Ifjúságügy

Az ifjúság nemzeti szakpolitikai terület, ezért nincs lehetőség uniós szintű harmonizációra. Ennélfogva az EU csak támogató szerepet játszhat. Az Erasmus+ ifjúsági területe támogatja a fiatalok Európai Unión belüli és harmadik országokkal megvalósuló csereprogramjait. Az Európai Unió az elmúlt néhány évben megerősítette a fiatalokkal kapcsolatos szakpolitikáit, amint azt az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezés és a DiscoverEU projekt is tanúsítja.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikke képezi az ifjúságpolitika terén megvalósuló uniós fellépések jogalapját. A 165. és 166. cikk hatálya alá tartozó intézkedések esetében rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. Az ifjúságpolitika tekintetében a tagállamok jogszabályainak összehangolása kifejezetten kizárt. A Tanács ajánlásokat fogadhat el a Bizottság javaslatai alapján.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely ugyanolyan jogerővel bír, mint a szerződések (az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke), tartalmaz egy cikket a gyermekek jogairól (24. cikk) és egy másikat a gyermekmunka tilalmáról és a fiatalok munkahelyi védelméről (32. cikk).

Célkitűzések

Az EUMSZ 165. cikke kimondja, hogy az Unió fellépésének célja az ifjúsági csereprogramok és az ifjúságsegítők fejlesztésének előmozdítása, valamint a fiatalok Európa demokratikus életében való részvételének ösztönzése. A 166. cikk lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan szakképzési politikát folytasson, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét. Az Unió feladatai közé sorolja továbbá a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítését és az oktatók és gyakornokok – különösen a fiatalok – mobilitásának ösztönzését.

E rendelkezéseken túlmenően a gyermekek és a fiatalok más területeken is részesülnek az uniós szakpolitikák előnyeiből, például az oktatás, a képzés és az egészségügy, valamint a gyermekek és fiatalok jogai és védelme terén.

Eredmények

A. Stratégiai keretrendszer

1. Az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája: a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése

2018. november 26-án a Tanács állásfoglalást fogadott el a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló új uniós ifjúsági stratégiáról. A szöveg azt javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet a következő pontokra:

  • a fiatalok civil és demokratikus életben való részvételének ösztönzése;
  • az önkéntes szerepvállalás, a tanulási célú mobilitás, a szolidaritás és a kultúrák közötti megértés előmozdítása érdekében a fiatalok összekapcsolása az Európai Unión belül és azon kívül;
  • a fiatalok szerepvállalásának támogatása az ifjúsági munka minősége, innovációja és elismerése révén.

2021 júniusában e stratégia részeként a Bizottság első alkalommal nevezett ki „európai uniós ifjúsági koordinátort” Biliana Sirakova személyében. Szerepe a Bizottságon belüli ágazatközi együttműködés megerősítése.

B. Az ifjúságot célzó uniós kiadási programok

1. Erasmus+

A 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program költségvetésének 10,3%-át, azaz több mint 2,5 milliárd EUR-t különít el az ifjúsági ágazatban folytatott tevékenységekre, ami nettó növekedést jelent a 2014–2020-as időszakban rendelkezésre álló 1,48 milliárd EUR-hoz képest. A program kedvezményezettjei közé tartoznak a tanulók és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, valamint a gyakornokok és a fiatal munkavállalók. Az előző programhoz képest az Erasmus+ különleges finanszírozási rendszert kínál a „kis partnerségek” számára, ami különösen az ifjúsági szervezeteknek kedvez. A program egyik célkitűzése az Európai Unióhoz tartozás érzésének kialakítása a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezésre építve, amely lehetőséget ad a fiataloknak arra, hogy kulturális öröksége révén felfedezzék Európa sokszínűségét.

2. Európai Szolidaritási Testület

A 2016 decemberében elindított Európai Szolidaritási Testület egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a 18–35 év közötti fiatalok számára önkéntes munka, szakmai gyakorlat vagy munkaszerződés révén lehetőséget biztosítson arra, hogy saját országukban vagy külföldön szolidaritási tevékenységekben vegyenek részt különböző területeken, úgy mint az egészségügy vagy a környezetvédelem. Eddig több mint 60 000 fiatal vett részt ebben a programban.

