skip to content
 
 
 
2020-05-26

Szélesebb hatáskört adnának az Uniónak az európaiak a koronavírushoz hasonló válsághelyzetek kezelésére

Az európaiak többségének (58 százalékuk) pénzügyi gondot okozott koronavírus-járvány, állapította meg a Parlament megbízásából készült közvélemény-kutatás.

A 2020. április végén végzett kutatásban tíz válaszadóból majdnem hét (69 százalék) erősebb uniós jogosítványokat szeretne a járvány elleni fellépéshez. Ezzel párhuzamosan tízből hatan nem találták elegendő mértékűnek a járvány alatt egymás iránt mutatott tagállami szolidaritást. Az európaiak 74 százaléka ugyan hallott az uniós válaszlépésekről, de csak 42 százalékuk elégedett azokkal.

Az Uniónak jobb válságkezelő eszközökre van szüksége

A válaszadók kb. kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy „az EU-nak nagyobb hatáskörrel kéne rendelkeznie az olyan krízisek kezelésében, mint a koronavírus-járvány". A válaszadók kevesebb mint negyede (22 százaléka) nem ért ezzel egyet. Az egyetértők tábora Portugáliában és Írországban a legnagyobb, Csehországban és Svédországban a legkisebb.

A válaszadók szerint az Uniónak a válságkezelés során leginkább azzal kellene foglalkoznia, hogy az Unió minden tagállamába, és megfelelő mennyiségben eljussanak az egészségügyi berendezések. További fontos feladata, hogy támogassa az oltóanyagon dolgozó kutatóintézeteket, közvetlen pénzügyi segítséggel pedig a tagállamokat, és ösztönözze a tagállamok közötti tudományos együttműködést.

Válság idején működjön a szolidaritás Európában

A legtöbb válaszadó az uniós hatáskörök bővítése és egymással összeegyeztetett uniós válaszlépések melletti határozott kiállása mellett elégedetlenségét fejezte ki a járvány alatt a tagállamok részéről tapasztalható szolidaritás mértéke miatt: 57 százalékuknak nem tetszettek a tapasztaltak, közülük 22 százalék pedig kifejezetten az elégedetlenségének adott hangot. Csak a válaszadók 34 százaléka volt elégedett, leginkább Írországban, Dániában, Hollandiában és Portugáliában. Leginkább az olaszországi, spanyolországi és görögországi megkérdezettek fejezték ki elégedetlenségüket, akiket az osztrákok, a belgák és a svédek követnek.

Az uniós válaszlépések ismertek, de nem tekinthetők elegendőnek

A megkérdezett tagállamokban négy válaszadóból három látta, hallotta vagy olvasta, hogy milyen lépéseket tett az Unió a koronavírus-járvány megfékezésére. Harmaduk (33 százalék) a konkrét intézkedéseket is ismerte. Ugyanakkor az uniós lépésekről értesültek fele (52 százaléka) nem elégedett az eddig meghozott intézkedésekkel. Csak 42 százalékuk elégedett, leginkább Írországban, Hollandiában, Dániában és Finnországban. Olasz-, Spanyol-, és Görögországban a legmagasabb az elégedetlenség, őket Ausztria és Bulgária követi.

Tízből hatan néznek szembe pénzügyi gondokkal

A válaszadók egyértelmű többsége (58 százaléka) jelentette ki, hogy személyes pénzügyi gondokkal küzd a koronavírus-járvány kezdete óta. A problémát a bevételek elmaradása (30 százalék), a munkanélküliség vagy részleges munkanélküliség (23 százalék), a megtakarítások tervezettnél korábbi felhasználása (21 százalék), albérletidíj-, rezsi- vagy hitelfizetési nehézségek (14 százalék), vagy megfelelő, elegendő mennyiségű élelem hiánya (9 százalék) okozza. Tízből egy embernek a családtól vagy barátoktól kellett anyagi segítséget kérni, három százalékukat pedig csőd fenyegeti.

A magyarországi, a bulgáriai, a görögországi, az olaszországi és a görögországi válaszadók néztek szembe a leggyakrabban pénzügyi gondokkal. Legkevésbé Dániában, Hollandiában, Svédországban, Finnországban és Ausztriában okozott anyagi nehézségeket a járvány. Az utóbbi országokban a válaszadók több mint fele semmilyen pénzügyi gonddal nem szembesült: Dániában ez a válaszadók 66 százalékára, Hollandiában 57 százalékára, Finnországban 54 százalékára, Svédországban pedig 53 százalékára érvényes.

Megjegyzés a szerkesztők számára

A felmérést a Kantar végezte 2020. április 23. és május 1. között 21.804 fő megkérdezésével az Unió 21 tagállamában (a kimaradók: Litvánia, Észtország, Ciprus, Málta, Luxemburg). A felmérés 16 és 64 év közöttiek (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában 16 és 54 év közöttiek) megkérdezésén alapult. A kutatás reprezentatív, amelyet nemre, életkorra és régióra nemzeti szinten megállapított kvóták biztosítottak. A végső eredményeket az adott ország népességéhez mérten súlyozták.

Az országonként és szociodemográfiai adatok szerint lebontott, teljes felmérést 2020. június elején hozza nyilvánosságra a Parlament.

További információ

Angol nyelvű összefoglaló a közvéleménykutatásról

Akcióban az EU: a RescEU készleteiből érkezik egészségügyi szállítmány Madridba 2020 májusában ©EU/A.P.E.

Kapcsolat

SZONTAGH Andrásné Annamária
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3552
Mobil: +36 30 603 0575
E-mail: andrasne.szontagh@europarl.europa.eu

PÁLFY Katalin
Európai Parlament
Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
Sajtóattasé
Telefon: +36 1 411 3549
Mobil: +36 30 173 47 33
E-mail: katalin.palfy@europarl.europa.eu

BALÁZS Eszter
Sajtóreferens
Telefon: (+32) 2 28 42373 (BXL)
Telefon: (+33) 3 881 73839 (STR)
Mobil: (+32) 470 88 08 77
sajto-hu@europarl.europa.eu