Az európai digitális menetrend
A digitális szolgáltatási platformok széles körű, gyors és kiterjedt fejlődése, valamint a nyilvános adatterekről és az új technológiákról, például a mesterséges intelligenciáról folytatott viták társadalmunk minden területét érintik. Az interneten keresztül történő kommunikáció és vásárlás vagy az információhoz való hozzáférés számos új módja beépült mindennapi életünkbe, és folyamatosan fejlődik. A 2020–2030-as időszakra vonatkozó európai digitális menetrend ezekkel a kérdésekkel foglalkozik azáltal, hogy biztonságos digitális terek és szolgáltatások létrehozására, a digitális piacokon a nagy platformokkal egyenlő versenyfeltételek megteremtésére és Európa digitális szuverenitásának megerősítésére összpontosít, miközben hozzájárul a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló európai célkitűzéshez.
Jogalap
Bár a szerződések nem rendelkeznek külön az információs és kommunikációs technológiákról (IKT), az EU az alábbi területeken hozhat megfelelő intézkedéseket az olyan ágazati és horizontális politikák keretében, mint például: iparpolitika (Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikke); versenypolitika (az EUMSZ 101. és 109. cikke); kereskedelempolitika (az EUMSZ 206–207. cikke); a transzeurópai hálózatok (TEN) (az EUMSZ 170. és 172. cikke); a kutatás és technológiafejlesztés, valamint az űrkutatás (az EUMSZ 179. és 190. cikke); energiapolitika (az EUMSZ 194. cikke); a belső piac létrehozásának és működésének javítását célzó jogszabályok közelítése (az EUMSZ 114. cikke); az áruk szabad mozgása (az EUMSZ 26., valamint 28–37. cikke); a személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása (az EUMSZ 45. és 66. cikke); oktatás, szakképzés, ifjúság és sport (az EUMSZ 165–166. cikke); valamint a kultúra (az EUMSZ 167. cikke).
Célkitűzések
A lisszaboni stratégia nyomon követéseként a 2010-ben közzétett, 10 éves európai digitális menetrend első alkalommal azonosította az IKT-k kulcsfontosságú támogató szerepét az EU céljainak elérésében. 2015-ben a digitális egységes piaci stratégia továbbfejlesztette a digitális menetrendet, és három pilléren alapuló konkrét rendelkezéseket határozott meg, amelyek célja a tisztességes, nyílt és biztonságos digitális környezet biztosítása: 1) a fogyasztók és vállalatok könnyebb hozzáférése a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte; 2) a digitális hálózatok és szolgáltatások fellendülését elősegítő feltételek megteremtése és 3) a digitális gazdaság növekedési lehetőségeinek maximalizálása.
2020-ban az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című második ötéves digitális stratégia három fő digitális célkitűzésre összpontosított: az emberek érdekeit szolgáló technológiára, a méltányos és versenyképes gazdaságra, valamint a nyitott, demokratikus és fenntartható társadalomra. 2021-ben ezt követte a tízéves „Digitális iránytű: a digitális évtized európai módja” című dokumentum, amely konkrét formába önti az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit.
Eredmények
Az első európai digitális menetrend: 2010–2020
Az első digitális menetrend arra összpontosított, hogy Európa-szerte könnyebb legyen a fogyasztók és vállalkozások hozzáférése a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz, és hogy az EU-nak fejlett felhasználói jogi, illetve fogyasztóvédelmi rendszere legyen, ideértve a következőket:
- alacsonyabb elektronikus hírközlési díjak (az 531/2012/EU rendelet és a roaming (barangolási) díjak 2017. június 14-i eltörlése (belföldi díjszabás szerinti barangolás);
- jobb internetkapcsolat mindenki számára, átfogó széles sávú alaplefedettséggel, elsősorban a mobil és műholdas széles sávú hálózat fejlődésének köszönhetően, amelynek célja a gigabites kapcsolat fejlesztése valamennyi fő társadalmi-gazdasági hajtóerő számára;
- a fogyasztók és a vállalkozások fokozottabb védelme a magánélet (2009/136/EK irányelv) és az adatok (95/46/EK irányelv) védelmének erősítéséről szóló jogszabályok elfogadása által, és ez tovább javult az adatvédelem új szabályozási kerete (az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv) révén.