C. Egyéb európai uniós kezdeményezések

1. A megerősített ifjúsági garancia

A 2013-ban létrehozott ifjúsági garancia olyan program, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy a munkanélkülivé válásukat vagy az iskolarendszerből való kikerülésüket követő négy hónapon belül jó minőségű álláskeresési ajánlatban, továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. Sikerére való tekintettel ezt a programot 2020-ban az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlás erősítette meg.

2. Gyermekvédelmi politikák

Az Egyesült Nemzetek gyermek jogairól szóló egyezménye (UNCRC) értelmében gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy. A Lisszaboni Szerződés a gyermekjogok uniós védelmére irányuló célkitűzést vezetett be, míg az Alapjogi Charta biztosítja a gyermekek jogainak uniós intézmények és tagállamok általi védelmét.

2011. február 15-én a Bizottság elfogadta „Az EU gyermekjogi ütemterve” című közleményt. A dokumentum célja az összes uniós intézmény és tagállam abbéli határozott elkötelezettségének megerősítése, hogy valamennyi érintett uniós szakpolitikában támogassák, óvják és érvényesítsék a gyermekek jogait, és e kötelezettségvállalás konkrét eredmények révén történő kifejezése. A „Jogok és értékek” program (2021–2027) szintén előmozdítja és védi a gyermekek jogait, valamint a gyermekek, a fiatalok, a nők és a különböző kiszolgáltatott csoportok elleni erőszak megelőzését.

2016-ban a Parlament és a Tanács elfogadta a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló irányelvet. Ezen irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek megérthessék és követhessék ezeket az eljárásokat, és gyakorolhassák a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Meg kell akadályoznia a visszaesést, és elő kell mozdítania a gyermekek társadalmi befogadását.

3. Ifjúság és média

Az online technológiák kiemelt lehetőséget kínálnak a gyermekek és a fiatalok számára a digitális oktatási segédanyagok igénybevételére és a nyilvános vitákban való részvételre. A gyermekek azonban különösen kiszolgáltatottak lehetnek a modern technológiáknak. A 2010-ben elfogadott audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv biztosítja a kiskorúak védelmét az olyan tartalmakkal szemben, amelyek kárt okozhatnak számukra, függetlenül attól, hogy azokat hagyományos műsorszolgáltatók vagy lekérhető szolgáltatások kínálják. A Bizottság 2016-ban javasolta a szöveg felülvizsgálatát annak érdekében, hogy annak hatálya kiterjedjen a videomegosztó platformokra is a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem és a kiskorúaknak az olyan tartalmakkal szembeni védelme tekintetében, amelyek súlyosan károsak lehetnek rájuk.

4. Az Európai Ifjúsági Portál

Az Európai Ifjúsági Portál egy olyan weboldal, amely Európa-szerte segíti a fiatalokat abban, hogy felfedezzék az Unió által kínált számos lehetőséget számos területen (önkéntesség, munka, tanulás, kultúra és kreativitás stb.).

5. Európai ifjúsági hét

A Bizottság a Parlamenttel együtt kétévente megszervezi az Európai Ifjúsági Hetet, amelynek célja az, hogy az Erasmus programban részt vevő valamennyi országban rendezvényeket és tevékenységeket kínáljon a fiataloknak, és ismertesse velük az Unióban rendelkezésükre álló különböző mobilitási lehetőségeket.

6. Az ifjúság európai éve (2022)

2022-nek az ifjúsági európai évének való kijelölését a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében jelentette be. Az esemény célja a Covid19-világjárvány által leginkább sújtott generáció megünneplése, a legkiszolgáltatottabb fiatalok támogatása és az EU által a fiatalok számára kínált lehetőségek népszerűsítése, azzal az elképzeléssel, hogy az európai projekt megerősítése érdekében inspirációt merítsenek a fiatalok ötleteiből.

7. Európa ifjúsági fővárosa

Az Európai Ifjúsági Fórum javasolta a 2009-ben létrehozott „Európa ifjúsági fővárosa” kezdeményezést. Az Európa ifjúsági fővárosává választott európai város minden évben lehetőséget kap arra, hogy felhívja a figyelmet a fiatalok által és érdekében indított innovatív kezdeményezésekre.

