A belső energiapiac

Az EU belső energiapiacának egységesítése és liberalizálása érdekében 1996 és 2009 között intézkedéseket fogadtak el a piacra jutásra, az átláthatóságra és a szabályozásra, a fogyasztóvédelemre, az összekapcsolás támogatására és a kínálat megfelelő szintjére vonatkozóan. Ezen intézkedések célja kiépíteni egy versenyképesebb, fogyasztóorientált, rugalmas és megkülönböztetéstől mentes uniós villamosenergia-piacot, piaci alapú eladási árakkal. Általuk erősödnek és bővülnek az egyéni fogyasztók és energiaközösségek jogai, továbbá ezek az intézkedések kezelik az energiaszegénység problémáját, tisztázzák a piac résztvevőinek és szabályozóinak szerepét és felelősségi körét, és foglalkoznak a villamosenergia-, a gáz- és az olajellátás biztonságával, akárcsak a villamos energia és a gáz szállítására szolgáló hálózatok fejlesztésével.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 194. cikke.

Célkitűzések

Az energiaágazatban az EU belső piacának kiteljesítése megköveteli: számos kereskedelmi és egyéb akadály megszüntetését; az adó- és árpolitikák, valamint a normák és előírások közelítését; a környezetvédelmi és biztonsági szabályozást. A cél egy tisztességes piacra jutással és magas szintű fogyasztóvédelemmel, valamint az összekapcsolódás megfelelő szintjével és megfelelő energiatermelési kapacitással működő piac kialakítása.

Eredmények

A. A gáz- és villamosenergia-piacok liberalizálása

Az 1990-es években, amikor az elektromos energia és a földgáz legtöbb nemzeti piaca még monopólium volt, az Európai Unió és tagállamai úgy határoztak, hogy ezeket a piacokat fokozatosan megnyitják a verseny előtt. Az első liberalizáló irányelveket (első energiacsomag) 1996-ban (villamos energia) és 1998-ban (gáz) fogadták el, a tagállamok jogrendszerébe pedig 1998-ban (villamos energia), illetve 2000-ben (gáz) kellett átültetni. A második energiacsomagot 2003-ban fogadták el, irányelveit a tagállamoknak 2004-ig kellett a nemzeti jogrendszereikbe átültetni, míg bizonyos rendelkezések csak 2007-ben léptek hatályba. Ettől fogva az ipari és belföldi fogyasztók a versenytársak széles skálájából szabadon választhatnak maguknak gáz- és energiaszolgáltatókat. 2009 áprilisában egy harmadik energiacsomagot fogadtak el, amely módosította a második csomagot, és amely a villamos energia és a gáz belső piacának további liberalizálására törekedett, illetve a belső energiapiac végrehajtásának alapköve volt. 2019 júniusában egy negyedik energiacsomagot, amely egy irányelvből (villamosenergia-irányelv ((EU) 2019/944) ) és három rendeletből áll: ezek a villamos energia belső piacáról szóló (2019/943/EU), a kockázatokra való felkészülésről szóló (2019/941/EU), valamint az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségről (ACER) szóló rendelet (2019/942/EU). A negyedik energiacsomag új villamosenergia-piaci szabályokat vezet be a megújuló energiaforrások igényeinek kielégítése és a beruházások vonzása érdekében. Ösztönzőket biztosít a fogyasztók számára, és új korlátot vezet be arra vonatkozóan, hogy az erőművek kapacitásmechanizmusként támogatásra jogosultak legyenek. Előírja továbbá, hogy a tagállamoknak vészhelyzeti terveket kell készíteniük az esetleges villamosenergia-válságok esetére, és növeli az ACER hatáskörét a határokon átnyúló szabályozási együttműködés terén, amennyiben fennáll a nemzeti és regionális széttöredezettség kockázata. Az ötödik energiacsomagot „ Az európai zöld megállapodás megvalósítása címmel 2021. július 14-én hozták nyilvánosságra azzal a céllal, hogy az EU energetikai célkitűzéseit összhangba hozza a 2030-ra és 2050-re vonatkozó új európai éghajlat-politikai célkitűzésekkel; a vita az energetikai vonatkozásokról jelenleg is folyik.

