Vegyi anyagok és növényvédő szerek
A vegyi anyagokról és növényvédő szerekről szóló uniós jogszabályok fő célja az emberi egészség és a környezet védelme és ugyanakkor a kereskedelem megkönnyítése. Szabályokat ír elő a vegyipari termékek forgalmazásával, a veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokkal, valamint a balesetekre és a kivitelre vonatkozó protokollokkal kapcsolatban. Legfontosabb eredményei közé tartozik az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról szóló CLP-rendelet és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló REACH-rendelet. A jelenleg zajló felülvizsgálati folyamat összehangolja a jogszabályokat az európai zöld megállapodással, különösen annak fenntarthatósági és biodiverzitási stratégiáival. 2025-ben új javaslatokat és cselekvési terveket jelentettek be, melyek célja a vegyi anyagok és növényvédő szerek szabályozása terén a biztonság, az egyszerűsítés és az innováció fokozása.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191–193. cikke.
Célkitűzések és eredmények
A. A vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása
A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló, 2007. június 1-jén hatályba lépett 1907/2006/EK rendelet (a REACH-rendelet) mintegy 40 korábbi jogi aktus helyébe lépve új jogi keretet hozott létre a vegyi anyagok fejlesztésének és tesztelésének, előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozására. Egységes rendszert vezetett be minden vegyi anyagra nézve, és a hatóságokról a vállalatokra helyezte át a vegyi anyagok kockázatértékelésének bizonyítási terhét. Továbbá arra is felszólított, hogy a legveszélyesebb vegyi anyagokat megfelelő alternatívákkal helyettesítsék. A rendelet szerint létrehozott, helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) feladata a REACH-rendelet technikai, tudományos és igazgatási vonatkozásainak kezelése, valamint a végrehajtás következetességének biztosítása.
A REACH-rendeletet a Bizottság 2013-ban és 2017-ben felülvizsgálta. Az első felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az ágazatra nehezedő pénzügyi és adminisztratív terhek csökkentése, valamint az állatkísérletek alternatív módszereinek megtalálása terén előrelépést lehetne elérni. A második felülvizsgálat során megállapították, hogy a REACH-rendelet mindent összevéve hatékonyan működik, ám lehetőség van az egyszerűsítésre és a terhek csökkentésére, amelyeket a Bizottságnak a REACH-rendelet működéséről és egyes elemeinek felülvizsgálatáról szóló általános jelentésében felvázolt intézkedések révén lehetne megvalósítani. Ezeket az intézkedéseket pedig a felülvizsgált uniós iparpolitikai stratégiával, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel és a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési tervvel összhangban kell megvalósítani. 2018 júniusától kezdve az iparágaknak nyilvántartásba kell vetetniük minden, évente 1–100 tonna mennyiségben gyártott vagy behozott anyagot.
2025. március 25-én a Bizottság stratégiai párbeszédet indított a vegyiparról, hogy megvitassák a versenyképességet, a környezetvédelmet és a REACH-rendelet további egyszerűsítését. A rendelet jelentős felülvizsgálata 2025 végére várható. Célja a rendelet hatályának kiterjesztése (többek között a polimerekre, valamint a perzisztens, mobilis és mérgező anyagokra), a kockázatértékelések korszerűsítése, valamint a közegészségügy és a környezet védelmének megerősítése, és ezáltal a rendelet a digitális korhoz történő hozzáigazítása, továbbra is az egyszerűsítésre és az egyértelműségre törekedve.
A különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos, folyamatban lévő fellépés részeként az ECHA jelenleg a per- és polifluoralkil anyagokra (PFA-anyagokra vagy örök vegyi anyagokra) vonatkozó ágazatspecifikus, fokozatosan bevezetendő korlátozásokra irányuló javaslatokat értékel, várhatóan a nem helyettesíthető felhasználásra vonatkozó mentességekkel. E tanácskozások eredménye tovább fogja alakítani a REACH végrehajtását és az abból eredő szabályozásokat: 2025 végére vagy 2026 elejére várhatóan végleges véleményeket adnak ki a PFA-anyagok egyetemes korlátozásáról, a korlátozások végrehajtását pedig 2026-ban vagy 2027-ben lehet majd megkezdeni.
