Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az európai kohéziós politika egyik fő pénzügyi eszköze. Célja az európai régiók fejlettségi szintje közötti különbségek enyhítésének támogatása és az életszínvonal javítása a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Különös figyelmet fordít azon régiókra, amelyek súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdenek, mint például a rendkívül alacsony népsűrűségű legészakibb régiók, illetve a szigetek, a határokon átnyúló és a hegyi régiók.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174–178. cikke.

Célkitűzések

Az EUMSZ 176. cikke kimondja, hogy az ERFA rendeltetése, hogy segítse a Közösségen belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. E célt az alábbiak támogatásával éri el:

  • a fejlődésben lemaradt térségek fejlesztése és strukturális kiigazítása;
  • hanyatló ipari térségek átalakítása.

Az ERFA-nak az alábbi két fő célja van:

  • beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba – a munkaerőpiac és a regionális gazdaságok erősítése érdekében;
  • európai területi együttműködés – a határokon átnyúló, nemzetek feletti és régiók közötti együttműködés fokozása érdekében az EU-ban.

Az első célkitűzésre elkülönített forrásokat három különböző régiókategória között osztották meg:

  • legfejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlag 90%-át;
  • átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a és 90%-a között van;
  • legkevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt van.

AZ ERFA támogatja a fenntartható városi fejlődést is. A 2014–2020 közötti időszakban az ERFA egyes tagállamokra vonatkozó keretének legalább 5%-át olyan integrált fellépésekre kellett elkülöníteni a fenntartható városfejlesztés területén, amelyek a városi területeket érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásokkal foglalkoztak.

Az ERFA elosztásának részleteit és jövőbeni felhasználását a partnerségi megállapodások határozzák meg. E stratégiai dokumentumokat a tagállamok készítik, regionális és szociális partnereik segítségével.

Tematikus koncentráció

Az ERFA-kiadások az e stratégiában meghatározott prioritásokra összpontosítanak. A 2014–2020-as időszakban a fő prioritások a következők voltak:

  1. kutatás és innováció;
  2. információs és kommunikációs technológiák;
  3. kis- és középvállalkozások (kkv-k);
  4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatása.

A támogatandó régiókategória függvényében e prioritások súlya eltérő lehet. A legfejlettebb régióknak ERFA-forrásaik legalább 80%-át e prioritások közül legalább kettőre, illetve legalább 20%-át az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására kell fordítaniuk. Az átmeneti régióknak ERFA-forrásaik legalább 60%-át e prioritások közül legalább kettőre, illetve legalább 15%-át az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására kell fordítaniuk. A legkevésbé fejlett régióknak ERFA-forrásaik legalább 50%-át e prioritások közül legalább kettőre, illetve legalább 12%-át az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság támogatására kell fordítaniuk.

Költségvetés és pénzügyi szabályok

A 2014–2020 közötti programozási időszakban az EU több mint 350 milliárd eurót fordított a kohéziós politikára. Ez az összeg az ezen időszakra vonatkozó teljes uniós költségvetés 32,5%-ának felelt meg. Az ERFA számára mintegy 199 milliárd eurót különítettek el. Ez magában foglalta 9,4 milliárd EUR elkülönítését az európai területi együttműködés (ETC), valamint 1,5 milliárd EUR elkülönítését legkülső és a ritkán lakott régiók számára.

Az ERFA által finanszírozott projektek társfinanszírozási arányát az érintett régiók fejlettségi szintjéhez igazítják. A legkevésbé fejlett régiókban (és a legkülső régiókban) az ERFA a projektek költségeinek akár 85%-át is finanszírozhatja. Az átmeneti régiókban ez az arány a projekt költségének 60%-át, a fejlettebb régiókban pedig 50%-át teheti ki.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a 2021–2027 közötti időszakban

2021-ben az EU új többéves programozási időszakba lépett. Az ERFA 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó szabályait a következők határozzák meg:

  • az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendelet;
  • az európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendelet.

E rendeletekben az ERFA két fő célkitűzése továbbra is: „beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe”, illetve „európai területi együttműködés”.

A javaslatok ugyancsak megtartják a tematikus koncentrációt, az alábbi két fő prioritással: az innováció, a digitális gazdaság és a kkv-k támogatása intelligens szakosodási stratégia révén (PO1); zöldebb, karbonszegény és körforgásos gazdaság (PO2). Az új kohéziós politika bevezette azon tevékenységek listáját is, amelyeket az ERFA nem támogathat. Ide tartozik atomerőművek leszerelése vagy építése, a repülőtéri infrastruktúra (a legkülső régiók kivételével) és bizonyos hulladékkezelési műveletek (pl. hulladéklerakó).

A 2021–2027-es programozási időszakra mintegy 200,36 milliárd EUR-t különítettek el az ERFA-ra (ebből 8 milliárd EUR jutott az az európai területi együttműködés céljaira és 1,93 milliárd EUR a legkülső régiók számára). A kevésbé fejlett régiók a projektek költségeinek akár 85%-át kitevő társfinanszírozásban is részesülhetnek. Az átmeneti régiók és a fejlettebb régiók társfinanszírozási aránya 60%, illetve 40% lesz.

2020 után bővül a városoknak nyújtott támogatás. Az ERFA-források legalább 8%-át (nemzeti szinten) a fenntartható városfejlesztésre és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés létrehozására különítik el.

Az Európai Parlament szerepe

Az Európai Parlament az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó új jogszabályok előkészítése során egyenrangú az Európai Unió Tanácsával. A 2021–2027-es időszakra vonatkozóan az ERFA-ról és a Kohéziós Alapról szóló rendeletet rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, amelynek során a Parlamentnek jogában állt módosításokat javasolni. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politikáról szóló tárgyalások során az Európai Parlament elérte, hogy növeljék a projektek társfinanszírozási szintjét, és tegyék rugalmasabbá a szabályok alkalmazását. A Parlament növelte továbbá az ERFA keretében a városoknak és az integrált várospolitikáknak nyújtott támogatást.

 

Marek Kołodziejski