Transzatlanti kapcsolatok: az Amerikai Egyesült Államok és Kanada
Az EU, az Egyesült Államok és Kanada osztozik a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a gazdasági és politikai szabadság értékein, és a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos aggályaik azonosak. Az USA-val és Kanadával fenntartott szoros együttműködés és stratégiai kapcsolatok továbbra is prioritást jelentenek az EU számára.
EU–USA politikai párbeszéd
Az Európai Unió és tagállamai, valamint az Egyesült Államok közötti szoros együttműködés és stratégiai kapcsolatok alapja a közös történelem és a közös demokratikus értékek. Ezek mind a partnerek biztonsága, mind jóléte szempontjából kulcsfontosságúak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szorosan együttműködik számos külpolitikai területen és földrajzi összefüggésben, mint például a biztonsági együttműködés, az energiaügyi és technológiai együttműködés, a terrorizmus elleni küzdelem vagy az Oroszországra, Ukrajnára és a Nyugat-Balkánra vonatkozó politika és a közel-keleti politika terén.
A legutóbb 2023. október 20-án Washingtonban tartott EU–USA csúcstalálkozó lehetőséget kínált a transzatlanti partnerség felülvizsgálatára, beleértve az Ukrajna támogatása iránti közös elkötelezettséget is. A vezetők hangsúlyozták továbbá a kereskedelem és a beruházások fontosságát, és megvitatták a lezáratlan kérdések megoldásának módját. A csúcstalálkozó végén együttes nyilatkozatot fogadtak el.
Az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács hatodik ülésére – amelyet egy korábbi, 2021. júniusi EU–USA csúcstalálkozón hoztak létre – 2024 áprilisában, a belgiumi Leuvenben került sor. A Kereskedelmi és Technológiai Tanács fórumként szolgál a két partner számára ahhoz, hogy összehangolják a legfontosabb globális kereskedelmi, gazdasági és technológiai kérdésekkel kapcsolatos megközelítéseiket. 2023. március 10-én Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke együttes nyilatkozatot írt alá az Ukrajna elleni orosz háború lezárására irányuló közös erőfeszítésekről és a jövő tiszta gazdaságainak kiépítésére irányuló együttműködésről.
Az Európai Parlament 2023. december 13-án elfogadta az EU és az USA közötti kapcsolatokról szóló legutóbbi ajánlását, amelyben felszólította mindkét felet, hogy erősítsék meg a multilateralizmust, és működjenek együtt a közös külpolitikai, biztonsági, gazdasági és kialakulóban lévő technológiai célkitűzések terén.
Parlamentközi párbeszéd – a Transzatlanti Jogalkotói Párbeszéd folyamata
A Parlament és az Egyesült Államok Kongresszusa közötti, 1972-re visszanyúló kapcsolatot a transzatlanti jogalkotói párbeszéd 1999-es létrehozásával továbbfejlesztették és intézményesítették. A transzatlanti jogalkotói párbeszéd keretében az Európai Parlament képviselői és az Egyesült Államok Képviselőházának képviselői évente kétszer, Európában és az Egyesült Államokban felváltva tartanak parlamentközi ülést. Az ezeken az üléseken részt vevő jogalkotók eszmecserét folytatnak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kulcsfontosságú politikai kérdésekről, például a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről, a külpolitikai kihívásokról, a biztonságról és védelemről és egyéb témákról. A transzatlanti politikai párbeszéd alapvető fontosságú, tekintettel a Kongresszus jogalkotási felelősségére és arra, hogy hatáskörrel rendelkezik az USA globális válságokba való beavatkozásának engedélyezésére és az USA globális intézményekben való részvételének alakítására. A 88. EU–USA parlamentközi ülést/transzatlanti jogalkotói párbeszédet 2024 áprilisában tartották Brüsszelben. A megvitatott témák között szerepelt a transzatlanti gazdasági biztonság, a Kereskedelmi és Technológiai Tanács, a Kínával folytatott fokozott verseny, az európai védelmi kezdeményezések, a NATO bővítése, az Ukrajnának nyújtott transzatlanti támogatás, a szankciók koordinálása, beleértve a befagyasztott orosz eszközök esetleges felhasználását, valamint az Oroszország által elrabolt ukrán gyermekek helyzete. Az ülés végén a résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki.
