Fogyasztóvédelmi intézkedések

Az európai fogyasztóvédelmi intézkedések célja az európai fogyasztók egészségének, biztonságának, valamint gazdasági és jogi érdekeinek védelme, függetlenül attól, hogy hol élnek, hová utaznak, vagy hol vásárolnak az Európai Unióban. Az uniós rendelkezések mind a fizikai, mind az elektronikus kereskedelmi tranzakciókat szabályozzák, és általánosan alkalmazható szabályok mellett olyan speciális termékekre irányuló előírásokat is tartalmaznak, mint például a gyógyszerek, a géntechnológiával módosított szervezetek, a dohánytermékek, a kozmetikai termékek, a játékok és a robbanóanyagok.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. és 169. cikke.

Célkitűzések

Az Unióban az összes fogyasztó számára biztosítani kell - bárhol is éljenek, utazzanak vagy vásároljanak az Unióban -, hogy a biztonságukat és gazdasági érdekeiket érintő kockázatokkal és veszélyekkel szemben magas szintű védelmet élvezzenek, valamint fokozni kell a fogyasztók azon képességét, hogy megvédjék saját érdekeiket.

Eredmények

A. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

1. A közegészségügy és a dohánytermékek terén végrehajtott uniós intézkedések (2.2.4.)

2. Élelmiszerek (2.2.6.)

3. Gyógyszerkészítmények (2.2.5.)

4. Általános termékbiztonsági rendszer és piacfelügyelet

A fogyasztási cikkekre vonatkozó biztonsági előírásokat a 2001/95/EK irányelv határozza meg. Ha egy termék súlyos kockázatot jelent, arról bejelentést kell tenni a tagállamok és a Bizottság közötti gyors információcserére szolgáló rendszeren, a RAPEX-en keresztül. Ezt az irányelvet 2024. december 13-án fogja felváltani az új, általános termékbiztonsági irányelv, amelynek középpontjában az átfogó kockázatkezelés, a fokozott nyomonkövethetőség, a szigorúbb felügyelet, a vállalkozások és az online piacterek egyedi felelőssége, a balesetek kötelező bejelentése, valamint a fogyasztói jogorvoslatokat tartalmazó strukturált visszahívási eljárások állnak majd.

5. A kozmetikai termékek, polgári felhasználású robbanóanyagok és játékok biztonságossága

A 2013. július 11. óta hatályban lévő 1223/2009/EK rendelet célja, hogy megfelelő címkézéssel garantálja a kozmetikai termékek biztonságosságát. A 2014/28/EU és a 2013/29/EU irányelvvel aktualizált 2014/28/EU és 2008/43/EK irányelv, valamint a 2004/388/EK határozat megállapítja a polgári robbanóanyagok biztonságosságára vonatkozó előírásokat. A 2009/48/EK irányelv meghatározza a játékokra vonatkozó biztonsági követelményeket, és az Európai Szabványügyi Bizottság foglalkozik a vonatkozó szabványokkal.

6. Megfizethető kommunikáció a vállalkozások és fogyasztók számára (2.1.8.)

B. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

1. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, az elektronikus kereskedelem, valamint az elektronikus és határokon átnyúló fizetési műveletek

Az e-kereskedelemről szóló irányelv (2000/31/EK) az EU-ban székhellyel rendelkező szolgáltatók szabályozására vonatkozik, beleértve a különböző online tevékenységeket is. Ezt az irányelvet a 2022. október 19-én elfogadott, digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korszerűsítette. Más jogi aktusok, például az (EU) 2015/2366 irányelv és az (EU) 2021/1230 rendelet biztosítják, hogy a tagállamok közötti fizetésekre vonatkozó díjak egyformák legyenek.

