Kohéziós Alap
Az 1994-ben felállított Kohéziós Alap azon tagállamok környezetvédelemmel, valamint transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektjeinek nyújt támogatást, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem az uniós átlag 90%-ánál kevesebb.
Jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. cikke (elsősorban annak második bekezdése).
Célkitűzések
A Kohéziós Alap az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése céljából jött létre, a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A 2021 és 2027 közötti programozási időszakban az alábbiakra nyújt támogatást:
- környezeti beruházások, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő olyan területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;
- a közlekedési infrastruktúrához tartozó transzeurópai hálózatok (TEN-T);
- technikai segítségnyújtás.
Az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósítását célzó projektek esetében az Alap hozzájárulást nyújthat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területekhez is. Ilyen például az energiahatékonyság, a megújuló energiák, valamint – a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban – a vasúti, folyami és tengeri közlekedés, az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk, a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása, a tiszta városi közlekedés és a tömegközlekedés.
A Kohéziós Alap olyan programokat finanszíroz, amelyekért az Európai Bizottság és a tagállamok nemzeti és regionális hatóságai közösen felelősek. A tagállamok kiválasztják, hogy mely projekteket finanszírozzák, és felelősséget vállalnak azok napi irányításáért. A források felhasználására vonatkozó szabályokat a közös rendelkezésekről szóló rendelet határozza meg.
Támogatható országok
Az Alapot azon tagállamok számára tartják fenn, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az uniós átlag 90%-ánál kevesebb. A 2021 és 2027 közötti programozási időszakban az alábbi 15 ország jogosult a Kohéziós Alapból származó finanszírozásra: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
Költségvetés és pénzügyi szabályok
A Kohéziós Alapra vonatkozó szabályokat a 2021 és 2027 közötti időszakra az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló rendelet állapítja meg. Támogatja a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés alá tartozó projekteket, főként a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projekteket, köztük a transzeurópai hálózatokat (TEN-T).
A rendelet fenntartja az uniós kohéziós politika tematikus koncentrációját. A Kohéziós Alap két konkrét célkitűzést támogat majd: a zöldebb, karbonszegény és körforgásos gazdaságot (2. szakpolitikai célkitűzés), valamint a jobban összekapcsolt Európát (3. szakpolitikai célkitűzés).
A kohéziós politika meghatározza azon tevékenységek listáját is, amelyeket a Kohéziós Alap a 2021 és 2027 közötti időszakban nem támogathat. Ide tartozik az atomerőművek leszerelése vagy építése, a repülőtéri infrastruktúra (a legkülső régiók kivételével) és bizonyos hulladékkezelési (pl. hulladéklerakókkal kapcsolatos) műveletek. A Kohéziós Alap ezenkívül nem támogathat lakhatási beruházásokat, kivéve, ha azok az energiahatékonyság vagy a megújuló energia használatának előmozdításával kapcsolatosak.
A 2021 és 2027 közötti időszakban az Európai Unió (2018-as árakon, tehát a valuta 2018-as értékében kifejezve) 42,6 milliárd EUR-t különít el a Kohéziós Alap számára, ebből 10 milliárd EUR-t az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre, amely egy olyan uniós finanszírozási program, amely a transzeurópai infrastruktúra fejlesztését támogatja olyan területeken, mint a közlekedés, az energia és a digitális szolgáltatások. A társfinanszírozási arány a projektek értékének legfeljebb 85%-a lehet.
A Kohéziós Alap összes pénzügyi előirányzatának 37%-a várhatóan az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez járul hozzá.
A 2021 és 2027 közötti időszakban a Kohéziós Alapból az egyes tagállamoknak nyújtott finanszírozás összege:
| Tagállam | Költségvetés (millió EUR) |
|---|---|
| Bulgária | 1 467 |
| Csehország | 7 389 |
| Észtország | 952 |
| Görögország | 3 508 |
| Horvátország | 1 372 |
| Ciprus | 207 |
| Lettország | 1 204 |
| Litvánia | 1 645 |
| Magyarország | 3 015 |
| Málta | 192 |
| Lengyelország | 10 750 |
| Portugália | 3 946 |
| Románia | 4 094 |
| Szlovénia | 834 |
| Szlovákia | 1 868 |
| Összesen | 42 556* |
* Beleértve a technikai segítségnyújtást is (114 millió EUR).
Forrás: Európai Bizottság, 2018-as árakon számítva.
Az Európai Parlament szerepe
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó új kohéziós politikát meghatározó rendeleteket a rendes jogalkotási eljárás keretében fogadták el, így a Parlament teljes körű jogosultsággal rendelkezett módosítások előterjesztésére. Ez lehetővé tette a Parlament számára, hogy elérje, hogy a javasolt szabályok rugalmasabbá váljanak, illetve jobban megfeleljenek a tagállamok szükségleteinek.
A 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának megkezdéséről szóló, 2022. április 6-i állásfoglalásában a Parlament megállapította, hogy a kohéziós politikai tárgyalások késedelmének elsődleges oka a Covid19-világjárvány volt, és ez később akadályozta a 2021–2027-es finanszírozási időszakra vonatkozó jogalkotási keret elfogadását. Attól tartva, hogy a következő programozási időszakban csökken a költségvetés, a Parlament felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő vészhelyzeti tervet a programok késedelmes megkezdése miatti esetleges nem teljes mértékű felhasználás kezelésére. Az állásfoglalás kiemeli, hogy a 2021–2027-es kohéziós politika végrehajtásának késedelme akadályozza a tagállamokat abban, hogy reagáljanak a válságokra, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
A témával kapcsolatos további információkért látogasson el a Regionális Fejlesztési Bizottság honlapjára.
Kelly Schwarz