Az EU–USA gazdasági kapcsolatok
Az EU és az USA a világ legjelentősebb kereskedői és beruházói. 2022-ben az Egyesült Államok volt a világ legnagyobb gazdasága, a világ GDP-jének 25%-ával és a világ áruexportjának 8%-ával.
Az EU együttműködik az USA-val – főként az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanácson (TTC-n) keresztül – a kétoldalú kereskedelmet zavaró tényezők megoldása érdekében, ideértve azokat is, amelyek a Trump vezette kormányzat során merültek fel. 2021 szeptemberében a Kereskedelmi és Technológiai Tanács alakuló rendezvényén az USA és az EU konkrét párbeszédbe kezdett az online platformok és a nagy technológiai cégek felelősségéről – többek között a mesterséges intelligenciáról és az adatáramlásról –, hogy együttműködjenek a méltányos adóztatás elérése és a piaci torzulások megszüntetése érdekében, és közös megközelítést dolgozzanak ki a kritikus technológiák védelmére. A tiszta energia ösztönzéséről szóló párbeszédet 2023 márciusában indították el az EU és az USA ösztönző programjainak koordinálása érdekében. Célja, hogy ezek a programok kölcsönösen erősítsék egymást, és azokat a Kereskedelmi és Technológiai Tanács részévé is fogják tenni.
2022 októbere óta az infláció csökkentéséről szóló törvénnyel foglalkozó EU–USA munkacsoport is azon dolgozik, hogy azonosítsa az ellátási láncok, a gyártás és az innováció megerősítésére és biztosítására vonatkozó megközelítések összehangolásával kapcsolatos kihívásokat az Atlanti-óceán mindkét partján. Ennek eredményeként tárgyalások kezdődtek a kritikus fontosságú ásványokról szóló célzott megállapodásról, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az EU-ban kitermelt vagy feldolgozott, érintett kritikus ásványok beszámítását a tiszta járművek után járó adójóváírásra vonatkozó, az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye szerinti követelményekbe.
A kereskedelem kiterjesztéséről szóló törvény 232. szakasza (a nemzetbiztonságot fenyegető behozatal) értelmében az USA által az acél- és alumíniumbehozatalra kivetett vámokból eredő másik patthelyzetet illetően az EU és az USA megállapodtak abban, hogy ideiglenesen megszüntetik a 232. szakasz szerinti vámokat az uniós acél- és alumíniumexport minden eddiginél magasabb volumenére vonatkozóan. A két blokk megállapodott abban is, hogy megoldást keres az acél- és alumíniumipar dekarbonizációjának megkönnyítésére, valamint az egyes gazdaságokban a nem piaci gyakorlatok által okozott kapacitásfelesleg problémájának kezelésére. A 2023. októberi EU–USA csúcstalálkozón mindkét fél kijelentette, hogy jelentős előrelépés történt a nem piaci többletkapacitás forrásainak azonosítása terén, és várakozással tekintenek az elé, hogy a következő két hónapban további előrelépés történjen.
2022-ben az Egyesült Államok volt az uniós export elsődleges célországa, és az összes uniós termékexport 19,8%-a irányult ide (Kína 9%-ával szemben). Az Egyesült Államok a második helyen állt az EU importpartnerei között, és az EU importált áruinak 11,9%-át szállította. 2023-ban az Egyesült Államokba irányuló uniós export 1,3%-kal, 502,372 milliárd EUR-ra csökkent, miután 2022-ben rekordmagas, 509,4 milliárd EUR-t ért el. Az Egyesült Államokból származó behozatal 2023-ban 3,6%-kal, 346,254 milliárd EUR-ra esett vissza, miután 2022-ben elérte a 358,7 milliárd EUR-t. Az EU USA-val szembeni kereskedelmi többlete 2023-ban 6,6 milliárd EUR-val, 156,118 milliárd EUR-ra nőtt (ami még mindig alacsonyabb, mint a 2021. évi 165,962 milliárd EUR rekordtöbblet).