A digitális hálózatok és szolgáltatások Unió-szerte történő fellendüléséhez szükséges megfelelő körülmények megteremtése érdekében, az Európai Parlament megerősítette az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), amely előírja a nemzeti szabályozók és a Bizottság közötti együttműködést, továbbá elősegíti a helyes gyakorlatok és közös megközelítések terjesztését (az (EU) 2018/1971 rendelet).
A stratégia célja a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása a digitális készségek és a nagy teljesítményű számítástechnika előmozdítása, az ipar és a szolgáltatások digitalizálása, a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése révén. Új szabályokat fogadtak el a területi alapú tartalomkorlátozásról (az (EU) 2018/302 rendelet) és a digitális szolgáltatások hordozhatóságáról (az (EU) 2017/1128 rendelet), hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy egy másik uniós tagállamban vásárolt online tartalomszolgáltatásokhoz is hozzáférjenek.
A fent említett új adatvédelmi szabályozási keretek (az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv) mellett az EU számos lépést tett az adatagilis gazdaság fejlődésének elősegítése érdekében, például:
- a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet (az (EU) 2018/1807 rendelet), amely lehetővé teszi a vállalatok és a közigazgatási szervek számára, hogy választásuktól függetlenül tárolják és kezeljék a nem személyes adatokat;
- a kiberbiztonsági jogszabály (az (EU) 2019/881 rendelet), amely megerősíti az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséget (ENISA), valamint létrehozza a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszert;
- a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv (az (EU) 2019/1024 irányelv), amely közös szabályokat állapít meg a kormányzati tulajdonban lévő adatok európai piacára vonatkozóan.
A második európai digitális menetrend: 2020–2030
A második digitális menetrend a digitális technológiák által bevezetett mélyreható változásokra, a digitális szolgáltatások és piacok alapvető szerepére, valamint az új uniós technológiai és geopolitikai törekvésekre összpontosított. Két stratégiai kommunikáció – nevezetesen Európa digitális jövőjének alakítása és Európa digitális évtizede – alapján a Bizottság meghatározta azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a biztonságos és védett digitális szolgáltatások és piacok létrehozásának elősegítése érdekében fog tenni. Ezen túlmenően a kvantum-számítástechnika, a blokklánc-stratégia és a blokkláncon alapuló kereskedelempolitika, az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia (MI), a félvezetők (a csipekről szóló európai jogszabály), a digitális szuverenitás, a kiberbiztonság, a gigabitalapú konnektivitás, az 5G és a 6G, az európai adatterek és -infrastruktúra, valamint a globális technológiai szabványok kialakítása mind elsőbbséget élvez ebben az évtizedben. 2021. március 9-én az EU javaslatot tett egy digitális iránytűre (COM(2021) 0118), amely 2030-ig négy digitális célt tűz ki:
- Készségfejlesztés: az összes felnőtt legalább 80%-ának rendelkeznie kellene az alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakembert kellene foglalkoztatni az EU-ban, emellett több nőnek kellene ilyen munkát vállalnia;
- Vállalkozások a vállalkozások 75%-ának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell igénybe vennie; az uniós kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok számának pedig meg kell duplázódnia;
- Infrastruktúra: minden uniós háztartásnak gigabitalapú konnektivitással kell rendelkeznie, és valamennyi lakott területet le kell fedni 5G-vel; az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át kell kitennie; 10 000 klímasemleges, rendkívül biztonságos peremcsomópontot kell telepíteni az EU-ban, és Európának rendelkeznie kell az első kvantumszámítógépével;
- Közszolgáltatások: valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie; minden polgár hozzá fog férni e-egészségügyi dokumentációjához, és a polgárok 80%-ának elektronikus személyazonossági megoldást kell használnia.
A Digitális Európa program, a digitális technológiára irányuló új uniós finanszírozási program, amelynek a 2021–2027 közötti időszakra tervezett teljes költségvetése 7,5 milliárd EUR, stratégiai finanszírozást fog nyújtani a projektek támogatásához a következő öt területen: szuper-számítástechnika, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, fejlett digitális készségek, valamint a digitális technológiák széles körű használatának biztosítása a gazdaságban és a társadalomban, többek között digitális innovációs központokon keresztül. Az alapot más uniós programok egészítik ki, mint például a Horizont Európa, a digitális infrastruktúrát szolgáló Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a strukturális alapok eszköze. A Covid19-világjárványt követő gazdasági helyreállítással összefüggésben a tagállamoknak helyreállítási forrásaik legalább 20%-át olyan projektekre kell fordítaniuk, amelyek digitalizálják gazdaságukat és társadalmaikat (az (EU) 2021/694 rendelet).
