Kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási támogatás (REACT-EU)
A REACT-EU a Covid19-világjárvány okozta társadalmi, szociális és gazdasági károk helyreállítására, illetve a zöld, digitális és reziliens fellendülésre való felkészülésre irányuló program. A REACT-EU további 47,5 milliárd eurót kíván mozgósítani a strukturális alapok számára a 2021-ben és 2022-ben, és növelni kívánja a kohéziós politika kiadásainak rugalmasságát.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. és 322. cikke.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU).
Háttérinformációk
A Covid19-világjárvány kezdete óta a gazdasági tevékenység Unió-szerte tapasztalható lassulása jelentős károkat okozott, különösen a munkanélküliség növekedése és gazdasági visszaesés formájában. 2020. május 28-án a Bizottság javaslatot tett a REACT-EU csomagra, amelynek célja enyhíteni a Covid19-világjárványnak a válság által leginkább sújtott régiókra gyakorolt hatásait. Két korábbi javaslatot – a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezést (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezést (CRII+) – egészít ki, amelyek a kohéziós politika kiadásaira vonatkozó szabályokat módosították. A REACT-EU a kohéziós politika jelenlegi programozási időszakát szabályozó jogi keretként szolgáló, 1303/2013/EU rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet) célzott módosításainak formáját ölti.
A Bizottság javaslata
A Bizottság eredetileg (2018-as árakon) 54,8 milliárd EUR összegű kiegészítő forrást javasolt a 2020–2022 közötti időszakra az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) számára.
Ebből a teljes összegből 2020-ban 4,8 milliárd EUR-t kellett rendelkezésre bocsátani a meglévő kohéziós politikai programok kiegészítéseként, míg a 2021–2022-es időszakra vonatkozó további 50 milliárd EUR-t az Európai Helyreállítási Eszközből (NextGenerationEU) biztosítanák.
A „beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” elnevezésű törekvés jegyében az ERFA és az ESZA számára további források fognak rendelkezésre állni „a válságmegszüntetés előmozdítása a Covid19-világjárvány összefüggésében, és felkészülés a zöld, digitális és reziliens gazdasági fellendülésre” nevű új, egységes, tematikus célkitűzés keretében.
Az ERFA tekintetében a kiegészítő forrásokat elsősorban az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházások támogatására kellett felhasználni, továbbá kkv-k is kaphatnak működőtőke- vagy beruházási támogatásként célba juttatott támogatást, melyből működési és személyzeti költségek, illetve egészségügyi és biztonsági intézkedések is finanszírozhatók.
Az ESZA tekintetében a kiegészítő forrásokat elsősorban a munkahelyek megőrzésére kellett felhasználni, többek között a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatóknak nyújtott támogatás, a – különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévőket figyelembe vevő – munkahelyteremtés, a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedések támogatása, a készségfejlesztés, valamint az általános érdekű, gyermekekre is kiterjedő szociális szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése révén.
Az ERFA és az ESZA keretében programozásra rendelkezésre álló kiegészítő források legfeljebb 4%-át el lehet különíteni technikai segítségnyújtásra.
A forrásokat a Bizottság végrehajtási határozata alapján és olyan elosztási kritériumok szerint kellett elosztani a tagállamok között, amelyek figyelembe veszik a tagállamok viszonylagos jólétét és a jelenlegi válság által a gazdaságukra és társadalmukra gyakorolt hatás mértékét. Nincs régiónkénti bontás, ahogyan az a kohéziós politika esetében megszokott.
A Bizottság magas előfinanszírozási arányt (50%) javasolt annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás gyorsan eljusson a reálgazdasághoz. Ezenfelül a kiegészítő támogatás teljes mértékben finanszírozható az uniós költségvetésből, anélkül, hogy nemzeti társfinanszírozásra lenne szükség, ami eltér a kohéziós politika szokásos szabályaitól.
A Tanács álláspontja
Az Európai Tanács 2020. július 17–21-i csúcstalálkozóján az uniós állam- és kormányfők az európai gazdaságélénkítési tervről szóló megállapodás részeként 47,5 milliárd EUR összegű költségvetést hagytak jóvá a REACT-EU számára a 2021–2022-es időszakra. Ugyanakkor ez az összeg 5%-kal elmarad a Bizottság eredeti javaslatától. Az Európai Tanács iránymutatásaival összhangban a Tanács 2020. július 22-én megállapodott az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó részleges felhatalmazásról. A Tanács hangsúlyozta, hogy többet kell beruházni a kultúrába és az idegenforgalomba, a világjárvány által súlyosan érintett ágazatokba. Emellett a tervet egy új rendelkezéssel bővítette, amely lehetővé teszi ideiglenes intézkedések elfogadását a jövőbeli válsághelyzetek esetén az alapok rugalmas kezelése érdekében.
Az Európai Parlament szerepe
A REACT-EU javaslat célja a közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítása volt. Elfogadására a rendes jogalkotási eljárás keretében került sor, amely a Parlamentet és a Tanácsot egyenrangú féllé teszi. A Parlamentnek tehát létfontosságú szerepet kellett játszania. A Parlamenten belül elsősorban a Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) foglalkozott az üggyel, és 2020. szeptember 7-én jelentést fogadott el róla. A jelentés számos fontos módosítást tartalmaz a Bizottság javaslatához. Különösen azt hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács csökkentései ellenére fenn kell tartani a Bizottság által javasolt eredeti költségvetést. Javasolta továbbá, hogy a beruházások a következőkre összpontosítsanak: egészségügyi és szociális infrastruktúra, egészségügyi rendszerek és szolgáltatások mindenki számára, beleértve a határokon átnyúló területeket, a legkülső régiókat, az ipari átalakulás és elnéptelenedés által érintett területeket, az idegenforgalmat és a kultúrát, a fiatalok foglalkoztatását és a hátrányos helyzetű csoportokat. Emellett hangsúlyozta, hogy a Bizottság 2022-es határidején túli 2023-as és 2024-es költségvetési kötelezettségvállalásokra is fel kell használni a kiegészítő alapokat. A jelentés arra is emlékeztetett, hogy a kohéziós politika szokásos kiadási szabályaitól való eltérések csak ideiglenes jellegűek lehetnek, és hogy a demokratikus elszámoltathatósági elveket tiszteletben kell tartani. 2020. szeptemberi plenáris ülésén a Parlament megerősítette azt a megbízatást, hogy a bizottság jelentése alapján intézményközi tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal. A Tanáccsal a legutóbbi, 2020. november 18-i háromoldalú egyeztető ülésen politikai megállapodás született, amely figyelembe vette a Parlament számos fő aggályát, többek között a társadalmi kohézió és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának fontosságát a válság utáni helyreállításban, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatásának lehetőségét. A megállapodás megerősíti az Európai Tanács júliusi határozatát is, amely a REACT-EU költségvetését a 2021–2022-es időszakra 47,5 milliárd euróban állapítja meg, a 2020-ra vonatkozó kiegészítő kohéziós finanszírozás nélkül. A Parlament 2020. december 15-i plenáris ülésén megerősítette a megállapodást. A REACT-EU rendelet 2020. december 24-én lépett hatályba.
Emellett 2022. április 12-én a Parlament rendeletet fogadott el a REACT-EU keretében nyújtott előfinanszírozás növeléséről. E kiegészítő forrásoknak segíteniük kell a tagállamokat az ukrajnai háború elől menekülők kivételesen magas száma jelentette kihívások kezelésében. Támogatniuk kell továbbá a tagállamokat a Covid19-világjárvány utáni reziliens gazdasági helyreállításra való átállásban.
Frédéric Gouardères