2. TV határok nélkül

A 2010/13/EU irányelv biztosítja a szabad mozgást a műsorszolgáltatás tekintetében, védve a közérdeket, például a kulturális sokszínűséget és a kiskorúak védelmét. Szabályozza az alkoholtartalmú italok, a dohánytermékek és a gyógyszerek reklámozását, valamint a távértékesítést és az explicit szexuális tartalmakat. A társadalom számára kiemelkedő jelentőségű eseményeket – az előfizetéses TV-csatornák által megvásárolt kizárólagos jogoktól függetlenül – díjmentesen kell sugározni.

3. Távértékesítési szerződések és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, az áruk értékesítése és a jótállás, valamint a tisztességtelen szerződési feltételek

2014. június 13-tól a fogyasztók jogairól szóló irányelv (2011/83/EU) váltotta fel és módosította a régebbi irányelveket. Az irányelv a tájékoztatásra, az elállási jogokra és a szerződéses rendelkezésekre vonatkozó szabályok megállapítása révén megerősíti a fogyasztók jogait. A Bizottság 2022. május 11-én javaslatot terjesztett elő a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelv aktualizálására, amelyről az uniós intézmények jelenleg is tárgyalásokat folytatnak.

4. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, valamint összehasonlító és megtévesztő reklámok

A 2005/29/EK irányelv az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen gyakorlataival, többek között a megtévesztő tevékenységekkel és a kényszerítéssel foglalkozik. A 2006/114/EK irányelv a megtévesztő és összehasonlító reklámokat szabályozza. Felülvizsgálatra irányuló javaslatok születtek a hiányosságok felszámolása érdekében, ezek eredményeként elfogadták az (EU) 2019/2161 irányelvet, amely korszerűsítette és javította a fogyasztóvédelmi szabályokat. A tisztességtelen gyakorlatokkal összefüggésben a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) 2022 áprilisában nyilvános meghallgatást tartott az EU-n kívüli vásárlások során a fogyasztói jogok védelméről, hogy feltérképezze azokat a kihívásokat, amelyekkel a fogyasztók szembesülnek az EU-n kívülről történő vásárlás során.

5. A hibás termékekkel és az ár feltüntetésével kapcsolatos felelősség

Az 1999/34/EK irányelv szerint a gyártók felelősséget viselnek a hibás termékek által okozott károkért, és a fogyasztóknak három éven belül kell bizonyítaniuk a kárt, a termék hibáját és az ok-okozati összefüggést. A 98/6/EK irányelv előírja az értékesítési árak és az egységárak feltüntetését a termékek összehasonlításának megkönnyítése érdekében. Az 1999/44/EK irányelv jótállást biztosít a termékekkel kapcsolatban, és a kereskedőknek a szállítástól számított két évben orvosolniuk kell a felmerülő hibákat. Ezt az irányelvet 2011-ben aktualizálták, és később az (EU) 2019/771 irányelv felváltotta azt.

6. Fogyasztói hitel és lakáscélú jelzáloghitel

A 2008/48/EK irányelv egységesíti a fogyasztói hiteltájékoztatót, a fogyasztók számára 14 napos elállási időszakot határoz meg, és lehetőségeket biztosít a hitel határidő előtti visszafizetése tekintetében. 2021 júniusában a Bizottság frissítéseket javasolt a hatály kiterjesztése, a reklámokban megjelenő tájékoztatás észszerűsítése, a szerződéskötés előtti tájékoztató formájának finomítása, a hitelképesség-értékelési szabályok javítása, valamint a pénzügyi oktatás és az adósságkezelési tanácsadás hozzáférhetőségének tagállamokban való előmozdítása céljából. A 2014/17/EU irányelv iránymutatást nyújt a lakóingatlanokhoz kötött fogyasztói hitelmegállapodásokkal kapcsolatban. Célja, hogy a fogyasztók javát szolgáló egységes jelzáloghitel-piacot hozzon létre, és magas szintű szakmai normákat ír elő a hitelezők és a hitelközvetítők számára[1].