Amint azt a 2020 februárjában közzétett, mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv is jelzi, a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú szerepet játszik, és várhatóan számos társadalmi és gazdasági előnnyel jár az ágazatok széles köre számára. 2020 októberében az Európai Parlament három, az etikára, a polgári felelősségre és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályt fogadott el a mesterséges intelligenciáról, és felkérte a Bizottságot, hogy hozzon létre egy átfogó és időtálló európai jogi keretet a mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák fejlesztésére, bevezetésére és használatára vonatkozó etikai elvekre vonatkozóan. Az Európai Bizottság 2021. április 21-én közzétette a mesterséges intelligenciáról szóló új jogszabályra irányuló javaslatát (COM(2021) 0206), amely rögzíti az uniós jogban a mesterségesintelligencia-rendszerek technológiasemleges meghatározását, és kockázatalapú megközelítésre szabott, eltérő szabályokat fogadott el. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) által közösen készített, a javaslatról szóló jelentéstervezetet 2022. április 20-án tették közzé.
Az adatmegosztás az új európai digitális menetrend második fő tengelye. Az adatalapú innováció folytatása mellett az EU meg kívánja őrizni az egyensúlyt az adatok szabad áramlása és a magánélet, a biztonság, a védelem és az etikai normák megőrzése között. Ez magában foglalja a nem személyes adatok új, nyereséges technológiák és üzleti modellek kifejlesztése érdekében történő felhasználásának és megosztásának módjait. E tekintetben 2020 februárjában európai adatstratégiát tettek közzé a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvvel együtt. Az európai adatstratégia egyik pillére az európai adatkormányzási rendelet ((EU) 2022/868 rendelet). A jogi aktust 2022. június 3-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában, 2022. június 23-án lépett hatályba, és 2023 szeptemberétől alkalmazandó. Az európai adatkormányzási rendelet célja az adatok elérhetőségének, újrafelhasználhatóságának és az adatmegosztásba vetett bizalomnak a növelése. Ezenkívül a Bizottság 2022. február 23-án javaslatot tett közzé az adatokhoz való tisztességes hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó harmonizált szabályokról (adattörvény). A Bizottság 2022. január 26-án javaslatot tett az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozatra, amelynek célja az európai értékeken alapuló emberközpontú digitális átállás előmozdítása. Az adatok általában véve a társadalmi haladás, és különösen a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció és a munkahelyteremtés szempontjából alapvető fontosságú forrásnak minősülnek. Az európai adattér létrehozása a 2019–2025-ös időszakra vonatkozó bizottsági prioritások egyike, és kilenc ágazatot foglal majd magában, például az egészségügyet, a környezetvédelmet, az energiaügyet, a mezőgazdaságot, a mobilitást, a pénzügyeket, a feldolgozóipart, a közigazgatást és a készségeket. Az EU a Gaia-X-en alapuló NextGenerationEU tervének részeként egy olyan nyílt, átlátható és biztonságos digitális ökoszisztémát fog lehetővé tenni, amelyben az adatok és a szolgáltatások szabad áramlása bizalmi környezetben bocsátható rendelkezésre, gyűjthető össze és osztható meg. A digitális stratégia másik sarokköve egy biztonságosabb és nyitottabb digitális egységes piac létrehozása, amely védi a felhasználók alapvető jogait, és egyenlő versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára. A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a Parlamentnek és a Tanácsnak javaslatát a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály intézkedéscsomagjáról. A csomag két jogalkotási kezdeményezésből áll: a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA), amelyek célja a digitális szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályok korszerűsítése volt. Hatálybalépésükkel e jogalkotási csomagok kiteljesítik a digitális egységes piacot az egész EU-ban alkalmazandó, koherens új szabályok révén. A DSA jogszabály valóban egyértelmű felelősségi és elszámoltathatósági szabályokat határoz meg a közvetítő szolgáltatókra vonatkozóan, különös tekintettel az online platformokra, például a közösségi médiára és a piacterekre. Mivel az online óriásplatformok különös kockázatot hordoznak az illegális és káros tartalmak elterjedése terén, ezért további kötelezettségek hárulnak majd rájuk. A digitális piacokról szóló jogszabály (DSA) meghatározza az arra vonatkozó szabályokat, hogy az EU-ban a „kapuőr” státusszal rendelkező vállalatok mit tehetnek. A jogszabály az ún. „alapvető platformszolgáltatásokat" biztosító legfontosabb cégekre vonatkozik – az ő esetükben fordul elő leggyakrabban, hogy tisztességtelen gyakorlatokat alkalmaznak. Közéjük tartoznak az olyan online közvetítő szolgáltatásokat, közösségi médiákat, keresőmotorokat, operációs rendszereket, online hirdetési szolgáltatásokat, felhőszolgáltatásokat és videómegosztási szolgáltatásokat kínáló vállalatok, amelyek esetében teljesülnek a „kapuőrökre" vonatkozó feltételek.