B. További teendők

Az energiaunióról szóló stratégiának (COM(2015) 0080) megfelelően a Bizottság 2016. november 30-án „Tiszta energia minden európainak” címmel jogalkotási javaslatcsomagot (COM(2016) 0860) terjesztett elő az új uniós villamosenergia-piac szerkezetére nézve, hogy a fogyasztók számára megbízható, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát biztosítson. A negyedik energiacsomag megvalósítja az energiauniót, és kiterjed az energiahatékonyságra, a megújuló energiára, a villamosenergia-piac kialakítására, a villamosenergia-ellátás biztonságára és az energiaunió irányítási szabályaira. A belső energiapiac kiteljesítése érdekében a Bizottság intézkedéseket fogadott el a villamos energiáról szóló irányelv, a kockázatokra való felkészülésről szóló rendelet és az ACER-rendelet formájában.

A villamos energia belső piacáról szóló (EU) 2019/943 rendelet felülvizsgálja a belső villamosenergia-piac szabályait és elveit annak érdekében, hogy biztosítsa annak megfelelő működését és versenyképességét. Támogatja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentesítését, felszámolja a villamos energia határokon átnyúló kereskedelme előtt álló akadályokat, és lehetővé teszi az EU tiszta energiára való áttérését, tiszteletben tartva a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeket. A rendelet piaci alapú elveket határoz meg a villamosenergia-piacok működésére vonatkozóan: az árképzésnek a keresleten és a kínálaton kell alapulnia; a fogyasztók élvezhetik a piaci szabályok előnyeit, és aktív piaci szereplők lesznek; a dekarbonizált villamosenergia-termelés ösztönzői piaci alapúak lesznek; a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás akadályait fokozatosan felszámolják; a termelők közvetlenül vagy közvetve felelősek a villamosenergia-értékesítésükért; meg kell határozni azokat az új feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kapacitásmechanizmusokat hozhatnak létre, és meg kell határozni a létrehozásukra vonatkozó elveket.

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv ((EU) 2019/944) a tagállamokra és a fogyasztókra összpontosít, és olyan különböző rendelkezéseket határoz meg, amelyek a fogyasztót helyezik a tiszta energiára való átállás középpontjába. Az ellátók szabadon határozhatják meg, hogy milyen áron kínálnak villamos energiát a felhasználók számára. A tagállamok biztosítják a szolgáltatók közötti piaci alapú árversenyt; az energiaszegény és kiszolgáltatott helyzetben levő háztartási fogyasztók védelemben részesülnek; a végső felhasználóknak joga van a szolgáltató által biztosított villamos energiához, a szolgáltatóval kötött megállapodásnak megfelelően, függetlenül attól, hogy az EU-kompatibilis szolgáltatót melyik tagállamban vették nyilvántartásba. A fogyasztók többletköltségek nélkül kérhetik intelligens fogyasztásmérők beszerelését; a háztartási fogyasztók és a mikrovállalkozások díjmentesen hozzáférhetnek legalább egy olyan eszközhöz, amely összehasonlítja a szolgáltatók ajánlatait, beleértve a dinamikus villamosenergia-árszerződésekre vonatkozó ajánlatokat is; ingyenes szolgáltatóváltás legfeljebb három héten belül, valamint közös szolgáltatóváltási rendszerekben való részvétel. Az intelligens fogyasztásmérőkkel rendelkező végfelhasználók dinamikus villamosenergia-árazási szerződéseket kérhetnek legalább egy nagy szolgáltatóval; joguk lesz aktív fogyasztóként eljárni, például saját termelésű villamos energiát értékesítve anélkül, hogy aránytalan vagy diszkrimináló műszaki követelményeknek kellene megfelelniük, és joguk lesz összefoglalt egyértelmű szerződéses feltételekhez.

A kockázatkészültségi rendelet ((EU) 2019/941) az EU és a szomszédos országok átvitelirendszer-üzemeltetői és az ACER közötti együttműködés ösztönzésével erősíti a kockázatkészültséget. Célja továbbá, hogy villamosenergia-válság esetén megkönnyítse a villamosenergia-hálózatok határokon átnyúló igazgatását az új regionális operatív központok révén, amelyeket a villamos energia belső piacáról szóló rendelet ((EU) 2019/943) vezet be. A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) az ACER-rel és a villamosenergia-koordinációs csoporttal együttműködésben közös kockázatazonosítási módszertant dolgoz ki és javasol, amelyet ezt követően az ACER hagy jóvá. Négy intézkedéscsoportra tett javaslatot: (1) a villamos energiával kapcsolatos válságok megelőzésére és a rájuk való felkészülésre vonatkozó közös szabályok a határokon átnyúló együttműködés biztosítása érdekében; (2) a válságkezelés közös szabályai; (3) az ellátás/utánpótlás biztonságára vonatkozó kockázatértékelés közös módszerei; (4) a villamosenergia-ellátás biztonságának jobb értékelésére és nyomon követésére szolgáló közös keretrendszer.