7. Szervezett utazási formák, időben megosztott használati jog és rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások

Az (EU) 2015/2302 irányelv védi a fogyasztókat a csomagban értékesített üdülések vagy a kombinált utazások egyéb formáinak foglalásakor. A 2008/122/EK irányelv a szálláshelyek időben megosztott használati jogára összpontosít, és a szerződéskötéssel kapcsolatban egyértelmű tájékoztatást és 14 napos elállási időszakot ír elő. 2022 novemberében a Bizottság rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be a rövid távú szálláshely-szolgáltatásokkal kapcsolatos adatgyűjtésről és -megosztásról a kihívások, például a megfizethető lakhatás kezelése és hatékony helyi szakpolitikák biztosítása érdekében.

8. Légi szállítás

A 261/2004/EK és a 2027/97/EK rendelet a légi járatokkal kapcsolatos problémák esetén az utasoknak nyújtott kártérítést és a légi fuvarozók baleset esetén fennálló felelősségét szabályozza. A 80/2009/EK rendelet a légi szállítási termékekkel kapcsolatos számítógépes helyfoglalási rendszerekkel foglalkozik, biztosítva az egyenlő részvételt és az információk terjesztését. Emellett közös kritériumokat határoz meg a légi viteldíjakra és a rakománydíjakra vonatkozóan. A 300/2008/EK rendelet a szeptember 11-i terrortámadások nyomán biztonsági előírásokat állapított meg a légi közlekedés tekintetében.

9. Energiapiacok

A (2009-ben elfogadott) harmadik uniós energiacsomag célja a belső energiapiac működésének javítása volt, és egyebek mellett a kiskereskedelmi piac átláthatóságának kérdésével foglalkozott. A 2012/27/EU irányelv könnyű hozzáférést biztosít a fogyasztók számára az energiafogyasztásukra vonatkozó adatokhoz. Az (EU) 2017/1369 rendelet biztosítja a háztartási készülékek energiafogyasztására vonatkozó adatok egyértelmű feltüntetését, segítve az embereket a tudatos vásárlásban. Az uniós polgárok energiahálózatokhoz csatlakoztathatják otthonaikat, és szabadon választhatnak a területükön működő energiaszolgáltatók közül.

10. Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Hálózat vagy „Euroguichet” központok) és az Európa Önökért portál

Az ECC-Hálózat segítséget nyújt a fogyasztóknak a határokon átnyúló ügyletekben, és együttműködik olyan európai hálózatokkal, mint a FIN-NET (pénzügy), a SOLVIT (belső piac) és az Európai Igazságügyi Hálózat. Az „Európa Önökért” portál különböző témákról nyújt részletes tájékoztatást a fogyasztóknak. Az egységes digitális kapu ((EU) 2018/1724 rendelet) bevezetése további fejlesztéseket jelentett.

C. A fogyasztók jogi érdekeinek védelme

1. Alternatív vitarendezési eljárások és online vitarendezés

Az alternatív vitarendezési mechanizmusok peren kívüli megoldásokat kínálnak a fogyasztók és a kereskedők számára a konfliktusok harmadik feleken, például közvetítőkön keresztül történő rendezésére. Az alternatív vitarendezés alapelveit különböző uniós irányelvek és állásfoglalások határozzák meg, olcsóbb és gyorsabb jogorvoslatot kínálnak a fogyasztók számára, lehetővé teszik a jogsértés megszüntetésének elérését a határokon átnyúló kereskedelmi jogsértések esetén, valamint lehetőségeket biztosítanak az online és az offline vitarendezésre egyaránt. Az 524/2013/EU rendelet uniós szintű online vitarendezési platformot hozott létre, amely 2016 februárja óta érhető el.

2. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes európai igazságügyi hálózat, valamint a nemzeti hatóságok együttműködési kötelezettsége

A 2001/470/EK határozat egy európai igazságügyi hálózatot hozott létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a polgároknak a határokon átnyúló jogvitákban, fokozza az igazságügyi együttműködést, és gyakorlati tájékoztatást nyújtson. A 2006/2004/EK rendelet nyomán létrejött az uniós fogyasztóvédelmi jog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok hálózata. Ez a rendelet 2005. december 29-i hatállyal kötelezte e hatóságokat arra, hogy együttműködjenek az uniós jognak való megfelelés biztosítása érdekében, és jogi eszközök – például a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások – alkalmazásával orvosolják a jogsértéseket.

3. A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti eljárások

A 2009/22/EK irányelv a kollektív fogyasztóvédelem érdekében egységesítette a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokat. A 2014/104/EU irányelv lehetővé tette a versenyjogi jogsértések károsultjai számára, hogy kártérítést követeljenek. Az (EU) 2020/1828 irányelv kiszélesítette a jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések rendszerét, hogy az több olyan uniós eszközre is kiterjedjen, amely a kollektív fogyasztói érdekeket szolgálja, és kompenzációs jogorvoslati módszereket is megállapított.

D. A Covid19-járvány kitörését követően végrehajtott intézkedések

Mivel a világjárvány idején nőtt az online szabálytalanságok száma, a Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló közös álláspontot adtak ki, amelyben sürgették az online platformokat, hogy orvosolják a jogellenes forgalmazás problémáját. Emellett közös közleményben hangsúlyozták a dezinformáció elleni küzdelem fontosságát. A határellenőrzések és az utazási korlátozások közepette a Bizottság 2020. március 18-án iránymutatásokat adott ki, biztosítva az uniós fogyasztók jogainak következetes alkalmazását. Az uniós polgárok egyedülálló védelemben részesülnek, amely minden utazási módra kiterjed. A törölt járatok tekintetében a fuvarozóknak visszatérítést vagy átfoglalást kell felajánlaniuk.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament azon munkálkodik, hogy megerősítse az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat, biztosítva a piaci és a fogyasztói érdekek közötti egyensúlyt. Ezen erőfeszítés irányvonalát a 2020–2025 közötti időszakra szóló új fogyasztóügyi stratégia, az Új megállapodás a fogyasztói érdekekért, az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv határozza meg. Az EU belső piacát erősítő intézkedések, különösen a digitális egységes piacra vonatkozó kezdeményezés is az európai fogyasztók javát szolgálják. Ezek közé tartoznak a barangolási díjakra, az internetes összekapcsoltságra, az online tartalmak hordozhatóságára, a határokon átnyúló csomagkézbesítésre, az általános adatvédelemre és a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó rendeletek, az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv és a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, valamint a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló irányelv[2].

A Parlament 2020. novemberi állásfoglalásában szorgalmazta az általános termékbiztonsági irányelv aktualizálását annak biztosítása érdekében, hogy a piacfelügyeleti szabályok az offline és az online termékek tekintetében egyaránt relevánsak legyenek, és kezeljék az olyan kialakulóban lévő technológiák jelentette kihívásokat, mint a mesterséges intelligencia és a robotika. Az IMCO bizottság számára készített 2022. évi tanulmány kiemelte, hogy ezen új technológiák figyelembevétele érdekében felülvizsgált általános termékbiztonsági irányelvre van szükség. Emellett a Parlament megvitatta a digitális kor fogyasztóvédelmének kérdését, hangsúlyozva a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályon keresztül az online piacterekre vonatkozó határozott intézkedések szükségességét, amint azt a 2020. februárban tartott, e-kereskedelemről szóló munkaértekezlet, valamint számos tanulmány[3] is kiemelte. A szakértők és az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály révén határozott fogyasztóvédelmi intézkedéseket kell bevezetni az online piacterek vonatkozásában.

