Ifjúságügy
Az ifjúságügy nemzeti szakpolitikai terület. Az uniós fellépés célja ezért a tagállami intézkedések támogatása és kiegészítése. Az uniós szintű együttműködés az aktív részvétel és a lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés elvén alapul. A jelenlegi keretben, nevezetesen az EU ifjúsági stratégiájában (2019–2027) a munka három fő cselekvési terület köré szerveződik: bevonás, összekapcsolás és felelősségvállalás. Mindegyik célzott kezdeményezéseken keresztül valósul meg: a bevonás az uniós ifjúsági párbeszéd, az összekapcsolás az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, a felhatalmazás pedig az európai ifjúsági munka menetrendje révén.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6., 165. és 166. cikke képezi az ifjúságpolitika terén megvalósuló uniós fellépések jogalapját.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 32. cikke rendelkezik a fiatalok munkahelyi védelméről, ugyanakkor kifejezetten tiltja a gyermekmunkát. Emellett a Charta 24. cikke rögzíti a gyermekek jogait, elismerve a védelemhez, gondoskodáshoz és az őket érintő döntésekben való részvételhez való jogukat.
Célkitűzések
Az EUMSZ 165. cikke olyan uniós fellépésekről rendelkezik, melyek célja, hogy ösztönözzék az ifjúságsegítői és ifjúsági csereprogramok fejlesztését, valamint arra motiválják a fiatalokat, hogy részt vegyenek Európa demokratikus életében. Az EUMSZ 166. cikk lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan szakképzési politikát folytasson, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét. Az EU feladatai közé sorolja továbbá a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítését és az oktatók és szakképzésben részt vevők – különösen a fiatalok – mobilitásának ösztönzését.
Eredmények
A. Stratégiai keretrendszer
A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia az azonos nevű 2018. évi tanácsi állásfoglaláson alapul. A stratégia a következő három fő területre összpontosít:
- Bevonás: a fiatalok polgári és demokratikus életben való aktív részvételének előmozdítása, elsősorban az uniós ifjúsági párbeszéd révén, amely minden szinten strukturált eszmecserét tesz lehetővé a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és a politikai döntéshozók között;
- Összekapcsolás: a fiatalok EU-n belüli és kívüli összekapcsolása az önkéntesség, a tanulási célú mobilitás, a szolidaritás és a kultúrák közötti megértés előmozdítása érdekében, elsősorban az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület programjain keresztül;
- Szerepvállalás: a fiatalok szerepvállalásának támogatása a minőség, az innováció és az ifjúsági munka elismerése révén, elsősorban az ifjúsági munkára vonatkozó európai program révén, amely stratégiai keretet biztosít az ifjúsági munka minőségének és láthatóságának Európa-szerte történő javításához, az ifjúságsegítők szakmai fejlődésének előmozdításához, valamint az ifjúsági munkának a szakpolitikai döntéshozatalba való hatékonyabb integrálásához.
2021 júniusában e stratégia részeként a Bizottság kinevezte az első „uniós ifjúsági koordinátort”, akinek feladata a Bizottságon belüli ágazatközi együttműködés megerősítése. Emellett az elnök ifjúsági tanácsadó testülete, amelyet a Bizottság 2025 júliusában hozott létre, közvetlen szerepet biztosít a fiataloknak az EU legfontosabb kezdeményezéseivel kapcsolatos tanácsadásban, ideértve az éghajlat-politikai intézkedéseket, a digitális transzformációt és a társadalmi befogadást.
B. Az ifjúsági programok uniós finanszírozása
1. Erasmus+
Az Erasmus+ az oktatást, a képzést, az ifjúságot és a sportot támogató kiemelt uniós finanszírozási program, amely lehetőséget kínál a fiataloknak arra, hogy külföldön tanuljanak, képzésben vegyenek részt és önkéntes munkát vállaljanak. A 2021–2027-es időszakban az Erasmus+ költségvetésének 10,3%-át – több mint 2,5 milliárd EUR-t – az ifjúsággal kapcsolatos intézkedésekre különítik el.
A DiscoverEU kezdeményezés 2021-ben szerves része lett az Erasmus+ program ifjúsági ágának. A kezdeményezés biztosítja a 18 éves fiataloknak, hogy legfeljebb egy hónapra lehetőséget kapjanak Európa felfedezésére, elősegítve ezzel az utazás és a kultúrák közötti csereprogramok révén történő tanulást. A 2021–2027-es időszakra a kezdeményezést 700 millió EUR összegű célzott költségvetés támogatja.
2. Európai Szolidaritási Testület
A 2018 októberében elindított Európai Szolidaritási Testület olyan kezdeményezés, amelynek célja a szolidaritás, az önkéntesség és a polgári szerepvállalás előmozdítása a fiatalok körében. Lehetőséget biztosít a fiataloknak, hogy egész Európában közösségi alapú projektekben vegyenek részt, amelyek olyan társadalmi kihívásokkal foglalkoznak, mint a befogadás, az éghajlat-politikai fellépés és a humanitárius segítségnyújtás. A 2021–2027-es időszakra 1 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, amely egyéni önkéntes tevékenységeket és ifjúsági szervezetek vagy informális csoportok által kezdeményezett szolidaritási projekteket egyaránt támogat.