A Bizottság 2021. július 14-én közzétette Az európai zöld megállapodás megvalósítása című csomag első részét, amelynek célja, hogy 2050-re legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását és éghajlat-semleges Európát hozzon létre. Az ötödik energiacsomag energetikai vonatkozásairól jelenleg is folyik a vita.

C. Az energiapiac szabályozása: az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) 2011. március óta működik (713/2009/EK rendelet). Az ACER elsősorban a nemzeti szabályozó hatóságok közötti regionális és európai szintű együttműködés elősegítéséért felel, illetve a hálózat, valamint a villamos energia és a gáz belső piaca fejlesztésének nyomon követéséért. Illetékes még a piaci visszaélések kivizsgálása, illetve a tagállamokkal szemben a megfelelő szankciók alkalmazásának koordinálása terén is.

2019 júniusában a Bizottság elfogadta az (EU) 2019/942 rendeletet az ACER megreformálása érdekében, hogy átdolgozásra kerüljenek jogszabályok, illetve hogy erősödjék a nemzeti szabályozó szervek fellépéseinek koordinálásában játszott fő szerepe, különösen azokon a területeken, ahol a határokon átnyúló horderejű kérdésekben a fragmentált nemzeti döntéshozatal a belső piacon problémákhoz vagy ellentmondásokhoz vezetne. Az ACER feladatait a nagykereskedelmi piac felügyelete és a határokon átnyúló infrastruktúra területén megnövelték, hogy nagyobb felelősséget kapjon a hálózati kódexre vonatkozó végleges javaslat kidolgozásában és a Bizottságnak történő benyújtásában, valamint a regionális villamosenergia-piac (ajánlattételi zóna) felülvizsgálati folyamatának befolyásolásában (az átdolgozott villamosenergia-rendeletben (2019/943/EU) meghatározottak szerint). Az ACER-rendelet (2019/942/EU) az ACER által végzett, a REMIT-tel kapcsolatos tevékenységek („REMIT-díjak”) költségeinek fedezésére szolgáló további finanszírozási forrásként díjakat vezet be. Az Energiaügyi Főigazgatóság és az ACER 2020. július 15-én javaslatot terjesztett elő a díjstruktúrára vonatkozóan. A Bizottság 2020. december 17-én elfogadta a díjakról szóló határozatot ((EU) 2020/2152), amelynek célja az ACER által végzett műveletek – így az információk gyűjtése, kezelése, feldolgozása és elemzése – költségeinek fedezése.

További lépésként két rendelet elfogadásával együttműködési struktúrákat hoztak létre az Átviteli-, illetve Szolgáltatásirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO) részére: egyet a villamos energiára vonatkozóan (714/2009/EK rendelet) és egyet a gázra vonatkozóan (2010/685/EU bizottsági határozattal módosított 715/2009/EK rendelet). Az ENTSO az ACER-rel együtt kidolgozza a hálózathoz való hozzáférés részletes szabályait és technikai szabályzatát, továbbá az üzemeltetési információk cseréjén, valamint a közös biztonsági és vészhelyzetben követendő előírások és eljárások kidolgozásán keresztül biztosítja a hálózatüzemeltetés összehangolását. Az ENTSO feladata továbbá, hogy kétévente tízéves hálózati beruházási terv készüljön, amelyet aztán az ACER vizsgál felül.

Ezen túlmenően az (EU) 2016/1952 rendelet célja az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítása oly módon, hogy kötelezik a tagállamokat, hogy ezeket az árakat és az alkalmazott árképzési rendszereket évente kétszer közöljék az Eurostattal. 2011. októberben az EU elfogadta a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU rendeletet (REMIT), amelynek célja szavatolni a kereskedelmi gyakorlatok tisztességes mivoltát az európai energiapiacokon.

