Energiahatékonyság

Az energiafogyasztás és -pazarlás csökkentése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az EU vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az EU éves energiafogyasztását. 2018-ban a „Tiszta energia minden európainak” csomag részeként új célként tűzték ki az energiafogyasztás legalább 32,5%-os csökkentését 2030-ig. Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák az EU versenyképességét is. Az energiahatékonyság ezért stratégiai prioritás az Európai Unió számára, és az EU előmozdítja az energiahatékonyság elsődlegességének elvét. A 2030 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai keretről jelenleg folynak tárgyalások.

Jogalap

Az Európai Unióról működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikke.

Eredmények

A. Az energiahatékonysági irányelv

1. Az energiahatékonysági irányelv: Távlati célok 2020-ig

A 2012 decemberében hatályba lépett energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) a tagállamok számára előírta indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések bevezetését annak biztosítása érdekében, hogy az EU megvalósítsa az energiafogyasztás 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére vonatkozó kiemelt célkitűzését. A tagállamok jogosultak voltak e minimális előírásoknál még szigorúbb szabályokat hozni az energiamegtakarítás érdekében. Az irányelv ezenkívül kötelező intézkedéscsomagot is bevezetett azzal a szándékkal, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak e cél eléréséhez, és jogilag kötelező szabályokat határozott meg a végfelhasználók és az energiatermelők számára. Az uniós tagállamoknak közzé kellett tenniük hároméves nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveiket.

2. A felülvizsgált energiahatékonysági irányelv: Távlati célok 2030-ig

Az energiahatékonyság elsődlegessége az energiaunió egyik kulcsfontosságú elve, amely a biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiaellátást hivatott biztosítani az EU-ban. A Bizottság a felülvizsgált irányelvben 2030-ra nagyra törő, 30%-os energiahatékonysági célkitűzést javasolt. A Parlament 2018 januárjában módosította a felülvizsgált energiahatékonysági irányelvre irányuló bizottsági javaslatot azzal a szándékkal, hogy még ambiciózusabbá tegye azt. A Tanáccsal folytatott tárgyalásokat követően 2018 novemberében megállapodás született, amely azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ig uniós szinten 32,5%-kal csökkentsék a primer- és végsőenergiafogyasztást (a 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekben szereplő adatokhoz képest). Az irányelv arra is kötelezte az uniós tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030-ig átlagosan 4,4%-kal csökkentsék éves energiafogyasztásukat.

A 2021–2030-as időszakra minden uniós országnak tízéves integrált nemzeti energia- és klímatervet (NEKT) kellett kidolgoznia, felvázolva, hogy miként kívánja elérni a 2030-ig megvalósítandó energiahatékonysági céljait.

A „Tiszta energia minden európainak” csomag (COM(2016) 0860) részeként 2018 decemberében hatályba lépett az új energiahatékonysági irányelv (2018/2002/EU), amelyet a tagállamoknak 2020. június 25-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba, kivéve a mérési és számlázási rendelkezéseket, amelyek eltérő határidővel rendelkeztek (2020. október 25.).

3. A következő lépés: Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata

A Bizottság 2021 júliusában az „európai zöld megállapodás megvalósítása” csomag részeként – valamint azon új éghajlat-politikai törekvéssel összhangban, hogy 2030-ra az EU 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-ra pedig klímasemlegessé váljon – javaslatot tett (COM(2021) 0558) az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára. A Bizottság javasolja, hogy a primerenergia-fogyasztásra, illetve a végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó, 2030-ig megvalósítandó célértéket a 2020-as aktualizált alapforgatókönyvhöz képest emeljék fel 39%-ra, illetve 36%-ra. Abszolút értékben kifejezve 2030-ra az EU energiafogyasztása a primer és végső energia tekintetében 2030-ig nem haladhatja meg az 1023 tonnát és a 787 millió tonna kőolaj-egyenértéket.

A javaslat kéri a tagállamokat, hogy határozzanak meg indikatív nemzeti energiacsökkentési célokat és vezessenek be fokozott automatikus hiánypótlási mechanizmusokat, valamint megkétszerezi a tagállamok azon kötelezettségét, hogy 2024 és 2030 között a végsőenergia-fogyasztás 1,5%-ának megfelelő új éves energiamegtakarítást érjenek el. A javaslat emellett példaértékű követelményeket vezet be a középületekre vonatkozóan (például a közszféra energiafogyasztásának 1,7%-os csökkentésére vonatkozó éves célkitűzést, valamint a közigazgatási épületek teljes alapterületének legalább 3%-át felölelő felújítási célt), javasolja az energiaszegénység enyhítését a nehezebb helyzetben levő fogyasztók előnyben részesítése révén, valamint ellenőrzési kötelezettségeket és műszaki alkalmassági követelményeket vezet be, különösen a nagy energiafogyasztókra vonatkozóan.