A közelmúltban a kutatás mélyrehatóan foglalkozott a fogyasztóvédelem különböző aspektusaival. Egy 2020. októberi tanulmány[4] a videojátékokban található „zsákmánydobozok” (loot boxok) kérdését tárgyalta, és megvizsgálta, hogy ezek milyen mértékben képesek a szerencsejátékok kapujaként működni, különösen a fiatalok körében. Az IMCO bizottság 2022 decemberében végrehajtási jelentéstervezetet fogadott el az online videojátékokkal kapcsolatos fogyasztóvédelemről.

2021 januárjában a „Reimbursement and compensation in case of transport cancellation or delay: rights and their enforcement” (Visszatérítés és kártalanítás késés vagy járattörlés esetén: jogok és érvényesítésük) című tanulmány[5] részletesen bemutatta a járatok törlése esetén az uniós jog szerint érvényes fogyasztói jogokat, külön megemlítve a Covid19-világjárványt. Egy másik tanulmány[6] azt vizsgálta, hogy a célzott hirdetések milyen hatást gyakorolnak a fogyasztók döntéseire, rámutatva a személyre szabott hirdetések előnyeire, ugyanakkor aggályokat vetett fel az átláthatósággal, a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók megcélzásával és a fogyasztói döntések manipulálását lehetővé tévő úgynevezett „sötét megoldásokkal” kapcsolatban. Az IMCO bizottság 2022 márciusában nyilvános meghallgatást tartott a sötét megoldások fogyasztókra jelentett kockázatainak kezelése érdekében.

Az IMCO bizottság 2021. október 28-án nyilvános meghallgatást tartott az egységes piacon belül forgalmazott termékek eltérő minőségéről. A szakértők (pl. fogyasztói szervezetek és vállalkozói szervezetek) rámutattak azokra a kihívásokra, amelyeket az eltérő minőséggel kapcsolatos gyakorlatok teremtettek mind a fogyasztók, mind az ipar számára, például az áruk differenciálásával kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás tekintetében. Megvitatták továbbá, hogy miként lehetne felhívni a fogyasztók figyelmét a kérdésre.

Egy hónappal később, 2021. december 9-én az IMCO bizottság szavazott a játékbiztonsági irányelv végrehajtásáról szóló jelentés tervezetéről annak biztosítása érdekében, hogy csak biztonságos játékokat lehessen értékesíteni az Unió piacán.

2022 februárjában tanulmány[7] keretében vizsgálták a véleményvezérek (influenszerek) reklámozásra és fogyasztóvédelemre gyakorolt hatását, kiemelve a félrevezető tartalmakkal és a nem biztonságos termékek népszerűsítésével kapcsolatos aggályokat a gyorsan növekvő influenszermarketing-ágazatban. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály célja az átláthatóság növelése és az online platformok kapuőreinek szabályozása, amelyek kritikus fontosságú területek a véleményvezérek tevékenységeiben. Egy másik tanulmány[8] 2022 szeptemberében a folyószámlahiteleket elemezte az Unióban, és jelentős eltéréseket mutatott ki a kamatok tekintetében a tagállamok között. A szerzők szigorúbb és igazságosabb szabályozást szorgalmaztak, különösen ott, ahol a kamatlábak a legmagasabbak.

2022 novemberében tanulmány jelent meg a személyre szabott árképzés egyre elterjedtebb gyakorlatáról, amelynek során az árakat adatelemzés alapján – és gyakran anélkül, hogy a fogyasztók ennek teljes körűen tudatában lennének – az egyes fogyasztókhoz igazítják. Ez a stratégia a fogyasztók fizetési hajlandóságát kihasználva maximalizálhatja az értékesítő fél nyereségét. Ez etikai aggályokat vet fel, és lehetséges negatív fogyasztói reakciókat okozhat a vélt méltánytalanság, valamint az árak átláthatóságára és összehasonlíthatóságára gyakorolt hatás miatt. Jelenleg az uniós jog lehetővé teszi a személyre szabott árképzést, kivéve, ha az sérti a megkülönböztetést tiltó jogszabályokat. Az új uniós irányelvek, például a fogyasztók jogairól szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének ea) pontja, előírják a személyre szabott árképzési gyakorlatok bizonyos mértékű közzétételét, de ezek elégtelennek tekinthetők. Tekintettel az ilyen típusú árképzéssel szembeni fogyasztói ellenállásra, indokolt lenne, ha a jövőbeli szabályozás megtiltaná a szokásosnál magasabb árakhoz vezető árdiszkriminációt. Emellett kiterjeszthetné és pontosíthatná a tájékoztatási kötelezettségeket, és megkönnyíthetné a végrehajtást azáltal, hogy az árak személyre szabásának gyanúja esetén megfordítja a bizonyítási terhet.