D. A villamosenergia-, földgáz- és kőolajellátás biztonsága

Az (EU) 2019/941 rendelet a villamosenergia-ellátás biztonságát célzó intézkedéseket állapít meg, amelyek garantálják a villamos energia belső piacának megfelelő működését, a tagállamok közötti összekapcsolódás megfelelő szintjét, a termelési kapacitás megfelelő szintjét, valamint a kínálat és kereslet közötti megfelelő egyensúlyt. Figyelemmel arra, hogy a gáz az Európai Unió energiaellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú, továbbá válaszul a 2008–2009 telén zajlott orosz-ukrán gázválságra, 2010-ben elfogadták a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló (EU) 2017/1938 rendeletet, melyet 2017-ben felülvizsgáltak. A rendelet a megelőzés és a válságkezelési mechanizmusok megerősítésére irányul. A biztonságos olajellátás szavatolására törekedve a 2009/119/EK irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy legalább akkora állandó kőolajkészletet tároljanak, amelynek mennyisége megfelel kilencvennapnyi átlagos napi nettó behozatal vagy – ha ez több – hatvanegy napnyi átlagos belföldi napi fogyasztás mennyiségének. Válaszul az oroszországi gáz Ukrajnán át történő szállítását illető aggodalmakra a Bizottság 2014 májusában kiadta energiabiztonsági stratégiáját (COM(2014) 0330). A stratégia a stabil és bőséges energiaellátást szeretné szavatolni az európai polgárok és a gazdaság számára. Olyan intézkedéseket határoz meg, mint például az energiahatékonyság növelése és a belföldi energiatermelés ösztönzése az EU-ban, valamint a hiányzó infrastruktúra-összeköttetések kiegészítése, hogy válság esetén az energiát a szükség szerinti helyre lehessen átirányítani.

2019 májusában a Bizottság jogalkotási javaslatot fogadott el a földgázról szóló, 2009. évi irányelv célirányos felülvizsgálatára ((EU) 2019/692). Ez a javaslat a gázról szóló irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseit azonnal alkalmazandóvá tenné a harmadik országok határain átnyúló gázvezetékekre, konkrétan a vezetékek európai uniós területre eső részére. Ennek segítségével biztosítani lehet, hogy uniós tagállam és harmadik ország között semmilyen aktuális, tervezett vagy jövőbeli gázinfrastruktúra-projekt ne torzítsa az energia egységes piacát, és ne gyengítse az uniós ellátás biztonságát.

2020 szeptemberében a Bizottság bejelentette, hogy 2021-ben új szabályozási keretet dolgoz ki a versenyképes, szén-dioxid-mentesített gázpiacok számára. Ennek érdekében a Bizottság 2021. február 10-én nyilvános konzultációt indított. Ez a kezdeményezés válasz a gázhálózatok szén-dioxid-mentesítésének kihívására, és az uniós gázszabályok felülvizsgálatát javasolja a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok piacra lépésének megkönnyítése és az indokolatlan szabályozási akadályok megszüntetése érdekében. Az új gázcsomag kiadása 2021. december 14-én várható.

E. Transzeurópai energiahálózat (TEN-E)

A transzeurópai energiahálózat olyan szakpolitika, amely a tagállamok energiahálózatának összekapcsolására összpontosít. A szakpolitika részeként kilenc kiemelt jelentőségű folyosót (négy villamosenergia-folyosó, négy gázfolyosó és egy olajfolyosó) és három kiemelt jelentőségű tematikus területet (intelligens hálózatok kiépítése, villamosenergia-szupersztrádák és határokon átnyúló szén-dioxid-hálózat) határoztak meg.

A 347/2013/EU rendelet a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozóan iránymutatásokat fogalmaz meg, amelyek meghatározzák a közös érdekű projekteket és a transzeurópai villamosenergia- és gázhálózatok között prioritást élvező projekteket. Az energiával kapcsolatos partnerségi és együttműködési kezdeményezéseket az Európai energiaügyi összekapcsolódási eszköz (CEF-E) finanszírozza. Ez a 2014–2020-as időszakra összesen 5,35 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező finanszírozási eszköz, amelyből 4,8 milliárd euró az Innovációs és Hálózati Végrehajtó Ügynökség (INEA) által kezelt támogatások formájában valósul meg. 2019-ben a CEF-E támogatás keretében összesen 556 millió EUR-t különítettek el nyolc közös érdekű projekt számára, amelyből hat a villamosenergia-ágazatban és kettő a gázágazatban működik (lásd a CEF-E közös érdekű projektek 2019-es fellépéseit tartalmazó listát). A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal állítja össze a közös érdekű projektek listáját, amely csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az értesítéstől számított két hónapon belül nem emel kifogást.