Az online környezetbe vetett bizalom kiépítése kulcsfontosságú a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából, ezért további prioritás. A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (910/2014/EU rendelet) mérföldkő a kiszámítható szabályozási környezet megteremtése felé, amely segíti a polgárokat, a vállalkozásokat és a hatóságokat a biztonságos és zökkenőmentes elektronikus interakciókban. Az új menetrend részeként sor kerül a digitális szolgáltatásokról szóló csomag felülvizsgálatára annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon, alkalmazása kiterjedjen a magánszektorra és használata elterjedjen.
Az egységes piacon belüli következetes szabályozás mellett az EU arra is hangsúlyt fektet, hogy polgárait felkészítse a digitális technológiák használatára. A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) egy megújított uniós szakpolitikai kezdeményezés, amelynek célja az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszereinek a digitális korhoz való fenntartható és hatékony alkalmazkodásának támogatása. E célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv két kiemelt területet határoz meg: a nagy teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása, valamint a digitális átalakuláshoz szükséges digitális készségek és kompetenciák fejlesztése.
A Bizottság 2020. decemberi közleményében (COM(2020) 0784) megfogalmazta az európai média- és audiovizuális ágazat helyreállításának és átalakításának támogatására irányuló cselekvési tervét, kezelve a régóta fennálló kérdéseket, például a piac széttagoltságát. A cselekvési terv azt is hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak növelniük kell a jóváhagyott nemzeti helyreállítási terveken keresztül rendelkezésre bocsátott források nemzeti támogatását. A cselekvési terv megemlíti a globális online platformok médiaágazatra gyakorolt romboló hatását, valamint azt, hogy foglalkozni kell e platformok adat- és reklámpiacokon tapasztalható hegemóniájával.
Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv együtt jár a médiára és az audiovizuális ágazatra vonatkozó cselekvési tervvel, amelynek célja, hogy segítsen az ágazatnak talpra állni és a lehető legjobban kiaknázni a digitális transzformációt. Az előbbi a tömegtájékoztatás szabadságának romlásával is foglalkozik, mivel az újságírókat érő fizikai és online fenyegetések több tagállamban is fokozódtak. A digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI) az uniós országok által az egységes európai digitális piac megvalósítása terén elért digitális haladást nyomon követő mutatók összessége. A DESI országprofilok évről évre támogatják a tagállamokat a kiemelt fellépést igénylő területek azonosításában. Az új mutatókat kiigazították, hogy azok magukban foglalják a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközt és a digitális iránytűt.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament a digitális szakpolitikák terén szilárd és előrehaladott álláspontot képvisel, és eddig is igen tevékeny volt a területet érintő jogszabályok elfogadásában. Saját kezdeményezésű jelentések, a Bizottsághoz intézett írásbeli és szóbeli választ igénylő kérdések, tanulmányok, munkaértekezletek, vélemények és állásfoglalások révén segítséget nyújtott abban is, hogy az információs és kommunikációs technológiák kérdése folyamatosan napirenden maradjon, mint ahogy ezt a célt szolgálták a páneurópai szolgáltatások fejlesztésének érdekében a nemzeti erőfeszítések fokozottabb koordinálására, valamint a digitális kutatás és fejlesztés uniós támogatásának növelésére irányuló felhívásai is.
