| Amikor a Jacques Santer vezette Bizottságnak távoznia kellett 1999-ben, a megdöbbenés hullámai szétgyűrűztek egész Európában. A 20 biztos azt követően mondott le, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága szabálytalanságokat állapított meg a külső cégek szerződéselbírálása során, az Európai Bizottság pedig nem reagált helytállóan és időben ezekre a megállapításokra. Négy évvel később, amikor a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőre vonta az Európai Bizottságot az Eurostatnál, a statisztikai hivatalnál felfedezett súlyos hiányosságok miatt, ismét bebizonyosodott, hogy nagy szükség van egy uniós pénzügyi ellenőrző szervre.
Az Európai Parlamentnek minden évben értékelnie kell, hogy a Bizottság hogyan kezelte az Európai Unió költségvetését. A Parlament minden áprilisban megszavaz egy állásfoglalást, melyben dönt a költségvetés lezárásáról – ezt az eljárást „a mentesítés megadásának” nevezik. Ily módon az európai parlamenti képviselők jóváhagyhatják, vagy elutasíthatják az uniós pénzek elköltésének módját. A Bizottságnak a parlamenti állásfoglalás szerint, annak ajánlásainak megfelelően kell eljárnia. Amennyiben a Parlament úgy találja, hogy komoly problémák merültek fel, akkor elhalasztja a mentesítés megadását, a Bizottságnak pedig gyors lépéseket kell tennie, hogy ezeket a problémákat megoldja.
A Parlament ajánlásainak eredményei
A mentesítési állásfoglalásban megfogalmazott ajánlásai révén a Parlament jelentős javulást ért el az európai adófizetők pénzének kezelését illetően. A Santer vezette Bizottság bukását követően megszigorították a külső szerződésekre vonatkozó előírásokat. A Parlament követelésére még ezt megelőzően létrehozták a független szervként működő Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF). Bár a Bizottságnak már volt egy részlege, amelynek az uniós pénzekkel kapcsolatos csalások ellen harcolt, 1997-re nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós intézményeken belüli szabálytalanságok szükségessé tették egy olyan új testület felállítását, amely független vizsgálatokat is folytathat az intézményeknél.
Ezenkívül a Parlament mindig úgy tartotta, hogy a csaláselleni hivatal mellett szükség van egy Európai Ügyészségre is, mivel az OLAF csak vizsgálati jogkörrel rendelkezik, s így a bűnvádi eljárást a nemzeti hatóságokra kell hagynia, várva, hogy mi történik. Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó indítványt a Konvent által kidolgozott alkotmánytervezetbe is belefoglalták.
A Parlament mentesítéssel kapcsolatos ajánlásai javulást eredményeztek a mezőgazdaságra fordított pénzek felhasználásának ellenőrzése terén is, beleértve az ezért a területért felelős bizottsági személyzet bővítését. A Bizottság pedig jelenleg új számviteli rendszert vezet be, miután a Parlament rámutatott a régi rendszer gyengeségeire.
Ezidáig egyetlen alkalommal, 1998-ban tagadta meg a Parlament a mentesítés megadását, ami azután a Bizottság lemondásához vezetett. A mentesítés megadásának elutasítása nem jár jogi következményekkel, de figyelmeztető politikai jelzésnek tekinthető. 1998-ban, miután a Parlament megtagadta a mentesítést, független szakértők egy csoportját kérték fel az ügy kivizsgálására, akik megerősítették a csalás és a hanyag hivatali kezelés gyanúját. Következtetéseik annyira elítélőek voltak, hogy az egész Bizottság úgy döntött, hogy lemond.
A Jacques Santert követő bizottsági elnök, Romano Prodi, valamint az alelnök Neil Kinnock a Bizottság teljes átvizsgálását ígérte. Ennek ellenére 2003-ban a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának vizsgálatait és meghallgatásait követően az Európai Bizottság kénytelen volt elismerni, hogy ismét súlyos szabálytalanságok történtek statisztikai hivatalában, az Eurostatban, és hogy ezeket helyrehozandó, drasztikus intézkedéseket fog hozni.
A Számvevőszék éves jelentései
A hatékony pénzügyi ellenőrzés egyik fontos eszköze az Európai Számvevőszék munkája. Ez a luxemburgi székhelyű intézmény az uniós bevételek és kiadások független auditálását végzi. Értékeli, hogy az EU intézményei és ügynökségei hogyan látják el feladataikat, és megvizsgálja, hogy megfelelően dokumentálták-e, jogszerűen és az előírásoknak megfelelően hajtották-e végre, illetve kezelték-e a pénzügyi műveleteket.
A Bíróság átfogó éves jelentéseiben már több éve megállapítja, hogy a szabálytalanságok a kiadásoknak mintegy 5%-át érintik. A csalás csupán egy jelentéktelenebb aspektusa ezeknek a szabálytalanságoknak, leginkább a hibásan kitöltött jelentkezési lapok okoznak problémát. Ezenfelül a Bizottság csak nagyon korlátozott mértékben tehető közvetlenül felelőssé, mivel az uniós pénzeknek mintegy 80-85%-át a tagállamok nemzeti és helyi közigazgatási szervei kezelik és ellenőrzik.
Munkamegosztás
Az EU költségvetésének összetettsége miatt a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban az európai parlamenti képviselők mindegyike specializálódik valamelyik uniós politikára, és elkészíti a Parlament válaszát a saját területéhez kapcsolódó számvevőszéki különjelentésekre, gyakran vitaanyag formájában annak a képviselőnek a tájékoztatására, aki a mentesítésért általánosan felelős.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság, annak alapos vizsgálata mellett, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte az EU általános költségvetését, értékeli a többi uniós intézmény, azaz a Számvevőszék, a Bíróság, a Régiók Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint természetesen magának az Európai Parlamentnek a pénzügyi irányítását is. Vizsgálja továbbá az uniós szervek, úgymint a Munkahelyi Egészség és Biztonság Ügynöksége, a Környezetvédelmi Ügynökség, a Fordítóközpont, a Kábítószerek és Kábítószerfüggőség Megfigyelőközpontja, a Rasszizmus és Idegengyűlölet Megfigyelőközpontja, a Koszovó Újjáépítésének Ügynöksége, valamint az Európai Ombudsman gazdálkodását.
|