Az USA az EU fő partnere a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. A két terület gazdasága együttesen a globális GDP több mint 40%-át, és az áruk és szolgáltatások globális kereskedelmének szintén több mint 40%-át teszi ki. 2016 óta azonban a kereskedelmi mérleg a szolgáltatások terén az EU kereskedelmi hiánya felé mozdult el, amely 2022-ben 96,9 milliárd EUR-t tett ki.
Az EU és az USA egymás legnagyobb beruházói, és az USA összes beruházása az EU-ban háromszor nagyobb értékű, mint az ázsiai és csendes-óceáni térség egészében. Az USA-ba irányuló uniós beruházások összege mintegy tízszerese az Indiába és Kínába irányuló uniós beruházások együttes összegének. Az elmúlt években azonban némi visszaesés volt tapasztalható: 2018-ban csökkent mind az USA-ból az EU-ba, mind az EU-ból az USA-ba indított beruházások értéke, 2021-ben és 2022-ben pedig az USA-ból az EU-ba irányuló beruházások értéke. Ennek eredményeként helyreállt a közvetlen külföldi tőkeberuházások állománymérlege, amely 2022-ben 203,33 milliárd EUR uniós többletet tett ki, szemben a 2021. évi 33,771 milliárd EUR összegű uniós többlettel. Becslések szerint az EU és az USA egymás területén működő vállalatai több mint 14 millió ember számára nyújtanak munkahelyet.
Az EU–Kanada politikai párbeszéd
Kanada az Európai Unió egyik legrégebbi és legszorosabb partnere. Az elmúlt néhány évben jelentősen megerősödtek az EU és Kanada közötti, a közös értékeken, a szoros együttműködés régi hagyományán és az emberek közötti erős kapcsolatokon alapuló kötelékek.
A kétoldalú kapcsolatok az 1950-es években gazdasági alapon kezdődtek, és szoros stratégiai partnerséggé fejlődtek. Az EU és Kanada szorosan együttműködnek olyan globális kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás. a környezetvédelem, az energiabiztonság és a regionális stabilitás, valamint szorosan együttműködnek a G7 és a G20 keretében.
Az EU és Kanada összehangolt szankciók és átfogó – biztonsági, pénzügyi, anyagi és humanitárius – támogatás nyújtása révén határozottan reagált Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és brutális katonai agressziójára.
Kanada hozzájárult az uniós energiaellátás biztonságának növeléséhez és az EU orosz energiától való függőségének megszüntetéséhez, és az EU létfontosságú szerepet játszott a Covid19-oltóanyagokkal való következetes és folyamatos ellátás biztosításában. Az oltások bevezetésének korai szakaszában a Kanadában forgalmazott oltóanyagok többsége uniós székhelyű üzemekből származott.
Kanada rendszeresen hozzájárul az EU közös biztonság- és védelempolitikai misszióihoz, és 2005 óta 24 uniós választási megfigyelő misszióban vett részt. Kanadát hivatalosan felkérték, hogy vegyen részt a katonai mobilitással kapcsolatos állandó strukturált együttműködési projektekben (2021. december), valamint „Az európai logisztikai központok hálózata és a műveletek támogatása” elnevezésű projektben.
Az EU–Kanada stratégiai partnerségi megállapodás, amely felváltotta az 1976-os keretmegállapodást, egy átfogó politikai megállapodás, amelynek célja a kétoldalú együttműködés megerősítése számos külpolitikai és ágazati területen, beleértve a nemzetközi békét és biztonságot, a terrorizmus elleni küzdelmet, a válságkezelést, a tengeri biztonságot, a globális kormányzást, az energiát, a közlekedést, a kutatást és fejlesztést, az egészségügyet, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást is.