B. Általános keret

1. Az épületek energiateljesítménye

a. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (2010/31/EU) – amelyet 2018-ban egy újabb irányelv módosított ((EU) 2018/844) – az energiahatékonyságról szóló irányelvvel 2018/2018/EU) együtt azt a célt követi, hogy 2050-ig minden tagállamban magas szinten energiahatékonnyá tegye és dekarbonizálja az épületállományt. Ez segíti majd az európai energiahatékonysági célok elérését és hozzájárul ahhoz, hogy az EU-ban az 1990-es szinthez képest 80-95%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló módosított irányelv ((EU) 2018/844 irányelv) hosszú távú felújítási stratégiákat vezetett be:

  • valamennyi tagállamnak hosszú távú felújítási stratégiát kell kidolgoznia annak támogatása érdekében, hogy a magán- és köztulajdonban lévő épületek nemzeti állománya felújítás révén 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá váljon;
  • előírták a meglévő épületek „közel nulla energiaigényű épületekké” történő, 2050-ig megvalósítandó átalakításának felgyorsítását és azt, hogy 2021-től kezdődően minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie;
  • valamint minden épület intelligens technológiákkal történő korszerűsítésének támogatását.

2020. szeptember 17-én a Bizottság tervet terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása. 2021. március 30. és 2021. június 22. között nyilvános konzultációra került sor, előkészítve az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv ((EU) 2018/844) felülvizsgálatát, amelyet 2021 végéig kell elfogadni.

b. Az épületkorszerűsítési program

2020 októberében a Bizottság az épületfelújítások serkentése érdekében „Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség” címmel új programot tett közzé (COM(2020) 0662), amelynek célja, hogy a következő 10 évben legalább megkétszerezze a felújítások arányát, valamint biztosítsa, hogy a felújítások fokozzák az energia- és erőforrás-hatékonyságot.

Az épületkorszerűsítési kezdeményezés a „Tiszta energia minden európainak” csomag keretében elfogadott intézkedésekre épül majd, többek között előírva minden uniós ország számára, hogy közzétegye hosszú távú épületkorszerűsítési programját, valamint nemzeti energia- és klímaterveinek épületekkel kapcsolatos vonatkozásait.

2. Kapcsolt energiatermelés

Az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat (COM(2021) 0558) szigorítja az átfogó értékelések tervezését és nyomon követését, felülvizsgálja a hatékony távfűtés és távhűtés fogalommeghatározásait, valamint további kritériumokat vezet be a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fajlagos kibocsátásokra vonatkozóan (270g CO2/kWh).

Az energiahatékonyságról szóló irányelv (2018/2002/EU) kötelezi a tagállamokat, hogy értékeljék a magas hatásfokkal termelő kapcsolt erőművek és a távfűtési/távhűtési hálózatok kapcsán a területükön meglévő potenciált, és tájékoztassák erről a Bizottságot, valamint végezzenek az éghajlati feltételeken, a gazdasági megvalósíthatóságon és a műszaki alkalmasságon alapuló költség-haszon elemzést (néhány kivétellel).

A Bizottság az energiaunióra vonatkozó csomag részeként 2016. február 16-án elindította az Európai Unió hőtechnikai stratégiáját (COM(2016) 0051). Ez a stratégia terveket tartalmaz az épületek energiahatékonyságának fokozása, a villamosenergia-rendszerek és a távfűtési rendszerek összekapcsoltságának javítása tekintetében, így jelentősen növelni fogja a megújuló forrásokból származó energia használatát, és ösztönzést jelent majd az ipar által gerjesztett hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás újrafelhasználásához. A stratégiára vonatkozó jogalkotási rendelkezéseket a „Tiszta energia minden európainak” csomag tartalmazta.

3. Termékek energiahatékonysága

Az energiahatékonyság tekintetében különféle intézkedéseket vezettek be uniós szinten, többek között:

  • az energiafogyasztás és egyéb forrásigény feltüntetése az energiahatékonysági címkézésről szóló rendelet (2010/30/EU rendelet) hatálya alá tartozó, „energiával kapcsolatos terméken”. A 2017 júliusában közzétett rendelet új keretet hoz létre az energiahatékonyságot jelölő címkézés tekintetében annak érdekében, hogy határidőket állapítson meg a jelenlegi A+, A++ és A+++ osztálynak egy A-tól G-ig terjedő skálával történő felváltására vonatkozóan, ami 2021 márciusától kezdve már használatban van;
  • a 2008/28/EK irányelv által módosított 2005/32/EK rendeletet átdolgozó 2009/125/EK keretirányelv hatálya alá tartozó „energiafelhasználó termékek” környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények. A végrehajtási rendeletek a termékek széles körére kiterjednek.