C. Egyéb európai uniós kezdeményezések
1. A megerősített ifjúsági garancia
A 2013-ban létrehozott ifjúsági garancia egy olyan program, amely biztosítja, hogy a fiatalok a munkanélkülivé válásukat vagy az iskolarendszerből való kikerülésüket követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. Ezt a programot a sikerére való tekintettel 2020-ban az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlás alapján kibővítették.
2. Ifjúság és média
Az online technológiák kiváló lehetőséget nyújthatnak a gyermekek és a fiatalok számára a digitális oktatás igénybevételére és a nyilvános vitákban való részvételre. A gyermekek azonban különösen ki vannak téve a modern technológiák potenciális káros hatásainak. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv biztosítja a kiskorúak védelmét az olyan tartalmakkal szemben, amelyek károsak lehetnek a fejlődésükre nézve, függetlenül attól, hogy azok a hagyományos műsorszolgáltatók vagy a lekérhető szolgáltatások kínálatában fordulnak elő (lásd az audiovizuális és médiapolitikáról szóló (4.3.2. számú) ismertetőt).
3. Az Európai Ifjúsági Portál
Az Európai Ifjúsági Portál olyan weboldal, amely Európa-szerte segíti a fiatalokat abban, hogy el tudjanak igazodni az Unió által kínált számos, különböző érdeklődési körökbe tartozó lehetőség között (önkéntesség, munka, tanulás, kultúra, kreativitás stb.).
4. Európai Ifjúsági Hét
A Bizottság a Parlamenttel együtt kétévente megszervezi az tEurópai Ifjúsági Hete, amelynek célja az, hogy az Erasmus programban részt vevő valamennyi országban rendezvényeket és tevékenységeket kínáljon a fiataloknak, és bemutassa nekik az Unióban rendelkezésükre álló különböző mobilitási lehetőségeket.
5. Az ifjúság európai éve (2022)
2021. december 22-én a Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2021/2316 határozatot az ifjúság európai évéről (2022). Az általános cél az volt, hogy a civil társadalmi szereplőkkel együttműködve fokozzák az EU, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok által tett erőfeszítéseket, hogy ezáltal ösztönözzék a fiatalok – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – felelősségvállalását, kinyilvánítsák megbecsülésüket irántuk, támogassák őket, és ösztönözzék szerepvállalásukat. Az ifjúság európai évét a Covid19-járvány végéhez közeledve rendezték meg, azzal a céllal, hogy hosszú távon pozitív hatás érje a fiatalokat. Örökségének megőrzése érdekében a Bizottság 2024 januárjában elindította az „ifjúsági szempontú ellenőrzést”, egy olyan eszközt, amelynek célja, hogy szisztematikusan biztosítsa az uniós politikák fiatalokra gyakorolt hatásainak gondos figyelembevételét.
6. Európa ifjúsági fővárosa
Az Európai Ifjúsági Fórum 2009-ben létrehozta az „Európa ifjúsági fővárosa” kezdeményezést. Minden évben Európa ifjúsági fővárosának választanak egy európai várost, amely lehetőséget kap arra, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok által és érdekében indított innovatív kezdeményezésekre.
7. „Youth4Regions” verseny
A „Youth4Regions” verseny az uniós regionális politika iránt érdeklődő fiatal újságírókat célozza meg. A verseny győztesei egy európai ügyekről szóló képzésen vehetnek részt, tapasztalt újságíróktól kapnak útmutatást, és lehetőségük nyílik arra, hogy a Bizottság szervezésében sajtóutakon vegyenek részt a tagállamokban.
8. Ifjúsági cselekvési terv
2022. október 4-én a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismertette a 2022 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági cselekvési tervet, melynek célja, hogy világszerte bevonják a fiatalokat az Unió külső tevékenységébe. 2022. november 28-án a Tanács következtetéseket fogadott el arról a tervről, amely szerint a nemzetközi fórumokon való részvételük és tevékenységük ösztönzése, valamint a szükséges források rendelkezésre bocsátása révén világszerte támogatni kell a fiatalok bevonását a politikai döntéshozatalba, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növelésére, a fiatal aktivisták védelmére, az egészségügyre és a mobilitásra.
9. Gyermekvédelmi politikák
2011. február 15-én a Bizottság elfogadta „Az EU gyermekjogi ütemterve” című közleményt, amelyben újólag megerősítette valamennyi uniós intézmény és tagállam elkötelezettségét a gyermekek jogainak valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikában történő előmozdítása, védelme és érvényesítése, valamint e kötelezettségvállalás kézzelfogható intézkedésekké alakítása iránt.