A Bizottság 2020. december 15-én javaslatot (COM(2020) 0824) fogadott el a TEN-E rendelet felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy jobban támogassa a határokon átnyúló európai energiainfrastruktúra korszerűsítését és elérje az európai zöld megállapodás célkitűzéseit.

Az Európai Parlament szerepe

A belső energiapiacokra vonatkozó jogalkotási csomag elfogadásával a Parlament határozottan támogatta a villamosenergia-ágazatban az átviteli tulajdonjog szétválasztását mint az infrastrukturális beruházások hátrányos megkülönböztetéstől mentes megkönnyítésének, az új belépők számára a hálózathoz való tisztességes hozzáférésnek, valamint a piaci átláthatóságnak a leghatékonyabb eszközét. A Parlament kiemelte a középtávú beruházásokra vonatkozó közös európai álláspont (indikatív jellegű tízéves európai terv, középpontban a rendszer-összeköttetésekkel), a szabályozó hatóságok, tagállamok és átvitelirendszer-üzemeltetők közötti fokozottabb együttműködés, valamint a hálózati hozzáférési feltételek harmonizálására irányuló szilárd folyamat fontosságát is. Az Európai Parlament kezdeményezésére a fogyasztói jogok kérdése kiemelt hangsúlyt kapott, ami a Tanáccsal elért egyezség részét képezte: az állásfoglalások a fogyasztói jogok bővítését szorgalmazták (szolgáltatóváltás, közvetlen tájékoztatás intelligens mérőórákon keresztül, és az „energia-ombudsmannak” benyújtott panaszok hatékony kezelése). A Parlament elérte továbbá az „energiaszegénység” fogalmának elismerését. Határozottan támogatta az ACER megalapítását; kiemelte, hogy az ACER-t fel kell ruházni az olyan kérdések rendezéséhez szükséges hatáskörökkel, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok nem tudnak megoldani, és amelyek akadályozzák a belső piac integrációját és megfelelő működését.

A közelmúltban elfogadott fontosabb állásfoglalások:

  • 2021. február 11.: A Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja Belaruszt, hogy biztosítsa a nemzetközi nukleáris és környezetvédelmi biztonsági előírások teljes körű betartását az asztraveci atomerőműben;
  • 2020. július 10.: A Parlament állásfoglalást fogadott el a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról, amelyben kéri, hogy ezeket 2020 végéig vizsgálják felül;
  • 2020. január 15.: A Parlament az európai zöld megállapodásról állásfoglalást fogadott el, amely hangsúlyozza a határokon átnyúló összeköttetések és az uniós energiapiaci integráció fontosságát az energiaellátás biztonságának fokozásában, valamint a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaság megvalósításában, és hangsúlyozza az ACER megfelelő finanszírozásának szükségességét;
  • 2018. február 6.: a Parlament állásfoglalást fogadott el a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról;
  • 2017. szeptember 12.: új szabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy a szomszédos országok gázválság esetén egymásnak segíthessenek, hogy megvalósulhasson a határokon átnyúló szolidaritás és a gázellátási szerződések átláthatósága;
  • 2017. március 2.: a képviselők olyan szabályokat hagytak jóvá, amelyek a tagállamokat arra kötelezik, hogy harmadik országokkal energiaellátási megállapodásokról indítandó tárgyalások esetén ezek megkezdése előtt tájékoztassák a Bizottságot terveikről;
  • 2016. október 25.: A Parlament támogatta a cseppfolyósított földgázra (LNG) vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló állásfoglalást, hogy az energiaellátás biztonságosabb legyen, a szén-dioxid kibocsátás szintje csökkenjen, az árak pedig megfizethetők legyenek;
  • 2016. szeptember 13.: Az Európai Parlament „Útban az energiapiac újratervezése felé” témáról szóló állásfoglalása kiáll a likvid rövidtávú piacok és a hosszú távú árjelzések kombinációja mellett, hogy a piac a megújuló tényezők egyre nagyobb része és a tevékeny fogyasztók számára egyaránt megfeleljen;
  • 2016. május 26.: A Parlament állásfoglalása az energiafogyasztókkal kötendő új megállapodásról szorgalmazza annak lehetőségét a polgárok számára, hogy saját maguk állíthassanak elő megújuló energiát, fogyaszthassák, tárolhassák és forgalmazhassák azt, hogy részt vehessenek az energiapiacon, illetve a keresletre történő válaszadásban.

 

Matteo Ciucci