Ismertetők az Európai Unióról
Európai Parlament
Kérjük, töltse ki ezt a mezőt.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az Európai Unió brüsszeli székhelyű konzultatív szerve, amelynek 329 tagja van. Az általa kibocsátott véleményeket kötelező figyelembe venni a szerződések által meghatározott területeken, illetve a Bizottság, a Tanács és a Parlament önként is konzultálhat vele. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt is kibocsáthat. Tagjaik nem utasíthatók, feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az EU általános érdekében járnak el.

Jogalap

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (4) bekezdése, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 300–304. cikke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról szóló, (EU) 2019/853 tanácsi határozat, az EGSZB tagjainak kinevezéséről szóló, különböző tagállamok által javasolt későbbi tanácsi határozatok, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2020. szeptember 21-től 2025. szeptember 20-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló, (EU) 2015/1392 tanácsi határozat.

Összetétel

A. A helyek száma és országok szerinti megoszlása (az EUMSZ 301. cikke, valamint a Tanács (EU) 2019/853 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság összetételének megállapításáról).

Az EGSZB tagjainak száma jelenleg 329, a helyek száma a következőképpen oszlik meg a tagállamok között:

  1. Németország, Franciaország és Olaszország: 24;
  2. Spanyolország és Lengyelország: 21;
  3. Románia: 15;
  4. 12–12 hely Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Portugália és Svédország számára;
  5. Horvátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: 9;
  6. Észtország, Lettország és Szlovénia: 7;
  7. Luxemburg és Ciprus: 6;
  8. Málta:

Összességében az EGSZB tagjainak száma 2020. február 1-jétől 350-ről 329-re csökkent (az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépésével).

B. A kinevezés módja (az EUMSZ 302. cikke)

A tagokat a Tanács minősített többséggel nevezi ki a tagállamok által benyújtott javaslatok alapján (mint ebben a példában). A Tanács a kinevezésekről konzultációt folytat a Bizottsággal (az EUMSZ 302. cikkének (2) bekezdése). Biztosítaniuk kell a gazdasági és társadalmi élet különböző ágazatainak megfelelő képviseletét. A gyakorlatban a helyek egyharmada a munkáltatóké, egyharmada a munkavállalóké, egyharmada pedig egyéb ágazatoké (mezőgazdasági termelők, kiskereskedők, szabadfoglalkozásúak, fogyasztók stb.).

Az EGSZB tagjainak maximális számát a Lisszaboni Szerződés (az EUMSZ 301. cikke) 350-ben határozza meg. Ezt a számot rövid ideig, 2013. július és 2015. szeptember között, Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása miatt meghaladták. Az új tagállam 9 új tagot delegált, és ezzel a tagok száma (344-ről) összesen 353-ra nőtt. Az (EU) 2015/1157 tanácsi határozat Horvátország csatlakozását követően kiigazította az EGSZB összetételét, Észtország, Ciprus és Luxemburg egy-egy helyet veszített azért, hogy orvosolni lehessen az EUMSZ 301. cikkének első bekezdésében meghatározott maximális taglétszám és a Horvátország csatlakozását követően kialakult taglétszám közötti eltérést. Ezért Luxemburg és Ciprus tekintetében hatról ötre, Észtország tekintetében pedig hétről hatra csökkent a tagok száma. Az (EU) 2019/853 tanácsi határozat meghatározta az EGSZB összetételét, összhangban az ugyancsak 329 tagot számláló Régiók Bizottsága képviselői helyeinek elosztásával, és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése folytán megüresedő 24 betöltetlen hely következtében. Ezért Luxemburg és Ciprus tekintetében ismét ötről hatra, Észtország tekintetében pedig hatról hétre emelkedett a tagok száma.

C. A megbízatás jellege (az EUMSZ 301. cikke)

Az EGSZB tagjaira a nemzeti kormányok tesznek javaslatot, őket a Tanács öt évre nevezi ki és megbízatásuk megújítható (az EUMSZ 302. cikke). A tagok európai gazdasági és szociális érdekcsoportokból kerülnek ki. A megbízatások 2015–2020 közötti időszakra történő megújítására utoljára 2015. októberben került sor.

A tagok az alábbi három csoport egyikébe tartoznak:

  1. Munkaadók (I. csoport);
  2. Munkavállalók (II. csoport);
  3. A Sokféleség Európája (III. csoport).

A tagok feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el (az EUMSZ 300. cikkének (4) bekezdése). Amennyiben az EGSZB-ben egy tag vagy póttag helye megbízatása végével megüresedik, a tag helyettesítéséhez külön tanácsi határozatra van szükség.

Szervezet és eljárások

Az EGSZB nem tartozik az EUSZ 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt intézmények közé. Ugyakkor a 13. cikk (4) bekezdése megemlíti, hogy az EGSZB tanácsadói minőségben segíti a Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

  1. Tagjai közül két és fél éves időtartamra megválasztja elnökét és elnökségét;
  2. elfogadja eljárási szabályzatát;
  3. saját kezdeményezésére is ülésezhet, de általában a Tanács vagy a Bizottság kérésére ülésezik;
  4. véleményeinek elkészítését az uniós tevékenység különböző területei szerint a következő hat szakosított szekció segíti (valamint albizottságokat is létrehozhat, hogy azok meghatározott kérdésekkel foglalkozzanak):
    1. „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekció;
    2. „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” ECO) szekció;
    3. „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció;
    4. „Külkapcsolatok” (REX) szekció;
    5. „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció;
    6. „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció.