A Bizottság 2020. október 14-én új, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát tett közzé. Ez része az Unió zéró szennyezési törekvésének, amely az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú kötelezettségvállalása. A stratégia magában foglalja a REACH-rendelet felülvizsgálatát, amely egyrészt megtiltja a legkárosabb vegyi anyagok használatát egyes fogyasztási cikkekben, például játékokban, gyermekápolási cikkekben, kozmetikumokban, mosó- és tisztítószerekben, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban és textíliákban, kivéve, ha ezek alapvető fontosságúak a társadalom számára, másrészt biztosítja valamennyi vegyi anyag biztonságosabb és fenntarthatóbb használatát.
2025 júliusában a Bizottság elindította az új európai vegyipari cselekvési tervet és az egyszerűsítésről szóló hatodik omnibusz csomagot, amelyek további szabályozási módosításokat javasolnak, beleértve a CLP-rendelet, valamint a kozmetikai termékekre és műtrágyákra vonatkozó rendeletek egyszerűsítését, az importált vegyi anyagok kockázatalapú ellenőrzésének harmonizálását és az ECHA-t szabályozó új rendelet bevezetését.
B. Osztályozás, csomagolás és címkézés
Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (a CLP-rendelet) célja, hogy az uniós rendszert összehangolja az ENSZ globális harmonizált rendszerével (GHS), valamint hogy fokozza az emberi egészség és a környezet védelmét. A veszélyes anyagokról és készítményekről szóló korábbi irányelveket 2015 júniusában hatályon kívül helyezték.
A Bizottság 2022. december 19-én javaslatot tett a CLP-rendelet felülvizsgálatára, amely a veszélyekkel kapcsolatos tájékoztatásra, az online értékesítésre és a toxikológiai központok felé történő bejelentésekre összpontosít. A módosítási javaslatokat megtárgyalták és végül elfogadták, és a rendelet felülvizsgált változata 2024. december 10-én hatályba lépett. A felülvizsgált CLP-rendelet gondoskodik a vegyi anyagok egyértelmű címkézéséről, különösen az online értékesítés esetében, és egyszerűbb és egyértelműbb követelményeket vezet be annak érdekében, hogy a vegyi anyagok szabadon mozoghassanak az Unióban. 2023. március 31-én felhatalmazáson alapuló jogi aktust ((EU) 2023/707 rendelet) fogadtak el, amely négy új veszélyességi osztályt határoz meg, köztük az endokrin károsító anyagokra vonatkozót is.
A 2025. évi európai vegyipari cselekvési terv a fentieken kívül további egyszerűsítési intézkedéseket javasol a CLP-rendelet és az egyéb termékbiztonsági rendszerek közötti nagyobb összhang elérése érdekében.
C. A veszélyes anyagok kivitele és behozatala
A veszélyes vegyi anyagok kivitelével és behozatalával kapcsolatos uniós szabályokról a 649/2012/EU rendelet rendelkezik, amelynek célja a felelősség megosztása és az együttműködési törekvések előmozdítása a veszélyes vegyi anyagok nemzetközi szállítása terén, valamint a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson (PIC) alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezmény végrehajtása. A PIC eljárás a mérgező vegyi anyagokra vonatkozó információk megosztását, valamint azt vonja maga után, hogy a termék szállítása előtt meg kell várni az adott ország kifejezett hozzájárulását. A Bizottság 2023. augusztus 25-én közzétette a 649/2012/EU rendeletet módosító (EU) 2023/1656 felhatalmazáson alapuló rendeletét, amely további 35 veszélyes vegyi anyaggal egészítette ki az úgynevezett PIC-rendeletet.
2024-ben a Parlament elutasított két olyan bizottsági javaslatot, amelyek célja az volt, hogy az importált élelmiszerekben magasabb peszticidszintet tegyenek lehetővé, és tovább szigorította az exportszabályokat, különösen a veszélyes vegyi anyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozóan. Az exporttilalmak szigorításával, valamint a maradékanyagokra vonatkozó, 2025. július 6-án hatályba lépett szigorúbb behozatali előírásokkal az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be az importált és exportált vegyi anyagokra vonatkozó szigorú biztonsági előírások előmozdításában.
D. Súlyos balesetek
Az egy közeli ipartelepről származó véletlenszerű kibocsátás miatt 1976-ban dioxinszennyeződéssel sújtott olasz városról elnevezett Seveso-irányelv (82/501/EGK) célja, hogy megelőzze a súlyos baleseteket, például tűzeseteket és robbanásokat, és hogy biztonsági jelentések, vészhelyzeti tervek, illetve a nyilvánosság tájékoztatásának előírásával korlátozza azok következményeit, amennyiben mégis bekövetkeznek. 1996-ban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló Seveso II. irányelv (95/82/EK) új követelményeket vezetett be a biztonsági irányítási rendszerekkel, a vészhelyzeti tervezéssel és a területfelhasználás tervezésével kapcsolatban, valamint megerősítette a tagállamok által elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket. A súlyos ipari baleseteket, valamint a rákkeltő és a környezetre veszélyes anyagokról szóló tanulmányokat figyelembe véve a 2003/105/EK irányelv (Seveso II.) kibővítette a Seveso-irányelvet. A Seveso III. irányelvet (2012/18/EU) 2012 júliusában fogadták el. Az átdogozott változat figyelembe veszi az anyagoknak az ENSZ által megállapított új nemzetközi besorolását, amely megfelelőbb kockázatértékelést és anyagkezelést tesz lehetővé.