A Bizottság a tervek szerint újraértékeli a szervezett utazási formákról szóló (EU) 2015/2302 irányelvet a 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiából és az irányelv alkalmazásáról szóló, 2021. évi jelentésből leszűrt tapasztalatok alapján. Ezen újraértékelés célja annak megállapítása, hogy az irányelv biztosítja-e a következetesen szilárd fogyasztóvédelmet, többek között fizetésképtelenség idején is, és figyelembe veszi-e a Covid19-válság tanulságait, igazodva a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiához. A várható módosítások az utazási szolgáltatásegyüttesek és az utazási csomagok közötti különbségtétel észszerűsítését, a tájékoztatási követelményeknek a fogyasztói biztosítékok megőrzése mellett történő egyszerűsítését, valamint egyes szabályok – például az önkéntes utalványokra vonatkozók – pontosítását foglalhatják magukban. A Bizottság tervei szerint 2023 utolsó negyedévében jogalkotási felülvizsgálatokra és hatásvizsgálatokra irányuló javaslatot terjeszt elő.

A témával kapcsolatos további információkért látogasson el a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság honlapjára.

 

[1]A témával kapcsolatos kutatások közé tartozik: Wiewiórowska A. és mások: Contribution to Growth: Legal Aspects of Protecting European Consumers (Hozzájárulás a növekedéshez: az európai fogyasztók védelmének jogi szempontjai), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2019.
[2]A témával kapcsolatos kutatások közé tartozik: Wiewiórowska A. és mások: Contribution to Growth: Legal Aspects of Protecting European Consumers (Hozzájárulás a növekedéshez: az európai fogyasztók védelmének jogi szempontjai), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2019.
[3]Maciejewski M., Blandin L.: Digital Services Act: Opportunities and Challenges for the Digital Single Market and Consumer Protection (A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály: Lehetőségek és kihívások a digitális egységes piac és a fogyasztóvédelem számára), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által az IMCO bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2020.
[4]Cerulli-Harms, A. és mások: Loot boxes in online games and their effect on consumers, in particular young consumers (Loot boxok az online játékokban és hatásaik a fogyasztókra, különösen a fiatal fogyasztókra), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2020.
[5]Maciejewski, M. és mások: Reimbursement and compensation in case of transport cancellation or delay: rights and their enforcement (Visszatérítés és kártalanítás késés vagy járattörlés esetén: jogok és érvényesítésük), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2021.
[6]Fourberg, N és mások: Online advertising: the impact of targeted advertising on advertisers, market access and consumer choice („Online hirdetések: a célzott hirdetések hatása a hirdetőkre, a piacra jutásra és a fogyasztók választási lehetőségeire”), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által az IMCO bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2021.
[7]Michaelsen, F., Collini, L. és mások: The impact of influencers on advertising and consumer protection in the Single Market (A véleményvezérek hatása a reklámozásra és a fogyasztóvédelemre az egységes piacon), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2022.
[8]Knops, K. és mások: Consumer protection in the context of overdraft facilities and overrunning (Fogyasztóvédelem a folyószámlahitelek és a túllépés összefüggésében), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2022.

Christina Ratcliff / Jordan De Bono / Barbara Martinello