2016-ban a Parlament és a Tanács elfogadta a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvet annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek megérthessék és követhessék a bírósági eljárásokat, gyakorolhassák a tisztességes eljáráshoz való jogukat, és részesülhessenek a bűnismétlés megelőzését és társadalmi beilleszkedésüket támogató intézkedések előnyeiből.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program is támogatja a gyermekek jogait, valamint a gyermekek, a fiatalok, a nők és más kiszolgáltatott csoportok elleni erőszak megelőzését.
A Bizottság 2021. március 24-én elfogadta „Az EU gyermekjogi stratégiája” című közleményt, amely meghatározza az EU azon törekvését, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a gyermekek fejlődéséhez és jóllétéhez az EU-n belül és kívül egyaránt.
Az Európai Parlament szerepe
2021. május 18-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Szolidaritási Testület programot. A több mint 1 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kezdeményezésben mintegy 350 000 fiatal vehet majd részt. A Parlament nyomatékosan kérte, hogy a program legyen hozzáférhetőbb és inkluzívabb a fiatalok számára, ideértve a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalokat is. 2023. november 21-én az Európai Szolidaritási Testület program félidős értékelésében a Parlament kérte, hogy a programban való részvétel iránti igény kielégítése érdekében a következő ciklusban (2028-tól) kétszerezzék meg annak finanszírozását. Európai parlamenti képviselők hangsúlyozták továbbá, hogy a programot jobban kellene népszerűsíteni, hiszen a láthatósága továbbra is korlátozott. A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a program új generációjára vonatkozó javaslatában a Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Testületet vonják be az Erasmus+ programba, mintegy 40 milliárd EUR-ra növelve a program teljes költségvetését. A Parlament és a Tanács társjogalkotóként jár el ebben a kérdésben.
A Parlament felügyeli továbbá az uniós ifjúsági stratégiát és az ifjúsági garanciát, és mindkét kezdeményezésről végrehajtási jelentéseket készít, amelyek 2026 közepére várhatók. Ezenkívül a Kulturális és Oktatási Bizottság jelenleg egy saját kezdeményezésű jelentésen dolgozik, amelynek címe: „A közösségi média és az online környezet hatása a fiatalokra”, és amely 2026 tavaszára várható.
A Parlament a Covid19-világjárvány ifjúságra és sportra gyakorolt hatásával is foglalkozott, és 2021. február 10-én állásfoglalást fogadott el, amelyben kiemelte a fiatalok előtt álló kihívásokat. 2022. szeptember 13-án a Parlament elfogadta az ifjúsági tevékenységek Covid19 miatti beszüntetésének a gyermekekre és fiatalokra Unió-szerte gyakorolt hatásáról szóló állásfoglalást. Az állásfoglalás kiemelte, hogy a világjárvány alatt hogyan romlott a fiatalok mentális egészsége és jólléte, és holisztikus uniós megközelítést szorgalmazott, beleértve a tudatosságba és a pszichológiai támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférésbe történő beruházásokat.
A Parlament 2014-ben létrehozta a Strasbourgban kétévente megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Rendezvényt (EYE), hogy ösztönözze a fiatalok aktív polgári szerepvállalását és bevonja őket az Unió tevékenységeibe. Ennek szellemében született meg a „Youth Hub” elnevezésű weboldal is, amely platformként szolgál a fiatalok összekapcsolásához, az ötletek megosztásához és a fiatalok által irányított kezdeményezések bemutatásához, teret biztosítva a folyamatos párbeszédnek és az Európai Ifjúsági Rendezvényen kívüli lehetőségek bemutatásának.
A Parlament olyan kezdeményezéseket is támogat, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy európai projektekben vegyenek részt. A Parlament az aacheni Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvánnyal együtt 2008-ban életre hívta az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díjat, amelyet az európai és nemzetközi megértést előmozdító projekteknek ítélnek oda évente. A Parlament működteti a Nagykövet iskola és az Euroscola oktatási programokat is, hogy segítse az uniós demokráciával és értékekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítását a fiatalok körében.
Ezen erőfeszítésekre építve a Parlament az ifjúság 2022. évi európai évének örökségéről szóló, 2022. november 24-i állásfoglalásában is szorgalmazta az ifjúsági szempontú ellenőrzést annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikák fiatalokra gyakorolt hatását szisztematikusan figyelembe vegyék valamennyi jogalkotási és szakpolitikai javaslatban. Az állásfoglalás szorgalmazta, hogy a fiatalok szempontjait valamennyi szakpolitikai területen érvényesítsék, biztosítva, hogy a fiatalok részvétele továbbra is állandó prioritás maradjon az uniós döntéshozatalban.
2023. október 5-én a Parlament elfogadott egy állásfoglalást a gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégiáról (BIK+). Ez a stratégia biztosítja, hogy az új digitális évtizedben a gyermekek és a fiatalok az interneten védelemben és tiszteletben részesüljenek, valamint digitális autonómiával rendelkezzenek. A Parlament hangsúlyozta a digitális oktatás fontosságát az online biztonság szempontjából, és szorgalmazza egy európai stratégia kidolgozását az iskolai megfélemlítés és internetes zaklatás elleni küzdelem érdekében.
A témával kapcsolatos bővebb információért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Karina-Daria OPREA