2021 szeptemberében a Bizottság jelentést tett közzé a Seveso III. irányelv végrehajtásáról és hatékony működéséről, amely szerint 2015 és 2018 között az Unióban a súlyos ipari balesetek száma alacsony szinten stabilizálódott: 12 000 létesítményben átlagosan évi 25 eset történt.
E. A peszticidek fenntartható használata
A „peszticidek” fogalma a károsnak tekintett organizmusok visszaszorítása, kiirtása és megelőzése céljából használt anyagokat foglalja magában. Ide tartoznak a növényvédő szerek (a mezőgazdaságban, a kertészetben, a parkokban és a kertekben használt anyagok), valamint a biocid termékek (a más területeken például fertőtlenítőként vagy védőszerként használt anyagok).
Az egyes vegyi peszticidek fokozatos kivezetésére, valamint a használat nyomon követésének és visszakövethetőségének megerősítésére irányuló regionális és ágazati intézkedések az uniós szakpolitika homlokterében állnak.
2009-ben elfogadták a peszticidekre vonatkozó csomagot, amely a következő jogi aktusokból áll:
- a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv, amelynek célja, hogy a termények hozamának fenntartásával egyidejűleg csökkentse a környezeti és egészségügyi kockázatokat, valamint javítsa a peszticidek felhasználásának és forgalmazásának ellenőrzését;
- a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet;
- valamint a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról szóló 2022/2379/EK rendelet, amely szabályokat állapít meg a forgalomba hozott, illetve az egyes tagállamokban felhasznált peszticidek éves mennyiségével kapcsolatos információk összegyűjtésével kapcsolatban.
A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv olyan nemzeti cselekvési tervek elfogadására kötelezte a tagállamokat, amelyek a növényvédő szerek használata miatt az emberi egészséget és a környezetet érő veszélyek és hatások csökkentésére vonatkozóan mennyiségi célkitűzéseket, célszámokat, intézkedéseket és ütemterveket határoznak meg. Az irányelv végrehajtásáról szóló, 2020. május 25-én közzétett jelentés kimutatta, hogy a jogszabályban előírt ötéves határidőn belül három tagállamból kevesebb mint egy fejezte be nemzeti cselekvési tervének felülvizsgálatát (és többségük nem orvosolta a Bizottság által az eredeti nemzeti cselekvési tervükben azonosított hiányosságokat).
Az érdekelt felek közötti folyamatos megosztottság és a mezőgazdasági termelők 2024-es tiltakozásai miatt továbbra is folynak a tárgyalások az irányelvet felváltani hivatott új rendeletről, amelynek célja, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentse a vegyi növényvédő szerek használatát. Az elmúlt években azonban javult a biológiai védekezési termékekhez való hozzáférés, új alacsony kockázatú és biológiai hatóanyagokat hagytak jóvá (például a vitis vinifera szőlőmagkivonatot, a betabaculovirus phoperculellae-t és 2025-ben a bacillus velezensis RTI301 törzsét), valamint olyan innovatív tendenciák indultak meg, mint a biológiai növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek gyorsított kiadása, a drónkompatibilis és nanokészítmények megjelenése, valamint a maradékanyag-határértékek szigorítása. A mepikvát-klorid jóváhagyását továbbá 2040-ig meghosszabbították.
