahol arra buzdítják a fiatalokat, hogy küldjék be az EU-val kapcsolatos ötleteiket, amelyek közül néhányat továbbítanak majd a képviselőknek és a politikai döntéshozóknak.
Annak érdekében, hogy egyéni európai projektek megvalósítására ösztönözzék a fiatalokat, a Parlament és az aacheni Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány 2008-ban életre hívta az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díjat, amelyet az európai és nemzetközi megértést előmozdító projekteknek ítélnek oda évente. A Parlament működteti a Nagykövet iskola és az Euroscola oktatási programokat is, hogy segítse az uniós demokráciával és értékekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítását a fiatalok körében.
A témával kapcsolatos bővebb információért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Lina Sasse / Kristiina Milt