8. „Youth4Regions” verseny

A „Youth4Regions” verseny az uniós regionális politika iránt érdeklődő fiatal újságírókat célozza meg. A verseny győztesei részt vehetnek az európai kérdésekről szóló képzésben, vezető újságírók mentorálják őket és lehetőségük van arra, hogy részt vegyenek a Bizottság által a tagállamokba tett sajtólátogatásokon.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament mindig is támogatta az ifjúságpolitika terén a tagállamok között folytatott szoros együttműködést. Aktív szerepet vállalt az ifjúságpolitika kialakításában, például az alábbi állásfoglalásaiban:

Az ifjúság európai évéről (2022) szóló határozatban a Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani az európai év számára, és hogy az ifjúsági szervezeteket az előkészítés valamennyi szakaszába be kell vonni. Az európai évnek kifejezetten elő kell mozdítania a fiatalok előtt álló kihívások – például a Covid19 utáni szociális helyzetük és jóllétük, valamint munkakörülményeik – kezelésére irányuló intézkedéseket. Emellett fokoznia kell az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a fiatalok megfelelő tudásra és készségekre tegyenek szert, és jobban megértsék munkakörnyezetüket.

2021. május 18-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Szolidaritási Testület 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programját. A program első alkalommal részesül megfelelő költségvetésben, több mint egymilliárd euró összegben, ami mintegy 350 000 fiatal részvételét teszi lehetővé. Az európai parlamenti képviselők szorgalmazták, hogy az Európai Szolidaritási Testület legyen hozzáférhetőbb a korlátozott lehetőségekkel rendelkező fiatalok, például a fogyatékossággal élők, az elszigetelt személyek vagy a marginalizálódott közösségekből származók, valamint a tanulási vagy egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok számára. Támogatták továbbá az önkéntes tevékenységek és a munkavégzés közötti egyértelmű különbségtételt annak elkerülése érdekében, hogy a részt vevő szervezetek fizetés nélküli önkéntesként alkalmazzák a fiatalokat ott, ahol minőségi álláshelyek is lehetnek. A Parlament kitartott amellett, hogy a fogadó létesítményeknek igazolniuk kell a javasolt tevékenységek minőségét, és jobban meg kell felelniük a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályoknak. Végül elérte, hogy a programot értékeljék a tekintetben, hogy mennyiben járul hozzá az Európai Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez.

2017. szeptember 14-i állásfoglalásában a Parlament javasolta az Erasmus program, az uniós ifjúsági stratégia és más uniós finanszírozású programok prioritásainak összehangolását. A Parlament ugyanakkor azt is ajánlotta, hogy az Erasmus program költségvetésének több mint 10%-át az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységekre fordítsák.

A Parlament – a beérkezett petíciókra is tekintettel – védi a gyermek mindenek felett álló érdekét. Állásfoglalást fogadott el a gyermekszegénységről. Nagyobb hangsúlyt fektetett a gyermekek Unión kívüli jogaira is, különösen a szükséghelyzetekben és elhúzódó válságokban lévő gyermekek oktatásáról, illetve a fejlődő országokban a gyermekek alultápláltságáról és hiányos táplálkozásáról szóló állásfoglalások elfogadásával. 2015-ben állásfoglalást fogadott el a gyermekekkel szemben elkövetett internetes szexuális visszaélésről[1]. 2018 októberében elfogadta a Bizottságnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvre vonatkozó jogalkotási javaslatát. Az új rendelkezések értelmében a műsorszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek kevesebb olyan reklámot lássanak, amelyekben egészségtelen élelmiszereket vagy italokat népszerűsítenek. Az erőszakra, gyűlöletre és terrorizmusra buzdító tartalom tilos lesz; az öncélú erőszakra és a pornográfiára szigorú szabályok vonatkoznak majd.

Annak érdekében, hogy ösztönözzék a fiatalokat az európai projektekben való egyéni részvételre, a Parlament és az aacheni Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány 2008-ban életre hívta az Európai Ifjúsági Nagy Károly-díjat, amelyet az európai és nemzetközi megértést előmozdító projekteknek ítélnek oda évente. A Parlament működteti a Nagykövet iskola és az Euroscola oktatási programokat is, hogy segítse az uniós demokráciával és értékekkel kapcsolatos ismeretek gyarapítását.

 

[1]További információ található „Az audiovizuális és médiapolitika” című, 3.6.2 számú ismertetőben.

Katarzyna Anna Iskra