F. Biocid termékek
A biocid termékek – például az antibakteriális fertőtlenítőszerek és a rovarölő permetek – elengedhetetlenek az emberi és állati egészséget károsító szervezetek kezeléséhez, ugyanakkor kockázatot jelenthetnek az emberekre, az állatokra és a környezetre nézve. Az 528/2012/EU rendelet egyszerűsítette az engedélyezési mechanizmusokat, és azzal növelte az Európai Vegyianyag-ügynökség felügyeleti szerepét, hogy szigorúbb feltételek alapján vizsgálja át a jóváhagyási dokumentációt. A rendelet az e termékekhez köthető, a környezetet, valamint az emberek és állatok egészségét érintő kockázatok kezelése érdekében szabályozza a biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását. Ezeket az anyagokat csak akkor engedélyezik, ha szerepelnek a pozitív listán, míg a legtoxikusabb vegyi anyagokra tilalom vonatkozik. A kölcsönös elismerés elvének megfelelően a tagállamok egyikében engedélyezett anyag az Unió egész területén felhasználható. Az 1107/2009/EK rendelet tudományos kritériumokat határoz meg a biocid termékek és a növényvédő szerek endokrin rendszert károsító tulajdonságaira vonatkozóan.
G. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-k)
A POP-k olyan vegyi anyagok, amelyek a kémiai, biológiai és egyéb lebomlásnak való ellenállásuk miatt fennmaradnak a környezetben. Az élelmiszerláncban biológiailag felhalmozódnak, és ártalmasak lehetnek az emberi egészségre és a környezetre. A kiemelt fontosságú szennyező anyagok ezen csoportja peszticidekből (például DDT-ből), ipari vegyi anyagokból (például poliklórozott bifenilekből (PCB-kből)) és ipari eljárások akaratlanul keletkező melléktermékeiből (például dioxinokból és furánokból) tevődik össze. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2003 óta érvényes Aarhusi Jegyzőkönyv és a szintén a POP-kről szóló, 2004 óta érvényes Stockholmi Egyezmény értelmében az Unió nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenőrzés alatt tartja a POP-k kezelését, kivitelét és behozatalát. A POP-kra vonatkozó korábbi uniós szabályokat kiegészítve az Unió továbbment a 850/2004/EK rendelettel (POP-rendelet), és annak rendelkezéseit összehangolta a POP-kra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel.
Az átdolgozott POP-rendelet ((EU) 2019/1021) tartalmazza az eredeti POP-rendelet valamennyi, 2019. június 25-ig eszközölt módosítását és helyesbítését. A „nem szándékos, nyomnyi mennyiségű szennyező” határértéket a rendelet I. mellékletében felsorolt anyagok esetében 10 mg/kg-ban határozták meg. 2021-ben a Bizottság elfogadta a POP-rendelet IV. és V. mellékletének felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy kezelje az egyes POP-k hulladékban és a hulladékból hasznosított anyagokban való jelenlétének negatív hatását. Következésképpen a jobb hulladékgazdálkodásnak a lehető legkisebbre kell csökkentenie a POP-k levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátását is.
H. Azbeszt
Az azbeszt rostos szerkezetű ásvány, amely belélegzés esetén ártalmas az egészségre. Tűz- és hőálló tulajdonsága miatt az azbesztet régebben széles körben alkalmazták épületszigetelésre és egyéb célokra. Az 1999/77/EK irányelv, amely betiltotta az azbeszt használatát, 2005. január 1. óta van hatályban az Unióban. A 2009/148/EK irányelvvel hatályon kívül helyezett 2003/18/EK irányelv továbbá tiltja az azbeszt-termékek kitermelését, előállítását és feldolgozását. Az irányelv ezenkívül rendelkezik a tagállamok által végrehajtandó azbesztmentesítési stratégiákról is. A Bizottság 2022. szeptember 28-án átfogó megközelítést terjesztett elő az emberek és a környezet azbeszttel szembeni jobb védelme érdekében. A csomag részét képezi az azbesztmentes jövő megteremtéséről szóló közlemény, valamint a munkahelyi azbesztről szóló irányelv módosítására irányuló javaslat.