Kanada és az EU 2016. október 30-án, az EU–Kanada csúcstalálkozón írta alá a stratégiai és partnerségi megállapodást, amihez a Parlament 2017 februárjában adta meg támogatását. A megállapodás jelentős részeit 2017. április 1. óta ideiglenesen alkalmazzák. A megállapodást valamennyi tagállamban meg kell erősíteni (jelenleg Olaszországra, Franciaországra és Írországra várva), mielőtt teljes mértékben alkalmaznák.
2022. március 23-án Justin Trudeau kanadai miniszterelnök felszólalt az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, ahol elítélte „Putinnak Ukrajna szuverén, független demokrácia elleni, bűncselekménynek minősülő invázióját”, és hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU minden eddiginél határozottabb és egységesebb. 2022. május 16-án Brüsszelben sor került az EU–Kanada miniszteri szintű vegyes bizottság harmadik ülésére, amelynek elnöki tisztét Josep Borrell, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Mélanie Joly kanadai külügyminiszter töltötte be (lásd az együttes nyilatkozatot). Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2023. március 6. és 8. között felszólalt a kanadai parlament közös ülésén, és találkozott Trudeau miniszterelnökkel. Együttes nyilatkozatuk olyan témákra összpontosított, mint Ukrajna, a dezinformáció, az éghajlat, a fenntartható energia és nyersanyagok, a gazdaság és a technológia, valamint a kutatás és a nemek közötti egyenlőség.
Az EU–Kanada együttműködési vegyes bizottság negyedik ülésére 2023. március 9-én került sor Brüsszelben magas rangú tisztviselők részvételével, aminek eredményeként többek között az EU és Kanada közötti kapcsolatokról szóló közös jelentés elfogadására került sor. A legutóbbi EU-Kanada csúcstalálkozóra 2023. november 23–24-én került sor Szent John’s-ban (Új-Fundland, Kanada). A megvitatott témák között szerepelt a közel-keleti konfliktus és Ukrajna további támogatása. A vezetők bejelentették továbbá, hogy lezárulnak azok a tárgyalások, amelyek célja, hogy Kanada a Horizont Európa társult országává váljon, valamint bejelentették az EU–Kanada zöld szövetség, az Európai Bizottság és Kanada közötti, hidrogénre vonatkozó cselekvési terv és az EU-Kanada digitális partnerség elindítását (lásd az együttes nyilatkozatot).
Parlamentközi párbeszéd
Az Európai Parlament képviselői és kanadai kollégáik több mint 40 éve tartanak éves parlamentközi üléseket az EU-ban és Kanadában található helyszíneken felváltva, hogy megvitassák a kanadai és az uniós politikai fejleményeket, és eszmecserét folytassanak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, például a kereskedelemről, az éghajlatváltozásról és a migrációról.
A 2023 júniusában Brüsszelben tartott 42. parlamentközi ülés témája a kereskedelem és az EU és Kanada közötti együttműködés volt a mesterséges intelligencia szabályozása, az energiaügy, a külföldi beavatkozás, valamint a biztonság és védelem területén (lásd az együttes nyilatkozatot). A Parlament Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének tagjai az év során rendszeresen találkoznakk az érdekelt felekkel, hogy felkészüljenek ezekre a parlamentközi ülésekre. A közelmúltban tartott ülések témája az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) ötéves végrehajtása, a kritikus fontosságú ásványokkal való ellátás biztonsága, valamint a Kanada és az USA közötti kapcsolatok voltak. Az Európai Parlament 2024. január 17-én állásfoglalást fogadott el a CETA végrehajtásáról.