2021. február 23-án a Bizottság salátarendelet-módosítást (C(2021)923) fogadott el a környezettudatos tervezésről és az energiafogyasztás címkézéséről szóló, 2019-ben közzétett rendeletekben foglalt, különböző terméktípusokra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények tekintetében.

Az Európai Parlament szerepe

A Parlament folyamatosan síkraszállt a nagyobbra törő energiahatékonysági célkitűzések és a szigorúbb szabályozás mellett. 2012-ben a Parlament kulcsfontosságú szerepet játszott az energiahatékonyságról szóló irányelvvel (COD/2011/0172) kapcsolatos tárgyalásokban, és biztosította, hogy a nemzeti épület-felújítási stratégiák és a jelentős vállalatokra vonatkozó kötelező energiaauditok szerepeljenek a Tanáccsal kialakított végső kompromisszumos szövegben.

Frissebb fejlemény, hogy a Parlament többször is felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tűzzenek ki kötelező érvényű 40%-os csökkentési célt az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében, és ehhez kapcsoljanak egyedi nemzeti célokat. Az Európai Tanács 2014. október 23-án csupán 27%-os célkitűzést fogadott el, ezért azóta a Parlament arra törekszik, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági célkitűzés előírására kerüljön sor. A Parlament 2018. január 17-én támogatta, hogy 2030-ig az energiafogyasztás az EU-ban 40%-kal csökkenjen.

A Parlament 2016. június 23-án állásfoglalást fogadott el az energiahatékonyságról szóló irányelv végrehajtására vonatkozó jelentésről (P8_TA(2016)0293), és arra a következtetésre jutott, hogy bár a meglévő irányelv keretet kínál az energia iránti kereslet csökkentéséhez, végrehajtása azonban igen gyenge hatásfokú. A Parlament ezért felhívta a tagállamokat az irányelv gyors és maradéktalan végrehajtására.

A Parlament ezenkívül úgy érvelt, hogy komoly energiahatékonysági politikának köszönhetően lehetővé válna, hogy az EU a 2016-ban elért Párizsi Megállapodással (COP 21) összhangban megvalósítsa éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseit, és a külső energiaforrásoktól való függés enyhítése egyúttal javítaná az EU energiabiztonságát is. A Bizottság 2016 novemberében javaslatot terjesztett elő az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosítására. Ezután a módosított energiahatékonysági irányelvet a Parlament és a Tanács 2018 decemberében elfogadta.

2016. szeptember 13-án a Parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról (P8_TA(2016)0334), és felszólította a Bizottságot, hogy fellépését összpontosítsa az épületek energiahatékonyságát célzó intézkedésekre, különösen az energiaszegény háztartásokban.

2018. január 7-én az európai parlamenti képviselők az Európai Bizottság által javasolt 30%-nál magasabb, legalább 35%-os kötelező erejű célkitűzést szavaztak meg az energiahatékonyság növelésére az EU-ban. Az Európai Parlament plenáris ülésén tartott szavazás egyúttal támogatta a 7. cikkben foglalt energiahatékonysági kötelezettségeket is, amelyek értelmében az uniós országoknak évente 1,5%-os energiamegtakarítást kellene elérniük.

2020. január 15-én a Parlament állásfoglalást fogadott el az európai zöld megállapodásról (P9_TA(2020)0005), és felszólított egyrészt az energiahatékonyságról szóló irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatára az EU fokozott éghajlat-politikai törekvéseinek megfelelően, másrészt az irányelv végrehajtásának kötelező nemzeti célértékek révén történő megerősítésére, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott polgárokra, figyelembe véve ugyanakkor a gazdasági tervezhetőség szükségességét is az érintett ágazatokban.

2020. szeptember 17-én a Parlament az uniós épületállomány energiahatékonysági potenciáljának maximalizálása mellett szavazott (P9_TA(2020)0227), és felszólította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki következetes intézkedéseket az épületek gyorsabb és alaposabb felújításának elősegítése érdekében. Az állásfoglalás megállapította, hogy egyedül az uniós pénzügyi ösztönzők formájában évente legalább 75 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy az európai épületek 2050-ig kellően energiahatékonyak legyenek. Ezzel összefüggésben a Parlament felszólított arra, hogy az energiahatékonysági célú korszerűsítéseket minden releváns uniós alapban kezeljék prioritásként, és felkérte a társjogalkotókat, hogy biztosítsák az európai gazdaságélénkítési tervhez szükséges finanszírozást.

 

Matteo Ciucci