A jogalkotás révén a Parlament rendszeresen erősíti ezeket a garanciákat. A digitális egységes piac útjában álló akadályok megszüntetésének és az uniós szakpolitikák – napjaink digitális és az adatközpontú termékeihez és szolgáltatásaihoz igazodó – korszerűsítésének elsődleges célja az európai szolgáltatási ágazat digitalizálásának felgyorsítása, ami új foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Célja a határokon átnyúló kereskedelem fellendítése, a digitális szerződésekre vonatkozó szabályok harmonizálása, annak szavatolása, hogy megfizethetők legyenek a határon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatások, a nem személyes adatok szabad áramlásának támogatása, illetve egyszerűbb héabevallási eljárások végrehajtása. A Parlament különösen az uniós polgárok digitális magánélete védelmének biztosítására, valamint a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartására és kiigazítására összpontosít.
A Parlament 2019. március 12-i állásfoglalásában felhívja „a Bizottságot, hogy mérje fel az irányelv hatálya más, ágazatspecifikus jogszabály hatálya alá nem tartozó kritikus ágazatokra és szolgáltatásokra való további kiterjesztésének szükségességét”. Ezeket az erőfeszítéseket megerősített közös kiberbiztonsági politikával kell kiegészíteni, amely magában foglalja a közös európai platformot és az ENISA megerősített szerepét. A NIS2 irányelv a korábbi (EU) 2016/1148 irányelv helyébe lép azáltal, hogy több szervezetet és ágazatot kötelez arra, hogy hozzon intézkedéseket az európai kiberbiztonság szintjének növelése érdekében. A Parlamenten belül az ügyet az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz utalták, amely 2021. október 28-án jelentést fogadott el. A társjogalkotók 2022. május 13-án politikai megállapodásra jutottak a javaslatra vonatkozóan. Ezek alapján a megállapodást a Parlamentnek és a Tanácsnak is el kell fogadnia.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról és a digitális piacokról szóló jogszabályról a plenáris ülésen 2022. július 5-én került sor a zárószavazásra. A digitális piacokról szóló jogszabályt 2022. július 18-án fogadták el, miután a Tanács jóváhagyta a Parlament álláspontját. Azt követően, hogy az Európai Parlament és a Tanács elnöke is aláírja, kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, alkalmazása pedig hat hónappal később kezdődik. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra vonatkozó parlamenti álláspont Tanács általi jóváhagyására várhatóan 2022 szeptemberében kerül sor. A Parlament digitális átalakulással kapcsolatos munkáját a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály folyamatosan támogatta egy sor tanulmány és egy munkaértekezlet[1] révén, amely a meglévő kihívásokra és lehetőségekre összpontosít. Egy tanulmány[2] megvizsgálta a célzott reklámok fogyasztókra és reklámpiacra gyakorolt hatásait, amelyek fontosak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra vonatkozó javaslatok szempontjából. Még több tudományos és piaci ismeretet gyűjtöttek továbbá egy munkaértekezlet[3] keretében, a javaslatok jelenlegi formájának következményeit és hiányosságait vizsgálva, valamint a Facebooknál visszaélést bejelentő Frances Haugen részvételével tartott meghallgatás révén (aki rávilágított a technológiai nagyvállalatok egyes visszaéléseire). 2022 februárjában egy, a Parlament Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztálya által megjelentetett tanulmány[4] azt is megvizsgálta a véleményvezérek (influenszerek) által az egységes piacon a reklámozásra és fogyasztóvédelemre gyakorolt hatás kapcsán, hogy a véleményvezérek milyen mértékben felelősek a félrevezető információk terjesztéséért és a nem biztonságos termékek reklámozásáért. Egy másik, küszöbön álló tanulmány azt vizsgálja majd, hogy az új technológiák hogyan használhatók fel a termékek biztonságos mivoltának fokozására és ezáltal a fogyasztóvédelem erősítésére. E tanulmányok megállapításai valószínűleg hatással lesznek majd a jogalkotási ciklus második felében a kérdéssel kapcsolatos jogalkotásra.
Különösen a mesterséges intelligenciát illetően az IMCO és a LIBE bizottság 2022 márciusában közös nyilvános meghallgatást tartott. A meghallgatás célja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló bizottsági javaslattal (COM(2021) 0206) kapcsolatos fő kérdések megvitatása volt.
Christina Ratcliff / Barbara Martinello / Vasileios Litos