Az EGSZB munkáját egy főtitkár által vezetett főtitkár segíti, aki az elnöknek számol be. A főtitkárság szakpolitikai, kommunikációs, szervezésbeli, nyelvi és anyagi támogatást nyújt az EGSZB tagjainak. A főtitkárság körülbelül 700 főből áll. A hatékonyság érdekében a Régiók Bizottságával közös állandó titkárságot működtet Brüsszelben (ennek székhelyéről lásd Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az intézmények székhelyéről szóló, 6. sz. jegyzőkönyvet). Ezen túlmenően a 2014. évi költségvetési eljárás keretében a Parlament Elnöksége is megállapodást kötött az EGSZB-vel annak érdekében, hogy közösen növeljék a hatékonyságot a fordítás területén. A bizottság éves működési költségvetéséről az uniós költségvetés VI. szakasza rendelkezik (2020-ben 142,5 millió euró) – ez a 2019. évi költségvetéshez képest 4,22%-os növekedést jelent –, amelyből 130,9 millió EUR teljesített kifizetés vagy 2021-re átvitt kötelezettségvállalás. A 2022. évi előzetes költségvetés-tervezet teljes növekedése 2021-hez képest 5 970 705 EUR, azaz 4,12%.

Jogkörök

Az EGSZB az 1957. évi Római Szerződések révén jött létre azzal a céllal, hogy a közös piac kialakítása a gazdasági és társadalmi érdekcsoportok bevonásával történjen, továbbá hogy intézményi mechanizmust biztosítsanak az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsának európai kérdésekről való tájékoztatására. Az Egységes Európai Okmány (1986) és a Maastrichti Szerződés (1992) kibővítette az EGSZB elé utalandó kérdések körét. Az Amszterdami Szerződés tovább bővítette az EGSZB elé utalandó kérdések területeit, és lehetővé tette, hogy a Parlament konzultáljon vele. Az EGSZB évente átlagosan 170 konzultatív dokumentumot és véleményt bocsát ki (ebből 15%-ot saját kezdeményezésre). A véleményeket a Hivatalos Lapban teszik közzé. Az EGSZB tanácsadói jogkörrel is rendelkezik (az EUMSZ 300. cikke). Célja az uniós döntés-hozatalért felelős intézmények tájékoztatása a gazdasági és társadalmi élet képviselőinek véleményéről.

A. Az uniós intézmények kérésére kibocsátott vélemények

1. Kötelező konzultáció

Bizonyos területeken a szerződés előírja, hogy döntés csak akkor hozható, ha a Tanács vagy a Bizottság konzultált az EGSZB-vel, melyek a következők:

  1. agrárpolitika (43. cikk);
  2. a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása (46., 50. és 59. cikk);
  3. közlekedéspolitika (91., 95. és 100. cikk);
  4. közvetett adók harmonizálása (113. cikk);
  5. az egységes piacra vonatkozó jogszabályok közelítése (114. és 115. cikk);
  6. foglalkoztatáspolitika (148., 149. és 153. cikk);
  7. szociálpolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság (156., 165. és 166. cikk);
  8. közegészségügy (168. cikk);
  9. fogyasztóvédelem (169. cikk);
  10. transzeurópai hálózatok (172. cikk);
  11. iparpolitika (173. cikk);
  12. gazdasági, társadalmi és területi kohézió (175. cikk);
  13. kutatás és technológiafejlesztés, valamint űrkutatás (182. és 188. cikk);
  14. környezetvédelem (192. cikk).

2. Fakultatív konzultáció

A Parlament, a Bizottság, valamint a Tanács minden olyan esetben is konzultálhat az EGSZB-vel, amikor azt indokoltnak tartja. Amennyiben ezen intézmények (akár kötelező, akár fakultatív alapon) konzultálnak a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, (legalább egy hónapos) határidőt tűzhetnek ki, amelynek lejártát követően a vélemény hiánya nem képezheti akadályát a további eljárásnak (az EUMSZ 304. cikke).

B. Saját kezdeményezésű vélemény kibocsátása

A Gazdasági és Szociális Bizottság bármikor dönthet úgy, hogy véleményt bocsát ki olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament és az EGSZB közötti 2014. február 5-i együttműködési megállapodás értelmében mindkét intézmény vállalta, hogy együttműködik az EU demokratikus legitimitásának megerősítése érdekében. Konkrétan abban állapodtak meg, hogy:

  1. Az EGSZB hatásvizsgálatokat fog készíteni a civil társadalomtól származó információk és releváns anyagok felhasználásával arról, hogyan működnek a meglévő uniós jogszabályok, és milyen hiányosságokat kell figyelembe venni az uniós jogszabályok kidolgozása és felülvizsgálata során. Ezt a módosítási eljárás megkezdése előtt kellő időben megküldi a Parlamentnek.
  2. Valamennyi vonatkozó parlamenti bizottsági ülésen egy helyet fenntartanak az EGSZB egy tagja számára. Az EGSZB előadóit felkérik, hogy az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatásain nyújtsanak be érdemi véleményeket.
  3. Az általános jogalkotási együttműködést és a munkatervet a Parlament Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke, a parlamenti bizottságok elnökei és az EGSZB elnöke évente kétszer vitatja meg.

 

Udo Bux / Mariusz Maciejewski