Az EU–Kanada gazdasági kapcsolatok
Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) jelentősen javította az EU és Kanada közötti gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat, megnyitva a piacokat egymás árui, szolgáltatásai és beruházásai előtt, beleértve a közbeszerzést is. A CETA emellett lehetőségeket teremtett a fenntartható növekedésre, és a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete, valamint a – többek között rendszeres civil társadalmi fórumán keresztül folytatott – széles körű párbeszéd révén tükrözte a közös értékeket. A CETA az EU első olyan kétoldalú gazdasági megállapodása, amely magában foglal egy különleges, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert is, amely a befektetők és az államok közötti befektetési vitákat rendezi.
A szöveget 2016. október 30-án, az EU–Kanada csúcstalálkozón írták alá, amelyhez a Parlament 2017. február 15-én adta egyetértését. Az EU hatáskörébe tartozó részek ideiglenes alkalmazása 2017 szeptemberében vette kezdetét. A CETA teljes körű alkalmazása jelenleg 10 uniós tagállam általi megerősítésen múlik.
A CETA Vegyes Bizottság 2024. február 9-én Brüsszelben tartott negyedik ülésén Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és Mary Ng kanadai exportfejlesztési, nemzetközi kereskedelmi és gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette többek között „a beruházások értelmezéséről” szóló megállapodást, valamint a kis- és középvállalkozások beruházási viták rendezéséhez való hozzáférését megkönnyítő szabályokról szóló technikai szintű tárgyalások lezárását.
2021 júniusában az EU és Kanada aláírta a nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai partnerségét a nyersanyag-értékláncok integrációjának további előmozdítása, valamint a tudomány, a technológia és az innováció, továbbá a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási kritériumok és normák terén a felek közötti együttműködés fokozása érdekében.
Kanadát és az EU-t egyaránt sújtották az acélra és az alumíniumra 2018-ban kivetett amerikai vámok, és egyetértettek abban, hogy azok gazdaságilag nem indokoltak, és nem egyeztethetők össze a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival sem. Az EU és Kanada, valamint a szabályokon alapuló kereskedelmi rend további védelmezői elmélyítették az egymás közötti kereskedelmi párbeszédet.
Az EU és Kanada közötti árukereskedelem 2016 és 2022 között 66%-kal nőtt, míg az EU és Kanada közötti szolgáltatáskereskedelem 46%-kal növekedett, ami felülmúlta a nem uniós partnerekkel folytatott egyéb kereskedelmet.
2022-ben az EU volt – az Egyesült Államok után – Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere, és Kanada teljes összesített áruexportjának és -importjának 8,2%-át adta. 2023-ban az EU több mint 48,88 milliárd euró értékű árut exportált Kanadába és az importált kanadai áruk értéke elérte a 27,7 milliárd eurót. Kanada 2022-ben a 12. helyen állt az EU nemzetközi exportpartnerei között. A gépek, az ásványi termékek, a szállítóeszközök és a vegyi anyagok képezik a két partner közötti kereskedelem legfőbb tárgyát.
A szolgáltatáskereskedelem fontos része az EU és Kanada közötti kereskedelmi kapcsolatnak. 2022-ben a szolgáltatások Kanadába irányuló uniós exportjának értéke 43%-kal, 26,4 milliárd EUR-ra nőtt, míg a Kanadából származó uniós szolgáltatásimport 43%-kal, 19,1 milliárd EUR-ra szintén növekedett. A közlekedési, utazási, biztosítási és távközlési szolgáltatások például gyakran képezik tárgyát az EU és Kanada közötti kereskedelemnek.
Ami a közvetlen külföldi beruházásokat illeti, az EU és Kanada csaknem azonos összegeket ruházott be egymás gazdaságába. Az EU az Egyesült Államok után Kanada második legnagyobb partnere a kétirányú közvetlen befektetések terén. Míg a kanadai közvetlen külföldi befektetések állománya az EU-ban 2021-ben 12%-kal, 2022-ben pedig 6%-kal nőtt, addig az EU Kanadában lévő állománya 2021-ben 12%-kal, 2022-ben pedig 3%-kal nőtt.
Tuula Turunen / Fernando Garcés de los Fayos