I. Mosó- és tisztítószerek
A mosó- és tisztítószerek a szappanokat és/vagy más felületaktív anyagokat tartalmazó, mosási és tisztítási folyamatokra szánt anyagok vagy készítmények. A 648/2004/EK rendelet harmonizálta a felületaktív anyagokra vonatkozó, a biológiai lebonthatósággal kapcsolatos korlátozásokra és tilalmakra, a gyártók által rendelkezésre bocsátandó információkra, valamint a mosó- és tisztítószerek összetevőinek címkézésére vonatkozó szabályokat. A rendeletet ezt követően 2006-ban a 907/2006/EK rendelettel, 2009-ben pedig az 551/2009/EK rendelettel módosították. A 2012-es, a 259/2012/EU rendelettel történő módosítás célja pedig az volt, hogy a vízi környezet védelmének fokozása érdekében a biológiai lebonthatóság vonatkozásában új vizsgálatokat vezessenek be. Emellett a vizsgálatok hatályát a felületaktív anyagok valamennyi osztályára kiterjesztették. A Bizottság 2023. április 28-án javaslatot nyújtott be a 648/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A címkézést illetően a 907/2006/EK rendelet a szabályokat kiterjesztve arra kötelezte a gyártókat, hogy az illatanyag-összetevők teljes listáját közöljék az allergiában szenvedő betegeket kezelő orvosokkal. 2013. június 30-tól tilos foszfátot használni a háztartási mosó- és tisztítószerek előállításához, illetve az egyéb foszfortartalmú vegyületek előállítása is korlátozás alá esik.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament döntő szerepet játszott a REACH-rendelet kidolgozásában. A kisebb mennyiségben (1–10 tonna) előállított, létező anyagokra vonatkozó adatközlési követelmények tekintetében célzott megközelítést biztosított, az „egy anyag, egy regisztráció” (OSOR) megközelítés bevezetésével pedig a költségek minimalizálását célozta. A Parlament azt is elérte, hogy a vállalatok számára előírják, hogy az állatkísérletek lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében osszák meg az állatokon végzett kísérletekből származó adatokat. A Parlament ezenkívül egy határozottabb megközelítést támogatott, mely szerint a különös aggodalomra okot adó anyagokat csak akkor lehetne engedélyezni, ha nem létezik megfelelő alternatíva vagy technológia.
A peszticidekről szóló csomag Parlament általi módosításai biztosították a vízi élőlények védelmét szolgáló, megfelelő méretű pufferzónák létrehozását, valamint a legveszélyeztetettebb csoportokra vonatkozó védelmi intézkedések bevezetését. A Parlament 2013-ban felszólította a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a méhpopulációk fennmaradásának biztosítása érdekében, valamint állásfoglalást fogadott el az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól.
A Parlament 2018. február 6-i határozata, amelyben a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó parlamenti különbizottság létrehozására szólított fel, a glifozát gyomirtó szer által jelentett kockázatokkal kapcsolatos aggályokra adott válasznak tekinthető.
2019. január 16-án a Parlament elfogadta a PEST különbizottság jelentését, amely többek között a következőket állapította meg: a nyilvánosság számára hozzáférést kell biztosítani az engedélyezési eljárásban felhasznált tanulmányokhoz; az uniós keretnek ösztönöznie kell az innovációt és elő kell mozdítania az alacsony kockázatú peszticideket; a tudományos szakértőknek felül kell vizsgálniuk a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatos vizsgálatokat; a növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeknek ki kell terjedniük a hosszú távú toxicitásra.
2020. július 10-én a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felvázolta a vegyi anyagokra vonatkozó, közelgő fenntarthatósági stratégiával kapcsolatos prioritásait, és kifejtette, hogy koherenciát és szinergiákat kell kialakítani a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabályok, valamint a kapcsolódó uniós jogszabályok között, beleértve a termékekre vonatkozó konkrét és általános jogszabályokat, a vízre, a talajra és a levegőre vonatkozó jogszabályokat, a szennyezési forrásokra, például az ipari létesítményekre vonatkozó jogszabályokat, valamint a hulladékra vonatkozó jogszabályokat.
A Parlament 2025. április 1-jén elfogadta álláspontját a Bizottság által javasolt „egy anyag – egy értékelés” csomagról, hogy egyszerűsítse és átláthatóbbá tegye a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályokat. A csomag célja, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos adatok elérhetőségének és hozzáférhetőségének javítása, valamint az érintett uniós ügynökségek közötti szinergiák maximalizálása révén egyszerűsítse a vegyi anyagok biztonsági értékelését az uniós jogszabályokban. A Parlament készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről.
A Parlament ellenőrzi a vegyi anyagok piaci hozzáférhetőségét. Ehhez felülvizsgálja – és esetenként kifogásolja – az olyan anyagok jóváhagyását, amelyek kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. Emellett a közbiztonság és a környezetvédelem biztosítása érdekében szigorúbb szabályokat szorgalmaz a veszélyes vegyi anyagok, például a PFA-anyagok használatára, címkézésére és fokozatos kivezetésére vonatkozóan. Az elmúlt években a Parlament szigorította az exporttilalmakat, és szorgalmazta a növényvédő szerek maradékanyagaira vonatkozó előírások szigorítását, valamint a biztonságos, környezetbarát növényvédelmi megoldások felgyorsításának támogatását.
A témával kapcsolatos bővebb tájékoztatásért látogasson el a Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) honlapjára.
Victoria VALLEDOR DE VICENTE / Evelyne Vande Lanoitte